A KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGÁN május-június

Piarista Gimnázium és Kollégium 2600 VÁC, Konstantin tér 6. tel.: 27 / 502 – 480 fax: 27 / 502 - 481 e-posta: [email protected] honlap: www.vpg.sulinet.hu OM: 032571

ÉRETTSÉGI TUDNIVALÓK A KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGÁN

2015. május-június

Jelen dokumentum letölthető a következő címről: www.vpg.sulinet.hu/dokumentumok/erettsegi_tajekoztato.pdf


Tartalomjegyzék Az írásbeli vizsga ............................................................................................................................. 2 Megjelenés a vizsgán ................................................................................................................... 2 Teendők a vizsga előtt .................................................................................................................. 2 Az írásbeli vizsga folyamatáról .................................................................................................... 2 Vizsga után ................................................................................................................................... 3 A vizsga megszakításának következményeiről ............................................................................ 3 A szabálytalanságról és annak következményeiről ...................................................................... 3 A közép- és emelt szintű írásbeli dolgozatok megtekintésének lehetőségéről............................. 4 A szóbeli vizsga ............................................................................................................................... 5 Időpontok (a csoportbeosztást a 2. sz. melléklet tartalmazza): .................................................... 5 1. sz. melléklet A középszintű írásbelin használható eszközök ...................................................... 6 2. sz. melléklet Érettségi csoportbeosztása ...................................................................................... 7 3. sz. melléklet A középszintű szóbeli érettségi témakörei ........................................................... 11 Fizika .......................................................................................................................................... 11 Kémia ......................................................................................................................................... 12 Idegen nyelvek ........................................................................................................................... 13 Informatika ................................................................................................................................. 16 Magyar irodalom (Sebesi tanárnő) ............................................................................................. 17 Magyar nyelvtan (Sebesi tanárnő).............................................................................................. 18 Magyar irodalom (Ferenczi tanár úr) ......................................................................................... 19 Magyar nyelvtan (Ferenczi tanár úr) .......................................................................................... 20 Magyar irodalom (Kalász tanár úr) ............................................................................................ 22 Magyar nyelvtan (Kalász tanár úr) ............................................................................................. 23 Történelem (Molnár tanár úr) ..................................................................................................... 24 Történelem (Juhász tanár úr) ...................................................................................................... 25 Történelem (Pálfai tanár úr) ....................................................................................................... 26 Testnevelés ................................................................................................................................. 27

–1–


Az írásbeli vizsga Megjelenés a vizsgán A kihirdetett kezdő időpont előtt 20 perccel meg kell érkezni, mégpedig ünneplő öltözetben. A vizsgához szükséges kellékeket magaddal kell hozni, másoktól ezt a vizsga alatt nem kaphatod meg! Néhány általános dolog: íróeszközök (kék vagy fekete toll, tartalék toll, ceruza, radír), innivaló, hosszabb vizsga esetén ennivaló (cerbona, csoki...), az adott vizsgára engedélyezett segédeszköz (csak az lehet, amit az 1. számú mellékletben felsoroltunk)…… A felügyelő tanároknak a vizsga megkezdése előtt ellenőrizniük kell, hogy a vizsgázók csak a számukra megengedett vagy előírt segédeszközöket vigyék be magukkal a vizsgaterembe, és azokban semmilyen bejegyzés ne legyen. Ha a matematika tanára előzetesen beszedte a függvénytáblázatokat – ellenőrzés után – csak ekkor kapod vissza.

Teendők a vizsga előtt A teremben a felügyelő tanár által kihirdetett ülésrend alapján kell helyet foglalni. Miután kivetted a táskádból a felszerelést, a táskát a tábla előtti fal tövébe tedd. A mobiltelefonokat kikapcsolt állapotban egy arra kijelölt asztalra ki kell tenni (a táskából is!), ennek „elfelejtése” is szabálytalanságnak minősül. A kiosztott borítékra írd fel: a neved, a vizsgatárgy nevét, szintjét és a vizsganap keltét. Figy Elek magyar nyelv és irodalom középszint 2015. május ….

Az írásbeli vizsga folyamatáról A segédeszközöket a vizsgázók egymás között nem cserélhetik. A vizsgán íróeszközként kék vagy fekete golyóstoll használható, rajz ceruzával készíthető. A vizsgán csak a központilag kiadott feladatlapokon, valamint a vizsgát szervező intézmény bélyegzőjével ellátott lapokon lehet dolgozni. (A vizsgatárgyhoz használható segédeszközök ismertetése a melléklet szerint.) Abban az esetben, ha az írásbeli vizsgarész több feladatlapból áll (pl. élő idegen nyelv, matematika), az egyes dolgozatrészek megoldására adható idő lejártával a vizsgázó a dolgozatrészt, a piszkozat és a feladatlap üresen maradt részeinek áthúzása után (első rész esetében a borítékba helyezve) a tanulói asztal bal oldalán elhelyezi. A borítékot még nem zárja le! A felügyelő tanár kiosztja a következő dolgozatrész feladatlapját és beszedi a borítékot.

