A közbeszerzési törvény

Nemzeti Közszolgálati Egyetem

A közbeszerzési törvény a gyakorlatban Jegyzet Boros Anita – Tátrai Tünde

Budapest, 2013

Nemzeti Közszolgálati Egyetem A kézirat az ÁROP-2.2.5 „Humánerőforrás-gazdálkodás a központi közigazgatásban” című kiemelt projekt finanszírozásában készült. A kézirat lezárása 2013. augusztus 15.

ISBN 978-615-5344-00-8 Kiadja: Nemzeti Közszolgálati és Tankönyv Kiadó Zrt. Felelős kiadó: Szentkirályi-Szász Krisztina

© Nemzeti Közszolgálati Egyetem Kiadja: Nemzeti Közszolgálati Egyetem www.uni-nke.hu Budapest, 2013 Layout, tördelés: ElektroPress

Tartalomjegyzék I. fejezet A közbeszerzések fogalma és a közbeszerzési jog alapintézményei

9

1. A közbeszerzés fogalma

9

2. A közbeszerzések joga 2.1. A közbeszerzés hazai szabályozása 2.2. A hatályos közbeszerzési jog forrásai

14 15 16

3. A közbeszerzési intézményrendszer

20

4. Ellenőrző kérdések

24

II. fejezet A közbeszerzések általános szabályai

25

1. Közbeszerzési alapelvek

25

2. Értelmező rendelkezések

26

3. A törvény személyi és tárgyi hatálya 3.1. Ajánlatkérők 3.2. A közbeszerzés tárgyai 3.3. Kivételek 3.4. Közösségi értékhatárok 3.5. A közbeszerzés értéke 3.6. Az alkalmazandó eljárásrend

27 27 32 33 34 36 41

4. Az ajánlatkérőkre és a gazdasági szereplőkre vonatkozó rendelkezések 4.1. Az ajánlatkérő eljárása 4.2. Központosított közbeszerzés 4.3. Összeférhetetlenség 4.4. Gazdasági szereplőkre vonatkozó szabályok 4.5. A verseny biztosítása 4.6. Fenntartott szerződések

42 43 43 44 46 47 47

5. Közzététel, adatszolgáltatás, tervezés

48

6. Az eljárás dokumentálása

49

III. fejezet A közbeszerzési eljárások lefolytatásának szabályai

53

1. Az uniós értékhatárt elérő értékű közbeszerzések szabályai 1.1. Hirdetmények 1.2. Ajánlattételi és részvételi határidő, a felhívás és dokumentáció módosítása, visszavonása 1.3. Kiegészítő tájékoztatás

53 55 57 58

3

A közbeszerzési törvény a gyakorlatban

1.4. A közbeszerzés tárgya és a közbeszerzési műszaki leírás 1.5. Dokumentáció 1.6. Alkalmasság 1.7. Kizáró okok 1.8. Benyújtandó dokumentumok 1.9. Ajánlati biztosíték 1.10. Bontási eljárás 1.11. Ajánlatok, részvételre jelentkezések értékelése 1.12. Hiánypótlás és felvilágosítás kérés 1.13. Számítási hiba, felvilágosítás kérés, irreális ajánlati elem 1.14. Értékelési szempontok 1.15. Érvénytelenség és eredménytelenség 1.16. Tájékoztatás az ajánlatok elbírálásáról, szerződéskötési moratórium, előzetes vitarendezés 1.17. Ajánlatok, részvételi jelentkezések nyilvánossága, üzleti titok védelme

59 61 63 67 69 69 70 72 73 74 75 77 78 80

2. A közbeszerzési eljárások egyedi szabályai 2.1. Nyílt eljárás 2.2. Meghívásos eljárás 2.3. Tárgyalásos eljárás 2.4. Versenypárbeszéd 2.5. Keret-megállapodásos eljárás és központosított közbeszerzés 2.6. Építési koncesszióval kapcsolatos különös szabályok

82 82 83 84 89 90 95

3. Közszolgáltatói szerződés és a releváns tevékenységek

95

4. A nemzeti eljárásrend szabályai 4.1. Közösségi szabályok egyszerűsített alkalmazása nemzeti eljárásrendben 4.2. Saját eljárásrend

97 100 102


103

IV. fejezet Speciális eljárási szabályok és beszerzési tárgyak a közbeszerzésben

105

1. Közszolgáltatók eljárási szabályai 1.1. Meghívásos és tárgyalásos eljárás 1.2. Előminősítési rendszer 1.3. Hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás 1.4. Keretmegállapodásos eljárás

105 106 107 108 108

2. Építési beruházás és a tervpályázati eljárás 2.1. Építési rendelet 2.2. Tervpályázati eljárás

109 109 113

3. Nemzetbiztonsági beszerzések

115

4. Elektronikus közbeszerzés

117


123

4

tartalomjegyzék

V. fejezet A közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződés

125

1. A közbeszerzési szerződés előkészítése és megkötése 1.1. A közbeszerzési szerződés előkészítéséhez kapcsolódó legfontosabb eljárási cselekmények 1.2. A közbeszerzési szerződés alanyai 1.3. A közbeszerzési szerződés tárgya 1.4. A közbeszerzési szerződés tartalma

125 125 128 129 130

2. A közbeszerzési szerződés megkötése

135

3. A közbeszerzési szerződés teljesítése, érvénytelensége és a szerződésszegés 3.1. A szerződés teljesítésének általános és különös szabályai 3.2. A szerződés érvénytelensége 3.3. A szerződésszegés általános és speciális szabályai

137 137 141 144

4. A szerződés megszűnése

147

5. A közbeszerzési szerződés módosítása

148

6. Szerződéskötési szabályok az egyes közbeszerzési eljárástípusokban

151


153

VI. fejezet Jogorvoslat a közbeszerzési eljárásban

155

1. A Közbeszerzési Döntőbizottság és eljárása 1.1. A Ket. és a Kbt. viszonya 1.2. A Közbeszerzési Döntőbizottság eljárása, mint kvázi iudiciális közigazgatási hatósági eljárás 1.3. A Közbeszerzési Döntőbizottság eljárására vonatkozó eljárási szabályok

155 155

2. A Közbeszerzési Döntőbizottság döntésének felülvizsgálta

177

3. A közbeszerzési perek

178

4. Az Európai Bizottság eljárása

180


181

VII. fejezet A közbeszerzések ellenőrzése

183

1. A közbeszerzések belső ellenőrzése

184

2. A közbeszerzések külső ellenőrzése 2.1. A közbeszerzések központi ellenőrzése 2.2. 2.2. A támogatásból megvalósuló közbeszerzések ellenőrzése 2.3. A hirdetményellenőrzés 2.4. Egyéb ellenőrző szervek tevékenysége

185 185 190 198 202


203

157 159

5


VIII. fejezet A közbeszerzés az Európai Unióban

205

1. A hatályos uniós közbeszerzési jog forrásai – Boros A.

205

2. Az uniós jog reformja – Tátrai T.

212


217

6

Bevezető A könyv a közbeszerzési jogszabályi környezet bemutatása mellett az intézményrendszer, az irányelvi változások és egyéb kapcsolódó témák felvetésével nem csupán általános tájékozottságot, hanem rendszerszintű közbeszerzési ismeretet kíván nyújtani. Figyelemmel a közbeszerzési jogértelmezés változására, az esetjog fejlődésére, nem csupán a jogszabályi változásokra, hanem az értelmezési környezet azonosítására, az önálló gondolkodásra, következtetések levonásának elősegítésére helyezi a hangsúlyt. Felépítése hagyományos, azaz a szűk értelemben íródott közbeszerzési jogi fejezetek elsősorban a törvény felépítésén alapulnak, melyet kiegészítenek további, a közbeszerzések lebonyolításához, a speciális közbeszerzési tárgyakhoz kötődő egyéb szabályok. Az egyes fejezeteket ellenőrző kérdések és tesztkérdések zárják, melyek segítenek az ismeretek elsajátításával, a megszerzett tudás szintjének felmérésében. Az esetenként kritikus szemlélet, a legfontosabb ismeretek kiemelése továbbá abban kíván segíteni, hogy minél önállóbban, bátrabban kísérjék figyelemmel az Olvasók a közbeszerzési piac változásait, és legyenek képesek mind eljárásszinten, mind rendszerszinten értelmezni a felvetődő kérdéseket s levonni a megfelelő következtetéseket. A könyv tehát önálló munkára sarkall egy meglehetősen sokat változó jogi környezet bemutatásával.

7

I. fejezet A közbeszerzések fogalma és a közbeszerzési jog alapintézményei Boros Anita A közbeszerzés nagyon fontos jogterületté nőtte ki magát az elmúlt időszakban. A közbeszerzés egy olyan jogterület, amelynek változásai érzékenyen érinthetik a gazdaság mechanizmusait, a hazai és a közösségi piac működését, ezért korántsem közömbös, milyenek a gazdasági szereplők közbeszerzési piacra lépési feltételei. Ennek okán igen fontos, hogy a közbeszerzési jogalkalmazásban részt vevők pontos ismertekkel rendelkezzenek arra vonatkozóan, hogy mit értünk a közbeszerzések, a közbeszerzések fogalmán, továbbá melyek a közbeszerzések tekintetében legfontosabb szervek és intézmények. Könyvünk jelen fejezete bemutatja a közbeszerzés és a közbeszerzési jog legfontosabb jellemzőit, más területektől való elhatárolását, a közbeszerzés szereplőit és legfontosabb alapfogalmait.

1. A közbeszerzés fogalma A közbeszerzés olyan folyamatot, eljárást takar, amelynek során közpénz elköltésére kerül sor. Figyelemmel arra, hogy egyáltalán nem mindegy, hogy a költségvetési vagy az állami források felhasználása miként zajlik, az állam pontosan meghatározza azt az eljárásrendet, amelynek betartásával a szóban forgó összegek felhasználhatók. A közbeszerzés során a köz javára, érdekében történik valamilyen beszerzés lebonyolítása, így a közbeszerzés olyan sajátos beszerzés, amely elsősorban a közfeladatot ellátó szervek közpénzekből történő felhasználására vonatkozik.1 Természetesen a közbeszerzés az uniós belső piac működése szempontjából sem közömbös, ezért – ahogyan a későbbiekben is látni fogjuk – az Európai Unió az uniós jogalkotáson keresztül megszabja a tagállamok mozgásterét, illetve a szervein, elsősorban a Bizottság és a Bíróság tevékenyégén keresztül folyamatosan ellenőrzi az uniós alapelvek és közbeszerzési szabályok alakulását. Az uniós közbeszerzés modernizációja keretében elfogadott Bizottsági Zöld Könyv2 szerint „A közpénzek elköltésekor a közbeszerzőknek több olyan ösztönzőt is mérlegelniük kell, amelyekkel a magánszektor vezetői szembesülnek, akik a veszteségek, sőt akár a csőd kockázatát is viselik, és akiket közvetlenül a piaci erők irányítanak. Ezért a közbeszerzési szabályok egyedi szerződés-odaítélési eljárásokról rendelkeznek, hogy a közbeszerzők a lehető legracionálisabb, legátláthatóbb és legtisztességesebb módon járhassanak el.”

1 2

Tátrai Tünde – Boros Anita (szerk.): Közbeszerzés kommentár. CompLex Kiadó, Budapest, 2011. 17. (a továbbiakban: Tátrai T. – Boros A.: Közbeszerzés kommentár) Zöld Könyv – az EU közbeszerzési politikájának modernizálásáról. Egy hatékonyabb európai beszerzési piac felé. COM (2011) 15 végleges. Brüsszel, 2011. 1. 27. (a továbbiakban: Zöld Könyv) L.: http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/ LexUriServ.do?uri=COM:2011:0015:FIN:HU:PDF 7. Letöltés: 2013. május 15.

9


A közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) szabályozza a közbeszerzési eljárásokat és az azokhoz kapcsolódó jogorvoslat szabályait –– a közpénzek ésszerű és hatékony felhasználása és nyilvános ellenőrizhetőségének megteremtése, továbbá –– a közbeszerzések során a verseny tisztaságának biztosítása érdekében. A törvény és a végrehajtása alapján alkotott jogszabályok célja továbbá –– a mikro-, kis- és középvállalkozások közbeszerzési eljárásban való részvételének, –– a fenntartható fejlődés, –– az állam szociális célkitűzései és –– a jogszerű foglalkoztatás elősegítése.3 Mielőtt áttekintenénk a közbeszerzések általános, legfontosabb jellemzőit, érdemes röviden szólnunk néhány olyan területről, amelyet gyakran összetévesztenek a közbeszerzéssel. Ilyen többek között a beszerzés, a versenyeztetés és a pályáztatás eljárásrendje. Szeretnénk azonban hangsúlyozni, hogy ezeknek a fogalmaknak eltérő a jelentéstartalma, eltérő jogszabályok jellemzik őket, és a céljuk is sajátos, ezért célszerű ezeket a fogalmakat a közbeszerzés fogalmától konzekvensen elválasztani. A versenyeztetési eljárások során például nem valaminek a közbeszerzéséről van szó, éppen ellenkezőleg, itt az állami vagyon más részére történő átengedéséről van szó. Az állami vagyonról szóló törvény4 (a továbbiakban: Vtv.) szerint –– állami vagyon használatát biztosító – így különösen bérleti, haszonbérleti, megbízási – szerződés nyilvános, kivételesen, indokolt esetben zártkörű versenyeztetés útján köthető;5 –– állami vagyon tulajdonjogának átruházására, ideértve a vagyon gazdasági társaság részére nem pénzbeli szolgáltatásként történő nyújtását is kizárólag az a tulajdonosi joggyakorló jogosult. Az értékesítést a vagyontárgy jellegétől függően közvetlenül vagy közvetetten lehet végezni. A vagyon közvetlenül az alábbi módon értékesíthető: nyilvános vagy zártkörű pályázat útján, nyilvános árverésen (együttesen a Vtv. szerint versenyeztetés), illetve kivételesen versenyeztetés nélkül. A vagyon közvetetten értékesíthető: nyilvános vagy zártkörű forgalomba hozatallal, nyilvános vagy zártkörű értékesítésre történő felajánlással vagy szabályozott piacon történő értékesítésre adott megbízással. A pályázati eljárások egy másik fajtája a közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló 2007. évi CLXXXI. törvény (a továbbiakban: Kptv.) nevesített pályáztatás, amely az államháztartás alrendszereiből, az európai uniós forrásokból, a nemzetközi megállapodás alapján finanszírozott egyéb programokból származó, egyedi döntés alapján nyújtott, pályázati úton vagy pályázati rendszeren kívül odaítélt, természetben vagy pénzben juttatott támogatásokra terjed ki. A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény szintén nevesít egy pályáztatási eljárást, mely a törvényben előírt eljárási szabályok szerint vagy közbeszerzési eljárás keretein belül is lebonyolítható. A pályázatot a pályázati felhívást tartalmazó közlemény, illetve annak kiírása 3 4 5

10

Kbt. 1. § 2007. évi CVI. törvény Vtv. 24. §

A közbeszerzések fogalma és a közbeszerzési jog alapintézményei

alapjául szolgáló jogszabály rendelkezései szerint kell elbírálni. A pályázati eljárás a jogszabályban meghatározott egyes intézkedésekhez kapcsolódóan a támogatási kérelemről való döntésig alkalmazható. A pályázati eljárás során a pályázati feltételeknek megfelelő pályázatot benyújtó ügyfél támogatást vehet igénybe, illetve egyéb jogot szerezhet. Hasonló szabályt intézményesít a 2007–2013 programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló 4/2011. (I. 28.) Korm.rendelet is, mely az uniós forrásból megvalósuló támogatások felhasználásának eljárásrendjét szabályozza. A koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény (a továbbiakban: Koncessziótv.) igen fontos a közbeszerzések szempontjából. A törvény 1. § (1) bekezdése szerint a törvény a nemzeti vagyonról szóló törvény keretei között állapítja meg az abban meghatározott, kizárólagosan az állam vagy a helyi önkormányzat által végezhető gazdasági tevékenységek gyakorlása időleges jogának koncessziós szerződés keretében történő átengedésének részletes szabályait. A koncessziós szerződés megkötésére az állam vagy az önkormányzat pályázatot köteles kiírni. A pályázat – kivéve, ha honvédelmi vagy nemzetbiztonsági érdek a pályázat zártkörű kiírását teszi szükségessé – nyilvános.6 A zártkörű pályázat kiírását szükségessé tevő honvédelmi, illetőleg nemzetbiztonsági érdekekről az illetékes miniszter az Országgyűlés illetékes bizottságai véleményének meghallgatása után dönt. Az állam nevében a pályázat kiírására, elbírálására és a koncessziós szerződés megkötésére – az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter egyetértésével – a tevékenység tárgya szerint illetékes ágazati miniszter jogosult. Az önkormányzat nevében a pályázat kiírására és annak elbírálására a képviselőtestület jogosult. E hatáskörét nem ruházhatja át. A koncessziós szerződés aláírására az önkormányzat nevében a polgármester jogosult. A Koncessziótv. és a Kbt. viszonyát tekintve a Koncessziótv. úgy rendelkezik, hogy amennyiben a közbeszerzésekről szóló törvény (Kbt.) szerinti építési koncesszió egyben a Koncessziótv. hatálya alá is tartozik, a Koncessziótv.-t a Kbt.-ben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni. Ha a Kbt. szerinti szolgáltatási koncesszió egyben a Koncessziótv. hatálya alá is tartozik, a Koncessziótv. szerint kell eljárni azzal, hogy a Kbt. nemzeti elbánásra vonatkozó követelményét a Koncessziótv. szerinti eljárás során is alkalmazni kell. A Kbt.-t nem kell alkalmazni a 9. § (1) bekezdésének i) pontja alapján, ha a szolgáltatási koncesszió a Koncessziótv. hatálya alá tartozik, azzal, hogy a Koncessziótv. szerinti eljárásról az ajánlatkérőnek a Közbeszerzési Hatóságot haladéktalanul írásban tájékoztatnia kell.

6 L. részletesen: Nochta Tibor – Kovács Bálint – Nemessányi Zoltán: Magyar polgári jog – Kötelmi jog (Különös rész). Dialog Campus Kiadó, Budapest, 2010. 226–242.

11


A Kbt. 112. § (2) bekezdése szerint abban az esetben, ha az építési koncesszió egyben a Koncessziótv. hatálya alá is tartozik, az ajánlatkérőnek – koncessziós pályázat kiírása helyett – a Kbt. szerint kell eljárnia, valamint a koncessziós törvényt is megfelelően alkalmaznia kell. A beszerzés elsősorban a vállalati stratégiák egyik meghatározó tényezője, főként a vállalati célok előmozdítása a kiadások feletti kontroll biztosításával és a piaci lehetőségek optimális felhasználásával azonosítható a szerepe.7 Emellett a közbeszerzési értékhatárok alatti közpénzfelhasználás közbeszerzéshez hasonló szabályainak a meghatározása során is használjuk ezt a fogalmat. A közpénzek felhasználása ugyanis csak szabályozott rendben történhet, és bár bizonyos értékhatár alatt nem kell a Kbt.-t alkalmazni és közbeszerzési eljárást lefolytatni, az alacsonyabb értékű beszerzéseknél is be kell tartani az államháztartás működésének alapelveit. Erre való figyelemmel a legtöbb közigazgatási szerv az ilyen beszerzéseit is szabályozza.8 A közbeszerzés fogalmát a hatályos Kbt. az alábbiak szerint határozza meg: közbeszerzési eljárást –– az ajánlatkérőként meghatározott szervezetek –– visszterhes szerződés megkötése céljából kötelesek lefolytatni –– megadott tárgyú és értékű beszerzések megvalósítása érdekében (közbeszerzés).9 Az ajánlatkérő fogalmát a Kbt. 6. §-a határozza meg. A törvény alkalmazásában ajánlattevő: az a gazdasági szereplő, aki (amely) a közbeszerzési eljárásban ajánlatot nyújt be.10 A definícióban szerepel a gazdasági szereplő fogalma is: gazdasági szereplő a Kbt. szerint bármely természetes személy, jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, egyéni cég vagy személyes joga szerint jogképes szervezet, aki, illetve amely a piacon építési beruházások kivitelezését és/vagy építmények építését, áruk szállítását vagy szolgáltatások nyújtását kínálja.11 A közbeszerzés fogalmának második eleme a közbeszerzési eljárás alapján megkötött visszterhes szerződés létrehozása. A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) szerződésekre vonatkozó szakaszai értelmében: „A szerződésből kötelezettség keletkezik a szolgáltatás teljesítésére és jogosultság a szolgáltatás követelésére.12 […] A szerződéssel kikötött szolgáltatásért – ha a szerződésből vagy a körülményekből kifejezetten más nem következik – ellenszolgáltatás jár.13 […] A szerződésben kikötött szolgáltatás valamely dolog adására, tevékenységre, tevékenységtől való tartózkodásra vagy más magatartásra irányulhat.”14 Hasonlóképpen rendelkezik a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Új Ptk.) is, melynek 6:61. §-a nevesíti a visszterhesség vélelmét. Eszerint „A szerződéssel kikötött szolgáltatásért – ha a szerződésből vagy a körülményekből más nem következik – ellenszolgáltatás jár.”

7 Vörösmarty Gyöngyi – Tátrai Tünde: Beszerzés – stratégia, folyamatok, innováció. CompLex Kiadó, Budapest, 2010. 8. 8 L. pl. A Belügyminisztérium Beszerzési Szabályzatának kiadásáról szóló 2/2013. (I. 31.) BM utasítást. 9 Kbt. 5. § 10 Kbt. 4. § 1. pont 11 Kbt. 4. § 9. pont 12 Ptk. 198. § (1) bek. 13 Ptk. 201. § (1) bek. 14 Ptk. 227. § (1) bek.

12


A visszterhes szerződések mellett mindkét Ptk. ismeri az ingyenes szerződés fogalmát is. Ezeknek a szerződéstípusoknak az ingyenesség a legfontosabb eleme. Ilyen például az ajándékozási szerződés, a szívességi használatra vonatkozó szerződés, de az Új Ptk. számos egyéb ingyenes szerződéstípust is ismer. A visszterhesség hiánya tehát nem jelent mást, mint az ellenérték-nélküliséget. A közbeszerzés fogalmának viszont az az egyik legfontosabb követelménye, hogy a közbeszerzési eljárás eredményeként visszterhes szerződés jöjjön létre, vagyis a közbeszerzési eljárás során megkötött szerződés kötelezettséget keletkeztet a szerződés tárgyának teljesítésére és jogosultságot annak követelésére, vagyis az ilyen jellegű szerződések esetében is fennáll a szolgáltatás-ellenszolgáltatás egyenértékűségének vélelme.15 A visszterhesség követelményéből következően a közbeszerzési eljárás alapján nem köthetők ingyenes szerződések. A visszterhesség nem csupán pénzbeli egyenértékben fejeződhet ki, tehát az olyan beszerzések esetében, ahol a szolgáltatással valamilyen ellenszolgáltatás áll szemben, azok a beszerzések visszterhesnek minősülnek.16 A közbeszerzés fogalmának harmadik eleme a Kbt.-ben meghatározott tárgyú beszerzések megléte. Ez azt jelenti, hogy a közbeszerzési jogviszony ajánlatkérői oldalán állónak kell kiválasztania, hogy áru, építési beruházás, építési koncesszió, szolgáltatási koncesszió beszerzését, illetve szolgáltatás megrendelését kívánja-e megvalósítani a közbeszerzési eljárás során. Ezeket összefoglaló néven beszerzési tárgyaknak nevezzük. Abban, hogy pontosan mit jelentenek az egyes beszerzési tárgyak, a Kbt. ad eligazítást. A későbbiekben erről is részletesen szólunk. A szerződés tárgyának beazonosítását követően szükséges annak meghatározása is, hogy milyen értékű a tervezett közbeszerzésünk, hiszen bizonyos értékhatár alatt nincs szükség közbeszerzési eljárás lefolytatására. Az értékhatároknak olyan szempontból is jelentőségük van, hogy befolyásolják a közbeszerzés szabályozását is meghatározó két eljárásrend vagy más néven a két eljárási rezsim kérdéskörét is: a közbeszerzési jogban ugyanis megkülönböztetünk uniós és nemzeti rezsimet. Az úgynevezett uniós rezsimre szigorúbb szabályok vonatkoznak, ugyanis az ilyen szabályok hatálya alá azok a beszerzések tartoznak, amelyek elérik az Unió által meghatározott értékhatárt, és néhány kivételtől eltekintve az eljárás megindulásáról tájékoztatni kell az Unió valamennyi potenciális ajánlattevőjét a TED-en (Tenders Electronic Daily) keresztül. A TED a „Kiegészítés az Európai Unió Hivatalos Lapjához” című kiadvány online változata, amelyen uniós közbeszerzési hirdetmények jelennek meg. Ebben a rezsimben sokkal intenzívebben érvényesülnek. A nemzeti rezsim, ahogyan a nevéből is következik, elsősorban a tagállami közbeszerzési jogalkotás „terepe”. A tagállamok ebben a rezsimben az uniós alapelvek figyelembevételével saját maguk alakíthatják ki a nemzeti értékhatárokat és a nemzeti értékhatárra vonatkozó közbeszerzési eljárási

15 Tátrai T. – Boros A.: Közbeszerzés kommentár, 18–19. 16 A Ptk. kötelmi jogi szabályai szerint pedig a visszterhes szerződések ellenszolgáltatásában (az árban, díjban) való megállapodás olyan lényeges kérdés, amely hiányában a szerződés nem jön létre. (Ptk. 205. § (2) bekezdés, GK 5. számú állásfoglalás b) pontja). L. Gf.II.20.042/2012/5.

13


szabályokat. Így van ez a magyar Kbt.-ben is: a nemzeti rezsim szabályai lényegesen egyszerűbbek, mint az uniós rezsim rendelkezései. A közbeszerzési eljárás megindítása előtt mindenképen meg kell vizsgálni a közbeszerzés fogalmi elemeit.

2. A közbeszerzések joga A közbeszerzésekre vonatkozó jogszabályok összessége adja a közbeszerzések jogát. A Kbt. 3. §-a szerint a törvény szabályaitól csak annyiban lehet eltérni, amennyiben a törvény az eltérést kifejezetten megengedi. Ugyanakkor a törvényünk azt is leszögezi, hogy a törvény rendelkezéseinek alkalmazásakor, valamint a jogszabályban nem rendezett kérdésekben a közbeszerzési eljárás előkészítése, lefolytatása, a szerződés megkötése és teljesítése során a közbeszerzésekre vonatkozó szabályozás céljával összhangban, a közbeszerzés alapelveinek tiszteletben tartásával kell eljárni. A közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződésekre a törvényben foglalt eltérésekkel a Ptk. rendelkezéseit kell alkalmazni.17 A közbeszerzési eljárás a közbeszerzési jogviszony alanyai által kifejtett eljárási cselekmények összessége. A közbeszerzési jogviszony alanyai az ajánlatkérők és az ajánlattevők. Őket tekinthetjük a közbeszerzési eljárás fő személyeinek is, hiszen nélkülük nem jöhet létre a közbeszerzési jogviszony. Az ajánlatkérőkkel a későbbiekben még foglalkozunk, ezért itt csak az általános szabályokat tekintjük át. A Kbt. szerint ajánlatkérők a minisztérium, a Miniszterelnökség, a központosított közbeszerzés során ajánlatkérésre feljogosított szervezet, az állam, a helyi önkormányzat és minden költségvetési szerv, a közalapítvány, a helyi és országos nemzetiségi önkormányzat, a helyi önkormányzatok társulása, a helyi önkormányzat által a helyben központosított közbeszerzés keretében, valamint több helyi önkormányzat, illetve a közös hivatalhoz tartozó települések központosított közbeszerzési rendszere keretében ajánlatkérésre kizárólagosan feljogosított szervezet, a területfejlesztési önkormányzati társulás, a térségi fejlesztési tanács, az olyan jogképes szervezet, amelyet közérdekű, de nem ipari vagy kereskedelmi jellegű tevékenység folytatása céljából hoznak létre, vagy amely ilyen tevékenységet lát el, ha az előbbiekben felsorolt egy vagy több szervezet, az Országgyűlés vagy a Kormány külön-külön vagy együttesen, közvetlenül vagy közvetetten meghatározó befolyást képes felette gyakorolni vagy működését többségi részben egy vagy több ilyen szervezet (testület) finanszírozza. Emellett ide sorolja a Kbt. a különböző gazdálkodó szervezeteket, például azokat, amelyek valamilyen közszolgáltatói tevékenységet folytatnak, egy vagy több közszolgáltatói tevékenységüket különleges vagy kizárólagos jog alapján folytatják, a támogatásból megvalósuló beszerzések Kbt.ben meghatározott kedvezményezettjeit, továbbá az olyan szervezeteket, amelyek önként vagy szerződésben vállalt erre vonatkozó kötelezettség vagy külön jogszabály kötelezése alapján folytatnak le közbeszerzési eljárást.

17

14

Kovács László – Boros Anita: A közbeszerzési jogforrások új pillére: az új Kbt. Közbeszerzési Szemle, 2011. október (Különszám), 3. (a továbbiakban: Kovács L. – Boros A.: Az közbeszerzési jogforrások új pillére: az új Kbt.)


A jogviszony másik alanya az ajánlattevő. A Kbt. alapján ajánlattevő az a gazdasági szereplő, aki (amely) a közbeszerzési eljárásban ajánlatot nyújt be. Emellett az eljárásban egyéb személyek is részt vesznek, így például az alvállalkozó vagy az alkalmasság igazolásában részt vevő szervezet. Az alvállalkozó az a gazdasági szereplő, aki (amely) a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződés teljesítésében az ajánlattevő által bevontan közvetlenül vesz részt, kivéve az olyan gazdasági szereplőt, amely tevékenységét kizárólagos jog alapján végzi, a szerződés teljesítéséhez igénybe venni kívánt gyártót, forgalmazót, alkatrész- vagy alapanyag-szállítót, illetve építési beruházás esetén az építőanyag-szállítót. A közbeszerzési eljárás a szerződéskötést megelőző szakasz, a Kbt.-ben meghatározott kógens szabályok alapján folyó eljárás, amely lényegében egy kötött szerződés-előkészítő szakasznak tekinthető. Ebben a szakaszban vegyesen találhatunk közjogi és magánjogi elemeket.18 A közbeszerzési eljárás második nagy szakasza az eljárás lefolytatását követő szerződés megkötése. A közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződéssel könyvünk önálló fejezetében foglalkozunk, de már itt érdemes megjegyeznünk, hogy a szerződéskötésre és magára a szerződésre vonatkozó speciális szabályok a Kbt.-ben találhatók, azonban a szerződésekre vonatkozó általános szabályok nem a Kbt.-ben, hanem a Ptk.-ban találhatók. Így ebben a szakaszban − bár számos ponton eltér a hagyományos polgári jogi szerződési szabályoktól − a magánjogi elemek vannak túlsúlyban.19 Emellett a közpénzek jogszerű és hatékony felhasználásához további állami funkciók is kapcsolódnak: a közbeszerzések ellenőrzése, a közbeszerzési jogorvoslatok, illetőleg a Közbeszerzési Hatóság szerepe, jogállása és feladatai elsősorban közjogi szabályozást feltételeznek. A közbeszerzések jogának elsődleges jogforrását képező Kbt. a fentiek alapján vegyes jellegű jogszabálynak tekinthető. A Kbt. vegyes jellegű jogszabály abban a tekintetben is, hogy tartalmazza a közbeszerzési jogi anyagi és eljárási normákat is.20

2.1. A közbeszerzés hazai szabályozása A jelenlegi közbeszerzési szabályozás gyökerei a 19. századra nyúlnak vissza: a kiegyezést követően 1900-ban elfogadásra került az első úgynevezett Közszállítási szabályzat, majd a hazai ipar fejlesztéséről szóló 1907. évi III. törvénycikk számos, a szállítókat védő rendelkezést tartalmazott. Az 1934-ben elfogadott új Közszállítási Szabályzat igen modern szabályrendszert állított fel, de a közbeszerzés tényleges, átfogó szabályozására csak a rendszerváltást követően kerülhetett sor. A Magyar Köztársaság, valamint az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás (a továbbiakban: Európai Megállapodás) 66. Cikkében a közbeszerzésekről is rendelkezett „A verseny és más gazdasági rendelkezések” fejezet-cím alatt, mely megfogalmazta azokat a kritériumokat is, amelyek a hazai közbeszerzés uniós felzárkóztatását szolgálták. Az Európai Megállapodás 1994-ben lépett 18 19 20

Tátrai T. – Boros A.: Közbeszerzés kommentár, 20. Tátrai Tünde – Boros Anita – Lantos Ottó – Juhász Péter: Közbeszerzési alapismeretek. CompLex Kiadó, Budapest, 2013. (megjelenés alatt) (a továbbiakban: Tátrai T. – Boros A. – Lantos O. – Juhász P.: Közbeszerzési alapismeretek) Tátrai T. – Boros A.: Közbeszerzés kommentár, 21.

15


hatályba. Ettől az időponttól kezdve a hazai közbeszerzési szabályozás az uniós követelmények messzemenő betartásának igényéhez igazodva fejlődött. Az első közbeszerzési törvényünk az 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Első Kbt.) volt, majd 2003-ban – a közelgő uniós csatlakozásra, valamint a hazai és a közösségi jog akkor már folyamatban lévő harmonizációjára tekintettel – elfogadásra került a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Második Kbt.). A Második Kbt. elfogadása óta közel ötvenszer módosult,21 így 2010-ben elfogadásra került a hatályos közbeszerzési törvényünk, a 2011. évi CVIII. törvény, a Kbt., melynek legutóbbi átfogó módosítására 2013. július 1-jei hatállyal került sor. A hatályos törvényhez fűzött indokolás tanúsága szerint a törvény áttekinthető szabályozása révén jobban szolgálja a közbeszerzés alapvető céljait: a közpénzek elköltése átláthatóságának és a verseny tisztaságának biztosítását. A törvény számos, a visszaélések és a korrupció visszaszorítására irányuló rendelkezést tartalmaz, az egyes eljárási fajták világosabb szabályozása pedig a könnyebb alkalmazhatóság, illetve a szabályozás kiszámíthatósága irányába hat. Lényeges pontja a törvénynek a vállalati körbetartozás és lánctartozás elleni küzdelem, valamint a kis- és középvállalkozások közbeszerzésben való részvételének elősegítése. Ez utóbbi cél elérését kívánják előmozdítani az olyan rendelkezések, melyek az adminisztratív terhek csökkentését szolgálják. Emellett a törvényalkotás során a jogalkotó figyelembe vette az Európai Unió közbeszerzési irányelveit, illetve az irányelvi rendelkezések értelmezését adó európai bírósági ítéleteket.22

2.2. A hatályos közbeszerzési jog forrásai Az uniós tagságunknak köszönhetően felduzzadtak a közbeszerzési jog forrásai. Ennek okán megkülönböztetünk –– nemzeti vagy hazai, –– uniós (és korábban közösségi), valamint –– nemzetközi jogforrásokat. A nemzeti vagy másképp szólva hazai jogforrások között a legfontosabb szerepet a Kbt. játssza. A Kbt. az alábbi VII részből áll, az alábbiak szerint: ELSŐ RÉSZ – Általános rendelkezések I. Fejezet – A törvény célja és alapelvei II. Fejezet – Értelmező rendelkezések III. Fejezet – A törvény személyi és tárgyi hatálya IV. Fejezet – Az ajánlatkérőkre és gazdasági szereplőkre vonatkozó rendelkezések V. Fejezet – A közzétételre és kommunikációra vonatkozó szabályok MÁSODIK RÉSZ – Az uniós értékhatárt elérő értékű közbeszerzések szabályai VI. Fejezet – A felhívás VII. Fejezet – A közbeszerzés tárgyának meghatározása és a közbeszerzési műszaki leírás VIII. Fejezet – A dokumentáció 21 22

16

Kovács L. – Boros A.: A közbeszerzési jogforrások új pillére: az új Kbt., 2–3. Kovács L. – Boros A.: A közbeszerzési jogforrások új pillére: az új Kbt., 3.


IX. Fejezet – Az ajánlattevőkkel és részvételre jelentkezőkkel kapcsolatos követelmények X. Fejezet – Az ajánlatok és részvételi jelentkezések, az azok benyújtására és felbontására vonatkozó szabályok XI. Fejezet – Az ajánlatok és a részvételi jelentkezések elbírálására vonatkozó szabályok XII. Fejezet – A közbeszerzési eljárás fajtái XIII. Fejezet – Az építési koncesszióra vonatkozó különös szabályok XIV. Fejezet – A közszolgáltatók eljárására vonatkozó különös szabályok HARMADIK RÉSZ – Nemzeti eljárásrend NEGYEDIK RÉSZ – A közbeszerzési szerződések ÖTÖDIK RÉSZ – A közbeszerzésekkel kapcsolatos jogorvoslat HATODIK RÉSZ – A Közbeszerzési Hatóság HETEDIK RÉSZ – Záró rendelkezések 1. melléklet a 2011. évi CVIII. törvényhez – A 7. § (3) bekezdésének a) pontjában hivatkozott tevékenységek jegyzéke 2. melléklet a 2011. évi CVIII. törvényhez – Árujegyzék a védelem terén 3. melléklet a 2011. évi CVIII. törvényhez – Szolgáltatások 4. melléklet a 2011. évi CVIII. törvényhez – Szolgáltatások A törvény Első Részében rögzítésre került általános rendelkezések minden közbeszerzésre irányadóak, míg a törvény Második Része az uniós értékhatárt elérő értékű beszerzések szabályait tartalmazza. A Második Rész legnagyobb részében (a XI. fejezetig bezárólag) – hasonlóan más európai törvények felépítésének logikájával – az uniós értékhatárt meghaladó közbeszerzésekre általánosan irányadó eljárási szabályokat fogalmaz meg. A XII. fejezet írja le az egyes eljárási fajták menetét, a XIII. fejezet az építési koncesszió sajátos szabályait, a XIV. fejezet a közszolgáltatói szerződésekre vonatkozó sajátos szabályok magvát tartalmazza, amelyet egy rendelet egészít ki. A Harmadik Rész a főként uniós értékhatár alatti beszerzésekre alkalmazandó nemzeti eljárásrendről a klasszikus ajánlatkérők és a közszolgáltatók beszerzései tekintetében egységesen rendelkezik; a nemzeti rezsim új szabályozási technikája. A nemzeti eljárásrend szabályai megalkotásának fő szempontja az volt, hogy az uniós jog által megengedhető körben a lehető legegyszerűbbek legyenek az eljárási szabályok. Ennek fényében a jogalkotó megvizsgálta több tagállam szabályozását, és a francia modell alapul vételével került kidolgozásra a hazai nemzeti eljárásrend. Ennek megfelelően az ajánlatkérő – árubeszerzés és szolgáltatásnyújtás esetében – egyes garanciális rendelkezések érvényesülése mellett maga döntheti el, hogy milyen eljárásrend szerint kívánja lefolytatni az eljárását az uniós eljárásrendben alkalmazandó formális eljárások szabályait alkalmazza, vagy az általa kialakított szabályok szerint folytatja le az eljárást. A Negyedik Rész a közbeszerzési szerződésekkel kapcsolatos szabályokat tartalmazza, amelyekre a szerződés tartalmát (például a fizetési határidőt) meghatározó rendelkezések révén az ajánlatkérőnek szintén már az eljárás előkészítésekor figyelemmel kell lennie. Az Ötödik Rész a közbeszerzésekkel kapcsolatos jogorvoslatok szabályait, a Hatodik Rész a Közbeszerzési Hatóságra vonatkozó szabályokat tartalmazza. A törvény Második és Harmadik Részei adják a két – néhány kivétellel – értékhatár alapján elkülönülő fő eljárásrendet a szabályozásban. A közszolgáltatói szerződésekkel foglalkozó XIV. fejezet a törvény felhatalmazása alapján készülő rendelettel együtt csak az ilyen jellegű szerződések odaítélésére vonatkozó különös szabályokat tartalmazza, amelyeket az ajánlatkérő az uniós eljárásrend

17


általános szabályaival együtt alkalmaz. A törvény általános rendelkezéseket tartalmazó Első Részének III. fejezetében az alkalmazandó eljárásrendről szóló alcím egyértelműen megadja a jogalkalmazók számára, hogy adott esetben melyik eljárásrendet, azaz mely fejezet vagy rész szabályait kell alkalmazni. A törvényi szabályozás tekintetében érdemes kiemelnünk, hogy számos olyan egyéb törvényi szintű szabály is létezik, amelynek van közbeszerzési jogi vonzata, ugyanakkor az nem a Kbt.-ben kerül megfogalmazásra. Ilyen például a Ptk., amely elsősorban a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződés, valamint a biztosítékszabályok háttérjogszabálya, de kiemelendő a közbeszerzésekkel összefüggésben elkövetett bűncselekmények kapcsán a Btk.23 vagy például a versenyjogi szabályokkal összefüggésben a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény. A hazai közbeszerzési jogforrások másik nagy csoportja a törvényi szintű szabályok végrehajtására szolgáló alacsonyabb szintű jogszabályok köre: ezek kormányrendeleti, illetve miniszteri rendeleti szintű jogszabályok, illetve bizonyos esetben a Kbt. felhatalmazást ad helyi önkormányzati rendelet elfogadására is például a helyben központosított közbeszerzések szabályainak meghatározása kapcsán. Jelenleg a közbeszerzési jog területét az alábbi normák határozzák meg: –– 46/2012. (III. 28.) Korm.rendelet – A fekvőbeteg szakellátást nyújtó intézmények részére történő gyógyszer-, orvostechnikai eszköz és fertőtlenítőszer beszerzések országos központosított rendszeréről –– 16/2012. (II. 16.) Korm.rendelet – A gyógyszerek és orvostechnikai eszközök közbeszerzésének sajátos szabályairól –– 310/2011. (XII. 23.) Korm.rendelet – A közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról –– 306/2011. (XII. 23.) Korm.rendelet – Az építési beruházások közbeszerzésének részletes szabályairól –– 305/2011. (XII. 23.) Korm.rendelet – A tervpályázati eljárások szabályairól –– 289/2011. (XII. 22.) Korm.rendelet – A közszolgáltatók közbeszerzéseire vonatkozó sajátos közbeszerzési szabályokról –– 288/2011. (XII. 22.) Korm.rendelet – A Közbeszerzési Döntőbizottság által kiszabható szankciókról és alkalmazásuk részletes szabályairól, valamint a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárásáért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjról –– 218/2011. (X. 19.) Korm.rendelet – A minősített adatot, az ország alapvető biztonsági, nemzetbiztonsági érdekeit érintő vagy a különleges biztonsági intézkedést igénylő beszerzések sajátos szabályairól –– 93/2011. (XII. 30.) NFM rendelet – A hivatalos közbeszerzési tanácsadói tevékenységről –– 92/2011. (XII. 30.) NFM rendelet – A közbeszerzési és tervpályázati hirdetmények feladásának, ellenőrzésének és közzétételének szabályairól, a hirdetmények mintáiról és egyes tartalmi elemeiről, valamint az éves statisztikai összegezésről –– 48/2011. (III. 30.) Korm.rendelet – A környezetkímélő és energiahatékony közúti járművek beszerzésének előmozdításáról 23 A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. tv.

18


–– 46/2011. (III. 25.) Korm.rendelet – A közbeszerzések központi ellenőrzéséről és engedélyezéséről –– 14/2010. (X. 29.) NFM rendelet – A közbeszerzési és tervpályázati hirdetmények, a bírálati összegezések és az éves statisztikai összegezések mintáiról –– 257/2007. (X. 4.) Korm.rendelet – A közbeszerzési eljárásokban elektronikusan gyakorolható eljárási cselekmények szabályairól, valamint az elektronikus árlejtés alkalmazásáról –– 302/2006. (XII. 23.) Korm.rendelet – A védett foglalkoztatók részére fenntartott közbeszerzések részletes szabályairól –– 1/2006. (I. 13.) PM rendelet – A közbeszerzési eljárásokhoz kapcsolódó, adózásra vonatkozó tájékoztatási kötelezettség teljesítésének eljárási szabályairól és díjazásról –– 228/2004. (VII. 30.) Korm.rendelet – A védelem terén alapvető biztonsági érdeket érintő, kifejezetten katonai, rendvédelmi, rendészeti célokra szánt áruk beszerzésére, illetőleg szolgáltatások megrendelésére vonatkozó sajátos szabályokról –– 224/2004. (VII. 22.) Korm.rendelet – A hulladékkezelési közszolgáltató kiválasztásáról és a közszolgáltatási szerződésről –– 168/2004. (V. 25.) Korm.rendelet – A központosított közbeszerzési rendszerről, valamint a központi beszerző szervezet feladat- és hatásköréről. A jogszabályokon kívül számos egyéb forrása is van a hazai közbeszerzési jognak: a jogalkalmazás elősegítése érdekében a Közbeszerzési Hatóság vagy az annak keretében működő Közbeszerzések Tanácsa útmutatókat, tájékoztatókat, állásfoglalásokat bocsát ki, melyek elérhetők a Hatóság hivatalos honlapján. Emellett kiemelt szerepet játszik a Közbeszerzési Döntőbizottság és a Döntőbizottság határozatát felülvizsgáló bíróságok esetjoga is. A közbeszerzési jognak számos uniós jogforrása is van. Az uniós jog úgynevezett elsődleges vagy primer jogforrásait tekintve elsősorban az alapító szerződések rendelkezései emelendők ki. Az alapszerződések konkrétan nem rendelkeznek a közbeszerzési kérdésekről, ugyanakkor a belső piac működését meghatározó szabadságok vonatkozásában olyan alapelveket fogalmaznak meg, amelyek a közbeszerzések tekintetében is irányadóak. Ide sorolandó többek között az arányosság, átláthatóság, nyilvánosság, megkülönböztetés mentesség vagy a nemzeti elbánás elvei és néhol érvényre juttatásuk garanciái. Ezeknek az alapelveknek a tartalmát, egyedi ügyekben való érvényesülését a Bíróság esetjoga munkálta ki. Az uniós jogban igen jelentős szerepet játszanak a másodlagos vagy szekunder jogforrások. A közbeszerzések joga területén a másodlagos jogforrások köréből elsősorban a rendelet és az irányelv emelendő ki. A két jogforrás legjelentősebb különbsége, hogy a rendeletek általánosan érvényesek és közvetlenül alkalmazhatóak a tagállamokban, ezzel szemben az irányelvek valamely cél elérését írják elő a tagállamok számára, azonban azt, hogy ezt a célt miként érik el a tagállamok, az irányelv az egyes tagállamok jogalkotóira bízza, az irányelvben foglaltakat egy tagállami jogszabállyal át kell ültetni a nemzeti jogba. Rendeleti szinten határozza meg a Bizottság a közösségi értékhatárokat, illetve például a CPV-re vonatkozó szabályokat.

19


A klasszikus szektor közbeszerzésire irányadó szabályokat a 2004/18/EK irányelv határozza meg, míg a közszolgáltatók közbeszerzéseire a 2004/17/EK irányelv rendelkezései irányadók. Az irányelvek csoportjának harmadik releváns eleme az úgynevezett jogorvoslati irányelv: az Európai Parlament és a Tanács 2007/66/EK, a 89/665/EGK és a 92/13/EGK tanácsi irányelvnek a közbeszerzési szerződések odaítélésére vonatkozó jogorvoslati eljárások hatékonyságának javítása tekintetében történő módosításáról szóló irányelv. Már itt szeretnénk arra utalni, hogy folyamatban van az uniós közbeszerzési jog átfogó reformja, de erről könyvünk későbbi részeiben részletesen szólunk. Emellett számos olyan uniós jogforrás is létezik, amely kötelező erővel ugyan nem bír, de a tagállami jogalkalmazást hivatott elősegíteni: ide sorolhatók a különböző közlemények, ajánlások, a javaslatokat megfogalmazó és az érdekeltekkel eszmecserét indító zöld, majd az arra épülő már konkrét intézkedéseket előirányzó fehér könyvek. A nemzetközi jogforrások tekintetében a különböző kereskedelmi, gazdasági kapcsolatokat rendező nemzetközi szerződések emelendők ki. Ide soroljuk többek között az 1995. január 1-jén létrejött Kereskedelemi Világszervezetet (a továbbiakban: WTO) létrehozó egyezmény, a Megállapodás a kormányzati beszerzésről24 szóló 4. mellékletét (Agreement on Government Procurement, rövidítve: GPA).

3. A közbeszerzési intézményrendszer A közbeszerzési jog megfelelő érvényre juttatásában, ellenőrzésében több közigazgatási szerv is részt vesz. A közbeszerzések területén hatáskörrel rendelkező − legfontosabb − szervek az alábbiak: –– az állami vagyonért felelős miniszter (a nemzeti fejlesztési miniszter), –– a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, –– a Közbeszerzési Hatóság, –– a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság, –– egyéb, a közbeszerzések vonatkozásában hatáskörrel rendelkező szervek. A közbeszerzési jogszabály-előkészítés és jogalkotás az állami vagyonért felelős miniszter, vagyis a nemzeti fejlesztési miniszter hatáskörébe tartozik. Az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm.rendelet 87. §-a szerint a nemzeti fejlesztési miniszter az állami vagyonnal való gazdálkodás szabályozásáért és az állami vagyon felügyeletéért való felelőssége körében alakítja és végrehajtja a Kormány vagyongazdálkodási és közbeszerzési politikáját, irányítja és koordinálja az állami szervek, a központi közigazgatási szervek és az egyéb jogi személyek közbeszerzéseit. Ezeknek a feladatoknak a végrehajtása érdekében a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumon belül önálló helyettes államtitkárság került felállításra. A jogalkotási feladatok mellett a minisztérium és azon 24 A Kereskedelmi Világszervezetet (WTO) létrehozó egyezmény 4. melléklete: Megállapodás a kormányzati beszerzésről (WTO/GPA). [Hivatalos Lap L 336., 1994. 12. 23., 273., Hivatalos Lap magyar nyelvű különkiadás, 11. fejezet, 21. kötet, 372.]

20


belül a már említett helyettes államtitkárság látja el a hazai közbeszerzésekhez kapcsolódó uniós és nemzetközi képviseletet és koordinációs feladatokat is, bizonyos esetekben pedig a Közbeszerzési Hatósággal megosztva is gyakorol hatásköröket (például a közbeszerzési oktatás területén).

A támogatásból megvalósuló közbeszerzések ellenőrzését a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség látja el. A támogatásból megvalósuló közbeszerzések ellenőrzésének szabályait a 2007–2013 programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló 4/2011 (I. 28.) Korm.rendelet határozza meg. A hivatkozott kormányrendelet 38. § (1) bekezdése szerint alapvetően kétféle eljárástípus tartozik az említett ellenőrzés körébe: az európai uniós értékhatárokat el nem érő értékű közbeszerzési eljárás, továbbá építési beruházás, építési koncesszió esetén a háromszázmillió forintot el nem érő értékű közbeszerzési eljárás során a 39. §-t és a 39/A. §-t, az európai uniós értékhatárokat elérő vagy meghaladó értékű közbeszerzési eljárás, továbbá építési beruházás, építési koncesszió esetén a háromszázmillió forintot elérő vagy meghaladó értékű közbeszerzési eljárás esetében a 39/B-45. §-t kell alkalmazni. Az eljárás során nincs helye ugyanazon hiányt vagy hiányosságot A Közbeszerzési Hatóság egy speciális közigazgatási szerv, csak az Országgyűlésnek van alárendelve, vagyis nem tagozódik a kormányzati hierarchiába.25 A Hatóság feladata a Kbt. törvényben meghatározott célok érvényesülésének biztosítása. A Közbeszerzési Hatóság keretében Tanács működik, amely tíz tagból áll. A Tanácsban az egyes közérdekű célokat, az ajánlatkérőket és az ajánlattevőket azonos számú tag képviseli. A törvény alapelveinek és egyes közérdekű céloknak az érvényesítése a Tanácsban a következő szervezetek vagy személyek által kijelölt személyek feladata: –– a Gazdasági Versenyhivatal elnöke; –– az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter; –– a gazdaságpolitikáért felelős miniszter. A közbeszerzési eljárás ajánlatkérőinek általános érdekeit a Tanácsban a következő szervezetek vagy személyek által kijelölt személyek képviselik: –– a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség által kijelölt személy; –– a helyi önkormányzatok országos szövetségei által együttesen kijelölt személy; –– az építésügyért felelős miniszter által kijelölt személy.

25

Tátrai T. – Boros A. – Lantos O. – Juhász P.: Közbeszerzési alapismeretek, i. m.

21

A mondat nincs befejezve.

Emellett a közbeszerzések központi ellenőrzéséről és engedélyezéséről szóló 46/2011. (III. 25.) Korm. rendelet alapján a Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szervek és azon többségi állami tulajdonban lévő gazdálkodó szervezetek, amelyekben az állam nevében a tulajdonosi (részvényesi, tagsági stb.) jogokat központi költségvetési szerv vagy intézménye gyakorolja, valamint a Kormány közalapítványai közbeszerzési eljárásai tekintetében gyakorol a miniszter ellenőrzési funkciókat. Elöljáróban érdemes megjegyeznünk, hogy a jelenlegi közbeszerzési rendszerben háromféle ellenőrzés ismeretes: a hirdetményellenőrzés, az előbbiekben említett központi ellenőrzés, valamint a támogatásból megvalósuló közbeszerzések ellenőrzése.


A közbeszerzési eljárás ajánlattevőinek általános érdekeit a Tanácsban a munkáltatók országos érdekképviseletei és az országos gazdasági kamarák által kijelölt három személy képviseli. A Tanács testületi üléseit szükség szerint, de évente legalább hat alkalommal tartja. A Tanács akkor határozatképes, ha a tagok kétharmada jelen van, határozatait pedig főszabály szerint egyszerű szótöbbséggel hozza. A Hatóság elnöke –– képviseli a Hatóságot és az annak keretében működő Tanácsot; –– meghívása esetén részt vesz az Országgyűlés és bizottságainak ülésein, és ismerteti a Hatóság éves beszámolóját; –– a közbeszerzésekkel kapcsolatos gyakorlati tudnivalókról elnöki tájékoztatót ad ki; –– a halasztást nem tűrő ügyek eldöntése érdekében – a Hatóság szervezeti és működési szabályzatában meghatározottak szerint – az ülések közötti időszakban rövid úton való szavazást kezdeményez; –– gyakorolja a munkáltatói jogokat a Hatóság főtitkára, a Hatóság Titkárságának alkalmazottai, valamint a Közbeszerzési Döntőbizottság elnöke, elnökhelyettese és a közbeszerzési biztosok vonatkozásában. A Tanács tevékenységével kapcsolatos koordinációt, döntéseinek előkészítését és végrehajtását, továbbá az ennek végzéséhez szükséges adatgyűjtő, nyilvántartó, valamint adminisztratív tevékenységet a Hatóság Titkársága végzi. A Titkárságot a főtitkár vezeti. A főtitkár és a Titkárság alkalmazottai a Hatósággal állnak közszolgálati jogviszonyban, mely jogviszonyra a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvényt kell alkalmazni. A főtitkár a helyettes államtitkárnak járó illetményre, valamint egyéb juttatásokra jogosult. A közbeszerzési jogalkalmazásban kiemelt szerepet játszó Hatóság feladatait tekintve26 a Kbt. az alábbi csoportokba sorolható feladatokat nevesít: –– jogszabályalkotásra javaslattevő és jogalkalmazást elősegítő, –– nyilvántartási és közzétételi, –– szervezetalakító, –– ellenőrzési, –– oktatási és nemzetközi feladatok.27 A Tanács mellett a Hatóság keretében Közbeszerzési Döntőbizottság működik, amelynek feladata a közbeszerzésekkel és a tervpályázati eljárásokkal kapcsolatos jogsértő vagy vitás ügyek miatti jogorvoslat intézése. A Döntőbizottság a Tanács által meghatározott számú és a Hatósággal közszolgálati jogviszonyban álló közbeszerzési biztosból, valamint elnökből áll, akiket a Tanács nevez ki és ment fel.

26 A Kbt. a hatásköri szabályok tekintetében nem használja konzekvensen a Tanács, illetve a Hatóság megnevezést (ld.: Kbt. 172. §). 27 L. Részletesen: Kbt. 172. §

22


A Döntőbizottság elnökét és elnökhelyettesét a Tanács a jelen lévő tagok kétharmadának szavazatával, öt évre választja meg. A Döntőbizottság elnökhelyettesét a Tanács a közbeszerzési biztosok közül választja meg, az elnökhelyettes személyére a Döntőbizottság elnöke tesz javaslatot. A Döntőbizottság elnöke és elnökhelyettese újraválasztható. A Döntőbizottság a szervezeti és működési szabályzatában meghatározott ügyekre, ügycsoportokra kollégiumot működtet. A kollégium az egységes jogorvoslati gyakorlat biztosítása érdekében elemzi a Döntőbizottság gyakorlatát, és véleményt nyilvánít a vitás jogalkalmazási kérdésekben. A Döntőbizottság elnöke –– irányítja a Döntőbizottság munkáját; –– képviseli a Döntőbizottságot; –– elkészíti és a Tanácshoz jóváhagyásra előterjeszti a Döntőbizottság szervezeti és működési szabályzatát; –– ellenőrzi az eljárási határidők megtartását; –– a Döntőbizottság eljárását kezdeményező kérelem benyújtását követően haladéktalanul gondoskodik a kérelemmel érintett eljárás megnevezésének, tárgyának, az ügyfelek megnevezésének és a kérelem megérkezése időpontjának, továbbá a Döntőbizottság érdemi, a közbeszerzési ügy befejezését eredményező határozatának, és a szerződés megkötését engedélyező végzésének, valamint a határozat bírósági felülvizsgálata esetén a bíróság határozatának (határozatainak) közzétételéről; –– gondoskodik a kollégium véleményének a közbeszerzési biztosok általi megismeréséről. A Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóságról szóló 53/2011. (III. 31.) Korm.rendelet szerint a Főigazgatóság rendelkezik hatáskörrel bizonyos központosított közbeszerzési feladatok ellátása vonatkozásában, ellátja a külön jogszabályban foglalt elektronikus közbeszerzéssel kapcsolatos végrehajtási feladatokat, külön jogszabályban meghatározottak szerint vagy erre vonatkozó megállapodás alapján a közbeszerzésekről szóló törvény hatálya alá tartozó közbeszerzési eljárásokat bonyolít le a rendeletben meghatározott szervezetek részére, illetve végzi a központosított közbeszerzés normatíva rendszerének meghatározásával, módosításával összefüggő előkészítő feladatokat. A közbeszerzésekkel számos egyéb szerv is kapcsolatba kerül. Ide sorolhatók például azok a szervek, szervezetek, amelyek a Döntőbizottság hivatalbóli eljárását kezdeményezhetik. Ezek –– a Közbeszerzési Hatóság elnöke; –– az Állami Számvevőszék; –– a Kormány által kijelölt belső ellenőrzési szerv; –– a helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletéért felelős szerv; –– a Magyar Államkincstár; –– az alapvető jogok biztosa; –– a közbeszerzéshez támogatást nyújtó, illetve a támogatás felhasználásában jogszabály alapján közreműködő szervezet; –– a központosított közbeszerzés során ajánlatkérésre feljogosított szervezet; –– a Gazdasági Versenyhivatal; –– a kormány által az európai uniós és egyéb nemzetközi támogatások ellenőrzésére kijelölt szerv; –– az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter; –– az ügyész.

23


1) A Közbeszerzési Döntőbizottságon belül a jogorvoslati gyakorlat egységének biztosítása érdekében a közbeszerzési biztosokat magában foglaló összkollégium működik. A Közbeszerzési Döntőbizottság a szervezeti és működési szabályzatában meghatározott ügyekre, ügycsoportokra kollégiumot működtethet. A kollégium az egységes jogorvoslati gyakorlat biztosítása érdekében elemzi a Közbeszerzési Döntőbizottság gyakorlatát, és véleményt nyilvánít a vitás jogalkalmazási kérdésekben. 2) Ha a Közbeszerzési Döntőbizottság valamely eljáró tanácsa elvi kérdésben döntött, köteles a döntését Közbeszerzési Döntőbizottság elnökének bemutatni. A Közbeszerzési Döntőbizottság elnöke az elvi kérdésben hozott döntést az összkollégium elé terjeszti. 3) Amennyiben az összkollégium megállapítja, hogy a döntés vagy annak valamely része elvi jelentőségű, a döntésről vagy annak adott részéről a honlapján iránymutatást tesz közzé. 4) Amennyiben a Közbeszerzési Döntőbizottság valamely eljáró tanácsa jogkérdésben el kíván térni az iránymutatásban foglaltaktól, erről köteles a Közbeszerzési Döntőbizottság elnökét tájékoztatni. A Közbeszerzési Döntőbizottság elnöke a tervezett döntést az adott ügycsoport tekintetében illetékes kollégium vagy az összkollégium elé terjeszti, és kikéri a kollégium vagy az összkollégium véleményét. Az eljáró tanács köteles a döntéshez a kollégium vagy az összkollégium állásfoglalását bevárni, az azonban nem köti, az eljáró tanács az iránymutatástól eltérő döntést is hozhat. Az eljáró tanács és a kollégium vagy összkollégium egyetértése esetén az új iránymutatásról, illetve az iránymutatás módosításáról a Közbeszerzési Döntőbizottság a Közbeszerzési Hatóság honlapján tájékoztatást ad. 5) Enellett a Közbeszerzési Döntőbizottság elnöke a Közbeszerzési Döntőbizottság döntéshozatalát folyamatosan figyelemmel kíséri. Ha arról szerez tudomást, hogy az eljáró tanácsok ellentétes elvi alapokon nyugvó döntéseket hoztak, erről az összkollégiumot tájékoztatja. Az összkollégium a döntéshozatal egységének biztosítása érdekében állást foglal az adott jogkérdésben. Az összkollégium állásfoglalásától csak az (5) bekezdésben foglaltak szerint lehet eltérni. Az érdekképviseleti szervek számos közbeszerzési természetű kérdés tekintetében kiemelendők. Ezek elsősorban a verseny és a piaci magatartás tisztaságának biztosítása, a közbeszerzési jogalkalmazás alakítása, a kizáró okok esetében és azok igazolásánál, az ágazati közbeszerzési szabályok érvényre juttatásában, a minősített ajánlattevők hivatalos jegyzékére vonatkozó minősítési szempontok elkészítésében, az előzetes vitarendezésben, jogorvoslat kezdeményezés vonatkozásában, a Közbeszerzési Hatóság keretében működő Tanács tagjainak választásában, illetve a tervpályázati eljárásokban.

4. Ellenőrző kérdések 1) 2) 3) 4) 5)

24

Határozza meg a közbeszerzés Kbt.-ben nevesített fogalmát! Kik a közbeszerzési jogviszony alanyai? Melyek az uniós közbeszerzés legfontosabb forrása? Mikor került elfogadásra az első közbeszerzési törvényünk? Sorolja fel, milyen szervek vesznek részt a közbeszerzési politika alakításában!

A közbeszerzések általános szabályai

II. fejezet A közbeszerzések általános szabályai Tátrai Tünde A közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény (Kbt.) mint a legfontosabb jogszabály lefedi a jogterület legfontosabb eljárásjogi szabályait, foglalkozik a törvény hatályával és intézményrendszerével is. A törvény Első részében az alapvető értelmező rendelkezések, közös rendelkezések kaptak helyet, melyek a Második, Harmadik részben szabályozott eljárásokra alkalmazandók. A Második rész a nagyobb értékű beszerzések szigorúbb eljárási szabályait, a Harmadik rész a kisebb értékű beszerzések eljárási szabályait tartalmazza. A későbbiekben ismertetésre kerülő közbeszerzési értékhatárok egyben az egyes részek határait is jelentik. Azaz a közösségi értékhatárokat elérő értékű beszerzéseket a Második rész, míg az azt el nem érő, de a nemzeti értékhatárokat elérő értékű beszerzéseket a Harmadik rész szerint kell lebonyolítani. A Negyedik rész a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződés módosításával, teljesítésével kapcsolatos szabályokat ismerteti, valamint a közbeszerzések ellenőrzéséről szól. Az Ötödik rész a közbeszerzés jogorvoslati rendszeréről, eljárásrendjéről tartalmaz részletes szabályokat, majd az utolsó, Hatodik rész pedig a közbeszerzés intézményrendszere csúcsszereplője, a Közbeszerzési Hatóság (korábban Közbeszerzések Tanácsa) tevékenységét, felépítését elemzi. Jelen fejezetben a törvény I. részében található általános, közbeszerzési eljárással kapcsolatos közös rendelkezések kerülnek ismertetésre, melyek mindegyike alkalmazandó a Kbt. Második és Harmadik Részében szabályozott eljárások lefolytatása során. A rendelkezések az alapelvek, alkalmazási kör, eljárások tervezése, dokumentálása, az összeférhetetlenségi szabályok, a minősített ajánlattevők jegyzéke, a határidők számítása, a közbeszerzési terv és az éves statisztikai összegezés vagy a védett foglalkoztatóknak fenntartott szerződések, központosított közbeszerzés és további olyan lényeges témák, mint a CPV-kódok értelmezéséről szólnak. Erről lesz szó fejezetünkben.

1. Közbeszerzési alapelvek A Kbt. 1. §-ában határozza meg azon alapelveket, melyeket az ajánlatkérőnek és az ajánlattevőnek egyaránt követniük kell, melyek a következők: –– a verseny tisztasága, átláthatósága és nyilvánossága, –– esélyegyenlőség és egyenlő bánásmód az ajánlattevők számára, –– hatékony és felelős gazdálkodás, –– nemzeti elbánás.

25


A nemzeti elbánást az Európai Unióban letelepedett gazdasági szereplők és közösségi származású áruk számára, továbbá a Magyar Köztársaságnak és az Európai Közösségnek a közbeszerzések terén fennálló nemzetközi kötelezettségeinek megfelelően összhangban kell nyújtani. „2. § (5) Az Európai Unióban letelepedett gazdasági szereplők és a közösségi áruk számára nemzeti elbánást kell nyújtani a közbeszerzési eljárásban. Az Európai Unión kívül letelepedett gazdasági szereplők és a nem közösségi áruk számára nemzeti elbánást a közbeszerzési eljárásban Magyarországnak és az Európai Uniónak a közbeszerzések terén fennálló nemzetközi kötelezettségeivel összhangban kell nyújtani.” Az ezen a körön kívül eső ajánlattevőket az ajánlatkérő kizárhatja a versenyből. Annak érdekében, hogy az ajánlatkérő tájékozott legyen a nemzeti elbánás nyújtásával kapcsolatban fennálló kötelezettségeiről, „A Közbeszerzési Hatóság útmutatója Magyarországnak és az Európai Uniónak a közbeszerzések terén fennálló nemzetközi szerződéseiről”28 ad iránymutatást.

2. Értelmező rendelkezések A törvény 4. §-a tartalmazza azokat az értelmező rendelkezéseket, definíciókat, melyek ismerete elengedhetetlen a jogszabály megértéséhez. Az egyes eljárástípusok definiálása, az üzleti titok definíciója vagy az ajánlattevő és alvállalkozó meghatározása szükséges ahhoz, hogy a későbbiekben egyértelmű legyen a jogalkalmazó számára, mire utal a törvény szabályrendszere. Két példát említünk az alábbiakban. A közbeszerzési eljárás megkezdésének definíciója ahhoz szükséges, hogy egyértelmű legyen például, hogy törvényi változás esetében mely szabályok alkalmazhatók, mikor kezdődik a közbeszerzési eljárás, mely időponttól szükséges, hogy az ajánlatkérő írásban is dokumentálja eljárási cselekményeit. Ennek meghatározása tehát elengedhetetlen a közbeszerzésben, bár jogszabály a továbbiakban nem utal rá külön. 14. Közbeszerzési eljárás megkezdése: A közbeszerzés megkezdésén a közbeszerzési eljárást megindító hirdetmény feladásának időpontját, a közvetlen részvételi felhívás [38. § (1) bekezdés] megküldésének időpontját, a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás esetében pedig az ajánlattételi felhívás – a 99. § (2) bekezdése szerinti esetben a tárgyalási meghívó – megküldésének, ennek hiányában a tárgyalás megkezdésének időpontját kell érteni; A második példa a védett munkahely alábbi definíciója. Ez ahhoz szükséges, hogy egyértelmű legyen, a Kbt. 29. § (1) bekezdése szerint az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárásban való részvétel jogát a külön jogszabályban meghatározottak szerint fenntarthatja, illetőleg köteles fenntartani az olyan, védett munkahelynek minősülő szervezetek, továbbá szociális foglalkoztatási engedél�lyel rendelkező szervezetek számára, amelyek ötven százalékot meghaladó mértékben megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztatnak, valamint az olyan szociális foglalkoztatás keretében szociális intézményben ellátottakat foglalkoztató szervezeteknek, amelyek ötven százalékot meghaladó mértékben fogyatékos munkavállalókat foglalkoztatnak. 28 www.kozbeszerzes.hu

26


23. Védett munkahely: az akkreditált munkáltató általi foglalkoztatás, ha a munkáltató biztosít tranzit vagy tartós foglalkoztatást, és munkavállalóinak legalább 50%-a a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 22. §-a szerinti megváltozott munkaképességű személynek minősül. A hivatkozott, „a védett foglalkoztatók részére fenntartott közbeszerzések részletes szabályairól szóló 302/2006. (XII. 23.) Korm.rendelet” tér ki a védett foglalkoztatókkal kapcsolatos részletszabályokra. A fenti definíció és a kormányrendeleti szintű szabályok együttesen segítenek a jogalkalmazók számára a jogszabály megértésében. Az értelmező rendelkezések közül a legfontosabbakat a továbbiakban az érintett rendelkezésekhez kapcsolódóan közöljük.

3. A törvény személyi és tárgyi hatálya A törvény alkalmazási körét a Kbt. 5. §-a az alábbiak szerint határozza meg. E törvény szerint kell eljárni a közbeszerzési eljárásokban, amelyeket –– az ajánlatkérőként meghatározott szervezetek –– visszterhes szerződés megkötése céljából kötelesek lefolytatni –– megadott tárgyú és –– értékű beszerzések megvalósítása érdekében. A közbeszerzésekkel kapcsolatos jogorvoslat különös szabályaira is a Kbt. rendelkezései alkalmazandók. Az uniós értékhatárokat elérő vagy meghaladó értékű közbeszerzésekre a törvény Második részét, az ezek alatti és egyben a nemzeti értékhatárokat elérő értékű közbeszerzésekre a Harmadik részét alkalmazva kell eljárni, kivéve, ha a törvény másként rendelkezik. Másként rendelkezik például, amikor a kivételi körbe tartozó (például Kbt. 9. §) beszerzést kíván az ajánlatkérő megvalósítani. Amennyiben valamely szervezet vagy személy önként kívánja beszerzése során a Kbt.-t alkalmazni, úgy, hogy a törvény minden rendelkezését figyelembe veszi, és az előírásokat betartja tevékenysége során.

3.1. Ajánlatkérők A törvényben kétféle ajánlatkérői kör kerül megkülönböztetésre, mely nem ilyen explicit módon jelenik meg a szabályozásban. A klasszikus és közszolgáltató ajánlatkérők közötti megkülönböztetés ahhoz szükséges, hogy megértsük, miért találunk a törvény II. rész. IV. fejezetében eltérő szabályokat és speciális kormányrendeleti szintű eljárási szabályokat egy adott ajánlatkérő kör bizonyos beszerzési tárgyai vonatkozásában, melyek adott tevékenységeket érintenek.

27


Klasszikus ajánlatkérők A klasszikus ajánlatkérői kört a Kbt. 6. § határolja le, mely részben általános megfogalmazást, részben taxatív felsorolást tartalmaz. A klasszikus ajánlatkérői kör közbeszerzési eljárásai lebonyolítása során, értékhatártól függően a Kbt. II. vagy III. részét alkalmazza. Közszolgáltatók A közszolgáltató ajánlatkérői kör kizárólagos joga és úgynevezett releváns tevékenység végzése (Kbt. 114. §) alapján kerül a Kbt. hatálya alá. A közszolgáltató ajánlatkérői kör rugalmasabb szabályok szerint bonyolít le eljárásokat értékhatártól függően, a Kbt. II. részének VI–XII. fejezetét a XIV. fejezetben foglalt eltérésekkel, továbbá a III. részét alkalmazva. A közszolgáltatók tehát követik a klasszikus ajánlatkérők eljárási szabályait, s azokat a XIV. fejezetben foglalt eltérésekkel, valamint saját, a közszolgáltatók közbeszerzéseire vonatkozó kormányrendeletüket alkalmazva közbeszereznek. Ez utóbbi kormányrendelet a közszolgáltatók közbeszerzéseire vonatkozó sajátos közbeszerzési szabályokról szóló 289/2011. (XII. 22.) Korm.rendelet (a továbbiakban: Közszolgáltatói Rendelet), melyről a speciális eljárási szabályok között szólunk. A két ajánlatkérői kör azonban nem válik szét élesen, hiszen van olyan ajánlatkérő, amely állami tulajdonú vállalatként klasszikus ajánlatkérő, de releváns tevékenységének végzése során közszolgáltatóként közbeszerez. Ez azonban nem vonatkozik mindegyik beszerzésére. Ezért a XIV. fejezet és kapcsolódó Közszolgáltatói Rendelet szabályai adott tevékenységi kört érintő beszerzésekre vonatkoznak, melyek eljárási logikája, típusai, lebonyolítása nem különbözik nagymértékben a klasszikus ajánlatkérők II. és III. részben található főszabályától. Az ajánlatkérőket a Kbt. 6. §-a definiálja. Két fontosabb csoportot különböztetünk meg, –– az (1) bekezdés a)–f) pontjának hatálya alá tartozókat, melyek kötelezően a törvény hatálya alá tartoznak, valamint –– az (1) bekezdés g) és h) pontok hatálya alá tartozókat, melyek esetileg követik a közbeszerzési törvény szabályait. Kötelezően a törvény hatálya alá tartozó ajánlatkérők „6. § (1) E törvény alkalmazásában ajánlatkérők: a) a minisztérium, a Miniszterelnökség, a központosított közbeszerzés során ajánlatkérésre feljogosított szervezet;29 b) az állam, a helyi önkormányzat és minden költségvetési szerv, a közalapítvány, a helyi és országos nemzetiségi önkormányzat, a helyi önkormányzatok társulása, a helyi önkormányzat által a helyben központosított közbeszerzés keretében, valamint több helyi önkormányzat, illetve a közös hivatalhoz tartozó települések központosított közbeszerzési rendszere keretében ajánlatkérésre kizárólagosan feljogosított szervezet, a területfejlesztési önkormányzati társulás, a térségi fejlesztési tanács; 29 L.: 2011. évi CLXXXVIII. törvény 72. § (1) a), (4) a), 2012. évi CCIV. törvény 68. § (1) a), (4) a)

28


c) az a jogképes szervezet, amelyet közérdekű, de nem ipari vagy kereskedelmi jellegű tevékenység folytatása céljából hoznak létre, vagy amely ilyen tevékenységet lát el, ha az a)–d) pontokban meghatározott egy vagy több szervezet, az Országgyűlés vagy a Kormány külön-külön vagy együttesen, közvetlenül vagy közvetetten meghatározó befolyást képes felette gyakorolni vagy működését többségi részben egy vagy több ilyen szervezet (testület) finanszírozza; d) a 9. § (1) bekezdés k) pontja szerinti gazdálkodó szervezet; e) az a)–d) pontok hatálya alá nem tartozó gazdálkodó szervezet [Ptk. 685. § c) pontja], amely a 114. § (2) bekezdésében meghatározott közszolgáltatói tevékenységek valamelyikét folytatja, vagy ilyen tevékenység folytatása céljából hozták létre, és amely felett az a)–d) pontokban meghatározott egy vagy több szervezet közvetlenül vagy közvetve meghatározó befolyást képes gyakorolni, a 114. § (2) bekezdése szerinti közszolgáltatói tevékenységének biztosítása céljából lefolytatott beszerzése során.” Az a) és b) pontok alá a törvény meghatározása alapján az érintett ajánlatkérők egyértelműen besorolhatók. A c) pont esetében, melyet „közjogi szervezet”-nek nevezünk, szükség van az adott ajánlatkérő tevékenységi körének, tulajdoni viszonyainak, létrehozatala céljának ismeretére ahhoz, hogy az egyébként az a)–b) pont alapján nem közbeszerzés-köteles szervezet besorolásra kerüljön. A d) pont értelmezéséhez szükség van az úgynevezett in-house szerződések értelmezésére. A d) szerint ugyanis, ha az ajánlatkérő úgynevezett in-house szerződés keretében nem folytat le közbeszerzést, a kedvezményezett saját cégének ettől még közbeszereznie kell. Az in-house beszerzés feltételeit a Kbt. 9. § (1) bekezdés k) pontjában pontosítja a törvény. A Kbt. 9. § (1) bekezdés k) pontjában ugyanis azt határozza meg, hogy mely esetben nem tekint szerződésnek olyan megállapodásokat, melyek körülményeit részletesen leírja. Ha az alábbi feltételeknek az ajánlatkérő és az ajánlattevő megfelel, úgy nem kell közbeszerzési eljárást lebonyolítania az ajánlatkérőnek. – A Kbt. 6. § (1) bekezdés a)–d) pontja szerinti ajánlatkérőnek saját százszázalékos tulajdonában álló gazdálkodó szervezetével köti a szerződést. – A gazdálkodó szervezet felett az ajánlatkérő(k) – tekintettel a közfeladat, illetve a közszolgáltatás ellátásáért vagy ellátásának megszervezéséért jogszabályon alapuló felelősségére – a stratégiai és az ügyvezetési jellegű feladatok ellátását illetően egyaránt teljes körű irányítási és ellenőrzési jogokkal rendelkezik.– A gazdálkodó szervezet a szerződéskötést követő éves nettó árbevételének legalább 80%-a az egyedüli tag (részvényes) ajánlatkérővel vagy ajánlatkérőkkel kötendő szerződések teljesítéséből származik. Ha törvény eltérően nem rendelkezik, a szerződések határozott időre, legfeljebb öt évre köthetők, továbbá a szerződések közbeszerzési eljárás mellőzésével akkor hosszabbíthatók meg, ha az in-house beszerzések feltételrendszere továbbra is teljesül.

