A közművelődés lehetőségei a társadalmi felzárkóztatásban
Feladat: A Nemzeti Erőforrás Minisztérium Parlamenti Főosztályának vezetője avval a kéréssel fordult Intézetünkhöz, hogy - a kormányzati munka segítése céljából - gyűjtsük össze milyen hazai, illetve nemzetközi adatok, kutatások, jó gyakorlatok vannak arra vonatkozóan, hogy mivel tudja a közművelődés segíteni a periférián élő, munkanélküli, szociálisan hátrányos helyzetben élő embereket abban, hogy „testileg-lelkileg egészségesek maradjanak, befejezzék az iskolai tanulmányokat, szívesen vegyenek részt sportprogramokon, ismét munkát találjanak és aktív életet éljenek a társadalomban.” E kéréshez gyűjtötte össze és mutatja be az alábbi tanulmány a Magyar Művelődési Intézet és Képzőművészeti Lektorátus Kutatási és Fejlesztési Programok Főosztálya saját, illetve más fontosabb hazai és nemzetközi kutatásait, néhány jó gyakorlatát. Az anyagban szemezgettünk a hazai közösségfejlesztés (szintén Intézetünkben működő) legfőbb szakmai műhelyének jó gyakorlataiból, valamint a Regionális Programok Főosztálya által koordinált projektekből és a Művészeti Főosztály munkáiból.
1
Tartalom Összefoglaló ............................................................................................................................... 3 Bevezető ..................................................................................................................................... 8 1. Kiemelt célcsoportok a közművelődésben....................................................................... 10 Időskorúak............................................................................................................................ 10 Statisztika ......................................................................................................................... 11 Jó példák .......................................................................................................................... 11 Ifjúság................................................................................................................................... 12 Statisztika ......................................................................................................................... 13 Jó példák .......................................................................................................................... 13 Romák .................................................................................................................................. 17 Statisztika ......................................................................................................................... 17 Jó példák .......................................................................................................................... 19 2. Oktatás, kompetencia-fejlesztés, képessé tétel a közművelődésben ................................ 22 Ismeretterjesztés ................................................................................................................... 22 Statisztika ......................................................................................................................... 22 Tanfolyamok és képzések .................................................................................................... 23 Statisztika ......................................................................................................................... 23 Jó példák .......................................................................................................................... 24 Művészeti (profi és amatőr) tevékenységek a közművelődésben ........................................ 26 Statisztika ......................................................................................................................... 27 Jó példák .......................................................................................................................... 31 A művészeti tevékenység hatását mérő kutatások ............................................................ 34 3. Közművelődés és vidékfejlesztés..................................................................................... 37 Jó példák .......................................................................................................................... 37 4. Záró gondolatok ............................................................................................................... 41
2
Összefoglaló A társadalom szinte minden területén jelentkező megoldatlan problémák, a lakosság nagy részét érintő sokféle bizonytalanság, kiszámíthatatlanság oda vezetett, hogy a társadalom mentális állapota, stressztűrő képessége, a társadalmi kapcsolatok erőssége, az élet minősége, az életesélyek a legtöbb társadalmi réteg számára soha nem látott mértékben romlottak. A helyzet javulása, enyhítése csak akkor képzelhető el, ha komplex, egymásra épülő, több területet érintő megoldások születnek. A gazdaság, a közpolitikai viszonyok, a szociális biztonság, az öntevékenység, a társadalmi tőke és számtalan más „nem szorosan kulturális” ágazati terület helyzete, változtatási és fejlődési képessége alapvetően a társadalmi kultúra állapotától függenek, így válik értelmezésünkben meghatározó stratégiai ágazattá ez a terület, még akkor is, ha a mára kialakult helyzet legégetőbb és legsürgősebben megoldandó feladata a munkahelyteremtés. Ennek hiányában minden más fejlesztési szándék önmagában eredménytelen, sőt, olykor kontraproduktív. A legtöbb feszültség - a létminimum alatt élők, a halmozottan hátrányos helyzetűek, a munkanélküliek, az integráció útjáról kényszerűen visszafordult romák, az alacsony iskolai végzettségűek, a funkcionális analfabéták magas aránya - az oktatási rendszer nem hatékony működéséből következően a gazdaság elégtelen állapotára vezethető vissza. I.
A közművelődés szerepe, feladatai
Bár a közművelődés, és általában a kultúra, hatással van az élet minden területére, önmagában nem tud gyógyítani. Legfontosabb szerepe a közművelődés közvetlen és közvetett eszközeivel a társadalmi integráció segítése, mely messze meghaladja az illedelmesnek, a műveltnek lenni szép ideológiáját. Egyszerre próbálja • • • • • • •
korrigálni az oktatási rendszer hiányosságait, visszaadni az elvesztett vagy meg sem szerzett önbecsülést, önbizalmat, előcsalogatni a kreativitást, megteremteni az egyéni képességeket kihasználó, támogató és elismerő közösségeket, valamint, az öntudatos, magáért és a közösségéért tenni tudó és akaró aktív állampolgárt, serkenteni a helyi értékeket gazdasági értékké alakító tevékenységeket, megteremteni és/vagy támogatni a nehéz helyzetben lévő, leszakadt csoportok iránti szolidaritást és a toleranciát, illetve biztosítani ezen csoportok helyi társadalomba való integrálásán/visszaintegrálásán keresztül a társadalomba történő visszavezetését.
E sokrétű feladat ellátásához a közművelődés feltételrendszere több tekintetben megfelelő; még mindig értékes intézményhálózattal és sok szakemberrel rendelkezik. A közösségi művelődés intézményei közül a művelődési- és közösségi házak hálózata minden más kultúraközvetítő intézménynél (színház, mozi, koncertterem) sűrűbben fedi le a településeket, ezért esélykiegyenlítő szerepe, lehetősége óriási.
3
II. A közművelődés célja, működési módja, tartalma és célcsoportjai – szociokulturális szempontú megközelítésben Célját (miért), működési módját (hogyan), tevékenységét (milyen tartalmakat), célcsoportját (kinek) dualitások jellemzik: Céljai: • prevenció és korrekció, • felzárkóztatás és polgárosodás, Működési módja: • passzív és aktív működés: befogadás (hely- és infrastruktúra biztosítása) és szervezés, szolgáltatások nyújtása, tanácsadás, ügyintézés • önálló és beágyazott, egyedi és komplex, egyéni és közösségi • szakmán belüli és szakmák közötti hálózati működés Tartalma: • alap- és speciális ismeretek nyújtása; iskolai képzés kiegészítése, elmaradások korrekciója, a foglalkoztathatóság javítását szolgáló alapismeretek oktatása és speciális képzések • passzív befogadói és aktív alkotói részvételt kínál: profi és amatőr művészetek • ünnepi és mindennapi kultúra terjesztése • szórakoztató és elit kultúra terjesztése • hagyományápoló és modern Célcsoportjai: • mindenkinek és kiemelt célcsoportoknak A közművelődési tevékenység célja, működési módjai és tartalma A közművelődés főbb tevékenységei közül az élethosszig tartó tanulás különböző módjaiban való részvétel biztosításával járul hozzá a leszakadás megelőzéséhez, illetve - ha már megtörtént - a felzárkóztatáshoz, a leszakadt csoportok képességeinek kibontakoztatásához, tudásuk fejlesztéséhez, gyarapításához. Az iskolából kimaradottaknak lehetőséget biztosít az alapfokú végzettség megszerzéséhez, a nem szakképzetteknek szakmát szerezni, a korszerű számítógépes tudást pedig tanfolyamok szervezésével igyekszik elérhetővé tenni. Emellett szervez nyelvtanfolyamokat, vállalkozási ismereteket, gazdálkodási ismereteket, hagyományos mesterségeket visszatanuló képzéseket, foglalkozásokat, önismereti csoportokat működtet. A mindennapi életben jól hasznosítható információszerzéshez ismeretterjesztő előadások szervezésével járul hozzá. Az oktatás mellett felnőttképzési tanácsadó szolgáltatást is végez az intézményhálózat keretei között: munkaügyi tájékoztató szolgálatot, ingyenes jogi tanácsadást, informatikai tanácsadást, EU-pontokat, ifjúsági tanácsadó irodákat működtet, valamint táplálkozási-, életvezetési tanácsadást nyújt, szűrővizsgálatok szervezését végzi. A konkrét tanácsadói szolgáltatások mellett, a legtöbb kistelepülésen a helyi népművelő, szervező, szakmai segítséget is nyújt a helyiek ügyes-bajos dolgainak elintézéséhez (pl.: segélyigénylés, önéletrajz elkészítése, közüzemi problémák esetén hivatalos levelek
4
fogalmazása, telefonok, adatok keresése, hirdetések feladása, munkakeresés, iskolakeresés stb.), de a civil kezdeményezések megvalósításának is sokszor bábái. A prevenció és a korrekció része az amatőr művészeti tevékenységekben (színjátszás, versmondás, fotózás, filmezés, rajzolás, festés, néptánc, társas tánc, kórus, zenélés, bábozás, gyöngyfűzés, nemezelés, korongozás, fafaragás, kosárfonás, stb.) való részvétel biztosítása is. Az amatőr művészeti tevékenység, amellett, hogy kellemes időtöltés, a fiatalokat fenyegető kallódás, bandázás, céltalan lődörgés, drogozás alternatívája, prevenciós, személyiség fejlesztő aktivitás is. Növeli az önbizalmat, fejleszti az önkifejezési képességet, előhívja a kreativitást, megmutatkozási lehetőségeket biztosít, ami a család, a barátok, a szomszédság, a helyi közösség elismerését vívja ki, növelve evvel az egyén önbecsülését. Nem elhanyagolható hozadéka az sem, hogy megtanít csoportban alkotni, dolgozni, másokra odafigyelni, másokat megismerni és megérteni, toleránsnak és szolidárisnak lenni. A különféle informális és non-formális tanulási, képzési módokban, a tanfolyamokon, amatőr művészeti klubokban, szakkörökben való részvétel nemcsak a leszakadás hatékony ellenszere és a felzárkóztatás hatékony eszköze, de csírája a polgári létforma kialakulásának is. Tapasztalataink és a szakirodalom szerint is, azok, akik aktívan részt vesznek ilyen jellegű tevékenységekben, más területen is aktívabbak, a közösségért tenni akarókká válnak. Közülük kerülnek ki a falu/városvédő egyesületek és más helyi szerveződések kulcsemberei. Sokszor őket találjuk meg a helyi médiák közreműködői, a lakóhely parkosítását kezdeményezői, a helyi fesztiválok, rendezvények, ünnepek önkéntes segítői, de az állampolgári jogaikért küzdők élharcosai és szervezői között is. A polgári lét része az aktív ténykedés mellet a passzív szórakozás, kulturálódás is. A közművelődési intézményhálózat és szakemberei a magas kultúra különféle eseményeire szerveznek utazásokat vagy hívnak meg előadásokat, ha tehetik, a kisebb, köztük a hátrányos helyzetű településekre is. Emellett sokszor maguk is, a szegényebb rétegek számára is elérhető, ingyenesen látogatható műsorokat, ünnepeket szerveznek, melyeknek részét alkotják a kultúra komolyabb és könnyedebb alkotásai. Célcsoportok, azaz kinek szolgáltat a közművelődés? Amellett, hogy a közművelődési munka rutinja sokkal inkább alkalmas az „átlagos” igények kielégítésére, így mindenkinek szolgáltat, törekszik arra is, hogy a sokféleképpen differenciált, különböző hátrányos helyzetű csoportokat is elérje. A legfontosabb három ilyen csoport a fiatalok, az idősek és a romák. Tevékenységének célja a munkaerőpiacról már kivonult idősek esetében, az elszigetelődés, a feleslegesség érzés, a magány oldása, az idősek társadalomba való visszavezetése, aktivizálása. A fiataloknak szubkultúrájuknak megfelelő programok kínálatával igyekszik csökkenteni a kisebb településekre jellemző elvándorlást, valamint tehetséggondozással és a tudástársadalom követelményeinek megfelelő tudás terjesztésével, képességeik kibontakoztatását segítő programokkal a hátrányos helyzetű családok gyermekeinek leszakadását. A romák felzárkóztatása, a helyi társadalomba való integrálása a közművelődés számára is óriási kihívást jelent. Kettősség jellemző, egyrészt nyitott számukra minden program (ami bár
5
természetes kéne legyen, de a mai társadalmi körülmények között, már ez is nagy szó), másrészt erőfeszítések történnek arra, hogy ahol igény és megfelelő számú cigány népesség él, saját kulturális igényeiknek megfelelő és szokásaikat figyelembevevő közösségi házak is működjenek. A közművelődés feltételrendszere, infrastruktúrája és humán erőforrása azonban nem teszi mindenhol lehetővé, hogy az említett, speciális helyzetű célcsoportok igényeit maradéktalanul ki tudja elégíteni. III.
A közművelődési tevékenység működési feltételeinek hiányosságai, nehézségei
A közművelődés a következő hiányosságokkal és nehézségekkel küzd: • a hálózat nem teljes, épp a legelmaradottabb településeken sérült a leginkább • sok az otthoni kényelemből is elérhető konkurenciája: tv, dvd, internet • sokszor motiválatlan, lecsúszott, önmagukért tenni képtelen, megkeseredett, a feleslegesség érzetével küzdő embereket kellene kimozdítania, felráznia, aktivizálnia, amihez • nincs mindenhol elegendő szakember, nincs mindig elegendő (speciális felkészültséggel is rendelkező) szakértelem • forrás hiányos és pazarló egyszerre • a média számára szinte láthatatlan • mivel nem elég látványos a tevékenysége, alacsony a presztízse és gyenge érdekérvényesítő (az elitkultúrához képest is), miközben a legtöbb emberhez jutnak el szolgáltatásai, a legszélesebb rétegeket tudja aktivizálni • a közművelődés, a kultúra hatását nehéz számokban mérni, ami tovább gyengíti érdekérvényesítő képességét, kiterjedése horizontális és nem vertikális • sokszor a helyi politikának, polgármesternek alárendelt, ami szerencsés esetben előnyös, de sokszor megköti a szakember kezét, nem engedi érvényesülni a jó kezdeményezéseket IV.
Javaslatok a leszakadt rétegek felzárkóztatására
Általában a komplex problémák megoldása is csak komplex módon történhet. Így van ez a periférián élő, hátrányos helyzetű csoportok felzárkóztatásával is. Nincs egyetlen általános csodaszer. Lokálisan, az egyes településeken sokféle egyedi megoldást kell alkalmazni, amihez a közművelődés és közösségfejlesztés sajátos eszköztárával, szerszámkészletével tud hozzájárulni. Az egyedi megoldások mellett azonban szükséges néhány olyan általános feltétel biztosítása, melyek nélkül csak elégtelen félmegoldások, nem hatékony, erőforráspazarló működés lesz az eredmény. Ezek a szükséges feltételek a következők: • • • •
munkahelyteremtés komplex fejlesztés (gazdasági, szociális, egészségügyi stb.) közművelődési tevékenység továbbfejlesztése a szocio-kulturális „üzemmód” felé civilek, önkéntesek, vállalkozók, egyház és minden fontosabb helyi szereplő együttműködése
6
• alulról jövő kezdeményezések és az ezeket támogató, rásegítő központi akarat összefésülése • több település (mikrotérségi vagy más) együttműködésének ösztönzése, helyi igény és erőforrás felmérő kutatások alapján közös fejlesztési stratégiák készítése, koordináló, fejlesztő szakember biztosítása • erőforrás hiányos településekre egyedi finanszírozási megoldások kidolgozása és alkalmazása • hosszútávon fenntartható, folyamatos működési feltételek kidolgozása és biztosítása (egy-két, három éves helyett) • gyakorlat orientált közművelődési szakemberek (romák is!) képzése, a kisebb településeken is folyamatos jelenlétük biztosítása • pályázatíró szakemberek biztosítása • megfelelő és egyszerű pályázatok kiírása • a jó gyakorlatok terjesztése (könyvek, esettanulmányok, módszertani anyagok)
A tanulmány következő részében az eddig röviden bemutatott kérdésköröket, problémákat, megoldási javaslatokat statisztikai adatokkal, kutatási eredményekkel és nemzetközi illetve hazai jó példákkal illusztrálva fejtjük ki bővebben.
