A KÖZÉP-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT

Közép-Dunántúli Regionális Munkaügyi Központ

A KÖZÉP-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉSÉNEK ÖSSZEFOGLALÓJA 2009. I. NEGYEDÉV

8000 Székesfehérvár, Sörház tér 1. Postacím: 8002 Székesfehérvár, Pf. 241 Telefon: (22) 327-950, Fax: (22) 311-139, http//www.afsz.hu, E-mail: [email protected]

Munkaerő-gazdálkodási felmérés összefoglalója

Közép-dunántúli régió, 2009. január

1.

A régió gazdasági, foglalkoztatási jellemzői, a munkaerő-piaci helyzet bemutatása, a felmérés eredményei

1/1.

A gazdasági szervezetek, a foglalkoztatottság jellemzői 1

A Közép-dunántúli régió a Dunántúl középső és északkeleti részén található a Balatontól majdnem a Dunakanyarig, déli irányban a Mezőföld jelentős területeivel. Területe 11.116 km2, Fejér, Komárom-Esztergom és Veszprém megyéket foglalja magában, s 24 statisztikai kistérségre és foglalkoztatási körzetre oszlik. Településeinek száma meghaladja a 400-at, amiből a városi rangúak száma – a 2008. július 1-től városi rangot elnyert két Fejér megyei településsel együtt - 37, ezen belül is 4 megyei jogú város. A községek több mint fele 1.000 főnél kisebb lélekszámú aprófalu, sőt egynegyedükben a lakónépesség nem éri el az ötszáz főt sem, ami elsősorban Veszprém megyét jellemzi, míg Fejér és Komárom-Esztergom megyében nagyobb kiterjedésű, népesebb települések dominálnak. A régió földrajzi, gazdaságföldrajzi helyzete, településszerkezete nagymértékben meghatározza az itt élők életlehetőségeit. 2008. január 1-jén a népsűrűség 99,4 fő/km2, a vidéki átlagot meghaladja, s ezzel a fővárost is magába foglaló Közép-Magyarország után az ország második legsűrűbben lakott térsége. A Közép-dunántúli régió lakónépessége 2008. január elején 1.104,8 ezer fő volt, 0,2 %-kal kevesebb, mint egy évvel korábban, s amely az ország lakosságának 11,0 %-át jelenti. A lakosok 38,8 %-a Fejér, 28,5 %-a Komárom-Esztergom, 32,7 %-a pedig Veszprém megye településein lakott. Az év elején 745,8 ezer fő, vagyis a lakosság 2/3-a (67,5 %-a) tartozott a munkavállalási korú népesség csoportjába. A gazdasági aktivitást és a foglalkoztatottságot jelző régiós mutatók kedvezőbbek az országosnál. A rendelkezésre álló legfrissebb KSH adatok szerint régiónkban a foglalkoztatás színvonala 2008. III. negyedévben 54,0 % volt, ami 3,1 %-kal haladja meg az országos átlagot (50,9 %). A KSH által számított munkanélküliségi ráta ugyanebben az időszakban régiónkban 5,8 % volt, míg országosan 7,7 %. A régióban a 15-74 éves népesség legnagyobb hányada (57,4 %-a) aktív volt január-szeptemberben, míg országosan 55,2 %-ot képviseltek a munkaerőpiac aktív résztvevői. A KSH munkaerő-felmérés adatai (15-74 éves népességre), 2008. III. negyedév Megnevezés Népesség száma (ezer fő)a) Foglalkoztatottak (ezer fő) Alkalmazásban állók (ezer fő)b) Munkanélküliek (ezer fő) Gazdaságilag aktívak (ezer fő) Gazdaságilag inaktívak (ezer fő) Aktivitási arány (%) Foglalkoztatási arány (%) Munkanélküliségi ráta (%)

Fejér megye

Közép-dunántúli régió KomáromVeszprém Esztergom megye megye

428,6 175,7 118,6 10,5 186,2 142,8 56,6 53,4 5,6

314,6 139,2 93,9 7,1 146,3 99,4 59,5 56,7 4,9

361,6 147,2 79,0 11,0 158,2 122,3 56,4 52,5 7,0

Összesen 1 104,8 462,1 291,5 28,6 490,7 364,5 57,4 54,0 5,8

Országosan 10 045 3924,3 2753,3 327,7 4252,0 3456 55,2 50,9 7,7

a) 2008. január 1-én. b) A 4 főnél többet foglalkoztató vállalkozások, létszámhatártól függetlenül a költségvetési szervek és a kijelölt nonprofit szervezetek székhely szerinti adatai.

1

Forrás: KSH Veszprémi Igazgatóságának 2008/3. Fejér megye, Komárom-Esztergom megye illetve Veszprém megye című statisztikai tájékoztatói 2



A KSH legfrissebb adatai szerint 2008. III. negyedév végén a 462,1 ezer foglalkoztatottból a legalább 5 főt foglalkoztató régiós székhelyű vállalkozásoknál, nonprofit szervezeteknél, valamint a költségvetési és társadalombiztosítási intézményeknél 291,5 ezer fő volt az alkalmazásban állók száma, kétharmaduk (65,1 %-uk) fizikai, míg egyharmaduk (34,9 %-uk) szellemi munkakörben. Az alkalmazottak 77,9 %-a a versenyszférában, 19,9 %-a pedig költségvetési intézményeknél dolgozott. A KSH adatai szerint 2008. III. negyedév végén 150.269 db régiós székhelyű gazdasági szervezetet regisztráltak a Közép-Dunántúlon, melyek 93,4 %-a, 140.425 db volt a vállalkozás 17,0 %-kal több mint egy évvel korábban. A vállalkozások kétharmada (67,3 %-a) egyéni, harmada (32,7 %-a) pedig társas volt. Ezer lakosra a régióban 127 vállalkozás jut, mely az országos átlagnál (154 db/ezer lakos a külföldön működőkkel együtt) alacsonyabb.

3


1/2.


