A KÖZÚTI VESZÉLYES ANYAG – SZÁLLÍTÁSI BALESETEK FELSZÁMOLÁSÁNAK ELMÉLETE ÉS ESZKÖZEI 1. BEVEZETÉS A veszélyes anyagok szállításával, tárolásával kapcsolatos balesetek számának növekedése egyre komolyabb kihívást jelent napjainkban. Ezt elsısorban a veszély elhárításában részt vevı tőzoltóság, ill. katasztrófavédelmi szervek és a katasztrófa elhárításban együttmőködı egyéb szervek érzékelik. A veszélyes anyagot használó, elıállító, ill. tároló üzemek biztonsági rendszerei többnyire hatásos védelmet nyújtanak a veszélyes anyagok kiszabadulása ellen, vagy ha mégis elıáll valamilyen veszélyhelyzet, a létesítményi erık egy bizonyos szintig általában hatásosan mőködnek közre az elhárításban. Igen fontos momentum, hogy egy üzemben – a legtöbb esetben – ismertek a veszélyforrások, ismert az esetlegesen elszabaduló veszélyes anyag, ami megkönnyíti, és ami még fontosabb, ezáltal meggyorsítja a kárfelszámolást, hiszen egyáltalán nem mindegy, mekkora az expozíció ideje, mennyi veszélyes anyag jut a környezetbe. Persze felléphetnek olyan tényezık – például több anyag keveredése vagy hı – netán hibásan megválasztott oltóanyag hatására fejlıdı gızök, gázok – melyek negatívan befolyásolhatják a kárelhárítás hatékonyságát. Ez azonban nem jelen értekezés tárgya. Összetettebb veszélyek merülhetnek fel veszélyes anyag szállításából adódó balesetnél. Az elmúlt években jelentısen megnıtt a közúti veszélyes anyag – szállítás hazánk területén, ami nem csak a Magyarországról induló, ill. ide érkezı szállítmányokat jelenti, hanem a tranzit szállítást is. A veszélyes áruk nemzetközi szállítására vonatkozó európai megállapodás (ADR.) részletes elıírásokat tartalmaz a csomagolásra, a veszélyes anyagok besorolására, a fuvarokmányokra és a veszélyesség jelölésére vonatkozóan. A nemzetközi fuvarozásban, a tranzitforgalomban a Veszélyes Áruk Nemzetközi Szállítására vonatkozó Európai Megállapodás A. és B. melléklete érvényes. Magyarország 1979 –ben csatlakozott a megállapodáshoz, melyet az 1979. évi 19. számú törvényerejő rendelet hirdetett ki. A Megállapodás A. és B. mellékletét az azóta többször módosított 20/1979. (IX.18.) KPM. rendelet hirdette ki.
Veszélyes anyagnak (szállítmánynak) elsısorban a - mérgezı, - fokozottan tőz- és robbanásveszélyes, - túlnyomáson vagy cseppfolyós állapotban szállított anyagokat tekintjük. (A radioaktív anyagok és szállítmányok balesetei nem ebbe a kategóriába tartoznak!)
2. A veszélyes anyagok, áruk jelölésrendszere Az ADR. a veszélyességi osztályokat az alábbiak szerint határozza meg (2.1 fejezet): 1 osztály: 2 osztály: 3 osztály: 4.1 osztály: 4.2 osztály: 4.3 osztály: 5.1 osztály: 5.2 osztály: 6.1 osztály: 6.2 osztály: 7 osztály: 8 osztály: 9 osztály:
Robbanóanyagok és –tárgyak Gázok Gyúlékony folyékony anyagok Gyúlékony szilárd anyagok, önreaktív anyagok és érzéketlenített, szilárd robbanóanyagok Öngyulladásra hajlamos anyagok Vízzel érintkezve gyúlékony gázokat fejleszt ı anyagok Gyújtó hatású (oxidáló) anyagok Szerves peroxidok Mérgezı anyagok Fertızı anyagok Radioaktív anyagok Maró anyagok Különféle veszélyes anyagok és tárgyak.
Ez az osztályozás nagymértékben hasonlít jelölésrendszerhez, hiszen ez képezi annak alapját.
a
beavatkozói
oldalt
segítı
Itt a veszélyes anyagot szállító jármővek jelölésérıl van szó (narancssárga tábla, bárcák, stb.), elsısorban is a narancssárga tábla felsı részén elhelyezkedı veszélyt jelzı (Kemmler) számról. Elsı számjegy 2 Gáz kiáramlása nyomás vagy vegyi reakció következtében 3 Gyúlékony folyadékok 4 Gyúlékony szilárd anyag 5 Gyújtó (oxidáló) hatású anyag vagy szerves peroxid 6 Mérgezı anyag 7 Radioaktivitás 8 Maró anyag
Második számjegy 0 1 2 3 5 6 7 8 9
Nincs jelentısége Robbanás Gázszivárgás Gyúlékonyság Oxidáló hatás Mérgezı Radioaktiv Maró Spontán, heves reakció veszélye
A „narancssárga tábla”. A Kemmler szám (veszélyt jelölı) jelentése
A veszélyt jelölı szám minimum két – maximum négy karakterbıl áll. Speciális karakter még az „X”, melynek jelenléte az anyag vízzel való érintkezésének káros következményeire hívja fel a figyelmet.
A tábla alsó mezıjében a konkrét anyag UN (ENSZ) száma áll, melynek alapján a veszélyes anyag különféle adatbázisokból (pl. G. Hommel, Vakond, SIX, stb.) beazonosítható. A veszélyes árut szállító jármővek e táblán kívül ún. bárcákkal is rendelkeznek, melyek szintén az adott veszélyre figyelmeztetnek.
Példák veszélyességi bárcákra A káresemény jellemzıen közlekedési balesetbıl (karambol, defekt, megcsúszás, fékhiba, borulás, stb.) fejlıdik ki, minek következtében a szállítótér, csomagolás megsérül és a veszélyes anyag a szabadba jut. Ezt követheti tőz, esetleg robbanás. Következményei szerinti két elıfordulási lehetısége: - lakott területen: azonnal észlelik, de viszonylag sok sérüléssel, halálesettel jár; - lakott területen kívül: esetleg csak huzamosabb idı múlva észlelik, nagyobb terület szennyezıdhet, károsodhat, jelentısebb ökológiai károk képzıdhetnek. A veszélyes anyag-szállítási balesetek szempontból további két csoportra bonthatók:
helyszíni
kárelhárítási,
beavatkozási
- a kiszabadult anyag ismert, - nem ismert. A veszélyes anyagot szállító jármővön és fuvarokmányain – legyen szó közúti, vasúti, vízi vagy légi szállításról – fel van tüntetve nemcsak maga az anyag neve (kódja, stb.), hanem a kezelésével kapcsolatos biztonsági és egyéb rendszabályok is.
