A köznevelési törvény aktuális változásai A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 2015. évet érintő módosításai
Kozák András köznevelési szakértő
Miről lesz szó az előadáson? A köznevelési törvény 2014/2015. nevelési évet illetve tanévet érintő aktuális módosításainak normatani értékelése Az egyes módosult jogszabályok tételes elemzése a szabályzási tárgykörök tematizálása mentén Új jogintézmények és módosult szabályok a finanszírozási, tanügyigazgatási és foglalkoztatási tárgyú normák terén A törvénymódosítás gyakorlati következményei az egyes köznevelési intézmények életében Az intézményi szabályozó dokumentumok és az adminisztratív teendők körét érintő változások A törvénymódosítás helye az ágazati és más szabályozók koherenciájában
Az ágazati kerettörvényt módosító jogszabályok 2014. évi CXCIX. törvény Magyarország 2015. évi központi költségvetésének megalapozásáról Szabályozási tárgykör: köznevelési intézmények fenntartását érintő finanszírozási tárgyú szabályok, a 2015. évi központi költségvetési törvény ágazati háttérszabályai Szabályozási metódus: tételes jogszabály-módosítás, kihirdetettől eltérő szöveggel történő hatályba léptetés Jogforrás: Magyar Közlöny 2014/184. szám Hatályba lépés: 2014. december 30. 2015. július 1. - a költségvetési év féléves ciklikusságához igazodik (ágazati és államháztartási szabályozás kollíziója)
Az ágazati kerettörvényt módosító jogszabályok 2014. évi LXXII. törvény a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény és ehhez kapcsolódó más törvények módosításáról Szabályozási tárgykör: Nkt. 96. § (1) bekezdését érintő jogtechnikai jellegű, szövegpontosító változtatás Büntetés-végrehajtási intézmény helyett büntetésvégrehajtási intézet Szabályozási metódus: koherencia megteremtése Jogforrás: Magyar Közlöny 2014/160. szám Hatályba lépés: 2015. január 1.
Az ágazati kerettörvényt módosító jogszabályok 2014. évi CV. törvény a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosításáról Szabályozási tárgykör: igazgatási, eljárási, foglalkoztatási, adatkezelési, gyermek- és ifjúságvédelmi normaanyag
Szabályozási jelleg: átfogó a megváltoztatott normatartalmak jelentősége, mennyiségi arányai és a szabályozási tárgykörök komplexitása tekintetében egyaránt. Jogforrás: Magyar Közlöny 2014/160. szám Hatályba lépés: három lépcsőben 2015. január 1.
(érdemi változások)
2015. április 1.
(intézményrendszer fenntartása)
2015. június 15.
(technikai dereguláció)
A törvénymódosítás normatani értékelése A módosító jogszabályok által proponált törvénymódosítás novelláris (átfogó) jellegű: alapvető jogintézményeket érintő, nagy terjedelmű, számos szabályozási tárgykört és több jogterületet átfogó változtatásokból áll, melyek egyaránt tartalmaznak: új jogintézményeket normalizáló szabályokat (pl. lemorzsolódással veszélyeztetett tanulók támogatásához kapcsolódó korai jelző és pedagógiai támogató rendszer, óvoda-bölcsőde),
koncepcionális jelentőségű tételes szabályokat (pl. illetményalap számításának szabálya, tankötelezettségi korhatár számítása, magántanulóvá nyilvánítás), szövegpontosító-jogtechnikai korrekciókat (pl. fejlesztő nevelésoktatás, SNI-tanulók definíciója, egyes szakképzettségek nevesítése), deregulációt megvalósító normákat (pl. a pedagógusigazolvány tartalmi elemei).