29


A fentiek közül az egyik legkockázatosabb elem a közfeladat és közszolgáltatás definíciója. Mivel előbbiek pontos definícióját az EU irányelvek sem tartalmazzák, ugyanakkor az ajánlatkérőnek minden esetben vizsgálnia kell ezen feltétel fennálltát, az ajánlatkérők gyakran értelmezik liberálisan a kérdést, és kötnek közbeszerzés nélkül szerződést akkor is, amikor valódi versenyre is lehetőség nyílna, közvetlen módon nem közfeladatra vagy közszolgáltatásra veszik igénybe saját tulajdonú gazdálkodó szervezeteiket. Az e) és f) pontok sorolják be azon ajánlatkérőket, akik/amelyek az előbbiek alapján nem tartoznak a Kbt. hatálya alá, de a Kbt. 114. § (2) bekezdésében meghatározott közszolgáltatói tevékenységet folytatják (melyek nem azonosak az in-house esetében definiált közfeladatokkal és közszolgáltatásokkal). Amennyiben a 114. § (2) bekezdése szerinti tevékenységet folytatja az érintett gazdálkodó szervezet, valamint felette meghatározó befolyást gyakorol a Kbt. 6. § (1) bekezdés a)–d) pontok szerinti szervezet, vagy tevékenységét különleges vagy kizárólagos jog alapján folytatja, úgy a törvény hatálya alá tartozik. A kizárólagos jog definícióját a Kbt. az alábbiak szerint pontosítja a fenti f) ponttal kapcsolatban. „6. § (4) Az (1) bekezdés f) pontja alkalmazásában különleges vagy kizárólagos jog az a jog, amely jogszabályon vagy az illetékes hatóság által kiadott közigazgatási határozaton (engedélyen) alapul, és amely alapján a 114. § (2) bekezdése szerinti valamely tevékenység folytatására egy vagy csak korlátozott számú vállalkozás szerezhet jogosultságot, és ezáltal jelentősen befolyásolja más szervezetek e tevékenységek végzésére vonatkozó lehetőségeit.” A kizárólagos jog fenti definíciója tehát az általános szabálytól eltérően, mely alapján jogszabály vagy közigazgatási határozat is elegendő a kizárólagos jog értelmezéséhez, a releváns tevékenységet végző közszolgáltató esetében további feltétellel egészül ki akkor, amikor a közszolgáltató Kbt. hatálya alá tartozását kell eldönteni. A fenti definíció alapján olyan profitorientált gazdálkodó szervezet kerül a törvény hatálya alá, mely csak azért kell, hogy közbeszerezzen, mert kizárólagos joga van tevékenysége ellátásához, melyet a 114. § (2) bekezdés felsorol. Ebben az esetben az érintett gazdálkodó szervezetnek csak azon beszerzéseit kell közbeszereznie, melyeket nem eltérő célra szerez be, mint a 114. § (2) bekezdés szerinti közszolgáltató tevékenysége. „114. § (2) Közszolgáltatói szerződésnek a 6. § (1) bekezdés a)–f) pontja szerinti azon ajánlatkérők szerződése minősül, amelyek a jelen bekezdés szerinti tevékenységek (a továbbiakban együtt: közszolgáltatói tevékenységek) valamelyikét folytatják, és amely szerződés megkötése a következőkben meghatározott egy vagy több közszolgáltatói tevékenység biztosítása céljából történik: a) ivóvíz, villamos energia, gáz vagy hőenergia termelése, szállítása vagy elosztása terén közszolgáltatás nyújtása céljából működtetett helyhez kötött hálózatok rendelkezésre bocsátása vagy üzemeltetése; vagy ilyen hálózatok ivóvízzel, villamos energiával, gázzal vagy hőenergiával történő ellátása; b) egy meghatározott földrajzi terület hasznosítása;

30


ba) kőolaj, gáz, szén vagy más szilárd tüzelőanyag feltárása, illetve kitermelése (bányászata) céljából, vagy bb) repülőtér, tengeri vagy belvízi kikötő, vagy más kikötői létesítmények – légi, tengeri vagy belvízi fuvarozók, személyszállítók részére történő – rendelkezésre bocsátása céljából; c) közszolgáltatást nyújtó hálózatok rendelkezésre bocsátása, üzemeltetése, működtetése a vasúti, automatikus rendszerekkel, villamossal, trolibusszal, autóbusszal vagy drótkötélpályán történő közlekedés terén; d) postai szolgáltatás nyújtása, vagy postai szolgáltatástól eltérő szolgáltatás nyújtása, amennyiben ez utóbbit olyan szervezet nyújtja, amely postai szolgáltatást is nyújt.” A fenti úgynevezett releváns tevékenységek azonosítására az ágazati szabályok ismeretére is szükség van, legyen szó bányászati tevékenységről vagy az egyetemes postaszolgáltatásról. Részletesen a későbbiekben szólunk a közszolgáltatók közbeszerzési kötelezettségeiről. Esetileg a törvény hatálya alá tartozó ajánlatkérők 6. § (1) E törvény alkalmazásában ajánlatkérők: f) az a)–e) pontok hatálya alá nem tartozó szervezet, amely a 114. § (2) bekezdésében meghatározott egy vagy több közszolgáltatói tevékenységét különleges vagy kizárólagos jog alapján folytatja, a 114. § (2) bekezdése szerinti közszolgáltatói tevékenységének biztosítása céljából lefolytatott beszerzése során; g) a támogatásból megvalósuló beszerzés vonatkozásában az a)–f) pontok hatálya alá nem tartozó szervezet – az uniós értékhatárt el nem érő beszerzés esetén az egyéni vállalkozó kivételével —, amelynek szolgáltatás-megrendelését, árubeszerzését vagy építési beruházását az a)–d) pontok hatálya alá tartozó egy vagy több szervezet az uniós értékhatárt elérő értékű beszerzés esetében többségi részben, a nemzeti értékhatárt elérő, de az uniós értékhatárt el nem érő értékű beszerzés esetében hetvenöt százalékot meghaladó részben közvetlenül támogatja; h) az adott beszerzés megvalósításakor az az a)–g) pontok hatálya alá nem tartozó szervezet, amely önként vagy szerződésben vállalt erre vonatkozó kötelezettség vagy külön jogszabály kötelezése alapján folytat le közbeszerzési eljárást. A g) pont szerint az ajánlatkérő a támogatásból megvalósuló beszerzés vonatkozásában a Kbt. alanyi hatálya alá kötelezően nem tartozó szervezet – az uniós értékhatárt el nem érő beszerzés esetén az egyéni vállalkozó kivételével —, amelynek szolgáltatás-megrendelését, árubeszerzését vagy építési beruházását az a)–d) pontok hatálya alá tartozó egy vagy több szervezet az uniós értékhatárt elérő értékű beszerzés esetében többségi részben, a nemzeti értékhatárt elérő, de az uniós értékhatárt el nem érő értékű beszerzés esetében hetvenöt százalékot meghaladó részben közvetlenül támogatja. A támogatás mértéke tehát összeadódik, a támogatott projekt Kbt. alá történő besorolásának alapja a teljes projekt értéke, tervezett költségvetésének mértéke, nem csak a támogatás mértéke.

31


Ez a szabály határolja be, hogy olyan ajánlatkérők is közbeszerezni kötelesek esetileg, amelyek a fentiek értelmében támogatás kaptak, a támogatott projekt erejéig a Kbt. szerint kötelesek beszerzéseiket lebonyolítani. Ez azonban nem jelenti azt, hogy minden más beszerzésük is a Kbt. hatálya alá tartozna a projekt időszakában vagy azt követően. A h) pont szerint pedig azok is a törvényt teljes egészében kell, hogy alkalmazzák, akik/amelyek maguk döntenek a törvény alkalmazása mellett. Ebben az esetben az egyetlen megkötés, hogy minden szempontból a törvényi szabályozást kötelesek követni, amennyiben alkalmazása mellett döntenek. Az előírás alkalmazására akkor is sor kerül, amikor az ajánlatkérő például nem tudja pontosan eldönteni, szükséges-e közbeszereznie, hiszen a törvény nem sorolja fel taxatívan a Kbt. hatálya alá tartozó ajánlatkérőket, azaz minden szervezetnek önállóan kell tudnia eldönteni a törvény hatálya alá tartozásáról. Amennyiben ezt nem tudja megtenni, úgy gyakori, hogy átmenetileg önkéntesen alkalmazza a törvény előírásait.

3.2. A közbeszerzés tárgyai A Kbt.-ben az alábbi beszerzési tárgyakat különbözteti meg: áru, szolgáltatás, szolgáltatási konces�szió, építési beruházás, építési koncesszió. Gyakori, hogy a szerződés több – egymással szükségszerűen összefüggő – közbeszerzési tárgyat foglal magában, ekkor a Kbt. 8. §-a szerint a meghatározó értékű közbeszerzési tárgy szerint kell a szerződést minősíteni. A beszerzés tárgyának meghatározása fontos, mivel az ajánlatkérő adott beszerzési tárgy vonatkozásában úgy tudja eldönteni, hogy milyen eljárási rezsimben bonyolítsa eljárását, azaz mely értékhatárt vegyen figyelembe az eljárás tervezése és lebonyolítása során, amennyiben azonosítani tudja a beszerzési tárgyat a fenti típusokba történő besorolással. Ez egyben le is egyszerűsíti a beszerzési tárgy meghatározását, azonban jogszabályi értelemben történik csupán a leegyszerűsítés, azaz a valóságban az áruhoz további szolgáltatások kötődhetnek és fordítva, függetlenül attól, hogy közbeszerzési értelemben csak árunak tekintjük. Az áru, szolgáltatás, építési beruházás és a szolgáltatási és építési koncesszió a törvény I. részében (Kbt. 7. §) került definiálásra. A felsoroltak közül a szolgáltatási koncesszió alkalmazására csak nemzeti rezsimben kerülhet sor, mivel ezt a beszerzési tárgyat jelenleg az irányelvek nem ismerik. További különbség, hogy a koncessziós beszerzési tárgyak, melyek valamely tevékenységgel kapcsolatos jog átengedését, kiszervezését jelentik, csak klasszikus ajánlatkérők számára alkalmazhatók, közszolgáltatók esetében nem. Ez utóbbi szabályozást várhatóan az új európai direktívák felülírják. A Kbt. 7. §-a szerint a közbeszerzés tárgyai az alábbiak lehetnek: Árubeszerzés Olyan visszterhes szerződés, amelynek tárgya forgalomképes és birtokba vehető ingó dolog tulajdonjogának vagy használatára, hasznosítására vonatkozó jognak – vételi joggal vagy anélkül történő – megszerzése az ajánlatkérő részéről. Az árubeszerzés magában foglalja a beállítást és üzembe helyezést is.

32


Építési beruházás Olyan visszterhes szerződés, amelynek tárgya a következő valamelyik munka megrendelése (és átvétele) az ajánlatkérő részéről: a) az 1. mellékletben felsorolt tevékenységek egyikéhez kapcsolódó munka kivitelezése vagy kivitelezése és külön jogszabályban meghatározott tervezése együtt; b) építmény kivitelezése vagy kivitelezése és külön jogszabályban meghatározott tervezése együtt; c) az ajánlatkérő által meghatározott követelményeknek megfelelő építmény bármilyen eszközzel vagy módon történő kivitelezése. Szolgáltatás megrendelése Árubeszerzésnek és építési beruházásnak nem minősülő – olyan visszterhes szerződés, amelynek tárgya különösen valamely tevékenység megrendelése az ajánlatkérő részéről. Építési koncesszió Olyan építési beruházás, amely alapján az ajánlatkérő ellenszolgáltatása az építmény hasznosítási jogának meghatározott időre történő átengedése vagy e jog átengedése pénzbeli ellenszolgáltatással együtt, ahol a hasznosításhoz kapcsolódó kockázatokat teljes egészében vagy legalább jelentős részben a nyertes ajánlattevő viseli. Szolgáltatási koncesszió Olyan szolgáltatás-megrendelés, amelynek alapján az ajánlatkérő a szolgáltatás nyújtásának jogát (hasznosítási jog) meghatározott időre átengedi, és ellenszolgáltatása a hasznosítási jog vagy e jog átengedése pénzbeli ellenszolgáltatással együtt, ahol a hasznosításhoz kapcsolódó kockázatokat teljes egészében vagy legalább jelentős részben a nyertes ajánlattevő viseli. A beszerzési tárgyak közül az építési beruházásokra az építési beruházások közbeszerzésének részletes szabályairól szóló 306/2011. (XII. 23.) Korm.rendelet ad részletes útmutatást, melyről a speciális eljárási szabályok keretében részletesen szólunk.

3.3. Kivételek A Kbt. legfontosabb kivételi körét, mely esetekben nem kell alkalmazni a törvény szabályait, a 9. §-a tartalmazza. Ezt a kivételi kört fedi le részben a közszolgáltatók kivételi köre a Kbt. XIV. fejezetében, majd később egészítik ki a nemzeti rezsim kivételi szabályai. A kivételek közül a legfontosabbak az alábbiak: – a minősített adatot, valamint az ország alapvető biztonsági, nemzetbiztonsági érdekeit érintő vagy a különleges biztonsági intézkedést igénylő beszerzésre (a továbbiakban: minősített beszerzési

33


eljárás) – az uniós értékhatárt elérő értékű beszerzések esetén abban az esetben, ha az Országgyűlés illetékes bizottsága e törvény alkalmazását kizáró előzetes döntést hozott; –– a védelem terén kifejezetten katonai, rendvédelmi, rendészeti célokra szánt áruk (fegyverek, lőszerek, hadianyagok) beszerzésére, szolgáltatások vagy építési beruházások megrendelésére; –– nemzetközi szerződésben, illetőleg nemzetközi egyetértési vagy együttműködési megállapodásban meghatározott külön eljárás alapján történő beszerzésre; –– a korábbiakban tárgyalt in-house beszerzésekre; –– meglévő építmény vagy egyéb ingatlan vétele vagy ingatlanra vonatkozó egyéb jognak a megszerzésére; kivéve az ilyen szerződéssel összefüggő pénzügyi szolgáltatásra irányuló (bármilyen formában, illetve tartalommal megkötött) szerződést; –– a 3. melléklet 6. csoportjába tartozó pénzügyi szolgáltatás, amely értékpapírok vagy egyéb pénzügyi eszközök kibocsátása, eladása, vétele vagy átruházása által valósul meg, vagy amely a monetáris, az árfolyam- vagy a tartalékkezelési politika vagy a központi kormányzat adósságkezelési politikájának megvalósítása érdekében pénz- vagy tőkeszerzésre irányul, továbbá a jegybanki tevékenység;– munkaszerződésre, közszolgálati, közalkalmazotti jogviszonyra, ügyészségi szolgálati jogviszonyra, bírósági jogviszonyra, igazságügyi alkalmazotti szolgálati jogviszonyra, a fegyveres szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyára –– kutatási és fejlesztési szolgáltatás megrendelésére; kivéve, ha annak eredményét kizárólag az ajánlatkérő hasznosítja tevékenységi körében, és az ellenszolgáltatást teljes mértékben az ajánlatkérő teljesíti; –– ha a szolgáltatást a 6. § (1) bekezdés a)–c) pontokban meghatározott ajánlatkérők valamelyike vagy általuk létrehozott társulás jogszabály alapján fennálló kizárólagos jog alapján nyújtja, vagy ha valamely közfeladat ellátását egy 6. § (1) bekezdés a)–c) pontja szerinti ajánlatkérő egy másik 6. § (1) bekezdés a)–c) pontok szerinti ajánlatkérőnek adja át olyan módon, hogy az az átruházó ajánlatkérőtől teljesen függetlenül és saját felelősséggel, haszonszerzési cél nélkül végzi a feladat ellátását. A felsoroltak közül az első esetében külön kormányrendeleti szabályozás áll rendelkezésünkre, melyet részletesen a speciális eljárás szabályok között tárgyalunk. A fentiek közül ez utóbbi esetében gyakori a félreértés, s kerül kiszervezésre több olyan feladat, melyet versenyben, valódi piaci körülmények között is be lehetne szerezni. A korábbiakban az építmény vagy egyéb ingatlan vételére vonatkozó egyéb jog megszerzése közbeszerzés-köteles volt, mely ugyan megváltozott, de gyakori, hogy az ajánlatkérők a korábbi gyakorlatnak megfelelően, mégis közbeszerzést terveznek erre a beszerzési tárgyra.

3.4. Közösségi értékhatárok A közbeszerzési irányelvek értelmében az uniós értékhatárokat időszakonként az Európai Bizottság állapítja meg és teszi közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában. Az egyes beszerzési tárgyakra meghatározott nemzeti értékhatárokat a költségvetési törvényben minden évben meg kell határozni. Az egyes beszerzési tárgyakra vonatkozó uniós értékhatárokat, valamint a nemzeti értékhatárokat a Közbeszerzési Hatóság a Közbeszerzési Értesítőben minden év elején közzéteszi. 1. A Kbt. II. részének – a Kbt. XIV. fejezetének kivételével történő – alkalmazásakor: Árubeszerzés esetén:

34


–– a Kbt. 6. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott ajánlatkérők esetében, valamint ezen ajánlatkérők esetében a védelem terén beszerzendő árukra akkor, ha a védelem terén a beszerzendő áru a Kbt. 2. mellékletében szerepel: 130 000 euro, azaz 35 464 000 forint; –– a Kbt. 6. § (1) bekezdése szerinti egyéb ajánlatkérő esetében, valamint a Kbt. 6. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott ajánlatkérők esetében, ha a védelem terén a beszerzendő áru a 2. mellékletben nem szerepel: 200 000 euro, azaz 54 560 000 forint. Építési beruházás esetén: –– 5 000 000 euro, azaz 1 364 000 000 forint. Építési koncesszió esetén: –– 5 000 000 euro, azaz 1 364 000 000 forint. Szolgáltatás megrendelése esetén; illetve ha a tervpályázati eljárás eredményként szolgáltatás megrendelésére kerül sor; továbbá a tervpályázati eljárás pályázati díja és a pályázóknak fizetendő díjak együttes teljes összege esetén: –– a Kbt. 6. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott ajánlatkérők esetében, ha a szolgáltatás a Kbt. 3. mellékletében szerepel, kivéve a 8. csoportba tartozó kutatási és fejlesztési szolgáltatásokat és az 5. csoportba tartozó 7524, 7525, 7526 számú távközlési szolgáltatásokat: 130 000 euro, azaz 35 464 000 forint; –– a Kbt. 6. § (1) bekezdésében meghatározott egyéb ajánlatkérő esetében, ha a szolgáltatás a Kbt. 3. mellékletében szerepel, kivéve a 8. csoportba tartozó kutatási és fejlesztési szolgáltatásokat és az 5. csoportba tartozó 7524, 7525, 7526 számú távközlési szolgáltatásokat: 200 000 euro, azaz 54 560 000 forint; –– a Kbt. 3. mellékletében a 8. csoportba tartozó kutatási és fejlesztési szolgáltatások és az 5. csoportba tartozó 7524, 7525, 7526 számú távközlési szolgáltatások, valamint a Kbt. 4. melléklete szerinti szolgáltatások esetében: 200 000 euro, azaz 54 560 000 forint. 2. A Kbt. II. részének a Kbt. XIV. fejezetével történő együttes alkalmazásakor, azaz a közszolgáltatók esetében: –– Árubeszerzés esetén: 400 000 euro, azaz 109 120 000 forint. –– Építési beruházás esetén: 5 000 000 euro, azaz 1 364 000 000 forint. –– Szolgáltatás megrendelése esetén; illetve ha a tervpályázati eljárás eredményként szolgáltatás megrendelésére kerül sor; továbbá a tervpályázati eljárás pályázati díja és a pályázóknak fizetendő díjak együttes teljes összege esetén: 400 000 euro, azaz 109 120 000 forint. A klasszikus ajánlatkérők egy csoportja (6. § (1) bekezdés a) pont) és néhány beszerzési tárgycsoport kivételével áru és szolgáltatás esetében a magasabb, 200 000 EUR értékhatár az irányadó. Ugyanez az értékhatár közszolgáltatók esetében egységesen áru és szolgáltatásra 400 000 EUR. Ebből is látható, hogy a közszolgáltatókat nemcsak lazább szabályrendszerrel, de magasabb értékhatárokkal is mentesíti az irányelvi szabályozás a közbeszerzés szabályozása során. A 4 845 000 EUR értékhatár építési beruházás és építési koncesszió esetében egységes minden ajánlatkérő esetében.

35


A közösségi értékhatárok euróban és nemzeti valutákban (például forintban) meghatározott összege az Európai Unió Hivatalos Lapjában a következő két évre vonatkozóan kerül közzétételre, melyet a Közbeszerzések Tanácsa is közzétesz a Közbeszerzési Értesítőben. Azaz nem napi árfolyamon történik az átszámítás, hanem fix forintérték kerül előírásra, a fenti euro-értékeknek megfelelően (www.kozbeszerzes.hu).30 Az uniós értékhatárok rendszere klasszikus ajánlatkérőknél nemcsak a beszerzési tárgyakhoz, hanem ajánlatkérői csoportokhoz és adott beszerzési tárgycsoportokon belül megkülönböztetett esetekhez is köthető.

3.5. A közbeszerzés értéke A közbeszerzés értékének meghatározása közbeszerzési környezetben eltér a megszokott, a beszerzés tárgyát a rendelkezésre álló fedezet vagy üzleti terve alapján kalkuláló gyakorlattól. A Kbt. 11. §-a szerint a közbeszerzés értékén a közbeszerzés megkezdésekor annak tárgyáért általában kért, illetőleg kínált – általános forgalmi adó nélkül számított – legmagasabb összegű teljes ellenszolgáltatást kell érteni, melyet becsült értéknek hívunk. A teljes ellenszolgáltatásba bele kell érteni a vételi jog átengedésének értékét. A közbeszerzés becsült értékébe be kell számítani az ajánlatkérő által a részvételre jelentkezők, az ajánlattevők részére fizetendő díjat és kifizetést (jutalékot) is amennyiben az ajánlatkérő teljesít ilyen jellegű kifizetést a részvételre jelentkezők, az ajánlattevők részére. A becsült érték alapján tehát nem a fedezet jelenti, melyről a későbbiek során még lesz szó. A rendelkezésre álló fedezet elsősorban annak megállapítására szolgál, hogy az ajánlattevő tisztában legyen vele, milyen nagyságrendben áll az ajánlatkérő rendelkezésére az a forrás, melyre a beszerzést kiírta. A becsült érték ettől különbözik, hiszen annak mértéke elvileg a piacon kínált és általában kért legmagasabb nettó ellenszolgáltatás mértéke. Ez utóbbit nem kötelező az eljárást megindító hirdetményben közzétenni. Az ajánlattevők ugyanakkor, ha a becsült érték túlzottan magas, gyakran összekeverik a fedezet és a becsült érték értelmezését. A becsült érték célja, hogy az ajánlatkérő eldöntse, mely eljárási rezsimben folytasson le egy vagy több eljárást az adott beszerzési tárgyban. A fedezet pedig annak leképezése, hogy minderre a valóságban, eljárásonként milyen összeget szán. A becsült érték megállapításának alapja, hogy a beszerzési tárgyakat a jogszabály további sajátosságok alapján tovább bontja (dolog használatára vonatkozó jog, időszakonként visszatérően, rendszeresen kötött szerződés stb.). Az áru és szolgáltatás esetében tehát olyan jellegzetességeket kell figyelembe venni a becsült érték meghatározásakor, mint az időintervallum, amire a szerződés köttetik, vagy a beszerzési tárgy rendszeresen visszatérő jellege, illetve annak tartalma. „12. § (1) Az árubeszerzés becsült értéke olyan szerződés esetében, amelynek tárgya dolog használatára, illetőleg hasznosítására vonatkozó jognak a megszerzése: a) határozott időre, egy évre vagy annál rövidebb időre kötött szerződés esetén a szerződés időtartama alatti ellenszolgáltatás; az egy évnél hosszabb időre kötött szerződés esetén pedig a szerződés időtartama alatti ellenszolgáltatás, beleértve a becsült maradványértéket is; 30 4 EZ A SZÁM? a Bizottság Közleménye a 2004/17/EK, a 2004/18/EK és a 2009/81/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv értékhatárainak megfelelő értékekről [megjelent: Hivatalos Lap C 353/01, 2011. december 3.]

36


b) határozatlan időre kötött szerződés esetén, vagy ha a szerződés időtartama kétséges, a havi ellenszolgáltatás negyvennyolcszorosa. 13. § (1) Az árubeszerzés vagy a szolgáltatás becsült értéke a rendszeresen, illetőleg az időszakonként visszatérően kötött szerződés esetében: a) az előző költségvetési év vagy tizenkét hónap során kötött azonos vagy hasonló tárgyú szerződés, illetőleg szerződések szerinti ellenszolgáltatás, módosítva a következő tizenkét hónap alatt várható mennyiségi és értékbeli változással, vagy b) az első teljesítést követő, a következő tizenkét hónap alatti vagy a tizenkét hónapnál hosszabb időre kötött szerződés, illetőleg szerződések időtartama alatti ellenszolgáltatás. (2) A közbeszerzés becsült értéke olyan szerződés esetében, amely vételi jogot is tartalmaz, a vételárral együtt számított legmagasabb ellenszolgáltatás. 14. § (1) A szolgáltatás becsült értéke olyan szerződés esetében, amely nem tartalmazza a teljes díjat: a) határozott időre, négy évre vagy annál rövidebb időre kötött szerződés esetén a szerződés időtartama alatti ellenszolgáltatás; b) határozatlan időre kötött szerződés vagy négy évnél hosszabb időre kötött szerződés esetén a havi ellenszolgáltatás negyvennyolcszorosa. (2) A szolgáltatás becsült értékének megállapításakor a következőket kell figyelembe venni: a) biztosítási szerződés esetében a fizetendő biztosítási díjat és egyéb ellenszolgáltatásokat; b) banki és egyéb pénzügyi szolgáltatás esetében a díjat, a jutalékot, kamatot és egyéb ellenszolgáltatásokat; c) a tervezést is magában foglaló szolgáltatás esetében a fizetendő díjat vagy jutalékot és egyéb ellenszolgáltatásokat.” Az építési beruházások esetében a becsült érték szabályt együttesen szükséges értelmezni a vonatkozó 306/2011. (XII. 22.) Korm.rendelet becsült érték szabályával. A Kbt. értelmében 16. § (1) Az építési beruházás becsült értéke megállapításakor a teljes beruházásért járó ellenértéket kell figyelembe venni. Annak megítéléséhez, hogy mit kell egy építési beruházásnak tekinteni, a gazdasági és egyben műszaki funkció egységét kell döntő szempontként figyelembe venni.(2) Az építési beruházás becsült értékébe be kell számítani a megvalósításához szükséges, az ajánlatkérő által rendelkezésre bocsátott áruk, illetőleg szolgáltatások becsült értékét is.” Az építési beruházások közbeszerzésének részletes szabályairól szóló 306/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet a fentieket az alábbiakkal szerint pontosítja, egészíti ki:

37


„2. § (1) Az építési beruházás becsült értékének meghatározásakor az ajánlatkérőnek az engedélyhez vagy bejelentéshez kötött építési tevékenység esetén az építési engedélyben foglaltak érvényesítésével elkészített engedélyezési terv, vagy kiviteli terv vagy egyesített engedélyezési és kiviteli terv alapján, a közbeszerzés megkezdését megelőző 12 hónapnál nem régebben készült költségvetést kell irányadónak tekinteni, amely tartalmaz az építési beruházással kapcsolatban felmerülő valamen�nyi szükséges munkatételt. Az 5. § (1) bekezdés a)–e) pontja esetében az építési beruházás becsült értékének meghatározásakor az építési beruházással kapcsolatban felmerülő valamennyi szükséges munkatételt tartalmazó, a közbeszerzés megkezdését megelőző 12 hónapnál nem régebben készült költségbecslést kell irányadónak tekinteni. (2) A Kbt. 18. § (2) bekezdése alkalmazásában ugyanazon építési beruházásnak tekintendő az építési engedélyben több megvalósulási szakaszra bontott építési beruházás is (az egyes megvalósulási szakaszokban megépített építmények, építményrészek együttesen).” Az építési beruházások becsült értékének kialakításakor –– a gazdasági és egyben műszaki funkció egységét, –– a megvalósításhoz szükséges áruk, szolgáltatások beszámítását, –– 12 hónapnál nem régebbi költségvetést, –– az építési engedélyben foglaltakat és –– a megvalósulási szakaszok egybeszámítását kell figyelembe venni. A fentiek egyben azt is jelentik, hogy építési beruházás esetében felülíródik a „legmagasabb értékű ellenszolgáltatás” főszabálya, hiszen egy reális költségvetés szolgál a becsült érték alapjául. Ennek megfelelően tehát építési beruházás esetében reálisabb, életszerűbb becsült érték meghatározás áll rendelkezésünkre. Ugyan a sokszintű szempontrendszer bonyolítja az egybeszámítási szabály értelmezését, mégis fontos, hogy ne csupán a gazdasági és műszaki funkció egységét vagy a megvalósulási szakaszok egybeszámítását kelljen alapul venni, hanem a kormányrendeleti szintű szabályozás életszerűbb megoldásokat is kínáljon az ajánlatkérők számára (például építési engedély). Több részből álló, vegyes jellegű beszerzési tárgyak esetén a főszabályok a következők. Ha az árubeszerzés, szolgáltatás vagy építési beruházás több részből áll, illetőleg több szerződés alapján kerül teljesítésre, mindegyik rész becsült értékét egybe kell számítani. Ha a szerződés árubeszerzést és szolgáltatás-megrendelést is magában foglal, a becsült érték megállapításakor az árubeszerzés és a szolgáltatás becsült értékét egybe kell számítani. Úgyszintén be kell számítani adott esetben az árubeszerzés becsült értékébe a beállítás és üzembe helyezés becsült értékét is. Az építési beruházás megvalósításához nem szükséges árubeszerzés, illetőleg szolgáltatás becsült értékét az építési beruházás becsült értékébe nem lehet beszámítani azzal a céllal, hogy ilyen módon megkerüljék e törvény alkalmazását ezen árubeszerzésre, illetőleg szolgáltatás megrendelésére. A Kbt. megkerülésének megakadályozását erősíti előbbieken túl az úgynevezett egybeszámítási szabály, mely a becsült érték szabályokat kiegészítve akadályozza meg a törvény megkerülését. Lényege, hogy tilos a törvény megkerülése céljával alkalmazni a 11–17. §-ban meghatározott becslési módszert, valamint ilyen célból a közbeszerzést részekre bontani. A részekre bontás tilalma mellett ugyanakkor érdemes a korábbi és a hatályos szabályozást összehasonlítani annak érdekében, hogy az egybeszámítást értelmezni tudjuk.

38


Korábbi szabály 18. § (1) Tilos e törvény vagy e törvény Második Része alkalmazásának megkerülése céljából a közbeszerzést részekre bontani. (2) Az ajánlatkérőnek egybe kell számítania azon hasonló áruk beszerzésére vagy szolgáltatások megrendelésére irányuló szerződések értékét, amelyekkel kapcsolatban a beszerzési igény egy időben merül fel, valamint az ugyanazon építési beruházás megvalósítására irányuló szerződések értékét. Hatályos előírás 18. § (1) Tilos e törvény vagy e törvény Második Része alkalmazásának megkerülése céljából a közbeszerzést részekre bontani. (2) Amennyiben egy építési beruházás vagy szolgáltatás-megrendelés, vagy hasonló áruk beszerzésére irányuló közbeszerzés részekre bontva, több szerződés útján valósul meg, a becsült érték meghatározásához az összes rész értékét kell figyelembe venni. A törvény indokolásának értelmében a módosítás új alapokra helyezi az arra vonatkozó szabályokat, hogy mely esetekben kell több szerződést egy közbeszerzés körébe tartozónak tekinteni és ezért értéküket egybeszámítani. Az indokolás azonban, alátámasztva az Európai Bíróság ítéleteivel, az alábbi értelmezési környezetet alakította ki: 1) A beszerzés egységének megítéléséhez a műszaki–gazdasági funkcionális egység az irányadó szempont. a) Szolgáltatások és áruk esetében az eredetileg csak építési beruházásokra alkalmazott funkcionális megközelítés szempontjai is irányadók. a) Egyéb tényezők, mint ugyanazon ajánlatkérő személye vagy hogy a különböző szerződésekben foglaltakat ugyanazon vállalkozási is tudná teljesíteni, a körülményektől függően utalhatnak egy építési beruházás fennállására, a döntő szempont azonban az építési munkák eredményének funkcionális egysége. a) Több szakaszra tagolódó projekt elemei akkor értékelhetők külön építési beruházásként, amennyiben teljes értékű és önálló műszaki–gazdasági funkció betöltésére önmagukban alkalmasak. a) Áru- és szolgáltatás-megrendelések esetében a közbeszerzés műszaki és gazdasági funkcionális egysége azon alapul, hogy a szolgáltatások vagy áruk egyetlen cél megvalósítását szolgálják, és emellett tartalmilag is hasonlóak vagy funkciójuk betöltésére együttesen alkalmasak. i) Áruk esetében hasonló áru alatt olyan termékeket kell érteni, amelyek azonos vagy hasonló felhasználásra szolgálnak (élelmiszerek, irodabútorok). Szempont, hogy tipikusan egy, az adott területen működő gazdasági szereplő tartana ilyen termékeket árukészletében. i) A szolgáltatások hasonlósága esetében elegendő, hogy általánosságban a szolgáltatások természete (a megvalósítandó munkák tervezése és annak ellenőrzése) azonos.

39


i) Nem kell azonban egybeszámítani a hasonló, de funkcionálisan nem összefüggő, eltérő célra irányuló és különállóan megvalósított szolgáltatások beszerzésének értékét akkor sem, ha az ajánlatkérő már mindkét beszerzésre rendelkezik forrással. i) Egybe kell ugyanakkor számtani azokat a szerződéseket, amelyek egyetlen célra irányulnak és tartalmilag is hasonlóak, vagy funkciójuk betöltésére együttesen alkalmasak akkor is, ha az ajánlatkérő még nem rendelkezik mindegyik szerződésre forrással. i) Nem szükséges ugyanakkor az eltérő projektekhez kötődő hasonló szolgáltatások egybeszámítása, melyek például más-más finanszírozásból származnak, feltéve, hogy sajátos körülmények, például az ajánlatkérő egy időben, összevontan bonyolítja a beszerzést. 2) Az egyetlen közbeszerzés jellemzője az időbeli összefüggés is, amely nem feltétlenül jelent egyidejűséget vagy folyamatosságot, de ha az egyes szerződések megkötése között valamilyen oknál fogva hosszabb idő telik el, az megbonthatja a szerződések egységét. Az egységként történő értékelést egyéb tényezők is alátámaszthatják, például az egységes tervezés és döntés. 3) A korábbi, a beszerzési igény egy időben történő felmerülése a továbbiakban nem lesz meghatározó a beszerzés funkcionális egységét illetően, mivel az ajánlatkérő költségvetési tervezésével összefüggő indokok nem meghatározóak a továbbiakban. 4) Többféle tárgyú szerződés esetében sem automatikus a részekre bontás lehetősége. Vannak ugyanis olyan szorosan, szükségszerűen egybe tartozó vegyes tárgyú beszerzések, amelyek részekre bontása szintén jogellenes lehet, például ha az árubeszerzés magában foglalja a beállítási és üzembe helyezési mellékszolgáltatásokat. A fentiek alapján tehát a közbeszerzések tervezése során a műszaki–gazdasági funkcionális egységre, az időbeli összefüggésre és a szükségszerűen egybe tartozó vegyes tárgyú beszerzésekre szükséges koncentrálni annak érdekében, hogy az ajánlatkérő meg tudja állapítani, mely rezsimbe (közösségi, nemzeti) tartozik a beszerzés tárgya. Az eljárási rezsim (nemzeti vagy közösségi) megállapítása tehát az egybeszámítási szabály alkalmazásával egységesen kell, hogy megtörténjen, azaz az egyes szerződések értékét nem szeparáltan kezelve kell a Kbt. értékhatárait figyelembe venni, hanem az egybeszámítási szabály alkalmazásával. Ha több – egyenként a közösségi értékhatárt el nem érő értékű – szerződés együttes értéke miatt egy adott törvényi rész (II. vagy III.) szerinti közbeszerzési eljárást kell lefolytatni, nem minősül e törvény megkerülésének, ha az egybeszámított értékű szerződéseket több, e fejezet szerinti közbeszerzési eljárásban szerzik be. Tehát, ha az eljárási rezsimet azonosította az ajánlatkérő, úgy azon belül már az ajánlatkérő darabolhatja a beszerzés tárgyát, de nem abból a célból, hogy alacsonyabb rezsimben folytassa le eljárását, vagy akár ne közbeszerzés keretében szerezzen be, hanem mert több szerződést szeretne kötni, vagy más sorrendben, ütemezésben kívánja eljárásait lebonyolítani. Egyre gyakrabban alkalmazott lehetőséget hordoz a becsült érték számítása során a 18. § (3)–(5) bekezdése. „18. § (3) A (2) bekezdéstől eltérően mindig e törvény Harmadik Része szerinti eljárás alkalmazható olyan szerződések megkötésére, amelyek becsült értéke – a (2) bekezdés alkalmazása nélkül – szolgáltatás megrendelése és árubeszerzés esetében 21 824 000 forintnál, az építési beruházások esetében pedig 272 800 000 forintnál kevesebb, feltéve, hogy ezen egybe nem számított részek összértéke nem haladja meg annak az értéknek a húsz százalékát, amit a (2) bekezdés alkalmazása esetén állapított volna meg az ajánlatkérő a teljes beszerzés becsült értékeként.

40


(4) Amennyiben a beszerzés becsült értéke a (2) bekezdés szerint az uniós értékhatárt elérné, a (3) bekezdés alapján nem alkalmazhatóak azok a rendelkezések, amelyeket e törvény Harmadik Része a törvény alkalmazása alól kivételként határoz meg [120. §]. A (3) bekezdés alkalmazásakor annak megítéléséhez, hogy a Harmadik Rész szerint milyen eljárás folytatható le, az egyes leválasztott szerződések értéke önállóan vehető figyelembe. (5) Amennyiben az ajánlatkérő egy közbeszerzési eljáráson belül teszi lehetővé a részekre történő ajánlattételt, minden rész értékét egybe kell számítani a közbeszerzés becsült értékének meghatározásakor.” A fentiek értelmében ha a fenti, (3) bekezdésben meghatározott mértéket a korábban egybeszámított beszerzési tárgyak közül egy vagy több közösen nem éri el, úgy azt vagy azokat a beszerzési tárgyakat, melyek ezen a módon leválaszthatók, elegendő nemzeti rezsimben beszerezni. Ilyenkor azonban a (4) bekezdés szerint a nemzeti rezsim kivételi köre nem alkalmazható. A részekre bontás tilalmába ugyanakkor nem ütközik az (5) bekezdés alapján, ha ajánlatkérő egybeszámítja beszerzéseit, és alakítja ki, mely eljárási rezsimben (közösségi vagy nemzeti) kell közbeszereznie, majd a meghatározott rezsimben egy eljáráson belül több részre bontja beszerzési tárgyát.

3.6. Az alkalmazandó eljárásrend Az uniós értékhatárokat elérő vagy meghaladó értékű közbeszerzésekre a törvény Második Részét, az ezek alatti és egyben a nemzeti értékhatárokat elérő értékű közbeszerzésekre a Harmadik Részét alkalmazva kell eljárni, kivéve, ha a törvény másként rendelkezik. Másként rendelkezik a közösségi értékhatárt elérő értékű beszerzéseket illetően az alábbi esetekben (Kbt. 19–20. §) A 4. melléklet szerinti szolgáltatások (azaz a kevésbé lényeges szolgáltatások) esetében a törvény Harmadik Része alkalmazható, függetlenül attól, hogy a becsült érték eléri a közösségi értékhatárt. A 4. melléklet szerinti jogi szolgáltatások megrendelése esetében az ajánlatkérőnek nem kell közbeszerzési eljárást lefolytatnia, az uniós értékhatárt elérő értékű szerződés megkötéséről azonban a külön jogszabályban meghatározott hirdetményt közzé kell tenni. Ha a beszerzés tárgya szolgáltatási koncesszió, a törvény Harmadik Része alkalmazandó, mivel az európai irányelvek nem ismerik ezt a beszerzési tárgyat, így bármilyen értékben történik beszerzése, a nemzeti rezsim szabályai szerint kell lebonyolítani az eljárást. A törvény Második Részét építési koncesszió esetében a XIII. Fejezet szerinti különös szabályoknak megfelelően kell alkalmazni, mert erre külön, speciális eljárás szabályok vonatkoznak. A tervpályázati eljárásra vonatkozó részletes szabályokat a tervpályázati eljárások szabályairól szóló 305/2011. (XII. 23.) Korm.rendelet szabályozza, ezért a Kbt. a vonatkozó kormányrendelet eltérő szabályaival alkalmazandó. Erről az építési beruházásokról szóló speciális szabályok ismertetése mellett lesz szó.

41


A 114. § (2) bekezdése szerinti tevékenységet folytató ajánlatkérőknek a 20. §-ban határolja el a törvény, hogy mely esetben kell a XIV. fejezet szerint eljárniuk, és mely esetben nem. Ez azért fontos, mert a közszolgáltatók és a klasszikus ajánlatkérők elhatárolása mellett egyértelművé kell tenni, amennyiben a beszerzési tárgy maga a releváns tevékenység folytatása céljából szükség, vagy nem állapítható meg pontosan, mi célt szolgál. Amennyiben a klasszikus és egyben közszolgáltató ajánlatkérő 114. § (2) bekezdés szerinti tevékenységéről van szó, úgy ha a beszerzés tárgya elsődlegesen a közszolgáltatói tevékenység ellátásához szükséges, úgy XIV. fejezet szerint kell eljárni, amennyiben nem vagy nem állapítható meg, úgy nem a XIV. fejezet szerinti lazább szabályok, hanem az I–XIII. fejezet szerinti szigorúbb szabályok szerint kell az ajánlatkérőnek eljárnia.

4. Az ajánlatkérőkre és a gazdasági szereplőkre vonatkozó rendelkezések A Kbt. 21. §-a előírja az ajánlatkérőknek törvény hatálya alá történő bejelentkezését, melyet a Kbt. 6. §-ának értelmezésével kell tudniuk megállapítani. Az erről készült nyilvántartás közzétételéért a Közbeszerzési Hatóság felel. A Hatóság honlapján külön felhívja a figyelmet, hogy az ajánlatkérői listának a Kbt. módosításához kapcsolódó pontosítása, új ajánlatkérőkkel történő kiegészítésére irányuló egyszeri felülvizsgálat mellett az ajánlatkérőket folyamatos kötelezettség terheli az esetleges változásokra vonatkozó értesítést illetően. A jogutód nélküli megszűnésről szóló értesítést a tájékoztató külön kiemeli, hiszen ilyen tájékoztatás hiányában az érintett szervezet indokolatlanul szerepel tovább a nyilvántartásban. Ilyen esetekben a listáról történő levételt kell a megszűnő szervezetnek kezdeményeznie. A lista felülvizsgálata tehát nem automatikus, arra az ajánlatkérőknek a törvényi változások figyelemmel kísérése mellett külön figyelniük kell. A törvény lehetővé teszi közös ajánlatkérés megvalósítását, mely esetben az ajánlatkérők egy kiválasztott ajánlatkérőt hatalmaznak meg a közbeszerzési eljárás lefolytatásával. A törvény további részletszabályokat nem határoz meg, azt az érintett ajánlatkérőkre bízza. „21. § (1) Az ajánlatkérők – kivéve a 6. § (1) bekezdés g)–h) pontja szerinti ajánlatkérőket – kötelesek az e törvény hatálya alá tartozásukról, valamint adataikban bekövetkezett változásról a Közbeszerzési Hatóságot értesíteni az e törvény hatálya alá kerülésüktől, illetve a változástól számított harminc napon belül. (2) Az ajánlatkérő más ajánlatkérőt is meghatalmazhat azzal, hogy a javára ajánlatkérőként közbeszerzési eljárást folytasson le. Ez azonban nem eredményezheti a meghatalmazást adó ajánlatkérőre e törvény alapján alkalmazandó szabályok megkerülését. (3) Több ajánlatkérő közösen is megvalósíthat egy közbeszerzést olyan módon, hogy egy maguk közül kiválasztott ajánlatkérőt meghatalmaznak a közbeszerzési eljárás lefolytatásával. (4) A (2) és (3) bekezdések szerinti esetben az eljárást megindító felhívásban fel kell tüntetni, hogy az ajánlatkérő más ajánlatkérő(k) nevében (is) folytatja le a közbeszerzési eljárást.” A részletes szabályozás elsősorban azért emeli ki a közös ajánlatkérés lehetőségét, mert a korábbiakban az ajánlatkérők közösen eljárást kezdeményezve nem tették „egycsatornássá” beszerzési eljárásukat, azaz nem tették egyértelművé, kivel kell az eljárás során az ajánlattevőknek a kapcsolatot

42


tartaniuk. A jogalkotó, hasonlóképpen az ajánlattevőkre vonatkozó szabályozáshoz, egyértelművé tette, hogy közös ajánlatkérés esetében meg kell hatalmazni akár külső szervezetet, akár valamely ajánlatkérőt. Fontos részletszabály, hogy más megbízás nem eredményezheti egyéb, például egybeszámításra vonatkozó szabályok megkerülését.

4.1. Az ajánlatkérő eljárása Az eljárások tervezése keretében a Kbt. 22. §-a értelmében az ajánlatkérő köteles közbeszerzési szabályzatot készíteni, s ennek keretében meghatározni a közbeszerzési eljárásai előkészítésének, lefolytatásának, belső ellenőrzésének felelősségi rendjét, a nevében eljáró, illetőleg az eljárásba bevont személyek, illetőleg szervezetek felelősségi körét és a közbeszerzési eljárásai dokumentálási rendjét, összhangban a vonatkozó jogszabályokkal. Ennek körében különösen meg kell határoznia az eljárás során hozott döntésekért felelős személyt, személyeket, illetőleg testületeket. Ha az ajánlatkérő nem rendelkezik közbeszerzési szabályzattal, legkésőbb az adott közbeszerzési eljárás előkészítését megelőzően kell meghatároznia a szabályzat legfontosabb, a korábbiakban felsorolt tartalmi elemeit. A közbeszerzési eljárás előkészítése, a felhívás és a dokumentáció elkészítése, az ajánlatok értékelése során és az eljárás más szakaszában az ajánlatkérő nevében eljáró, illetőleg az eljárásba bevont személyeknek, illetőleg szervezeteknek megfelelő – a közbeszerzés tárgya szerinti, közbeszerzési, jogi és pénzügyi – szakértelemmel kell rendelkezniük, azaz legalább egy olyan személynek kell lennie, aki megfelelő szakértelemmel rendelkezik. Az eljárásba bevont személyek szabályozásának keretében tárgyalja a törvény, hogy az ajánlatkérő az ajánlatok elbírálására legalább háromtagú bírálóbizottságot köteles létrehozni, amely írásbeli szakvéleményt és döntési javaslatot készít az ajánlatkérő nevében a közbeszerzési eljárást lezáró döntést meghozó személy vagy testület részére. A bírálóbizottságnak főszabályként elegendő az eljárást lezáró döntést megelőzően a bírálatra létrehozni a bírálóbizottságot, amely írásbeli szakvéleményt és döntési javaslatot készít. A bírálóbizottsági munkáról jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek részét képezik a tagok indokolással ellátott bírálati lapjai. Amennyiben a döntéshozó a bírálóbizottság javaslatától eltérő módon kíván döntést hozni az eljárás eredményéről, úgy a későbbiek során a bírálati lap és a bírálóbizottság javaslata teszi egyértelművé, személyesen ki milyen javaslatot fogalmazott meg, és ettől eltérően mire jutott a döntéshozó.

4.2. Központosított közbeszerzés A Kbt. 23. § (1) bekezdése alapján a Kormány a közbeszerzések központosított eljárás keretében történő lefolytatását rendelheti el az általa irányított vagy felügyelt szervezetek vonatkozásában, meghatározva annak személyi és tárgyi hatályát, az ajánlatkérésre feljogosított szervezetet, valamint az eljáráshoz való csatlakozás lehetőségét. A központosított közbeszerzési rendszerről, valamint a központi beszerző szervezet feladat- és hatásköréről szóló 168/2004. (V. 25.) Korm.rendelet (Központosított Rendelet) határozza meg a

43


kötelezően a központosított közbeszerzés hatálya alá tartozó szervezetek körét. Ezen szervezetek az úgynevezett kiemelt termékkör vonatkozásában csak a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (KEF) által lefolytatott közbeszerzési eljárások eredményeként kötött szerződésekhez (keret-megállapodás vagy keretszerződés) csatlakozhatnak. További központosított közbeszerző szervezetnek tekinthető az OEP az Országos Egészségbiztosítási Alapból finanszírozott beszerzések rendszere tekintetében, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ, a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet, valamint a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság. A központosított közbeszerzési rendszerek és sajátos jogszabályi háttér kialakításának feltétele jogszabályi felhatalmazás az adott ajánlatkérő vonatkozásában annak érdekében, hogy meghatározott szervezetek részére beszerezhessen, azokra speciális szabályokat alakíthasson ki, kihasználva a tervezhetőségből, méretgazdaságosságból eredő előnyöket. A modellről részletesen a keret-megállapodásos eljárás keretében szólunk. A központosított közbeszerzés helyben központosított típusa az az eset, amikor az általa irányított szervezetek vonatkozásában a helyi önkormányzat jogosult a közbeszerzéseket összevontan, helyben központosítva lefolytatni. A helyben központosított közbeszerzési eljárásokra a Kbt. és az erre a célra alkotott önkormányzati rendelet szabályait kell alkalmazni. A helyben központosításáról az önkormányzat rendeletének kötelező elemeit nem határozza meg a törvény, azonban tartalmi szempontból legalább olyan pontosan szükséges meghatározni a kereteit, mint a központosított közbeszerzésre feljogosított szervezetek saját szabályrendszerének részletezett és minden kérdésre kiterjedő saját szabályozásait. Elsősorban az együttműködés kereteinek, a kapcsolattartás, a felelősségi viszonyok határainak, korlátainak, tartalmának kialakítására van szükség. Egyértelművé kell tenni, ki milyen formában bonyolítja le a keret-megállapodásos eljárásokat, és hogy akár díj ellenében, de mely intézmény felel a második rész lebonyolításáért. Fontos például, hogy a rendelet egyértelműen kijelölje a helyben központosított közbeszerzés keretében ajánlatkérésre kizárólagosan feljogosított szervezetet; meghatározza a helyben központosított közbeszerzés szabályai szerint eljárni köteles önkormányzati költségvetési szervek körét, továbbá a többségi önkormányzati tulajdonú társaságok részére az eljáráshoz való önkéntes csatlakozás lehetőségét. Fontos a helyben központosított közbeszerzés hatálya alá tartozó áruk és szolgáltatások körének lehatárolása, folyamatos karbantartása. A későbbiekben pedig saját elektronikus katalógus létrehozására és egyre intenzívebb informatikai támogatásra számíthatunk a központosított modellek fejlődésénél, melyről az elektronikus közbeszerzés kapcsán még szólunk.

4.3. Összeférhetetlenség Az összeférhetetlenségi szabályokhoz közvetlenül kapcsolódik az eljárás előkészítésének definiálása, mely az Értelmező rendelkezések között található. E szerint „14. közbeszerzési eljárás előkészítése: az adott közbeszerzési eljárás megkezdéséhez szükséges cselekmények elvégzése, így különösen az adott közbeszerzéssel kapcsolatos helyzet- és piacfelmérés, a közbeszerzés becsült értékének felmérése, az eljárást megindító (meghirdető) hirdetmény, felhívás és a dokumentáció előkészítése.”

44


A Kbt. összeférhetetlenségi szabálya szerint „24. § (1) Az ajánlatkérő köteles minden szükséges intézkedést megtenni annak érdekében, hogy elkerülje az összeférhetetlenséget és a verseny tisztaságának sérelmét eredményező helyzetek kialakulását. (2) Összeférhetetlen és nem vehet részt az eljárás előkészítésében és lefolytatásában az ajánlatkérő nevében olyan személy vagy szervezet, amely funkcióinak pártatlan és tárgyilagos gyakorlására bármely okból, így különösen gazdasági érdek vagy az eljárásban részt vevő gazdasági szereplővel fennálló más közös érdek miatt nem képes. (3) Összeférhetetlen és nem vehet részt az eljárásban ajánlattevőként, részvételre jelentkezőként, alvállalkozóként vagy az alkalmasság igazolásában részt vevő szervezetként az ajánlatkérő által az eljárással vagy annak előkészítésével kapcsolatos tevékenységbe bevont személy vagy szervezet, ha közreműködése az eljárásban a verseny tisztaságának sérelmét eredményezheti. Az ajánlatkérő köteles felhívni az eljárás előkészítésébe bevont személy vagy szervezet figyelmét arra, ha e bekezdés alapján – különösen az általa megszerzett többlet-információkra tekintettel – a közbeszerzési eljárásban történő részvétele összeférhetetlenséget eredményezne.” A felhívás vagy a dokumentáció készítése során vagy az eljárásban egészen annak lezárásáig nincs lehetőség összeférhetetlen személy vagy szervezet bevonására, akár a felhívás megírásáról, akár annak véleményezéséről, akár a bírálatban történő szakmai segítségről legyen szó. A jelenleg hatályos összeférhetetlenségi szabály tehát a funkció tárgyilagos és pártatlan gyakorlására helyezi a hangsúlyt. Az ajánlattevői oldalon történő megjelenés, melyet az előkészítés szakaszában történő aktív közreműködés előzött meg, szintén összeférhetetlenséget eredményez. Az ajánlatkérő nevében eljáró, illetőleg az eljárásba bevonni kívánt személy vagy szervezet írásban köteles nyilatkozni arról, hogy vele szemben fennáll-e az összeférhetetlenség, amennyiben azt ajánlatkérő távolmaradási nyilatkozat keretében kéri. Lényeges, hogy minden esetben az ajánlatkérő felel az összeférhetetlenség következményeiért, függetlenül attól, hogy nem volt a megfelelő információ birtokában. Nem kell alkalmazni továbbá az összeférhetetlenségi szabályt, ha az ajánlatkérő az adott közbeszerzéssel kapcsolatos helyzet-, illetőleg piacfelmérés, a közbeszerzés becsült értékének felmérése érdekében a közbeszerzés megkezdése időpontjának megjelölése nélkül, kizárólag a felmérés érdekében szükséges adatokat közölve kért tájékoztatást vagy a támogatásra irányuló igény (pályázat) benyújtásához szükséges árajánlatot. Az eljárásba bevont személyek kapcsán lehetőség van úgynevezett hivatalos közbeszerzési tanácsadó bevonására. Részletes szabályozása a hivatalos közbeszerzési tanácsadói tevékenységről szóló 93/2011. (XII. 30.) NFM rendeletben található. Az úgynevezett hivatalos közbeszerzési tanácsadók listáját a Közbeszerzési Hatóság vezeti.

45


4.4. Gazdasági szereplőkre vonatkozó szabályok A szabályok a közös ajánlattevők vagy részvételre jelentkezők kötelezettségeiről szólnak többek között. Ennek értelmében kötelesek maguk közül egy, a közbeszerzési eljárásban a közös ajánlattevők vagy részvételre jelentkezők nevében eljárni jogosult képviselőt megjelölni, akivel az ajánlatkérő kommunikálhat. Az ajánlati biztosíték nyújtását [59. §] írja elő, a közös ajánlattevőknek a biztosítékot elegendő egyszer rendelkezésre bocsátaniuk. „25. § (1) Több gazdasági szereplő közösen is tehet ajánlatot vagy nyújthat be részvételi jelentkezést. (2) Az (1) bekezdés szerinti esetben a közös ajánlattevők vagy részvételre jelentkezők kötelesek maguk közül egy, a közbeszerzési eljárásban a közös ajánlattevők vagy részvételre jelentkezők nevében eljárni jogosult képviselőt megjelölni. (3) A közös ajánlattevők, illetve részvételre jelentkezők csoportjának képviseletében tett minden nyilatkozatnak egyértelműen tartalmaznia kell a közös ajánlattevők vagy részvételre jelentkezők megjelölését. (4) Ahol e törvény az ajánlatkérő számára az ajánlattevők vagy részvételre jelentkezők értesítését írja elő, valamint a kiegészítő tájékoztatás megadása [45. §], a hiánypótlás [67. §], a felvilágosítás [67. §] és indokolás [69–70. §] kérése esetében az ajánlatkérő a közös ajánlattevőknek (részvételre jelentkezőknek) szóló értesítését, tájékoztatását, illetve felhívását a (2) bekezdés szerinti képviselőnek küldi meg. (5) Amennyiben az ajánlatkérő ajánlati biztosíték nyújtását [59. §] írja elő, a közös ajánlattevőknek a biztosítékot elegendő egyszer rendelkezésre bocsátaniuk. Az ajánlati kötöttségnek bármelyik közös ajánlattevő részéről történt megsértése [59. § (4) bekezdése] esetén a biztosíték az ajánlatkérőt illeti meg. (6) A közös ajánlattevők a szerződés teljesítéséért az ajánlatkérő felé egyetemlegesen felelnek. (7) Az egy közös ajánlatot vagy részvételi jelentkezést benyújtó gazdasági szereplő(k) személyében az ajánlattételi vagy több szakaszból álló eljárásban a részvételi határidő lejárta után változás nem következhet be.” Az ajánlatkérő sem tekinthet el attól a kötelezettségtől, hogy a közös ajánlattevők a szerződés teljesítéséért az ajánlatkérő felé egyetemlegesen felelnek. Mivel sem az eljárás során, sem a teljesítés során változás nem következhet be a közös ajánlattevők között, ezért az ajánlattevői státusz eldöntésének az ajánlattétel vagy részvételi jelentkezés készítésekor meg kell történnie, az sem az eljárás, sem a teljesítés során nem változhat. Egy gazdasági szereplőnek a szerződés teljesítésében való részvétele arányát az határozza meg, hogy milyen arányban részesül a beszerzés tárgyának általános forgalmi adó nélkül számított ellenértékéből. Szigorú ugyanakkor a hazai szabályozás, ugyanis közös ajánlattevőnek tekinti automatikusan (26. §) a 25%-ot meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozót is. Ez a feltétel pedig kapcsolatban van az egyetemleges felelősség vállalásával is, mely nem megkerülhető, azaz ha szükséges, akár az eljárás során is megtörténhet az érintett alvállalkozó átminősítése ajánlattevővé.

46


A közbeszerzési eljárás eredményeként megkötendő szerződés teljesítése érdekében indokolt (Kbt. 27. §), ezért az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárásban történő részvételt gazdálkodó szervezet alapításához kötheti. Ebben az esetben a dokumentációban szükséges megadni a létrehozandó gazdálkodó szervezettel kapcsolatos követelményeket, amelyek kizárólag a jogi formával, a jegyzett tőke minimális – a szerződés értékével arányosan meghatározott – összegével, a gazdálkodó szervezet tevékenységi körével, valamint tevékenységének ellenőrzésével függhetnek össze. Ebben az esetben is irányadó, hogy az ajánlattevők személye nem változhat, azaz ennek megfelelően a projekttársasági tulajdonosi viszonyai sem változhatnak.

4.5. A verseny biztosítása A verseny biztosítása keretében a Kbt. tiltja az úgynevezett „többszörös megjelenést”. „28. § (1) Az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező ugyanabban a közbeszerzési eljárásban – részajánlat-tételi lehetőség biztosítása esetén ugyanazon rész tekintetében – a) nem tehet másik ajánlatot más ajánlattevővel közösen, illetve nem nyújthat be másik részvételi jelentkezést más részvételre jelentkezővel közösen, b) más ajánlattevő, illetve részvételre jelentkező alvállalkozójaként nem vehet részt, c) más ajánlatot benyújtó ajánlattevő, illetve más részvételi jelentkezést benyújtó részvételre jelentkező szerződés teljesítésére való alkalmasságát nem igazolhatja [55. § (5) bekezdés].” Az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező csak egy státuszban jelenhet meg egy eljárásban vagy több rész esetében egyazon részen belül. Ennek értelmében egy eljárásban vagy ugyanazon részen belül nem tehet másik ajánlatot más ajánlattevővel közösen, illetve nem nyújthat be másik részvételi jelentkezést más részvételre jelentkezővel közösen, nem vehet részt más ajánlattevő, illetve részvételre jelentkező alvállalkozójaként, és nem igazolhatja más ajánlatot benyújtó ajánlattevő, illetve más részvételi jelentkezést benyújtó részvételre jelentkező szerződés teljesítésére való alkalmasságát. Ez azonban csak az ajánlattevőkre és a részvételre jelentkezőkre vonatkozik, azaz egy alvállalkozó több ajánlattevő nevesített alvállalkozójaként is megjelenhet, vagy kapacitást biztosító szervezete lehet. Amennyiben az ajánlatkérő az általa lefolytatott eljárás során, a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) 11. §-a vagy az Európai Unió Működéséről szóló Szerződés 101. cikke szerinti rendelkezések nyilvánvaló megsértését észleli, vagy azt alapos okkal feltételezi, köteles azt – a Tpvt. bejelentésre vagy panaszra vonatkozó szabályai szerint – jelezni a Gazdasági Versenyhivatalnak. Ajánlatkérőnek tehát saját belátása szerint kell a Tpvt. és a Kbt. szabályainak megfelelnie.

4.6. Fenntartott szerződések Az Értelmező rendelkezések körében tárgyalt védett munkahelyek számára az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárásban való részvétel jogát fenntarthatja, melyről a korábbiakban részletesen szóltunk.

47


„29. § (1) Az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárásban való részvétel jogát a külön jogszabályban meghatározottak szerint fenntarthatja vagy köteles fenntartani az olyan, védett foglalkoztatónak minősülő szervezetek, védett szervezeti szerződést kötött szervezetek, továbbá szociális foglalkoztatási engedéllyel rendelkező szervezetek számára, amelyek ötven százalékot meghaladó mértékben megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztatnak, valamint az olyan szociális foglalkoztatás keretében szociális intézményben ellátottakat foglalkoztató szervezeteknek, amelyek ötven százalékot meghaladó mértékben fogyatékos munkavállalókat foglalkoztatnak. Erre a tényre az eljárást megindító felhívásban az ajánlatkérőnek hivatkoznia kell.” A fenntartás jogát tehát már az eljárást megindító hirdetményben deklarálni kell, melytől a későbbiek során sem tekinthet el az ajánlatkérő.

5. Közzététel, adatszolgáltatás, tervezés A nyilvánosságra vonatkozó kötelezettségeket a Kbt. 30–31. §-ai tartalmazzák. A 30. § a kötelező hirdetményeket érinti, míg a 31. §-ban további közzétételi kötelezettséget ír elő a törvény. Ennek megfelelően ajánlatkérő honlapján vagy amennyiben későbbiekben létrejön és működik, úgy a Közbeszerzési Hatóság Közbeszerzési Adatbázisában történő közzétételt propagálják. A kötelezettségek érintik a közbeszerzési tervet, módosításait, jogorvoslati információkat, szerződéseket, a szerződés teljesítésére vonatkozó adatokat, illetve az úgynevezett éves statisztikai összegezést. A vonatozó információknak 5 éven keresztül nyilvánosan elérhetőknek kell lenniük. Amennyiben az ajánlatkérő nem felel meg a nyilvánosságra vonatkozó szabályoknak, úgy megsérti a Kbt. nyilvánosságra vonatkozó rendelkezését. A fentiek közül a közbeszerzési terv az éves tervező első lépése, míg az előző év közbeszerzési tevékenységének összefoglalóját az éves statisztikai összegezés célozza. Az ajánlatkérő éves statisztikai összegezését a közbeszerzési és tervpályázati hirdetmények feladásának, ellenőrzésének és közzétételének szabályairól, a hirdetmények mintáiról és egyes tartalmi elemeiről, valamint az éves statisztikai összegezésről szóló 92/2011. (XII. 30.) NFM rendeletben található mintának megfelelően köteles elkészíteni éves beszerzéseiről, és a tárgyévet követő év május 31. napjáig kell megküldenie azt a Közbeszerzési Hatóságnak, melynek elmulasztása felhívást, figyelmeztetést, majd jogorvoslati eljárást von maga után. A közbeszerzési tervnek az éves statisztikai összegezéssel ellentétben nincs kötelező formája, annak tartalmát az ajánlatkérő döntésének megfelelően alakítja ki. Elkészítése legkésőbb április 15. napjáig kell, hogy megtörténjen az adott évre tervezett közbeszerzéseikről. A közbeszerzési tervet az ajánlatkérőnek legalább öt évig meg kell őriznie. A közbeszerzési terv és módosításai nyilvánosak, melyeket ajánlatkérőnek szintén közzé kell tennie. A terv nem jelenti az abban szereplő eljárások kötelező lefolytatását, annak módosítása, kiegészítése az ajánlatkérő döntésétől függ. A nyilvánosságra vonatkozó szabályok része továbbá azon hirdetmények definiálása, melyek arra szolgálnak, hogy az ajánlatkérő korábban értesítse a piacot egy későbbiekben elindítandó eljárásának részleteiről. A Kbt. 32. §-a szabályozza az előzetes összesített tájékoztató (közszolgáltatók esetében időszakos előzetes tájékoztató) feladásával kapcsolatos szabályokat. Ez egy lehetőség, melynek értelmében a költségvetési év kezdetét követően az ajánlatkérő az erre a célra kialakított közösségi hirdetménymintának megfelelően előzetes összesített tájékoztatót készíthet az adott évre, illetőleg az elkövetkező legfeljebb tizenkét hónapra a közösségi értékhatárokat elérő tervezett beszerzéseiről.

48


Közzététele nem vonja maga után az abban megadott közbeszerzésre vonatkozó eljárás lefolytatásának kötelezettségét, de lehetőséget biztosít az eljárások minimális hosszának csökkentésére.A jogszabály itt definiálja a közbeszerzési hirdetmények mindegyikében megjelenő úgynevezett CPV-kód (Common Procurement Vocabulary, azaz Közös Közbeszerzési Szójegyzék) értelmezését. Ez a kód azonosítja a beszerzési tárgyat, melynek kódrendszere és annak értelmezése elérhető a közös közbeszerzési szószedetről (CPV) szóló 2195/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról és a közbeszerzési eljárásokról szóló 2004/17/EK és 2004/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a CPV felülvizsgálata tekintetében történő módosításáról szóló 213/2008/EK rendelet mellékleteként (2007. november 28.) a www.kozbeszerzes.hu-n.

6. Az eljárás dokumentálása A Kbt. 34. §-a főszabálya, hogy a közbeszerzési eljárás előkészítésétől az eljárás alapján kötött szerződés teljesítéséig terjedően a közbeszerzési eljárást folyamatosan írásban kell dokumentálni. Az eljárás előkészítésével, lefolytatásával és a szerződés teljesítésével kapcsolatban keletkezett összes iratot, adatot a közbeszerzési eljárás lezárulásától, illetőleg a szerződés teljesítésétől számított öt évig (jogorvoslati eljárás esetében annak jogerős befejezéséig, de legalább az említett öt évig) meg kell őrizni. (30. § (2) bekezdése). Az ajánlatkérő köteles a Közbeszerzési Hatóság vagy az illetékes ellenőrző, vagy más illetékes szervek kérésére a közbeszerzéssel kapcsolatos iratokat megküldeni, vagy részükre elektronikus hozzáférést biztosítani.Az írásbeliség definícióját a Kbt. 35. § (2) bekezdése határozza meg: „35. § (2) Az írásbeli nyilatkozatok – ahol kifejezetten valamely kapcsolattartási formát e törvény nem kíván meg – teljesíthetőek: a) az (5) bekezdésre figyelemmel postai vagy közvetlen kézbesítés útján; b) faxon; c) elektronikus úton.” Az ajánlatkérő előírhatja valamely kapcsolattartási forma alkalmazását, amely azonban nem sértheti a gazdasági szereplők esélyegyenlőségét; a kizárólag elektronikus úton történő nyilatkozattétel – az elektronikus árlejtés esetének kivételével – nem követelhető meg az ajánlattevőktől. A Kbt. változatos formában írja elő a megküldés módját. Az összegezés például csak telefaxon vagy elektronikus úton küldhető, a postai küldés kizárt. Az írásbeliség biztosítását tehát a fenti formában a Kbt. esetenként pontosan meghatározza. Az elektronikus kommunikációra vonatkozó főszabály az alábbi: „36. § (1) Az eljárási cselekmények elektronikusan is gyakorolhatók. A közbeszerzési eljárási cselekmények elektronikus gyakorlásának módjáról külön Korm.rendelet rendelkezik, amely e törvény rendelkezéseitől az eljárási cselekmények elektronikus gyakorlása miatt szükséges mértékben eltérhet. (2) Ahol e törvény a közbeszerzési eljárás során jegyzőkönyv készítését írja elő, ez a követelmény a közjegyző jelenlétében lefolytatott cselekmények esetében közokiratba foglalással is teljesíthető.

49


(3) Ahol e törvény vagy e törvény, illetve a felhatalmazása alapján megalkotott külön jogszabály alapján az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárás során valamely dokumentum benyújtását írja elő, a dokumentum – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – egyszerű másolatban is benyújtható. Az ajánlatkérő előírhatja az olyan nyilatkozat eredeti vagy hiteles másolatban történő benyújtását, amely közvetlenül valamely követelés érvényesítésének alapjául szolgál (különösen: bankgarancia vagy kezességvállalásról szóló nyilatkozat). Az ajánlatkérő a nem magyar nyelven benyújtott dokumentumok ajánlattevő általi felelős fordítását is köteles elfogadni.” A dokumentumok benyújtásának módja szorosan összekapcsolódik az elektronikus közbeszerzés témájával, mivel külön kormányrendeletben meghatározott módon, amennyiben megfelelő elektronikus adatbázis áll rendelkezésre, úgy a dokumentum benyújtása nem írható elő. Ennek részletes szabályait tartalmazza a közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról szóló 310/2011. (XII. 23.) Korm.rendelet. A közbeszerzési eljárások tárgyát tekintve gyakran alkalmazandó elektronikus, hatósági nyilvántartások köréről és internetes elérhetőségéről a Közbeszerzési Hatóság útmutatót ad ki. Az adminisztráció csökkentését szolgálja a minősített ajánlattevők hivatalos jegyzéke, melynek lényege, hogy a Közbeszerzési Hatóság által meghatározott feltételeknek, kritériumoknak megfelelő ajánlattevők felvételt nyerhetnek a KH által vezetett jegyzékbe, s ezzel kevesebb adminisztratív kötelezettséget kell teljesíteniük az ajánlattétel során. A Hatóság a Kbt. 172. §-a (2) bekezdésének eb) pontja értelmében vezeti és közzéteszi a minősített ajánlattevők jegyzékét, illetve meghatározza a minősítési szempontokat és az igazolási módjait. A közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról szóló 310/2011. (XII. 23.) Korm.rendelet 19. § (1) bekezdése és 20. § (2) bekezdése értelmében a Hatóság által vezetett jegyzék közhiteles, melyet elektronikus formában honlapján is közzétesz. A Hatóság által a Kbt. alapján vizsgált minősítési szempontok a következők: Kizáró okok: A minősített ajánlattevők esetében nem állnak fent: –– a Kbt. 56. § (1) bekezdésének a)–d), illetve f)–i) pontjaiban és k) pontjában, valamint –– a Kbt. 56. § (2) bekezdésében, továbbá –– a Kbt. 57. § (1) bekezdésének a)–f) pontjaiban meghatározott körülmények. b) Pénzügyi, gazdasági alkalmasság: A minősített ajánlattevő saját vagy jogelődje mérleg szerinti eredménye a jegyzékbe kerülést megelőző 2 üzleti évben nem volt negatív.A felvételi/újraigazolási kérelem benyújtását megelőző 30 napnál nem régebbi pénzintézeti nyilatkozatai értelmében fizetési kötelezettségeinek időben eleget tesz, valamint a pénzintézeti nyilatkozatok kiadását megelőző 1 évben nem volt sorban állás a számláin. c) Műszaki, szakmai alkalmasság: A minősített ajánlattevő rendelkezik legalább egy, kizárólag saját nevére kiadott minőségirányítási tanúsítvánnyal (kizárólag árubeszerzés, illetve szolgáltatás-megrendelés esetén), melyet az európai

50


szabványsorozatnak megfelelő független, bármely nemzeti rendszerben akkreditált (hazai vagy nemzetközi) szervezet tanúsított. A minősített ajánlattevő rendelkezik a Közbeszerzési Hatóság által az adott beszerzési tárgy vonatkozásában a meghatározott értékhatárt meghaladó értékű referenciával árubeszerzés, illetve szolgáltatás-megrendelés esetében a tárgyévet megelőző 3, építési beruházás esetén a tárgyévet megelőző 5 év mindegyikében. A későbbiekben mind a kizáró okokról, mind az alkalmassági kritériumokról szót ejtünk. A minősített ajánlattevőnek, amennyiben a fentieknek megfelelt ugyan, szintén külön kell igazolnia a szerződés teljesítésére való alkalmasságát a közbeszerzési eljárásban, ha az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárásban a KH által előírt minimális követelményekben meghatározott minősítési szempontokhoz képest szigorúbban állapítja az ajánlattevő pénzügyi és gazdasági, valamint műszaki, illetőleg szakmai alkalmasságának feltételeit és igazolását. Az ajánlatkérőnek a szigorúbban meghatározott követelményekre kifejezetten utalnia kell a hirdetményben (felhívásban). Mivel szinte mindegyik hirdetmény ennél pontosabban, konkrétabban fogalmaz, így a minősített ajánlattevői rendszer nem váltja be a hozzá fűzött reményeket, nem mérsékli rendszerszinten az ajánlattevők adminisztrációját. A határidők számítása A Kbt. 15. §-a a határidők számításának általános szabályait tartalmazza. Ennek keretében a napokban, hónapokban vagy években megállapított határidőbe vagy időtartamba a kezdőnap nem számít bele. Kezdőnap az a nap, amelyre a határidő megkezdésére okot adó cselekmény vagy egyéb körülmény esik. A hónapokban vagy években megállapított határidő azon a napon jár le, amely számánál fogva a kezdőnapot követő napnak megfelel; ha ez a nap a lejárat hónapjában hiányzik, a hónap utolsó napján. Ha a határidő utolsó napja nem munkanapra esik, a határidő csak az ezt követő legközelebbi munkanapon jár le. A hirdetményben (felhívásban) megjelölt határidő a hirdetmény (felhívás) feladását követő napon kezdődik.

51


52

A közbeszerzési eljárások lefolytatásának szabályai

III. fejezet A közbeszerzési eljárások lefolytatásának szabályai Tátrai Tünde

1. Az uniós értékhatárt elérő értékű közbeszerzések szabályai A Kbt. II. része az uniós vagy közösségi értékhatárt elérő értékű beszerzések eljárási szabályait tartalmazza. A VI–XI. fejezetig a eljárásokhoz köthető legfontosabb eljárási cselekmények bemutatása történik. A XII. fejezet az egyes eljárástípusok sajátos szabályait tartalmazza, mely egyben kiegészíti a VI–XI. fejezet szabályait. A II. rész végén, a XIV. fejezetben pedig a közszolgáltatókat érintő speciális szabályok kaptak helyet, melynek valódi eljárási szabályai külön Korm.rendeletben kaptak helyet. A főszabály, hogy a közbeszerzési eljárás során nem lehet áttérni egyik eljárási fajtáról a másikra. Ha a közbeszerzési eljárás eredménytelen, az ajánlatkérő – az egyes eljárási fajták alkalmazására vonatkozó szabályok szerint – új eljárás kiírásáról határozhat, de beszerzési kötelezettsége az eredménytelen eljárást követően nincs, ha úgy dönt, hogy nem kívánja beszerezni az adott beszerzési tárgyat. Az alábbiakban bemutatásra kerülő eljárástípusok azonosítása érdekében szükséges az egy- és kétszakaszos eljárások közötti különbség definiálása. A közbeszerzési eljárásban eljárástípustól és eljárásszakasztól függően ajánlattevőt vagy részvételre jelentkezőt különböztetünk meg, melyre az Értelmező rendelkezések között is találunk definíciót. Amennyiben egyszakaszos eljárásról van szó, úgy az ajánlatkérő egy szakaszban vizsgálja az ajánlattevő alkalmasságát és értékeli ajánlatát. A kétszakaszos eljárások lényege ezzel szemben az, hogy az első szakaszban a részvételre jelentkezők szűrése történik aszerint, hogy milyen minimális alkalmassági követelményeket írt elő az ajánlatkérő, illetve milyen kötelező és választható kizáró okoknak felel meg a részvételre jelentkező. Ajánlattevő tehát akkor válik a részvételre jelentkezőből, amennyiben bejutott a második szakaszba, ahol ajánlatot tehet. A közbeszerzési eljárás alaptípusai a következők: –– nyílt eljárás, –– meghívásos eljárás, –– versenypárbeszéd, –– tárgyalásos eljárás. A többi eljárástípus a fenti négy eljárástípushoz kötődik, azt megelőzi (tervpályázati), ezek valamelyikéből áll (keret-megállapodásos eljárás). Ezeket az alaptípusokat tárgyalja a törvény először. Klasszikus ajánlatkérők esetében szabadon alkalmazható a nyílt és meghívásos eljárás, a tárgyalásos és versenypárbeszéd csak a törvényben meghatározott feltételekkel, míg közszolgáltatók tárgyalásos

53


eljárás is szabadon bonyolíthatnak. A nyílt és a meghívásos eljárásban az ajánlatkérő a felhívásban és a dokumentációban meghatározott feltételekhez, az ajánlattevő pedig az ajánlatához kötve van. A felek közötti valódi kommunikáció tárgyalásos és versenypárbeszéd esetében engedélyezett, ami egyben azt is jelenti, hogy az ajánlattevő ajánlati kötöttsége nem áll be az ajánlattételt követően azonnal, hiszen a tárgyalás során lehetőség van a beszerzési tárgy módosulására és egyben az ajánlat módosítására is. A fenti eljárástípusok közül a nyílt eljárás egy szakaszból áll, ahol a kizáró oki ellenőrzés és az alkalmasságvizsgálat együttesen történik az ajánlat tartalmi értékelésével. A hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás is az egyszakaszos eljárások körébe tartozik, de tekintettel arra, hogy nem hirdetménnyel induló eljárásról beszélünk, így kivételes esetben az ajánlattevő(k) közvetlen meghívásával, kizáró oki és alkalmassági ellenőrzésével, majd a tárgyalás(ok) lefolytatásával szintén egy szakaszban zajlik le az eljárás. A továbbiakban a hirdetménnyel induló, azaz nyilvánosan közzétett eljárásokra helyezzük a hangsúlyt. Két szakaszból áll a meghívásos és a hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás. A részvételi szakaszban főszabályként a nyílt eljárás szabályait kell alkalmazni, néhány kivételtől eltekintve. A részvételre jelentkezőnek a részvételi felhívásban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kell részvételi jelentkezését elkészítenie és benyújtania, hasonlóan a nyílt eljáráshoz. A jelentkező itt is köteles igazolni, hogy nem tartozik a kizáró okok hatálya alá, továbbá a szerződés teljesítéséhez szükséges pénzügyi és gazdasági, valamint műszaki, illetőleg szakmai alkalmasságát és az erre vonatkozó igazolásokat a részvételi jelentkezésben kell megadnia. A részvételi jelentkezések elbírálása során az ajánlatkérőnek meg kell vizsgálnia, hogy a jelentkezések megfelelnek-e a részvételi felhívásban, illetőleg kiegészítő irataiban (dokumentációban), valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek. A részvételre jelentkezéseket a lehető legrövidebb időn belül kell az ajánlatkérőnek elbírálnia és azt követően a részvételi szakaszról szóló összegezést, azaz praktikusan az eljárás eredményét a jelentkezőnek eljuttatni. Ha a részvételi szakasz eredményes, az összegezés eljuttatását követően öt munkanapon belül az ajánlatkérő köteles az írásbeli ajánlattételi felhívást egyidejűleg megküldeni az alkalmasnak minősített jelentkezőknek. Az ajánlatok elbírálása során az ajánlatkérőnek meg kell vizsgálnia, hogy az ajánlatok megfelelnek-e a meghatározott feltételeknek is, és az értékelést követően az eljárást lezáró döntést meghozni, majd az összegezést eljuttatni az ajánlattevőknek. Az úgynevezett háromszakaszos eljárások a versenypárbeszéd és az előminősítési eljárás lehetnek. . A versenypárbeszéd, a részvételi és ajánlattételi szakasz között egy további párbeszédes szakaszt is megkülönböztet, mely lehetővé teszi, hogy ezalatt a felek véglegesítsék a beszerzés tárgyát, és a harmadik szakaszban erre tegyenek ajánlatot. Speciálisnak tekinthető továbbá a közszolgáltatók esetében alkalmazható előminősítési eljárás, mely az „udvari beszállítói rendszer”-be való bekerülés feltételéül minősítést tesz lehetővé, azaz a

54


rendszer hatálya alatt minden jelentkező folyamatos ellenőrzését kell biztosítani, azaz nem csak az eljárás megindításakor. Így már csak az eleve alkalmasakat versenyezteti a következő kétszakaszos eljárásban az ajánlatkérő. Ez a megoldás sok adminisztrációt igényel, viszonylag kevés hazai példát ismerünk alkalmazására.