7
Bevezető Napjaink különösen súlyos társadalmi problémái, a szegénység, a munkanélküliség, a romakérdés, a leszakadó rétegek hátrányos helyzete gazdasági, egészségügyi, kulturális, szociális, lakásügyi, oktatásügyi problémák egymásra halmozódásából jöttek létre. A társadalom szinte minden területén jelentkező megoldatlan problémák, a lakosság nagy részét érintő sokféle bizonytalanság, kiszámíthatatlanság oda vezetett, hogy a társadalom mentális állapota, stressztűrő képessége, a társadalmi kapcsolatok erőssége, a társadalmi tőke, a bizalom szintje soha nem látott mértékben romlott. Kopp Mária és munkatársai kutatásai számszerűen is bizonyítják mindennapi tapasztalatainkat: „Hazánkban a társadalmi tőke és az anómia mutatói elképesztően rosszak. 2002-ben a megkérdezetteknek még "csak" a 40 százaléka vallotta, hogy a legbiztosabb nem bízni senkiben, senki sem törődik azzal, mi történik a másikkal, nincsenek közös értékek és célok. Ez az arány mára 70 százalékra emelkedett. Ezzel szemben a svédek 30 százaléka vélekedik így. A hazai lakosság attitűdje jókora stresszforrás, amely jelentős mértékben befolyásolja az idő előtti halálozást. Holott a társadalmi tőke nagyon komoly gazdasági erőforrás. Az emberek közötti bizalom, az, hogy egy vállalkozóban, a munkatársaimban megbízhatok, alapvető lenne a gazdaság számára.” 1 „Vizsgálataink is azt mutatják, hogy azok, akik részt vesznek valamilyen civil szervezet munkájában, minden szempontból jobb lelkiállapotban vannak, mint azok, akik nem. Sajnos, ezeknek az embereknek az aránya csökkent 2002 óta, holott a rendszerváltás után Magyarországon alakult meg a legtöbb civil szervezet a szomszédos országokhoz képest.” 2 Egy másik vizsgálatból, a European Social Survey közbizalom kutatásából 3 szintén kiderül, hogy Magyarországon európai összehasonlításban is kirívóan alacsony a bizalom szintje, ami a társadalmi aktivitásra és a cselekvő élet adta lehetőségekre is bénítóan hat. Hét értékdimenziót vizsgálva három jellegzetes csoportot különítenek el: a cselekvőket, a lázadókat és a szenvedőket. A vizsgálat kimutatja, hogy Magyarországon az európai átlagnak több mint kétszerese, 67% a szenvedők aránya, míg a cselekvők 10%-os aránya a második legalacsonyabb Görögország után.
1
http://www.dke.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=132:kopp-mar Kopp, interjú, HVG: http://hvg.hu/velemeny/20081114_lelek_valsag_kopp 3 Csepeli György – Prazsák Gergely: Örök visszatérés? Társadalom az információs korban. Budapest, 2010. Jószöveg. 159-214.o 2
8
A helyzet javulása, enyhítése csak akkor képzelhető el, ha komplex, egymásra épülő, több területet érintő megoldások születnek. Bár a közművelődés, és általában a kultúra hatással van az élet minden területére, önmagában nem tud gyógyítani, legfeljebb néhány megfelelő akupunkturális pontot eltalálva enyhülést tud hozni. Feltételrendszere ehhez részben adott, még mindig értékes intézményhálózattal és sok szakemberrel rendelkezik. A művelődési házak hálózata minden más kultúraközvetítő intézménynél (színház, mozi, koncertterem) sűrűbben fedi le a településeket, ezért esélykiegyenlítő szerepe, lehetősége óriási. Ez az az intézményhálózat, melyet a társadalmi rétegek legszélesebb köre tud elérni. Sokszor kínálnak ingyenes programokat, ami a hátrányos helyzetűek számára is elérhetővé teszi a kultúrát. Esélykiegyenlítő szerepét azonban nem tudja maradéktalanul ellátni, mivel – miközben számtalan helyen megújultak a művelődési házak, illetve az ezt a funkciót betöltő különböző elnevezésű helyek, színterek – erősen sérült az intézményi hálózat, sok helyen megszűntek vagy a működést ellehetetlenítő módon tönkrementek, és szakember hiánnyal küzdenek. Pedig, mint a Magyar Művelődési Intézet és Képzőművészeti Lektorátus (MMIKL) az MTA Szociológia Kutató Intézetével közösen végzett kutatása rámutat: „a művelődési ház léte falun közügy, a lakosság 4/5-e számára nagyon fontos, hogy legyen.” 4 „Ma falun minél szellemibb egy érdeklődés, annál kisebb mértékben talál magának utat, hogy cselekvésekben megnyilvánuljon. Az eredmények kulturális tanácstalanságot és bizonytalanságot tükröznek, s a helyben elérhető szakértő segítség hiányára hívják fel a figyelmet.” 5
4
Lipp Márta: „A falusi lakosság közművelődéssel kapcsolatos elvárásai és szabadidős szokásai” 3 éves periódust átfogó longitudinális kérdőíves vizsgálat 5 Lipp Márta: Kísérlet az érdeklődés értelmezési kereteinek kialakítására, 5 faluban történt kutatás alapján in:
9
A problémát súlyosbítja, hogy jellemzően épp a legrosszabb helyzetű kistelepülések (szegénység, magas munkanélküliség, magas roma arány) üresedtek ki, ezeken a helyeken már se iskola, se közművelődésre, vagy akárcsak összejövetelre alkalmas hely, se szakember, se értelmiség nincs. Ezer főnél húzható meg az a határ, ami felett nagy valószínűséggel mind oktatási, mind kulturális intézmény működik a településen. Az ezer fő alatti települések 6,5%án nincs egyik sem (ez 111 települést jelent), ez az arány az ezer-háromezer fő közöttieknél már csak 1%. Szintén intézetünk kutatásaiból kiderül, hogy: • •
• •
a legkisebb települések 60%-ában biztosított – legalábbis formálisan –az intézményi és szakemberi háttér. 40%-ban vagy az egyik vagy a másik, vagy mindkettő hiányzik. az ezer fő alatti településeknek mindössze egyharmadában működik közművelődési szakember, a néhány ezres lakosúaknál pedig 70-90% körüli ez az arány, s ebbe a részmunkaidős - tehát a heti egy-két órát dolgozó részmunkaidősök is beleszámítanak. 6 700 településen, kb. fél millió ember nem jut hozzá közművelődési szolgáltatáshoz a települések 20%-án nincs egyetlen közművelődésért, kultúráért felelős szakember sem. Egyes megyékben, épp a leghátrányosabb helyzetűekben, 30-40%-ot is eléri ez az arány. 7
A következőkben azt tekintjük át, hogy a közművelődés, amellett, hogy feladata minden állampolgárnak lehetővé tenni a közösségi művelődést, milyen (hátrányos helyzetű), veszélyeztetett csoportokra fordít vagy kellene kiemelt figyelmet fordítania, de a bemutatott hiányos eszközrendszere vagy tudása miatt mégsem teszi.
1. Kiemelt célcsoportok a közművelődésben Időskorúak A közművelődési és közösségfejlesztési tevékenységnek kiemelt célcsoportja az idősek Az idősek speciális helyzetét az adja, hogy már nem aktív dolgozók, így több szabadidejük van, ami egyszerre jelenti humán erőforrását és potenciális résztvevőjét a közművelődésnek. Erőforrásai az önkéntes munkának, a civil életnek, közönségei, résztvevői a kulturális és közösségi programoknak. Kiemelten fontosak rászorulóként is, mert lévén inaktívak, elveszítették társadalmi beágyazottságuk egy fontos szeletét, a kapcsolatokat és a világról való tájékozódás sokszor meghatározó közegét jelentő munkahelyet. Elmagányosodásuk, elszigeteltségük, kirekesztettségük, testi-lelki betegségek kialakulása ellen dolgozik minden olyan elfoglaltság, amiben örömüket lelik, amivel tájékozottságukat, tudásukat, ismereteiket frissíthetik, gyarapíthatják, vagy az olyan tevékenységek, amiben érzik, hogy szükség van rájuk.
6
A művelődési házak-színterek és könyvtárak tevékenysége sok helyen nehezen elválasztható egymástól, hisz gyakran egy épületben működnek, vagy összevont intézményként, s az is előfordul, hogy a szakember egy személyben lát el művelődésszervezői és könyvtárosi feladatokat. 7 Talata-Dudás Katalin: Kulturális intézmények a 30.000 fő alatti településeken, SZÍN 14/4, 2009. augusztus
10
Az idősek problémája a közművelődéssel kapcsolatosan tehát több nézőpontból is érdekes: mennyire aktivizálhatóak, mint tanulók (számítógép, nyelv, stb.), mint passzív befogadók/fogyasztók (színházi, zenei stb. közönség), mint aktív segítők, önkéntesek programok szervezésében (utazások, kirándulások, stb.), illetve kivitelezésében (főz, takarít, rendezget, szab-varr, stb.) és mennyire aktivizálhatóak amatőr művészeti tevékenységre, akár gyerekkori vágyaik, nem kiélt művészeti képességeik felfedezésére, fejlesztésére.
Statisztika Először azt vizsgáljuk, mit mutat ebből a közművelődési statisztika. Sajnos, csak keveset. A sokféle, színes tevékenységi kör a statisztikák számára óhatatlanul egybemosódik, s lesz belőlük három nagy tevékenységi kör (művészeti csoport, nyugdíjas klub, tanfolyamok); amire egyáltalán találunk kor szerinti bontásokat: a nyugdíjasklubok tagjainak száma 2006 óta erősen növekszik, s 2009-ben bő 257 ezer főt jelentett. (A többi klubnál, szakkörnél nem áll rendelkezésre a részvevők korstruktúrájára vonatkozó adat.) a művészeti csoportok tagjai közül mintegy 27 ezer fő a 60 éves vagy idősebb, a tanfolyamoknál ez a szám 16 ezer fő körüli. Egyes művelődési formákon résztvevő idősek száma (fő) 2006 nyugdíjasklubok tagjai művészeti csoportok 60 éves és idősebb tagjai tanfolyamok 60 éves és idősebb résztvevői együtt
2007
2008
2009
198 809 233 995 275 525 257 441 29 879
24 453
26 781
26 667
13 919 17 171 19 007 15 533 242 607 275 619 321 313 299 641
Feltételezésünk és közvetett adatok szerint erősen el vagyunk maradva az európai átlagtól az idősek aktivizálása illetve aktivitása tekintetében. A nálunk fejlettebb társadalmakban az időskori tanulás, az önkéntesség és a hobbi tevékenység is elterjedtebb.
Jó példák Ugyanakkor vannak jó kezdeményezések itthon is. Jó példával szolgál az időskorúak aktivizálására, a minőségi időskor megteremtésére, az újbudai, a 60+ életkorúakat megcélzó Q-Aging Projekt 8 , melynek egyik legfontosabb eszköze volt az önkéntesség és öntevékenység kialakítása-megerősítése az időskorúak körében. A folyamat generálásában az MMIKL közösségfejlesztő osztálya vett részt. Munkájuk legfontosabb eredményei a következők voltak: - szomszédsági önkéntes hálózat (szöh) alakul és működik Albertfalván, Őrmezőn, Gazdagréten és Kelenföldön - Lágymányosi Közösségi klub alakul, kéthetenkénti találkozókkal 8
http://www.hbhe.hu/2010/07/02/q-ageing/
11
-
helytörténeti fotókör alakul, kiállításokat is szerveznek megalakul a 60+ Médiaműhely honlappal, de ezen kívül eddig már 200-nál több cikket írtak az Újbuda újságba is 60+ rádiósok Hatvanon túl c. magazinműsorban eddig 30 önálló anyaggal jelentkeztek számítógépes belső képzéseken vettek részt a szöh tagok több közösségi eseményt szerveztek: Portré Pódium, Nagyi mesélj! (Nagymamák óvodákba járnak mesélni nagy sikerrel. Meséikből könyv is készült, saját illusztrációkkal), bőr(gyógyász) tanfolyam, Szent Iván éj
Szintén a jó példák sorába tartozik a Budapesti Művelődési Központ által indított, időseknek szóló számítógépes képzés, a Kattints rá nagyi!, majd a Folytasd Nagyi! Indulása óta országszerte, számtalan településen követik példáját, mozgalommá vált. Több városban nehéz bejutni a képzésekre.
Ifjúság Általános, jól ismert probléma a szakmában és azon kívül, az amúgy is csökkenő számú fiatalok nagyobb településekre, városokba történő elvándorlása. Ennek következtében sok kis település elöregedik, elveszti életképességét, helyi szolgáltatásai megszűnnek. E folyamattal szemben a közművelődés szinte tehetetlen. Súlyosbítja a helyzetet, hogy azok a fiatalok maradnak a kistelepüléseken, akik a legrosszabb helyzetűek, képzetlenek, vagyontalanok, életkilátásaik rendkívül kedvezőtlenek, ami lefelé gyűrűző spirálként motiválatlanságot és igénytelenséget szül. Azokon a településeken van remény mégis elérni őket, ahol van még iskola, különösen, ha az maga is aktív az iskolán kívüli programok szervezésében. Az ifjúság és a közművelődés viszonya ellentmondásos. Sikeres közreműködője a tehetséggondozásnak, a felmenő versenyek szervezésének, a sport tevékenységeknek, a sportklubok működtetésének. Nehezebb feladatot jelent az általában - sokszor a fiatalok szubkultúráját kevéssé ismerő -, idősebb generációhoz tartozó közművelődési szakemberek számára, hogy vonzó művelődési, szórakozási, közösségi programokat találjanak ki a fiatalok számára. Ezért is szorgalmazzák sok településen azt, hogy a fiatalok maguk szervezzék meg a megfelelő programokat. Nem ritka, hogy a művelődési házban külön helyet, klubot biztosítanak számukra, melynek működtetését, programokkal való feltöltését is rájuk bízzák. Ezek a kezdeményezések azonban sokszor elakadnak amiatt, hogy nincs a fiatalok között vagy mellett egy erős, jól szervező egyéniség, akinek van kedve, ideje, tudása, tehetsége és megfelelő kapcsolati hálója a fiatalok mozgósítására. A fiatal korosztályok aktivizálására fokozottan érvényes a szakma sikerességét általánosan is jellemző feltétel, a „kell egy ember”, és a siker még ekkor sem biztosított. Nem egy olyan esetet ismerünk, amikor a fiatalok szétverték a rájuk bízott helyiség, klub berendezését, vagy túl hangosan szórakoztak, ami a lakókat zavarja. Az eredmény nem kétséges, elveszik a kulcsokat és megvonják tőlük a további lehetőségeket. Néhány helyen azonban rájöttek arra, hogy nem szabad egyedül hagyni a fiatalokat és támogatással, képzéssel jó „művelődés” szervezők válhatnak belőlük. 9 (Erre jó példát ismerünk Lengyelországban, ahol 100 településen jött létre öntevékeny ifjúsági klub. A mozgalom civil szférából érkező vezetője, ma már komoly európai forrásokból biztosítja a fenntarthatóságot, melynek része egy kis kezdőtőke biztosítása is a klubok számára) 9
Ennek intézményesített formája a pár éve működő ifjúságsegítő szakképzés is. (Pécsi Tudomány Egyetem)
12
Az Intézet "Kell egy hely" c., a művelődési házak felújításáról, építéséről szóló kerekasztalsorozatának egyik eseményén résztvevő ifjúsági módszertani iroda képviselője szerint a fenntartó és a fiatalok közötti együttműködést megkönnyítheti, ha a fiatalokat bevonják a művelődési ház felújításába, mert tapasztalataik szerint akkor inkább magukénak érzik azt és vigyáznak rá.