A törvénymódosítás által érintett szabályozási tárgykörök A pedagógus illetményalap számításának szabálya (központi költségvetési törvényben meghatározott vetítési alap) Az átlagbér-alapú költségvetési hozzájárulás mértéke A pedagógiai szakszolgálatok és a nem állami fenntartású szakképző iskolák költségvetési hozzájárulásának feltételei A sajátos nevelési igényű tanulók ellátása, az ehhez tartozó köznevelési alapfeladatok köre (utazó gyógypedagógusi, utazó konduktori hálózat) Az intézményátszervezés meghatározása A települési önkormányzatok intézményműködtetéssel kapcsolatos feladatai (fenntartó-működtető feladatköri lehatárolása) A lemorzsolódással veszélyeztetett tanulók támogatásához kapcsolódó korai jelző és pedagógiai támogató rendszer A közösségi szolgálat szabályai
A törvénymódosítás által érintett szabályozási tárgykörök A pedagógiai-szakmai szolgáltatások ellátásának feltételrendszere A gyógypedagógiai intézmények definíciója A köznevelés intézményrendszere(többcélú intézmények által ellátható feladatok, óvoda-bölcsőde) A hatósági jogalkalmazást érintő szabályok A köznevelési intézményekben folyó adatkezelés egyes szabályai (KIR) A vallási tekintetben elkötelezett intézményeket érintő normák (hitoktató alkalmazásának feltételei, pozitív diszkrimináció szabálya, egyházi szolgálati jogviszonyban való foglalkoztatás) A fenntartó másodfokú jogkörének gyakorlása (rendes jogorvoslati út) A tanuló kötelezettségeinek teljesítésére vonatozó szabályozás (tankötelezettségi felső korhatár számítási szabálya, magántanulói jogstátus, szülői kérésre történő évfolyamismétlés)
A törvénymódosítás által érintett szabályozási tárgykörök Az óvodai elhelyezés megszűnése A köznevelési intézményekben kötelezően alkalmazandó etikai kódex Az intézményvezető szerepe a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában A fenntartói jog tartalmára, átadásának vonatkozó szabályok A külföldi állampolgárok részvétele a magyar köznevelés rendszerében A vezetői megbízást teljesítő pedagógusra vonatkozó foglalkoztatási normák (vezető heti tanóráinak, foglalkozásainak száma, vezetői megbízáshoz szükséges feltételek, megbízás időtartama) A beosztott pedagógusok alkalmazásának szabályai A körzeti általános iskola definíciója (életvitelszerű ott lakás) A tanügyigazgatás központi, ágazati szintjének működése (Oktatási Hivatal feladatköri listájának bővülése, a Kormány és az oktatásért felelős miniszter új jogalkotási tárgykörei)
A pedagógus illetményalap számításának új szabálya Az Nkt. 65. § (2) bekezdésének korrekciója értelmében a pedagógus munkakörben foglalkoztatottak illetményalapja nem a mindenkori legkisebb munkabér összegéhez, hanem a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott vetítési alaphoz igazodik [2014: CXCIX. tv. 371. §]. Az illetményalap a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott vetítési alap – mely 2015-ben a 2014:C. tv. 61. § szerint 101 500 Ft – a) középfokú végzettség esetén százhúsz százaléka,
b) alapfokozat esetén száznyolcvan százaléka, c) mesterfokozat esetén kétszáz százaléka. A Kormány rendeletben állapítja meg a 2014. szeptember 1. és 2017. augusztus 31. közötti időszakra az egyes tanévekre vonatkozóan az illetményalapnak a mindenkori központi költségvetési törvényben rögzített vetítési alap százalékában meghatározott tanévenkénti mértékét [326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 35. §]
Az illetményalap a 2015. jan.-aug. közötti időszakban Az Nkt. 97. §-ának módosított (20a) bekezdése értelmében a 2015. naptári év 2014/2015. tanévre eső hónapjaiban a pedagógus illetményalap az egyes végzettségi szintekhez igazítva a következők szerint alakul: végzettség
vetítési alap
középfokú végzettség
101 500 Ft 118,9 %
120 684 Ft
(főiskolai 101 500 Ft 163,3 %
165 750 Ft
alapfokozat végzettség)
mesterfokozat (egyetemi végzettség)
százalékos arány
101 500 Ft 179,6 %
illetményalap bruttó összege
182 294 Ft
Az átlagbér-alapú költségvetési hozzájárulás egyházi jogi személy és nemzetiségi önkormányzati fenntartó esetén [Nkt. 88. § (4) bekezdés] Amennyiben a köznevelési intézményt nemzetiségi önkormányzat vagy egyházi jogi személy tartja fenn, az állam átlagbér alapú költségvetési hozzájárulást biztosít a köznevelési feladat ellátásához szükséges pedagógusok és a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottak illetménye, munkabére és ezek járulékai kifizetéséhez.
Számítási alap: az állami fenntartású nevelési-oktatási intézményben és pedagógiai szakszolgálati intézményben pedagógus munkakörben alkalmazottak elismert létszáma, valamint a nevelőoktató munkát közvetlenül segítők jogszabály szerint finanszírozott létszáma.
Az átlagbér-alapú költségvetési hozzájárulás magánfenntartó és vallási tevékenységet végző szervezet mint fenntartó esetén [Nkt. 88. § (4) bekezdés] Ha a köznevelési intézményt vallási tevékenységet végző szervezet vagy magánfenntartó tartja fenn, a hozzájárulás mértékét a központi költségvetésről szóló törvény állapítja meg. A Magyarország központi költségvetéséről szóló 2014. évi C. törvény 8. melléklete tartalmazza az átlagbéralapú támogatás mértékét (óvodákra és egységes óvoda-bölcsődékre a 2. melléklet vonatkozik). Az egy főre jutó átlagbér az állami intézményfenntartó központ által fenntartott, adott intézménytípusra számított pedagógus és nevelőoktató munkát közvetlenül segítők éves személyi juttatása és járulékai együttes összegének és az annak megfelelő létszámnak a hányadosa.