A munkaerő-piaci helyzet alakulása 2008. IV. negyedévében

Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat által a A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása a Közép-dunántúli régióban régióban nyilvántartott álláskeresők állománya a 50 fő000 IV. negyedév során a szeptember végi 35.376 45 000 főről december végére 43.063 főre emelkedett, 40 000 mely 21,7 %-os növekedésnek felel meg. Ennek 3530 000 000 megfelelően negyedévi átlagos számuk (39.087 25 000 fő) is jóval, 4.495 fővel magasabb, mint az 20 000 15 000 előző három hónap átlaga. A negyedév első 10 000 hónapjában a nyilvántartottak száma 2.382 fővel 5 000 0 volt több az előző év azonos időszaki adatánál, I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII. Fejér megye, 2008. Komárom-Eszt. megye, 2008. novemberre ez 5.317 fős többletre növekedett, Veszprém megye, 2008. Közép-dunántúl, 2007. majd decemberben is tovább emelkedve már 8.043 fővel haladta meg a tavalyi értéket. Mindezek következtében a 2007. negyedik negyedév átlagánál a 2008. hasonló időszaki 15,5 %-kal (5.248 fővel) nagyobbnak adódott. A negyedév végén a Közép-dunántúli régióban a gazdaságilag aktív népesség 9,6 %-a szerepelt a munkaügyi kirendeltségek nyilvántartásában. A pályakezdő fiatalok aránya a nyilvántartott álláskeresők között 5,6 % (2.693 fő) volt az év utolsó hónapjában. A nyilvántartott álláskeresők összetételének életkor szerinti alakulása a Közép-dunántúli régióban, 2008. december 25 éves és fiatalabb 17,9%

50 évesnél idősebb 20,9%

46-50 éves 11,9%

2.

A nyilvántartott álláskeresők összetételének iskolai végzettség szerinti alakulása a Közép-dunántúli régióban, 2008. december

36-45 éves 23,1%

Általános iskola 33,5%

8 általánosnál kevesebb 4,3%

26-35 éves 26,2%

Szakmunkásképző, szakiskola 34,9%

Főiskola, egyetem 4,3%

Gimnázium 8,1%

Szakközépiskola, technikum 14,8%

A felmérés eredményei

2009. januárjában tizenötödik alkalommal került sor az Állami Foglalkoztatási Szolgálat (ÁFSZ) legújabb adatgyűjtését jelentő negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés felvételére. Ennek keretében a regionális munkaügyi központok kirendeltségei a velük partnerkapcsolatban álló, általuk kiválasztott munkáltatók véleményéről, terveiről kérdőíves felkeresés útján tájékozódnak. A válaszadóknak a kérdőívek postai úton történő visszaküldése mellett on-line válaszadási lehetőséget is biztosítunk, mellyel élve eddigi tapasztalataink alapján közel 30 %-uk segíti munkánkat. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés 2009. I. negyedéves adatfelvételére január 12-30. között került sor. Ennek során a foglalkoztatók 3, illetve 12 hónap múlva várható létszámadatai mellett a pályakezdők foglalkoztatásával kapcsolatos információkat is gyűjtöttünk.

4


2.1.


Reprezentativitás

A 2008. IV. negyedév végi bázis adatokra támaszkodó munkaerő-gazdálkodási felmérésbe a Közép-dunántúli régióban 1.012 munkáltatót vontunk be. A felmérés adatlapját 754 munkáltató töltötte ki értékelhetően, amely 74,5 %-os régiós válaszadási aránynak felel meg. Az előző felméréshez képest a kitöltött adatlapok száma 11,3 %-kal (96 db-bal), a válaszadási arány pedig 8,5 %-ponttal csökkent.

Megszólított munkaadók száma (db) Visszaérkezett adatlapok száma (db) Visszaérkezett adatlapok megoszlása a megyék között (%) Visszaérkezési arány (%) Érintett munkavállalói létszám (a felvétel időszakában, fő) Érintett munkavállalói létszám megoszlása a megyék között (%)

Fejér megye

KomáromEsztergom megye

Veszprém megye

Középdunántúli régió

379 240

259 222

374 292

1 012 754

31,8

29,4

38,7

100,0

63,3

85,7

78,1

74,5

21 696

36 113

28 330

86 139

25,2

41,9

32,9

100,0

A felkeresett cégek körének meghatározásánál munkatársaink arra törekedtek, hogy a minta jól reprezentálja a foglalkoztatási körzet jellemzőit (meghatározó nemzetgazdasági ágak szerepeltetése, szezonalitás figyelembe vétele, megfelelő létszámnagyság, kirendeltséggel való kapcsolat, területi lefedettség szem előtt tartása). A foglalkoztatottak megoszlása a vizsgált cégeknél 2008. IV. n. év végén

Az alkalmazásban állók megoszlása a régióban 2008. III. negyedév végén (KSH)

EnergiaBányászat

Feldolgozóipar

ellátás

0,1%

56,1%

4,5%

EnergiaFeldolgozóipar

Építő-

Bányászat

ipar

0,3%

Mező-

2,0%

gazdaság

Mező-

Keres-

Egyéb

kedelem

szolgáltatás

5,8%

1,1%

4,2% Keres-

4,0%

kedelem 11,8%

Egyéb szolgáltatás

Szálláshely-

Szálláshely-

2,1%

szolgáltatás

szolgáltatás

Egész8,0%

2,2% Építőipar

gazdaság

5,7%

ségügy

ellátás

41,6%

Oktatás 3,7%

Köz-

Ingatlan-

Pénzügyi

Szállítás

igazgatás

ügyletek

közvetítés

4,9%

2,7%

1,0%

0,1%

2,7%

Egészségügy

4,2%

6,8% Oktatás

Köz-

Ingatlan-

Pénzügyi

8,5%

igazgatás

ügyletek

közvetítés

5,6%

6,0%

0,4%

Szállítás 3,9%

A felmérés során 86.139 munkavállaló várható sorsáról volt módunk tájékozódni, mely a régió foglalkoztatottainak alig ötödét (18,6 %-át), az alkalmazásban állóknak 2 pedig háromtizedét (29,6 %-át) jelenti. (A KSH 2008. III. negyedév végi adatai alapján.) A munkaerő-gazdálkodási felmérésben részt vevő munkáltatók méret szerinti megoszlása

A munkaerő-gazdálkodási felmérésben részt vevő munkáltatóknál foglalkoztatottak megoszlása cégméret szerint Nagyvállalat (51 990 fő, 60,4 %)

Kisvállalat (315 db, 41,8%) Mikrovállalkozás (131 db, 17,4%)

Nagyvállalat (76 db, 10,1%)

Közepes vállalat (232 db, 30,8%)

Mikrovállalkozás (699 fő, 0,8 %)

Közepes vállalat (25 779 fő, 29,9 %) Kisvállalat (7 671 fő, 8,9%)

2

A 4 főnél többet foglalkoztató vállalkozások, létszámhatártól függetlenül a költségvetési szervek és a kijelölt nonprofit szervezetek székhely szerinti adatai alapján 5



A régió megyéiben tevékenykedő cégek közötti különbségeket jellemzi, hogy míg a visszaérkező adatlapoknak a legkisebb része (29,4 %-a) származik Komárom-Esztergom megyéből, addig ez a megye adja a régió vizsgált munkáltatóinál foglalkoztatottak legnagyobb hányadát (41,9 %-át). Ezen túlmenően Veszprém megye adja a válaszadó cégek közel kétötödét, s Fejér megye is csaknem egyharmadát, a náluk foglalkoztatott létszámnak viszont csupán egyharmadát, illetve egynegyedét. 2.2.

