Megjelenik 1.500 példányban
AZ ÉSZAK-ZALAI VÍZ- ÉS CSATORNAMÛ ZRT. KIADVÁNYA XX. ÉVFOLYAM 4. SZÁM A tartalomból: - A közgyűlésen történt (1–2. oldal) - Eredményes és mozgalmas év (4–6.oldal) - Kiegyensúlyozott gazdálkodás (7–8. oldal)) - Biztonságos működés és innováció (9. oldal) - Amit a felhasználónak tudnia kell az új víziközmű törvényről (10 –11. oldal) - Zalavízcseppek (12. oldal)
A közgyűlésen történt Évi rendes közgyűlését tartotta a Zalavíz Zrt. 2013. május 30-án Zalaegerszegen, a központi épület ebédlőjében. A napirendek között szerepelt a Társaság előző évi gazdálkodásának eredményeiről szóló beszámoló és az idei év üzleti terve. Minőség célok A tulajdonosok elsőként a tavalyi év gazdálkodásáról, üzleti tervének teljesüléséről hallgatták meg Nagy András vezérigazgató tájékoztatóját, amely az írásban már kiküldött beszámoló kiegészítéseként hangzott el. A vezérigazgató elmondta, hogy több szempontból is eredményes évet zártak, sikerült teljesíteni a kitűzött célokat, a szolgáltatás színvonalának emelését és a működés hatékonyságának növelését. Ezeket a célokat szolgálta a hulladékfogadó üzembe helyezése és az ivóvíz korszerűsítést érintő KEOP pályázat. Ugyancsak ezen cél teljesülését szolgálta a Társulási Tanács által elfogadott fejlesztési és felújítási munkákkal kapcsolatos feladatok ellátása, az új jogszabályoknak való szakmai megfelelés, és az e-számla alkalmazása érdekében a megfelelő ügyfélportál fejlesztése. A társaság bevételei ugyan korlátozottakká váltak a díjak hatósági ára miatt, amelyet a tavalyi évre már az állam és nem az önkormányzatok határoztak meg, ennek ellenére azon kevés víziközmű szolgáltatók közé tartoznak, akik pozitív pénzügyi eredménnyel zárták az elmúlt évet. Ivóvíztermelés, szennyvízelvezetés A fő szolgáltatási területet tekintve az ivóvíztermelés 9,8%-al nőtt a tervezetthez képest, ennek oka azonban nem a fogyasztásnövekedés, hiszen ezen területen
évek óta tart a lassú csökkenés, hanem az ún. technológiai veszteség. A Társaság a vízminőség biztosítása miatt gyakrabban alkalmazta a vezetékek tisztítását, ehhez használta fel a plusz mennyiséget. Az értékesített ivóvíz mennyisége tervszinten alakult. A szennyvízelvezetés adatain látszik leginkább, hogy a felhasználók egyre takarékosabban bánnak vízzel, ezért az elvezetett szennyvíz mennyisége is évről évre csökkenő tendenciájú. Az elvezetett és megtisztított szennyvíz mennyisége 1,7%-kal (77 Em3) elmaradt a tervtől. Munkatársi létszám Nagy András tájékoztatást adott a foglalkoztatottak létszámáról és helyzetéről. Elmondta, hogy a Zalavíz nagyon fontosnak tartja a munkavállalóinak megtartását. Éppen emiatt a létszám nem változott, tavaly és jelenleg is 285 fővel végzi tevékenységét a szolgáltató. A tavalyi évben a társaság élt a bérkompenzáció lehetőségével, ezen a pályázaton 10,3 millió Ft-ot nyertek. (folytatás a 2. oldalon)
2 (folytatás az 1. oldalról)
Eszközfejlesztés és fenntartás A szolgáltatás biztonságát és minőségét megfelelően karban tartott és fejlesztett eszközökkel lehet megvalósítani. A működtető eszközök fejlesztésére 342,1 millió Ft-ot fordított tavaly a társaság. Ebből a legnagyobb beruházások zalaegerszegi szennyvíztelep előkezelő 158,8 millió Ft értékben és a pacsai szennyvíztelep fejlesztése 87,3 millió Ft értékben. A pacsai fejlesztésről a vezérigazgató elmondta, hogy bár ismeretes mindenki előtt, hogy a feldolgozó bezárt, ennek ellenére úgy gondolja, hogy erre a fejlesztésre szükség volt, azt Pacsa város önkormányzatával együttműködve valósították meg, és bízik abban, hogy a feldolgozó üzem előbb-utóbb újra működni kezd. A fenntartásokra szánt összeg is a terveknek megfelelően alakult, tavaly összesen 694,1 millió Ft-ot fordítottak ilyen célokra. Ennek a belső arányai nagyon beszédesek, hiszen közel 80%-át a tervszerű karbantartás tette ki, és csak 20%-nyit kellett hibaelhárításra fordítani. Jól látszik tehát, hogy a karbantartásnak van értelme, hiszen ezzel csökkennek a meghibásodások, amelyek kijavítása mindig magasabb költségekkel jár. Kinnlévőségek Nagy András beszélt arról, hogy talán nincs még egy olyan szolgáltató ma Magyarországon, amelyik elmondhatja magáról, hogy csökkenteni tudta a tartozások mennyiségét. A kinnlevőségek ugyanis az előző év azonos időszakához képest 6,8%-kal (12,4 millió Ft-tal) csökkentek. Ebből az önkormányzati tartozások 5,7%kal, 3,1 millió Ft-tal, az egyéb fogyasztói tartozások 7,2 %-kal, 9,3 millió Ft-tal csökkentek. A vezérigazgató köszönetet mondott a munkatársainak, akiknek ezt az eredményt sikerült elérni, mégpedig nem fenyegetőzésekkel, hanem a fogyasztókat segítő együttműködéssel. Pénzügyi eredmények A Zalavíz Zrt. gazdálkodása stabil volt a tavalyi évben. Az üzemi hozamok 58,9 miilió Ft-tal, az üzemi ráfordítások 2,2 millió Ft-tal haladták meg a tervezett értékeket. A társaság nyereséget termelt, ennek mértéke 109 millió Ft, amely közel duplája a tervezettnek, így az adózott eredmény is magasabb: 92,3 millió Ft. Ez az eredményesség alapot adott az osztalékfizetésre, a tulajdonosoknak kifizetett osztalék 125,3 millió Ft, amelyre az adózott eredmény fedezetet nem nyújtott, így a korábbi években képződött eredménytartalékból pótolták ki a hiányzó összeget, 33 millió Ft értékben. Összességben ezt azt jelenti, hogy a Zalavíz Zrt. a 2012. évet 0 Ft mérleg szerinti eredménnyel zárta.