A pedagógiai szakszolgálatok és nem állami fenntartású szakképző iskolák költségvetési finanszírozása [Nkt. 88. § (5)-(6) bekezdések] A pedagógiai szakszolgálat keretében biztosított ellátás időkereteit jogszabály állapítja meg. A nem állami fenntartású szakképző iskola esetében a költségvetési hozzájárulás igénybevételének feltétele, hogy a fenntartó szakképzési megállapodást kössön a kormányhivatallal. A szakképzési megállapodás részletszabályait – a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény irányadó szabályai alapján – a szakképzési megállapodásról szóló 314/2013. (VIII. 28.) Korm. rendelet tartalmazza.
A sajátos nevelési igényű tanulók ellátásával kapcsolatos változások A sajátos nevelési igényű tanulók szegregált gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézményben történő nevelése-oktatása az ágazati kerettörvény alapfeladati listájában új, szakmailag korrektebb definíciót nyert, mely szerint ezen intézményekben azoknak a gyermekeknek, tanulóknak a nevelése-oktatása folyik, akik e célra kondicionált szakmai feltételekkel és keretek között eredményesebben foglalkoztathatók [Nkt. 4. § 1. pont s) alpont]. Pontosításra került a sajátos nevelési igényű tanulók meghatározása az érzékszervi fogyatékosság típusait részletező ’látási, hallási’ specifikációval [Nkt. 4. § 25. pont].
A sajátos nevelési igényű tanulók ellátását érinti az Nkt. 4. § 1. pontjának új v) alpontja, mely – immár a köznevelési intézmény alapító okiratában, szakmai alapdokumentumában is nevesíthető – alapfeladatként ismeri el az utazó gyógypedagógusi, utazó konduktori hálózat működtetését.
A sajátos nevelési igényű tanulók ellátásával kapcsolatos változások Új meghatározást vonatkozik a gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési-oktatási intézményre is, ami az új normaszöveg szerint olyan köznevelési intézmény, amely fejlesztő nevelést-oktatást végző iskolaként működik, ha kizárólag súlyos és halmozottan fogyatékos gyermekeket lát el [Nkt. 15. § (1) bekezdés]. További szövegpontosító módosítás érinti az alapfeladatok körét: fejlesztő nevelés, fejlesztő nevelés-oktatás terminus helyébe fejlesztő nevelés-oktatás kifejezés lépett [Nkt. 4. § 1. pont p) alpont]. A fejlesztő nevelés-oktatás megszervezésének szabálya kiegészült a szükséges szakképesítések felsorolásával: a sajátos nevelési igény típusának megfelelő gyógypedagógus, gyógypedagógiai tanár vagy terapeuta, konduktor, konduktor-tanító, konduktor-óvodapedagógus, konduktor(tanító) vagy konduktor(óvodapedagógus) [Nkt. 15. § (3) bekezdés].
Az intézményátszervezés fogalmi körét érintő változások [Nkt. 4. § 11. pontja] Bővült az intézményátszervezés köréből kizárt tartalmi elemek köre a jogszabályváltozásból eredő módosításokkal, melyek a feladatellátáshoz a továbbiakban nem szükséges vagyont érintő döntésekkel együtt akkor sem eredményeznek intézményátszervezést, ha az Nkt. 21. § (3) bekezdés c)-j) pontjainak körébe tartoznak. Az intézményátszervezés fogalmát pontosító korrekció azért vette ki a definícióból azokat az esetköröket, amelyek jogszabályváltozás (pl. települési önkormányzat rendelete az utcanév megváltoztatásáról) folytán az alapító okirat, szakmai alapdokumentum automatikus módosítását vonják maguk után, mert ezek értelemszerűen nem jelentenek érdemi változást, így ténylegesen intézményátszervezést sem.
A települési önkormányzatokra vonatkozó intézményműködtetéssel kapcsolatos szabályok A módosító jogszabály [2014:CV. tv. 1. § (5) bekezdés] a köznevelési intézmény működtetőjének új törvényi definícióját határozta meg. Működtető az a települési önkormányzat, amely a saját tulajdonát képező ingatlanban folyó állami köznevelési feladatellátáshoz szükséges tárgyi feltételeket, továbbá a tárgyi feltételek rendelkezésre állásához szükséges személyi és pénzügyi feltételeket a nemzeti köznevelési törvényben meghatározottak szerint biztosítja [Nkt. 4. § 18. pont]. A működtető köteles ellátni minden olyan feladatot, amely ahhoz szükséges, hogy az ingatlanban a köznevelési feladatokat megfelelő színvonalon és biztonságosan láthassák el. A működtető a köznevelési közfeladat-ellátás céljait szolgáló ingatlant karbantartja, gondoskodik az állagmegóvásról [Nkt. 76. § (1) bekezdés].
