Előzetes
A 2009–2014 között várható kihívások Az alábbiakban a 2009. június 4–7-én megválasztandó EP-képviselők előtt álló főbb kérdések közül mutatunk be néhányat. Szó lesz a pénzügyi szolgáltatásokról, a szociálpolitikáról, az éghajlatváltozásról, az EU bővítéséről, a bevándorlásról, a terrorizmusról, a biztonságról, a mezőgazdaságról és – ha azt az összes tagállam ratifikálja – a Lisszaboni Szerződés végrehajtásáról. Gazdasági és monetáris kérdések A pénzügyi piaci válság, amely miatt 2008 őszén kis híján összeomlott a bankrendszer, ma már a gazdaság többi részére is kihat: a hitelekkel kapcsolatos megszorítások érintik a háztartási kiadásokat és az ipari beruházásokat is. Európa pénzügyi szabályozási keretének javítása a következő Európai Parlament egyik legfontosabb feladata lesz. Foglalkoztatás és szociális védelem Európában A gazdasági válság következményei és a demográfiai változás hatásai elleni küzdelem, továbbá az európai szociális modell megóvása is a képviselők előtt álló új feladatok közé tartozik. A parlamentnek emellett számos, a 2004 és 2009 közötti jogalkotás idején megvitatott témáról is dönteniük kell. Éghajlatváltozás/energia Az éghajlatváltozás az emberiség előtt álló kulcsfontosságú kihívás. Az éghajlatváltozás elleni küzdelem céljából az uniós jogszabályok végrehajtása mellett az EU-nak egyidejűleg tárgyalásokat kell folytatnia egy, az egész világra kiterjedő, a kiotói utáni éghajlati rendszerről is. Erről Koppenhágában 2009 végén állapodhatnak meg. Külügyek A külügyi feladatok között szerepel az Oroszországgal kötött, lejárt partnerségi és együttműködési megállapodás újjal való felváltása, az Oroszországból Ukrajnán át érkező gázellátás biztosítása, a Kínával folytatott kereskedelem nem tarifális akadályainak felszámolása, az izraeli–palesztin konfliktus megoldásához való hozzájárulás, továbbá a Latin-Amerikával kötött társulási megállapodásokkal kapcsolatos fejlemények nyomon követése. Bővítés Az EU-hoz 2007-ben csatlakozott Bulgária és Románia. Horvátország, Törökország és Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság hivatalos tagjelöltek. Mások – Szerbia, Montenegró és Koszovó – előbb vagy utóbb - szintén számíthatnak a csatlakozásra. Az elkövetkező években a Parlament napirendjén meghatározó téma lesz az azzal kapcsolatos vita, hogy ezek készen állnak-e a csatlakozásra, illetve hogy erre mikor kerülhet sor. Bevándorlás A tagállamokat a migráció kezelésével kapcsolatos együttműködésre kényszeríti, hogy évente többezer bevándorló érkezik az EU-ba, és hogy bármely ország stratégiája kihathat szomszédjára. Egy kiegyensúlyozott bevándorlási politika előnyös lehet a kontinens északi és déli része számára is. Terrorizmus/Biztonság
HU
Sajtószolgálat Média Igazgatóság Igazgató-szóvivő : Jaume DUCH GUILLOT Reference No.: 20090316TMN51949 Press switchboard number (32-2) 28 33000
www.valasztasok2009.eu 1/11
Előzetes A New York-i, madridi és londoni támadásokat követő években a tagállamok fejlesztették a terrorizmus elleni küzdelem összehangolását, részben az Europol és az Eurojust „együttműködési platformja” útján. A terrorcselekmények megelőzésére irányuló új intézkedéseket az új parlament képviselői megvizsgálják. Szintén fontos kérdés az egyrészről a biztonság és a védelem, másrészről a magánélet és az alapvető jogok közötti egyensúly. Mezőgazdaság A 2009 júniusában megválasztandó képviselők részt vesznek a közös agrárpolitika 2013ra tervezett, következő reformjában. Az eredmény részben a tagállamok között a 2013 utáni időszakban folytatott, várható költségvetési küzdelmeken, részben más tényezőkön – például az éghajlatváltozáson – múlik. Ratifikálása esetén a Lisszaboni Szerződés a Parlamentet a mezőgazdasági miniszterekkel közös döntéshozatali hatáskörrel ruházza fel ezen a területen. A Lisszaboni Szerződés Ratifikálása esetén a Lisszaboni Szerződés megteremtheti annak jogi keretét és eszközeit, hogy Európa megfelelhessen a jövő kihívásainak. Az EU egésze válhat demokratikusabbá,, ha a közvetlenül megválasztott Európai Parlament több jogkörhöz jut az uniós döntéshozatalban például a belügyek, a mezőgazdaság és a költségvetés terén.