Az Igazgatóság és Felügyelő Bizottság tevékenysége Az Igazgatóság és a Felügyelő Bizottság is elkészítette tevékenységéről a beszámolóját, amelyet írásban terjesztettek a közgyűlés elé. A vezérigazgató kiegészítésül elmondta, hogy mindkét testület elfogadott munkaterv alapHavasi Zoltán FB elnök ján dolgozott. Az Igazgatóság negyedéves és rendkívüli üléseket tartott, 2012-ben rekord számú, 39 db határozatott hozott. A testület már idén is nagyon aktív volt, a 2013-ban eddig meghozott határozatok száma 26 db. A Felügyelő Bizottság is hasonló módon dolgozott, 2012-ben 26 db határozatot hozott, idén pedig, a közgyűlés napjáig 22 db-ot. Havasi Zoltán a Felügyelő Bizottság elnöke kért szót, elmondta, hogy munkájukat a menedzsmenttel együttműködve tudták végezni, a Zalavíz Zrt. által elért eredményt megvizsgálták, főbb megállapításaik a következők: a Társaság a számviteli előírásokat betartja, a gazdasági események elszámolását szabályosan végezték el, az éves beszámolót a menedzsment az érvényben lévő jogszabályoknak megfelelően készítette el, ezt tanúsítja a könyvvizsgáló hitelesítő jelentése is. A beszámoló elfogadását javasolja, egyben gratulál a társaság valamennyi dolgozójának a kitűnő munkához. A tulajdonosok egyhangúan elfogadták a Zalavíz Zrt. 2012. évi beszámolóját, amely szerint a társaság nettó árbevétele 3.806.975 ezer Ft, mérleg szerinti eredménye: 0 forint, mérlegfőösszege: 10.740.740 ezer forint. Konszolidált beszámoló Az érvényes számviteli szabályok szerint az egyedi éves beszámolók mellett a Zalavíz Zrt-ről és a 100%-os tulajdonában álló Control-Zala Kft-ről, mint vállalatcsoportról konszolidált éves beszámolót kell készíteni. Ennek célja az egymással érdekeltségi viszonyban álló vállalkozásoknak, mint egységes vállalkozásnak a valós vagyoni, pénzügyi, jövedelmezőségi helyzetének bemutatása. Nagy András elmondta, hogy a Control-Zala Kft. (amely a Zalavízép Kft. jogutódja) az elmúlt évben eredményesen dolgozott és pozitívan gazdálkodott.
3 Piaci árakon végzett a tulajdonosa, a Zalavíz Zrt. számára munkákat. A két cég együttes működése eredményes volt. A Control-Zala Kft. 125 millió Ft osztalékot tudott fizetni a tulajdonosnak. A konDoszpoth Attila alpolgármester szolidált beszámolót a közgyűlés egyhangú szavazással jóváhagyta.
állami döntések befolyásolták a tervezést, ezért a Zalavíznek a meglévő humánerőforrás- és eszköz alapjaira támaszkodva kell a jövőben végezni a munkáját, folyamatosan keresve az eredményt javító lehetőségeket. A legnagyobb tulajdonos képviseletében azt javasolta, hogy a Társaság átmenetileg fogja vissza a fejlesztéseket, de mindenképpen maradjon jelen a víziközmű szolgáltatók piacán. A város álláspontja, hogy csak átmenetileg kell ezt az negatív időszakot elviselni, amelyből megerősödve kell, hogy kijöjjön a Társaság. Ezt követően a közgyűlés szavazott a tervről. Az üzleti tevékenység eredményét -31,3 millió Ft-ban, az adózott és mérlegszerinti eredményt -72,7 millió Ft-ban, a mérleg főösszeget 10.630,9 millió Ft-ban határozta meg.
Üzleti terv a 2013-as évre A tervről a vezérigazgató elmondta, hogy ez az ötödik változat, ami a tulajdonosok elé került. Számos, külső körülmény befolyásolta a terv készítését, amelyek az új víziközmű törvényből és annak végrehajtási rendeletéből fakadnak A kiinduló helyzet: a díjak nem változtak, ebben az évben sem volt díjemelés, ami azt jelenti, hogy a két évvel ezelőtti díjakkal tudott csak az árbevételi oldalon számolni a Társaság. Mennyiségi növekedésre, azaz a vízfogyasztás bővülésére nem lehet számítani, a csökkenés évek ót tartó tendencia. A Társaságnak több új adónemet tekintve is olyan fizetési kötelezettségei vannak, amelyek a korábbi években nem voltak: eljárási díjak, illetékek, közműadó, tranzakciós adó, valamint a 10%-os rezsicsökkentés, amely július 1-től mínusz 156 millió Ft-ot jelent a második félévben. A negatívan ható költségek a számítások szerint meghaladják a 400 millió Ft-ot, ezért optimális esetben is csak negatív előjelű mérlegeredménnyel lehet számolni. Az árbevételi oldalon számításba vettek lehetőségeket: laborvizsgálatok mennyiségének növelése, biogáz értékesítés növelése, vegyi- és üzemanyag költségek csökkentése. A jelenlegi tervben nem számoltak még azoknak a közmű vagyontárgyaknak a kiesésével, amelyek beruházását a Zalavíz Zrt. hajtotta végre, az új szabályok szerint viszont közművek vagy önkormányzati, vagy állami tulajdonúak lehetnek, ezért ezeket még ki kell majd vezetni a Társaság könyveiből, tehát vagyonvesztéssel is kell számolni. A vezérigazgató elmondta, hogy mind az Igazgatóság, mind pedig a Felügyelő Bizottság tárgyalta a tervet, amelyet mindkét testület elfogadásra javasol. Doszopoth Attila, Zalaegerszeg város alpolgármestere hozzászólásában elmondta, hogy objektív tényezők,
A testületek vezetőinek és tagjainak díjazása A soron következő napirend keretében az Igazgatóság és a Felügyelő Bizottság elnökének és tagjainak tiszteletdíját állapította meg a közgyűlés, amelyet az előző évvel azonos mértékben határoztak meg. Az elnökök díjazása havi 111.000 Ft, a tagoké havi 92.000 Ft. Integráció Az egyebek között Nagy András tájékoztatást adott azokról a folyamatokról, amelyek a víziközmű törvény előírásai nyomán indultak el. Ismeretes a jogalkotó célja: kevés, de hatékony szolgáltató maradjon a piacon. Folyamatosak ezen a területen a tárgyalások, folyamatosan bővül a tulajdonosi kör is. Tárgyalások folynak Zalacsány, Kehidakustány, Vindornyaszőlős, Zalaszentlászló, Türje, Gétye és Barlahida önkormányzataival a szolgáltatás átvételéről. Valamennyi önkormányzat már tulajdonos a Zalavíz Zrt-ben. Az integrációval elérni kívánt cél, az egységes szolgáltatás nyújtása, amely területileg egybefüggő, a fogyasztó számára előnyös szolgáltatási környezetet jelent. Zajlik a zalaszentgróti Aquazala Kft. megvásárlása, amelyet az Energiahivatal már jóváhagyott. Az ehhez szükséges forrás a Társaság hitelfelvétellel tudja előteremteni, ennek folyik a közbeszerzési eljárása. Május 28-án írták alá az együttműködési megállapodást a Délzalai Víz- és Csatornamű Zrt. és az Északzalai Víz- és Csatornamű Zrt. között. Az együttműködés kiemelt célja, az ellátási területen az elérhető legmagasabb színvonalú fogyasztói és szolgáltatói minőség megvalósítása, a szinergikus lehetőségek kiaknázása, a működés optimalizálása, ezen keresztül költségek megtakarítása. Az egyebek napirendi pontjait a közgyűlés egyhangú szavazattal elfogadta.