–2–


Vizsga után A vizsgaidő lejártával – a felügyelő tanár felszólítására – a vizsgázók - a piszkozatokat és a dolgozat üresen maradt részeit áthúzzák, kitöltik a feladatlap címoldalán található pótlapokról szóló táblázatot (tisztázatok és piszkozatok száma), a dolgozatot és a piszkozatot belehelyezik a borítékba, és helyükön csendben várják, hogy a dolgozatok átvételében rájuk kerüljön a sor. A felügyelő tanár a nyitott borítékot átveszi a vizsgázótól. Ha az adott vizsga leírása előírja, hogy a vizsgázó válasszon az adott feladatok közül (pl. matematika, történelem, magyar nyelv és irodalom) a felügyelőtanár ellenőrzi azt is, hogy választását a vizsgázó jelezte-e a feladatlapon. Ellenőrzi, hogy a vizsgázó feltüntette-e saját nevét, a vizsgatárgy nevét és szintjét, a vizsganap keltét a borítékon, valamint az esetleges tantárgy-specifikus információkat a dolgozatrészen. Továbbá a felügyelő tanár ellenőrzi azt is, hogy a vizsgázó a feladatlapon is feltüntette-e a saját nevét. A vizsga végén a felügyelő tanár a vizsgázó jelenlétében a borítékot leragasztja, majd a vizsgázó távozik a vizsgára elkülönített épületrészből.

A vizsga megszakításának következményeiről -

-

Az írásbeli vizsga alatt a helyiséget csak indokolt esetben lehet elhagyni, s egyidejűleg csak egy vizsgázónak. Ha a vizsgázó a megkezdett vizsgáról engedéllyel eltávozik mielőtt a válaszadást befejezné, az adott vizsgatárgyból, a következő vizsgaidőszakban pótló vizsgát tehet. Ez esetben a vizsgázó kérésére a vizsga megszakításáig az írásbeli vizsgakérdésekre adott válaszokat értékelni kell. Ha a vizsgázó a vizsgáról engedély nélkül eltávozik mielőtt a válaszadást befejezné, az adott vizsgatárgyból vizsgaeredménye elégtelen, a következő vizsgaidőszakban javítóvizsgát tehet. Ha vizsgázó valamelyik vizsgarészen nem jelenik meg (pl.: szóbeli vizsgán), akkor is elégtelen az eredménye.

A szabálytalanságról és annak következményeiről (Meg nem engedett segédeszközt használ, vét a magatartási szabályok ellen stb.)

Ha a vizsgázó szabálytalanságot követ el, a vizsgabizottság a cselekmény súlyosságának mérlegelésével a következő döntéséket hozhatja: a) A vizsgakérdésre adott megoldást részben vagy egészben érvénytelennek nyilvánítja, és az érvénytelen rész figyelmen kívül hagyásával értékeli a vizsgán nyújtott teljesítményt. b) Az adott vizsgatárgyból a vizsgázót javítóvizsgára utasítja. c) A vizsgázót valamennyi vizsgatárgyból javítóvizsgára utasítja.

–3–


A közép- és emelt szintű írásbeli dolgozatok megtekintésének lehetőségéről A kijavított vizsgadolgozatot a vizsgázó 2015. június 2-án (kedden) 8:00 és 16:00 között megtekintheti, azokról kézzel másolatot készíthet, és az értékelésre észrevételt tehet. Ha az iskolában a feltételek rendelkezésre állnak, a vizsgázó kérésére a saját vizsgadolgozatáról másolatot kell készíteni. A másolat elkészítésével kapcsolatos költségeket - az igazgató rendelkezése szerint - meg kell téríteni. Esetleges észrevételét a megtekintést követő első munkanap végéig – 16 óráig – adhatja be az iskola igazgatójának.

–4–


A szóbeli vizsga Időpontok (a csoportbeosztást a 2. sz. melléklet tartalmazza):  2015. június 15-16-17. (hétfő-kedd-szerda, 3 nap): B csoport (12.B osztály stb.)  2015. június 17-18-19. (szerda-csütörtök-péntek, 3 nap): A csoport (12.A osztály stb.)  2015. június 22-23-24. (hétfő-kedd-szerda, 3 nap): C csoport (13.C osztály stb.) A szóbeli vizsgák első napján reggel mindenkinek meg kell jelenni ünneplőben a tájékoztató értekezletre (az ünneplő ettől kezdve végig kötelező). Az elnök megnyitja a szóbeli érettségi vizsgát és itt hirdeti ki a végleges beosztást (kezdés, tárgyak sorrendje). Tehát addig még semmilyen időpont sem végleges! A behívás időpontja előtt legalább fél órával meg kell érkezni az iskolába. A vizsgateremben mindig 5 diák lesz, 1 felelő és 4 felkészülő. Felkészülésre min. 30 perc mindenkinek biztosítva lesz. A felkészülési idő alatt a vizsgázó jegyzetet készíthet, de gondolatait szabad előadásban kell elmondania. A vizsgázó útbaigazítás és támogatás nélkül önállóan felel, de ha elakad vagy súlyosan téved, a vizsgabizottság tagjaitól segítséget kaphat. Ha vizsgázó a feleletet befejezte – a következő vizsgatárgyból történő tételhúzás előtt – szükség esetén a vizsgahelyiséget rövid időre elhagyhatja. Az utolsó nap estéjén az elnök eredményhirdető értekezletet tart. A vizsgabizottság elnöke a vizsgaeredmények kihirdetése előtt röviden értékeli az érettségi vizsgát. Az eredmény kihirdetése nyilvános, minden diák ünneplőben való megjelenése kötelező. Vác, 2015. március 2.