20090316TMN51949 - 2/11
Előzetes Gazdasági és monetáris kérdések A pénzügyi piaci válság, amely miatt 2008 őszén kis híján összeomlott a bankrendszer, ma már a gazdaság többi részére is kihat: a hitelekkel kapcsolatos megszorítások érintik a háztartási kiadásokat és az ipari beruházásokat is. Európa pénzügyi szabályozási keretének javítása a következő Európai Parlament egyik legfontosabb feladata. Az első jogszabályok már készülnek, és az uniós intézmények célja az, hogy ezeket még a választások előtt elfogadják: e jogszabályokra két példa a tőkekövetelményekről szóló irányelv javítása (az arra vonatkozó szabályokról szóló irányelv, hogy a bankoknak az általuk viselt kockázatnak megfelelően mennyi tőkét kell tartaniuk) és a hitelminősítő ügynökségek összeférhetetlenségének kezelésére irányuló intézkedések. Az Európai Parlament azonban hivatalosan felkérte a Bizottságot, tegyen javaslatokat egyéb témákban is. Ezek a következők: annak biztosítása, hogy a tőkekövetelmények rendszere minden pénzügyi intézményre vonatkozzon, ideértve a fedezeti alapokat és a magántőke-eszközöket; a nemzeti felügyeleti hatóságok azon bizottságai jogállásának, döntéshozatali hatáskörének és szerepének megerősítése, aminek célja annak biztosítása, hogy az európai szabályokat minden uniós pénzügyi piacon konzisztens módon alkalmazzák; és hogy a multinacionális pénzügyi vállalatok nemzeti felügyeleti szervei testületi formában együttműködjenek a csoportok és azok összetevőinek felügyelete érdekében. A De Larosière-jelentésen túl A Bizottság felkérte az IMF korábbi vezérigazgatóját, Jacques de Larosière-t, hogy egy csoport vezetőjeként tegyen javaslatokat a határokon átnyúló pénzügyi felügyelet megszervezésére. A De Larosière-jelentés alapján született új jogalkotási javaslatokat a Parlament és a Tanács együttdöntési eljárásban fogadja el. A következő parlamentnek számos döntést kell hoznia e területen: milyen messzire menjen el az EU pénzügyi piacok szabályozásában? Van-e értelme egy európai pénzügyi felügyeleti szervet létrehozni? Hogyan kezelhetők vagy előzhetők meg a jövőbeli válságok? Kapjon-e nagyobb szerepet az Európai Központi Bank a piaci alakulások nyomon követésében? Az Európai Központi Bank ellenőrzése Az Európai Parlament Gazdasági és Monetáris Bizottsága továbbra is az egyetlen fórum, ahol az Európai Központi Bank elnökét nyilvánosan kérdezik a megválasztott képviselők. Jean-Claude Trichet évente négy alkalommal két-két órán át válaszol az európai parlamenti képviselők kérdéseire.
Foglalkoztatás és szociális védelem Európában A gazdasági válság következményei és a demográfiai változás hatásai elleni küzdelem, továbbá az európai szociális modell megóvása is a képviselők előtt álló új feladatok közé tartozik. A parlamentnek emellett számos, a 2004 és 2009 közötti jogalkotás idején megvitatott témáról is dönteniük kell. A jelenlegi gazdasági válság közvetlen következményekkel jár a foglalkoztatásra. Az EP szerint koordinálni kell az EU és tagállamai erőfeszítéseit. A szociális biztonsági rendszerek jövője
20090316TMN51949 - 3/11
Előzetes A 2004 és 2009 közötti jogalkotási időszakban az európai parlamenti képviselők több alkalommal is szavaztak az Európai Unió szociális biztonsági rendszereinek életképességéről, amely valódi kihívást jelent az elkövetkező évtizedekre. Az Európai Unió 15–64 év közötti népessége 2050-re 48 millió fővel csökken, és a legtöbb tagállamban megnő a nyugdíjakra és egészségügyre fordított kiadások aránya. A belső piac szociális vonatkozása A szolgálgatási irányelvről folytatott vita során felmerült annak a közérdekű szolgáltatásokra (pl. oktatás és a szociális biztonság) történő kiterjesztése. Az új Európai Bizottság egyedi keretirányelvre tehet javaslatot a közérdekű szolgáltatásokról. A jelenlegi az EP megosztott a kérdésben. A munka és a magánélet összeegyeztetése Az Európai Bizottság 2008 októberében a munka és a családi élet jobb összeegyeztetésére irányuló intézkedéscsomagot javasolt. Ez kiterjedne a szülési szabadságról és a segítő házastársakról szóló uniós jogszabályok felülvizsgálatára is. Az EP – amely közös döntéshozatali jogkörrel bír e kérdésben – első olvasatban szavaz erről az európai választások előtt. Határokon átnyúló egészségügyi ellátás Az Európai Parlament első olvasatban megszavazta azt a jogszabálytervezetet, amelynek célja a betegek EU-n belüli egészségügyi ellátáshoz való hozzáférésének megkönnyítése. A cél annak meghatározása, hogy a nem saját tagállamukban orvosi ellátásban részesülő betegek milyen módon jogosultak visszatérítésre, illetve hogy garantálják számukra a minőségi és biztonsági normákat. A Parlament itt is együttdöntési jogkörrel bír. Munkavállalói mobilitás A munkavállalói mobilitásnak a kiegészítő nyugdíjjogosultságok megszerzésére vonatkozó minimum-előírások megállapításával történő megkönnyítésére irányuló irányelvtervezetet hagyott jóvá az Európai Parlament első olvasatban 2007 júniusában. Az irányelv jelenleg tanácsi döntésre vár. A munkaidőről szóló irányelv Az új parlamentnek meg kell vizsgálnia az EU-ban a munkaidő kérdését is, a Tanács és a Parlament között a választásokat megelőzően tartott megbeszélések alapján. Az EP egy 2008. decemberi szavazáson úgy határozott, hogy az EU-ban a munkahét továbbra is 48 órás maradjon, és ettől az elvtől nem engedélyezhető.