Napjainkra azonban sajnos számolnunk kell azzal a lehetıséggel, hogy ez nem így van. Különösen veszélyes helyzet alakulhat ki illegális (be nem jelentett) szállításnál, ismeretlen mérgezı, stb. anyag, szállítmány baleseténél. Ez esetben a mentést, lokalizálást különösen alapos szakfelderítésnek (az anyag azonosításának) kell megelıznie. Elsı látásra talán meghökkentı, de igaz, hogy jobb esetben egyáltalán nincs feltüntetve a jármővön, ill. fuvarokmányain a veszélyes anyag. Sokkal veszélyesebb, ha a szállító jármő nem a valóságnak megfelelı jelzésekkel, fuvarokmányokkal van ellátva. Ez igen sőrőn elıfordul, ezért mára gyakorlattá vált, hogy a balesetet inkább úgy kezeljük, mintha az ismeretlen veszélyes anyaggal szemben kellene beavatkozni. Természetesen ezzel együtt – amennyiben vannak – a fuvarokmányok, jelölések nyújthatnak egyfajta támpontot a felderítés során. 3. A veszélyes anyagok felosztása, csoportosítása Mielıtt kitérnénk a helyszíni feladatokra, fontos tisztázni a veszélyes anyagok fogalmát, felosztását (ez erısen emlékeztet az ADR. osztályokra, de ezeket a „2000. évi XXV. törvény a kémiai biztonságról” határozza meg):
a) mérgezıek - azok az anyagok és készítmények, amelyek belégzésük, lenyelésük vagy a bırön át történı felszívódásuk esetén kis mennyiségben halált, heveny egészségkárosodást okoznak; b) ártalmasak - azok az anyagok és készítmények, amelyek belégzésük, lenyelésük vagy bırön át történı felszívódásuk esetén halált, heveny egészségkárosodást okozhatnak; c) maró (korrozív) anyagok és készítmények - olyan anyagok, amelyek élı szövettel érintkezve azok elhalását okozzák, d) irritáló vagy izgató anyagok, készítmények - olyan maró anyagok és készítmények, amelyek a bırrel, szemmel vagy nyálkahártyával való pillanatszerő, hosszan tartó vagy ismételt érintkezésük esetén gyulladást okoznak. A veszélyes anyagok közül foglalkozzunk most behatóbban ezen mérgezı anyagokkal, hiszen a tőzveszély mellett az ipari mérgek jelentik a legsőrőbben elıforduló veszélyt! Az ipari mérgek az iparban és a szállításban nagy mennyiségben elıforduló olyan toxikus vegyületek, amelyek valamilyen baleset következtében a légkörbe kerülve aránylag nagy területen képesek az élı szervezetekben sérülést okozni, a talajt hosszú idın keresztül súlyosan szennyezni. Fizikai, kémiai és egyéb tulajdonságaik szerint ezeket az anyagokat nagyon sokféleképpen lehet osztályozni. Nyilvánvaló, hogy a hatásvizsgálat és az értékelés szempontjából célszerő olyan besorolási jellemzıket keresni, amelyek a személyi védekezés, az esetleges sérülés gyors ellátásának szempontjából a legalkalmasabbak. E célra a szervezetben kiváltott legerısebb tünetek alapján történı osztályozás bizonyul a legmegfelelıbbnek. Ily módon az összes ipari mérget hét csoportba lehet osztani.
A fıleg fojtó hatású anyagokhoz tartozó toxikus vegyületek (pl. klór, foszgén, klórpikrin) elsı sorban s légzıszerveken keresztül fejtik ki hatásukat, tüdıvizenyıt okozva. Ha megfelelıen nagy koncentrációban vannak jelen a levegıben, a fedetlen testrészek, a felsı légutak kémiai égése is elıfordulhat. A fıleg általános hatású anyagokhoz olyan vegyületek (pl. szénmonoxid, hidrogéncianid stb.) sorolhatók, amelyek a sejtekben az energia (oxigén) cserét akadályozzák. A fojtó és általános hatású anyagok (pl. nitrogénoxidok, salétromsav, hidrogénfluorid stb.) belégzés útján tüdıvizenyıt okoznak, a bırön felszívódva pedig az energiacserét akadályozzák. Az idegbénító hatású mérgek (pl. szerves foszforvegyületek, széndiszulfid stb.) akadályozzák a periférikus idegszabályozás mechanizmusát. Hatásuk a szinoptikus szálban levı neuronmediátorok szintézisének, ırzésének, inaktivációjának zavarásában, az izgalmi állapotban a membrán ionátengedı-képességének korlátozásában jelentkezik. A fojtó és idegbénító hatású anyagok (pl. ammónia, dimetil-didrazin stb.) belégzés útján tüdıvizenyıt okozhatnak, de egyúttal az idegrendszert is súlyosan roncsolhatják, némelyik anyag a bırön keresztül felszívódva is képes hatását kifejteni. A metabolikus mérgek olyan toxikus anyagok (pl. etilénoxid, diklóretán stb.), amelyek a szervezetben lévı metabolikus anyagok finom folyamatait zavarják. A betegség rendszerint fokozatosan fejlıdik ki, és súlyosabb esetben a halálos kimenet néhány nap alatt kialakul. Az anyagcserét akadályozó anyagokhoz fıleg olyan halogénezett szénhidrogének tartoznak (pl. dioxin, kénmustár stb.), amelyek elhúzódó folyamatokban a tüdın, az emésztırendszeren és a bırtakarón keresztül hatnak, hatásuk mindemellett gyakorlatilag az egész szervezetre kiterjed. Az ipari mérgek jelentıs része könnyen gyulladó és robbanás veszélyes anyagok körébe is sorolható. Az üzemekben, illetve a szállításban, fuvarozásban rendszerint nagy mennyiségben található ezekbıl az anyagokból, így könnyen elképzelhetı, hogy egy baleset nemcsak toxikus veszéllyel jár, hanem egyúttal tőz, illetve robbanás is bekövetkezhet. Éghetıség szempontjából az ipari mérgeket három csoportba oszthatjuk: A nem éghetı anyagok közönséges hımérsékleten, és a közeg 900°C hımérsékletéig nem égnek (pl. salétromsav, klór, szénmonoxid stb.). Figyelembe kell venni azonban, hogy némely anyag magasabb hımérsékleten elbomlik, és/vagy robban (klórpikrin), mások (hidrogénfluorid) egyéb anyagokkal való kölcsönhatás következményeként éghetı anyagokat szabadítanak fel. A nehezen éghetı anyagok tőzforrás hatására begyulladnak, de annak eltávolításakor önállóan nem égnek (pl. nyomás alatti ammónia). Néhány közülük detonáció során robbanásra is képes (pl. hidrogéncianid). Az éghetı anyagok tőzforrás hatására begyulladnak, és tovább égnek annak eltávolítása után, de öngyulladásra is képesek. Ebbe a csoportba nagy számú vegyület tartozik (pl. akrilnitril, hidrazin, széndiszulfid, ólomtetraetil stb.).
