A Közúti Közlekedési Alágazatban Megkötött Kollektív Szerződés

Kollektív Szerződés 2013.

A Közúti Közlekedési Alágazatban Megkötött

Kollektív Szerződés

Lezárva: 2013. április 5.


A Közúti Közlekedési Alágazatban megkötött Kollektív Szerződés Budapest, 1992. június (Az 1993. évi egységes szerkezetbe foglalt szöveg, az 1994., 1995., 1996., 1997., 1998., 1999., 1999. évi 2. sz., 2000., 2001., 2002., a 2003., a 2005., 2006., 2007, 2011, 2012, 2013. évi módosításokkal egységes szerkezetben foglalva)

2.


BEVEZETÉS Jelen Kollektív Szerződés1 megkötésre kerül a munka törvénykönyve 276.§-a2 alapján, a Közúti Közlekedési Vállalkozások Szövetsége3 (székhelye: 1066 Budapest, VI., Teréz krt. 38.), mint munkáltatói érdekképviseleti szervezet, másrészről a Közúti Közlekedési Szakszervezet (székhelye: 1081 Budapest, VIII.,II. János Pál pápa tér 3.),4Közlekedési Munkástanácsok Szövetsége (székhelye: 1125 Budapest, Szarvas Gábor u. 9/b.)5 mint munkavállalói érdekképviseleti szervezet6 között. A Kollektív Szerződés megkötésének célja, hogy a munka törvénykönyve7 alkalmazását elősegítse a közúti közlekedési alágazatban.8 A Kollektív Szerződés alapvető feladata, hogy a közúti közlekedési alágazatban a munkavállalók és a munkáltatók munkaügyi kapcsolata a törvényi szabályozáson alapulva rendezett legyen és elősegítse a munkáltatók és a munkavállalók konfliktus nélküli együttműködését, a munkabéke fenntartását.

1

Jelen Kollektív Szerződés 1992. június 25-én került aláírásra (továbbiakban: eredeti szöveg), módosítva és egységes szerkezetbe foglalva 1993. június 30-án (továbbiakban: 1993. évi módosítás), módosítva 1994. április 14.-én (továbbiakban: 1994. évi módosítás), 1995. október 31-én (továbbiakban: 1995. évi módosítás), 1996. februárban (továbbiakban: 1996. évi módosítás) egységes szerkezetbe foglalva 1996. A Kollektív Szerződés az 1996. évi egységes szerkezetbe foglalás során új szerkezeti beosztást kapott. Módosítva továbbá 1997. áprilisban (továbbiakban: 1997. évi módosítás), 1998. áprilisban (továbbiakban: 1998. évi módosítás), 1999. áprilisban (továbbiakban: 1999. évi módosítás), 1999. novemberben (továbbiakban: 1999. évi 2.sz. módosítás), 2000. június 28-án (továbbiakban: 2000. évi módosítás), 2001. novemberben (továbbiakban; 2001. évi módosítás), 2002. szeptember 26-án (továbbiakban: 2002. évi módosítás); 2003. december 04-én (továbbiakban2003. évi módosítás), 2005. október 25-én (továbbiakban 2005. évi módosítás), 2006. február 23-n továbbiakban 2006. évi módosítás), 2006. március 29-n (továbbiakban 2006/2. módosítás). 2007 évi bérmegállapodás, (továbbiakban 2007/1. módosítás) 2007 május 30-án, (továbbiakban 2007/2. módosítás,) a 2011. évi módosítás, továbbá 2012. évi és 2013. évi módosítással egységes szerkezetben. 2 2012. évi módosítás 3 1997. évi módosítás 4 2012. évi módosítás 5 2005. évi módosítás 6 2003. évi módosítás 7 2012. évi módosítás 8 az „új” szó törölve 3.


I. rész ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. cikk A Kollektív Szerződés személyi hatálya (Mt. 279. §)  A Kollektív Szerződés kiterjed azon munkáltatókra, amelyek a munkáltatói érdekképviseleti szervezet (KKVSZ) tagjai.9 2.10 A Kollektív Szerződés hatálya alá tartozó munkáltatók többségi részesedésével működő (érdekcsoportba tartozó) gazdasági társaságok esetében ezen kollektív szerződés szabályainak alkalmazása ajánlott, kivéve, ha az alapító és a gazdasági társaságok között ezen Kollektív Szerződés alkalmazására vonatkozóan megállapodás jött létre.

2. cikk A Kollektív Szerződés időbeni hatálya (Mt. 279.§) 11 1. Ezen Kollektív Szerződést a szerződő felek határozatlan időre kötik azzal, hogy az 1992. július 1. napjával lép hatályba.

3. cikk A Kollektív Szerződés felmondása (Mt. 280.§) 1. A Kollektív Szerződés, illetve annak egyes rendelkezései felmondására az Mt. 280. § (1) bekezdése szerinti 3 hónapos felmondási idő alkalmazható.12 Felek a felmondás előtt az érintett pontok vonatkozásában soron kívül tárgyalást tartanak, amelyet a felmondás közlését megelőzően 15 napon belül kezdeményeznek.13 2.14 A Kollektív Szerződés bármely pontjának felmondása esetén az egyéb rendelkezések hatályban maradnak. A felmondott, vitatott pontok vonatkozásában a felek soron kívüli egyeztető tárgyalást folytatnak. 3. E cikk 1. pontjában rögzített felmondás jogát a szerződést kötő munkavállalói érdekképviseleti szervezetek külön- külön is gyakorolhatják.15

9 10 11 12 13 14 15

2012. évi módosítás Az 1993. évi módosítás során bekerült szöveg Módosítva 1993-ban 2012 .évi módosítás 2012. évben bekerült új szöveg Az 1993. évi módosítás során bekerült szöveg 2013.évi módosítás 4.


4. cikk16 A Kollektív Szerződés kapcsolata a munkahelyi kollektív szerződéssel (Mt. 277.§ ) 17

1.

Ezen Kollektív Szerződés rendelkezéseitől a munkahelyi kollektív szerződés a munkavállaló javára diszpozitív módon bárhol eltérhet azzal, hogy a munkahelyi kollektív szerződésben a munkavállalóra nézve diszpozitív módon (negatív irányú) eltérő szabályozás csak a jelen Kollektív Szerződésben nevesített rendelkezéseknél állapítható meg:  10. cikk 3. Munkaidőkeret (3) Munkaidő számítása  10. cikk 4. (5) A munkaközi szünet  11. cikk 3. Munkaidő elemek (1) (a) alpontja  11. cikk 4. (1) Munkaidőkeret  11. cikk 5. (7) A munkaidő beosztás módosítása  12. cikk 1.-4. pontig teljes terjedelme  13. cikk 6. (1) A bérpótlékok számítási alapja  13. cikk 6. (3) Ügyeleti és készenléti idő díjazása. Amennyiben a munkahelyi kollektív szerződés a jelen Kollektív Szerződés rendelkezéseitől a munkavállaló hátrányára eltérő megállapodást rögzít, ennek ellentételezéseként a munkahelyi kollektív szerződésben olyan további rendelkezésben kell megállapodni, amely a munkavállalóra nézve összességében kedvezőbb. Erről a munkáltatói és munkavállalói érdekképviseletek helyben tárgyalnak.

II. rész MUNKAÜGYI KAPCSOLATOK 1. cikk A Kollektív Szerződés megkötése és módosítása (Mt. 276.§) 1. Bármelyik szerződő fél kollektív szerződés megkötésére és módosítására irányuló tárgyalási ajánlatának a másik fél által történő kézhezvételét követő 15 napon belül a felek a tárgyalásokat kötelesek megkezdeni. A kollektív tárgyalás eredményét legkésőbb a tárgyalás megkezdésétől számított 30 napon belül írásban rögzíteni kell.

16 17

Az 1993. évi módosítás során bekerült szöveg 2013. évi új szabály 5.


2. A szerződő felek által előterjesztett módosító javaslatnak minősül az azt előterjesztő szerződő fél oldalán előzetesen egyeztetett, illetve egységesen támogatott javaslat. 3. Szerződő felek megállapodnak abban, hogy a Kollektív Szerződés megkötésére és módosítására, valamint a szerződés, illetve annak egyes rendelkezései felmondására vonatkozó indítványok megvizsgálása és az aláíró felek részére javaslattétel megadása céljából Vegyes-bizottságot hoznak létre, amelybe a felek 3- 918 fő között azonos létszámban szakértőket delegálnak. Az egyeztetés eredményessége érdekében a Vegyes-bizottság jogosult az érintett munkáltatóktól adatokat, információkat bekérni, azonban tekintettel kell lenni az Mt. 234.§-ban foglaltakra azzal, hogy a titokgazda köteles írásban megjelölni a titok körébe tartozó adatok körét.19

 cikk A munka díjazásának éves felülvizsgálata 1. KKVSZ a munka díjazásával kapcsolatos szabályok éves módosítására vonatkozó javaslat megtétele érdekében legkésőbb december 15-ig átadja a kollektív szerződést kötő szakszervezetek részére – alágazati szinten összesített adatként – az egyes foglalkoztatási csoportok várható átlagkeresetét, létszámát és foglalkoztatási szintjét (ledolgozott óráját.)20 2. A helyi szintű bértárgyalások vonatkozásában a szakszervezetek kérésére biztosítani szükséges az egyes foglalkoztatási csoportok várható átlagkeresetét, létszámát és foglalkoztatási szintjét (ledolgozott óráját), és a béren kívüli juttatások mértékét.21 .