1.1. Hirdetmények Az ajánlatkérőnek a hirdetményt a lehető leggyorsabban és a legmegfelelőbb módon kell megküldenie – a Közbeszerzési Hatóságon keresztül – az Európai Unió Kiadóhivatalának. A Közbeszerzési Hatóság Hirdetményellenőrzési Főosztálya a hirdetményt kötelezően ellenőrzi. Hazánkban a hirdetmény feladására és kötelező hirdetményellenőrzésére, a vonatkozó díj megfizetésére vonatkozó szabályokat a közbeszerzési és tervpályázati hirdetmények feladásának, ellenőrzésének és közzétételének szabályairól, a hirdetmények mintáiról és egyes tartalmi elemeiről, valamint az éves statisztikai összegezésről szóló 92/2011. (XII. 30.) NFM rendelet tartalmazza. A közösségi rezsimben indított eljárások vonatkozásában a hirdetmény közzétételén főszabályként az Európai Unió Hivatalos Lapjában és egyben a hirdetmények elektronikus napilapjában (a továbbiakban: TED-adatbank) történő közzétételt kell érteni.31 Az ajánlatkérőnek az eljárást megindító hirdetményt a 2004/17/EK és a 2004/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelveknek megfelelő, közbeszerzési eljárások keretében megjelenő, a közbeszerzési hirdetmények közzétételére használandó hirdetményminták létrehozásáról és az 1564/2005/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2011. augusztus 19-i 842/2011/EU bizottsági rendeletben meghatározott minta szerinti (www.kozbeszerzes.hu) hirdetmény útján kell közzétennie. Az Európai Uniós Kiadóhivatala a hirdetményt a Közbeszerzési Hatóságtól történő feladást követően legkésőbb öt napon belül teszi közzé. Az Európai Uniós Kiadóhivatala visszaigazolást küld a megküldött hirdetmények közzétételéről, megjelölve a közzététel időpontját. A hatályos szabályok szerint csak elektronikus úton nyílik lehetőség a hirdetmények feladására Az előzetes összesített tájékoztatót tartalmazó hirdetmény, a közbeszerzési eljárást megindító hirdetmény és az eljárás eredményéről szóló tájékoztatót tartalmazó hirdetmény az ajánlatkérő által választott hivatalos nyelven teljes terjedelmében kerül közzétételre az Európai Unió Hivatalos Lapjában és a TED-adatbankban, továbbá a hirdetmények lényeges elemeinek összefoglalását az Európai Unió hivatalos nyelvein is közzéteszik azzal, hogy egyedül az ajánlatkérő által választott hivatalos nyelven készült és megküldött szöveg hiteles. A Kbt. szerinti főszabály alkalmazása kötelez minden esetben, melynek értelmében. „2. § 6) A közbeszerzési eljárás nyelve a magyar, az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárásban lehetővé teheti – de nem követelheti meg – a magyar helyett más nyelv használatát is.” Az ajánlati felhívást tartalmazó hirdetményt magyar nyelven minden esetben el kell készíteni.

31 A hirdetmény a Közbeszerzési Értesítőben is megjelenik.

55


Az esélyegyenlőség érdekében az ajánlatkérő a hirdetményt más módon is közzéteheti, például saját honlapján azzal, hogy erre a hirdetménynek az Európai Unió Kiadóhivatala részére történő feladását követően kerülhet csak sor. A Kbt. 38. §-a felsorolja a hirdetményminta tartalmát, melyet az ajánlatkérőnek ki kell töltenie minden egyes eljárást megindító hirdetménye esetében, melyet a fentiekben ismertetett hirdetményminta-rendeletek tartalmaznak. Egy és kétszakaszos eljárások esetében is ugyanannak a hirdetménymintának az alkalmazása irányadó. A hirdetményminták azon csoportjának címét, melyek közszolgáltatók részére állnak rendelkezésre, az „egyes ágazatokban” toldattal látták el. A közbeszerzés tárgyára vonatkozó adatokat az eljárást megindító felhívásban úgy kell megadni, hogy annak alapján a gazdasági szereplők meg tudják ítélni, hogy az eljárásban tudnak-e ajánlatot tenni. A főszabály az, hogy az eljárást megindító felhívásnak minden esetben biztosítania kell, hogy annak alapján a gazdasági szereplők egyenlő eséllyel megfelelő ajánlatot tehessenek, illetve részvételi jelentkezést nyújthassanak be. Az ajánlati felhívás tartalmának megismeréséhez a 2. számú Ajánlati/részvételi felhívás című közösségi hirdetményminta jelenti a kereteket. A hirdetményben az ajánlatkérő köteles megadni a közbeszerzés tárgyát, illetőleg mennyiségét, melyet úgy is meg lehet határozni, hogy az ajánlatkérő a legalacsonyabb vagy a legmagasabb mennyiséget vagy értéket közli, és kiköti az ettől való eltérés lehetőségét, előírva az eltérés százalékos mértékét. Az eltérés mértéke vagy +, vagy – lehet, mindkét irányba való eltérést a szabályozás nem tesz lehetővé. Az ajánlatkérőnek törekednie kell arra, hogy a közbeszerzés egy részére történő ajánlattételt is biztosítson, de az erre vonatkozó kötelező előírás a közelmúltban módosításra került. Az ajánlati felhívásban szerepelnie kell, hogy az ajánlattevő tehet-e többváltozatú (alternatív) ajánlatot. Ebben az esetben az ajánlatkérőnek az ajánlati felhívásban vagy a dokumentációban meg kell határoznia, hogy a változatoknak milyen minimum követelményeknek, illetőleg közbeszerzési műszaki leírásnak kell megfelelniük, és azokat milyen egyéb követelmények szerint kell elkészíteni. Az ajánlatkérő köteles az ajánlati felhívásban ellenszolgáltatása teljesítésének feltételeit megadni, illetőleg a vonatkozó jogszabályokra hivatkozni. Ha a közbeszerzést az Európai Unióból származó forrásból is támogatják, az ajánlatkérő köteles az ajánlati felhívásban az érintett projektre (programra) vonatkozó adatokat röviden megadni. Az ajánlati felhívásban meg kell adni a dokumentáció rendelkezésre bocsátásának módját, határidejét, annak beszerzési helyét és pénzügyi feltételeit is. Az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban előírhatja, hogy a dokumentáció átvétele, letöltése az eljárásban való részvétel feltétele. Ha több ajánlattevő közösen tesz ajánlatot, vagy alvállalkozó is bevonásra kerül, akkor elegendő, ha az ajánlattevők egyike vagy az alvállalkozók egyike veszi át a dokumentációt. (54. §) A hatályos szabályok szerint a dokumentáció az eljárás során ingyenes, legfeljebb a nyertes ajánlattevőre vonatkozóan lehet előírni fizetési kötelezettséget az eljárást megindító hirdetményben. Az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban előírhatja, hogy a nyertes ajánlattevővel kötendő szerződésben biztosítékot kell kikötni. Az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban előírhatja, hogy a nyertes ajánlattevővel kötendő szerződés teljesítését sajátos – a jogszabályokkal összhangban álló – feltételekhez, így különösen szociális, illetőleg környezetvédelmi, minőségbiztosítási feltételekhez köti.

56


Amennyiben a hirdetményben nincs olyan pont, mely a fenti tartalom valamely részének közlését előírná, úgy a VI. További információk körében kell azt az ajánlatkérőnek megjelenítenie a hirdetményben. Az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban köteles előírni, hogy az ajánlatban, illetve a részvételi jelentkezésben meg kell jelölni a) a közbeszerzésnek azt a részét (részeit), amelynek teljesítéséhez az ajánlattevő (részvételre jelentkező) alvállalkozót kíván igénybe venni;b) az ezen részek tekintetében a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozókat, valamint a közbeszerzésnek azt a százalékos arányát, amelynek teljesítésében a megjelölt alvállalkozók közre fognak működni. (40. §) A fent idézett 40. § szerint az ajánlattevő által a teljesítésbe közvetlenül bevont alvállalkozók közül a tíz százalékot meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozókat az ajánlattevő köteles nevesíteni, a többi alvállalkozóval kapcsolatban csak tevékenységi kör megjelölésére kötelezhető. Ezt egészíti ki az a szabály, mely szerint a több szakaszból álló eljárások részvételi szakaszában az előbbi, alvállalkozókról szóló nyilatkozatot az ajánlattevő az eljárás ajánlattételi szakaszában módosíthatja, ebben az esetben ismét be kell nyújtania nyilatkozatát arról, hogy nem vesz igénybe a kizáró okok hatálya alá eső alvállalkozót [87. § (1) bekezdés d) pontja, 91. § (1) bekezdés d) pontja, 107. § (4) bekezdés e) pontja]. A módosítás így lehetővé teszi, az alkalmasság igazolásának „érintése nélkül”, hogy további alvállalkozók kerüljenek nevesítetten bevonásra már az eljárás, nem pedig utólag, a teljesítés során.

1.2. Ajánlattételi és részvételi határidő, a felhívás és dokumentáció módosítása, visszavonása Az ajánlatkérő az ajánlattételi és részvételi határidőt minden esetben úgy köteles meghatározni, hogy – tekintettel a szerződés tárgyára, a benyújtandó ajánlat összetettségére, valamint az ajánlattevők, részvételre jelentkezők által benyújtandó dokumentumok körére – elegendő idő álljon rendelkezésre az ajánlat, illetve a részvételi jelentkezés összeállításához és benyújtásához. Az egyes határidőket a XII. fejezet, továbbá a Közszolgáltatói Rendelet eljárás-specifikus szabályai eljárásonként egyedileg tartalmazzák. Az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban meghatározott ajánlattételi vagy részvételi határidőt – indokolt esetben – egy alkalommal meghosszabbíthatja, melynek korlátja, hogy a határidőt nem lehet rövidíteni. Ha az eljárást megindító felhívást hirdetményben közzétették, az eredeti határidő lejárta előtt hirdetményben kell közzétenni a módosított határidőt és a határidő meghosszabbításának indokát. A nem hirdetménnyel induló eljárásokban az eredeti határidő lejárta előtt egyidejűleg, közvetlenül kell tájékoztatni az ajánlattételre, illetve részvételre felhívott gazdasági szereplőket. Az ajánlati felhívás, valamint a dokumentáció módosítása esetén az ajánlattételi határidőt meg kell hosszabbítani. Az új határidőt úgy kell meghatározni, hogy minden esetben megfelelő időtartam, de legalább a módosító hirdetmény feladásának napjától a törvény által előírt minimális ajánlattételi határidő fele rendelkezésre álljon az ajánlat benyújtására. Ha ez a megfelelő időtartam az eredeti ajánlattételi

57


határidő alapján is rendelkezésre áll, akkor az eredeti határidőt nem kell meghosszabbítani. A határidő fele tehát a választóvonal, az ajánlatkérőnek ezt kell kalkulálnia minden esetben. Amennyiben kizárólag a dokumentáció módosul, és az ajánlattételi határidőt nem kell meghosszabbítani, nem kell hirdetményt közzétenni, elegendő a módosításról vagy a módosított dokumentáció rendelkezésre bocsátásáról közvetlenül tájékoztatni azokat a gazdasági szereplőket, akik a dokumentációt átvették. Ha ez a változtatás azonban nagyobb terjedelmű, a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt dokumentációt az 50–51. §-ok bekezdéseinek értelemszerű alkalmazásával kell rendelkezésre bocsátani, azért további ellenértéket nem lehet kérni. A meghívásos és a hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás, valamint a versenypárbeszéd ajánlattételi szakaszában az ajánlatkérő az ajánlattételi határidő lejártáig az ajánlattételre felhívott gazdasági szereplők közvetlen és egyidejű tájékoztatásával módosíthatja az ajánlattételi felhívást és a dokumentációt (ismertetőt). A meghívásos eljárás ajánlattételi szakaszában nem módosítható az ajánlattételi felhívás vagy a dokumentáció olyan eleme, amely már a részvételi felhívásban is szerepelt, ami logikus, hiszen az első szakasz felhívását visszamenőleg már nem lehet módosítani. Az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívást az ajánlattételi, illetve részvételi határidő lejártáig visszavonhatja. A meghívásos és a hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás ajánlattételi szakaszában, valamint a versenypárbeszéd párbeszéd és ajánlattételi szakaszában az ajánlatkérő az ajánlattételi felhívást az ajánlattételi határidő lejártáig és csak akkor vonhatja vissza, ha az ajánlattételi felhívás megküldését követően – általa előre nem látható és elháríthatatlan ok következtében – beállott lényeges körülmény miatt a szerződés megkötésére vagy a szerződés megkötése esetén a teljesítésre nem lenne képes. Ebben az esetben az ajánlatkérőnek az eljárást eredménytelenné kell nyilvánítania. Ebben a formában a második szakasz önkényes, automatikus eredménytelenné nyilvánítását kívánja megakadályozni a szabályozás.

1.3. Kiegészítő tájékoztatás Bármely gazdasági szereplő, aki az adott közbeszerzési eljárásban részvételre jelentkező vagy ajánlattevő lehet – a megfelelő ajánlattétel vagy részvételi jelentkezés érdekében —, az eljárást megindító felhívásban, több szakaszból álló eljárás esetén az ajánlattételi felhívásban, valamint a dokumentációban (ismertetőben) foglaltakkal kapcsolatban írásban kiegészítő (értelmező) tájékoztatást kérhet az ajánlatkérőtől vagy az általa meghatározott szervezettől. A kiegészítő tájékoztatást a kérés beérkezését követően ésszerű határidőn belül, de az ajánlattételi határidő lejárta előtt legkésőbb hat nappal, gyorsított eljárás esetén legkésőbb négy nappal, hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban legkésőbb három nappal, a közbeszerzési eljárások részvételi szakaszában pedig a részvételi határidő lejárta előtt legkésőbb négy nappal kell megadni Fontos kisegítő szabály, hogy ha a kiegészítő tájékoztatás iránti kérelmet az előbbiekben jelzett válaszadási határidőt megelőző negyedik, gyorsított vagy hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban harmadik napnál később nyújtották be, a kiegészítő tájékoztatást az ajánlatkérőnek nem kötelező megadnia, de megadhatja, amennyiben úgy ítéli meg, hogy a későn érkezett kérdés megválaszolása a megfelelő ajánlattételhez, illetve részvételre jelentkezéshez szükséges. Az ajánlatkérő – ha a válaszadáshoz és a válasz figyelembevételéhez nem áll megfelelő idő rendelkezésre – ilyenkor is

58


élhet az ajánlattételi vagy részvételi határidő meghosszabbításának lehetőségével, melynek rugalmas, hirdetmény közzétételét nem igénylő szabályáról az alábbiakban szólunk. Az ajánlatkérő az ajánlattételi határidőt meghosszabbíthatja, ha a kiegészítő tájékoztatást nem tudja határidőben megadni, melyről valamennyi ajánlattevőt haladéktalanul, írásban és egyidejűleg értesíteni kell. Az ajánlattételi határidő meghosszabbításának lehetőségével az ajánlatkérő csak akkor élhet, ha az ajánlati felhívásban előírta, hogy a dokumentáció megvásárlása vagy átvétele az eljárásban való részvétel feltétele. Azokat az ajánlattevőket, akik az ajánlattételi határidő meghosszabbításakor még nem vásároltak, illetve vettek át dokumentációt, a dokumentáció átadásával egyidejűleg kell erről a körülményről írásban tájékoztatni. Nem szükséges tehát a fentieknek megfelelően hirdetmény közzététele, bár a hirdetmény egy elemének módosulásáról van szó. A kiegészítő tájékoztatás teljes tartalmát az ajánlattevők számára hozzáférhetővé kell tenni, illetőleg meg kell küldeni. A tájékoztatás nem eredményezheti az ajánlati felhívásban és a dokumentációban foglaltak módosítását, hibajavításra ugyanakkor lehetőséget biztosít a törvény, amennyiben ajánlatkérő kiegészítő tájékoztatásban közli, hogy –– a dokumentáció (ismertető) valamely eleme semmis, –– ha a dokumentáción belül ugyanaz az adat, információ több ponton eltérően szerepel, vagy –– a dokumentáció valamely eleme eltér az eljárást megindító felhívástól, a több szakaszból álló eljárás ajánlattételi felhívásától vagy a törvénytől. A dokumentáció semmisnek nyilvánított eleme, előírása a közbeszerzési eljárásban és a közbeszerzési szerződésben nem alkalmazandó. Kiegészítő tájékoztatás nyújtható konzultáció formájában is, melyek a helyszíni bejárásra vonatkozó szabályokkal azonosak. A részleteket ezzel kapcsolatban az ajánlati felhívásban kell megadni, s a konzultációról szóló jegyzőkönyvet öt napon belül meg kell küldeni a konzultáción részt vevő ajánlattevőknek, valamint az ajánlattevők számára egyben hozzáférhetővé kell tenni. Nem számít tehát, hogy részt vett-e valamely gazdasági szereplő a helyszíni bejáráson, az információhoz azonos módon kell hozzájutnia minden, a dokumentációt megvásárló gazdasági szereplőnek.

1.4. A közbeszerzés tárgya és a közbeszerzési műszaki leírás Az eljárást megindító felhívásban az ajánlatkérő köteles megadni a közbeszerzés tárgyát és mennyiségét. A közbeszerzés mennyiségét úgy is meg lehet határozni, hogy az ajánlatkérő a legalacsonyabb vagy a legmagasabb mennyiséget vagy értéket közli, és kiköti az ettől való eltérés lehetőségét, előírva az eltérés százalékos mértékét. Az eltérés csak egy irányban történhet, azaz +/- egységes kezelésére az eljárást megindító hirdetményben nincs lehetőség. A rész-ajánlattétel vonatkozásában az ajánlatkérő köteles megvizsgálni beszerzését abból a szempontból, hogy a beszerzés tárgyának jellege lehetővé teszi-e a közbeszerzés egy részére történő ajánlattétel biztosítását. Amennyiben a beszerzés tárgyának természetéből adódóan részajánlat-tételi lehetőség biztosítható, az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban – feltéve, hogy az gazdasági, műszaki és minőségi, vagy a szerződés teljesítésével kapcsolatos más szempontokat figyelembe véve sem ésszerűtlen – lehetővé teheti a közbeszerzés egy részére történő ajánlattételt, illetve részvételre jelentkezést. A fentiek értelmében tehát a kötelező rész-ajánlattétel biztosítása változott, már nem olyan szigorúak a hazai előírások.

59


Többváltozatú ajánlattétel lehetősége esetén az ajánlatkérőnek az eljárást megindító felhívásban vagy a dokumentációban meg kell határoznia, hogy a változatoknak milyen minimumkövetelményeknek és közbeszerzési műszaki leírásnak kell megfelelniük, és azokat milyen egyéb követelmények szerint kell elkészíteni. Az eljárást megindító felhívásban szerepelnie kell, hogy az ajánlattevő tehet-e többváltozatú (alternatív) ajánlatot. Az ajánlatok különféle módon történő árazása és annak alternatív ajánlatként történő beadása ugyanarra a műszaki tartalomra és technológiára nem tekinthető különböző változatnak. A viszonylag ritka alkalmazás oka pontosan az, hogy nehéz lehatárolni, különösen műszaki szempontból, mit tekint az ajánlatkérő külön változatnak, melyet előre kell egyértelművé tennie, nem csak az ajánlatok beérkezését követően. A műszaki leírás azoknak a műszaki előírásoknak az összessége, amelyet különösen az ajánlattételhez szükséges dokumentáció tartalmaz, és amelyek meghatározzák a közbeszerzés tárgya tekintetében megkövetelt jellemzőket, amelyek alapján a közbeszerzés tárgya olyan módon írható le, hogy az megfeleljen az ajánlatkérő által igényelt rendeltetésnek. A közbeszerzési műszaki leíráshoz kötődő szabványok, ajánlások, engedélyek irányadó szabályaira is kitérnek az értelmező rendelkezések annak érdekében, hogy az ajánlatkérő a dokumentáció műszaki tartalmának meghatározásakor minél pontosabban tudja megjelölni igényeit, ugyanakkor ne korlátozhassa a versenyt műszaki indokokkal. A műszaki leírás vonatkozásában a Korm.rendelet további lényeges kifejezések értelmezését tartalmazza a témához kötődően az alábbiak szerint: „a) európai műszaki engedély: az áru használati alkalmasságának kedvező műszaki elbírálása, amely az építési munkákra vonatkozó alapvető követelményeknek az áru belső tulajdonságai és a meghatározott alkalmazási és használati feltételek szerinti teljesítésén alapul; az európai műszaki engedélyt az Európai Unió tagállama által e célra kijelölt tanúsító szervezet bocsátja ki; b) közös műszaki előírás: olyan műszaki előírás, amelyet az Európai Unió tagállamai által elismert eljárásnak megfelelően állapítottak meg, és az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétettek; c) műszaki ajánlás: európai szabványügyi szervezet által nem szabványként kiadott bármely dokumentum, amelyet a piaci igények kielégítésére, szabályozott eljárás szerint dolgoztak ki; d) szabvány, nemzeti szabvány, európai szabvány, nemzetközi szabvány: a nemzeti szabványosításról szóló törvényben meghatározott fogalmak.” A szabványosításról szóló 1995. évi XXVIII. törvény 4. § (1) bekezdés szerint a szabvány elismert szervezet által alkotott vagy jóváhagyott, közmegegyezéssel elfogadott olyan műszaki (technikai) dokumentum, amely tevékenységre vagy azok eredményére vonatkozik, és olyan általános és ismételten alkalmazható szabályokat, útmutatókat vagy jellemzőket tartalmaz, amelyek alkalmazásával a rendező hatás az adott feltételek között a legkedvezőbb. A Kbt. 48. §-a szerint főszabály, hogy az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban vagy a dokumentációban köteles megadni a közbeszerzés tárgyára vonatkozó közbeszerzési műszaki leírást. Az ajánlatkérő a közbeszerzési műszaki leírást nem határozhatja meg oly módon, hogy egyes

60


ajánlattevőket, illetőleg árukat az eljárásból kizár, vagy más módon indokolatlan és hátrányos vagy előnyös megkülönböztetésüket eredményezi. Ennek hiányában ajánlatkérő nem biztosítja az esélyegyenlőséget, s indokolatlanul előnyös megkülönböztetést tesz, függetlenül eredeti szándékától. A műszaki leírás meghatározására és tartalmára vonatkozó részletes szabályokat a közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról szóló 310/2011. (XII. 23.) Korm.rendelet (Alkalmassági Rendelet) külön jogszabály határozza meg. Nem szerencsés külön rendeletben szabályozni a kérdést, különösen úgy, hogy a korábbiakban a törvény részét képezték a részletszabályok is. A közbeszerzési műszaki leírás az építési beruházási munkák tervezése, számítása és kivitelezése, valamint a termék alkalmazása tekintetében az európai szabványokat közzétevő nemzeti szabványokra, európai műszaki engedélyre, közös műszaki előírásokra, nemzetközi szabványokra, az európai szabványügyi szervezetek által kidolgozott műszaki ajánlásra, ezek hiányában nemzeti szabványokra, nemzeti műszaki engedélyre, illetve nemzeti műszaki előírásokra történő hivatkozással a „vagy azzal egyenértékű” kifejezés szerepeltetése mellett; vagy teljesítmény, illetve funkcionális követelmények megadásával. történik. Ha a közbeszerzés tárgyának egyértelmű és közérthető meghatározása szükségessé tesz meghatározott gyártmányú, eredetű, típusú dologra, eljárásra, tevékenységre, személyre, illetőleg szabadalomra vagy védjegyre való hivatkozást, a leírásnak tartalmaznia kell, hogy a megnevezés csak a tárgy jellegének egyértelmű meghatározása érdekében történt, és a megnevezés mellett a „vagy azzal egyenértékű” kifejezést kell szerepeltetni. A környezetvédelmi jellemzők esetében hivatkozható ökocímkék vonatkozásában az Alkalmassági Rendelet közöl részletes szabályokat.

1.5. Dokumentáció Az ajánlatkérő dokumentációt köteles készíteni, amely egyebek mellett tartalmazza a szerződéstervezetet vagy szerződéses feltételeket eljárástól függően. A dokumentáció tartalmazza az ajánlat részeként benyújtandó igazolások, nyilatkozatok jegyzékét. „Kbt. 49. § (1) Az ajánlatkérő – a megfelelő ajánlattétel elősegítése érdekében – dokumentációt, versenypárbeszéd esetén ismertetőt köteles készíteni, a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban pedig dokumentációt készíthet. A dokumentáció egyebek mellett tartalmazza a szerződéstervezetet, kivéve tárgyalásos eljárásban és versenypárbeszéd esetén, ahol az ajánlatkérő jogosult szerződéstervezet helyett csak az általa ismert szerződéses feltételeket meghatározni (szerződéstervezet és szerződéses feltételek a továbbiakban együtt: szerződéstervezet). (2) A dokumentáció tartalmazza az ajánlat elkészítésével kapcsolatban az ajánlattevők részére szükséges információkról szóló tájékoztatást, valamint az ajánlat részeként benyújtandó igazolások, nyilatkozatok jegyzékét. A dokumentációban ajánlott igazolás- és nyilatkozatminták szerepelhetnek. Amennyiben a dokumentációt már a részvételi szakaszban rendelkezésre bocsátják, a közbeszerzési eljárás részvételi szakaszára vonatkozóan is tartalmazhat tájékoztatást. Építési beruházás megvalósítására vonatkozó közbeszerzési eljárásban a megfelelő ajánlattétel, továbbá az ajánlatok

61


érdemi összehasonlítása érdekében az ajánlatkérő köteles a közbeszerzés tárgyára vonatkozó, annak megfelelő árazatlan költségvetést az ajánlattevők rendelkezésére bocsátani.” Az ajánlatkérő köteles gondoskodni arról, hogy a dokumentáció az ajánlati felhívást tartalmazó hirdetmény közzétételének napjától kezdve az ajánlattételi határidő lejártáig magyar nyelven – ha az eljárás nyelve nem magyar, akkor magyar nyelven is – rendelkezésre álljon. Építési beruházás megvalósítására vonatkozó közbeszerzési eljárásban a megfelelő ajánlattétel, továbbá az ajánlatok érdemi összehasonlítása érdekében az ajánlatkérő köteles a közbeszerzés tárgyára vonatkozó, annak megfelelő, árazatlan költségvetést az ajánlattevők rendelkezésére bocsátani. A dokumentáció tartalma nem lehet ellentétes a hirdetmény tartalmával. Az esetleges eltérés esetén a hirdetmény tartalma irányadó. A dokumentáció nem határozhat meg olyan többletkövetelményeket, melyek alkalmasak a verseny szűkítésére, úgymint új alkalmassági követelmények, feltételek, melyeket a hirdetményben is közzé kellett volna tennie. Az ajánlatkérő előírhatja, hogy a dokumentációt ajánlatonként vagy részvételi jelentkezésenként legalább egy ajánlattevőnek, részvételre jelentkezőnek vagy az ajánlatban, illetve részvételi jelentkezésben megnevezett alvállalkozónak át kell vennie vagy elektronikus úton el kell érnie. Ha a dokumentáció megküldését kérik, és az ajánlatkérő nem tette a dokumentációt térítésmentesen és teljes terjedelmében közvetlenül elektronikus úton az ajánlattevők számára hozzáférhetővé, az ajánlatkérő vagy az általa meghatározott szervezet a kérelem kézhezvételétől számított két munkanapon belül köteles ennek eleget tenni. A dokumentáció ellenértékét az annak előállításával és az ajánlattevők részére történő rendelkezésre bocsátásával kapcsolatban a közbeszerzési eljárásra tekintettel felmerült költséget alapul véve kell megállapítani, melyet azonban csak a nyertes ajánlattevő köteles meghatározott feltételek szerint megfizetni. „124. § (4) Az ajánlatkérő csak az eljárás nyertesével kötheti meg a szerződést, vagy – a nyertes visszalépése esetén – az ajánlatok értékelése során a következő legkedvezőbb ajánlatot tevőnek minősített szervezettel (személlyel), ha őt az ajánlatok elbírálásáról szóló írásbeli összegezésben megjelölte.” A fentiek alapján tehát a dokumentációt bármely érdekelt gazdasági szereplő térítésmentesen átveheti, elérheti. Hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban, valamint a 122/A. § szerinti eljárásban a dokumentációért ellenérték nem kérhető. Építési beruházás és szolgáltatás megrendelése esetében az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban előírhatja, hogy az ajánlattevő tájékozódjon az adózásra, a környezetvédelemre, valamint köteles előírni, hogy tájékozódjon a munkavállalók védelmére és a munkafeltételekre vonatkozó olyan kötelezettségekről, amelyeknek a teljesítés helyén és a szerződés teljesítése során meg kell felelni. Ehhez a dokumentációban köteles megadni azoknak a szervezeteknek (hatóságoknak) a nevét és címét (elérhetőségét), amelyektől az ajánlattevő megfelelő tájékoztatást kaphat.

62


1.6. Alkalmasság Az eljárást megindító hirdetményben meg kell jelölni azokat a feltételeket, hogy mely szintet, képességet, szakembert, tapasztalatot, intézkedést kell tudnia igazolni az ajánlattevőnek, részvételre jelentkezőnek ahhoz, hogy várhatóan el tudja látni feladatát. A közbeszerzési eljárásban csak olyan gazdasági szereplő tehet ajánlatot, amely megfelel az ajánlatkérő által támasztott –– gazdasági és pénzügyi helyzetre, –– szakmai tapasztalatra és képzettségre, –– műszaki és technikai feltételekre, –– minőségbiztosítási vagy környezetgazdálkodási szabványokravonatkozó minimális követelményeknek (alkalmassági követelmények), és nem áll kizáró ok hatálya alatt. Az ajánlatkérő eljárást megindító felhívásában köteles az eljárásban legalább egy az a)–c) pontok (műszaki, illetve szakmai alkalmasság), valamint legalább egy a d) pont (pénzügyi és gazdasági alkalmasság) szerinti körülményre vonatkozó alkalmassági követelményt előírni. Az ajánlatkérőnek az alkalmassági követelmények meghatározását a közbeszerzés tárgyára kell korlátoznia, és azokat – a közbeszerzés becsült értékére is tekintettel – legfeljebb a szerződés teljesítéséhez ténylegesen szükséges feltételek mértékéig lehet előírni. Az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező pénzügyi és gazdasági, valamint műszaki és szakmai alkalmassága megítélésének módját a közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról szóló 310/2011. (XII. 23.) Korm.rendelet (a továbbiakban: Alkalmassági Rendelet) tartalmazza. Az előírt alkalmassági követelményeknek a közös ajánlattevők vagy közös részvételre jelentkezők együttesen is megfelelhetnek, illetve azon gazdasági, pénzügyi helyzetre vonatkozó kritériumoknak, amelyek értelemszerűen kizárólag egyenként vonatkoztathatóak a gazdasági szereplőkre, elegendő, ha közülük egy felel meg. Az Alkalmassági Rendelet áru, szolgáltatás és építési beruházás esetében egységesen sorolja fel a pénzügyi, gazdasági alkalmassági kritériumokat, melyeket ajánlatkérők előírhatnak. Műszaki szakmai alkalmassági feltételeket minden egyes beszerzési tárgyra külön-külön sorolja fel az alkalmazható kritériumokat. A szabályozás korlátos olyan szempontból, hogy közösségi eljárásrendben ezeket a lehetőségeket kell alkalmazni, például pénzügyi, gazdasági kritériumként az alábbiak szerint írhatók elő illetve igazolhatók: „Korm.r. 14. § (1) Az ajánlattevőnek, illetve a részvételre jelentkezőnek a szerződés teljesítéséhez szükséges pénzügyi és gazdasági alkalmassága árubeszerzés, építési beruházás, valamint szolgáltatás megrendelése esetén igazolható a) pénzügyi intézménytől származó, legfeljebb az eljárást megindító felhívás feladásától – nem hirdetménnyel induló eljárásokban megküldésétől – visszafelé számított kettő évre vonatkozóan kérhető, erről szóló nyilatkozattal, attól függően, hogy az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező

63


mikor jött létre, illetve mikor kezdte meg tevékenységét, amennyiben ezek az adatok rendelkezésre állnak; b) saját vagy jogelődje számviteli jogszabályok szerinti beszámolójának – vagy annak meghatározott részének – benyújtásával (ha a gazdasági szereplő letelepedése szerinti ország joga előírja közzétételét); amennyiben az ajánlatkérő által kért beszámoló a céginformációs szolgálat honlapján megismerhető, a beszámoló adatait az ajánlatkérő ellenőrzi, a céginformációs szolgálat honlapján megtalálható beszámoló csatolása az ajánlatban, illetve részvételi jelentkezésben nem szükséges; c) az előző legfeljebb három üzleti évre vonatkozóan kérhető, teljes – általános forgalmi adó nélkül számított – árbevételéről, illetve ugyanezen időszakban a közbeszerzés tárgyából származó – általános forgalmi adó nélkül számított – árbevételéről szóló nyilatkozatával, attól függően, hogy az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező mikor jött létre, illetve mikor kezdte meg tevékenységét, amennyiben ezek az adatok rendelkezésre állnak; d) az eljárást megindító felhívásban meghatározott, szakmai felelősségbiztosításának fennállásáról szóló igazolással.” A műszaki, szakmai alkalmassági követelmények esetében a leggyakrabban alkalmazott igazolási módok: „(3) Az ajánlattevőnek és részvételre jelentkezőnek a szerződés teljesítéséhez szükséges műszaki, illetve szakmai alkalmassága szolgáltatás megrendelése esetén – figyelemmel annak jellegére, mennyiségére, rendeltetésére, továbbá arra, hogy az alkalmasságot különösen a szakértelemre, hatékonyságra, tapasztalatra és megbízhatóságra tekintettel lehet megítélni – igazolható a) az eljárást megindító felhívás feladásától – nem hirdetménnyel induló eljárásokban megküldésétől – visszafelé számított három év legjelentősebb szolgáltatásainak ismertetésével; az ajánlatkérő köteles a három év teljesítését figyelembe venni, azonban ha a megfelelő szintű verseny biztosítása érdekében szükségesnek ítéli, az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívás feladásától (megküldésétől) visszafelé számított megelőző hat évben teljesített szolgáltatásokat is figyelembe veheti, feltéve, hogy ezt az eljárást megindító felhívásban jelezte; b) az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező, és/vagy vezetői végzettségének és/vagy képzettségének ismertetésével, és különösen azon személyek végzettségének és/vagy képzettségének ismertetésével, akik a szolgáltatás teljesítéséért felelősek; c) az előző legfeljebb három évre vonatkozóan kérhető, az éves átlagos statisztikai állományi létszámáról és vezető tisztségviselőinek létszámáról készült kimutatással; d) azoknak a szakembereknek (szervezeteknek) – különösen a minőségellenőrzésért felelősöknek – a megnevezésével, képzettségük, szakmai tapasztalatuk ismertetésével, akiket be kíván vonni a teljesítésbe; e) a teljesítéshez rendelkezésre álló eszközök, berendezések, illetve műszaki felszereltség leírásával;

64


f) a minőség biztosítása érdekében tett intézkedéseinek, illetve vizsgálati és kutatási eszközeinek leírásával; g) ha a szolgáltatás összetett, vagy ha különleges célra szolgál a termelési képességéről, illetve vizsgálati és kutatási eszközeiről, minőségbiztosítási intézkedéseiről az ajánlatkérő vagy más szervezet által végzett vizsgálattal; h) a szerződés (szolgáltatás) azon részének a megjelölésével, amelyre az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező harmadik személlyel kíván szerződést kötni; i) indokolt esetben azoknak a környezetvédelmi intézkedéseknek a leírásával, amelyeket az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező a teljesítés során alkalmazni tud.” A fenti példa a szolgáltatás megrendelését érintette. Az Alkalmassági Rendelet fentiek szerint meghatározza a kereteket, az ajánlatérő kialakítja a fenti korlátoknak megfelelően, meghatározza az igazolási módot, majd mindezt közzéteszi eljárást megindító hirdetményében. Figyelemmel kell ugyanakkor lennie a Kbt. 55. § (5)–(6) bekezdéseire, melyek lehetővé teszik, hogy más szervezet, úgynevezett kapacitást biztosító szervezet igazolja az ajánlatkérőnek az alkalmassági feltételeknek való megfelelését. Az Értelmező rendelkezések körében érdemes felidéznünk az alvállalkozó definícióját: „az a gazdasági szereplő, aki (amely) a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződés teljesítésében az ajánlattevő által bevontan közvetlenül vesz részt, kivéve a) azon gazdasági szereplőt, amely tevékenységét kizárólagos jog alapján végzi, b) a szerződés teljesítéséhez igénybe venni kívánt gyártót, forgalmazót, alkatrész- vagy alapanyag szállítót, c) építési beruházás esetén az építőanyag-szállítót. Az alvállalkozó a Kbt.-ben három csoportba sorolható: Ha egy alvállalkozó 25%-ot meghaladó mértékben fog részt venni a szerződés teljesítésében, akkor nem lehet alvállalkozónak minősíteni, hanem az ajánlatban és a szerződés teljesítése során közös ajánlattevőként kell hogy szerepeljen. (Kbt. 26. §) A második csoport a 10%-ot meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozó, tevékenységét nevesíteni kell az ajánlatban. Míg a 10%-ot nem meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozót nem köteles ajánlattevő nevesíteni, csak a közbeszerzésnek azon részét köteles megjelölni, amelyhez 10%-ot nem meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozót alkalmaz. (Kbt. 40. § (1) bekezdés)

65


A Kbt. pedig meghatározza, hogyan lehet az egyes alkalmassági követelményeknek külső segítséggel, azaz kapacitást biztosító szervezettel megfelelni. „55. § (5) Az előírt alkalmassági követelményeknek az ajánlattevők vagy részvételre jelentkezők bármely más szervezet (vagy személy) kapacitására támaszkodva is megfelelhetnek, a közöttük fennálló kapcsolat jogi jellegétől függetlenül. Ebben az esetben meg kell jelölni az ajánlatban, több szakaszból álló eljárásban a részvételi jelentkezésben ezt a szervezetet és az eljárást megindító felhívás vonatkozó pontjának megjelölésével azon alkalmassági követelményt (követelményeket), melynek igazolása érdekében az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező ezen szervezet erőforrására (is) támaszkodik. A kapacitásait rendelkezésre bocsátó szervezet az előírt igazolási módokkal azonos módon köteles igazolni az adott alkalmassági feltételnek történő megfelelést, továbbá köteles nyilatkozni, hogy a szerződés teljesítéséhez szükséges erőforrások rendelkezésre állnak majd a szerződés teljesítésének időtartama alatt. (6) Az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező az alkalmasság igazolása során az (5) bekezdés szerint más szervezet kapacitására a következő esetekben támaszkodhat: a) ha az alkalmasság igazolásakor bemutatott, más szervezet által rendelkezésre bocsátott erőforrásokat a szerződés teljesítése során ténylegesen igénybe fogja venni és ennek módjáról nyilatkozik, ilyen nyilatkozatnak tekintendő az is, ha a szervezet alvállalkozóként megjelölésre került, vagy b) ha az alkalmassági követelmény korábbi szállítások, szolgáltatások vagy építési beruházások teljesítésére vonatkozik, az ajánlattevő (részvételre jelentkező) nyilatkozik arról, hogy milyen módon vonja be a teljesítés során azt a szervezetet, amelynek adatait az alkalmasság igazolásához felhasználja, amely lehetővé teszi e más szervezet szakmai tapasztalatának felhasználását a szerződés teljesítése során, vagy c) a gazdasági és pénzügyi alkalmasság igazolása során – amennyiben az a) pontban foglaltaktól eltérően, az alkalmassági követelmények nem a teljesítéskor ténylegesen rendelkezésre bocsátható erőforrásokra vonatkoznak – akkor is, ha az ajánlattevő (részvételre jelentkező) ajánlatában (részvételi jelentkezésében) benyújtja az alkalmasság igazolásában részt vevő más szervezet nyilatkozatát, amelyben e más szervezet a Ptk. 274. § (1) bekezdésében foglaltak szerint kezességet vállal az ajánlatkérőt az ajánlattevő teljesítésének elmaradásával vagy hibás teljesítésével összefüggésben ért olyan kár megtérítésére, amely más biztosítékok érvényesítésével nem térült meg.” A kapacitást biztosító szervezet és az alvállalkozó egyértelmű elkülönítésére a jelenleg hatályos szabályok alapján nincs szükség, az alkalmasság igazolásához az ajánlattevőtől fennálló jogi kapcsolatra tekintet nélkül egyaránt biztosíthat erőforrást olyan szervezet, amely egyébként alvállalkozónak minősül, és olyan szervezet is, amely nem minősül alvállalkozónak. Amennyiben az alkalmasság igazolásában részt vevő külső szereplő egyúttal a teljesítésben is közvetlenül részt vesz, úgy automatikusan alvállalkozónak kell minősíteni, ami azonban nem minden esetben elegendő az alkalmasság igazolásában történő részvételhez. A kapacitás biztosítását tehát el kell különíteni az alvállalkozói minősítéstől és arra koncentrálni, hogyan lehet igazolni az alkalmasságot a Kbt. 55. § (6) bekezdés alapján.

66


Ha például a b) pont esetében referenciát kíván igénybe venni kapacitást biztosító szervezettől, úgy nyilatkoznia kell arról, hogy a külső szervezet tapasztalatait milyen módon hasznosítja a teljesítés során. Azaz ha alvállalkozó nyújtja a referenciát, mindez nem jelenti azt, hogy az alvállalkozói státusz elegendő az igazoláshoz. Ellenkezőleg, alvállalkozónak és nem alvállalkozónak is ugyanazokat az igazolásokat kell benyújtaniuk. A c) pont esetében pedig nem egyszerűen igazolni kell a megfelelést, hanem kezességet is kell vállalnia a kapacitást biztosító szervezetnek. Érdemes megjegyezni, hogy a későbbiek során feldolgozásra kerülő Építési Rendeletben a referencia biztosítása esetében is megjelenik a kezesi felelősség biztosításának kötelezettsége, ami egyben azt is jelenti, hogy a jogalkotó igyekszik visszaszorítani a kapacitást biztosító szervezetek jelenlétét a közbeszerzésben. Az a) pont esetében azonban teljesen jogos, hogy alvállalkozó bocsásson szakembert, gépet az ajánlatkérő rendelkezésére, azaz közvetlen módon részt vegyen a teljesítésben. Ekkor elegendő az alvállalkozói viszony igazolása. Ha azonban szakembert, gépet vesz igénybe, úgy az 55. § (6) bekezdés a) pontja egyértelművé teszi, hogy az alvállalkozói viszony is elegendő az alkalmasság igazolásához más szervezet által. Ez az egy eset tehát, ahol a kapacitást biztosító szervezet és az alvállalkozó tevékenysége összeér az ajánlatban. A fentiekkel kapcsolatban az Alkalmassági Rendelet ad további iránymutatást, például a referenciaigazolás benyújtásának további sajátosságairól, attól függően, hogy a referenciát adó fél eredeti referenciaigazolását vagy saját ajánlattevői nyilatkozatát is elfogadhatja-e az ajánlattevő. „16. § (1) A 15. § (1) bekezdés a) pontjának és (3) bekezdés a) pontjának esetét a Kbt. Második Része szerint lefolytatott közbeszerzési eljárásban a következő módon kell igazolni: a) ha a szerződést kötő másik fél a Kbt. 6. § (1) bekezdés a)–c) pontja szerinti szervezet, illetve nem magyarországi szervezetek esetében olyan szervezet, amely a 2004/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv alapján ajánlatkérőnek minősül, az általa kiadott vagy aláírt igazolással; b) ha a szerződést kötő másik fél az a) pontban foglalthoz képest egyéb szervezet, az általa adott igazolással vagy az ajánlattevő, részvételre jelentkező, illetve az alkalmasság igazolásában részt vevő más szervezet nyilatkozatával.” A fentiek értelmében tehát az ajánlatkérő nem írhatja elő minden esetben a referencialevél benyújtását az alkalmasság igazolása során, csak amennyiben a szerződést kötő másik fél nem tartozik a Kbt. 6. § (1) bekezdés a)–c) pontok hatálya alá.

1.7. Kizáró okok A Kbt. által pontosan előírt azon kizáró okok köre, melyek teljesülése esetében az érintett gazdasági szereplő nem lehet sem ajánlattevő, sem részvételi jelentkező, de alvállalkozó vagy erőforrást nyújtó szervezet sem. Az ajánlattevő három lépcsőben kell, hogy megfeleljen ajánlatkérő igényeinek, melyek közül a két további kötelező és választható kizáró okot tárgyaljuk jelen fejezetben:

67


1) kötelező kizáró okok, melyeket a Kbt. 56. §-a ír elő, 2) választható kizáró okok, melyeket a Kbt. 57. §-a ír el, 3) alkalmassági kritériumok (pénzügyi, gazdasági és műszaki, szakmai). A kizáró okok hatálya alá tartozás tehát automatikus érvénytelenséget eredményez. A kizáró okok rendszerében tehát kétféle kizáró okot ismerünk, melyet a törvény előír. A kötelező kizáró okok vegyesen értelmezhetők jogi személyekre, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezetekre és magánszemélyekre egyaránt. Míg a kizáró okokat a törvény szabályozza, úgy a kizáró feltételek alá nem tartozás igazolását az Alkalmassági Rendelet 1–13. §-ai tartalmazzák. További tájékoztatásul szolgál a Közbeszerzési Hatóság tájékoztatója az igazolásokról, nyilatkozatokról, nyilvántartásokról és hatósági elektronikus nyilvántartásokról. A kizáró okok igazolása tehát az 56. § vonatkozásában mindig megtörténik, tekintettel a kizáró ok előírásának kötelező jellegére, míg az 57. § vonatkozásában csak akkor, ha ezt az ajánlatkérő előírta. Különbséget tehetünk továbbá az olyan kizáró okok között, melyek általában fennállnak, és azokról, melyek az eljárás során következhetnek be. Az előbbire példa a Kbt. 56. § (1) bekezdés e) pontja, mely szerint az eljárásban nem lehet ajánlattevő, részvételre jelentkező, alvállalkozó, és nem vehet részt az alkalmasság igazolásában olyan gazdasági szereplő, akinek egy évnél régebben lejárt adó-, vámfizetési vagy társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettségének – letelepedése szerinti ország vagy az ajánlatkérő székhelye szerinti ország jogszabályai alapján – nem tett eleget, kivéve, ha megfizetésére halasztást kapott. Ez a kizáró ok bekövetkezhet a eljárás során is, de többnyire attól függetlenül fennálló helyzetről van szó. Ez utóbbira példa a Kbt. 56. § (1) bekezdés j) pont, amely szerint az eljárásban nem lehet ajánlattevő, részvételre jelentkező, alvállalkozó, és nem vehet részt az alkalmasság igazolásában olyan gazdasági szereplő, aki adott eljárásban előírt adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése során olyan hamis adatot szolgáltat, vagy hamis nyilatkozatot tesz, amely a verseny tisztaságát veszélyezteti. Az európai és hazai gyakorlat elsősorban abba az irányba mozdul, hogy az ajánlatkérők közvetlenül tudjanak információt szerezni, adatbázist ellenőrizni, azaz ne az érdeklődő gazdasági szereplőknek kelljen igazolniuk például kizáró okok hatálya alá tartozásukat. Az ajánlatkérő kötelezettségét bővítő elem tehát az Alkalmassági Rendelet 5. §-a, mely szerint a főszabály, hogy „az ajánlatkérő ellenőrzi a kizáró ok hiányát, ha azzal kapcsolatos tények, adatok ellenőrzésére az ajánlatkérő magyar nyelven rendelkezésre álló, elektronikus, hatósági nyilvántartásból ingyenesen jogosult”. Erről az elektronikus közbeszerzésnél is szólunk. Az Alkalmassági Rendeletben nevesített legfontosabb két ingyenesen elérhető adatbázis az Országos Céginformációs Szolgálat adatbázisa (www.e-cegjegyzek.hu), valamint a NAV Köztartozásmentes adatbázisa (www.nav.gov.hu), mellyel kapcsolatban az ajánlatkérőnek van ellenőrzési és dokumentálási kötelezettsége.

68


1.8. Benyújtandó dokumentumok A Kbt. 58. §-a szerint az ajánlatkérő olyan igazolások benyújtását írhatja elő a gazdasági szereplők számára, amelyek szükségesek a közbeszerzési eljárás lefolytatásához, az ajánlatok vagy a részvételi jelentkezések elbírálásához. Ezek az igazolások arra szolgálnak, hogy az ajánlatkérő megítélje az ajánlattevők vagy részvételre jelentkezők szerződés teljesítésére való alkalmasságát, az ajánlati biztosíték rendelkezésre bocsátását és a kizáró okok fenn nem állását; valamint azt, hogy az ajánlattevő által megajánlott áruk, szolgáltatások, illetve építési munkák, építmények megfelelnek az ajánlatkérő által előírtaknak. Nyilatkozati kötelezettsége ajánlattevőnek van, azaz például a kötelező kizáró okok tekintetében mind saját magával, mind bevont alvállalkozóival, erőforrást nyújtó szervezeteivel kapcsolatban ajánlattevő nyilatkozik. Az igazolások értelmezésének megkönnyítésére született meg az Alkalmassági Rendelet, melyben a Kormány meghatározza, hogy az ajánlatkérő az alkalmasság és a kizáró okok ellenőrzésére milyen igazolási módokat, illetve milyen dokumentumok benyújtását írhatja elő, illetve köteles elfogadni.

1.9. Ajánlati biztosíték Az ajánlatkérő az eljárásban való részvételt ajánlati biztosíték adásához kötheti, amit az ajánlattevőnek ajánlata benyújtásával egyidejűleg vagy az ajánlatkérő által az ajánlati felhívásban meghatározott időpontig, az ott megjelölt mértékben kell az ajánlatkérő rendelkezésére bocsátania. A biztosíték mértékét az ajánlattevők esélyegyenlőségének biztosítása mellett előreláthatólag felmerülő veszteség mértékére tekintettel kell megállapítani. Az ajánlati biztosíték nem hiánypótolható. A biztosíték az ajánlattevő választása szerint teljesíthető a Kbt. 59. (2) bekezdésében meghatározott módon. A befizetés helyét, illetőleg az ajánlatkérő bankszámlaszámát, továbbá a befizetés igazolásának módját az ajánlati vagy ajánlattételi felhívásban meg kell határozni. Ha az ajánlattevő az ajánlati kötöttségének ideje alatt ajánlatát visszavonja, vagy a szerződés megkötése az érdekkörében felmerült okból hiúsul meg, a biztosíték az ajánlatkérőt illeti meg. A biztosítékot ajánlatkérőnek az alábbi esetekben kell visszafizetnie: –– az ajánlattevők részére az ajánlati felhívás visszavonását, ajánlatának érvénytelenné nyilvánítását, illetőleg az eljárás eredményének kihirdetését követő tíz napon belül; –– a nyertes ajánlattevő, valamint a 124. § (4) bekezdés szerinti esetben a második legkedvezőbb ajánlatot tevő részére a szerződéskötést követő tíz napon belül, kivéve, ha a biztosíték az ajánlati felhívás szerint a megkötött szerződést biztosító mellékkötelezettséggé válik, mely esetben tehát átalakul, és a teljesítés biztosítékául szolgál. Az ajánlatkérőt is érheti hátrányosan az ajánlati biztosíték előírása, ha az eljárás eredményéről az ajánlati kötöttség felhívásban meghatározott vagy meghosszabbított fennállásának ideje alatt nem tájékoztatja az ajánlattevőket, illetőleg a szerződést nem köti meg. Az előbbi esetekben az ajánlatkérő a pénzben teljesített biztosíték kétszeres összegének megfizetésére köteles.

69

1.10. Bontási eljárás Mind az ajánlati, mind a többszakaszos eljárások esetében a releváns részvételi jelentkezésre irányadó szabályokat ismerteti a Kbt. X. fejezete. Az ajánlattevőnek az ajánlati (ajánlattételi) felhívásban, több szakaszból álló eljárás során a részvételi felhívásban és a dokumentációban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kell ajánlatát elkészítenie és benyújtania. Az ajánlatkérő formai követelményt legfeljebb a megfelelő ajánlattételhez ténylegesen szükséges mértékig írhat elő. Amennyiben az ajánlatkérő papír alapú ajánlatok (részvételi jelentkezések) benyújtását írja elő, az ajánlatot és a részvételi jelentkezést egy papír alapú példányban, írásban és zártan, az ajánlati, ajánlattételi vagy részvételi felhívásban megadott címre közvetlenül vagy postai úton kell benyújtani az ajánlattételi, illetve részvételi határidő lejártáig. Az ajánlatkérő előírhatja a papír alapú példánnyal mindenben megegyező elektronikus másolati példányok benyújtását. A részvételi jelentkezésben a részvételre jelentkező nem tehet ajánlatot, hiszen a részvételi szakasz a kizáró oki és alkalmassági ellenőrizését szolgálja a részvételre jelentkezőnek. Az ajánlatnak tartalmaznia kell különösen az ajánlattevő kifejezett nyilatkozatát az ajánlati felhívás feltételeire, a szerződés teljesítésére, a kért ellenszolgáltatásra vonatkozóan. Az ajánlatban továbbá az ajánlattevőnek nyilatkoznia kell arról, hogy a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló törvény szerint mikro-, kisvagy középvállalkozásnak minősül-e. Az ajánlattevőnek a kizáró okokkal kapcsolatos igazolások benyújtása és a szerződés teljesítéséhez szükséges pénzügyi és gazdasági, valamint műszaki, illetőleg szakmai alkalmasság igazolása tekintetében a Kbt.-nek és az Alkalmassági Rendeletnek megfelelően ajánlatkérő által előírt módon kell eljárnia, és a vonatkozó igazolásokat az ajánlatban kell megadnia. Az ajánlattevő az eljárás során érvényesül a korábbiakban ismertetett többszörös megjelenés tilalmáról. Az ajánlatban meg kell jelölni az alábbi érintetteket, akiknek teljesítéséért az ajánlattevő felel „40. §) a) a közbeszerzésnek azt a részét (részeit), amelynek teljesítéséhez az ajánlattevő (részvételre jelentkező) alvállalkozót kíván igénybe venni, b) az ezen részek tekintetében a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozókat, valamint a közbeszerzésnek azt a százalékos arányát, amelynek teljesítésében a megjelölt alvállalkozók közre fognak működni.” Az alkalmasság igazolása érdekében a Kbt. korábban ismertetett 55. § (6) bekezdésének megfelelően – amennyiben igénybe vesz – meg kell jelölnie az ajánlattevő részére kapacitást biztosító szervezetet, és az ajánlati felhívás vonatkozó pontjának megjelölésével azon alkalmassági minimum követelményt (követelményeket), melynek igazolása érdekében az ajánlattevő ezen szervezet erőforrására (is) támaszkodik. Ellenőrizni kell továbbá, hogy az alvállalkozói bevonás meghaladja-e a huszonöt


százalékos meghaladó mértéket a szerződés teljesítésében, mely estben az alvállalkozó közös ajánlattevőként kell, hogy szerepeljen az ajánlatban. (Kbt. 26. §) Az ajánlattevő az ajánlatában – kifejezetten és elkülönített módon, mellékletben – megtilthatja a közölt üzleti titok nyilvánosságra hozatalát, melyről a későbbieken szólunk. Az ajánlattevő és a részvételre jelentkező az ajánlattételi, illetve részvételi határidő lejártáig módosíthatja vagy visszavonhatja az ajánlatát, illetve részvételi jelentkezését. Az ajánlatokat vagy részvételi jelentkezéseket tartalmazó iratok felbontását az ajánlattételi, illetve részvételi határidő lejártának időpontjában kell megkezdeni. A bontási eljárás addig tart, amíg a határidő lejártáig benyújtott összes ajánlat vagy részvételi jelentkezés felbontásra nem kerül. Az ajánlatok felbontásánál csak az ajánlatkérő, az ajánlattevők, valamint az általuk meghívott személyek, továbbá – a közbeszerzéshez támogatásban részesülő ajánlatkérő esetében – a külön jogszabályban meghatározott szervek képviselői, valamint személyek lehetnek jelen. A jelenlévő személyek számának korlátozására az ajánlatkérőnek nincs lehetősége. A Kbt. 62. §-a értelmében az ajánlatok felbontásakor az alábbiakat kell ismertetni: –– Az ajánlattevők nevét, címét (székhelyét, lakóhelyét), valamint azokat a főbb, számszerűsíthető adatokat, amelyek az értékelési szempont (részszempontok) alapján értékelésre kerülnek. A részvételi jelentkezések felbontásakor ismertetni kell a részvételre jelentkezők nevét, címét (székhelyét, lakóhelyét). –– Az ajánlatok – tárgyalásos eljárásban a végleges ajánlatok – bontásának megkezdésekor, az ajánlatok felbontása előtt közvetlenül ismerteti a közbeszerzés – a 18. § (2) bekezdésének alkalmazása nélkül számított – becsült értékét és a szerződés teljesítéséhez rendelkezésre álló anyagi fedezet összegét, rész-ajánlattétel biztosítása esetén részenként. –– Amennyiben az eljárás tárgyalásos, és az ajánlatkérő a végleges ajánlatok írásbeli benyújtását nem kéri, akkor a közbeszerzés becsült értékét és a szerződés teljesítéséhez rendelkezésre álló anyagi fedezet összegét – rész-ajánlattétel biztosítása esetén részenként – az utolsó tárgyalás alkalmával azt követően kell ismertetnie, hogy valamennyi ajánlattevő megtette végleges ajánlatát. A fedezet ismertetése azért lényeges, mert így a későbbiekben az ajánlatkérő nehezebben igazolhatja, hogy nem áll rendelkezésére megfelelő fedezet, melynek következtében az eljárást eredménytelenné lehet nyilvánítani. A becsült érték ismertetése pedig a későbbiekben ismertetésre kerülő aránytalanul alacsony árral kapcsolatos kötelező indokolás miatt lényeges. A bontás során biztosítani kell a formai hiánypótlás megkezdését annak érdekében, hogy az esetleg például bontható kötésben érkezett ajánlatokat bonthatatlanná alakítva megkezdődhessen az ajánlatok, részvételi jelentkezések értékelése a megfelelő formában. A bontási eljárás során történő becsült érték és fedezet felolvasásának elmaradása vagy a beérkezett ajánlatok formai hiánypótlásának elmaradása nem reparálható jogsértés, amennyiben erről az ajánlatkérő megfeledkezik, úgy ezt a későbbiekben jogszerűen pótolni nem tudja. A bontási eljárás során lehetővé kell tenni, hogy betekinthessen a felolvasólapba, továbbá a bontásáról és a felolvasott adatok ismertetéséről az ajánlatkérőnek jegyzőkönyvet kell készítenie, amelyet a bontástól számított öt napon belül meg kell küldeni az összes ajánlattevőnek, illetve részvételre jelentkezőnek.

71


1.11. Ajánlatok, részvételre jelentkezések értékelése Az ajánlatkérő köteles az ajánlatokat elbírálni, kivéve, ha a közbeszerzés megkezdését követően – általa előre nem látható és elháríthatatlan ok következtében – beállott lényeges körülmény miatt a szerződés megkötésére, illetőleg a szerződés megkötése esetén a teljesítésre nem lenne képes. Ebben az esetben az ajánlatkérőnek az eljárást eredménytelenné kell nyilvánítania. A Kbt. 63. § értelmében az ajánlatok elbírálása során az ajánlatkérőnek meg kell vizsgálnia, hogy az ajánlatok megfelelnek-e az ajánlati (ajánlattételi) vagy több szakaszból álló eljárás esetén a részvételi és ajánlattételi felhívásban, a dokumentációban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek. A részvételi jelentkezések elbírálása során az ajánlatkérőnek meg kell vizsgálnia, hogy a jelentkezések megfelelnek-e a részvételi felhívásban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek. Az egy szakaszból álló eljárásokban az ajánlati vagy ajánlattételi felhívásban előírtaknak megfelelően kell megítélni az ajánlattevő szerződés teljesítésére való alkalmasságát vagy alkalmatlanságát és az ajánlatot értékelni. Kétszakaszos eljárás esetében a részvételi felhívásban előírtaknak megfelelően kell megítélni a részvételre jelentkező szerződés teljesítésére való alkalmasságát vagy alkalmatlanságát, és a második szakaszban történik az ajánlatok benyújtását követően annak vizsgálata a részvételi felhívásban is megadott értékelési szempontok szerint. Az ajánlatkérő köteles megállapítani, hogy mely ajánlatok, részvételi jelentkezések érvénytelenek, illetőleg van-e olyan ajánlattevő, akit az eljárásból ki kell zárni. Az érvényes ajánlatokat az eljárást megindító felhívásban meghatározott értékelési szempont alapján, valamint a 71–73. §-okban foglaltakra tekintettel kell értékelni. Az ajánlatkérő az ajánlatokat a lehető legrövidebb időn belül köteles elbírálni, az elbírálást olyan időtartam alatt kell elvégeznie, hogy az ajánlattevőknek az eljárást lezáró döntésről való értesítésére az ajánlati kötöttség fennállása alatt sor kerüljön. Az ajánlati kötöttségre vonatkozó szabályokat eljárásonként a Kbt. XII. fejezete tartalmazza. Az ajánlatkérő a részvételi jelentkezéseket köteles a lehető legrövidebb időn belül elbírálni. Kétszakaszos eljárás esetén az elbírálást olyan időtartam alatt kell elvégeznie, hogy a részvételi szakasz eredményéről a részvételre jelentkezők értesítése megelőzze a részvételi felhívásban feltüntetett, az ajánlattételi felhívás megküldésének időpontját. Az ajánlatkérő az ajánlatokat kizárólag azok elbírálására használhatja fel, és köteles 5 évig megőrizni. Az ajánlatkérő indokolt esetben az ajánlati kötöttség lejártának időpontját megelőzően felkérheti az ajánlattevőket ajánlataiknak meghatározott időpontig történő további fenntartására, az ajánlati kötöttség kiterjesztése azonban nem haladhatja meg az ajánlati kötöttség lejártának eredeti időpontjától számított 60 napot. Amennyiben az ajánlattevő az ajánlatkérő által megadott határidőben nem nyilatkozik, úgy kell tekinteni, hogy ajánlatát az ajánlatkérő által megjelölt időpontig fenntartja. Amennyiben valamelyik ajánlattevő ajánlatát nem tartja fenn, az ajánlati kötöttség lejártának eredeti időpontját követően az eljárás további részében az értékelés során ajánlatát figyelmen kívül kell hagyni. Ez a meghosszabbításra vonatkozó szabály kivételesen nem a XII. fejezetben kapott helyet, hasonlóképpen az alábbi, meghosszabbításra vonatkozó előíráshoz. Az ajánlatkérő indokolt esetben az ajánlattételi felhívás megküldésére korábban megjelölt időpontot legfeljebb összesen 30 nappal elhalaszthatja, ebben az esetben az eredeti – vagy a módosított

72


– időpont lejárta előtt minden részvételre jelentkezőnek egyidejűleg értesítést küld az ajánlattételi felhívás megküldésének új időpontjáról és a részvételi szakasz eredményéről, ezt megelőzően kell a részvételre jelentkezőket értesíteni.

1.12. Hiánypótlás és felvilágosítás kérés Az ajánlatkérő köteles az összes ajánlattevő, valamint részvételre jelentkező számára azonos feltételekkel biztosítani a hiánypótlás lehetőségét, valamint az ajánlatokban vagy részvételi jelentkezésekben található, nem egyértelmű kijelentések, nyilatkozatok, igazolások tartalmának tisztázása érdekében az ajánlattevőktől vagy részvételre jelentkezőktől felvilágosítást kérni. A hiánypótlásra vagy a felvilágosítás nyújtására vonatkozó felszólítást az ajánlatkérő a többi ajánlattevő vagy részvételre jelentkező egyidejű értesítése mellett közvetlenül köteles az ajánlattevők, illetve részvételre jelentkezők részére megküldeni, megjelölve a határidőt, továbbá ajánlatonként a hiányokat. A hiánypótlás fázisa már a bontási eljárást követően történik, az ajánlattevők már információval rendelkeznek a többi ajánlattevőről, ezért a hiányosságok ajánlatonkénti megjelölése nem ütközik a Kbt. szabályaiba. A hiányok pótlása – melynek során az ajánlatban vagy részvételi jelentkezésben szereplő iratokat módosítani és kiegészíteni is lehet – csak arra irányulhat, hogy az ajánlat vagy részvételi jelentkezés megfeleljen az ajánlati, részvételi, illetve ajánlattételi felhívás, a dokumentáció vagy a jogszabályok előírásainak. Nem eredményezheti az alapelvek sérelmét, valamint nem járhat az ajánlati kötöttség megsértésével, azaz a beszerzés tárgyára vagy a szerződés feltételeire adott tartalmi ajánlat (a továbbiakban: szakmai ajánlat) módosításával, továbbá nem módosulhat az a része az ajánlatnak, amely miatt már benyújtáskor érvénytelen volt. Az ajánlati biztosíték nem hiánypótoltatható. Az előbbiektől eltérően a hiánypótlás vagy felvilágosítás megadása során javítható az ajánlatban előforduló olyan nem jelentős, egyedi részletkérdésre vonatkozó hiba, amelynek változása a teljes ajánlati árat vagy annak értékelés alá eső részösszegét, az ajánlattevők közötti verseny eredményét és az értékeléskor [63. § (4) bekezdése] kialakuló sorrendet nem befolyásolja. A hiánypótlás során lehetőség van új gazdasági szereplőt is bevonni, mely hatással van az újbóli hiánypótlás elrendelésének további szabályaira. Az ajánlatkérő köteles újabb hiánypótlást elrendelni, ha a korábbi hiánypótlási felhívás(ok)ban nem szereplő hiányt észlelt. Amennyiben az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban feltüntette, hogy a hiánypótlás során új gazdasági szereplő bevonása esetében nem rendel el új hiánypótlás, úgy nem köteles az ajánlatkérő újabb hiánypótlást elrendelni arra vonatkozóan, ha a hiánypótlással az ajánlattevő (részvételre jelentkező) az ajánlatban (részvételi jelentkezésben) korábban nem szereplő gazdasági szereplőt von be az eljárásba. A korábban megjelölt hiányok a későbbi hiánypótlások során már nem pótolhatók. Amennyiben eltérés van az ajánlati példányok között, vagy ha a hiánypótlást nem vagy nem megfelelően teljesítették, kizárólag az eredeti ajánlati példányt (példányokat) lehet figyelembe venni az elbírálás során. A hiánypótlás során, amennyiben az alvállalkozó bevonásának mértéke meghaladja a 25%-ot, az ajánlatban vagy több szakaszból álló eljárásban a részvételi jelentkezésben alvállalkozóként megjelölt gazdasági szereplő közös ajánlattevőnek vagy több szakaszból álló eljárásban kizárólag a részvételi szakaszban közös részvételre jelentkezőnek minősíthető. Önkéntes hiánypótlás keretében

73


mindaddig, amíg bármely ajánlattevő vagy részvételre jelentkező számára hiánypótlásra vagy felvilágosítás nyújtására megjelölt határidő van folyamatban, az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező pótolhat olyan hiányokat, amelyekre nézve az ajánlatkérő nem hívta fel hiánypótlásra.

1.13. Számítási hiba, felvilágosítás kérés, irreális ajánlati elem A hiánypótlás mellett az értékelés részét képezi az ajánlatban nyilvánvaló számítási hiba javítása, melyet az ajánlatkérő végez el úgy, hogy a közbeszerzés tárgya elemeinek tételesen meghatározott értékeit (az alapadatokat) alapul véve számítja ki az összesített ellenértéket. Erről az összes ajánlattevőt egyidejűleg, közvetlenül, írásban, haladéktalanul tájékoztatni kell. Az ajánlatok értékelésének része, amennyiben ajánlatkérő felvilágosítást kér a kizáró okokkal, az alkalmassággal, illetőleg az ajánlati felhívásban vagy a dokumentációban előírt egyéb iratokkal kapcsolatos nem egyértelmű kijelentések, nyilatkozatok, igazolások tartalmának tisztázása érdekében. Az egyik legfontosabb további kötelezettsége az ajánlatkérőnek az ajánlatban felmerülő esetleges aránytalan elemek vizsgálata. Ha az ajánlat a megkötni tervezett szerződés tárgyára figyelemmel aránytalanul alacsony árat tartalmaz bármely olyan, az ellenszolgáltatásra vonatkozó összeg tekintetében, amely önállóan értékelésre kerül, az ajánlatkérő az értékelés szempontjából lényeges ajánlati elemek tartalmát megalapozó adatokat, valamint indokolást köteles írásban kérni és erről a kérésről a többi ajánlattevőt egyidejűleg, írásban értesíteni. Az aránytalanul alacsony ár mértékével kapcsolatban ajánlatkérőnek egyrészt saját korábbi tapasztalataira, a közbeszerzést megelőzően végzett piacfelmérés eredményére vagy a közbeszerzést megelőzően a becsült érték meghatározásához felhasznált egyéb adatokra kell figyelemmel lennie, másrészt az alábbi konkrét kötelezettség is terheli az aránytalanul alacsony árral kapcsolatban. Az ajánlatkérő köteles indokolást kérni az aránytalanul alacsony árral kapcsolatban különösen akkor, ha az ajánlatban foglalt ellenszolgáltatás több mint húsz százalékkal eltér a közbeszerzés – az ellenszolgáltatás önállóan értékelésre kerülő valamely eleme esetén az adott elemre eső – 18. § (2) bekezdésének alkalmazása nélkül számított becsült értékétől. Ezért lényeges a bontási eljárás során a becsült érték ismertetése, melyről a korábbiakban szóltunk. Az ajánlatkérő az indokolás és a rendelkezésére álló iratok alapján köteles meggyőződni az ajánlati elemek megalapozottságáról. Ha az indokolás nem elégséges a megalapozott döntéshez, az ajánlatkérő írásban tájékoztatást kér az ajánlattevőtől a vitatott ajánlati elemekre vonatkozóan. Az ajánlattevő kötelessége az ajánlati ára megalapozottságára vonatkozó minden tényt, adatot, kalkulációt ajánlatkérő rendelkezésére bocsátani ahhoz, hogy megfelelő mérlegelés eredményeként az ajánlatkérő döntést hozhasson az ajánlati ár megalapozottságáról. „69. § (4) Az ajánlatkérő figyelembe veheti az olyan objektív alapú indokolást, amely különösen a) a gyártási folyamat, az építési beruházás vagy a szolgáltatásnyújtás módszerének gazdaságosságára, b) a választott műszaki megoldásra,

74


c) a teljesítésnek az ajánlattevő számára kivételesen előnyös körülményeire, d) az ajánlattevő által ajánlott áru, építési beruházás vagy szolgáltatás eredetiségére, e) az építési beruházás, szolgáltatásnyújtás vagy árubeszerzés teljesítésének helyén hatályos munkavédelmi rendelkezéseknek és munkafeltételeknek való megfelelésre, vagy f) az ajánlattevőnek állami támogatások megszerzésére való lehetőségére vonatkozik.” A vizsgálatot követően az ajánlatkérő köteles érvénytelennek nyilvánítani az ajánlatot, ha nem tartja elfogadhatónak és a gazdasági ésszerűséggel összeegyeztethetőnek az indokolást. A gazdasági ésszerűséggel össze nem egyeztethetőnek minősül az indokolás különösen akkor, ha az ajánlati ár – a szerződés teljesítéséhez szükséges élőmunka-ráfordítás mértékére tekintettel – nem nyújt fedezetet a külön jogszabályban, illetve kollektív szerződésben vagy a miniszter által az ágazatra, alágazatra kiterjesztett szerződésben az eljárás eredményéről szóló értesítés ajánlattevőknek történő megküldését megelőző egy éven belül megállapított munkabérre és az ahhoz kapcsolódó közterhekre. Az ajánlatkérő az ajánlat megalapozottságának vizsgálata során ezen irányadó munkabérekről is tájékoztatást kérhet az ajánlattevőtől. Az ajánlatkérő az állami támogatás miatt kirívóan alacsonynak értékelt ellenszolgáltatást tartalmazó ajánlatot csak abban az esetben nyilváníthatja érvénytelennek, ha ezzel kapcsolatban előzetesen írásban tájékoztatást kért az ajánlattevőtől, és ha az ajánlattevő nem tudta igazolni, hogy a kérdéses állami támogatást jogszerűen szerezte. A nem az ellenszolgáltatásra vonatkozó, az értékelési részszempontok szerinti valamelyik tartalmi eleme lehetetlennek vagy túlzottan magas vagy alacsony mértékűnek, illetve kirívóan aránytalannak értékelt kötelezettségvállalást tartalmaz, ajánlatkérő az érintett ajánlati elemekre vonatkozó adatokat, valamint indokolást köteles írásban kérni.

1.14. Értékelési szempontok A törvény kétféle értékelési szempontot különböztet meg. „71. § (2) Az ajánlatok értékelési szempontja a következő lehet: a) a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás, vagy b) az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztása.” Az utóbbi esetben az ajánlatkérő köteles meghatározni és az ajánlati felhívásban közzétenni: –– az összességében legelőnyösebb ajánlat megítélésére szolgáló részszempontokat; –– részszempontonként az azok súlyát meghatározó – a részszempont tényleges jelentőségével arányban álló – szorzószámokat; –– az ajánlatok részszempontok szerinti tartalmi elemeinek értékelése során adható pontszám alsó és felső határát, amely minden részszempont esetében azonos; –– azt a módszert (módszereket), amellyel megadja a ponthatárok közötti pontszámot.

