MUNKAVÉDELEM 1.1
A közművek biztonsági kockázatainak kezelése Tárgyszavak: biztonság; veszélyelemzés; kockázatkezelés; közmű; közszolgáltatás; közönségkapcsolat; folyamatirányítás.
A közművek speciális biztonsági helyzete A vízművek, szennyvíztisztítók és más közművek terrortámadások és egyéb katasztrófák általi veszélyeztetettségének, gyenge pontjainak felmérése, sebezhetőségük fokát jelző minősítése hatóságilag előírt kötelezettség. Megbízható információkra és a biztonságtechnikai megoldások alapos ismeretére van szükségük ahhoz, hogy megvédhessék telephelyeiket, üzemegységeiket és berendezéseiket csakúgy, mint az általuk kiszolgált ügyfeleket és a lakosságot. Az ellen- vagy óvintézkedések gyakorlati megvalósítására törekvő közüzemeknek számot kell vetniük olyan korlátokkal is, mint költségvetésük teherbíró képességének behatároltsága, szabályozási előírások, politikai megfontolások, illetve félelmek, és a közvélemény érzékenysége. Más kockázatos üzemektől, pl. vegyipari üzemtől vagy repülőtértől eltérően a vízművek és a szennyvíztisztítók gyakran nagy területet behálózó elosztó-, illetve begyűjtő rendszert működtetnek, és a központtól, illetve egymástól is igen nagy távolságra lévő berendezéseik, vagyontárgyaik vannak, amelyekre nem alkalmazhatóak a hagyományos „zártkörű” védelmi rendszerek. Kevés kommunális létesítmény szereltet be pl. mozgásérzékelő rendszert olyan távoli tározóban, ahová négykerékmeghajtású gépjárművel is csak egy órányi vezetés árán lehet eljutni. A közüzem telephelyeinek és berendezéseinek mérete és környezete gyakran kihat a biztonságtechnikával kapcsolatos konkrét választásokra, döntésekre is. Igen nagy területet behálózó kommunális létesítménynek lehetnek olyan távoli üzemegységei, amelyeket nem könnyű folyamatos megfigyelés alatt tartani vagy megközelíteni, főként rossz idő esetén. Sok kisebb létesítmény viszont – különösen az olyan, amelyet a területfejlesztés alaposan körülzárt – nem rendelkezik elegendő nagysá-
gú „ütközőzónával” ahhoz, hogy oda az ellenséges behatolókat észlelő eszközök, berendezések valamely típusát beszereljék. Csővezeték-hálózatok és más veszélyeztetett műtárgyak (pl. völgyhidak) szelnek át nagy kiterjedésű földrajzi térségeket, és működésük olyan kulcsfontosságú berendezésektől függ, mint a szivattyúk vagy a zsilipek. Mivel a csővezetékek általában utak, épületek és az infrastruktúra egyéb, kritikus fontosságú elemei alatt helyezkednek el, ezek egyedülállóan fontos biztonsági megfontolásokat vetnek fel. Minden elemzésnek, amely arra irányul, hogy bemutassa: hogyan lehetne a legnagyobb biztonsági szintet elérni a vízkezelő és -tároló kapacitásoknál, feltétlenül tekintetbe kell vennie olyan szempontokat, mint a térbeli elhelyezkedés, a környezet és a szomszédok, kapcsolatok a közvéleménnyel, ill. a létesítmények és telephelyek megközelíthetősége. Meg kell vizsgálni továbbá, hogy rendelkezésre állnak-e olyan készenléti, illetve tartalékrendszerek, amelyek segítségével biztosítható: az adott közüzem távolabb lévő egységei támadás esetén is tovább működhessenek.
