A KÖZÉP-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT

Közép-Dunántúli Regionális Munkaügyi Központ

A KÖZÉP-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉSÉNEK ÖSSZEFOGLALÓJA 2008. IV. NEGYEDÉV

8000 Székesfehérvár, Sörház tér 1. Postacím: 8002 Székesfehérvár, Pf. 241 Telefon: (22) 327-950, Fax: (22) 311-139, http//www.afsz.hu, E-mail: [email protected]

Munkaerő-gazdálkodási felmérés összefoglalója

Közép-dunántúli régió, 2008. október

1.

A régió gazdasági, foglalkoztatási jellemzői, a munkaerő-piaci helyzet bemutatása, a felmérés eredményei

1/1.

A gazdasági szervezetek, a foglalkoztatottság jellemzői1

A Közép-dunántúli régió a Dunántúl középső és északkeleti részén található a Balatontól majdnem a Dunakanyarig, déli irányban a Mezőföld jelentős területeivel. Területe 11.116 km2, Fejér, Komárom-Esztergom és Veszprém megyéket foglalja magában, s 24 statisztikai kistérségre és foglalkoztatási körzetre oszlik. Településeinek száma meghaladja a 400-at, amiből a városi rangúak száma – a 2008. július 1-től városi rangot elnyert két Fejér megyei településsel együtt - 37, ezen belül is 4 megyei jogú város. A községek több mint fele 1.000 főnél kisebb lélekszámú aprófalu, sőt egynegyedükben a lakónépesség nem éri el az ötszáz főt sem, ami elsősorban Veszprém megyét jellemzi, míg Fejér és Komárom-Esztergom megyében nagyobb kiterjedésű, népesebb települések dominálnak. A Közép-dunántúli régió lakónépessége 2008. január elején 1.104,8 ezer fő volt, 0,2 %-kal kevesebb, mint egy évvel korábban, s amely az ország lakosságának 11,0 %-át jelenti. A lakosok 38,8 %-a Fejér, 28,5 %-a Komárom-Esztergom, 32,7 %-a pedig Veszprém megye településein lakott. Az év elején 745,8 ezer fő, vagyis a lakosság 2/3-a (67,5 %-a) tartozott a munkavállalási korú népesség csoportjába. A gazdasági aktivitást és a foglalkoztatottságot jelző régiós mutatók kedvezőbbek az országosnál. A rendelkezésre álló legfrissebb KSH adatok szerint régiónkban a foglalkoztatás színvonala 2008. II. negyedévben 53,6 % volt, amely az előző negyedévhez viszonyítva 0,5 %-ponttal nőtt, az országos átlagot így 3,4 %-kal meghaladja. A KSH által számított munkanélküliségi ráta ugyanebben az időszakban régiónkban 5,2 % volt, míg országosan 7,6 %. A régióban a 15-74 éves népesség legnagyobb hányada (56,5 %-a) aktív volt januárjúniusban, míg országosan 54,3 %-ot képviseltek a munkaerőpiac aktív résztvevői. A KSH munkaerő-felmérés adatai (15-74 éves népességre), 2008. II. negyedév

Megnevezés Népesség száma (ezer fő)a) Foglalkoztatottak (ezer fő) Alkalmazásban állók (ezer fő)b) Munkanélküliek (ezer fő) Gazdaságilag aktívak (ezer fő) Gazdaságilag inaktívak (ezer fő) Aktivitási arány (%) Foglalkoztatási arány (%) Munkanélküliségi ráta (%)

Fejér megye 428,6 173,8 118,5 9,3 183,1 145,9 55,7 52,8 5,1

Közép-dunántúli régió KomáromVeszprém Esztergom megye megye 314,6 361,6 137,9 146,4 93,8 79,2 6,2 9,4 144,1 155,8 101,4 125,0 58,7 55,5 56,2 52,1 4,3 6,0

Összesen 1 104,8 458,1 291,5 24,9 483,0 372,3 56,5 53,6 5,2

Országosan 10 045 3 868,5 2 754,9 319,2 4 187,7 3 522,5 54,3 50,2 7,6

a) 2008. január 1-én. b) A 4 főnél többet foglalkoztató vállalkozások, létszámhatártól függetlenül a költségvetési szervek és a kijelölt nonprofit szervezetek székhely szerinti adatai.

1

Forrás: KSH Veszprémi Igazgatóságának 2008/2. Fejér megye, Komárom-Esztergom megye illetve Veszprém megye című statisztikai tájékoztatói 2



A KSH legfrissebb adatai szerint 2008. II. negyedév végén a 458.100 foglalkoztatottból a legalább 5 főt foglalkoztató régiós székhelyű vállalkozásoknál, nonprofit szervezeteknél, valamint a költségvetési és társadalombiztosítási intézményeknél 291.526 fő volt az alkalmazásban állók száma, háromötödük (61,9 %-uk) fizikai, míg kétötödük (38,1 %-uk) szellemi munkakörben. Az alkalmazottak 70,9 %-a a versenyszférában, 26,5 %-a pedig költségvetési intézményeknél dolgozott. A KSH adatai szerint 2008. II. negyedév végén 148.797 db régiós székhelyű gazdasági szervezetet regisztráltak a Közép-Dunántúlon, melyek 93,4 %-a, 138.961 db volt a vállalkozás, 16,2 %-kal több mint egy évvel korábban. A vállalkozások kétharmada (67,4 %a) egyéni, harmada (32,6 %-a) pedig társas volt. A regisztrált társas vállalkozások köre (45.250 db) 12 hónap alatt 4,7 %-kal, míg az egyéni vállalkozásoké (93.711 db) 22,7 %-kal bővült, emiatt a bejegyzett vállalkozások kétharmadát kitevő egyéniek az egy évvel korábbinál (63,9 %) nagyobb arányt képviseltek. Ezer lakosra a régióban 126 vállalkozás jut, mely az országos átlagnál (152 db/ezer lakos a külföldön működőkkel együtt) alacsonyabb.

3


1/2.