A települési önkormányzatokra vonatkozó intézményműködtetéssel kapcsolatos szabályok A működtető feladata a köznevelési közfeladat-ellátáshoz kapcsolódó helyiségek – ide nem értve a kiszolgáló helyiségeket – bútorzata, a nevelőmunkát segítő eszközök és taneszközök kivételével a köznevelési intézmények működéséhez szükséges eszközök és felszerelések, valamint anyagok, áruk, szolgáltatások megrendelése, átadás-átvétele, raktározása, készletek pótlása [Nkt. 76. § (3) bekezdés]. A 2015. költségvetési évtől kezdődően a taneszközellátás finanszírozása csak állami feladat (KLIK) lehet, azt az egyedi működtetői szerződésben [Nkt. 74. § (6a) bekezdés] sem lehet a települési önkormányzatokhoz telepíteni. A fenntartó (KLIK) és a működtető (önkormányzat) között a szakmai és a tárgyi feltételek mentén történő feladatköri lehatárolás szabálya kógens.
A települési önkormányzatokra vonatkozó intézményműködtetéssel kapcsolatos szabályok [Nkt. 74. § (6) bekezdés] Módosult a köznevelési intézmény működetéséről lemondani nyilatkozó települési önkormányzatokat érintő eljárásrend: ha az önkormányzat a mentesülés iránti kérelem benyújtásakor az érintett köznevelési intézménynek nem működtetője, úgy a működési adatokról a KLIK szolgáltat adatot. Ha a működtetésről lemondó települési önkormányzat hozzájárulás megfizetésére köteles, annak megállapítása – új szabály szerint – a soron következő választás évét követő szeptember 1-je és az azt követő választás évét követő augusztus 31-ével bezárólag terjedő időszakra havonként azonos összegben történik. Új norma szól arról is, hogy ha a KLIK a köznevelési intézmény fenntartói jogát más fenntartónak átadja, a hozzájárulás összegét a fenntartóváltásra vonatkozó döntéstől számított harminc napon belül felül kell vizsgálni.
A lemorzsolódással veszélyeztetett tanulók és támogatásuk intézményes rendszere Az Nkt. egyik legfontosabb tartalmi újítása a lemorzsolódással veszélyeztetett tanuló fogalmának és e tanulók támogatásához kapcsolódó komplex jelző és pedagógiai támogató rendszernek – új jogintézményként – történő meghatározása. Lemorzsolódással veszélyeztetett tanuló az a tanuló, akinek az adott tanévben a tanulmányi átlageredménye közepes teljesítmény alatti (objektív kritérium) vagy a megelőző tanévi átlageredményéhez képest legalább 1,1 mértékű romlást mutat, és esetében komplex, rendszerszintű pedagógiai intézkedések alkalmazása válik szükségessé (szubjektív feltétel) [Nkt. 4. § 37. pont]. Cél: korai iskolaelhagyás elleni hatékony fellépés (EU 2020 stratégia keretében tett hazai vállalás, hogy 2020-ra 10 %-kal csökkenjen e célcsoportba tartozó tanulók száma).
A lemorzsolódással veszélyeztetett tanulók támogatásához kapcsolódó korai jelző és pedagógiai támogató rendszer A lemorzsolódással veszélyeztetett tanulók támogatásához kapcsolódó korai jelző- és pedagógiai támogató rendszer működtetése pedagógiai szakmai szolgáltatás keretében valósul majd meg [Nkt. 19. § (2) bekezdés]. A rendszer alapja az iskolák kötelező statisztikai adatszolgáltatása lesz [Nkt. 41. § (1) bekezdés].
Gyakorlati teendők az iskolában:
szülők tájékoztatása
intézményi szabályozó normák módosítása (munkaterv, SZMSZ, munkaköri leírások, adatvédelmi szabályzat)
reszortfelelősök (team-ek) kijelölése az adott feladatra
középtávú intézményi stratégiába való beépítés (intézkedési terv, IMIP)
A nevelési-oktatási intézmények által ellátott feladatok körét érintő változások A középiskola által megszervezendő közösségi szolgálat vonatkozásában a módosító jogszabály nem az érettségi bizonyítvány kiadásának időpontjához, hanem a középiskola sikeres elvégzését közvetlenül követő érettségi vizsgaidőszak első napjához igazítja a közösségi szolgálat elvégzéséről szóló igazolás megszerzésének határidejét [Nkt. 6. § (4) bekezdés]. Bővül a nevelési-oktatási intézmények által ellátható feladatok köre: az Nkt. 7. § (1) bekezdésének a)-h) pontjaiban definiált köznevelési intézmény elláthatja a konduktív pedagógiai ellátás, gyógytestnevelés, kiemelten tehetséges gyermekek, tanulók gondozása pedagógiai szakszolgálati feladatot, jogszabályban meghatározott egyes pedagógiai-szakmai szolgáltatási feladatot, továbbá a gyermekétkeztetés feladatát anélkül is, hogy többcélú intézmény formájában működne [Nkt. 7. § (2) bekezdés].