Kapcsolat a környezettel Lakott területen működő közüzemeknek más megfontolásaik is vannak. Feltárandó, hogy van-e előtörténete a vandalizmusnak az adott közművet illetően. Vajon kisgyerekek vagy tizenévesek össze szoktak-e gyűlni a szóban forgó helyszínen vagy annak közelében? Játék közben előfordulhat-e pl., hogy a focizó gyerekek berúgják a labdát a műszerekkel őrzött területre, s amikor megkísérlik azt onnan kihozni, ezáltal esetleg működésbe hozhatják-e a riasztóberendezés(eke)t? Van-e veszélyeztetett helyi lakosság, mint pl. szanatóriumok lakói vagy kórházakban ápolt betegek, akiket vészhelyzetben nem könnyű kilakoltatni? Vajon joggal feltételezhető-e, hogy a szomszédok panasszal fordulnának a kommunális létesítmény vezetőségéhez, ha ismételten (téves) riasztásokra kerülne sor? Kockázatok és lehetőségek A közmű vagyontárgyainak közelében lévő helyi ipartelepeket sem szabad kihagyni a számításból, mert további kockázatokat jelenthetnek, vagy éppenséggel forrásokat, pótlólagos lehetőségeket biztosíthatnak. Adott közüzem és a közelében lévő iparvállalat pl. közösen állíthat működésbe vészjelző rendszert vagy foglalkoztathat veszélyes anyagok ha-
tástalanítására szakosodott munkacsoportot, amely kettős, vagyis mindkét helyszínen észlelhető riasztást kap, ha klórszivárgást észlel. Hasonlóképpen: a két szervezet közös biztonsági őrséget foglalkoztathat. A szomszédos ipari üzemmel együttműködő közüzem, különösképpen lakott területen, e gyakorlatból előnyökre tehet szert. Ám a távoli területeken működő közüzemek is köthetnek hasonló megállapodásokat, ha kreatív megoldásokat alkalmaznak. Tájékozódniuk kell pl. arról, van-e a közelben madárvédelmi terület vagy cserkésztábor? A területet rendszeresen felkeresik-e vadászok vagy szervezett turisták? E csoportok tagjait fel lehet-e kérni arra, hogy tartsák szemmel a közművet tápláló vízforrást vagy annak egyéb, nagy távolságra lévő berendezését? Mindezt előzetesen alaposan meg kell vizsgálni. A PR kapcsolatokat illetően a közmű nem hagyhatja figyelmen kívül, vajon kezelőüzeme pihenőterület vagy közösségi létesítmény szomszédságában van-e, illetve működési területe magában foglal-e ilyet. Amennyiben igen, akkor a közönség igényt tarthat arra, hogy továbbra is hozzáférhessen e pihenőhelyekhez, ami potenciálisan bonyolultabbá teheti azokat az erőfeszítéseket, amelyekkel igyekeznének korlátozni a kezelőüzemek fizikai megközelíthetőségét. A lakott területektől vagy a központi telephelytől távol eső vidékeken üzemelő kommunális létesítményeknek valószínűsíthetően kevesebb PR problémájuk akad, mint azoknak, amelyek sűrűbben lakott területeken működnek. Pl. tárolótartály éjjeli kivilágítása feltehetőleg kisebb problémát okoz valamely kieső területen, mint egy külvárosi lakónegyedben. Más szempontból ugyanakkor a fizikai megközelíthetőség korlátozása távoli vidéken működő üzemegység vagy telephely esetében nehezebb lehet. Szükségessé válhat pl. olyan táblák, feliratok kifüggesztése, amelyek a vadászat vagy az átjárás tilalmát hirdetik, kitiltják a motorcsónakokat a víztározókból vagy korlátozzák a felszínhez közeli vízbeömlések vagy -kifolyások megközelítését természetjárás vagy barlangtúra céljából. Szóba jöhet a speciális célra használt ilyen területek gépjárművel való megközelíthetőségének korlátozása is. Ha ilyen lépésre feltétlenül sort kell keríteni, a közműnek fontolóra kell vennie annak engedélyezését, hogy terepjárók mégis bejuthassanak a távol eső területekre, mivel azok olyan kis csapáson is képesek manőverezni, amely teherautó számára túlságosan szűk lenne. A közüzemmel szerződéses kapcsolatban állók és a beszállítók számára a bejutás biztosításának szükségessége bonyolultabbá teheti az egy-egy terület megközelítésének korlátozását szolgáló erőfeszítéseket. Az építőmunkásokon kívül a kommunális létesítménnyel szerződé-
ses viszonyban lévők közé sorolhatóak olyan dolgozók is, mint a takarítóvállalat, a rovarirtó cég, a kertészet, a tereprendezés és az információs technológia szolgáltatói. A közmű vezetésének tudomással kell bírnia arról, ha a vele szerződéses kapcsolatban lévők vagy azok beszállítói belépési engedéllyel rendelkeznek az üzem egységeiben lévő védett területekre. Megfelelő rendszert kell létrehoznia annak biztosítása céljából, hogy ellenőrizhető legyen: a szerződés alapján ott tevékenységet ellátók biztonságos és legitim módon juthatnak be a szigorúan őrzött területekre és tartózkodhatnak ott.