A munkaerő-piaci helyzet alakulása 2008. III. negyedévében

Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat által a A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása fő a Közép-dunántúli régióban régióban nyilvántartott álláskeresők állománya a 45 000 III. negyedév során a június végi 33.712 főről 40 000 szeptember végére 35.376 főre emelkedett, mely 35 000 4,9 %-os növekedésnek felel meg. Ennek 30 000 ellenére negyedévi átlagos számuk (34.592 fő) 25 000 20 000 13 fővel alacsonyabb, mint az előző három 15 000 hónap átlaga. A negyedév első hónapjában a 10 000 nyilvántartottak száma 982 fővel volt több az 5 000 0 előző év azonos időszaki adatánál, augusztusra I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII. Fejér megye, 2008. Komárom-Eszt. megye, 2008. ez 882 fős többletre mérséklődött, majd Veszprém megye, 2008. Közép-dunántúl, 2007. szeptemberben megugorva már 1.511 fővel haladta meg a tavalyi értéket. Mindezek következtében a 2007. harmadik negyedév átlagánál a 2008. hasonló időszaki 3,4 %-kal (1.125 fővel) nagyobbnak adódott. A negyedév végén a Közép-dunántúli régióban a gazdaságilag aktív népesség 6,9 %-a szerepelt a munkaügyi kirendeltségek nyilvántartásában. A pályakezdő fiatalok aránya a nyilvántartott álláskeresők között 9,4 % (3.308 fő) volt az év kilencedik hónapjában. A nyilvántartott álláskeresők összetételének életkor szerinti alakulása a Közép-dunántúli régióban, 2008. szeptember 50 évesnél idősebb 21,1%

46-50 éves 11,8%

2.

A nyilvántartott álláskeresők összetételének iskolai végzettség szerinti alakulása a Közép-dunántúli régióban, 2008. szeptember

36-45 éves 22,1%

Szakmunkásképző, szakiskola 32,6%

Általános iskola 32,7%

25 éves és fiatalabb 19,4%

8 általánosnál kevesebb 4,6%

26-35 éves 25,6%

Főiskola, egyetem 5,2%

Gimnázium 9,1%

Szakközépiskola, technikum 15,7%

A felmérés eredményei

2008. októberében tizennegyedik alkalommal került sor az Állami Foglalkoztatási Szolgálat (ÁFSZ) legújabb adatgyűjtését jelentő negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés felvételére. Ennek keretében a regionális munkaügyi központok kirendeltségei a velük partnerkapcsolatban álló, általuk kiválasztott munkáltatók véleményéről, terveiről kérdőíves felkeresés útján tájékozódnak. A válaszadóknak a kérdőívek postai úton történő visszaküldése mellett on-line válaszadási lehetőséget is biztosítunk, mellyel élve eddigi tapasztalataink alapján közel 30 %-uk segíti munkánkat. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés 2008. IV. negyedéves adatfelvételére október 8november 3. között került sor. Ennek során a foglalkoztatók 3, illetve 12 hónap múlva várható létszámadatai mellett arról is próbáltunk információkat szerezni, hogy a megkérdezett szervezetek jellemzően mely forrásokból elégítik ki munkaerő-igényüket.

4


2.1.


Reprezentativitás

A 2008. III. negyedév végi bázis adatokra támaszkodó munkaerő-gazdálkodási felmérésbe a Közép-dunántúli régióban 1.024 munkáltatót vontunk be. A felmérés adatlapját 850 munkáltató töltötte ki értékelhetően, amely 83,0 %-os régiós válaszadási aránynak felel meg. Az előző felméréshez képest a kitöltött adatlapok száma 3,2 %-kal (28 db-bal), a válaszadási arány pedig 2,6 %-ponttal csökkent.

Megszólított munkaadók száma (db) Visszaérkezett adatlapok száma (db) Visszaérkezett adatlapok megoszlása a megyék között (%) Visszaérkezési arány (%) Érintett munkavállalói létszám (a felvétel időszakában, fő) Érintett munkavállalói létszám megoszlása a megyék között (%)

Fejér megye

KomáromEsztergom megye

Veszprém megye

Középdunántúli régió

390 275

259 250

375 325

1 024 850

32,4

29,4

38,2

100,0

70,5

96,5

86,7

83,0

25 984

51 539

36 611

114 134

22,8

45,2

32,1

100,0

A felkeresett cégek körének meghatározásánál munkatársaink arra törekedtek, hogy a minta jól reprezentálja a foglalkoztatási körzet jellemzőit (meghatározó nemzetgazdasági ágak szerepeltetése, szezonalitás figyelembe vétele, megfelelő létszámnagyság, kirendeltséggel való kapcsolat, területi lefedettség szem előtt tartása). A foglalkoztatottak megoszlása a vizsgált cégeknél 2008. III. n. év végén

Energia-

Feldolgozóipar

Bányászat

Feldolgozóipar

Energia-

61,8%

0,1%

Az alkalmazásban állók megoszlása a régióban 2008. II. negyedév végén (KSH)

Bányászat

ellátás

Építőipar

gazdaság

ipar

Mező-

4,8%

1,9%

gazdaság

Egyéb

Keres-

Egyéb

szolgáltatás

kedelem

szolgáltatás

1,9% Egész5,9%

2,2%

3,4% Építő-

Mező-

ségügy

ellátás

41,7%

0,3%

Oktatás

Köz2,9% igazgatás 2,5%

Ingatlan- Pénzügyi ügyletek közvetítés 0,9%

4,2% Keres-

4,0%

kedelem 11,8% Szálláshely-

5,1% Szálláshely-

2,1%

szolgáltatás

Egészségügy

szolgáltatás 2,7%

6,7%

Szállítás 4,3% 4,4%

0,1%

Oktatás

Köz-

Ingatlan-

Pénzügyi

8,5%

igazgatás

ügyletek

közvetítés

5,5%

6,1%

0,4%

Szállítás 3,8%

A felmérés során 114.134 munkavállaló várható sorsáról volt módunk tájékozódni, mely a régió foglalkoztatottainak negyedét (24,9 %-át), az alkalmazásban állóknak2 pedig csaknem kétötödét (39,2 %-át) jelenti. (A KSH 2008. II. negyedév végi adatai alapján.) A munkaerő-gazdálkodási felmérésben részt vevő munkáltatók méret szerinti megoszlása

A munkaerő-gazdálkodási felmérésben részt vevő munkáltatóknál foglalkoztatottak megoszlása cégméret szerint Nagyvállalat (74 302 fő, 65,1 %)

Kisvállalat (352 db, 41,4%) Mikrovállalkozás (130 db, 15,3%)

Nagyvállalat (96 db, 11,3%)

Közepes vállalat (272 db, 32,0%)

Mikrovállalkozás (713 fő, 0,6 %)

Közepes vállalat (30 271 fő, 26,5 %) Kisvállalat (8 848 fő, 7,8 %)

2

A 4 főnél többet foglalkoztató vállalkozások, létszámhatártól függetlenül a költségvetési szervek és a kijelölt nonprofit szervezetek székhely szerinti adatai alapján 5



A régió megyéiben tevékenykedő cégek közötti különbségeket jellemzi, hogy míg a visszaérkező adatlapoknak a legkisebb része (29,4 %-a) származik Komárom-Esztergom megyéből, addig ez a megye adja a régió vizsgált munkáltatóinál foglalkoztatottak legnagyobb hányadát (45,2 %-át). Ezen túlmenően Veszprém megye adja a válaszadó cégek közel kétötödét, s Fejér megye is csaknem egyharmadát, a náluk foglalkoztatott létszámnak viszont csupán alig egyharmadát, illetve kevesebb mint egynegyedét. 2.2.