Igazgatóság

–5–


1. sz. melléklet A középszintű írásbelin használható eszközök Tantárgy

Vizsgázó hozza

Iskola biztosítja

Magyar irodalom

---

vizsgacsoportonként 4 példány „Magyar helyesírási szótár”

Matematika

függvénytáblázat és szöveges adatok tárolására és megjelenítésére nem alkalmas zsebszámológép

--Vizsgacsoportonként 3 példány „Magyar helyesírási szótár” magnó vagy CD-lejátszó (a 3. részhez)

Történelem

történelmi atlasz

Élő idegen nyelvek

nyomtatott szótár (csak a 4. részhez: Íráskészség)

Fizika

függvénytáblázat és szöveges adatok tárolására és megjelenítésére nem alkalmas zsebszámológép

---

Rajz és vizuális kultúra

---

---

Kémia

függvénytáblázat periódusos rendszerrel és szöveges adatok tárolására és megjelenítésére nem alkalmas zsebszámológép

Földrajz

csak a II. részhez: középiskolai földrajz atlasz, szöveges feladatok tárolására és megjelenítésére nem alkalmas zsebszámológép, körző és vonalzó

Ének-zene Biológia Latin nyelv Informatika

magnó vagy CD-lejátszó szöveges adatok tárolására és megjelenítésére nem alkalmas zsebszámológép nyomtatott szótár (csak a fordításhoz) vonalzó

–6–

----

számítógépterem, szoftverek, adathordozók


Emelt sz.

Koloszár Balázs Ribényi Gergő Csizmadi Donát Csobád Czinege Petra Erdélyi Boróka Luca Fábián Fanny Horváth Hanga Ilona Illés Lilla Iványi Vanda Kaskó Patrik Kovács István Kovács-Hélisz Lilien Králik Benjámin Lázár Fruzsina Lévai Márton Nagy-Menyhárt Kamilla Párizs Cintia Petrik Regina Petyerák Emese Anna Schulcz Bianka Sába Sipos Réka Katalin Surman Endre Topor Márton Tóth Dávid Valentin Dóra Velenczei Szabolcs Vincze Renáta Hegedüs Roland Stift László Szegner Éva Dilong Sándor András Illésfalvi Hajna Ilona Szabó Blanka Anna Aujeszky Nóra Ilona Bergmann Dániel Bíró Henrietta

Középsz.

. . 10.C 10.C 10.C 10.C 10.C 10.C 10.C 10.C 10.C 10.C 10.C 10.C 10.C 10.C 10.C 10.C 10.C 10.C 10.C 10.C 10.C 10.C 10.C 10.C 10.C 11.A 11.A 11.A 11.B 11.B 11.B 12.A 12.A 12.A

Név

Csoport

Osztály

2. sz. melléklet Érettségi csoportbeosztása

C C C C A A C C A C C A C A B A C A C C C A A C C A A B B B A A A A A A

1 0 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 0 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 0 0 0 1 1 1 2 1 3

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 1 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 1 1 1 0 0 0 1 2 1

Középszintű szóbeli tárgyak -informatika-----------angol------angol------angol------angol------angol------angol------angol------angol------angol------angol------angol------angol------------angol------német------angol------angol------angol------angol------angol------angol------angol------német------angol------angol------------------------informatika------angol------angol---------történelem-magyar------magyar--magyar-biológia----történelem--

–7–

Emelt sz.

12.A 12.A 12.A 12.B 12.B 12.B 12.B 12.B 12.B 12.B 12.B 12.B 12.B 12.B 12.B 12.B 12.B 12.B

Czingráber Júlia Dévényi András Fockter Zoltán Péter Gutbrod Dorottya Gyombolai Dóra Illésfalvi Csenge Anna Ivánkay Virág Klement Réka Kókai Bernadett Kola Tamás Kolok Balázs Csegő Kovács Luca Mészáros Kinga Sára Miklós Máté Pellet Kristóf Ádám Ráth Béla Reppert Balázs Rosta Georgina Soós Kristóf Szarka Bence Szente Anna Szilágyi Bálint Árpád Vackán Ambrus Domokos Zelei Ágoston Zelenka Balázs Ábrahám András Bálint Gábor Bíró Veronika Rebeka Henzel Andrea Hidvégi Dániel Jakus Péter Emánuel Juricsek Johanna Mária Kalló Renáta Kispál Csenge Marosvölgyi Bence Molnár Csenge Luca Mráz Gábor Patrik Nagy Zoltán Németh Katalin Rebeka Ofella Zsombor

Középsz.