A nevelési-oktatási intézmények által ellátott feladatok körét érintő változások Pontosításra került az egységes gyógypedagógiai módszertani intézményként (a továbbiakban: EGYMI] működő köznevelési intézmények kötelező és opcionálisan ellátható feladatainak meghatározása [Nkt. 20. § (9) bekezdés]. Kötelező feladat: EGYMI keretén belül működnie kell kizárólag sajátos nevelési igényű gyermekeket, tanulókat ellátó óvodai, általános iskolai, fejlesztő nevelés-oktatást végző iskolai vagy középfokú iskolai feladatot ellátó intézményegységnek, továbbá utazó gyógypedagógusi, utazó konduktori hálózatnak vagy – az országos és megyei szakértői bizottsági feladatok kivételével – pedagógiai szakszolgálati feladatokat ellátó intézményegységnek. Vállalható feladat: az EGYMI elláthatja a gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai eszközök és segédanyagok kölcsönzésének feladatait, valamint kollégiumot működtethet.
A pedagógiai-szakmai szolgáltatások rendszerét érintő változások A pedagógiai-szakmai szolgáltatások ellátásának feltételrendszerét érinti az Nkt. 19. § (3) bekezdésének c) pontja, melynek értelmében 2015. január 1jétől nem köznevelési intézményfenntartóként gazdasági társaság formájában működő szervezet nem nyújthat szakmai szolgáltatást. Új szabály szerint az egyházi és magán köznevelési intézmény a pedagógiaiszakmai szolgáltatást térítésmentesen veheti igénybe olyan intézménytől, amelynek fenntartója az oktatásért felelős miniszterrel e célból köznevelési szerződést kötött [Nkt. 19. § (5a) bekezdés]. Az állami köznevelési közfeladat-ellátás keretében a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat az Oktatási Hivatal 2015. április 1-jétől biztosítja [Nkt. 99/C. §].
A pedagógiai-szakmai szolgáltatás új fenntartói struktúrájának egyes szabályai a 2015 április 1-jei törvénymódosításban kaptak helyet [Nkt. 19. § (5) bekezdés, 76/B. §].
Új intézménytípus: az óvoda-bölcsőde A több köznevelési intézmény feladatait intézményszervezeti egységben ellátó többcélú intézmények köre az Nkt. 20. § (1) bekezdésének új f) pontja révén az óvoda-bölcsőde intézményével bővült, amely szervezeti és szakmai tekintetben önálló intézményegységek keretében láthatja el a bölcsőde és az óvoda feladatait. Nem tévesztendő össze az óvoda-bölcsőde az egységes óvodabölcsőde nevű ugyancsak többcélú köznevelési intézménnyel. Elhatárolás: míg az egységes óvoda-bölcsőde esetén a bölcsődei ellátásban és az óvodai nevelésben részesülő gyermekek egy csoportban vannak foglalkoztatva, addig az óvoda-bölcsőde esetén külön csoportokban történik a gyermekjóléti alapellátás keretében biztosított bölcsődei gondozás és az óvodai nevelésben részesülő gyermekek nevelése.
Egyes hatósági jogalkalmazást érintő normák módosításai Amennyiben a köznevelési intézmény nyilvántartásból való törlésére súlyos vagy az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés (tanfelügyelet) során megállapított szakmai jogszabálysértés miatt nem állami költségvetési szerv vagy nem települési önkormányzat által fenntartott köznevelési intézmény esetében kerül sor, a nyilvántartásból való törléssel egyidejűleg a fenntartó működési engedélyét is vissza kell vonni [Nkt. 21. § (8) bekezdés d) pont].
A súlyos jogszabálysértés fogalmi köre a következőkkel bővült: a) a fenntartó – köznevelési intézmény fenntartásával összefüggő – tevékenységének törvényességi ellenőrzése során megállapított törvénysértést a fenntartó a törvénysértés megszüntetésére történő felhívásban megállapított határidőig nem szünteti meg; b) a köznevelési intézmény a feladatainak ellátásához szükséges feltételekkel nem rendelkezik [Nkt. 21. § (10) bekezdés d) és f) pont].
Adatközléssel kapcsolatos új szabályok Az Oktatási Hivatal – mint adatkezelő – a KIR-ből továbbítja a megszűnt intézménnyel tanulói jogviszonyban álló tanuló nevét és lakóhelyét, tartózkodási helyét a kormányhivatal számára azon nevelési-oktatási intézmény kijelölése céljából, amely a megszűnt intézménnyel jogviszonyban álló gyermekek, tanulók felvételét nem tagadhatja meg [Nkt. 21. § (9) bekezdés].
A KIR felületén keresztül bonyolódó igazgatási eljárások körét érintő technikai dereguláció az a módosítás, mely csökkenti a diákigazolvány és a pedagógusigazolvány igénylésére irányuló processzus szabályanyagát, így azok tartalmi elemeire vonatkozó előírásokat [Nkt. 46. § (13) bekezdés; 63. § (4) bekezdés). Gyakorlati következmény: az adatkezelési protokollok adatvédelmi vonzatairól a nevelőtestületek tagjait és az érintetteket az intézményvezetőknek tájékoztatniuk kell.