A válaszadó cégek és a foglalkoztatottak számának megyék szerinti megoszlása 100% 32,1

38,2

80%

Veszprém 60% 29,4 40%

KomáromEsztergom

45,2

Fejér

20%

32,4

22,8

0% válaszadó cégek

foglalkoztatottak

Várható létszámváltozások

A 3 hónapos előrejelzés szerint a megkérdezett szervezetek létszámát illetően 2008. IV. negyedév végére régiós szinten mindössze 45 fős (0,0 %-os) növekedés várható a jelenlegi, 114.134 fős létszámhoz képest, ami 3.582 fős létszámcsökkenés és 3.627 fős felvétel eredője. A következő negyedév végére a megkérdezett munkáltatók 3000 összlétszámában várható 3.582 létszámcsökkenés 2500 f elv étel fős csökkenés csaknem 2000 egy enleg háromötöde (58,8 %-a, 2.107 1500 fő) a feldolgozóiparban fog 1000 végbe menni. Emellett a 500 szálláshely-szolgáltatás, ven0 déglátás (11,6 %), a mező-500 -1000 gazdaság (6,9 %), a -1500 kereskedelem (5,5 %) és a -2000 közigazgatás (5,2 %) veszi ki -2500 részét jelentősebb mértékben a létszám-mérséklődésekből, a többi gazdasági ág részesedése összesen 12,0 %. A feldolgozóiparon belül is elsősorban a gépipar területei (a villamosgép-, műszer-, illetve a járműgyártás) jelentősek e szempontból, 1.304 főt érintően várhatóan itt valósul meg a jelzett feldolgozóipari létszám-mérséklődés több mint hattizede (61,9 %-a), mely az összes létszámcsökkenésnek is több mint harmadát (36,4 %-át) jelenti. Emellett jelentősebb, 200 főt megközelítő létszámkiáramlás várható a feldolgozóiparon belül a fémalapanyag, fémfeldolgozási termék gyártása területén (192 fő) és a vegyiparban (173 fő). Egyéb

Egészségügy

Oktatás

Közigazgatás

ingatlan

Pénzügy,

Szállítás

Vendéglátás

Kereskedelem

Építőipar

ellátás

Energia

Feldolgozóipar

Mezőgazdaság

Bányászat

A 3 hónap múlva várható létszámváltozások megoszlása nemzetgazdasági ágak szerint

fő

A létszámcsökkenésekhez hasonlóan az összesen 3.627 főre prognosztizált felvétel zöme, több mint négyötöde (80,3 %-a, 2.913 fő) szintén a feldolgozóiparban foglalkoztatott létszámban fog megjelenni. Ezen kívül a kereskedelem (4,5 %) és az egészségügy (3,2 %) területén várható még 100 főt meghaladó, a közigazgatásban (2,9 %) pedig azt megközelítő létszámbővülés. A többi ágazat összesen csupán 9,5 %-kal részesedik a felvételekből. A feldolgozóipar területei közül – hasonlóan a létszámcsökkenések esetében leírtakhoz elsősorban a gépipar munkáltatói aktívak a felvételekben, náluk jelenik meg a felvenni tervezett feldolgozóipari létszám közel kétharmada (64,7 %-a), ami az összes 6



létszámbővítéseknek is több mint felét (51,9 %-át) teszi ki. Emellett a feldolgozóiparon belül megemlítendő még a fémalapanyag, fémfeldolgozási termék gyártása félezer főt, valamint a vegyipar 300 főt megközelítő bővítésével. A létszámváltozások egyenlege az ágazatokat tekintve vegyesen alakult. A legnagyobb mértékű, 800 főt meghaladó bővülésre ez esetben is a feldolgozóipar cégeinél számíthatunk, ezen belül is 600 főt megközelítően a gépiparban, 300 főt megközelítően a fémalapanyag, fémfeldolgozási termék gyártása, s 100 főt elérőre a vegyiparban. A legnagyobb mértékű (372 fős) negatív egyenleget a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás mondhatja magáénak, ezután a mezőgazdaság (210 fős) és a közigazgatás (98 fős) következnek, a többi negatív egyenlegű ágazat értékei 40 fő alattiak. A létszámváltozások nagysága a vállalati A 3 hónap múlva várható létszámváltozások méretekkel továbbra is egyenesen arányos. fő megoszlása vállalati méret szerint Ennek megfelelően mindkét irányú 3000 létszámcsökkenés 2826 létszám-mozgásban a nagyvállalatok 2500 f elv étel egy enleg érintettek a leginkább, náluk valósul meg a 2000 1500 létszámcsökkenések háromötöde (59,6 %-a) 1000 576 és a felvételek közel négyötöde (77,9 %-a). 500 692 185 40 A többi kategória létszámváltozásokban 0 0 -154 való részvétele a csökkenő vállalati mérettel -500 - 40 -339 -493 csökken. Míg a közepes méretű cégek a -1000 -1069 leépítések 29,8, és a felvételek 15,9 %-át -1500 -2134 adják, addig a kis kategóriás munkáltatók -2000 már csak 9,5 illetve 5,1 %-át, a mikro -2500 Mikro Kis Közép Nagy vállalkozások pedig mindkettőnek csupán töredékét (1,1 %-át). Mindezek mellett a belépők száma egyedül a nagykategóriás cégeknél haladja meg a leépíteni tervezett munkaerő létszámát, a kettő eredője itt pozitív, 700 főt megközelítő egyenleg. A mikro-vállalkozásoknál az egyenleg épp nulla, míg a kis és a közepes méretkategóriában 154 fős, illetve 493 fős negatív eredő adódik a felvételek és leépítések egyenlegeként. A létszámmozgások terén a régió megyéi közül a létszámlétszámegyenleg jelenlegi felmérés során felvétel csökkenés Megyék is Komárom-Esztergom fő % fő % fő 345 9,5 - 678 18,9 Fejér - 333 cégei a legaktívabbak, a 2 550 70,3 -1 521 42,5 Komárom-Esztergom 1 029 létszámfelvételeknek 732 20,2 -1 383 38,6 Veszprém - 651 több mint kétharmadát, a Közép-Dunántúl 3 627 100,0 -3 582 100,0 45 csökkenéseknek pedig kétötödöt meghaladó részét ők adják. Veszprém megyéből való a belépők ötöde és a kilépők közel kétötöde. Fejér megye a létszámfelvételek közel tizedét és a kiáramlások csaknem egyötödét adja. A 3 hónap múlva várható létszámváltozások területi megoszlása

A kétfajta létszámmozgás eredőjeként a régió két megyéjében csökkenés várható a vizsgált cégek létszámában a felmérést követő harmadik hónap végére. A legnagyobb mértékű (652 fős) mérséklődést Veszprém megye cégei jelezték előre, emellett Fejérben is kisebb mértékű (332 fős) csökkenést prognosztizálták a munkáltatók. Komárom-Esztergom megyében ezzel szemben 1.000 főt meghaladó nagyságú létszámbővülés várható.