75


A fentiek alapján tehát az ajánlatkérő által megadott módszerek különbözhetnek értékelési részszempontonként, de az ajánlatok részszempontok szerinti tartalmi elemeinek értékelése során adható pontszám alsó és felső határának minden részszempont esetében azonosnak kell lennie. Az alkalmazandó módszerekről a www.kozbeszerzes.hu-n útmutató áll ajánlatkérők rendelkezésére. Ha az ajánlatkérő az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánja kiválasztani, akkor az ajánlatoknak az értékelési részszempontok szerinti tartalmi elemeit az eljárást megindító felhívásban meghatározott ponthatárok között értékeli meghatározott módszerrel, majd az egyes tartalmi elemekre adott értékelési pontszámot megszorozza a súlyszámmal, a szorzatokat pedig ajánlatonként összeadja. Az az ajánlat az összességében legelőnyösebb, amelynek az összpontszáma a legnagyobb. A részszempontok körében nem értékelhető az ajánlattevő szerződés teljesítéséhez szükséges pénzügyi és gazdasági, valamint műszaki, illetőleg szakmai alkalmassága. A részszempontok között mindig meg kell adni az ellenszolgáltatás mértékének részszempontját. A részszempontoknak mennyiségi vagy szakmai szempontok alapján értékelhető tényezőkön kell alapulniuk, a közbeszerzés tárgyával, a szerződés lényeges feltételeivel kell kapcsolatban állniuk (az ellenszolgáltatáson kívül például: a minőség, műszaki érték, esztétikai és funkcionális tulajdonságok, környezetvédelmi és fenntarthatósági tulajdonságok, működési költségek, gazdaságosság, költséghatékonyság, vevőszolgálat és műszaki segítségnyújtás, pótalkatrészek biztosítása, készletbiztonság, a teljesítés időpontja, időszaka); a részszempontok körében értékelhető a munkanélküli vagy tartósan munkanélküli rétegek foglalkoztatásának a közbeszerzés során megajánlott mértéke. A részszempontok nem eredményezhetik ugyanazon ajánlati tartalmi elem többszöri értékelését. Amennyiben a részszempont körében alszempontok is meghatározásra kerülnek, alszempontonként azok – tényleges jelentőségével arányban álló – súlyszámát is meg kell adni. Nem minősül alszempont megadásának, ha az ajánlatkérő a szakmai szempontok alapján értékelhető részszemponttal kapcsolatban a módszer megadása során leírja, hogy a részszemponttal összefüggő ajánlati elem mely összetevőit vagy milyen tulajdonságait fogja vizsgálni. Az ajánlatkérő az ajánlatok értékelését követően elektronikus árlejtést kezdeményezhet, melyről az elektronikus közbeszerzéssel kapcsolatban a későbbiekben szólunk. Az elektronikus árlejtés az értékelési szakaszban az érvényes ajánlatok megversenyeztetésével történik, melynek részletes szabályait a közbeszerzési eljárásokban elektronikusan gyakorolható eljárási cselekmények szabályairól, valamint az elektronikus árlejtés alkalmazásáról szóló 257/2007. (X. 4.) Korm.rendelet (Elektronikus Rendelet) tartalmazza. Az elektronikus árlejtésre tehát az ajánlatok értékelését követően csak az érvényes ajánlatot benyújtó ajánlattevők számára nyílik lehetőség. Az aránytalanul alacsony árral kapcsolatos indokolás kérésre pedig az árlejtést követően kötelezett az ajánlatkérő. Az ajánlatkérő csak az eljárás nyertesével vagy az eljárás nyertesének visszalépése, illetve hamis nyilatkozata vagy a kizáró okokkal kapcsolatos igazolás(ok) benyújtásának elmulasztása esetében az ajánlatok értékelése során a következő legkedvezőbb ajánlatot tevőnek minősített szervezettel (személlyel) kötheti meg a szerződést.

76


1.15. Érvénytelenség és eredménytelenség A magyar közbeszerzési gyakorlatban gyakran keveredik az érvénytelenség és eredménytelenség. Az érvénytelenség csak ajánlatra, részvételi jelentkezésre utalhat, míg az eredménytelenség a teljes eljárást (illetve részek esetén valamely teljes részt) érinti. Ha az ajánlat érvénytelen, az ajánlatkérőnek nem kell az értékelési szempont szerint az ajánlatot értékelnie. Az ajánlat vagy részvételi jelentkezés az alábbiakban felsorolt esetekben lehet érvénytelen. „74. § (1) Az ajánlat vagy a részvételi jelentkezés érvénytelen, ha a) azt az ajánlattételi, illetve részvételi határidő lejárta után nyújtották be; b) az ajánlattevő, részvételre jelentkező vagy alvállalkozója vagy az ajánlatban, illetve részvételi jelentkezésben az alkalmasság igazolásában részt vevő szervezet nem felel meg az összeférhetetlenségi követelményeknek [24. §]; c) az ajánlattevőt, részvételre jelentkezőt vagy alvállalkozóját, vagy az alkalmasság igazolásában részt vevő szervezetet az eljárásból kizárták; d) az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező nem felel meg a szerződés teljesítéséhez szükséges alkalmassági követelményeknek; e) egyéb módon nem felel meg az ajánlati, ajánlattételi vagy részvételi felhívásban és a dokumentációban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek, ide nem értve a részvételi jelentkezések és az ajánlatok ajánlatkérő által előírt formai követelményeit.” Nem nyilvánítható ugyanakkor érvénytelennek az ajánlat kizárólag azon az alapon, hogy az ajánlatban szereplő termékek és szolgáltatások nem felelnek meg a műszaki leírásban meghatározott szabványoknak vagy egyéb előírásoknak, amennyiben az ajánlattevő ajánlatában megfelelő módon, bármely megfelelő eszközzel bizonyítja, hogy az általa javasolt megoldások egyenértékű módon megfelelnek a közbeszerzési műszaki leírásban meghatározott követelményeknek. Nem érvénytelen az ajánlat, amennyiben az ajánlattevő formai hibát vétett a felsorolt rendelkezéseknek megfelelően. Így amennyiben az ajánlat nem bonthatatlan formában érkezett, nem tekinthető érvénytelennek, azonban a bontási eljárással kapcsolatos szabályok között már ismertetett módon az ajánlatkérő kötelezettsége a bontási eljárás során történő hiánypótlás, azaz az ajánlat bonthatatlanná tétele. A további formai hiányosságok, mint például a lapok számozásának hiánya még akkor sem eredményez érvénytelenséget, amennyiben az ajánlattevő nem pótolja azt. Az érvénytelenséget megalapozza, ezért az ajánlatkérőnek ki kell zárnia az eljárásból azt az ajánlattevőt vagy részvételre jelentkezőt, aki –– a kizáró okok (56–57. §) ellenére nyújtotta be ajánlatát; –– részéről a kizáró ok (56–57. §) az eljárás során következett be. Az ajánlatkérő továbbá kizárhatja az eljárásból azt az ajánlattevőt vagy részvételre jelentkezőt, aki

77


–– számára nem kell nemzeti elbánást nyújtani [2. § (5) bekezdése], illetőleg –– ajánlatában olyan származású árut ajánl, amely számára nem kell nemzeti elbánást nyújtani [2. § (5) bekezdése]. A két előbbiekben jelzett kizárás között az a különbség, hogy első esetben az ajánlatkérőnek kötelező az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező kizárása, a második esetben csak lehetőség. Az eljárás az alábbiakban felsorolt esetekben nyilvánítható eredménytelenné: „76. § (1) Eredménytelen az eljárás, ha a) nem nyújtottak be ajánlatot vagy több szakaszból álló eljárás részvételi szakaszában részvételi jelentkezést; b) kizárólag érvénytelen ajánlatokat vagy részvételi jelentkezéseket nyújtottak be; c) egyik ajánlattevő sem vagy az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő sem tett – az ajánlatkérő rendelkezésére álló anyagi fedezet mértékére tekintettel – megfelelő ajánlatot; d) az ajánlatkérő az eljárást a szerződés megkötésére vagy teljesítésére képtelenné válása miatt eredménytelenné nyilvánítja [66. § (1) bekezdése, 44. § (3) bekezdése]; e) valamelyik ajánlattevőnek vagy részvételre jelentkezőnek az eljárás tisztaságát vagy a többi ajánlattevő, illetve részvételre jelentkező érdekeit súlyosan sértő cselekménye miatt az ajánlatkérő az eljárás eredménytelenné nyilvánításáról dönt; f) a 65. § (2) bekezdése szerinti esetben az eljárásban benyújtott minden ajánlat tekintetében lejár az ajánlati kötöttség és egyetlen ajánlattevő sem tartja fenn ajánlatát; g) a az ajánlatkérő valamely döntését, és az ajánlatkérő új közbeszerzési eljárás lefolytatását határozza el, vagy eláll az eljárás lefolytatásának szándékától, az ajánlatkérő azonban nem nyilváníthatja eredménytelennek az eljárást akkor, ha a jogszerűtlen eljárást lezáró döntés megsemmisítését követően jogszerű döntés meghozatalával az eljárás jogszerűsége helyreállítható.” Amennyiben az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárásban lehetővé tette a részekre történő ajánlattételt, az eredménytelenség az eljárásnak csak az eredménytelenségi okkal érintett részére állapítható meg. Ritka, de lehetőség van arra is, hogy ha az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban rögzítette, és megindokolta azt, hogy bármely rész eredménytelensége esetén már nem áll érdekében a szerződések megkötése, az eljárást valamennyi rész tekintetében eredménytelenné nyilváníthatja.

1.16. Tájékoztatás az ajánlatok elbírálásáról, szerződéskötési moratórium, előzetes vitarendezés A részvételi jelentkezéseket és ajánlatokat a lehető legrövidebb időn belül kell az ajánlatkérőnek elbírálnia. Áru és szolgáltatás esetében 30, építési beruházás, valamint ha a közbeszerzési eljárást külön jogszabályban előírt folyamatba épített ellenőrzés mellett folytatják le, 60 nap áll ajánlatkérő

78


rendelkezésére az értékelésre, mely egyszer, a részvételi szakaszt követően maximum 30, az ajánlati szakaszt követően pedig maximum 60 nappal meghosszabbítható. Az ajánlatkérő köteles az ajánlattevőt vagy részvételre jelentkezőt írásban tájékoztatni az eljárás vagy az eljárás részvételi szakaszának eredményéről, az eljárás eredménytelenségéről, az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező kizárásáról, a szerződés teljesítésére való alkalmatlanságának megállapításáról, ajánlatának, illetve részvételi jelentkezésének a 74. § szerinti egyéb okból történt érvénytelenné nyilvánításáról, valamint ezek részletes indokáról az erről hozott döntést követően a lehető leghamarabb, de legkésőbb három munkanapon belül. Az ajánlatkérő a közbeszerzési és tervpályázati hirdetmények feladásának, ellenőrzésének és közzétételének szabályairól, a hirdetmények mintáiról és egyes tartalmi elemeiről, valamint az éves statisztikai összegezésről szóló 92/2011. (XII. 30.) NFM rendeletben meghatározott minta szerint írásbeli összegezést köteles készíteni az ajánlatokról (www. kozbeszerzes.hu). Az összegezés célja az ajánlattevők közvetlen tájékoztatása, melyet követ az eljárás eredményéről szóló tájékoztató közzététele. A tájékoztató információtartalma hasonló az összegezés tartalmával, mégis a szerződéskötési moratórium beállta az összegezés eljuttatásához kapcsolódik. Az ajánlatokról vagy részvételi jelentkezésekről készült írásbeli összegezésben észlelt bármely elírást (névcserét, hibás névírást, szám- vagy számítási hibát vagy más hasonló elírást) az ajánlatkérő kérelemre vagy kérelem hiányában is kijavíthatja. A kijavított írásbeli összegezést az ajánlatkérő legkésőbb az eljárás vagy a részvételi szakasz eredményének megküldését követő tíz napon belül köteles egyidejűleg megküldeni az összes ajánlattevőnek, illetve részvételre jelentkezőnek. Ez a határidő kifejezetten az elírásra vonatkozik. Egyébiránt az ajánlatkérő az ajánlatok vagy részvételi jelentkezések elbírálásáról készített írásbeli összegezést a részvételre jelentkezők vagy ajánlattevők részére történő megküldésétől számított huszadik napig egy alkalommal jogosult módosítani, szükség esetén az érvénytelenségről szóló tájékoztatást visszavonni. A jogorvoslat megelőzése érdekében úgynevezett előzetes vitarendezés kezdeményezésére jogosult a jogsértő eseményről való tudomásszerzést követő három munkanapon belül az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező, ha véleménye szerint egészben vagy részben jogsértő az ajánlatkérő bármely eljárási cselekménye vagy a közbeszerzési eljárásban keletkezett bármely dokumentum, beleértve az írásbeli összegezést is. Előbbiek mellett bármely érdekelt gazdasági szereplő vagy a közbeszerzés tárgyával összefüggő tevékenységű kamara vagy érdekképviselet az ajánlattételi vagy részvételi határidő lejárta előtti tizedik napig gyorsított vagy rendkívüli sürgősségre tekintettel indított hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban e határidők lejártáig szintén kezdeményezhet előzetes vitarendezést, ha álláspontja szerint egészben vagy részben jogsértő az ajánlati, ajánlattételi vagy részvételi felhívás, a dokumentáció vagy azok módosítása. A kérelmezőnek az ajánlatkérőhöz benyújtott kérelmében meg kell jelölnie az írásbeli összegezés vagy egyéb dokumentum vagy eljárási cselekmény jogsértőnek tartott elemét, továbbá a kérelmező javaslatát, észrevételét, valamint az álláspontját alátámasztó adatokat, tényeket, továbbá az azt alátámasztó dokumentumokra – ha vannak ilyenek – hivatkoznia kell. Az ajánlatkérő az előzetes vitarendezési kérelem megérkezésétől számított három munkanapon belül akkor is jogosult egy alkalommal az ajánlattevőket (részvételre jelentkezőket) három munkanapos határidővel hiánypótlás, felvilágosítás vagy indokolás benyújtására felhívni, amennyiben az eljárás szabályai szerint erre

79


már nem lenne lehetőség, amennyiben megítélése szerint az eljárásban történt törvénysértés ezen eljárási cselekmények útján orvosolható. A szerződéskötési moratórium zárja a beszerzési eljárást, melynek célja, hogy tíz napig ne lehessen szerződést kötni annak érdekében, hogy az érdekeltek eldönthessék, kezdeményezni kívánnak-e jogorvoslati eljárást az ajánlatkérő eljárást lezáró döntése ellen. Az előzetes vitarendezés a szerződéskötési moratórium időszakára oly módon van hatással, hogy a moratórium újraindul a kérelemre adott válasz megküldése napján. Ekkor a válaszának megküldése napját követő tíz napos időtartam lejártáig akkor sem kötheti meg a szerződést – ha eddig az időpontig a szerződéskötési moratórium egyébként lejárna. Az előzetes vitarendezési kérelmet faxon vagy elektronikus úton kell megküldeni az ajánlatkérő részére, aki a kérelemmel kapcsolatos álláspontjáról a vitarendezést kérelmezőt a kérelem megérkezésétől számított három munkanapon belül a benyújtási módnak megegyező módon tájékoztatja, továbbá az előzetes vitarendezési kérelem benyújtásáról, valamint az arra adott válaszáról az eljárás valamennyi – általa ismert – ajánlattevőjét vagy részvételre jelentkezőjét is tájékoztatja.

1.17. Ajánlatok, részvételi jelentkezések nyilvánossága, üzleti titok védelme Az üzleti titok fogalmát a Kbt. az alábbiak szerint rögzíti: „80. § (1) Az ajánlattevő és a részvételre jelentkező az ajánlatában, illetve a részvételi jelentkezésben, valamint a 69–70. § szerinti indokolásban elkülönített módon elhelyezett, üzleti titkot [Ptk. 81. § (2) bekezdése] tartalmazó iratok nyilvánosságra hozatalát megtilthatja. Az üzleti titkot tartalmazó iratokat úgy kell elkészíteni, hogy azok a Ptk. 81. § (3) bekezdésére figyelemmel kizárólag olyan információkat tartalmazzanak, amelyek nyilvánosságra hozatala az üzleti tevékenység végzése szempontjából aránytalan sérelmet okozna, továbbá ne tartalmazzanak a (2)–(3) bekezdés szerinti elemeket. (2) Az ajánlattevő nem tilthatja meg nevének, címének (székhelyének, lakóhelyének), valamint olyan ténynek, információnak, megoldásnak vagy adatnak (a továbbiakban együtt: adat) a nyilvánosságra hozatalát, amely a 71. § szerinti értékelési szempont alapján értékelésre kerül, de az ezek alapjául szolgáló – a (3) bekezdés hatálya alá nem tartozó – részinformációk, alapadatok (így különösen az árazott költségvetés) nyilvánosságra hozatalát megtilthatja. (3) Nem korlátozható vagy nem tiltható meg üzleti titokra hivatkozással olyan adat nyilvánosságra hozatala, amely a közérdekű adatok nyilvánosságára és a közérdekből nyilvános adatra vonatkozó, külön törvényben meghatározott adatszolgáltatási és tájékoztatási kötelezettség alá esik. A közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződés engedményezést kizáró rendelkezése nem minősül üzleti titoknak.” A hivatkozott, a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény az alábbiak szerint fogalmaz: „Ptk. 8. § (2) Üzleti titok a gazdasági tevékenységhez kapcsolódó minden olyan tény, információ, megoldás vagy adat, amelynek nyilvánosságra hozatala, illetéktelenek által történő megszerzése

80


vagy felhasználása a jogosult – ide nem értve a magyar államot – jogszerű pénzügyi, gazdasági vagy piaci érdekeit sértené vagy veszélyeztetné, és amelynek titokban tartása érdekében a jogosult a szükséges intézkedéseket megtette.” Az ajánlattevő és a részvételre jelentkező az ajánlatában, illetve a részvételi jelentkezésben, valamint a 69–70. § szerinti indokolásban elkülönített módon elhelyezett, üzleti titkot [Ptk. 81. § (2) bekezdése] tartalmazó iratok nyilvánosságra hozatalát megtilthatja. Az üzleti titkot tartalmazó iratokat úgy kell elkészíteni, hogy azok a Ptk. 81. § (3) bekezdésére figyelemmel kizárólag olyan információkat tartalmazzanak, amelyek nyilvánosságra hozatala az üzleti tevékenység végzése szempontjából aránytalan sérelmet okozna, továbbá ne tartalmazzák az alábbi elemeket: –– Az ajánlattevő nem tilthatja meg nevének, címének (székhelyének, lakóhelyének), valamint olyan ténynek, információnak, megoldásnak vagy adatnak (a továbbiakban együtt: adat) a nyilvánosságra hozatalát, ami az értékelési szempont alapján értékelésre kerül, de az ezek alapjául szolgáló részinformációk, alapadatok (így különösen az árazott költségvetés) nyilvánosságra hozatalát megtilthatja. –– Nem korlátozható vagy nem tiltható meg üzleti titokra hivatkozással olyan adat nyilvánosságra hozatala, amely a közérdekű adatok nyilvánosságára és a közérdekből nyilvános adatra vonatkozó, külön törvényben meghatározott adatszolgáltatási és tájékoztatási kötelezettség alá esik. A közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződés engedményezést kizáró rendelkezése nem minősül üzleti titoknak. Annak eldöntésekor, hogy üzleti titoknak minősíthető-e az adott információ, adat, a főszabály annak eldöntése lett a Kbt. 80. §-a alapján, hogy annak nyilvánosságra hozatala az üzleti tevékenység végzése szempontjából aránytalan sérelmet okozna-e. Az üzleti titok fogalmát tehát a Kbt. 80. §-ban foglalt kritériumoknak megfelelően kell érteni az eljárásban, és elkülönített módon egyértelművé tenni, hogy nyilvánosságra hozatala megakadályozható legyen. Fontos, nyilvánosságot biztosító szabály, hogy az ajánlatok (részvételi jelentkezések) elbírálásáról készített összegezés megküldését követően ajánlattevő (részvételre jelentkező) kérheti, hogy más ajánlattevő ajánlatának (részvételre jelentkező részvételi jelentkezésének) azon részeibe betekinthessen, mely nem minősül üzleti titoknak. Az iratbetekintés során az iratokról feljegyzést lehet készíteni. Az iratbetekintést munkaidőben kell biztosítani a betekintést kérő által javasolt napon. Mivel különösen az aránytalanul alacsony árral kapcsolatos indokolásban vagy az árazott költségvetésben olyan szenzitív adatok jelenhetnek meg, melyek miatt különösen fontos, hogy az összegezés eljuttatását követően iratbetekintés az üzleti titoknak tekinthető adatokat ne érintse, ezért az üzleti titok szabálya a közelmúltban szűkült ugyan, de továbbra is lehetősé teszi, hogy az iratbetekintés során a Kbt. 80. § (4) bekezdés szerint az összes ajánlat üzleti titkot érintő része nyilvános legyen. Az előbbieket egészíti ki továbbá a Kbt. 81. §-ának előírása, mely szerint az ajánlatkérő az érvényes ajánlatot tevő ajánlattevő kérésére köteles tájékoztatást adni a nyertes ajánlat jellemzőiről és az általa tett ajánlathoz viszonyított előnyeiről a kérés kézhezvételétől számított öt munkanapon belül, figyelembe véve a nyertes ajánlattevő üzleti titokhoz fűződő érdekeit is. Mivel az ajánlattevők elsősorban az iratbetekintés lehetőségével élnek, ezért ez a szabály jelenleg kevésbé életszerű.

81


2. A közbeszerzési eljárások egyedi szabályai Az ajánlatkérőnek az eljárás megindításakor kell egyértelműen jeleznie az eljárást megindító hirdetményben, hogy mely eljárástípust alkalmazza. A közbeszerzési eljárás során nem lehet áttérni egyik eljárási fajtáról a másikra. A Kbt. XII. fejezetében az alábbi eljárástípusok kerülnek megkülönböztetésre: –– nyílt eljárás, (egyszakaszos eljárás) –– meghívásos eljárás, (kétszakaszos eljárás) –– versenypárbeszéd, (háromszakaszos eljárás) –– hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás, (kétszakaszos eljárás) –– hirdetmény közzététele nélkül induló tárgyalásos eljárás, (egyszakaszos eljárás) –– keret-megállapodásos eljárás Az úgynevezett Dinamikus Beszerzési Rendszerre vonatkozóan nem épültek be a törvénybe részletes szabályok. Gyorsított eljárást a Kbt. a továbbiakban nem nevesít, a gyorsítás lehetőségét minden egyes eljárási szabályhoz kötve egyedi szabályok alkalmazásával teszi lehetővé meghívásos és tárgyalásos eljárás esetében. A fentiek közül klasszikus ajánlatkérők számára nyílt és meghívásos eljárás alkalmazható szabadon. Tárgyalásos eljárást és versenypárbeszédet csak abban az esetben lehet alkalmazni, amikor feltételeik, melyeket a XII. fejezet tartalmaz, fennállnak. A közszolgáltatók később ismertetett szabályrendszerében ennél rugalmasabb szabályok érvényesülnek.

2.1. Nyílt eljárás A nyílt eljárás olyan egy szakaszból álló közbeszerzési eljárás, amelyben minden érdekelt gazdasági szereplő ajánlatot tehet. A nyílt eljárás ajánlati felhívással indul. Az ajánlattevő ajánlatával együtt benyújtja a kizáró okok és az alkalmasság igazolására vonatkozó dokumentumokat is a felhívás és a dokumentáció, valamint e törvény előírásainak megfelelően. A nyílt eljárásban nem lehet tárgyalni. Az ajánlati felhívásban az ajánlatkérő nem határozhatja meg az ajánlattételi határidőt az ajánlati felhívást tartalmazó hirdetmény feladásának napjától számított negyvenöt napnál rövidebb időtartamban. Ha az ajánlatkérő az ajánlati felhívást tartalmazó hirdetmény feladásának napját legalább ötvenkét nappal megelőzően, de legfeljebb tizenkét hónapon belül előzetes összesített tájékoztatót tartalmazó hirdetményt adott fel, és az tartalmazta az ajánlati felhívás hirdetményi mintája szerinti, a tájékoztatót tartalmazó hirdetmény feladásának időpontjában rendelkezésre álló adatokat is, az ajánlattételi határidő azonban nem lehet rövidebb az ajánlati felhívást tartalmazó hirdetmény feladásának napjától számított huszonkilenc napnál, kivéve sürgősség esetén, amely esetben az ajánlattételi határidő huszonkét napra rövidíthető. Az ajánlattételi határidő legkevesebb negyvenöt vagy huszonkilenc napos időtartamát legfeljebb öt nappal le lehet rövidíteni, feltéve, hogy az ajánlatkérő a dokumentációt térítésmentesen és teljes terjedelemben közvetlenül elektronikus úton az ajánlattevők számára hozzáférhetővé teszi az ajánlati felhívást tartalmazó hirdetmény közzétételének napjától, és a hirdetményben megadja a hozzáférés adatait.

82


Az ajánlati kötöttség nyílt eljárásban az alábbiak szerint érvényesül, melynek időtartamát az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban nem határozhatja meg annak kezdetétől számított harminc – építési beruházás esetén, valamint ha a közbeszerzési eljárást külön jogszabályban előírt folyamatba épített ellenőrzés mellett folytatják le, hatvan – napnál hosszabb időtartamban. Az ajánlatkérő a felhívásban és a dokumentációban meghatározott feltételekhez, az ajánlattevő pedig az ajánlatához az ajánlattételi határidő lejártától kötve van. A nyílt eljárás gyengesége, hogy az ajánlattételi időszakban nincs lehetőség aktív kommunikációra, az ajánlatkérő csak kiegészítő tájékoztatás keretében tehet fel kérdést. Ez egyben az eljárás előnye is, hiszen a többi eljárástípushoz képest az uniós eljárásrendben a legrövidebb idő alatt lebonyolítható eljárásról beszélünk.

2.2. Meghívásos eljárás A meghívásos eljárás olyan két szakaszból álló közbeszerzési eljárás, amelynek első, részvételi szakaszában az ajánlatkérő a részvételre jelentkezőnek a szerződés teljesítésére való alkalmasságáról vagy alkalmatlanságáról dönt. A meghívásos eljárás részvételi felhívással indul. Az eljárás részvételi szakaszában bármely érdekelt gazdasági szereplő nyújthat be részvételi jelentkezést, a részvételi szakaszban a részvételre jelentkező nem tehet ajánlatot. Az eljárás második, ajánlattételi szakaszában csak az ajánlatkérő által alkalmasnak minősített és ajánlattételre felhívott részvételre jelentkezők tehetnek ajánlatot. A meghívásos eljárásban – hasonlóképpen a nyílt eljáráshoz – nem lehet tárgyalni, de az ajánlatkérő kiegészítő tájékoztatás keretében itt is kérdezhet írásban. Az ajánlatkérő a részvételi felhívásban keretszámot határozhat meg arra vonatkozóan, hogy a részvételre jelentkezők közül az eljárás második szakaszában legfeljebb e keretszám felső határáig (maximum 5) terjedő számú alkalmas, egyben érvényes jelentkezést benyújtó részvételre jelentkezőnek küld majd ajánlattételi felhívást. Ha az ajánlatkérő keretszámot határoz meg, a részvételi felhívásban meg kell adnia az alkalmas jelentkezők közötti rangsorolás módját is arra az esetre, ha a keretszám felső határát meghaladja az alkalmas jelentkezők száma. A rangsorolást a jelentkező szerződés teljesítéséhez szükséges műszaki, illetve szakmai alkalmasságának igazolása körében lehet meghatározni. Ha az ajánlatkérő nem határozott meg keretszámot, az összes alkalmas jelentkezőt köteles ajánlattételre felhívni. Az ajánlattételre felhívott jelentkezők közösen nem tehetnek ajánlatot. A meghívásos eljárásban a részvételi határidőt az ajánlatkérő nem határozhatja meg a részvételi felhívást tartalmazó hirdetmény feladásának napjától számított harminc napnál rövidebb időtartamban. Kivételesen indokolt és sürgős esetben nem lehet rövidebb a részvételi felhívást tartalmazó hirdetmény feladásának napjától számított tíz napnál (gyorsított eljárás). A gyorsított eljárás alkalmazásának indokát az eljárást megindító hirdetményben meg kell adni. Az ajánlattételi felhívás megküldésének időpontját az ajánlatkérő nem határozhatja meg a részvételi jelentkezések bontását követő harmincadik – építési beruházás esetén, valamint ha a közbeszerzési eljárást külön jogszabályban előírt folyamatba épített ellenőrzés mellett folytatják le, hatvanadik – napnál későbbi időpontban. Megjegyzésre érdemes, hogy a részvételre jelentkezési határidőt követően nem áll be ajánlati kötöttség, hiszen az első szakasz célja nem ajánlatok benyújtása. Ezért a jogalkotó nem határozhatott meg ajánlati kötöttségi időszakot. A megoldás értelmében az ajánlattételi

83


felhívás megküldésének időpontját határozta meg a jogalkotó annak érdekében, hogy behatárolja az ajánlatkérő számára a részvételre jelentkezések értékelésére rendelkezésre álló időszakot. Ha a részvételi szakasz eredményes, az eredménynek a részvételre jelentkezőkkel történt közlésétől számított öt munkanapon belül az ajánlatkérő köteles az alkalmasnak minősített jelentkezőknek – amennyiben az ajánlatkérő meghatározta az ajánlattevők keretszámát, a műszaki vagy szakmai alkalmasság alapján kiválasztott jelentkezőknek – az írásbeli ajánlattételi felhívást egyidejűleg megküldeni, melynek kötelező tartalmi elemeit a Kbt. 87. §-a tartalmazza. Mivel ebben az eljárásban sincs lehetőség tárgyalásra, az ajánlatkérő a részvételi felhívásban meghatározott feltételekhez a részvételi határidő lejártától, az ajánlattételi felhívásban és a dokumentációban meghatározott feltételekhez, az ajánlattevő pedig az ajánlatához az ajánlattételi határidő lejártától kötve van. Az ajánlati kötöttség időtartamát az ajánlatkérő az ajánlattételi felhívásban nem határozhatja meg annak kezdetétől számított harminc – építési beruházás esetében, valamint ha a közbeszerzési eljárást külön jogszabályban előírt folyamatba épített ellenőrzés mellett folytatják le, hatvan – napnál későbbi időtartamban. A meghívásos eljárás ajánlattételi szakaszában az ajánlattételi határidőt az ajánlatkérő nem határozhatja meg az ajánlattételi felhívás megküldésének napjától számított negyven napnál rövidebb időtartamban. Ha az ajánlatkérő előzetes összesített tájékoztatót tartalmazó hirdetményt adott fel, amely tartalmazta a részvételi felhívás hirdetményi mintája szerinti, a tájékoztatót tartalmazó hirdetmény feladásának időpontjában rendelkezésre álló adatokat is, ebben az esetben az ajánlattételi határidő nem lehet rövidebb az ajánlattételi felhívás megküldésének napjától számított huszonhat napnál. Ezt további legfeljebb öt nappal le lehet rövidíteni, feltéve, hogy az ajánlatkérő a dokumentációt térítésmentesen és teljes terjedelemben közvetlenül elektronikus úton az ajánlattevők számára hozzáférhetővé teszi már a részvételi felhívást tartalmazó hirdetmény közzétételének a napjától, és a felhívásban megadja a hozzáférés adatait. A gyorsított eljárásban az ajánlatkérő meghívásos eljárás esetén az ajánlattételi határidőt nem határozhatja meg az ajánlattételi felhívás megküldésének napjától számított tíz napnál rövidebb időtartamban.

2.3. Tárgyalásos eljárás A meghívásos és a hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás közötti legfontosabb különbség, hogy ugyan két eljárástípus felépítése azonos, azaz két szakaszból álló közbeszerzési eljárás, a hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás második szakaszában az ajánlatkérő tárgyal az ajánlattevőkkel. Ennek közvetlen következménye, hogy az ajánlattételkor nem áll be az ajánlattevő ajánlati kötöttsége, és a tárgyalások során az ajánlatkérő sincs kötve a felhívásban és dokumentációban foglaltakhoz. A meghívásos eljáráshoz hasonlóan az eljárás első, részvételi szakaszában az ajánlatkérő a részvételre jelentkezőnek a szerződés teljesítésére való alkalmasságáról vagy alkalmatlanságáról dönt, míg az eljárás második, ajánlattételi szakaszában az alkalmasnak minősített és ajánlattételre felhívott részvételre jelentkezőkkel tárgyal a szerződés feltételeiről. A tárgyalásos eljárásban nem érvényesül az ajánlattételi határidők legrövidebb időtartama, de a határidőt úgy kell meghatározni, hogy elegendő időtartam álljon rendelkezésre – az ajánlattevők

84


egyenlő eséllyel történő – megfelelő ajánlattételéhez. A tárgyalásos eljárásban – ellentétben a nyílt vagy meghívásos eljárástól – nem áll fenn az ajánlattevő, illetőleg az ajánlatkérő ajánlati kötöttsége. Ennek oka, hogy a beszerzés tárgya, a szerződés feltételei változhatnak, azzal a korláttal, hogy az eredeti feltételek nem térhetnek el olyan jellemzőjükben, illetőleg körülményükben a tárgyalás során, amely nem tette volna lehetővé tárgyalásos eljárás alkalmazását. A tárgyalás során a közbeszerzés tárgya és feltételei nem változhatnak olyan módon, hogy –– a részvételi felhívásban, az ajánlattételi felhívásban és a dokumentációban közölt feltételek olyan jelentős mértékben módosulnak vagy egészülnek ki, amely torzítja a versenyt, vagy sérti a gazdasági szereplők esélyegyenlőségét, különösen akkor, ha az új feltételek ismerete alapvetően befolyásolhatta volna az érdekelt gazdasági szereplők arra vonatkozó döntését, hogy a közbeszerzési eljárásban tudnak-e részvételre jelentkezni, vagy a változás következtében valamelyik ajánlattevő nem lenne képes a tárgyalások befejezésével végleges ajánlatot tenni; –– az értékelés szempontjai vagy módszere változna. A hirdetmény közzétételével induló eljárás alkalmazásának feltételei tekintetében a Kbt. 89. § (2) bekezdésében található felsorolás irányadó. „89. § (2) Az ajánlatkérő hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárást akkor alkalmazhat, a) ha a nyílt, a meghívásos eljárás vagy a versenypárbeszéd a 76. § (1) bekezdés b) vagy c) pontja alapján eredménytelen volt, feltéve, hogy a felhívásban, a dokumentációban vagy az ismertetőben foglalt feltételek időközben lényegesen nem változtak meg; b) kivételesen, ha az árubeszerzés, az építési beruházás vagy a szolgáltatás objektív természete vagy az ehhez kapcsolódó kockázatok nem teszik lehetővé az ellenszolgáltatás előzetes átfogó (mindenre kiterjedő) meghatározását; c) építési beruházás esetében, ha az kizárólag kutatási, kísérleti vagy fejlesztési célból szükséges; ez az eset azonban nem alkalmazható, ha megalapozza a piacképességet, vagy a kutatásfejlesztés költségeit fedezi; d) szolgáltatás megrendelése esetében, ha a szolgáltatás objektív természete miatt a szerződéses feltételek meghatározása nem lehetséges olyan pontossággal, amely lehetővé tenné a nyílt vagy a meghívásos eljárásban a legkedvezőbb ajánlat kiválasztását, így különösen a szellemi szolgáltatások és a 3. melléklet 6. csoportjába tartozó pénzügyi szolgáltatások esetében.” A hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás részvételi felhívásában kell meghatározni a tárgyalásos eljárás alkalmazásának jogcímét. Keretszám meghatározására és rangsorolásra úgy, hogy a keretszámnak legalább három ajánlattevőt kell magában foglalnia, és biztosítania kell a valódi versenyt. Az ajánlatkérő rendelkezhet úgy, hogy az eljárás ajánlattételi szakaszában a tárgyalásokat több fordulóban bonyolítja le, és a megadott fordulót követően csak azokkal az ajánlattevőkkel folytatja a tárgyalást, akik az értékelési szempontok szerint a legkedvezőbb ajánlatot tették. Ilyen esetben az ajánlatkérő már az eljárást megindító felhívásban feltünteti, hogy a tárgyalás során élni kíván az ajánlattevők létszámának csökkentésével, ez azonban nem azonos a rangsorolással. Itt a tárgyalások során történik

85


a tárgyaló partnerek fokozatos csökkentése, mikor is az értékelési szempontok alapján a legrosszabb ajánlatot tevő esik ki a versenyből, melynek során a műszaki tartalom már nem módosulhat. Az ajánlattételi felhívás kötelező tartalmát a Kbt. 91. §-a tartalmazza. „91. § (1) Az ajánlattételi felhívásnak legalább a következőket kell tartalmaznia: a) az ajánlatkérő nevét és címét, telefon- és telefaxszámát (e-mail); b) hivatkozást a közzétett részvételi felhívásra és közzétételének napját; c) a dokumentáció rendelkezésre bocsátásának módját, határidejét, annak beszerzési helyét és pénzügyi feltételeit, ha ezeket az információkat a részvételi felhívásban az ajánlatkérő nem adta meg és a dokumentációt az ajánlattételi felhívással egyidejűleg nem küldte meg; d) a részvételi felhívásban előírtakkal összhangban – ha szükséges – az ajánlathoz csatolandó azon igazolások, nyilatkozatok, dokumentumok meghatározását, amelyek igazolják, hogy az ajánlattevő, illetve alvállalkozója és az alkalmasság igazolásában részt vevő szervezet az ajánlattételi szakaszban sem tartozik a kizáró okok hatálya alá; e) az ajánlattételi határidőt; f) az ajánlat benyújtásának címét; g) annak feltüntetését, hogy a magyar nyelven kívül más nyelven is benyújtható-e az ajánlat; h) az ajánlatok felbontásának helyét, idejét; i) az ajánlatok felbontásán jelenlétre jogosultakat; j) az ajánlati kötöttség időtartamát; k) az ajánlattételi felhívás megküldésének napját; l) a tárgyalás lefolytatásának menetét és az ajánlatkérő által előírt alapvető szabályait; m) az első tárgyalás időpontját.” A meghívásos eljárástól eltérően a tárgyalásos eljárásban az ajánlatkérő a részvételi felhívásban, az ajánlattételi felhívásban és a dokumentációban meghatározott feltételekhez, az ajánlattevő pedig az ajánlatához a tárgyalások befejezésének időpontjától van kötve. Az ajánlati kötöttség időtartamát az ajánlatkérő az ajánlattételi felhívásban nem határozhatja meg annak kezdetétől (a tárgyalások befejezésétől) számított harminc – építési beruházás esetén, valamint ha a közbeszerzési eljárást külön jogszabályban előírt folyamatba épített ellenőrzés mellett folytatják le, hatvan – napnál későbbi időtartamban.

86


A tárgyalásos eljárásban az ajánlatkérő és egy vagy több ajánlattevő közötti tárgyalások arra irányulnak, hogy az ajánlatkérő a legkedvezőbb érvényes ajánlatot tevővel és a legkedvezőbb feltételekkel köthessen szerződést. Ha az ajánlatkérő az ajánlattevőkkel egyenként tárgyal, az ajánlattevő hozzájárulása nélkül a tárgyaláson az ajánlatáról közölt semmilyen információ nem osztható meg a többi ajánlattevővel. Az ajánlatkérőnek minden egyes tárgyalásról jegyzőkönyvet kell készítenie, és azt a tárgyalás következő fordulójának megkezdéséig (egyetlen vagy utolsó forduló esetén a tárgyalás befejezését követő két munkanapon belül) minden, az adott tárgyaláson részt vett ajánlattevőnek alá kell írnia, és részükre egy példányt át kell adni, vagy két munkanapon belül kell megküldeni. Az ajánlatkérőnek – amennyiben az ajánlattételi felhívás erre vonatkozóan nem adott pontos információt – egyértelműen előzetesen az ajánlattevők tudomására kell hoznia, hogy mikor fogja a tárgyalásokat lezárni. A tárgyalásos eljárásban az ajánlatok értékelése során először az ajánlattételi felhívásban meghatározott ajánlattételi határidőre benyújtott, ajánlati kötöttséget nem eredményező (első) ajánlat vonatkozásában az ajánlatkérő megvizsgálja, hogy az megfelel-e a részvételi és ajánlattételi felhívásban, valamint a dokumentációban meghatározott feltételeknek. Az ajánlatot a tárgyalások megkezdését megelőzően érvénytelenné kell nyilvánítani, ha az ajánlat olyan okból érvénytelen, amellyel kapcsolatban a tárgyalások során vagy hiánypótlás keretében nincs lehetőség az ajánlat megfelelővé tételére. A tárgyalások megkezdését megelőzően csak akkor lehet az ajánlat érvénytelenségét a szakmai ajánlat nem megfelelő volta miatt megállapítani, ha a szakmai ajánlat olyan elemében tér el az ajánlattételi felhívásban és a dokumentációban meghatározottaktól, amelyről az ajánlattételi felhívás szerint nem fognak tárgyalni. Az ajánlatban foglalt egyéb nyilatkozatokkal, dokumentumokkal kapcsolatos hiányokat a tárgyalások befejezéséig kell pótolni. Az ajánlatkérő kezdeményezhet elektronikus árlejtést hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás értékelési szakaszában, azaz dinamizálhatja a versenyt a bírálat szakaszában a közbeszerzési eljárásokban elektronikusan gyakorolható eljárási cselekmények szabályairól, valamint az elektronikus árlejtés alkalmazásáról szóló 257/2007. (X. 4.) Korm.rendelet szabályai szerint. A tárgyalások befejezését követően az ajánlatkérő megvizsgálja, hogy a végleges ajánlatok megfelelnek-e a felhívás és a dokumentáció tárgyalás befejezéskori tartalmának, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek. Az érvényes végleges ajánlatokat az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban meghatározott értékelési szempont alapján értékeli. A hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás olyan egy szakaszból álló közbeszerzési eljárás, amelyben az ajánlatkérő az ajánlattételre felhívott és alkalmasnak minősített ajánlattevőkkel tárgyal a szerződés feltételeiről. Alkalmazásának lehetőségeit a Kbt. 94. § (2)–(4) bekezdései taxatíve felsorolják, melyet főszabályként a Közbeszerzési Döntőbizottság vizsgál. Az eljárás jogalapjának ellenőrzésére a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás megkezdése napján az ajánlatkérő köteles a Kbt. 100. §-ának megfelelően benyújtani a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz az ajánlattételi felhívását, továbbá az ajánlattételre felhívni kívánt gazdasági szereplők nevéről, címéről (székhelyéről, lakóhelyéről),

87


a beszerzés becsült értékéről, valamint a tárgyalásos eljárás alkalmazását megalapozó körülményekről szóló tájékoztatást. A hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás az esetek többségében ajánlattételi felhívás megküldésével, a 99. § (2) bekezdése szerinti esetben tárgyalási meghívó megküldésével kezdődik. Főszabályként a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban kizárólag az ajánlattételre felhívott gazdasági szereplő(k) tehet(nek) ajánlatot. Az ajánlattételre felhívott gazdasági szereplők közösen nem tehetnek ajánlatot, nincs azonban akadálya annak, hogy valamely ajánlattételre felhívott gazdasági szereplő olyan gazdasági szereplővel tegyen közös ajánlatot, amelynek az ajánlatkérő nem küldött ajánlattételi felhívást. Az ajánlatkérőnek lehetőség szerint legalább három ajánlattevőt kell ajánlattételre felhívnia. (Az ajánlattételi felhívás kötelező elemeit a Kbt. 38. és 96. §-ában foglaltak tartalmazzák.) Az ajánlatkérő az ajánlattételi felhívásban és a dokumentációban meghatározott feltételekhez, az ajánlattevő pedig az ajánlatához a tárgyalások befejezésének időpontjától van kötve, hasonlóképpen a korábban a hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárásban megfogalmazottakhoz. Az ajánlattételi felhívásban az ajánlati kötöttség időtartamát az ajánlatkérő nem határozhatja meg annak kezdetétől (a tárgyalások befejezésétől) számított harminc – építési beruházás esetén, valamint ha a közbeszerzési eljárást külön jogszabályban előírt folyamatba épített ellenőrzés mellett folytatják le, hatvan – napnál hosszabb időtartamban. Egyszakaszos eljárások esetében a beérkezett ajánlatok első bírálata során a kizáró okok és alkalmasság értékelése mellett el kell tudnia dönteni, hogy a beérkezett ajánlat érvényes-e a korábbiakban ismertetett feltételrendszer alapján. Tehát már a tárgyalások megkezdését megelőzően köteles az ajánlatkérő megállapítani az ajánlattevő szerződés teljesítésére való alkalmasságát vagy alkalmatlanságát, valamint ha az ajánlat kizáró ok fennállása miatt érvénytelen. Az ajánlatban foglalt egyéb nyilatkozatokkal, dokumentumokkal kapcsolatos hiányokat a tárgyalások befejezéséig kell pótolni. A tárgyalások befejezését követően az ajánlatkérő megvizsgálja, hogy a végleges ajánlatok megfelelnek-e a felhívás és a dokumentáció tárgyalás befejezésekori tartalmának, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek. Azon nyilatkozatokra, dokumentumokra vonatkozó hiányok, amelyeket az első ajánlattal kapcsolatban a tárgyalások befejezéséig kellett volna pótolni, ezt követően már nem pótolhatóak. Az érvényes végleges ajánlatokat az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban meghatározott értékelési szempont alapján értékeli. A rendkívüli sürgősség esetében lényegesen lazább szabályok érvényesülnek, melyről a Kbt. 99. § (3) bekezdése tartalmaz részletes szabályokat. „99. § (3) A rendkívüli sürgősségre tekintettel lefolytatott eljárásban: a) az általános szabályoktól eltérően nem kell alkalmassági követelményeket előírni, illetve ennek megfelelően az ajánlattevők alkalmasságát nem kell külön igazolni, b) az ajánlattevőknek kizárólag nyilatkoznia kell arról, hogy nem tartozik az 56. § szerinti kizáró okok, valamint adott esetben az ajánlatkérő által előírt egyéb kizáró okok hatálya alá, továbbá

88


c) legkésőbb a szerződéskötést követő tizenöt napon belül kell csatolnia a nyertes ajánlattevőnek a kizáró okok fenn nem állásának igazolásához szükséges igazolásokat.” A tárgyalásos eljárás tehát szabadabb környezetet biztosít a kommunikációra a felek között, melynek korlátja, hogy nem változhatnak nagy mértékben a beszerzés tárgya, szerződéses feltételrendszere a tárgyalások során.

2.4. Versenypárbeszéd A versenypárbeszéd olyan közbeszerzési eljárás, amelyben az ajánlatkérő az általa kiválasztott részvételre jelentkezőkkel párbeszédet folytat a közbeszerzés tárgyának, a szerződés típusának és feltételeinek pontos meghatározása érdekében, majd ajánlatot kér. A versenypárbeszéd a tárgyalásos eljárás mellett olyan eljárástípus, ahol lehetőség van az ajánlattevők és ajánlatkérő közötti párbeszédre, valódi kommunikációra. Mivel a beszerzési tárgy kialakítása közösen történik az ajánlattevőkkel, így az ajánlatkérő mozgástere is lényegesen nagyobb a beszerzési tárgy változtatásában, alakításában, mint tárgyalásos eljárás esetében. A versenypárbeszéd három szakaszra tagolódik: részvételi szakaszra, párbeszédre és ajánlattételi szakaszra. Lényeges, hogy végleges ajánlattételre csak a párbeszédet követően kiadott végleges dokumentáció alapján, az eljárás harmadik szakaszában kerül sor. A végső ajánlattételt követően csak az ajánlatok hiánypótlás keretében történő pontosítására van lehetőség, azaz a végső dokumentációról ajánlattevő már nem tárgyalhat, csak azt megelőzően, a párbeszéd során. A versenypárbeszéd alkalmazható, amennyiben az ajánlatkérő a közbeszerzés tárgyára vonatkozó közbeszerzési műszaki leírás meghatározására nem vagy nem a nyílt, illetve meghívásos eljárásban szükséges részletességgel képes, vagy a szerződés típusának vagy jogi, illetve pénzügyi feltételeinek meghatározására nem vagy nem a nyílt, illetve meghívásos eljárásban szükséges részletességgel képes. A fenti feltételek nem eredhetnek az ajánlatkérő mulasztásából. Amennyiben a feltételek fennállnak, úgy az eljárás alkalmazható, melynek keretében az ajánlatok értékelési szempontja kizárólag az összességében legelőnyösebb ajánlat lehet. A versenypárbeszédben a részvételi határidőt az ajánlatkérő nem határozhatja meg a részvételi felhívást tartalmazó hirdetmény feladásának napjától számított harminc napnál rövidebb időtartamban. Az ajánlattételi felhívás megküldésének időpontját az ajánlatkérő nem határozhatja meg a részvételi jelentkezések bontását követő harmincadik – építési beruházás esetében, valamint ha a közbeszerzési eljárást külön jogszabályban előírt folyamatba épített ellenőrzés mellett folytatják le, hatvanadik – napnál későbbi időpontban. Ha a részvételi szakasz eredményes, az eredménynek a részvételre jelentkezőkkel történt közlésétől számított öt munkanapon belül az ajánlatkérő köteles az alkalmasnak minősített jelentkezőknek – amennyiben ajánlatkérő meghatározta a párbeszédben résztvevők keretszámát, a műszaki, illetve szakmai alkalmasság alapján kiválasztott jelentkezőket – az ajánlattételi felhívást egyidejűleg megküldeni. A versenypárbeszéd ajánlattételi szakaszában nincs meghatározva legrövidebb időtartam, de a határidőt úgy kell meghatározni, hogy elegendő időtartam álljon rendelkezésre – az ajánlattevők egyenlő eséllyel történő – megfelelő ajánlattételéhez. A versenypárbeszédben ismertető készítése kötelező. Az ismertetőnek tartalmaznia kell különösen a közbeszerzés tárgyának, az arra vonatkozó közbeszerzési műszaki leírásnak, továbbá a szerződéses

89


feltételeknek a meghatározását olyan mértékben, ahogyan az ajánlatkérő erre képes. A dokumentáció, melyre a végső ajánlatot meg lehet tenni, tehát csak a párbeszédet követően készül el. A versenypárbeszéd ajánlattételi szakaszában az ajánlattevők először megoldási javaslatokat készítenek, amelyekről az ajánlatkérő – az ajánlattételi felhívás szerint egy vagy több fordulóban – párbeszédet folytat velük. Ezt követően, az eljárás harmadik szakaszában teszik meg végső ajánlataikat, amelyeket az ajánlatkérő elbírál. Az ajánlattételi felhívásban legalább a 105. § (1) bekezdésben foglaltakat kell előírni. A dokumentációnak tartalmaznia kell különösen, hogy miről kéri az ajánlatkérő az ajánlattevők javaslatát, és e körülmények tekintetében melyek az ajánlatkérő által igényelt keretek vagy elvárások. A megoldási javaslatnak tartalmaznia kell többek között a Kbt. 105. § (3) bekezdésében foglaltakat. A párbeszédeket az ajánlattevőkkel csak akkor lehet együttesen lefolytatni, ha ehhez minden ajánlattevő hozzájárult. Az ajánlatkérőnek minden egyes párbeszédről jegyzőkönyvet kell készítenie, és azt a párbeszéd következő fordulójának megkezdéséig (egyetlen vagy utolsó forduló esetén a párbeszéd befejezését követő két munkanapon belül) minden, a párbeszéd adott fordulójában részt vevő ajánlattevőnek alá kell írnia, és részükre egy példányt át kell adni, vagy két munkanapon belül kell megküldeni. A párbeszédek lezárását követően kezdődik az ajánlattétel szakasza, ahol az ajánlatkérő írásban, egyidejűleg felszólítja az utolsó fordulóban részt vett összes ajánlattevőt végső ajánlat megtételére. Az ajánlattételi felhívás kötelező tartalmát a Kbt. 107. § (4) bekezdés tartalmazza. Ezt követően az egyes ajánlattevők saját megoldási javaslata alapján vagy azonos technológia, megoldás alkalmazásával az ajánlatkérő által kiadott egységes feltételek alapján attól függően, hogy felhatalmazták-e az ajánlatkérőt megoldási javaslataik felhasználására. A végső ajánlattételre történő felszólításban közölni kell a végső ajánlattétel határidejét, az ajánlatok benyújtásának helyét, bontásának időpontját. A versenypárbeszédben a végső ajánlat megtételéig nem áll fenn az ajánlattevőnek, illetőleg az ajánlatkérőnek az ajánlati kötöttsége. Az ajánlattevő ajánlati kötöttsége az ajánlattételi határidő lejártával kezdődik. Az ajánlati kötöttség időtartamát az ajánlatkérő az ajánlattételi felhívásban nem határozhatja meg annak kezdetétől számított harminc – építési beruházás esetén, valamint ha a közbeszerzési eljárást külön jogszabályban előírt folyamatba épített ellenőrzés mellett folytatják le, hatvan – napnál későbbi időtartamban. Az ajánlatkérő megvizsgálja az ajánlatok érvényességét, majd az érvényes ajánlatokat az eljárást megindító felhívásban közölt értékelési szempontok szerint értékeli, és összegezést készít, melyet eljuttat az ajánlattevőknek.

2.5. Keret-megállapodásos eljárás és központosított közbeszerzés A keret-megállapodásos eljárás két részből áll. Lényege, hogy az eljárás első részében a gazdasági szereplők egyfajta „udvari szállítói rendszerbe” kerülnek, azaz olyan zárt csoportot képezni az első részt követően, amelyből az eljárás második részében az ajánlatkérő megversenyeztetheti zárt körben a versenyzőket, hirdetmény közzététele nélkül. A megoldás gyors, hatékony, ugyanakkor kevesebb adminisztrációval jár, és sikerrel alkalmazható elsősorban olyan beszerzési tárgyak

90


esetében, melyekre vonatkozóan több esetben merül fel az ajánlatkérő igénye. Az igény általában nehezen tervezhető, ezért a keret-megállapodásos eljárás keretei között az ajánlatkérőnek lehetősége van rövidebb időtávra vagy esetileg versenyeztetni. Az első részben az ajánlatkérő nyílt, meghívásos vagy tárgyalásos eljárást alkalmazhat keret-megállapodás megkötése céljából. A második részben az ajánlatkérő a keret-megállapodásban meghatározott közbeszerzési tárgyra kér(het) ajánlato(ka)t és köt szerződést az adott közbeszerzés(ek) megvalósítására (Kbt. 136/A. §). Keret-megállapodás egy ajánlattevővel, illetve több ajánlattevővel köthető. A több ajánlattevővel kötendő keret-megállapodás esetében a keret-megállapodásos eljárás első részét megindító hirdetményben az ajánlatkérő köteles megadni az értékelési szempontok egyike szerint a legkedvezőbb ajánlatot tevők keretszámát, amennyi ajánlattevővel köt majd keret-megállapodást. A keretszámnak legalább három ajánlattevőt kell magában foglalnia. A keret-megállapodás főszabályként maximum négy évre köthető, mely a Kbt. 108. § (5) bekezdése értelmében kivételes esetben hosszabb is lehet. A keret-megállapodásban ajánlatkérő megjelölheti, hogy az előirányzott teljes mennyiség keretein belül meghatározott részre kötelezettséget vállal közbeszerzés megvalósítására. Ekkor nem bizonytalan keretmennyiségre írja ki az eljárást az ajánlatkérő, melynek során nem vállal kötelezettséget valódi beszerzésre, hanem egy részére kötelezettséget is vállal, így biztosítva a keret-megállapodásos partnereket a valódi és egyben biztos beszerzési igényéről.Az ajánlatkérő a keret-megállapodásos eljárás első részét követően jogosult a keret-megállapodásban meghatározott mennyiség, valamint beszerzési tárgy(ak) egy-egy részére a keret-megállapodásban előirányzott teljes mennyiség keretein belül az eljárás második részében több szerződést kötni, azaz amikor beszerzési igénye pontosan felmerül, akkor újra versenyeztetni a keret-megállapodásos partnereket. A Kbt. 109. § (1) bekezdésének megfelelően a keret-megállapodás négy formában köthető: a) egy ajánlattevővel megkötött keret-megállapodás, amely az annak alapján adott közbeszerzés megvalósítására irányuló szerződés(ek) minden feltételét kötelező erővel tartalmazza; b) egy ajánlattevővel megkötött keret-megállapodás, amely nem tartalmazza az annak alapján adott közbeszerzés megvalósítására irányuló szerződés(ek) minden feltételét, vagy azokat nem kötelező erővel tartalmazza; c) több ajánlattevővel megkötött keret-megállapodás, amely az annak alapján adott közbeszerzés megvalósítására irányuló szerződés(ek) minden feltételét kötelező erővel tartalmazza; d) több ajánlattevővel megkötött keret-megállapodás, amely nem tartalmazza az annak alapján adott közbeszerzés megvalósítására irányuló szerződés(ek) minden feltételét, vagy azokat nem kötelező erővel tartalmazza. A fentiek szerint tehát a szerződéskötés esetei az alábbiak lehetnek: 1) Amennyiben egy ajánlattevővel kötött ajánlatkérő keret-megállapodást, a szerződés teljesítése során vagy az érintett keretszerződéses partnertől rendel közvetlenül, vagy konzultációt követően történik az egyedi szerződés véglegesítése és a teljesítés minden esetben. 2) Amennyiben az ajánlatkérő több ajánlattevővel kötött keret-megállapodást, úgy a) a verseny újbóli megnyitása nélkül köthet szerződés(eke)t az első részben alkalmazott értékelési szempont alapján a közbeszerzés meghatározott része vonatkozásában az első helyen rangsorolt, illetőleg amennyiben az első helyen rangsorolt ajánlattevő nem képes a szerződés teljesítésére, az eljárás első része eredményének kihirdetésekor a soron következő legkedvezőbb ajánlatot tevővel, feltéve, hogy a keret-megállapodás az adott közbeszerzés megvalósítására irányuló szerződés valamennyi feltételét tartalmazza;

91


a) a verseny újbóli megnyitásával közvetlen írásbeli ajánlattételi felhívást küld a keret-megállapodásban részes ajánlattevőknek, amennyiben a keret-megállapodás nem tartalmazza az adott közbeszerzés megvalósítására irányuló szerződés valamennyi feltételét. A keret-megállapodás alapján kötendő szerződés(ek) időtartama, valamint a beszerzett mennyiség nem haladhatja meg a keret-megállapodás időtartamát, illetve a keret-megállapodásban előirányzott teljes mennyiséget. A fentiek alapján látható, hogy nem minden esetben van több keret-megállapodásos partner, azaz van lehetőség csak egy partnerrel megkötni a keret-megállapodást, és az eljárás második részében akár közvetlenül rendelni vagy konzultálni az egy partnerrel. A konzultációra való felhívás kötelező elemeit a Kbt. 110. § (3) bekezdés tartalmazza. A keret-megállapodásban meghatározott feltételeket a konzultációra szóló felhívásban, az ajánlatban és a konzultáció során lényegesen nem lehet módosítani. Az ajánlattevő a keret-megállapodásban foglaltakhoz képest az ajánlat bírálati részszempontokkal összefüggő tartalmi elemeire vonatkozóan csak a keret-megállapodásban foglaltakkal azonos vagy annál az ajánlatkérő számára kedvezőbb ajánlatot tehet. A keret-megállapodásos eljárás második részében az ajánlatkérő az ajánlat(ok) elbírálásának befejezésekor írásbeli összegezést köteles készíteni. Az eljárások lebonyolítása tehát azonos módon zajlik a korábbiakban már bemutatottal. A verseny újbóli megnyitása esetén kötelező ajánlattételi felhívás elemeit a Kbt. 110. § (5) bekezdés tartalmazza. Ebben az esetben az ajánlatkérő alkalmazhat az eljárás első részében alkalmazott értékelési szemponttól eltérő értékelési szempontot, amennyiben az eljárás első részében azt előírta, és amelyet egyben a keret-megállapodás tartalmaz. Tehát az eljárás második részében például lehetővé teheti a szállítási határidő értékelési szempontként történő figyelembevételét, annak ellenére, hogy a keret-megállapodás első részében csak az árat értékelte. Az ajánlatkérő az értékelést követően az eljárás második részében kezdeményezhet elektronikus árlejtést, azaz dinamizálhatja a versenyt a bírálat szakaszában a közbeszerzési eljárásokban elektronikusan gyakorolható eljárási cselekmények szabályairól, valamint az elektronikus árlejtés alkalmazásáról szóló 257/2007. (X. 4.) Korm. rendelet szabályai szerint. Központosított közbeszerzés A korábbiakban tárgyalt központosított közbeszerzés elsősorban keret-megállapodásos eljárást alkalmaz. A modell lényege, hogy az eljárás első részének lebonyolítását követően a második részben a központosított közbeszerzés hatálya alá tartozó ajánlatkérők újra indítják a versenyt, vagy közvetlenül rendelnek az első helyen rangsorolttól. A hazai központosított közbeszerzési rendszer működését a központosított közbeszerzési rendszerről, valamint a központi beszerző szervezet feladat- és hatásköréről szóló 168/2004. (V. 25.) Korm.rendelet (Központosított Rendelet) szabályozza. Léteznek egy-egy szektorra vonatkozó specifikus központosított rendszerek is, melyek közül a későbbiekben röviden kitérünk az egészségügyi központosított szabályokra is. A modell lényege, hogy a Központosított Rendelet 1. számú mellékletében felsorolt beszerzési tárgyak iránti igényüket a Rendelet hatálya alá tartozó intézmények csak a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (KEF) által lefolytatott közbeszerzés eredményeként megkötött szerződésből elégíthetik ki.

92


A központosított közbeszerzés hatálya alá tartozó intézmények a Központosított Rendelet alapján (1. §) a minisztériumok, a Miniszterelnökség, a központi költségvetésben önálló fejezettel rendelkező országos hatáskörű és egyéb szervek, az országos illetékességű, társadalombiztosítási alapokat kezelő költségvetési szervek, továbbá más, fejezeti jogosítványokkal felhatalmazott szervek és személyek, valamint az irányításuk alá tartozó költségvetési szervek – kivéve a Magyarország központi költségvetéséről szóló törvény által meghatározott fejezetrendhez igazodóan az I–VIII., a XXX. és a XXXIII–XXXIV. fejezetekhez tartozó szervezeteket, a nemzetbiztonsági szolgálatokat, valamint a Külügyminisztérium és Honvédelmi Minisztérium irányításai alá tartozó külképviseleteket. A kötelezően az alanyi hatály alá tartozó fenti szervezetek tehát, amennyiben létezik szerződés az adott beszerzési tárgyra, melyre igényük van, saját maguk nem szerezhetnek be, még közbeszerzés keretében sem. Ha azonban nem létezik szerződése a KEF-nek az adott beszerzési tárgyra (bútorra, gépjárműre, informatikai eszközre), úgy saját hatáskörben beszerezheti az intézmény a Kbt. szabályainak megfelelően. Azok az ajánlatkérők, akik/amelyek nem tartoznak kötelezően a Központosított Rendelet hatálya alá, önkéntesen is csatlakozhatnak a rendszerhez. Ennek előnye, hogy már közbeszerzett ajánlattevőket kell újra versenyeztetni, vagy amennyiben csak egy nyertes született, úgy az adott nyertestől rendelni. A Rendelet alanyi hatálya alá tartozó intézmények kötelesek adatszolgáltatási és egyéb kötelezettségeiket határidőben teljesíteni, annak érdekében, hogy a központosított közbeszerzési rendszer működtetésével elérni kívánt gazdasági célok megvalósuljanak, és valóban tervezhető módon lehessen lebonyolítani a keret-megállapodásos eljárásokat. A KEF portálja a www.kozbeszerzes.gov.hu-n érhető el. A kiemelt termékek, azaz a KEF által beszerzendő terméklista részletes leírását az állami normatívák rögzítik, melyeket folyamatosan követni, finomítani szükséges annak érdekében, hogy például informatikai termékekből ne elavult beszerzési tárgyak kerüljenek beszerzésre a központosított rendszeren belül. A KEF a beszerzési tárgyak és eljárások kereshetősége, összehasonlíthatósága érdekében saját elektronikus katalógust épített, melyben kereshető módon elérhetők a KEF által lebonyolított közbeszerzési eljárások eredményeként megkötött szerződések, kiemelt termékek, szállítók. A KEF saját szolgáltatásáért az intézmények a beszerzési tárgy értékének százalékában központosított közbeszerzési díjat kötelesek fizetni, melyet a Központosított Rendelet rögzít. A KEF által lebonyolított központosított közbeszerzési eljárás eredményeképpen az alábbi szerződések jöhetnek létre: –– keretszerződés [Kbt. 109. § (1) bekezdés a) vagy c) pontja alapján kötött keret-megállapodás] vagy –– keret-megállapodás [Kbt. 109. § (1) bekezdés b) vagy d) pontja alapján kötött keret-megállapodás] és –– a keretszerződés vagy keret-megállapodás alapján egyedi szerződés jön létre. Tehát a KEF lebonyolítja a keret-megállapodásos eljárást a Kbt. szerint, melynek eredményeként egy vagy több ajánlattevővel szerződést köt. A keret-megállapodás az összesített intézményi igények alapján a központi beszerző szervezet által lebonyolított keret-megállapodásos eljárás első részének eredményeképpen jön létre.

93


A keret-megállapodásos eljárás második részét lebonyolíthatja a központi beszerző szervezet, melynek eredményeképpen keretszerződést köt. Az intézmények beszerzési igényeiket a második rész lezárásaként megkötött keretszerződés terhére kibocsátott megrendeléssel elégíthetik ki; vagy önállóan az igényt bejelentő intézmény. A keretszerződést a központi beszerző szervezet köti az összesített intézményi igények alapján lebonyolított nyílt, meghívásos, tárgyalásos, valamint a keret-megállapodásos eljárás második részében lebonyolított közbeszerzési eljárás, illetőleg versenypárbeszéd eredményeképpen. A keretszerződés alapján az intézmény egyoldalú jognyilatkozattal, megrendeléssel jogosult a közbeszerzést megvalósítani.Az elnevezések tehát arra utalnak, hogy a KEF által lebonyolított keret-megállapodásos eljárás első és második részét, amennyiben egységes keret áll az intézmények rendelkezésére, úgy keretszerződésnek hívjuk, ha még további tárgyalást igényel a keret-megállapodásos eljárás első részének eredményeként született szerződés, úgy azt keret-megállapodásnak hívjuk. Ha azonban a második részben az adott intézmény bonyolítja le saját maga számára a partnerek újraversenyeztetését, úgy azt egyedi szerződésnek nevezzük. Az egészségügyben történő beszerzés vonatkozásában két saját Kormányrendelet született. Az egyik a fekvőbeteg szakellátást nyújtó intézmények részére történő gyógyszer-, orvostechnikai eszköz és fertőtlenítőszer beszerzések országos központosított rendszeréről szóló 46/2012. (III. 28.) Korm. rendelet (GYEMSZI Rendelet), míg a másik a gyógyszerek és orvostechnikai eszközök közbeszerzésének sajátos szabályairól szóló 16/2012. (II. 16.) Korm.rendelet (Egészségügyi Rendelet). Az egészségügyi rendelet általános szabályokat tartalmaz minden gyógyszer és orvostechnikai eszköz beszerzésére vonatkozóan, továbbá speciális szabályokat az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) közbeszerzési eljárásainak sajátos szabályairól. A Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet (GYEMSZI) hivatott az egészségügyi központosított közbeszerzés megszervezésére a Rendelet szerint az Egészségbiztosítási Alapból finanszírozott, fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézményeknek az egészségügyi szolgáltatásokhoz kapcsolódó gyógyszerbeszerzéseik, orvostechnikai eszköz beszerzéseik, valamint fertőtlenítőszer beszerzéseik megvalósítása során. Kivételt képeznek azon gyógyszerek és orvostechnikai eszközök, amelyek beszerzésére az Egészségügyi Rendelet szerint az OEP jár el. A GYEMSZI Rendelet hagyományos értelemben vett központosított közbeszerzési feladatokat lát el, úgymint ellátja a központosított közbeszerzési rendszer működtetésével kapcsolatos feladatokat, valamint lefolytatja a központosított közbeszerzési rendszer keretén belül megvalósítandó közbeszerzési eljárásokat. Az egészségügy központosított közbeszerzési kereteinek kialakítása jelenleg is zajlik, melynek alapja a korábbiakban már bemutatott keret-megállapodásos eljárásokra épülő modell. Különbség elsősorban az egészségügy-specifikus kifejezésekben, a rendkívüli sürgősség értelmezésében stb. van. Az egészségügyi szakmai szempontok figyelembevétele is lényegesen könnyebb a hirdetmény közzétételével és anélkül induló tárgyalásos eljárások esetében. Az OEP rendelet esetében alkalmazható árurabatt vagy a gyógyszer és az orvostechnikai eszköz, valamint az ezekhez kapcsolódó szolgáltatás közbeszerzése esetén a szükséges anyagi fedezet mértékének megállapításánál az ajánlatkérő a szállítás költségeit és a beteg adott gyógyszerre történő beállításának, átállításának költségeit is figyelembe veheti. Az egészségügy-specifikus megoldások tehát nagy hangsúlyt fektetnek az

94


ellátásbiztonságra és a beszerzési tárgyak sajátosságaira, ezért szükséges külön Korm.rendeletben rögzíteni beszerzési eljárásaik sajátosságait.

2.6. Építési koncesszióval kapcsolatos különös szabályok A Kbt. 7. §-a értelmében az építési koncesszió olyan építési beruházás, amely alapján az ajánlatkérő ellenszolgáltatása az építmény hasznosítási jogának meghatározott időre történő átengedése vagy e jog átengedése pénzbeli ellenszolgáltatással együtt. A beszerzési tárgy tehát olyan szempontból specifikus, hogy a klasszikus ajánlatkérő koncessziós jogot ad az ajánlattevőnek, mellyel kapcsolatban az érintetteknek további korlátoknak is meg kell felelniük a szabályozás szerint. A koncessziós beszerzési tárgyakkal kapcsolatos szabályok nem külön eljárástípust, hanem egy adott beszerzési tárgy közbeszerzésének sajátos szabályait tartalmazzák. A koncessziós jogosult az eljárást megindító hirdetményben köteles megadni, hogy a közbeszerzési eljárás melyik fajtája szerint jár el. Eszerint kell az ajánlati felhívásra vagy a részvételi felhívásra vonatkozó szabályokat a hirdetmény elkészítésekor megfelelően alkalmazni. Építési koncesszió beszerzése esetében az ajánlatok értékelési szempontja csak az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztása. A koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény és a Kbt. viszonyát a Kbt. 142. §-a rögzíti, amennyiben a beszerzés tárgya a koncessziós törvény hatálya alá is tartozik. Az építési koncesszió beszerzése esetében a közbeszerzési kötelezettséget fenntartják a koncessziós jogosult számára is közösségi eljárásrendben. Ennek oka, hogy a koncessziós jogosult, tehát az eljárás nyertese is minősülhet 6. § szerinti, azaz klasszikus ajánlatkérőnek, erre vonatkozóan a Kbt. 110–112. § szabályai irányadók. Ha nem tartozik a Kbt. hatálya alá a fentiek szerint, a Kbt. 113. §-a tartalmaz közbeszerzésre vonatkozó kötelezettségeket az építési beruházás megvalósítása során a koncessziós jogosult számára.

3. Közszolgáltatói szerződés és a releváns tevékenységek A Kbt. XIV. fejezete definiálja a közszolgáltatói szerződést, meghatározza a törvény alóli kivételeket, majd az eljárási szabályokat a közszolgáltatók közbeszerzéseire vonatkozó sajátos közbeszerzési szabályokról szóló 289/2011. (XII. 22.) Korm.rendeletbe (Közszolgáltatói Rendelet) utalja. A Közszolgáltatói Rendelettel a speciális eljárástípusok között foglalkozunk. Jelen fejezetben a közszolgáltatókra vonatkozó törvényi szabályozást ismertetjük. A Kbt. alanyi hatályának tárgyalása során szó esett a közszolgáltató és a klasszikus ajánlatkérők közötti kapcsolatra és az elhatárolás kérdéskörére. Amennyiben a Kbt. 114. § (2) bekezdése szerinti úgynevezett „releváns tevékenységet” folytató közszolgáltató a 6. § szerint a Kbt. hatálya alá tartozik, úgy beszerzéseinek azon részét, melyet nem közszolgáltatói tevékenységétől eltérő célra szerez be, a Kbt. XIV. fejezete és a Közszolgáltatói Rendelet szerint kell lebonyolítania. Másként fogalmazva. Kbt. 114. § (2) szerint „közszolgáltatói szerződésnek a 6. § (1) bekezdés a)–f) pontja szerinti azon ajánlatkérők szerződése minősül, amelyek a jelen bekezdés szerinti tevékenységek (a továbbiakban együtt: közszolgáltatói tevékenységek) valamelyikét folytatják, és amely szerződés

95


megkötése a következőkben meghatározott egy vagy több közszolgáltatói tevékenység biztosítása céljából történik.” Hozzá kell tenni, hogy az úgynevezett „releváns tevékenység” kifejezést a Kbt. nem alkalmazza, azonban a mindennapi szaknyelvben gyakran megjelenik. Ezek a tevékenységek az alábbiak lehetnek a Kbt. 114. §-a értelmében. A teljes szabályrendszer a 114–115. §-ban található: a) ivóvíz, villamos energia, gáz vagy hőenergia termelése, szállítása vagy elosztása terén közszolgáltatás nyújtása céljából működtetett helyhez kötött hálózatok rendelkezésre bocsátása vagy üzemeltetése; vagy ilyen hálózatok ivóvízzel, villamos energiával, gázzal vagy hőenergiával történő ellátása; b) egy meghatározott földrajzi terület hasznosítása ba) kőolaj, gáz, szén vagy más szilárd tüzelőanyag feltárása, illetve kitermelése (bányászata) céljából, vagy bb) repülőtér, tengeri vagy belvízi kikötő, vagy más kikötői létesítmények – légi, tengeri vagy belvízi fuvarozók, személyszállítók részére történő – rendelkezésre bocsátása céljából; c) közszolgáltatást nyújtó hálózatok rendelkezésre bocsátása, üzemeltetése, működtetése a vasúti, automatikus rendszerekkel, villamossal, trolibusszal, autóbusszal vagy drótkötélpályán történő közlekedés terén; d) postai szolgáltatás nyújtása, vagy postai szolgáltatástól eltérő szolgáltatás nyújtása, amennyiben ez utóbbit olyan szervezet nyújtja, amely postai szolgáltatást is nyújt. A klasszikus és közszolgáltató ajánlatkérők között a közszolgáltatók javára részben rugalmasabb szabályrendszer került kialakításra. Ezt erősíti a Kbt. kivételekre vonatkozó előírása, mely további, a Kbt. alkalmazását kizáró lehetőségeket sorol fel a Kbt. 116–118. §-ban. A kivételi kör alapjául a közszolgáltatók esetében is alkalmazandó általános, 9. § szerinti kivételek tartoznak. A kivételi kör egyrészt érinti a releváns tevékenységgel nem közvetlenül összefüggő tevékenységet, továbbá egyéb olyan sajátosságot, melyet az adott piacon érintett közszolgáltatónak kell figyelembe vennie (például szennyvízelvezetéssel, -kezeléssel összefüggő tevékenység stb.). Lényegesen több kivételi lehetőséget sorol fel továbbá a Kbt. 118. §-a, amennyiben közös vállalkozásról vagy olyan szervezetről van szó, amely felett ajánlatkérő közvetlenül vagy közvetve meghatározó befolyást képes gyakorolni. „118. § (1) E törvényt nem kell alkalmazni, ha a) az ajánlatkérő olyan szervezettel köt közszolgáltatói szerződést, amely vonatkozásában a számvitelről szóló törvény értelmében összevont (konszolidált) éves beszámoló készítési kötelezettsége áll fenn, vagy amely felett, vagy amely az ajánlatkérő felett közvetlenül vagy közvetve meghatározó befolyást képes gyakorolni, vagy olyan másik szervezettel, amely felett ugyanaz a szervezet gyakorol közvetlenül vagy közvetve meghatározó befolyást, mint az ajánlatkérő felett, vagy b) kizárólag több ajánlatkérő által valamely közszolgáltatói tevékenység folytatására létrehozott közös vállalkozás köt közszolgáltatói szerződést olyan szervezettel, amely ezen ajánlatkérő valamelyikével az a) pont szerinti viszonyban áll,

96


feltéve, hogy az Európai Unión belüli árubeszerzések vagy szolgáltatások, vagy építési beruházások terén az a) vagy b) pont szerinti szervezet előző háromévi átlagos forgalmának legalább nyolcvan százaléka a vele az a) pont szerinti viszonyban álló szervezetekkel folytatott gazdasági tevékenységből származott.” Mivel a 118. § alkalmazása során a közszolgáltatóknak eleve több lehetőségük van közbeszerzés nélkül szerződést kötniük, többek között a fenti, rugalmasabb megoldás mutatja, hogy mennyiben kívánt a jogalkotó már az irányelvek megalkotásakor kedvezni a közszolgáltatóknak. Egy olyan tovább kivételi kör is szerepel a törvényben, melynek alapja (Kbt. 118. §) a 2004/17/EK irányelv 30. cikke. E szerint, amennyiben az Európai Bizottság megállapította, hogy az adott tevékenység végzése valódi versenyfeltételek mellett történik, és ilyen tartalmú döntést hozott, úgy az adott tevékenység kivételi körbe tartozik a továbbiakban. Egy adott tevékenység valódi versenyfeltételek mellett történő folytatásának megállapítására a 118. § és a Közszolgáltatói Rendelet 19. §-a szerinti úgynevezett mentesítési eljárást kell alkalmazni. Hazánkban ez idáig sikeres és befejezett mentesítési eljárásról nem tudunk. A mentesítési eljárás abban az esetben tekinthető sikeresnek, amennyiben vizsgálva az adott releváns tevékenység jellemzőit, a helyettesítő szolgáltatások esetleges létezését, az árakat, valamint azt, hogy az adott tevékenység tekintetében több szolgáltató van-e az adott piacon, az Európai Bizottság a mentesítési eljárás során határozatban megállapította az adott tevékenység valódi versenyfeltételek mellett történő folytatásának tényét, vagy határidőn belül nem hozott határozatot. Az Európai Bizottság eljárásával kapcsolatban az Európai Parlament és a Tanács 2004/17/EK irányelve 30. cikkének (5) és (6) bekezdése irányadó, és a közelmúltban változott szabályozás értelmében az ezzel kapcsolatos feladatok egy kézbe kerültek, melyet jelenleg a Gazdasági Versenyhivatal lát el.