Vallási tekintetben elkötelezett köznevelési intézményeket érintő változás A hittan tantárgyat oktató pedagógus munkakört olyan alkalmazott is betöltheti, aki pedagógus szakképesítéssel és az egyházi jogi személy által kibocsátott hitoktatói képesítéssel rendelkezik (pl. egyházmegye által szervezett 2-3 éves hitoktatói tanfolyam), tehát nem kizárólagos feltétele a hittan tantárgy oktatásának a hittantanári szakképesítés [Nkt. 32. § (1) bekezdés h) pontja]. Pozitív diszkrimináció szabálya: annak megítélése, hogy az egyházi és a nemzetiségi iskolai nevelés-oktatásban melyek azok a sajátos konkrét feltételek, melyek teljesülése esetében a jogellenes elkülönítést negligálja a pozitív diszkrimináció jogszerűsége a jövőben a Kormány döntési jogkörébe fog tartozni, melyről végrehajtási rendeletben határoz majd [Nkt. 94. § (4) bekezdés z) pontja].
Fenntartói jogkör gyakorlásával kapcsolatos új szabályok A fenntartó jogkörébe utalt másodfokú döntési jogkört a jogalkotó kiterjesztette az intézmény belső szabályzatának (pl. pedagógiai program, SZMSZ, házirend) megsértésére hivatkozással benyújtott eljárást megindító kérelemre [Nkt. 37. § (3) bekezdés a) pont]. A fenntartói jog átadásának tilalmára vonatkozó rendelkezéseket nem kell alkalmazni a fenntartó személyében jogutódlással bekövetkező változás és a fenntartói jog jogszabály alapján történő átadása esetén sem, csakúgy, mint – eddig is – az önkormányzatok szétválásával összefüggő vagyonmegosztáskor, az egyéni vállalkozó halálakor, feltéve, hogy van, aki a tevékenység folytatására jogosult [Nkt. 83. § (4) bekezdés].
Változások a tanuló kötelezettségének teljesítésével kapcsolatos normák terén Döntő jelentőségű a tankötelezettségi felső korhatár számítását meghatározó szabály megváltozása, melynek értelmében a tanuló tankötelezettsége annak a tanévnek a végéig tart, amelyben tizenhatodik életévét betölti, és nem addig a napig, amikor tizenhatodik életévét betölti [Nkt. 45. § (3) bekezdés]. Az iskola igazgatója minden tanuló vonatkozásában a gyámhatóság és a gyermekjóléti szolgálat véleményének kikérése után dönthet arról, hogy a tanuló a tankötelezettségének magántanulóként tehet-e eleget, azzal, hogy a gyermekvédelmi gondoskodásban részesülő tanuló esetén véleménynyilvánítási jog illeti meg a gyermekvédelmi gyámot is [Nkt. 45. § (6) bekezdés]. Iskolai teendő: a szülők tájékoztatatása és a magántanulói határozatban a véleménynyilvánítás feltüntetése (alakiság).
Változások a tanuló kötelezettségének teljesítésével kapcsolatos normák terén A tanuló tanulmányi kötelezettségeinek teljesítését érinti az Nkt. 57. § (1) bekezdésében rögzített szabály módosítása, mely a szülő kérésére a tanuló évfolyamismétlését kizárólag az iskola első évfolyamán és legfeljebb egy alkalommal engedi meg alakszerű igazgatói határozat alapján, míg a magasabb évfolyamokon tanulókat kizárja e lehetőségből. A 2015/2016. tanévben szülői kérésre történő évfolyamismétlés csak azokra a tanulókra vonatkozhat, akik tanulmányaikat az iskola első évfolyamán 2014. szeptember 1-jén kezdték meg. Az óvodai elhelyezés megszűnésének újabb jogcíme: az óvodába járási kötelezettségét külföldön teljesítő gyermek eléri a – az Nkt. 45. § (2) bekezdésében meghatározott – tankötelezettségi kort [Nkt. 53. § (1) bekezdés d) pontja]. Iskolai teendő: szülők tájékoztatása, adminisztratív felkészülés.
Az általános iskola körzeti kötelezettségével kapcsolatos norma megváltozása A kötelező felvételt biztosító általános iskola azt a tanköteles tanulót köteles felvenni, átvenni, aki életvitelszerűen az általános iskola körzetében lakik, s nem az adott közigazgatási egységben lakóhellyel, tartózkodási hellyel rendelkezőt [Nkt. 50. § (6) bekezdés]. A lakóhely és a tartózkodási hely fogalmát közigazgatási jogi norma határozza meg [1992: LXVI. tv.], míg az életvitelszerű ott lakás tételes jogi értelemben jelenleg nincs tartalommal megtöltve (eredeti inszuffiencia típusú joghézag). Azt, hogy a kötelező felvételt biztosító óvodába és az általános iskolába történő felvétel tekintetében mi számít életvitelszerű ott lakásnak, csakúgy mint a gyermekek, tanulók, óvodai, iskolai felvételével kapcsolatos egyéb kérdéseket az oktatásért felelős miniszter rendeletben határozza majd meg [Nkt. 94. § (1) bekezdés].