Statisztika A közművelődési statisztikában is tetten érhető a fiatalok aktivizálásnak problémája: a számsorok azt mutatják, hogy míg a 14 év alatti gyerekeknek még a 20%-át érik el a közművelődési intézmények programjaikkal, az idősebbek, a 15-29 éves ifjúság körében alacsonyabb, már csak 8% a szervezett művészeti csoportokban, tanfolyamokon-képzéseken, klubokban résztvevők aránya. 15 éven aluli résztvevők a közművelődési szervezetek programjain Rendszeres művelődési formák együtt (művészeti csoport, tanfolyam, klub) 5-14 éves lakosság 15 éven aluli résztvevők az 5-14 éves lakosság %-ában
2006
2007
2008
2009
202 620 1 075 062 18,8
205 391 1 047 498 19,6
201 366 1 025 258 19,6
212 617 1 005 327 21,1
15-29 éves résztvevők résztvevők/tagok a közművelődési szervezetek programjain (fő) Rendszeres művelődési formák együtt (műv. csoport, tanfolyam, klub) 15-29 éves lakosság 15-29 éves résztvevők a 15-29 éves lakosság %-ában
2006
2007
2008
2009
171 994 2 120 149 8,1
159 931 2 074 326 7,7
170 275 2 029 727 8,4
157 109 1 986 614 7,9
Ha helyi szinten nem is mindig sikerül megoldani a közművelődésnek a fiatalok aktivizálását, a civil kezdeményezések, országos szintű hálózatok szolgáltatásaikat felhasználva, ajánlva, enyhíteni tudnak ezen a helyzeten.
Jó példák PANKKK Az ifjúsági korosztály szocializációjának egyik legfontosabb formája a kortársakkal való együttlét. Az egyes generációk - így a mai ifjúság is - saját kulturális nyelvet beszélnek, így saját zenei világot is teremtenek, amelyben megfogalmazzák, kifejezik véleményüket a világról. A Pankkk (Program A Nemzeti Kortárs Könnyűzenei Kultúráért) támogatási modell – az iparág fejlesztése és a hozzá kapcsolódó gazdaság kifehérítése mellett – segíti a fiatalok önkifejezését, közösségeik építését. A program közel 70 településen járult hozzá kortárs zenei klubok létrejöttében, támogatta a fiatal könnyűzenei, népzenei, jazz műfajban jelentkező tehetségek indulását (első lemez elkészítése), évente 30 tehetségkutató megrendezését. A program által támogatott kezdeményezések közül hármat mutatunk be:
13
Peron Music Alapítvány Tatabánya Az alapítvány a tehetséggondozás és a művészetpedagógia eszközeivel próbálja segíteni a hátrányos helyzetű fiatalok életminőségét Komárom-Esztergom megyében. Esélyegyenlőség programjában eleinte a 10-25 év közötti gyermekeket és fiatalokat támogatták (tehetséggondozás és táboroztatás), később a 2-3 éves kicsiket is felvállalták a Gyermekgála rendezvényen (ebben egészséges és sérült kicsik együtt vehetnek részt) keresztül. 1994 és 2006 között közel 300 fő állami gondozott gyermek táborozhatott velük, Magyarországon és Svájcban. 2003-tól mentorálást is végeznek az állami gondozott gyermekek körében. Tehetséggondozó programjuk a zene, tánc és képzőművészet területén tehetségkutató rendezvényeket, fesztiválokat támogatott, valamint az infrastruktúra kialakítását, helyi és regionális egyesületek alakulását segítette. A program évente ötezer fiatalnak nyújt kulturált közösségi szórakozást, táborozási lehetőséget és kreatív alkotási tevékenységet. Helyiérték Egyesület Balatonboglár Az egyesület célja, hogy megakadályozza a régió fiatalságának - különös tekintettel az értelmiségi fiatalokra - elvándorlását a térségből. Koordinálja és segíti a regionális ifjúsági szerveződések munkáját, támogatja a fiatalokat a továbbtanulásban, magasabb végzettség megszerzésében, valamint az álláskeresésben, elhelyezkedésben. Segíti a tehetségek felkutatását, új tehetségfeltáró és gondozó formákat teremt, diákrendezvényeket, képzéseket, ismeretterjesztő előadásokat szervez és támogat. Létrehozta az Ifjúsági Információs Irodát, ifjúsági klubot, a régiós ifjúsági stratégiát, és a tevékenységet fenntartó ernyőszervezetet KÖSZIKE (Kistérségi Összefogás Ifjúsági Kerekasztal) néven. Ez a szervezet ad teret a fonyódi kistérségi fiatalok számára az együttlétre, együttműködések alakulnak ki, közös programokat hoznak létre és bonyolítanak le. Bekapcsolódtak az országos mozgalmakba (kamaszparlament, mobilitás akciók) partneri kapcsolatokat ápolnak több hasonló szervezettel. Más-Mozaik Kulturális Egyesület - Rocksuli Az egyesület tizenkét éve indította el – Magyarországon egyedülállóként - a rock zene alapfokú képzését. Mivel a rockzene "csoportos" műfaj, azaz társakkal együtt játszandó, a hangszeres oktatás kis csoportokban (2-3 fő) történik. Emellett nagyon fontosnak tartják, hogy az órán megszerzett ismereteket zenekari gyakorlat formájában ki is próbálhassa mindenki, ezért az iskolán belül szerveznek olyan alkalmi zenekarokat, amelyek feldolgoznak, megtanulnak előadni valamilyen számot. Ezeket a produkciókat a félévi vagy évi koncerteken be is mutatják, ahol a tanulók a magyar rock zene élvonalába tartozó művészekkel játszhatnak együtt. Lényeges szempont, hogy nincsenek a jelentkezésnek feltételei, vagyis nincs korhatár, bárki jelentkezhet, lehet kezdő, haladó. Az oktatás az iskola felszerelésein történik, ezen kívül az oktatóanyagokat is ők biztosítják, bizonyos hangszerek esetében kölcsönzési vagy gyakorlási lehetőséget biztosítanak. Az egyesület 1995 óta működtet egy zeneterápiás csoportot, melyben gyengénlátó, vak, Down-szindrómás fiatalok tanulnak egészséges társaikkal együtt. A kortárssegítő munka fontossága, valamint a fogyatékos fiatalokon, gyerekeken való segítés alapozta meg azt a gondolatot, hogy öntevékeny csoportként tudatosan vállalják a fogyatékos fiatalok szabadidejének, táborainak szervezését.
14
Mobilitas Országos Ifjúsági Szolgálat A Nemzeti Erőforrás Minisztérium ifjúságpolitikai háttérintézménye, a Foglalkoztatási Hivatal keretein belül működő Mobilitás helyi irodái számos szolgáltatásukkal próbálnak az ifjúság problémáin segíteni. Illusztrációként egyik helyi irodájuk, a budapesti Iránytű Ifjúsági Információs és Tanácsadó Iroda tevékenységét mutatjuk be. Az iroda10 minden betérő fiatal számára térítésmentesen, várólista nélkül, anonimitását tiszteletben tartva nyújt segítséget, ezzel elősegíti, hogy olyan gondokkal (kábítószer-fogyasztás, alkoholizmus, családon belüli erőszak) is igénybe merjék venni, amelyeknél inkább az elhallgatás, a probléma tagadása a jellemző. Tevékenységi területeik: mentálhigiénés tanácsadás-egyéni segítségnyújtás, ezen belül például család-, párkapcsolati és pályaválasztási tanácsadás, anonim AIDS-szűrés, mediáció. Együttműködve a kerület iskoláival prevenciós napokat szerveznek, osztályfőnöki órák keretében tartanak tájékoztatást a szenvedély- és drogproblémákkal, a szexuális úton terjedő betegségek megelőzésével, s tanulás-módszertannal kapcsolatban. Módszereik között szerepel a talpra állt szenvedélybetegek meghívása a prevenciós foglalkozásokra. Információszolgáltatást nyújtanak a legkülönbözőbb témákban: többek között segítséget tudnak nyújtani külföldi csereprogramokkal, pályázatokkal, diákmunkával, munkalehetőségekkel kapcsolatban. Ingyenes matematika-korrepetálást tartanak. Mindezeken túl módszertani központként segíti a megyében működő, s főleg az újonnan alakuló ifjúsági irodák, IKSZT-k (Integrált Közösségi Szolgáltató Tér) működését. A fiatalok szubkultúráját, sokszor „láthatatlan” kulturális igényeit próbálja sokoldalúan kiszolgálni a Factory Aréna (Miskolc) 11 Egy régi gyárépület hasznosításából ma már Factory Arénaként működő csarnok az extrém sportok központja és az underground kultúra fellegvára lett Miskolcon és a régióban. A Skate Park épített elemekkel vonzza a görkorcsolya, gördeszka, BMX és mountain bike szerelmeseit. A csarnokban található labirintus otthont ad különböző művészeti installációnak, egyéb szabadidős tevékenységnek. Az Arénában megépült a régió első szivacsgödre, s egy európai szintű Falmászó Központot is létrehoztak. Az épületben klubhelyiséget is kialakítottak, ami a közös délutánok, valamint a hétvégi szórakozások helyszíne, s itt nyílik mód különböző zenei stílusú zenekarok bemutatkozására is. A rajzolni és festeni vágyó graffitisek számára nagy falfelületeket biztosítanak és versenyeket is szerveznek. A graffiti legalizálásával így a fiatalok nyugodt körülmények között próbálgathatják rajztudásukat, hogy később megörökíthessék legszebb műveiket egy – egy közterületen, melyhez nyugodtan adhatják nevüket is. Néhány további vonzó cím a programokból: Hanggyár – zenei műhely: szervezett zenés megmozdulás, ahol a fiatalok együtt dobolva egyfajta csoportos ritmusterápián vehetnek részt, mely extrém módon hat emlékezeti és nonverbális kommunikációs képességeikre. Kortárs képzőművészeti kompetenciafejlesztő műhely: különböző társadalmi hátterű fiatalok kulturális integrációjának megvalósítása, egyeztetési gyakorlatok kimunkálása: a szociális érzékenység, a vizuális kommunikáció fejlesztése az alkotási folyamatokban, a következő témákban: fotó, installáció, landart, videó, streetart. A projekt második felében az igazán lelkes, érdeklődő és tehetséges hátrányos helyzetű fiatalok gondozása, helyi és országosan is elismert művészek által kisebb csoportokban. 10
A Magyarországi Ifjúsági Információs és Tanácsadó Irodák Szövetsége Szakmai-etikai kódexének megfelelően 11 http://factoryarena.hu/projektek/megvalosult-projektek/
15
A Vasgyár történetét feldolgozó helyismereti műhely: a képzés elsődleges célja a fiatalok lokális identitásának erősítése, Miskolc és Diósgyőr-Vasgyár (kolónia, Ó- és Újgyár) történeti értékeinek megismertetése, a mára degradáló előítéletekkel terhelt fogalmak árnyalása, a valaha virágzó nehéziparral és a hozzá kapcsolódó ipari örökséggel, ill. ezek társadalmi kontextusával kapcsolatos tudás elmélyítése. MŰÚT tehetséggondozó klub: tehetséges, hátrányos helyzetű diákok írói kompetenciáinak fejlesztése, bevezetés a szépirodalomba, mint alkalmazott művészetbe. Az Arénában lelt otthonra az Ipari Alpin Oktató Központ, a Miskolci Sportlövészet és több civil szervezet is. Add tovább! Fiatalokkal a települési közösségekért program 12 Ez a fiatalok mozgósítására építő demokrácia- és közösségfejlesztő országos önkéntes tanulási mozgalom, melyet 2010 áprilisában indított útjára a Közösségfejlesztők Egyesülete, a Civil Kollégium Alapítvány, a Magyar Művelődési Intézet és Képzőművészeti Lektorátus, a Közösségi Kapcsolat Alapítvány, az Életfa Segítő Szolgálat Egyesület, a Napklub Alapítvány és az Istenkúti Közösségért Egyesület, a kezdeményezők konzorciuma. A mozgalom során az idősebb fiatalok együtt dolgoznak településükön a fiatalabbakkal, a felsőoktatásban tanulók tanító és facilitátor szerepet vállalnak a segítségükre igényt tartó településeken. A mozgalom konkrét cselekvési terepet biztosít a fiatalok és oktató-nevelő intézményeik, szervezeteik társadalmi szerepvállalásához, ugyanakkor elősegíti a települési közösségek megújulását és mindezzel hozzájárul a magyar demokrácia megerősödéséhez. A részvétel legfőbb alapelvei az informalitás és az önkéntesség. A kezdeményezők országos találkozókat, munkacsoport-összejöveteleket szerveznek, képzéseket tartanak, helyi szervező központokat hoznak létre és mozgalomszervező közösségi oldalt működtetnek. Másik fontos, a fiatalok elérését célzó kulturális-közösségi kezdeményezés a Települési Gyermek- és Ifjúsági Önkormányzatok 13 . A gyermek és ifjúsági önkormányzat fogalma nem magyar találmány, az első gyermekönkormányzatok (rövidebben: GYÖK-ök) 1992-ben francia minta alapján jöttek létre országunkban. A gyermekönkormányzatok célja, hogy az adott településen élő fiatalok létrehozhassák saját képviselőtestületüket, annak érdekében, hogy korosztályuk érdekeit képviselni tudják, együttműködve településük önkormányzatával. Ezáltal elérhető, hogy az ifjúsági önkormányzatokból olyan fiatalok nőjenek fel, kik fiatalon elsajátítják és megértik a demokratikus működés alapvető szabályait, valamint az aktív ifjúsági önkormányzati munka által olyan készségekre és kompetenciákra tegyenek szert, melyek által problémamegoldó képességük nő. Megtanulhatnak pályázatot írni, programot szervezni, számos nem-formális képzésen vehetnek részt, s emellett természetes módon köteleződnek el a településük mellett, s válnak aktív, öntevékeny állampolgárokká. Működésük akkor lehet sikeres, ha ahhoz a felnőtt önkormányzat pénzeszközöket és döntési jogköröket ad át, ha véleményüket az őket érintő kérdésekben nem csak kikéri, de komolyan is veszi.
12 13
http://addtovabb.kozossegfejlesztes.hu http://www.gyiöt.hu
16
Romák Legégetőbb társadalmi problémánk a roma felzárkóztatás kudarca. A közművelődési szakma ritkán kezeli kiemelt célcsoportként, illetve célként a roma integrációt. Ennek oka sokrétű: legtöbben úgy gondolják, hogy nincs szükség megkülönböztetett figyelemre, hiszen azok a programok, amiket szerveznek, mindenki számára nyitottak, bárki csatlakozhat hozzájuk. Legtöbbször ingyenesek is, ezért úgy vélik, anyagi okok nem indokolhatják a távolmaradást. Előfordul ugyan, bár sajnos mértékét, gyakoriságát nehéz feltárni, hogy épp az ilyen közös, roma-nem roma programok eredményeként a nem romák kivonulnak a művelődési házból, vagy az adott programból, ami megriasztja a szervezőket: nem kérdéses, hogy legtöbb esetben olyan technikákat, trükköket vetnek be, melyek a romákat, illetve a nem megfelelő viselkedésűeket távol tartják. (Hasonló ez a folyamat a fiatalok számára vagy fiatalokkal szervezett közművelődés problémájához, amikor a randalírozó, vagy akár csak nem elég halkan szórakozó fiataloktól megvonják a helyet és a programokat.) Elterjedt az a nézet is, mely szerint nem a szakma kompetenciája a felzárkóztatás, hanem - részben azért is, mert nem roma-, hanem szegénykérdésnek tekintik - a megoldás más, speciális tudást igénylő szakmák (oktatási, szociális) feladata elsősorban. E felfogás mögött többségében implicit, ritkábban kimondott módon, meghúzódik az a beismerés is, hogy valójában nem ismerik a cigánykérdés szociológiai és kulturális aspektusait, a helyi társadalomban elfoglalt helyüket, szerepüket, problémáikat a kellő mélységben. De természetesen vannak kifejezetten a romanem roma együttélést segítő programok is, kiváltképp a célzott pályázatokra való reagálásként. Felmerül tehát a kérdés, mi a jobb megoldás, ha párhuzamos intézményrendszerek jönnek létre, vagy ha a létező intézményrendszerbe épül be a cigánysággal való foglalkozás is, akár művelődési házról, akár könyvtárról, múzeumról beszélünk. A hetvenes-nyolcvanas években, de még a 90-es évek közepéig is láttunk ez utóbbira kitűnő példákat: a Nyírvasvári Kék Láng folklór együttes, vagy a Nagyecsedi Fekete Szemek együttes, akár a Fláre Beás együttes –a művelődési központ támogatásával, kvázi annak együtteseként szervesülni tudott a település, a régió életébe: sorozatos fellépéseik voltak a művelődési házak által szervezett rendezvényeken és számíthattak a kultúra házának támogatására külföldi szerepléseikhez is. Ma csak elvétve látunk ilyen ígéretes és nagy hozadékkal járó együttműködést. Úgy véljük azonban, hogy azokon a településeken, mikrotérségekben, ahol magas a cigányság aránya és aktív a kulturális élete kívánatosabb lenne párhuzamos intézmények létrehozása és működtetése.