3. A helyi Kollektív Szerződésben meghatározott munkáltatói intézkedések körére kiterjedően a munkáltató a munkavállalók nagyobb csoportját érintő intézkedések megtétele előtt, annak tervezetét legalább 15 nappal véleményezésre megküldi a helyi KSZ-t aláíró szakszervezetnek.22

 cikk Az Mt. 272. §- ának alkalmazása 1. A munkavállalók munkaviszonyával összefüggő, gazdasági és szociális érdekeivel kapcsolatos mindazon kérdésben, amelyben a szakszervezet írásban kér tájékoztatást, a mun18

2012. évi módosítás 2012. évi módosítás 20 2013. évi módosítás 21 2013. évi új szabály 22 2013. évi új szabály 19

6.


káltató a vonatkozó intézkedéséről és annak indoklásáról a szükséges adatok rendelkezésre bocsátásával legkésőbb 1023 munkanapon belül írásban ad tájékoztatást 2. Munkáltatói intézkedéssel, döntéssel kapcsolatos eltérő szakszervezeti álláspont esetén eredménytelen konzultációt követően - a felek 5 munkanapon belül egyeztető megbeszélést tartanak. 3.24 A munkavállalók nagyobb csoportját érintő munkáltatói intézkedés-tervezetnek az minősül, amely egy szervezeti egységbe, csoportba, vagy szervezeti egységtől függetlenül a munkavállalók legalább 10 %-át érinti. Ha a munkáltatónak több telephelye van és az intézkedés-tervezet nem minden telephelyre vonatkozik, akkor a feltételeket telephelyenként kell figyelembe venni. Ha az intézkedés-tervezet csak meghatározott munkakörben foglalkoztatott munkavállalókat érint, akkor az előbbi bekezdésekben foglalt feltételek az adott munkakörben foglalkoztatottakra irányadó.

4. cikk A szakszervezet munkahelyi szervének működési feltétele (Mt. 272. §) 1. A szakszervezetek munkahelyi szervének zavartalan és folyamatos működéséhez a munkáltató a feltételeket 25biztosítja. A helyi igényeknek és lehetőségeknek megfelelő dologi, tárgyi és személyi feltételekről – ideértve az oktatás és képzés lehetőségének biztosítását - munkahelyi szinten meg kell állapodni.26

5. cikk A szakszervezeti tisztségviselők munkaidő kedvezménye (Mt. 274.§) 1.27 A munkahelyi szinten a szakszervezetek tisztségviselői számára a munkáltató a mindenkor hatályos Mt. szabályok szerint28 munkaidő-kedvezményt biztosít. 2.29

23

2012. évi módosítás 2002. évi módosítás 25 2012. évi módosítás 26 2012. évi módosítás 27 Az 1999. évi módosítás során bekerült szöveg 28 2012. évi módosítás 29 2006. évi törlés 24

7.


3. A szakszervezeti tisztségviselőket megillető munkaidő-kedvezmény felhasználását a szakszervezet személyre szólóan jogosult havi, negyedéves, féléves vagy éves időkeretben meghatározni. Ezen belül lehetősége van a konkrét igénybevételi időpontok megállapítására is. A munkaidő-kedvezmény igénybe vételére és az ezt tartalmazó ütemterv átadására vonatkozó szabályokat a helyi kollektív szerződés szabályozhatja.30 4.31 6. cikk32 Szakszervezeti tagdíjlevonás (1991. évi XXIX. Törvény, Mt. 272.§ ) 1. A szakszervezeti tag írásbeli kérelme alapján a munkáltató köteles gondoskodni, hogy a munkabérből a szakszervezeti tagdíj levonásra és a rendelkezésnek megfelelő szakszervezeti számlára átutalásra kerüljön. 2. A munkáltató minden hónap 20. napjáig az illetékes szakszervezet rendelkezésére bocsátja a megelőző naptári hónapra vonatkozóan a tagdíjlevonást kérelmezett munkavállalók nevét és a levont tagdíj mértékét tartalmazó jegyzéket. A munkáltató a szakszervezeti tagdíj levonásáért és a szakszervezet részére történő átutalásáért, valamint jelen cikk 2. pontjában meghatározott feladatok ellátásért ellenértéket, díjazást nem követelhet.33

30

2012. évi módosítás 2012. évi törlés 32 2002. évi módosítás 33 2012. évi új szabály 31

8.


7. cikk34 III. rész A MUNKAVISZONY 1. cikk35 A munkaszerződés tartalmi elemei (Mt. 45. §) 1. A munkaviszonyt megelőző tárgyalások és a munkaviszony fennállása alatt biztosítani kell az egyenlő bánásmód elvének érvényesülését. Tilos a bármilyen alapon történő hátrányos megkülönböztetés, úgy közvetlen, mint közvetett módon.36 (Így például a munkához jutás, kiválasztás, bérezés előrejutás, oktatás, képzés, munkakörülmények, szociális ellátásokhoz jutás stb.) 37

A munkaszerződésben a feleknek rögzíteniük kell: 38 a) a munkavállaló alapbérét és munkakörét; b) a munkaviszony tartamát; c) a munkavállaló munkahelyét a munkáltató székhelyének, telephelyének vagy fióktelepének, illetve tényleges munkavégzés helyének megjelölésével; d) a napi munkaidő mértékét; e) a próbaidő mértékét; f) egyéb, a munkaviszony létesítése és fenntartása érdekében lényeges adatot.

Munkaviszony szempontjából lényeges, az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról rendelkező 2011. évi CXII. törvény, valamint a munka törvénykönyve előírásai szerint kezelendő adatok köréről munkahelyi szinten – lehetőleg Kollektív Szerződésben - kell megállapodni.39 A munkaszerződés megkötésével egyidejűleg a munkavállaló számára a helyben szokásos módon biztosítani kell, hogy az alágazati,- és a munkahelyi szintű40 hatályos kollektív szerződést áttanulmányozhassa.

34

2005. évi módosítás hatályon kívül helyezve 2001. évi módosítás 36 2006. évi módosítás 37 2012. évi módosítás során kikerülő szöveg 38 2012. évi új szabály 39 2012. évi módosítás 40 2012. évi módosítás 35

9.


Ezen túlmenően a munkáltatót – a munkaviszony kezdetétől számított 15 napon belül írásbeli41 tételes tájékoztatási kötelezettség terheli az alábbiakról: 

a napi munkaidőről,42



az alapbéren felüli munkabérről és egyéb juttatásokról,43



a munkabérről való elszámolás módjáról, a munkabérfizetés gyakoriságáról, a kifizetés napjáról,44



45



szabadság mértékéről, számításának módjáról, illetve kiadásának szabályairól,46



a munkáltatóra és a munkavállalóra irányadó felmondási idő megállapításának szabályairól,



arról, hogy munkáltató illetve a munkavállaló kollektív szerződés hatálya alá tartozik-e,



47



munkaköri feladatokról,48



49



a munkáltatói jogkör gyakorlójáról.50

A munkáltató tájékoztatási kötelezettsége a munkaviszony alatt - az Mt. 46.§ (5) bekezdésben foglalt eseteket kivéve.51 - folyamatosan fennáll. A munkahelyi Kollektív Szerződéseket úgy kell kialakítani, hogy a tájékoztatási funkciónak mindenben és mindenkor megfeleljenek a változást követő 15 52 napon belül. Munkaviszonyra vonatkozó minden megállapodást írásba kell foglalni. Az írásba foglalásról a munkáltató köteles gondoskodni.53 2. A munkaszerződés módosításából eredő szükséges és indokolt utazási többletköltséget a munkáltató havonta teljes mértékben megtéríti. 3.54

41 42 43 44 45 46 47 48 49 50 51 52 53 54

2012. évi módosítás 2012. évi módosítás 2012. évi módosítás 2012. évi módosítás 2012. évi törlés 2012. évi módosítás 2012. évi módosítás során kikerülő szöveg 2006. évi módosítás 2012.évi módosítás során kikerülő szöveg 2012. évi módosítás 2012. évi módosítás 2012.évi módosítás 2003. évi módosítás 2012.évi módosítás során kikerülő szöveg 10.


2. cikk55 Folyamatos munkaviszony (Mt. 36. § ) 1.(1) A munkaviszonyt a munkáltató személyében bekövetkezett változás56 nem érinti. Az átadónál létesített munkaviszony az átvevő munkáltatónál57 változatlanul fennáll és különösen a felmondási idő és a végkielégítés szempontjából mind az átadónál mind az átvevőnél a munkaviszonyban töltött időket, együttesen kell számításba venni. (2) 58 Az Mt. 36 § (1) bekezdése szerint a munkáltató személyében bekövetkező változás nem más, mint gazdasági egység (anyagi, vagy nem anyagi erőforrások szervezett csoportja) jogügyleten alapuló átvétele. Az átvétel időpontjában fennálló munkaviszonyból származó jogok és kötelezettségek – a felszámolási eljárásban megvalósuló változást kivéve – az átadóról az átvevőre szállnak.59 (3) A felmondási és a végkielégítésre való jogosultság kivételével folyamatos munkaviszonynak tekintendő továbbá az az eset is, amikor a munkáltató által alapított gazdasági társaságtól a volt munkavállaló60 közvetlenül visszakerül az alapító társasághoz.61 (4) Helyi szinten az átadó munkáltató legkésőbb az átvétel időpontját megelőző tizenöt nappal köteles a munkáltatónál működő szakszervezetet írásban tájékoztatni a) az átszállás időpontjáról vagy tervezett időpontjáról, b) az átszállás okáról, c) a munkavállalót érintő jogi, gazdasági és szociális következményekről, valamint d) a munkavállalót érintő tervezett intézkedésről.62 (5) Amennyiben a tervezett intézkedés alágazati szinten érinti a munkáltatókat, úgy a (4) bekezdés szerinti tájékoztatási kötelezettség a jelen szerződést kötő Felek viszonylatában is irányadó.”63 3. cikk Előnyben részesítés alkalmazásnál 1. A munkaviszony létesítése során azonos feltételek fennállása esetén előnyben kell részesíteni azokat a volt munkavállalókat, akiknek munkaviszonyát a kötelező újraalkalmazás esetén túlmenően megváltozott munkaképessége miatt korábban megszüntették. 55 56 57 58 59 60 61 62 63

Módosítva 1993-ban 2012.évi módosítás 2012. évi módosítás 2012.évi módosítás során kikerülő szöveg 2012. évi módosítás 2012. évi módosítás 2012. évi módosítás 2013. évi új szabály 2013. évi új szabály 11.