4. A nemzeti eljárásrend szabályai A nemzeti eljárásrendben alkalmazandó szabályok a Kbt. II. részére, azaz a közösségi szabályok alacsonyabb értékű beszerzések esetében alkalmazandó szabályaira hivatkoznak. Az ebben az eljárásrendben alkalmazandó eljárástípusok részben azonosak az uniós eljárásrendben szabályozott eljárásokkal. A közbeszerzés tárgyai lehetnek: árubeszerzés, építési beruházás, építési koncesszió, valamint a szolgáltatás megrendelése kibővül a közösségi eljárásrendben csak definiált, de nem használható úgynevezett szolgáltatási koncesszióval. A szolgáltatási koncesszió először a nemzeti rezsimben kerül szabályozásra, ellentétben az építési koncesszióval. Ennek értelmében a szolgáltatási konces�szió olyan szolgáltatás-megrendelés, amelynek alapján az ajánlatkérő a szolgáltatás nyújtásának jogát (hasznosítási jog) meghatározott időre átengedi, és ellenszolgáltatása a hasznosítási jog vagy e jog átengedése pénzbeli ellenszolgáltatással együtt. Amennyiben a becsült érték eléri a nemzeti értékhatárt, úgy függetlenül a szolgáltatás megrendelésére vonatkozó közösségi értékhatártól, az eljárást a nemzeti eljárásrend szabályai szerint kell lebonyolítani. A III. rész szerint kell eljárni az alábbiakban meghatározott szervezeteknek (ajánlatkérőknek), ha megadott tárgyú közbeszerzéseik értéke a közbeszerzés megkezdésekor eléri vagy meghaladja a nemzeti értékhatárokat, és nem a II. rész szerint kell eljárni. Ennek értelme, hogy amennyiben a

97


nemzeti közbeszerzési értékhatárt eléri a beszerzési tárgy becsült értéke, de a közösségi értékhatárt nem, úgy a jelen, nemzeti rezsim lazább szabályai szerint kell az ajánlatkérőnek eljárnia. A Kbt. 10. § (3) bekezdése szerint a nemzeti közbeszerzési értékhatárokat is a költségvetési törvényben kell meghatározni évente. Ennek megfelelően a Költségvetési törvény32 a 2012. évi nemzeti közbeszerzési értékhatárokhoz képest változatlan nemzeti értékhatárokat határozott meg az alábbiak szerint. 1. A Kbt. III. részének – a Kbt. XIV. fejezetének kivételével történő – alkalmazásakor: –– Árubeszerzés esetén: 8 millió forint –– Építési beruházás esetén: 15 millió forint –– Építési koncesszió esetén: 100 millió forint –– Szolgáltatás megrendelése esetén: 8 millió forint –– Szolgáltatási koncesszió esetén: 25 millió forint 2. A Kbt. III. részének a Kbt. XIV. fejezetével történő együttes alkalmazásakor: –– Árubeszerzés esetén: 50 millió forint –– Építési beruházás esetén: 100 millió forint –– Szolgáltatás megrendelése esetén: 50 millió forint A Közszolgáltatói Rendelet értelmében a rendeletben foglaltakat alkalmazni kell akkor is, ha a közszolgáltatói szerződés megkötésére a Kbt. Harmadik Részében meghatározott nemzeti eljárásrendben kerül sor, és az ajánlatkérő a Kbt. 121. § (2) bekezdése szerint a Kbt. Második Részét a XIV. Fejezet szerinti különös szabályoknak is megfelelően alkalmazza. Ebben az esetben a Kbt. 122. §-ában foglalt eltérő szabályok is alkalmazandók. A III. rész alkalmazásában hirdetmény közzétételén a Közbeszerzési Hatóság Hivatalos Lapjában, a Közbeszerzési Értesítőben történő közzétételt kell érteni. A hirdetmény feladásának módja – hasonlóan a közösségi eljárásrendhez – csak elektronikus lehet. A Közbeszerzési Hatóság a hirdetményt a feladást követően legkésőbb öt munkanapon belül teszi közzé. A hirdetmény ellenőrzésére, közzétételére vonatkozó szabályok a továbbiakban megegyeznek a közösségi eljárásrendben ismertetett szabályokkal. A hirdetményfeladással kapcsolatos speciális szabályokat „közbeszerzési és tervpályázati hirdetmények feladásának, ellenőrzésének és közzétételének szabályairól, a hirdetmények mintáiról és egyes tartalmi elemeiről, valamint az éves statisztikai összegezésről szóló 92/2011. (XII. 30.) NFM rendelet tartalmazza. A hirdetmények a közösségi hirdetménymintákkal együtt, de egyértelműen elkülönítve olvashatók a Közbeszerzési Értesítőben, mely megtalálható a www. kozbeszerzes.hu honlapon. A kivételek körébe az uniós eljárásrend általános kivételei tartoznak (Kbt. 9. §), továbbá a Kbt. 120. §-ában meghatározott kivételek. A közösségi eljárásrend kivételi köre tehát kibővül a nemzeti rezsimben. „120. § E törvényt nem kell alkalmazni az uniós értékhatárt el nem érő

32 Magyarország 2013. évi központi költségvetéséről szóló 2012. évi CCIV. törvény

98


a) tankönyv beszerzésére, amennyiben arra a tankönyvpiac rendjéről szóló törvényben meghatározottak szerint, az iskolai tankönyvellátás keretében kerül sor, és a tankönyv szerepel a tankönyvjegyzékben; b) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény alapján gyermekotthonban, illetve lakásotthonban elhelyezett gyermekek teljes ellátására, illetőleg utógondozói ellátásban részesülők, valamint a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 59–85/A. §-aiban szabályozott szociális szolgáltatások körében ellátottak teljes ellátására szolgáló árubeszerzés és szolgáltatás megrendelése esetén; c) a 4. melléklet szerinti szállodai és éttermi szolgáltatásokra, szórakoztató, kulturális és sportszolgáltatásokra; d) külügyi segélyezés keretében humanitárius segítségnyújtás céljából, válságkezelés során történő beszerzésre, amelynek vonatkozásában az Országgyűlés illetékes bizottsága e törvény alkalmazását kizáró előzetes döntést hozott; e) a hideg élelmiszer és főzési alapanyag, friss, illetve feldolgozott zöldség és gyümölcs, tej és tejtermék, gabonafélék, kenyér és pékáru, méz, tojás, kertészeti növény beszerzésére; f) olyan szolgáltatás megrendelése esetében, amely az ajánlatkérő alaptevékenysége ellátásához szükséges irodalmi (szakirodalmi, tudományos) mű létrehozására, tanácsadói vagy személyi tolmácsolási tevékenység végzésére irányul; g) hivatalos közbeszerzési tanácsadói tevékenység igénybevételére; h) a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 3. § 5., 7. és 9. pontjai; valamint szükség- vagy veszélyhelyzet esetén az állatok járványos megbetegedése, a súlyos ipari vagy közlekedési baleset okozta kár, vízkár, illetve vízminőségi kár közvetlen megelőzése, elhárítása, védekezési készültség vagy az azt közvetlenül követő helyreállítás érdekében történő beszerzésre; i) fogvatartottak kötelező foglalkoztatása keretében előállított áruk vagy teljesített szolgáltatások, illetve építési beruházás beszerzésére; j) közfoglalkoztató által közfoglalkoztatási jogviszony keretében előállított áruk, vagy teljesített szolgáltatások, illetve építési beruházások beszerzésére; k) a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény szerinti hitel és pénzkölcsön, valamint pénzforgalmi szolgáltatás igénybevételére; l) a 114. § (2) bekezdés d) pontjában meghatározott szolgáltatást nyújtó szervezet beszerzései vonatkozásában; m) kulturális javak körébe tartozó tárgyak vételére és a rájuk vonatkozó egyéb jogok megszerzésére.”

99


Érdemes kiemelni közülük az f) pont szerinti kivételt, melynek értelmében nem kell közösségi értékhatárig közbeszerzési eljárást lebonyolítani az olyan szolgáltatás megrendelése esetében, amely az ajánlatkérő alaptevékenysége ellátásához szükséges irodalmi (szakirodalmi, tudományos) mű létrehozására, tanácsadói vagy személyi tolmácsolási tevékenység végzésére irányul. Ezt a kivételi kört alkalmazzák leggyakrabban az ajánlatkérők. A kivételek köre fokozatosan bővült, a legújabb kivétel a kulturális javak körébe tartozó tárgyak vételére és a rájuk vonatkozó egyéb jogok megszerzésére irányuló beszerzés. Nemzeti eljárásrendben két lehetősége van ajánlatkérőnek. Vagy a közösségi szabályok könnyítette, egyszerűsített szabályait alkalmazza, vagy az úgynevezett szabadon kialakított eljárásrendben folytat le eljárást. 121. § (1) Az ajánlatkérő az e rész hatálya alá tartozó közbeszerzés megvalósításakor választása szerint a) a 123. §-ban meghatározott módon szabadon kialakított eljárást folytat le, vagy b) a törvény Második Részében meghatározott szabályok szerint jár el a 122-122/A. §-ban foglalt eltérésekkel.

4.1. Közösségi szabályok egyszerűsített alkalmazása nemzeti eljárásrendben A nem saját eljárásrendben, hanem a közösségi szabályok könnyített eljárásrendjét lehetővé tevő jogi környezetben indított eljárás több adminisztratív könnyítést is tartalmaz. Nem kötelező a kizáró okok előírása, csupán az 56. § (1) bekezdésének k) pontja, valamint (2) bekezdése szerinti kizáró ok előírása szükséges. A hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás, továbbá a versenypárbeszéd bármely esetben alkalmazható. Az ajánlatkérő építési beruházás esetén köteles, egyéb esetekben jogosult dokumentációt készíteni, amelyben árubeszerzés és szolgáltatás megrendelése esetén szerződéstervezet helyett elegendő a lényeges szerződéses feltételeket közölni. Az ajánlattételi határidő rövidebb, melyet az ajánlatkérő nyílt eljárásban és meghívásos eljárásban – kivéve a gyorsított eljárást – nem határozhatja meg az eljárást megindító felhívást tartalmazó hirdetmény feladásának napjától, illetve az ajánlattételi felhívás megküldésének napjától számított húsz napnál rövidebb időtartamban. A több szakaszból álló eljárások részvételi szakaszában annyi részvételi határidőt kell biztosítani, amely alatt megfelelően lehet részvételre jelentkezni. A kiegészítő tájékoztatást az ajánlattételi vagy részvételi határidő lejárta előtt ésszerű időben köteles az ajánlatkérő megadni. Az ajánlatkérő, amennyiben a válaszadáshoz nem áll megfelelő idő rendelkezésre, ajánlatkérő hirdetmény közzététele nélkül is élhet a Kbt. 45. § (4) bekezdésében foglalt módon az ajánlattételi vagy részvételi határidő meghosszabbításának lehetőségével, mely 2013. július 1-től került bele a szabályozásba. További adminisztratív könnyítéseket az Alkalmassági Rendelet tartalmaz. Az ajánlatkérő a közösségi rezsimben meghatározottak mellett az alábbi három esetben indíthat ajánlatkérő hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárást:

100


1. eset: ha a beszerzési tárgy becsült értéke nem éri el áru és szolgáltatás esetében a 25 millió forintot, építési beruházás esetében pedig a 150 millió forintot, ajánlatkérő feltétel nélkül indíthat hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárást; 2. eset: ha a beszerzés nyilvánosan közzétett, bárki által igénybe vehető és kivételesen kedvező feltételei csak rövid ideig állnak fenn, és az ellenszolgáltatás a piaci árakhoz képest lényegesen alacsonyabb, továbbá e kedvező feltételek igénybevétele az e rész szerinti eljárás alkalmazása esetén meghiúsulna; 3. eset: továbbá külképviselet számára. A főszabály: hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás esetében a Kbt. 100. §-nak az alkalmazása, mely szükségessé teszi, hogy a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás jogalapján a Közbeszerzési Döntőbizottság is vizsgálja. A fentiek közül az 1. esetben nem szükséges a Közbeszerzési Döntőbizottság előtt egyeztetni a jogalapot. Továbbá az ajánlatkérő kötelezettsége az 1. és a 3. esetben a verseny biztosítása és legalább három, a szerződés teljesítésére való alkalmasság feltételeit az ajánlatkérő megítélése szerint teljesíteni képes, lehetőleg különösen kis- és középvállalkozás szereplőt ajánlattételre felhívni. A kisebb értékű beszerzések esetében, azaz áru és szolgáltatás esetében 25 millió forintig, míg építési beruházás esetében 150 millió forintig nemcsak hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos, hanem a nyílt eljáráshoz hasonlóan tárgyalás nélküli, de hirdetmény nélküli eljárás lefolytatására is van lehetőség a Kbt. 122/A. §-a szerint. Ekkor a nyílt eljárás nemzeti eljárásrendben irányadó szabályait alkalmazza ajánlatkérő úgy, hogy az eljárást megindító felhívás közzététele helyett legalább három, a szerződés teljesítésére való alkalmasság feltételeit az ajánlatkérő megítélése szerint teljesíteni képes, lehetőleg különösen mikro-, kisvagy középvállalkozásnak köteles egyidejűleg, közvetlenül írásban ajánlattételi felhívást küldeni. A kis- és középvállalkozások definícióját a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény tartalmazza. Az ajánlattételi határidő minimális időtartama az ajánlattételi felhívás megküldésétől számított tizenöt nap. Az eljárásban kizárólag az ajánlattételre felhívott gazdasági szereplők tehetnek ajánlatot. Az ajánlattételre felhívott gazdasági szereplők közösen nem tehetnek ajánlatot. Az ajánlattételre felhívott gazdasági szereplő jogosult közösen ajánlatot tenni olyan gazdasági szereplővel, amelynek az ajánlatkérő nem küldött ajánlattételi felhívást. Ettől a KKV-barát szabálytól különbözik a beszerzések fenntartására vonatkozó megoldás, ahol az ajánlatkérő az e fejezet szerinti közbeszerzési eljárásban való részvétel jogát fenntarthatja az éves nettó százmillió (áru és szolgáltatás beszerzése)/egymilliárd (építési beruházás) forint árbevételt el nem érő ajánlattevők és alvállalkozóik számára, ahol ezen feltételeknek még az erőforrást/kapacitást biztosító szervezetnek is meg kell felelnie.

101


4.2. Saját eljárásrend A Kbt. 123. §-a szerint az ajánlatkérő az e törvény Második Részében foglalt szabályok által nem kötött, önálló eljárási szabályokat alakíthat ki. Az ajánlatkérő az általa megválasztott eljárási fajtáról a közbeszerzési eljárás során nem térhet át másikra; ha az általa a közbeszerzés során alkalmazandó eljárás szabályait önállóan alakítja ki, köteles ezeket a szabályokat megjeleníteni az eljárást megindító felhívásban. Az eljárást megindító felhívásnak mindazon információkat tartalmaznia kell, amely a gazdasági szereplőknek a megfelelő ajánlattételhez (részvételi jelentkezéshez) szükséges, így különösen az odaítélendő szerződés legfontosabb részleteit (az eljárás tárgya, mennyisége, szerződéses feltételek) és az odaítélés módjának rövid leírását (értékelési szempontok és módszer), az ajánlattételi (részvételi) határidőt, valamint az ajánlatkérővel való kapcsolatfelvételre vonatkozó információt. Az ajánlatkérő köteles az eljárást megindító felhívásban megjelölt időpontban és helyszínen gondoskodni az ajánlatok felbontásáról. A felhívást az ajánlatkérő a közbeszerzési és tervpályázati hirdetmények feladásának, ellenőrzésének és közzétételének szabályairól, a hirdetmények mintáiról és egyes tartalmi elemeiről, valamint az éves statisztikai összegezésről szóló 92/2011. (XII. 30.) NFM rendelet szerinti hirdetmény útján köteles közzétenni a Közbeszerzési Értesítőben. Az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban jogosult az 56–57. § szerinti kizáró okok közül egynek vagy többnek a közbeszerzési eljárásban való érvényesítését előírni, azonban a törvényben meghatározottaktól eltérő kizáró okok nem írhatók elő. (Az ajánlatkérő köteles az 56. § (1) bekezdésének k) pontja, valamint (2) bekezdése szerinti kizáró ok érvényesítését előírni.) Az alkalmasság tekintetében az ajánlatkérő a külön jogszabályban foglalt alkalmassági igazolási módokon kívül egyéb objektív alapú alkalmassági feltételt és igazolási módot is előírhat, de ennek során is alkalmaznia kell az 55. § (3) bekezdésében foglaltakat. Az ajánlatkérőnek biztosítania kell a szerződés tárgyának megkülönböztetés-mentes leírását; az ajánlatkérő a közbeszerzési műszaki leírást nem határozhatja meg oly módon, hogy egyes gazdasági szereplőket vagy árukat az eljárásból kizár, vagy más módon indokolatlan és hátrányos vagy előnyös megkülönböztetésüket eredményezi. Az ajánlatkérő az ajánlatok elbírálásának befejezését követően köteles olyan írásbeli összegezést készíteni – és azt minden ajánlattevő részére egyidejűleg, telefaxon vagy elektronikus úton megküldeni –, amely tájékoztatást nyújt az ajánlatok elbírálásáról és a nyertes ajánlat kiválasztásának indokairól. „Az önálló eljárási szabályok kialakításakor az ajánlatkérő a 74. § (1) és (3) bekezdései szerinti érvénytelenségi okokat köteles, a 74. § (2) bekezdése szerinti okokat jogosult előírni azzal, hogy a 74. § (1) bekezdés d) pontja szerinti érvénytelenségi ok csak alkalmassági követelmény előírása esetén alkalmazandó.” Ez utóbbi lehetőség azt jelenti, hogy az aránytalanul alacsony árral kapcsolatos érvénytelenségi ok figyelmet kívül hagyható saját eljárásrendben.33 A saját eljárásrend alkalmazását mind a www.kozbeszerzes.hu-n található segédanyagok, mind a www.transparency.hu-n található magyarázat támogatja és szakmailag segíti. 33 Segédanyagok: www.kozbeszerzes.hu, www.transparency.hu

102



Mi a különbség a kizáró okok és az alkalmassági feltételek között? Milyen esetben kell indokolást kérnie az ajánlatkérőnek az ajánlattevőktől a Kbt. szerint? Mi a különbség az ajánlatok érvénytelensége és az eljárás eredménytelensége között? Milyen eljárástípusokat különböztet meg a Kbt.? Ismertesse a közösségi és a nemzeti értékhatárokat!

103


104

Speciális eljárási szabályok és beszerzési tárgyak a közbeszerzésben

IV. fejezet Speciális eljárási szabályok és beszerzési tárgyak a közbeszerzésben Tátrai Tünde

1. Közszolgáltatók eljárási szabályai A könyv III. fejezetében kitértünk a Kbt. II. rész XIV. fejezetének közszolgáltatókra vonatkozó szabályaira. A közszolgáltatói eljárásrendet a közszolgáltatók közbeszerzéseire vonatkozó sajátos közbeszerzési szabályokról szóló 289/2011. (XII. 22.) Korm.rendelet (Közszolgáltatói Rendelet) teszi teljessé, melyről az alábbiakban szólunk. A közbeszerzés tárgyai árubeszerzés, építési beruházás, illetőleg szolgáltatás megrendelése lehet. A közszolgáltatók külön eljárásaik körében a nyílt, meghívásos vagy hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárást alkalmazhatják feltétel nélkül a Közszolgáltatói Rendeletben foglalt eltérésekkel. A hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás, hasonlóan a klasszikus ajánlatkérőkhöz, csak szigorú feltétekkel alkalmazható. Az eljárások sajátosságai közé tartozik, hogy közbeszerzési eljárás a hirdetmény fajtája szerint ajánlati felhívást tartalmazó hirdetménnyel induló nyílt eljárás, részvételi felhívást tartalmazó hirdetménnyel induló meghívásos vagy tárgyalásos eljárás, időszakos előzetes tájékoztatót tartalmazó hirdetménnyel meghirdetett meghívásos vagy tárgyalásos eljárás, továbbá előminősítési hirdetménnyel meghirdetett meghívásos vagy tárgyalásos eljárás lehet. Ez utóbbi háromszakaszos eljárásnak minősül, s lényege, hogy az ajánlatkérő előminősítési rendszert hoz létre, s az előminősítettek között versenyezteti meg meghatározott beszerzési tárgyait. A rendszerhez később is lehet csatlakozni, azaz az adott cég előminősítését kérni, melyre például keretmegállapodásos eljárás esetében nincs lehetőség (Közszolgáltatói Rendelet). A fenti eljárástípusok mellett az ajánlatkérők keretmegállapodásos eljárást is alkalmazhatnak, valamint elvileg Dinamikus Beszerzési Rendszert hozhatnak létre, azonban ez utóbbi részletes szabályrendszere nem született meg. Az ajánlatkérő a költségvetési év kezdetét követően időszakos előzetes tájékoztatót készíthet az adott évre, illetőleg az elkövetkező legfeljebb tizenkét hónapra tervezett beszerzései vonatkozásában. Az időszakos előzetes tájékoztató célja közszolgáltató ajánlatkérőknél azonos, mint az előzetes összesített tájékoztató volt a klasszikus ajánlatkérők vonatkozásában. Az időszakos előzetes tájékoztatót tartalmazó hirdetmény közzététele nem vonja maga után az abban megadott közbeszerzésre vonatkozó eljárás lefolytatásának kötelezettségét, amennyiben nem célozza például szándéknyilatkozat megtételét a részvételre jelentkezők részéről. A hirdetmény feladására és közzétételére irányadó szabályok azonosak a klasszikus ajánlatkérők esetében megismertekkel. A közszolgáltatók számára a hirdetmény címében az „egyes ágazatokban”

105


kitétellel közzétett eljárást megindító hirdetmények irányadók. Eljárást megindító hirdetményei közzétételén az Európai Unió Hivatalos Lapjában és a hirdetmények elektronikus napilapjában (TED-adatbank) történő közzétételt kell érteni. A Kbt. II. részének szabályaihoz képest több lehetőséget kapnak a közszolgáltatók. Például az alkalmassági kritériumok meghatározása során lehetősége van az ajánlatkérőnek egyéb objektív alapú alkalmassági feltételt és igazolási módot is előírni az Alkalmassági Rendeletben meghatározottak mellett. Az ajánlatkérő a közbeszerzési műszaki leírás megadásával, az alkalmasság megítélésével, az ajánlatok elbírálásával, illetőleg a szerződés megkötésével összefüggésben követelményeket határozhat meg azzal a céllal, hogy az általa rendelkezésre bocsátott információk bizalmas jellegét az érintettek megőrizzék. Ez utóbbi szabály nem érinti az üzleti titokra vonatkozó szabályokat, hiszen itt teljesen másról, az ajánlatkérő bizalmas információjának megőrzéséről van szó. A szabályozás további lehetőséget kínál a nemzeti elbánás kiterjesztő értelmezésére az alábbiakban a Rendelet 3. §-a szerint. Az érvénytelen ajánlatra, illetőleg az ajánlattevő kizárására a klasszikus ajánlatkérők esetében tárgyaltak megfelelően alkalmazandók azzal az eltéréssel, hogy az ajánlatkérő kizárhatja az eljárásból azt az ajánlattevőt, aki –– számára nem kell nemzeti elbánást nyújtani [1. § (4) bekezdése], illetőleg –– ajánlatában olyan származású árut ajánl, amely számára nem kell nemzeti elbánást nyújtani, vagy –– árubeszerzés esetében ajánlatában – az áruk összértéke tekintetében – ötven százalékot meghaladóan olyan származású árut ajánl, amely számára nem kell nemzeti elbánást nyújtani. Az előnyben részesítés további részletkérdéseinek meghatározása mellett a szabályozás kitér arra, hogy az ajánlatkérőnek nem kell alkalmaznia azt, ha valamely ajánlat előnyben részesítése azzal a következménnyel járna, hogy műszaki–technikai szempontból eltérő és nem illeszkedő dolgokat kellene beszerezni, vagy az ilyen beszerzés aránytalan műszaki–technikai nehézséget eredményezne a működtetésben és a fenntartásban vagy aránytalan költségtöbblettel járna. Az alábbiakban az egyes eljárástípusok saját szabályait mutatjuk be a Közszolgáltatói Rendelet alapján.

1.1. Meghívásos és tárgyalásos eljárás Kivételes lehetőség, hogy az ajánlattételi határidőt az ajánlatkérő és az alkalmasnak minősített jelentkezők megállapodásban rögzíthetik, feltéve, hogy valamennyi jelentkezőnek azonos időtartam áll rendelkezésére ajánlata összeállítására és benyújtására. Amennyiben az ajánlatkérő és az alkalmasnak minősített jelentkezők nem tudnak megállapodni az ajánlattételi határidőben, az ajánlattételi határidőt az ajánlatkérő állapítja meg azzal, hogy az nem lehet az ajánlattételi felhívás megküldésének napjától számított huszonnégy napnál rövidebb. Az ajánlattételi határidő sürgősség esetén tíz napra rövidíthető, feltéve, hogy az ajánlattételi felhívást telefax útján vagy elektronikus úton küldi meg az ajánlatkérő. Az ajánlatkérő az ajánlattételi határidő huszonnégy napos időtartamát legfeljebb öt nappal lerövidítheti, feltéve, hogy a dokumentációt térítésmentesen és teljes terjedelemben, közvetlenül elektronikus úton, külön jogszabályban meghatározott módon az ajánlattevők számára hozzáférhetővé teszi az ajánlattételi felhívás megküldésének napjától, és a felhívásban megadja a

106


hozzáférés adatait, de az ajánlattételi határidő nem lehet 10 napnál rövidebb. A megállapodásban azonban az ajánlatkérő és az alkalmasnak minősített jelentkezők ennél rövidebb ajánlattételi határidőt is megállapíthatnak. A korábbiakban ismertetett időszakos előzetes tájékoztatót tartalmazó hirdetmény meghívásos vagy tárgyalásos eljárás meghirdetésére is irányulhat. Az időszakos előzetes tájékoztatót tartalmazó hirdetményt követően a határidő lejártáig benyújtott szándéknyilatkozatok alapján az ajánlatkérő az összes nyilatkozattevőt köteles egyidejűleg, írásban felhívni (közvetlen részvételi felhívás) szándéknyilatkozatuk megerősítésére és a részvételi jelentkezés benyújtására. A közvetlen részvételi felhívást legkésőbb az időszakos előzetes tájékoztatót tartalmazó hirdetmény közzététele napjától számított tizenkét hónapon belül meg kell küldeni. A meghívásos vagy a tárgyalásos eljárás a közvetlen részvételi felhívás megküldésével indul. A közvetlen részvételi felhívás kötelező elemeit és a részvételi határidő meghatározásának módját a Közszolgáltatói Rendelet 7. §-a tartalmazza.

1.2. Előminősítési rendszer Az előminősítésre szolgáló rendszer létrehozásának célja, hogy a meghatározott közbeszerzések megvalósítása érdekében lefolytatandó meghívásos vagy tárgyalásos eljárásokban részvételre jogosultakat az ajánlatkérő előre kiválassza (Közszolgáltatói Rendelet 8. §). „8. § (1) Az ajánlatkérő a jelentkezők előminősítésére szolgáló rendszert hozhat létre és működtethet, amelynek célja, hogy a meghatározott közbeszerzések megvalósítása érdekében lefolytatandó meghívásos vagy tárgyalásos eljárásokban részvételre jogosultakat előre kiválassza. (2) Az előminősítési hirdetményt külön jogszabályban meghatározott minta szerint kell elkészíteni, és közzé kell tenni, amely tartalmazza különösen az ajánlatkérő előminősítési rendszerének célját, időtartamát, a tervezett közbeszerzések tárgyának leírását, az előminősítési szempontokat és igazolási módjait vagy azok összegező leírását. (3) Ha az előminősítési rendszer időtartama három évnél hosszabb, az előminősítési hirdetményt évenként kell közzétenni. Ha pedig ennél rövidebb időtartamra szól, elegendő az első ilyen hirdetmény közzététele. (4) Az ajánlatkérő köteles biztosítani, hogy az érintettek az előminősítési hirdetmény közzétételét követően a rendszer működtetésének időtartama alatt bármikor kérhessék előminősítésüket. (5) Az ajánlatkérőnek meg kell határoznia – a közbeszerzési műszaki leírásra vonatkozó jogszabályi rendelkezésekkel összhangban – az előminősítési rendszer működtetésének részleteit, valamint az előminősítési szempontokat és igazolási módjait. Az előminősítési rendszer különböző minősítési fokozatokból állhat. (6) Az előminősítési rendszer működtetésére vonatkozó szabályokat, a minősítési szempontokat és igazolási módjait az ajánlatkérő szükség szerint felülvizsgálhatja, módosíthatja.

107


(7) Az előminősített jelentkezőkről az ajánlatkérőnek listát kell vezetnie. A lista elkészíthető a közbeszerzés tárgya, vagy azon belüli csoportja szerinti bontásban is. A listának tartalmaznia kell legalább az előminősített jelentkező nevét, címét (elérhetőségét), a listára vételének időpontját. A lista adatai nyilvánosak, kivéve a személyes adatnak minősülő adatokat. A lista nyilvános adatait az ajánlatkérő a honlapján közzéteszi.” Az ajánlatkérőnek meg kell határoznia az előminősítési rendszer működtetésének részleteit, valamint az előminősítési szempontokat és igazolási módjait. Az előminősítési rendszer különböző minősítési fokozatokból állhat. Az ajánlatkérő köteles biztosítani, hogy az érintettek az előminősítési hirdetmény közzétételét követően a rendszer működtetésének időtartama alatt bármikor kérhessék előminősítésüket. Az előminősített jelentkezőkről az ajánlatkérőnek listát kell vezetnie (az előminősített jelentkezők listája), mely adatok nyilvánosak. Az előminősítési szempontokat, az előminősítési dokumentáció tartalmát, az elbírálási határidőkre vonatkozó előírásokat, az előminősítési rendszer működési szabályaira, azok módosítására vonatkozó részletes szabályokat a Közszolgáltatói Rendelet 9–10. §-a tartalmazza. Az előminősítési hirdetménnyel meghirdetett meghívásos vagy tárgyalásos eljárás a közvetlen részvételi felhívás megküldésével indul, melyet kizárólag az előminősítési listára felvett jelentkezők számára kell eljuttatni. Ha az előminősített jelentkezők száma nem teszi lehetővé a valódi versenyt, ajánlatkérő más eljárást is alkalmazhat. A közvetlen részvételi felhívás kötelező elemeit, a létszám meghatározásának korlátait, továbbá a jelentkezési határidőre vonatkozó szabályokat a Közszolgáltatói Rendelet 10. §-a tartalmazza. Az előminősítési rendszerben több előminősített jelentkező közösen is benyújthat részvételi jelentkezést, és közösen is tehet ajánlatot.

1.3. Hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás A hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás lefolytatására a klasszikus ajánlatkérők hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásra vonatkozó szabályait a Közszolgáltatói Rendelet 12. §-ban foglalt eltérésekkel megfelelően kell alkalmazni. A tárgyalásos eljárás megkezdése napján az ajánlatkérő köteles benyújtani a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz az ajánlattételi felhívást, továbbá az ajánlattételre felhívni kívánt szervezetek (személyek) nevéről, címéről (székhelyéről, lakóhelyéről), valamint a tárgyalásos eljárás alkalmazását megalapozó körülményekről szóló tájékoztatást, a klasszikus ajánlatkérőkre vonatkozó szabályokhoz hasonlóan, hogy lehetősége legyen a jogorvoslati fórumnak a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás jogalapjának fennállását ellenőrizni. A hirdetmény közzététele nélkül induló tárgyalásos eljárás a közszolgáltatók esetében is kivételes eljárásnak tekintendő.

1.4. Keretmegállapodásos eljárás A közszolgáltatók keretmegállapodásos eljárása a különös eljárások körében hasonlóan kerül szabályozásra a klassszikus ajánlatkérőkre vonatkozó szabályokhoz, azonban a Közszolgáltatói Rendelet 14. §-a egyértelműen kimondja, hogy a keretmegállapodásos eljárásra a Kbt. keretmegállapodásos eljárásra vonatkozó 108–110. §-ában foglalt szabályai nem alkalmazhatóak. Ebben az esetben

108


ugyanis a különös eljárások között a keretmegállapodásos eljárás szabályai részben szigorúbbak, mint az általános eljárások körében. A keretmegállapodásos eljárás hasonlóan két részből áll, ahol az első részben az ajánlatkérő (ajánlatkérők) a nyílt, meghívásos vagy tárgyalásos eljárást köteles alkalmazni a különös eljárások körében keretmegállapodás megkötése céljából. A klasszikus ajánlatkérők keretmegállapodásra vonatkozó szabályaihoz képes a közszolgáltatók szabályozás szigorúbb. „14. § (1) Az ajánlatkérő (ajánlatkérők) az e rendeletben foglaltak szerinti nyílt eljárást, vagy az e rendelet szerinti valamely meghívásos vagy tárgyalásos eljárást köteles alkalmazni keretmegállapodás megkötése céljából. A keretmegállapodásos eljárásra a Kbt. keretmegállapodásos eljárásra vonatkozó 108–110. §-ában foglalt szabályai nem alkalmazhatóak. (2) Az ajánlatkérő az (1) bekezdésnek megfelelően megkötött keretmegállapodás alapján egy vagy több hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást alkalmazhat az adott közbeszerzés (közbeszerzések) megvalósítása érdekében. Az eljárás ezen második szakaszára a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás jelen rendelet szerinti eltérő szabályait a keretmegállapodásos eljárás jelen rendelet szerinti szabályai szerint kell megfelelően alkalmazni.” Az eljárás második részében a keretmegállapodás alapján egy vagy több hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást alkalmazhat az adott közbeszerzés(ek) megvalósítása érdekében. Nincs lehetőség a második részben az ajánlattevők versenyeztetésétől eltekinteni és közvetlenül a rangsorban a legkedvezőbb ajánlatot benyújtó keretmegállapodásos partnertől rendelni, mint klasszikus ajánlatkérők esetében. Az eljárás második része vonatkozásában a Közszolgáltatói Rendelet 17–18. §-a tartalmaz rendelkezéseket.

2. Építési beruházás és a tervpályázati eljárás

2.1. Építési rendelet Az építési beruházások közbeszerzésének részletes szabályairól szóló 306/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet (Építési) hatálya mind az építési beruházásokra, mind az építési koncesszióra vonatkozik. Az Építési Rendelet egyik legfontosabb újdonsága az építési beruházás becsült értékének megállapításához nyújt segítséget. „2. § (1) Az építési beruházás becsült értékének meghatározásakor az ajánlatkérőnek az engedélyhez vagy bejelentéshez kötött építési tevékenység esetén az építési engedélyben foglaltak érvényesítésével elkészített engedélyezési terv vagy kiviteli terv, vagy egyesített engedélyezési és kiviteli terv alapján, a közbeszerzés megkezdését megelőző 12 hónapnál nem régebben készült költségvetést kell irányadónak tekinteni, amely tartalmaz az építési beruházással kapcsolatban felmerülő valamen�nyi szükséges munkatételt. Az 5. § (1) bekezdés a)-e) pontja esetében az építési beruházás becsült értékének meghatározásakor az építési beruházással kapcsolatban felmerülő valamennyi szükséges munkatételt tartalmazó, a közbeszerzés megkezdését megelőző 12 hónapnál nem régebben készült költségbecslést kell irányadónak tekinteni.

109


(2) A Kbt. 18. § (2) bekezdése alkalmazásában ugyanazon építési beruházásnak tekintendő az építési engedélyben több megvalósulási szakaszra bontott építési beruházás is (az egyes megvalósulási szakaszokban megépített építmények, építményrészek együttesen).” Az építési beruházás becsült értékének megállapítása során, tehát nemcsak a Kbt. 11. §, 16. § és a 18. § főszabályára, hanem a fenti szempontokra is tekintettel kell lenniük az ajánlatkérőknek. Ennek megfelelően a legmagasabb piaci érték, részekre bontás tilalma, műszaki, gazdasági funkcionális egység, 12 hónapnál nem régebbi költségbecslés, építési engedély szempontjait kell figyelembe venni a becsült érték megállapítása során. A korm.rendeleti szabályozás mellékleteiben részletesen kitér a közbeszerzési eljárás során kötelezően készítendő dokumentáció tartalmára, melyet engedély- vagy bejelentés-köteles építési beruházás esetében is figyelembe kell venni, összhangban az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm.rendeletben (a továbbiakban: Épkiv.) és egyéb jogszabályokban meghatározottakkal. Lényeges, hogy az Épkiv. Rendelet definiálja azokat a fontosabb kifejezéseket, melyek alkalmazásra kerülnek akár az Építési Rendeletben. Ezek közül a legfontosabbak az alábbiak, melyeket már közbeszerzési környezetben is lehet használni, ellentétben a közelmúlt, ezt tiltó előírásaival. „Épkiv. 2. § e) többletmunka: a szerződéskötés alapját képező (ajánlatkérési vagy kivitelezési) dokumentációban kimutathatóan szereplő, de a szerződéses árban (vállalkozói díjban) figyelembe nem vett tétel, f) pótmunka: a szerződés alapját képező dokumentációban nem szereplő külön megrendelt munkatétel (munkatöbblet), g) árazatlan (tételes) költségvetési kiírás: minőségi követelményekkel rendelkező mennyiségi kimutatás az építmény jellege szerint szükséges szakági bontásban és részletezettséggel, konkrét gyártmányok, márkák megjelölése nélkül, h) építőipari rezsióradíj: a vállalkozó kivitelező vagy az alvállalkozó kivitelező szakági építési-szerelési termelő tevékenységének elvégzéséhez szükséges, egy aktív munkaórára vetített – a kivitelező tényköltségei alapján számított vagy tervezett – összes költsége. Az építőipari rezsióradíj nem tartalmazza a beépítésre kerülő betervezett és az üzemszerű használathoz szükséges beépítésre kerülő építési anyagok, szerkezetek és berendezések közvetlen költségeit, a közvetlen anyagok fuvarozási és rakodási költségeit, a közvetlen gépköltségeket, a kivitelezési dokumentáció tervezési díját, a hatósági eljárások díját, a szükségessé váló minőség-ellenőrzések díját, az üzempróba, beüzemelés szolgáltatási díját. Az építőipari rezsióradíj számítási alapját az Építőipari Ágazati Kollektív Szerződésben évente meghatározott Ágazati Bértarifa Megállapodásban szereplő minimális szakmunkás alapbér alapján kiszámított, szakmai ajánlásban rögzített órabér és a jogszabályokban meghatározott közterhek képezik. Az építőipari rezsióradíj tartalmazza a személyi jellegű költségeket, az ellátási költségeket, a fizikai dolgozók rezsi jellegű költségeit, az irányítási és az ügyviteli költségeket.” A fentiek alapján elvileg lehetőség nyílik az ajánlatkérők számára az aránytalanul alacsony áron meghatározott rezsióradíj felülvizsgálata. Az aránytalanul alacsony ár az egyik vezető jogorvoslati indok hazánkban, ezért az egyértelmű meghatározás minden esetben segíti az ajánlatkérőket döntésük meghozatalában.

110


Kivételes az Építési Rendelet összeférhetetlenségi vonatkozó előírása. Ennek értelmében nem eredményezi a verseny tisztaságának sérelmét és nem összeférhetetlen a kivitelezésre vagy kivitelezésére és tervezésére együtt, illetve egy (elvi) engedélyezési tervet követően ugyanazon építmény tekintetében további tervek készítésére vonatkozó közbeszerzési eljárásban annak a tervezőnek a részvétele, aki ezen közbeszerzési eljárás dokumentációját megalapozó tervet készítette, ha egyéb módon nem vesz részt a közbeszerzési eljárás előkészítésében. „5. § (4) Az ajánlatkérőnek az általa rendelkezésre bocsátott tervekkel kapcsolatban a tervezővel kötött szerződés feltételeiben biztosítania kell, hogy annak alapján a nyertes ajánlattevő jogdíj fizetése nélkül jogosult legyen a terveknek az általa elvégzendő tervezési feladathoz szükséges továbbtervezésére, átdolgozására. (5) A Kbt. 24. § (3) bekezdése alkalmazásában nem eredményezi a verseny tisztaságának sérelmét és nem összeférhetetlen a kivitelezésre, vagy kivitelezésére és tervezésére együtt, illetve egy (elvi) engedélyezési tervet követően ugyanazon építmény tekintetében további tervek készítésére vonatkozó közbeszerzési eljárásban annak a tervezőnek a részvétele, aki ezen közbeszerzési eljárás Kbt. 49. §-a szerinti dokumentációját megalapozó tervet készítette, ha egyéb módon nem vesz részt a közbeszerzési eljárás előkészítésében.” Ez az előírás azonban nem automatikusan alkalmazandó, az ajánlatkérőnek ellenőriznie kell a közbeszerzési eljárás előkészítésének esetleges befolyásolását, összhangban a Kbt. összeférhetetlenségre vonatkozó előírásával. Az építési beruházások esetében felmerülhet a tartalékkeret meghatározása iránti igény. A tartalékkeret mindig a becsült érték részét kell, hogy képezze, de nem feltétlenül kerül lehívásra a teljesítés során. Maximális mértéke a Kbt. 125. § (9) bekezdése értelmében a szerződésben foglalt ellenszolgáltatás 10%-a lehet. A tartalékkeret szabályozása szerint felhasználásának szabályait, mértékét, lehetséges eseteit, pénzügyi feltételeit a szerződésben részletesen rögzíteni szükséges annak érdekében, hogy ne minősüljön szerződésmódosításnak a tartalékkeret felhasználása, mely kizárólag az építési beruházás teljesítéséhez, a rendeltetésszerű és biztonságos használathoz szükséges munkák ellenértékének elszámolására használható fel. Az Építési Rendelet 9. §-ának megfelelően, hogy építési beruházás esetében az ajánlattevőként szerződő fél köteles – legkésőbb a szerződéskötés időpontjára – felelősségbiztosítási szerződést kötni vagy meglévő felelősségbiztosítását kiterjeszteni az ajánlatkérő által előírt mértékű és terjedelmű felelősségbiztosításra. A biztosítási szerződés esetében az ajánlattevő lesz a szerződő és biztosított, és amennyiben több cégből álló konzorcium nyerte el a pályázatot, ők lesznek az együttbiztosítottak. Az általános felelősségbiztosítás védelmet nyújt az okozott személysérüléses károkra (kivéve a munkáltatói minőségben okozott károkat) és a harmadik személyeknek okozott dologi károkra (harmadik személynek minősül mindenki, akivel nem áll szerződéses viszonyban). Ezek alapján az ajánlatkérőnek okozott dologi károkra nem terjed ki (például a munka során leég az ajánlatkérő egyik épülete), azonban kiterjed az ajánlatkérő munkavállalóinak okozott személysérüléses káraira (például az ajánlatkérő munkavállalója helyszíni szemlét tart, és egy rosszul elkerített gödörbe beleesve eltöri a lábát).

111


Fontos kiemelni, hogy a felelősségbiztosítás kizárólag az előre nem látható, balesetszerűen bekövetkező eseményekre terjed ki. A felelősségbiztosítási szerződés alapján a biztosító mentesíti a biztosítottat a kártérítési kötelezettség teljesítése alól, amennyiben olyan kárt okoz, amelyért a jogszabályok alapján kártérítési felelősség terheli. A felelősségbiztosításnak károsult védő szerepe is van, miután a biztosító közvetlenül a károsult javára és kezéhez teljesít. A felelősségbiztosítás ezenfelül jogvédelmi funkcióval is bír, amennyiben a biztosítási védelem a biztosítottal szemben érvényesített alaptalan igények elhárítására is kiterjed. A hibás teljesítésből eredő szavatossági és jótállási igényekre a felelősségbiztosítás általában nem nyújt fedezetet (szavatosság keretében a szolgáltatás nyújtója köteles saját költségén a hibás dolgot kijavítani vagy kicserélni, illetve a munkát újból elvégezni).34 Gyakori félreértés felelősségbiztosítás esetében, hogy az ajánlatkérő már eljárási szakaszban kéri annak igazolását, annak ellenére, hogy erre csak legkésőbb a szerződéskötésig lenne kötelezhető a nyertes ajánlattevő. Sajátos rendelkezés, hogy közösségi eljárásrendben az eljárást megindító felhívásban az ajánlatkérő köteles az építőipari kivitelezési tevékenységet végző gazdasági szereplők vonatkozásában előírni az építőipari kivitelezési tevékenységet végzők névjegyzékében szereplés követelményét, illetve nem Magyarországon letelepedett gazdasági szereplők esetén a letelepedés szerinti ország nyilvántartásában szereplés követelményét (feltéve, hogy a letelepedés szerinti ország joga azt előírja). Az Építési Rendelet tehát további kötelezettségeket is megállapít, melynek ellenőrzése és a névjegyzék ismerete is szükséges az eljárás lebonyolításához. Az Építési Rendelet aránytalanul alacsony árra vonatkozó szabályai a közelmúltban bővültek. A 8/A. § értelmében aránytalanul alacsony árajánlatnak minősül, ha az ajánlattevő által alkalmazott rezsióradíj alacsonyabb az Építőipari Ágazati Párbeszéd Bizottság ajánlása alapján az építésügyért felelős miniszter rendeletében megállapított minimális építőipari rezsióradíj mértékénél. A fentieket 2013ban a minimális építőipari rezsióradíj 2013. évi mértékéről, valamint a régészeti lelőhely és a műemléki érték védetté nyilvánításáról, nyilvántartásáról és a régészeti feltárás részletes szabályairól szóló 80/2012. (XII. 28.) BM rendelet módosításáról szóló 28/2013. (VI. 27.) BM rendelet határozza meg. A fenti előírás és a Kbt. 69. §-a kiegészül továbbá azzal, hogy az ajánlatkérő a Kbt. 69. § (1) bekezdése szerinti indokolás kérése keretében köteles arra vonatkozóan is tájékoztatást kérni, hogy az aránytalanul alacsony árat benyújtó ajánlattevő ajánlatában milyen összegű rezsióradíjjal számolt, és a rezsióradíj kiszámításakor egyes – az Épkiv.-ben meghatározottak szerint az építőipari minimális rezsióradíj elemeit képező – költségeket milyen összeggel és módon vett figyelembe. Az ajánlatkérő az ajánlattevő által nyújtott indokolás gazdasági ésszerűséggel való összeegyeztethetőségének vizsgálata során figyelembe veszi az Építőipari Ágazati Párbeszéd Bizottság ajánlása alapján az építésügyért felelős miniszter rendeletében megállapított minimális építőipari rezsióradíj mértékét. Az Építési Rendelet 10. §-a szigorúbb kötelezettséget határoz meg építési beruházás esetében a referenciát igazoló kapacitást biztosító szervezet esetében. Az alábbi előírás szigorúbb, mint a Kbt. 55. § (6) bekezdésben foglalt igazolási mód. 34

http://kozbeszerzes.hu/adatbazis/mutat/tajekoztato/portal_323727/ Letöltés: 2013. augusztus 9.

112


„10. § (2) Az a szervezet, amelynek korábbi teljesítéseit a Kbt. 55. § (6) bekezdés b) pontjában foglaltak szerint az alkalmasság igazolásához az ajánlattevő (részvételre jelentkező) felhasználta, a szerződés teljesítése során a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 274. § (1) bekezdésében foglaltak szerint kezesként felel az ajánlattevő teljesítése azon részének elmaradásával vagy hibás teljesítésével összefüggésben az ajánlatkérőt ért kár megtérítéséért, amelyre vonatkozóan az ajánlattevő (részvételre jelentkező) alkalmasságát a korábbi teljesítések bemutatása igazolta. Az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban megjelöli, hogy a referencia a szerződés teljesítésének egészére vagy mely konkrétan meghatározott részére vonatkozó alkalmasságot igazol.” A fenti szabály feltételezi, hogy az ajánlatkérő eleve úgy határozza meg alkalmasság követelményeit, hogy figyelemmel lesz a kezesi felelősség korlátaira, azaz pontosan meg kell határoznia, milyen referencia esetében a teljesítés mely szakaszára kell kezességet vállalnia az ajánlattevőnek. Az Építési Rendelet továbbá nemcsak az ajánlatkérő és az ajánlattevő, hanem formabontó módon, az ajánlattevő és alvállalkozója vonatkozásában is fogalmaz meg szabályokat, mely a teljesítési biztosítékok körére fogalmaz meg korlátokat. „11. § Az ajánlattevőként szerződő fél az alvállalkozóval kötött szerződésben az alvállalkozó teljesítésének elmaradásával vagy hibás teljesítésével kapcsolatos igényeinek biztosítékaként legfeljebb a szerződés szerinti, általános forgalmi adó nélkül számított ellenszolgáltatás tíz-tíz százalékát elérő biztosítékot köthet ki.” Az alvállalkozók ellenőrzésére vonatkozó részletes szabályok (12–14. §) azt célozzák, hogy minél ellenőrizhetőbb módon kerüljenek kifizetésre az ajánlattevők alvállalkozói az építési beruházások esetében (bele nem értve az építési koncessziót). A szabály módosult több alkalommal a közelmúltban, de a gyakorlatban az alvállalkozók eltitkolásához, valamint az adminisztráció növekedéséhez is vezetett. Lényege, hogy akkor fizethető ki maga az ajánlattevő, amennyiben igazolja, hogy alvállalkozóit kifizette. A következő, a teljesítést érintő szabály, hogy a Rendelet meghatározza az előleg kötelező mértékét, továbbá a részszámlák minimális kötelező számát, mértékét, segítséget nyújtva ezzel a projektet előre megfinanszírozni nem tudó ajánlattevőknek, mely a hat hónapot meghaladó teljesítési időszakról rendelkező és egyben ötvenmillió forintot meghaladó összegű nettó ellenszolgáltatást tartalmazó szerződések esetén alkalmazandó. Az ajánlatkérő köteles az adott építési beruházás jellemzőinek megfelelő időszakonként vagy kivitelezési szakaszonként részszámlázási lehetőséget biztosítani. Az Építési Rendelet végül további kötelezettségeket állapít meg a műemlékekkel kapcsolatos építési beruházások vonatkozásában, meghatározva (15. §) további, a műszaki és szakmai alkalmasság körében előírásra kerülő további elemeket.

2.2. Tervpályázati eljárás Az építési beruházásokhoz és építési koncessziókhoz kötődő beszerzési eljárás a tervpályázati eljárás. Ajánlatkérő, amennyiben tervezőt kíván választani, úgy a tervpályázati eljárások szabályairól szóló 305/2011. (XII. 23.) Korm.rendelet (Tervpályázat Rendelet) szabályainak megfelelően köteles eljárni.

113


Tervpályázati eljárást kötelező lefolytatni – ha e rendelet vagy más jogszabály eltérően nem rendelkezik – építmény építészeti–műszaki tervezésének versenyeztetésére, amennyiben az ajánlatkérő olyan tervszolgáltatást kíván megrendelni, amelynek a Kbt. szerint számított teljes becsült értéke eléri vagy meghaladja a szolgáltatás megrendelésére irányadó uniós értékhatárt. A tervpályázat tehát megelőző eljárástípus. Számos kivételi lehetőséget felsorol ugyanakkor a Tervpályázati Rendelet. Ezek közül a legfontosabbak, melyek szerint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 2. § 18. pontja szerinti sajátos építményfajták tervezése, terület- és településrendezési terv, valamint műemléki védelem alatt álló épület kizárólag felújítási munkáinak tervezése esetén tervpályázati eljárás lefolytatása nem kötelező. Gyakran alkalmazott kivétel, mely szerint amennyiben az ajánlatkérő nem kíván tervrajzokat, tervjavaslatokat versenyeztetni a tervező kiválasztásához, mely a Tervpályázati Rendelet hatálya alá tartozik, ugyanakkor vállalja, hogy a Kbt. szerint lefolytatandó, tervszolgáltatás beszerzésére irányuló közbeszerzési eljárás során is kér be szakmai ajánlatot, az összességében legelőnyösebb ajánlatértékelési szempontot alkalmazza, és a szakmai minőség értékelésére alkalmas értékelési részszempontokat érvényesít. A szakmai minőség értékelésére alkalmas értékelési részszempontnak minősül minden olyan értékelési részszempont, amely alkalmas arra, hogy a tervezett építmény jellemzőit vagy az építészeti–műszaki tervezés szakmai minőségét értékelje. Szintén nem alkalmazandó a Tervpályázati Rendelet, amennyiben a beszerzés tárgya építmény tervezése és kivitelezése is egyben. A tervpályázat célja az építészeti tervjavaslatok, valamint egyéb jogszabályban meghatározott tervjavaslatok összevetése és rangsorolása útján az adott tervezési feladat megoldására alkalmas tervező kiválasztása, valamint a tervezői megbízás szakmai feltételeinek előzetes tisztázása. A tervpályázat célja lehet terület- és településrendezési feladatok, kert- és tájépítészeti, belsőépítészeti feladatok szakmai előkészítése is. Sajátos típusa a művészeti tervpályázat, mely képzőművészeti, iparművészeti vagy egyéb művészeti szolgáltatáshoz kapcsolódó tervek (mintadarab, részlet, vázlat vagy kisplasztikai modell) összevetése és rangsorolása alapján művész kiválasztása is, melyre külön szabályok vonatkoznak a Tervpályázati Rendeletben. A tervpályázati eljárás ennek megfelelően nyílt vagy meghívásos lehet, melyet a fenti külön jogszabály részletesen szabályoz. A tervpályázati eljárás szóhasználata több esetben eltér a Kbt.-ben megszokottól. Például az eljárás tervpályázati kiírással indul, továbbá még eredményhirdetést is tartalmaz. A speciális és igen részletes szabályozás az alapja a pályázók közül egy vagy több kiválasztásának és a tervpályázati eljárást követően hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás lebonyolításának. Ez utóbbi eljárás eredményeképpen kerül megkötésre a tervezési szerződés. Fontos korlát, hogy a tervpályázati eljárást a tervpályázat tárgya szerinti építésügyi vagy egyéb hatósági engedélyezési eljárásokat megelőzően kell lefolytatni, és az nem irányulhat magának az engedélyezési tervdokumentációnak az elkészítésére, az ajánlatkérő csak vázlattervet kérhet.

114


3. Nemzetbiztonsági beszerzések A minősített adatot, az ország alapvető biztonsági, nemzetbiztonsági érdekeit érintő vagy a különleges biztonsági intézkedést igénylő beszerzések sajátos szabályairól szóló 218/2011. (X. 19.) Korm. rendelet (Nemzetbiztonsági Rendelet) szabályainak alkalmazására a Kbt. 9. § (1) bekezdés a) pont szerinti kivétel alapján van lehetőség. A Kbt. tehát nem háttérjogszabálya a Rendeletnek, bár normaszövege több hivatkozást is tartalmaz a Kbt.-re. Uniós közbeszerzési értékhatárokat elérő vagy azt meghaladó értékű beszerzésekre a rendelet hatálya akkor terjed ki, ha a beszerzésre az Országgyűlés illetékes bizottsága a Kbt. alkalmazását kizáró előzetes döntést hozott. Nemzeti eljárásrendben a rendelet szabadon alkalmazható, amennyiben olyan beszerzésről van szó, mely minősített adatot tartalmaz, alapvető biztonsági vagy nemzetbiztonsági érdeket érint, vagy különleges biztonsági intézkedést igényel. A Rendelet elején szabályozott alapelvek a Kbt.-re, továbbá a minősített adatokat tartalmazó beszerzések esetében a minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvényre utalnak. A beszerzési eljárásban biztosítani kell a minősített adat, az alapvető biztonsági érdek, valamint a nemzetbiztonsági érdek védelmét, illetve a különleges biztonsági intézkedés érvényesítését. Az értelmező rendelkezések közül a korábbi szabályoknak megfelelően a témához leginkább a cégellenőrzés, előzetes minősítés, nemzetbiztonsági ellenőrzés, nemzetbiztonsági érdek kapcsolódik. A Nemzetbiztonsági Rendelet hatálya értelmében a Kbt. által ajánlatkérőként meghatározott szervezeteknek a közbeszerzési eljárás mindenkori nemzeti értékhatárait elérő vagy azt meghaladó értékű olyan beszerzéseire terjed ki, amelyek minősített adatot tartalmaznak, alapvető biztonsági vagy nemzetbiztonsági érdeket érintenek, vagy különleges biztonsági intézkedést igényelnek. A Nemzetbiztonsági Rendelet a becsült érték, az eljárástípusok, főbb eljárási szabályok vonatkozásában a Kbt.-t követi. „7. § (1) A (4) bekezdésben foglalt értékhatárokat elérő vagy meghaladó értékű beszerzésekre a II. Fejezetben foglaltakat, az ezen értékhatár alatti beszerzésekre a III. Fejezetben foglaltakat kell alkalmazni, kivéve, ha e rendelet másként rendelkezik. (2) A közösségi beszerzési eljárás lehet a) meghívásos eljárás, b) hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás, c) versenypárbeszéd, d) hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás, e) keretmegállapodás. (3) A nemzeti beszerzési eljárás lehet a) hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás, b) versenypárbeszéd, c) könnyített eljárás, d) keretmegállapodás.

115


(4) A közösségi beszerzések eljárási szabályait akkor kell alkalmazni, ha a beszerzés becsült értéke eléri vagy meghaladja a) az árubeszerzésre és szolgáltatás megrendelésére irányuló szerződések esetében a 109 120 000 forint, b) az építési beruházásra irányuló szerződések esetében az 1 364 000 000 forint értékhatárt. (5) A közösségi beszerzések eljárási szabályait nem kell alkalmazni a) azokra a beszerzésekre, melyek esetében a Kormány rendeletében megállapította, hogy a közösségi beszerzés szabályainak alkalmazása olyan információk átadására kötelezné Magyarországot, amelyek felfedése ellentétes az állam biztonságához fűződő alapvető érdekével; b) a különösen érzékeny beszerzésekre; c) a hírszerző és elhárító tevékenységgel összefüggő beszerzésekre.” A fenti eljárástípusok között egyedül az úgynevezett könnyített eljárás jelent újdonságot, melyet nemzeti rezsimben lehet alkalmazni –– a III. Fejezet hatálya alá tartozó azon beszerzések esetén, amelyek nem érik el az uniós értékhatárok felét; –– azokra a beszerzésekre, melyek esetében a Kormány rendeletében megállapította, hogy a közösségi beszerzés szabályainak alkalmazása olyan információk átadására kötelezné Magyarországot, amelyek felfedése ellentétes az állam biztonságához fűződő alapvető érdekével;35 –– a különösen érzékeny beszerzésekre; –– a hírszerző és elhárító tevékenységgel összefüggő beszerzésekre, az Nbtv. 63. § (1) bekezdése szerinti speciális működési kiadásokból finanszírozott beszerzésekre. A könnyített eljárás során nem érvényesülnek az ajánlattételi határidők legrövidebb időtartamára vonatkozó rendelkezések. A határidőt úgy kell meghatározni, hogy elegendő idő álljon rendelkezésre az ajánlattevők egyenlő eséllyel történő megfelelő ajánlattételéhez. Az eljárásban törekedni kell legalább három ajánlattevő részvételére. A beszerzési eljárásban ajánlattevőként vagy alvállalkozóként továbbra is a jegyzékre felvett gazdasági szereplő vehet részt, azaz a gazdasági szereplők előszűrést követően vehetnek részt az eljárásban. Ez alól azonban enged könnyítéseket a Rendelet, például csak egyes alvállalkozó csoportok (kiemelt alvállalkozók) esetében szükséges a jegyzékre kerülés, továbbá az alvállalkozók esetében a jegyzékre kerülés a teljesítés megkezdéséig is megtörténhet az ajánlatkérő választásának megfelelően. A gazdasági szereplők üzleti titkainak védelmére a Kbt. 80. §-ában foglaltakat kell alkalmazni. A beszerzési eljárásban biztosítani kell a minősített adat, az alapvető biztonsági érdek, valamint a nemzetbiztonsági érdek védelmét, illetve a különleges biztonsági intézkedés érvényesítését a Mavtv.36 , valamint az Nbtv.37 vonatkozó rendelkezéseinek megfelelően. A Nemzetbiztonsági Rendelet alkalmazása során tehát figyelemmel kell lenni a további ágazati jogszabályok előírásai35 L.: 18/2012. (II. 16.) Korm.rendelet, 215/2012. (VII. 30.) Korm.rendelet, 71/2013. (III. 8.) Korm.rendelet 36 A minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény 37 A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény

116


ra. A Nemzetbiztonsági Rendelet is főszabályként kötelezővé teszi hirdetmény közzétételét, melyre külön hirdetményminta áll ajánlatkérők rendelkezésére. A hirdetménymintákat a közbeszerzési és tervpályázati hirdetmények feladásának, ellenőrzésének és közzétételének szabályairól, a hirdetmények mintáiról és egyes tartalmi elemeiről, valamint az éves statisztikai összegezésről szóló 92/2011. (XII. 30.) NFM rendelet rögzíti. Az egyes eljárástípusok, a műszaki leírás, a tájékozódási kötelezettség a Kbt. szerint kerültek szabályozásra. A kizáró okok esetében van eltérés a Kbt.-től, illetve a szabályozás is rugalmasabb. Az alkalmassági kritériumok meghatározásai a standard alkalmassági kritériumokhoz hasonlítanak. Az értékelés hasonlóképpen történik, mint a Kbt.-ben, majd ezt követően egyedileg kell tájékoztatni az ajánlattevőket, tekintettel arra, hogy sem közös tárgyalásra, sem nyilvános bontásra a nemzetbiztonsági jelleg miatt az eljárásokban nincs lehetőség. A nyilvánosság biztosítása tehát az eljárással kapcsolatos standard hirdetmények esetében kötelező, de az eljárás lebonyolítása során nem biztosítható, hogy az érintettek tudomást szerezzenek egymás létezéséről. Az alvállalkozókkal kapcsolatos sajátosság, hogy az ajánlatkérő az ajánlat benyújtását követően bármikor tájékoztatást kérhet az ajánlattevőtől arról, hogy a már megkötött alvállalkozói szerződéseken túl a szerződésnek mekkora részét szándékozik harmadik felek felé további alvállalkozói szerződésekkel kiszervezni, milyen alvállalkozókat javasol, valamint milyen tárgyban javasolja további alvállalkozói szerződések megkötését. Az ajánlattevő a szerződés teljesítése során köteles bejelenteni az ajánlatkérőnek a szerződés teljesítéséhez igénybe vett alvállalkozók szintjén bekövetkező változtatási javaslatát, melyet kizárólag az ajánlatkérő írásbeli hozzájárulásával tehet meg. A szerződés érvénytelenségének szabályai összhangban vannak a Kbt.-vel. Speciális szabály, hogy a szerződés nem semmis, ha a semmisség jogkövetkezményeinek alkalmazása súlyosan veszélyeztetné az állam biztonsági érdekei szempontjából alapvető fontosságú, szélesebb körű védelmi vagy biztonsági programot. Ebben az esetben a szerződés időtartamát le kell rövidíteni. A Rendelet lehetőséget biztosít úgynevezett önkéntes előzetes átláthatósági hirdetményt közzétenni, vagy ha az ajánlatkérőnek nem minősülő nyertes ajánlattevő olyan alvállalkozói szerződést kíván kötni, amelynek általános forgalmi adó nélkül számított becsült értéke a közösségi meghatározott értékhatárt meghaladja, ezt a szándékát hirdetményben kell közzétennie, amennyiben az eljárás során az ajánlatkérő hirdetményt tett közzé. A jogorvoslatot a Nemzetbiztonsági Rendelet a Közbeszerzési Döntőbizottság hatáskörébe utalja, eltérve a korábbi szabályozástól, de szűk körben kivételeket is rögzít a Közbeszerzési Döntőbizottság hatásköre alól.

4. Elektronikus közbeszerzés A közbeszerzések európai gyakorlatában általános szabályok vonatkoznak az eljárások elektronikus támogatására. A közeljövőben az európai közbeszerzéseket fokozatosan, de csak és kizárólag elektronikusan lehet majd lebonyolítani a tervek szerint. Ennek érdekében érdemes tisztában lenni az írásbeliség értelmezésével, az elektronikusan támogatható általános eljárási cselekmények és beszerzési technikák összességével, továbbá a rendelkezésünkre álló elektronikus adatbázisok

117


tartalmával, gyengeségeivel. A kérdés nemcsak a Kbt., hanem további rendeleti szintű szabályozás ismeretét is igényli, továbbá kis mértékben érint egyéb informatikai jogszabályokat is. A Kbt. mellett a közbeszerzési eljárások elektronikus lefolytatása kötelezettségének való megfeleléshez elengedhetetlen részletszabályokat „a közbeszerzési eljárásokban elektronikusan gyakorolható eljárási cselekmények szabályairól, valamint az elektronikus árlejtés alkalmazásáról szóló 257/2007. (X. 4.) Korm. rendelet” (a továbbiakban: Elektronikus Rendelet) tartalmazza. Az Elektronikus Rendelet részletesen foglalkozik az eljárási cselekmények elektronikus támogatása mellett az elektronikus árlejtés mint versenyt dinamizáló eszköz pontos alkalmazásával is. Az elektronikus közbeszerzéshez kötődő legfontosabb definíciók az értelmező rendelkezések között kaptak helyet. Az alábbi definíciók közül a dinamikus beszerzési rendszer mint az EU irányelvekben jelzett külön eljárástípus egyelőre nem került szabályozásra, csak a definíciója szerepel a Kbt.-ben. „4. dinamikus beszerzési rendszer: olyan, gyakori közbeszerzések lebonyolítására szolgáló, teljes mértékben elektronikus folyamat, amelynek jellemzői megfelelnek az ajánlatkérő által meghatározott követelményeknek, és amelynek működése határozott idejű, érvényességi ideje alatt bármely olyan ajánlattevő kérheti a rendszerbe való felvételét, aki, illetve amely megfelel az alkalmassági követelményeknek, nem áll a kizáró okok hatálya alatt és benyújtotta a dokumentációnak megfelelő előzetes ajánlatát; 5. elektronikus árlejtés: a közbeszerzési eljárás részét képező olyan ismétlődő folyamat, amely az ajánlatoknak a 81. § (4) bekezdése szerinti értékelését követően új, az ellenszolgáltatás mértékére, illetőleg az ajánlatnak a bírálati részszempontok szerinti egyes tartalmi elemeire vonatkozó kedvezőbb ajánlat megtételét, és az ajánlatok rangsorolását elektronikus eszköz segítségével, automatizáltan teszi lehetővé; 6. elektronikus út: elektronikus adatfeldolgozást, -tárolást, illetőleg -továbbítást végző vezetékes, rádiótechnikai, optikai vagy más elektromágneses eszközök alkalmazása.” Írásbeli, írásban: „35. § (1) Az ajánlatkérő és a gazdasági szereplők között minden nyilatkozattétel – ha e törvényből más nem következik – írásban történik. (2) Az írásbeli nyilatkozatok – ahol kifejezetten valamely kapcsolattartási formát e törvény nem kíván meg – teljesíthetőek: a) az (5) bekezdésre figyelemmel postai vagy közvetlen kézbesítés útján; b) faxon; c) elektronikus úton; (4) A (2) bekezdés c) pontja szerint nyilatkozat benyújtható legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátott, vagy a külön, e törvény felhatalmazása alapján alkotott jogszabály szerinti követelményeknek megfelelő elektronikus dokumentumba foglalt formában.

118


(5) Az e törvény szerint előírt tájékoztatásra vagy információ kérésére postai kézbesítés csak kivételesen és indokolt esetben vehető igénybe.” Hazánkban törvényi szinten az elektronikus közbeszerzéshez kapcsolódva csak az alapvető definíciók vannak szabályozva, úgymint az elektronikus árlejtés, az elektronikus út vagy a dinamikus beszerzési rendszer fogalma. Nem az értelmező rendelkezések között találjuk az egyik legfontosabb, a témához kapcsolódó meghatározást, mely az írásbeliséget definiálja a közbeszerzésben az alábbiak szerint: Ennek értelmében írásbelinek minősül a levélben, telefax útján közölt nyilatkozat; ilyennek minősül továbbá az elektronikus úton eljuttatott információ. Az elektronikus úton történő kommunikáció fentiek alapján a legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátott, illetőleg külön, e törvény felhatalmazása alapján alkotott jogszabály szerinti követelményeknek megfelelő elektronikus dokumentumba foglalt nyilatkozat az elektronikus formájában. Az Elektronikus Rendelet kiegészíti a fenti írásbeliségre vonatkozó értelmezést, és egyértelművé teszi, hogy amennyiben az ajánlatkérő elektronikus útra tereli kommunikációját az ajánlattevőkkel, úgy az írásbeliség követelményét itt is figyelembe kell vennie. Szükséges tehát a biztonságos adateljuttatáson túl a letagadhatatlanságot biztosítani, továbbá hogy az adat a küldés során nem változott. Lényeges elem, hogy az egyszerű elektronikus levél küldése (e-mail) elektronikus aláírás nélkül nem bizonyító erejű, mivel nem felelt meg a Kbt. írásbeliség fogalmának. Az elektronikus aláírást az elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV. törvény szabályozza, melynek értelmében a fokozott biztonságú, illetve a minősített elektronikus aláírás – mivel a dokumentum tartalmához olyan módon kapcsolódik, hogy az aláírás elhelyezését követően a dokumentumon tett minden módosítás érzékelhető – alkalmas annak bizonyítására, hogy a dokumentum nem változott az elküldés óta. Ezt egészíti ki az Elektronikus Rendelet, amely a fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátott dokumentum mellett a nem feltétlenül a fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátott elektronikus formátumot is megfelelőnek fogadja el. A kommunikáció mind elektronikus levél útján, mind pedig közvetlen portálról/honlapról történő elérés esetében megfelel a Kbt. és az Elektronikus Rendelet szabályainak, amennyiben a Kbt. írásbeliségre vonatkozó követelményeinek, illetőleg az Elektronikus Rendeletben előírtaknak megfelelően történik. A fentiek praktikusan kétféle kommunikációs formát tesznek lehetővé az elektronikus úton belül. Ennek megfelelően a felek között vagy elektronikus levélváltás történik, vagy az ajánlatkérő vagy külső szolgáltatója portáljára/honlapjára feltöltve válnak elérhetővé az információk. Amennyiben elektronikus levél formájában történik például a dokumentáció, kiegészítő tájékoztatás, ajánlat, hiánypótlás, jegyzőkönyv, összegezés eljuttatása, úgy a változatlan továbbítás, megváltoztathatatlanság, letagadhatatlanság követelményének az elektronikus aláírással ellátott dokumentum (tehát nem a küldött levél, hanem a küldött dokumentum) felel meg. Az elektronikus levél küldése során azonban nagyobb bizonytalansággal kell a feleknek számolniuk, hiszen a fogadó fél visszaigazolásának is meg kell felelnie az írásbeliség követelményének. Egyszerűbb tehát az információ elérhetővé tétele elektronikusan, melynek során nem szükséges annak igazolása, hogy a másik fél megkapta az információt, mint elektronikus levél küldése esetén. Az eljárás elektronikus támogatásának leggyengébb pontja az elektronikus ajánlattétel lehetővé tétele. Amennyiben nincs bizalom a felek között, ez az eljárási cselekmény lesz a legutolsó, melyet ajánlattevők hajlandóak lesznek elektronikus útra terelni. Az Elektronikus Rendelet kifejezetten kitér a problémára, hiszen ebben az esetben különösen fontos, hogy határidő előtt ne férhessen

119


senki hozzá az ajánlathoz. Az Elektronikus Rendelet lehetővé teszi, hogy ajánlatkérő fokozatosan biztosítsa annak lehetőségét, azonban erre nem kötelezheti az ajánlattevőket. A későbbiekben ez a helyzet fog megváltozni, amikor az elektronikus közbeszerzés kötelező lesz hazánkban is, melyről az uniós jog reformjánál szólunk. Az elektronikus közbeszerzés több dimenzióban is értelmezhető tevékenységekből áll. Egy dimenziónak foghatjuk fel a hirdetményfeladás, dokumentáció közzététele, kiegészítő tájékoztatás, ajánlattétel, hiánypótlási felhívás, hiánypótlás, jegyzőkönyvek, összegezés eljuttatásának elektronikus formában történő eljuttatását, melyek közös sajátja az ajánlatkérő és az ajánlattevők közötti kommunikáció elektronikus útra terelése. Második dimenzión azon elektronikus beszerzési technikákat értjük, melyek nem szükségesek egy eljárás lebonyolításához, de hozzájárulhatnak azok sikeréhez. Például elektronikus árlejtés alkalmazásával vagy keretmegállapodásos eljárásban elektronikus katalógus építésével. A fenti eljárási cselekményeken és technikákon túl a Kbt. 36. § kifejezetten felhívja a figyelmet arra, hogy a közbeszerzési eljárás nyelvén rendelkezésre álló, elektronikus, hatósági, ingyenesen elérhető nyilvántartásokban való szereplést az ajánlatkérő ellenőrzi, mely az eljárást megindító hirdetmények elektronikus feladása mellett jelenleg az egyetlen további, kötelezően elektronikusan támogatott eleme a hazai közbeszerzéseknek. „36. § (1) Az eljárási cselekmények elektronikusan is gyakorolhatók. A közbeszerzési eljárási cselekmények elektronikus gyakorlásának módjáról külön Korm.rendelet rendelkezik, amely e törvény rendelkezéseitől az eljárási cselekmények elektronikus gyakorlása miatt szükséges mértékben eltérhet. […](5) Az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárásban nem kérheti azon tények, adatok igazolását, illetve az ajánlattevőnek vagy az alkalmasság igazolásában részt vevő szervezetnek nem kell igazolnia azokat a tényeket, adatokat, amelyek ellenőrzésére az ajánlatkérő magyar nyelven rendelkezésre álló, elektronikus, hatósági nyilvántartásból ingyenesen jogosult, ilyennek minősülnek a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerinti nyilvántartások is. (6) Az (5) bekezdés szerinti – a közbeszerzési eljárások tárgyát tekintve gyakran alkalmazandó – elektronikus, hatósági nyilvántartások köréről és internetes elérhetőségéről a Közbeszerzési Hatóság útmutatót ad ki. Amennyiben az (5) bekezdés szerinti nyilvántartás a Közbeszerzési Hatóság útmutatójában nem szerepel, úgy ajánlattevőnek (részvételre jelentkezőnek) vagy az alkalmasság igazolásában részt vevő szervezetnek a közbeszerzési eljárásban meg kell jelölnie az érintett nyilvántartást.” A kizáró okokra és egyes alkalmassági feltételek ellenőrzésére elektronikus adatbázisból a közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról szóló 310/2011. (XII. 23.) Korm.rendelet tartalmaz részletes szabályokat. Mivel a kizáró okok rendszere is változott a közelmúltban, továbbá a rendelkezésre álló adatbázisok közül több megbízhatatlan, nem alkalmas arra, hogy ajánlatkérő igazolni tudja

120


az adatbázis vizsgálatát, ezért a közbeszerzési eljárásokban alkalmazott adatbázisok jogbizonytalanság forrásai. A Kbt. jelenleg nem teszi kötelezővé az elektronikus közbeszerzést, ugyanakkor a Kbt. bizonyos esetekben csak elektronikus úton teszi lehetővé az egyes dokumentumok eljuttatását az ajánlattevők számára. Például az összegezés eljuttatása esetében kötelező az elektronikus út alkalmazása. Vannak azonban olyan esetek, amikor az elektronikus út és a faxon történő kommunikáció „vagylagosan” került szabályozásra. Hazai sajátosság, hogy az elektronikus közbeszerzés értelmezési körébe tartoznak továbbá a Kbt. nyilvánosságra vonatkozó szabályai. A Kbt. 31. §-a értelmében az ajánlatkérő köteles a felsorolt adatokat, információkat, dokumentumokat a Közbeszerzési Hatóság által működtetett Közbeszerzési Adatbázisban – amennyiben az Adatbázisban való közzététel valamely okból nem lehetséges, a saját vagy fenntartója honlapján – közzétenni. A közbeszerzési terv, a szerződések, a teljesítésre vonatkozó adatok és az éves statisztikai összegezés is részét képezi a fenti, nyilvánosságra vonatkozó kötelezettségnek. „31. § (1) Az ajánlatkérő köteles az alábbi adatokat, információkat, dokumentumokat a Közbeszerzési Hatóság által működtetett Közbeszerzési Adatbázisban – amennyiben az Adatbázisban való közzététel valamely okból nem lehetséges a saját vagy fenntartója honlapján – közzétenni: a) a közbeszerzési tervet, valamint annak módosítását (módosításait) a terv vagy a terv módosításának elfogadását követően haladéktalanul; b) a 9. § (1) bekezdés k) pontja alkalmazásával megkötött szerződéseket a szerződéskötést követően haladéktalanul; c) az előzetes vitarendezéssel kapcsolatos 79. § (2) bekezdése szerinti adatokat az előzetes vitarendezési kérelem kézhezvételét követően haladéktalanul; d) a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződéseket a szerződéskötést követően haladéktalanul; e) a szerződés teljesítésére vonatkozó következő adatokat: hivatkozást a közbeszerzési eljárást megindító hirdetményre (hirdetmény nélkül induló eljárások esetében felhívásra), a szerződő felek megnevezését, azt, hogy a teljesítés szerződésszerű volt-e, a szerződés teljesítésének az ajánlatkérő által elismert időpontját, továbbá az ellenszolgáltatás teljesítésének időpontját és a kifizetett ellenszolgáltatás értékét a szerződés mindegyik fél – támogatásból megvalósuló közbeszerzés esetén szállítói kifizetés során a kifizetésre köteles szervezet – által történt teljesítését követő tíz napon belül; f) a külön jogszabályban meghatározott éves statisztikai összegzést a Közbeszerzési Hatóságnak való megküldéssel egyidejűleg.” A fentiek alapján az ajánlatkérőnek figyelemmel kell tehát lennie arra, hogy működik-e már a Hatóság saját adatbázisa, hogy a nyilvánosságra vonatkozó fenti kötelezettségnek ellenőrizhető módon eleget tudjon tenni.