Éghajlatváltozás/energia Az éghajlatváltozás az emberiség előtt álló kulcsfontosságú kihívás. Az éghajlatváltozás elleni küzdelem céljából az uniós jogszabályok végrehajtása mellett az EU-nak egyidejűleg tárgyalásokat kell folytatnia egy, az egész világra kiterjedő, a kiotói utáni éghajlati rendszerről is. Erről Koppenhágában 2009 végén állapodhatnak meg. Az EU a 20-20-20-as (az üvegházhatást okozó gáz-kibocsátás 20%-os csökkentése, az energiahatékonyság 20%-os javítása és az EU energiaszerkezetében a megújuló energiaforrások 20%-os aránya) célkitűzés 2020-as határideje felé közeledik, emellett azonban 2050-ig a globális üvegházhatást okozó gázkibocsátás felére csökkentését is vállalta. A parlament azt szeretné, ha az EU és más iparosodott országok együttesen állapodnának meg abban, hogy 2020-ig 1990-hez képest 25–40%-kal, 2050-ig pedig legalább 80%-kal csökkentik az üvegházhatást okozó gázkibocsátást. A globális felmelegedés kezelése minden szakpolitikai területen 20090316TMN51949 - 4/11
Előzetes Az EU továbbra is az iparosodás előtti szinthez képest legfeljebb 2°C-ra kívánja korlátozni a globális átlaghőmérséklet növekedését. A parlament azt ajánlotta, hogy a globális felmelegedést és az ebből eredő éghajlatváltozási kérdéseket minden területen és szakpolitikában kezeljék, az energiától és az idegenforgalomtól kezdve az egészségügyig, a mezőgazdaságig és az intelligens számítástechnikai rendszerekig. Az európai parlamenti képviselők emellett úgy vélekedtek, hogy a polgárokat is be kell vonni az éghajlatváltozás kezelésébe, és ehhez hosszú távú politikai és oktatási intézkedések szükségesek. Az EU következő hosszú távú, 2013-ban kezdődő költségvetésére vonatkozó tárgyalások döntik el, hogy az éghajlatváltozás elleni küzdelem megfelelően finanszírozható-e. Foglalkozni kell azzal a kérdéssel is, hogy hogyan lehet segíteni a fejlődő országoknak az éghajlatváltozás mérséklésében és az ahhoz való alkalmazkodásban. Nemzetközi éghajlati megállapodás Az EU nemzetközi szinten továbbra is részt vesz egy Kiotó utáni (2012 utáni) éghajlati rendszeről folyó tárgyalásokban. A cél egy kötelező erejű globális éghajlati megállapodás elérése az ENSZ Koppenhágában, 2009 decemberében tartandó éghajlat-változási konferenciáján. A megújuló energiaforrások alkalmazása a CO2 csökkentése és az energiabiztonság növelése céljából Az energiamegtakarítás és a megújuló energiaforrások – pl. a biomassza, a víz-, a nap-, a szél- vagy a geotermikus energia – arányának növelése az energiaszerkezeten belül nemcsak az üvegházhatást okozó gázkibocsátásokat csökkentheti, hanem az EU energiaimporttól való függését is. Az Európai Bizottság becslése szerint intézkedés hiányában az EU-nak az elkövetkező húsz–harminc évben energiaszükségletének kb. 70 százalékát harmadik országoktól kell majd beszereznie. Az egyes tagállamoknak kell dönteniük arról, hogy beruháznak-e a nukleáris energiába a villamosenergia-termelés miatti üvegházhatást okozó gázkibocsátás csökkentésének egyik módjaként. Mivel azonban a nukleáris biztonság és a biztonsági kérdések közös európai érdeket képeznek, az EU-nak közös szabályokat kell hoznia az atomerőművek biztonságára és a nukleáris hulladék kezelésére vonatkozóan.