4. cikk Felmondás64 (Mt. 65. § ) 1. (1) A munkáltató csak különösen indokolt esetben szüntetheti meg 65felmondással a munkavállaló munkaviszonyát, ha a) közös háztartásban legalább három eltartottról gondoskodik, vagy66 b) egyedülállóként háztartásában legalább két eltartottról gondoskodik. (2) Eltartottnak minősül a saját jövedelemmel vagy rendszeres szociális juttatással nem rendelkező kiskorú gyermek, felsőfokú intézmény nappali tagozatán tanuló nagykorú gyermek 25. életévének betöltéséig, a házastárs, kiskorú testvér és a szülő. A különösen indokolt esetek körét a munkahelyi kollektív szerződés bővítheti.67 (3) Ha a munkavállaló öregségi nyugdíjra szerzett jogosultságot 68 és munkaviszonyát a munkáltató 69felmondással megszünteti, a munkavégzés alól a felmondási idő teljes időtartamára fel kell menteni. 70

A munkavállaló a munka törvénykönyve 294. § (1) bekezdés g./pontjában és (2) bekezdésében meghatározott esetben minősül nyugdíjasnak.71 2. A munkahelyi szinten működő szakszervezeti szervezeti egység Szervezeti,- és Működési Szabályzata, illetve a szakszervezet Alapszabálya szerint kijelölt közvetlen felsőbb szakszervezeti testület előzetes egyetértése szükséges a szakszervezet által kijelölt választott szakszervezeti tisztséget betöltő munkavállaló munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatásához, illetve munkaviszonyának munkáltató által felmondással való megszüntetéséhez. 72 3. A felmondásra irányadó szabályoktól – az Mt. 205 § (1) és (2) bekezdésben foglaltak figyelembe vételével – munkahelyi Kollektív Szerződésben a munkavállaló javára el lehet térni.73

64 65 66 67 68 69 70 71 72 73

2012. évi módosítás 2012. évi törlés 2005.évi módosítás 2005. évi módosítás 2012. évi módosítás során kikerülő szövegrész 2012. évi törlés 2012. évi módosítás során kikerülő szöveg 2012. évi módosítás 2012. évi módosított szabályozás 2012. évi módosítás 12.


5. cikk Végkielégítés (Mt. 77.§) 1. A munkáltatónál legalább harminc éve fennálló munkaviszony esetén hét havi távolléti díj74 jár végkielégítésként a dolgozónak.

6. cikk Azonnali hatályú (szankciós okból alkalmazott) felmondás75 (Mt. 78.§) 1. A munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, illetve a munkaviszony fenntartását lehetetlenné tevő magatartást tanúsít különösen: a) A munkáltató, ha: - együttműködési kötelezettségének megsértése körében a munkavégzéshez szükséges tájékoztatás vagy irányítás megadásának elmulasztásával, valamint nem szakszerű utasítással közvetlen baleseti helyzetet idéz elő vagy a munkavégzést jelentősen gátolja, illetve megnehezíti; - nem biztosítja az egészséges és biztonságos munkavégzés feltételeit; - naptári éven belül ismételten nem tartja be a munkaidőre és pihenőidőre vonatkozó, a munkahelyi, illetve alágazati Kollektív Szerződésben, a munka törvénykönyvében rögzített szabályokat; - a munkabér és egyéb jövedelem jellegű járandóságok kifizetésénél és juttatások teljesítésénél naptári éven belül ismételten öt napot meghaladó késedelembe esik; - a bérreklamáció a bejelentést követő 15 napon belül nem nyer rendezést; - a munkaviszonyból eredő munkavállalói jogok gyakorlását és kötelezettségek teljesítését akadályozza, vagy korlátozza; -

a munkavállalóra vonatkozó tényt, adatot, véleményt törvényben meghatározott eseten kívül, vagy a munkavállaló hozzájárulása nélkül harmadik személlyel közöl.

b) A munkavállaló, ha: - a munkaviszonyra vonatkozó szabályban vagy munkaszerződésben meghatározott kötelezettségének megsértésével a munkavégzést tartósan vagy jelentős hátrányt okozva akadályozza;

74 75

2012. évi módosítás 2012. évi módosítás 13.


-76munkavégzésre alkoholos állapotban vagy más tudatmódosító szer hatása alatti állapotban77 történő megjelenés, vagy munkaidő alatt illetve készenlét alatt ilyen állapotba kerülés, munkahelyen történő szeszesital fogyasztás, illetve más tudatmódosító szer fogyasztás,78 - munkahelyéről egy naptári éven belül legalább 3 napot igazolatlanul távol marad; - munkavégzés során saját vagy 79munkatársai egészségét, vagy testi épségét közvetlenül veszélyeztető vagy sértő cselekményt követ el; - üzleti titkot, valamint a munkáltatóra vonatkozó alapvető fontosságú információkat arra illetéktelen harmadik személynek engedély nélkül átad, vagy közöl; - a munkáltató sérelmére vagyon elleni szabálysértést vagy bűncselekményt követ el; - munkájára vonatkozó szabályok, előírások és utasítások be nem tartásával a szabálysértési értéket meg nem haladó értékre elkövetett cselekménnyel (menetjeggyel történő visszaélés80, gépjármű jogtalan igénybevétele stb.) a munkáltatónak anyagi kárt okoz. 7. cikk Eljárás a munkaviszony megszüntetése esetén (Mt. 80. §) A munkáltató a felmondásban köteles rögzíteni: a) a munkáltatótól átvett eszközök visszaadásának pontos idejét, módját és helyét, b) a munkavállaló számára járó munkabér és egyéb juttatások elszámolásának módját és határidejét, c) 81a jogorvoslati lehetőséget és módját. A munkáltató a munkakör átadásának rendjét munkahelyi kollektív szerződésben vagy egyéb, a munkavállalók számára nyilvánosságra hozott szabályzatban 82 szabályozza. 8. cikk Hátrányos jogkövetkezmények (Mt. 56.§) 1. A munkaviszonyból származó kötelezettségének a munkavállaló által történt vétkes megszegése esetén – ha a 6. cikk szerinti azonnali hatályú83 felmondás feltételei nem állnak fenn – vagy egyéb okból nem kívánja a munkáltató a munkavállaló munkaviszonyát a 6.

76 77 78 79 80 81 82 83

2001. évi módosítás 2012. évi új szöveg beépítés 2012. évi új szöveg beépítés 2007. évi 2. módosítás 1998. évi módosítás 2001. évi módosítás 2012. évi módosítás 2012. évi módosítás 14.


cikk szerinti azonnali hatályú84 felmondással megszüntetni, úgy az alábbi jogkövetkezmények alkalmazhatók: - alapbér legfeljebb 10%-kal85 csökkentése, - vagy a kedvezmények, juttatások megvonása, illetve csökkentése, maximum egy évre a minimálbér sérelme nélkül azzal, hogy a vagyoni hátrányt megállapító jogkövetkezmény összességében nem haladhatja meg a munkavállaló – a jogkövetkezmény megállapításakor irányadó - egy havi alapbére összegét.86  Az egyes vétkes kötelezettségszegést megvalósító magatartásokat és az azokhoz fűződő hátrányos jogkövetkezmények mértékét az 1. pontban rögzített hátrányos jogkövetkezmények keretein belül 87 a cselekmény súlyával arányban a munkahelyi kollektív szerződés ezen kereten belül tovább szabályozhatja. Ugyanazon jogsértés miatt hátrányos jogkövetkezmény és munkaviszony megszüntetése egyidejűleg nem alkalmazható.88  (1) Egyéb hátrányos jogkövetkezmény – az egy éves jogvesztő határidőn belül – a vétkes kötelezettségszegésről való tudomásszerzéstől számított 15 89 napon belül, de legfeljebb annak bekövetkezésétől számított egy éven belül bűncselekmény elkövetése esetén a büntethetőség elévüléséig alkalmazható. (2) A munkavállalót a hátrányos jogkövetkezmény alkalmazására irányuló intézkedés alkalmazása előtt meg kell hallgatni.90 (3) Az eljárást indokolt írásbeli határozattal kell lezárni. (4) Hátrányos jogkövetkezmény alkalmazása esetén a határozatnak a jogorvoslat lehetőségét – az arra vonatkozó határidő megjelölésével – tartalmaznia kell. (5) Az eljárás alá vont munkavállalót, a meghallgatását megelőzően, a védekezésre való felkészülést, kérése esetén jogi képviselő vagy szakszervezeti képviselő részvételét biztosítani szükséges.91 9. cikk A munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás (Mt. 53§)92 1. 93A munkáltató jogosult a munkavállalót átmenetileg a munkaszerződéstől eltérő munkakörben, munkahelyen vagy más munkáltatónál foglalkoztatni.

84 85 86 87 88 89 90 91 92 93

2012. évi módosítás 2012. évi módosítás 2012. évi módosítás 2012. évi módosítás 2012. évi új szabály 2012. évi módosítás 2012. évi módosítás 2012. évi új szabály 2013. 01.01-től hatályos új szabály 2013. 01. 01-től hatályos szabály 15.


A munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás várható tartamáról a munkavállalót legalább 3 nappal korábban tájékoztatni kell, amennyiben az a helyben szokásos módon közzétett helyettesítési rendtől eltér. A munkavállaló a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatása esetén az ellátott munkakörre előírt, de legalább a munkaszerződése szerinti alapbérre, vagy a helyi Kollektív Szerződés rendelkezése szerint távolléti díjra jogosult. A munkáltató köteles a munkavállalónak azt a költségét megtéríteni, amely a munkaviszony teljesítésével indokoltan merült fel. 2. Belföldi kiküldetés esetén utazási idő díjazása94 Kiküldetési rendelvénnyel bizonylatolt belföldi kiküldetés esetén a beosztás szerinti, illetve szokásos munkaidőre eső utazási idő munkaidőnek minősül.

3. 95 10. cikk96 A munka- és pihenőidő97 Ezen fejezet az általános foglalkoztatási szabályokat tartalmazza, a speciális szabályokat a 11. 12 és a 20. cikk foglalja magába

1. Munkaidő (1) A munkavégzésre előírt idő kezdetétől annak befejezéséig tartó időtartam, amibe be kell számítani a munkavégzéshez kapcsolódó előkészítő és befejező tevékenység időtartamát.98 2. A napi munkaidő (Mt. 92§)99 (1) A teljes napi munkaidő napi nyolc óra100 (2) 101 3. A munkaidőkeret (Mt. 93-94 §)102 (1)A megszakítás nélküli, a több műszakos, az idényjellegű tevékenység keretében, valamint a készenléti jellegű munkarendben foglalkoztatott munkavállalók esetében havi, több havi, negyedéves, legfeljebb féléves munkaidőkeret alkalmazható. 94

2013.01.01-től hatályos 2012 .évi törlés 96 2003. évi módosítás 97 2012.évi módosítás 98 2012. évi törlés 99 2012. évi módosítás 100 2005. évi hatályon kívül helyezés 101 2005. évi hatályon kívül helyezés 102 2012. évi módosítás 95

16.


(2) 103 (3) Munkaidőkeret alkalmazása esetén a munkaidő számításakor az Mt. 55 § (1), és az Mt. 146§ (3) bekezdésében megjelölt távollét időtartamát eltérő helyi megállapodás hiányában az adott munkanapra a munkavállalóra irányadó beosztás szerinti napi munkaidő mértékével legfeljebb 8 órával, vagy az általános munkarend és a munkaszerződés szerinti napi munkaidő mértékével, vagy a munkaidő beosztás hiányában a napi munkaidő mértékével kell számításba venni, vagy figyelmen kívül hagyni. 104 (4)105 Munkaidőkeret alkalmazása esetén a munkaidőkeret kezdő és befejező időpontját meg kell határozni és erről a munkavállalót szokásos módon, lehetőleg106 írásban tájékoztatni kell. 4. A munkaidő beosztása és a munkaközi szünet (Mt. 96-103 §) (1) A napi 8 órás teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalóknál egyenlőtlen munkaidő beosztás esetén a napi munkaidő 4 óránál rövidebb és a rendkívüli munka időtartamával együtt 10712 óránál hosszabb nem lehet. (2) A beosztás szerinti heti munkaidő a rendkívüli 108munkaidő időtartamával együtt legfeljebb 48 óra.109 (3) Munkaidőkeret megállapítása esetén a heti munkaidő mértékét a munkaidőkeret átlagában kell betartani. (4) A munkaidő-beosztást legalább hét nappal korábban, legalább egy hétre írásban kell közölni. Ennek hiányában az utolsó munkaidő-beosztás az irányadó. A munkáltató az adott napra vonatkozó munkaidő-beosztást, ha gazdálkodásában vagy működésében előre nem látható körülmény merül fel, legalább négy nappal korábban módosíthatja.110 (5) Eltérő helyi megállapodás hiányában a munkavállaló részére, ha a beosztás szerinti napi munkaidő vagy a rendkívüli munkaidő tartama a) a hat órát meghaladja, húsz perc, b) a kilenc órát meghaladja, további huszonöt perc munkaközi szünetet kell biztosítani. A munkaközi szünetet legalább három, legfeljebb hat óra munkavégzést követően kell kiadni.111 (6) A munkaközi szünetet a munkavégzés megszakításával kell kiadni.112

103

2006. évi törlés 2013. évi módosított szabály 105 2002. évi módosítás 106 2012. évi kiegészítés 107 2012.évi módosítás 108 2012. évi törlés 109 2006. évi törlés 110 2012. évben bekerült szöveg 111 2012.évi új szabály 112 2012. évi új szabály 104

17.


5. Pihenőidő (Mt. 104-106 §) (1)A napi munka befejezése és a másnapi munkakezdés között legalább 11 óra egybefüggő pihenőidőt (napi pihenőidő) kell biztosítani. 113 (2) A munkavállaló részére a napi munkájának befejezése és a következő napi munkakezdés között legalább nyolc óra napi pihenőidőt kell biztosítani a) az osztott munkaidőben, b) a megszakítás nélküli, c) a több műszakos, d) az idényjellegű tevékenység keretében, e) a készenléti jellegű munkakörben foglalkoztatott munkavállaló esetében.114 (3)A munkavállalót hetenként két pihenőnap illeti meg (heti pihenőidő). Egyenlőtlen munkaidő beosztás esetén a heti pihenőnapok egyenlőtlenül is beoszthatók, a munkavállaló számára havonta egy pihenőnapot vasárnapra kell beosztani.115 (4) Az osztott napi munkaidő (Mt. 100§) a munkaszerződést kötő felek megállapodása alapján jöhet létre, kivéve az Mt. 135. § (4) bekezdésének hatálya alá tartozó munkavállalókat, akikre a kollektív szerződés szabályai vonatkoznak az osztott napi munkaidő tekintetében.116 6. Rendkívüli 117munkaidő (Mt. 107-109 §) (1)A rendkívüli munkaidőben történő munkavégzést 118 a munkavállaló kérésére írásban kell elrendelni. (2)Az elrendelhető rendkívüli munkaidő119 felső határa naptári évenként legfeljebb 300 óra lehet. 120 (3) 7. Nyilvántartási kötelezettség (Mt. 134 §; 1988. évi I.tv. 18/H §) A munkáltató köteles nyilvántartani a munkavállalók: - a rendes és rendkívüli munkaidejét, - készenléti,- ügyeleti,- a rendelkezésre állási idejét, - szabadságának kiadásával, kapcsolatos adatokat.121 113

2012. évi törlés 2012. évi új szabály 115 2012. évi módosítás 116 2012. évi új szabály 117 2012. évi törlés 118 2012. évi törlés 119 2012. évi módosítás 120 2012. évi törlés 121 2012. évi módosítás 114

18.


11. cikk122 Közúti személyszállítás – 50 km járathosszt123 meghaladó - forgalmi utazó munkaköreiben foglalkoztatott munkavállalók munka- és pihenőidő rendszerével kapcsolatos (foglalkoztatási) szabályai 124 A szabályozás célja: a közúti személyszállítási tevékenységet végző forgalmi utazó munkakörben foglalkoztatott munkavállalók munka- és pihenőidejének meghatározása - Az Európai Parlament és a Tanács 561/2006/ EK rendelete a közúti szállításra vonatkozó egyes szociális jogszabályok összehangolásáról125 - 126 - a közúti közlekedésről szóló 1271988. évi I. törvény.128 - valamint a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény129 alapján. 1. Fogalmak (1) Közúti személyszállítás forgalmi utazó munkaköreiben foglalkoztatott munkavállaló: Az a munkavállaló, akit a menetrend szerinti személyszállítást, mint főtevékenységet művelő munkáltató autóbuszvezetőként foglalkoztat. Ezen tevékenységhez tartozó egyéb munkaköröket a munkahelyi kollektív szerződésben kell meghatározni. (2) Munkahely: a közúti személyszállítást, illetve árufuvarozást végző vállalkozás valamennyi telephelye és a munkaszerződésben rögzített munkavégzési hely,130 az ilyen tevékenység végzéséhez használt jármű, forgalomirányítási hely, továbbá bármely egyéb hely, ahol a személyszállítási, illetve árufuvarozási tevékenységgel kapcsolatos feladatokat végzik. A forgalomirányítási hely definíciója: minden a lakosság számára meghirdetett olyan (a működési területen a cég által kijelölt és elfogadott) forgalomirányításra kijelölt földrajzi hely, ahonnan a munkavállaló a munkavégzéshez szükséges utasítást kap, illetve kaphat.131

122

2003. évi módosítás 2012. évi módosítás 124 2012. évi törlés 125 2007. évi 2. módosítás 126 2005. évi hatályon kívül helyezés 127 2012. évi törlés 128 2005. évi módosítás során bekerült új szöveg 129 2012. évi módosítás 130 2012. évi módosítás 131 2005. évi módosítással bekerült új szöveg 123

19.