7



A foglalkoztatottak létszámának várható változása a felmérésben résztvevő munkáltatóknál 3 hónap múlva várható

jelenlegi létszám (fő)

Megyék

(fő)

12 hónap múlva várható

(%)

(fő)

(%)

Fejér

27 071

- 333

-1,2

- 302

-1,1

Komárom-Esztergom

49 164

+1 029

+2,1

+ 580

+1,2

38 485

- 651

-1,7

- 868

-2,3

114 720

+ 45

+0,0

- 590

-0,5

Veszprém Közép-Dunántúl

A létszámváltozások mindkét irányában ugyanaz a két foglalkozás főcsoport játssza a főszerepet: a gépkezelő, összeszerelő, járművezető foglalkozások 53,1 / 34,4 %-ban, az ipari és építőipari foglalkozások 26,4 / 23,8 %-ban érintettek a felvételekben / leépítésekben. Ezzel le is fedik a bővítések közel négyötödét, a létszámcsökkentéseknek pedig csaknem hattizedét. fő

A 3 hónap múlva várható létszámváltozások legjellemzőbb 12 foglalkozása

1300

1258

1200

létszámf elv étel létszámcsökkenés

1100 1000

732

900 800 700 600 500

csomagoló

kézi anyagmozgató,

71

86

94 foglalkozások

egyszerű erdészeti,

vadászati, halászati

68

72 műanyag-

74

feldolgozó

179 77

foglalkozások

88

67

92

egyéb vas- és fémipari

munkások

(pl. alkalmi munkás)

egyéb segéd-

és terméket

gyártó gépkezelő

vegyi alapanyagot

gyártósori

összeszerelő

0

106

gépek kezelői,

115

gyártósori összeszerelők

118

100

72

143

egyéb feldolgozóipari

176

107

186

200

123

300

102

291

400

A feldolgozóipar régióbeli meghatározó jelenlétének és ezzel együtt a felmérés során betöltött túlsúlyának köszönhetően a létszámváltozásokban is ez az ágazat, illetve ennek foglalkozásai voltak a legjellemzőbbek. Így a fentebb felsorolt foglalkozás-főcsoportokon belül is a feldolgozóipari szakmák a meghatározóak (pl. az első csoportból a feldolgozóipari gépek kezelői adták a felvenni, illetve leadni tervezett létszám több mint kilenctizedét, a második csoportban pedig a vas- és fémipari foglalkozások tették ki a bővítések és a létszámkiáramlások több mint kétharmadát). Az első tizenkét, a felvenni kívánt foglalkoztatottak létszáma szerint legjelentősebb munkakör szinte kivétel nélkül a feldolgozóiparhoz kapcsolódik, az esetükben tervezett bővítés meghaladja a teljes felvételre kerülő létszám kétharmadát (annak 68,5 %-a). A létszámcsökkenések esetében hasonló a helyzet, itt a teljes leépítendő létszám közel hattizedét (56,2 %-át) teszi ki az első 12 leggyakoribb szakmából leépítésre kerülők létszáma, melyek csaknem mindegyike szintén feldolgozóipari. Az első, legnagyobb létszámot érintő helyen most is a gyártósori összeszerelők szerepelnek mindkét irányú létszámmozgásnál (+1.258 illetve -732 fővel). A szezonalitásnak megfelelően a leépítéseknél jelen van ezen kívül a kereskedelemhez kapcsolódó eladói szakma (-102 fő), valamint a mezőgazdasági idényszakmák közül az egyszerű erdészeti, vadászati, halászati foglalkozások (-94 fő). 8



A legnagyobb abszolút értékű A 3 hónap m úlva várható létszám változások egyenlege szerinti legjellem zőbb 12 foglalkozás egyenleggel bíró 12 foglalkozás legtöbbje szintén feldolgozóipari szakma, közülük négy pozitív egyenleget mutat, a többi nyolc negatív eredő létszámmal szerepel Eddig szinte csak pozitív egyenlegű munkakörök szerepeltek az első helyeken, az előző felmérésben jelent meg négy negatív a nyolc pozitívval szemben, s mostanra az arányuk megfordult. Többségük a feldolgozóiparhoz kapcsolódik, de a negatív eredőjűek között találhatunk mezőgazdasági, vendéglátó-ipari és építőipari foglalkozásokat ezen ágazatok szezonjának befejeződése miatt. fő

600

500

400

300

200

100

69

- 46

- 49

- 49

útkarbantartó

63

gépkezelő

109

526

0

- 54

- 82

- 94

-102

-173

-100

munkások

egyéb segéd-

(pl. alkalmi munkás)

ipari foglalkozások

foglalkozások

egyéb vas- és fém-

egyszerű erdészeti,

vadászati, halászati

felszolgáló,

vendéglátó-ipari

eladó (pl. pincér)

szobalány

útépítő,

papíripari

szakács

lángvágó

hegesztő,

és terméket

gyártó gépkezelő

gépkezelő

vegyi alapanyagot

fémmegmunkáló

gyártósori

összeszerelő

-200

A 12 hónapos előrevetített létszámvárakozások régiós szinten pesszimistábbak a 3 hónaposnál. A megkérdezett cégek összességében 113.544 főre becsülték az egy év múlva várható alkalmazotti létszámukat, amely 590 fős (0,5 %-os) létszámmérséklődést jelent a jelenleg foglalkoztatott állományhoz képest. Ez a három hónap múlva várt létszámtól még ennél is nagyobb mértékben (635 fővel, 0,6 %-kal) elmarad. Területileg Komárom-Esztergom megye kivételével létszám-mérséklődéssel számolnak a munkáltatók, de ezek mértéke megyénként eltérően alakul. Veszprém ebben is kiemelkedik, cégei csaknem 900 fős A 3 és 12 hónap m úlva várható létszám változások m egyénkénti m értéke létszámcsökkenést jeleztek egy Fejér Komárom-Esztergom Veszprém évre előre, mely több mint 200 Közép-Dunántúl fővel felülmúlja a megye három hónapos előrejelzését is. Fejér megyében a három hónapos előrejelzéshez hasonló mértékű, 302 fős mérséklődést vetítettek előre a megkérdezett cégek. Az egyedüli, bővülést prognosztizáló Komárom-Esztergom megyében az egy év múlva jósolt létszámbővülés a három hónap múlva várt növekedésnek alig haladja meg a felét, de még így is csaknem 600 főt tesz ki. fő