4
Eredményes és mozgalmas év A víziközmű törvény hatályba lépésével új időszámítás kezdődött a szolgáltatóknál, hiszen a működés körülményeit alapjaiban változtatta meg ez a jogszabály. Többek között megszűnt az önkormányzatok árhatósági szerepe, és jóval több területen van döntési jogosultsága a régi-új ható-ságnak, az Energiahivatalnak. A változások elsőként a szolgáltató gazdálkodási kereteire, a szolgáltatásból fakadó árbevételére, az üzleti tervére voltak hatással. Nagy András vezérigazgatót kértük a tavalyi esztendő értékelésére.
– A víziközmű szolgáltatásban évtizedeken át változatlanok voltak a működési struktúrák, a gazdálkodási körülmények, az önkormányzatok nagyfokú önállóságot élveztek ezeken a területen. Ennek egyik következménye az lett, hogy Magyarországon 2011 év végén közel 400 szolgáltató dolgozott ebben a ágazatban. A szakmában már régóta megfogalmazódott az az igény, hogy ennek a szétaprózottságnak a fogyasztó látja a kárát: az országban nem egységes a szolgáltatás színvonala. – Miben lehetett ezt észrevenni? A díjakban? – Leginkább a műszaki berendezések állapotában, a nyújtott szolgáltatás színvonalában mutatkozik meg a különbség. A kisebb gazdasági erejű szolgáltatók kevésbé tudták a szükséges fenntartási, pótlási, fejlesztési munkákat elvégezni, ezért az ilyen területeken jellemzően leromlott a művek állapota, ami a
szolgáltatás biztonságát is hátrányosan érinti, azaz gyakrabban voltak meghibásodások, csőtörések, a használt gépek egyre öregedtek, ami miatt a fenntartásuk egyre bizonytalanabbá, költségesebbé vált. Az, hogy a vízdíj mértéke az ország területén más és más, természetes, hiszen eltérőek például a geológiai, földrajzi adottságok, az ivóvíz kitermelésének lehetőségei. – Azt mondják a szakmában: bár mérföldkő az új törvény, de még sok a bizonytalanság. – A törvény 2011 december végén jelent meg, és alapjaiban szabta át a szolgáltatók, így a Zalavíz Zrt. működési kereteit. A 2012-es évet úgy indítottuk, hogy egy dolgot tudtunk: a tevékenységünk fő árbevételét adó szolgáltatási díjakat (ivóvízés szennyvízdíj) az állam állapítja meg. Ez a gyakorlatban azt jelentette, hogy a 2012-re tervezett üzleti tervünket újra kellett gondolni. Tavaly a bizonytalanságot leginkább az okozta, hogy a törvény végrehajtási rendeletei késtek, ezért több területen úgymond várakozni kényszerültünk. Ez az időszak persze nem tétlenül telt, hiszen a részletek kidolgozásában a szakmai szervezetünk a MAVÍZ is részt vett. Az ott létrehozott személyügyi, értékesítési és műszaki munkacsoportokban aktív tagok voltak a kollégáim. Mára egyébként kitisztult a kép, idén márciusban megjelentek a szakmai pontosítások, a végrehajtási rendeletek. – Voltak fennakadások a végrehajtási rendeletek késése miatt? – A törvénynek nem az volt a célja, hogy egy varázsütésre megvál-
tozzon minden. Életszerűtlen lett volna 400 szolgáltatónál egy csapásra, egyik napról a másikra előidézni a változásokat. Azt a jogszabályból már tudni lehetett, hogy milyen időbeli ütemezésben lépnek életbe az új rendelkezések. Emiatt a 2012-es gazdálkodásunkra a törvény még jelentős hatással nem volt, arra viszont igen, hogy új stratégiát alkossunk a jövőbeli működésünkre, olyat amely illeszkedik a megváltozott körülményekhez. – Melyek azok az új rendelkezések, amelyek megszabják a stratégia-készítés kereteit? – Az egyik legfontosabb, hogy létrejött egy új, hatósági jogkörrel felruházott felügyeleti szervezet, az Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal, közkeletűbb nevén az Energia Hivatal. A hivatal több funkciót is ellát: egyrészt meghatározza a víz- és szennyvízdíjakat, árhatóságként ellenőrzi azok alkalmazását, emellett eszközkezelői és vagyonkezelői funkciót is betölt. Az Energia Hivatal mellett vannak jogosítványai a Fogyasztóvédelmi Hatóságnak is. Ebből látszik, hogy jelentőssé, erőssé vált a szakmai ellenőrzés. E felügyeleti rendszer kialakításának az az alapelve, hogy a társadalom, a gazdaság számára kiemelten fontos a vízszolgáltatásban a fogyasztók védelme. A fogyasztóknak az ország területén egységes irányelveknek megfelelő szolgáltatási csomagot kell kapniuk, ez a fő, elérendő cél. – Milyen eszközökkel tereli a szolgáltatókat a jogalkotó az átala kívánt irányba?