Külügyek A külügyi feladatok között szerepel az Oroszországgal kötött, lejárt partnerségi és együttműködési megállapodás újjal való felváltása, az Oroszországból Ukrajnán át érkező gázellátás biztosítása, a Kínával folytatott kereskedelem nem tarifális akadályainak felszámolása, az izraeli–palesztin konfliktus megoldásához való hozzájárulás, továbbá a Latin-Amerikával kötött társulási megállapodásokkal kapcsolatos fejlemények nyomon követése. EU–Oroszország Az EU és Oroszország közötti kapcsolatok károkat szenvedtek az utóbbi években, különösen az energiaellátás, valamint az Oroszország és Grúzia közötti, Dél-Oszétia és Abházia miatti konfliktusok okán. Ezek a kérdések kétségkívül szereppel bírnak az EU–Oroszország közötti, 2007-ben lejárt partnerségi megállapodás megújításáról folytatott tárgyalásokon is. Orosz gáz
20090316TMN51949 - 5/11
Előzetes Az Európai Parlament 2008 szeptemberében támogatta a Törökországból Bulgárián, Románián és Magyarországon át vezető Nabucco-gázvezeték megépítését az orosz vezetékek alternatívájaként, mivel az utóbbiak „potenciálisan növelni fogják a tagállamok Oroszországtól való gazdasági és politikai függését". Az EP-képviselők biztosítani akarják, hogy a Nabucco-projekt számára elegendő pénz álljon rendelkezésre. EU–Kína Az Európai Parlament szerint Kína protekcionista eljárásai, túlzott bürokráciája, a jüan alulértékeltsége, a különféle formájú állami támogatások és a szellemi tulajdonjogok megfelelő, kölcsönösen elfogadott érvényesítésének hiánya egyaránt akadályozza számos uniós társaság számára a teljes körű piaci hozzáférést. Kína nemtarifális akadályai – a becslések szerint – az uniós vállalkozásoknak évente 21 milliárd eurónyi potenciális veszteséget okoznak. A Parlament emellett kitart mellett, hogy a megújított partnerségi és együttműködési megállapodásról szóló tárgyalásokban megerősítsék az emberi jogi záradékot. EU–Közel-Kelet A képviselők továbbra is törekednek az izraeli–palesztin konfliktus rendezésére, emlékeztetve a feleket Annapolisban 2007 novemberében tett kötelezettségvállalásukra, amely szerint tárgyalásokat folytatnak egy békeszerződés megkötése céljából, ideértve Izrael biztonságos élethez való jogát és egy életképes palesztin állam létrehozását. Az EP Külügyi Bizottsága elhalasztotta jóváhagyását ahhoz, hogy Izrael fokozottabban részt vehessen a közösségi programokban az európai szomszédsági politika keretében. EU–Dél-Amerika A képviselők szorosan figyelemmel kísérik a dél-amerikai régiókkal (Mercosur, az Andoki Közösség és Közép-Amerika) kötendő jövőbeli társulási megállapodásokat, továbbá a karib-tengeri gazdasági partnerségi megállapodást, amelyet az Európai Parlamentnek formálisan jóvá kell hagynia.
