113 A KÖZVETLEN FIALÁS UTÁNI MESTERSÉGES TERMÉKENYÍTÉS EREDMÉNYESSÉGÉT BEFOLYÁSOLÓ NÉHÁNY TÉNYEZŐ VIZSGÁLATA SZENDRŐ ZS., RADNAI I., THEAU-CLÈMENT M., JOVÁNCZAI ZS., BIRÓ-NÉMETH E., MILISITS G., POIGNER J. Pannon Agrártudományi Egyetem, Állattenyésztési Kar, Kaposvár INRA Station d’Amélioration Génétique des Animaux, Castanet-Tolosan, France
[email protected] ABSTRACT - Some factors influencing the effectiveness of post partum artificial insemination Production of Pannon White does inseminated post partum (PP) was evaluated in a one-year experiment. Besides insemination, does were treated with a single 1.5 µg GnRH analogue injection but PMSG was not supplied and no biostimulation was performed.From the 1305 AI, 663 PPs were carried out where the conception rate (CR) was 46.8 per cent and the total litter size (LS total) was 7.7 per cent. The CR of does not conceiving the first time and therefore resting for a while was 71.8 %; that for LS total was 8.85. The result of the PP group was influenced by several factors. Young does inseminated after the first and second parturition conceived significantly less (with CR of 36.1 and 30.8 %, respectively) compared with older entities having CR values of 47.9 - 52.4 %. The LS total of the first litter was the smallest (6.73), the fourth proved to be the greatest (8.26), and no significant difference was revealed for the rest for this trait (7.64 - 7.76). The best conception rate of 50.0 - 56.8 was achieved during the period from February to July whereas the weakest was recorded in October and November (with CR of 24.7% at P<0.05). The litter size was the greatest when the does were inseminated between February and May, and it was the smallest when they were inseminated between October and January (with LS total of 8.46 - 8.66 and 6.19 - 6.21, respectively, at P<0.05). The rate of conception was influenced significantly by the size of the previous litter determined on the 21st day. Does losing the total litter (with CR of 33.3%) and those of having litter size of 10 or even more (CR being 29.3 %) conceived successfully, whereas CR values were 48.1 - 53.3 when litter sizes were between 1 and 9. The LS total was not dependent on the size of the previous litter. In the PP group the differences between parturition and the next insemination were 0 - 3 day(s). The best results were achieved in AI on day 0 (with CR of 58.8 % and LS total of 7.06 at P<0.05).
BEVEZETÉS Az anyanyulak szaporodó képességének maximális kihasználását a közvetlen fialás utáni (post partum) fedeztetés vagy termékenyítés teszi lehetővé. A mesterséges termékenyítés elterjedése előtt sok külföldi telep intenzív szaporítási ritmust alkalmazott. A mesterséges termékenyítés technológiájába nehezebben illeszthető be a post partum (PP) inszeminálás, ezért leggyakrabban a filás után 9-11. napon termékenyítik az anyanyulakat (GUERDER, 1999). Figyelembe kell venni azt is, hogy a PP termékenyítés általában gyenge eredményt ad. Kísérletünk célja annak vizsgálata volt, hogy a PP termékenyítés eredményességét milyen fontosabb tényezők befolyásolják. Vizsgáltuk, hogy az évszaktól, a fialások sorszámától, az előző alom létszámától, valamint a fialás és az újraterékenyítés között eltelt napok számától függően, hogy alakul a vemhesülési arány és az alomlétszám. ANYAG ÉS MÓDSZER A vizsgálatot a PATE Állattenyésztési Karán különböző korú Pannon fehér anyanyulakkal végeztük. A nyulak télen fűtött (minimum 14 °C), nyáron természetes uton