+1 200 +1 000

+1 029

+ 800 + 600

+ 580

+ 400 + 200 +

+

0

- 200

45

- 302

- 333

- 400

- 590

- 600

- 651

- 800

- 868

-1 000

3 hónap múlv a v árható létszám

12 hónap múlv a v árható létszám

A vállalati méreteket tekintve elmondható, hogy a két legkisebb kategória létszámnövekedést, a másik két nagyobb méretű viszont létszámcsökkenést feltételez 12 hónapra előre. A mikrovállalkozások 43 fős (6,0 %-os), a kisvállalatok pedig 130 fős (1,5 %-os) létszámbővüléssel, a közepes méretű cégek 146 fős (0,5 %-os), a nagyok pedig 617 fős (0,8 %-os) létszámmérséklődéssel számolnak. Az ágazatok legtöbbje nem vár növekedést a jelenlegi létszámhoz képest egy év múlva. Számottevő, 200 főt meghaladó, mostani állományuk 4,4 %-át jelentő mértékű csökkenésre számítanak a vendéglátóipar képviselői, emellett a mezőgazdaságban várnak még jelentősebb, 200 főt megközelítő (3,5 %-os), a szállítás területén pedig 150 fő körüli (3,0 %-os) mérséklődést.

9



A növekedést jelző ágazatok közül az egyéb szolgáltatás emelendő ki, melynek munkáltatói a jelenleginél 3,5 %-kal (74 fővel) nagyobb létszámmal számolnak 12 hónap múlva, emellett egy-két nem feldolgozóipari területen számolnak még növekedéssel, melyek közül a legjelentősebb az építőipar (40 fő, 1,8 %) és az egészségügy (33 fő, 0,5 %). A többi szektorból nem számoltak be jelentősebb létszámváltozásokról.

2.3.

A munkaerő-igény kielégítésének jellemzői

Jelen felmérés során megkérdeztük a munkáltatókat, milyen forrásból elégítik ki munkaerőigényeiket, illetve az egyes módozatokat milyen gyakran használják. Mielőtt a válaszokat értékelnénk, meg kell jegyeznünk, hogy ebben a témában kérdésenként a cégek 28,5-88,7 %-a (átlagosan 44,1 %-uk) nem válaszolt, s további, kérdésenként legfeljebb 2,8 %-uk (átlagosan 1,6 %-uk) pedig nem értékelhető módon töltötte ki a kérdőív e részét. A munkaerő-igények kielégítésének gyakran használt forrásai között első helyen a hirdetés útján történő keresés áll a megkérdezett cégek csaknem egynegyedének (24,8 %-ának) választása alapján, ezen kívül további 30,8 %-uk alkalmanként él ezzel a lehetőséggel. A második leggyakoribb mód – az első mögött nem sokkal lemaradva – a munkaügyi kirendeltségek segítségével történő munkaerő-toborzás, a válaszadók 24,0 %-ának véleménye alapján, s további 45,2 %-uk alkalmanként folyamodik ehhez a választáshoz. Megjegyzendő, hogy egyúttal a soha nem használt létszámfelvételi módok között a munkaügyi szervezet kapta a legkevesebb szavazatot, a megkérdezett munkáltatóknak csupán 4,0 %-a sorolt bennünket e kategóriába. Dobogós helyen áll még a gyakran alkalmazott megoldások között az informális csatornákon keresztüli munkaerő-feltöltés 17,3 %-os gyakorisággal, ezen túlmenően alkalmanként él vele a munkáltatók 36,1 %-a. Fentieken túl megemlítendő még a válaszadó cégek belső meghirdetéssel, átcsoportosítással történő alkalmankénti létszámfelvétele (28,0 %).

10



Fejér

Válaszadók száma

KomáromVeszprém Esztergom db

kitöltetlen soha alkalmanként gyakran nem értékelhető Hirdetés útján kitöltetlen soha alkalmanként gyakran nem értékelhető Munkaügyi kirendeltségek segítségével kitöltetlen soha alkalmanként gyakran nem értékelhető Informális csatornákon keresztül (család, rokonok, kollégák) kitöltetlen soha alkalmanként gyakran nem értékelhető Pályázatokkal kitöltetlen soha alkalmanként gyakran nem értékelhető Belső meghirdetéssel, átcsoportosítással kitöltetlen soha alkalmanként gyakran nem értékelhető Munkaközvetítőkön, -kölcsönző cégeken keresztül kitöltetlen soha alkalmanként gyakran nem értékelhető Interneten keresztül kitöltetlen soha alkalmanként gyakran nem értékelhető Egyéb forrásból

11

112 42 63 48 10 275 101 11 94 56 13 275 130 20 86 35 4 275 136 82 43 12 2 275 129 56 61 15 14 275 135 98 21 8 13 275 150 98 23 2 2 275 231 39 0 4 1 275

66 28 69 84 3 250 46 11 130 62 1 250 76 24 79 69 2 250 116 80 31 23 0 250 109 50 72 17 2 250 114 88 33 15 0 250 118 96 23 12 1 250 233 15 2 0 0 250

64 41 130 79 11 325 59 12 160 86 8 325 106 26 142 43 8 325 112 102 77 30 4 325 120 84 105 12 4 325 119 163 31 10 2 325 124 155 36 9 1 325 290 28 6 1 0 325

Közép-Dunántúl db 242 111 262 211 24 850 206 34 384 204 22 850 312 70 307 147 14 850 364 264 151 65 6 850 358 190 238 44 20 850 368 349 85 33 15 850 392 349 82 23 4 850 754 82 8 5 1 850

% 28,5 13,1 30,8 24,8 2,8 100,0 24,2 4,0 45,2 24,0 2,6 100,0 36,7 8,2 36,1 17,3 1,6 100,0 42,8 31,1 17,8 7,6 0,7 100,0 42,1 22,4 28,0 5,2 2,4 100,0 43,3 41,1 10,0 3,9 1,8 100,0 46,1 41,1 9,6 2,7 0,5 100,0 88,7 9,6 0,9 0,6 0,1 100,0


2.4.