5 – Talán a legfontosabb, hogy 2014. január 1-étől szolgáltató csak engedély birtokában működhet. Ezért 2013. május 31-éig minden víziközmű szolgáltatónak kérelmezni kell a működési engedélyt. Az eljárásban egy előírt szempontrendszer alapján be kell mutatni az adottságokat, képességeket, meglévő funkciókat, mindezek színvonalát.
részt veszünk-e. A Zalavíznél adott a felkészült, tapasztalt szakembergárda, akiknek a tudását érdemes volt a részletek kidolgozása során felhasználni. Bár ténylegesen nincs verseny ezen a szolgáltatási területen, hiszen a víz, az ivóvíz a nemzeti vagyon része, de amivel jók, vagy jobbak lehetünk, az a tudás, a humánerőforrás szakmai ismereté-
önállóan működő, magas szakmai színvonalon tevékenykedő, a felhasználók, a tulajdonosok, az alkalmazottak igényeinek megfelelő, környezettudatos, innovatív, értékteremtő, stabil szolgáltatóként, a szektor egyik meghatározó szereplőjeként kíván működni.” – Mi mindent jelent ez a jövőkép, vagy küldetés megfogalmazás a gyakorlatban? – Szeretnénk az átalakulási folyamatokban élen járni azért, hogy a lépéselőnyt a fogyasztóink javára tudjuk fordítani. A regionálisan egységes megfogalmazás tartalma nem titok: fontos részesei kívánunk lenni az integrációs folyamatoknak. A szolgáltatók száma az országban várhatóan 30-35 vállalatra szűkül. Szeretnék ezek egyike lenni, ennek érdekében tárgyalásokat folytatunk több, a működési területünkkel határos szolgáltatóval. Célunk, hogy részleges, vagy végleges megállapodást kössünk velük az integrációról. Itt a megállapodást szeretném hangsúlyozni, tehát nem egyoldalú diktátumról beszélünk, hanem arról, hogy mi a hosszú távú érdeke a fogyasztónak.
Munkatársaink a működési engedély megszerzéséhez szükséges dokumentációt állítják össze
A szakma azt prognosztizálja, hogy a szigorodó feltételeknek sokan nem tudnak majd megfelelni, és hosszabb távon a jelenlegi szolgáltatóknak csak 10%-a kap engedélyt. – Szóba került már, hogy a Zalavíz aktív résztvevője a szakmai párbeszédnek, munkatársai intenzíven kivették a részüket a végrehajtási rendeletek részletszabályainak kidolgozásában. Mit profitált ebből a vállalat? – Számunkra nem volt kérdés, hogy az előkészítő folyamatokban
nek a színvonala, az ugyanis megjelenik a nyújtott szolgáltatás színvonalában is. Azt profitáljuk tehát a részvételből, hogy a kollégáink tudása, ismeretanyaga gyarapodik a szakmai párbeszéd során, hogy a részletek formálásában benne vannak a javaslataik. Ezt a tudás-előnyt arra használtuk föl, hogy az átmeneti időszakra, vagyis 2013–2016-ra kidolgoztunk egy rövid távú stratégiát, amelyet a Zalavíz követni, alkalmazni fog. Megfogalmaztuk jövőképünket, fő célkitűzéseinket: „A Zalavíz Zrt. regionálisan egységes,
A magas szakmai színvonal és az innováció megjelenik eddigi fejlesztéseinkben, egyedülálló kezdeményezéseinkben, ezt igazolja például a bio-gáz projektünk, vagy az online ügyintézést segítő fejlesztéseink. Az eredményes, stabil szolgáltató biztonságát a tulajdonos önkormányzataink adják. A Zalavíz Zrt. 100%-ban önkormányzatok tulajdonában van. Valamennyi település, ahol szolgáltatóként vagyunk jelen, egyben részvényes is, vagyis tulajdonos a vállalatban, tehát részese a döntési folyamatoknak. (folytatás a 6. oldalon)
6 (folytatás az 5. oldalról)
– Az átalakulás kifejezés rendszerint nem cseng pozitívan. Jelenthet ez létszámleépítést? – Nem tervezünk ilyesmit. Szeretnénk a dolgozói létszámot megtartani. Az valószínű, hogy lesznek új, ellátandó feladatok, hiszen a működésnek az új szabályokhoz kell igazodnia. Ezt belső átszervezésekkel, feladatok újraosztásával meg fogjuk tudni oldani. Már eddig is, több alkalommal elmondtam a kollégáimnak, az Üzemi Tanácsnak, a szakszervezetnek, hogy az átalakulás megvalósításához mindannyiunk együttműködése szükséges. A cég vezetése mindenkire számít ebben a folyamatban. Az új szabályokban szakmai elvárásokat is rögzítettek, amihez a humánerőforrásunknak is igazodnia, illeszkednie kell. Például, hogy a struktúra legfelső szintjét említsem, a mindenkori menedzsment tagjai számára is konkrét követelményeket ír elő, végzettség, szakmai tapasztalat terén. – Melyek Ön szerint a 2012-es év igazán fontos eredményei Zalavíznél? – Sok eredményünk van, valamennyire joggal vagyunk büszkék, éppen ezért a teljesség igénye nélkül emelnék ki néhányat. Az első helyre kívánkozik, hogy pénzügyileg, gazdaságilag is nagyon eredményes évet zártunk, likviditási problémák nélkül. Tavaly még nem jelentkezett a közműadó a hatása, vagyis volt ilyen adófizetési kötelezettségünk. Nagyon jelentős sikernek tartom az Élelmiszerbiztonsági Irányítási Rendszer bevezetését. Élenjárunk ebben is, hiszen ott vagyunk azon víziközmű szolgáltatók között, akik elsőként működ-
tetik ezt a minőségbiztosítási rendszert az országban. Ezt is a fogyasztók védelme, jobb kiszolgálása érdekében alkalmazzuk, hiszen a víz az egyik legfontosabb élelmiszerünk. – Mind a gazdálkodás, mind a működés körülményeiben jelentő változást lesz a 2013-as évben. Milyen terveik vannak az árbevételre hátrányosan ható állami döntések (pl. közműadó) hatásainak mérséklésére? Hogyan fogják biztosítani a működéshez szükséges anyagi fedezetet, amikor a fő bevételi forrást adó víz-és szennyvízdíjak idén nem emelkedtek? – Fejlesztünk, korszerűsítünk. Különösen a kommunikáció területén fogjuk kihasználni az új eszközök nyújtotta lehetőségeket. Online kapcsolattartásra alkalmas, komfortosabb, modern szolgáltatási felületet működtetünk egyrészt a tulajdonos önkormányzatok, másrészt a fogyasztók számára. Bevezetjük az eszámlát, az online fizetés lehetőségét. Ezzel egyszerűsödik az ügyintézés, amivel energiát, adminisztrációt, papírt takarítunk meg. Az elmúlt években sok pénzt költöttünk az irányítástechnikai fejlesztésekre, aminek most fogjuk érezni az előnyeit, ha ki tudjuk használni a rendszerfejlesztésből származó lehetőségeket. Új szolgáltatásokat fogunk kínálni ezen a területen a fogyasztóknak, ilyen lehet például egy teljes körű távfelügyeleti rendszer az otthonokhoz, üzemekhez, műhelyekhez. Tovább bővül a biogáz-értékesítési lehetőségünk, ugyanis Zalaegerszeg ökováros programjának keretében a Zala Volán újabb 4 gázüzemű buszt vásárol a helyijáratú forgalom számára.