Statisztika Az éves közművelődési statisztikákat vizsgálva látszik, hogy a közművelődésben van törekvés a helyzet kezelésére. 2006 óta például nőtt azon közművelődési szervezetek száma, melyek foglalkoznak roma kisebbségi feladatokkal. Ezek egy része valószínűleg olyan, melyeket maguk a romák hoztak létre saját közművelődésük segítésére, a szervezet létrehozójának etnikumát azonban sajnos a statisztika nem árulja el. Az adatok értelmezéséhez a másik két legnagyobb hazánkban élő kisebbség, a németek és a szlovákok kultúrájával foglalkozó közművelődési tevékenység alakulását is bemutatjuk. Ezen összevetésből az látható, hogy a közművelődési feladatokat ellátó roma szervezetek aránya a
17
másik két legnagyobb etnikuméhoz hasonló arányban nőtt, tehát első ránézésre ezen adatsor mögött sem érhető tetten a roma kérdés kiemelt kezelése. A nemzeti-etnikai kisebbségekkel kapcsolatos feladatokkal foglalkozó közművelődési szervezetek aránya 2007-ig 20% körül mozgott, majd 2008-ban növekedésnek indult, s 2009ben 26%-ot ért el. A növekedés mértéke a három legnagyobb létszámú kisebbség, a roma, a német és a szlovák esetén hasonló, 35-43% közötti volt (2009-ben a szervezetek 15,4%-a (450 szervezet) foglalkozott a roma, 10,0%-a a német (290 szervezet), s 3,7%-uk (107 szervezet) a szlovák kisebbséggel kapcsolatos feladatokkal.) A növekedés a – romák esetében – feltehetően a pályázati lehetőségek bővülésével, a németek és a szlovákok esetében pedig az anyaországi kapcsolatok erősödésével (testvérvárosi kapcsolatok), illetve a megerősödött nemzetiségi oktatással, az önkormányzatok ilyen irányú feladatvállalásával magyarázható. Ha igaz a hipotézisünk, hogy a roma közművelődéssel foglalkozó szervezetek számának növekedését a pályázatok száma eredményezte, akkor tehát, mégis beszámolhatunk az ágazat roma probléma iránti érzékenységéről, javítási szándékáról. Nemzetiségi/etnikai kisebbségi közművelődési feladatokkal foglalkozó közművelődési szervezetek száma, illetve aránya
Év 2006 2007 2008 2009
összes adatszolgáltató db 3 555 3 367 3 488 2 901
ebből foglalkozik nemzetiségi/etnikai kisebbségi közművelődési feladatokkal összesen roma német szlovák db % db % db % db % 708 19,9% 437 12,3% 293 8,2% 105 3,0% 691 20,5% 418 12,4% 282 8,4% 100 3,0% 860 24,7% 526 15,1% 331 9,5% 111 3,2% 756 26,1% 446 15,4% 290 10,0% 107 3,7%
Statisztikák hiányában csak tapasztalatainkra, feltevésünkre támaszkodva feltételezzük, hogy a közművelődési tevékenységek közül a romák leginkább a különböző oktatási formák, tanfolyamok, valamint a nagyrendezvények, kiváltképp a falunapok résztvevői, olykor alkalmi fellépői (tánccal, zenével). Amiből a legnagyobb hiány lehet, az a saját kultúrájuk rendszeres és sokrétű, a nem roma közönség számára is tanulsággal szolgáló, az együttélést, az elfogadást segítő megmutatkozási alkalom. Erre nézvést némi támpontot ad a szakfelügyeleti jelentésekből kirajzolódó kép, mely szerint a másság kultúrájának megismertetését szolgáló rendezvények, események száma, színvonala kapta a legalacsonyabb értékelést a szakfelügyelőktől. A másság ugyan sok mindent takarhat, és külön nincs nevesítve a roma kultúra, de valószínűleg sok esetben ezt, vagy más kisebbségi kultúrával együtt, ezt is takarja. Mint az Intézetünk által készített hatástanulmányban írjuk 14 : „gyenge az együtt élő másságok kultúráinak a közvetítését és a tolerancia képességének fejlesztését szolgáló közművelődési feladatellátás (2,99)” A hétféle tevékenységtípusból öt ennél magasabb értékelést kapott. A tevékenységtípus megléte pedig a legalacsonyabb: a szakfelügyelők jelentése szerint a vizsgált nem egészen 400 településen 70%-os az előfordulási gyakorisága:
14
Hatástanulmány „A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről” szóló 1997. évi CXL törvény közművelődést érintő szabályozásáról. A Hatástanulmány az OKM Közművelődési Főosztályának megbízásából készült a Magyar Művelődési Intézet és Képzőművészeti Lektorátus Kutatási és Fejlesztési Programok Főosztályán 2008-09-ben.
18
A létkultúra közvetítését és fejlesztését szolgáló közművelődési gyakorlat Az együtt élő másságok kultúráinak a közvetítését és a tolerancia képességének fejlesztését szolgáló közművelődési gyakorlat A közhasznú kulturális szolgáltatások közvetítését és fejlesztését szolgáló közművelődési gyakorlat A kreativitás és önkifejezés kultúrájának közvetítését és fejlesztését szolgáló közművelődési gyakorlat Az ünnepi és egyetemes kultúra közvetítését és fejlesztését szolgáló közművelődési gyakorlat A helyi társadalom közösségi kultúrájának közvetítését és fejlesztését szolgáló közművelődési gyakorlat A helyi kultúra közvetítését és fejlesztését szolgáló közművelődési gyakorlat
Átlag*
Konkrét tevékenységeket említők aránya
2,76
85,7
2,99
71,3
3,22
85,0
3,59
88,2
3,68
90,4
3,7
90,9
3,97
92,1
*minél magasabb, annál jobb az értékelés
Jó példák Roma közösségi házak A Cigány Közösségi Házak – kezdeményezés Kál településről kiinduló magánkezdeményezés volt: egy cigány együttest alapító magánember felajánlotta a saját telkét, hogy ott közösségi házat alakítsanak ki. A Soros Alapítvány ennek kapcsán indította el közösségi ház projektjét, azzal a szándékkal, hogy a kísérlet pozitív tapasztalatai idővel beépülnek a mindenkori kormányok támogatási politikájába és forrásokat biztosítanak működésükre. A 2000-2008-as időszakban láttunk is erre EU-forrásokból pályázatokat, azonban éppen a projekt jelleg volt az, ami ellehetetlenítette a Cigány Közösségi Házakat: a pályázatfüggő állapot kiszolgáltatott és tervezhetetlen működést jelent. Éppen az alapműködésre nem volt megteremthető a feltételrendszer – mindig új feladatokat és szlogeneket kellett kitalálni, miközben a jelenléte egy-egy ilyen közösségi célokat szolgáló intézménynek maga fegyvertény volt. A projektről készült kutatási jelentés 15 egy 78 roma közösségi házra kiterjedő vizsgálat eredményeit foglalja össze és javaslatot tesz kiszámítható állami finanszírozásukra is. Beszámolnak arról, hogy „a vizsgált 78 szervezet megalakulása óta közel 1300 programot valósított meg mintegy 1,5 milliárd forintos összköltségvetéssel. A roma szervezetek a legtöbb támogatást kulturális rendezvényekre és gyerekek táboroztatására pályázták meg és nyerték el, a legnagyobb összegű támogatások ugyanakkor foglalkoztatási, vállalkozásfejlesztési és különféle képzési projekteket finanszíroztak. A szponzorok közül a Soros Alapítvány, az Egyesült Holland Alapítványok, az OSI, az Autonómia Alapítvány és a
15
Lukács György: Roma Közösségi Házak Magyarországon Kutatási Beszámoló, Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal, 2001
19
Magyarországi Cigányokért Közalapítvány költött a legtöbbet a közösségi házak programjaira. A közösségi házak legsúlyosabb problémája, hogy működésük anyagi háttere kiszámíthatatlan; ezt egy többszintű támogatási rendszer orvosolhatná. Normatív támogatást kaphatnának azok a nonprofit szervezetek, amelyek legalább két éve működtetnek közösségi házat és rendelkeznek az infrastrukturális ellátottság és a humán erőforrások bizonyos minimumával. A többi szervezet számára pályázatokon keresztül kellene lehetővé tenni a meghatározott követelmények teljesítését.” A tanulmány 2001-ben született. Azóta több közösségi ház bezárt. Éppen emiatt érdemes lenne újra vizsgálni a tevékenységüket, helyzetüket, lehetséges finanszírozási módjukat. Rácz Aladár Közösségi Ház, Pécs Speciális sajátossága a cigány közösségi házaknak, hogy nem tudnak klasszikusan vett kulturális intézményként működni. Ennek egyik oka, hogy a cigányságnál még erősebb a családi kötelék, mindenhová csoportosan mennek el, akár hivatalos ügyintézésről, akár kulturális programról van szó, másrészt egy kulturális szolgáltatótól is gyakran elvárják szociális vagy foglalkoztatási jellegű problémájuk megoldását, segítség nyújtását. A roma közösségi házak szerteágazó tevékenységét a pécsi Rácz Aladár Közösségi Ház munkáján keresztül mutatjuk be. A közösségi házat működtető Cigány Kulturális és Közművelődési Egyesület több mint 100 településsel áll kapcsolatban a Dél-Dunántúli régióban. Az egyesület elsődleges célja volt, hogy megszervezze a pécsi-baranyai, s későbbiekben a régió cigányságának közművelődési, kulturális és politikai érdekképviseletét. A közösségi házban működik a Cigány Képzőművészek Stúdiója, amely lehetőséget teremt elsősorban a megyében alkotó, de más cigány képzőművészek számára kiállításokon való részvételre. Itt folytatja tevékenységét a Cigány-Magyar Baráti Klub is, mely a két nép kölcsönös megismerésén keresztül évszázados feszültségeket szeretne kioltani. A Ház, mint Cigány Módszertani Központ állandó szakmai és jogi tanácsadó szolgálatot tart fenn egyesületek, klubok, közösségvezetők és egyének részére. Fennállása óta több civil szervezet létrejöttét segítette elő. Gondot fordít a fiatalokra is; a házban működik a Középiskolás és Egyetemista Fiatalok Klubja, mely az identitástudatuk fejlesztésén túl, korrepetálásra, nyelvoktatásra és ösztöndíjazásra is alkalmat nyújt. A vidéki cigány fiatalok számára minden évben szervez balatoni táborozást „Cigány nyelv és kézművesség" címmel. Számos visszatérő, már hagyománnyá vált kulturális-tudományos programot rendez. A Ház tervei közé tartozik egy Padlásszínház működtetése, színjátszó csoport kialakításával. A kulturális tevékenységen kívül a közösségi ház igen jelentős jogi, munkaügyi, bűnmegelőzési feladatokat vállalt magára. Jogsegély szolgálatuk a helyi és vidéki cigány kisemberek mindennapos jogi problémáiban nyújtott felvilágosító, tanácsadó és közvetítő szerepet. Foglalkoztatási és Képzési Program Irodájuk, a cigány munkanélküliek elhelyezkedésében, képzésre irányításában, illetőleg speciális képzések beindításával próbál részt vállalni a cigány munkanélküliség felszámolásában. 2004-2006 között „Rács Helyett Háló" elnevezéssel bűnmegelőzési klubhálózat működtettek, melynek keretében több fiatalt sikerült megmenteni a bűnismétléstől azzal, hogy segítséget nyújtottak számukra a munkaerőpiaci elhelyezkedésben, az oktatási rendszerbe való visszajutásban. 2006-tól "A Munka Nemesít I.-II." című Roma munkaerő-piaci szolgáltatóhálózatot működtetnek; az első programban több mint 60 főt helyeztek el az elsődleges munkaerő-piacon, és több mint 60 főt OKJ-s képzésre irányítottak. Több uniós pályázatban vesznek részt, speciális képzési és foglalkoztatási programokban.
20
A Romano Suno Együttes A sátoraljaújhelyi Romano Suno Együttes közel három évtizedes munkássága arra jó példa, hogy milyen erős hatása lehet nemzedékek életére egy tánc együttesben való részvételnek. Mivel az együttesbe járó fiatalok csak akkor maradhatnak tagok, ha iskolai kötelezettségeiknek is eleget tesznek, megnőtt a középiskolát végzők aránya, ami az egész cigány közösség életére kisugárzó hatással van. A nemzetközi fesztiválokon való szereplés a nagyvilágra nyit ablakot, egyben fejlődési lehetőséget is ad a fiataloknak. Független Csereháti Roma Hírügynökség 16 A Független Csereháti Roma Hírügynökség a ProCserehátEgyesület kezdeményezése. A Csereháti Független Roma Hírügynökség, a Cicsero.net 2008 októberében kezdte meg működését. Az online hírportálon írott és audio-vizuális anyagok, tudósítások találhatóak a Csereháton élő roma kisebbség életéről. A hírportál tudósítói csereháti roma emberek, profi újságírók segítik munkájukat. A CICSERO PROJEKT az iskolán kívüli oktatás, a felnőtttoktatás, a képessé tétel (empowerment work), a civil újságírás, a regionális fejlesztés, a roma vélemények megjelenítése, audio-vizuális regionális információs bázis, és az IT írásbeliség elterjesztésének sajátos ötvözete. Továbbá híd a romák és nem romák között, lehetővé teszi, hogy együttműködés során élő kapcsolatok jöjjenek létre egymástól elszigetelt társadalmi csoportok között. Fiatalok a Rasszizmus Ellen A Közösségfejlesztők Egyesülete és a Civil Kollégium Alapítvány részvételével zajló nemzetközi program keretében hat országban tartottak képzéseket ifjúsági szervezetek számára tolerancia, szolidaritás és anti-diszkrimináció témakörökben. A felhívások összesen 150 szervezetet tudtak megszólítani. A program elsődleges célja, hogy növelje az ifjúsági szervezetek rasszizmussal, diszkriminációval kapcsolatos tudatosságát, illetve, hogy nyitott, toleráns, befogadó szemléletmódot hosszú távon és konzekvensen próbáljanak megjeleníteni szervezeti működésükben. Közösségi felzárkóztatás a mélyszegénységben élők integrációjáért Legfrissebb jó példánkat egy éppen születőben lévő komplex program adja. Olyan új együttműködés/hálózat van kialakulóban, amelyben az MMIKL szakmai műhelye, a Közösségfejlesztők Egyesülete szakmaközi és intézményközi együttműködést épít ki az elkövetkezendő 3 évben a mélyszegénységben élők közösségi integrációjának céljából, együtt a szociális terület- és vidékfejlesztő szakmákat képviselő kulcsszervezetekkel. Az együttműködésben résztvevő szervezetek: Autonómia Alapítvány, 3SZ (Szociális Szakmai Szövetség), VÁTI. A TÁMOP projekt keretén belül két komponens kiírására került sor. Az egyes komponens a szakmai-módszertani hátteret biztosítja a kettes komponensen nyertes pályázók számára, akik a hátrányos helyzetű kistérségekben közvetlenül valósítják meg programjaikat. A Közösségfejlesztők Egyesülete a módszertani központot adó konzorciumnak a tagja: a nyertes pályázók munkáját segíti képzésekkel, szakmai műhelyekkel, helyszíni tanácsadással, 16
http://www.cicsero.net/hu/
21
módszertani elemzések készítésével. A program 2014 februárjáig tart, s ha ez az együttműködés sikerrel jár, akkor más szakmaközi, konzorciális együttműködésekhez is mintául szolgálhat. A bemutatott három veszélyeztetett társadalmi csoport (idősek, fiatalok, romák) viszonylag jól körülhatárolható életkori vagy etnikai szempontból. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy homogén csoportok lennének, vagy ne lehetne életmód, vagyoni helyzet vagy másféle jellemző alapján további csoportokat megkülönböztetni köztük, de van olyan közös jellemzőjük, mely meghatározza a közművelődés hozzájuk való viszonyát. A következő részben azt vizsgáljuk, hogy a közművelődési tevékenységre általában mi jellemző. A közművelődési munka rutinjai sokkal inkább alkalmasak az „átlagos” (vagy a szakma szerint annak gondolt) igények kielégítésére. A nagyrendezvények szervezése mellett az élethosszig tartó tanulás különböző formáiból veszi ki a részét az intézményhálózat, evvel tud leginkább hozzájárulni az életesélyek javulásához. Ez a tevékenységforma az, amely az átlagnak és a sokféleképpen differenciált különböző hátrányos helyzetű csoportoknak is szolgáltat.