2. A munkaidő elemei, különösen az alábbiak: (1) Vezetési idő: a tényleges vezetéssel eltöltött idő, ami a jármű folyamatos haladását eredményező tevékenységre fordított időtartam, melybe a menetrendbe beépített várakozási idő nem tartozik bele. (2) A fordában ténylegesen előírt vagy átalány időben meghatározott a munkavégzés illetve a jármű előkészítésére valamint a munka befejezésére és a jármű átadására fordított idő. (3) A fordában ténylegesen előírt, vagy átalány időben meghatározott utas kiszolgálásra fordított idő. (4) Fordába épített, vagy átalánnyal elszámolt bevétel elszámolás időtartama. (5) A fordába épített tételesen előírt vagy átalány formájában megállapított gépjármű napi karbantartásra fordított idő. (6) Nem közvetlen vonali, forgalmi feladatra vezényelt (tartalékszolgálat) időtartam. (7) 132 (8) Egyéb, elrendelt munkaidő.133 3. A munkaidő elemek átalányidőben meghatározott minimumtételei Ha a fordában a munkaidő elemek nem kerültek megállapításra az alábbi – napi és szolgálatonkénti – átalányidő minimumértékeket kell alkalmazni: A munkaidő elemek fordába történő beépítésénél az átalány értékeket általános minimumként kell értelmezni. (1) Napi átalányidő minimum értékek: a) Munkavégzés megkezdése, munka befejezése, gépjármű előkészítése és átadása: 2x15 perc, amely mértéktől a helyi Kollektív Szerződés eltérően rendelkezhet.134 b) A munkahelyi kollektív szerződés által meghatározott gépjármű napi karbantartási feladatokra: 15 perc c) A napi bevétel elszámolására fordított idő 1/ Tételes elszámolás esetén: 15 perc 2/ Egyéb esetekben: 5 perc (2) Járatonkénti átalányidő minimumértékek: a) Utas kiszolgálásra fordított idő: 5 perc b) Az országos személyszállítási135 járatok esetében az indulóállomáson és a végállomáson az utasok ki- és beszállítására fordított idő járatonként 10 perc. (3) A munkahelyi kollektív szerződés az átalányidővel történő munkaidő elismerés eseteit és az átalányidő mértékét ettől eltérően szabályozhatja.

132

2007. évi 2. módosítás alapján törölve 2005. évi módosított szöveg 134 2013. évi módosítás 135 2012. évi módosítás 133

20.


4. Munkaidőkeret (Mt. 93-94 §, 1988. évi I. tv. 18/C §)136 (1)A munkaidőkeret tartama - eltérő helyi megállapodás hiányában137 - legfeljebb kettő hónap: 

az 50 km-t meghaladó, illetve nem meghaladó járathosszon feladatot teljesítő forgalmi utazó munkakörben foglalkoztatott munkavállaló esetében.138

5. Munkaidő beosztás (Mt. 99§, 135§(4), 1988. évi I. törvény 18/A-18/K §) (1) Napi munkaidő: az egy naptári napra eső, vagy huszonnégy órás megszakítás nélküli időszakba tartozó munkaidő – a munkáltató és a munkavállaló megállapodása alapján 139– a 13 órát nem haladhatja meg a Közösségi jogszabályokban, az 1988. évi I. törvényben140 és a munka törvénykönyvében meghatározott kivételekkel. A napi munkaidő abban az esetben is meghaladhatja a 10 órát, ha az éjszakai munkavégzés részben 0000 és 0400 óra közötti időre esik.141 (2) Heti munkaidő: a heti rendes és rendkívüli munkaidő mértéke 48 óra, amely akkor hosszabbítható meg legfeljebb 60 órára, ha a munkaidőkeret142 átlagában a rendes és rendkívüli munkaidő nem haladja meg a heti 48 órát. (3) Vezetési idő: Az autóbuszvezető kétnapi pihenőidő közötti, vagy egy napi és heti pihenőidő közötti napi vezetési ideje a kilenc órát nem haladhatja meg. Ezt hetenként két alkalommal meg lehet hosszabbítani tíz órára. A vezetési idő nem haladhatja meg a heti 56 órát. Az együttes vezetési idő két egymást követő hét időtartamán belül nem haladhatja meg a kilencven órát. (4) A vezetési idő túlléphető, amennyiben ez a közúti közlekedés biztonságával összeegyeztethető, a vezető azért, hogy kedvezőbb parkoló helyet érjen el, eltérhet ettől a szabálytól, amennyiben az utasok, a jármű biztonságának szavatolásához ez szükséges. Az eltérést az úti okmányban (pl. menetlevélen), vagy bármely egyéb bizonylaton 143 köteles rögzíteni. (5) Vezetési időszak:144 az az összeadódott vezetési idő, amely egy pihenőidő, vagy egy szünet után kezdődik és addig tart, amíg a járművezető újabb pihenőidőt, vagy szünetet tart. A vezetési időszak folyamatos, vagy megszakított lehet. (6) A vezetési szünet145

136

2012. évi módosítás 2012. évi módosítás 138 2012. évi új szöveg 139 2012. évi módosítás 140 2005. évi bekerült új szöveg 141 2005. évi bekerült új szöveg 142 2012. évi törlés 143 2005. évi bekerült új szöveg 144 2007. évi 2. módosítással bekerült új szöveg 145 2007. évi 2. módosítással bekerült új szöveg 137

21.


(a) Négy és fél óra vezetési időszak eltelte után a járművezetőnek legalább 45 perces megszakítás nélküli szünetet kell tartania, kivéve, ha pihenőidőt tart. (b)Ez a szünet felcserélhető egy legalább 15 perces szünettel, amelyet egy legalább 30 perces szünetnek kell követnie, elosztva e szüneteket oly módon, hogy megfeleljenek az (a) pont rendelkezéseinek. (c )A szünet olyan időszak, amely alatt a járművezető nem vezethet, nem végezhet semmilyen egyéb munkát, és amely kizárólag regenerálódásra fordítható. (7)146A munkaidő beosztás módosítása a) Rendkívül indokolt esetben a munkáltató a munkavégzés megkezdése előtt - eltérő helyi megállapodás hiányában - 12 órával módosíthatja a munkaidő beosztást.147 b) Amennyiben a munkavállaló munkaképes állapotban van, a munkáltató egyoldalú intézkedésével az (a) bekezdésben foglalt rendelkezéstől eltérhet, ebben az esetben azonban a fuvarfeladat során munkaidőnek minősülő idő, de legfeljebb abból 12 óra rendkívüli munkavégzésnek minősül, kivéve vis maior eseteit. Ezen szabályozás szempontjából a sztrájk nem tartozik a vis maior esetei közé. A munkaidő beosztás módosításáról a munkavállalót haladéktalanul értesíteni kell.148 c) A munkaidő beosztásban (pl. forda-jegyzékben) fel kell tüntetni az osztott pihenőidő, a munkaközi szünet, a vezetési szünet és a rendelkezésre állási idő, illetve az osztott munkaidő kezdő- és befejező időpontját is.149 (8) Rendkívüli munkavégzés: A 10 cikk 6. pontját az 1988 évi I. törvény 18/J §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. 150 6. Pihenőidő (1) A munkaközi szünet időtartamának és kiadási feltételeinek meg kell felelnie a közúti közlekedésről szóló törvényben foglaltaknak.151 (2)152 (3)

153

Napi pihenőidő: az a napi időszak, melynek során a járművezető szabadon rendelke-

zik az idejével, és amely rendszeres napi pihenőidőt és csökkentett napi pihenőidőt foglal magába.

146

2007. évi 2. módosítás miatti bekezdés szám változás 2013. évi módosított szöveg 148 2005. évi bekerült új szöveg 149 2005. évi bekerült új szöveg 150 2007. évi módosítással bekerült új szöveg 151 2005. évi bekerült új szöveg, melynek következtében a 6. pont albekezdéseinek sorszáma megváltozik. 152 2006. évi törlés 153 2007. évi 2. módosítással bekerült új szöveg 147

22.


Rendszeres napi pihenőidő: bármely, legalább 11 órát tartó pihenő. Ezt a rendszeres napi pihenőidőt két időszakra is lehet bontani, amelynek első része szünet nélkül legalább 3 óra, a második része pedig szünet nélkül legalább 9 óra. Csökkentett napi pihenőidő: legalább 9 óra, de kevesebb, mint 11 óra pihenő. (4) A gépjárművezető részére az előző napi pihenőidő vagy heti pihenőidő vége után, minden 24 órás időszak alatt legalább 11 óra egybefüggő pihenőidőt kell biztosítani. Két heti pihenőidő között legfeljebb három csökkentett napi pihenőidő lehet.154 (5)Kétfős gépkocsivezető személyzet esetében minden gépkocsivezetőnek harminc órás időtartamon belül legalább kilenc155 órás megszakítás nélküli napi pihenőidőt kell biztosítani. (6)156 (7)157 (8)Heti pihenőidőnek az előző heti pihenőidő végétől számított hat, 24 órás időszak végéig meg kell kezdődnie. 158 (9)A napi pihenőidőt ki lehet terjeszteni rendszeres heti pihenőidővé, vagy csökkentett heti pihenőidővé. 159 (10) 160 A heti pihenőidő az a heti időszak, melynek során, a járművezető szabadon rendelkezik idejével, és amely rendszeres heti pihenőidőt és csökkentett heti pihenőidőt foglal magába. Rendszeres heti pihenőidő: bármely, legalább 45 órás pihenő. Csökkentett heti pihenőidő: bármely, 45 óránál rövidebb pihenő, mely jelen cikk 6. pontjának (11) albekezdése feltételeinek megfelelően legalább 24 óra folyamatos időtartamra csökkenthető. (11) 161 Bármely, két egymást követő héten a járművezető részére biztosítani kell legalább: - két rendszeres heti pihenőidőt, vagy

- egy rendszeres heti pihenőidőt és egy legalább 24 órás csökkentett heti pihenőidőt. A csökkentést kompenzálni kell a csökkenéssel érintett hetet követő harmadik hét vége előtt egészben megtartott, a csökkentésnek megfelelő pihenővel. (12) Minden olyan folyamatos pihenőidő, amely az egyik héten kezdődik és átnyúlik a következő hétre, teljes terjedelmében hozzáadható az egyik, vagy másik hét pihenőidejéhez. 154

2007. évi módosítással bekerült szöveg 2007. évi módosítással bekerült új szöveg 156 2007. évi módosítással törölve 157 2006. évi törlés 158 2007. évi módosítással bekerült szöveg 159 2007. évi módosítással bekerült szöveg 160 2007. évi módosítással bekerült szöveg 161 2007. évi módosítással bekerült szöveg 155

23.