4. A kárhelyen
Amennyiben veszélyes anyag – szállítási baleset következik be, a teendık a következık: Az elsıdlegesen értesített szerv (Rendırség, KVI., Mentıszolgálat, Pénzügyırség, Határırség, stb.) azonnal értesíti a társszerveket, a következık szerint: - az esemény pontos helye, - történt –e robbanás, keletkezett –e tőz, - a rakomány jellege (szilárd, cseppfolyós, gáz, stb.), - személyi sérülés történt –e, - okoz –e közlekedési akadályt, - a rakomány mennyisége, - a jármő nemzetisége, haladási iránya, - a veszélyt jelzı tábla adatai. Ezek az elsıdleges adatok jobb esetben már a vonuló állomány birtokában lesznek, mire az egység a kárhelyre ér. Ezen információk alapján már megválasztható például az optimális hely, ahová települni kell. Ez igen fontos, már csak a beavatkozó állomány biztonságát tekintve is. A felderítést legalább két fı hajtja végre, egymást is biztosítva. A felderítést végzık védelmére a lehetı legszélesebb körő rendelkezésre álló védelmet nyújtó védıeszközöket kell alkalmazni, adott esetben akár nehéz gázvédı ruha alkalmazását kell elrendelni. A felderítés során intézkedni kell a különbözı zónák kialakítására, kijelölésére. Tekintve, hogy dolgozatom megengedett terjedelme nem engedi e téma bıvebb írásbeli kifejtését, egy elvi beavatkozási séma segítségével kísérlem meg bemutatni a kárhely esetleges felépítését.
Kárhely veszélyes anyag kiszabadulása esetén (elvi vázlat)
5. Védıeszközök, felszerelések Ehelyütt ismerkedjünk meg néhány alapvetı védıeszköz – típussal (bır –ill. légzésvédelem) a teljesség igénye nélkül! 5.1 Bırvédı eszközök E csoport eszközei elsısorban a testfelületen – a bırön – keresztül a szervezetbe jutható anyagok ellen nyújtanak védelmet. Egyfajta – bár csekély mértékő – védelmet persze a hétköznapi ruházat is nyújt (pl.: radioaktiv kiszóródás esetén), ez azonban még nem nevezhetı valódi védelemnek, tekintve, hogy ez csupán az adott anyag esetleg nagyobb mérető részecskékéit képes a bırfelülettıl távol tartani, így ezt, ill. a különféle munkaruha jellegő felszereléseket inkább a szükség-védıeszközök kategóriájába sorolnám. A „valódi” védelmet a célzottan e feladatra kifejlesztett védıöltözetek biztosíthatják, mint például: a./ Egyszer használatos védıruhák. Ezek a védıruhák – ahogy elnevezésük is mutatja – nem tartós, hanem jobbára egyszeri használatra, egy feladat végrehajtására készülnek. A védıfelszereléseket gyártó legtöbb cég foglalkozik ilyen ruhák elıállításával. A katasztrófavédelemnél legelterjedtebb típus a DuPont cég TYVEK nevő anyagából készült ruhája. A nagyobb részecskenagyságú veszélyes anyagok ellen (elsısorban folyadékok, porok esetleg aeroszolok) ellen nyújtanak hathatós védelmet. b./ SARATOGA (93M) szőrı típusú védıruha. Ez a kétrészes védıruha a „beépített” aktív szenes védırétegnek köszönhetıen oly módon lélegzik, hogy közben bizonyos – elsısorban por, ill. aeroszol alakú – anyagokat távol tart a bırfelülettıl. Elınye a nagyfokú viselési komfort, hátránya, hogy drága és korlátozott védıképességő. c./ Gázvédı ruhák. Ebbe a kategóriába a könnyő –és nehéz gázvédıruhákat soroljuk, például a mára már elavultnak számító, valamilyen szintő védelmet azonban mégiscsak nyújtó GV – 2 típusú könnyő védıruhát, vagy a korszerő, AUER, DRÄGER, TRELLEBORG gyártmányú nehéz gázvédı ruhákat.