12.A 12.A 12.A 12.A 12.A 12.A 12.A 12.A 12.A 12.A 12.A 12.A 12.A 12.A 12.A 12.A 12.A 12.A 12.A 12.A 12.A 12.A

Név

Csoport

Osztály


A A A A A A A A A A A A A A A A A A A A A A

3 1 3 2 2 3 2 2 2 3 3 1 4 2 3 3 2 2 2 3 4 2

1 2 2 1 2 1 1 2 1 2 1 1 0 2 1 1 0 1 2 0 0 1

---történelem--magyar-kémia---magyar-------történelem-magyar-angoltörténelem--ének-zene-----angol---magyar----angol-magyar-testnevelés---földrajz-magyar-------történelem-magyar--magyar-----történelem--történelem-magyar-német---magyar--fizika--történelem-----magyar---angol--rajz -történelem-magyar---angol-magyar----történelem---informatika--magyar---történelem-magyar-angol--magyar----történelem---történelem-magyar----magyar---történelem----magyar-fizika--történelem--történelem-magyar-angol--informatika---történelem-magyar-----

A A A B B B B B B B B B B B B B B B

2 2 2 4 4 3 4 4 5 3 3 5 4 4 4 3 4 4

0 3 1 0 0 1 0 0 0 2 1 0 0 0 0 1 0 0

--történelem-magyar----biológia--magyar---magyar-----történelem-fizika-történelem-magyar-német---történelem-magyar-angol--informatika---latin-történelem--angol---német-történelem-magyar-angol--történelem-magyar-német--informatika--magyar-fizika--informatika-történelem-német----történelem-magyar-angol--angol-magyar-református hittan----földrajz-történelem-informatika-magyar-német-magyar-angol--testnevelés-történelem--történelem-magyar-angol--informatika--magyar-angol--latin-történelem--magyar-latin---angol--történelem-magyar-angol--földrajz--magyar-földrajz--angol-történelem---

Középszintű szóbeli tárgyak

–8–

Középsz.

Emelt sz.

12.B 12.B 12.B 12.B 12.B 12.B 12.B 12.B 12.B 12.C 12.C 12.C 12.C 12.C 12.C 12.C 12.C 12.C 12.C 13.C 13.C 13.C 13.C 13.C 13.C 13.C 13.C 13.C 13.C 13.C 13.C

Osváth Laura Edit Párniczky Gellért Ede Pintér Álmos Schmidt Eszter Szabó Imre Szőke Péter Szücs Ferenc Botond Teszár Bertalan Vass Edina Beviz Sára Buza Zsófia Zsuzsanna Gáspár Csongor Horváth Viktória Kovács Áron Kovács Laura László Dorina Anna Petényi Judit Lilla Réthelyi Virág Wágner Edit Csernák Anna Czinege Gréta Draxler Ágnes Gál Adrienn Hajdu Tamás Harsányi Annamária Heiszig Benedek Holman András Kovács Luca Bianka Kovács Nikolett Kovács Réka Sarolta Lorenz Péter

B B B B B B B B B A A A A A A A A A A C C C C C C C C C C C C

4 3 2 3 3 2 4 4 4 1 1 1 0 1 1 1 1 0 0 2 1 3 1 2 4 3 3 3 2 2 3

0 1 1 1 1 0 0 0 0 0 0 0 1 0 0 0 0 1 1 2 1 0 1 1 0 1 1 0 1 2 0

13.C 13.C 13.C 13.C 13.C 13.C 13.C 13.C 13.C

Martin-Gál Miklós Valter Nagy Tímea Németh Anna Papp Tália Párizs Eszter Perjési Gréta Pop István Márk Schronk Máté Szabó Fruzsina

C C C C C C C C C

5 2 2 2 2 3 1 3 1

0 0 1 2 2 0 2 0 2

Osztály

Csoport


Név

Középszintű szóbeli tárgyak magyar-angol--földrajz-történelem--magyar-angol---történelem--magyar----földrajz--magyar-informatika---német--történelem--angol--latin----történelem-magyar---történelem-magyar-angol--földrajz--magyar-angol--latin-történelem---informatika-történelem-magyar-angol--angol------angol------angol------------angol------angol------angol------angol------------------magyar-----történelem-magyar--------magyar-informatika-történelem-----magyar----földrajz-magyar----magyar-spanyol--informatika-történelem---biológia-magyar--történelem--magyar--történelem--fizika----magyar-német-történelem--történelem---spanyol---magyar--történelem----magyar-biológia----történelem-magyar-testnevelés-történelem-katolikus hittan-angol-történelem--magyar------történelem-magyar-------történelem-magyar-magyar-----történelem-történelem--magyar-biológia------magyar---magyar-fizika---történelem------történelem---

–9–

Osztály

Név

Csoport

Középsz.

Emelt sz.


13.C 13.C 13.C 13.C 13.C 13.C 13.C 13.C 13.C

Szalay Zsuzsanna Szalma Szabolcs Balázs Szegedi Vanessza Vivien Székely Kristóf Sztankó Blanka Szűcs Boglárka Mária Téglás Norbert Tóth Annamária Varga Júlia

C C C C C C C C C

2 2 1 2 2 4 3 2 3

2 1 2 1 1 0 0 0 0

Középszintű szóbeli tárgyak magyar------rajz magyar-----történelem---magyar----magyar----földrajz--történelem---francia---történelem--magyar-biológia--francia-történelem-magyar-angol----magyar----történelem----történelem--magyar-katolikus hittan--