Bővítés Az EU-hoz 2007-ben csatlakozott Bulgária és Románia. Horvátország, Törökország és Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság hivatalos tagjelöltek. Mások – Szerbia, Montenegró és Koszovó – előbb vagy utóbb - szintén számíthatnak a csatlakozásra. Az elkövetkező években a Parlament napirendjén meghatározó téma lesz az azzal kapcsolatos vita, hogy ezek készen állnak-e a csatlakozásra, illetve hogy erre mikor kerülhet sor. Az EU bővítési naptárában a következő jelentős dátum 2009 októbere, amikor az Európai Bizottság közzéteszi éves jelentését Horvátország, Törökország, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság, Albánia, Bosznia és Hercegovina, Montenegró, Szerbia és Koszovó felkészüléséről. Horvátország, Törökország és Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság Horvátország előrelépett a tagság felé, de az EP-képviselők szerint továbbra is intézkedéseket kell tennie a szervezett bűnözés elleni küzdelem területén, Szlovéniával folytatott határvitája pedig aggályokra ad okot. Az, hogy Törökország 2008-ban csak korlátozott előrehaladást ért el, egyes európai parlamenti képviselők szerint felveti, hogy Ankara valóban támogatja-e a reformokat. Nyugat-Balkán Azoknak a nyugat-balkáni országoknak, amelyek stabilizációs és társulási megállapodásokat kötöttek az EU-val, és hosszú távon számíthatnak EU-tagságra, előre kell lépniük az igazságügyi és a rendőrségi reformok, a jogállamiság érvényesítése és a közigazgatás fejlesztése terén. 20090316TMN51949 - 6/11
Előzetes Szerbia 2009-ben kaphat tagjelölti státuszt a szükséges reformok megtétele esetén. Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság megfelelő előrelépést ért el az igazságügyi és rendőrségi reformokban, ezt azonban beárnyékolják a politikai kritériumok teljesítésével kapcsolatos hiányosságok. Montenegró esetében a jogállamiság és a közigazgatási kapacitás megerősítése továbbra is kihívás. Bosznia vezetőinek továbbra is el kell érniük egy olyan mértékű politikai konszenzust, amely a régióban másutt már előrelépést hozott az uniós integráció irányába. Emellett a napirend élére kell helyeznie az EU-val kapcsolatos reformokat az Európai Bizottság szerint. Albánia esetében pedig a fő teszt az, hogyan bonyolítja le a 2009es választásokat. Koszovóba 2008 decemberében uniós rendőrségi, bírói és vámügyi tisztviselőket küldtek Szerbia beleegyezésével, a bűnüldözés javítása érdekében. Az EU jogállamisági missziója (EULEX) a legnagyobb polgári, egyszersmind az európai biztonsági és védelmi politika (KKBP) hatálya alá tartozó misszió. 2009 tavaszára olyan mértékű bővülésre számítanak, hogy 1 900 nemzetközi és 1 100 nemzeti tagja lesz, és az első 16 hónapban 205 millió eurós költségvetéssel rendelkezik majd. Az Európai Parlament Külügyi Bizottságában helyet foglaló képviselők dicsérték Szerbia konstruktív hozzáállását, amely – véleményük szerint – megfelel az uniós csatlakozási szándékoknak. Az Európai Unióhoz való csatlakozás előfeltétele az Európai Parlament jóváhagyása.
Bevándorlás A tagállamokat a migráció kezelésével kapcsolatos együttműködésre kényszeríti, hogy évente többezer bevándorló érkezik az EU-ba, és hogy bármely ország stratégiája kihathat szomszédjára. Egy kiegyensúlyozott bevándorlási politika előnyös lehet a kontinens északi és déli része számára is. Már sor került olyan előzetes lépésekre, mint amilyen a „kék kártya” és a „visszatérésről szóló irányelv”. A következő jogszabály célja egy olyan koordinált bevándorlási politika létrehozása lesz, amely humánus, nyitott a legális bevándorlás előtt, szigorúan lép fel azonban az illegális migrációval szemben. A Lisszaboni Szerződés hatályba lépése esetén az Európai Parlament teljes körű jogalkotási hatáskörrel bír majd e területen. Kiegyensúlyozott megközelítés A jelenlegi ciklusban az EP már foglalkozott a „visszatérési irányelvvel”. A következő Parlament feladata az illegális bevándorlás miatti tragédiák felszámolása és a legális bevándorlási lehetőségek előmozdítása lesz, főleg a munkaerőhiánnyal érintett ágazatokban. Ez további kérdéseket vet fel, például azt, hogyan lehet eredményesen küzdeni a be nem jelentett munkával szemben. A tagállamok gazdasági igényeire alapuló legális bevándorlás előmozdítása felveti továbbá a munkavállalók közötti egyenlő jogok és a megkülönböztetésmentesség kérdését, és azt is, milyen státusz adható a főként a mezőgazdaságban, gyakran csak rövid időszakokra megjelenő idénymunkásoknak? Ezekkel a kérdésekkel kapcsolatosan európai jogszabálytervezetekre tesznek javaslatot. Az Európai Parlament emellett foglalkozik az agyelszívás kérdésével is, amelynek oka a harmadik országokbeli képzett munkavállalók megszerzésére irányuló stratégia követése. Hogyan ösztönözhető a „körkörös” bevándorlás, amelynek révén a munkavállalók az unióban fejleszthetnék készségeiket, majd hazatérve saját országuk javát szolgálhatnák? Eredményesebb és szolidárisabb menekültügyi rendszer A következő parlamentnek foglalkoznia kell azzal a kérdéssel is, hogy az Európai Unió hogyan fogadja a menedékkérőket, továbbá a dublini rendszer jövőjével, amelynek célja elvileg annak meghatározása, hogy melyik tagállam feladata egy menedékjog iránti kérelem feldolgozása, emellett pedig ésszerű eljárási határidők megállapítása. A menedékkérőknek 20090316TMN51949 - 7/11
Előzetes a gyakorlatban olykor hónapokat, ha nem éveket kell várniuk, az egyes tagállamokban eltérő körülmények között. A menedékkérők kérelmeinek feldolgozásánál az unió déli tagállamaira hárul a nagyobb rész az igazgatási teherből. A rendszert ki kell igazítani olyan módon, hogy gyorsabban dolgozzák fel a kérelmeket, és olyan eszközt alakítsanak ki, amely bizalmat teremt a tagállamok között. A külső határok ellenőrzése és a FRONTEX ügynökség jövője A 2005 októberében az EU külső határain az illegális bevándorlás elleni küzdelem keretében folytatott operatív együttműködés előmozdítása érdekében létrehozott FRONTEX ügynökségnek középtávú stratégiára van szüksége. A képviselők szerint az ügynökség jelenleg a tagállamok jóakaratától függ a pénzügyeket illetően (repülőgépek, hajók stb.).