Az eddigi előrejelzések realizálódásának mértéke

A mostani felmérés során is próbáltuk vizsgálni azt, hogy a 2007. októberi felmérésben egy évre, illetve a 2008. júliusi felmérésben három hónapra előre jelzett foglalkoztatási létszámok mennyiben realizálódtak a mostani, 2008. októberi felmérésben tényként mért munkavállalói létszámokban. Régiónkban – a legnagyobb akaratunk ellenére is - a három felmérésben (2007. októberi, 2008. júliusi, 2008. októberi) közel kilencszáz, de eltérő számú (904, 878 illetve 850), emellett ágazat és méret szerint is különböző összetételű munkáltatói állomány vett részt, ezért az előre jelzett adatok összevetése a mostani tényekkel nagy körültekintést és statisztikai korrekciót igényel. Ha az előző, 2008. júliusi felmérés három hónapra előre jelzett 3.262 fős Mezőgazdaság létszámcsökkenését és 4.070 Bányászat Feldolgozóipar fős növekedését (összesEnergia ellátás ségében 808 fős létszámÉpítőipar Kereskedelem bővülését) korrigáljuk a Vendéglátás mostani felmérés érintett Szállítás létszámának ágazati megPénzügyi közv. Ingatlanügyletek, oszlása szerint, akkor 3.247 1 088 0,9 1 028 0,9 - 49 52 gazd.-i szolg. fős csökkenést és 4.114 fős 4 530 3,9 2 852 2,5 - 105 74 Közigazgatás növekedést, vagyis 867 fős 3 185 2,8 3 293 2,9 - 52 53 Oktatás 8 334 7,3 6 735 5,9 - 95 128 Egészségügy létszámbővülést kapunk. Ha 2 361 2,1 2 118 1,9 - 74 54 Egyéb ezt adjuk hozzá a három Összesen 114 720 100,0 114 134 100,0 -3 247 4 114 hónappal ezelőtti felmérésben érintett létszámhoz (114.720 fő), akkor a 2008. szeptember 30-ra jelzett korrigált létszám 115.587 fő lenne. Ezzel szemben a jelenlegi felmérés szeptember 30-i tényleges érintett létszáma (114.134 fő) ettől 1.453 fővel, 1,3 %-kal elmarad. Vagyis az előző felmérésben becsült létszámbővülést régiós szinten ennyivel teljesítették alul a megkérdezett munkáltatók. Ágazat

Létszámmegoszlás 2008. III. 2008. IV. fő % fő % 5 427 4,7 5 522 4,8 179 0,2 122 0,1 67 648 59,0 70 566 61,8 4 031 3,5 3 825 3,4 2 272 2,0 2 219 1,9 5 973 5,2 5 795 5,1 5 199 4,5 4 963 4,3 4 308 3,8 5 003 4,4 185 0,2 93 0,1

Korrigált változás csökk. növek. fő fő - 176 74 - 1 0 -2 110 3 139 - 78 36 - 45 64 - 156 179 - 231 178 - 74 85 0 0

36 611

35 534

32 205

51 539

51 348

25 984

28 879

26 497

12

50 864

Az egy évvel ezelőtti (2007. IV. A foglalkoztatottak jelenlegi és a mostanra előre jelzett korrigált negyedéves) felmérésben régiós létszámának alakulása megyék szerint fő szinten 904 cég vett részt, 112.865 55 000 fős foglalkoztatott létszámmal. 50 000 12 hónapja jelzett 3 hónapja jelzett Akkor 12 hónapra előre vetítve 45 000 jelenlegi létszám ezek a cégek 117.044 fő 40 000 munkavállalót jeleztek 2008. 35 000 szeptember 30-ra. Ez esetben csak 30 000 nagyon óvatos, a válaszadó cégek 25 000 számának akkori és mostani 20 000 megyénkénti megoszlása szerinti 15 000 korrekcióval élve 112.431 fős 10 000 foglalkoztatott létszám adódna a 5 000 0 jelenlegi felmérés érintett Fejér Kom árom -Esztergom Veszprém létszámára. Ezt a jelen felmérés tényleges létszáma 1.703 fővel (1,5 %-kal) meghaladja.



A három megyében a létszámváltozások 12 hó Eltérés cégek cégek korrigált tényrealizálódása a Megyék jelenlegi múlva száma száma várható leges várható táblázat adatai létszám, fő létszám, fő db db fő % szerint különböző Fejér 312 32 134 32 764 275 28 879 25 984 -2 895 -10,0 mértékű, és még Kom.-Eszt. 241 46 139 49 499 250 51 348 51 539 + 191 + 0,4 csak nem is azonos Veszprém 351 34 592 34 781 325 32 205 36 611 +4 406 +13,7 irányú. KomáromKözép904 112 865 117 044 850 112 431 114 134 +1 703 + 1,5 Esztergomban Dunántúl közelíti meg leginkább az egy évvel ezelőtt becsült értéket, alig 200 fővel meghaladva azt. Ezalatt Fejérben csaknem 3.000 fővel kevesebb, míg Veszprémben közel 4 és félezer fővel több foglalkoztatott áll jelenleg alkalmazásban a felmérésben résztvevő cégeknél, mint azt egy éve jósolták. 2007. IV.

2008. IV.

13


3.


Módszertani kiegészítés

A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérésben előforduló fogalmak, statisztikai adatok tartalma A KSH fogalmi rendszere A lakossági munkaerő-felmérés fogalmai A Központi Statisztikai Hivatal 1992. óta az OECD országokban meghonosított, egységes elvek és módszerek szerint végzett munkaerő-felmérés (Labour Force Survey = LFS) keretében vizsgálja a 15-74 éves személyek gazdasági aktivitását. A magánháztartások reprezentatív mintáján végzett felmérésnek az ILO által javasolt fogalmi rendszere azonos az OECD országokban. A magyar munkaerő-felmérés a vizsgált népességet egy meghatározott időszakban (a hónap 7. napját követő első hétfőtől kezdődő három hétben, a kikérdezés hetét megelőző hétre vonatkozóan, a hetet hétfőtől vasárnapig számítva) végzett tevékenységük alapján sorolja a következő két főcsoportba: -

gazdaságilag aktívak (a rendelkezésre álló munkaerő) és gazdaságilag nem aktívak (inaktívak).

A gazdaságilag aktív kategória magában foglalja mindazon személyeket, akik a megfigyelés hetében a munkaerőpiacon foglalkoztatottként vagy munkanélküliként megjelentek. Foglalkoztatottnak tekintendő mindenki, aki a vizsgált időszakban az ún. vonatkozási héten legalább 1 óra jövedelmet biztosító munkát végzett, vagy munkájától csak átmenetileg (szabadság, betegség, stb. miatt) volt távol. Jövedelmet biztosító munkának számít minden olyan tevékenység, -

amely pénzjövedelmet eredményez, vagy amely természetbeni juttatást biztosít, esetleg amelyet egyéb, később realizálható jövedelem érdekében végeztek, amelyet, mint segítő családtagok végeztek a háztartáshoz tartozó gazdaság, vállalkozás jövedelmének növelése érdekében.

