A közegészségügy csengelei története

A közegészségügy csengelei története Molnár Mihály Csengele 1950 előtt nem volt önálló település, így története ezen időpontig Szegedhez kötődik. Dr. Kovács József egykori tiszti főorvos a 19. század végi tanyai közegészségügyre így emlékezett vissza: "A múlt század végén Szegednek 75. 000 körüli lakosa volt, ezek közül 25.000 kint lakott a tanyán. Iskolája volt már elég szép számmal, de a közegészségügy a kultúra igen alacsony fokán állott. Orvosok híján kuruzslók, többnyire javasasszonyok foglalkoztak. A himlőoltást, vagy a járványok alkalmával a szükséges egészségügyi intézkedéseket a városból kiküldött tisztiorvosok végezték".1 Egy 1884-es adat szerint Szeged város már két gyakorló orvost működtetett Kisteleken Felsőtanya és Csengele területének ellátására.2 1889-ben Felsőközponton (ma: Balástya) közigazgatási központot hoztak létre, ami orvosi lakot is magában foglalt.3 A csengelei lakosság ezáltal közelebb került ugyan az orvosi ellátáshoz, de még így is nagy távolságok maradtak. Szeged város tanácsa is érezte a Csengele kapitányság ellátatlanságát, ezért 19243/1909. számon előterjesztést tett Szeged város törvényhatósági bizottságának közgyűléséhez. A javaslatot 1909. július 7-én tárgyalták, majd a 372/1909. számú határozatban kimondták két új kerületi orvosi állás szervezését, az egyiket Csengelére. Így Csengele kapitányság önálló orvossal Szeged III. orvosi kerülete lett.4 A határozatot a belügyminiszter 16070/1910. számú rendelete jóváhagyta és az álláshoz évi 4000 korona állami támogatást biztosított, melyet 1923-ig a város zavartalanul megkapott.5 Már az 1909-es közgyűlési határozat kimondta, hogy az újonnan szervezett orvosok részére lakásokat építtet. A csengeleinek 1910. augusztus hónap végén bizottság jelölte ki a helyét az erdő mellett.6 A kivitelezés any101

Dr. Hunyadi János

Dr. Varga István

Dr. Gábris László 102

nyira elhúzódott, hogy csak az 1911. áprilisi közgyűlésen tárgyaltak az orvosi lakás felépítéséről. A röszkei és csengelei építkezésre 56.360 koronát szavaztak meg, de ezt hitel felvételéhez kötötték. Ugyanez év májusának végén dr. Faragó Ödön tiszti főorvos kérte a városi tanácsot, hogy "az orvosi lak fölépítése iránt sürgősen intézkedjék". Július hónap végén 6.800.000 korona kölcsönt vett fel a város, ebből lehetett volna finanszírozni az orvosi lakás építését, de az mégsem történt meg. 1912 februárjában már a rendőrkapitányi hivatal sürgette az építkezést.7 Egy 1918-as törvényhatósági bizottsági határozat szerint a külterületi egészségügyi épületeken 4 évig semmi javítást nem végeztek, ami által azok állaga veszélyeztetve volt8, de a javítandók között a csengelei nem szerepelt.9 A csengelei orvoslak felújítására 1921-ben került sor, amikor már "a munkálatokat múlhatatlanul el kellett rendelni". A sürgősséget az is mutatja, hogy a javításra még kölcsön felvétele árán is szükség volt.10 Ebben az időszakban nem tudjuk hol lakott az orvos, ha volt egyáltalán. 1922-ben a rendőrség őrszobája működött az orvoslakásban.11 Az 1936-ban Csengelére kerülő dr. Hunyadi János egy ideig Kisteleken lakott.12 1939-ben felvetődött