Piacra tudunk lépni a hulladékfogadónkkal, hiszen biztonságos elhelyezést és ártalmatlanítást tudunk kínálni a szippantott szennyvizek, a bio-hulladékok, a lejárt szavatosságú élelmiszerek számára. Biztos vagyok abban is, hogy a várható integrációval bővülni fog a fogyasztóink száma, ami piacbővülést jelent kötelezettségekkel, de arra is lehetőséget ad, hogy új szolgáltatásainkat bővebb körben értékesítsük. Munkatársaimmal együtt abban bízunk, hogy az elmúlt évek fejlesztései most fognak megtérülni, hiszen egy korszerű irányítású, gyorsan reagáló, interaktívan kommunikáló szervezetet hatékonyabban ért szót a fogyasztóval. Olyan szolgáltatási csomagokat dolgozunk ki, amelyek más szolgáltatók számára is vonzóak lehetnek. Pláne, ha már egy tesztelt, jól működő rendszer átvételéről van szó. Középtávú terveink között szerepel a nemzetközi piacokon való megjelenés is, elsősorban a határ menti együttműködéseket szeretnénk fejleszteni. Hiszünk a változásokban, hiszünk abban, hogy jó irányba megyünk tovább még akkor is, ha ennek vannak nehézségei és vannak vesztesei. Ha az objektivitás, a mérhetőség lesz az elvárások alapja, akkor minden bizonnyal büszkék lehetünk majd az eredményeinkre.
7
Kiegyensúlyozott gazdálkodás Költséghatékonyság, szakértelem, gyors reagálás és alkalmazkodás – ezekre a munkamódszerekre volt leginkább szükség 2012-ben a gazdálkodás során a Zalavíz Zrt. gazdasági igazgatója szerint. Németh Andreát az eredményekről és az idei évi tervekről kérdeztük.
– Az új víziközmű törvény már hatással volt a Társaság közgyűlése által a tavalyi évre elfogadott üzleti tervünkre. Megszüntette az önkormányzatok árhatósági szerepét, helyettük az állam állapította meg a víz-és szennyvízdíjakat. Januártól már alkalmaznunk kellett azt a szabályt, miszerint a díjak a lakosság számára bruttó 4,2%-al emelhetők, a közületek díja pedig ennek legfeljebb másfélszerese lehet. Mivel társaságunknak a vízszolgáltatás a fő profilja, így az árbevételünk, a működésünk alapját a szolgáltatásunkért fizetett ellenérték adja. A jogszabály által megengedett mértékkel – némi áttervezés után – megfelelően tudtunk gazdálkodni. – Nemcsak a rögzített árak terelték más keretek közé a működést, hanem új fizetési kötelezettségeik is keletkeztek a törvény nyomán. – A viziközmű ágazat működésének felügyeletére létrejött a mai nevén Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal, amely hatóságként működik. A törvény bevezette a felhasználói egyenérték fogalmát, mely után a szolgáltatóknak felhasználói egyenértékenként 150 Ft-ot kell a Hivatal felé befizetni. Ez társaságunk esetében a szokásos üzletmeneten felül további 12 millió Ft terhet jelent. – Milyen számai voltak a 2012-es év-nek? – Az egész évünkre a költségtakarékos, megfontolt gazdálkodás volt a jellemző. A ráfordítások területén jelentős megtakarításokat értünk el, jellemzően a személyi jellegű kiadásoknál. Munkatársaink szerencsére kevesebbet voltak betegek, ezért kevesebbet költöttünk a fizetett betegszabadságokra, és kevesebb törzsgárda jutalmat fizettünk ki. Az alaptevékenységeink árbevétele tervszinten alakult, egyéb bevételeink a terv 189,9%-án teljesültek, oka, hogy az állami támogatásból a tervvel ellentétben kétszeresét ítélte meg a Tárcaközi Bizottság.
– Milyen állami támogatást kapott a Zalavíz? – Az ivóvíz- és csatornaszolgáltatások ráfordításainak ellentételezésére ítélnek meg állami támogatás. Azon települések, ahol a magas működtetési ráfordítások miatt a díjak a megengedett küszöbértéket meghaladják, felterjeszthetők állami támogatásra. A fogyasztó a küszöbértéknek megfelelő díjat fizeti, amely nem fedezi a költségeket, és ezt kompenzálja az állam a szolgáltatónak. – Volt-e fogyasztásnövekedést 2012-ben? – Az ivóvízfogyasztás évek óta stagnál, érdemi bővülést nem tapasztaltunk. A demográfiai adatokból is tudható, hogy a lakosságszám csökken, így a vízfogyasztás is, a vállalkozásoknál pedig jelentős viszszaeséseket tapasztaltunk, elsősorban az élelmiszeripari üzemek bezárása, felszámolása miatt. 2012-ben egyébként 5 millió köbméter ivóvizet értékesítettünk, a csatornaszolgáltatásunk során pedig 4,3 millió köbméter szennyvizet vezettünk el. – Milyen területen tapasztaltak árbevétel növekedést? – Az egyéb piaci tevékenységeink bevételei növekedtek meg számottevően, a tervezetthez képest 46,8 millió Ft. Ez az a terület, ahol a Zalavíz Zrt. piaci szereplőként jelenik meg, és ellenérték fejében szolgáltatásokat végez. Ilyenek például a szakfelügyeleti munkák, elfagyott vízmérők cseréje, vagy önkormányzatok számára végzett szivattyú felújítások. Ezen túlmenően igyekeztünk költséghatékonyan gazdálkodni. (folytatás a 8. oldalon)
8
(folytatás a 7. oldalról)
Kiegyensúlyozott, likviditási problémáktól mentes évünk volt.
