A közösségi közlekedés strukturális átalakítása

KAPACITÁSFEJLESZTÉS A STRATOSZ-nál | TÁMOP -2.5.3.A-13/1-2013-0044

A közösségi közlekedés strukturális átalakítása

KAPACITÁSFEJLESZTÉS A STRATOSZ-nál | TÁMOP -2.5.3.A-13/1-2013-0044 | 2. oldal

Bevezet A Stratégiai és Közszolgáltató Társaságok Országos Szövetsége (továbbiakban: szövetségünk) az Új Széchenyi Terv TÁMOP -2.5.3.A-13/1 pályázati lehet ségét kihasználva a szociális párbeszédben betöltött szerepének er sítésére kapacitásfejleszt projektet valósít meg. A projekt célja a STRATOSZ kapacitásának meger sítése és együttm ködésének el segítése annak érdekében, hogy hatékonyan és felkészülten tudja képviselni a munkáltatókat, hogy a szociális párbeszédben résztvev k legyenek képesek eredményesen képviselni, érvényre juttatni véleményüket, javaslataikat a szakpolitika alkotás folyamatában, illetve a döntéshozatalban. A projekt további célja a munkáltatók alkalmazkodóképességének növelése az új munkajogi szabályozás alkalmazásának vizsgálatán, naprakész munkáltatói ismeretek oktatásán, valamint konzultációk megszervezésén keresztül..................................

Remélem, hogy szövetségünk tagszervezetei és azok vezet i, munkatársai, valamint szociális párbeszédbeli partnerei számára a kiadvány segítséget nyújt a közösségi közlekedés átalakításával kapcsolatos feladatok jobb megértésében, és ezáltal az átalakítás sikeres végrehajtásában.

A projekt négy részcél megvalósítását t zi ki célul: 1.) Kapacitás meger sítés a hatékony érdekképviselet érdekében.......................................................................... 2.) Hatékonyabb együttm ködés el segítése a konzultációban résztvev más szervezetekkel............................ 3.) A kollektív tárgyalások és kollektív szerz déskötések el segítése az új Mt. alapján............................................ 4.) A szociális partnerek újfajta szerepvállalásának er sítése (alkalmazkodóképesség, társadalmi felel sségvállalás)..................................................................................

Célkit zéseink megvalósításához elengedhetetlen, hogy a projekt teljes id tartama alatt minden rendezvényen felhasználható, megfelel színvonalú, tartalmas és esztétikus PR anyagok, kiadványok, információs füzetek készüljenek, melyeket a programokon (konferenciák, szemináriumok, képzések, találkozók stb.) résztvev k körében terjesztünk. A projekt megvalósítása során szövetségünk kétfajta információs kiadványt készít el 800800 példányban. Az egyiket a megváltozott Munka Törvénykönyve témakörében, a másikat pedig a közösségi közlekedés strukturális átalakításához kapcsolódóan. Jelen kiadvány a közösségi közlekedés strukturális átalakításáról ad fontos és jól hasznosítható információkat.

Dr. Sárközi György PhD STRATOSZ Elnök Stratégiai és Közszolgáltató Társaságok Országos Szövetsége


A közösségi közlekedés fogalma, szerepe, jelent sége A közösségi közlekedés - melynek szinonimájaként korábban f leg a tömegközlekedés , napjainkban pedig a közforgalmú közlekedés vagy kollektív közlekedés fogalmát is használják, tágabb és általánosabb értelmezés szerint magában foglal minden közlekedési rendszert, amelyben az utasok nem saját járm vükkel közlekednek. A használatos közlekedési eszköz alapján ide tartozik a:................................................................................................... helyi (városi és el városi) forgalomban a városi autóbusz, a trolibusz, a villamos, a metró (földalatti vasút, a kéregvasutat is beleértve), a fogaskerek vasút, a siklóvasút, nyeregvasút vagy függ vasút (mindkett egysín vasútkategória), a HÉV, a vízi közlekedés és a vasút......................... helyközi (más szóval: településközi; belföldi és nemzetközi) forgalomban az autóbusz, a vasúti közlekedés, a légi közlekedés és a vízi közlekedés............................................. Tágabb értelemben a közösségi közlekedéshez tartozik a szerz déses közlekedés, a különjárati közlekedés, továbbá az igényvezérelt (rugalmas) közlekedési szolgáltatások. Egyes szakirodalmi források ide sorolják a taxiszolgáltatást is.