2. Oktatás, kompetencia-fejlesztés, képessé tétel a közművelődésben A közművelődés közvetett módon a formális iskolarendszeren kívüli, informális és nonformális oktatáson keresztül segíti az életben való boldoguláshoz szükséges tudás megszerzését, az életesélyek növelését. A közművelődési intézményhálózat feladatában egyre nagyobb hangsúlyt kap az egész életen át történő (LLL: lifelong learning) és az élet minden területére kiterjedő tanuláson keresztül (LWL: life-wide learning) a különböző kompetenciák fejlesztése. Az életen át történő tanulásnak része • a tanfolyamok, képzések, az ismeretterjesztő előadások szervezése csakúgy, mint • a különböző amatőr művészeti tevékenységekben való részvétel.
Ismeretterjesztés 17 Statisztika A közművelődési szervezetek az utóbbi években évi mintegy harmincezer ismeretterjesztő rendezvényén több mint egymillióan vettek részt. A résztvevők száma hosszabb távon csökkenést mutat, ami részben az anyagi források szűküléséből, részben a lakosságnak a könnyedebb időtöltés felé fordulásából, valamint az Interneten való tájékozódás lehetőségéből adódik. A mindennapi életben jól hasznosítható egészségügyi, önismereti, lélektani, szociálpszichológiai, mentálhigiénés, természetgyógyász, közhasznú jellegű ismeretterjesztő kurzusok, előadások közönségében a hátrányos helyzetű lakosság különböző csoportjai is részt vesznek: idősek, betegek, cigányok, fogyatékkal élők, 17
Talata-Dudás Katalin: A közművelődés helyzete a 2006-2009-es közművelődési statisztika adatai alapján. SZÍN 15/5, 2010 október
22
munkanélküliek. Sajnos nincsenek arra vonatkozóan pontos statisztikák, hogy milyen számban és arányban képviseltetik magukat ezen csoportok a kurzusokon. Arra az általános tendenciára azonban felhívjuk a figyelmet, hogy a legkisebb településeken – ahol sokszor a legrászorultabb rétegek élnek - gyakorlatilag egyáltalán nincs mód különböző ismeretterjesztő tanfolyamok, előadások látogatására, de a néhány ezres lakosú településeknek is csak 25-50%-ban. Ismeretterjesztés (ismeretterjesztő előadások, nyári egyetem, szabadegyetem, konferencia, előadás) Év
Résztvevők száma (fő)
2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009
Alkalmak száma (db)
1 302 033 1 608 251 1 764 119 1 733 700 1 924 311 1 362 824 1 001 405 1 044 891
35 243 45 327 30 203 35 097 45 509 27 382 26 110 33 754
Tanfolyamok és képzések Statisztika A közművelődési szervezetek által szervezett tanfolyamokon, képzéseken évente 180-220 ezer fő vett részt az utóbbi években. Jelentős, bár csökkenő mértékű, a más szervezetek által indított, de a művelődési házakba „kihelyezett” képzéseken résztvevők száma; 20082009-ben négyszázezer fő körüli volt. A csökkenés mögött a pályázati célok változásai mellett számos helyen a közművelődési infrastruktúra nem megfelelő színvonala állt, illetve a képző intézmények növekvő arányban saját termeikben tartják a képzéseket a művelődési házak helyett.
Év
Tanfolyamok
2006 2007 2008 2009
177 535 214 748 154 876 151 999
Képzések (együttműködő partnerrel szervezettek is)
39 080 23 284 27 975 28 402
Előző kettő együtt
216 615 238 032 182 851 180 401
Külső képzések (terembérletben megvalósuló)
955 987 642 349 403 243 434 288
A közművelődési intézményhálózat differenciált. A célzott pályázatoknak köszönhetően, sok helyen hozzájutott modern oktatási technikákhoz, így fejleszteni tudta az oktatás infrastruktúráját. Több helyen javult a számítógép ellátottság, ami sokak számára lehetővé tette a számítástechnikai tudás elsajátítását. Tanfolyamok indultak fiatalok, munkanélküliek, idősek, kismamák részvételével. A számítógép kezelés elsajátítása nyilván a munkaerő-piaci esélyeiket is javította.
23
A közművelődési intézményhálózat amellett, hogy az élethosszig tartó tanulásnak fontos helyszíne, az oktatási rendszer hiányosságait is igyekszik korrigálni. Az alapfokú iskolai végzettség megszerzését tárgyi feltételek biztosításával, szervezéssel, a tanári végzettséggel rendelkező közművelődési szakemberek oktatással segítik. A szakképzettség megszerzését szintén avval segítik, hogy helyet adnak a tanfolyamoknak, illetve iskolarendszeren kívüli szakképzést adnak. Kiemelkedő fontosságúak ezek között a számítógépes szakképesítésekre felkészítő képzések, valamint a népi kézműves mesterségek (a fazekasságtól a bőrművesség, a famegmunkálás, játékkészítés szakmáin keresztül a textiles szakmákig) oktatása. Jelentős a vállalkozási és gazdálkodási ismereteket oktató tanfolyamok száma is. A gimnáziumi tananyag elsajátításához, az ismeretek elmélyítéséhez számtalan társadalmi, történelmi, természettudományos ismeretterjesztő előadás szervezésével nyújtanak segítséget. Ezeket természetesen nemcsak az érettségire készülő diákok, de az érdeklődő lakosság is felkeresi. A közművelődési intézmények több helyen a felsőfokú továbbtanuláshoz felvételi előkészítő tanfolyamokat is szerveznek. A művelődési házak nyelvtanfolyamai kiegészítik a gimnáziumok, illetve a felsőfokú tanintézmények nyelvoktatását, a nyelvi klubok az idegen nyelv gyakorlásához adnak lehetőséget, szintén nem csak a diákok számára. 18 Mindezek a képzési formák a hátrányos helyzetű csoportok számára különösen jelentősek, hozzájárulnak munkaerő-piaci esélyeik javításához. Nagy előnye a közművelődési intézményekben folyó oktatásnak amellett, hogy nem kell távoli településre utazni, mert helyben van az, hogy nem hagyományos, iskolai környezetben zajlik, ahol a felnőtt fejjel tanulókat esetleg korábban kudarcok érték, hanem oldottabb, barátságos, modernebb környezetben próbálkozhatnak tudásgyarapítással, sokszor az alapvető viselkedési kultúra elsajátításával. Mindeközben, nem mellékesen egy-egy kulturális programba, szakkörbe is becseppenhetnek, új emberekkel ismerkedhetnek meg, mely általában szegényes kapcsolati tőkéjüket is erősítheti.
Jó példák Palló program 19 A közművelődés legjelentősebb komplex programja a Palló program, melynek célja a közművelődési intézmények részvételének erősítése a felnőttek tanulását segítő szolgáltatások terén. A Budapesti Művelődési Központ 2005–2007 között megvalósult HEFOP pályázatában stratégiai, hosszú távú célként határozta és teremtette meg a közművelődési intézményekben folyó felnőttképzési információs tanácsadás hálózati szintű bevezetésének lehetőségét. E modellértékű program a közművelődés területén úttörője a szektorok közötti együttműködést, információáramlást támogató felnőttképzési szolgáltatásoknak, amelyek a már meglévõ felnőttképzési tevékenységük mellett új lehetőségeket és működési területet kínálnak az intézmények számára. 18
Dr. Gelencsér Katalin „A közművelődés, az iskolai felnőttoktatás kapcsolatai és lehetőségei” http://www.oki.hu/oldal.php?tipus=cikk&kod=esely-Gelencser-Kozmuvelodes 19 http://www.bmknet.hu/index.php?option=com_frontpage&Itemid=1
24
Célcsoportja a tanulástól elszokott, a munkaerőpiacra visszatérő, illetve ott rosszabb pozícióba került felnőttek, különösen a kisgyermekesek (illetve egyéb családi okból munkájukat megszakítani kényszerülők), az 50 év felettiek, a megváltozott munkaképességűek, azok, akiknek a felnőttképzésben való korábbi részvétele nem volt sikeres. A program elemei: - Felnőttképzési konzulens (információs tanácsadó) képzés, mely képessé teszi a művelődési szakembereket arra, hogy a felnőttképzés és -oktatás bármely formájába bekapcsolódni kívánók számára tájékoztatást, útmutatást nyújtsanak - Információs rendszer kialakítása, karbantartása, működtetése: összegyűjti és könnyen elérhetővé teszi a felnőttképzési információkat, lehetővé teszi a helyi információk elhelyezését és segíti a konzulensek kapcsolattartását. Célja, hogy segítse az egyén élethelyzetének megfelelő képzés, támogatási lehetőség kiválasztását, az önálló tanulást, a témakörhöz kapcsolódó szerteágazó információk egy helyről történő elérését. - Tájékoztató szolgálat: a felnőttképzési konzulensek a számítógépes információs rendszer felhasználásával segítik a személyesen, telefonon vagy interneten hozzájuk fordulókat; - Help desk a konzulensek segítésére: segít a konzulenseknek a kompetenciájukon túlmutató problémák megoldásában - Tanulásba való bekapcsolódást segítő képzés, tanuló közösségek, klubok szervezése. Célja a tanulástól elszokott felnőttek képzésbe való bekapcsolódásának segítése a lehetőségek megismertetésével, az önismeret és az önbizalom növelésével, a választás képességének kialakításával, a tanulási mód felmérésével és fejlesztésével, valamint önsegítő csoportok kialakításával. A program sikerét mutatja, hogy 2009-től az igényekre reagálva Európai Uniós támogatással (TÁMOP 1.4.3.) országos hálózat kiépítését indította el a BMK. Mára öt további központban folyik a Palló program, az ország négy régiójában: Békésen, Debrecenben, Veszprémben, valamint Budapest XIII. és XVII. kerületében vehetik igénybe a képzést vagy átképzést keresők, a munka világába visszatérni szándékozók, illetve a felnőttképzési szabályozásban eligazodni kívánók az iroda szolgáltatásait. Négynyelvű weboldal a helyi közösségi házak felnőttképzési szolgáltatásainak fejlesztéséhez 20 A helyi művelődési és közösségi házak fejlesztésével foglalkozó – még nem teljesen kész nemzetközi program, a Grundtvig támogatásból megvalósuló Learning Heart (LEAH) program keretében közös, interneten elérhető wikipédia alkalmazásával létrehozandó weboldal készül. A négynyelvű (angol, holland, görög és magyar) weboldal célja, hogy a helyi közösségi és művelődési házak számára forrástárként szolgáljon felnőttképzési szolgáltatásaik fejlesztéséhez. Ízelítő a weboldal által feldolgozandó témakörökből: 20
a közösségi színterek kihasználása és hozzáférésének javítása az önkéntesség, mint a legfontosabb humán infrastruktúra fejlesztése
http://www.nepfoiskola.hu/MNT_hu/mni.html
25
-
felnőtt tanulók bevonása leszakadó társadalmi rétegek bevonása a helyi hagyományok életben tartása a helyi igények feltérképezése
Az egyes fejezet címek alá rövid ismertetők, nemzetközi és hazai jó gyakorlatok, és szabadon felhasználható munkaeszközök gyűjteménye kerül majd. A honlap előre láthatólag teljes terjedelmében 2011 áprilisától lesz elérhető. Multidiszciplináris megközelítésű alapszintű felnőttoktatás és tanulás börtönben (MABEL – Multi-disciplinary Approach to Adult Basic Education and Learning) A szintén Grundtvig támogatásból megvalósuló projekt célja kettős volt. Egyrészt alapkészségeket tanítottak a börtönben lakóknak (írás, számolás, IKT, társas- és életkészségek), 5 ország 6 börtönének oktatógárdája által közösen kidolgozott tanterv és módszerek alapján. Másrészt a foglyoknak az oktatási folyamatban való együttműködésére építve és kreativitásuk serkentésére a „Nyílt ajtók” című újság készítése, melynek minden munkafázisát – az újság megtervezésétől a cikkek megírásán és szerkesztésén keresztül a kinyomtatásig – a foglyok végezték el. A cikkek tartalmát saját élményeikről, élettörténetükről, vágyaikról, a jövőre vonatkozó reményeikről – szóló írások adták, ami az újságon keresztül megosztható volt a többi börtön lakóival is, akik reagáltak egymás írásaira. E tanulási partnerség sikere más börtönöket is arra motivált, hogy különböző oktatási témákkal kapcsolatban kooperatív projekteket kezdeményezzenek, és a foglyokat kreativitásuk felfedezésére és felhasználására bátorítsák.
Művészeti (profi és amatőr) tevékenységek a közművelődésben A közösségi művészet fogalma (közösség alapú művészet vagy community based art, illetve dialogical art) 1960 körül jön létre, a hetvenes években válik divattá, a nyolcvanaskilencvenes évek során egyre terjed, népszerűvé válik párhuzamban avval, hogy a művészet társadalmi szerepére és hatására egyre jobban felfigyelnek; egyre többen vallják, hogy a kreativitás nem csak a művészek sajátja. 21 A művészet ember- és közösségformáló hatása többféleképpen valósulhat meg a közművelődési tevékenység segítségével. Ezek a következő módon nyilvánulhatnak meg: - (profi, magas) művészeti alkotásokat, akciókat hoznak létre közösségek erősítése, illetve turizmus- és gazdaságfejlesztés céljából, - a társadalmi konfliktusokat feldolgozó probléma centrikus, interaktív előadások, drámajátékok, képzőművészeti akciók, a múzeum-pedagógia egyes kísérletei, de zenei és más műfajú kezdeményezésekben is megjelennek a társadalmi kérdésekre reagáló, a társadalmi integrációt középpontba helyező hatékony, korszerű módszerek,
21
„Mindenki művész”: Joseph Beuys; generatív és emergens kreativitás: Vitányi – Sági 2003. Kreativitás és zene. Akadémiai; Kester, G. 2000. Dialogical aesthetics. Variant/9 http://www.variant.org.uk/pdfs/issue9/Supplement9.pdf; Hock Bea 2005. Nemtan és pablikart. Praesens
26
-
művészeti eszközökkel neveli, fejleszti az egyént (drámapedagógia, színjátszás, fotózás, retextil), növeli a résztvevők önbizalmát, kreativitását, segíti társas kapcsolataikat, csapatmunkára való képességüket stb. ahol csoportosan (amatőr) művészeti tevékenység zajlik, a közösség is erősödik, összekovácsolódik 22 (kórusok, népdalkörök, fesztiválok, falunapok), a művészet terápiás eszközként is használható szenvedélybetegségek, magányosság, depresszió, többféle lelki sérülés ellen, a művészet a kirekesztés elleni eszközként működik, amikor kirekesztett csoportokat bevon valamilyen művészeti tevékenységbe, vagy párbeszédet generál különböző társadalmi csoportok, etnikumok között.