Terrorizmus/Biztonság A New York-i, madridi és londoni támadásokat követő években a tagállamok fejlesztették a terrorizmus elleni küzdelem összehangolását, részben az Europol és az Eurojust „együttműködési platformja” útján. A terrorcselekmények megelőzésére irányuló új intézkedéseket az új parlament képviselői megvizsgálják. Szintén fontos kérdés az egyrészről a biztonság és a védelem, másrészről a magánélet és az alapvető jogok közötti egyensúly.
Mezőgazdaság A 2009 júniusában megválasztandó képviselők részt vesznek a közös agrárpolitika 2013ra tervezett, következő reformjában. Az eredmény részben a tagállamok között a 2013 utáni időszakban folytatott, várható költségvetési küzdelmeken, részben más tényezőkön – például az éghajlatváltozáson – múlik. Ratifikálása esetén a Lisszaboni Szerződés a Parlamentet a mezőgazdasági miniszterekkel közös döntéshozatali hatáskörrel ruházza fel ezen a területen.
A Lisszaboni Szerződés Ratifikálása esetén a Lisszaboni Szerződés megteremtheti annak jogi keretét és eszközeit, hogy Európa megfelelhessen a jövő kihívásainak. Az EU egésze válhat demokratikusabbá,, ha a közvetlenül megválasztott Európai Parlament több jogkörhöz jut az uniós döntéshozatalban például a belügyek, a mezőgazdaság és a költségvetés terén.
Gazdasági és monetáris ügyek A pénzügyi piacok felügyeletének és szabályozásának javítása A pénzügyi piaci válság, amelynek eredményeként 2008 őszén kis híján összeomlott a bankrendszer, ma már a gazdaság többi részére is kihat, ugyanis a hitelekkel kapcsolatos megszorítások érintik a háztartási kiadásokat és az ipari beruházásokat is. Európa pénzügyi szabályozási keretének javítása a következő Európai Parlament egyik legfontosabb feladata.
20090316TMN51949 - 8/11
Előzetes Az első jogszabályok már készülnek, és az uniós intézmények célja az, hogy ezeket még a választások előtt elfogadják: e jogszabályokra két példa a tőkekövetelményekről szóló irányelv javítása (az arra vonatkozó szabályokról szóló irányelv, hogy a bankoknak az általuk viselt kockázatnak megfelelően mennyi tőkét kell tartaniuk) és a hitelminősítő ügynökségek összeférhetetlenségének kezelésére irányuló intézkedések. Az Európai Parlament azonban hivatalosan felkérte a Bizottságot, tegyen javaslatokat egyéb témákban is. Ezek a következők: annak biztosítása, hogy a tőkekövetelmények rendszere minden pénzügyi intézményre vonatkozzon, ideértve a fedezeti alapokat és a magántőke-eszközöket; a nemzeti felügyeleti hatóságok azon bizottságai jogállásának, döntéshozatali hatáskörének és szerepének megerősítése, aminek célja annak biztosítása, hogy az európai szabályokat minden uniós pénzügyi piacon konzisztens módon alkalmazzák; és hogy a multinacionális pénzügyi vállalatok nemzeti felügyeleti szervei testületi formában együttműködjenek a csoportok és azok összetevőinek felügyelete érdekében. A De Larosière-jelentésen túl A Bizottság felkérte az IMF korábbi vezérigazgatóját, Jacques de Larosière-t, hogy egy csoport vezetőjeként tegyen javaslatokat a határokon átnyúló pénzügyi felügyelet megszervezésére. A De Larosière-jelentés alapján született új jogalkotási javaslatokat a Parlament és a Tanács együttdöntési eljárásban fogadja el. A következő parlamentnek számos döntést kell hoznia e területen: milyen messzire menjen el az EU pénzügyi piacok szabályozásában? Van-e értelme egy európai pénzügyi felügyeleti szervet létrehozni? Hogyan kezelhetők vagy előzhetők meg a jövőbeli válságok? Kapjon-e nagyobb szerepet az Európai Központi Bank a piaci alakulások nyomon követésében? Az Európai Központi Bank ellenőrzése Az Európai Parlament Gazdasági és Monetáris Bizottsága továbbra is az egyetlen fórum, ahol az Európai Központi Bank elnökét nyilvánosan kérdezik a megválasztott képviselők. Jean-Claude Trichet évente négy alkalommal két-két órán át válaszol az európai parlamenti képviselők kérdéseire.