114 (oldalsó falakon kialakított nagyméretű szúnyoghálóval fedett ablakokon keresztül) szellőztetett épületben helyeztük el. A legmelegebb napokon a hőmérséklet esetenkén 25 °C fölé emelkedett. Az istállóba a külső fény az ablakokon keresztül bejutott, de a nappalok rövidülésével világítottunk, így min. napi 16 órás megvilágítás volt. Az anyanyulakat egyszintes ponthegesztett dróthálóból készült ketrecekben (800x500 mm) helyeztük el. A várható fialás előtt 3 nappal faforgáccsal bélelt elletőládát akasztottunk a ketrecen kívülre. A nyulak ad libitum kaptak kereskedelmi forgalomban kapható nyúltápot (ny.fehérje: 16,5%, ny.rost: 15,5%, em.energia: 10,3 MJ/kg) és az önitatókból tetszés szerinti mennyiségben ihattak. Az anyanyulakat először mindig közvetlenül a fialás után inszemináltuk. 33 napos reprodukciós ritmust alkalmaztunk, ezen belül két csoportot alakítottunk ki. Így a 10-12. napon üresnek talált nyulakat 16-17 naponként újra termékenyítettük, de az adatok értékelése során csak az első, a post partum inszeminálás eredményét dolgoztuk fel. Termékenyítéskor friss, egyedi, 10-20-szorosra hígított spermát használtunk. Az ovuláció kiváltására a combizomba 1,5 µg GnRH analógot (D-Phe6-GnRH; Ovurelin inj. ad us. vet., Reanál) adtunk. Ivarzásszinkronizálást (PMSG, vagy biostimuláció) nem végeztünk. Inszemináláskor egy személy az anyanyulakat hátulsó lábuknál megfogva, függőlegesen tartotta. A másik személy az üveg pipettába felszívott ondót a hüvelybe vezetve, a méhszájhoz juttatta. Rögtön az inszeminálás után kapták az Ovurelint. Fialáskor az összes, a halva és az élve született fiókák számát feljegyeztük. A varianciaanalízis során az egyes fő tényezők vizsgálatakor, a többi tényezőt, mint fix hatást vettük figyelembe. A vemhesülési arány összehasonlításakor chi2 próbát végeztünk. Az adatok értékeléséhez SPSS 7.5 statisztikai programot használtunk. EREDMÉNYEK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK A közvetlen fialás után (PP) termékenyített anyanyulaknak 46,8%-a fialt le, az átlagos alomlétszámuk 7,77 volt (1. táblázat). Az első alkalommal nem vemhesült és ezért későbbi időpont(ok)ban újratermékenyített anyanyulak (NP) szignifikánsan jobb eredményt értek el (vemhesülési arány: 71,8%, alomlétszám: 8,85). Az eredmények megegyeznek az irodalmi adatokkal (THEAU-CLÈMENT és ROUSTAN, 1992; CASTELLINI, 1996). A későbbiekben csak a PP csoport eredményét befolyásoló tényezőket vizsgáljuk. 1. táblázat/Table 1. A közvetlen fialás után és a később termékenyített anyanyulak vemhesülési aránya és alomlétszáma (Conception rate and litter size of does inseminated post partum or later) Termékenyítés a Alomlétszám (4) fialás után Termékenyítés Fialások Vemhesülési Összesen ek száma (1) száma (2) arány (%) (3) (artificial Élő (6) (5) insemination) 15 napnál később (more than 15d 641 460 71,8 8,85 8,32 after kindling) Post partum 663 310 46,8 7,77 7,36 a, b: A különböző betűvel jelölt átlagok közötti eltérés P<0,05 szinten szignifikáns (a, b: Means in the same coloum with different letter are significantly different /P<0.05/) (1) no. of AI, (2) no. of kindlings, (3) conception rate, (4) litter size, (5) total, (6) alive
115 Évszak Az anyanyulak február és július között az átlagosnál jobban vemhesültek. Augusztus-szeptemberben csökkent, december-januárban javult a termékenyülés, még október-novemberben nagyon gyenge eredményt kaptunk (2. táblázat) 2. táblázat/Table 2. A PP inszeminált anyanyulak vemhesülési aránya és alomlétszáma az évszaktól függően (Effect of season on conception rate and litter size of does inseminated post partum) VemheAlomlétszám (4) Évszak Terméke- Fialások sülési (hónap) Összesen (5) Élő (6) nyítések száma Season arány száma (1) (2) Átl. SD Átl. SD (month) (3) a a ab F-M 183 104 56,8 8,46 2,81 7,91 3,22 Á-M 64 32 50,0ae 8,66ac 2,89 8,59a 2,92 J-J 116 64 55,2ad 7,53bc 2,78 7,02bcd 2,86 A-Sz 172 70 40,7be 7,47b 2,58 7,20bc 2,68 c b cd O-N 77 19 24,7 6,21 2,70 5,84 3,06 D-J 51 21 41,2bde 6,19b 2,62 5,67d 2,96 a, b and (1-6) see foot notes of Table 1.