Közösségi közlekedésnél (szemben az egyéni közlekedéssel) az utasnak utazásának id pontja és útvonala tekintetében alkalmazkodnia kell mások igényeihez, mivel a személyszállítás másokkal együtt, a közlekedési eszköz megosztott használatával történik. Gyakorlatilag útvonalhoz és menetrendhez..................................................... A tömegközlekedés el térbe kerülésével csökkenthet az utak forgalmi zsúfoltsága, a károsanyag-kibocsátás (emisszió) és energiafelhasználás, valamint a közlekedési balesetek száma. A közösségi közlekedés közszolgáltatás (az állam vagy önkormányzat által megrendelt szolgáltatás). Az 1990-es évekt l kezdve tapasztalható az a törekvés, hogy a tömegközlekedés kifejezést valamilyen korszer bb elnevezéssel váltsák fel. Bizonyos elterjedtségre tett szert a közösségi közlekedés forma, illetve kialakult az a gyakorlat, hogy a közforgalmú közlekedés megjelölést a tömegközlekedés -nek megfelel értelemben használják. .................. [1]

A közszolgálat területén m köd intézetek és vállalatok munkájának min sége és hatékonysága alapvet en befolyásolja az egész gazdaság m ködését, a versenyszféra sikerét, az emberek életét. (CEEP) A STRATOSZ Stratégiai és

tató vállalatok és intézmé-

érdekvéd

tevékenységét.

érdekeinek összehangolása,

lizáció várható vállalati hatá-

Közszolgáltató Társaságok

nyek szervezett együttm kö-

Arra törekszik, hogy aktív,

és azok következetes hirde-

saira történ felkészülésben,

Országos Szövetsége néven

déssel olyan er t képvisel-

kezdeményez szerepet tölt-

tése, képviselete a hazai és

hazai és nemzetközi kapcso-

1994-ben alakult meg, mint

nek, mely országos szint

sön be a hazai és a nemzet-

nemzetközi fórumokon.

lataik építésében és hasznosításában.

a stratégiai jelent ség és

döntések esetén megkerül-

közi Társadalmi Párbeszéd

Vezet i és szakért i talál-

közszolgáltató vállalatok

hetetlen tényez je a magyar

fórumaiban. Célja, hogy ösz-

kozókat szervez. A közszol-

(távközlés, közúti és vasúti

gazdaságnak. Megtisztel

szeköt kapocs legyen a tag-

gálatot érint legfontosabb

közlekedés, energia, vízgaz-

küldetésének tartja, hogy

vállalatai, a kormányzati és

információk alapján tájékoz-

dálkodás, média, stb.) orszá-

magas színvonalon irányítsa,

a civil szféra szervezetei és

tató anyagokat készít és

gos gazdasági érdekképvise-

szervezze a közszolgáltatás-

intézményei között. Tevé-

el adásokat szervez a tagvál-

lete. A STRATOSZ meggy z -

ban m köd vállalatok és

kenységei a közszolgálat

latok számára, segíti ket

déssel vallja, hogy a szövet-

intézmények hazai és nem-

területén m köd intézetek

az Információs Társadalom,

ségbe tömörült közszolgál-

zetközi érdekegyeztet ,

és gazdálkodó szervezetek

az EU integráció, és a globa-


1. ábra [1]

2. ábra [1]