DRÄGER Teammaster nehéz gázvédı ruha
5.2 Légzésvédı eszközök A levegıben lévı sugárzó, fertızı, ill. mérgezı anyagok legkönnyebben a légzıszerveken keresztül juthatnak be a szervezetbe, ezért igen fontos a légzési traktus 100 – 150 m2 –es felületének védelme. A légzésvédı eszközök megakadályozzák, hogy veszélyes anyag (gázok, gızök, aeroszolok) a légutakon keresztül a szervezetbe jusson, ezen kívül biztosítják a létfunkciókhoz szükséges, megfelelı oxigéntartalmú levegıt és védik az arcot, valamint a szemet. A légzésvédı eszközöket két alapvetı csoportba sorolhatjuk be: a./ szőrı és b./ szigetelı típusú eszközök. A köznapi életben gázálarcként emlegetett szőrı típusú védıeszközök kiszőrik a környezeti levegıbıl a károsító hatású anyagokat. Legismertebb fajtái a kámzsa, a sisakálarc, a teljes álarc és a félálarc. Elınyei közé tartozik, hogy használatuk különösebb képzettséget nem igényel, a mozgásban alig korlátoz, viszonylag olcsó, ami nagyobb készletek beszerzését is lehetıvé teszi. Hátránya – ami a használat alapvetı feltétele -, hogy az alkalmazás helyén a levegı oxigéntartalmának min. 17,5% -nak kell lenni, a jelenlévı veszélyes anyag koncentrációja pedig max. 5.000 ppm lehet. Használata megköveteli a veszélyes anyag milyenségének, mennyiségének ismeretét. A gázálarc maga két fı részre osztható: az álarctest (mely tulajdonképpen az arcot és a szemet védi, valamint megfelelı tömörséget biztosít) és a szőrıbetét. A szőrıbetét a gázálarc lelke. Éppen ezért fontos a jelen lévı veszélyes anyag fizikai és kémiai jellemzıinek, hatásainak megfelelı szőrıbetét megválasztása. Alkalmazási terület
Szőrıbetét Betőjele
színe
Oldószerek, szerves gızök, gázok ellen
A
barna
Szervetlen gázok, gızök (pl.: kénhidrogén, ciánhidrogén) ellen
B
szürke
Savas jellegő gázok és gızök (pl.: kéndioxid, hidrogén-fluorid) ellen
E
sárga
Ammónia és szerves amin vegyületek ellen
K
zöld
Alacsony forráspontú (65 0C alatti) vegyületek ellen
X
sárgászöld
A szőrıbetétek: jelölésük, alkalmazási területük (1.)
Alkalmazási terület
A kombinált, különleges szőrıbetét Betőjele színe
Szerves gázok, gızök, porok és aeroszolok ellen
A2 – P3
piros – fehér
Szervetlen gázok, gızök, porok és aeroszolok ellen
B2 – P3
szürke - fehér
A szőrıbetétek: jelölésük, alkalmazási területük (2.)
Másik fontos – és legtöbbször alkalmazott – berendezés a sőrített levegıs légzıkészülék. Fı részei: - hordkeret a palack befogadására, - sőrített levegıs palack (az általunk használt AGA, ill. SPIROMATIC, DRÄGER típusok esetében 1.800 liter sőrített levegı használatos 300 bar nyomás alatt), - központi vezérlıegység a csatlakozással, - nyomáscsökkentı, - álarctest, - tüdıautomata. A tüdıautomata biztosítja, hogy a levegı csak belégzéskor áramoljon az álarcba, valamint azt, hogy az álarcban enyhe túlnyomás uralkodjon, ami megkönnyíti a lélegzést és megakadályozza a veszélyes anyag bejutását. A sőrített levegıs légzıkészülék esetében is érvényes, hogy csak használatára kiképzett, begyakorlott személy használhatja. A légzıkészülék legnagyobb elınye, hogy viselıje a környezeti levegıtıl nem függ, ismeretlen veszélyes anyag jelenléte esetén is bátran használható. Hátrányaként említhetı, hogy nehéz és valamelyest akadályozhatja viselıjét a mozgásban, bár, ha - mint említettük - kiképzett, gyakorlott személy használja, ez nem jelenthet különösebb problémát. Másik hátránya, hogy a palack elıbb – utóbb kiürül, így a használatnak idıbeni korlátai is vannak, bár az idıkorlát a szőrı típusú légzésvédı eszközöknél éppen így fennáll.
DRÄGER PSS-90 sőrített levegıs légzıkészülék
5.3 Felderítı mőszerek. A veszélyes anyagok azonosítása
Az esetlegesen szükséges életmentésen kívül a legfontosabb feladat a kiszabadult anyag azonosítása. Ez a rendszerben, -ill. rendelkezésre álló mőszerek segítségével történik. Néhány típus, és alkalmazhatóságuk: - AUER PASSPORT: Ex-Ox, ill. különbözı kalibrált gázok kimutatása - AUER Akciós készlet: Adott kimutató csövek általi azonosítás - DRÄGER CMS: Adott kimutató chipek általi azonosítás - DRÄGER MINIWARN: Többgázmérı készülék (elektrokémiai szenzorok) - DRÄGER MULTIWARN II: Többgázmérı készülék (elektrokémiai szenzorok)
DRÄGER MULTIWARN II
Ezeken kívül természetesen más felszerelések is alkalmazhatók, ehelyütt a teljesség igénye nélkül csak néhány ismertebb típust említettem. Elıfordulhat, hogy az anyagot nem lehet a rendelkezésre álló mőszerekkel azonosítani. Ez az eset a beavatkozók „rémálma” lehet, mivel az anyag azonosítása így igen nagy idıt igényel, ami alatt a veszélyes anyag esetleg tovább ömlik. Ezt azonban minden rendelkezésre álló módon lehetıség szerint meg kell akadályozni, a kiömlést a lehetı legrövidebb idı alatt meg kell szüntetni. Ilyenkor igénybe lehet – sıt kell! - venni más, nem a helyszínen közremőködı intézmények rendelkezésre álló laborkapacitását. Ilyen szervek lehetnek: - Állategészségügyi és Élelmiszerellenırzı Állomás, - Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat, - Környezetvédelmi Felügyelıség. Az említett intézmények lényegében az ország minden részében megtalálhatók, ami persze nem jelenti azt, hogy más, megfelelı felszereléssel rendelkezı szakértıvel nem lehet felvenni a kapcsolatot szükség esetén. 5.4 Tömítı anyagok A veszélyes anyag kiömlésének megszüntetésére napjainkban már meglehetısen hatékony módszerek, anyagok állnak rendelkezésre. Ezek közül kiemelném a Plug ’n’ Dike márkanevő tömítı anyagát, mely lényegében egy szürke színő granulátum, melybıl víz hozzáadásával készíthetı el a tömítı massza. Általában jól alkalmazható, bár igazán agresszív anyagokkal szemben nem mutat túl nagy ellenállást. A másik anyag neve DIAMANT. Ez egy három komponenső tömítı anyag, melynek alkotó részeit a megfelelı arányban összekeverve kapjuk meg a tömítı masszát. Ezt az anyagot a sérült felületre felhordva rendkívül erıs, kemény, ráadásul nyomásálló tömítést kapunk. 5.5 Számítógépes támogatás. Vegyihelyzet - értékelés Az anyag azonosítása lehetıvé teszi a hatásaival szembeni védekezést. Az ismert anyag hatásait hagyományosan a HOMMEL katalógus alapján határozhatjuk meg, a számítógépes adatbázisok (például a „VAKOND” szoftver) használata azonban sokkal gyorsabb, hatékonyabb.
