A Közösségi vállalkozás – szociális szövetkezet A Székelygyümölcs közösségi vállalkozás modellje, és annak lehetséges továbbgondolása
Kolumbán Gábor Civitas Alapítvány, MÜTF, Székelyudvarhely
Vállalkozni vidéken- a kihívás • Piacok hiánya, nehéz és költséges hozzáférés • A képzett, és modern eszközökkel motiválható munkaerő hiánya • Tőke hiány • Korszerű technológiai és piaci tudás hiánya • Hagyományos tudás és gazdálkodási formák maradványai • Elnéptelenedés, elöregedés • Individualizmus és versengés előretörése • A fogyasztói modell térhódítása
A rejtett tartalékok • Természeti erőforrások, biódiverzitás • Közösségi bizalom, kiscsoportos lojalitás, társadalmi tőke • Együttműködési hagyományok emléke (kaláka, szövetkezetek)
Az esély: Élhető vidék, az új paradigma a vidékfejlesztésben • A vidék felértékelődik, mint az ember számára fontos élettér, mint nélkülözhetetlen környezeti és természeti tényezők (biódiverzitás, levegő, ivóvíz, klímaszabályzás, alternatív energia) fenntartható módon való előállításának helye. • A vidék élhetősége érdekében szükséges az életminőség és a jövedelem generáló képesség növelése. • A vidékfejlesztés a természet, gazdaság, társadalom fenntartható integrációjának keretei közt történik. • A falu és város együttműködése szükséges az élet számára nélkülözhetetlen feltételek biztosításában. Átállás a „győztes – győztes” játékhelyzetre a vidék, város viszonylatában.
Dilemma?
Életszerű vs. versenyképes
A közösségi vállalkozás fogalma 1. • Olyan sajátos vállalkozási forma, amely esetén a helyi közösség együttesen létrehozza a vállalkozást, annak infrastruktúráját (a mi esetünkben a gyümölcsfeldolgozó manufaktúrát, melynek létesítésében a helyi közösség képviseletében a helyi önkormányzat biztosította a felújított épületet, a Civitas Alapítvány a felszerelést), • és közösen vállalkozva működteti azt, annak érdekében, hogy sajátos közösségi haszonra tegyen szert. Ezáltal a közösség, egyben vállalkozás és vállalkozó is. Olyan vállalkozást hoz létre, amely a helyi közösségbe beágyazottan és nem attól elkülönítve működik. Ana Maria Paredo, James J. Chrisman, Toward a Theory of Community-Based Enterprise, Academy of Management Journal, 31 (2), http://ssm.com/abstract=1190122
A közösségi vállalkozás fogalma 2. •
•
•
A közösségi orientáció. A közösségi vállalkozások szoros kapcsolatban állnak a közösségekkel, amelyekben létrejöttek. A közösség számára hasznosnak megítélt tevékenységekkel foglalkoznak, és szabadon (vagy jutányos áron) használható gazdasági infrastruktúrát biztosítanak a közösség tagjai számára. A beágyazottság, és a társadalmi tőke. A közösség belső kapcsolatrendszere, a rokoni, baráti és kölcsönös segítséget nyújtó szálak mentén font hálózat tartja fenn a vállalkozást. A megoldások a problémákra ebből a hálózatból adódnak. A hagyományos tudás, és társadalmi innováció. Közösségi vállalkozást sikeresen csakis valamilyen a közösségben meglévő tudásra lehet alapozni. A hagyományos gyümölcsök termesztése és azok feldolgozása évszázados tapasztalaton és nemzedékről, nemzedékre átadott tudáson alapul. Ezt a tudást szakmai oktatás egészítette ki, hozta naprakész állapotra. A termékek piaci értékesítése által megkövetelt csomagolás, és marketing tevékenység a közösség számára új, maga a manufaktúra, a benne lévő modern felszereléssel és a használat során kötelezően alkalmazott higiéniai eljárások, mind - mind társadalmi innovációnak számítottak. A közösség folyamatosan tanul, és ez által alkalmazkodik az elvárásokhoz.
A szövetkezet „A szövetkezeti mozgalomnak főfeladata a gazdasági élet területén jelentkezik, s ez abban áll, hogy összegyűjtse, megsokszorozza és felfokozza a kisebb gazdasági tényezők erejét, növelje jelentőségüket a gazdasági életben s bizonyos mérvű önállóságot és védelmet biztosítson számukra a gazdasági élet hatalmasságaival szemben.” Petrovay Tibor Szövetkezetek Erdélyben és Európában, RMKT, Kolozsvár, 2007
A Székelygyümölcs modell
A Székelygyümölcs modell elemei • A hagyományos gyümölcsfajták • Képzett gazdák (szakmai tanfolyam, csapatépítés) • A helyi közösség, gazda - asszonyok • A helyi önkormányzat • Az „Egyesület” • A médiumok (közösségi nyilvánosság) • Piac, résmarketing (niche markets)
Miért egyesület és nem szövetkezet? • A székely kultúra (individualista, kiscsoportos lojalitás) • A szocializmus emléke, volt Kollektív gazdaságok rémképe • Az új szövetkezeti törvény Romániában • Az egyesületekre és alapítványokra vonatkozó törvény lehetőségei • Az élénk civil társadalom a rendszerváltás után
A közösségi vállalkozás gazdálkodási modellje közösség gyümölcsök Gazdák munkája
Technológiai infrastruktúra
termékek
Hagyományos tudás innováció piacok
A manufaktúra
Eredmények 2010 • 350 gazda dolgozta fel saját termését • 80.000 l alma és körte - lé • 17.000 üveg lekvár • kb. 180 tonna feldolgozott gyümölcs
Következtetés • A vállalkozás komplex, folyamatos odafigyelést igényel, nem csak a menedzsment részéről. • Sajátos menedzsment és pénzügyi könyvelés. • Kapcsolat a hatóságokkal. • A közösségi kapcsolatok ápolása folyamatos kell, hogy legyen (érdek konfliktusok kezelése). • Más természeti erőforrásra is alkalmazható (erdei gyümölcsök, tej, hús). • Más szervezeti forma is lehetséges, pld. szövetkezet
Köszönöm megtisztelő figyelmüket