A közösségi művelődés és intézményhálózata, szervezetei többféle módon járulnak hozzá a kultúra, a művészetek terjesztéséhez: a. A közművelődési intézményhálózat elérhetővé teszi a (profi) kultúrát, a művészeti eseményeket azáltal, hogy: - befogadja, helyet ad a magas és populáris művészetnek, illetve - programokat szervez (helybe viszi a kultúrát, művészetet vagy elviszi az embereket oda, ahol bemutatják) b. A közművelődés hagyományos feladatai közül az egyik legfontosabb, hogy amatőr művészeti tevékenységek szervezésével tömegek számára teszi lehetővé az önkifejezés különböző módjainak megismerését, fejlesztését, a kultúrában, a művészetekben való aktív részvételt, az alkotást, a teremtést. Ezek a tevékenységek, közösségteremtő erejüknél fogva, sokszor túlmutatnak önmagukon, s függetlenül az esztétikai színvonaluktól, helyi értékük, különösen a kis és közepes településeken, rendkívül jelentős. Az amatőr csoportok bővítik a kulturális kínálatot, az alkotók fellépései, kiállításai a lakosságot is megmozdító események. A produkciókon túl az alkotói folyamathoz szükséges technikai eszközök, segédletek, terek olykor az egész lakosság hasznára lehetnek (pl. az amatőr művészek által pályázati pénzen épített színpad más programokhoz is alkalmazható.). A közösségben való alkotásnak nem csupán az alkotómunka (vagy a mű) a produktuma, az alkotó művészi kiteljesedése mellett építi a személyiséget, a folyamatos kooperáció emeli az egyének toleranciaszintjét, konfliktuskezelő-képességét, az egymásra való figyelést, az empátiát, erősíti az egyént megtartó közösségi hálót. Orvosi vizsgálatok igazolják, hogy az alkotás, az aktív tevékenység, a közösségben levés pozitívan hatnak az egyének egészségére. Az önmagukkal harmóniában lévő alkotó emberek pedig értelemszerűen egészségesebb közösségeket hoznak létre.
Statisztika Az amatőr művészeti csoportok száma a közművelődési statisztika alapján összesen 10 ezer körüli, amiben mintegy 220 ezer fő tevékenykedik. Az alkotó művelődési közösségekre is jellemző, hogy minél kisebb településről van szó, annál kevésbé valószínű, hogy a lakosság részt vehet bennük: az ezer fő alatti kis településeknek mindössze egyharmadában működik 22
Mint Robert D. Putnam írja híres tanulmányában: „ A Florentine-kórusok tagjai azért vesznek részt az énekkari munkában, mert szeretnek énekelni, nem pedig azért, hogy részvételükkel a toszkániai társadalmi felépítményt erősítsék. Mégis ez történik.” (A prosperáló közösség. A társadalmi tőke és a közélet. (részletek). Parola 2004/3.sz.)
27
ilyen közösség, a néhány ezres lakosúaknál pedig 70-90% körüli ez az arány. Klubok, szakkörök ennél nagyobb arányban, 45-95%-ban vannak a legkisebb településeken is.
28
A települések hány %-án működött legalább egy alkotó művelődési közösség? Bázis: azok a települések, ahonnan legalább egy adatlapot visszaküldtek
ezer főig 1-3 ezer fő 3-5 ezer fő 5-10 ezer fő 10-50 ezer fő 50 ezer fő felett Budapest Átlag
2006 35,8 70,3 89,5 98,5 100,0 100,0 100,0 58,2
2007 35,0 70,9 87,3 96,2 97,5 100,0 100,0 57,4
2008 34,7 69,1 83,9 96,3 98,3 100,0 100,0 56,3
2009 38,5 75,4 88,7 95,5 100,0 100,0 100,0 62,6
A települések hány %-án működött legalább egy klub/kör/szakkör? Bázis: azok a települések, ahonnan legalább egy adatlapot visszaküldtek
ezer főig 1-3 ezer fő 3-5 ezer fő 5-10 ezer fő 10-50 ezer fő 50 ezer fő felett Budapest Átlag
2006 44,0 72,8 90,6 95,5 94,9 100,0 100,0 62,7
2007 42,7 72,9 90,6 95,5 95,8 100,0 100,0 62,0
2008 44,5 72,0 81,9 96,3 97,5 100,0 100,0 61,8
2009 45,9 78,3 85,9 94,8 97,5 100,0 100,0 66,5
Az amatőr művészeti tevékenységekben való részvétellel is foglalkozott a „Találkozások a kultúrával” című kutatási sorozat. Ennek első kötetében írja a szerző 23 az amatőr tevékenységek kapcsán a következőket: „Nemzetközi tapasztalat, hogy hiába költenek több pénzt a kultúrára, a kultúrához való hozzáférésben nemigen csökkennek a társadalmi különbségek. A francia helyzetet például Olivier Donnat így jellemzi: „Összességében 1973 óta növekedett a kulturális intézmények, rendezvények látogatottsága. Érzékelhetően nőtt a könyvtárak, a múzeumok, a koncertek látogatottsága, de nem csökkentek a különbségek a társadalmi csoportok között. A növekedés elsősorban a kultúra iránt érdeklődő csoportok (vezetők, értelmiségiek, diákok) intenzívebb kultúra fogyasztásának és nem a közönség szélesedésének eredménye. Nem történt felzárkózás a kultúrát kevéssé fogyasztó csoportok részéről, nem beszélhetünk demokratizálódásról.” Szintén nemzetközi tapasztalat, trend, hogy érdemes viszont nagyobb hangsúlyt és energiát fektetni a lakosság művészeti tevékenységének ösztönzésére. Továbbra is a francia példát idézve: „Ugyanakkor 1973 óta megduplázódott az amatőr művészek, a barátaikkal vagy valamilyen szervezetben festők, szobrot-, metszetet készítők, zenélők, éneklők - aránya. De hasonló 23
Hunyadi Zsuzsanna: A művelődési házak közönsége, helye, szerepe a kulturális fogyasztásban. Találkozások a kultúrával 1. Magyar Művelődési Intézet, MTA Szociológiai Intézet, 2004
29
tendencia figyelhető meg más amatőr tevékenységek, az írás, a tánc és kisebb mértékben ugyan, de a színjátszás esetében is. Ez a fejlődés a fiatalok körében volt a legjelentősebb, de az ötven év felettiek és a nyugdíjasok is felfedezték az amatőr művészkedés vonzerejét, vagy visszatértek ifjúságuk kedvelt tevékenységeihez, ami elsősorban az írás, az éneklés, a tánc és különösen a festés esetében igaz.” (Olivier Donnat: A francia lakosság kulturális aktivitása, 1997) A magyar lakosság talán épp ezen a területen van a legnagyobb lemaradásban az EU-s országokhoz képest: 12. ábra 24 A különböző művészeti tevékenységeket végzők aránya a lakosságban (% a 14-70 éves népességre vetítve, N=3400) 29
fotózás, filmezés
27
tánc
20
éneklés
3
EU-15 átlag Magyarország
15
írt valamit
3
festés, rajzolás, szobrászkodás
15 6
hangszeren játszás
színészkedés
22
8
4
12
4 1
Hatalmas a lemaradásunk az amatőr zenélés és éneklés területén, de a többi önkifejezési lehetőség tekintetében is! Tekintsünk át ezek után röviden néhány olyan területet, amelyeken szervezett amatőr művészeti tevékenység folyik, s azt is, hogy ezeknek milyen jótékony hatásai lehetnek az egyénre illetve a közösségekre. A következő példák igazolják, hogy az amatőr művészeti tevékenységekben való részvétel amellett, hogy a települések infrastruktúrájának fejlődését, illetve a közösségek erősödését szolgálja, a benne résztvevőknek élményt nyújt, és sokféle fejlődési lehetőséget kínál.
24
Forrás: Europians’ participation in cultural activities, Executive Summary. Az Eurobarometer Survey az Európa Tanács megbízásából készült, 2002, Mintanagyság a 15 országban összesen: 16162, a 15+ lakosság körében. Az EU-s kérdések az ”elmúlt 12 hónapban” végzett amatőr művészeti tevékenységekre vonatkoznak, míg a magyar kérdések nem csak az elmúlt 12 hónapban végzett tevékenységekre koncentrálnak. Valószínűleg a magyar arányok még alacsonyabbak lennének, ha mi is az elmúlt 12 hónapra kérdeztünk volna. Tovább „romlanának” a magyar adatok, ha a magyar adatfelvétel kiterjedt volna a 70 év felettiekre is, hiszen körükben feltételezhető, hogy elenyésző a bármilyen amatőr művészeti tevékenységet végzők aránya.
30
Jó példák Zene Az "El Sistema" 25 zenei és társadalmi projektet 1972-ben indította útjára José Antonio Aubreu Venezuelában 11 zenésszel, mára több százezer gyerek és fiatal vesz részt benne, többségük az ország legszegényebb vidékeiről. A projekt célja, hogy a hátrányos helyzetű gyerekek és fiatalok életét átalakítsa, a klasszikus zene segítségével. Ez a gyerek- és ifjúsági zenekarokat, énekkarokat összefogó rendszer számos világhírű zenész "kitermeléséhez" járult hozzá, de ami még fontosabb, lehetővé tette, hogy gyerekek százezrei találkozzanak a zene csodájával és változzon meg kapcsolatuk a művészettel és saját közösségükkel. Az "El Sistema" keretében iskola utáni elfoglaltságot nyújtó központok hálózata biztosít ingyenes hangszereket és tutorálást a gyerekek számára, így tartva őket távol a drogoktól, alkoholtól és a bűnbandáktól. Az önfegyelemre, együttműködésre nevelő foglalkozások mellett rendkívül fontos, hogy a gyerekek fellépéseik alkalmával rengeteg pozitív visszajelzést kapnak szüleiktől, környezetüktől, így nő önbizalmuk. A remek példa szerényebb mértékben (a már említett PANKKK „alprogram” mellett), hazánkban is fellelhető. Snétberger Ferenc tehetséges roma gyerekeknek alapít zeneiskolát. A 12 hetes, bentlakásos képzés, az iskolai szünetekre elosztva, három szemeszterben zajlik majd, a célra egy régi felsőörsi úttörőtábort béreltek ki 25 évre. Színjátszás A falusi színjátszó találkozókat szervező Adácsiak minden pályázati lehetőséget megragadtak, hogy a színházterem felújítását elérjék, technikai felszereltségét javítsák, de pályázati ismereteiket másutt is kamatoztatták. A találkozókat szervező Adács község és a fellépő csoportok élete nemcsak a találkozók idejére vált mozgalmasabbá. Jelentős szerepet kapnak a szervezésben, a faluban és a környéken élő önkéntesek, akik nem csupán a találkozó napjaiban aktívak, szerves és állandó csoportokká alakultak. A színjátszó csoport tagjai közül sokan a helyi közélet szereplői lettek. Celldömölkön a színjátszó csoport a régi mozit színházzá alakította, rendszeresen használják, minősítő rendszert dolgoztak ki és működtetnek; művészeti iskolát üzemeltetnek. A társadalmi együttműködést reprezentálja Mátészalka műkedvelő színháza, mely a város minden rétegéből toborozva szervez előadásokat Együtt játszik a vízvezeték szerelő, az orvos, a tanár, a pincér, a vállalkozó, a művelődésszervező. Fotó, video A technika és az ipar fejlődésének következtében a magyarországi családok majdnem harmadában van digitális fényképezőgép, 86%-ukban (KSH) pedig mobil telefon, melyek 25
http://www.youtube.com/watch?v=43tqQhOTCgQ
31
többségével szintén lehet álló és mozgó képet rögzíteni. Szinte minden témába vágó kutatás hangsúlyozza a képi információk nagy és egyre növekvő szerepét. A közművelődési statisztikában 162 foto, film, video – csoport szerepel összesen 6135 taggal. A Magyar Fotóművészeti Alkotócsoportok Országos Szövetsége 112 aktív, működő autonóm fotós alkotócsoportból áll, amelyek összesen 2451 tagot számlálnak (2011. január 10. adat). Tudomásunk van még további 18 olyan közösségről is, amelyek nem tagjai a Szövetségnek, de aktív szereplői a fotográfiai közéletnek. Ezekben a csoportokban életkortól, foglalkozástól, lakóhelytől függetlenül olyan alkotók tevékenykednek, akik keresik a nyilvános szereplés lehetőségét, a felvételeik közhasznúvá tételét. Örömet jelent számukra, ha egy munkájuk bármilyen vonatkozásban nyilvánosságra kerül. Ha munkanélküliek, a közösséghez való tartozásuk egyértelműen segíti őket a munkahelykeresésben és találásban. Sokan csak nyugdíjas korukban válnak aktív taggá és élvezik a sikert, az alkotást, az új kapcsolatokat, a társasági életet. Képző-és iparművészet Kétféle attitűddel jellemezhetők az amatőr alkotók; vannak a művészeti ismeretek mind alaposabb elsajátítására és helyes alkalmazására törekvő autodidakták, valamint azok, akik az alkotótevékenységet rekreációs, mentálhigiénés vagy szociális motivációk miatt művelik. Jelenleg 98, a Magyar Művelődési Intézet és Képzőművészeti Lektorátusban regisztrált képző- és iparművészeti alkotóközösséget ismerünk országszerte. Működési formájuk az öntevékeny közösségtől az egyesületig sokféle. Vannak, akik csak alkalmanként, települési szinten állítanak ki együtt és vannak szakmai programokat, képzéseket, előadásokat, gyakorlati foglalkozásokat is szervező csoportok, önállóan is kiállító alkotók. A csoportokban az ötven év felettiek száma a legszembetűnőbb, akik a közvetlen látókörünkben működő mintegy 6000 alkotó közel háromnegyedét teszik ki. Nemek tekintetében a hölgyek száma a meghatározó, az ötven éven felüliek több mint 90 %-a nő. Az Amator Artium azaz a „művészetek szerelmesei” című háromévente meghirdetett, felmenő rendszerű Országos Képző-és Iparművészeti Tárlat az amatőr alkotók számára kínál országos szakmai megmérettetést. A megyei előválogatók és kiállítások megvalósításában és lebonyolításában igen jelentős a helyi és megyei közművelődés intézmények szerepe. A 2008/2009-ben, a XX. Amator Artium-ra országszerte mintegy 4500 alkotó pályázott, a zsűri döntései nyomán a megyei tárlatokon összesen 1650-en állítottak ki, míg a program csúcspontját jelentő budapesti Esszencia Tárlaton 288 művész mutatkozhatott be. Public Art A Magyar Művelődési Intézet és Képzőművészeti Lektorátus 2008-ban hirdetett public art pályázatot, melyben 8 vidéki városban 24 alkotás valósult meg nagy szakmai és közönségsikerrel. A 2009-es pályázat segítségével 5 vidéki városban 11 alkotást mutattak be, valamint 1 alkotás a világhálón került a közönség elé. A Lektorátus public art programja továbbfejlesztéseként – 2009. évi projektjében célul tűzte ki a műfaj kistelepülési válfaja létrejöttének, a társadalmi nyilvánosság tereiben megvalósuló, kortárs, problémamegszólító művek falvakban való megjelenésének ösztönzését is. Ennek keretében 3 falusi helyszínen 3 projekttel találkozhattak az érdeklődők. Karakón, ahol a falu makett-szobrának közös kifestésére szólított fel a művész, az alkotás újra festése beépülni látszik a falunap programjába. A másik projekt keretében két szomszédos falu egymás csapatai és a saját
32
csapatuk színeire festett csocsót kaptak, amit azóta is aktívan használnak a faluházban a fiatalok. Murál Morál 26 Óriási falfestmények és kibeszélt társadalmi problémák, megoldásaik maradnak a hét pécsi murál painting műhelyek munkái után. A közösségeket megmozgató nicaraguai módszerrel ugyanis nemcsak a lepusztult falak, hanem az emberek is megújulnak. A Murál Morál projekt a helyi kisközösségek bevonásával a lepusztult, 60-100 négyzetméteres hatalmas felületeket célozza meg, újítja fel. Témájukat élő társadalmi problémák közül választják ki, melyeket akár 8-10 hónapon keresztül, belső műhelyekben dolgoznak fel a résztvevők. Ennek mentén közösen döntik el a vakolatra kerülő szimbolikus alakokat, tárgyakat, így mutatva be a vágyott jövőt, és az ahhoz szükséges megoldásokat. Az ehhez kapcsolódó beszélgetések számtalan belső, rejtett feszültséget oldanak fel, és nemcsak az életminőségről és az ahhoz kapcsolódó feszültségekről, hanem a generációk közötti párbeszédről is szólnak. A projekt csúcspontja három nagyméretű falfestmény elkészítése volt a programban részt vevő hátrányos helyzetű fiatalok hét csoportjával Pécsen és Baján. Ráadásként egy falfestmény a Fiatalkorúak Büntetés-végrehajtási Intézetében színesíti a büntetésüket Pécsen letöltő fiatal elítéltek környezetét. Drámapedagógia, színházi nevelés A drámapedagógia, a színházzal való nevelés egyedülálló művészetpedagógiai módszere nagy múltra tekint vissza hazánkban, fontos része mind az iskolai, mind a non-formális oktatásnak, tanulásnak. Napjainkban több ezer kiképzett drámapedagógus van már. A közművelődésben is több – de nem elég – helyen használt módszer segítségével a résztvevő fiatalok (bár más korosztályoknál is használatos a módszer, de leggyakrabban fiatalok körében) önmaguk és az őket körülvevő világ megértéséhez kapnak eszközöket. A módszer egyszerre ad színházi élményt, és teremt alkotó közösséget, miközben aktuális problémákat, együttélési szabályokat, konfliktusokat is feldolgoznak a résztvevők. Mint a műfaj egyik legjelesebb képviselője és mentora, a Káva Színház csapata vallja 27 : „A színházi nevelési foglalkozásokon minden esetben erkölcsi-morális, életkori, társadalmi és mikroközösségi problémákat járunk körül a hozzánk látogató gyerekekkel, fiatalokkal közösen. Célunk, hogy a néző-résztvevő belehelyezkedjen a felkínált helyzetbe és meghatározza ahhoz fűződő viszonyát! A módszer ily módon nagyban hozzájárul a társadalmi felelősség minél szélesebb körű tudatosulásához. A műfaj alaptézise, hogy a gyerekek önálló tapasztalatokkal és véleménnyel rendelkező autonóm személyiségek, akiknek lehetőséget kell teremteni, hogy biztonságos környezetben tegyék próbára és alakítsák értékrendjüket, hogy egészséges, szociálisan gondolkodó tagjai lehessenek társadalmunknak.” A módszer egyaránt alkalmas különböző szempontból hátrányos helyzetű vagy csak éppen aktuális konfliktusokkal küzdő emberek, valamint hátrányos helyzetek, a társadalmi konfliktusok „terápiás” kezelésére.