VAKOND adatlap Abban az esetben, ha a veszélyes anyag veszélyeztetı hatása túlmutat a baleset helyszínén (például lakott területet veszélyeztet), el kell végezni bizonyos prognosztizáló jellegő feladatokat, végre kell hajtani a vegyihelyzet - értékelést. Az elsı lépés a veszélyes anyagok értékelésében, a veszély felmérésében, hogy megértsük a többé-kevésbé ismert fenyegetés természetét és nagyságrendjét, válaszlépéseket készítsenek a kérdéses folyamatra, valamint követelményeket tudjunk támasztani. Egy ilyen tervnek megfelelıen rugalmasnak kell lennie, hogy elıre nem látható esemény bekövetkezésekor is képes legyen kellıképpen megbízható eredményt szolgáltatni. Bármely értékelı módszernek az alapvetı célja, hogy a szakemberek egy integrált módszer segítségével: - kiszámíthassák a toxikus gázok koncentrációját a légtérben, és ennek alapján értékeljék az emberi szervezetre gyakorolt hatásukat; - meghatározhassák a veszélyes anyag kiszabadulásakor a tőz- és robbanás hatásait. Az említett feladatrendszer megoldása természetesen rendkívül bonyolult, mivel a veszélyes anyagok köre szinte évrıl évre növekszik, ugyanakkor a technológiai folyamatban elfoglalt helyük és szerepük nagyon különbözı, nem beszélve más természető befolyásoló tényezık (idıjárás, terep, stb.) hatásainak érvényesülésérıl. Mielıtt bármely veszélyes anyag értékelését elkezdenénk, lényeges, hogy megértsük és feltárjuk azokat az általános folyamatokat, amelyek egy gáz vagy folyadék halmazállapotú anyag szabadba kerülésekor megtörténnek. Mint fentebb már említettem, a technológiai folyamatok különbözısége, a tárolás helyzete, a szállítási állapotok, a vegyületek fizikaikémiai tulajdonságai stb. mind hatással vannak a kiszabadulás körülményeire, és ezen keresztül a további folyamatokra. Tekintsük át röviden azokat a tipikus folyamatokat, amelyek megtörténhetnek a váratlan szabadba jutáskor, és lássuk, mennyi körülményt kell figyelembe venni egy többékevésbé megfelelı intézkedés meghozatalához.
Egy veszélyes anyag valamilyen ok miatti kiszabadulása közvetlenül vagy közvetve gázképzıdéshez vezethet, esetleg a körülményektıl függıen kétfázisú gız, de néhány esetben akár háromfázisú gızállapotú anyag is keletkezhet. Közvetlen gáz vagy gızfelhı kialakulása rendszerint gáz halmazállapotú anyag emissziójakor történik. Másodlagos gızfelhı keletkezésével akkor számolhatunk, ha folyadéktócsa jön létre a kifolyás után. Ez a folyamat lejátszódhat úgy száraz talajon, mint vízfelszínen. A közvetve vagy közvetlenül kibocsátott anyag a környezetében levı levegıbe emelkedik, majd az idıjárási körülményeknek megfelelıen eltávozik. Itt azonban meg kell jegyezni, hogy a kijutás közvetlen környezetében olyan nagy lehet a gáznemő anyag sőrősége, hogy az relatív oxigénhiányoz vezethet. Ha nyomás alatt tárolt gáz, vagy mélyhőtött állapotban tartott folyadékká komprimált gáz jut hirtelen a szabadba, akkor adiabatikus kiterjedés következtében éles hımérséklet csökkenés áll be. Ez egyes gázok esetében akár a -100 Co-t is elérheti a kiszabadulás közvetlen környezetében. Amennyiben a körülmények megfelelıek, az úgynevezett "levegınél nehezebb gázok" speciális helyzetével állunk szemben, amelyek értékelése külön problémát okoz. Ilyen helyzetben tehát, az egyéb veszélyek mellett a nagy mértékő lehőlés hatását is figyelembe kell venni. Ha magas hımérséklető gáz vagy gız szabadul ki, a környezetében levı tárgyak, személyek hıterhelésnek vannak kitéve, amely tőz keletkezéséhez is vezethet. Ha a szabadba jutó gáz vagy gız gyúlékony, és a közelben gyújtóforrás is jelen van, akkor tőz keletkezésével mindenféleképpen számolhatunk. Amennyiben az égés sebessége a keletkezett gázfelhıben rendkívül nagy sebességgel játszódik le, akkor robbanás jön létre, ami a környezet rombolódását okozhatja. Amikor folyadék kiömlése hoz létre nagy mérető folyadékfelszínt, és az azonnal begyullad, általában "tócsatőzrıl" beszélhetünk, amely égés végbe mehet tőzgáttal körbekerített területen, vagy annak megléte nélkül. Ha a kifolyást külsı hıközlés okozza, és azonnali gyulladás jön létre, akkor az úgynevezett "gızrobbanáshoz vezetı forró folyadékról" beszélünk (angol elnevezése Boiling Liquid Expanding Vapour Explosion, BLEVE), amelynek eredménye a tőzgolyó. Ez a jelenség akkor is lejátszódhat, amikor a gızfelhı késleltetett berobbanása történik. Amennyiben a gız/gáz felhı nem robbanó elegyet hoz létre a levegıvel, vagy begyulladás nem jön létre, akkor a felhı a környezı légtérben a szétszóródás törvényei szerint lassan eloszlik. Amikor a szabadba került gáz/gız toxikus, akkor a felhı terjedésének vonalába kerülı élılények mérgezési behatásnak vannak kitéve. Miután felállítottuk a lehetséges események logikai menetét, amely a veszélyes események potenciális útvonalát kíséri végig, lehetıségünk van arra, hogy a nem kívánt események hatásainak értékelésére számításokat végezzünk. Ez azt jelenti, hogy bármely értékelési modell alapvetıen a kifolyás sebességének és idıtartamának megállapításával kell kezdıdjön. Folyadékfelszín szétterülésekor, a "tócsa" méreteinek megállapítása fontos közbeesı lépés az arról elpárolgó gızök mennyiségének kiszámításához, illetve a közvetlen termikus sugárzás, vagy a diszperziós modell további számításainak elvégzéséhez. A modell végeredményeit ugyanis a bemenı adatok jelentısen befolyásolják. Minél jobban megközelítik az eseményeket leíró algoritmusok a valóságot, annál pontosabb és valósághőbb lesz a végeredmény.