121


Az eljárások általános támogatásával kapcsolatban az Elektronikus Rendelet az alábbiakban összefoglalt keretszabályokat tartalmazza, melyek kiterjednek a közbeszerzési eljárásokban elektronikus úton gyakorolható eljárási cselekményekre, tovább részletesen az elektronikus árlejtésre. Személyi hatályát tekintve a Kbt. hatálya alá tartozó közbeszerzési eljárásokban részt vevő személyekre, szervezetekre, valamint a közbeszerzési eljárásban elektronikusan gyakorolható egyes eljárási cselekmények lebonyolításához informatikai támogatást nyújtó szolgáltatókra is tartalmaz szabályokat. A szabályozás olyan célokat határoz meg, melynek figyelembevételével kell az ajánlatkérőnek informatikai rendszerét alkalmassá tennie az eljárási cselekmények elektronikus lebonyolítására. Az elektronikus dokumentumok benyújtásához szükséges feltételekre vonatkozó információnak a benyújtást megelőzően, megfelelő időben az érdekelt felek rendelkezésére kell állnia. Ennek biztosítására ajánlatkérőnek minden információt az ajánlattételt megelőzően ajánlattevők tudomására kell hoznia. Az Elektronikus Rendelet értelmében lehetőség van a közbeszerzési eljárásban az igazolások, nyilatkozatok egyszerű elektronikus másolatban történő benyújtására azzal, hogy az ajánlatkérő megkövetelheti akár a hiteles elektronikus másolatot is. A szabályozás rendelkezik, hogy ha a közbeszerzési eljárásban benyújtandó különféle dokumentumok nem állnak elektronikus formában rendelkezésre, és azok a rendeletben meghatározott módon sem nyújthatóak be elektronikusan, akkor az ajánlattevőknek a kérdéses dokumentumokat papíralapú dokumentum formájában kell benyújtaniuk. Az ajánlatkérőnek kell gondoskodnia valamennyi, a közbeszerzési eljárásokban elektronikusan lefolytatott eljárási cselekmény naplózásáról, továbbá védeni a naplózott adatállomány bejegyzéseit, hogy a jogosultak számára megismerhetők és értelmezhetők maradjanak. A kommunikáció lényeges eleme továbbá, hogy az elektronikusan megküldött dokumentum beérkezésének tényéről, továbbá a beérkezett dokumentum nevéről és méretéről az ajánlatkérő haladéktalanul automatikus elektronikus visszaigazolást kell, hogy küldjön. Ennek megfelelően értelmezhető tehát például az ajánlat benyújtásának időpontja, mely az automatikus visszaigazolásban szereplő időpont kell, hogy legyen. Ez egyben gyakran vezet ahhoz a félreértéshez, hogy elegendő egy elektronikus levél megküldése esetében annak megérkezéséről egy a rendszer által generált automatikus visszajelzést kérni. Mivel valójában a szabály aktív visszaigazolási tevékenységet igényel, nem csak a levelezőrendszer válaszát, ezért abban is biztosnak kell lennie a küldő félnek, hogy a másik fél megkapta az üzenetet, és az a fél kapta meg, aki annak elolvasására jogosult. Sokkal nagyon körültekintéssel kell tehát eljárni, akárcsak postai levelezés vagy a fax visszaigazolás esetében. Amennyiben az ajánlatkérő az ajánlattételt elektronikus úton is lehetővé teszi, meg kell, hogy adja az elektronikus dokumentumok jellemzőit, különösen az ajánlat részét képező elektronikus dokumentumok formátumára vonatkozó követelményeket, valamint azt, hogy az elektronikusan benyújtott ajánlatok bontása során milyen informatikai eszközök kerülnek alkalmazásra. Az ajánlatkérőnek ugyanakkor képesnek kell lennie – akár függetlenül a felhívásában vagy a dokumentációban megfogalmazott követelményektől —, hogy amennyiben az ajánlatok elektronikus úton történő benyújtását lehetővé tette, fogadni tudja az ajánlattevők legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátott ajánlatait is. Az ajánlatkérő korábbiakban már érintett kötelezettsége szerint köteles az elektronikus úton benyújtott ajánlatokat megőrizni.

122


Ennek megfelelően a 13. § szerint az elektronikus úton benyújtott ajánlatokat az ajánlatkérőnek olyan módon kell tárolni, amely a bontási időpontig kizárja az azokhoz való hozzáférést. Az ajánlatkérő vagy szolgáltatójának informatikai rendszere az egyes ajánlatok és a hozzájuk kapcsolódó mellékletek fogadását, tárolását elkülönülten kell, hogy biztosítsa. Ez utóbbi esetben döntenek gyakran az ajánlatkérők külső szolgáltató alkalmazása mellett, amely kifejezetten felkészült a hozzáférés megakadályozására, s mint harmadik személy képes biztosítani a független szolgáltató szerepében az adat hozzáférhetetlenségét. Az Elektronikus Rendelet utolsó része az elektronikus árlejtés lebonyolítására vonatkozóan tartalmaz részletes szabályokat. A két, korábbiakban már említett beszerzési technika részletes szabályozása az irányelveknek megfelelően került átvételre, azaz az árlejtés szabályozása részletesen, míg az elektronikus katalógusszolgáltatás csak megjegyzés szinten került beépítésre. Az árlejtés kezdetekor minden ajánlati elemet, azaz az egyes részszempontok értékét (beleértve a szubjektív szempontok értékét) is fel kell vinni a rendszerbe, melyek közül csak az árlejtésben versenyző részszempontokra lehet új ajánlatot adni. Ebben a vonatkozásban például hibás a Korm. rendelet, mivel az árlejtés megkezdésekor ajánlattevőt teszi felelőssé ajánlata feltöltéséért a rendszerbe, bár ezt a esetek többségében másként oldják meg a szolgáltatók és az ajánlatkérők. Amennyiben az ajánlatkérő az elektronikus árlejtés alkalmazásának lehetőségét biztosítani kívánja, ezt a tényt az eljárást megindító hirdetményben köteles jelezni, továbbá már a dokumentációban köteles megállapítani és rendelkezésre bocsátani az árlejtéssel kapcsolatos alapvető információkat. Az ajánlattevőnek az elektronikus árlejtés során első ajánlatának megtételétől az elektronikus árlejtés lezárásáig az értékelési szakaszban nem áll fenn a Kbt. szerinti ajánlati kötöttsége. A szerződést az ajánlatnak az elektronikus árlejtés lezárásakor meglévő tartalma szerint az első helyen rangsorolt ajánlattevővel kell megkötni. Az árlejtés nyertesének az az ajánlattevő minősül, akinek ajánlatát az elektronikus rendszer az árlejtés befejezésekor a legkedvezőbb ajánlatként tartja nyilván. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az aránytalanul alacsony árral kapcsolatos indokoláskérés alól felment ez a szabály. Ellenkezőleg, az indokoláskérést követően, miután az ajánlatkérő megbizonyosodott az árlejtés révén csökkent ár elfogadhatóságáról, hirdetheti ki az eljárás eredményét. Ezért az árlejtés eredménye nem közvetlenül, hanem közvetett módon tekinthető az eljárás eredményének.


A közszolgáltatók keretmegállapodásos eljárására milyen eljárási szabályok vonatkoznak? Mi a különbség az építési beruházás és az építési koncesszió között? Mi lehet a tervpályázati eljárás tárgya? Milyen beszerzési tárgya lehet a nemzetbiztonsági beszerzési eljárásnak? Ismertesse az elektronikus árlejtés lefolytatásának módját!

123


124

A közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződés

V. fejezet A közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződés Boros Anita Könyvünk jelen fejezete egy sajátos szerződéstípussal, a közbeszerzési szerződéssel foglalkozik. A közbeszerzési szerződés a közbeszerzési eljárás eredményeként jön létre. Figyelemmel arra, hogy ez a szerződéstípus lényegesen eltér egy általános polgári jogi szerződéstől, bemutatjuk, melyek a közbeszerzési szerződés előkészítésének, megkötésének, teljesítésének, módosításának a legfontosabb szabályai. A szerződések joga a polgári jog egyik releváns területe. A Ptk.-n belül annak Negyedik Része foglalkozik a Kötelmi jog szabályaival, mely alapvetően három nagy szerkezeti egységre bontható: egyrészt tartalmazza a szerződésekre vonatkozó általános szabályokat, a szerződésen kívül okozott károkért való és a jogalap nélküli gazdagodásért való felelősségre vonatkozó rendelkezéseket, illetve az egyes szerződéstípusokra vonatkozó különös szabályokat. Ahogyan arra a korábbiakban már utaltunk, a Kbt. szabályaitól csak annyiban lehet eltérni, amen�nyiben a Kbt. az eltérést kifejezetten megengedi. Ez a szabály a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződések esetében némiképp eltérően alakul, hiszen a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződésekre a Kbt.-ben foglalt eltérésekkel a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény, vagyis a Ptk. rendelkezéseit kell alkalmazni. Ebből következően a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződések tekintetében a Kbt. a Ptk.-hoz képest másodlagos, vagyis szubszidiárius.38

1. A közbeszerzési szerződés előkészítése és megkötése A közbeszerzési szerződés részletesen szabályozott eljárás eredményeképp jöhet létre. Ennek megfelelően a Kbt. számos ponton utal a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződésre, így nem csak a közbeszerzési szerződést szabályozó IV. részében találhatunk irányadó szabályokat. Ezek a rendelkezések olyan előírások, amelyek lényegében behatárolják a közbeszerzési eljárás alapján megkötendő szerződés legfontosabb jellemzőit. Az alábbiakban összegyűjtöttük azokat a legfontosabb rendelkezéseket, amelyek a közbeszerzési szerződés előkészítésére, megkötésére, módosítására és megszűnésére vonatkoznak. Annak érdekében, hogy a Kbt.-ben megjelenő speciális szerződéses szabályok könnyen értelmezhetők legyenek, röviden a Ptk. általános szabályait is összefoglaljuk.

1.1. A közbeszerzési szerződés előkészítéséhez kapcsolódó legfontosabb eljárási cselekmények A szerződés létrejöttének folyamata a közbeszerzési szerződés tekintetében jelentősen eltér a Ptk.-tól. A Ptk. szabályai szerint a polgári jogi szerződés úgy jön létre, hogy az egyik fél ajánlatot tesz, a másik pedig azt elfogadja. 38 L. még: Patay Géza: Gondolatok a közbeszerzési jog és a polgári jog köréből. Közbeszerzési Szemle, 20011/5. 59–60.

125


Amennyiben az egyik szerződést kötni kívánó fél akaratnyilatkozata közvetlenül szerződéskötésre irányul, méghozzá oly módon, hogy az ezzel egybecsengő nyilatkozat kölcsönös kötelezettségeket keletkeztet, akkor ajánlatról beszélhetünk. Az ajánlat formája lehet szóbeli, írásbeli vagy ráutaló magatartás. Az ajánlat megtételével lényegében létrejön az ajánlati kötöttség, mely azt jelenti, hogy a nyilatkozattevő egy bizonyos ideig kötve van a nyilatkozatának valamennyi tartalmi eleméhez. A Ptk. szerint az ajánlatot tevő a kötöttség alól akkor mentesül, ha a kötöttségét az ajánlat megtételekor kizárta. Az ajánlatot tevő kötöttségének idejét meghatározhatja. Amennyiben a határidő meghatározását elmulasztják, jelenlevők között vagy telefonon tett ajánlat esetében az ajánlati kötöttség megszűnik, ha a másik az ajánlatot nyomban nem fogadja el. Ha azonban a felek nincsenek jelen az ajánlat megtételekor, akkor távollevőnek tett ajánlatról beszélünk. Ilyenkor az ajánlati kötöttség annak az időnek elteltével szűnik meg, amelyen belül az ajánlattevő – tekintettel az ajánlatban megjelölt szolgáltatás jellegére és az ajánlat elküldésének módjára – a válasz megérkezését rendes körülmények között várhatta.39 A Ptk. alapján, amennyiben szóban vagy szóbeli üzenettel tették az ajánlatot, az a másik fél tudomásszerzésével válik hatályossá. Az írásban vagy távirati úton közölt nyilatkozat hatályosságához pedig az szükséges, hogy az a másik félhez megérkezzék. A még hatályossá nem vált nyilatkozatot bármikor vissza lehet vonni, azonban a visszavonó nyilatkozatnak legkésőbb a visszavont nyilatkozattal egy időben kell a másik félhez érkeznie.40 Csak megjegyezzük, hogy a közbeszerzési szerződés csak írásban köthető. Folytatva az eredeti okfejtést, hatályos az az ajánlat, amellyel egyidőben megérkezik a visszavonó közlés is. Megszűnik ugyanakkor az ajánlati kötöttség, ha – külön időköz megjelölése hiányában – az elvárható gyorsasággal válasz nem érkezik. A Ptk. úgy rendelkezik, hogy amennyiben az elfogadó idejében megtett nyilatkozata az ajánlattevőhöz elkésve érkezik, az ajánlattevő köteles a másik felet haladéktalanul értesíteni arról, hogy a szerződés nem jött létre. Ha ezt elmulasztja, a szerződés létrejön. Az ajánlat elfogadásáról polgári jogi értelemben akkor beszélhetünk, ha azzal az elfogadó nyilatkozat teljes tartalmi azonosulást jelent. Ha az ajánlatra adott válasz elutasító, akkor nem jön létre a szerződés. Hangsúlyozandó, hogy a polgári jogi értelemben vett ajánlati kötöttség szabályaitól a Kbt. eltérő szabályokat fogalmaz meg.41 A főszabály szerint a közbeszerzési eljárást megindító felhívás tartalmazza többek között az ajánlati kötöttség minimális időtartamát. Az ajánlatkérő az ajánlatokat a lehető legrövidebb időn belül köteles elbírálni, az elbírálást olyan időtartam alatt kell elvégeznie, hogy az ajánlattevőknek az eljárást lezáró döntésről való értesítésére az ajánlati kötöttség fennállása alatt sor kerüljön. Az ajánlatkérő indokolt esetben az ajánlati kötöttség lejártának időpontját megelőzően felkérheti az ajánlattevőket ajánlataiknak meghatározott időpontig történő további fenntartására, az ajánlati kötöttség Fábián Ferenc: Kötelmi jog. Általános rész. http://patrocinium.hu/sites/default/files/A%20kötelmi%20jog%20 általános%20része_0.pdf (2013.06.20.) 57. (a továbbiakban: Fábián F.: Kötelmi jog. Általános rész) 40 Köles Tibor – Sághy Mária: Polgári jog II. Kötelmi jog. Novisimma Kiadó, Budapest, 2006. 33. (a továbbiakban: Köles T. – Sághy M.: Polgári jog II. Kötelmi jog) 41 L. még: Juhász Ágnes: A szerződéskötési kötelezettségről és a szerződés megkötésének elmaradása esetén alkalmazható jogkövetkezményekről a közbeszerzési szerződés kapcsán. Közbeszerzési Szemle, 2012/2. 45 –56. 39

126


kiterjesztése azonban nem haladhatja meg az ajánlati kötöttség lejártának eredeti időpontjától számított 60 napot. Amennyiben az ajánlattevő az ajánlatkérő által megadott határidőben nem nyilatkozik, úgy kell tekinteni, hogy ajánlatát az ajánlatkérő által megjelölt időpontig fenntartja. Amennyiben valamelyik ajánlattevő ajánlatát nem tartja fenn, az ajánlati kötöttség lejártának eredeti időpontját követően az eljárás további részében az értékelés során ajánlatát figyelmen kívül kell hagyni. A nyílt eljárásban az ajánlatkérő a felhívásban és a dokumentációban meghatározott feltételekhez (ajánlatkérő kötöttsége), az ajánlattevő pedig az ajánlatához (ajánlati kötöttség) az ajánlattételi határidő lejártától kötve van. Az ajánlati kötöttség időtartamát az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban nem határozhatja meg annak kezdetétől számított harminc – építési beruházás esetén, valamint ha a közbeszerzési eljárást külön jogszabályban előírt folyamatba épített ellenőrzés mellett folytatják le, hatvan – napnál hosszabb időtartamban. A meghívásos eljárásban az ajánlatkérő a részvételi felhívásban meghatározott feltételekhez a részvételi határidő lejártától, az ajánlattételi felhívásban és a dokumentációban meghatározott feltételekhez, az ajánlattevő pedig az ajánlatához az ajánlattételi határidő lejártától kötve van. Az ajánlati kötöttség időtartamát az ajánlatkérő az ajánlattételi felhívásban nem határozhatja meg annak kezdetétől számított harminc – építési beruházás esetében, valamint ha a közbeszerzési eljárást külön jogszabályban előírt folyamatba épített ellenőrzés mellett folytatják le, hatvan – napnál későbbi időtartamban. A tárgyalásos eljárásban az ajánlatkérő a részvételi felhívásban, az ajánlattételi felhívásban és a dokumentációban meghatározott feltételekhez, az ajánlattevő pedig az ajánlatához a tárgyalások befejezésének időpontjától van kötve. Az ajánlati kötöttség időtartamát az ajánlatkérő az ajánlattételi felhívásban nem határozhatja meg annak kezdetétől (a tárgyalások befejezésétől) számított harminc – építési beruházás esetén, valamint ha a közbeszerzési eljárást külön jogszabályban előírt folyamatba épített ellenőrzés mellett folytatják le, hatvan – napnál későbbi időtartamban. A hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban az ajánlatkérő az ajánlattételi felhívásban és a dokumentációban meghatározott feltételekhez, az ajánlattevő pedig az ajánlatához a tárgyalások befejezésének időpontjától van kötve. Az ajánlattételi felhívásban az ajánlati kötöttség időtartamát az ajánlatkérő nem határozhatja meg annak kezdetétől (a tárgyalások befejezésétől) számított harminc – építési beruházás esetén, valamint ha a közbeszerzési eljárást külön jogszabályban előírt folyamatba épített ellenőrzés mellett folytatják le, hatvan – napnál hosszabb időtartamban. A versenypárbeszédben az ajánlattevő ajánlati kötöttsége az ajánlattételi határidő lejártával kezdődik. Az ajánlati kötöttség időtartamát az ajánlatkérő az ajánlattételi felhívásban nem határozhatja meg annak kezdetétől számított harminc – építési beruházás esetén, valamint ha a közbeszerzési eljárást külön jogszabályban előírt folyamatba épített ellenőrzés mellett folytatják le, hatvan – napnál későbbi időtartamban. Az eredményes közbeszerzési eljárás alapján a szerződést a nyertes szervezettel (személlyel) – közös ajánlattétel esetén a nyertes szervezetekkel (személyekkel) – kell megkötni a közbeszerzési eljárásban közölt végleges feltételek, szerződéstervezet és ajánlat tartalmának megfelelően. Ilyenkor az ajánlatok elbírálásáról szóló írásbeli összegezésnek az ajánlattevők részére történt megküldése napjától a

127


nyertes ajánlattevő és a második legkedvezőbb ajánlatot tett ajánlattevő ajánlati kötöttsége további harminc – építési beruházás esetén további hatvan – nappal meghosszabbodik. Az ajánlatkérő a szerződést az ajánlati kötöttség időtartama alatt köteles megkötni, amennyiben a Kbt. másként nem rendelkezik, nem köthető meg azonban a szerződés az írásbeli összegezés megküldése napját követő tíz napos időtartam lejártáig. A Kbt. vonatkozásában ezt az időtartamot nevezzük szerződéskötési moratóriumnak. Amennyiben jogorvoslati kérelmet vagy kezdeményezést nyújtanak be, a szerződést az ügy érdemében hozott vagy a közbeszerzési ügy befejezését eredményező határozat meghozataláig nem lehet megkötni, kivéve, ha a Közbeszerzési Döntőbizottság a szerződés megkötését engedélyezi. Amennyiben időközben a nyertes ajánlattevő ajánlati kötöttsége lejárt, az ajánlatkérő akkor köthet vele szerződést, ha a nyertes ajánlattevő nyilatkozik, hogy ajánlatát fenntartja. A szerződési moratórium szabályait tekintve kiemelendő még az a szabály is, mely szerint amennyiben valamely ajánlattevő előzetes vitarendezési kérelmet nyújtott be az ajánlatok bontását követően történt eljárási cselekménnyel, keletkezett dokumentummal kapcsolatban, az ajánlatkérő a kérelem benyújtásától a válaszának megküldése napját követő tíz napos időtartam lejártáig akkor sem kötheti meg a szerződést – ha részajánlat tétele lehetséges volt, a beszerzés érintett részére vonatkozó szerződést – ha eddig az időpontig a szerződéskötési moratórium egyébként lejárna.

1.2. A közbeszerzési szerződés alanyai A Ptk. szerint a szerződés létrejöttéhez a feleknek a lényeges, valamint a bármelyikük által lényegesnek minősített kérdésekben való megállapodása szükséges. A szerződés lényeges elemei a szerződés tárgyának, a főszolgáltatásnak és az ellenszolgáltatásnak a meghatározása, illetve annak deklarálása is, hogy azok a jogosultakat mikor illetik meg. Nem kell megállapodniuk a feleknek az olyan kérdésekben, amelyeket jogszabály már rendez, bár a gyakorlatban gyakran látni olyan szerződéseket, amelyek valamely jogszabály rendelkezéseit részletezik.42 A közbeszerzési eljárást az ajánlatkérőként meghatározott szervezetek visszterhes szerződés megkötése céljából kötelesek lefolytatni megadott tárgyú és értékű beszerzések megvalósítása érdekében. Ebből a definícióból levonhatók – legalábbis részben – azok a következtetések, hogy ki lehet a közbeszerzési eljárás alanya, mi lehet az ilyen szerződés tárgya, és milyen lehet a szerződés jellege. A szerződés alanyait tekintve – ahogyan arról már szóltunk – a közbeszerzési jogviszony főszemélyei az ajánlatkérő és az ajánlattevő. A közbeszerzési eljárás során a közbeszerzési ajánlatkérő mindenképpen a megkötendő szerződés szerződője, és ő lesz az, aki a szerződéses szabadságával élve a későbbiekben, a közbeszerzési eljárás lefolytatása után a nyertes ajánlattevővel a szerződést megköti. Az ajánlatkérő csak az eljárás nyertesével kötheti meg a szerződést, vagy – a nyertes visszalépése esetén – az ajánlatok értékelése során a következő legkedvezőbb ajánlatot tevőnek minősített szervezettel (személlyel), ha őt az ajánlatok elbírálásáról szóló írásbeli összegezésben megjelölte. 42 Köles T. – Sághy M.: Polgári jog II. Kötelmi jog, 56.

128


Az ajánlatkérő és az ajánlattevő mellett egyéb személyek is részt vehetnek a szerződés teljesítésében. Ezek közül a legfontosabb az alvállalkozó, aki csak olyan a gazdasági szereplő lehet, aki (amely) – a Kbt.-ben nevesített kivételekkel – a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződés teljesítésében az ajánlattevő által bevontan közvetlenül vesz részt. Emellett az előírt alkalmassági követelményeknek az ajánlattevők vagy részvételre jelentkezők bármely más szervezet (vagy személy) kapacitására támaszkodva is megfelelhetnek, a közöttük fennálló kapcsolat jogi jellegétől függetlenül. A kapacitásait rendelkezésre bocsátó szervezet az előírt igazolási módokkal azonos módon köteles igazolni az adott alkalmassági feltételnek történő megfelelést, továbbá köteles nyilatkozni, hogy a szerződés teljesítéséhez szükséges erőforrások rendelkezésre állnak majd a szerződés teljesítésének időtartama alatt, azonban vele nem fog szerződést kötni az ajánlatkérő. Ez nem jelenti azt, hogy a szerződésből számára ne származnának bizonyos jogok és kötelezettségek, hiszen nyilatkozatában bizonyos rendelkezésre állásra vállalt kötelezettséget. Speciális alanya lehet az úgynevezett fenntartott szerződéseknek, hiszen ilyenkor az ajánlatkérő olyan szervezetekkel köthet szerződést, amelyek számára a közbeszerzési eljárásban való részvétel jogát fenntartotta (például az olyan, védett munkahelynek minősülő szervezetek, továbbá szociális foglalkoztatási engedéllyel rendelkező szervezetek számára, amelyek ötven százalékot meghaladó mértékben megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztatnak, valamint az olyan szociális foglalkoztatás keretében szociális intézményben ellátottakat foglalkoztató szervezeteknek, amelyek ötven százalékot meghaladó mértékben fogyatékos munkavállalókat foglalkoztatnak).

1.3. A közbeszerzési szerződés tárgya A Ptk. alapján a szerződés tárgya mindig valamilyen polgári jogi értelemben vett szolgáltatás, hiszen annak megkötésével kötelmi jogi igény keletkezik a szolgáltatás teljesítésére, illetve annak követelésére. A szerződésben kikötött szolgáltatás valamely dolog adására, tevékenységre, tevékenységtől való tartózkodásra vagy más magatartásra irányulhat, de a lehetetlen szolgáltatásra irányuló szerződés semmis. A szolgáltatást a felek több szolgáltatásként is megjelölhetik, de akár akként is rendelkezhetnek, hogy a szolgáltatások közül választani lehet, a választás joga – ha jogszabály kivételt nem tesz – a kötelezettet illeti. Ha a jogosult választhatna, de a választással késedelembe esik, e joga a kötelezettre száll át. Ezt hívjuk vagylagos szolgáltatásnak.43 A közbeszerzési szerződésben speciális a jogviszony tárgya, hiszen az nem lehet bármilyen, polgári jogi értelemben vett szolgáltatás. A közbeszerzési szerződés tárgya ennek okán nem lehet más, mint valamilyen, a Kbt.-ben nevesített beszerzési tárgy. Ahogyan arról a korábbiakban már szóltunk, az árubeszerzés olyan visszterhes szerződés, amelynek tárgya forgalomképes és birtokba vehető ingó dolog tulajdonjogának vagy használatára, hasznosítására vonatkozó jognak – vételi joggal vagy anélkül történő – megszerzése az ajánlatkérő részéről. Emellett az építési beruházás olyan visszterhes szerződés, amelynek tárgya a Kbt.-ben nevesített valamely munka megrendelése (és átvétele) az 43

Köles T. – Sághy M.: Polgári jog II. Kötelmi jog, 56.

129


ajánlatkérő részéről. A szolgáltatás megrendelése – árubeszerzésnek és építési beruházásnak nem minősülő – olyan visszterhes szerződés, amelynek tárgya különösen valamely tevékenység megrendelése az ajánlatkérő részéről. Emellett a két koncessziófajta további szerződéses elemeket hordoz, ott ugye más lesz a szerződés tárgya, egyfajta koncesszió, vagy építési, vagy szolgáltatási. Amennyiben szerződés több – egymással szükségszerűen összefüggő – közbeszerzési tárgyat foglal magában, a meghatározó értékű közbeszerzési tárgy szerint kell a szerződést minősíteni.

1.4. A közbeszerzési szerződés tartalma A Ptk. alapján a szerződés tartalmát a felek – főszabályszerűen – szabadon határozhatják meg. Ennek megfelelően szerződéssel kikötött szolgáltatásért – ha a szerződésből vagy a körülményekből kifejezetten más nem következik – ellenszolgáltatás jár. A szerződés tartalmát a felek határozzák meg, emellett persze arra is lehetőség van, hogy jogszabály határozza meg a szerződés egyes tartalmi elemeit, és kimondja, hogy ezek a szerződésnek akkor is részei, ha a felek eltérően rendelkeznek. Ilyen előírásokat fogunk találni a Kbt.-ben is. A közbeszerzési eljárás során megkötött szerződés vonatkozásában már az ajánlati felhívásban is rendelkezni kell bizonyos kérdésekről: a közbeszerzési eljárást megindító felhívás tartalmazza különösen a szerződés meghatározását, amelynek megkötése érdekében a közbeszerzési eljárást lefolytatják, a szerződés időtartamát vagy a teljesítés határidejét, az ajánlati biztosíték előírására, valamint a szerződésben megkövetelt biztosítékokra vonatkozó információt. Amennyiben az ajánlatkérő feltételes közbeszerzési eljárást folytat le, a támogatásra irányuló igény el nem fogadását vagy az igényeltnél kisebb összegben történő elfogadását olyan körülménynek kell tekinteni, amelyre az ajánlatkérő a szerződés megkötésére vagy teljesítésére képtelenné válása okaként hivatkozhat, valamint az ajánlatkérő jogosult a támogatási szerződés megkötését vagy meghatározott összegben történő megkötését a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötendő szerződés hatályba lépését felfüggesztő feltételként is kikötni. A közbeszerzési szerződés tartalma tekintetében kiemelendők a becsült érték megállapításával összefüggésben a megköthető szerződés időtartamára vonatkozó szabályok is. A Kbt. szerint, ha az árubeszerzés becsült értéke olyan szerződés esetében, amelynek tárgya dolog használatára, vagy hasznosítására vonatkozó jognak a megszerzése: –– határozott időre, egy évre vagy annál rövidebb időre kötött szerződés esetén a szerződés időtartama alatti ellenszolgáltatás; az egy évnél hosszabb időre kötött szerződés esetén pedig a szerződés időtartama alatti ellenszolgáltatás, beleértve a becsült maradványértéket is; –– határozatlan időre kötött szerződés esetén vagy ha a szerződés megszűnésének időpontja az eljárás megindításakor pontosan nem határozható meg, a havi ellenszolgáltatás negyvennyolcszorosa. Az árubeszerzés vagy a szolgáltatás becsült értéke a rendszeresen vagy az időszakonként visszatérően kötött szerződés esetében: –– az előző naptári év során kötött azonos vagy hasonló tárgyú szerződés vagy szerződések szerinti tényleges ellenszolgáltatás, módosítva a következő naptári év alatt várható mennyiségi és értékbeli változással, vagy

130


–– az első teljesítést követő, a következő tizenkét hónap alatti vagy a tizenkét hónapnál hosszabb időre kötött szerződés vagy szerződések időtartama alatti becsült ellenszolgáltatás. Ha a szerződés árubeszerzést és szolgáltatásmegrendelést is magában foglal, a becsült érték megállapításakor az árubeszerzés és a szolgáltatás becsült értékét egybe kell számítani. Úgyszintén be kell számítani adott esetben az árubeszerzés becsült értékébe a beállítás és üzembe helyezés becsült értékét is. A szolgáltatás becsült értéke olyan szerződés esetében, amely nem tartalmazza a teljes díjat: –– határozott időre, négy évre vagy annál rövidebb időre kötött szerződés esetén a szerződés időtartama alatti ellenszolgáltatás; –– határozatlan időre kötött szerződés vagy négy évnél hosszabb időre kötött szerződés esetén a havi ellenszolgáltatás negyvennyolcszorosa. A szerződés értékéhez kapcsolódóan arra is érdemes emlékeztetnünk, hogy az ajánlatkérő az ajánlatok – tárgyalásos eljárásban a végleges ajánlatok – bontásának megkezdésekor, az ajánlatok felbontása előtt közvetlenül ismerteti a közbeszerzés becsült értékét és a szerződés teljesítéséhez rendelkezésre álló anyagi fedezet összegét, részajánlattétel biztosítása esetén részenként. Ha tárgyalásos eljárásban az ajánlatkérő végleges ajánlatok írásbeli benyújtását nem kéri, akkor a közbeszerzés becsült értékét és a szerződés teljesítéséhez rendelkezésre álló anyagi fedezet összegét az utolsó tárgyalás alkalmával azt követően kell ismertetnie az ajánlatkérőnek, hogy valamennyi ajánlattevő megtette végleges ajánlatát. Eredménytelen közbeszerzési eljárás esetén nem kerül sor a szerződés megkötésére. Amennyiben ajánlatkérő a közbeszerzési eljárásban lehetővé tette a részekre történő ajánlattételt, az eredménytelenség az eljárásnak csak az eredménytelenségi okkal érintett részére állapítható meg. Amennyiben az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban rögzítette, és megindokolta azt, hogy bármely rész eredménytelensége esetén már nem áll érdekében a szerződések megkötése, az eljárást valamennyi rész tekintetében eredménytelenné nyilváníthatja. Az eljárás eredményéről szóló tájékoztatót az ajánlatkérő legkésőbb a szerződéskötést vagy ennek hiányában az eljárás eredménytelenné nyilvánításáról vagy a szerződés megkötésének megtagadásáról szóló ajánlatkérői döntést követő tíz munkanapon belül kell megküldeni. Ezt a szabályt azért emeltük ki, mert látható, hogy a közbeszerzési eljárást a Kbt. akkor tekinti lezárultnak, ha az eljárás eredményes, és arról a hivatkozott hirdetményt az ajánlatkérő közzéteszi. A szerződés teljesítését a felek legtöbbször biztosíték kikötésével szokták megerősíteni. A Ptk. részletesen szabályozza az egyes biztosítékfajták szabályait. A polgári jogi szakirodalom a biztosítékokat alapvetően két nagy csoportba szokta sorolni az alábbiak szerint: –– a szerződés teljesítését megerősítő és –– a teljesítési képességet fokozó biztosítékfajták. A szerződés teljesítését megerősítő mellékkötelezettségek a kötelezett teljesítési készségét fokozzák azzal, hogy nemteljesítés vagy nem szerződésszerű teljesítés esetén elnehezítik a kötelezett helyzetét.

131


Ilyen mellékkötelezettségek lehetnek: –– a foglaló, –– a kötbér és – a jogvesztés kikötése.44 A foglaló45 általában adásvételi szerződések esetében alkalmazandó. A Ptk. szerint a szerződés megkötésekor a kötelezettségvállalás jeléül foglalót lehet adni. A foglaló olyan pénzösszeg vagy más dolog, amely a szerződés megkötésekor átadásra kerül, és annak rendeltetése – foglaló – a szerződésből kétségtelenül kitűnik. A kötbér46 kikötésekor a kötelezett meghatározott pénzösszeg fizetésére kötelezi magát arra az esetre, ha olyan okból, amelyért felelős, nem vagy nem szerződésszerűen teljesít. Kötbért csak írásban lehet érvényesen kikötni. A kötbér a kötelezett felróhatóan szerződésszegő magatartásához kapcsolódik. A jogvesztés kikötése47 esetében a felek írásban állapodhatnak meg abban, hogy a szerződésszegésért felelős fél elveszít valamely jogot vagy kedvezményt, amely őt a szerződés alapján megilletné. Ha a jogvesztés a kötelezettet túlságosan sújtaná, a bíróság a joghátrányt mérsékelheti. A jogvesztés kikötése érvényesen csak a felek írásbeli megállapodása alapján jöhet létre. A teljesítési képességet fokozó biztosítékfajták –– az óvadék, –– bankgarancia, –– a kezesség és –– a zálogjog. Valamely követelés biztosítására pénzen, bankszámla-követelésen, értékpapíron és egyéb, külön törvényben meghatározott pénzügyi eszközön az erre irányuló szerződéssel és az óvadék tárgyának átadásával óvadék48 alapítható. A bankgarancia49 arra szolgál, hogy a bank kötelezettséget vállalhasson arra, hogy meghatározott feltételek – így különösen bizonyos esemény beállta vagy elmaradása, illetőleg okmányok benyújtása – esetében és határidőn belül a kedvezményezettnek a megállapított összeghatárig fizetést fog teljesíteni. A garancia csak megszabott határidő (úgynevezett bankgarancia-futamidő) lejárta előtt vehető igénybe, e határidő lejártával a bank kötelezettségvállalása megszűnik. Egyebekben a bank csak az előre megállapított összeghatárig teljesít, akkor is, ha a jogosult alapjogviszonyból származó követelése ennél magasabb.

44 Fábián F.: Kötelmi jog. Általános rész, 70–75. 45 L.: Ptk. 243–245. § 46 L.: Ptk. 246–247. § 47 Ptk. 250. § 48 L.: Ptk. 270–271/A. § 49 L.: Ptk. 249. §

132


A kezességi szerződéssel50 a kezes arra vállal kötelezettséget, hogy amennyiben a kötelezett nem teljesít, maga fog helyette a jogosultnak teljesíteni. A kezesség a hitelező és a kezes közötti szerződéssel jön létre, írásbeli megállapodás formájában. A kezes a hitelezővel (jogosulttal) szemben érvényesítheti mindazokat a kifogásokat, amelyek a kötelezettet megilletik a hitelezővel szemben. A zálogjog alapján a jogosult a pénzben meghatározott vagy meghatározható követelésének biztosítására szolgáló zálogtárgyból – törvény eltérő rendelkezése hiányában – más követeléseket megelőző sorrendben kielégítést kereshet, ha a kötelezett nem teljesít. Zálogjog szerződés, jogszabály vagy bírósági és – ha jogszabály így rendelkezik – más hatósági határozat alapján keletkezhet. A zálogszerződést azonban mindig írásban kell megkötni. A zálogjog tárgya lehet minden birtokba vehető dolog, átruházható jog vagy követelés, de a zálogjog – a felek megállapodásától függően – a zálogtárgy hasznaira is kiterjedhet. Ha azonban a zálogtárgy nincs a jogosult birtokában, a zálogjog nem terjed ki az elvált termésre, kivéve, ha a zálogtárgyat már a termés elválása előtt végrehajtás alá vonták. A polgári jogi szerződés teljesítésének biztosítékaihoz hasonlóan a Kbt. is lehetővé teszi, hogy az ajánlatkérő a nyertes ajánlattevővel kötendő szerződésben biztosítékot kössön ki Ennek tényét, továbbá a biztosíték(ok) körét és mértékét az eljárást megindító felhívásban közölni kell.51 A szerződés teljesítésének elmaradásával kapcsolatos igények biztosítékaként legfeljebb a szerződés szerinti, tartalékkeret és áfa nélkül számított ellenszolgáltatás öt százalékát elérő biztosíték köthető ki. A szerződés hibás teljesítésével kapcsolatos jótállási és szavatossági igények biztosítékaként legfeljebb a szerződés szerinti, tartalékkeret és áfa nélkül számított ellenszolgáltatás öt százalékát elérő biztosíték köthető ki. A teljesítés elmaradásával kapcsolatos igényekre kikötött biztosítékot a szerződés hatálybalépésekor, a jótállási és szavatossági igények teljesítésére kikötött biztosítékot a teljesítés időpontjában kell rendelkezésre bocsátani. Az egyéb biztosítékot – a szerződésben foglalt feltételek szerint – abban az időpontban kell rendelkezésre bocsátani, amelytől kezdve a biztosítékkal biztosított esemény bekövetkezhet, de legkorábban a szerződéskötés időpontjában. Az említett biztosítékok határidőre történő rendelkezésre bocsátásáról az ajánlattevőnek az ajánlatban nyilatkoznia kell, egyéb igazolás, nyilatkozat a biztosítékokról a közbeszerzési eljárásban nem kérhető. A jótállási és a szavatossági igények teljesítésére kikötött biztosíték vagy egyéb rendelkezésre bocsátandó biztosíték kikötése esetén az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban –– előírja, hogy e biztosítékok az ajánlattevőként szerződő fél választása szerint teljesíthetőek az előírt pénzösszegnek az ajánlatkérőként szerződő fél fizetési számlájára történő befizetéssel vagy bankgarancia, vagy banki készfizető kezesség biztosításával, vagy biztosítási szerződés alapján kiállított – készfizető kezességvállalást tartalmazó – kötelezvénnyel, vagy

50 L.: Ptk. 272–276. § 51 L.: Miklós Gyula: A közbeszerzési szerződések biztosítékai és gyakorlati alkalmazásuk. Közbeszerzési Szemle, 2012/8-9. 53–69.

133


–– megjelöl egy vagy több, az előző pontban nem szereplő biztosítéki formát, és előírja, hogy a biztosíték az ajánlattevőként szerződő fél választása szerint teljesíthető bármelyik megjelölt vagy az a) pontban meghatározott formában. A jótállási és a szavatossági igények teljesítésére kikötött biztosíték vonatkozásában ajánlatkérő a szerződésben lehetővé teheti, hogy a fizetési számlájára történő befizetés helyett a biztosíték vagy annak meghatározott része az ajánlattevőnek a (rész)teljesítésért járó ellenértékből levonás útján kerüljön biztosításra. A közbeszerzési szerződésnek tartalmaznia kell a nyertes ajánlat minden olyan elemét, amelyek értékelésre kerültek. Az ajánlatkérő a szerződés teljesítéséhez kapcsolódóan sajátos, különösen szociális, illetve környezetvédelmi, minőségbiztosítási feltételeket határozhat meg. Az ilyen szerződéses feltételekre utalást az eljárást megindító felhívásban fel kell tüntetni, és a feltételeket a dokumentációban foglalt szerződéstervezetnek tartalmaznia kell. Ezeknek a szabályoknak az alkalmazása nem eredményezheti az ajánlattevők indokolatlan és hátrányos vagy előnyös megkülönböztetését, továbbá nem lehet előírni a szerződés teljesítésével kapcsolatban a közbeszerzési műszaki leírás, az ajánlattevő szerződés teljesítéséhez szükséges pénzügyi és gazdasági, valamint műszaki vagy szakmai alkalmassága vizsgálatának körébe tartozó, továbbá az adott közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő által értékelési szempontnak minősített feltételt. A Kbt. abban a tekintetben is eligazítást ad, hogy melyek különösen azok a feltételek, amelyek szociális feltételnek minősülnek. Ide sorolható például –– a szerződésnek védett munkahely vagy szociális foglalkoztatási engedéllyel rendelkező szervezet bevonásával történő teljesítése, –– álláskeresők, valamint munkanélküliek vagy fogvatartottak foglalkoztatása, –– gyermekgondozási segélyben, valamint gyermeknevelési támogatásban részesülő személynek az ellátás folyósítása alatt, illetve az ellátás megszűnését követően, terhességi-gyermekágyi segélyben és gyermekgondozási díjban részesülő személynek az ellátás megszűnését követően részmunkaidőben történő foglalkoztatása, –– az egyenlő bánásmód követelményének biztosítása érdekében teendő intézkedések előírása. Emellett a Kbt. rendelkezik olyan szerződéses elemekről is, amelyeket az ajánlatkérő köteles előírni. Az ajánlatkérő ennek megfelelően köteles szerződéses feltételként előírni, hogy –– a nyertes ajánlattevő nem fizet, illetve számol el a szerződés teljesítésével összefüggésben olyan költségeket, melyek a Kbt. 56. § (1) bekezdés k) pontja szerinti feltételeknek nem megfelelő társaság tekintetében merülnek fel, és melyek a nyertes ajánlattevő adóköteles jövedelmének csökkentésére alkalmasak;a szerződés teljesítésének teljes időtartama alatt tulajdonosi szerkezetét az ajánlatkérő számára megismerhetővé teszi, és a szóban forgó ügyletekről az ajánlatkérőt haladéktalanul értesíti. Az ajánlatkérőként szerződő fél jogosult és egyben köteles a szerződést felmondani, szükség szerint olyan határidővel, amely lehetővé teszi, hogy a szerződéssel érintett feladata ellátásáról gondoskodni tudjon, amennyiben

134


–– a nyertes ajánlattevőben közvetetten vagy közvetlenül 25%-ot meghaladó tulajdoni részesedést szerez valamely olyan jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, amely nem felel meg a Kbt. 56. § (1) bekezdés k) pontjában meghatározott feltételeknek; –– a nyertes ajánlattevő közvetetten vagy közvetlenül 25%-ot meghaladó tulajdoni részesedést szerez valamely olyan jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságban, amely nem felel meg a Kbt. 56. § (1) bekezdés k) pontjában meghatározott feltételeknek. A felmondás említett esetén a nyertes ajánlattevő a szerződés megszűnése előtt már teljesített szolgáltatás szerződésszerű pénzbeli ellenértékére jogosult. A közbeszerzési szerződés időtartamának meghatározása kapcsán már az eljárást megindító felhívás elkészítése során körültekintően kell eljárni, és a szerződés időtartamát úgy kell meghatározni, hogy amennyiben a szerződés tárgya, a választott szerződéses konstrukció vagy a hozzá kapcsolódó fizetési feltételek vagy a nyertes ajánlattevő által eszközölt befektetés nem indokolja, a szerződés ne kösse határozatlan vagy aránytalanul hosszú határozott időtartamra, amely a verseny fenntartása és a közpénzek hatékony elköltésének céljával ellenkezik.

2. A közbeszerzési szerződés megkötése A Ptk. alapján megkötött szerződés tekintetében érdemes hangsúlyoznunk, hogy ott a szerződéskötési akaratszabadság alapelve érvényesül, mely szerint a szerződést megkötni kívánó fél szabadon döntheti el, hogy kíván-e egyáltalán szerződést kötni, ha igen, milyen partnerrel, milyen főbb tartalommal, milyen legyen a kötendő szerződés típusa, illetve a már kiválasztott partnerével együtt milyen jogokat és kötelezettségeket keletkeztetve, vagyis milyen tartalommal kívánja a kötelmet létrehozni. A közbeszerzési szerződés tekintetében a szerződéskötési szabadság csak korlátozottan érvényesül, hiszen a Kbt.-ben meghatározott ajánlatkérő kötheti meg a szerződést a Kbt.-ben meghatározott nyertessel a törvényben foglalt beszerzési tárgyra. A tárgyalásos eljárásoktól eltekintve az ajánlattevőnek nem sok lehetősége marad „az alkudozásra”. Ahogyan arra az ajánlati kötöttség kapcsán már utaltunk, az ajánlatkérő a szerződést az ajánlati kötöttség időtartama alatt köteles megkötni. A szerződés kivételesen a tíz napos időtartam letelte előtt is megköthető, azonban csak a Kbt.-ben meghatározott esetekben, vagyis akkor, ha –– ha a nyílt eljárásban csak egy ajánlatot nyújtottak be;ha a meghívásos, a hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás vagy a versenypárbeszéd során csak egy ajánlatot nyújtottak be, és amennyiben az eljárásban volt érvénytelen részvételi jelentkezés, vagy sor került kizárásra, az erre vonatkozó döntés ellen a jogorvoslat kezdeményezésének határideje az érintettek számára lejárt, vagy a döntést a Közbeszerzési Döntőbizottság jogszerűnek ítélte; –– ha a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást a Kbt. 94. § (2) bekezdés d) pontja alapján indították;a keretmegállapodás alapján történő közbeszerzés esetében, kivéve, ha a közbeszerzés a verseny újranyitásával valósul meg;ha a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást a Kbt. 94. § (2) bekezdés c) pontja, (3) bekezdése, vagy (4) bekezdés b)–d) pontja alapján indították, és a Kbt.ben meghatározott határidőben a Közbeszerzési Döntőbizottság elnöke nem élt a jogorvoslati eljárás megindításának jogával;ha a 122. § (7) bekezdés a) pontja vagy a 122/A. § szerinti eljárásban csak egy ajánlatot nyújtottak be.

135


A megkötendő szerződés típusát a Kbt. nem határozza meg, azt az ajánlatkérőnek kell meghatároznia, amikor dönt a közbeszerzési eljárás lefolytatásáról. Az egyes szerződéstípusokról a Ptk. rendelkezik, azonban van számos olyan szerződéstípus, amely nem a Ptk.-ban, hanem valamelyik ágazati jogszabályban található. A Ptk. által nevesített egyes szerződések szabályainak ismertetésétől most eltekintünk, de a közbeszerzési eljárás tekintetében leggyakoribb szerződéstípusokat megemlítjük; ezek az alábbiak: –– Adásvételi szerződés alapján az eladó köteles a dolog tulajdonát a vevőre átruházni és a dolgot a vevő birtokába bocsátani, a vevő pedig köteles a vételárat megfizetni és a dolgot átvenni. Ingatlan adásvételének érvényességéhez a szerződés írásba foglalása szükséges.52 –– Szállítási szerződés alapján a szállító köteles a szerződésben meghatározott dolgot a kikötött későbbi időpontban vagy időszakban a megrendelőnek átadni, a megrendelő pedig köteles a dolgot átvenni és az árát megfizetni.53 –– Vállalkozási szerződés alapján a vállalkozó valamely dolog tervezésére, elkészítésére, feldolgozására, átalakítására, üzembe helyezésére, megjavítására vagy munkával elérhető más eredmény létrehozására, a megrendelő pedig a szolgáltatás átvételére és díj fizetésére köteles.54, 55 –– Építési szerződés alapján a vállalkozó építési–szerelési munka elvégzésére, a megrendelő pedig annak átvételére és díj fizetésére köteles.56 –– Szerelési szerződés alapján a vállalkozó technológiai szerelési munka elvégzésére, a megrendelő pedig annak átvételére és díj fizetésére köteles.57 –– Tervezési szerződés alapján a vállalkozó műszaki–gazdasági tervező munka elvégzésére, a megrendelő pedig annak átvételére és díj fizetésére köteles.58 –– Megbízási szerződés alapján a megbízott köteles a rábízott ügyet ellátni.59, 60 –– Fuvarozási szerződés alapján a fuvarozó díjazás ellenében köteles a küldeményt rendeltetési helyére továbbítani és a címzettnek kiszolgáltatni.61, 62 –– Szállítmányozási szerződés alapján a szállítmányozó köteles valamely küldemény továbbításához szükséges fuvarozási és egyéb szerződéseket a saját nevében és megbízója számlájára megkötni, valamint a küldemény továbbításával kapcsolatos egyéb teendőket elvégezni, a megbízó pedig köteles az ezért járó díjat megfizetni.63, 64 –– Bankhitel szerződéssel a pénzintézet arra vállal kötelezettséget, hogy jutalék ellenében meghatározott hitelkeretet tart a másik szerződő fél rendelkezésére, és a keret terhére – a szerződésben

52 Ptk 365. §(1) bek. 53 Ptk. 379. § (1) bek. 54 Ptk. 389. § (1) bek. 55 L.: Nochta Tibor – Kovács Bálint – Nemessányi Zoltán: Magyar polgári jog – Kötelmi jog (Különös rész). Dialog Campus Kiadó, Budapest, 2010. 38–60. (a továbbiakban: Nochta T. – Kovács B. – Nemessányi Z.: Magyar polgári jog – Kötelmi jog (Különös rész) 56 Ptk. 402. § (1) bek. 57 Ptk. 407. § (1) bek. 58 Ptk. 408. § (1) bek. 59 Ptk. 474. § (1) bek. 60 L.: Nochta T. – Kovács B. – Nemessányi Z.: Magyar polgári jog – Kötelmi jog (Különös rész), 107–126. 61 Ptk. 488. § (1) 62 L.: Nochta T. – Kovács B. – Nemessányi Z.: Magyar polgári jog – Kötelmi jog (Különös rész), 129–141. 63 Ptk. 514. § (1) bek. 64 L.: Nochta T. – Kovács B. – Nemessányi Z.: Magyar polgári jog – Kötelmi jog (Különös rész),161–165.

136


meghatározott feltételek megléte esetén – kölcsönszerződést köt, vagy egyéb hitelműveletet végez.65, 66 –– - Biztosítási szerződés alapján a biztosító meghatározott jövőbeni esemény (biztosítási esemény) bekövetkeztétől függően bizonyos összegnek megfizetésére vagy más szolgáltatás teljesítésére, a biztosított, illetőleg a másik szerződő fél pedig díj fizetésére kötelezi magát.67 A szerződés megkötését követően van néhány olyan közzétételi szabály, melyet az ajánlatkérőnek be kell tartania. Az ajánlatkérő köteles haladéktalanul a Közbeszerzési Hatóság által működtetett Közbeszerzési Adatbázisban közzétenni a szerződéskötést követően a Kbt. 9. § (1) bekezdés k) pontja alkalmazásával megkötött szerződéseket, a szerződéskötést követően pedig szintén haladéktalanul a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződéseket, a szerződés teljesítésére vonatkozó Kbt.-ben meghatározott adatokat. Ezek az adatok közérdekből nyilvános adatok, azok nyilvánosságra hozatala üzleti titokra hivatkozással nem tagadható meg. A szerződéseknek a honlapon a teljesítéstől számított öt évig folyamatosan elérhetőnek kell lenniük. Egyébként a szerződés teljesítésével kapcsolatos összes iratot a szerződés teljesítésétől számított öt évig meg kell őrizni. Ha a közbeszerzéssel kapcsolatban jogorvoslati eljárás indult, az iratokat annak – bírósági felülvizsgálat esetén a felülvizsgálat – jogerős befejezéséig, de legalább az említett öt évig kell megőrizni.

3. A közbeszerzési szerződés teljesítése, érvénytelensége és a szerződésszegés

3.1. A szerződés teljesítésének általános és különös szabályai A szerződéskötés legfontosabb célja, hogy a szerződésben foglaltak teljesüljenek. A Ptk. értelmében a szerződést tartalmának megfelelően, a megszabott helyen és időben, a megállapított mennyiség, minőség és választék szerint kell teljesíteni. A Ptk. úgy rendelkezik, hogy a szolgáltatásnak a teljesítés időpontjában –– alkalmasnak kell lennie azokra a célokra, amelyekre más, azonos fajtájú szolgáltatásokat rendszerint használnak, és –– rendelkeznie kell azzal a minőséggel, illetve nyújtania kell azt a teljesítményt, amely azonos fajtájú szolgáltatásoknál szokásos, és amelyet a jogosult elvárhat, figyelembe véve a szolgáltatás természetét, valamint a kötelezettnek, a gyártónak, az importálónak vagy ezek képviselőjének a szolgáltatás konkrét tulajdonságaira vonatkozó – különösen reklámban vagy az áru címkéjén megjelenő – nyilvános kijelentését, és

65 Ptk. 522. § (1) bek. 66 L.: Nochta T. – Kovács B. – Nemessányi Z.: Magyar polgári jog – Kötelmi jog (Különös rész), 166–179. 67 Ptk. 536. § (1) bek.

137


–– alkalmasnak kell lennie a jogosult által meghatározott célra, ha azt a jogosult a szerződéskötés időpontjában a kötelezett tudomására hozta, és abba a kötelezett beleegyezett, valamint –– rendelkeznie kell a kötelezett által adott leírásban szereplő, és az általa a jogosultnak mintaként bemutatott szolgáltatásban lévő tulajdonságokkal.68 A teljesítés helye főszabály szerint a kötelezett lakóhelye, illetőleg székhelye, kivéve, ha jogszabály eltérően rendelkezik, a szolgáltatás tárgyából vagy rendeltetéséből más következik, illetve ha a szolgáltatás tárgya a felek által ismert más helyen van. Ha a teljesítés ideje nincs meghatározva, bármelyik fél a másik fél egyidejű teljesítését követelheti, ingyenes szerződés esetében a jogosult a kötelezettet a teljesítésre bármikor felhívhatja. A kötelezett a teljesítés előkészítéséhez szükséges idő elteltével köteles teljesíteni. Amennyiben jogszabály vagy szerződés alapján a felek egyidejű teljesítésre kötelesek, egyik fél sem köteles saját szolgáltatását teljesíteni, amíg a másik fél a szolgáltatást fel nem ajánlja. A teljesítés módja tekintetében a Ptk. akként rendelkezik, hogy a jogosult – ha jogszabály kivételt nem tesz – a körülmények által lehetővé tett legrövidebb időn belül köteles meggyőződni arról, hogy a teljesítés megfelelő-e, de a dolog átvétele során nem kell vizsgálnia azokat a tulajdonságokat, amelyeknek a minőségét meghatározott módon tanúsítják, illetőleg, amelyekre jótállás vonatkozik.69 A közbeszerzési szerződést a közbeszerzési eljárás alapján nyertes ajánlattevőként szerződő félnek, illetve közösen ajánlatot tevőknek, vagy – ha az ajánlatkérő gazdálkodó szervezet létrehozásának kötelezettségét előírta vagy azt lehetővé tette – a nyertes ajánlattevő (ajánlattevők) kizárólagos részesedésével létrehozott gazdálkodó szervezetnek (a Kbt. alkalmazásában: projekttársaság) kell teljesítenie.70 A Kbt. azt is leszögezi, hogy az ajánlattevőként szerződő fél teljesítésében köteles közreműködni az olyan alvállalkozó és szakember, amely a közbeszerzési eljárásban részt vett az ajánlattevő alkalmasságának igazolásában. Az ajánlattevő köteles az ajánlatkérőnek a teljesítés során minden olyan – akár a korábban megjelölt alvállalkozó helyett igénybe venni kívánt – alvállalkozó bevonását bejelenteni, amelyet az ajánlatában nem nevezett meg, és a bejelentéssel együtt nyilatkoznia kell arról is, hogy az általa igénybe venni kívánt alvállalkozó nem áll a Kbt. 56. § – valamint ha a megelőző közbeszerzési eljárásban azt ajánlatkérő előírta, a Kbt. 57. § – szerinti kizáró okok hatálya alatt.71 Az olyan alvállalkozó vagy szakember helyett, aki vagy amely a közbeszerzési eljárásban részt vett az ajánlattevő alkalmasságának igazolásában, csak az ajánlatkérő hozzájárulásával és abban az esetben vehet részt a teljesítésben más alvállalkozó, ha a szerződéskötést követően – a szerződéskötéskor előre nem látható ok következtében – beállott lényeges körülmény vagy az alvállalkozó bizonyítható hibás teljesítése miatt a szerződés vagy annak egy része nem lenne teljesíthető a megjelölt alvállalkozóval, és ha az ajánlattevő az új alvállalkozóval együtt is megfelel azoknak az alkalmassági követelményeknek, 68 Köles T. – Sághy M.: Polgári jog II. Kötelmi jog, 111. 69 L.: Török Gábor (szerk.): A Polgári Törvénykönyv magyarázata III. – Kötelmi jog. Általános rész. Magyar Közlöny Kiadó, Budapest, 2008. 70 L.: a D.368/22/2010. sz., valamint a D.988/25/2010. sz. Döntőbizottsági határozatot. 71 L.: a Fővárosi Bíróság 13. K,32.029/2011/19. sz. ítéletét.

138


melyeknek az ajánlattevőként szerződő fél a közbeszerzési eljárásban az adott alvállalkozóval együtt felelt meg. Az alvállalkozó személye azonban nem módosítható olyan esetben, amennyiben egy meghatározott alvállalkozó igénybevétele az érintett szolgáltatás sajátos tulajdonságait figyelembe véve a közbeszerzési eljárásban az ajánlatok értékelésekor meghatározó körülménynek minősült. A Kbt. értelmében több gazdasági szereplő közösen is tehet ajánlatot vagy nyújthat be részvételi jelentkezést. A közös ajánlattevők a szerződés teljesítéséért az ajánlatkérő felé egyetemlegesen felelnek. Ugyanakkor, ha egy gazdasági szereplő a közbeszerzés értékének huszonöt százalékát meghaladó mértékben fog közvetlenül részt venni a szerződés – részajánlat-tételi lehetőség biztosítása esetén egy részre vonatkozó szerződés – teljesítésében, akkor nem lehet alvállalkozónak minősíteni, hanem az ajánlatban (részvételi jelentkezésben) és a szerződés teljesítése során közös ajánlattevőként (a közbeszerzési eljárás részvételi szakaszában részvételre jelentkezőként) kell, hogy szerepeljen. Egy gazdasági szereplőnek a szerződés teljesítésében való részvétele arányát az határozza meg, hogy milyen arányban részesül a beszerzés tárgyának általános forgalmi adó nélkül számított ellenértékéből. A közbeszerzési eljárás során létrejött szerződést projekttársaság is teljesítheti. Amennyiben a közbeszerzési szerződés teljesítése érdekében a nyertes ajánlattevő (ajánlattevők) projekttársaságot hoznak létre, a közbeszerzési szerződésben elő kell írni, hogy az abban foglalt jogok és kötelezettségek a projekttársaság létrejöttének időpontjától a projekttársaságot illetik meg, illetve terhelik. A projekttársaság és a nyertes ajánlattevő (ajánlattevők) a szerződés teljesítéséért egyetemlegesen felelnek. Annak érdekében, hogy a közbeszerzési szerződés teljesítése ne kerüljön veszélybe a Kbt. előírja, hogy a projekttársaság csak a közbeszerzési szerződés teljesítése érdekében szükséges tevékenységet végezhet és szerződéseket köthet, más gazdálkodó szervezetben részesedést nem szerezhet, valamint nem alakulhat át, és a nyertes ajánlattevő (ajánlattevők) a projekttársaságot csak akkor szüntetheti(k) meg, ha – a projekttársaság a közbeszerzési szerződésben foglaltakat teljesítette és az ajánlatkérővel az egymás felé fennálló elszámolási kötelezettségeket is teljesítették, vagy – a nyertes ajánlattevő (ajánlattevők) a közbeszerzési szerződésből, valamint a közbeszerzési szerződés teljesítése érdekében kötött szerződésből származó jogokat és kötelezettségeket a projekttársaságtól teljes egészében átvállalták. A főszabály szerint az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárásban történő részvételt nem kötheti gazdálkodó szervezet alapításához, azonban ha a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötendő szerződés teljesítése érdekében indokolt, a nyertes ajánlattevő(k)től megkövetelheti. Ilyenkor az ajánlatkérő a dokumentációban megadja a létrehozandó gazdálkodó szervezettel kapcsolatos követelményeket, amelyek kizárólag a jogi formával, a jegyzett tőke minimális – a szerződés értékével arányosan meghatározott – összegével, a gazdálkodó szervezet tevékenységi körével, valamint tevékenységének ellenőrzésével függhetnek össze, de egyértelműen meghatározzák a későbbi közbeszerzési szerződés egyik alanyának markáns tulajdonságait. Amennyiben a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződés teljesítésre kerül, úgy az ajánlatkérőként szerződő fél a szerződés teljesítésének elismeréséről (teljesítésigazolás) vagy az elismerés megtagadásáról legkésőbb az ajánlattevőként szerződő fél teljesítésétől, vagy az erről szóló írásbeli értesítés kézhezvételétől számított tizenöt napon belül írásban köteles nyilatkozni.72 72 L. a Fővárosi Bíróság 20. K.31.502/2011/9. sz. ítéletét.

139


Építési beruházás megvalósítására kötött építési szerződés esetén az ajánlatkérőként szerződő fél, amennyiben az ajánlattevőként szerződő fél írásbeli értesítésére (készre jelentés) a szerződésben az átadás–átvételi eljárás megkezdésére meghatározott határidőt követő tizenöt napon belül nem kezdi meg az átadás–átvételi eljárást, vagy megkezdi, de a szerződésben – a Ptk. 405. § (1) bekezdésére figyelemmel – meghatározott határidőben nem fejezi be, az ajánlattevőként szerződő fél kérésére, a teljesítésigazolást köteles kiadni. Az ajánlatkérő az ellenszolgáltatás teljesítésére az Európai Parlament és Tanács késedelmes fizetések elleni fellépésről szóló 2011/7/EU irányelv 3. és 4. cikkében előírtakkal összhangban megalkotott törvényi szabályok szerint köteles. A Ptk. szerint73 ha a felek a szerződésben a pénztartozás teljesítésének idejét nem határozták meg, a pénztartozást a jogosult fizetési felszólításának vagy számlájának kézhezvételétől számított harminc napon belül kell teljesíteni.74 A jogosult teljesítésétől számított harminc napon belül kell teljesíteni a pénztartozást,75 ha –– a jogosult fizetési felszólításának vagy számlájának kézhezvétele a jogosult teljesítését (építési, valamint szerelési szerződés esetén az átadás–átvételi eljárás befejezését) megelőzte; –– nem állapítható meg egyértelműen a jogosult fizetési felszólítása vagy számlája kézhezvételének időpontja; vagy –– a kötelezettnek fizetési felszólítás vagy számla bevárása nélkül teljesítenie kell fizetési kötelezettségét. A szerződő hatóság – szerződő hatóságnak nem minősülő személlyel kötött szerződése esetén – a pénztartozást a következő szabályok szerint köteles teljesíteni:76 a) a pénztartozás teljesítési határideje nem haladhatja meg a jogosult fizetési felszólítása vagy számlája szerződő hatóság általi kézhezvételének napját követő harminc napot; a számla kézhezvételének napja nem képezheti a felek között érvényes megállapodás tárgyát; b) amennyiben nem állapítható meg egyértelműen a jogosult fizetési felszólítása vagy számlája szerződő hatóság általi kézhezvételének időpontja, vagy a szerződő hatósággal szerződő fél fizetési felszólításának vagy számlájának szerződő hatóság általi kézhezvétele a szerződő hatósággal szerződő fél teljesítését megelőzte, a pénztartozás teljesítési határideje nem haladhatja meg a szerződésben meghatározott módon és tartalommal történő teljesítés (építési, valamint szerelési szerződés esetén az átadás-átvételi eljárás befejezésének) napját követő harminc napot. A szerződésben foglalt, a pénztartozás teljesítésére kikötött határidő az (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott határidőket csak akkor haladhatja meg, ha a szerződésben a felek a pénztartozás halasztott teljesítésében állapodtak meg, feltéve hogy az a szerződés jellege miatt tényszerűen indokolt; a pénztartozás teljesítésére kikötött határidő ebben az esetben sem haladhatja meg a hatvan napot. A felek által a pénztartozás teljesítésére kikötött határidő a hatvan napot meghaladó részében semmis. 73 L.: Ptk. 292/A. § 74 Építési beruházások esetén a szerződésben foglalt ellenérték kifizetésére kormányrendelet a Ptk. 292/B. § (1)–(2) bekezdéseitől eltérő sajátos szabályokat állapíthat meg. Támogatásból megvalósuló közbeszerzés esetén szállítói kifizetés során a kifizetésre köteles szervezet is az ajánlatkérőként szerződő félre irányadó, a Ptk. 292/B. § (1)–(2) bekezdésében foglaltak szerint köteles az ellenszolgáltatást teljesíteni. 75 A továbbiakban általános fizetési határidő. 76 L.: Ptk. 292/B. §

140


A fentiektől eltérően, a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megsértésével egyoldalúan és indokolatlanul a jogosult hátrányára kikötött olyan határidőt, amely a hatvan napot nem haladja meg, a jogosult megtámadhatja. Az ajánlatkérő köteles a Közbeszerzési Hatóság által működtetett Közbeszerzési Adatbázisban közzétenni a szerződés teljesítésére vonatkozó következő adatokat: hivatkozást a közbeszerzési eljárást megindító hirdetményre (hirdetmény nélkül induló eljárások esetében felhívásra), a szerződő felek megnevezését, azt, hogy a teljesítés szerződésszerű volt-e, a szerződés teljesítésének az ajánlatkérő által elismert időpontját, továbbá az ellenszolgáltatás teljesítésének időpontját és a kifizetett ellenszolgáltatás értékét a szerződés mindegyik fél – támogatásból megvalósuló közbeszerzés esetén szállítói kifizetés során a kifizetésre köteles szervezet – által történt teljesítését követő tíz napon belül. Ezek az adatok közérdekből nyilvános adatok, azok nyilvánosságra hozatala üzleti titokra hivatkozással nem tagadható meg. A tájékoztatást az egy évnél hosszabb vagy határozatlan időre kötött szerződés esetében a szerződés megkötésétől számítva évenként kell aktualizálni.

3.2. A szerződés érvénytelensége A polgári jog szabályai szerint létrejött szerződés különböző hibákban szenvedhet, melyek következtében a szerződés nem alkalmas a kívánt joghatás kiváltására. Ilyenkor érvénytelen szerződésről beszélünk. Az érvénytelenségének két fajtáját különbözteti meg a hatályos Polgári Törvénykönyvünk, a semmisséget és megtámadhatóságot. A semmis szerződés érvénytelenségére – ha a törvény kivételt nem tesz – bárki határidő nélkül hivatkozhat, vagyis az érvénytelenség jogkövetkezményeinek beálltához nincs szükség külön eljárásra, vagyis a semmis szerződés a törvény erejénél fogva érvénytelen, és ezt a bíróság köteles hivatalból figyelembe venni. A megtámadhatóság ezzel szemben azt jelenti, hogy a szerződés csak a sikeres megtámadás következtében válik – visszaható hatállyal – érvénytelenné. Megtámadásra a sérelmet szenvedett fél és az jogosult, akinek a megtámadáshoz érdeke fűződik. A szerződés megtámadását a megtámadási határidő megnyíltától számított egy éven belül írásban kell a másik féllel közölni, majd a közlés eredménytelensége esetén az igényt haladéktalanul a bíróság előtt érvényesíteni.77 A legfontosabb semmisségi és megtámadhatósági okok az alábbiak szerint foglalhatók össze:78

77 L. részletesen: Menyhárt Attila: A szerződéses érvénytelenségi okok Ptk.-beli rendszeréről a Ptk. legújabb kodifikációjának margójára. Magyar jog, 1999/9. 546. 78 Forrás: Tátrai T. – Boros A. – Lantos O. – Juhász P.: Közbeszerzési alapismeretek, i. m.

141


Semmisségi okok

Megtámadási okok Akarathibák

A cselekvőképesség hiánya és korlátozottsága: a cselekvőképtelen személy jognyilatkozata semmis. A színlelt szerződés: a színlelt szerződés semmis; ha pedig az más szerződést leplez, a szerződést a leplezett szerződés alapján kell megítélni. A fizikai kényszer: semmis az a szerződési nyilatkozat, amelyet a fél fizikai kényszer hatására tett meg.

A tévedés: aki a szerződés megkötésekor valamely lényeges körülmény tekintetében tévedésben volt, szerződési nyilatkozatát megtámadhatja, ha tévedését a másik fél okozta vagy felismerhette. Ha a felek a szerződés megkötésekor ugyanabban a téves feltevésben voltak, a szerződést bármelyikük megtámadhatja. Megtévesztés, jogellenes fenyegetés: akit a másik fél megtévesztéssel vagy jogellenes fenyegetéssel vett rá a szerződés megkötésére, a szerződési nyilatkozatot megtámadhatja. Ezt a szabályt kell alkalmazni akkor is, ha a megtévesztés vagy fenyegetés harmadik személy részéről történt, és erről a másik fél tudott vagy tudnia kellett. A megtévesztés tudatos, szándékos tévedésbe ejtés, illetve tévedésben tartás.

A szerződési nyilatkozat hibái A megszabott alakszerűség hiánya: a szerződés érvényességét jogszabály vagy a felek meghatározott alakhoz köthetik. Jogszabály a szerződésre meghatározott alakot szabhat. Az alakiság megsértésével kötött szerződés – ha jogszabály másként nem rendelkezik – semmis. A felek által kikötött alak csak akkor feltétele a szerződés érvényességének, ha kifejezetten ebben állapodtak meg. Ilyen esetben a teljesítésnek vagy egy részének elfogadásával a szerződés akkor is érvényessé válik, ha az alakiságot mellőzték. A jogszabály által megkívánt alakszerűség megsértésével létrejött szerződés viszont semmis.

-

Az álképviselet: ha valaki más nevében úgy tesz nyilatkozatot, hogy arra egyáltalán nem jogosult, vagy képviseleti jogkörét terjedelemben vagy időben túllépi (álképviselet), nyilatkozata érvénytelen. A célzott joghatásban rejlő hibák A tilos szerződések: a Polgári Törvénykönyv idézett szakasza az úgynevezett tilos szerződések semmisségéről rendelkezik. Az a szerződés, amely jogszabály rendelkezésébe ütközik, semmis. Jogszabály megkerülésével kötött szerződés. A jó erkölcsbe ütköző szerződés: semmis a szerződés akkor is, ha nyilvánvalóan a jó erkölcsbe ütközik. Uzsorás szerződés: ha a szerződő fél a szerződés megkötésekor a másik fél helyzetének kihasználásával feltűnően aránytalan előnyt kötött ki, a szerződés semmis. Lehetetlen szerződés: a lehetetlen szolgáltatásra irányuló szerződés semmis. A szerződés lehetetlensége alapvetően kétféle lehet. Fizikailag lehetetlen szolgáltatásról beszélünk, ha annak teljesítése a tudomány és a technika pillanatnyi állása szerint nem lehetséges. Ezzel szemben sokkal gyakoribb az úgynevezett jogi lehetetlenség.

142

Az objektív értékaránytalanság: ha a szolgáltatás és ellenszolgáltatás között anélkül, hogy az egyik felet az ajándékozás szándéka vezetné, a szerződés megkötésének időpontjában feltűnően nagy az értékkülönbség, a sérelmet szenvedő fél a szerződést megtámadhatja. Ez azt jelenti, hogy mivel a polgári jogban a visszterhesség vélelmének elve érvényesül, a szolgáltatással szemben vele egyenértékű ellenszolgáltatásnak kell állnia. Ha tehát a szolgáltatások feltűnően nagy értékkülönbséget mutatnak, az ügyletet a törvény az érvénytelenség szankciójával sújtja, melynek feltételei: A szolgáltatás és az ellenszolgáltatás közötti értékaránytalanságnak a szerződés megkötésekor kell fennállnia. Az, hogy a szolgáltatás és az ellenszolgáltatás között feltűnően nagy-e az értékkülönbség, mindig az eset összes körülményeinek körültekintő vizsgálata alapján dönthető csak el. Egyik felet sem vezette az ajándékozás szándéka. Az általános szerződési feltételek megtámadhatósága: azokat a szerződési feltételeket, amelyeket az alkalmazója egyoldalúan határozott meg, és amely tisztességtelen tartalma sérelmes a másik félre nézve, meg lehet támadni; ezáltal jogi hatásától meg lehet fosztani. A Ptk. 209. § (1) bekezdése szerint, ha az általános szerződési feltétel tisztességtelen, e kikötést a sérelmet szenvedő fél megtámadhatja.


Az érvénytelenség jogkövetkezményeiről szóló 1/2010. (VI. 28.) PK vélemény szerint az érvénytelenség általános jogkövetkezménye az, hogy az ilyen ügyletre nem lehet jogot alapítani, vagyis a felek által célzott joghatások nem érhetők el. Ez az a jogkövetkezmény, amelyet semmisség esetén a bíróságnak hivatalból kell alkalmaznia, illetve amelyre – ha törvény kivételt nem tesz – bárki határidő nélkül hivatkozhat. Megtámadhatóság esetén azonban ez az általános jogkövetkezmény is csak akkor alkalmazható, ha az arra jogosult a szerződést eredményesen megtámadta. Az érvénytelen szerződés alapján kölcsönösen teljesített szolgáltatások visszatérítése is csak kölcsönösen és egyidejűleg történhet. Csak az a fél követelheti eredményesen a neki visszajáró szolgáltatást, aki egyben vállalja, hogy maga is visszatéríti a számára teljesített szolgáltatást, és erre képes is. Ha az érvénytelenség oka kiküszöbölhető vagy utóbb megszűnt, a bíróság az érvénytelen szerződést a megkötésének időpontjára visszamenő hatállyal érvényessé nyilváníthatja. A szerződés érvényessé nyilvánítása egyenrangú lehetőség az eredeti állapot helyreállításával. Ha mindkettő alkalmazható lenne, akkor a bíróság mérlegelési jogkörébe tartozik annak eldöntése, hogy az érvénytelenség melyik jogkövetkezményét alkalmazza. Ha a szerződéskötés előtt fennállt helyzet visszaállítása – akár eredeti, akár utólagos irreverzibilitás folytán – nem lehetséges vagy nem célszerű, és a szerződés érvényessé sem nyilvánítható, a bíróság a szerződést a határozathozatalig terjedő időre hatályossá nyilvánítja, és rendelkezik az esetleg ellenszolgáltatás nélkül maradt szolgáltatás ellenértékének pénzbeli megtérítéséről. A bíróság a fél által kért jogkövetkezmény helyett az érvénytelenség más jogkövetkezményét is alkalmazhatja, nem alkalmazhat azonban olyan megoldást, amely ellen valamennyi fél tiltakozik. A Kbt. azt határozza meg, milyen esetben kell a szerződést semmisnek tekinteni. Semmis a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződés, ha –– azt a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésével kötötték meg; –– hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás eredményeként úgy kötötték meg, hogy nem álltak fenn a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás alkalmazhatóságának feltételei; –– a felek a szerződéskötési moratóriumra vonatkozó szabályok megsértésével kötöttek szerződést, és ezzel megfosztották az ajánlattevőt a szerződéskötést megelőző jogorvoslat lehetőségétől, egyben olyan módon sértették meg a közbeszerzésekre vonatkozó szabályokat, hogy az befolyásolta az ajánlattevő esélyét a közbeszerzési eljárás megnyerésére. Fontos kiemelnünk ugyanakkor, hogy a fentiekben említettek ellenére a szerződés mégsem lesz semmis, ha –– az ajánlatkérő azért nem folytatott le hirdetmény közzétételével induló közbeszerzési eljárást, vagy kötött közbeszerzési eljárás mellőzésével megállapodást, mert úgy ítélte meg, hogy a hirdetmény nélkül induló közbeszerzési eljárás alkalmazásával, vagy a közbeszerzési eljárás mellőzésével történő szerződéskötésre a Kbt. szerint lehetősége volt, valamint szerződéskötési szándékáról külön jogszabályban meghatározott minta szerinti hirdetményt tett közzé, továbbá a szerződést (megállapodást) nem kötötte meg a hirdetmény közzétételét követő naptól számított tizedik napon belül; –– kiemelkedően fontos közérdek fűződik a szerződés teljesítéséhez.

143


A Kbt. szerint a szerződéshez közvetlenül kapcsolódó gazdasági érdek (így különösen a késedelmes teljesítésből, az új közbeszerzési eljárás lefolytatásából, a szerződő fél esetleges változásából vagy az érvénytelenségből következő kötelezettségekből eredő költség) nem tekinthető kiemelkedően fontos közérdeknek, a szerződés érvényességéhez fűződő további gazdasági érdekek pedig kizárólag akkor, ha a szerződés érvénytelensége aránytalan következményekkel járna.79

3.3. A szerződésszegés általános és speciális szabályai Ahogyan azt a korábbiakban már említettük, a szerződés legfontosabb célja, hogy a felek azt az abban foglaltak szerint teljesítsék. A gyakorlatban előfordul, hogy a felek nem vagy nem úgy teljesítik a szerződést, ahogyan azt egyébként az adott szerződéses jogviszony megköveteli. Ennek okán előfordulhatnak úgynevezett szerződésszegő magatartások.80 A szerződésszegés esetei az alábbiak lehetnek: –– a jogosult késedelme, –– a kötelezett késedelme, –– hibás teljesítés, –– a teljesítés lehetetlenné válása, –– a teljesítés megtagadása. A jogosult késedelembe esik, ha a szerződésszerűen felajánlott teljesítést nem fogadja el, elmulasztja azokat az intézkedéseket vagy nyilatkozatokat, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a kötelezett megfelelően teljesíteni tudjon, illetve a nyugtát nem állítja ki, illetőleg az értékpapírt nem adja vissza. A Ptk. szerint a jogosulti késedelem beáll, amennyiben a kötelezett szerződésszerűen felajánlott teljesítését a jogosult alapos indok nélkül nem fogadja el. A Ptk. 303. § (1) bekezdése értelmében a jogosult köteles megtéríteni a kötelezettnek a késedelemből eredő kárát, kivéve, ha bizonyítja, hogy a késedelem elhárítása érdekében úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. A jogosult – függetlenül attól, hogy a késedelmét kimentette-e – köteles a kötelezett felelős őrzéséből eredő költségeit megtéríteni, ezentúl éppúgy viseli a dolog megsemmisülésének, elvesztésének vagy megrongálásának veszélyét, mintha a teljesítést elfogadta volna, és nem követelhet a késedelme idejére kamatot. A gyakorlatban általában a kötelezetti késedelem esetkörével találkozunk. A kötelezetti késedelem esetén a kötelezett szerződésszegő magatartása miatt a teljesítés késik. A Ptk. értelmében a kötelezett késedelembe esik, –– ha a szerződésben megállapított vagy a szolgáltatás rendeltetéséből kétségtelenül megállapítható teljesítési idő eredménytelenül eltelt; –– más esetekben, ha kötelezettségét a jogosult felszólítására nem teljesíti.