A válaszadó cégek és a foglalkoztatottak számának megyék szerinti megoszlása 100% 32,9

38,7

80%

Veszprém 60% 29,4 40%

KomáromEsztergom

41,9

Fejér

20%

31,8

25,2

0% válaszadó cégek

foglalkoztatottak

Várható létszámváltozások

A 3 hónapos előrejelzés szerint a megkérdezett szervezetek létszámát illetően 2009. I. negyedév végére régiós szinten az eddig megszokottól eltérően 2.813 fős (3,3 %-os) mérséklődés várható a jelenlegi, 86.139 fős létszámhoz képest, ami 3.811 fős létszámcsökkenés és 998 fős felvétel eredője. A következő negyedév végére a megkérdezett munkáltatók 500 összlétszámában várható 3.811 0 fős csökkenés több mint háromnegyede (76,3 %-a, 2.907 -500 fő) a feldolgozóiparban fog -1000 végbe menni. Emellett a szálláshely-szolgáltatás, ven-1500 déglátás (8,2 %), a -2000 kereskedelem (6,7 %) és a létszámcsökkenés mezőgazdaság (2,1 %) veszi ki f elv étel -2500 egy enleg részét jelentősebb mértékben a -3000 létszám-mérséklődésekből, a többi gazdasági ág részesedése összesen 6,7 %. A feldolgozóiparon belül is elsősorban a gépipar területei (a villamosgép-, műszer-, illetve a járműgyártás) jelentősek e szempontból, 1.476 főt érintően várhatóan itt valósul meg a jelzett feldolgozóipari létszám-mérséklődés fele (50,8 %-a), mely az összes létszámcsökkenésnek is közel kétötödét (38,7 %-át) jelenti. Emellett jelentősebb létszámkiáramlás várható a feldolgozóiparon belül a fémalapanyag, fémfeldolgozási termék gyártása területén (545 fő), a vegyiparban (466 fő), valamint az élelmiszeriparban (132 fő). Egyéb

Egészségügy

Oktatás

Közigazgatás

ingatlan

Pénzügy,

Szállítás

Vendéglátás

Kereskedelem

Építőipar

ellátás

Energia

Feldolgozóipar

Mezőgazdaság

Bányászat

A 3 hónap múlva várható létszámváltozások megoszlása nemzetgazdasági ágak szerint

fő

A létszámcsökkenésekhez hasonlóan az összesen 998 főre prognosztizált felvétel zöme, csaknem négyötöde (39,3 %-a, 392 fő) szintén a feldolgozóiparban foglalkoztatott létszámban fog megjelenni. Ezen kívül a közigazgatás (10,7 %) és a kereskedelem (10,2 %) területén várható még 100 főt meghaladó, az egészségügyben (9,0 %) és az építőipar (8,6 %) pedig azt megközelítő létszámbővülés. A többi ágazat összesen 22,2 %-kal részesedik a felvételekből. A feldolgozóipar területei közül – eltérően a létszámcsökkenések esetében leírtaktól elsősorban a vegyipar (117 fő) és a fémalapanyag, fémfeldolgozási termék gyártásának (112 fő) munkáltatói aktívak a felvételekben, náluk jelenik meg a felvenni tervezett feldolgozóipari létszám közel három-három tizede, ami az összes létszámbővítéseknek is több mint egy-egy 6



tizedét teszi ki. Emellett a feldolgozóiparon belül megemlítendő még a gépipar félszáz főt meghaladó bővítésével. A létszámváltozások egyenlege az ágazatokat tekintve vegyesen alakult. A legnagyobb mértékű eredő bővülésre a közigazgatási és az egészségügyi cégeknél számíthatunk, mely azonban nem éri el a száz illetve a félszáz főt sem. A feldolgozóipar cégeinél tapasztalható legnagyobb mértékű negatív egyenleg ellenben a 2.500 főt is meghaladja, ezen belül is több mint 1.400 fő a gépiparban, 400 főt meghaladó a fémalapanyag, fémfeldolgozási termék gyártása területén, s csaknem 350 fős a vegyiparban. Számottevő eredő csökkenés várható még a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás (288 fő), valamint a kereskedelem (154 fő) cégeinél is. A többi ágazatban 20 fő alatti pozitív (építőipar, oktatás, energiaellátás, egyéb szolgáltatások), illetve 30 főt el nem érő negatív egyenlegek (pénzügy, ingatlan, mezőgazdaság, szállítás) a jellemzőek. A létszámváltozások nagysága a vállalati A 3 hónap múlva várható létszámváltozások méretekkel továbbra is egyenesen arányos. fő megoszlása vállalati méret szerint Ennek megfelelően mindkét irányú 500 207 54 382 355 24 létszám-mozgásban a nagyvállalatok 0 - 66 - 30 érintettek a leginkább, náluk valósul meg a -608 -273 -500 létszámcsökkenések kétharmada (66,8 %-a) és a felvételek közel kétötöde (38,3 %-a). A -1000 -963 többi kategória létszámváltozásokban való részvétele a csökkenő vállalati mérettel -1500 -2163 csökken. Míg a közepes méretű cégek a -2000 létszámcsökkenés leépítések 25,3, és a felvételek 35,6 %-át f elv étel -2500 egy enleg adják, addig a kis kategóriás munkáltatók -2545 -3000 már csak 7,2 illetve 20,7 %-át, a mikro Mikro Kis Közép Nagy vállalkozások pedig 0,8 illetve 5,4 %-át. Mindezek mellett a belépők száma egyedül a mikroméretű cégeknél haladja meg a leépíteni tervezett munkaerő létszámát, a kettő eredője itt 24 fős pozitív egyenleg. A többi kategóriánál az egyenleg a mérettel egyre növekvő negatív eredő, a kis cégeknél 66 fős, a közepes méretűeknél már 608 fős, a nagyoknál pedig 2.163 fős. A létszámmozgások terén a régió megyéi közül a létszámlétszámegyenleg jelenlegi felmérés során felvétel csökkenés Megyék Komárom-Esztergom fő % fő % fő 176 17,6 -1 234 32,4 Fejér -1 058 cégei már csak a 461 46,2 -1 172 30,8 Komárom-Esztergom - 711 létszámfelvételek terén a 361 36,2 -1 405 36,9 Veszprém -1 044 legaktívabbak, ezek Közép-Dunántúl 998 100,0 -3 811 100,0 -2 813 csaknem felét ők adják, ehhez Veszprém további több mint egyharmaddal, Fejér pedig kicsit több mint egyhatoddal járul hozzá. A csökkenésekben Veszprém megye a legérintettebb egyharmadot meghaladó résszel, de a másik két megye is hasonló arányban képviselteti magát ezen a téren. A 3 hónap múlva várható létszámváltozások területi megoszlása

A kétfajta létszámmozgás eredőjeként mindenhol negatív egyenleg adódott, melyek közül a Komárom-Esztergom megyei volt a legkisebb, a másik két megyéé pedig ezt több mint 300 fővel felülmúlva, egymással csaknem azonos értékű.