Orvosi igazolás 1923-ból 103

az orvoslakás áthelyezése, de ezt a szegedi polgármester 31.072/1939. II. b. számú végzésével elutasította.13 1940-ben az épületet tatarozták és kutat is fúrtak mellé.14 Az 1943-as tiszti főorvosi mutatóban szerepel egy olyan ügyirat, mely szerint a "Csengelei orvoslak tönkrement", majd pedig egy olyan, miszerint a csengelei iskolaigazgatói lakást az orvos céljára át kell adni.15 Az átadás azonban nem történt meg. Az Országos Közegészségügyi Intézet 1938. évi jelentésében a Szeged-Átokházi körzet lakásairól ezt írta: "A lakás a tanyák túlnyomó részében egy szoba, konyhából áll, sötét, leggyakrabban zsupszalmával fedett vályogházakban. A falak nyirkosak, penészesek, télen a szellőzetlen, túlzsúfolt szobákban a vékony falakon sok helyen csurog a lecsapódó víz." 16 A beszámolót akár Csengeléről is írhatták volna, itt is hasonló szociális körülmények voltak. A rossz lakásviszonyok, a higiénés kultúra alacsony színvonala, a szegény néptömegek egészségtelen és elégtelen táplálkozása miatt igen nehéz feladatot jelentett a népbetegségek elleni küzdelem, ezenfelül időnként súlyos járványok is tizedelték a lakosságot. Legnagyobb problémát a

Az erdei orvos lakás 104

tuberkulózis és a trachoma jelentette. Amíg ugyanis a többi fertőző betegség meg-megújuló járványokban jelentkezett, az előző kettő állandóan honos volt, és folyamatosan szedte áldozatait.17 Jung Sándor szegedi tiszti főorvos 1927-ben 10.388 városi és 4.680 tanyai iskolás gyermeket vizsgált meg. Kóros elváltozást a városi tanulók 43 %-ánál, a tanyaiak 62 %-ánál talált. Adatai szerint a tanyai gyermekek között háromszor annyi a tuberkulotikus, tizenkétszer annyi a trachomás és csaknem kétszer annyi az angolkóros, gerincferdüléses gyermek, mint a városiak között.18 Egy 1935-ös tudósítás szerint Alsócsengelén 44, Középcsengelén (Vadgerlésben) 65 trachomás beteget kezeltek.19 1937-ben felmérték az iskolások TBC-fertőzöttségét. A mai szemmel megdöbbentő számadatok a következők: a belsőcsengelei, középcsengelei (vadgerlési) és külsőcsengelei (templomhalmi) tanulók 21-30 %-a, az alsócsengelei (Pántlika úti) és felsőcsengelei (kelőpataki) diákok 31-40 %-a szenvedett ilyen betegségben.20 Az 1914-1933 közötti időszakból kevés dokumentum maradt fenn, így az akkori csengelei orvosok nevét jórészt csak hiányosan sikerült kideríteni. 1914-ben az orvosi állásra kiírt pályázatra először nem volt jelentkező, ezért azt meg kellett ismételni. A másodikra már több érdeklődő volt, akik közül a szegedi városi közgyűlés 1914. május végén dr. Izsák Simon nagylajosfai községi orvost választotta. Úgy tűnik, hogy a hely nem tetszhetett neki, mert megválasztása után ugyan szétnézett a tanyákon, de aztán szó nélkül eltávozott, a polgármester fölhívásaira sem reagált.21 A következő pályázaton dr. Kertész (Klein) József nyert, aki korábban Hajdúböszörményben kórházi orvosként működött.22 Az I. világháború kitörése körüli helyzet miatt csak 1914. augusztus 11-én tudta elfoglalni helyét.23 Ő később innen Felsőközpontra került, majd 1921-től Kisteleken magánorvos lett.24 Az 1919-es Tanácsköztársaság alatt valószínűleg nem volt helyi orvos, mert egy Sisák István nevű földműves lakott az "orvos laktanyá"-ban.25 1922-1924 közötti időből ismert dr. Fröhlich Jenő neve. Szeged város közgyűlése 1922 júniusának végén választotta meg külterületi orvosnak.26 Kiskorú fia 1924. október 24-én költözött el innen, valószínűleg az apja is ekkor távozott.27 1926-tól 1928-ig dr. Bérczi Béla gyógyított Csengelén.28 105