– 10 –


3. sz. melléklet A középszintű szóbeli érettségi témakörei Fizika I. Mechanika 1. Newton törvényei 2. Egyenes vonalú mozgások 3. Munka, mechanikai energia 4. Pontszerű, és merev test egyensúlya, egyszerű gépek 5. Periodikus mozgások II. Hőtan 6. Hőtágulás 7. Gázok állapotváltozása 8. Energiamegmaradás hőtani folyamatokban. A termodinamika főtételei 9. Halmazállapot-változások III. Elektromágnesesség 10. Testek elektromos állapota 11. Elektromos áram 12. Elektromágneses indukció 13. Elektromágneses hullámok 14. Geometriai fénytan — optikai eszközök IV. Atomfizika, magfizika 15. Az anyag szerkezete 16. Atommodellek, az atom elektronszerkezete 17. Az atommag összetétele, radioaktivitás 18. Sugárzások — sugárvédelem V. Gravitáció, csillagászat 19. A gravitációs mező — gravitációs kölcsönhatás 20. Csillagászat

– 11 –


Kémia Összeállította: Lobmayer Imre 1. Az atomok és az ionok szerkezete 2. A molekulák szerkezete 3. Anyagi halmazok 4. Termokémia 5. Reakciósebesség, kémiai egyensúlyok 6. Sav-bázis reakciók 7. Redoxireakciók 8. Elektrokémia 9. A fémek általános jellemzése 10. Fontosabb fémek és fémcsoportok 11. A hidrogén, a nemesgázok, a halogének és mindezek vegyületei 12. Az oxigéncsoport elemei és legfontosabb vegyületei 13. A nitrogéncsoport elemei és legfontosabb vegyületei 14. A széncsoport elemei és legfontosabb vegyületeik 15. A telített szénhidrogének 16. A telítetlen szénhidrogének 17. Az egyszerű funkciós csoporttal rendelkező oxigéntartalmú vegyületek (egyszerű funkciós csoport = egy oxigénatomot tartalmazó funkciós csoport) 18. Az összetett funkciós csoporttal rendelkező oxigéntartalmú vegyületek (összetett funkciós csoport = több oxigénatomot tartalmazó funkciós csoport) 19. A szénhidrátok 20. Kis molekulájú nitrogéntartalmú szerves vegyületek 21. Nitrogéntartalmú makromolekulák

– 12 –


Idegen nyelvek Az érettségi vizsga tartalmi részét az alább felsorolt témakörök képezik, azaz a feladatok minden vizsgarészben tematikusan ezekre épülnek. Ez a lista az érettségi vizsga általános követelményeiben felsorolt témakörök részletes kifejtése közép- és emelt szintre. A lista nem tartalmaz külön országismereti témakört, mert ennek elemei a többi témakörben előfordulnak. A középszinten felsorolt témakörök az emelt szintre is érvényesek. 1. Személyes vonatkozások, család 

A vizsgázó személye, életrajza, életének fontos állomásai (fordulópontjai)



Családi élet, családi kapcsolatok



A családi élet mindennapjai, otthoni teendők



Személyes tervek

2. Ember és társadalom 

A másik ember külső és belső jellemzése



Baráti kör



A tizenévesek világa: kapcsolat a kortársakkal, felnőttekkel



Női és férfi szerepek



Ünnepek, családi ünnepek



Öltözködés, divat



Vásárlás, szolgáltatások (posta)



Hasonlóságok és különbségek az emberek között

3. Környezetünk 

Az otthon, a lakóhely és környéke (a lakószoba, a lakás, a ház bemutatása)

– 13 –




A lakóhely nevezetességei, szolgáltatások, szórakozási lehetőségek



A városi és vidéki élet összehasonlítása



Növények és állatok a környezetünkben



Környezetvédelem a szűkebb környezetünkben: Mit tehetünk környezetünkért vagy a természet megóvásáért?



Időjárás

4. AZ ISKOLA 

Saját iskolájának bemutatása (sajátosságok, pl. szakmai képzés, tagozat)



Tantárgyak, órarend, érdeklődési kör, tanulmányi munka



A nyelvtanulás, a nyelvtudás, szerepe, fontossága



Az iskolai élet tanuláson kívüli eseményei, iskolai hagyományok

5. A MUNKA VILÁGA 

Diákmunka, nyári munkavállalás



Pályaválasztás, továbbtanulás vagy munkába állás

6. ÉLETMÓD 

Napirend, időbeosztás



Az egészséges életmód (a helyes és a helytelen táplálkozás, a testmozgás szerepe az egészség megőrzésében, testápolás)



Étkezési szokások a családban



Ételek, kedvenc ételek



Étkezés iskolai menzán, éttermekben, gyorséttermekben



Gyakori betegségek, sérülések, baleset



Gyógykezelés (háziorvos, szakorvos, kórházak)

– 14 –


7. Szabadidő, művelődés, szórakozás 

Szabadidős elfoglaltságok, hobbik



Színház, mozi, koncert, kiállítás stb.