(13) 162 (14) A pihenőhely minimális feltételei: a napi pihenőidő megosztása esetén a két időszakra bontott pihenőidő első időszakára a jármű tárolási helyétől olyan távolságra kell biztosítani a pihenőhelyet, amely az oda-visszautazási időn túlmenően biztosítja a minimálisan kiadandó pihenőidőt.163 7. Rendelkezésre állási idő (1) Rendelkezésre állási idő minden olyan idő, amely nem minősül munkaidőnek és pihenőidőnek, amely során a munkavállalónak nem kell a munkahelyén tartózkodnia, de készen kell állnia a jármű vezetésének megkezdésére, folytatására, illetve egyéb munka elvégzésére. E feltételek együttes érvényesülése esetén rendelkezésre állási időnek minősül különösen: 

a jármű kompon, vagy vasúton történő szállításához kapcsolódó kíséreti idő,



a határ-átlépéssel és időtartamhoz kötött közlekedési korlátozásokkal (hétvégi, ünnepnapi közlekedési korlátozással) összefüggő várakozással töltött idő,



több gépjármű vezetős járatok esetében a jármű vezetési ideje alatt a járművet vezető személy mellett, vagy a fekvőhelyen eltöltött idő,164



a menetrend szerinti autóbusz közlekedésben foglalkoztatott munkavállalóknak a napi munkaidő beosztási terv alapján a járatok érkezése és indítása között várakozással eltöltött idő.165 (2)Az elrendelés feltételei tovább szabályozhatóak a munkahelyi Kollektív Szerződésekben.166 Záradék: 167 8. Kivételek elve Rendkívüli körülmény esetén, amikor a fordában előírtak teljesítését külső kényszerítő körülmény, illetve elháríthatatlan akadály vagy esemény meggátolja – e szabályoktól eltérően a munkáltató az illetékes hatóságokkal együttműködve közvetlenül intézkedik.

162

2007. évi módosítással hatályon kívül helyezve 2012. évi módosított szabály 164 2005. évi bekerült új szöveg 165 2012. évben beemelt szöveg 166 2005. évi bekerült új szöveg 167 2007. évi módosítással hatályon kívül helyezve 163

24.


12. cikk168 Az ötven kilométer járathosszt169 meg nem haladó belföldi és nemzetközi személyszállítás forgalmi utazó munkaköreire vonatkozó eltérő szabályok (Mt. 135 § (4)) A Közösségi jogszabályok közvetlen hatálya alá nem tartozó belföldi és nemzetközi személyszállítás forgalmi utazó munkavállalóira a 10. cikk és 11. cikk szabályai az alábbi eltérésekkel alkalmazandók, eltérő helyi megállapodás hiányában.170 1. 171 2. Ezen cikk hatálya alá tartozó munkavállalókra a 11. cikk rendelkezésre állási időre vonatkozó előírásai kizárólag abban az esetben alkalmazhatók, ha munkahelyi kollektív szerződésben erről a felek megállapodnak. Ilyen megállapodás esetén jelen cikk 3. pont (4) bekezdésében meghatározott osztott munkaidő egyidejűleg nem alkalmazható. 3. Munkaidő beosztás (1)Napi munkaidő – az egy naptári napra vagy huszonnégy órás megszakítás nélküli időszakba tartozó munkaidő – a munkáltató és a munkavállaló megállapodása alapján172 nem lehet több 15 óránál. (2)Vezetési idő – a napi tizenöt órás munkaidőn belül a vezetési idő a tizenegy órát nem haladhatja meg. (3)Vezetési idő megszakítások – az ötven kilométernél nem hosszabb vonalszakaszon (járaton) foglalkoztatott autóbuszvezető esetében a napi vezetési idő megszakításnak nincs kötelező előírt mértéke. (4)Osztott munkaidő Osztott munkaidő 173feltételeiben a munkahelyi KSZ-ben kell megállapodni.174 4. Pihenőidő (1) Heti pihenőnap – a munkavállalót hetenként megillető pihenőidő. Az öt napos általános munkarendet alapul véve a munkavállalónak minden héten két pihenőnap jár. Az általános munkarendtől eltérően – munkaidőkeret alkalmazása esetén – a pihenőnap munkahelyi kollektív szerződésben meghatározott szabályok keretei között – legfeljebb egy hónapra – részben összevontan is kiadható.

168

2003. évi módosítás 2012. évi módosítás 170 2012. évi módosítás 171 2011. évi törlés 172 2012. évi módosítás 173 2012. évi törlés 174 2005. évi bekerült új szöveg 169

25.


(2) Két összevont pihenőnap akkor tekinthető kiadottnak, ha a munkavállaló egybefüggő szabadidejének hossza eléri a negyvenöt órát. (3) A városi tömegközlekedésben és elővárosi forgalomban foglalkoztatott munkavállalóknál havonta legalább két alkalommal vasárnap kell kiadni a pihenőnapot, amelyhez legalább egy másik pihenőnapot kell kapcsolni. (4) Osztott napi pihenőidő: A munkavállaló részére biztosított pihenőidőt több részletben is ki lehet adni az alábbi szabályok alkalmazása esetén:  Az osztott napi pihenőidő mértéke 12 óra.  A pihenőidő legfeljebb három175 részletben is kiadható.  A részletben kiadott pihenőidő minimálisan el kell érje az 1 órát.  Az egyik részletben kiadott osztott napi pihenőidőnek el kell érnie legalább az egybefüggő 8 órát. Kivételt képez ez alól, ha a napi pihenőidő a nyári időszámítás kezdetének időpontjára esik, ez esetben a 8 óra helyett elegendő minimálisan a 7 órás egybefüggő idő. 5. Egyéb rendelkezések176 Záradék: (1) 177 (2) 178 (3) Az Alágazati Kollektív Szerződést kötő felek abban állapodnak meg, hogy az 561/2006/EK rendelet 3. cikk a) pontja alá tartozó gépjárművek vezetőire a hivatkozott rendelet 15. cikkben előírtak az Mt. 135 § (4)179 rendelkezéseit és az 1988. évi I. törvény 18 §/K pontjának figyelembevételével – a végleges szakmai szintű szabályozás kialakításáig – a munkahelyi kollektív szerződésben szabályozhatóak.180

175

2012. évi módosítás 2005, 2006. évi törlés 177 2012. évi törlés 178 2006. évi törlés 179 2012. évi módosítás 180 2007. évi módosítással bekerült új szöveg/ 2011 évi módosítás 176

26.


13. cikk A munka díjazása (Mt. 136 -147 §) 1. Bérmegállapodás181 2. Bértarifa rendszer (1)-(7) bekezdés 182 3. Alapbér és munkabér (Mt. 136- 138. §)183 (1) Alapbérként legalább a kötelező legkisebb munkabért kell meghatározni.184 Az alapbért időbérben (órabér, vagy havibér) kell meghatározni. (2) A munkabér teljesítménybérként vagy idő- és teljesítménybér összekapcsolásával is megállapítható.185 (3) A munkabért kizárólag teljesítménybér formájában meghatározni csak a munkaszerződésben foglalt megállapodás esetén lehet. Ez megfelelően irányadó az idő- és teljesítménybér összekapcsolásával megállapított díjazás esetén is, ha az időbér nem éri el az alapbér összegét.186 (4) Az autóbuszvezetők bérrendszerének kialakítása során figyelemmel kell lenni az 561/2006 EK rendelet III. fejezet 10. cikkének (1) bekezdésében foglaltakra.187 4. Teljesítménybér (Mt. 138§) (1)A teljesítménykövetelményt a munkáltató olyan előzetes – objektív mérésen és számításon alapuló – eljárás alapján köteles meghatározni, amely kiterjed a követelmény rendes munkaidőben történő százszázalékos teljesíthetőségének vizsgálatára. (2)A teljesítménykövetelmény megállapítása során tekintettel kell lenni a munkáltató működési körébe tartozó feltételekre, így különösen a munkavégzésre, a munka-szervezésre és a technológiára.188 (3)A teljesítmény-követelményt és a teljesítménybér tényezőt alkalmazásuk, illetve módosításuk előtt 15 nappal írásban közölni kell az érintett munkavállalókkal.189

181

2012. évi törlés 2012. évi törlés 183 2012. évi új szabályozás, és e ponttól változik a számozása e cikk pontjainak 184 2012. évi új szabály 185 2012. évi új szabály 186 2012. évi új szabály 187 2012. évi új szabály 188 2012. évi módosított szabály 189 2012. évi módosított szabály új szabály 182

27.


5.190Garantált bér Ha a teljesítménykövetelmény a munkavállaló önhibáján kívül, de nem a munkáltató működési körében felmerült okból nem teljesíthető, a teljesítmény-kiesésre garantált bérként a munkaszerződésben megállapított 191alapbért kell fizetni. 6.192 Állásidő (Mt. 146 §) (1)A munkavállalót, ha a munkáltató foglalkoztatási kötelezettségének a beosztás szerinti munkaidőben nem tesz eleget (elháríthatatlan külső okot kivéve) alapbére illeti meg. (2)A teheráru fuvarozásban és műszaki-karbantartási területen foglalkoztatottak esetében, ha a munkáltató gazdaságilag indokolt esetben (anyaghiány, rendeléshiány, stb.) átmenetileg a munkavállalót az előírt teljes munkaidőben nem tudja foglalkoztatni, átmenetileg rövidebb, vagy részmunkaidő is alkalmazható, az így kieső munkaidőre az 193alapbér 80 %-a jár, a minimálbér sérelme nélkül.194 (3)195 7. Bérpótlékok (Mt. 139-145.§) (1) Eltérő helyi megállapodás hiányában a bérpótlékok számítási alapja a munkavállaló alapbére.196 (2) A munkavállalónak a rendkívüli munkaidőben végzett munka ellenértékeként (bérpótlék helyett) szabadidő is adható, ami nem lehet kevesebb az elrendelt rendkívüli munkaidő vagy a végzett munka tartamánál és erre az alapbér arányos része jár.197 (3) Eltérő helyi megállapodás hiányában ügyelet esetén a munkavállalót alapbérének 50 %-a, készenlét esetén az alapbér 30 %-a, és az osztott munkaidőre alapbérének legalább 30 %-a illeti meg.198 Osztott napi munkaidőben foglalkoztatás esetén a fenti díjazás helyett a munkáltató jogosult olyan mértékben megemelt alapbért (törzsbért) fizetni, amely havi mértékében megfelel az osztott időközre számított legalább 30 %-os díjazásnak.