Az 1920-as évek végén működött dr. Imre Mihály. Dr. Sopsich Béla 1930ban a szegedi gyermekkórház segédorvosa volt.29 1933 decemberében, mint csengelei orvost említik.30 1935. február 1-jén Csorvára helyezték át.31 Őt dr. Szentkláray Béla követte, de májusban őt is elhelyezték Csorvára.32 A következő orvos 1936-ig Ördögh József volt.33 Dr. Hunyadi János 19361938 között gyógyított településünkön.34 1938-tól 1941-ig dr. Varga István teljesített itt szolgálatot.35 Dr. Varga 1939-ben tisztiorvosi tanfolyamon vett részt.36 A Csengelei Mezőgazdasági Egyesület 1939. március 5-i választmányi ülésén kérést fogalmazott meg a szegedi polgármesterhez, mely szerint Csengelére állandó orvost nevezzenek ki. Április elején jött meg a 13178/1939. II. b. számú levél, melyben a város első embere közli, hogy dr. Mátyás Zoltán személyében egy állandó orvost kapnak.37 Dr. Mátyás csengelei működésének azonban hivatalos nyomát nem találtam. Deutsch Edéné (szül. Katona Rózsa) - aki abban az időszakban postamester volt azonban visszaemlékezésében megemlített egy dr. Mátyás nevezetű orvost is.38 Feltehetően csak rövid ideig működött itt, ezért nem maradt nyoma. 1939-ben egy ideig dr. Bakay József helyettesített.39 Dr. Varga az 1940-es és 1941-es évben katonai szolgálatokat is teljesített, majd 1941. őszén újszegedi orvos lett.40 Az 1942-es évben valószínűleg nem volt Csengelének orvosa, majd 1943-ban egy ideig dr. Balla Izidor helyettesített.41 1943 őszén dr. Magyar Dezső került Csengelére.42 Ő a front közeledtére 1944 októberében – a kiürítési parancsnak engedelmeskedve – elmenekült. Csengele 1944. október 21-én került a szovjet csapatok birtokába. Csengele ideiglenes orvosi ellátását - több más település mellett - a kisteleki községi orvos, dr. Sümegi Ernő végezte.43 A halottvizsgálati nyilvántartás44 szerint dr. Magyar 1945 júniusában térhetett vissza Csengelére, majd feladatát 1947 novemberéig ellátta. 1947 végétől közel egy évig dr. Benkóczy Pál volt az orvos. Őt egy közellátás elleni bűncselekmény miatt 1 év börtönre ítélték. Büntetésének letöltése alatt dr. Gaál Lajos és dr. Ladvánszky József helyettesítette. Dr. Ladvánszkyt végül ki is nevezték Csengelére és 1950. december 31-ig látta el feladatát. A községi tanács 1950. december 27-i ülésén jelentették be, hogy az "Orvosi lakás már nem megfelelő állapotban és a községtől hat kilométerre 106

Az egészségház 1957-ben van, nem megfelelő az egészségügyi ellátás szempontjából". A tervek el is készültek, és 1951 tavaszán akarták kezdeni az építkezést.45 Azonban még egy évtizedet kellett várni, míg az új orvosi rendelő elkészült. 1950/51-ben a tanácsházán is volt rendelés, majd ezt követően 1962-ig az Egészségházban. Emellett az erdei orvos lakásnál is folyt a gyógyítás. 1951. január 1-től dr. Benkóczi Pál gyógyított rövid ideig, majd 19511954 között dr. Barankay Endre volt az orvos. Őt dr. Gábris László követte 1954. augusztus 1-től. Dr. Gábris így emlékezik az akkori időszakra: "Az ötszobás lakásunkból kettőt be tudtunk rendezni - és saját bútoraink, eszközeink voltak a rendelőben is... 1955 január közepén egy kanyaró járvány söpört végig a falun. Két éjszaka és három napon át alig szálltam le Túri Jóska bácsi kocsijáról - avval jártam a havas dűlőutakon... Akkoriban nemigen volt újság, rádió (telepes) is alig. Az emberek nagyon elmaradott gondolkodásúak voltak... Sok olyan gyermekbetegség volt, ame-lyik a rendetlen, nem megfelelő táplálás nyomán alakult ki. A felnőttek jó része is késve fordult orvosi ellátásért hozzám. Volt olyan szülő, aki gyer-mekét félve hozta - hasán piros szalag volt - szemmelverés ellen... Sikerült egy év 107