Sportolás, kedvenc sport, iskolai sport



Olvasás, rádió, tévé, videó, számítógép, internet



Kulturális események

8. UTAZÁS, TURIZMUS 

A közlekedés eszközei, lehetőségei, a tömegközlekedés



Nyaralás itthon, illetve külföldön



Utazási előkészületek, egy utazás megtervezése, megszervezése



Az egyéni és a társas utazás előnyei és hátrányai

9. TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA 

Népszerű tudományok, ismeretterjesztés



A technikai eszközök szerepe a mindennapi életben

KOMMUNIKÁCIÓS HELYZETEK ÉS SZÁNDÉKOK A vizsgázó az alábbi kommunikációs helyzetekben, illetve szerepekben nyilatkozhat meg szóban és/vagy írásban mindkét szinten. Helyzet

Szerep

Áruházban, üzletben, piacon

vevő

Családban, családnál, baráti körben

vendéglátó, vendég

Étteremben, kávéházban, vendéglőben

vendég, egy társaság tagja

– 15 –


Hivatalokban, rendőrségen

ügyfél, állampolgár

Ifjúsági szálláson, campingben, panzióban, szállodában vendég Iskolában

tanuló, iskolatárs

Kulturális intézményben, sportlétesítményben, klubban vendég, látogató, egy társaság tagja Országhatáron

turista

Orvosnál

beteg, kísérő

Szolgáltatóegységekben (fodrász, utazási iroda,

ügyfél

jegyiroda, benzinkút, bank, posta, cipész, gyógyszertár stb.) Szünidei munkahelyen

munkavállaló

Tájékozódás az utcán, útközben

helyi lakos, turista

Telefonbeszélgetésben

hívó és hívott fél

Tömegközlekedési eszközökön (vasúton, buszon, villamoson, taxiban, repülőn, hajón)

Informatika Összeállította: Kenderessy Tibor 1. Információs társadalom 1.1 A kommunikáció 1.2 Információ és társadalom 2. Informatikai alapismeretek - hardver 2.1 Jelátalakítás és kódolás 2.2 A számítógép felépítése 3. Informatikai alapismeretek – szoftver 3.1 Az operációs rendszer és főbb feladatai 7. Információs hálózati szolgáltatások 7.1 Kommunikáció az interneten 9. Könyvtárhasználat

– 16 –

utas, útitárs


9.1 Könyvtárak 9.2 Dokumentumtípusok 9.3 Tájékoztató eszközök

Magyar irodalom (Sebesi tanárnő) ÉLETMŰVEK 1. Petőfi Sándor ars poeticái 2. Arany János balladái 3. Ady Endre szerelmi költészete 4. Babits Mihály háborús versei 5. Kosztolányi Dezső: Édes Anna 6. József Attila gondolati lírája PORTRÉK 7. Csokonai Vitéz Mihály 8. Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde 9. Móricz Zsigmond elbeszélő művészete 10. Radnóti Miklós LÁTÁSMÓDOK 11. Zrínyi Miklós és a barokk eposz 12. Jókai Mór: Az arany ember 13. Örkény István: Tóték KORTÁRS IRODALOM 14. Csender Levente

– 17 –


VILÁGIRODALOM 15. Tolsztoj: Ivan Iljics halála 16. A Biblia SZÍNHÁZ- ÉS DRÁMATÖRTÉNET 17. Szophoklész: Antigoné 18. Beckett: Godot-ra várva REGIONÁLIS KULTÚRA 19. Madách Imre: Az ember tragédiája AZ IRODALOM HATÁRTERÜLETEI 20. Shakespeare Romeo és Júlia c. drámájának továbbélése a filmművészetben

Magyar nyelvtan (Sebesi tanárnő) Ember és nyelv 1. A beszéd mint cselekvés, a nyelv és a beszéd funkciói 2. A nyelv mint jelrendszer Kommunikáció 3. A kommunikációs folyamat tényezői és funkciói 4. A jel, jelek, jelrendszerek a nyelvi és nem nyelvi közlésben 5. A kommunikáció létrejöttének feltételei A magyar nyelv története 6. A magyar nyelv rokonsága, a nyelvrokonság főbb bizonyítékai 7. A magyar nyelv történetének főbb szakaszai, főbb nyelvemlékeink 8. A nyelvújítás jelentősége, hatása Nyelv és társadalom 9. A főbb nyelvváltozatok

– 18 –


10. A tömegkommunikáció leggyakoribb műfajai és hatáskeltő eszközei Nyelvi szintek 11. A magán- és mássalhangzók rendszere, a hangok találkozása 12. Alaktan és szótan: a morfémák, szóelemek szerepe és helyes használata a szóalak felépítésében, a szószerkezetek alkotásában 13. A szintagma mint nyelvi egység, az alárendelő és mellérendelő szintagmatikus szerkezet 14. A többszörösen összetett mondatok A szöveg 15. A szövegösszetartó erő: jelentésbeli és grammatikai kapcsolóelemek 16. A szöveg szóban és írásban A retorika alapjai 17. A nyilvános beszéd 18. A beszéd felépítése, a szövegszerkesztés lépései az anyaggyűjtéstől a megszólalásig Stílus és jelentés 19. A képszerűség stíluseszközei és hatásuk 20. A nyelvi jelek csoportjai hangalak és jelentés alapján

Magyar irodalom (Ferenczi tanár úr) ÉLETMŰVEK 1. Petőfi Sándor látomásversei 2. Arany János balladái 3. Ady Endre: Új versek 4. Babits Mihály: Jónás könyve és Jónás imája 5. Kosztolányi Dezső: Édes Anna 6. József Attila költői útkeresése PORTRÉK 7. Kölcsey Ferenc hazafias lírája