190

2002. évi módosítás 2012. évi törlés 192 Az 1993. évi módosítás során bekerült szöveg 193 2012. évi törlés 194 2006. évi módosítás 195 2012. évi törlés 196 2012. évi módosított szabály 197 2012. évi módosított szabály 198 2012. évi módosított szabály 191

28.


(4) Nyelvtudási pótlék199 (5) Rendelkezésre állási időre az alapbér 40 %-a illeti meg a munkavállalót.200 (6) A munka törvénykönyvben kötelezően előírt, illetve fenti bérpótlékokon felül a helyi Kollektív Szerződésben további pótlékok állapíthatók meg.201 A tömegközlekedési pótlék A helyi tömegközlekedésében dolgozó autóbuszvezetők részére tömegközlekedési pótlék biztosítható a helyi kollektív szerződésben meghatározottak szerint.202 8. Balesetmentes közlekedés jutalma203 Balesetmentes Közlekedésért kitüntetett gépjárművezető a VOLÁN Egyesülés VE-IT 21/1999. XII.9.204 számú határozatában foglaltaknak megfelelően részesülhet tárgyi elismerésben és jutalomban. 9. A 13. havi fizetés205 10. Törzsgárda, vagy hűségjutalom206 Törzsgárda, vagy hűségjutalom munkahelyi kollektív szerződésben meghatározott feltételek és mértékek szerint fizetendő a munkavállalónak. 11. Távolléti díj207 121.208 Szakképzés209 14. cikk Szociális és természetbeni juttatások 1. A munkáltató köteles a munkahelyeken olyan szociális létesítményeket, berendezéseket működtetni, amelyek biztosítják a munkavállalók általánosan elfogadható munkakörülményeit (tisztálkodási, étkezési lehetőség, öltöző, kulturált pihenő helyiség, stb.). 210

199

2012. évi törlés 2012. évben pontosított szabály 201 2012. évi új szabály 202 2013. évi módosítás 203 1997. évi módosítás 204 2012. évi módosítás 205 2012. évi törlés 206 Módosítva 1993-ban 207 2012. évi törlés 208 1999. évi módosítás 209 2012. évi törlés 210 1999. évi módosítás 200

29.


2. A munkáltató a munkavállalók jóléti, egészségügyi, kulturális szükségleteinek kielégítésére, továbbá életkörülményeik javítására a mindenkori jogszabályi feltételek betartása mellett béren kívüli juttatásokat adhat. A béren kívüli juttatásokat a munkáltató teljes egészében vagy részben cafetéria rendszer keretében is biztosíthatja.211 3. A munkáltató a Volán autóbuszjáratokra – mind a saját hatáskörben, mind más munkáltatókkal közösen – nyújtott utazási kedvezményeket a hatályos szabályozási feltételekkel és személyi körben biztosítja mindaddig, amíg a hatályos adó és járulékfizetési szabályok ezt adó- és járulékmentesen lehetővé teszik, továbbá amíg az ármegállapító hatóság rendelkezése értelmében ezt térítésmentesen van mód rendelkezésre bocsátani.212 4. Szerződő felek megállapodnak, hogy a szakember utánpótlást biztosító képzési, oktatási formákat, támogatásuk rendjét és mértékét, valamint a megállapodások szabályait munkahelyi kollektív szerződésben rögzítik. 5.213 6.214 A szerződő felek megállapodnak abban, hogy a szabadidős és tömegsport támogatására a szociálpolitikai költségeken belül forrást biztosítanak, amely a szakmai szintű sportrendezvények költségeire is fedezetet biztosít.

15. cikk Költségtérítések 1. Kegyeleti költségtérítés A munkáltatónál öt évnél hosszabb munkaviszonnyal rendelkező munkavállaló215 elhalálozása esetén a közvetlen hozzátartozóknak, illetve a temetési költséget viselőnek a jóléti kiadások terhére legalább a megelőző évi, a KSH Útmutató szerinti teljes munkaidős társasági216 átlagkereset másfél217 havi összegének megfelelő térítést kell fizetni. 2. Belföldi- és külföldi napidíj (1)218 (2)219 (3)220 211

2012. évi módosított szabály 2012. évi módosított szabály 213 2012 évi törlés 214 2002. évi módosítás során bekerült új szöveg 215 2012. évi módosítás 216 2012 évi módosítás 217 1999. évi módosítás 218 2007. évi módosítás miatt törölve 219 2012 . évi törlés 212

30.


16. cikk Jogsegélyszolgálat 1. A munkáltató a helyi kollektív szerződésben történt megállapodás alapján a munkavállalók jogi ügyeinek ellátására (tanácsadás, felvilágosítás, iratszerkesztés a jogszabályokban megengedett körben, az összeférhetetlenségi szabályok megsértése nélkül képviselet ellátása) jogsegélyszolgálatot működtethet.221 2.

222

17. cikk223 18. cikk224 Munkaügyi jogvita Munkaügyi jogvita esetén – a munkavállaló kezdeményezésére – békéltető (egyeztető) eljárást kell lefolytatni, a békéltető személyt munkahelyi kollektív szerződésben lehet 225 rögzíteni. 19. cikk226 A munkavállaló kártérítési felelőssége

1. Leltárhiányért való felelősség A munkahelyi szinten227 szabályozni kell: - A forgalmazási veszteség elszámolható mértékét illetve arányát. - Azoknak az anyagoknak, áruknak a körét, amelyek után az anyag jellegére, méretére, raktározás vagy tárolás feltételeire való tekintettel forgalmazási veszteség 228 számolható el. - A leltári készlet átadásának és átvételének módját és szabályait. - A leltárhiány vagy a leltárfelelősség megállapítására irányuló eljárás részletes rendjét. - A leltári készlet biztonságos megőrzését szolgáló munkáltatói kötelezettséget.

220

2012. évi törlés 2012. évi módosítás 222 2012. évi törlés 223 2006. évi törlés 224 1997. évi módosítás 225 2006. évi módosítás 226 2000. évi módosítás során bekerült új szöveg 227 2012. évi módosítás 228 2012. évi törlés 221

31.


Csoportos leltárfelelősségi megállapodás esetén, a raktárvezető és a raktárvezető helyettes munkakör betöltésének megváltozásakor a teljes leltári készletet érintő leltárfelvételt kell tartani. 2. Gondatlan károkozás esetén a munkavállalót terhelő kártérítés mértéke legfeljebb a munkavállaló öt havi – kivéve 20. cikk hatálya alá tartozó munkavállalók - távolléti díjának összege lehet. A 20. cikk hatálya alá tartozó munkavállalót terhelő kártérítés mértéke nyolc havi távolléti díj összege lehet.229 Szándékos vagy súlyosan gondatlan károkozás esetén a teljes kárt kell megtéríteni.230 3. A kár megfizetése A munkáltató 231a kárigény érvényesítése évének január 1-én hatályos kötelező legkisebb munkabér háromszorosát meg nem haladó mértékben a munkavállalóval szemben a kárt fizetési felszólítással érvényesítheti.232 Ezt meghaladó kárigényt a munkáltató csak bíróság előtt érvényesíthet!

20. cikk Közúti árufuvarozó tevékenységet végző munkáltatók forgalmi utazó munkavállalóira vonatkozó szabályok233 Az utazó munkavállalók munkaideje tekintetében a 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről rendelkezéseit az 1988. évi I. törvényben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni a közúti szállításban közreműködő azon személyek tekintetében, akik a közúti szállításra vonatkozó egyes szociális jogszabályok összehangolásáról szóló 561/2006 EK rendelet, továbbá a nemzetközi közúti fuvarozást végző járművek személyzetének munkájáról szóló, a 2001. évi IX. törvénnyel kihirdetett Európai Megállapodás (AETR) hatálya alá tartozó munkát végeznek. A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 18/C. § -ban foglalt rendelkezéseket abban az esetben is alkalmazni kell, ha a munkavállaló munkavégzése nem esik a fenti bekezdésben meghatározott jogszabály és közösségi jogszabály hatálya alá, azonban a munkaidőkeret időtartama alatt a munkavállaló az említett jogszabály és közösségi jogszabály hatálya alá tartozó munkát is végez. Irányadó rájuk nézve is ez esetben a fentebbi bekezdésben meghatározott jogszabály és közösségi jogszabály, valamint a jelen fejezet valamennyi rendelkezése. 229

2012. évi új szabály 2012. évi új szabály 231 2012. évi törlés 232 2012. évi módosítás 233 2012 .évi új szabály az eredeti 20. cikk hatályon kívül helyezésével 230

32.