7



A foglalkoztatottak létszámának várható változása a felmérésben résztvevő munkáltatóknál 3 hónap múlva várható

12 hónap múlva várható

jelenlegi létszám (fő)

(fő)

(%)

(fő)

(%)

Fejér

21 696

-1 058

-4,9

-1 639

-7,6

Komárom-Esztergom

36 113

- 732

-2,0

- 861

-2,4

Veszprém

28 330

-1 043

-3,7

-1 030

-3,6

Közép-Dunántúl

86 139

-2 833

-3,3

-3 530

-4,1

Megyék

A létszámváltozások mindkét irányában ugyanaz a két foglalkozás főcsoport játssza a főszerepet: a gépkezelő, összeszerelő, járművezető foglalkozások 20,2 / 53,2 %-ban, az ipari és építőipari foglalkozások 23,9 / 26,1 %-ban érintettek a felvételekben / leépítésekben. Ezzel le is fedik a bővítések közel felét, a létszámcsökkentéseknek pedig négyötödét. Emellett a felvételek további több mint egyötödét teszik ki a szakképzettséget nem igénylő (egyszerű) foglalkozások. fő

575

A 3 hónap múlva várható létszámváltozások legjellemzőbb foglalkozásai

600 létszámf elv étel 500

388

létszámcsökkenés

211

300

213

287

337

400

31

29

96 70

42

75

55

91

100

73

121

120

200

29

29

28

25

24

23

20

gyártósori

összeszerelő

gépek kez.,

gyártósori összeszer.

egyéb feldolgozóipari

és gyártósor m. dolg.

fafeldolgozó gépk.

gépkezelő

fémmegmunkáló

raktárkezelő

gy. gépkez.

és terméket

vegyi alapanyagot

feldolgozó

műanyag-

írnok

irodai

adminisztrátor,

útépítő,

útkarbantartó

kubikos

és fémipari

egyéb vas-

foglalkozások

-vezető

autóbusz

lakatos

eladó

és gyártósor mellett dolg.

egyéb könnyűip. gépkez.

lángvágó

hegesztő,

-kezelő

csomagológép

munkások

egyéb segéd-

(pl. alkalmi munkás)

0

A feldolgozóipar régióbeli meghatározó jelenlétének és ezzel együtt a felmérés során betöltött túlsúlyának köszönhetően a létszámváltozásokban is ez az ágazat, illetve ennek foglalkozásai voltak a legjellemzőbbek. Így a fentebb felsorolt foglalkozás-főcsoportokon belül is a feldolgozóipari szakmák a meghatározóak (pl. az első csoportból a feldolgozóipari gépek kezelői adták a felvenni tervezett létszám közel felét, illetve leadandónak több mint kilenctizedét, a második csoportban pedig a vas- és fémipari foglalkozások tették ki a bővítések több mint felét és a létszámkiáramlások csaknem kétharmadát). Az első tizenkét, a felvenni kívánt foglalkoztatottak létszáma szerint legjelentősebb munkakör - melyek zöme a feldolgozóiparhoz kapcsolódik - esetében a tervezett bővítés megközelíti a teljes felvételre kerülő létszám felét (annak 45,7 %-a). A létszámcsökkenések terén hasonló a helyzet, itt a teljes leépítendő létszám kétharmadát (66,5 %-át) teszi ki az első 12 leggyakoribb szakmából leépítésre kerülők létszáma, melyek csaknem mindegyike szintén feldolgozóipari. A legnagyobb létszámot érintő helyen most is a gyártósori összeszerelők szerepelnek, de az eddigiekkel ellentétben most nem mindkét irányú létszámmozgásnál, csak a leépítéseknél (-575 fővel). A felvételeknél jelen van ezen kívül a szállításhoz kapcsolódó autóbusz-vezetői szakma, az építőipar egyszerű foglalkozásai, valamint a több ágazathoz kapcsolható adminisztrátori munkakör.

8


A 3 hónap m úlva várható létszám változások egyenlege szerinti legjellem zőbb 12 foglalkozás

fő 0

- 69

- 90 -100

-259

-213

- 67

- 60

- 49

- 46

-202

-335

-357 -200

-300

-567

-400

eladó

lángvágó

hegesztő,

gyártósor mellett dolgozó

bőrkikészítő,-feld. gépk.,

egyéb irodai

jellegű foglalk.

gy. gépkez.

és terméket

vegyi alapanyagot

raktárkezelő

gépkezelő

fémmegmunkáló

fafeldolgozó gépk.

és gyártósor m. dolg.

és fémipari

egyéb vas-

foglalkozások

gépek kez.,

egyéb feldolgozóipari

gyártósori összeszer.

egyéb könnyűip. gépkez.

gyártósori

-600

és gyártósor mellett dolg.

-500

összeszerelő

A 12 legnagyobb abszolút értékű egyenleg között most a szokottól eltérően csak negatív létszámeredők szerepelnek, melyek szakmáinak legtöbbje szintén feldolgozóipari. Sokáig szinte csak pozitív egyenlegű munkakörök szerepeltek itt az első helyeken, a kettővel ezelőtti felmérésben jelent meg először négy negatív a nyolc pozitívval szemben, az előző felmérésben az arányuk megfordult, négy pozitívval szemben nyolc negatív eredő létszámú szerepelt.