79 L. részletesen: Auer Ádám: Lehet-e semmis a közbeszerzési szabályok megsértésével megkötött szerződés? Közbeszerzési Szemle, 2012/2. 47–59. 80 L.: Fábián F.: Kötelmi jog. Általános rész, 96–103.

144


Vannak azonban bizonyos esetek, amikor nem áll be a késedelem, illetve a késlekedés nem szerződésszegő magatartás: nem állhat fenn a kötelezetti késedelem, ha a jogosult késedelembe esik. Ha a felek a szolgáltatás teljesítésére határnapot vagy határidőt tűztek ki, és ez eredménytelenül telt el, a kötelezett késedelembe esik. A kötelezetti késedelem jogkövetkezményei vagy objektív, vagy szubjektív alapúak. Objektív következmények esetén a jogkövetkezmény attól függetlenül érvényesíthető, hogy a kötelezett szerződésszegését kimentette-e vagy sem. Ebbe a csoportba sorolhatók a teljesítés követelése, az elállási jog gyakorlása vagy például a késedelmi kamat iránti igény érvényesítése a jogosult részéről. A kötelezetti késedelem objektív jogkövetkezményei tekintetében a Ptk. úgy rendelkezik, hogy a jogosult – függetlenül attól, hogy a kötelezett késedelmét kimentette-e – követelheti a teljesítést, vagy ha ez többé nem áll érdekében, elállhat a szerződéstől. Ezzel szemben szubjektív következményekről beszélünk, ha azok a kötelezett felróhatóságához kötődnek. Ide sorolható a kártérítés, a kárveszély viselése a dologban a késedelem alatt bekövetkezett károk tekintetében, valamint, ha a felek kikötötték, akkor a kötbérviselési kötelezettség a kötelezett részéről. A késedelem szubjektív alapú, felróhatóságot feltételező jogkövetkezményei az alábbiak lehetnek: ha a kötelezett a szerződésszerű teljesítéssel késedelembe esik, és késedelmét nem tudja kimenteni, a kötelezett teljes kártérítéssel tartozik, mely magába foglalja a ténylegesen felmerült vagyoni kár mellett az elmaradt hasznot, valamint a késedelem következtében felmerült költségeket is. A kár mértékét értelemszerűen a jogosultnak kell bizonyítania. A hibás teljesítés jogkövetkezménye az úgynevezett szavatossági jogok érvényesítése. Olyan szerződés alapján, amelyben a felek kölcsönös szolgáltatásokkal tartoznak, a kötelezett hibásan teljesít, ha a szolgáltatott dolog nem felel meg a teljesítéskor a törvényes vagy a szerződésben meghatározott tulajdonságoknak. A kötelezett tehát felel (szavatol) azért, hogy a szolgáltatott dologban a teljesítéskor megvannak a törvényben és a szerződésben meghatározott tulajdonságok. Ezt nevezzük kellékszavatosságnak. Emellett a kötelezettet a jogszavatosság alapján helytállási kötelezettség terheli azért, hogy a jogosult a szolgáltatás tárgyán a szerződés szerint jogot, méghozzá eltérő megállapodás hiányában korlátozásmentes jogot szerezzen. Ha a jogosult a hibát a szerződéskötés időpontjában ismerte, vagy azt ismernie kellett, a kötelezett mentesül a szavatossági felelősség alól. Mentesül a kötelezett a szavatossági felelősség alól akkor is, ha a hiba a jogosult által adott anyag hibájára vezethető vissza, feltéve, hogy az anyag alkalmatlanságára a jogosultat figyelmeztette. Hibás teljesítés esetén a jogosult választása szerint kijavítást vagy kicserélést követelhet, kivéve, ha a választott szavatossági igény teljesítése lehetetlen, vagy ha az a kötelezettnek a másik szavatossági igény teljesítésével összehasonlítva aránytalan többletköltséget eredményezne, figyelembe véve a szolgáltatott dolog hibátlan állapotban képviselt értékét, a szerződésszegés súlyát és a szavatossági jog teljesítésével a jogosultnak okozott kényelmetlenséget. A kijavítást vagy kicserélést – a dolog tulajdonságaira és a jogosult által elvárható rendeltetésére figyelemmel – megfelelő határidőn belül,

145


a jogosultnak okozott jelentős kényelmetlenség nélkül kell elvégezni. Ha a kötelezett a dolog kijavítását megfelelő határidőre nem vállalja, vagy nem végzi el, a jogosult a hibát a kötelezett költségére maga kijavíthatja vagy mással kijavíttathatja. Ebben az esetben a jogosult a kijavításig vagy kicserélésig az ellenszolgáltatás arányos részét visszatarthatja. Ha a jogosultnak sem kijavításra, sem kicserélésre nincs joga, vagy ha a kötelezett a kijavítást, illetve a kicserélést nem vállalta, vagy annak a fenti feltételekkel nem tud eleget tenni – választása szerint – megfelelő árleszállítást igényelhet, vagy elállhat a szerződéstől. Ugyanakkor jelentéktelen hiba miatt elállásnak nincs helye. A jogosult a hiba felfedezése után a körülmények által lehetővé tett legrövidebb időn belül köteles kifogását a kötelezettel közölni, amennyiben azt elmulasztja, az abból eredő kárért a jogosult lesz felelős. A jogosult a teljesítés időpontjától számított hat hónapos elévülési határidő alatt érvényesítheti szavatossági jogait. Amennyiben a jogosult igényét menthető okból nem tudja érvényesíteni, így különösen, ha a hiba a jellegénél vagy a dolog természeténél fogva a határidőn belül nem volt felismerhető, a szavatossági jogok érvényesítésének határideje a teljesítés időpontjától számított egy év, tartós használatra rendelt dolog esetében pedig három év. A hibás teljesítés szubjektív szankcióit tekintve fontos kiemelni, hogy a jogosult a szavatossági jogainak érvényesítésén kívül a hibás teljesítésből eredő kárának megtérítését is követelheti, kivéve, ha a kötelezett bizonyítja, hogy a hibátlan teljesítés érdekében úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. A hibás teljesítés miatti helytállás másik objektív eszköze a szavatosság mellett a jótállás. A jótállás a hibás teljesítés elleni védelem egyik legjellemzőbb eszköze. Jótállás alapján a kötelezett a szerződésszerű teljesítésért a törvényben foglaltaknál szigorúbb felelősséggel tartozik, hiszen, aki a szerződés hibátlan teljesítéséért jótállásra köteles, ennek időtartama alatt a felelősség alól csak akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy a hiba oka a teljesítés után keletkezett. A szerződés teljesítése bizonyos esetekben lehetetlenné válik. Amennyiben a teljesítés olyan okból vált lehetetlenné, amelyért a kötelezett felelős, a jogosult a teljesítés elmaradása miatt kártérítést követelhet. Ha a teljesítés olyan okból vált lehetetlenné, amelyért a jogosult felelős, a kötelezett szabadul tartozása alól és követelheti kárának megtérítését. A szolgáltatás lehetetlenülése ugyanakkor bekövetkezhet a jogosultnak felróhatóan is. Ilyenkor a kötelezett szabadul a kötelemből, valamint kártérítési igénnyel léphet fel, melyben követelheti teljes szerződési kárának kiegyenlítését. A szerződésszegés tekintetében a Kbt. nem tartalmaz speciális szabályokat, ezért a Ptk. rendelkezései alkalmazandók.

146


4. A szerződés megszűnése A Ptk. szerint a felek között létrejött szerződés megszűnik elsősorban a teljesítéssel, valamint megszűnhet kétoldalú megállapodással, egyoldalú jognyilatkozattal, illetve a felek akaratán kívüli okból is.81 A szerződés kétoldalú megállapodással az alábbi módokon szűnhet meg: –– a szerződés megszüntetésével, –– felbontással. A felek a szerződést közös megegyezéssel megszüntethetik vagy felbonthatják. A szerződés megszüntetése esetében a szerződés a jövőre nézve szűnik meg, és a felek további szolgáltatásokkal nem tartoznak. Ezzel szemben a szerződés felbontása esetében a szerződés megkötésének időpontjára visszamenő hatállyal szűnik meg, és a már teljesített szolgáltatások visszajárnak, vagyis a feleknek olyan magatartást kell tanúsítaniuk, mintha a szerződés meg sem született volna. A szerződés egyoldalú nyilatkozattal is megszűnhet. Ennek különböző fajtáit ismeri a polgári jog: az elállást és a felmondást. Aki szerződésnél vagy jogszabálynál fogva elállásra jogosult, e jogát a másik félhez intézett nyilatkozattal gyakorolja. Az elállás a szerződést felbontja. Aki szerződésnél vagy jogszabálynál fogva felmondásra jogosult, e jogát a másik félhez intézett nyilatkozattal gyakorolja. A felmondás a szerződést megszünteti. Ha a felmondás nem azonnali hatályú, a törvényben vagy a szerződésben meghatározott felmondási idő elteltéig a szerződés fennmarad. A (rendes) felmondás a határozatlan idejű jogviszonyok megszüntetésének módja. A Kbt. szerint az ajánlatkérő az ajánlatok elbírálásáról készített írásbeli összegezést az ajánlattevők részére történő megküldésétől számított huszadik napig jogosult a már megkötött szerződéstől elállni, illetve amennyiben a teljesítés megkezdése miatt az eredeti állapot nem állítható helyre, a szerződést azonnali hatállyal felmondani, ha az eredmény megküldését követően észleli, hogy az eredmény (eredménytelenség) törvénysértő volt és a módosítás a törvénysértést orvosolja. Az ajánlatkérő a módosított írásbeli összegezést köteles faxon vagy elektronikus úton haladéktalanul, egyidejűleg az összes ajánlattevőnek megküldeni. Emellett a Kbt. azt is lehetővé teszi, hogy amennyiben az ajánlatkérő a nyertes ajánlattevő részére gazdasági társaság alapítását írja elő, és az ajánlattevő a társasági szerződés megkötését, illetve az alapszabály elfogadását a szerződés aláírásától számított húsz napon belül a cégbírósághoz nem jelenti be, ajánlatkérő a szerződést felmondhatja. Amennyiben a jogorvoslati szakaszban a Közbeszerzési Döntőbizottság megállapítja a közbeszerzésre, illetve a közbeszerzési eljárásra vonatkozó jogszabályok megsértését, az ajánlatkérőként, 81

Fábián F.: Kötelmi jog. Általános rész, 88–91.

147


illetve az ajánlattevőként szerződő fél – a Közbeszerzési Döntőbizottság határozatának kézbesítésétől számított harminc napon belül – elállhat az érintett közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződéstől, feltéve, hogy a jogsértés befolyásolta a közbeszerzési eljárást lezáró döntést. A szerződés megszűnése a felek akaratán kívüli okokból is bekövetkezhet. Ez következhet abból például, hogy a kötelezett vagy a jogosult elhalálozik, vagy ugyanaz a személy lesz a jogosult és a kötelezett, vagyis a követelés és a tartozás egy kézben egyesül. A fél halála többnyire nem szünteti meg a szerződést, hanem a kötelemben nagyobb részben csak alanyváltozás következik be: a kötelezett halálával a szerződés nem szűnik meg, kivéve, ha csak személyesen teljesíthető szolgáltatásra irányult. A jogosult halála akkor szünteti meg a szerződést, ha a szolgáltatás kifejezetten az ő eltartására irányult, vagy kizárólag az ő személyes szükségleteinek fedezésére lett volna alkalmas.

5. A közbeszerzési szerződés módosítása A Ptk. általános szabályai szerint a szerződés módosulása alatt a felek szándékán kívül álló olyan változást értünk, amelyek a szerződést valamely lényeges elemében megváltoztatják. Ezzel szemben a szerződés módosítás során a felek akaratából következik be a szerződés valamilyen irányú változása.82 A szerződés módosulása bekövetkezhet a szerződés alanyaiban, a szerződés tárgyában és tartalmában is. Emellett felek a közöttük létrejött szerződést egyező akarattal módosíthatják. A módosító szerződésre ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint az alapszerződésre. A Ptk. alapján a szerződést egyezséggel is lehet módosítani. Egyezség esetén a felek a szerződésből eredő vitás vagy bizonytalan kérdéseket közös megegyezéssel úgy rendezik, hogy kölcsönösen engednek egymásnak. Emellett a szerződés módosítása bizonyos esetekben egyoldalú nyilatkozattal is történhet. A Ptk. értelmében a bíróság is módosíthatja a szerződést, ha a felek tartós jogviszonyában a szerződéskötést követően beállott körülmény folytán a szerződés valamely fél lényeges, jogos érdekét sérti. Ezen túl a szerződés módosítása jogszabály útján történhet. Természetesen a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződés is módosítható, azonban a Kbt. a Ptk.-hoz képest speciális szabályokat állapít meg a közbeszerzési szerződés módosítását illetően. Az Európai Unió Bírósága számos ítéletében foglalkozott a szerződésmódosítás kérdésével. Ezek közül a Pressetext Nachrichtenagentur ügyben hozott uniós ítélet tekinthető a legkiemelkedőbbnek.83 A Pressetext-ügyben a Bíróság a korábban hatályos, a szolgáltatások beszerzésére vonatkozó közbeszerzési irányelv84 „szerződés-odaítélés” fogalmát értelmezve vázolta fel a módosítás korlátait. 82 Fábián F.: Kötelmi jog. Általános rész, 84–88. 83 Az Európai Bíróság C-454/06 számú, Pressetext Nachrichtenagentur v. Republik Österreich ügyben 2008. június 19-én hozott ítélete (EBHT 2008. I-04401.) 84 A szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról szóló, 1992. június 18i 92/50/EGK tanácsi irányelv.

148


A Bíróság ítéletében úgy foglalt állást, hogy „Az eljárások átláthatósága és az ajánlattevőkkel szembeni egyenlő bánásmód biztosítása érdekében valamely közbeszerzési szerződés hatályosságának ideje alatt az annak rendelkezéseire vonatkozóan elfogadott módosításokat a 92/50 irányelv értelmében új szerződésodaítélésnek kell tekinteni, amennyiben az eredeti szerződés feltételeitől lényegesen eltérőeket határoznak meg, és következésképpen a feleknek e szerződés alapvető feltételeinek újratárgyalására vonatkozó szándékát igazolják.” A Bíróság tehát a szerződésmódosítás feltételeivel kapcsolatban a kérdés olyan megközelítését választotta, amely szerint a közbeszerzési szerződés lényeges módosítása már új szerződés-odaítélésnek minősül, és ilyen esetben nem fogadható el, hogy a felek a közbeszerzési szerződést egyszerűen módosítsák. A Bíróság szerint valamely közbeszerzési szerződés módosítását akkor lehet lényegesnek tekinteni, ha: –– olyan feltételeket határoz meg, amelyek ha szerepeltek volna az eredeti odaítélési eljárásban, az eredetileg részt vett ajánlattevőkön kívüli más ajánlattevők részvételét is lehetővé tették volna, vagy az eredetileg kiválasztott ajánlaton kívüli másik ajánlat kiválasztását is lehetővé tették volna; –– jelentős mértékben kiterjeszti a szerződést olyan szolgáltatásokra, amelyekre az eredetileg nem terjedt ki; –– a szerződés gazdasági egyensúlyát a nyertes ajánlattevő javára módosítja úgy, hogy ezt az eredeti szerződésben nem kötötték ki.85 A Kbt. főszabály szerint lehetővé teszi a szerződés módosítását, azonban előírja, hogy a felek nem módosíthatják a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződésnek a felhívás, a dokumentáció feltételei, illetve az ajánlat tartalma alapján meghatározott részét, ha –– a módosítás olyan feltételeket határoz meg, amelyek ha szerepeltek volna a szerződéskötést megelőző közbeszerzési eljárásban, az eredetileg részt vett ajánlattevőkön (részvételre jelentkezőkön) kívül más ajánlattevők (részvételre jelentkezők) részvételét, vagy a nyertes ajánlat helyett másik ajánlat nyertességét lehetővé tették volna; vagy –– a módosítás a szerződés gazdasági egyensúlyát a nyertes ajánlattevő javára változtatja meg; vagy –– a módosítás a szerződés tárgyát az eredeti szerződésben foglalt ajánlattevői kötelezettséghez képest új elemre terjeszti ki. Az első pontban foglalt feltétel fennállását nem kell vizsgálni, ha a szerződés módosítása olyan körülmény miatt vált szükségessé, amely a szerződéskötést követően a szerződéskötéskor előre nem látható okból merült fel, és a szerződés valamelyik fél lényeges jogos érdekét sérti. Ha a szerződés olyan eleme változik a módosítás eredményeként, amely a közbeszerzési eljárásban az ajánlatok értékelésének alapjául szolgált, az ajánlatkérő köteles az eljárásban részt vett minden ajánlattevőt a módosításról és annak részletes indokairól értesíteni.86 Várhomoki-Molnár Márta: A szerződés-módosítás lehetősége az új Kbt.-ben – európai jogi háttér és új megközelítés. Közbeszerzési Szemle, 2011/ 9-10. 86–92. 86 L.: Juhász Ágnes: A szerződés módosításának határai. Sectio Juridica et Politica, Tomus XXVIII., Miskolc, 2010. 373–393. 85

149


A gazdasági egyensúly vonatkozásában a Kbt. akként rendelkezik, hogy a felek a szerződésben tartalékkeretet kötöttek ki, akkor a tartalékkeret nélkül számított eredeti ellenérték 5%-ot meghaladó növekedését minden esetben úgy kell tekinteni, hogy az a szerződés gazdasági egyensúlyát a nyertes ajánlattevő javára megváltoztatja. Érdemes röviden emlékeztetnünk a szerződés módosulásának egy speciális kérdéskörére, nevezetesen az ajánlattevő és az alvállalkozó oldalán beálló jogutódlás kérdéskörére: a teljesítési kötelezettséget teljesítheti az ajánlattevőként szerződő fél vagy a nem természetes személy alvállalkozó jogutódja, ha ezek valamelyike mint gazdasági társaság átalakul vagy a szervezet jogutódlással megszűnik. Nincsen lehetőség az alvállalkozó személyének módosítására abban az esetben, és köteles az ajánlatkérő az adott alvállalkozót igénybe venni, amennyiben egy meghatározott alvállalkozó igénybevétele az érintett szolgáltatás sajátos tulajdonságait figyelembe véve a közbeszerzési eljárásban az ajánlatok értékelésekor meghatározó körülménynek minősült, tehát kifejezetten az alvállalkozói teljesítésként bemutatott szolgáltatás minőségére, jellemzőire figyelemmel nyerte meg az eljárást az ajánlattevő. A törvényünk ezt a szabályt a Bíróság esetjogára figyelemmel vezette be a magyar jogba, ugyanis az Európai Bíróság C-91/08 számú ügyben meghozott ítéletében úgy foglalt állást, hogy amennyiben egy meghatározott alvállalkozó igénybevétele az érintett szolgáltatás sajátos tulajdonságait figyelembe véve a közbeszerzési eljárásban az ajánlatok értékelésekor meghatározó körülménynek minősült, ezen alvállalkozó cseréje a szerződés olyan lényeges módosításának tekintendő, amely már új szerződés-odaítélésnek minősül, és maga után vonja egy újabb versenyeztetés – azaz új eljárás lefolytatásának – kötelezettségét. Előfordulhat olyan eset is, hogy az alvállalkozó, ajánlattevő mint gazdasági társaság átalakulása, illetve nem gazdasági társaságok esetében a szervezet jogutódlással történő megszűnése vezet a teljesítésben részt vevő szereplők körének változásához. A szerződés teljesítésének kötelezettsége ilyen esetben az ajánlattevőként szerződő fél vagy a nem természetes személy alvállalkozó jogutódját terheli. A társasági törvény szerint az átalakulásnak két nagy csoportja különböztethető meg. Az egyik esetben a társasági forma változása megy végbe (társaságiforma-váltásnak számít, ha a gazdasági társaság egyetemes jogutódlással más gazdasági társasági formát választ), a másik esetben pedig a cégek számában áll be változás. Ez utóbbinak is két formája lehet: egyesülés esetén két vagy több gazdasági társaságból egyetlen jogutód gazdasági társaság keletkezik, az egyesülés összeolvadással vagy beolvadással lehetséges, szétválás esetén pedig a gazdasági társaság – tagjai (részvényesei) és a társasági vagyon egy részének a részvételével – két vagy több gazdasági társaságra válik szét. A szétválás különválással vagy kiválással történhet. Egyesülés és szétválás során az átalakuló cég a cégformájától függetlenül bármilyen más cégformába átalakulhat.87 A Kbt. alapján az ajánlatkérő a szerződés módosításáról legkésőbb a szerződés módosításától számított tizenöt munkanapon belül köteles a hirdetményt megküldeni. A közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződések módosítását és teljesítését közbeszerzési szervezetrendszerben a Hatóság keretében működő Tanács kíséri figyelemmel. Amennyiben valószínűsíthető, hogy a szerződés módosítására vagy teljesítésére a Kbt.-be ütköző módon került sor, a Közbeszerzési Hatóság elnöke kezdeményezi a Közbeszerzési Döntőbizottság hivatalból való eljárását. Hiányosnak 87

Asztalos Tímea: A közbeszerzési szerződések teljesítésének új szabályai. Közbeszerzési Szemle 2011. 9–10. sz. 84.

150


és a nyilvánosság Kbt.-beli alapelvébe ütközőnek minősül az a szerződésmódosításról szóló hirdetmény, melynek alapján nem lehet megállapítani, valószínűsíteni, hogy a módosításra jogszerűen, a Kbt. szerződésmódosításra vonatkozó szabályára is figyelemmel került sor.88 Egyebekben a Közbeszerzési Döntőbizottság hatáskörébe tartozik a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződés Kbt.-be, illetve a törvény felhatalmazása alapján alkotott kormányrendeletbe ütköző módosítása.

6. Szerződéskötési szabályok az egyes közbeszerzési eljárástípusokban Az egyes közbeszerzési eljárástípusokban a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződés tekintetében speciális szabályok érvényesülnek. Ezek az alábbiak szerint foglalhatók össze: A hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás olyan, két szakaszból álló közbeszerzési eljárás, amelynek első, részvételi szakaszában az ajánlatkérő a részvételre jelentkezőnek a szerződés teljesítésére való alkalmasságáról vagy alkalmatlanságáról dönt, míg az eljárás második, ajánlattételi szakaszában az alkalmasnak minősített és ajánlattételre felhívott részvételre jelentkezőkkel tárgyal a szerződés feltételeiről. A tárgyalásos eljárásban az ajánlatkérő és egy vagy több ajánlattevő közötti tárgyalások arra irányulnak, hogy az ajánlatkérő a legkedvezőbb érvényes ajánlatot tevővel, és a legkedvezőbb feltételekkel köthessen szerződést. A hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás olyan egy szakaszból álló közbeszerzési eljárás, amelyben az ajánlatkérő az ajánlattételre felhívott és alkalmasnak minősített ajánlattevőkkel tárgyal a szerződés feltételeiről. Mivel a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban nem kötelező dokumentációt készíteni, az ajánlatkérő nem készít dokumentációt, a szerződési feltételeket, a műszaki leírást, építési beruházásnál az árazatlan költségvetést és adott esetben a nyertes ajánlattevők által alapítandó gazdálkodó szervezettel kapcsolatos követelményeket az ajánlattételi felhívásban köteles megadni. Az ajánlatkérő az ajánlattételi felhívásban megjelölheti, hogy a szakmai ajánlattal kapcsolatban melyek azok az elemek, amelyekről nem lehet tárgyalni, vagy melyek azok az elemek, amelyekről tárgyalni fog. Ezek az irányvonalak kijelölik a későbbi szerződés legfontosabb kérdésköreit. A tárgyalások befejezését követően az ajánlatkérő megvizsgálja, hogy a végleges ajánlatok megfelelnek-e a felhívás és a dokumentáció tárgyalás befejezésekori tartalmának, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek. Speciális szabályt határoz meg a Kbt. a 94. § (2) bekezdés d) pontja szerinti hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás vonatkozásában, ugyanis az ilyen eljárásban azzal vagy azokkal az ajánlattevővel (ajánlattevőkkel) kell tárgyalni és a tárgyalás befejezésekor írásban szerződést kötni, aki(k) a szerződést a rendkívüli helyzet által megkívánt idő alatt képes(ek) teljesíteni, továbbá amennyiben több gazdasági szereplőnek került sor felhívás (meghívó) megküldésére, amely ajánlattevő a legkedvezőbb ajánlatot tette. A versenypárbeszéd során az ajánlatkérő az általa kiválasztott részvételre jelentkezőkkel párbeszédet folytat a közbeszerzés tárgyának, a szerződés típusának és feltételeinek pontos meghatározása érdekében, majd ajánlatot kér. Az ismertetőnek ennél az eljárástípusnál tartalmaznia kell különösen a 88

Közbeszerzési Döntőbizottság D.663/4/2010. határozata. L. ezzel összefüggésben: Közzétételi kötelezettségek a közbeszerzési eljárásokban. http://www.transparency.hu/uploads/docs/Nyilvanossag_es_az_uzleti_titok_2012.pdf (2013.06.20.).

151


közbeszerzés tárgyának, az arra vonatkozó közbeszerzési műszaki leírásnak, továbbá a szerződéses feltételeknek a meghatározását olyan mértékben, ahogyan az ajánlatkérő erre képes, valamint arra vonatkozó iránymutatást, hogy az ajánlatkérő mely körülményekről kéri az ajánlattevők javaslatát, és e körülmények tekintetében melyek az ajánlatkérő által igényelt keretek vagy elvárások. A megoldási javaslatnak tartalmaznia kell többek között az ajánlattevő előzetes ajánlatát arra az esetre nézve is, ha az általa javasolt műszaki, jogi és pénzügyi feltételekkel kellene a szerződést teljesíteni. Szerződéskötési szempontból érdemes kiemelnünk, hogy a versenypárbeszédben az ajánlatkérő és egy vagy több ajánlattevő közötti párbeszéd arra irányul, hogy az ajánlatkérő képes legyen a szerződéskötéshez szükséges részletességgel meghatározni a közbeszerzés tárgyára vonatkozó közbeszerzési műszaki leírást, illetve a szerződés típusát vagy jogi, illetve pénzügyi feltételeit. A keretmegállapodásos eljárásban a Keretmegállapodás legfeljebb négy évre köthető, kivéve a kellően − különösen a keretmegállapodás tárgyára tekintettel – indokolt kivételes eseteket. Ennek során mérlegelni kell, hogy az adott keretmegállapodáshoz kapcsolódó sajátosságok szükségessé teszik-e a hosszabb határozott időtartam meghatározását, és az nem aránytalanul korlátozza-e a versenyt. A keretmegállapodás alapján kötendő szerződés(ek) időtartama, valamint a beszerzett mennyiség nem haladhatja meg a keretmegállapodás időtartamát, illetve a keretmegállapodásban előirányzott teljes mennyiséget. Építési koncesszió esetében speciális szabálynak tekinthető, hogy az ajánlatkérő újabb közbeszerzési eljárás lefolytatása nélkül köthet szerződést a koncessziós jogosulttal, amennyiben a korábban megkötött szerződésben nem szereplő, de előre nem látható körülmények miatt kiegészítő építési beruházás szükséges a szerződésben szereplő építési beruházás teljesítéséhez, feltéve, hogy a kiegészítő építési beruházást műszaki vagy gazdasági okok miatt az ajánlatkérőt érintő jelentős nehézség nélkül nem lehet elválasztani a korábbi szerződéstől, vagy a kiegészítő építési beruházás elválasztható, de feltétlenül szükséges az építési beruházás teljesítéséhez. A kiegészítő építési beruházásra irányuló − a korábbi koncessziós jogosulttal kötött – szerződés vagy szerződések becsült összértéke azonban nem haladhatja meg az eredeti építési koncesszió értékének felét. A közszolgáltatói szerződésekre – ahogyan arról már szó volt – a Kbt. VI–XII. Fejezetek szabályait kell alkalmazni a közszolgáltatókra vonatkozó speciális szabályok figyelembevételével. A Kbt. szerint közszolgáltatói szerződésnek a Kbt. 6. § (1) bekezdés a) – f) pontja szerinti olyan ajánlatkérők szerződése minősül, amelyek a jelen bekezdés szerinti tevékenységek valamelyikét folytatják, és amely szerződés megkötése a Kbt.-ben meghatározott egy vagy több közszolgáltatói tevékenység biztosítása céljából történik. Közszolgáltatói szerződésnek minősül a 6. § (1) bekezdés a)–e) pontja szerinti ajánlatkérő szerződése akkor is, ha az ajánlatkérő a szóban forgó közszolgáltatói tevékenységét ténylegesen még nem kezdte meg, de az adott szerződés a közszolgáltatói tevékenység előkészítésének, megkezdésének vagy folytatásának biztosítása céljából szükséges. Ennek megfelelően az így létrejövő szerződés egy speciális közbeszerzési szerződésnek tekinthető. A nemzeti rezsimben az ajánlatkérő építési beruházás esetén köteles, egyéb esetekben jogosult dokumentációt készíteni, amelyben árubeszerzés és szolgáltatás megrendelése esetén szerződéstervezet helyett elegendő a lényeges szerződéses feltételeket közölni.

152


Az ajánlatkérő a Kbt. Második Részében foglalt szabályok által nem kötött, önálló eljárási szabályokat is kialakíthat, azonban az ajánlatkérőnek biztosítania kell a szerződés tárgyának megkülönböztetésmentes leírását.


Kinek kell teljesíteni a közbeszerzési szerződést? Mit tud a szerződési moratóriumról? Mikor semmis a közbeszerzési szerződés? Miként lehet módosítani a közbeszerzési szerződést? Mit tud a közbeszerzési szerződés biztosítékairól?

153


154

Jogorvoslat a közbeszerzési eljárásban

VI. fejezet Jogorvoslat a közbeszerzési eljárásban Boros Anita A közbeszerzési eljárás során előfordulhatnak bizonyos jogsértések. Ezek közül egyeseket az ajánlatkérő sajátmaga tud orvosolni, azonban bizonyos esetekben a Kbt. lehetővé teszi közbeszerzési jogorvoslati eljárás lefolytatását a már említett Közbeszerzési Döntőbizottság által. A közbeszerzési jogorvoslati úgynevezett eshetőleges, lehetséges szakasza, ugyanis csak abban az esetben kerül rá sor, amennyiben az arra jogosult élni kíván a jogorvoslati jogával, vagy pedig a hivatalból eljárást kezdeményező szervek vagy személyek valamilyen, a Kbt.-ben nevesített jogsértésre figyelemmel jogorvoslati eljárást kezdeményeznek. Könyvünk jelen fejezete a közbeszerzési eljárásban alkalmazható jogorvoslatok szabályaival foglalkozik, és a Kbt. rendszerének megfelelően bemutatja a közbeszerzési jogorvoslatok három nagy csoportját, a közigazgatási hatósági eljárásnak minősülő Döntőbizottsági eljárást és az ahhoz kapcsolódó bírósági felülvizsgálatot, a különböző polgári jogi igények érvényesítésére szolgáló polgári pereket, továbbá az uniós jog által intézményesített és a Kbt.-ben is megjelenő jogorvoslatokat.

1. A Közbeszerzési Döntőbizottság és eljárása

1.1. A Ket. és a Kbt. viszonya Ahogyan arról a közbeszerzési intézményrendszer kapcsán már szóltunk, a Közbeszerzési Hatóságon belül működő Tanács mellett a Hatóság keretében Közbeszerzési Döntőbizottság működik, amelynek feladata a közbeszerzésekkel és a tervpályázati eljárásokkal kapcsolatos jogsértő vagy vitás ügyek miatti jogorvoslat intézése. A korábbiakban azt is említettük, hogy a Döntőbizottság egy speciális közigazgatási szerv, sőt az egyetlen olyan fórum, amely a közbeszerzési ügyekben jogorvoslati fórumként funkcionál. A Döntőbizottság a Hatóság szervezetén belül helyezkedik el, mégis a jogorvoslati fórum nem a Hatóság, hanem a Döntőbizottság. Az Alaptörvény XXVIII. cikkének (7) bekezdése szerint: „Mindenkinek joga van ahhoz, hogy jogorvoslattal éljen az olyan bírósági, hatósági és más közigazgatási döntés ellen, amely a jogát vagy jogos érdekét sérti.” Az Első Kbt. alapján felállításra került a Döntőbizottság elődeként megjelenő Bizottság, melynek eljárására amennyiben az Első Kbt. másként nem rendelkezett az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény rendelkezéseit kellett alkalmazni. Az Első Kbt.-ben foglalt fenti szabály szerint meghatározott eltérésekre – az akkori törvényjavaslathoz fűzött miniszteri indokolás szerint – elsősorban a hivatalból történő eljárásra és az eljárást gyorsító szabályok szükségessége okán volt szükség. Amikor felvetődött egy új közigazgatási eljárási törvény elfogadásának

155


gondolata 1999-ben, a 1052/1999. (V. 21.) Korm.határozat akként rendelkezett, hogy „felül kell vizsgálni az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvényt.89 Az előkészítő munkálatokra kodifikációs bizottságot kell alakítani. Javaslatot kell tenni a modern közigazgatásnak megfelelő egységes közigazgatási eljárási törvényre.” Ennek eredményeként létrejött egy olyan kodifikációs bizottság, mely szem előtt tartotta az általános szabályozás elsődlegességének hangsúlyozását a különös eljárási szabályokkal szemben,90 és ennek keretében felülvizsgálatra került az összes olyan ágazati törvény, amely a Ket.-től eltérő eljárási rendelkezéseket fogalmazott meg. Az új eljárási törvény elfogadására 2004-ben került sor: a 2004-ben még hatályos Áe. 3. § (6) bekezdésében nem került nevesítésre a közbeszerzési eljárás mint privilegizált eljárástípus. Ám az Áe. továbbra is lehetővé tette, hogy a nevesített ágazati államigazgatási eljárásokra vonatkozó törvényeken kívüli jogszabályok az Áe. rendelkezéseitől eltérjenek, ha azt az Áe. megengedi, így a Második Kbt. 317. §-a akként rendelkezett, hogy a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárására – ha maga a Kbt. másként nem rendelkezett – az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény rendelkezéseit kellett alkalmazni. A Ket. ugyanakkor már nevesítette a közbeszerzési eljárás jogorvoslati szakaszának általános eljárásjogi szabályokhoz való viszonyát: a Ket. 13. § (2) bekezdésének f) pontja ugyanis kimondta, hogy a Ket. rendelkezéseit a közbeszerzésekkel kapcsolatos jogorvoslati eljárásban csak akkor kell alkalmazni, ha az ügyfajtára vonatkozó törvény – jelen esetben a Kbt. – eltérő szabályokat nem állapít meg. A 2008. évi CXI. törvény (a továbbiakban: Ket.-Novella) a jogalkalmazásban alkalmazhatatlan, egymásnak ellentmondó szabályok deregulálására vállalkozott, majd hamarosan hatályba lépett a 2004. évi CXL. törvény módosításáról szóló 2008. évi CXI. törvény hatálybalépésével és a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK irányelv átültetésével összefüggő törvénymódosításokról szóló 2009. évi LVI. törvény is, amely elsősorban a 2006/123/EK irányelv (a továbbiakban: Belső Piaci irányelv) implementálására volt hivatott. A közbeszerzési eljárás szempontjából továbbra is megmaradt az eredeti koncepció, és a korábbi szabályoknak megfelelően a Ket. kimondta, hogy a Ket. rendelkezéseit a közbeszerzésekkel kapcsolatos jogorvoslati eljárásban csak akkor kell alkalmazni, ha az ügyfajtára vonatkozó törvény eltérő szabályokat nem állapít meg. A fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról szóló 2010. évi CXXVI. törvény (a továbbiakban: Khtv.) ismételten módosította a Ket. szabályait, azonban a módosítás nem érintette a Ket. és a Kbt. viszonyrendszerét. 2011-ben a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény és egyes kapcsolódó törvények, valamint a miniszteri hatósági hatáskörök felülvizsgálatával összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CLXXIV. törvény alapján a Ket. 14. §-a a következő (1) bekezdéssel egészült ki: „Törvény vagy kormányrendelet e törvény rendelkezéseitől eltérő szabályokat állapíthat meg a) a közbeszerzéssel kapcsolatos jogorvoslati […] eljárásban.” A Ket. jelenleg hatályos szövege kimondja, hogy a közbeszerzésekkel kapcsolatos jogorvoslati eljárás tekintetében törvényi szabályozás teremtheti

89 Ezt a törvényt a szakirodalom Et.-nek rövidíti, majd 1981. után Áe-nek az Et.-t átfogóan módosító 1981. évi I. törvény eredményeként. 90 Killényi Géza (szerk.): A közigazgatási eljárási törvény kommentárja. KJK, Budapest, 2005. 21–27.

156


meg az alapot a Ket. szubszidiaritására, a Kbt. hivatkozott rendelkezése pedig azt tartalmazza, hogy kormányrendelet alapján is el lehet térni a közbeszerzési jogorvoslatok vonatkozásában. A Kbt. 134. § (1) bekezdése szerint „A Közbeszerzési Döntőbizottság eljárására − e törvény, valamint az e törvény felhatalmazása alapján alkotott kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában − a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) rendelkezéseit kell alkalmazni.” A fentiekből következik, hogy a Döntőbizottság előtti jogorvoslati eljárást speciális hatósági eljárásnak kell tekinteni, amely során ismerni és alkalmazni kell a Ket. legfontosabb szabályait is, különösen akkor, ha a Kbt. és a Kbt. felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet nem rendelkeznek bizonyos eljárásjogi kérdésekről. A Ket. – ahogyan az a nevéből is következik – általános közigazgatási hatósági eljárási törvény, vagyis annak szabályait kell alkalmazni szinte valamennyi hatóság eljárására. A Kbt. speciális ágazati jogszabály, amely speciális, a közbeszerzési jogviszonyra jellemző anyagi jogi normákat és a jogorvoslati szakasz tekintetében speciális eljárási szabályokat határoz meg. A speciális eljárási szabályok a Ket.-hez képest speciálisak.

1.2. A Közbeszerzési Döntőbizottság eljárása, mint kvázi iudiciális közigazgatási hatósági eljárás A közigazgatási jog igen komplex jogterület: számos ágazati szerv tevékenysége sorolandó ide. Ennek okán különböző eljárásokat különböztetünk meg a közigazgatási jog területén: a hatóságok legtöbbször valamilyen jogot keletkeztetnek vagy vonnak el az ügyféltől, és néhány kivételes ügytípusban ellenérdekű felek jogvitáját dönti el. Ez utóbbi esetkörben a közigazgatási hatóság úgynevezett kvázi iudiciális eljárás keretében jár el, és ellenérdekű felek jogvitáját dönti el. Ide sorolható például a birtokvitás eljárások köre, de a Döntőbizottság eljárása is. A 89/665/EGK és a 92/13/EGK tanácsi irányelvnek a közbeszerzési szerződések odaítélésére vonatkozó jogorvoslati eljárások hatékonyságának javítása tekintetében történő módosításáról szóló 2007/66/EK irányelv (9) preambulum bekezdése kimondja, hogy a közbeszerzési eljárások jogorvoslati fórumának független szervnek kell lennie, amely döntéseit kontradiktórius eljárásban hozza meg. Az Európai Unió Alapjogi Chartájának 47. cikke első és második bekezdésének megfelelően a közbeszerzési eljárások jogorvoslati szakaszában is biztosítani kell a hatékony jogorvoslathoz és tisztességes eljáráshoz való jog teljes mértékben történő tiszteletben tartását.91 Ennek okán a közbeszerzési eljárás jogorvoslati szakaszát tekintve jelenleg három irányelv rendelkezései alkalmazandók: –– az árubeszerzésre és az építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélésével kapcsolatos jogorvoslati eljárás alkalmazására vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról szóló, 1989. december 21-i 89/665/EGK tanácsi irányelv,

91

Boros Anita: A közbeszerzési eljárás jogorvoslati szakasza mint speciális közigazgatási hatósági eljárás – avagy milyen szabályok alkalmazhatók a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárása során? (I. rész). Közbeszerzési Szemle, 2012/5. 48.

157


–– a vízügyi, energiaipari, szállítási és távközlési ágazatokban működő vállalkozások beszerzési eljárásairól szóló közösségi szabályok alkalmazására vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról szóló, 1992. február 25-i 92/13/EGK tanácsi irányelv, valamint –– a 89/665/EGK és a 92/13/EGK tanácsi irányelvnek a közbeszerzési szerződések odaítélésére vonatkozó jogorvoslati eljárások hatékonyságának javítása tekintetében történő módosításáról szóló 2007/66/EK irányelv.92 A 2007-es irányelv 1. cikke alapján a tagállamok megtesznek minden szükséges intézkedést annak biztosítására, hogy a 2004/18/EK irányelv hatálya alá tartozó szerződések tekintetében az ajánlatkérő által hozott döntésekkel szemben az irányelv 2–2f. cikkében meghatározott feltételeknek megfelelően hatékonyan és különösen a lehető leggyorsabban jogorvoslat legyen igénybe vehető azon az alapon, hogy ezek a döntések megsértették a közbeszerzésre vonatkozó közösségi jogot vagy az e jogot átültető nemzeti jogszabályokat. A 2007-es irányelv azzal kapcsolatban nem foglal állást, hogy a nemzeti jogorvoslati fórum közigazgatási szerv vagy bíróság legyen, így aztán az Unió tagállamai igen változatos képet mutatnak: a legtöbb országban a közigazgatási bíróságok hatáskörébe tartozik a közbeszerzési jogviták eldöntése, de vannak olyan tagállamok, amelyek esetében valamilyen közigazgatási, többnyire paraadminisztratív jellegű szerv jár el első fokon a közbeszerzési jogvitákban. A C-258/97. sz. ügyben a Bíróság akként foglalt állást, hogy a 89/665 irányelv 2. cikke (8) bekezdésének első albekezdése szerint a tagállamok a közbeszerzések ellenőrzési rendszerének megszervezésével kapcsolatban két megoldás közül választhatnak. Az első megoldás lényege, hogy a jogorvoslati kérelmek tárgyalását bíróságok végzik. A második megoldás szerint ezt a hatáskört először bíróságnak nem minősülő szervekre ruházzák. Érdemes felhívnunk a figyelmet arra is, hogy a jogorvoslat a közigazgatási hatósági eljárásban tipikusan azt jelenti, hogy valamilyen első fokú közigazgatási hatóság döntését kérelemre vagy hivatalból a jogorvoslat elbírálására jogosult – többnyire másod fokú hatóság – vizsgálja felül. Ennek szabályait a Ket. önálló eljárási szakaszként93 önálló fejezetben szabályozza. A Ket. 95. §-a akként rendelkezik, hogy „a jogorvoslati eljárásban és a döntés felülvizsgálata során e törvény rendelkezéseit az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni”. A Ket. 97. § (2) bekezdése szerint kérelemre induló jogorvoslati eljárások a fellebbezési eljárás, a bírósági felülvizsgálat, az újrafelvételi eljárás, illetve az Alkotmánybíróság határozata alapján indítható eljárás. A hivatkozott szakasz (3) bekezdése értelmében hivatalból kerül sor a közigazgatási döntés felülvizsgálatára a döntést hozó hatóság saját hatáskörében indított eljárás keretében, a felügyeleti eljárás keretében, illetve az ügyészi felhívás nyomán.

92 A 2007/66/EK irányelv (2)–(4) preambulum bekezdése. 93 Az általános közigazgatási hatósági eljárásnak három szakaszát különböztetjük meg: az alapeljárást, a jogorvoslati, illetve a végrehajtási szakaszt.

158


A Döntőbizottság jogorvoslati eljárása során nem a klasszikus értelemben vett döntés-felülvizsgálatról van szó, hiszen az eljárás korábbi szakaszaiban nem keletkezik közigazgatási hatósági döntés, hanem a Döntőbizottság a közbeszerzési jogviszony során felmerülő eljárási cselekményeket, illetve ajánlatkérői döntések jogszerűségét vizsgálja a jogorvoslati eljárása során. A közigazgatási eljárásokon belül számos eljárástípus különböztethető meg. Az úgynevezett kvázi iudiciális eljárás keretében a közigazgatási hatóságok, így a Döntőbizottság is ellenérdekű felek jogvitáját dönti el. Ennek oka elsősorban a közösségi jogorvoslati irányelvek rendelkezéseiben keresendő. A 89/665/EGK és a 92/13/EGK tanácsi irányelvnek a közbeszerzési szerződések odaítélésére vonatkozó jogorvoslati eljárások hatékonyságának javítása tekintetében történő módosításáról szóló 2007/66/EK irányelv (9) preambulum bekezdése ugyanis kimondja, hogy a közbeszerzési eljárások jogorvoslati fórumának független szervnek kell lennie, amely döntéseit kontradiktórius eljárásban hozza meg. Érdemes azt is kiemelnünk, hogy a Döntőbizottság eljárása a szabályozás oldaláról nézve is speciális: a jogorvoslat a közigazgatási hatósági eljárásban tipikusan azt jelenti, hogy valamilyen első fokú közigazgatási hatóság döntését kérelemre vagy hivatalból a jogorvoslat elbírálására jogosult – többnyire másodfokú hatóság – vizsgálja felül. Ennek szabályait a Ket. önálló eljárási szakaszként önálló fejezetben szabályozza. A Döntőbizottság jogorvoslati eljárása során ugyanakkor nem a klasszikus értelemben vett döntés-felülvizsgálatról van szó, hiszen az eljárás korábbi szakaszaiban nem keletkezik közigazgatási hatósági döntés, hanem a közbeszerzési jogviszony során felmerülő eljárási cselekményeket, illetve ajánlatkérői döntések jogszerűségét vizsgálja a Döntőbizottság a jogorvoslati eljárása során. A Ket.-ben nevesített jogorvoslati módok javarészt nem alkalmazhatók a Döntőbizottsági döntésekkel kapcsolatban.

1.3. A Közbeszerzési Döntőbizottság eljárására vonatkozó eljárási szabályok A Közbeszerzési Döntőbizottság eljárása során speciális szabályok érvényesülnek. Egy általános közigazgatási eljárásban a közigazgatási hatóság hoz egy döntést első fokon, amely ellen, főszabály szerint fellebbezésnek van helye. A fellebbezési eljárás alapján születhet egy másodfokú döntés, amelynek a felülvizsgálata a közigazgatási ügyekben eljáró bíróság előtt kérhető. Mivel a közbeszerzési eljárásban az elsőfokú döntést a Döntőbizottság hozza meg, mely egy országos hatáskörű közigazgatási szervnek minősül, és mivel a Döntőbizottság a Hatóságon belül helyezkedik el, amely csak az Országgyűlésnek alárendelt, jogilag „nincs hová” fellebbezni, ezért a Döntőbizottság döntése ellen kizárólag bírósághoz lehet fordulni. A hatáskör és illetékesség szabályai A Kbt. mind pozitív, mind negatív hatáskör-megállapító szabályokat tartalmaz. Ennek megfelelően pozitív hatásköri szabálynak tekinthetők az alábbiak: a Kbt. 133. §4(1) bekezdése szerint a közbeszerzésre, a közbeszerzési eljárásra, a minősített beszerzésre, a minősített beszerzési eljárásra, a védelmi beszerzésre, valamint a védelmi beszerzési eljárásra vonatkozó jogszabályokba ütköző magatartás vagy mulasztás miatt a Kbt. Ötödik Részének rendelkezései szerinti jogorvoslatnak van helye; a 134. § (2) bekezdése alapján a közbeszerzésre, a közbeszerzési eljárásra, a minősített beszerzésre, valamint a minősített beszerzési eljárásra, a védelmi beszerzésre, valamint a védelmi beszerzési

159


eljárásra vonatkozó jogszabályok megsértése miatt indult eljárás lefolytatása, a közbeszerzési eljárás tekintetében – ideértve a Kbt. XIV. Fejezete szerinti eljárás sajátos szabályait meghatározó külön kormányrendelet szerinti előminősítési kérelem elutasítása és az előminősítési listáról való törlés miatt indult eljárást is – a Közbeszerzési Döntőbizottság hatáskörébe tartozik; a Kbt. 134. § (3) bekezdése alapján a Közbeszerzési Döntőbizottság hatáskörébe tartozik a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződés e törvénybe, illetve az e törvény felhatalmazása alapján alkotott kormányrendeletbe ütköző módosítása vagy teljesítése, valamint az ajánlatkérő által önállóan kialakított eljárási szabályokba ütköző magatartás vagy mulasztás miatt indult eljárás lefolytatása is, valamint a (szóban forgó szakasz (4) bekezdése a Kbt.-t önként alkalmazó szervezet (személy) a Kbt. 134. § (1)–(2) bekezdés szerinti jogsértésével kapcsolatos jogvitájának elbírálása is. Negatív hatásköri szabályként a Kbt. akként rendelkezik, hogy –– nem tartozik a Döntőbizottság hatáskörébe a minősített beszerzési eljárásban a jegyzékre kerülés érdekében lefolytatott eljárás vagy a jegyzékből történő törlés szabályosságával kapcsolatos kérdések eldöntése, –– a Közbeszerzési Döntőbizottság a minősített beszerzési eljárással kapcsolatos jogorvoslat során nem vizsgálhatja felül az Országgyűlés illetékes bizottságának a Kbt. alkalmazását kizáró előzetes döntését, valamint –– a Kbt. 133. § (2) bekezdése szerint a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződéssel kapcsolatos jogvita – kivéve a szerződésnek a Kbt.-be, illetve a Kbt. felhatalmazása alapján alkotott kormányrendeletbe ütköző módosítása vagy teljesítése miatti jogvitát —, valamint a közbeszerzési eljárással kapcsolatos polgári jogi igények elbírálása a bíróság hatáskörébe tartozik. Az illetékességi szabályok vonatkozásában a Kbt. 134. § (5) bekezdése szerint a Közbeszerzési Döntőbizottság illetékessége az ország egész területére kiterjed. Ez azt is jelenti egyben, hogy a Döntőbizottság országos hatáskörű szervnek minősül. A Döntőbizottság eljárásának megindulása A Közbeszerzési Döntőbizottság eljárása kérelemre vagy hivatalból indul. A Kbt. 137. § (2) bekezdése úgynevezett kérelmezőként nevesíti azoknak a körét, akik a kérelemre induló eljárások tekintetében bizonyos ügyféli jogokat gyakorolhatnak: A Kbt. 137. § (2) bekezdése szerint kérelmet nyújthat be –– az ajánlatkérő, –– az ajánlattevő, közös ajánlattétel esetén bármelyik ajánlattevő, –– a részvételre jelentkező, közös részvételi jelentkezés esetén bármelyik részvételre jelentkező vagy –– az egyéb érdekelt, akinek jogát vagy jogos érdekét a Kbt.-be ütköző tevékenység vagy mulasztás sérti vagy veszélyezteti. Az ajánlati, ajánlattételi vagy részvételi felhívás, a dokumentáció, illetve ezek módosításának jogsértő volta miatt kérelmet nyújthat be a közbeszerzés tárgyával összefüggő tevékenységű kamara vagy érdekképviseleti szervezet is. A Ket. 15. §-a által meghatározott általános ügyfél-fogalomhoz képest a Kbt. szigorúbb szabályokat állapít meg. A Kbt. a Ket. 15. § (5) bekezdése alapján nevesíti a közbeszerzés tárgyával összefüggő

160


tevékenységű kamarákat vagy érdekképviseleti szervezeteket is, viszont a többi kérelmezőhöz képest szűkebb körű jogorvoslat-kezdeményezési jogosítvánnyal felruházva, nevezetesen az ajánlati, ajánlattételi vagy részvételi felhívás, a dokumentáció, illetve ezek módosításával összefüggésben.94 A Fővárosi Ítélőtábla 3.Kf.27.267/2009/11. számú ítéletében megállapította, hogy a konzorcium nem jogi személy, harmadik személyek felé szerződéses nyilatkozatot a tagok személyesen vagy képviselő útján tehetnek. A konzorcium nem jogi személy, nem jogi személyiség nélküli gazdasági társaság és a személyes joga szerint sem jogképes szervezet.95 „A tagok szerződése a közbeszerzési eljárásban való részvétel szempontjából annyiban volt jelentős, amennyiben a konzorcium képviselője a tagok nevében a közbeszerzési eljárásban nyilatkozatokat tehetett.” A Legfelsőbb Bíróság a Kfv.VI.39.075/2010/17. számú ítéletében megállapította, hogy a közös ajánlattétel lehetősége a konzorciumot nem emeli ajánlattevői pozícióba, és részére a jogorvoslat jogát nem biztosítja. Nincs olyan speciális norma sem, mely a konzorciumot jogalanyisággal felruházná, ügyféli minősége pedig csak a konzorcium tagjainak állapítható meg. Sem a Kbt., sem más törvények a konzorciumot jogalanyisággal, jogképességgel nem ruházzák fel, a konzorcium így önállóan, a saját neve alatt nem szerezhet jogokat, nem vállalhat kötelezettségeket, így a jogorvoslati eljárásban a közigazgatási hatóság előtt önálló megjelenésre, jogorvoslati kérelem saját neve alatt történő előterjesztésére nem jogosult.96 A gyakorlatban az egyéb érdekelt beazonosítása okoz gyakran problémát. A Döntőbizottság a D.225/18/2008. sz. végzésében kiemelte, hogy „a Döntőbizottságnak nincs jogi lehetősége arra, hogy azt vizsgálja, hogy a kérelmezőn kívül más személyeknek, szervezeteknek milyen érdekeik vannak, illetve azok sérülnek-e. Amennyiben más személyek, szervezetek jogai sérülnek, úgy a jogorvoslati kérelmet nekik kell jogaik védelme érdekében beadni. A Kbt. szabályozása nem teremt jogalapot arra, hogy kérelmezőként más helyett nyújtsanak be jogorvoslati kérelmet, mivel a kérelmezői minősítésnek személyre szabottan kell fennállnia.” A D.161/2011. sz. határozatban a Döntőbizottság megállapította, hogy „a töretlen bírói gyakorlat a közbeszerzés tárgyához kapcsolódó közvetlen jogi érdekeltséget követeli meg az ügyfélképesség megállapításához. A beszerző által hivatkozott jogerős bírói ítéletek is azt hangsúlyozzák, hogy közvetlen jogi érdekeltségnek kell megállapíthatónak lenni. Az ügyfélképességnek a kérelmező személye vonatkozásában kell fennállnia, a beszerzési, illetve közbeszerzési eljárás által közvetlen jogos érdeksérelmet szenvedett félnek kell a jogorvoslati kérelmét benyújtani.” A Kbt. 136. § (1) bekezdése említi az „ügyfélszervezet” fogalmát is, mely szerint ügyfélszervezet a közbeszerzési eljárást jogtalanul mellőzve beszerző, az ajánlattevő vagy az eljárást kezdeményező egyéb érdekelt szervezet. Az ügyfélképesség97 fennállásáról köteles a Döntőbizottság dönteni. Mivel erre vonatkozóan a Kbt. nem tartalmaz konkrét rendelkezéseket, a Ket. szabályai lesznek irányadók. 94 L. a D.378/2008. sz., a D.379/2008. sz. és a 292/2010. sz. végzéseket. 95 Az Európai Unió Bíróságának C-57/01. sz. ügyben hozott ítéletében akként rendelkezik, hogy legalább az olyan személyek részére biztosítani kell a jogorvoslati eljárás igénybevételének lehetőségét, akiknek érdekében áll a szerződés elnyerése, így a közös ajánlatot tevő csoportok számára is biztosítani kell jogorvoslati eljárás lehetőségét. 96 L. a D.991/2011. sz. döntőbizottsági végzést. 97 Az ügyfélképesség azt mutatja meg, hogy egy bizonyos lejárásban ki lehet ügyfél, ki gyakorolhatja az ügyféli jogokat.

161


A kérelem a jogsértésnek a kérelmező tudomására jutásától számított tizenöt napon belül, a közbeszerzési eljárást lezáró jogsértő döntés esetében pedig a jogsértésnek a kérelmező tudomására jutásától számított tíz napon belül nyújtható be. A jogsértés megtörténtétől számított kilencven napon túl kérelmet előterjeszteni nem lehet. A határidő számításakor a jogsértés tudomásra jutása időpontjának kell tekinteni –– a jogellenes tartalmú, a közbeszerzési eljárást megindító hirdetmény közzétételének vagy közvetlen felhívás kézhezvételének, vagy dokumentáció esetében annak rendelkezésre bocsátásának napját; –– az előírt határidő lejártánál később feladott hirdetmény esetében a hirdetmény közzétételétől számított tizenötödik napot; –– a közbeszerzési eljárást lezáró döntésben a megtekintett iratokkal kapcsolatban szereplő jogsértéssel kapcsolatban az iratbetekintés befejezésének napját, ha a kérelmező az írásbeli összegezés kézhezvételét követő tizenöt napon belül az ajánlat(ok)ba betekintett az ajánlatkérőnél vagy a Közbeszerzési Döntőbizottságnál; –– ha a kérelemmel érintett jogsértéssel összefüggésben előzetes vitarendezést kérelmeztek, és az ajánlatkérő a jogsértéssel kapcsolatban álláspontját megküldte, de egyéb intézkedést nem tett, e jogsértés tekintetében az ajánlatkérői álláspont megküldésének időpontját; –– a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződés e törvénybe ütköző módosítása vagy teljesítése esetében a szerződés módosításáról szóló tájékoztatót tartalmazó hirdetmény közzétételétől, vagy a teljesítésre vonatkozó adatok Közbeszerzési Hatóság által működtetett adatbázisban – amennyiben az Adatbázisban való közzététel valamely okból nem lehetséges az ajánlatkérő saját vagy fenntartója honlapján – való közzétételétől számított harmincadik napot. A határidő számításakor a jogsértés megtörténtének kell tekinteni –– a jogellenes tartalmú, a közbeszerzési eljárást megindító hirdetmény esetében a hirdetmény közzétételét, közvetlen felhívás esetében a felhívás megküldését; –– az előírt határidő lejártánál később feladott hirdetmény esetében a hirdetmény közzétételét; –– a közbeszerzési eljárás mellőzésével történő beszerzés esetében a szerződés megkötésének időpontját, vagy ha ez nem állapítható meg, akkor a szerződés teljesítésének bármelyik fél által történő megkezdését. Amennyiben a közbeszerzési eljárás mellőzésével történő beszerzés a fentiekben említett határidő leteltét követően jut a kérelmező tudomására, a kérelmet a szerződés megkötésének időpontjától, vagy ha ez nem állapítható meg, akkor a szerződés teljesítésének bármelyik fél által történő megkezdésétől számított egy éven belül nyújthatja be. A fentiekben említett határidők jogvesztő határidők, vagyis amennyiben azok eredménytelenül eltelnek, elenyészik az alattuk érvényesíthető jog is, és nincs helye igazolásnak vagy bármilyen más természetű kimentésnek. A kérelem benyújtása előtt a kérelmező köteles erről a kérelem benyújtásával megegyező módon az ajánlatkérőt, illetve a beszerzőt értesíteni. A Közbeszerzési Döntőbizottság a kérelem benyújtását követően haladéktalanul gondoskodik a kérelemmel érintett eljárás megnevezésének, tárgyának, az ügyfelek megnevezésének és a kérelem megérkezése időpontjának a Közbeszerzési Hatóság honlapján történő közzétételéről.

162


Fontos kiemelnünk, hogy a határidők számítására a Ket. vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni. A Kbt. azt is meghatározza, mit kell tartalmaznia a kérelemnek. Ennek megfelelően a kérelemnek tartalmaznia kell: –– a kérelmező (és képviselőjének) nevét, székhelyét (lakóhelyét), a kérelmezői jogosultságot alátámasztó tényeket; –– a kérelemmel érintett közbeszerzési eljárás ajánlatkérőjének nevét, székhelyét és a közbeszerzés tárgyát, vagy a közbeszerzési eljárás mellőzésével történő beszerzés esetében a beszerző nevét, székhelyét és a beszerzés tárgyát; –– a jogsértő esemény megtörténtének és a kérelmező arról való tudomásszerzésének időpontját; –– a megsértett jogszabályi rendelkezést; –– a Közbeszerzési Döntőbizottság döntésére irányuló indítványt, ennek indokait; –– ideiglenes intézkedés elrendelésére irányuló indítványt, ennek indokait; –– a közbeszerzési ügy lehetséges érdekeltjeinek a kérelmező által ismert nevét, székhelyét (lakóhelyét); –– hogy volt-e előzetes vitarendezés, továbbá ha volt, annak –– eredményét, illetve az ajánlatkérő válaszát, melyet csatolni is kell. A Közbeszerzési Döntőbizottság kérelemre indult eljárásáért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni. A 288/2011. (XII. 22.) Korm.rendeletben a Kbt. 182. § (1) bekezdés 3. pontjában adott felhatalmazás alapján a Kormány meghatározta a kérelemre indult eljárásáért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj mértékét: a Közbeszerzési Döntőbizottság kérelemre indult eljárásáért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni, amelynek alapja uniós értékhatárt elérő értékű közbeszerzés esetében a közbeszerzési eljárás becsült értékének, illetve részajánlattétel esetében a jogorvoslattal érintett rész értékének 1%-a, de legfeljebb 25 000 000 forint; uniós értékhatár alatti értékű közbeszerzés, valamint tervpályázati eljárás esetében a közbeszerzési eljárás becsült értékének, illetve részajánlattétel esetében a jogorvoslattal érintett rész értékének 1%-a, de legalább 200 000 forint, legfeljebb 6 000 000 forint (a továbbiakban: alapösszeg). Az igazgatási szolgáltatási díj mértéke a megjelölt kérelmi elemek számához is igazodik: –– 1–3 közötti kérelmi elem esetében a díj mértéke megegyezik az alapösszeggel; –– 4–6 közötti kérelmi elemre hivatkozás esetében: az alapösszeg 125%-a; –– 7–10 közötti kérelmi elemre hivatkozás esetében: az alapösszeg 150%-a; –– 11–15 közötti kérelmi elemre hivatkozás esetében: az alapösszeg 175%-a; –– 16 vagy afeletti számú kérelmi elemre hivatkozás esetében: az alapösszeg kétszerese. Ha a kérelmező jogorvoslati kérelmét az eljárás folyamán újabb kérelmi elemekkel egészíti ki, a Közbeszerzési Döntőbizottság felhívására köteles az igazgatási szolgáltatási díjat az újabb kérelmi elemre (elemekre) figyelemmel is megfizetni. Amennyiben a kérelmező az igazgatási szolgáltatási díj kiegészítését elmulasztja, a Közbeszerzési Döntőbizottság az új kérelmi elemek vonatkozásában nem köteles eljárni. Amennyiben a jogorvoslati ügyet lezáró érdemi határozatban a Közbeszerzési Döntőbizottság a Kbt. 152. § (2) bekezdés c)–f) pontja szerinti jogkövetkezményeket alkalmazza, a befizetett igazgatási szolgáltatási díj 200 000 forintot meghaladó része a kérelmezőnek a Közbeszerzési Döntőbizottság érdemi határozatának megküldését követő 8 napon belül visszajár.

163


A Közbeszerzési Döntőbizottság a jogorvoslati eljárást legkésőbb a kérelem beérkezését követő munkanapon indítja meg. Ha a kérelem nem tartalmazza valamelyik, a Kbt.-ben meghatározott kérelmi elemet, adatot vagy az igazgatási szolgáltatási díj befizetéséről szóló igazolást, illetve a meghatalmazott képviselő meghatalmazását nem csatolták, a Döntőbizottság felhívja a kérelmezőt a hiányok nyolc napon belüli pótlására, és egyben figyelmezteti, hogy ha a kérelmet újból hiányosan nyújtja be, a Döntőbizottság azt el fogja utasítani. A hiánypótlási határidő elmulasztása miatt igazolásnak helye nincs. Az igazgatási szolgáltatási díj megfizetésének módját szabályozó kormányrendelet szerinti esetben a Közbeszerzési Döntőbizottság hiánypótlási felhívás keretében közli kérelmezővel az igazgatási szolgáltatási díj alapjául szolgáló becsült érték összegét. Amennyiben a kérelem nem hiányos, azt a Döntőbizottság érdemben megvizsgálja. Ahogyan azt említettük a közbeszerzési eljárás hivatalból is megindítható. A Közbeszerzési Döntőbizottság hivatalból indított eljárását a következő szervezetek vagy személyek kezdeményezhetik, ha a feladatkörük ellátása során e törvénybe ütköző magatartás vagy mulasztás jut tudomásukra: –– a Közbeszerzési Hatóság elnöke; –– az Állami Számvevőszék; –– a Kormány által kijelölt belső ellenőrzési szerv; –– a helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletéért felelős szerv; –– a Magyar Államkincstár; –– az alapvető jogok biztosa; –– a közbeszerzéshez támogatást nyújtó, illetve a támogatás felhasználásában jogszabály alapján közreműködő szervezet; –– a központosított közbeszerzés során ajánlatkérésre feljogosított szervezet; –– a Gazdasági Versenyhivatal; –– a kormány által az európai uniós és egyéb nemzetközi támogatások ellenőrzésére kijelölt szerv; –– az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter, illetve –– az ügyész. Ezzel összefüggésben érdemes kiemelnünk, hogy a kezdeményező a közbeszerzési eljárásban a Kbt.ben meghatározottak szerint ügyfélképességgel fog rendelkezni, hiszen a Ket. 15. § (4) bekezdése szerint az ügyfél jogai megilletik az ügy elbírálásában hatóságként vagy szakhatóságként részt nem vevő szervet is, amelynek feladatkörét az ügy érinti. A hivatalbóli eljárást kezdeményezőknek akkor lesz ügyfélképességük, amennyiben a feladatkörük ellátása során jut tudomásukra valamilyen törvénybe ütköző magatartás vagy mulasztás. A törvénynek ezt a szabályát szigorúan kell értelmezni, így a Döntőbizottság minden esetben vizsgálja a kezdeményező konkrét, jogszabályban meghatározott feladatkörét és a tudomásra jutás körülményeit. A Közbeszerzési Döntőbizottság hivatalból való eljárását ezek a szervek főszabály szerint a jogsértés tudomásra jutásától számított egy éven belül, illetve három éven belül kezdeményezhetik. Ilyenkor a Döntőbizottság legkésőbb a kezdeményezés beérkezését követő munkanapon indítja meg az eljárást. A Közbeszerzési Döntőbizottság a kezdeményezés benyújtását követően haladéktalanul gondoskodik a kezdeményezéssel érintett eljárás megnevezésének, tárgyának, az ügyfelek megnevezésének

164


és a kezdeményezés megérkezése időpontjának a Közbeszerzési Hatóság honlapján történő közzétételéről. Emellett a Közbeszerzési Hatóság elnöke egy másik esetkörben is kezdeményezi a Közbeszerzési Döntőbizottság hivatalból való eljárását: –– ha az ajánlatkérő a külön jogszabályban meghatározott, a Hatóság elnöke általi felhívástól számított határidő lejártáig nem küldi meg a Közbeszerzési Hatóságnak az éves statisztikai összegezést, továbbá –– ha az érintett szervezet a Közbeszerzési Hatóság felhívása ellenére nem tesz eleget a törvény hatálya alá tartozó ajánlatkérők listájába való bejelentkezési, illetve bejelentési kötelezettségének, valamint –– ha valószínűsíthető, hogy a szerződés módosítására vagy teljesítésére e törvénybe ütköző módon került sor. A hivatalból induló eljárások harmadik fajtája a Döntőbizottság elnöke által indított eljárás: ha ugyanis a Közbeszerzési Döntőbizottság elnöke a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás megkezdéséről a Közbeszerzési Döntőbizottság részére megküldött iratok vizsgálata során megállapítja, hogy megalapozottan feltételezhető a közbeszerzésre, valamint a közbeszerzési eljárásra vonatkozó jogszabályok rendelkezéseinek, illetve alapelveinek megsértése, az iratok beérkezésétől számított tizenöt napon belül hivatalból megindítja a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárását. Ha az ajánlatkérő által megküldött iratokból nem állapítható meg egyértelműen a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás alkalmazhatóságát megalapozó feltételek fennállása vagy az ajánlattételi felhívás jogszerűsége, a Közbeszerzési Döntőbizottság elnöke telefaxon vagy elektronikus úton felhívja az ajánlatkérőt a szükséges adatok három napon belüli pótlására. Ha az ajánlatkérő a hiányokat nem pótolja, a Közbeszerzési Döntőbizottság elnöke a rendelkezésre álló adatok alapján dönt az eljárás megindításáról. Ha a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárása során a kérelem vagy a kezdeményezés alapján vizsgáltakon túli jogsértésről szerez tudomást az érdemi határozat meghozatala előtt, ezek vonatkozásában is eljárhat hivatalból. Az eljárás kiterjesztésére akkor van lehetőség, ha a feltárt jogsértés sérti a verseny tisztaságát vagy nyilvánosságát, az ajánlattevők esélyegyenlőségét, vagy érdemben kihatott az ajánlatkérő döntésére. Az eljárás kiterjesztéséről az eljáró tanács jelzése alapján a Közbeszerzési Döntőbizottság elnöke dönt. Az eljárás hivatalbóli folytatására is van mód, amennyiben a Közbeszerzési Döntőbizottság a kérelem visszavonása esetén az eljárást folytatja, ha a rendelkezésre álló adatok alapján súlyos jogsértés valószínűsíthető. A Döntőbizottság döntés-előkészítő eljárása és döntése A legtöbb döntőbizottsági eljárás kérelemre indul, így aztán a Döntőbizottságnak meg kell vizsgálnia azt, hogy a kérelem megfelel-e a jogszabályban előírt rendelkezéseknek.

165


A kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítása kapcsán a 139. § (3) bekezdésében úgy rendelkezik, hogy a Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a kérelmet – a Ket. 30. §-ában foglaltakon túl – érdemi vizsgálat nélkül öt napon belül végzéssel elutasítja, ha megállapítja, hogy a kérelmező a hiánypótlási felhívásnak a meghatározott határidő alatt nem tett eleget, vagy a kérelmét újból hiányosan adta be, illetve ha az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárást megindító hirdetményét, felhívását jogszerűen visszavonta. A fentiek alapján megállapítható, hogy a Kbt. visszautal a Ket. vizsgált jogintézményre vonatkozó szakaszára. A Ket. 30. §-a szerint a hatóság a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül, nyolc napon belül elutasítja, ha –– az eljárásra magyar hatóságnak nincs joghatósága; –– a hatóságnak nincs hatásköre vagy nem illetékes, és a kérelem áttételének nincs helye; –– a kérelem nyilvánvalóan lehetetlen célra irányul; –– jogszabály a kérelem előterjesztésére határidőt vagy határnapot állapít meg, és a kérelem idő előtti vagy elkésett; –– a hatóság a kérelmet érdemben már elbírálta, és változatlan tényállás és jogi szabályozás mellett ugyanazon jog érvényesítésére irányuló újabb kérelmet nyújtottak be, és újrafelvételnek nincs helye, feltéve, hogy a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítását jogszabály nem zárja ki; –– a kérelem nyilvánvalóan nem az előterjesztésére jogosulttól származik, vagy –– a kérelem tartalmából megállapítható, hogy az ügy nem hatósági ügy. A Ket. 30. §-ának kezdő mondata szerint a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasító – a Ket. 98. § (3) bekezdése alapján önálló fellebbezéssel (a közbeszerzési eljárás jogorvoslati szakaszában bírósági felülvizsgálat keretében megtámadható) – végzést a hatóság – a Ket. hivatkozott szakaszától eltérően – öt napon belül köteles meghozni. Az egyéb közigazgatási hatósági eljárásokban is problematikus, hogy mikortól kezdődik az említett határidő. A Ket. alapján az ügyintézési és az eljárás kezdetének napja egybeesik, ezért ott viszonylag könnyen kiszámítható a rendelkezésre álló nyolc nap letelte. A közbeszerzési eljárások jogorvoslati szakaszában ezt az időpontot az eljárás megindításának napjától kell számítani, azzal, hogy a határidőszámítás Ket.-ben foglalt általános szabályai itt is alkalmazandók. Kbt. 139. § (4) bekezdése alapján a Döntőbizottság a jogorvoslati eljárást akkor is megszünteti végzéssel, ha a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasításának lett volna helye, az elutasítási ok azonban az eljárás megindítását követően jutott a Döntőbizottság tudomására. Érdemes felhívnunk a figyelmet arra is, hogy a hiánypótlási felhívás nem vagy nem megfelelő teljesítése a Kbt.-ben a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítását eredményezi, míg a Ket.-ben ez a 31. § (1) bekezdése alapján az eljárás megszüntetéséhez vezethet. Azt is érdemes kiemelnünk, hogy bár a Ket. az eljárás megszüntethetőségére vonatkozó szabályai között – a 39. § (2) bekezdésében – arra is utal, hogy az ügyfél a kérelmére indult eljárásban a hiánypótlásra megállapított határidő meghosszabbítását is kérheti, azonban a Kbt. és a Ket. viszonyát meghatározó alapklauzulára – Kbt. 137. § (1) bek. – figyelemmel a közbeszerzési eljárás jogorvoslati szakaszában ez a szabály nem alkalmazható. Az általános eljárási szabályok tekintetében az eljárás megindulását követően a Döntőbizottság az eljárás megindításáról az ügyfeleket és a közbeszerzési ügyben érdekelteket értesíti, és felhívja, hogy

166


öt napon belül küldjék meg észrevételeiket. A Közbeszerzési Döntőbizottság az értesítéshez csatolja a kérelmet, illetve a hivatalból indított eljárás esetén az annak alapjául szolgáló kezdeményező iratot. Az értesítéssel egyidejűleg a Közbeszerzési Döntőbizottság felhívja a közbeszerzési eljárás ajánlatkérőjét vagy a közbeszerzési eljárást mellőzve a beszerzőt a közbeszerzéssel vagy a beszerzéssel kapcsolatban rendelkezésre álló összes irat vagy amennyiben ez nem szükséges, az általa meghatározott iratok öt napon belüli megküldésére. Ha a kérelmet az ajánlatkérő nyújtja be, a rendelkezésére álló iratokat a kérelemmel együtt köteles megküldeni. A Kbt. 139. § (5) bekezdése szerint a kérelmező az eljárás megindítására irányuló kérelmét az érdemi határozat meghozataláig visszavonhatja. Megjegyezzük, hogy a Ket. 34. § (4) bekezdése szerint az ügyfél az eljárás megindítására irányuló kérelmét a határozat vagy az eljárást megszüntető végzés jogerőre emelkedéséig vonhatja vissza. Emellett a Döntőbizottság a folyamatban lévő ügyben kérelemre vagy hivatalból – a jogorvoslati eljárással érintett közbeszerzési eljárás (vagy beszerzés) alapján történő szerződéskötésig – az eset összes körülményére tekintettel ideiglenes intézkedés elrendeléséről dönthet, ha valószínűsíthető a közbeszerzésre, valamint a közbeszerzési eljárásra vonatkozó jogszabályok rendelkezéseinek, illetve alapelveinek megsértése, vagy ennek veszélye fennáll. A Kbt. 144. §-a határozza meg, hogy milyen feltételekkel és milyen természetű biztosítási intézkedés elrendelésének van helye. Ezek a szabályok teljes mértékben eltérnek a Ket. szabályaitól, ezért az ideiglenes intézkedés vonatkozásában kizárólag a Kbt. rendelkezései az irányadók. A közbeszerzési eljárás jogorvoslati szakaszában az ideiglenes intézkedés a szerződéskötési moratórium alóli mentesítést jelenti, tehát a klasszikus értelemben vett hatósági ideiglenes intézkedéssel szemben – ahol többnyire valamilyen kötelezésre kerül sor – itt a Döntőbizottság egy jogosító döntést hoz.98 Amennyiben ugyanis halasztást nem tűrő kiemelkedően fontos érdek vagy közérdek védelme – ide értve a nemzetgazdasági érdeket is – indokolja, a Döntőbizottság az ajánlatkérő kérelmére végzéssel engedélyezheti a szerződés megkötését, ha annak előnyei meghaladják a szerződéskötéssel járó hátrányokat. A kérelemben a halasztást nem tűrő, kiemelkedően fontos érdeket vagy közérdeket, illetve a nemzetgazdasági érdeket meg kell jelölni, valamint a kérelem benyújtásával egyidejűleg a Döntőbizottság rendelkezésére kell bocsátani a kérelem benyújtását megalapozó indok igazolására szolgáló dokumentumokat. A Közbeszerzési Döntőbizottság a kérelemről annak beérkezésétől számított öt napon belül dönt, és a végzése ellen jogorvoslatnak nincs helye. A Közbeszerzési Döntőbizottság ideiglenes intézkedésként a közbeszerzési eljárás felfüggesztését rendeli el, vagy felszólítja a közbeszerzési eljárás ajánlatkérőjét, hogy az eljárásba a kérelmezőt vonja be. Amennyiben halasztást nem tűrő, kiemelkedően fontos érdek vagy közérdek védelme (ideértve a nemzetgazdasági okot) indokolja, a Közbeszerzési Döntőbizottság az ajánlatkérő kérelmére végzéssel engedélyezheti a szerződés megkötését, ha annak előnyei meghaladják a szerződéskötéssel 98

Boros Anita: A közbeszerzési eljárás jogorvoslati szakasza mint speciális közigazgatási hatósági eljárás – avagy milyen szabályok alkalmazhatók a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárása során? (III. rész). Közbeszerzési Szemle, 2012/7. 32–33. (a továbbiakban: Boros A.: A közbeszerzési eljárás jogorvoslati szakasza)

167


járó hátrányokat. A kérelemben a halasztást nem tűrő, kiemelkedően fontos érdeket vagy közérdeket (nemzetgazdasági okot) meg kell jelölni, valamint a kérelem benyújtásával egyidejűleg a Közbeszerzési Döntőbizottság rendelkezésére kell bocsátani a kérelem benyújtását megalapozó indok igazolására szolgáló dokumentumokat. A Kbt. olvasatában közérdek különösen a közszolgáltatási tevékenység ellátásbiztonsága folyamatosságának fenntartása. A minősített beszerzési eljárás, valamint a védelmi beszerzési eljárás tekintetében közérdek különösen a védelmi vagy biztonsági érdek. A Közbeszerzési Döntőbizottság a kérelemről annak beérkezésétől számított öt napon belül dönt, a végzés ellen jogorvoslatnak nincs helye. A kontradiktórius eljárások jellemzően tárgyaláson kerülnek lefolytatásra, ezért a Döntőbizottság eljárása esetében is – bizonyos kivételekkel – helye van tárgyalás tartásának. A Kbt. 135. § (1) bekezdése szerint 134. § (2)–(4) bekezdésében meghatározott – a (4) bekezdésben meghatározott kivétellel – a Közbeszerzési Döntőbizottság három közbeszerzési biztosból álló tanácsban jár el, határozatát többségi szavazás alapján hozza. A 141. § szerinti ügyben a Közbeszerzési Döntőbizottság egy közbeszerzési biztosa járhat el. Noha a tárgyalás jogintézményét a Ket. is ismeri, ám etekintetben a Kbt. igen részletes szabályokat tartalmaz, ezért a Ket. tárgyalásra vonatkozó általános szabályai nem alkalmazhatók. Felhívjuk a figyelmet ugyanakkor arra is, hogy a tárgyalásról szóló értesítés formai és tartalmi elemeit tekintve alkalmazandók a Ket. vonatkozó szabályai.99 A tárgyaláson a Döntőbizottság főszabály szerint hármas tanácsban jár el. Az összeférhetetlenséget a közigazgatási hatósági eljárásjog kizárásnak hívja. A Ket. a kizárási okoknak két nagy csoportját különbözteti meg, az abszolút és a relatív kizárási okokat. Az abszolút kizárási okok bármelyikének fennállta esetén az ügyintézőt vagy a hatóságot ki kell zárni az eljárásból, míg relatív okok esetén a kizárás a hatóság vezetőjének mérlegelésén alapul, tehát az ilyen kizárási okkal érintett kizárható az eljárásból. A Kbt. 136. § (1) bekezdése a közbeszerzési biztos kizárása tekintetében a Ket. 42. §-ának (1) és (3) bekezdésében meghatározottak alkalmazását rendeli a Kbt. említett szakaszában foglalt többletrendelkezésekkel együtt. A Ket. 42. § (1) bekezdése szerinti abszolút kizárási szabály szerint az ügy elintézésében nem vehet részt az a személy, akinek jogát vagy jogos érdekét az ügy közvetlenül érinti, továbbá az, aki az ügyben tanúvallomást tett, hatósági közvetítőként, az ügyfél képviselőjeként, hatósági tanúként vagy szakértőként járt el, valamint a szemletárgy birtokosa. A relatív kizárási szabályait a Ket. 42. § (3) bekezdése határozza meg, eszerint az ügy elintézésében nem vehet részt az a személy, akitől nem várható el az ügy tárgyilagos megítélése. A Ket. említett szabályain túl a közbeszerzési eljárás jogorvoslati szakaszában nem járhat el az a közbeszerzési biztos, aki –– az ajánlatkérő, a közbeszerzési eljárást jogtalanul mellőzve beszerző, az ajánlattevő vagy az eljárást kezdeményező egyéb érdekelt szervezetben tulajdoni részesedéssel rendelkezik, –– olyan szervezetben rendelkezik tulajdoni részesedéssel, amely az ügyfélszervezettel rendszeres üzleti kapcsolatban áll, 99

Boros A.: A közbeszerzési eljárás jogorvoslati szakasza, i. m. 36.