26 27
http://www.bama.hu/baranya/kultura/mural-moral-csodakra-kepes-festeszet-302262 http://www.kavaszinhaz.hu/Szinhazi_neveles
33
Dráma Drom Program A Káva Kulturális Műhely 2001-ben indított programja volt a Dráma Drom Program 28 , melyben roma és nem roma fiatalok közösségeivel dolgoztak. Munkájuk során a drámapedagógia, a diákszínjátszás, a színházi nevelés, és az együttnevelés pedagógiájának eszköztárát használták annak érdekében, hogy a résztvevő fiatalok önértékelésében, önbecsülésében, problémamegoldó képességében pozitív változás következzen be. A programot 2001-ben indította kísérleti jelleggel útjára a Káva, mára nemzetközileg elismert modellprogrammá vált, amit a Világbank 2003-ban meghívott Washingtonba, és beválogatta a világ 200 legjobb szociális projektje közé. A program első befogadója a Collegium Martineum volt, mely 1996-ban jött létre Mánfán, ahol olyan - többszörösen hátrányos helyzetű - fiatalok laktak és tanultak, akik Baranya megye valamely középiskolájába jártak. A kollégium 2008 őszén anyagi és szakmai okok miatt megszűnt. 2008 szeptemberében a program "elköltözött" Budapestre, a VIII. kerületi, újonnan megnyílt Kesztyűgyár Közösségi Házba, a salgótarjáni Lórántffy Zsuzsanna Kollégiumban pedig 2010 őszétől folytatódott. Néhány további példa a drámapedagógiai módszer atípusos alkalmazására: -
Hátrányos helyzetű gyermekek táboroztatása során, Bűnmegelőzési foglalkozás-sorozat, Fogyatékos tanulók múzeumpedagógiai foglalkozásaiban, az ünnepi hagyományok oktatása keretében, Árvízkárosult gyermekek élményfeldolgozása tábori formában, „Aktív állampolgárság” - képzés Grundtvig pályázat kapcsán, Kisebbségi önkormányzati képviselőjelöltek felkészítésében, Munkahelyi csoportépítő tréningek fő módszere A magyar, mint idegen nyelv tanítása mongol vendégmunkások számára.
Statisztika sajnos nem áll rendelkezésünkre elterjedtségéről, de bizonyos, jellemzően inkább olyan településen használják már e módszert, ahol elhivatott drámapedagógus személyének köszönhetően a színjátszáson túlmutató tevékenység is zajlik.
A művészeti tevékenység hatását mérő kutatások Mint már esett korábban szó róla, a művészeti tevékenység hatását nehéz mérni, nemcsak azért, mert az élet minden területét áthatja, hanem azért is, mert lassan, sok-sok éven keresztül folyamatosan alakítja a személyiséget. Mindezek ellenére történtek kísérletek a művészettel való foglalkozás személyiségre gyakorolt hatásának mérésére. Ezekből mutatunk be néhányat a következőkben. A DICE (Drama Improves Lisbon Key Competencies in Education) program 29 az első
kísérlet a tanítási színház és dráma tevékenység hatásának mérésére. A nemzetközi projekt 28 29
http://www.kavaszinhaz.hu/Drama_Drom http://www.dramanetwork.eu/hungarian.html
34
elindítója és projektvezetője a magyar Káva Kulturális Műhely, így ez a jelentős nemzetközi hatással bíró projekt magyar kezdeményezés. Az EU által központilag támogatott nemzetközi vizsgálat tizenkét partner ország, 4500 diákja részvételével zajlott. Legfőbb eredménye, hogy kimutatta, a nyolc lisszaboni kulcskompetenciából ötben pozitív változás történik a tanítási színház és dráma tevékenység hatására. A vizsgált kulcskompetenciák: 1. Anyanyelvi kommunikáció: olvasás és szövegértés, 2. A tanulás tanulása: tanulási motiváció, tanulási stratégiák, szorongás és unalom az iskolában, dráma és tanulás, a különböző iskolai vezetési stílusok preferenciája. 3. Személyközi, interkulturális és szociális kompetenciák, állampolgári kompetencia: empátia és nézőpontváltás, problémamegoldás, irányítási készségek, a szavazásokkal és a véleménynyilvánítással kapcsolatos attitűd, a tágabb környezethez való tartozás, közösségi távolság skála (diszkrimináció, idegengyűlölet). 4. Vállalkozói készség: kognitív nyitottság: meglátni a dolgokban azt, amit mások nem vesznek észre, vállalkozás menedzselése: az ötletek tettekbe való átfordítása, kockázatvállalás, elszántság. 5. Kulturális kifejezőkészség: művészi tevékenységekkel való foglalatosság, különböző művészeti és kulturális eseményeken való részvétel. A legfontosabb változások közül néhány: azon társaikkal összehasonlítva, akik semmilyen, a tanítási színház és dráma körébe tartozó programon nem vettek részt, a tanítási színház és dráma programok résztvevői • tanáraik értékelése szerint minden szempontból jobb teljesítményt nyújtanak; • magabiztosabbak azokban a feladatokban, ahol olvasniuk kell, vagy meg kell érteniük valamit; magabiztosabban kommunikálnak; • jobban szeretnek iskolába járni; nagyobb örömüket lelik az iskolai feladatokban; • jobban oldják meg a problémákat; hatékonyabban küzdenek meg a stresszel; • szignifikánsan toleránsabbak a kisebbségekkel és az idegenekkel; • aktívabb állampolgárok; nagyobb érdeklődést mutatnak a választások iránt minden szinten; jobban hajlanak arra, hogy részt vegyenek a közösségeket érintő ügyekben; • empatikusabbak: figyelembe veszik a többi embert is; inkább képesek arra, hogy nézőpontot váltsanak; • kezdeményezőbbek és vállalkozóbb kedvűek; inkább gondolnak a jövőjükre, és több tervük is van a jövőjükkel kapcsolatban; • sokkal szívesebben vesznek részt bármilyen nemű művészeti vagy kulturális tevékenységben, nemcsak az előadóművészetek, de az írás, a zeneszerzés, a filmezés, a kézművesség terén is, és szívesebben jelennek meg mindenféle művészeti vagy kulturális eseményen; • többet vannak együtt családtagjaikkal, inkább gondoskodnak fiatalabb testvéreikről, ugyanakkor kevesebb időt töltenek tévénézéssel és számítógépes játékokkal; • gyakrabban válnak osztályukban meghatározó személyiségekké. A program életre hívóinak célja között szerepel, hogy a drámapedagógia a zenei és vizuális művészeti tantárgyakhoz hasonlóan bekerüljön Európa szerte a nemzeti alaptantervekbe, valamint, hogy az iskolán kívüli non-formális oktatásban is nagyobb elismertséget kapjon. Ennek egyik legfőbb csatornája éppen a közművelődés lehetne.
35
A DICE program a tanítási színház és dráma programok résztvevőinek kompetencia fejlődését mérte, de felmerül a kérdés és megfogalmazódik az a hipotézis, hogy bármely más, a gyerekekre figyelő, velük együttműködő, tehetségüknek, képességeiknek teret engedő program (sport, képzőművészeti alkotások, zene, stb.) hasonló eredményeket szülne. Ezt látszik alátámasztani egy, a kórusok társadalmi hatását elemző kutatás 30 ; a felnőtt kórustagok nagy többsége úgy gondolja, kórusbeli tapasztalatai segítettek abban, hogy az élet más területein másokkal együtt tudjon működni, vagy akár valamilyen vezető szerepet játsszon, s általában segített a beilleszkedésben. A kórusba járó gyerekek szüleinek többsége számos területen tapasztalt javulást a kórushoz csatlakozás után: a gyerekek magabiztosabbak, fegyelmezettebbek lettek és a memóriájuk is javult. A tanárok nagy része megerősíti az említett pozitív észrevételeket, kiegészítve azzal, hogy a kórusba járó gyerekek csoportmunkában jobban szerepelnek, jobban fejezik ki és uralják érzelmeiket. Nagy többségük szerint van néhány olyan gyerek, akiket a kórus tart meg az iskolában – különösen igaz ez az etnikai kisebbségekre. További fontos eredmény, hogy a kórusban éneklő gyerekek szignifikánsan jobb iskolai eredményeket érnek el a többiekhez képest. Művészeti fejlesztőprogramok hatása iskolásoknál 31 A CCE (Creativity, Culture & Education) gyerekek és fiatalok számára szervez kulturális és kreatív programokat Nagy-Britanniában. Creative Partnerships készségfejlesztő projektjük iskolák és művészek, tudósok, multimédiafejlesztők, építészek hosszú távú együttműködésén alapul. A programban 2002-es indulása óta több mint ötezer iskola, kilencvenezer tanár és egymillió fiatal vett részt. Független kutatások szerint a résztvevő fiatalok átlagosan 2,5 jeggyel jobbat értek el a GCSE vizsgákon 32 , az elemi iskolai szinten csökkent az iskolai lógás mértéke. A legtöbb program esetén nőtt a tanulók improvizációs, kockázatvállalási készsége, nagyobb rugalmasságot és együttműködési hajlandóságot mutattak. A program nemzetgazdasági szintű hatásait elemezve olyan hosszú távú hatásokat valószínűsítettek, mint a jobb vizsgaminősítés, a tanárok kisebb fluktuációja. Mindezeket figyelembe véve, a számítások szerint a programba befektetett minden egyes font 15 font nyereséggel jár nemzeti szinten. Közösségi művészeti projektek (community based art) hatása az egészségre Egy nagy-britanniai tanulmány 33 64, az egészségi állapot javítását célzó közösségi művészet projektet elemezve rámutat, hogy bár a projektek többségének vezetője tisztában volt azzal, milyen fontos lenne értékelni a projekt hatását, ez gyakran elmaradt (számos esetben amiatt, mert a projektnek nem voltak világos célkitűzései), illetve ha meg is valósult, nagy nehézséget jelentett a megfelelő módszerek megtalálása, gyakran módszertanilag nem is volt megfelelőnek tekinthető az értékelés. A területet célzó művészeti projektek igen eltérő 30
The Chorus Impact Study. Executive Summary and Key Findings, 2009 by Chorus America, http://www.chorusamerica.org/documents/Impact09/ImpactStudy09_ExecSum.pdf 31 Creativity, Culture & Education. The Costs and Benefits of Creative Partnerships. July 2010, http://www.creativitycultureeducation.org/data/files/pwc-report-the-costs-and-benefits-of-creative-partnerships236.pdf 32 GCSE (General Certificate of Secondary Education) középiskolai bizonyítvány egyes tantárgyakból NagyBritánniában. 33 John Angus: A review of evaluation in community-based art for health activity in the UK, Health Development Agency 2002, http://www.nice.org.uk/niceMedia/documents/artforhealth.pdf
36
megközelítésűek, nincs egyértelmű kategorizálási rendszer, ami pedig szükséges lenne a különböző programtípusok sajátosságainak megfelelő értékelési módszerek kialakításához. Bár a vizsgált projekteknél csak egymást részben átfedő kategóriákat sikerült felállítani, mégis idéznénk ezeket, mert rávilágítanak arra, milyen sokrétűen lehet a művészetet az egészségi állapot javításának szolgálatába állítani:
épített környezet (a művészet és a formatervezés használata a megfelelő egészségügyi környezet kialakításában) művészet a kórházakban (aktív, illetve passzív (befogadói) művészeti projektek a betegek, látogatók és személyzet részvételével a gyógyulás elősegítésére) egészségügyi képzés (művészeti módszerek használata az orvosok képzésében, az empátia és a kommunikáció fejlesztésére) művészetterápia (a művészet használata egyes kórképek esetén, orvosi célok elérésére) közösségi művészet (a művészet használata közösségek építésében, egyes hátrányos helyzetű csoportok elérésében, megszólaltatásában).
3. Közművelődés és vidékfejlesztés A közművelődési tevékenység sok ponton kapcsolódik a települések gazdasági fejlődéséhez, fejlesztéséhez. A kultúra, a művészetek terjesztése, helybe vitele, fesztiválok rendezése, az informális oktatási tevékenység, konferenciák, kiállítások, szakmai fórumok szervezése munkahelyteremtéssel (állandó vagy időszakos) jár, a helyi kereskedelmi és vendéglátóipart serkenti, vállalkozókat, vállalkozásokat tart el, szerencsés esetben új beruházókat is vonzhat a településekre. Nem egy olyan fesztivált ismerünk, melyek kapcsán utcák, terek, épületek, műemlékek újultak meg, régi gyárépületek nyertek új funkciót, EU-s és saját források felhasználásával, sokszor a helyi lakosok aktív közreműködésével, összefogásával. A fesztiválok és más kulturális rendezvények arra is alkalmat adnak, hogy a helyi termékektermelők számára biztosítsanak piacot, megágyazva a nagyobb piacra történő kilépésnek is. Találunk arra is bőven példát, hogy a rendezvényekre érkező vendégekkel, külföldi családokkal hosszabb távra szóló barátságok születnek, melléktermékként idegen nyelv tanulására ösztönözve a magyar vendéglátókat.