– 19 –


8. Mikszáth Kálmán novellái 9. Móricz Zsigmond elbeszélő művészete 10. Radnóti Miklós költészetének utolsó korszaka LÁTÁSMÓDOK 11. Jókai Mór: Sárga rózsa 12. Krúdy Gyula: Szindbád 13. Karinthy Frigyes irodalmi paródiái KORTÁRS IRODALOM 14. Imre Flóra költészete VILÁGIRODALOM 15. A Biblia 16. Tolsztoj: Ivan Iljics halála SZÍNHÁZ- ÉS DRÁMATÖRTÉNET 17. Színház és dráma a reneszánszban 18. Madách Imre: Az ember tragédiája REGIONÁLIS KULTÚRA 19. Juhász Gyula költészete AZ IRODALOM HATÁRTERÜLETEI 20. A szórakoztató irodalom vonzereje, hatáskeltő eszközei

Magyar nyelvtan (Ferenczi tanár úr)

– 20 –


Ember és nyelv 1. A nyelv mint jelrendszer 2. Nyelv és gondolkodás, nyelv és megismerés viszonya 3. A beszéd mint cselekvés, a nyelv és a beszéd funkciói Kommunikáció 4. A kommunikációs kifejezésmóddal

folyamat

tényezői

és

funkciói,

ezek

összefüggései

a

5. A tömegkommunikáció hatása a nyelvre és a gondolkodásra 6. A kommunikáció nyelvi és nem nyelvi formái A magyar nyelv története 7. A nyelvtörténet forrásai: kézírásos és nyomtatott nyelvemlékek 8. A nyelvújítás mibenléte, történelmi, művelődéstörténeti háttere, hatása 9. A nyelvművelés jelentősége és lehetőségei napjainkban Nyelv és társadalom 10. Az információs társadalom hatása a nyelvhasználatra és a nyelvi érintkezésre 11. A főbb nyelvváltozatok: a nyelvi sztenderd, a köznyelv, a regionális köznyelv, a nyelvjárások és a csoportnyelvek Nyelvi szintek 12. A magyar helyesírás alapelveinek alkalmazása és magyarázata példákkal 13. A hangok találkozása (alkalmazkodása) és helyesírásuk 14. Az egyszerű mondat részei, felépítése A szöveg 15. A szöveg szóban és írásban, a szövegfunkciók 16. A szóbeliség és az írásbeliség hatása a szövegformálásra és a szöveg előadására

– 21 –


A retorika alapjai 17. A beszéd felépítése, a szövegszerkesztés lépései az anyaggyűjtéstől a megszólalásig 18. A nyilvános beszéd, a közszereplés főbb nyelvi és viselkedésbeli kritériumai Stílus és jelentés 19. A szövegelrendezés stílushatásának felismerése, értelmezése: az egyszerűbb alakzatok fajtái és hatásuk 20. A képszerűség stíluseszközei és hatása: képek, képrendszerek felismerése, értelmezése

Magyar irodalom (Kalász tanár úr) ÉLETMŰVEK 1. Petőfi Sándor forradalmi és látomáslírája 2. Arany János balladái vagy a Toldik összehasonlítása 3. Ady Endre: Új versek 4. Babits Mihály prófétai szerepvállalása – Jónás alakja 5. Kosztolányi Dezső: Aranysárkány 6. József Attila gondolati költészete PORTRÉK 7. Csokonai Vitéz Mihály gondolati lírája – Az estve 8. Kölcsey Ferenc: Himnusz 9. Vörösmarty Mihály gondolati költészete 10. Radnóti Miklós humanista-értékőrző küldetéstudata LÁTÁSMÓDOK 11. Zrínyi Miklós és a barokk eposz 12. Jókai Mór: Az arany ember 13. Örkény István és a groteszk

– 22 –


KORTÁRS IRODALOM 14. Szabó Magda: Az ajtó VILÁGIRODALOM 15. A görög epika: Homérosz 16. A Biblia SZÍNHÁZ- ÉS DRÁMATÖRTÉNET 17. A shakespeare-i színház: Hamlet 18. A reformkor színháza Magyarországon: Bánk bán REGIONÁLIS KULTÚRA 19. Madách Imre: Az ember tragédiája

AZ IRODALOM HATÁRTERÜLETEI 20. Móricz Zsigmond: Barbárok

Magyar nyelvtan (Kalász tanár úr) Ember és nyelv o A nyelv és gondolkodás összefüggései o Nyelvi jel és jelrendszer – a nyelvi hierarchia Kommunikáció o A közlésfolyamat tényezői és funkciói o Testbeszéd, gesztusnyelv – A nem nyelvi kifejezőeszközök (a testbeszéd) szerepe Nyelv és társadalom o A mai magyar nyelvváltozatok

– 23 –


o Szociolektusok A nyelvi szintek o A hangok előfordulásának és találkozásának szabályszerűségei o A szóelemek: a szótő és a toldalékok, jelezési, ragozási rendszerek o A mai magyar nyelv szófaji rendszere o A szókincs, a szókincs bővülésének, bővítésének forrásai (szóalkotási módok) o Alá- és mellérendelő viszonyok a nyelvben o A mondat fogalma, szerkezete, a mondat modalitása A szöveg o A szöveg szerkezete, lineáris-, globális kohézió o Szövegtípusok (élőszó – írott forma) retorika o A kifejezés retorikai eszközei: az alakzatok o Szónoki beszéd megalkotásának lépései Nyelvtörténet o Nyelvművelés – nyelvújítás o Nyelvemlékek: TA, HB… Nyelvi fejlődés fontosabb állomásai Stílus és jelentés o A stílusrétegek – szépirodalmi, tudományos és társalgási stílus bemutatása o Hangalak és jelentés viszonya