A 12 hónapos előrevetített létszámvárakozások régiós szinten pesszimistábbak a 3 hónaposnál. A megkérdezett cégek összességében 82.609 főre becsülték az egy év múlva várható alkalmazotti létszámukat, amely 3.530 fős (4,1 %-os) létszámmérséklődést jelent a jelenleg foglalkoztatott állományhoz képest. Ez a három hónap múlva várt létszámtól is 697 fővel (0,8 %-kal) elmarad. Területileg – a 3 hónapos A 3 és 12 hónap m úlva várható létszám változások m egyénkénti m értéke előrejelzéshez hasonlóan – mindhárom megyében létszámmérséklődéssel számolnak a munkáltatók, melyek mértéke megyénként eltérően alakul. Fejér Fejér Komárom-Esztergom ebben is kiemelkedik, cégei több Veszprém Közép-Dunántúl mint 1.600 fős (7,1 %-os) létszámcsökkenést jeleztek egy évre előre, mely csaknem 600 fővel felülmúlja a megye három hónapos előrejelzését is. Veszprém megyében a három hónapos előrejelzéshez hasonló mértékű, 1.030 fős mérséklődést vetítettek előre a megkérdezett cégek. Komárom-Esztergom megyében az egy év múlva jósolt létszámmérséklődés a három hónap múlva vártat is mintegy 130 fővel meghaladja, csaknem 900 főt tesz ki. fő

+ -1 -1 -1 -1 -1 -2 -2 -2 -2 -2 -3 -3 -3 -3

0 200 400 600 800 000 200 400 600 800 000 200 400 600 800 000 200 400 600

- 732

-1 058

- 861

-1 030

-1 043

-1 639

-2 833

-3 530

3 hónap múlv a v árható létszám

12 hónap múlv a v árható létszám

A vállalati méreteket tekintve elmondható, hogy – hasonlóan a 3 hónapos előrejelzéshez - a legkisebb kategória létszámnövekedést, a másik három viszont létszámcsökkenést feltételez 12 hónapra előre. A mikro-vállalkozások 28 fős (4,0 %-os) létszámbővüléssel, a kisvállalatok 138 fős (1,8 %-os), a közepes méretű cégek 880 fős (3,4 %-os), a nagyok pedig 2.540 fős (4,9 %-os) létszámmérséklődéssel számolnak. Az ágazatok legtöbbje nem vár növekedést a jelenlegi létszámhoz képest egy év múlva. A legnagyobb létszámot érintő (2.738 fős, 5,7 %-os) csökkenést a feldolgozóipar szervezetei jósolják, ezzel az egész ipar területén várható mérséklődés 99 %-át teszik ki. Számottevő, 700 főt meghaladó, mostani állományuk 20,2 %-át jelentő mértékű csökkenésre számítanak a vendéglátóipar képviselői, emellett a kereskedelemben várnak még jelentősebb, 200 főt meghaladó (4,1 %-os) mérséklődést.

9



A növekedést jelző ágazatok közül az egészségügy emelendő ki, melynek munkáltatói a jelenleginél 158 fővel (2,3 %-kal) nagyobb létszámmal számolnak egy év múlva, emellett a közigazgatásban várnak még 136 fős (5,9 %-os) növekedést. 2.3.

A pályakezdők foglalkoztatásának jellemzői

Jelen felmérés során megkérdeztük a munkáltatókat a pályakezdők foglalkoztatásáról kialakult tapasztalataikról, véleményeikről is. Ezt tíz, a pályakezdő munkavállalókkal kapcsolatos állítás formájában tettük, s a cégeknek meg kellett jelölniük, amelyikkel egyetértenek. Az állítások egyik fele a fiatalok alkalmazásának előnyeit, míg másik fele inkább az azzal kapcsolatos hátrányokat emeli ki. Az állításokat a velük egyetértő válaszadók arányának csökkenő sorrendjében az alábbi táblázat foglalja össze:

Fejér

pályakezdők foglalkoztatásával kapcsolatos válaszok

KomáromEsztergom

Veszprém

KözépDunántúl

válasszal egyetértők aránya, %

az állam számos támogatást

34,6

29,3

43,5

36,5

29,2

31,5

40,8

34,4

30,4

23,9

35,3

30,4

23,3

25,2

29,5

26,3

betanításuk lefoglal egy szakképzett kollegát

14,6

16,2

14,7

15,1

betanításuk sok időt vesz el

15,0

13,1

10,6

12,7

hosszú távon nem lehet rájuk számítani

7,1

18,0

12,0

12,2

11,7

9,5

9,2

10,1

tapasztalatlanságukból adódóan lassabb munkavégzésüket nem ellensúlyozza az alacsonyabb bérük

3,8

9,0

6,5

6,4

nehezen alkalmazkodnak a munkahelyen

3,3

9,9

4,8

5,8

nyújt utánuk



könnyebben betaníthatók, mint más korosztályok



a legfrissebb szakmai tudással rendelkeznek



olcsóbbak, mint a tapasztalt munkaerő



hasznosak, mert önállóan képesek feladatokat ellátni



A munkáltatók fiatalok foglalkoztatásával kapcsolatos általános álláspontjáról sokat elárul, hogy az első négy, a cégek által leggyakrabban megjelölt állítás mind a pályakezdők alkalmazásának előnyeire vonatkozott (melyeket  szimbólum jelöl), ezzel együtt a hátrányokkal összefüggő állításokat kisebb arányban helyeselték. Ebből azt a következtetést vonhatjuk le, hogy a vállalkozások szívesen alkalmaznak pályakezdőt, ha van rá módjuk.

A válaszok alapján a pályakezdőket elsősorban azért részesítik alkalmazásuk során előnyben, mert az állam támogatásokat nyújt foglalkoztatásukhoz kapcsolódóan, ezt a véleményt osztotta a régió megkérdezett munkáltatóinak több mint egyharmada. Nem elhanyagolható körülmény, hogy könnyebben betaníthatók, mint a más korosztályhoz tartozók, ez a válasz a második helyen szerepel a vállalkozások szintén több mint egyharmadának véleménye alapján. A fiatalok által birtokolt legfrissebb szakmai tudást nagyobb hangsúllyal jelölték meg a megkérdezett munkáltatók a tapasztalt munkaerővel szembeni kevesebb munkabér igénnyel szemben. Az alkalmazásukhoz kapcsolódó nehézségek között legnagyobb hangsúllyal szerepel, hogy betanításuk más szakképzett dolgozót lefoglal, és egyben sok időt igényel. Negatívumként jelölték meg a munkáltatók azt a tényt is, hogy hosszú távon nem tudnak számítani a munkájukra, mert tapasztalatszerzés után előbb-utóbb továbbállnak (a nők esetleg gyermeket szülnek), ezen túl önálló munkavégzésre is kevés választ adó tartotta alkalmasnak a fiatalokat. A lassúságukat és a nehéz alkalmazkodásukat nem igazán tartották jellemzőnek a megkérdezettek, kevesebb mint egytizedük vélekedett csak így.

10


2.4.