Előre számolni kell az összes költségtényezővel A közművek a sebezhetőségüket felmérő, veszélyeztetettségük fokát minősítő vizsgálatot követően igyekeznek megfelelő válaszreakciót adni leginkább szembetűnő hiányosságaikra azáltal, hogy fontossági sorrendet állítanak fel a megvalósításra váró biztonságtechnikai projekteket illetően, gondoskodnak már alkalmazott eljárásaik naprakésszé tételéről és megfelelő pénzeszközöket csoportosítanak át vészhelyzetek megelőzésére, illetve a potenciálisan fenyegető veszélyek elhárítására. A költségvetési, finanszírozási megfontolások között a tőke-, azaz a beruházási költségeken felül számításba kell venni a működtetési költségeket is. Bár a biztonsági berendezések megvásárlásával és működésbe állításával kapcsolatos kiadásokat könnyű meghatározni, ezek között feltétlenül számolni kell azokkal az induláskor finanszírozandó anyagi terhekkel is, amelyek a munkavállalók biztonsági célú képzésével és bizonyos speciális eszközök pótlólag esetleg szükségessé váló megvásárlásával kapcsolatosak. Egyes esetekben a más rendszerekhez való utólagos kapcsolódás költségeit is bele kell foglalni a tőkeköltségekbe. A működési költségek közé tartozik azoknak a túlóráknak a bérköltsége, amelyeket a személyzet a biztonsági intézkedések miatt kénytelen teljesíteni, valamint a rendszer minden tartozékának, így pl. világítótestek, lámpák vagy kipróbálásra szolgáló eszközök, készletek beszerzési költsége. Az élőmunkaigény költségeivel igen körültekintően kell egy-egy megoldás választása előtt kalkulálni. Biztonsági kamera vagy zártláncú televíziós rendszer beszerzése nem jelenthet költséghatékony megoldást, ha senki nem áll rendelkezésre, aki folyamatosan figyelné a monitort. A videofelvételek vagy egyéb
dokumentáció archiválásával összefüggő költségek is a működési költségek körébe sorolandók, bár gyakran megfeledkeznek azokról. A karbantartás költségeivel is számolni kell. Megtörténhet pl., hogy egy új világítási rendszer higanygőzlámpákat alkalmaz, amelyek speciális kezelést igényelnek ahhoz, hogy megfelelően működjenek. Szakembert kell tehát szerződtetni, hogy időszakonként karbantartsa vagy beállítsa, beszabályozza az adott rendszert.
A vezetés folyamatos tájékoztatása A vezetés támogatásának megőrzése, fenntartása érdekében fontos gondoskodni arról, hogy a közművek vezetői tisztában legyenek azzal az alapvető értékkel, amit a biztonság jelent. Ahhoz, hogy a kommunális létesítmény biztonságának kérdése prioritás maradjon, a felsőszintű vezetést rendszeresen – rövid tájékoztató anyagok megküldésével – informálni kell biztonsági kérdésekről, lehetőség szerint a rutinjellegű vezetői munka- és a környezetvédelmi jelentések részeként. Ezekben körvonalazni kell azokat a vezetés számára jelentkező potenciális következményeket, amelyek abból erednének, ha a biztonsági projekteket nem valósítják meg vagy későbbre halasztják. A biztonsági terveket folyamatosan aktualizálni kell és a biztonsági kérdéseket a jövőt illető költségvetések vitáinak szerves részévé kell tenni. A vandalizmus, ill. terrorizmus elleni különböző intézkedésekről előzetesen költség/haszon elemzéseket kell készíteni. A költségvetési megfontolások részeként a következő kérdéseket kell megválaszolni: • Az adott közüzem fogyasztói mennyire fogékonyak a biztonsági megfontolások iránt? Elfogadnának-e áremelést a biztonság fokozásának ellentételezéseként? • A közmű biztonsági költségeit be lehet-e mutatni a költségvetésben, illetve a költségkalkulációban önálló soron, különálló tételként megjelenő tényezőként vagy felárként, amint azt egyes amerikai városokban teszik? • Lehetséges megoldás-e, ha a biztonsággal kapcsolatos költségeket már jóváhagyott fejlesztési programok részeként kezelik? Mivel a vezetés ezekre az anyagi erőfeszítésekre korábban már áldását adta, e programok tőkeszükségletének emelése a biztonsági elemek bevonása érdekében feltehetőleg könnyebben keresztülvihető, mint önálló biztonsági projekt megalkotása és elfogadtatása. • A biztonsági intézkedéseket lehet-e úgy ütemezni, hogy induláskori költségeik több költségvetési évre szétoszthatóak legyenek?