Irodalmi adatok szerint a nyári napforduló utáni egyre csökkenő nappalok hosszával kezdődik a nyári prém télire váltása, a vedlés. Korábbi vizsgálatunkhoz (SZENDRŐ et al., 1992) képest – amikor a nyulakat a fialás után később termékenyítettük – a leggyengébb vemhesülés időszaka kb. 2 hónappal eltolódott. Ennek valószínű oka az, hogy amíg az előző vizsgálatban az évszaki fotoperiodus változása az istállón belül is jelentkezett, addig most a napi megvilágítás nem csökkent 16 óra alá. Feltehető, hogy emiatt a vedlés eltolódott és így a vemhesülésre gyakorolt hatása is később és elhúzódva jelentkezett. VRILLON et al. (1988) viszgálatai szerint ugyanis ha a 16 órás napi megvilágítást 8 órára csökkentették, akkor a növendéknyulak prémváltása, az új prém (szőrzet) kialakulása sokkal gyorsabban zajlott le, mint folyamatos 16 órás megvilágítás mellett. Az alomlétszám változása nem teljesen követte a vemhesülési arányt (2. táblázat). Tavasszal születtek a legnépesebb almok, július és szeptember között átlagosak, október és január között pedig a legkisebbek. Fialási sorrend XICCATO (1996) a legutóbbi világkongresszuson tartott bevezető előadásában összefoglalta azokat az eredményeket, amelyek bizonyítják, hogy az első vemhesség és szoptatás alatt az anyanyulak un. negatív energia-egyensúlyi állapotban vannak. Ez azt jelenti, hogy a fiatal anyanyulak nem képesek a takarmánnyal annyi energiát felvenni, amely a vehem kihordásához és/vagy a tejtermeléshez és ezzel egyidejűleg még saját testük növekedéséhez is szükséges. A magzatok táplálóanyaggal való ellátását és a tejtermelést saját tartalékaik (zsírdepók) rovására végzik. Eredményeink (3. táblázat) egyértelműen bizonyítják, hogy az első fialás után a PP termékenyített anyanyulak POUJARDIEU és THEAU-CLÈMENT (1995) eredményéhez hasonlóan az átlagosnál gyengébb vemhesülési eredményt és alomlétszámot értek el. Ugyanakkor a második fialás után is rosszul vemhesültek az anyák. Az utóbbi eredmény azt bizonyítja, hogy PP termékenyítés (vemhesülés) esetén az anyanyulaknak nincs elég idejük a regenárálódásra, a megfelelő kondíció elérésére. Emiatt a negatív energiamérleg állapota
116 valószínűleg hosszabb ideig fennáll, mint félintenzív szaporítási ritmus, azaz fialás utáni 10-11. napi újratermékenyítés esetén. 3. táblázat/Table 3. A PP termékenyített anyanyulak vemhesülési aránya és alomlétszáma a fialások sorszámától függően (Effect of kindling order on conception rate and litter size of PP inseminated does)
fialás után
1st 2nd 3rd 4-5th 6-7th 8th
(after kindling)
Termékenyítés (AI)
Termékenyítések száma (1) 158 120 96 126 90 231
Fialások száma (2) 57 37 46 62 44 121
Vemhesülési arány (3) 36,1ab 30,8a 47,9bc 49,2c 48,9c 52,4c
Alomlétszám (4) Összesen (5) Élő (6) Átl. SD Átl. SD 6,73a 2,48 5,84a 2,72 7,76ab 2,87 7,27b 2,99 b 8,26 2,68 7,85b 2,95 ab b 7,69 3,16 7,40 3,35 7,64ab 2,81 7,27b 3,07 7,69b 2,72 7,21b 2,98
a, b and (1-6) see foot notes of Table 1.