Az eddigi előrejelzések realizálódásának mértéke

A mostani felmérés során is próbáltuk vizsgálni azt, hogy a 2008. januári felmérésben egy évre, illetve a 2008. októberi felmérésben három hónapra előre jelzett foglalkoztatási létszámok mennyiben realizálódtak a mostani, 2009. januári felmérésben tényként mért munkavállalói létszámokban. Régiónkban – a legnagyobb akaratunk ellenére is - a három felmérésben (2008. januári, 2008. októberi, 2009. januári) nyolcszáz körüli, de eltérő és egyre csökkenő számú (884, 850 illetve 754), emellett ágazat és méret szerint is különböző összetételű munkáltatói állomány vett részt, ezért az előre jelzett adatok összevetése a mostani tényekkel nagy körültekintést és statisztikai korrekciót igényel. Ha az előző, 2008. októberi felmérés három hónapra előre jelzett 3.582 fős Mezőgazdaság Bányászat létszámcsökkenését és 3.627 Feldolgozóipar fős növekedését (összesEnergia ellátás ségében 45 fős létszámÉpítőipar Kereskedelem bővülését) korrigáljuk a Vendéglátás mostani felmérés érintett Szállítás létszámának ágazati meg1 121 1,0 964 1,1 - 46 26 Pénzügy, ingatlan 2 852 2,5 2 319 2,7 - 153 73 Közigazgatás oszlása szerint, akkor 2.661 3 293 2,9 3 229 3,7 - 50 18 Oktatás fős csökkenést és 2.611 fős 6 735 5,9 6 849 8,0 - 109 118 Egészségügy növekedést, vagyis 50 fős 2 118 1,9 934 1,1 - 21 15 Egyéb Összesen 114 134 100,0 86 139 100,0 -2 661 2 611 létszámmérséklődést kapunk. Ha ezt adjuk hozzá a három hónappal ezelőtti felmérésben érintett létszámhoz (114.134 fő), akkor a 2008. december 31-re jelzett korrigált létszám 114.084 fő lenne. Ezzel szemben a jelenlegi felmérés december 31-i tényleges érintett létszáma (86.139 fő) ettől 27.945 fővel, 24,5 %-kal elmarad. Vagyis az előző felmérésben becsült minimális létszámbővülést régiós szinten ennyivel teljesítették alul a megkérdezett munkáltatók az azóta is tartó gazdasági válság miatt. Ágazat

Létszámmegoszlás 2008. IV. 2009. I. fő % fő % 5 522 4,8 4 938 5,7 122 0,1 122 0,1 70 566 61,8 48 324 56,1 3 825 3,4 3 881 4,5 2 219 1,9 1 741 2,0 5 795 5,1 5 006 5,8 4 963 4,3 3 651 4,2 5 003 4,4 4 181 4,9

Korrigált változás csökk. növek. fő fő - 221 33 - 2 0 -1 443 1 995 - 27 64 - 53 40 - 169 141 - 305 31 - 62 58

11

31 926

30 721

28 330

21 696

24 289

23 124

36 113

47 767

45 167

Az egy évvel ezelőtti (2008. I. A foglalkoztatottak jelenlegi és a mostanra előre jelzett korrigált létszámának alakulása megyék szerint fő negyedéves) felmérésben régiós szinten 884 cég vett részt, 55 000 12 hónapja jelzett 115.527 fős foglalkoztatott 50 000 3 hónapja jelzett jelenlegi létszám létszámmal. Akkor 12 hónapra 45 000 40 000 előre vetítve ezek a cégek 35 000 119.068 fő munkavállalót 30 000 jeleztek 2008. december 31-re. 25 000 Ez esetben csak nagyon óvatos, a 20 000 válaszadó cégek számának 15 000 akkori és mostani megyénkénti 10 000 megoszlása szerinti korrekcióval 5 000 élve 102.776 fős foglalkoztatott 0 létszám adódna a jelenlegi Fejér Kom árom -Esztergom Veszprém felmérés érintett létszámára. Ettől a jelen felmérés tényleges létszáma 16.637 fővel (16,2 %-kal) elmarad.



A régió három megyéjében a cégek cégek korrigált tényMegyék száma száma várható leges létszámváltozások realizálódása a létszám, fő db db fő % Fejér 301 30 111 30 462 240 24 289 21 696 -2 593 -10,7 táblázat adatai Kom.-Eszt. 248 50 566 53 361 222 47 767 36 113 -11 654 -24,4 szerint különböző Veszprém 335 34 850 35 245 292 30 721 28 330 -2 391 - 7,8 mértékű, de azonos Közép884 115 527 119 068 754 102 776 86 139 -16 637 -16,2 irányú. KomáromDunántúl Esztergomban tér el leginkább az egy évvel ezelőtt becsült értéktől, csaknem 12.000 fővel alulmúlva azt. Ezalatt Fejérben és Veszprémben egyaránt mintegy 2,5 ezer fővel kevesebb foglalkoztatott áll jelenleg alkalmazásban a felmérésben résztvevő cégeknél, mint azt egy éve jósolták. 2008. I.

2009. I.

12 hó jelenlegi múlva várható létszám, fő

Eltérés

12


3.


Módszertani kiegészítés

A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérésben előforduló fogalmak, statisztikai adatok tartalma A KSH fogalmi rendszere A lakossági munkaerő-felmérés fogalmai A Központi Statisztikai Hivatal 1992. óta az OECD országokban meghonosított, egységes elvek és módszerek szerint végzett munkaerő-felmérés (Labour Force Survey = LFS) keretében vizsgálja a 15-74 éves személyek gazdasági aktivitását. A magánháztartások reprezentatív mintáján végzett felmérésnek az ILO által javasolt fogalmi rendszere azonos az OECD országokban. A magyar munkaerő-felmérés a vizsgált népességet egy meghatározott időszakban (a hónap 7. napját követő első hétfőtől kezdődő három hétben, a kikérdezés hetét megelőző hétre vonatkozóan, a hetet hétfőtől vasárnapig számítva) végzett tevékenységük alapján sorolja a következő két főcsoportba: -

gazdaságilag aktívak (a rendelkezésre álló munkaerő) és gazdaságilag nem aktívak (inaktívak).

A gazdaságilag aktív kategória magában foglalja mindazon személyeket, akik a megfigyelés hetében a munkaerőpiacon foglalkoztatottként vagy munkanélküliként megjelentek. Foglalkoztatottnak tekintendő mindenki, aki a vizsgált időszakban az ún. vonatkozási héten legalább 1 óra jövedelmet biztosító munkát végzett, vagy munkájától csak átmenetileg (szabadság, betegség, stb. miatt) volt távol. Jövedelmet biztosító munkának számít minden olyan tevékenység, -

amely pénzjövedelmet eredményez, vagy amely természetbeni juttatást biztosít, esetleg amelyet egyéb, később realizálható jövedelem érdekében végeztek, amelyet, mint segítő családtagok végeztek a háztartáshoz tartozó gazdaság, vállalkozás jövedelmének növelése érdekében.