kiömlés
a kiömlés sebességének és idıtartamának számítása
a tócsa területének számítása
tócsa tőzveszély értékelés
gızfelhı tőzveszély értékelés gızfelhı robbanás értékelés
tócsa párolgás számítása
gız/gáz kiszabadulás a légtérbe
láng csóva veszély értékelés
toxikus gázok6gızık terjedésének értékelése
A veszélyes anyag kiszabadulásának és terjedésének logikai (számítási) menete
A modern technológiában a gyorsuló változások és az élesedı verseny egyre kevésbé teszi lehetıvé, hogy a folyamatokban beálló hibákat kísérletezéssel küszöböljék ki. Ezért nagyon lényeges a technológiai folyamat kockázat elemzésének elvégzése, a veszélyes anyag kiszabadulása fizikai hatásvizsgálatának számítása. A pontossággal és az események realisztikus leírásával kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy a veszélyértékelés módszerei nagyban függnek az alkalmazó tudásától. Amennyiben az alkalmazó képes arra, hogy minden közbeesı állapotot megfelelıen analizáljon, és a bemenı adatok észszerően elfogadhatóak, akkor biztosítva lehet egy korrekt terjedési modell felállítása. Nyilvánvaló, hogy teljesen téves eredményeket kapunk, ha olyan anyagra számítunk például robbanási határértékeket, amely nem robbanó, nem tőzveszélyes. Ez természetesen nagyon durva példa, de vannak sokkal kevésbé felismerhetı feltételezések, amelyeket csak jól tájékozott, az értékelés szempontjaival, menetével alapvetıen tisztában levı szakemberek ismerhetnek fel: például a nyomás alatt tárolt folyadékok kiömlésére alkalmazott modellek nem használhatóak fel a nyomás alatt levı gázokra.
Egy másik példa a levegınél nehezebb gázokkal kapcsolatos. Néhány gáztól eltekintve, a gázok/gızök a levegınél nehezebbek, azonban ahhoz, hogy a terjedési modellekben a kiszabadult gızt levegınél nehezebbnek tekintsük, egy sor speciális körülménynek is be kell következni. Ilyen körülmények esetén a kiszabadulás kezdeti, néhány perces idıtartamában egészen másképpen viselkedik például az ammónia, vagy a metán, és a terjedést a gız-levegı keverék sőrőségének, valamint hımérsékletének a környezı levegıétıl való nagyfokú eltérése határozza meg. A sőrőségkülönbség lényeges hatást gyakorol a felhı viselkedésére. Amennyiben tehát a modell alkalmazója nem kellıen tisztázta a kezdeti feltételeket - vagyis a kérdéses gáznak tárolási adataiból nem következtet annak a kiszabadulás utáni állapotára -, végeredményként erısen megkérdıjelezhetı adatokat fog kapni. 5.5.1 Veszélyes anyag kiszabadulásakor bekövetkezı paraméterei. Még néhány gondolat a vegyihelyzet - értékelésrıl.
baleset
jellemzı
Veszélyes anyagokat szállító közlekedési eszközöknél bekövetkezı baleset (katasztrófa) alatt azokat az eseményeket értjük, amikor a mérgezı anyag váratlanul és nem kívánt módon a légtérbe kerül, vagy folyik ki, és emiatt az élıvilágot veszélyezteti, illetve a vízlelıhelyeket, a terepet szennyezheti. Azt a területet, ahol a veszélyes anyagok kifejtik pusztító hatásukat, vegyi szennyezett zónának nevezzük. Ez magába foglalja a baleset (kiömlés) gócát, a rombolódás körzetét és a veszélyes anyag terjedési zónáját. A baleset góca az a terület, ahol a kiömlés történt. A baleset körzete – az a terület, ahol a veszélyes anyag felhıje a legpusztítóbb tulajdonságokkal rendelkezik. Ennek a területnek a sugara függ a kiszabadult anyag mennyiségétıl, tulajdonságaitól, a tárolás körülményeitıl, a baleset típusától. A terjedés zónája – a szennyezett levegınek az a területe a baleset körzetén túl, ahol a szél irányában a mérgezı anyag felhıben a koncentráció olyan értékő, hogy egészségkárosodást, esetleg sérülést válthat ki. A vegyi szennyezıdésnek a lakosságra, a környezetre gyakorolt hatásának eredményeként jönnek létre a baleset következményei. Ezek a következmények a vegyi szennyezıdés három elemével állnak kapcsolatban: méret, veszélyesség és idıtartam. A vegyi szennyezıdés méretét a baleset következményei megjelenésének térbeli határai jellemzik (hosszanti méretek, terület). A veszélyességet a baleset bekövetkezésekor létrejöhetı veszteség jelenti. A vegyi szennyezıdés idıtartama a következmények idıhatárait jelöli ki.
Mivel a balesetrıl az események gyors lefolyása miatt általában nehéz kiinduló adatokat szerezni, a következmények értékelésének alapvetı operatív módszere a prognózis, amelyet valamilyen számítási módszerrel végzünk el. Az így számított adatokat feltétlenül össze kell vetni, és korrigálni kell a valós vegyi felderítésbıl származó információkkal. Ahogy az elızıekben említettem, amikor baleset következtében egy veszélyes anyag kiszabadul, a lakosság életfeltételei (a közlekedés feltételei, stb.) megváltoznak, azaz létrejön a baleset miatti vegyi helyzet. A vegyi helyzet értékelésének gyakorlati folyamata a következıket foglalja magába: - a baleset méreteinek következményeinek analízise abból a célból, hogy megállapítsuk hatását a lakosság életére; - a legcélszerőbb változatok kidolgozása a lakosság életkörülményeinek fenntartására a balesetet körülményei között; - rendszabályok kidolgozása a lakosság védelmére, valamint a következmények felszámolására. A vegyi helyzet - értékelés befejezéseként következményeket vonhatunk le, konkrét rendszabályokat hozhatunk, kidolgozhatjuk a megfelelı dokumentumokat, amelyekben meghatározzuk a rendszabályok sorrendjét, és a következmények felszámolásába bevonandó erıket és eszközöket. Napjainkra már nem csak a veszélyes anyagokra vonatkozó adatbázisok köre bıvül, hanem a helyzet kiértékelését segítı szoftvereké is. Remek példa erre az ALOHA program, mely az Egyesült Államok Környezetvédelmi Ügynökségének (EPA) égisze alatt készült. A szoftver egyébként egy integrált rendszer, a CAMEO (Computer-Aided Management of Emergency Operations, kb.: Veszélyhelyzeti Cselekmények Számítógépes Kezelése) része. A rendszer több programból áll: a veszélyes üzemek, helyek, csomópontok, stb. nyilvántartásától kezdve a bevonható erıkön – eszközökön keresztül egészen a veszélyes anyagok kiszabadulása által érintett terület elırejelzésére szolgáló szoftverekig. 5.5.2 Meteorológiai adatok. A meteorológiai állomás Itt kell megemlítenünk egy igen fontos eszközt: a meteorológiai felszerelést. Megyénkben a TVS – 3 ML típusú készülék áll rendszerben. A felszerelés képes - hımérséklet, - szélirány, - szélsebesség, - relatív páratartalom, - légnyomás, valamint nyolcféle elıre kalibrált gáz érzékelésére és folyamatos mérésére. Az állomás telepítése után magára hagyható, mivel rádión keresztül képes kommunikálni, így biztosítja a mért adatokat esetleg távolabbi pontra vonatkozóan is.