után motorkerékpárt vennem... Egyik nap a lakásomon, másik nap a községben volt rendelés... Sikerült elérni, hogy gyógyszert tarthattam magamnál - és a legsürgősebb dolgokat rögtön kézbe adhattam, nem kellett minden esetben Kistelekre utazni... Sokan szültek otthon; F. K.-né burokban és farral előre szülte meg a gyermekét; petróleumlámpa fényénél vezettem le a szülést. Minden nehézség ellenére a tanyai lakosság elmaradott életkörülményei ellenére is a lehetőség szerint tisztán, ápoltan jelent meg az orvosi vizsgálaton, és igyekeztek betartani a tanácsaimat... Az iskolai népnevelő és egészségügyi előadások, a tanítók, a védőnő munkája nyomán az emberek, a gyermekek egyre nyitottabbak lettek, sok olyan problémával is felkerestek, mely feltárása is vívódást jelenthetett (meddőség - sexualis problémák)... Közben a feleségem is befejezte az orvosi egyetemet, fiam is született. Olyan hely után kellett néznem, ahol mindketten orvosi munkát tudtunk végezni... 1959 tavaszán (március 1.) költöztünk el... Nagyon szerettem a csengelei embereket, és úgy éreztem, ők is szerettek. Többen még Izsákon is felkerestek, sőt még Kecskeméten is... Szívesen emlékeztem a fiatalságomra, és nagyon örültem, hogy nem felejtettek el!"46

Az I. számú háziorvosi rendelő 108

A II. számú háziorvosi rendelő 1959-1963 között dr. Takó Zsuzsa volt a csengelei orvos. Az ő ideje alatt, 1962-ben adták át a helyi gyógyszertárat és az új orvosi rendelőt. Ezáltal az orvos a falu központjába került, az erdei orvos lakás megszűnt (1974-ben lebontották). 1963-tól 1972-ig dr. Orosz Zoltán volt az orvos. Visszaemlékezésében ő azt emelte ki, hogy az orvosok közül ő töltötte a leghosszabb időt Csengelén. 1972-ben dr. Takó Zsuzsa helyettesített, majd 1972. november 16-án dr. Varga Ferenc lett a körzeti orvos, aki jelenleg is ellátja feladatát, mint II. számú háziorvos. 1990-ben NIVA terepjárót vásároltak az orvosnak. Ugyanebben az évben lehetőség nyílt az orvosi szolgálat bővítésére. Így került Csengelére második orvosként Rényiné dr. Torontáli Renáta 1991. január 1-jén. Munkába állásával nagy előrelépés történt a tanyavilág orvosi ellátásában. Ő előbb a régi pártházban rendelt, majd 1992. március 30-án az átalakított iskolaigazgatói lakásban megnyílt a második orvosi rendelő.47 Végezetül meg kell emlékeznünk az egészségügyi ellátás egy speciális területéről, a szülésznői és védőnői szolgálatról. Felsőtanya ellátására – ahová Csengele is tartozott – 1888-ig mindössze egy bába működött. Ekkor 109

