A közoktatás változásának tendenciái Bevezetés A világtrendek összefoglalása Hogyan válaszolnak erre az egyes (nemzeti) oktatáspolitikák? Martin Trow szerint elit oktatás tömegesedés általánossá válás Szemléltetés: egy-egy kép ilyesfajta intézményekről A transzatlanti (amerikai) válasz Történeti gyökerek: kontinentális iskolarendszer a felvilágosodás előtt A klasszikus példa: Új-Anglia az iskolarendszer középpontjában a népoktatás (gyakorlatias) intézményfönntartók: iskolaszékek (választott) finanszirozás: helyi adókból tanító: munkavállaló (érdekképviselete is ilyen) tanterv: helyi tankönyv: piaci Szemléltetés: Európai-amerikai iskolarendszer összehasonlító táblázata Amerikai iskola-képek A kontinentális (európai) válasz Történeti gyökerek: fölvilágosult abszolutizmusok, napoleoni reform, poroszok A klasszikus példa: Code Napoleon az iskolarendszer középpontjában: a klasszikus középiskola (társadalmi funkciója) fönntartás: állami (egyház közbenjöttével is – eltérő Északon és Délen) finanszirozás és irányítás: kormányszinten, központi a tanár mint professzor (kamarai jellegű szövetségei) tanterv, tankönyv: kormányzati kontrollal (egykor egyházi kontrollal) társadalmi funkciója: a társadalmi mobilitás csatornája, a kulturális tőke átszármaztatása, nemzeti-állami identitás Szemléltetés: Európai-amerikai iskolarendszer összehasonlító táblázata Francia (német, osztrák, magyar stb) iskola-képek Összefoglalás és kitekintés Hol tart Kelet-Európa? Hol tart Magyarország? Lesz-e EU-válasz, és ha igen, milyen?
Az oktatási rendszerek változásai a világtrendek hatására
1. Elit oktatás egyetem
érettségi Gimnázium
Kereskedelmi Polgári
Munka (iparban tanoncképzés)
Tanköteles kor vége: 10-12 éves kor
Népoktatás 3-4, majd 4-6 éves
Az oktatási rendszerek változásai a világtrendek hatására
2. Tömegesedés felsőoktatás
Érettségi: 50%
Munka
Felső középfok + szakképzés
(munka melletti szakképzés)
Tanköteles kor vége: 14-16 éves kor Alsó középfok 2-4 éves
Népoktatás 4-6 éves
Az oktatási rendszerek változásai a világtrendek hatására
3. Általánossá válás Posztgraduális szakasz Felsőoktatás 30 %
Post-secondary szakképzés
Érettségi 70 % Tanköteles kor vége 18 éves kor Felső középfok
Alsó középfok Alapfok
Oktatási szintek ISCED besorolása ISCED = International Standard Classification of Education
ISCED 5, 6, 7
tertiary education (felsőfok)
ISCED 3
upper secondary education (felső középfok)
ISCED 2
lower secondary education (alsó középfok)
ISCED 1
primary education (alapfok)
ISCED 0
pre-primary education (iskola előtti nevelés)
A legfontosabb magyar oktatási programok az ISCED besorolás szerint (forrás: OECD) ICSED 6
DLA és PhD doktori program
ISCED 5
Tertiary education: főiskolai, egyetemi alap –és kiegészítő képzés
ISCED 4
Szakközépiskola szakképző évfolyamai és programok érettségire épülő OKJ-szakmában, szakmunkások érettségire felkészítő középiskolája (feltétel: szakmunkás biz.)
ISCED 3
Upper secondary education: Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola
ISCED 2
Lower secondary education: Általános iskola felső tagozat
ISCED 1
Primary education: Alsó tagozatos oktatás
ISCED 0
Pre-primary education: Óvodai nevelés, iskolaelőkészítés az 5. életévtől
A transzatlanti és a kontinentális közoktatási rendszer összehasonlítása Transzatlanti modell
Kontinentális modell
Történeti gyökerek
a felvilágosodás előtti fölvilágosult abszolutizmus, kontinentális iskolarendszer napoleoni reform
Klasszikus példa
Új-Anglia
Code Napoleon
Centrális iskolatípus
népoktatás
klasszikus középiskola
Társadalmi funkciója
integráció a társadalomba, alkalmassá tétel a munkavállalásra
társadalmi mobilitás, az úri középosztály soraiba való bejutás, nemzeti-állami identitás kialakítása
Iskolafönntartók
iskolaszékek: a helyi közösség választottjai
állami egyházi
Finanszírozás
helyi adók
központi
Tanár helyzete
munkavállaló
tudós professzor
Tanári érdekképviselet
munkáséhoz hasonlít
kamarai jellegú
Tanterv
Helyi tanterv
kormányzati kontroll
Tananyag jellege
gyakorlatias
klasszikus műveltség
Tankönyv
piaci
kormányzati előírások szerint