A későbbi termelés (vemhesülési arány és alomlétszám) már független volt a fialások számától. Ez nem jelenti feltétlenül azt, hogy az idősebb anyanyulak teljesítménye ne csökkenne, feltehető ugyanis, hogy a gyengébb képességű egyedek időközben selejtezve lettek. Az előző alom létszáma A közvetlen fialás után vemhesült, egyidejűleg szoptató és vemhes anyanyulaknál a kettős igénybevétel kihat teljesítményükre. A PP anyanyulak általában kisebb almot fialnak, mint a később fedeztetettek (SURDEAU et al., 1980; SZENDRŐ, 1986; MAERTENS et al., 1988). Ennek egyik oka, hogy az anyanyulak a vemhességgel egyidőben tejet is termelnek. Feltételezések szerint minél több tejet termel, utódot nevel az anyanyúl, annál jobban csökken a következő alom létszáma. Épp ezért vizsgáltuk, hogy a tejtermelést legjobban kifejező, előző alom 21 napos kori létszáma, milyen hatást gyakorol a PP termékenyített anyanyulak vemhesülésére és alomlétszámára. A teljes almot elvesztő és a 10 vagy népesebb almot nevelő anyanyulak az átlagosnál lényegesen gyengébben vemhesülnek (4. táblázat). A nagy alomnál valószínűleg a nagy tejtermelés negatív hatása érvényesül. A teljes alompusztulás viszont gyakran az anyanyúl rossz kondiciójára vagy betegségére vezethető vissza (SZENDRŐ és BARNA, 1984). Ebben az esetben pedig teljesen logikus a gyenge vemhesülés.
117
4. táblázat/Table 4. A PP termékenyített anyanyulak vemhesülési aránya és alomlétszáma az előző alom 21 napos kori létszámától függően (Effect of previous litter size on conception rate and litter size of PP inseminated does) Előző 21 napos alomlétszám (Previous litter size) 0 1-5 6-7 8-9 10-
Termékenyítések száma (1)
Fialások száma (2)
60 105 208 249 41
20 56 100 122 12
Vemhesülési arány (3) a
33,3 53,3b 48,1b 49,0b 29,3a
Alomlétszám (4) Összesen (5) Élő (6) Átl. a
7,95 7,54a 7,83a 7,83a 7,58a
SD 3,56 2,73 2,78 2,83 2,61
Átl. a
7,30 7,20a 7,48a 7,35a 7,25a
SD 3,95 3,11 2,99 3,03 2,22
a, b and (1-6) see foot notes of Table 1.
Az alomlétszámban nem kaptunk szignifikáns különbséget. Úgy tűnik, hogy azok az anyanyulak, amelyek „hátrányos helyzetük” ellenére vemhesülnek, ugyanolyan népes alom kihordására képesek, mint a többi egyed. Korábbi eredményeink (SZENDRŐ, 1992) bizonyítják, hogy természetes PP pároztatás esetén is csak a vemhesülési arányra hat az előző alom létszáma. Ugyanakkor nem minden anyanyúllal van egészségügyi vagy kondicionális probléma, ezért a vemhesült egyedeknél jó teljesítményre számíthatunk. A fialás és a termékenyítés között eltelt napok száma Az anyanyulak általában 31-33 napig vemhesek, vagyis az egy napon termékenyített egyedek több napon át fialnak. Így PP termékenyítés esetén több nap különbség lehet a fialás és az inszeminálás között. Annak ellenére, hogy a nyulaknak nincs szabályos ivarzási ciklusa, a fialás utáni erőteljes ivarzás után a receptivitás csökken, ezért a fialás és az újratermékenyítés között eltelt napok száma befolyásolhatja teljesítményüket. Az 5. táblázatban bemutatott eredmények szerint azok a leghamarabb fialó anyanyulak, amelyeknek a következő termékenyítésig 2-3 napig kell várniuk, érik el a leggyengébb, az inszeminálás napján fialtak pedig a legjobb vemhesülési arányt és alomlétszámot. Az irodalmi adatok (CASTELLINI, 1992; THEAU-CLÈMENT, 1998) szerint egyértelmű, hogy a fialás utáni 3-4. nap a legkedvezőtlenebb a szaporítás szempontjából. Eredményeink azt bizonyítják, hogy közvetlen fialás után is jelentősége van annak, hogy az anyanyulat egy nappal korábban vagy később termékenyítjük újra.