Magyarországon az elmúlt két évtizedben radikális személyszállítási munkamegosztásváltozás ment végbe. Az egyéni közlekedés országos szinten az 1980. évi 45 %-ról 2005-ben 60 %-ra emelkedett, miközben az összes közlekedési teljesítmény a csökken szakasz miatt csak az 1980. évi szintet érte el. Az autóbusz-, illetve városi vasúti közlekedést a vasúthoz képest kevésbé érintette a csökkenés, ami az autóbusz esetében rendkívüli rugalmasságának és univerzális jellegének, a városi vasutak esetében pedig azok megbízhatóságának volt köszönhet . A hazai személyközlekedésre vonatkozó prognózis szerint a közúti közlekedésben az egyéni mobilitás folyamatos növekedése várható a következ években, de annak dinamikája elmarad a 2000-2008 közötti id szakban tapasztalttól, míg a vasúti és autóbusz-közlekedésben enyhe csökkenés várható a motorizáció egyéni közlekedés térhódítása következtében.

Világméretekben, az Európai Unióban és 1993-tól Magyarországon is a személyközlekedési teljesítmények növekedési üteme tartósan követi a GDP növekedési ütemét. A távolsági személyszállítási teljesítmények esetében Magyarországon 1989-1993 között a GDP 1 %-os csökkenése az utaskilométer-teljesítmények 1,09 %-os csökkenését váltotta ki, 1993-2005 között a GDP 1 %-os növekedése viszont az ukm teljesítmények átlagosan 0,88 %-os növekedésével járt együtt. Az utaskilométerben feltüntetett hazai helyközi személyszállítási teljesítményeket tekintve a vasúti közlekedés a magasabb átlagos utazáshosszak miatt az utasszámban mért volumenhez képest kedvez bb pozícióban van, azonban továbbra is az autóbuszos közlekedés tölti be a vezet szerepet. Az egyéni motorizált személyszállítási teljesítményeket a közforgalmú módok hasonló értékével összevetve elmondható, hogy a személygépkocsi forgalom nagyságrendileg megegyezik vele. A helyi egyéni gépjárm közlekedés munkamegosztáson belüli aránya megmaradt, ez a teljesítmény nagyságrendileg 50 %-kal haladja meg a közforgalmú közlekedés teljesítményét. A közlekedési módok közötti munkamegosztás esetében helyi szinten a személygépkocsi közel 67 %-os részesedéssel bír, 20 %-os arányt képvisel az autóbuszközlekedés, kb. 3 %-ot a villamos és metró-közlekedés, 10 %-os részesedése van a vasúti közlekedésnek.

3. ábra [1]

4. ábra [1]

Az egyéni közlekedési teljesítmények gyors növekedése mellett a közösségi közlekedésben helyközi és helyi együtt elszállított utasok száma viszont csökken jelleg , abszolút és relatív számokban egyaránt. Az utasok számában mért hazai, helyközi személyszállítási volumennek két domináns szerepl je az autóbusz -(77,7 %) és vasúti (22,2 %) közlekedés. A helyi autóbusz-közlekedés domináns szerepét még a válság sem szüntette meg, de csökken utasforgalom tapasztalható.

A közösségi közlekedésen belül a domináns szektor az autóbusz-közlekedés, amely a helyközi forgalomban az utasok közel 80 %-át szállítja el, miközben az utaskilométerteljesítményekb l 58,5 %-kal részesedik. A vasút ugyanebben a szegmensben az utasok 22,2 %-át szállítja, miközben az utaskilométer-teljesítmény 41,5 %-át adja, melyb l következik a két nagy szektor eltér szerepe is. Az autóbusz a helyközi és távolsági közlekedésben egyaránt részt vesz, ugyanakkor a vasút az el városi (jórészt a budapesti agglomeráció), valamint az ország nagyságára és településszerkezetére jellemz nagyvárosok közötti (intercity) forgalomban játszik jelent s szerepet. A 2012. évi XLI. törvény biztosítja a közösségi közlekedési szolgáltatások összehangolásának feltételeit menetrendek összehangolása, átjárható tarifarendszer, szolgáltatói együttm ködések, közlekedési szövetségek , ezáltal a közlekedési igények befolyásolását, az emberek és a gazdaság szerepl i számára kedvez bb eljutási lehet ségek érdekében.