A VFCS. által telepített meteorológiai állomás Az állomás alkalmas az ABV felderítéshez szükséges nukleáris, vegyi és meteorológiai jellemzõk meghatározására. Az állomás ennek megfelıen meteorológiai és gázkoncentráció adatokat szolgáltató detektorokkal van ellátva. A négycsatornás intelligens gáz-távadók folyamatos környezeti ellenõrzésre használhatók fixen vagy jármûfedélzetre telepítve, vagy ideiglenesen baleseti helyszínre kitelepítve. A hazánkban ipari felhasználásra legnagyobb mennyiségben tárolt veszélyes alapanyagok monitorozására nem elegendõ egy darab négycsatornás gáz-távadó, a gyártó ezért két GTI-4 érzékelıt párhuzamosított:
GÁZ
Alsó* riasztási szint (MAK) ppm-ben
NO
25 5
NO2
2
SO2
30
CO GTI-4/1 érzékelı
GÁZ
Alsó* riasztási szint (MAK) ppm-ben
H2 S
10 0,5
C12
20
NH3 Szénhidrogének
ARH 20% -a
GTI-4/2 érzékelı *Felsõ riasztási szintnek a fentiek háromszoros értékét tekintjük.
A TVS-3 ML mobilizálható állomás alkalmas vegyipari létesítmények, baleseti helyszínek monitorozására, riasztás generálására határérték túllépésénél, a vegyi és radioaktív sugárzás terjedésének meghatározására a meteorológiai jellemzõk ismeretében. 6. A mentesítés. Mentesítı módszerek, anyagok A felderítés, beavatkozás elvégzése utáni legsürgısebb és legfontosabb feladat a beavatkozó állomány és felszerelésének mentesítése. Véleményem szerint a mentesítés a mindennapokban sajnos eléggé „mostohagyerek”, legtöbben szükséges rossznak tartják, amin „essünk túl minél hamarabb”. Ez igen rossz és igen veszélyes álláspont. Akik ilyen szemlélettel közelítenek a mentesítés, mint feladat felé valószínőleg vagy nem voltak még igazán nagy mennyiségő és nagy veszélyeket hordozó kiszabadult anyag közelében, vagy egyszerően nem ismerik a megfelelı módszereket, eljárásokat, mentesítı anyagokat. Ezért engedtessék meg, hogy kissé bıvebben foglalkozzak magával a mentesítéssel, módszereivel, illetve a hozzá felhasznált anyagokkal! 6.1 A mentesítési feladatok csoportosítása A mentesítési feladatokat meglehetısen sokféleképpen csoportosíthatjuk. E csoportosítás alapulhat a mentesítés, tárgyán, de akár teljességén is. Így különböztetünk meg: - részleges mentesítést, melynek célja a kárelhárításban részt vevık halaszthatatlan mentesítésének (ruházat, felszerelés, stb.) elvégzése, hogy a személyek mozgása ne okozza a tiszta terület szennyezését és ruházatukat a szennyezıdés veszélye nélkül levethessék; - teljes mentesítés, mely a személyek és ruházatuk, felszerelésük a technikailag elérhetı maximális hatékonyságú módon történı mentesítését jelenti, mely általában már nem a beavatkozás helyszínén zajlik.
A mentesítés tárgya szerint megkülönböztethetünk:
személymentesítést,
jármő (-tárgy) mentesítést,
terepmentesítést.
A csoportosítás természetesen függ attól is, milyen jellegő szennyezı anyagtól akarunk mentesíteni, így beszélhetünk: -vegyi mentesítésrıl, -sugármentesítésrıl, -kombinált mentesítésrıl és -fertıtlenítésrıl. A végrehajtás módja, helyszíne szerint megkülönböztethetünk: - önmentesítést, - helyhez kötött mentesítı állomáson, illetve - telepített mentesítı állomáson végrehajtott mentesítést. A mentesítési munkálatokat végzı személy (személyek) a jelen lévı veszélyes anyag tulajdonságainak megfelelı védıfelszerelésben kell, hogy végezze. 6. 2 Mentesítési módszerek Amennyire sokfélék a mentesítendı anyagok és azok tulajdonságai, a mentesítés módszere és anyaga is annyira sokféle lehet. Egyfajta felosztás a következı lehet: 6.2.1 Kémiai módszerek: e módszerek a szennyezı anyag kémiai bomlásán, esetleg más jellegő reakcióján (pl. komplex-képzés) alapulnak. A kémiai mentesítési módszerek alkalmazásához az anyag kémiai tulajdonságainak alapos ismerete szükségeltetik. 6.2.2 Fizikai módszerek: a szennyezı anyag összegyőjtését, felszedését jelenti. Használatosak porelszívásos eljárások, gyakori a szennyezett talajréteg eltávolítása, felszívó, felitató anyagok alkalmazása, de különösen illékony anyagok esetében szellıztetéssel is mentesíthetünk. Ezeket a tárgyakat tiszta térbe kell helyezni, melyben viszonylag magas (min. 25 0C) hımérsékleten jó légcserét biztosítunk. Így a veszélyes anyagok diffúzió útján távoznak. A levegı hımérsékletének emelése, esetleg vákuumkezelés vagy a légáramlás intenzitásának növelése gyorsítja a folyamatot. 6.2.3 Fizikai kémiai módszerek: ezeket a módszereket igen gyakran használjuk. A szennyezı anyagokat mosószeres oldattal, vagy szerves oldószerrel a mentesítendı felületrıl eltávolítják, a mosó oldatot pedig összegyőjtés után ártalmatlanítják. A mentesítı eszközöket gyártó cégek a felszerelések mellett mentesítı készítményeket is forgalmaznak. Ezek többnyire oxidáló hatású készítmények, melyek összetételét, minıségét és csomagolását az adott mentesítı eszköznek megfelelıen alakítják ki. A korszerő mentesítı anyagokat hab formájában juttatjuk a mentesítendı felületre. A hab megnöveli a mentesítı anyag és a veszélyes anyag közötti felületet, így a mentesítési reakció lezajlásának akár teljes idıtartama alatt a felületen tarthatjuk a mentesítı anyagot.