Erőfeszítéseink eredményeként a ráfordításaink mértéke csökkent. Az anyagjellegűek a tervek szerint alakultak, a személyi jellegűeknél pedig több mint 37 millió Ft-ot takarítottunk meg. – A közüzemi cégek egyik leggyakoribb problémája a ki nem fizetett számlák halmozódása, a kinnlévőségek. Hogyan alakultak a számok az elmúlt évben? – Az elmúlt évek azonos időszakához képest 12 millió forinttal csökkent a fogyasztóink tartozása. Különösen a lakossági fogyasztóink váltak fegyelmezettebbé, illetve a tartozás behajtására tett erőfeszítéseink váltak hatékonyabbá. A vállalkozói ügyfeleinknél a tönkrement cégek felszámolása során gyakorta nem látunk egy fillért sem a szolgáltatott vízért, szennyvízelvezetésért, de önkormányzati intézmények is szerepelnek az adóslistánkon. Többféle módszert alkalmazunk annak érdekében, hogy eredményesek legyenek a behajtásaink és megkapjuk a nyújtott szolgáltatásaink ellenértékét, és ennek látszanak már az eredményei. – Összességében milyen évet zárt a Zalavíz Zrt? – Az adózás előtti eredményünk 94,5 millió Ft volt. A képződött eredményt tulajdonosaink elvonták a társaságtól 125 millió Ft értékben. Erre fedezetet az adózott eredmény nem nyújtott, így a korábbi években képződött és a társaságban benn hagyott eredményekből 33,0 millió Ft-ot kellett igénybe venni.
– Mi várható a 2013-as évre? – Teljesen új körülményekre készülünk, hiszen több, a Társaságot érintő adófizetési kötelezettséggel kell számolnunk például 245 millió Ft közműadót, közel 6 millió Ft tranzakciós adót kell megfizetnünk, a rezsicsökkentés következtében mintegy 156 millió Ft bevételünk esik ki. Zalaegerszeg városa, mint a legnagyobb tulajdonosunk, átérezve a megváltozott helyzetet, teljesen mögénk állt, lemondott a fejlesztési igényeinek feléről, amely mintegy 200 millió Ft-ot jelent a számunkra. Folyamatosan keressük azokat a lehetőségeket, szolgáltatásokat, amiből árbevételt remélünk, hiszen a működést, a szolgáltatás biztonságát, színvonalát finanszíroznunk kell. Bevételt remélünk a biogáz értékesítéséből, a hulladékfogadó működtetéséből. Törekszünk arra, hogy tovább csökkentsük a költségeinket: visszafogjuk a beruházásainkat, a karbantartási költségeket, a kommunikációs költségeket, szolgáltatási szerződéseinket számunkra még kedvezőbb feltételekkel újrakötjük, bevezetjük az e-számlát, megtartva a minőségi szolgáltatást. 2013. évben kiemelt terület a fogyasztói kapcsolatok továbbfejlesztése: új ügyfélhívó rendszer beve-zetése, internetes felületen önkormányzati és ügyfél portál kialakítása. Az ivóvíz értékesítésünkben, szennyvízszolgáltatásban jelentős növekedésre a jelenlegi szolgáltatási területünkön nem számítunk. Összességében takarékos gazdálkodásra és költséghatékonyságra törekszünk.
Biztonságos működés és innováció A Zalavíz Zrt. jelenleg 124 településen végez viziközmű szolgáltatást. E tevékenységet folyamatosan karbantartott, és tervszerűen fejlesztett műszaki háttér biztosítja. Az ágazat tavalyi eredményeiről Böcskey Zsolt műszaki igazgatót kérdeztük. – Társaságunkra fő célja a szolgáltatás minősége és biztonsága, ezt helyezzük előtérbe, éppen ezért a kiszolgáló műszaki berendezések állapota, működésének biztonsága
elsőséget élvez. Évek óta jellemző, hogy a karbantartási, felújítási munkákat előre tervezzük, amivel megelőzhetők a nagyobb hibák, és a váratlanul jelentkező, nem tervezett költségek. Ezen a szemléleten tavaly sem változtattunk, és a tervezett munkákat elvégeztük. Zalaegerszeg városban a Köztársaság úton cseréltük ki az ivóvízhálózatot közel 500 méteren, és a Kikelet utcai ivóvízhálózaton végeztünk munkákat. A csatornaszolgáltatás biztonságához elvégeztük a Pláza
mögötti régi főgyűjtő vezetékek újrabélelését. A még hiányzó bekötések megvalósításával az irányítástechnika Zalaegerszegen és környékén 100 százalékossá vált. A korszerű technológia alkalmazása rendkívül sokat segít a működésben, hiszen a rendszerink a nap 24 órájában állnak felügyelet alatt, folyamatosan érkeznek be a fontos adatok, információk, mindent látunk, tudjuk, mikor mi történik. Fontos lépést végeztünk el az ivóvíztelepen, nem
9 alkalmazunk klórgázt a szükséges fertőtlenítésekhez, hanem a berendezéseinket átállítottuk a hypo adagolására. – A működési területükön vannak még olyan települések, ahol nincs kiépített szennyvízhálózat? – A csatorna-ellátottság nem teljes annak ellenére, hogy tavaly újabb településeken épült ki hálózat. A becsvölgyei önkormányzat beruházásában elkészült a szennyvíztisztító és a csatornahálózat, amelyet üzemeltetésre átvettünk, valamint Hagyárosböröndön és környékén kezdődtek meg a csatornahálózat kiépítésének munkái. Az ilyen fejlesztéseket rendszerint azok az önkormányzatok kezdeményezik, ahol még nincs szennyvízhálózat. A Zalavíz, mint a térség víziközmű szolgáltatója szaktudásával, tanácsadással segíti ezeket a kezdeményezéseket. – Ha már szóba került Becsvölgye, a település és a környékén lévő falvak érintettek a Társaság ivóvízprojektjében. – A mindennapi szóhasználatban is KEOP projektként emlegetjük azt az ivóvíz rekonstrukciós programot, amely lehetővé teszi új ivóvízvezetékek kiépítését. A projekt jelenleg futó szakaszában a kiviteli tervek készülnek, és reményeink szerint még idén zöld utat kap a tényeleges építés is. Ez a program 13 települést érint: Bagod, Zalaboldogfa, Hagyárosbörönd, Kávás, Boncodfölde, Csonkahegyhát, Dobronhegy, Milejszeg, Kustánszeg, Becsvölgye, Zalaszentgyörgy, Németfalu, Pálfiszeg. Ezeken a településeken nem megfelelő a víz minősége, magasabb az arzéntartalma az előírtnál, meghaladja a literenkénti 10 mikrogrammot. A helyzet megoldására kezdeményeztük már évekkel ezelőtt az ivóvízprojektet. Ezekhez a településekhez a zalaegerszegi