A közösségi közlekedés átalakításának indokoltsága A közösségi közlekedési szolgáltatások rendszere Magyarország gazdasági fejl désének és az állampolgárok életmin ségének meghatározó eleme, melynek nanszírozása az utasoktól származó bevételek mellett a közösségi forrásokra támaszkodik a kedvezményes utazásokat lehet vé tev szociálpolitikai menetdíj-

támogatások rendszere, valamint a szolgáltatók bevételekkel nem fedezett indokolt költségeinek megtérítése révén. A közösségi források és közpénzek hatékony felhasználása a teljes közösségi közlekedési rendszer felel s átalakítását indokolta, melynek célrendszerét a következ fejezetben foglaljuk össze.

A közösségi közlekedés átalakításának céljai Egységes közszolgáltatási személyszállítási rendszer létrehozása Alapvet célkit zés, hogy szolgáltatásközpontú, átlátható támogatási módokon keresztül ellentételezett, a társadalom és a költségvetés teherbíró képességét gyelembe vev olyan egységes közszolgáltatási személyszállítási rendszer jöjjön létre, amely el segíti :

- a közösségi közlekedés társadalmi és gazdasági els bbségének érvényre jutását az egyéni közlekedéssel szemben,......................................................................... - az országos, a regionális, az el városi és a helyi személyszállításra vonatkozó európai uniós követelmények kielégítését, valamint.............................................. - a hatékonyan m köd , folyamatosan javuló szolgáltatást megtestesít szolgáltató el re tervezhet , átlátható és fenntartható nanszírozását.

Fenntarthatósági, környezetvédelmi és energiahatékonysági szempontok A fenntarthatósági, környezetvédelmi és energiahatékonysági szempontrendszert úgy kell érvényesíteni és az utasok jogait biztosítani, hogy .......................................... - a személyszállítási szolgáltatások egyéni közlekedéssel szembeni versenyképessége és vonzereje javuljon, színvonala az összehangolt fejlesztéspolitikai célok és szolgáltatásszervezés révén emelkedjen,........ - a közlekedési infrastruktúra m ködtetésének és pótlásának költségei, a közlekedési szolgáltató bevétellel nem fedezett indokolt költségei, továbbá az állam által jogszabályban biztosított utazási kedvezmények ellentételezéséhez nyújtott szociálpolitikai jelleg támogatások átlátható módon elkülönüljenek, és........... - a személyszállítási közszolgáltatás m ködtetésére fordított állami és önkormányzati források felhasználása hatékony és átlátható módon történjen.


A közösségi közlekedés átalakításának eredményei A közösségi közlekedés átalakításáért felel s kormánybiztos kinevezése

A Kormány 1121/2012. (IV. 21.) Korm. határozatával a közösségi közlekedés átalakításáért felel s kormánybiztost nevezett ki, aki feladatkörében koordinatív hatáskörben eljárva közrem ködött:........................................ a) a közösségi közlekedés szervezeti kereteinek, ingatlanvagyonával kapcsolatos feladatainak korszer sítésében;.......................................................................... b) a közösségi közlekedés intézményi és m ködési rendszerére vonatkozó szabályozás felülvizsgálatában;

c) a közösségi közlekedés bevételeinek és támogatásainak konszolidációja érdekében a tarifa- és kedvezményrendszer felülvizsgálatában;........................................... d) a közösségi közlekedési szolgáltatók menetrendjének összehangolásával kapcsolatos folyamatokban;................ e) a közúti és vasúti közösségi közlekedéshez kapcsolódó hazai háttéripar, így különösen a gépgyártó és járm gyártó kapacitások megteremtésével, fejlesztésének el mozdításával kapcsolatos feladatokban;....................... f ) a közösségi közlekedés átalakításával kapcsolatos kommunikációban.

A közösségi közlekedés egységes rendszerét szabályozó jogszabály Az Országgy lés elfogadta a személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvényt, amely a hozzá kapcsolódó végrehajtási utasításokkal együtt biztosítja a közösségi közlekedés átalakításához szükséges intézkedések keretrendszerét.............................................................