Terrorizmus/Biztonság A New York-i, madridi és londoni támadásokat követő években a tagállamok fejlesztették a terrorizmus elleni küzdelem összehangolását, részben az Europol és az Eurojust „együttműködési platformja” útján. A terrorcselekmények megelőzésére irányuló új intézkedéseket az új parlament képviselői megvizsgálják. Szintén fontos kérdés az egyrészről a biztonság és a védelem, másrészről a magánélet és az alapvető jogok közötti egyensúly. A „piszkos bomba” Az Európai Unió a következő jogalkotási időszak során számos, a nukleáris, bakteriológiai vagy vegyi támadások kockázatai elleni intézkedést fogad el. Az ilyenfajta támadásra válaszolni képes rendszerrel már rendelkező tagállamoknak képeseknek kell lenniük arra, hogy módszereiket megosszák más tagországokal, és szükség esetén segítséget nyújtsanak számukra. A „piszkos bombák” elkészítéséhez szükséges anyagok szigorúbb ellenőrzése is fontos. A szabadságjogok és az adatok védelme
20090316TMN51949 - 9/11
Előzetes Egyre sürgetőbb a kérdés, hogy hogyan hozhatók terroristaellenes intézkedések anélkül, hogy korlátoznának a magánélethez való jogot és a szólásszabadságot. Az elkövetkező években központi kérdést lesz a személyes adatok és a digitális adatok védelme: az ilyen adatokat – amelyek rengeteg információt tartalmaznak rólunk – az emberek tudta nélkül számos állami vagy magánszervezet kezeli kereskedelmi vagy biztonsági célokból. Az Európai Parlament több képviselője szerint a tagállamok nem lépnek fel határozottan a személyes adatok védelme érdekében. Erre példa az utasadat-nyilvántartás (Passenger Name Records, PNR), amely számos adatot tartalmaz az utazókról (állampolgárság, cím, útvonal és hitelkártyaszám). Ezeket számos tagállam a terrorizmus és a szervezett bűnözés elleni küzdelem érdekében gyűjti, és ilyen európai szintű rendszer bevezetése is várható a közeljövőben. A kérdés az, hogy a terrorizmus elleni küzdelem igazolja-e az átlagember magánéletébe való beavatkozás ilyen mértékét. A következő EP foglalkozik majd ezzel és a büntetőeljárásban használt adatok védelmére irányadó jogszabállyal is.
Mezőgazdaság: új reform a költségvetési vita és az új globális helyzet fényében A 2009 júniusában megválasztandó képviselők részt vesznek a közös agrárpolitika 2013-ra tervezett, következő reformjának kialakításában. Az eredmény részben a tagállamok között a 2013 utáni időszakban folytatott, várható költségvetési küzdelmeken, részben más tényezőkön – például az éghajlatváltozáson – múlik. Ratifikálása esetén a Lisszaboni Szerződés a parlamentet a mezőgazdasági miniszterekkel közös döntéshozatali hatáskörrel ruházza fel ezen a területen. A közös agrárpolitikával (KAP) kapcsolatos döntések többsége 2013-ban lejár. Felül kell vizsgálni a mezőgazdasági üzemekre irányuló támogatásokat és különféle piacszabályozási eszközöket, például a tejkvótákat. Az Európai Uniónak tehát új, széleskörű reformot kell végrehajtania a 2009–2014-es jogalkotási időszakban. A 2013 utáni időszakra vonatkozó, az EU következő pénzügyi keretére irányuló költségvetési tárgyalásoknak kell elindítaniuk a KAP költségvetési részesedéséről szóló vitát. Az agrárpolitikára szánt összeg nagyban függ majd a jelenlegi gazdasági válság mértékétől és időtartamától, továbbá a tagállamok pénzügyi helyzetétől. Az élelmiszerárak 2007/2008-as emelkedése újból a KAP-nak a globális élelmiszer-biztonságban játszott szerepére irányította a figyelmet. A nem élelmiszeripari termékek – például az energiával összefüggésben a bioüzemanyagok – jelentette verseny is a vita részét képezi majd, ahogy szó lesz a vidékfejlesztési politika jövőjéről is. Éghajlativáltozás Az európai mezőgazdaságnak is fel kell készülnie az éghajlatváltozásra. Ez kihat a szántóföldi gazdálkodásra (több szárazság, kevesebb aratás délen, a természeti katasztrófák kockázata növekszik stb.) és az állattenyésztésre (súlyos egészségügyi és gazdasági következmények mellett új betegségek vagy