A köznevelési intézmények számára kötelező etikai kódex alkalmazása A pedagógus különös kötelessége, hogy hivatásához méltó magatartást tanúsítson, míg az intézményvezető felel a pedagógus etika normáinak betartásáért és betartatásáért. A Nemzeti Pedagógus Kar (a továbbiakban: Kar) dolgozza ki és fogadja el a Pedagógus Etikai Kódexet [Nkt. 63/B. § (1) bekezdés f) pontja]. A Kar Etikai Kódexe általános etikai alapelvekből, részletes etikai és eljárási szabályokból áll [Nkt. 63/A. § (8) bekezdés]. Az állami és önkormányzati fenntartású köznevelési intézményekben a Kar által elfogadott Etikai Kódex alkalmazása kötelező (megsértése esetén etikai eljárás folytatható le, súlyos és vétkes megszegése munkajogi jogkövetkezményekkel is bírhat). Fenntartói feladat: a magán és egyházi jogi személy fenntartó etikai kódexet dolgoz ki fenntartott intézménye számára a Kar Etikai Kódexe alapján az Nkt. 83. § (2a) bekezdésében foglaltak alapján.
A gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátása és a külföldi állampolgárok hozzáférése a magyar köznevelés szolgáltatásaihoz A nevelési-oktatási intézmény vezetőjének új felelősségi kompetenciája a gyermekvédelmi jelzőrendszer köznevelési intézményhez kapcsolódó feladatainak koordinálása [Nkt. 69. § (2) bekezdés f) pontja]. Magyarországon tartózkodó nem magyar állampolgár mindaddig, amíg jogszerűen tartózkodik az országban [Nkt. 92. § (1) bekezdés], a köznevelési szolgáltatásokat, továbbá – ha a magyar jog szerinti tanköteles kort eléri – az iskolai nevelést-oktatást a tankötelezettség fennállása, továbbá a tankötelezettség ideje alatt megkezdett és a tankötelezettség megszűnése után folytatott tanulmányok alatt a magyar állampolgárokkal azonos feltételekkel veheti igénybe [Nkt. 92. § (3) bekezdés].
A vezetői megbízást teljesítő alkalmazottra vonatkozó új munkajogi szabályok Az iskolában foglalkoztatott magasabb vezető vagy vezető megbízással rendelkező pedagógus heti tanóráinak, foglalkozásainak száma az általa az intézményben tanított tantárgynak a heti óraszámával azonos, amennyiben olyan tantárgyat tanít, amelynek a helyi tanterv szerinti óraszáma magasabb, mint az Nkt. által az adott intézményre és vezetőre meghatározott heti tanórák, foglalkozások száma [62. § (14) bekezdés]. Az intézményvezetői megbízás feltétele a középiskolában – tehát a gimnáziumban illetve a szakközépiskolában – a mesterképzésben szerzett szakképzettség (nem tévesztendő össze a mesterpedagógus fizetési fokozattal) [Nkt. 67. § (1) bekezdés a) pont]. Az intézményvezetői megbízás másik feltételéül szabott legalább öt év szakmai gyakorlat új szabály szerint heti tíz tanóra vagy foglalkozás megtartására vonatkozó óraadói megbízás keretében is beszámítható a kötelező szakmai gyakorlati időbe [Nkt. 67. § (1) bekezdés c) pont].
A vezetői megbízást teljesítő alkalmazottra vonatkozó új munkajogi szabályok Az óraadói megbízás ellátása során szerzett szakmai gyakorlat megállapításakor az egy időben több köznevelési intézménnyel fennálló óraadói megbízási jogviszony keretében ellátott tanórák, foglalkozások számát össze kell adni [Nkt. 67. § (1a) bekezdés].
Ha jogszabályi előírás vagy a munkáltató döntése alapján a köznevelési intézmény vezetőjének megbízása, munkaszerződése határozott időre szól, és a határozott idő alapján a megbízás vagy a munkaszerződés utolsó napja nem a július 1-jétől augusztus 15-ig terjedő időszakra esne, a megbízás, a munkaszerződés lejártának időpontját akkor is erre az időszakra kell meghatározni [Nkt. 68. § (4) bekezdés]. A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 2012. szeptember 1-jén hatályon kívül helyezett 55. § (3) bekezdés alapján az intézményvezetőt pedagógiai foglakozásai alól jogszerűen felmenteni már nem lehet.