I./ Az irányadó munkarendhez kapcsolódó fogalmak, szabályok, megállapodások: 1.) munkaidő: a közúti árufuvarozási tevékenységre fordított teljes idő, amely magában foglalja a vezetési időt, a be- és kirakodásra fordított időt, a jármű takarításával és karbantartásával töltött időt, valamint a jármű, a rakomány biztonságával kapcsolatos tevékenység idejét és a vonatkozó előírások teljesítésére fordított időt, ideértve a be- és kirakodás felügyeletét, továbbá a rendőrségi, vám-, határőrizeti és az adott szállítási tevékenységgel összefüggésben felmerülő bármely hatósági eljárás időtartamát, 2.) rendelkezésre állási idő: a) minden olyan idő, amely nem minősül munkaidőnek és pihenőidőnek, és amely során a munkavállalónak nem kell a munkahelyén tartózkodnia, de készen kell állnia a jármű vezetésének megkezdésére, folytatására, illetve egyéb munka elvégzésére. E feltételek együttes érvényesülése esetén rendelkezésre állási időnek minősül különösen: a be- és kirakodásra történő várakozás ideje, a jármű kompon vagy vasúton történő szállításához kapcsolódó kíséreti idő, a határátlépéssel és időtartamhoz kötött közlekedési korlátozásokkal (hétvégi, ünnepnapi közlekedési korlátozással) összefüggő várakozással töltött idő, b) több gépjárművezetős járatok esetében a jármű vezetési ideje alatt a járművet vezető személy mellett, vagy a fekvőhelyen eltöltött idő; c) A munkavállalót a rendelkezésre állási időre az Mt. szerinti pótlék az ügyelet esetén meghatározottak szerint illeti meg. 3.) munkahely: az árufuvarozást végző vállalkozás valamennyi telephelye és székhelye, az ilyen tevékenység végezéséhez használt jármű, továbbá bármely egyéb hely, ahol az árufuvarozási tevékenységgel kapcsolatos feladatokat végzik; 4.) közúti szállításban közreműködő személy: a munkavállaló és az önálló vállalkozói tevékenységet folytató gépjárművezető; 5.) a hét: a munkavégzés helye szerinti helyi időszámítás szerint, hétfő 00:00 órától vasárnap 24:00 óráig terjedő időszak. 6.) vezetési időszak, vezetési idő: a) Vezetési időszak: az az összeadódott vezetési idő, amely egy pihenőidő vagy egy szünet (megszakítás) után kezdődik és addig tart, amíg a forgalmi utazó munkavállaló újabb pihenőidőt vagy szünetet (megszakítást) tart. A vezetési időszak folyamatos vagy megszakított lehet. 33.


b) A napi vezetési idő nem haladhatja meg a 9 (kilenc) órát. A napi vezetési idő azonban meghosszabbítható legfeljebb hetente két alkalommal legfeljebb 10 (tíz) órára. c) A heti vezetési idő nem haladhatja meg az 56 (ötvenhat) órát. d) Az összeadódott vezetési idő bármely egymást követő két hét alatt nem lehet több 90 (kilencven) óránál. 7.) munkaidő-keret: A forgalmi utazó munkavállalók esetében a munkáltatónak munkaidőkeretet kell megállapítania. a) A munkaidőkeret mértéke legfeljebb hat hónap lehet. b) a munkaidőkeret átlagában a heti munkaidő a 48 órát nem haladhatja meg. Alkalmazása során a rendkívüli munkavégzés időtartamát is figyelembe kell venni. c) a heti munkaidő a 60 órát nem haladhatja meg. Alkalmazása során a rendkívüli munkavégzés időtartamát is figyelembe kell venni. d) Amennyiben a munkavállalónak további munkaviszonya áll fenn, legfeljebb hat hónapos időszakban az egybeszámított munkaidő heti átlagban a 48 órát nem haladhatja meg, továbbá a munkaidőkeretet úgy kell megállapítani, hogy bármely naptári héten a munkavállaló valamennyi munkaviszonyában egybeszámított munkaideje a 60 órát ne haladja meg. Ezen rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni abban az esetben is, ha a munkavállaló korábbi munkaviszonya megszűnt vagy megszűnik, de négy hónapnál nem régebben korábbi munkaviszonyában munkát végzett. Alkalmazása során a rendkívüli munkavégzés időtartamát is figyelembe kell venni. Ezen kötelezettségek munkáltatói teljesítése céljából a munkavállaló köteles havonta, illetve a munkáltató által előírt gyakorisággal írásban elszámolni a más munkáltatónál munkavégzéssel töltött időről. 8.) a munkaidő beosztása: a) A munkáltató a munkavállalót árufuvarozási tevékenység végzésére az egészséges és biztonságos munkavégzés, továbbá a közlekedésbiztonság követelményére figyelemmel, a munkaviszonyra vonatkozó szabályokkal összhangban osztja be. A munkavégzés szervezése során a munkáltatónak - a rendelkezésre álló lehetőségeken belül - törekednie kell arra, hogy a munkavállaló pihenőidejének minél nagyobb részét az általa megválasztott helyen tudja eltölteni. b) A munkavállaló munkaidejét a munkaviszonyra vonatkozó szabályok, a szakmai szabályok és a munkáltató utasításainak keretei között maga osztja be. c) A munkáltató a munkavállalót munkavégzésre annak megkezdése előtt legalább 12 órával köteles beosztani, illetve a beosztást a munkavállalóval közölni. Amennyiben a munkaválla34.


ló munkára képes állapotban van, a munkáltató egyoldalú intézkedésével ettől eltérhet, ebben az esetben azonban a fuvarfeladat során munkaidőnek minősülő idő első 12 órája rendkívüli munkavégzésnek minősül. d) A rendelkezésre állási időnek minősülő időszakot és előrelátható időtartamát - az indulás előtt vagy közvetlenül a rendelkezésre állási idő kezdetét megelőzően - a munkavállalóval ismertetni kell. e) A napi munkaidő beosztása meghaladhatja a 12 órát – a munkavállaló és a munkaadó megállapodása alapján - mindaddig a mértékig, amíg a napi pihenőidő betartható. f) Munkavállaló vasárnapra és munkaszüneti napra rendes munkaidőre beosztható. g) Az elrendelhető rendkívüli munkaidő felső határa naptári évenként legfeljebb 300 óra lehet. 9.) munkaközi szünet: a) Amennyiben jogszabály és közösségi jogszabály eltérően nem rendelkezik, a munkaközi szünet nélkül folyamatosan végzett munka a hat órát nem haladhatja meg. Amennyiben a teljes napi munkavégzés ideje hat és kilenc óra közötti, azt legalább 30 perces, amennyiben meghaladja a kilenc órát, legalább 45 perces munkaközi szünettel kell megszakítani. b) A munkaközi szünetet egyenként legalább 15 perces időszakokra a munkavállaló feloszthatja. c) A munkaközi szünet a munkaidőbe nem számít be, azaz nem része a munkaidőnek. 10.) A rendelkezésre állási idő és az ezt közvetlenül követő munkaidő együttes időtartama a 24 órát nem haladhatja meg, kivéve, ha a munkavégzés határátlépéshez vagy egyéb halaszthatatlan tevékenységhez kapcsolódik. Ebben az esetben, és ha a munkavégzési idő és az azt követő rendelkezésre állási idő együttes tartama a 24 órát meghaladja, a rendelkezésre állást követő első lehetséges időpontban a munkavállalónak legalább 11 óra pihenőidőt kell tartani. 11.) éjszakai időszak: a) Amennyiben a munkavégzés - a munkavégzés helye szerinti helyi időszámítás szerint részben a 00.00 és 04.00 óra közötti időszakra esik (a továbbiakban: éjszakai időszak), a napi munkaidő a tíz órát meghaladhatja. b) Éjszakai időszak alatti munkavégzés esetén a munkavállalót az Mt. szerinti pótlék illeti meg. 35.


12.) pihenőidő: a) Napi pihenőidő: A munkavégzés befejezése és az azt követő munkakezdés közötti egybefüggő időtartam, amelyet a munkáltató a munkavállaló részére pihenésre köteles biztosítani, amely idő alatt járművezető szabadon rendelkezik idejével. I./ „rendszeres napi pihenőidő”: bármely legalább 11 órát tartó pihenő, amelyet két időszakra is lehet bontani, de ez esetben az első része szünet nélkül legalább 3 óra, a második része pedig szünet nélkül legalább 9 óra. II./ „csökkentett napi pihenőidő”: legalább 9 óra, de kevesebb, mint 11 óra. A napi pihenőidő kiterjeszthető rendszeres heti pihenőidővé vagy csökkentett heti pihenőidővé. Bármely kétheti pihenőidő között legfeljebb három csökkentett napi pihenőidő lehet. Többfős járat esetén a napi vagy heti pihenőidő végétől számított 30 órán belül újabb legalább 9 órás napi pihenőidő tartása kötelező. b) Heti pihenőnap: (azaz heti pihenőidő) I./ „rendszeres heti pihenőidő”: bármely legalább 45 órás pihenő. II./ „csökkentett heti pihenőidő”: bármely 45 óránál rövidebb pihenő, amely legalább 24 óra folyamatos időtartamra csökkenthető. A heti pihenőidőnek egy naptári napot magába kell foglalnia. Megkezdhető a hét bármely napján. A heti pihenőidőt legalább havi egy alkalommal vasárnap kell kiadni. Bármely két egymást követő héten két rendszeres vagy egy rendszeres és legalább 24 órás csökkentett heti pihenőidőt kell tartani. A csökkentést azonban kompenzálni kell a kérdéses hetet követő harmadik hét vége előtt egy egészben megtartott, a csökkentésnek megfelelő pihenővel. A csökkentett heti pihenőidő kompenzációjaként tartott pihenőt egy másik, legalább 9 órás pihenőidőhöz kell kapcsolni. Hat nap munkavégzés után a heti pihenőidőt meg kell kezdeni. Azt a pihenőidőt, amely két hétre oszlik el bármelyikhez hozzá lehet kapcsolni, de mindkét héthez nem. A heti pihenőnapok egyenlőtlenül is beoszthatók. A munkavállalót a készenlétet követően, ha munkát nem végzett, nem illeti meg pihenőidő.

36.


37.

A Közúti Közlekedési Alágazatban Megkötött Kollektív Szerződés

Recommend Documents