A felvétel szempontjából nem számít jövedelmet biztosító munkának az önként, ingyenesen, más háztartásnak vagy intézménynek nyújtott bármilyen segítség (társadalmi munka, ún. kalákamunka, stb.), a saját ház vagy lakás építése, felújítása, javítása, a tanulmányhoz kötött szakmai gyakorlat keretében végzett munka (még akkor sem, ha azért valamilyen díjazást kapnak), valamint a háztartásban, a ház körül végzett munka, beleértve a kerti munkákat is. A háztáji gazdaságban végzett munka csak akkor tekinthető jövedelemszerzőnek, ha annak eredménye jellemzően piacra és nem saját fogyasztásra kerül. A gyermekgondozási díjban (gyed), gyermekgondozási segélyben (gyes) részesülőket – az 1995. novemberében Prágában az átalakuló országok számára megfogalmazott ILO ajánlásnak megfelelően – 1998. január 1-től a vonatkozási héten végzett tevékenységük alapján osztályozzák, eltérően az addigi magyar gyakorlattól. 13



A munkaerő-felmérésre vonatkozó Eurostat ajánlások alapján a sorkatonák, mint intézeti népesség nem tartoznak a felvétel körébe. 2002. III. negyedévig a nemzeti számlák (ESA95) fogalmi rendszerének megfelelően a munkaerő-felmérés foglalkoztatotti adatait a sorkatonák adminisztratív forrásból származó létszámadataival korrigálták. 2002. IV. negyedévétől a munkaerő-felmérés nem tartalmazza a sorkatonák létszámát, és ennek megfelelően 2003-tól módosítják a korábbi időszakok adatait is. Munkanélkülinek tekintendő az a személy, aki egyidejűleg -

az adott héten nem dolgozott (s nincs olyan munkája, amelytől átmenetileg távol volt); aktívan keresett munkát a kikérdezést megelőző négy hét folyamán; rendelkezésre áll, azaz két héten belül munkába tudna állni, ha találna megfelelő állást.

A munkanélküliek sajátos csoportját alkotják azok, akik ugyan nem dolgoztak a vonatkozási héten, de már találtak munkát, ahol 90 napon (2002-ig 30 napon) belül dolgozni kezdenek. Rájuk nem vonatkozik a hármas kritérium egyidejű teljesülése. Aktív munkakeresésnek tekintendő, ha valaki állami vagy magán-munkaközvetítőn keresztül érdeklődött állás után, közvetlenül keresett meg munkáltatókat, hirdetést olvasott, adott fel, hirdetésre válaszolt, rokonoknál, ismerősöknél érdeklődött, tesztet írt, vizsgát tett, vagy meghallgatáson volt, vállalkozásának elindítását intézte. Gazdaságilag aktívak azok, akik megjelennek a munkaerőpiacon, azaz a foglalkoztatottak és a munkanélküliek. Gazdaságilag nem aktívak: a népességnek a gazdaságilag aktív népességen kívüli része. Azok, akik a vonatkozási héten nem dolgoztak, illetve nem volt rendszeres, jövedelmet biztosító munkájuk és nem is kerestek munkát, vagy kerestek, de nem tudtak volna munkába állni. Közéjük tartoznak – többek között – a passzív munkanélküliek, akik szeretnének ugyan munkát, de kedvezőtlennek ítélve elhelyezkedési esélyeiket, meg sem kísérlik az álláskeresést. Ide sorolandók még: -

-

a gyermekgondozási ellátás bármelyik formáját igénybevevők (az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által nyilvántartott gyeden, gyesen lévők, valamint gyedet igénybevevők adatai alapján); az a nyugdíjas, járadékos, aki nem folytat keresőtevékenységet (az Országos Nyugdíjfolyósító Igazgatóság adatai alapján); a tőkejövedelmükből (ingatlan-, és pénztőke jövedelméből) élők; a 15 éven aluliak; a 15 éven felüli tanulók (intézményi adatgyűjtés); a háztartásbeliek; a közületi eltartottak; a szociális gondozottak.

14



A munkanélküliség, illetve a gazdasági aktivitás mértékének jellemzésére a következő fontosabb mutatószámok szolgálnak: -

a foglalkoztatási arány, amely a foglalkoztatottaknak a megfelelő korcsoportba tartozó népességhez viszonyított aránya; a munkanélküliségi ráta, amely a munkanélkülieknek a megfelelő korcsoportba tartozó gazdaságilag aktív népességen belüli aránya; az aktivitási arány, amely a gazdaságilag aktívak aránya a megfelelő korcsoportba tartozó népességen belül.

ÁFSZ fogalmak: Nyilvántartott álláskereső: aki a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkezik; oktatási intézmény nappali tagozatán nem folytat tanulmányokat; öregségi nyugdíjra nem jogosult; az alkalmi foglalkoztatásnak minősülő jogviszony kivételével munkaviszonyban nem áll és egyéb kereső tevékenységet sem folytat; maga is aktívan keres munkahelyet; elhelyezkedése érdekében a munkaügyi központ kirendeltségével álláskeresési megállapodást köt; a megfelelő munkahelyre szóló állásajánlatot elfogadja; akit a munkaügyi központ kirendeltsége álláskeresőként nyilvántart. Regisztrált álláskereső (2005. november 1. előtt munkanélküli): az állami munkaközvetítő irodában nyilvántartásba vett személy, aki munkaviszonnyal nem rendelkezik, nem nyugdíjas, nem tanuló, foglalkoztatást elősegítő nem részesül, munkát vagy önálló foglalkoztatást keres és ennek érdekében munkavégzésre rendelkezés áll.

Székesfehérvár, 2009. március 5.

15

MELLÉKLETEK

1. sz. melléklet

A 2009. évi I. munkaerő-gazdálkodási felmérés ágazati reprezentációja a Közép-dunántúli régióban

A felmérésben szereplő szervezeteknél 2008. IV. n. év végén foglalkoztatottak száma megoszlása fő %