A beosztott pedagógusok alkalmazására vonatkozó új munkajogi szabályok 2015. január 1-jétől új foglalkoztatási jogcímet vezet be a jogalkotó: a közalkalmazotti jogviszony, a munkaviszony és az óraadói polgári jogi jogviszony mellett az egyházi szolgálati jogviszonyt, mely az egyházi jogi személy által szervezett hit- és erkölcstanoktatás felmenő rendszerű bevezetése okán megnövekedett szakemberszükséglettel indokolható [Nkt. 61. § (1) bekezdés]. Óvodapszichológusként, iskolapszichológusként ötéves határozott időre alkalmazható az is, aki pszichológus végzettséggel és szakképzettséggel rendelkezik, de nem rendelkezik a szükséges pedagógus vagy szakpszichológus szakképzettséggel vagy szakiránnyal, feltéve, hogy öt éven belül vállalja a munkakör betöltéséhez szükséges szakképzettség, szakvizsga megszerzését [Nkt. 99. § (13) bekezdés].
A gyakornok alkalmazásának új – átmeneti – szabálya [Nkt. 99. § (13) bekezdés] Ha a pedagógus-munkakör megfelelő végzettséggel és szakképzettséggel rendelkező – gyakornoki fokozatba besorolható – alkalmazottal nem tölthető be, akkor legfeljebb egy alkalommal a gyakornoki idő lejártáig gyakornokként alkalmazható az is, aki a nyelvvizsga letétele kivételével a pedagógus-munkakör betöltéséhez előírt végzettséget és szakképzettséget igazoló oklevél kiadásának feltételeit teljesítette. Ebben az esetben a minősítő vizsga letételének feltétele az előírt nyelvvizsga-bizonyítvány megszerzése. Amennyiben a gyakornok az előírt határidőig a nyelvvizsgabizonyítványt nem szerzi meg, közalkalmazotti jogviszonya, munkaviszonya a törvény erejénél fogva (ex lege) megszűnik.
Az Oktatási Hivatal feladatkörét érintő változások A törvénymódosítás az Oktatási Hivatal feladat- és hatásköri listáját új elemekkel bővítette. Ágazati statútum: 212/2013. (IV. 26.) Korm. rendelet 2015. január 1-jétől az Oktatási Hivatal:
vezeti a szaktanácsadók névjegyzékét az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet helyett [Nkt. 61. § (4a) bekezdés];
ellátja – immár kizárólagosan és nem az oktatásért felelős miniszter által kijelölt háttérintézménnyel (Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft). közösen – a pedagógus-továbbképzések nyilvántartását és ellenőrzését [Nkt. 62. § (4) bekezdés];
Az Oktatási Hivatal feladatkörét érintő változások 2015. január 1-jétől az Oktatási Hivatal (folyt.):
szervezi – a kormányhivatal helyett – a pedagógusok minősítő vizsgáját és minősítési eljárását, melynek során a pedagógus – a kormányhivatal helyett – az Oktatási Hivatalnál jelentkezik a minősítő vizsgára és minősítő eljárásra [Nkt. 64. § (6) bekezdés];
szervezi az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzést (tanfelügyelet) a kormányhivatal helyett [Nkt. 87. § (2) bekezdés].
Az Oktatási Hivatal az Nkt. következetes szóhasználatában: ‚hivatal’ (a rövidítés feloldását a 2015. április 1-jén új szöveggel hatályba lépő 19. § (5) bekezdés adja majd meg).
A tanügyi jogalkotást érintő nóvumok Az oktatásért felelős miniszer új rendeletalkotási tárgykörei:
óvodai, iskolai felvétel vonatkozásában az életvitelszerű ott lakás feltételei;
utazó konduktori hálózatra vonatkozó részletes szabályok;
az óvodai felvétel eljárási rendje;
a nem állami költségvetési szerv vagy nem települési önkormányzat által alapított, fenntartott köznevelési intézmény működési engedélye kiadásának részletes szabályai;
a nevelési-oktatási intézmény által nyújtható pedagógiai-szakmai szolgáltatások köre;
a térítésmentesen biztosított pedagógiai-szakmai szolgáltatások ellátási szintje;
Nemzeti Pedagógus Kart érintő egyes szervezeti regulák.
A tanügyi jogalkotást érintő nóvumok A Kormány új rendeletalkotási tárgykörei:
a lemorzsolódással veszélyeztetett tanulónak minősülés részletes
feltételei, a pedagógiai-szakmai szolgáltatások körébe tartozó, a lemorzsolódással veszélyeztetett tanulók támogatásához kapcsolódó korai jelző- és pedagógiai támogató rendszer létrehozása, működtetése, és az ennek keretében történő adatszolgáltatás rendje;
a köznevelési szerződés tartalma, érvényességi ideje és a megkötésére vonatkozó eljárásrend;
a vallási, világnézeti tekintetben elkötelezett, továbbá nemzetiségi iskolai nevelés-oktatás szervezésének az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény 28. § (2) bekezdésében meghatározott feltételek érvényesülését szolgáló sajátos feltételei, különös tekintettel a jogellenes elkülönítés tilalmára.
Ha az előadás eléri a célját, Önök a következő változáson mennek majd át…
Köszönöm a megtisztelő figyelmet!