• Adott intézkedés beleillik-e a közmű környezeti vagy munkavédelmi programjaiba? Ha igen, akkor azok átvállalhatnak-e bizonyos részt a biztonsági célú költségek finanszírozásából? • A biztonságtechnikával kapcsolatos szakmai képzés belefoglalható-e az éves szakmai továbbképzési, vagy más, létező programokba? • Az ellátás, illetve annak biztosítása megosztható-e több helyszín között? • Kell-e speciális szűrőket, minőségellenőrző készülékeket és más, hasonló berendezéseket vásárolni, vagy a raktáron lévő berendezések megfelelőek?
Együttműködés a dolgozókkal és külső szervekkel A közüzem működtető és karbantartó állománya együttműködésének biztosítása kritikus fontosságú bármely új rendszer vagy eljárás bevezetésekor. Az ilyenkor kötelezően megoldandó feladatok közé feltétlenül be kell illeszteni a dolgozók képzését az új biztonságtechnikai berendezés(ek) használatára, valamint a változással szemben ellenséges alkalmazottak meggyőzését. A dolgozók érezhetik úgy, hogy az új biztonsági rendszereket főként azért állították hadrendbe, hogy őket „kémleljék” és fokozottan szemmel tartsák, s előfordulhat, hogy ezért nem kedvelik az új rendszer általuk „kellemetlenségnek” tekintett elemeit. Ha az ilyen magatartást nem kezelik azonnal és megfelelő hatékonysággal, nagyobb ellenálláshoz vezethet, sőt esetleg szabotázst is kiválthat. A közműveknek jelentős előnyük származhat abból, ha együttműködnek a törvény helyi őreivel, a rendvédelmi szervekkel és a vészhelyzet, illetve a katasztrófa elhárításért felelősökkel annak biztosítására, hogy a szükségállapotra vonatkozó reakciótervek kellőképpen összehangoltak legyenek. A katasztrófaelhárításért felelősöknek ismerniük kell azoknak a vegyszereknek a típusait, amelyeket a közmű saját telephelyein tárol, és másodpéldánnyal kell rendelkezniük a közmű kockázatkezelési programjáról. Ezen kívül előre meg kell határozni, hogy katasztrófahelyzetben miként juthatnak be az elhárítók, a mentést végzők a közmű telephelyeire, különösen akkor, ha olyan körülmények, mint egy robbanás vagy tűzvész nem teszik lehetővé a közmű személyzete számára a kapuk kinyitását.
A kockázatkezelési intézkedések kiválasztása és alkalmazása Ha egy önkormányzat vagy közmű kockázatelemzést készített, számba vette fenyegetettségét és sebezhető pontjait, lépéseket kell tennie a sebezhetőség csökkentésére, illetve el kell készítenie vészhelyzetre vonatkozó forgatókönyvét. A lépések egy része szervezési változtatás, ezek alig igényelnek anyagi forrásokat, ugyanakkor magas megtérülést biztosítanak a csökkent sebezhetőség formájában. A fokozott biztonságot garantáló szervezési intézkedések leggyakoribb példái: a katasztrófaelhárítási tervek felülvizsgáltatása a helyi rendőrséggel és rendészeti szervekkel, bizonyos területekre a belépés korlátozása, a kulcsok, belépőkártyák stb. útjának nyomon követésére szolgáló ellenőrzési rendszer működésbe állítása, az alkalmazottaktól annak megkövetelése, hogy számítógépeik jelszavát havonta változtassák meg stb. A biztonságtechnikai rendszerek magasabb fokozatú védelmi képességének biztosításába beletartozik a bonyolult be-, illetve kiléptetési rendszerek alkalmazása, amit mozgásérzékelő és riasztórendszer egészít ki, a számítógépes tűzfalak nyújtotta biztonsági védelem, vagy egyszerűen zárak felszerelése a raktárajtókra és egyéb nyílászárókra. Hasonló vagy azonos berendezési egységeken a biztonságtechnikai eszközök széles választéka alkalmazható. Ezért a közműnek meg kell tudni határoznia elvárásait és olyan védelmi berendezéseket érdemes vásárolnia, amelyek megfelelnek ezeknek az igényeinek. Körültekintő megfontolás, gondos mérlegelés szükséges ahhoz is, hogy sikerüljön elkerülni felesleges eszközök megvásárlását. Segítség a választáshoz Objektív összefoglaló