még egy ilyen állást rendszeresítettek.48 Nem ismert, hogy az első helyi szülésznő mikor kezdte meg munkáját, azonban adatunk van arról, hogy Szeged város törvényhatósági bizottsága 1917. október 17-én elhatározta Csengelén még egy szülésznői állás szervezését, így ezzel két szülésznői kerület jött létre.49 Hogy a két állás meddig állhatott fenn, nem tudjuk. 1935ben a Csengelei Mezőgazdasági Egyesület újra kérte a második bábát Csengele nagy területére hivatkozva, de a polgármester az indítványt elutasította.50 Az első bábák nevét nem tudjuk. Az első általunk ismert Gilicze Balázsné (Mári néni) volt. 1923-tól Juhász Antalné (Varga Rozália) volt bába.51 Őt leánya, Csókási Györgyné (Juhász Ilona) követte az 1930-as évek végétől 1960-ban bekövetkezett haláláig. A hivatásos bábák mellett képzetlen szülésznők is működtek: K. Józsefné és M. Pálné. Tudatlanságuk miatt az anyák pokoli kínokat szenvedtek és utóbajok is maradtak.52 A szülésznők mellett zöldkeresztes ápolónők is dolgoztak 1930-tól. Több más munka mellett az anya- és csecsemővédelem volt a feladatuk. Míg 1937-ben Szegednek még csak két védőnője volt53, ez a szám 1941-ben 19-re emelkedett, és lehetővé vált a csengelei egészségvédelmi szolgálat beindítása is.54 A védőnők körzete a szétszórt, nagy kiterjedésű tanyai települések miatt sok utazási időt vett igénybe, a munkaidejük nagy része ezzel telt el. A csengelei Egészségház 1947-ben készült el. A védőnői tevékenység állandóan bővült. A terhesgondozás mellett 14 éves korig a gyermekek egészségvédelme is hozzájuk tartozik. Az első csengelei védőnő Csóti Margit volt. Őt Gyovai Franciska, Túri Piroska, Magyar Ibolya, Kapásné Újvári Margit, Kuli Sándorné követte, majd rövid ideig Róta Béláné helyettesített. A mai védőnő, Henczné Gút Julianna 1978. június 1-től végzi munkáját. A védőnői szolgálat 1956-tól rendelkezik nyilvántartással a születések alakulásáról. Ennek alapján megállapítható, hogy az otthon szülések 1964-től ritkává váltak.

110

év

élve születések száma

halott csecsemők száma

otthon szülések száma

1956 1957 1958 1959 1960 1961 1962 1963 1964 1965 1966 1967 1968 1969 1970 1971 1972 1973 1974 1975 1976 1977 1978 1979 1980 1981 1982 1983 1984 1985 1986 1987 1988 1989 1990 1991 1992

89 61 42 60 67 57 38 35 35 27 38 46 43 48 36 18 35 38 42 45 44 41 45 34 22 40 33 24 21 31 21 21 23 23 25 20 16

2 2 1 2 1 … … … … … 2 1 1 1 1 1 1 2 1 1 1

84 16 6 10 4 1 2 2 3 1 -

-

111

év

élveszületések száma

halott csecsemők száma

otthonszülések száma

1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003

24 26 17 13 14 9 19 22 19 25 21

2 1 1 1 -

1 -

Források: 1 Kovács József dr.: Közegészségügy ellátása a tanyán (Szegedi Uj Nemzedék 1923. dec. 25., p. 8.) 2 Kistelek története. A kezdetektől 1970-ig (Szeged 1991) p. 593. 3 Szeged története 3. (Szeged 1991) p. 689. 4 Szeged város törvényhatósági bizottságának közgyűlése (továbbiakban: Közgyűlés) 372/1909. számú határozata, Csongrád Megyei Levéltár (továbbiakban: CSML) 5 Közgyűlés 550/1924. számú határozata (CSML) 6 Szeged város ügyei (Szeged és Vidéke 1910. szept. 1.) 7 Szeged város ügyei (Szeged és Vidéke 1912. febr. 24., p. 2.) 8 Közgyűlés 295/1918. számú határozata (CSML) 9 Közgyűlés 478/1918. számú határozata (CSML) 10 Közgyűlés 168/1921. számú határozata (CSML) 11 Útmutató a szegedi rendőrkerületben működő rendőrség, az állami és önkormányzati hatóságok s a közönség részére az 1922. évre (Szeged 1922) p. 57-58. 12 A m. kir. rendőrség szegedi kapitányságának 1936. augusztus 7-én kiadott 220. számú napiparancsának 9. pontja (CSML) 13 Szeged-Csengelei Mezőgazdasági Egyesület iratai. 1939. aug. 12-i választmányi ülés jegyzőkönyve (CSML) 14 A szegedi m. kir. tiszti főorvosi hivatal iratainak mutatója (továbbiakban: Főorvosi mutató) 1940. évi 666. és 10992. számú iratok