A közösségi közlekedési szolgáltatók szervezeti és m ködési struktúrájának átalakítása A MÁV Csoport átalakítása [2]

Számos fórumon, konferencián, szakmai megbeszélésen, újságcikkben esett szó az elmúlt id szakban a cégcsoport átalakulásának szükségességér l és folyamatáról, azt hangsúlyozva, hogy a hatékonyság elvárt növelésének a MÁV Csoport esetében is alapvet feltétele az áttekinthet , ellen rizhet szervezeti struktúra. Ennek érdekében már központosított költséggazdálkodás mellett - végzik a leányvállalati struktúra átvilágítását. A menedzsment e téren új üzletpolitikát állított a középpontba: eszerint els sorban az alaptevékenység ellátásának feltételeit kell megteremteni.............................................. A MÁV, a MÁV Szolgáltató Központ Zrt., a MÁV START Zrt. és a Nemzeti Vasúti Pályam ködtet Zrt. (NVP) a MÁV Csoport jöv beni alappillérei. A MÁV START a jelenlegi gépészeti és trakciós feladatokat, a Szolgáltató Központ a tevékenységhez szükséges háttérfeladatokat látja el, az NVP pedig a pálya m ködtetését végzi. A szervezeti és gazdasági el készületek után a szakszervezeti egyeztetések és a kollektív szerz dések harmonizációja a soron következ feladat........................................... Egységes vállalatirányítás, átstrukturált irányítási szintek, hatékonyabb adminisztratív területek teszik lehet vé a megújult szervezet szerinti m ködést. Az er sebb szakmai szerepvállalás érdekében a pályam ködtetési szervezet átalakítása során önállóan gazdálkodó területi igazgatóságokat alakítottak ki. 3 éves gördül tervezés segíti az állami szinten lefektetett stratégiákhoz igazodó, érdemi eredmények elérését szolgáló, hosszú távú stratégiák kialakítását. A költséghatékonyság érdekében egységes személyszállítási értéklánc koncepciót alakítottak ki, mely az egységes személyzet- és járm menedzsmentet, a vezénylési és karbantartási folyamatok optimalizációját foglalja magába.

A 2012-es évet a fenti intézkedéseknek köszönhet en a Csoport és tagvállalatai egyaránt pozitív eredménnyel zárták. Amennyiben a MÁV START Zrt. megkapja a közszolgálatásokból zárolt költségtérítését, az el irányzottakon túl további hitelfelvételt nem terveznek. A nanszírozás kiszámíthatóságát segíti, hogy 10 éves közszolgáltatási szerz dést kötött a MÁV START Zrt. az állammal, és az is, hogy a MÁV Zrt. 2015-ig érvényes pályam ködtetési szerz déssel rendelkezik........................................ A stratégiai szemlélet kialakításának jelent sége a vállalati optimum megteremtésében rejlik. A szolgáltatási színvonal növelése érdekében a pályam ködtet a nemzeti közlekedési stratégiához igazodva megvalósítja a gördül tervezést, feloldja a sz k hálózati keresztmetszeteket, a MÁV START, mint közszolgáltató pedig fejleszti a gördül állományt és szolgáltatásait. A MÁV Zrt. ezeknél a fejlesztéseknél szem el tt tartja a személy- és áruszállításban felmerül igényeket, megcélozza a menetrendi struktúra javítását................................. Az utasok által is érzékelhet konkrét, kézzelfogható eredmények: fejlesztették az el városi hálózatot, 42 új villamosított motorvonat javítja a szolgáltatások min ségét, kiterjesztették az ütemes menetrendet, 2013 végére pedig már 800 vonaton használhattak WiFi hálózatot az utasok. Kib vítették az IC hálózatot, 2013 nyarán saját gyártású IC kocsikat és kerékpárszállító kocsikat állítottak forgalomba................... A fejlesztések nem állnak meg: 2020-ig tervezik a lassú jelek felszámolását, a részleges kétvágányosítást, a villamosítást, állomásfejlesztéseket és a jegyértékesítési rendszer megújítását. Az intézkedések azt célozzák, hogy a csoportszint szinergiák kihasználásával egy elavult, zavarokra érzékeny infrastruktúra helyett ügyfélközpontú m ködés jöhessen létre.


