NEMZETI KÖZLEKEDÉSI NAPOK Győr, 2013. november 7.
A közúti forgalomcsillapítás feltételrendszerének vizsgálata
Juhász Mattias okl. infrastruktúra-építőmérnök tanszéki mérnök, PhD hallgató Széchenyi István Egyetem, Közlekedésépítési Tanszék
Forgalomcsillapítás • Nincs egzakt definíció • Közlekedésépítési és -szervezési eszközök alkalmazása a forgalom sebességének és nagyságának csökkentése érdekében • A valódi cél: – forgalombiztonság növelése – káros környezeti hatások csökkentése – közterületi minőség javítása
• A közterület „újrafelosztása” • Nincs éles határ abban, hogy mi számít bele és mi nem
2
A forgalomcsillapítás eszközei Pontszerű – vonali – területi beavatkozások: • • • • • •
Belépési pontok kialakítása Csomóponti korlátozások Behajtási korlátozások Vonali sebesség korlátozó eszközök Szűkítések, felületátrendezések Övezetek, zónák kijelölése
3
Elméleti háttér Mi is a célunk a forgalomcsillapítással? • Közlekedési problémák megoldása? – Helyi beavatkozások – Kereslet – kínálat viszonyából adódó problémák megoldása
• Vagy élhető (fenntartható) városi környezet létrehozása? – Korábbi folyamatok korrekciója? – Mellékhatásokra adott reakciók? – Új struktúrák, rendszerek tervezése?
• Tényleg jól ismerjük a fogalmakat? • Tudjuk mit miért teszünk a városi közlekedés szabályozásában? • Világosak az alapelvek egy ilyen komplex rendszerben?
4
Mit tudunk a forgalomcsillapításról? • • • •
Forgalombiztonsági hatásait Környezeti állapotra gyakorolt hatásait (többnyire) Eszközök különbözőségét, várható hatásait Adott helyi célhoz megfelelő alkalmazás feltételrendszerét • A műszaki alkalmazás feltételrendszerét
5
Mit nem tudunk a forgalomcsillapításról? • A rendszer szintű (esetfüggő) hatások pontos mechanizmusát • Átfogó forgalmi hatásait • Gazdasági hatásait • Társadalmi hatásait • Az alkalmazás rendszer szintű feltételeit
6
Esettanulmányok
1. Kossuth L. utca – Rákóczi út tengely forgalomcsillapítása 2. Pesti rakpartok forgalomcsillapítási lehetőségei
7
1
8
Koncepció
10-20%-os átmenő forgalom, inkább elosztó szerep
Középen vezetett buszsáv + 2x1 sáv + parkolósáv Kapacitás: 600-800 EJ/h
9
Forgalmi hatások (du.) Kossuth L. utca: -1000 EJ/ó Rákóczi út: -300 EJ/ó Kb. 20% módváltó utast feltételezve Andrássy út: + 4800 EJ/nap Pesti rkp.: + 3500 EJ/nap Ferenc krt.: + 3200 EJ/nap Élhetőség feltétele: Nagykörúti térség gépjármű használata a felére csökken
10
2
11
Megfelelő a felületgazdálkodás?
80% átmenő forgalom Margit híd – Bertalan L. u.
12
60-70% átmenő forgalom
Rendezettség? A helyhez méltó kialakítás?
13
Koncepció Átfogó cél: „a Dunával együtt élő város” 1. Forgalomcsillapítás + felületrendezés 2. Egyirányúsítás (észak/dél felé)
3. Teljes lezárás (Széchenyi tér – Fővám tér)
- Feltételek: hídfők kapcsolati bővítése, budai beavatkozások és Hungária-körúti korrekciók - Egymásra épülés lehetősége - Értékválasztási kérdés! 14
Forgalmi hatások
15
A fővárosi forgalomcsillapítások margójára
Csillapított Csillapítás alatt Tervezett csillapítás Szinergiák vagy egymást kioltó/ellehetetlenítő hatások? Mi a koncepció? Nem lesz gond a centralizáltság? Előfeltételek? Hány % fog módot váltani? Hány % fog tudni? Rugalmasság? (M3as metró felújítás? 2-es villamos átépítés? stb.) 16
Az esettanulmányok tanulságai • Világos koncepcióra lenne szükség: Ismert az alapelv és azt alkalmazzuk vagy keressük a lehetőségeket (projekteket) és ideológiát gyártunk hozzá? • Értékválasztási kérdésekkel állunk szemben: Milyen előnyökért csillapítunk? És mit áldozunk be érte? • Nagyobb hangsúlyt kellene helyezni: – az előfeltételekre – az alternatívateremtésre – a rugalmas megoldások tervezésére
17
Következtetések • Sok nyitott kérdés van: – Mi is a mobilitási igény? Mennyi igény szükségszerű? Hogyan tudjuk az igényt megfelelően befolyásolni? – Mi a megfelelő? Mit értünk élhető/fenntartható város alatt?
• A közlekedési rendszer igen komplex: sok szeletét még nem igen ismerjük (életmód, területhasználat, kulturális tényezők, társadalmi elvárások)
• Mi az értékkoncentráció és a mobilitási igény kapcsolata? Mi ebben a közlekedés szerepe?
18
Következtetések • A városok különbözőek, mégis nagyon hasonlóan viselkednek • Ugyanakkor nincs egységes megoldás: – Hely és időfüggő megoldási lehetőségek – Különböző külső kényszerek – Kompromisszumok, közmegegyezések
• A rendszer komplex, de érzékeny: – Finom, differenciált szabályozással nagy eredmények érhetők el – Elég pár mg „gyógyszer”, de tudni kell az alkalmazás feltételeit
• Igény egy vizsgálati és hatásértékelési módszertan kidolgozására
19
Köszönöm a megtisztelő figyelmet!
Juhász Mattias
[email protected]
Irodalomjegyzék • • • •
• • •
Department for Transport (2007): Local Transport Note 01/07 – Traffic calming. TSO. London. Engwicht, D. (1992): Towards an Eco-city - Calming the traffic Fleischer Tamás (2012): Város, Közlekedés, Társadalom kurzus (ELTE Társadalomtudományok Módszertana Tanszék) előadás vázlatai Kjemtrup, K. & Herrstedt, L. (1992): Speed management and traffic calming in urban areas in Europe: a historical view. Accident Analysis and Prevention, Vol. 24. No. 1, pp. 57-65. Közlekedés Kft. (2012): A Kossuth Lajos utca – Rákóczi út tengely forgalomcsillapításának lehetősége – tanulmányterv (Megbízó: BKK Zrt.) Közlekedés Kft. (2013): A pesti és budai rakpartok jövőbeli közlekedési szerepének vizsgálata – koncepció (Megbízó: BKK Zrt.) Litman, T. (1999): Traffic Calming Benefits, Costs and Equity Impacts. VTPI.
21