118 5. táblázat/Table 5. A PP termékenyített anyanyulak vemhesülési aránya és alomlétszáma a fialás és a mesterséges termékenyítés között eltelt napok számától függően (Effect of days between parturition and AI on conception rate and litter size of PP inseminated does)
Fialástól eltelt idő (nap) (Days between kindling and AI) 0 1 2-3
Alomlétszám (4) Összesen (5) Élő (6)
Termékenyítések száma (1)
Fialások száma (2)
Vemhesülési arány (3)
Átl.
SD
Átl.
SD
119 293 256
70 145 95
58,8a 49,5a 37,8b
8,59a 7,85ab 7,06b
2,49 2,91 2,82
8,01a 7,49ac 66,8b
2,82 3,10 3,00
a, b and (1-6) see foot notes of Table 1.
KÖVETKEZTETÉSEK Az egy éven keresztül közvetlen fialás utáni újratermékenyítési adatok feldolgozása alapján megállapíthatjuk hogy • októberben és novemberben, • az első és a második fialás után, • a teljes almot elvesztő és a 10 vagy népesebb almot nevelő, • illetve a fialás utáni 2-3 nappal termékenyített anyanyulak érik el a leggyengébb eredményt. Ha a fenti esetekben az ivarzás serkentése érdekében • PMSG kezelés vagy biostimulációt végeznek, • vagy az anyanyulakat később, a fialás után 10-11. napon termékenyítik újra, akkor jobb teljesítményre számíthatnak. IRODALOMJEGYZÉK THEAU-CLÈMENT,M. 1998. Rabbit artificial insemination: The current situation. 10th Hung. Conf. Rabbit Prod., Kaposvár, 3-15. SZENDRŐ ZS., BARNA J., 1984. Some factors affecting mortality of suckling and growing rabbits. 3rd World Rabbit Congress, Roma, 166173. SZENDRŐ ZS., 1992. Effect of litter size at mating on the reproductive performance of does. J. Appl. Rabbit Res., 15. 538-544. SZENDRŐ ZS., 1986. PhD thesis. Hung. Acad. Sci., Budapest SURDEAU PH., MATHERON G., PERRIER G., 1980. Etude comparee de deux rythmes de reproduction chez le lapin de chair. 2nd World Rabbit Congress, Barcelona, 313-322. MAERTENS L., VERMENLEN A., DE GROOTE G., 1988. Effect of post-partum breeding and preweaning management on the performance of hybrid does. 4th World Rabbit Congress, Budapest, Vol.1., 141-149. XICCATO G., 1996. Nutrition of lactating does. 6th World Rabbit Congress, Toulouse, Vol.1., 29-47.
POUJARDIEU B., THEAU-CLÈMENT M., 1995. Productivitè de la lapine et ètat physiologique. Ann. Zootechn., 44. 29-39. VRILLON, J.L., THÈBAULT R.G., ROCHAMBEAU H. DE, DARDANT P., 1988. Photoperiodism effect on fur maturity and fur quality of rabbits, owning or not rexgene. 4th World Rabbit Congress, Budapest, Vol. 2., 244-252. SZENDRŐ ZS., BIRÓ-NÉMETH E., RADNAI I., 1992. Investigations on the results of aritificial insemination. J. Appl. Rabbit Res., 15. 545-552. THEAU-CLÈMENT M., ROUSTAN A., 1992. A study on relationship between receptivity and lactation in the doe, and their influence on reproductive performance. J. Appl. Rabbit Res., 15. 412-421. CASTELLINI C., 1996. Recent advances in rabbit artificial insemination. 6th World Rabbit Congress, Toulouse, Vol.2, 13-26. GUERDER F., 1999. RENACEB 97: les performances des ateliers conduits en bande se sont degradèes. Cuniculture, 26 (2) 70-82.