A Volán társaságok regionalizációja 2012-ben a közlekedésért felel s miniszter döntése nyomán létrejöttek a közlekedési régiók, és a régióba tartozó társaságok közös vezérigazgatói irányítás alá kerültek. 2013-ban az egyes régiókba tartozó Volán társaságok a Közlekedési Régióközpontok leánytársaságaivá váltak, és a 2014-ben végrehajtott integrációs lépések megtételét követ en 2015. január 1-t l a központi részvénytársasággal történt egyesülést követ en regionális üzemméret cégként, a Volán társaságok jogutódjaként folytatják tevékenységüket. Ezzel Magyarországon 7 t keer ben, üzemméretben (létszámban és járm állományában) meger sített autóbuszos szolgáltató látja el a helyközi (és több településen a helyi) menetrendszerinti személyszállítási feladatokat.... ..............

4

2 1 3

6

5 7

1. Közép-magyarországi régió 2. Középnyugat-magyarországi régió, 3. Középkelet-magyarországi régió, 4. Észak-magyarországi régió, 5. Dél-alföldi régió, 6. Északnyugat-magyarországi régió, 7. Dél-dunántúli régió

A közösségi közlekedés átalakításának további feladatai A szolgáltatók közötti munkamegosztás további fejlesztése az intelligens közlekedési megoldások révén A közösségi közlekedési szolgáltatók közötti együttm ködést nem csak a jogszabály által el írt együttm ködési kötelezettség javíthatja, hanem a jobb szolgáltatási színvonal érdekében végrehajtott infokommunikációs fejlesztések is, melyek révén jelent sen javul az utastájékoztatás és a forgalomirányítás hatékonysága. Az intermodális közlekedési központok megépülése, valamint az elektronikus jegyrendszer megvalósítása pedig tovább javíthatja az egyéni közlekedéssel szembeni versenyképességet........................................................................


A közösségi közlekedés járm állományának modernizációja, támaszkodva a nemzeti járm gyártásra Mind a vasúti gördül állomány, mind a Volán társaságok járm parkja jelent s részben magas életkorú és korszer tlen, modernizációra szorul. Tovább szükséges folytatni az indokolt járm cseréket, melynek során az energiahatékony és környezetbarát megoldások kerülhetnek el térbe, hosszabb távon nagyobb mértékben támaszkodva a fejl d magyar járm gyártási kapacitásokra. A hagyományos er források mellett gyelmet érdemelnek az elektromos, CNG, hidrogén és hybrid hajtások is................................................................

Versenyképes nemzeti szolgáltatói rendszer létrehozása, tekintettel a lejáró közszolgáltatási szerz désekre Az európai uniós szabályozások következtében a lejáró közszolgáltatási szerz déseket csak versenyeztetési eljárás keretében lehet a szolgáltatónak odaítélni. Nemzeti érdek, hogy a pályáztatási eljáráson a hazai szolgáltatók eséllyel induljanak az esetleges konkurens ajánlattev kkel szemben. Ehhez nagymértékben hozzájárulhat a közösségi közlekedési rendszer átalakítása során végrehajtott és megcélzott intézkedések sorozata.

Szakirodalom: [1] KTI http://www.kti.hu/index.php?mact=Album,m5,default,1&m5albumid=126&m5page=2&m5returnid=503#link [2] MÁV http://www.hungrail.hu/hu/sajto/hirek/75-david-ilona-befejezes-elott-a-mav-atalakitasa-magyar-vasut-2013

Kiadja: STRATOSZ Stratégiai és Közszolgáltató Társaságok Országos Szövetsége Készíti: ÉMOK Észak-Magyarországi Oktatási és Fejlesztési Kft. Készült 800 példányban


A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társ nanszírozásával valósul meg.




A közösségi közlekedés strukturális átalakítása

Recommend Documents