vízbázisról kiépített vezetékeken keresztül juttatjuk majd el az ivóvizet, mert az a víz nem tartalmaz arzént. Reményeink szerint az év végéig a bagodi vízműig már eljutunk a vezetékkel, ezzel öt települést tudunk majd ellátni, jövőre pedig a milejszegi vízmű és a legtávolabbi, a becsvölgyei vízmű elérése a cél. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az említett településeken van ún. kisvízmű, ahonnan indulnak a vezetékek a településekre, és a fogyasztókhoz. Mi az új vezetékeket a zalaegerszegi vízbázis és a kisvízművek között fogjuk kiépíteni. – A Társaság élenjár a műszaki innovációban. Megindult a biogáz termelés, és a szennyvíztelepen elkészült a hulladékfogadó. – A tavalyi évünk jelentős eredménye a biogáz termelés, amely energiahordozóként jelenik meg a cégünk működésében. Nemcsak a gépjárműveink egy része fut ezzel az üzemanyaggal, hanem Zalaegerszeg ökováros programjának részeként helyijáratú autóbuszok is. Úgy tudjuk, hogy idén a város újabb 3 busz üzembe helyezését kezdeményezi a Zala Volánnál, ami számunkra azt jelenti, hogy növelhetjük a biogáz előállítást. A hulladékfogadó próbaüzeme tavaly decemberben indult, folynak az engedélye-
zési eljárások. Ide leginkább lejárt szavatosságú élelmiszerek, állati eredetű hulladékok, például vér, zsír kerülhetnek. Idén szeretnénk a tényleges üzemelést elindítani, keressük hozzá a beszállító partnereket, például az élelmiszer-feldolgozókat, vágóhidakat. Arra számítunk, – mivel a környéken nincs ilyen fogadóhely – hogy kölcsönösen előnyös megállapodásokat tudunk kötni, hiszen az ilyen hulladékokat ártalmatlanítani kell, és erre ideális hely a mi hulladékfogadónk. Az első jelentős partnerünk a zalaszentmihályi, marhavágóhidat üzemeltetető MIKOFAMI Kft. – Milyen terveik vannak az idei évre? – Ez az év a takarékosság jegyében telik el. Köztudott, hogy az állami intézkedések következtében – rezsicsökkentés, közműadó – jelentősen csökkennek majd a bevételeink. Ezért fontossá válik minden olyan tevékenység, amiből pénzt remélhetünk: pályázatok, piaci szolgáltatások nyújtása, biogáz értékesítés, hulladékfogadó működtetés. Amit biztosan tudunk: Pákán indul az ottani szennyvíztelep rekonstrukciója, és számítunk az ivóvízprojektre is. A költségeink csökkentését szolgálják, hogy a saját gépjárműveink egy része is a magunk termelte biogázzal működik. Sikerült kiváltanunk itt az ivóvíztelepen azokat a gázkazánokat, amelyek a fűtést és meleg vizet biztosították, napelemeket szereltünk fel és hőszivattyút használunk, ezzel is kevesebb lesz a cég gázszámlája. Bízunk abban, hogy az eddigi fejlesztésekkel olyan korszerűsítéseket hajtottunk végre, amely a jövőben, a takarékos időkben is megfelelő tartalékot, hátteret ad a szolgáltatásaink elvégézéshez.
10
A felhasználókat érintő változások A víziközmű-szolgáltatásban végbemenő változások alapja az új törvény (2011. évi CCIX. törvény), amelynek végrehajtási rendelete (58/2013. (II. 27.) Korm. rendelet) számos kötelezettséget ró a fogyasztókra. A legfontosabbakat az alábbiakban adjuk közre
1. Mennyi időn belül kell bejelenteni a belső csőtörést a szolgáltatónak? Milyen következményekkel jár, ha elmulasztom? A belső csőtörést minél előbb, haladéktalanul írásban kell bejelenteni a szolgáltatónak, aki 5 napon belül helyszíni ellenőrzést tart, és megvizsgálja, hogy az elfolyt víz belekerült-e a csatornába. Amennyiben a hálózatellenőrzés során látszik a csőtörés, a javítás megtörtént és az elfolyt víz nem került be a csatornába, a szolgáltató az előző évi átlagon felüli szennyvíz díját jóváírja a számlában. Amennyiben a csőtörés helye már nem látható, de a kiugró a fogyasztás kimutatható, akkor számlát kérünk a javítás tényéről. Ha a csőtörés minél előbbi kijavítására a fogyasztó nem tesz meg mindent, a jóváírásra több alkalommal nincs lehetőségünk. 2. Mi az a víziközmű fejlesztési hozzájárulás? Kinek kell fizetnie, és hogyan határozzák meg a mértékét? A 2011. évi CCIX. törvény a víziközmű-szolgáltatásról értelmében a nem lakossági felhasználó a víziközmű-szolgáltatóval kötött szerződésben foglaltak szerint a szolgáltatónak víziközmű-fejlesztési hozzájárulást fizet: • közüzemi szerződéses jogviszony esetében a felhasználási helyen biztosítandó szolgáltatási kapacitásért, • a víziközmű-szolgáltatásba bekapcsolt ingatlanhoz biztosított kapacitás általa kezdeményezett bővítéséért, továbbá • a víziközmű-szolgáltatás minőségének (a víz minőségi paramétereinek) általa igényelt emelése esetében.