A felvétel szempontjából nem számít jövedelmet biztosító munkának az önként, ingyenesen, más háztartásnak vagy intézménynek nyújtott bármilyen segítség (társadalmi munka, ún. kalákamunka, stb.), a saját ház vagy lakás építése, felújítása, javítása, a tanulmányhoz kötött szakmai gyakorlat keretében végzett munka (még akkor sem, ha azért valamilyen díjazást kapnak), valamint a háztartásban, a ház körül végzett munka, beleértve a kerti munkákat is. A háztáji gazdaságban végzett munka csak akkor tekinthető jövedelemszerzőnek, ha annak eredménye jellemzően piacra és nem saját fogyasztásra kerül. A gyermekgondozási díjban (gyed), gyermekgondozási segélyben (gyes) részesülőket – az 1995. novemberében Prágában az átalakuló országok számára megfogalmazott ILO ajánlásnak megfelelően – 1998. január 1-től a vonatkozási héten végzett tevékenységük alapján osztályozzák, eltérően az addigi magyar gyakorlattól. 14



A munkaerő-felmérésre vonatkozó Eurostat ajánlások alapján a sorkatonák, mint intézeti népesség nem tartoznak a felvétel körébe. 2002. III. negyedévig a nemzeti számlák (ESA95) fogalmi rendszerének megfelelően a munkaerő-felmérés foglalkoztatotti adatait a sorkatonák adminisztratív forrásból származó létszámadataival korrigálták. 2002. IV. negyedévétől a munkaerő-felmérés nem tartalmazza a sorkatonák létszámát, és ennek megfelelően 2003-tól módosítják a korábbi időszakok adatait is. Munkanélkülinek tekintendő az a személy, aki egyidejűleg -

az adott héten nem dolgozott (s nincs olyan munkája, amelytől átmenetileg távol volt); aktívan keresett munkát a kikérdezést megelőző négy hét folyamán; rendelkezésre áll, azaz két héten belül munkába tudna állni, ha találna megfelelő állást.

A munkanélküliek sajátos csoportját alkotják azok, akik ugyan nem dolgoztak a vonatkozási héten, de már találtak munkát, ahol 90 napon (2002-ig 30 napon) belül dolgozni kezdenek. Rájuk nem vonatkozik a hármas kritérium egyidejű teljesülése. Aktív munkakeresésnek tekintendő, ha valaki állami vagy magán-munkaközvetítőn keresztül érdeklődött állás után, közvetlenül keresett meg munkáltatókat, hirdetést olvasott, adott fel, hirdetésre válaszolt, rokonoknál, ismerősöknél érdeklődött, tesztet írt, vizsgát tett, vagy meghallgatáson volt, vállalkozásának elindítását intézte. Gazdaságilag aktívak azok, akik megjelennek a munkaerőpiacon, azaz a foglalkoztatottak és a munkanélküliek. Gazdaságilag nem aktívak: a népességnek a gazdaságilag aktív népességen kívüli része. Azok, akik a vonatkozási héten nem dolgoztak, illetve nem volt rendszeres, jövedelmet biztosító munkájuk és nem is kerestek munkát, vagy kerestek, de nem tudtak volna munkába állni. Közéjük tartoznak – többek között – a passzív munkanélküliek, akik szeretnének ugyan munkát, de kedvezőtlennek ítélve elhelyezkedési esélyeiket, meg sem kísérlik az álláskeresést. Ide sorolandók még: -

-

a gyermekgondozási ellátás bármelyik formáját igénybevevők (az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által nyilvántartott gyeden, gyesen lévők, valamint gyedet igénybevevők adatai alapján); az a nyugdíjas, járadékos, aki nem folytat keresőtevékenységet (az Országos Nyugdíjfolyósító Igazgatóság adatai alapján); a tőkejövedelmükből (ingatlan-, és pénztőke jövedelméből) élők; a 15 éven aluliak; a 15 éven felüli tanulók (intézményi adatgyűjtés); a háztartásbeliek; a közületi eltartottak; a szociális gondozottak.

15



A munkanélküliség, illetve a gazdasági aktivitás mértékének jellemzésére a következő fontosabb mutatószámok szolgálnak: -

a foglalkoztatási arány, amely a foglalkoztatottaknak a megfelelő korcsoportba tartozó népességhez viszonyított aránya; a munkanélküliségi ráta, amely a munkanélkülieknek a megfelelő korcsoportba tartozó gazdaságilag aktív népességen belüli aránya; az aktivitási arány, amely a gazdaságilag aktívak aránya a megfelelő korcsoportba tartozó népességen belül.

ÁFSZ fogalmak: Nyilvántartott álláskereső: aki a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkezik; oktatási intézmény nappali tagozatán nem folytat tanulmányokat; öregségi nyugdíjra nem jogosult; az alkalmi foglalkoztatásnak minősülő jogviszony kivételével munkaviszonyban nem áll és egyéb kereső tevékenységet sem folytat; maga is aktívan keres munkahelyet; elhelyezkedése érdekében a munkaügyi központ kirendeltségével álláskeresési megállapodást köt; a megfelelő munkahelyre szóló állásajánlatot elfogadja; akit a munkaügyi központ kirendeltsége álláskeresőként nyilvántart. Regisztrált álláskereső (2005. november 1. előtt munkanélküli): az állami munkaközvetítő irodában nyilvántartásba vett személy, aki munkaviszonnyal nem rendelkezik, nem nyugdíjas, nem tanuló, foglalkoztatást elősegítő nem részesül, munkát vagy önálló foglalkoztatást keres és ennek érdekében munkavégzésre rendelkezés áll.

Székesfehérvár, 2008. november 26.