meglévő vírusok mutációja). Emellett a Kiotó utáni helyzetről folyó tárgyalások kétségkívül lehetőséget adnak a jelenlegi termelési modellek megvizsgálására és kevésbé szennyező rendszerek kialakítására. Ennek az új helyzetnek fokozatosan tükröződnie kell a mezőgazdasággal kapcsolatos döntésekben. A képviselők esetleges új feladatai A Lisszaboni Szerződés hatályba lépése esetén az agrárpolitikai téren hozott legtöbb döntés esetében az együttdöntés érvényesül, a képviselők új feladatokat kapnak, a Miniszterek Tanácsa pedig köteles lesz az EP-vel tárgyalni, Ezzel erősödhet a KAP demokratikus legitimitása. 20090316TMN51949 - 10/11
Előzetes A Lisszaboni Szerződés: több jogkör az Európai Parlamentnek Ratifikálása esetén a Lisszaboni Szerződés megteremtheti annak jogi keretét és eszközeit, hogy Európa megfelelhessen a jövő kihívásainak. Az EU egésze válhat demokratikusabbá,, ha a közvetlenül megválasztott Európai Parlament több jogkörhöz jut az uniós döntéshozatalban például a belügyek, a mezőgazdaság és a költségvetés terén. Erősebb demokratikus elszámoltathatóság Néhány kivétellel az Európai Parlament (EP) ugyanolyan jogalkotói hatáskört kap, mint az uniós tagállamokat képviselő Tanács. Jelenleg az EP-nek nincs ilyen együttdöntési jogöre az EU költségvetésének megállapításakor, az agrárpolitika, a bel- és igazságügyek terén. A nemzeti parlamentek jogot kapnak egy javaslat kifogásolására, ha véleményük szerint egy adott eredmény nemzeti szinten jobban megvalósítható, mint uniós szinten. A Bizottság elnökét az európai választási eredmények alapján az EU kormányfői választanák meg, és az EP hagyná jóvá. Az EU külpolitikai főképviselőjének kinevezése is a Parlament hozzájárulásától függne. Több jog és egyértelműség a polgárok számára A polgárok jogait is megerősítenék. Az EU új alapszerződése például az EU Alapjogi Chartáját kötelezővé tenné az EU számára, és ilyen módon megkövetelné az uniós intézményektől a polgárok polgári, politikai, gazdasági és szociális jogainak tiszteletben tartását. Egy új polgári kezdeményezési jog lehetővé tenné, hogy egymillió aláírással a polgárok közvetlenül is felszólíthassák a Bizottságot új szakpolitikai javaslat benyújtására. Így fokozódhat a polgárok részvétele az EU döntéshozatalában. Fokozottabb hatékonyság A szerződés célja emellett az EU döntéshozatali hatékonyságának javítása a minősített többségi szavazás kiterjesztésével, és így az egyhangúság visszaszorításával. Az új Európai Tanács elnöke és a külpolitikai főképviselő az uniós fellépés konzisztenciáját növelné. Több jogalkotási hatáskör az Európai Parlament számára A Lisszaboni Szerződés eredményeként a Parlament a Tanáccsal együtt társjogalkotóvá válik számos új területen. Ezek közül némelyik – amelyekkel jelenleg kizárólag a Tanács foglalkozik – együttdöntési eljárás hatálya alá tartozik majd. A többi teljesen új uniós szakpolitikai terület. Az együttdöntés hatálya alá kerülő, már meglévő uniós politikák (nem teljes lista) Vízumok, menekültügy (egyes szempontok, pl. a kérelmezők fogadásának feltételei), legális bevándorlás (ideértve a beutazási és tartózkodási feltételeket is), igazságügyi együttműködés büntetőügyekben, rendőrségi együttműködés, közös pénzügyi rendelkezések, az euró használatához szükséges intézkedések, strukturális alapok, az agrár- és a halászati politika. Az együttdöntés hatálya alá kerülő, a Lisszaboni Szerződés által bevezetendő új szakpolitikai területek (nem teljes lista) Energia (az energia belső piaca jelenleg már az együttdöntés hatálya alá tartozik), határellenőrzések, sport, általános gazdasági érdekű szolgáltatások, személyes adatok védelme, bevándorlás (az emberkereskedelem elleni küzdelem és az integráció előmozdítása), európai szellemi tulajdonjogok, közegészségügy (magas szintű minőségi normákat megállapító intézkedések, azonban harmonizáció nélkül), űrpolitika és idegenforgalom.
20090316TMN51949 - 11/11
Előzetes
20090316TMN51949 - 12/11