információk hiánya a közművek számára elérhető biztonságtechnikai berendezésekről – ez az egyik elsődleges akadálya annak, hogy sikerüljön fokozni a biztonságot. A hozzáférhető biztonsági berendezések árban és teljesítményben igen változatosak, és egyetlen szakembertől sem lehet elvárni, hogy pontosan ismerjen minden alapvető működési és alkalmazási elvet, nem is beszélve a technikai részletekről. Az USA Környezetvédelmi Hivatala (Environmental Protection Agency – EPA) kidolgozta a Biztonságtechnikai Termékek Kézikönyvei sorozatát – kifejezetten a vízművek és a szennyvíztisztítók infrastruktúrájának biztonságára összpontosítva, hogy e létesítmények vezetői és a kezelőegységek irányítói rendelkezzenek a legfrissebb információval az
igénybe vehető biztonsági berendezésekről és technológiákról. E kézikönyvek, útmutatók az EPA honlapján találhatók meg, s módot adnak a biztonsági berendezések különféle típusainak objektív értékelésére és összehasonlítására. A kézikönyvek tájékoztatnak azokról a technológiákról, amelyek arra hivatottak, hogy javítsák a vízművek és a szennyvíztisztító rendszerek elosztó és begyűjtő hálózata, a szivattyútelepek, a kezelési folyamatok, a személyzet beléptetési rendszere, a vegyszerek szállítása és tárolása, az adatgyűjtő rendszerek, valamint az ellenőrző mechanizmusok biztonságát. Egy sor termék részletes tulajdonságai is megtalálhatók bennük, amelyeket a fizikai biztonság fokozására és az épületekbe vagy a vezetékrendszerekbe történő illetéktelen behatolás távoltartására, kivédésére lehet felhasználni. További termékek az elektronikai vagy számítógépes biztonság tökéletesítésére szerezhetők be, ideértve a számítógépes tűzfalakat és a távirányítóval működtethető, folyamatos nyomon követő (monitoring) rendszereket, amelyek jelentenek a konkrét történésekről. Megint más útmutatók tájékoztatnak az olyan folyamatos megfigyelésre alkalmas műszerekről, ipari berendezésekről, amelyek a vízkezelés vagy -tisztítás folyamatát potenciálisan veszélyeztető anomáliák azonosítására használhatók fel. A kézikönyvek e speciális termékek rendeltetéséről, tulajdonságairól, szakszerű alkalmazásáról, rendszerbe állítási és fenntartási költségeik nagyságrendjéről, élettartamukról és gyártóikról is hasznos adatokat tartalmaznak. További útmutatók is készülnek, a meglévőket pedig folyamatosan aktualizálják az új információk rendelkezésre állásának függvényében.
Összegzés A közműveknek számos tényezőt kell számításba venniük, amikor a potenciális veszélyforrások elleni védekezés fokozására törekednek. A sokféle veszély és az ezek jelentette fenyegetettség leküzdésére szolgáló, folyamatosan gyarapodó és fejlődő technológiai megoldások valósággal elárasztják azokat, akik megpróbálnak hatékony biztonsági megoldásokat kitervelni. A közművek döntéshozóinak küzdeniük kell azokkal a korlátokkal, amelyeket a meglévő rendszerek állítanak elébük, és – sajnálatos módon – számolniuk kell az új biztonsági rendszerek működtetésével kapcsolatban a személyzet ellenállásával vagy vonakodásával is. A veszélyek és a sebezhetőség értékelésével és a biztonsági megoldások végrehajtására rendelkezésre álló források hatékony felhasználásával azonban a közművek biztonságáért felelősek előbb-utóbb tudatá-
ra ébrednek a különféle technológiák előnyeinek és hátrányainak, és olyan működőképes megoldásokat találnak ki, amelyek megfelelnek az ágazat sajátos körülményeinek. Összeállította: Nagy Károlyné Chernikoff, R.; Schmitt, T. M.: Bridging the security gap: a number of options are available to help utilities improve security following a vulnerability assessment. = Water Environment & Technology, 17. k. 2. sz. 2005. p. 57–60. Resotka, P. W.: Safety – now and then. = Water Environment & Technology, 17. k. 2. sz. 2005. p. 47.