112

15

Főorvosi mutató 1943. évi 2297. és 3748. számú iratok Kanyó Béla: Közegészségügyi problémák a Délvidéken (Délvidéki Szemle 1944/9-10., p. 386-395.) 17 Dudás Béla: Szociális és egészségügyi viszonyok (in: Szeged története 4. kötet; Szeged 1994.) p. 246. 18 Jung Sándor-Wolf Ferenc: Iskolás gyermekek rutinvizsgálata Szegeden (kézírat, Szeged, é.n., Somogyi-könyvtár) 19 Ezer tanyai szempárt pusztít a trachoma (Tanyai Ujság 1935. szept. 29.) 20 A tanyai iskolás gyerekek tüdővész-fertőzöttsége (Tanyai Ujság 1937. aug. 29., p. 4.) 21 Tanya orvos nélkül (Szegedi Friss Ujság 1914. jún. 17., p. 2-3.) 22 Lejárt pályázatok (Szegedi Friss Ujság 1914. máj. 24., p. 3.) 23 Megérkezett a csengelei orvos (Szegedi Friss Ujság 1914. aug. 11., p. 3.) 24 Megkeresztelte az orvosi oklevelét (Szegedi Uj Nemzedék 1923. dec. 23., p. 4.) 25 Földmunkások és Kisgazdák Országos Szövetsége csengelei helyi csoportjának tagnyilvántartása (CSML) 26 Nagy érdeklődés mellett folyt le a részleges tisztújítás (Szegedi Uj Nemzedék 1922. jún. 22., p. 3.) 27 Szeged-Felsőtanyai áll. el. népiskolák anyakönyvei 1922-1924 (Csengelei Általános Iskolában) 28 Szatymaz földje és népe (szerk.: Péter László, Szeged, é. n.) p. 596. 29 Szeged története 4. (Szeged 1994) p. 260. 30 Az orvvadász szerencsétlensége (Tanyai Ujság 1933. dec. 31., p. 2.) 31 Tisztiorvosok áthelyezése (Tanyai Ujság 1934. dec. 30., p. 4.) 32 Orvosi hír (Tanyai Ujság 1935. máj. 5., p. 5.) 33 Rendőrök véres harca a verekedő legényekkel a csengelei erdőben (Tanyai Ujság 1936. jún. 7., p. 3.) 34 Főorvosi mutató 1938. évi 4445. számú irat 35 Főorvosi mutató 1941. évi 4800. és 4896. számú irat 36 Főorvosi mutató 1939. évi 68. számú irat 37 Szeged-Csengelei Mezőgazdasági Egyesület iratai. 1939. április 2-i választmányi ülés jegyzőkönyve (CSML) 38 Deutsch Edéné levele a szerzőhöz 1994. február 13. (A szerző birtokában) 39 Főorvosi mutató 1939. évi 173. számú irat 40 A szegedi m. kir. tiszti főorvosi hivatal iratainak mutatója. 1940. évi 656. és 2388. számú iratok, valamint az 1941. évi 4395. és 4800. számú iratok 41 Főorvosi mutató 1943. évi 4428. számú irat 42 Főorvosi mutató 1943. évi 6631. számú irat 43 Kistelek története (Szeged 1991) p. 367. 16

113

44

Csengelei halottvizsgálati nyilvántartás 1943-tól (II. sz. háziorvosi szolgálatnál) Csengele Községi Tanács 1950. december 27-i ülésének jegyzőkönyve (Polgármesteri Hivatal, Csengele) 46 Dr. Gábris László levele, 1994. febr. 7. (A szerző birtokában) 47 G. E.: Új orvosi rendelő Csengelén (Délmagyarország 1992. ápr. 8., p. 7.) 48 Szatymaz földje és népe (szerkesztette: Péter László, Szeged, é. n.) p. 208. 49 Közgyűlés 525/1917. számú határozata (CSML) 50 A Szeged-Csengelei Mezőgazdasági Egyesület 1935. április 7-i és szeptember 1-jei üléseinek jegyzőkönyvei (CSML) 51 Közmegelégedésre választott a júniusi közgyűlés (Szegedi Uj Nemzedék 1923. jún. 28., p. 2.) 52 Panasz a gólya néni ellen (Szegedi Friss Ujság 1919. febr. 19., p. 2.) 53 Jelentés a m. kir. Országos Közegészségügyi Intézet 1937. évben végzett munkájáról (Budapest 1938) p. 166. és 168. 54 Csengelén is megindul az egészségvédelmi szolgálat (Tanyai Hiradó 1941. dec. 25., p. 2.) 45

114