Történelem (Molnár tanár úr) I. témakör: Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra 1. Magyarország gazdasága az Anjou-korban 2. A nagy földrajzi felfedezések és következményeik 3. Az ipari forradalom 4. A Kádár-rendszer gazdasága II. témakör: Népesség, település, életmód

– 24 –


5. A középkori városok 6. Magyarország benépesülése a XVIII. században 7. A trianoni békeszerződés és következményei III. témakör: Egyén, közösség, társadalom 8. A reformkor fő kérdései (Széchenyi és Kossuth programja) 9. Magyar társadalom a két világháború között 10. A bolsevik diktatúra IV. témakör: A modern demokráciák működése 11. Az ókori demokrácia – Athén 12. A dualista állam 13. A kommunista diktatúra kiépítése Magyarországon V. témakör: Politikai intézmények, eszmék, ideológiák 14. Géza fejedelem és Szent István államszervező tevékenysége 15. Az ellenreformáció és a katolikus megújulás 16. A felvilágosult abszolutizmus Magyarországon 17. A XIX. század uralkodó eszméi VI. témakör: Nemzetközi konfliktusok és együttműködés 18. A Hunyadiak oszmánellenes harcai 19. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc 20. A hidegháború

Történelem (Juhász tanár úr) Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra 1, Gazdasági eredmények és társadalmi változások a dualizmus korában 2, Az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlása és következményei Népesség, település, életmód 3, Honfoglalás; a honfoglaló magyarság társadalma és életmódja 4, Magyarország népességszámának alakulása

– 25 –


5, Demográfiai változások, a nemzetiségi arányok alakulása a XVIII. századi Magyarországon Egyén, közösség, társadalom 6, Géza fejedelemsége és Szent István államszervező tevékenysége 7, IV. Béla és a tatárjárás 8, Hunyadi János harcai a török ellen 9, Az 1956-os forradalom és szabadságharc, Nagy Imre és Kádár János Modern demokráciák működése 10, Az Európai Unió 11, A polgári Magyarország kialakulása (áprilisi törvények, kiegyezés) 12, A rendszerváltozás tartalma és következményei Politikai intézmények, eszmék, ideológiák 13, Az antik hitvilág, művészet és tudomány; pannóniai emlékek 14, Az iszlám vallás kialakulása és főbb tanításai 15, A reformáció főbb irányzatai és az ellenreformáció 16, A náci Németország legfőbb jellemzői, a náci ideológia és propaganda Nemzetközi konfliktusok és együttműködés 17, Az Oszmán hódítás irányai, legfontosabb állomásai a XIV-XVI. században 18, Az első világháború és a Párizs környéki békék 19, A hidegháború és a kétpólusú világ jellemzői 20, Magyarország a második világháborúban

Történelem (Pálfai tanár úr) I. témakör: Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra 1. A középkori városok és a kereskedelem 2. Magyarország gazdasága az Anjou-korban 3. A nagy földrajzi felfedezések kora 4. A II. ipari forradalom II. témakör: Népesség, település, életmód 5. A honfoglaló magyarság társadalma és életmódja

– 26 –


6. A XVIII. századi népesség és település változása Magyarországon 7. A Kádár-korszak társadalma, életmódja III. témakör: Egyén, közösség, társadalom 8. Szent István államalapító tevékenysége 9. A végvári küzdelmek és Zrínyi Miklós 10. Széchenyi István szerepe a reformkorban 11. Gróf Bethlen István politikai életpályája IV. témakör: A modern demokráciák működése 12. Az athéni demokrácia intézményrendszere és annak működése 13. Az áprilisi törvények és a polgári állam kialakulása Magyarországon 14. A mai magyar demokrácia működése V. témakör: Politikai intézmények, eszmék, ideológiák 15. A kereszténység kialakulása és intézményei a kora középkori Európában 16. A nemzetiszocialista ideológia 17. A bolsevik ideológia és a szovjet totális állam VI. témakör: Nemzetközi konfliktusok és együttműködés 18. A tatárjárás 19. Magyarország a II. világháborúban 20. A hidegháború

Testnevelés 1. Az iskolai testnevelés célja és feladatai 2. Ókori és újkori olimpiák, magyarok az olimpiákon 3. A sport szerepe a test és személyiség fejlesztésében 4. A harmonikus testi fejlődés, képességek és teljesítmény 5. Atlétika 6. Gimnasztika 7. Torna 8. Labdajátékok – kézilabda

– 27 –


9. Labdajátékok – röplabda 10. Labdajátékok – kosárlabda 11. Labdajátékok – labdarúgás 12. Úszás 13. Sportjátékok összehasonlítása 14. Természetben űzhető sportok 15. Egy választható sportág bemutatása Összeállította: Pelsőczy Attila testnevelő tanár

– 28 –

A KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGÁN május-június

Recommend Documents