A KSH intézményi adatai szerint 2008. III. n. év végén alkalmazásban állók Nemzetgazdasági ág A Mezőgazdaság, vad-, erdőgazdálkodás B Halászat C Bányászat D Feldolgozóipar E Villamosenergia-, gáz-, gőz- és vízellátás F Építőipar G Kereskedelem, járműjavítás H Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás I Szállítás, raktározás, posta, távközlés J Pénzügyi közvetítés K Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás L Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás M Oktatás N Egészségügyi, szociális ellátás O Egyéb közösségi, személyi szolgáltatás Összesen

száma fő

megoszlása %

Reprezentációs arány, %

} 11 778

} 4,0

} 4 938

} 5,7

} 41,9

802 121 389

0,3 41,6

122 48 324

0,1 56,1

15,2 39,8

6 387

2,2

3 881

4,5

60,8

12 216 34 347 7 904 11 227 1 128

4,2 11,8 2,7 3,9 0,4

1 741 5 006 3 651 4 181 93

2,0 5,8 4,2 4,9 0,1

14,3 14,6 46,2 37,2 8,2

17 600

6,0

871

1,0

4,9

16 182

5,6

2 319

2,7

14,3

24 689 19 684 6 174 291 526

8,5 6,8 2,1 100,0

3 229 6 849 934 86 139

3,7 8,0 1,1 100,0

13,1 34,8 15,1 29,5

A 2009. évi I. munkaerő-gazdálkodási felmérésben résztvevő szervezetek és foglalkoztatottak száma és megoszlása létszámnagyság kategóriák szerint a Közép-dunántúli régióban

Létszámnagyság kategória Mikro (0 – 9 fő) Kis (10 – 49 fő) Közepes (50 – 249 fő) Nagy (249 fő felett) Összesen

Válaszoló szervezetek száma megoszlása, % 131 17,4 315 41,8 232 30,8 76 10,1 754 100,0

Foglalkoztatottak száma megoszlása, % 699 0,8 7 671 8,9 25 779 29,9 51 990 60,4 86 139 100,0

2. sz. melléklet

A válaszoló munkáltatók száma és megoszlása ágazat és létszámnagyság-kategórák szerint Ágazati kód létszámméret mikro

A, B db

C

%

6 0,8

db

D

E

F

G

H

I

%

db

%

db

%

db

%

db

%

db

%

1 0,1

31

4,1

0

0,0

19 2,5

27

3,6

8

1,1

db

J, K %

db

%

7 0,9 14 1,9

L

M db

N %

db

O %

db

össz.

db

%

%

db

%

5

0,7

2 0,3

3 0,4

8 1,1 131

17,4

9 1,2

8 1,1 12 1,6 315

41,8

kis

38 5,0

3 0,4 102 13,5

2

0,3

47 6,2

33

4,4

14

1,9

10 1,3 14 1,9 23 3,1

közép

17 2,3

0 0,0 107 14,2

5

0,7

7 0,9

20

2,7

3

0,4

11 1,5

8

1,1 16 2,1 13 1,7 16 2,1

9 1,2 232

30,8

nagy

4 0,5

0 0,0

6,1

5

0,7

0 0,0

3

0,4

1

0,1

5 0,7

0

0,0

0 0,0

10,1

össz.:

65 8,6

4 0,5 286 37,9

12

1,6

73 9,7

83

11,0

26

3,4

46

1

0,1

3 0,4

8 1,1

33 4,4 36 4,8 45 6,0 27 3,6 35 4,6 29 3,8 754 100,0

A 3 hónap múlva várható létszámváltozások ágazatonkénti megoszlása a felmérésben résztvevő vállalatoknál létsz.csökk. fő - 80

Ágazat Mezőgazdaság

létsz.növek. fő 56

0

egyenleg fő - 24

létsz.növek. % 5,6

0,0

0,0

392

-2515

76,3

39,3

Energia ellátás

- 4

18

14

0,1

1,8

Építőipar

- 67

86

19

1,8

8,6

Kereskedelem

-256

102

-154

6,7

10,2

Vendéglátás

-314

26

-288

8,2

2,6

Szállítás

- 50

47

- 3

1,3

4,7

Pénzügy, ingatlan

- 33

8

- 25

0,9

0,8

Közigazgatás

- 20

107

87

0,5

10,7

Oktatás

- 18

34

16

0,5

3,4

Egészségügy

- 43

90

47

1,1

9,0

Egyéb

- 19

32

13

0,5

3,2

-3811

998

-2813

100,0

100,0

Feldolgozóipar

Összesen

0

létsz.csökk. % 2,1

-2907

Bányászat

0

A 3 hónap múlva várható létszámváltozások létszámnagyság kategóriánkénti megoszlása a felmérésben résztvevő vállalatoknál Vállalati méret Mikro

létsz.csökk. fő - 30

létsz.növek. fő 54

76

egyenleg fő 24

létsz.csökk. % 0,8

létsz.növek. % 5,4

Kis

-273

207

- 66

7,2

20,7

Közép

-963

355

-608

25,3

35,6

Nagy

-2545

382

-2163

66,8

38,3

Összesen

-3811

998

-2813

100,0

100,0

3. sz. melléklet

A 3 hónap múlva várható létszámváltozások legjellemzőbb munkakörei a felmérésben résztvevő vállalatoknál A létszámmozgásokban érintett legjellemzőbb foglalkozások a 3 hónapos előrejelzés szerint LÉTSZÁMFELVÉTEL egyéb segédmunkások (pl. alkalmi munkás)

fő

%

121

12,1

LÉTSZÁMCSÖKKENÉS gyártósori összeszerelő

fő

%

EGYENLEG

fő

-575 15,1

gyártósori összeszerelő

-567

-388 10,2

egyéb könnyűipari gépkezelők és gyártósor mellett dolgozók

-357

csomagológép-kezelő

55

5,5


hegesztő, lángvágó

42

4,2

egyéb feldolgozóipari gépek kezelői, gyártósori összeszerelők

-337

8,8

egyéb feldolgozóipari gépek kezelői, gyártósori összeszerelők

-335


31

3,1

egyéb vas- és fémipari foglalkozások

-287

7,5


-259

-213

5,6

fafeldolgozó gépkezelő és gyártósor mellett dolgozó

-213

eladó

29

2,9

fafeldolgozó gépkezelő és gyártósor mellett dolgozó

lakatos

29

2,9

fémmegmunkáló gépkezelő

-211

5,5

fémmegmunkáló gépkezelő

-202

autóbusz-vezető

29

2,9

egyéb segédmunkások (pl. alkalmi munkás)

-120

3,1

raktárkezelő

- 90

2,5

vegyi alapanyagot és terméket gyártó gépkezelő

- 69 - 67


28

2,8

raktárkezelő

-96

kubikos

25

2,5


-91

2,4

egyéb irodai jellegű foglalkozások

útépítő, útkarbantartó

24

2,4

eladó

-75

2,0

bőrkikészítő,-feldolgozó gépkezelő, gyártósor mellett dolgozó

- 60

irodai adminisztrátor, írnok

23

2,3

csomagológép-kezelő

-73

1,9


- 49

20

2,0

vegyi alapanyagot és terméket gyártó gépkezelő

-70

1,8

eladó

- 46

456

45,7

műanyag-feldolgozó

Összesen

-2 536

66,5

A KÖZÉP-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT

Recommend Documents