Nem kell víziközmű-fejlesztési hozzájárulást fizetnie a központi költségvetési szervnek és költségvetési intézményének, a helyi önkormányzatnak és költségvetési intézményének, valamint normatív állami támogatásban részesülő, közfeladatot ellátó, nem nyereség- és vagyonszerzési célt szolgáló egyéb intézménynek. A hozzájárulás mértéke az igényelt víziközmű-szolgáltatáshoz szükséges fejlesztés költségeinek arányos része. A befizetett hozzájárulás elkülönítetten kezelendő, és kizárólag a víziközmű fejlesztésére fordítható. A szolgáltatási kapacitási igényt a tervező, ennek hiányában a szolgáltatató állapítja meg, és ennek alapján fizet a kötelezett víziközmű fejlesztési hozzájárulást. A víziközmű ágazatokra megállapított közműfejlesztési kvóták egymásba át nem válthatók. 3. Mit tartalmaz a Zalavíz ZRt. Üzletszabályzata? Mi a célja a dokumentumnak? Hol érhető el számomra? A Zalavíz üzletszabályzata tartalmazza a víziközmű-szolgáltató által a felhasználók részére nyújtott víziközmű-szolgáltatások általános műszaki, kereskedelmi, elszámolási és fizetési szerződési feltételeit. A célja, hogy a felhasználóknak tájékoztatást nyújtsunk a jogaikról és a kötelezettségeikről. Az üzletszabályzatunk verziói a www.zalaviz.hu honlapon találhatók. 4. Mit jelent a talajterhelési díj? Miért kell fizetnem? Mit tudok tenni azért, hogy ne kelljen fizetnem? A talajterhelési díjfizetési kötelezettség a szennyvíz azon kibocsátóját terheli, aki az egyébként műszakilag rendelkezésre álló közcsatornára nem köt rá, és helyi vízgazdálkodási hatósági, illetve vízjogi en-gedélyezés hatálya alá tartozó szennyvízelhelyezést – ideértve az egyedi zárt szennyvíztározót is – alkalmaz. Amennyiben a közcsatornát év közben helyezik
11
üzembe, a díjfizetési kötelezettség a kibocsátót a közcsatorna üzembe helyezését követő 90. naptól terheli. Akkor kell fizetni a talajterhelési díjat, ha rendelkezésre álló közcsatornára nincs rákötés, és a kibocsátó a keletkezett szennyvíz mennyiség (a fogyasztott ivóvíz) szakcég általi elszállítását, illetve ártalmatlanítását nem tudja igazolni. Műszakilag rendelkezésre álló szennyvízcsatorna: az az ingatlant határoló közterületen található szennyvízelvezető hálózat, amelybe a házi szennyvízhálózat bekötése biztosítható, gravitációs szennyvízelvezetés esetén házi szennyvíz beemelő közbeiktatása nélkül, kényszeráramoltatású szennyvízelvezetés esetén házi beemelő vagy vákuumszelep közbeiktatásával. 5. Miért kell gondoskodnom a szennyvíztörzs-hálózat fedlapszintje alatti lefolyók elöntés alatti védelméről? A gravitációs rendszerű szennyvíz-törzshálózat üzemeltetője biztosítja az ingatlan előtt húzódó szennyvíz-törzshálózat fedlapszintje feletti szifonszinttel rendelkező lefolyókba jutó szennyvíz, károkozás nélküli elvezetését. A fedlapszint alatti szifonszinttel rendelkező lefolyók esetén a felhasználó az ingatlan elöntés elleni védelmét, visszaáramlás elleni műszaki védelem beépítésével biztosítja. Ez utóbbi körülmény fennállására a víziközmű szolgáltató az üzletszabályzatában, új bekötés esetén az igénybejelentéssel egyidejűleg hívja fel az érintett felhasználók figyelmét. 6. Milyen teendőim vannak a bekötővezeték létesítésekor? A szennyvíz-bekötővezeték létesítését, annak a már üzemeltetett törzshálózatra való bekötését a víziközmű-szolgáltató köteles a megrendelő költségére elvégezni, vagy azt hozzájárulásával építés kivitelezési jogosultsággal rendelkező személy is elvégezheti. Üzemelő kényszeráramoltatású szennyvíz törzshálózatba a szennyvíz-bekötővezeték csatlakoztatását kizárólag a víziközmű-szolgáltató végezheti, illetve végeztetheti.
7. Milyen következményekkel jár, ha a csapadékvizet bevezetem a szennyvíztörzs-hálózatba? Az elválasztott rendszerű szennyvízhálózatba (a Zalavíz Zrt. üzemeltetési területén kizárólag ilyen található) nem szabad csapadékvizet juttatni. A nagyobb esőzések esetén előforduló szennyvízkiöntéseket – mivel a szennyvízcsatorna és a szennyvízátemelők természetesen nem ilyen vízmennyiségre lettek tervezve – a szabálytalan csapadékrákötések okozzák! Amennyiben elválasztott rendszerű szennyvízelvezető hálózatba csapadékvíz bevezetésére kerül sor, a víziközmű-szolgáltató a jogellenes állapotot megszüntető kétszeri felszólítás után jogosult a számított, bevezetett csapadékvíz-mennyiség után kétszeres mértékű díjat kiszámlázni a bekötött ingatlan tulajdonosának. 8. Milyen rendszerességgel kerül sor a vízmérő cseréjére? Hogyan értesülök róla? Mi a megoldás akkor, ha nem tudok a vízmérő-csere ideje alatt a helyszínen lenni? A bekötési vízmérők, vagy más néven a főmérők cseréjére az érvényben lévő előírások szerint 4 évente kerül sor. A csere végrehajtása a víziközmű szolgáltató feladata és költsége. A mellékmérők hitelesítési időtartama 8 év, költségeit a felhasználónak kell viselnie. A víziközmű szolgáltató a cserét megelőzően 15 nappal előre értesíti a bekötési vízmérő szerinti felhasználót a csere időpontjáról. A víziközmű szolgáltató arról is tájékoztatja a felhasználót, hogy a csere végrehajtására munkanapokon 20 óráig van lehetőség. A csere alkalmával a közüzemi szerződéssel bíró felhasználónak, vagy megbízottjának jelen kell lennie, illetve a csere végrehajtásához a lehetőséget biztosítania kell. Ha a felhasználó nem tud jelen lenni, akkor írásos megbízással a Megbízottja is képviselheti. A kitöltött Megbízást a cserét végző részére át kell adni. A kötelezettségek elmulasztásának estén, különböző feltételek betartásával, a szolgáltató korlátozhatja, szüneteltetheti a szolgáltatást, a közüzemi szerződést felmondhatja, többletköltségeit a felhasználóval megtéríttetheti, kötbért érvényesíthet, jogi úton érvényesítheti követeléseit.
12
CSEPPEK
A Víz Világnapján, a Pécsi Tudományegyetem Zalaegerszegi Képzési Központjával közös konferenciát szervezetünk és „Együtt a vízért" szlogennel rajzpályázatokat hirdettünk. Képünkön a nyertesek Németh Andrea gazdasági igazgató, Nagy András elnök vezérigazgató és Bein György nyugalmazott igazgató társaságában.
Nagy András vezérigazgató és Süle Gábor, az Üzemi Tanács elnöke a hatékony működés érdekében megállapodást írt alá
Tehetséges zalai fiatalok ösztöndíjprogramját támogattuk
AZ ÉSZAK-ZALAI VÍZ- ÉS CSATORNAMÛ ZRT. KIADVÁNYA XX. ÉV. 1. SZÁM Kiadja: az Észak-zalai Víz-és Csatornamû Zrt. Felelõs kiadó: Nagy András, elnök-vezérigazgató Szerkesztette: Kovács Balázs A kiadványt gondozta: Image 007 Marketingtanácsadó Kft. Nyomdai munkák: Gura Nyomda Kft.