Jó példák A kiüresedő, elnéptelenedő falvak, az urbanizáció felgyorsuló üteme égtájtól, politikai berendezkedéstől és gazdasági fejlettségtől függetlenül Európa-szerte hasonló kérdéseket vet fel a vidék, a kistelepülések jövőjét illetően. Az útkeresés már a 90-es években elindult, s mára több uniós tagállam szép eredményekkel büszkélkedhet a falvak felélesztése terén. Életerős falvak 34 (Vital Villages), Hollandia, Európa A tudatos falufejlesztés nemzetközi módszertanának elterjesztésére jött létre a Grundtvig program keretén belül a Vital Villages (= életerős falvak) elnevezésű holland kezdeményezés.
34
Molnár Eszter: Európai utak a falufejlesztésben : http://www.nepfoiskola.hu/MNT_hu/mni.html
37
Alapja egy olyan falufejlesztési terv (VDP=Village Development Plan) kidolgozása, amelyben a lakosság határozza meg a településre és környékére jellemző életminőség javításához szükséges fejlesztéseket. A terv a közösséget érintő szociális, gazdasági és környezetvédelmi kérdésekre igyekszik választ adni. Foglalkozik a lakáshelyzettel, a közlekedéssel, az energia ellátással, a szabadidő eltöltésével, sporttal, a gyermekek helyzetével, a szociális ellátással, minden a jelenlegi települési önkormányzatok feladatkörébe tartozó üggyel, úgy, hogy a középpontba a faluközösséget állítja, s itt a közösségen van a hangsúly. Tíz-tizenöt évre előre lefekteti a célokat és az elérésükhöz szükséges tevékenységeket. A falufejlesztési terv készítésébe a helyi élet összes szereplőjét bevonják a helyi vállalkozóktól az iskolákon, különféle egyesületeken keresztül a nyugdíjas klubokig. Az elkészült programot visszakapja véleményezésre a közösség, mielőtt hivatalos elfogadásra, sajtóbemutatásra és a magasabb szintű önkormányzatnál való prezentálásra kerülne sor. Itthoni jó példákat keresve találhatunk több, köztük egészen kilátástalan helyzetben lévő települést, ahol a kultúra fejlesztésében találták meg a kitörési pontot. Ilyen pl. Túristvándi, de Rozsály komplex településfejlesztési koncepciójában is fontos tényező. Túristvándi a rendszerváltás után, sok más mezőgazdasági termelésből élő faluhoz hasonlóan nehéz helyzetbe került; a termelőszövetkezet felbomlása miatt a környéken nem volt munka. Ebből a helyzetből a település egy olyan fejlesztési koncepcióval tudott kiemelkedni, amelynek középpontjában a helyi adottságok - a több száz éves vízimalom, a természeti táj kihasználása mellett az önellátásra való fokozatos áttérés áll. Komplex fejlesztési koncepciójuknak (falusi vendéglátó képzések a lakosság körében, segítségnyújtás a falusi vendégház pályázatok megírásában, kulturális programok szervezése) köszönhetően a vendégéjszakák számát nulláról évi hatezerre tudták feltornászni. Ez az eredmény nemcsak a település lakosságszámát tekintve (775 fő) tekinthető jó eredménynek, de az egész Északalföldi régióban a tizennegyedik helyen áll, s tizenöt családnak ad munkát a faluban. Számos ötletük van a továbbfejlesztésre, mint például szabadtéri színpad kialakítása, helyi piac létrehozása a helyiek és a turisták számára. Az önkormányzatnak sikerült a településen egy teleházat létrehoznia, amely mára a gazdasági fejlődés fontos segítőjévé vált: itt kaphatnak segítséget a vállalkozók a pályázáshoz, de a könyvelésben és az adóbevallásban is. A teleház lett a képzések központja is, és kht-vá alakulva májustól 33 megváltozott munkaképességű embernek ad munkát, akik ajándéktárgyakat fognak előállítani a turisták számára. A kht mellett az önkormányzat kezdeményezésére alakult szociális szövetkezet is több embert foglalkoztat közcélú munka keretében. A falu földjének művelése mellett a közcélú foglalkoztatottak a művelődési és közoktatási feladatok ellátásában is részt vesznek. Ide tartoznak az óvodai, iskolai, könyvtári, múzeumi kisegítő munkák, a teleház üzemeltetése, rendezvényszervezés, ifjúsági munka, a sport és szabadidős tevékenységek szervezése, az önkormányzati újság szerkesztése is. Rozsály 35 nagyközség demográfiai helyzete, a fiatalok elvándorlása és az idősek számának megnövekedése, valamint a roma lakosság arányának az országos átlaghoz képest felülreprezentáltsága több településsel teszi hasonlóvá. Reménytelen helyzetükből való kitörés alapja komplex fejlesztési programjuk. Rozsály fejlesztési programja több pilléren nyugszik, de alapeleme a kulturális, közösség alapú településfejlesztés. Lehetőséget és esélyt kínál a helyieknek saját sorsuk alakításához a szociális földprogram kidolgozásával, a helyben készült „ipari termékek” (térkő, kerítés 35
folyamatban lévő kutatásunkból Angyal László összefoglalója
38
elemek) előállításával, valamint a helyi piac kidolgozásával. Az önkormányzat által létrehozott alapítvány hét területet átfogva kezeli a település legfontosabb szociális, társadalmi problémáit. Ezek között ott vannak a közművelődés alapterületei is, amelyek példaértékű működése helyben és térségi szinten is hozza az eredményeket. Működtetik a jól felszerelt Teleházat, ahol szakképzett munkatárs segít az információszolgáltatásban és egyben gondoskodik a művelődési ház működéséről is. A Nyitott Oktatási Központ, alapvető képzési szükségleteket elégít ki, hozzájárulva a munkaerő piaci esélyek növeléséhez. Rendelkeznek akkreditált képzésekkel, kulcs kompetenciafejlesztő képzéseik egyedülállóak a térségben. A Rozsály TV a térség leghatékonyabb kulturális – nem csak - információs csatornája, 12-13 településnek kínálva a helyi programokat, aktivitásokat. Közkincs kerekasztalok Tapasztalataik, és a helyben élők visszajelzései alapján az Intézetünk kezelésében működő Közkincs pályázat jelentős élénkülést hozott a kistérségek művelődésében, kulturális életében. A Közkincs kerekasztalok megalakulása, működtetése különösen azokon a helyeken eredményezett jelentős változást, ahol kevés közművelődési szakember dolgozik a kistérségben. Számos figyelemre méltó kezdeményezés történt a kistérségek kulturális életében. Több, mint hatvan kistérségben elkészült a települések értékeit összegző értékleltár, összegyűjtötték az ott élő előadók, alkotók, civil szervezetek adatait, és más, számukra valamilyen szempontból fontos információkat. Egyeztették a tervezett programjaikat, melyeket sok helyen együttműködésben valósítottak meg. Tevékenységük eredményeként a kistérséget bemutató kiadványok, programfüzetek, DVD-k, CD-k, internetes oldalak készültek, rendezvénysorozatok, kistérségi fesztiválok, vándorkiállítások, tehetségkutató programok, képzések valósultak meg. A települések közös programjai, illetve a kistérségek közötti együttműködésben szervezett események megpezsdítették a térség közösségi életét, és egyben meghatározták a jövőben teendő feladatokat. Figyelemre méltó új kezdeményezések indultak el több kistérségben, amelyek számára országos szakmai nyilvánosságot kívánunk teremteni. A Kulturális Kerekasztalok munkájának eredményei – 2007-2010.
70 kistérségben nyomtatott formában elkészült az értékleltár 23 kistérségben az internetre is felkerült 48 kulturális koncepciót megalapozó, a kistérség jelenlegi adottságait elemző tanulmány készült 58 Közkincs Kerekasztal alkotott kész kulturális koncepciót illetve stratégiát, többet a Társulás tárgyalt és elfogadott 14 a megvalósítás operatív programját is kidolgozta Számos Kerekasztal saját honlappal rendelkezik, másutt pedig a Társulás vagy a város illetve a városi/megyei intézmény honlapján kaptak helyet, felületet. Több száz program, kiállítás, egyéb rendezvény valósult meg a kistelepüléseken 400 feletti a Közkincs Kerekasztalok találkozóinak, a párbeszéd száma Több képzés-sorozat, amelyek elsősorban a kistelepülések civil kulturális szereplői kompetenciáit fejlesztették (Pécsi Kistérség, Pacsai Kistérség) A lakóhelyhez való kötődés erősítése érdekében Elkészült két, gyermekek számára meghirdetett örökség-gyűjtő programhoz kapcsolódó naptár (gyermekrajzok, illetve fotók az általuk felfedezett helyi értékekről)
39
valamint oktatási segédanyag és interaktív online-felület. („Itthon vagyok” a Zalaszetgóti Kistérségben – Oktatási segédanyag térségismereti foglalkozáshoz) Megjelentek Kistérségi Kalendáriumok (Keszthely, Celldömölk), kulturális térképek (Pacsa, Zirc, Paks) Összegyűjtésre és kiadásra került egy „Tanítana-Tanulna” típusú katalógus (Pacsai Közérdekű Tankatalógus) Megjelent több, helyi kötődésű irodalmi alkotásokat, illetve regéket, legendákat tartalmazó kötet
40
4. Záró gondolatok A leszakadó rétegek felzárkóztatása, életesélyeik növelése, életminőségük javítása komplex problémakezelést, több ágazat és szakma összefogását igényli. Egy-egy településen, „kicsiben” már találunk jó példát arra, amit országos szintű, kormányzati stratégiává kellene fejleszteni. Magának a szűkebb közművelődési területnek is erősítenie kell tevékenységét abba az irányba, amit a jó lokális példák bizonyítanak, ahol a közművelődési tevékenység valójában a tágabb szocio-kulturális tevékenység fogalmával írható le. Ugyanakkor tisztában kell lenni avval, hogy a közművelődés kérdése túlnyúlik a szakma kompetenciáján, elsősorban a település vezetőjének aktivitása, integráló képessége határozza meg a szociokulturális szemléletmód érvényesülési képességét és gyakorlatát. Alapvető kérdés tehát a polgármesterek hozzáállása, felelősség érzete. A szocio-kulturális szemléletmód terjedése, mindennapi gyakorlattá válása a szakma fejlődését is megkívánja. Bemutattuk, hogy bizonyos speciális problémák kezelésére nem minden szakember felkészült. Különösen élesen vetődik fel a kérdés a romák felzárkóztatása kapcsán. A szakemberek érzékelik, saját bőrükön tapasztalják, hogy azok a szokásos eszközök, módszerek, melyeket egyébként alkalmaznak nem eredményesek a romák megszólításakor. Hiányoznak a romákkal kapcsolatos specifikus ismereteik, emiatt olykor maguk is előítéletekkel közelítenek, ami kudarc élménnyel párosulva, természetes emberi reakcióként, a könnyebb ellenállás felé vezeti őket, feladják a további kísérletezést, és maradnak a több sikerrel kecsegtető, megszokott munkánál, módszereknél. Kudarcaikért felelős a képzési rendszer is, melyben nem kap kellő hangsúlyt a roma kérdés kezelésére való speciális elméleti és gyakorlati felkészítés. E hiányosságok pótlása jelenleg általában célzott pályázatok keretében történik, melyeknek része a „képzők képzése” is. Hatékonyabb lenne azonban az állami (andragógus) képzésbe beemelni a roma kérdés társadalmi, kulturális gyökereit, lehetséges kezelési módjait, evvel növelve a megértés, a társadalmi érzékenyítés fokát. A komplex, szocio-kulturális gondolkodásmód tükröződik az Intézetünk által mentorált kistérségi kulturális kerekasztalok működésében is. A kerekasztal-megbeszéléseken a résztvevő települések polgármesterei, kultúrával, közművelődéssel, településfejlesztéssel, sporttal, oktatással, hitélettel, egészségneveléssel, stb. foglalkozó szakemberei és civil résztvevői ülnek egy asztal köré. Találkozóikon kialakítják a térség/mikrotérség szélesen értelmezett kulturális életének fejlesztési irányait, tisztázzák az együttműködési lehetőségeket, elosztják a feladatokat. Ennek köszönhetően szűkös erőforrások sokszorozódnak meg, erős támogató kapcsolati hálók szövődnek, erősödik a települések valamint szektorok közötti kötődés, szinergia. Jelenleg közel 100 kistérségben (54%) működik 2-5 éves múltra visszatekintő kerekasztal, ennélfogva munkájuk által a magyarországi kistelepülések csaknem 2/3-a érintett, elérhető. Sajnos működésük támogatására az eddigi minimális összeg (3-400 ezer forint/kerekasztal/év) sem áll ebben az évben rendelkezésre, ezért félő, hogy jelentős, bár számokban, EU-kompatibilis indikátorokban nehezen megragadható - munkájuk eredményeinek egy része elvész. Sajnos a kulturális ágazat teljesítményét nehéz mérni, fontosságát, hatását statisztikai számokkal bizonyítani. Mennyiségi mutatókat össze lehet ugyan gyűjteni, mint ahogy teszi is ezt a közművelődési statisztika, de az emberi minőségre, az emberek életére, szemléletmódjára, életesélyeire, életminőségére gyakorolt hatást csak nagyon drága, hosszú 41
évek során tartó, bonyolult, követéses longitudinális vizsgálat biztosíthatná. Ezek hiányában egyelőre higgyük el, hogy a kultúra számít, s reménykedjünk abban, hogy az ágazat visszakapja a súlyának megfelelő figyelmet és anyagi támogatást, ami 2009-óta a normatíva összegének csökkentésével és más területekkel való összevonásával a korábban sem túl biztonságos működést tovább rontotta; pénzügyi háttere közel felével még tovább csökkent. 36 Helyi önkormányzatok normatív támogatásai – a települési önkormányzatok üzemeltetési, igazgatási, sport- és kulturális feladatai, Ft/fő, 2009 és 2010* 3500
tel. önkorm-k üzemeltetési, igazgatási, sport- és kulturális feladatai
3000 2500 2000 1500
1061
helyi közművelődési és közgyűjteményi feladatok
500
települési sportfeladatok
515
1000 500
1947
közösségi közlekedési feladatok település-üzemeltetési és igazgatási feladatok
1057
0 2009
2010
Adatforrás: 2008. évi CII. törvény a Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetéséről, ill. 2009. évi CXXX. törvény a Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetéséről
A csökkenést ugyan némileg ellensúlyozza, hogy vannak szép számmal alkalmi pályázatok, azonban ezek kiszámíthatatlanok, időben és összegben hullámzóak és nem mindig odakerülnek, ahol a legnagyobb szükség lenne rájuk. A szocio-kulturális szemlélet térnyerése azért is elengedhetetlen, mert így látjuk biztosíthatónak azt, hogy a jelenleg is még széles körben érvényes, a „betont”, a jól adatolható, rövid távú politikai hasznot hozó és látványosan felavatható, építkezéseket, a kétes fenntarthatóságú infrastrukturális fejlesztéseket előtérbe helyező gondolkodásmódot felváltsa a tartalomra, a közösségek, valamint a különböző szakmák együttgondolkodására építő közös tervezés és cselekvés. A rozsályi polgármesterrel mélyen egyetértve valljuk mi is, hogy: „Változás akkor történik Magyarországon, ha két folyamat egyszerre indul el, alulról jövő kezdeményezés és felülről központi akarat, hogy ezeket a kezdeményezéseket segítsék.”
36
2006-ig a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény 92. § (2) szerint a normatívának legalább az adott költségvetési évet megelőző évre előirányzott összegét el kellett érnie. A 2006-os törvénymódosítással a törvényből ez a biztosíték kikerült. A 2010-es évre a korábban önálló közművelődési és közgyűjteményi normatíva beolvadt az önkormányzatok üzemeltetési, igazgatási, sport- és kulturális feladatainak ellátásához hozzájáruló normatív támogatásba.
42