6.3 Mentesítı anyagok A mentesítést az esetek túlnyomó többségében valamilyen mentesítı oldat felhasználásával végezzük. Az ilyen oldat alapvetıen - oldószerbıl (legtöbbször víz), - aktív anyagból (amely kémiai hatása alapján a jelenlévı veszélyes anyaghoz leginkább megfelelı), és - adalékanyagból (pl. valamilyen habképzı, esetleg fagyásgátló, stb.) áll. Fontos megjegyeznünk, hogy a mentesítéshez használt anyagok túlnyomó többsége maga is veszélyes anyag, ezért az alábbi felsorolásban néhány szó erejéig kitérünk egészségkárosító hatásukra is. Lássunk most néhány vegyi mentesítı anyagot! 6.3.1 Nátriumhidroxid: az ipari nátriumhidroxid (marónátron, nátronlúg) fehér, darabos, szagtalan anyag, mely vízben és alkoholban igen jól oldódik. Oldódása közben jelentıs mennyiségő hı képzıdik s a mentesítı oldat erısen felmelegszik. Vizes oldata gyorsan elbontja (hidrolizálja) a fluorfoszfát típusú mérgezı anyagokat. A bırre kerülve azt sikamlósság, nyálkássá teszi (mivel azonnal támadni kezdi a fehérjéket). Tömény oldatban vagy szilárd állapotban a bırt erısen megduzzasztja, hosszabb behatásra mély égési sebek keletkezhetnek. Bırre vagy ruhára kerülése esetén vízzel, majd híg savval, majd ismét bı vízzel kell lemosni. Tárolása és szállítása vashordókban történik. 6.3.2 Ammóniás víz (ammónia oldat, ammónium hidroxid, szalmiákszesz): az ammónia gáz vízben igen jól oldódik. Oldás közben jelentıs mennyiségő hı képzıdik. A keletkezett oldat szúrós – természetesen ammónia – szagú, a keletkezett ammóniumhidroxid miatt lúgos tulajdonságú. Az ammóniumhidroxid idegmérgek mentesítésére alkalmas. Melegítve az ammónia gáz eltávozik belıle. Még a híg ammónia oldat is erısen izgatja a szemet és a nyálkahártyákat. Az ipari ammóniás víz általában 25% ammóniát tartalmaz. Az ammóniumhidroxidot 200 literes alumínium hordókban vagy üvegballonokban szállítják és tárolják. 6.3.3 Formaldehid: A formaldehid színtelen, szúrós szagú, fojtó hatású gáz. Vízben oldódik, 35-40% -os vizes oldatát formalinnak nevezik. A formaldehidet baktérium harcanyaggal fertızött ruházat fertıtlenítésére gáz alakban, vizes oldatban felszerelések és terep mentesítésére alkalmazzuk. Tárolása és szállítása üvegballonban történik. 6.3.4 Nátrium – karbonát (szóda): A vízmentes, úgynevezett ammóniák – szóda fehér vagy gyengén sárga színő, kristályos por. Nedvesség hatására darabokba áll össze. Vízben jól oldódik, oldata lúgos kémhatású. Sugármentesítéskor adalékanyagnak, ruházat vegyi mentesítésekor a forrázó felszerelésben alkalmazzuk. 6.3.5 Ammónium – hirdokarbonát (szalalkáli): fehér színő, a szódához hasonló, por alakú anyag. A ruházatmentesítı állomások mentesítı kamráiban a vegyi mentesítés során keletkezı savak (pl. sósav) közömbösítésére szolgál. A bomlás 60 0C –on megy végbe. Mőanyag borítású, réteges nátron papírzsákban tárolják és szállítják.
6.3.6 Kalcium – hipoklorit (klórmész): klórszagú, fehér por. Vízben rosszul, szerves oldószerekben (pl. tetraklóretán, benzin) egyáltalán nem oldódik. Erıs oxidálószer. Aktív klórtartalma 30 – 35%. A levegıben lévı széndioxid klórfejlıdés közben lassan elbontja, éppen ezért a klórmész tartósan nem tárolható. Aktív klórtartalma révén szilárd állapotban, vizes pép vagy szuszpenzió alakjában reakcióba lép a maradó mérgezı harcanyagokkal, azokat hatástalan vegyületté oxidálja. Ezen kívül igen hatékony anyaga a fertıtlenítésnek is (pl. árvíz utáni mentesítés – fertıtlenítés). 7. Lakosságvédelmi feladatok Nagy fontossággal bír az együttmőködı szervekkel való folyamatos kapcsolattartás, mely nélkül nem képzelhetı el hatékony beavatkozás. Amennyiben a baleset hatásai lakott területet veszélyeztetnek, igen fontos, mondhatni a legfontosabb feladat a lakosság azonnali és folyamatos, korrekt tájékoztatása. Ez legegyszerőbben, leghatékonyabban természetesen az elektronikus médián keresztül valósítható meg, ezért fontos együttmőködési megállapodások kötése az érintett orgánumokkal. A beavatkozás helyszíni része tömören így ismertethetı, de ez csak a veszélyes anyaggal szembeni küzdelem elsı felvonása. A veszélyeztetett lakosság körében több feladat végrehajtása is szükségessé válhat. Ezeket itt csak felsorolás szintjén említhetem, hiszen a témáról több, nálam érdemesebb szakember könyveket írt már: - a lakosság folyamatos tájékoztatása, - kimenekítés, esetleg kitelepítés, - védıeszközzel való ellátás.
/ Tátrai János pv. ırnagy /