16

MELLÉKLETEK

1. sz. melléklet

A 2008. évi IV. munkaerő-gazdálkodási felmérés ágazati reprezentációja a Közép-dunántúli régióban

A felmérésben szereplő szervezeteknél 2008. III. n. év végén foglalkoztatottak száma megoszlása fő %

A KSH intézményi adatai szerint 2008. II. n. év végén alkalmazásban állók Nemzetgazdasági ág A Mezőgazdaság, vad-, erdőgazdálkodás B Halászat C Bányászat D Feldolgozóipar E Villamosenergia-, gáz-, gőz- és vízellátás F Építőipar G Kereskedelem, járműjavítás H Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás I Szállítás, raktározás, posta, távközlés J Pénzügyi közvetítés K Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás L Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás M Oktatás N Egészségügyi, szociális ellátás O Egyéb közösségi, személyi szolgáltatás Összesen

száma fő

megoszlása %

Reprezentációs arány, %

} 11 677

} 4,0

} 5 522

} 4,8

} 47,3

804 121 498

0,3 41,7

122 70 566

0,1 61,8

15,2 58,1

6 407

2,2

3 825

3,4

59,7

12 202 34 331 7 858 11 197 1 159

4,2 11,8 2,7 3,8 0,4

2 219 5 795 4 963 5 003 93

1,9 5,1 4,3 4,4 0,1

18,2 16,9 63,2 44,7 8,0

17 909

6,1

1 028

0,9

5,7

15 932

5,5

2 852

2,5

17,9

24 851 19 618 6 088 291 526

8,5 6,7 2,1 100,0

3 293 6 735 2 118 114 134

2,9 5,9 1,9 100,0

13,3 34,3 34,8 39,2

A 2008. évi IV. munkaerő-gazdálkodási felmérésben résztvevő szervezetek és foglalkoztatottak száma és megoszlása létszámnagyság kategóriák szerint a Közép-dunántúli régióban

Létszámnagyság kategória Mikro (0 – 9 fő) Kis (10 – 49 fő) Közepes (50 – 249 fő) Nagy (249 fő felett) Összesen

Válaszoló szervezetek száma megoszlása, % 130 15,3 352 41,4 272 32,0 96 11,3 850 100,0

Foglalkoztatottak száma megoszlása, % 713 0,6 8 848 7,8 30 271 26,5 74 302 65,1 114 134 100,0

2. sz. melléklet

A válaszoló munkáltatók száma és megoszlása ágazat és létszámnagyság-kategórák szerint Ágazati kód létszámméret mikro

A,B db

%

5 0,6

C db

D

E

F

G

H

I db

J

%

db

%

db

%

db

%

db

%

db

%

%

db

1 0,1

30

3,5

0

0,0

19 2,2

27

3,2

9

1,1

7 0,8

K %

db

L %

0 0,0 14 1,6

M db

N %

db

O %

db

össz.

db

%

%

db

%

7

0,8

2 0,2

2 0,2

7 0,8 130

15,3

8 0,9

7 0,8 13 1,5 352

41,4

kis

39 4,6

3 0,4 117 13,8

2

0,2

47 5,5

41

4,8

24

2,8

10 1,2

1 0,1 17 2,0 23 2,7

közép

24 2,8

0 0,0 115 13,5

4

0,5

14 1,6

23

2,7

9

1,1

10 1,2

1 0,1

7

0,8 19 2,2 15 1,8 15 1,8 16 1,9 272

32,0

nagy

4 0,5

0 0,0

7,5

5

0,6

0 0,0

4

0,5

1

0,1

5 0,6

0 0,0

0

0,0

11,3

össz.:

72 8,5

4 0,5 326 38,4

11

1,3

80 9,4

95

11,2

43

5,1

32 3,8

64

1

0,1

3 0,4

8 0,9

1 0,1

2 0,2 38 4,5 50 5,9 28 3,3 32 3,8 37 4,4 850 100,0

A 3 hónap múlva várható létszámváltozások ágazatonkénti megoszlása a felmérésben résztvevő vállalatoknál létsz.csökk. fő -247

Ágazat Mezőgazdaság

létsz.növek. fő 37

egyenleg fő -210

létsz.csökk. % 6,9

létsz.növek. % 1,0

- 2

0

- 2

0,1

0,0

Feldolgozóipar

-2107

2913

806

58,8

80,3

Bányászat Energia ellátás

- 27

63

36

0,8

1,7

Építőipar

- 68

51

- 17

1,9

1,4

Kereskedelem

-196

163

- 33

5,5

4,5

Vendéglátás

-414

42

-372

11,6

1,2

Szállítás

- 74

69

- 5

2,1

1,9

Pénzügy, ingatlan

- 54

30

- 24

1,5

0,8

Közigazgatás

-188

90

- 98

5,2

2,5

Oktatás

- 51

18

- 33

1,4

0,5

Egészségügy

-107

116

9

3,0

3,2

Egyéb

- 47

35

- 12

1,3

1,0

-3582

3627

45

100,0

100,0

Összesen

A 3 hónap múlva várható létszámváltozások létszámnagyság kategóriánkénti megoszlása a felmérésben résztvevő vállalatoknál létsz.csökk. fő - 40

létsz.növek. fő 40

Kis

-339

185

Közép

-1069

Vállalati méret Mikro

96

0

létsz.csökk. % 1,1

létsz.növek. % 1,1

-154

9,5

5,1

576

-493

29,8

15,9

egyenleg fő

Nagy

-2134

2826

692

59,6

77,9

Összesen

-3582

3627

45

100,0

100,0

3. sz. melléklet

A 3 hónap múlva várható létszámváltozások legjellemzőbb munkakörei a felmérésben résztvevő vállalatoknál A létszámmozgásokban érintett legjellemzőbb foglalkozások a 3 hónapos előrejelzés szerint LÉTSZÁMFELVÉTEL gyártósori összeszerelő

fő

%

LÉTSZÁMCSÖKKENÉS

fő

%

EGYENLEG

fő

1 258

34,7

gyártósori összeszerelő

-732 20,4

gyártósori összeszerelő

526

-291

8,1

fémmegmunkáló gépkezelő

109

hegesztő, lángvágó

186

5,1

egyéb segédmunkások (pl. alkalmi munkás)

vegyi alapanyagot és terméket gyártó gépkezelő

176

4,9

egyéb vas- és fémipari foglalkozások

-179

5,0


69

fémmegmunkáló gépkezelő

143

3,9


-123

3,4


63

-107

3,0

szakács

- 46

-102

2,8

papíripari gépkezelő

- 49


118

3,3


lakatos

115

3,2

eladó

egyéb feldolgozóipari gépek kezelői, gyártósori összeszerelők

106

2,9

egyszerű erdészeti, vadászati, halászati foglalkozások

-94

2,6

útépítő, útkarbantartó

- 49

2,5

gépjármű- és motorszerelő, -javító

-88

2,5

szobalány

- 54

-86

2,4

felszolgáló, vendéglátó-ipari eladó (pl. pincér)

- 82

gépjármű- és motorszerelő, -javító

92


77

2,1

felszolgáló, vendéglátó-ipari eladó (pl. pincér)

eladó

74

2,0

lakatos

-72

2,0

egyszerű erdészeti, vadászati, halászati foglalkozások

- 94

műanyag-feldolgozó

72

2,0

kézi anyagmozgató, csomagoló

-71

2,0


-102

68

1,9

egyéb feldolgozóipari gépek kezelői, gyártósori összeszerelők

1,9


-173

2 485

68,5

egyéb fémmegmunkálók, -felületkezelők

Összesen

-67 -2 012

56,2

A KÖZÉP-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT

Recommend Documents