168


–– a jogorvoslati eljárás megindításának időpontját megelőző két évben az ügyfélszervezettel munkaviszonyban, egyéb foglalkoztatási jogviszonyban vagy tagsági viszonyban állt, vagy annak vezető tisztségviselője vagy felügyelőbizottságának tagja volt, vagy az ügyfélszervezetben tulajdoni részesedéssel rendelkezett. Emellett a Kbt. hivatkozott szakaszának (2) bekezdése további abszolút okokat határoz meg a közbeszerzési biztos hozzátartozója bizonyos jogviszonyait érintően. A kizárási okok bejelentése tekintetében a Ket. speciális bejelentési kötelezettséget ír elő. A Ket. 43. § (1) bekezdése szerint az ügyintéző a hatóság vezetőjének haladéktalanul, de legkésőbb az ok felmerülésétől számított öt napon belül köteles bejelenteni, ha vele szemben kizárási ok áll fenn. A kizárási okot a kizárási okról való tudomásszerzéstől számított nyolc napon belül az ügyfél is bejelentheti. Ha az ügyfél nyilvánvalóan alaptalanul tesz kizárásra irányuló bejelentést, vagy ugyanabban az eljárásban ugyanazon ügyintéző ellen ismételten alaptalan bejelentést tesz, őt a kizárást megtagadó végzésben eljárási bírsággal lehet sújtani. A kizárás tárgyában a hatóság vezetője dönt, szükség esetén más ügyintézőt jelöl ki, továbbá arról is dönt, hogy meg kell-e ismételni azokat az eljárási cselekményeket, amelyekben a kizárt ügyintéző járt el. A kizárás tárgyában hozott végzést az ügyféllel közölni kell. A Kbt. 136. § (3) bekezdése alapján azonban a közbeszerzési biztos a Döntőbizottság elnökének haladéktalanul, de legkésőbb az ok felmerülésétől számított három napon belül köteles bejelenteni, ha vele szemben kizárási ok áll fenn. A bejelentés elmulasztásáért vagy késedelmes teljesítéséért fegyelmi és anyagi felelősséggel tartozik. A kizárás kérdésében a Döntőbizottság elnöke dönt. Ha a Döntőbizottság elnöke az eljáró tanács tagjaként részt vesz az eljárásban, a kizárása kérdésében a Közbeszerzési Hatóság elnöke dönt. A tárgyalás kapcsán a Kbt. nem szól az egyezségi kísérletről, ezért a Ket. vonatkozó szabályai alkalmazandók lennének. A Ket. 64. § (1) bekezdése szerint, ha […] a tárgyaláson a hatóságnak a döntés előtt meg kell kísérelnie egyezség létrehozását az ellenérdekű ügyfelek között. Ha az egyezségi kísérlet eredményes, a Ket. 75. §-ban foglaltak szerint kell eljárni, eredménytelenség esetében a hatóság folytatja az eljárást. A közbeszerzési eljárás során ugyanakkor más természetű vitarendezési lehetőség is a felek rendelkezésére áll az előzetes vitarendezés formájában, mely során a felek már lehetőséget kapnak az egyezség létrehozására. Ennek okán a Ket.-ben nevesített egyezségi kísérlet a közbeszerzési eljárás jogorvoslati szakaszában nem érvényesül. A képviselet szabályait tekintve alapvetően a Ket. rendelkezései lesznek irányadók. Noha a Kbt. nem rendelkezik a képviselet részletszabályairól, azonban néhol utal a meghatalmazotti képviseletre. A Kbt. 139. § (2) bekezdése szerint, ha a kérelemhez a meghatalmazott képviselő meghatalmazását nem csatolták, a Döntőbizottság felhívja a kérelmezőt a hiányok nyolc napon belüli pótlására, és egyben figyelmezteti, hogy ha a kérelmet újból hiányosan nyújtja be, a Közbeszerzési Döntőbizottság azt el fogja utasítani. A képviselet általános szabályát a Ket. 40. § (1) bekezdése szabályozza. Eszerint, ha a törvény nem írja elő az ügyfél személyes eljárását, helyette törvényes képviselője vagy az általa vagy törvényes

169


képviselője által meghatalmazott személy, továbbá az ügyfél és képviselője együtt is eljárhat. Az ellenérdekű ügyfelek képviseletét azonban nem láthatja el ugyanaz a személy. Ahogyan arra a Kbt. is utal, ha az ügyfél nem személyesen jár el, a hatóság az eljáró személy képviseleti jogosultságát megvizsgálja. Ha az ügyfélnek képviselője van, az iratokat a hatóság a képviselő részére küldi meg, azonban az eljárási képességgel rendelkező ügyfél kérheti, hogy a hatóság akkor is a számára kézbesítse az iratokat, ha az ügyben képviselője van. Ilyenkor a hatóság határidő tűzésével nyilatkozattételre hívja fel az ügyfelet, ha az eljárás során az ügyfél és a meghatalmazott vagy a meghatalmazottak nyilatkozata eltér egymástól, vagy egyéb eljárási cselekményeik ellentétesek. Ha az ügyfél határidőben nem nyilatkozik, a hatóság úgy tekinti, mintha magának az ügyfélnek a nyilatkozatai és eljárási cselekményei lennének eltérőek. A meghatalmazásra és a meghatalmazott eljárására a Ket. 40/A. §-a irányadó. Ezek az alábbiak szerint foglalhatók össze: –– A meghatalmazást írásba kell foglalni vagy jegyzőkönyvbe kell mondani. –– Írásbeli meghatalmazás esetében a meghatalmazott köteles eredeti meghatalmazását vagy annak hitelesített másolatát az első kapcsolatfelvétel alkalmával az iratokhoz csatolni. –– Az írásbeli meghatalmazást közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni. Az ügyvédnek adott meghatalmazáshoz, ha azt az ügyfél saját kezűleg írta alá, tanúk alkalmazása nem szükséges; az ügyvédi meghatalmazásra egyebekben az erre vonatkozó külön jogszabályok irányadók. –– A külföldön kiállított meghatalmazást közokiratba vagy hitelesített magánokiratba kell foglalni, és felülhitelesítéssel kell ellátni. –– A meghatalmazás a teljes hatósági eljárásra vagy egyes eljárási cselekményekre szólhat. A teljes hatósági eljárásra szóló meghatalmazás kiterjed az eljárással kapcsolatos minden nyilatkozatra és cselekményre, ideértve a biztosítási intézkedést és a végrehajtási eljárást. –– A meghatalmazás korlátozása csak annyiban hatályos, amennyiben az magából a meghatalmazásból kitűnik. –– A meghatalmazásnak visszavonás, felmondás vagy az ügyfél halála folytán való megszűnése a hatósággal szemben a hatóságnak való bejelentéstől, a többi ügyféllel szemben pedig a vele való közléstől hatályos. A tényállás tisztázását tekintve a Kbt. a tárgyalás szabályain túl nem határoz meg további, a Ket. rendelkezéseitől eltérő szabályokat. A tényállásoknak két fajtáját különböztethetjük meg: –– a törvényi tényállást (amelyet a jogszabályban találunk), –– a történeti tényállást (amely a valóságban megtörténik). Mindegyik tényállásfajta tényekből áll: a törvényi tényállás tényei a jogszabály alapján többnyire állandóak, míg a történeti tényállás tényei meglehetősen változatos képet mutatnak. A tényállás tisztázása során mindig a törvényi tényállás tényeinek a párját kell megtalálnunk a történeti tényállás tényei között.

170


A hivatalbóliság alapelvének megfelelően a hatóság köteles a döntéshozatalhoz szükséges tényállást tisztázni. Ha ehhez nem elegendőek a rendelkezésre álló adatok, bizonyítási eljárást folytat le. A bizonyítási eljárás célja, hogy a hatóság a lehető legteljesebb mértékben, a valósághoz legközelebb eső módon állapítsa meg, mi is történt az adott ügyben – megfelelően állapítsa meg a törvényi tényállás történeti tényállásbeli tényeit –, és a megfelelően tisztázott tényállás alapján jogszerű döntést hozzon.100 A közigazgatási eljárásban a bizonyítás az ügyfél, a hatóság és az eljárás egyéb résztvevői bizonyítási eljárási cselekményeinek összessége, melyek azt szolgálják, hogy a hatóság a tényállást és az annak alapjául szolgáló tényeket a valóságnak megfelelően tárja fel. Ahhoz, hogy a hatóság megalapozott és valós tényeken alapuló döntést hozhasson, meg kell győződnie az ügyfél által a kérelmében leírt tények valódiságáról, illetve az általa feltárt bizonyítékok valóságtartamáról.101 A Kbt. a tárgyaláson túl nem tartalmaz további szabályokat a tényállás tisztázása és a bizonyítás szabályai tekintetében. Ennek megfelelően a Ket.-ben foglalt általános szabályok alkalmazandóak. A Ket. ex offitio alapelvéből is következik, hogy a tényállás tisztázása minden esetben a hatóság feladata. Ha ehhez nem elegendőek a rendelkezésre álló adatok, bizonyítási eljárást folytat le. Ennek keretében a Ket. 50. §-ában nevesített szabályok is irányadóak a közbeszerzési eljárás jogorvoslati szakaszában. Erre való figyelemmel –– a hatóság által hivatalosan ismert és a köztudomású tényeket nem kell bizonyítani; –– a hatósági eljárásban olyan bizonyíték használható fel, amely alkalmas a tényállás tisztázásának megkönnyítésére; –– bizonyíték különösen: az ügyfél nyilatkozata, az irat, a tanúvallomás, a szemléről készült jegyzőkönyv, a szakértői vélemény, a hatósági ellenőrzésen készült jegyzőkönyv és a tárgyi bizonyíték. Mivel ezek a Ket.-ben is csak példálózva kerültek felsorolásra, ezenkívül az előző bekezdésben foglalt szabályokra is figyelemmel bármilyen további bizonyíték felhasználható, amely alkalmas a vizsgált tényállási eleme tisztázására. A közbeszerzési eljárás jogorvoslati szakaszában a Döntőbizottság jellemzően a rendelkezésre álló és a rendelkezésére bocsátott iratok és az ügyfelek, valamint egyéb érdekeltek nyilatkozata alapján dönt, ám ez nem zárja ki más bizonyíték alkalmazását, így például szükség esetén helyszíni szemlét is tarthat, vagy szakérőt is igénybe vehet. Mivel az ügy ura a hatóság, az alkalmazandó bizonyítási eszköz igénybevételéről is dönthet. Erre vonatkozóan lehetőség van bizonyítási indítvány előterjesztésére, amely általános ügyféli nyilatkozatnak minősül a Ket. szabályai szerint, melyre a Kbt. 147. §-a is – noha a Ket.ben foglalt általános szabályokhoz képest speciális rendelkezésekkel ugyan – biztosít lehetőséget. –– A hatóság a bizonyítékokat egyenként és összességükben értékeli, és az ezen alapuló meggyőződése szerint állapítja meg a tényállást. A Ket. 51. § (1) bekezdése szerint az ügyfélnek joga van ahhoz, hogy az eljárás során nyilatkozatot tegyen, vagy a nyilatkozattételt megtagadja. Ennek megfelelően a Közbeszerzési Döntőbizottság gondoskodik arról, hogy a kérelmező (kezdeményező) és az ellenérdekű ügyfél minden, az eljárás 100 L. részletesen: Boros Anita: Bizonyítás a közigazgatási eljárásjogban II. Közlöny Kiadó, Budapest, 2010. 11–61. 101 Boros Anita: Közérthető közigazgatási hatósági eljárás. CompLex Kiadó, Budapest, 2012. 152.

171


során felvetődött új tényt, előterjesztett kérelmet, nyilatkozatot megismerhessen, és azokkal kapcsolatos álláspontját kifejthesse. A Döntőbizottság ennek érdekében az ügyfelek és a közbeszerzési ügyben érdekeltek észrevételét azzal küldi meg az ellenérdekű ügyfeleknek, illetve egyéb érdekelteknek, hogy az arra vonatkozó nyilatkozataikat legkésőbb öt napon belül kötelesek megtenni. Ha a Döntőbizottság az ügyben tárgyalást tart, az ügyfelek, illetve egyéb érdekeltek a tárgyalást megelőzően kötelesek valamennyi érdemi nyilatkozat, észrevétel megtételére. Az ügyfelek, illetve egyéb érdekeltek a tárgyalást követően csak a Közbeszerzési Döntőbizottság erre irányuló felhívása esetén terjeszthetnek elő további észrevételt vagy nyilatkozatot. Az ügyben tartott tárgyalást követően a Közbeszerzési Döntőbizottság felhívása nélkül előterjesztett további észrevételeket vagy nyilatkozatokat a Közbeszerzési Döntőbizottság nem veszi figyelembe döntése meghozatalakor. A Közbeszerzési Döntőbizottság a tárgyalást az eljárás megindításától számított húsz napon belüli időpontban köteles megtartani. A Közbeszerzési Döntőbizottság által tartott tárgyaláson az ügyfeleken kívül egyéb érdekeltek is – személyesen vagy képviselőik útján – jelen lehetnek, észrevételt tehetnek, illetve a tárgyalás befejezéséig bizonyítékokat terjeszthetnek elő. A tárgyalás nyilvános, azonban a Döntőbizottság indokolt végzésével a tárgyalásról vagy annak egy részéről a nyilvánosságot kérelemre vagy hivatalból kizárhatja, ha a minősített adat, üzleti titok vagy külön törvényben meghatározott más titok megőrzése miatt feltétlenül szükséges. A minősített beszerzéssel, a minősített beszerzési eljárással, a védelmi beszerzéssel, valamint a védelmi beszerzési eljárással kapcsolatos jogorvoslati eljárásban tárgyalás tartása esetén a Közbeszerzési Döntőbizottság zárt tárgyalást tart. A Közbeszerzési Döntőbizottság az eljárás megindításától számított tizenöt napon belül köteles az eljárást befejezni, ha az ügyben tárgyalás tartására nem került sor. Ha azonban a Közbeszerzési Döntőbizottság az ügyben tárgyalást tartott, az eljárás megindításától számított harminc napon belül köteles az eljárást befejezni. Ez alól kivételt képez az az eset, amely során a Döntőbizottság a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződés a Kbt.-be ütköző módosítása vagy teljesítése ügyében az eljárás megindításától számított hatvan napon belül köteles az eljárást befejezni. A Ket. 39. § (1) bekezdése meghatározza, hogy milyen eljárási cselekményekről kell hatósági jegyzőkönyvet készíteni. Többek között itt találkozunk a tárgyalás tartásáról készült jegyzőkönyv fogalmával is. Emellett a Ket. 39. § (2) bekezdése azt is rögzíti, hogy ha az ügyfél vagy az eljárási cselekményben érintett személy kéri vagy a hatóság az eljárás érdekében egyébként szükségesnek tartja, a hatóság jegyzőkönyvet készít például az ügyfél, a tanú, a szakértő meghallgatásáról, a szemle lefolytatásáról. A Döntőbizottság számára fontos szabályokat tartalmaz a Ket. 39. § (3) bekezdése is, amely a jegyzőkönyv kötelező tartalmi elemeit határozza meg. Ez a gyakorlatban azért is fontos, mert a Döntőbizottság tárgyalásáról hangfelvétel készül és majd az alapján írásbeli jegyzőkönyv. A jegyzőkönyv egy másik fajtája az úgynevezett szó szerinti jegyzőkönyv. Az eljárási cselekményben érintett személy indokolt kérelmére ugyanis nyilatkozatát, vallomását, szakértői véleményét vagy azok egyes részét a jegyzőkönyv szó szerint tartalmazza.

172


Az iratbetekintési jog kapcsán a Kbt. akként rendelkezik, hogy a közbeszerzési ügy kérelmezője (kezdeményező), az ellenérdekű ügyfél, továbbá ezek képviselője az eljárás megindításától számított tizenötödik napig, a Közbeszerzési Hatóság tagja az eljárás során bármikor betekinthet a közbeszerzési eljárás, illetve a jogorvoslati eljárás során keletkezett iratokba, és azokról másolatot, feljegyzést készíthet. Az ajánlatkérő, az ajánlattevő és a részvételre jelentkező – az üzleti titok védelmére hivatkozással – indokolt kérelmében kérheti az arra egyébként jogosult személyek iratbetekintési jogának kizárását vagy korlátozását az olyan iratok vagy adatok tekintetében, amelyek nem minősülnek közérdekű adatnak vagy közérdekből nyilvános adatnak. Amennyiben az ajánlattevő, a részvételre jelentkező meghatározott iratokat elkülönített módon, üzleti titokként helyezett el az ajánlatában, részvételi jelentkezésében, vagy a közbeszerzési eljárás során általa benyújtott egyéb irat tekintetében kérte annak üzleti titokként történő kezelését, úgy kell tekinteni, hogy ezen iratok vonatkozásában kérte az arra jogosult személyek iratbetekintési jogának kizárását. A Döntőbizottság köteles megvizsgálni, hogy az iratbetekintési jog korlátozásának vagy kizárásának feltételei fennállnak-e, és a kérelemről való döntéssel egyidejűleg kötelezheti az érintettet olyan iratváltozat elkészítésére, amely nem tartalmaz üzleti titkot. Egyéb személyek akkor tekinthetnek be a közbeszerzési eljárás, illetve a jogorvoslati eljárás során keletkezett iratokba, készíthetnek azokról másolatot, feljegyzést, ha az iratok ismeretéhez jogos érdekük fűződik, és az iratbetekintés nem ütközik a minősített adat védelmére vonatkozó szabályokba. Felhasználói engedély hiányában nem lehet betekinteni a minősített adatot tartalmazó iratba. Az eljárás akadályozásának jogkövetkezményeit tekintve a Kbt. 150. §-a sajátos szabályokat állapít meg. A Közbeszerzési Döntőbizottság ötvenezer forinttól ötszázezer forintig terjedő eljárási bírsággal sújthatja a kérelmezőt vagy a jogorvoslati eljárás egyéb résztvevőjét, ha –– hamis adatot közöl, vagy az ügy elbírálása szempontjából lényeges adatot elhallgat; –– felvilágosítást nem vagy nem határidőn belül ad meg; –– a gazdasági, szakmai vagy közbeszerzési tevékenységével kapcsolatos iratokba való betekintést akadályozza; –– nyilvánvalóan alaptalanul tesz kizárásra irányuló bejelentést, vagy ugyanabban az eljárásban ugyanazon közbeszerzési biztos ellen ismételten alaptalan bejelentést tesz. A Ket. 61. § (1) bekezdése akként rendelkezik, hogy a Ket.-ben meghatározott esetekben a kötelezettség felróható módon történő megszegése esetén eljárási bírság kiszabásának van helye. Ha az ügyfél vagy az eljárás egyéb résztvevője egyébként rosszhiszeműen jár el, a hatóság eljárási bírsággal sújthatja. Ennek megfelelően nemcsak akkor van helye eljárási bírság kiszabásának, amennyiben a Kbt. 150. §-ában foglalt fenti tényállási elemek megvalósulnak, hanem akkor is, amennyiben a Kbt. jogorvoslati szakaszában a Ket. valamilyen alapeljárási szabályát − amely alkalmazandó a jogorvoslati szakaszban is – megsértik. Ugyanakkor a Ket.-ben megfogalmazott szabály nem csak az ügyfélre Mivel az eljárási bírság kiszabása tekintetében a Kbt. nem tartalmaz irányadó szabályokat, a Ket. 61. § (3)-(4) bekezdése alkalmazandó a közbeszerzési eljárás jogorvoslati szakaszában, vagyis az eljárási bírság egy eljárásban, ugyanazon kötelezettség ismételt megszegése vagy más kötelezettségszegés esetén ismételten is kiszabható.

173


Az eljárási bírság kiszabásánál a hatóságnak figyelembe kell vennie a jogellenes magatartás súlyát és a felróhatóság mértékét, az érintett vagyoni helyzetét és jövedelmi viszonyait, továbbá az eljárási bírságnak ugyanabban az eljárásban történő ismételt kiszabása esetén az előző bírságolások számát és mértékét. Emellett a Ket. 61. § (1a) bekezdése rendelkezik a többletköltségek megfizetésére vonatkozó szabályokról. Mivel a tárgykörben a Kbt. nem tartalmaz a Ket.-től eltérő rendelkezéseket, a Ket. szabályai alkalmazandók, melyek szerint a hatóság az ügyfelet vagy az eljárás egyéb résztvevőjét az okozott többletköltségek megfizetésére kötelezi, ha –– eljárási bírságot szab ki, –– az ügyfél vagy az eljárás egyéb résztvevője jogellenes magatartása folytán vált szükségessé valamely eljárási cselekmény megismétlése, vagy –– a többletköltség azért keletkezett, mert az ügyfél vagy az eljárás egyéb résztvevője valamely eljárási cselekményét nem a célszerűség figyelembevételével teljesítette. A Közbeszerzési Döntőbizottság a határozatát a Közbeszerzési Hatóság nevében hozza meg. A Közbeszerzési Döntőbizottság határozatában –– az alaptalan kérelmet elutasítja; –– a hivatalból indított vagy folytatott eljárásban megállapítja a jogsértés hiányát; –– megállapítja jogsértés megtörténtét; –– megállapítja a jogsértés megtörténtét, és alkalmazza a következő bekezdésben felsorolt jogkövetkezményeket; –– a jogsértés megállapítása mellett bírságot szab ki; –– megállapítja a jogsértés megtörténtét, és a külön jogszabályban meghatározottak szerint eltiltja az ajánlattevőt, alvállalkozót vagy a közbeszerzési eljárásban részt vett más szervezetet (személyt) a közbeszerzési eljárásban való részvételtől. Amennyiben a Közbeszerzési Döntőbizottság határozatában jogsértést állapít meg, –– a közbeszerzési eljárás befejezése előtt felhívhatja a jogsértőt a Kbt.-nek megfelelő eljárásra, illetve az ajánlatkérő döntésének meghozatalát feltételhez kötheti; –– megsemmisítheti az ajánlatkérőnek a közbeszerzési eljárás folyamán hozott vagy azt lezáró döntését, ha e döntés alapján a szerződést még nem kötötték meg; –– elrendelheti az ajánlattevőnek a minősített ajánlattevők hivatalos jegyzékéből való törlését; –– a gazdasági szereplőt a külön jogszabályban meghatározottak szerint eltilthatja közbeszerzési eljárásban való részvételtől; –– bírságot szabhat ki a jogsértő szervezettel (személlyel), valamint a jogsértésért felelős személlyel vagy a szervezettel jogviszonyban álló, a jogsértésért felelős személlyel és szervezettel szemben. A Közbeszerzési Döntőbizottság a jogsértés megállapítása mellett bírságot szab ki, –– ha a jogsértés a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésével valósult meg; –– a felek a szerződéskötési moratóriumra vonatkozó szabályok megsértésével kötöttek szerződést; –– ha a szerződést hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás eredményeként úgy kötötték meg, hogy nem álltak fenn a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás alkalmazhatóságának feltételei; –– ha az ajánlatkérő hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás esetén elmulasztotta a Közbeszerzési Döntőbizottság előzetes értesítését;

174


–– ha a Közbeszerzési Hatóság elnöke kezdeményezte a Közbeszerzési Döntőbizottság hivatalból való eljárását, és a Döntőbizottság megállapítja a jogsértés megtörténtét. A bírság összege főszabály szerint a közbeszerzési eljárás becsült értékének, illetve részajánlattétel esetében a jogorvoslattal érintett rész értékének, a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzése esetén pedig a szerződéses értéknek legfeljebb tizenöt százaléka. Ha a Közbeszerzési Döntőbizottság megsemmisíti az ajánlatkérőnek az eljárást lezáró döntését, az ajánlatkérő köteles a határozat végrehajthatóságának időpontjától számított harminc napon belül új eljárást lezáró döntést hozni. Ha az eljárás előre láthatólag nem eredménytelen, döntése meghozatala előtt be kell szereznie valamennyi érvényes ajánlatot tevő nyilatkozatát arról, hogy ajánlatát fenntartja. Amennyiben az ajánlattevő a megadott határidőben nem nyilatkozott, úgy kell tekinteni, hogy ajánlatát nem tartja fenn. Amennyiben az ajánlatkérő az eljárásban való részvételt ajánlati biztosíték adásához kötötte, az ajánlatukat fenntartó ajánlattevőknek igazolniuk kell az ajánlati biztosíték fenntartását vagy újbóli rendelkezésre bocsátását az ajánlati kötöttségnek az ajánlatkérő által meghatározott új idejére. Ha a Közbeszerzési Döntőbizottság megállapítja a közbeszerzésre, illetve a közbeszerzési eljárásra vonatkozó jogszabályok megsértését, az ajánlatkérőként, illetve az ajánlattevőként szerződő fél − a Közbeszerzési Döntőbizottság határozatának kézbesítésétől számított harminc napon belül – elállhat az érintett közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződéstől, feltéve, hogy a jogsértés befolyásolta a közbeszerzési eljárást lezáró döntést. Amennyiben a Döntőbizottság az eltiltásról dönt, a jogsértés megállapítása mellett köteles az ajánlattevőt, alvállalkozót vagy a közbeszerzési eljárásban részt vett más szervezetet (személyt) fél évtől három évig terjedő időszakra eltiltani a közbeszerzési eljárásban való részvételtől, ha –– az a közbeszerzési eljárás során, illetve közbeszerzési eljárással kapcsolatban hamis adatot szolgáltatott vagy hamis nyilatkozatot tett; –– annak jogsértő magatartását a Közbeszerzési Döntőbizottság jogerős határozatában két éven belül legalább két alkalommal megállapította. A Döntőbizottság döntését az ügyfeleknek és egyéb érdekelteknek kézbesíteni kell, és az érdemi határozatot a honlapon akkor is közzéteszi, ha a határozat bírósági felülvizsgálatát kérték, erre a tényre azonban utalni kell. Amennyiben a Közbeszerzési Döntőbizottság érdemi határozatának bírósági felülvizsgálatát kérik, az ajánlatkérő a folyamatban lévő közbeszerzési eljárását felfüggesztheti, a szerződés megkötését elhalaszthatja a bíróság jogerős határozatának meghozataláig. Az előzetes döntéshozatali eljárás Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem az az eljárás, amely lehetővé teszi valamely nemzeti bíróság számára, hogy egy előtte folyamatban lévő eljárás keretében az Európai Unió Bírósága álláspontját kérje az uniós jog értelmezéséről vagy érvényességéről. Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem

175


ezzel eszközt biztosít arra, hogy a közösségi jogot az Európai Unió egész területén egyformán alkalmazzák.102 Az előzetes döntéshozatali eljárási rendszer az Európai Unió jogának alapvető intézménye, amelynek célja olyan eszköz nyújtása a nemzeti bíróságok számára, amely biztosítja e jog egységes értelmezését és alkalmazását valamennyi tagállamban. Az Európai Unió jogának értelmezésére és az uniós intézmények, szervek vagy hivatalok jogi aktusainak érvényességére vonatkozó előzetes döntés meghozatalára kizárólag az Európai Unió Bírósága rendelkezik hatáskörrel. Ezt az általános hatáskört az Európai Unióról szóló szerződés (a továbbiakban: EUSZ) 19. cikke (3) bekezdésének b) pontja és az Európai Unió működéséről szóló szerződés (a továbbiakban: EUMSZ) 267. cikke ruházzák a Bíróságra. Az előzetes döntéshozatali eljárásban a Bíróság feladata az uniós jog értelmezése vagy az érvényességéről való döntés, azonban nem feladata e jognak az alapeljárás alapját képező tényállásra történő alkalmazása, mert erre a nemzeti bíróságnak van hatásköre. Nem tartozik a Bíróság hatáskörébe ennek megfelelően az alapeljárásban felmerült ténykérdések elbírálása, és nem határozhat a nemzeti jogszabályok értelmezése, illetve alkalmazása vonatkozásában jelentkező véleménykülönbség tárgyában sem.103 Az EUMSZ 267. cikk értelmében minden olyan tagállami bíróság, amely bírósági határozattal záruló eljárásban hoz döntést, főszabály szerint terjeszthet kérdést előzetes döntéshozatalra a Bíróság elé.104 Valamennyi érintett bíróság hatáskörrel rendelkezik az uniós jog bármely szabályának értelmezésére vonatkozó kérdést terjeszteni a Bíróság elé, amennyiben úgy ítéli meg, hogy ez az előtte folyamatban lévő ügy eldöntéséhez szükséges. Ugyanakkor az a bíróság, amelynek határozatai ellen a belső jog értelmében nincs jogorvoslati lehetőség, főszabály szerint köteles értelmezési kérdésével a Bírósághoz fordulni, kivéve, amennyiben az adott kérdésben már van kialakult ítélkezési gyakorlat. A nemzeti bíróság feladata annak ismertetése, hogy a kért értelmezésre mennyiben van szüksége az ítélete meghozatalához. Valamennyi nemzeti bíróság köteles tehát kérdést terjeszteni a Bíróság elé, ha kétségei merülnek fel az ilyen jogi aktus érvényességére vonatkozóan, megjelölve azokat az okokat, amelyek miatt úgy ítéli meg, hogy az említett jogi aktus érvénytelen lehet. Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdés előterjesztésére az eljárás olyan szakaszában kell sort keríteni, amikor a kérdést előterjesztő bíróság képes a probléma ténybeli és jogi hátterének meghatározására, annak érdekében, hogy a Bíróság rendelkezzen valamennyi olyan adattal, amely 102 http://europa.eu/legislation_summaries/institutional_affairs/decisionmaking_process/l14552_hu.htm. (2013.06.15.) 103 Tájékoztató a nemzeti bíróságok által kezdeményezett előzetes döntéshozatali eljárásról (2009/C 297/01) http://eur-lex. europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=OJ:C:2009:297:0001:0006:HU:PDF (2013.06.15.) 104 A bíróság fogalmát itt kiterjesztően kell értelmezni, ezért lehetséges, hogy a magyar Közbeszerzési Döntőbizottság is kérdést terjeszthet a Bíróság elé.

176


adott esetben annak ellenőrzéséhez szükséges, hogy az uniós jog alkalmazandó-e az alapeljárásban. A hatékony igazságszolgáltatás érdekében is kívánatos lehet, hogy az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdés előterjesztésére csak kontradiktórius vitát követően kerüljön sor. Az előzetes döntéshozatalra utaló döntésnek lényegre törőnek, ugyanakkor kellően teljesnek kell lennie, valamint tartalmaznia kell valamennyi releváns adatot annak lehetővé tétele érdekében, hogy a Bíróság, valamint az észrevételek előterjesztésére jogosult érdekeltek megérthessék az alapeljárás ténybeli és jogi hátterét. Az előzetes döntéshozatalra utaló döntésnek: –– röviden ismertetnie kell a jogvita tárgyát, valamint a megállapított releváns tényeket, vagy legalább az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdés alapját képező tényállást; –– be kell mutatnia az esetlegesen alkalmazandó nemzeti rendelkezések tartalmát, és adott esetben meg kell jelölnie a vonatkozó nemzeti ítélkezési gyakorlatot, feltüntetve minden esetben annak pontos hivatkozását (például hivatalos lap vagy egy adott határozatok tára oldalszámát; esetlegesen internetes honlapra történő hivatkozást); –– a lehető legpontosabban meg kell jelölnie az adott ügyben releváns uniós jogi rendelkezéseket; –– ismertetnie kell azokat az okokat, amelyek miatt a kérdést előterjesztő bíróságban kérdés merült fel egyes uniós jogi rendelkezések értelmezésére vagy érvényességére vonatkozóan, valamint azt a kapcsolatot, amelyet felállít e rendelkezések és az alapeljárásban alkalmazandó nemzeti jog között; –– adott esetben össze kell foglalnia az alapeljárásban résztvevő felek releváns érvelésének lényegét. A Bíróság előtti előzetes döntéshozatali eljárás ingyenes, és a Bíróság nem határoz az alapügy feleinek költségei vonatkozásában; a nemzeti bíróság feladata erről határozni. A Kbt. 145. § (1) bekezdése szerint, ha a Közbeszerzési Döntőbizottság az Európai Bíróság előzetes döntéshozatali eljárását kezdeményezi az Európai Közösséget létrehozó szerződésben foglalt szabályok szerint, erről külön végzéssel dönt, és egyidejűleg felfüggeszti az eljárást. A Közbeszerzési Döntőbizottság végzésében meghatározza azt a kérdést, amely az Európai Bíróság előzetes döntését igényli, valamint – a feltett kérdés megválaszolásához szükséges mértékben – ismerteti a tényállást és a magyar jog érintett szabályait. A Közbeszerzési Döntőbizottság a végzést az Európai Bíróság számára való kézbesítéssel egyidejűleg tájékoztatásul megküldi az igazságügyért felelős miniszter és az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter részére is.

2. A Közbeszerzési Döntőbizottság döntésének felülvizsgálta A jogorvoslati irányelvnek megfelelően – a Ket. logikáját is követve – a Döntőbizottság döntése ellen is van helye (közigazgatási) bírósági felülvizsgálatnak. A Döntőbizottság érdemi döntése a Ket. logikájának megfelelően határozat, az eljárási természetű döntése pedig végzés lehet. A Döntőbizottság végzése ellen külön jogorvoslatnak csak akkor van helye, ha azt törvény megengedi. A jogorvoslati kérelmet a végzés kézbesítésétől számított nyolc napon belül kell benyújtani a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz. A Közbeszerzési Döntőbizottság a kérelmet az ügy irataival együtt beérkezését követően haladéktalanul továbbítja a bíróságnak. A végzések elleni külön jogorvoslati kérelmet a közigazgatási és munkaügyi bíróság nemperes eljárásban, soron kívül bírálja el,

177


és a Döntőbizottság végzését megváltoztathatja. A bíróság végzése ellen fellebbezésnek és további felülvizsgálatnak nincs helye. A Döntőbizottság érdemi határozata ellen fellebbezésnek, újrafelvételi eljárásnak helye nincs, azonban az, akinek jogát vagy jogos érdekét a Közbeszerzési Döntőbizottság érdemi határozata sérti, illetve a Közbeszerzési Döntőbizottság hivatalbóli eljárását kezdeményező szervezet vagy személy keresettel kérheti a bíróságtól annak felülvizsgálatát. A felülvizsgálat kérésének indoka nemcsak a Közbeszerzési Döntőbizottság jogszabálysértése lehet, hanem az a körülmény is, ha a felperes szerint a Közbeszerzési Döntőbizottság nem megfelelően értékelte, minősítette a kérelmezett korábbi eljárását, döntését a Kbt. szabályaira tekintettel. A keresetlevelet a határozat kézbesítésétől számított tizenöt napon belül kizárólag a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz lehet benyújtani. Ilyenkor a Döntőbizottság a keresetlevelet az ügy irataival a keresetlevél beérkezését követő öt napon belül továbbítja a bírósághoz, és egyidejűleg tájékoztatja a bíróságot a Közbeszerzési Döntőbizottság előtti eljárásban részt vett ügyfelekről és azon érdekeltekről, akikre a határozat rendelkezést tartalmaz. A bíróság a keresetlevelet nyolc napon belül megvizsgálja, valamint ezen belül a jogszabálynak megfelelő keresetlevelet a Közbeszerzési Döntőbizottság nyilatkozatával együtt megküldi a felperes részére. A bíróság az ügy érdemében tárgyaláson kívül határoz, a felek bármelyikének kérésére azonban tárgyalást tart. Tárgyalás tartását a felperes a keresetlevélben, az alperes pedig a keresetlevélre tett nyilatkozatában kérheti. Ennek elmulasztása miatt igazolásnak helye nincs. A bíróság a Döntőbizottság határozatát – a bírság összegét is ideértve – megváltoztathatja, és alkalmazhatja a Kbt. 152. § (2) bekezdés f) pontja, valamint a (3) és (4) bekezdése szerinti jogkövetkezményeket. A bíróság a Döntőbizottság határozatát kizárólag abban az esetben helyezi hatályon kívül, ha a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárása során a jogorvoslati eljárás lényeges és az ügy érdemére kiható szabályainak megsértésére került sor. A bíróság határozata ellen további fellebbezésnek nincs helye, kivéve, ha a bíróság a Közbeszerzési Döntőbizottság határozatát megváltoztatja. 2012-ben a Közbeszerzési Döntőbizottság 565 eljárást folytatott le, és 130 esetben kérték a döntéseinek a bíróság általi felülvizsgálatát. Ebből 2013 márciusáig 35 esetben fejeződött be jogerősen a bírósági eljárás. A 35 befejezett bírósági eljárásból 25 esetben került sor elutasításra, 4 esetben megszüntető döntés született, 5 ügyben új eljárásra kötelezte a bíróság a Döntőbizottságot, 1 esetben pedig sor került a döntés megváltoztatására.

3. A közbeszerzési perek A Döntőbizottság határozatának felülvizsgálatán túl a Kbt. ismer egyéb pertípusokat is, úgymint –– a Közbeszerzési Döntőbizottság határozatának felülvizsgálata és a szerződés közbeszerzési jogsértés miatti érvénytelenségének megállapítása iránti egységes pert, –– a szerződés közbeszerzési jogsértés miatti érvénytelenségének megállapítása iránti polgári pert, illetve –– az egyéb polgári pereket.

178


Az egységes per alkalmával a kérelmező a Döntőbizottság határozatának felülvizsgálatát, valamint a határozat alapjául szolgáló szerződés − a 127. § (1) bekezdésében meghatározott okok miatti105 − érvénytelenségének kimondását és az érvénytelenség jogkövetkezményeinek alkalmazását kizárólag ugyanazon perben kérheti. A perben ugyanakkor egyéb polgári jogi igény nem érvényesíthető. A pert a Döntőbizottság, valamint a szerződő felek ellen kell megindítani, a keresetlevelet a határozat kézbesítésétől számított tizenöt napon belül kell benyújtani a Döntőbizottsághoz. A Közbeszerzési Döntőbizottság a keresetlevelet az ügy irataival, valamint a keresetlevélben foglaltakra vonatkozó nyilatkozatával együtt a keresetlevél beérkezését követő öt napon belül továbbítja a bírósághoz. A bíróság a Közbeszerzési Döntőbizottság határozatát megváltoztathatja, és alkalmazhatja a Kbt. 152. § (2) bekezdés f) pontja, valamint a (3) és (4) bekezdése szerinti jogkövetkezményeket. Ha a bíróság a Döntőbizottság határozatát hatályon kívül helyezi, a szerződés érvénytelenségének tárgyában a pert megszünteti. A bíróság a Közbeszerzési Döntőbizottság határozatát kizárólag abban az esetben helyezi hatályon kívül, ha a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárása során a jogorvoslati eljárás lényeges és az ügy érdemére kiható szabályainak megsértésére került sor. Ha a bíróság a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződés részleges érvénytelenségét, illetve az érvénytelenség hiányát kifejezetten a 127. § (2) bekezdése106 alapján állapítja meg, bírságot köteles kiszabni, amelynek összege – az eset összes körülményét figyelembe véve – legfeljebb a szerződés értékének tizenöt százaléka. Ha az érvénytelenség jogkövetkezményeinek megállapításakor a bíróság a szerződést a határozathozatalig terjedő időre hatályossá nyilvánítja, bírságot köteles kiszabni, amelynek összege – az eset összes körülményét figyelembe véve – legfeljebb a szerződés értékének tíz százaléka. A bíróság határozata ellen további fellebbezésnek ilyenkor sincs helye, kivéve a szerződés érvénytelensége tárgyában hozott határozatot, illetve ha a bíróság a Döntőbizottság határozatát megváltoztatja. A szerződés közbeszerzési jogsértés miatti érvénytelenségének megállapítása iránti polgári per esetében arról van szó, hogy amennyiben az ügy érdemében hozott határozatában a Döntőbizottság 105 127. § (1) Semmis az e törvény hatálya alá tartozó szerződés, ha a) azt a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésével kötötték meg; b) hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás eredményeként úgy kötötték meg, hogy nem álltak fenn a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás alkalmazhatóságának feltételei; c) a felek a szerződéskötési moratóriumra vonatkozó szabályok [79. § (5) bekezdés, 124. § (6)–(7) bekezdés] megsértésével kötöttek szerződést, és ezzel megfosztották az ajánlattevőt a szerződéskötést megelőző jogorvoslat lehetőségétől, egyben olyan módon sértették meg a közbeszerzésekre vonatkozó szabályokat, hogy az befolyásolta az ajánlattevő esélyét a közbeszerzési eljárás megnyerésére. 106 127. § (2) Az (1) bekezdéstől eltérően a szerződés nem semmis, ha a) az ajánlatkérő azért nem folytatott le hirdetmény közzétételével induló közbeszerzési eljárást, vagy kötött közbeszerzési eljárás mellőzésével megállapodást [9. § (1) bekezdés k) pontja], mert úgy ítélte meg, hogy a hirdetmény nélkül induló közbeszerzési eljárás alkalmazásával, vagy a közbeszerzési eljárás mellőzésével történő szerződéskötésre e törvény szerint lehetősége volt, valamint szerződéskötési szándékáról külön jogszabályban meghatározott minta szerinti hirdetményt tett közzé, továbbá a szerződést (megállapodást) nem kötötte meg a hirdetmény közzétételét követő naptól számított tizedik napon belül; b) kiemelkedően fontos közérdek fűződik a szerződés teljesítéséhez.

179


jogsértést állapít meg, pert indít a szerződés érvénytelenségének kimondása és az érvénytelenség jogkövetkezményeinek alkalmazása iránt. A perindítással egyidejűleg a Döntőbizottságnak ideiglenes intézkedésként kérnie kell a bíróságtól a szerződés további teljesítésének felfüggesztését. A Döntőbizottság a pert az érdemi határozatának meghozatalától számított harminc napon belül indítja meg. Amennyiben a bíróság megállapítja a szerződés Kbt. 127. § (1) bekezdés a)–c) pontja szerint meghatározott okok miatti érvénytelenségét, a szerződés megkötésének időpontjától kezdve érvénytelenné válik, és a szerződés megkötése előtt fennállott helyzetet kell visszaállítani. Ha a bíróság a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződés részleges érvénytelenségét, illetve az érvénytelenség hiányát kifejezetten a Kbt. 127. § (2) bekezdése alapján állapítja meg, bírságot köteles kiszabni, amelynek összege – az eset összes körülményét figyelembe véve – legfeljebb a szerződés értékének tizenöt százaléka. Ha az érvénytelenség jogkövetkezményeinek megállapításakor a bíróság a szerződést a határozathozatalig terjedő időre hatályossá nyilvánítja, bírságot köteles kiszabni, amelynek összege – az eset összes körülményét figyelembe véve – legfeljebb a szerződés értékének tíz százaléka. A közbeszerzésekkel kapcsolatos egyéb polgári perek kapcsán a Kbt. akként rendelkezik, hogy a közbeszerzésre, illetve a közbeszerzési eljárásra vonatkozó jogszabályok megsértésére alapított bármely polgári jogi igény érvényesíthetőségének feltétele, hogy a Döntőbizottság, illetve – a Döntőbizottság határozatának felülvizsgálata során – a bíróság a jogsértést jogerősen megállapítsa. Ha az ajánlattevő kártérítésként kizárólag az ajánlat elkészítésével és a közbeszerzési eljárásban való részvétellel kapcsolatban felmerült költségeinek megtérítését követeli az ajánlatkérőtől, e kártérítési igény érvényesítéséhez elegendő azt bizonyítania, hogy –– ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésre, illetve a közbeszerzési eljárásra vonatkozó jogszabályok valamely rendelkezését, és –– valódi esélye volt a szerződés elnyerésére, valamint –– a jogsértés kedvezőtlenül befolyásolta a szerződés elnyerésére vonatkozó esélyét.

4. Az Európai Bizottság eljárása Az EUMSz. 77. cikke alapján a Bizottság előmozdítja az Unió általános érdekeit, és ennek érdekében megteszi a megfelelő kezdeményezéseket. A Bizottság gondoskodik a Szerződések, valamint az intézmények által a Szerződések alapján elfogadott intézkedések alkalmazásáról. Az Európai Unió Bíróságának ellenőrzése mellett felügyeli az uniós jog alkalmazását. Végrehajtja a költségvetést, és irányítja a programokat. A Szerződésekben meghatározott feltételek szerint koordinatív, végrehajtó és igazgatási feladatokat lát el. Ha a Bizottság megítélése szerint egy tagállam a Szerződésekből eredő valamely kötelezettségét nem teljesítette, az ügyről indokolással ellátott véleményt ad, miután az érintett államnak lehetőséget biztosított észrevételei megtételére. Ha az érintett állam a Bizottság által meghatározott határidőn belül nem tesz eleget a véleményben foglaltaknak, a Bizottság az Európai Unió Bíróságához fordulhat. Ezt hívjuk kötelezettségszegési eljárásnak. A Bizottság indokolással ellátott véleményt ad, miután az érintett államoknak lehetőséget biztosított arra, hogy kontradiktórius eljárás keretében szóban és írásban nyilatkozzanak.

180


Ha az Európai Unió Bírósága megállapítja, hogy egy tagállam nem teljesítette a Szerződésekből eredő valamely kötelezettségét, az adott államnak meg kell tennie az Európai Unió Bíróságának ítéletében foglaltak teljesítéséhez szükséges intézkedéseket. Ha a Bizottság megítélése szerint az érintett tagállam nem teszi meg az Európai Unió Bíróságának ítéletében foglaltak teljesítéséhez szükséges intézkedéseket, a Bizottság – miután a tagállamnak lehetőséget biztosított észrevételei megtételére – az Európai Unió Bíróságához fordulhat. A Bizottság emellett maga is meghatározza az érintett tagállam által fizetendő átalányösszeg vagy kényszerítő bírság összegét, amelyet az adott körülmények között megfelelőnek ítél. Ha az Európai Unió Bírósága megállapítja, hogy az érintett tagállam nem tett eleget az ítéletében foglaltaknak, a tagállamot átalányösszeg vagy kényszerítő bírság fizetésére kötelezheti. Amennyiben az Európai Bizottság a Kbt. Második Része szerinti közbeszerzési eljárásban a közbeszerzésekre vonatkozó európai jogszabályok nyilvánvaló megsértését észleli, eljárást kezdeményezhet. Ilyenkor a Bizottság az észlelt jogsértésről értesíti az ajánlatkérőt is, és felhívja a jogsértésnek a szerződés megkötéséig történő orvoslására. Az ajánlatkérő a jelzett jogsértéssel kapcsolatos tájékoztatását a Hatóságnak köteles megküldeni oly módon, hogy a Közbeszerzési Hatóság a megkeresés kézhezvételétől számított huszonegy, a közszolgáltatói szerződéssel kapcsolatos közbeszerzési eljárás esetében harminc napon belül továbbítani tudja azt az Európai Bizottság részére. Az ajánlatkérő különösen arról köteles tájékoztatást adni, hogy a jogsértést orvosolták vagy sem, az érintett közbeszerzési eljárását felfüggesztette-e, illetve ha a Közbeszerzési Döntőbizottság jogorvoslati eljárásban ideiglenes intézkedésként a közbeszerzési eljárás felfüggesztését rendelte-e el. Emellett a tájékoztatást indokolással kell ellátni. Ha az állítólagos jogsértés orvoslására azért nem került sor, mert az folyamatban lévő jogorvoslati eljárás tárgyát képezi, a Közbeszerzési Hatóság haladéktalanul tájékoztatja az Európai Bizottságot a jogorvoslati eljárás során hozott határozatról.


Milyen jogorvoslati formákat ismer a közbeszerzési eljárásban? Ismertesse a Ket. és a Kbt. egymáshoz való viszonyát! Ki lehet ügyfél a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárása során? Ki kezdeményezheti hivatalból a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárását? Milyen döntést hozhat a bíróság a Közbeszerzési Döntőbizottság döntésének a felülvizsgálatára irányuló perben?

181


182

A közbeszerzések ellenőrzése

VII. fejezet A közbeszerzések ellenőrzése Boros Anita A közbeszerzések ellenőrzése a közbeszerzési jog igen fontos szegmense: a legtöbb közbeszerzés uniós vagy állami/önkormányzati forrásból valósul meg. A közbeszerzések jogszerű és átlátható lebonyolítása nagyon fontos a piac megfelelő működtetése szempontjából. Ennek okán az állam különböző ellenőrzési formákat intézményesít. Figyelemmel arra, hogy a közbeszerzések az Unió belső piacának működése szempontjából sem közömbösek, ezért az Unió is különböző ellenőrzési eljárásokat vezetett be. Könyvünk jelen fejezete górcső alá veszi azokat a legfontosabb ellenőrzés-típusokat, amelyek a közbeszerzési eljáráshoz kapcsolódnak. A közbeszerzések területén egy igen összetett, a tagállami és az uniós szervek által alkotott ellenőrzési szabály- és intézményrendszer került kialakításra. Az említett szervezetek által lefolytatott ellenőrzések különböző természetűek lehetnek, így például törvényességi, közpénz-felhasználási, támogatáspolitikai vagy akár közbeszerzési, de azon belül is lehet célszerűségi, indokoltsági. A közpénzek felhasználása a Kbt. olvasatában minden olyan ajánlatkérőre kiterjed, amely nem minősül a törvényt önként alkalmazó szervezetnek, tehát mind a klasszikus, mind a közszolgáltató, mind pedig a támogatásból megvalósuló közbeszerzések esetében. Ennek megfelelően az ellenőrzési funkciók elsősorban az államigazgatási szervek, másodsorban pedig a támogatásból megvalósuló közbeszerzések tekintetében érvényesülnek. Az önkormányzati szféra ellenőrzése elsődlegesen közpénz-felhasználási szempontú, az Állami Számvevőszék hatáskörébe tartozik, kifejezetten közbeszerzési természetű ellenőrzés a központi államigazgatási szervek és a támogatott szervezetek vonatkozásában jelenik meg a hazai közbeszerzési jogban. Ez alapján megkülönböztethetjük a közbeszerzések központi ellenőrzését, illetve a támogatásból megvalósuló közbeszerzések ellenőrzését. Emellett kifejezetten a közbeszerzési eljáráshoz kapcsolódó hirdetmények és tájékoztatók közzétételéhez kapcsolódóan beszélhetünk a Közbeszerzési Hatóság által lefolytatott hirdetményellenőrzésről is. Emellett léteznek olyan ellenőrzés-fajták is a hazai jogrendszerben, amelyek nem kifejezetten közbeszerzési szempontúak, ám azoknak lehet közbeszerzési szempontú hozadéka. Így például a pénzügyi ellenőrző szervek hivatalból kezdeményezhetik a Közbeszerzési Döntőbizottság hivatalbóli eljárását.

183


A fentieken túl vannak olyan ellenőrzési mechanizmusok, amelyeket a közbeszerzési eljárás során az ajánlatkérő köteles biztosítani, de vannak olyanok is, melyeket valamilyen külső, az ajánlatkérőn kívüli szerv vagy szervezet realizál. Ennek megfelelően az előbbit belső, míg az utóbbit külső ellenőrzésnek hívjuk.

1. A közbeszerzések belső ellenőrzése Ahogyan azt említettük, a közbeszerzések belső ellenőrzése alatt azt értjük, hogy bizonyos ellenőrzési funkciókat az ajánlatkérőnek magának kell ellátnia. A Kbt. 22. § (1) bekezdése szerint az ajánlatkérő köteles meghatározni közbeszerzési eljárásai előkészítésének, lefolytatásának, belső ellenőrzésének felelősségi rendjét, a nevében eljáró, illetve az eljárásba bevont személyek, valamint szervezetek felelősségi körét és a közbeszerzési eljárásai dokumentálási rendjét, összhangban a vonatkozó jogszabályokkal. Ennek körében különösen meg kell határoznia az eljárás során hozott döntésekért felelős személyt, személyeket vagy testületeket. Az ajánlatkérő a nevesített kötelezettségeknek elsődlegesen közbeszerzési szabályzat elfogadásával tud eleget tenni. Amennyiben az ajánlatkérő nem rendelkezik általános jellegű közbeszerzési szabályzattal, az ajánlatkérő akkor sem mentesül az említett szabályok rögzítésének kötelezettsége alól. A Kbt. ugyanis kimondja, hogy ilyenkor legkésőbb az adott közbeszerzési eljárás előkészítését megelőzően kell meghatároznia az említetteket. A költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló 370/2011. (XII. 31.) Korm.rendelet szerint a belső ellenőrzés független, tárgyilagos bizonyosságot adó és tanácsadó tevékenység, amelynek célja, hogy az ellenőrzött szervezet működését fejlessze és eredményességét növelje; az ellenőrzött szervezet céljai elérése érdekében rendszerszemléletű megközelítéssel és módszeresen értékeli, illetve fejleszti az ellenőrzött szervezet irányítási és belső kontrollrendszerének hatékonyságát. A belső ellenőrzés tevékenysége kiterjed az adott szervezet minden tevékenységére, különösen a költségvetési bevételek és kiadások tervezésének, felhasználásának és elszámolásának, valamint az eszközökkel és forrásokkal való gazdálkodásnak a vizsgálatára, így többek között az említett szegmensekhez kapcsolódó közbeszerzési kérdések vizsgálatára is. Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) szerint a központi kezelésű előirányzatokhoz, a fejezeti kezelésű előirányzatokhoz, az elkülönített állami pénzalapokhoz és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjaihoz kapcsolódó ellenőrzési, adatszolgáltatási és beszámolási feladatokat a fejezetet irányító szerv látja el. A helyi, adatszolgáltatási és beszámolási feladatok ellátásáról az önkormányzati hivatal, míg társulás esetében a társulási tanács munkaszervezeti feladatait ellátó költségvetési szerv gondoskodik. Ez azt jelenti, hogy a közpénzek hatékony és átlátható felhasználása elsősorban az ajánlatkérő felelőssége. Annak megfelelően, hogy milyen típusú közigazgatási szerv az adott ajánlatkérő, eltérő pénzügyi és néhol törvényességi ellenőrző szervek hivatottak az ajánlatkérő említett felelősségi körébe eső ügyek ellenőrzésére.

184


2. A közbeszerzések külső ellenőrzése Azt is említettük már, hogy a közbeszerzések külső ellenőrzése keretében az ajánlatkérőn kívüli szervezetek látnak el különböző ellenőrzési funkciókat. Elöljáróban annyit érdemes megjegyeznünk, hogy a közbeszerzési jogorvoslati eljárás nem azonos az ellenőrzéssel, ugyanis a jogorvoslati szervek, vagyis a Döntőbizottság és a bíróságok nem gyakorolnak ellenőrzési funkciókat, azok a közbeszerzési természetű jogszabálysértések megszüntet(tet)ésére és jogviták feloldására hivatottak. A közbeszerzési eljárások ellenőrzését tekintve alapvetően három ellenőrzés-típus emelendő ki: –– a közbeszerzések központi ellenőrzése, –– a támogatásból megvalósuló közbeszerzések ellenőrzése, valamint –– a hirdetményellenőrzés. A továbbiakban áttekintjük ezeknek az ellenőrzés-típusoknak a legfontosabb szabályait.

2.1. A közbeszerzések központi ellenőrzése A 2011. április 1-jén hatályba lépett és a hatálybalépést követően megkezdett közbeszerzési eljárásokra, szerződésekre, valamint szerződés-módosításokra alkalmazandó szabályokat megfogalmazó 46/2011. (III. 25.) Kormányrendelet tekinthető a központi államigazgatási szervek közbeszerzéseinek ellenőrzésére vonatkozó legfontosabb jogforrásnak. A központi államigazgatási szervek ellenőrzése nem előzmény nélküli: a jelentős értékű közbeszerzések megindításának egyes kérdéseiről szóló 1132/2009. (VIII. 7.) Kormányhatározat szintén a közbeszerzések ellenőrzését volt hivatott biztosítani. A kormányhatározat előírta, hogy a Kormány tagjai az általuk, illetve – a nemzetbiztonsági szolgálatok kivételével – a vezetésük, irányításuk vagy felügyeletük alá tartozó költségvetési szervek, továbbá a vagyonkezelésükbe tartozó gazdasági társaságok, illetve az azok többségi részesedésével működő gazdasági társaságok által kiírni tervezett, a központosított közbeszerzés körén kívül eső, nem uniós forrásból megvalósuló, a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény (Kbt.) 40. § (2) bekezdése szerint számítva ötvenmillió forintot meghaladó értékű közbeszerzések esetében gondoskodjanak arról, hogy a közbeszerzés időszerűségéről – az ajánlati felhívás vagy a részvételi felhívás közzététele, illetve az ajánlattételi felhívás megküldése előtt – előzetes egyeztetés lefolytatására kerüljön sor. Az egyeztetés során az akkori monitoring munkacsoport megtárgyalta a tervezett közbeszerzéseket, és állást foglalt az adott közbeszerzés időszerűségéről, vagy további adatokat kért a kezdeményező minisztertől. Az egyeztetés lefolytatása alól kivételesen a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium vagyonpolitikai államtitkára adhatott felmentést különösen sürgős esetben.107 A korábbi kormányhatározattal szemben a 2011 áprilisában hatályba lépett kormányrendelet szélesebb körű ellenőrzést intézményesít.

107 Boros Anita: A közbeszerzések központi ellenőrzésére és engedélyezésére vonatkozó szabályok változása. Közbeszerzési Szemle, 2011/4. 8.

185


A közbeszerzések központi ellenőrzéséről és engedélyezéséről szóló 46/2011. (III. 25.) Korm.rendelet hatálya kiterjed az alábbiakra: –– A Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szervek és intézményeik, továbbá azok a többségi állami tulajdonban lévő gazdálkodó szervezetek, amelyekben az állam nevében az állami vagyonról szóló törvény szerint a tulajdonosi (részvényesi, tagsági stb.) jogokat miniszteri rendelet vagy a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-vel kötött megbízási szerződés alapján központi költségvetési szerv vagy intézménye gyakorolja, valamint a Kormány közalapítványai, –– a Kbt., valamint a minősített adatot, az ország alapvető biztonsági, nemzetbiztonsági érdekeit érintő vagy a különleges biztonsági intézkedést igénylő beszerzések sajátos szabályairól szóló 218/2011. (X. 19.) Korm.rendelet szerinti –– beszerzéseik megvalósításakor a rendelet előírásai szerint kötelesek eljárni. A közalapítványok, a nem száz százalékban állami tulajdonban álló gazdálkodó szervezetek, valamint alapítványok a rendelet előírásait kizárólag az államháztartás alrendszereiből származó pénzeszközök felhasználásával történő beszerzéseikre, szerződéskötéseikre kötelesek alkalmazni. Nem terjed ki ugyanakkor a rendelet hatálya –– a védelem terén alapvető biztonsági érdeket érintő, kifejezetten katonai, rendvédelmi, rendészeti célokra szánt áruk beszerzésére, illetőleg szolgáltatások megrendelésére vonatkozó sajátos szabályokról szóló 228/2004. (VII. 30.) Korm.rendelet hatálya alá tartozó beszerzésekre, a Magyar Honvédség műveleti alkalmazásával közvetlenül összefüggő beszerzésekre, a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény hatálya alá tartozó szervezetek beszerzéseire, –– a Külügyminisztérium irányítása alá tartozó külképviseletek beszerzéseire, a Külügyminisztérium állami protokoll-feladatokkal összefüggő beszerzéseire, –– a Magyar Nemzeti Bank beszerzéseire, valamint –– az olyan beszerzésekre, amelyek megvalósítása részben vagy egészben nem hazai költségvetési forrásból történik. Az utóbb említett kivételnek az az oka, hogy az uniós forrásból megvalósuló közbeszerzések ellenőrzésének szabályait külön kormányrendelet szabályozza. A rendelet szerint a szóban forgó ellenőrzés alapvetően három kérdéskörre terjed ki, és magában foglalja a közbeszerzések indokoltságának vizsgálatát, és a közbeszerzési eljárások, valamint a rendelet hatálya alá tartozó szerződések ellenőrzését. A közbeszerzések ellenőrzése A rendelet hatálya alá tartozó szervezetek a közbeszerzéseik megkezdését megelőzően kötelesek kikérni a nemzeti fejlesztési miniszter hozzájárulását. A nettó huszonöt millió forintot elérő becsült értékű árubeszerzést vagy szolgáltatás megrendelést, továbbá a nettó százötvenmillió forintot elérő becsült értékű építési beruházást megvalósítani kívánó szervezet az általa szükségesnek tartott közbeszerzési eljárás lefolytatása érdekében a megindítást megelőzően legalább 15 munkanappal egy, a rendeletben meghatározottak szerint elkészített előterjesztést köteles készíteni, és köteles a Nemzeti fejlesztési Minisztériumnak (a továbbiakban: NFM) benyújtani.

186


Emellett a miniszter hozzájárulását kell kérni a nettó huszonötmillió forintot el nem érő becsült értékű árubeszerzés vagy szolgáltatás megrendelés, továbbá a nettó százötvenmillió forintot el nem érő becsült értékű építési beruházás tárgyú közbeszerzési eljárás lefolytatása érdekében, azonban a kérelem és mellékletei lényegesen egyszerűbbek, mint az előbbi esetben. Amennyiben az érintett szervezet beszerzésének tárgya a központosított közbeszerzések hatálya alá tartozó kiemelt termék, az érintett szervezet a keret-megállapodásos eljárás második részének lefolytatása során az alábbiak szerint köteles eljárni. A közvetlen megrendelések esetében az érintett szervezetnek a negyedévekre vonatkozó összesített igényeit kell benyújtani a rendelet mellékletében nevesítettek szerinti előterjesztésben –– az első negyedévre vonatkozó igényeket legkésőbb a megelőző év december 31-ig, –– a második negyedévre vonatkozó igényeket legkésőbb az adott év április 1-jéig, –– a harmadik negyedévre vonatkozó igényeket legkésőbb az adott év július 1-jéig, –– a negyedik negyedévre vonatkozó igényeket legkésőbb az adott év október 1-jéig. Versenyújranyitás és konzultáció esetében az érintett szervezet a keret-megállapodásos eljárás második részének megindítását megelőzően legalább 15 munkanappal a rendelet melléklete szerinti előterjesztést köteles az NFM-nek benyújtani. Az érintett szervezet a Kbt. 109. § (1) bekezdés a) pontja szerinti,108 egy ajánlattevővel kötött keret-megállapodásokból a nemzeti fejlesztési miniszter előzetes hozzájárulása nélkül közvetlen megrendelést kezdeményezhet. Az érintett szervezet a közbeszerzés fedezeteként általa meghatározott ellenértékről fedezetigazolást köteles csatolni az előterjesztéshez. Fedezetigazolás nélkül a közbeszerzési eljárás megindítása nem hagyható jóvá. Ha az iratok valamelyike a formai követelményeknek részben vagy egészben nem felel meg, vagy azok bármely tartalmi eleme hiányzik, az NFM az előterjesztést érdemi vizsgálat nélkül megtagadással visszaküldi az érintett szervezetnek. A nemzeti fejlesztési miniszter tizenöt munkanapon belül dönt az adott közbeszerzésről, vagy további adatokat kér a kezdeményező érintett szervezettől. Ha további adatok benyújtása válik szükségessé, a nemzeti fejlesztési miniszter azok beérkezését követő nyolc munkanapon belül adja ki állásfoglalását. A közbeszerzési előterjesztés vizsgálatát követően a nemzeti fejlesztési miniszter a következő döntéseket hozhatja: –– jóváhagyja az ajánlat(tétel)i, illetve részvételi felhívást és dokumentációt vagy annak az előterjesztésben meghatározott részét, vagy az összesített igényeket, és hozzájárul az eljárás megindításához, –– jóváhagyás hiányában meghatározza azokat a feltételeket, illetve megjelöli azokat a szükséges módosításokat, amelyek teljesítése esetén az eljárás megindításához hozzájárul, vagy –– az eljárás megindításához nem járul hozzá.

108 Az egy ajánlattevővel megkötött keret-megállapodás, amely az annak alapján adott közbeszerzés megvalósítására irányuló szerződés(ek) minden feltételét kötelező erővel tartalmazza.

187


A nemzeti fejlesztési miniszter hozzájárulása hiányában a közbeszerzési eljárás nem kezdhető meg, továbbá a központi beszerző szervezet a hozzájárulás hiányában nem teszi lehetővé a keret-megállapodásokból történő beszerzést és a közbeszerzési törvény 9. § (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben109 a nemzeti fejlesztési miniszter hozzájárulása hiányában nem kezdeményezhető az Országgyűlés illetékes bizottságának döntése. A nemzeti fejlesztési miniszter döntését követően a döntéssel kapcsolatban további egyeztetésre nincs lehetőség. Nagyon fontos új szabálya a rendeletnek, hogy amennyiben a nemzeti fejlesztési miniszter az előírt határidőn belül nem közli a döntését az érintett szervezettel, a közbeszerzési eljárás, illetve a keret-megállapodásból történő beszerzés jóváhagyás hiányában is megkezdhető. Az eljárás megindításának előzetes engedélyezése mellett a nemzeti fejlesztési miniszter jogosult bármely közbeszerzési eljárásba, az eljárás bármely szakaszában megfigyelőt delegálni. A megfigyelő az eljárásban a bíráló bizottsági üléseken való személyes részvétellel, illetve a közbeszerzési eljárás iratainak vizsgálatával jogosult részt venni. Az érintett szervezet az eljárás során keletkezett iratokat folyamatosan megküldi a delegált megfigyelőnek; a megfigyelőt valamennyi eljárási cselekményről megfelelő időben, írásban tájékoztatja. A bontást megelőzően a delegált megfigyelő megvizsgálja, hogy az eljárásban a jóváhagyott ajánlat(tétel)i vagy részvételi felhívás került-e közzétételre, illetve kiküldésre, és az ajánlattételi – kétszakaszos eljárás esetén a részvételi – határidő lejárta előtt legalább öt munkanappal jelentést tesz az NFM részére. A rendelet hatálya alá tartozó szervezetek kötelesek egyeztetést kezdeményezni az NFM-mel az általuk lefolytatott közbeszerzési eljárások ajánlati szakaszában az eljárás eredményéről szóló írásbeli összegezés ajánlattevők részére történő megküldését megelőzően legalább öt munkanappal. A közbeszerzési eljárás esetén az érintett szervezet köteles megküldeni az NFM részére a bírálóbizottság üléseiről készített jegyzőkönyvet, a nyertes ajánlato(ka)t, a hiánypótlásokat, a felvilágosítás- és indokoláskéréseket, az ezekre adott válaszokat, továbbá az összegezést és adott esetben a tárgyalási jegyzőkönyvet, az eljárás eredményéről szóló írásbeli összegezést, valamint az NFM által kért további iratokat. A nemzeti fejlesztési miniszter 3 munkanapon belül állást foglal az adott közbeszerzésről. Az összegezés az ajánlatok elbírálásáról az ajánlattevők részére az állásfoglalását követően küldhető meg. Amennyiben az érintett szervezetek megsértik a rendeletben foglaltakat, a nemzeti fejlesztési miniszter kezdeményezheti

109 Kbt. 9. § (1) bekezdése: „E törvényt nem kell alkalmazni: a) a törvény Ötödik Részének kivételével a minősített adatot, valamint az ország alapvető biztonsági, nemzetbiztonsági érdekeit érintő vagy a különleges biztonsági intézkedést igénylő beszerzésre (a továbbiakban: minősített beszerzési eljárás) – az uniós értékhatárt elérő értékű beszerzések esetén abban az esetben, ha az Országgyűlés illetékes bizottsága e törvény alkalmazását kizáró előzetes döntést hozott –, amely megrendelésre az e törvény felhatalmazása alapján megalkotott külön jogszabály szerint kell eljárni, vagy amely az e törvény felhatalmazása alapján megalkotott külön jogszabály alkalmazása alól is kivételt képez.”

188


–– a jogszabályellenesen indított közbeszerzési eljárás ajánlati/részvételi felhívásának visszavonását a közbeszerzési törvény rendelkezéseivel összhangban; –– a közbeszerzési törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén a Közbeszerzési Döntőbizottságnál jogorvoslati eljárás megindítását, mely esetben a szerződés csak a Közbeszerzési Döntőbizottság engedélyező végzése birtokában köthető meg; –– a szerződést aláíró, illetve a közbeszerzési eljárás megindítását jóváhagyó felelős személy fegyelmi és kártérítési felelősségre vonását a fegyelmi jogkör gyakorlójánál. A közbeszerzési eljárás alapján megkötött vagy megkötendő szerződések ellenőrzése A rendelet hatálya alá tartozó szervek vagy szervezetek, valamint az azok kezelésében lévő vagy általuk alapított alapítványok által megkötni vagy módosítani tervezett, nettó ötvenmillió forintot elérő értékű olyan szerződések esetében, amelyek megkötésére nem közbeszerzési eljárás keretében kerül(t) sor, a szerződés megkötését, illetve módosítását az erre vonatkozó és a rendelet melléklete szerinti előterjesztésnek az NFM felé való közvetlen megküldésével kell kezdeményezni, és köteles az NFM jóváhagyását kérni. Az érintett szervezet a szerződés, illetve a módosítás fedezeteként általa meghatározott ellenértékről fedezetigazolást köteles csatolni az előterjesztéshez. Fedezetigazolás nélkül a szerződés megkötése, illetve módosítása nem hagyható jóvá. Az NFM legfeljebb öt munkanapon belül elvégzi a dokumentumok vizsgálatát, és az általa tett észrevételeket, kiegészítéseket és módosítási javaslatokat haladéktalanul megküldi az érintett szervezetnek. Az érintett szervezet az NFM véleményének átvezetése után a szerződés, illetve a szerződésmódosítás tervezetét – egyet nem értése esetén az észrevételek figyelmen kívül hagyásának részletes írásbeli indokolásával együtt, amennyiben szükségesnek látja, további észrevételezést követően – a beérkezést követő két munkanapon belül véleményével együtt a nemzeti fejlesztésért felelős miniszter elé terjeszti döntéshozatalra. Az érintett szervezet a szerződést a nemzeti fejlesztési miniszter hozzájárulása hiányában nem kötheti meg, illetve a szerződést nem módosíthatja, azonban amennyiben a nemzeti fejlesztési miniszter határidőn belül nem közli döntését az érintett szervezettel, a szerződés megköthető vagy módosítható. A rendeletben foglalt szabályok megsértése esetén a nemzeti fejlesztési miniszter kezdeményezheti –– a közbeszerzési törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén a Közbeszerzési Döntőbizottságnál jogorvoslati eljárás megindítását; –– a szerződést aláíró, illetve jóváhagyó felelős személy fegyelmi és kártérítési felelősségre vonását a fegyelmi jogkör gyakorlójánál. A közbeszerzési szerződések teljesítése, módosítása A közbeszerzési szerződések tekintetében a rendelet a szerződés módosításának engedélyezésére, valamint a közbeszerzési eljárások utóellenőrzésére és az eljárások eredményeként megkötött szerződések teljesítése ellenőrzésére vonatkozóan állapít meg szabályokat. Ezeknek az ellenőrzési eljárásoknak a lefolytatására szintén az NFM jogosult. Ez az ellenőrzés kiterjed a szerződések módosításának, valamint a szerződés teljesítésébe más szervezet alvállalkozóként (közreműködőként) történő bevonása közbeszerzési törvényben meghatározott feltételei fennállásának vizsgálatára egyaránt. Az ellenőrzés egyebekben azokra a szerződésmódosításokra terjed ki, amelyek esetében a szerződésben foglalt ellenérték a módosítás eredményeként az eredeti értéket több mint három százalékkal meghaladná.

189


Az érintett szervezet az ilyen szerződésmódosítás megkötéséhez a módosítást tizenöt munkanappal megelőzően köteles az NFM jóváhagyását kérni. Az érintett szervezet a szerződést, a módosítás tervezetét, a módosítás indokolását, valamint az indokolást alátámasztó valamennyi dokumentumot köteles az NFM részére a módosítás jóváhagyására irányuló kérelemmel együtt megküldeni. Az érintett szervezetek kötelesek a megkötött szerződéseiket, valamint a szerződések teljesítésének elismeréséről szóló teljesítésigazolásokat, illetve az elismerés megtagadásáról szóló nyilatkozatokat az aláírást, illetve a nyilatkozatok kiállítását követő legfeljebb nyolc munkanapon belül az NFM felé megküldeni. Az NFM a központi beszerző szervezet portáljáról a keret-megállapodásokból történő beszerzéseket utólagos ellenőrzés keretében is ellenőrzi, különös tekintettel a benyújtott igények és a teljesített közvetlen megrendelések értékének összhangjára. Az NFM legfeljebb öt munkanapon belül elvégzi a dokumentumok vizsgálatát, és az általa tett észrevételeket, kiegészítéseket és módosítási javaslatokat haladéktalanul megküldi az érintett szervezetnek. Az érintett szervezet az NFM véleményének átvezetése után a szerződésmódosítás tervezetét az NFM részére három munkanapon belül megküldi, amely azokat a beérkezést követő két munkanapon belül véleményével együtt a nemzeti fejlesztésért felelős miniszter elé terjeszti döntéshozatalra. A nemzeti fejlesztési miniszter hozzájárulása hiányában a szerződés nem módosítható, a beszerzés a módosult feltételekkel új közbeszerzési eljárásban valósítható csak meg. A nemzeti fejlesztési miniszter által alkalmazható szankciók azonosak a 2.1.1. és a 2.1.2 pontban említettekkel.

2.2. 2.2. A támogatásból megvalósuló közbeszerzések ellenőrzése Az európai uniós támogatások közül az Európai Regionális Fejlesztési Alap, az Európai Szociális Alap és a Kohéziós Alap kapcsán ellenőrzést végző szervezeteket európai uniós szinten a 1083/2006/EK rendelet határozza meg. Az Európai Unió részéről jellemzően a Bizottság, az Európai Számvevőszék és az OLAF végez ellenőrzéseket. Az Európai Bizottság ellenőrizheti az európai uniós alapokból megvalósított közbeszerzési eljárásokat. Az Európai Bizottság a 1083/2006/EK tanácsi rendelet alapján mintavételes ellenőrzéseket folytat le, melyek legtöbbször kiterjednek a közbeszerzések ellenőrzésére is. Amennyiben a Bizottság szabálytalanságot vél felfedezni, a közbeszerzésre vonatkozó szabályok megsértése esetén alkalmazandó pénzügyi korrekciók meghatározására vonatkozó iránymutatásai alapján pénzügyi korrekciót állapíthat meg.110 Emellett az EUMSz. 287. cikke szerint az Európai Számvevőszék vizsgálhatja az Unió bevételeinek és kiadásainak szabályszerűségét, jogszerűségét, valamint a pénzgazdálkodás hatékonyságát és eredményességét, így tevékenysége során közbeszerzési eljárásokat szintén vizsgálhat.

110 Erdei Csaba: A támogatásból megvalósuló közbeszerzések. 2012. E-kommentár. CompLex Kiadó, Budapest. (a továbbiakban: Erdei Cs.: A támogatásból megvalósuló közbeszerzések)

190


A támogatásból megvalósuló közbeszerzések hazai ellenőrzésében alapvetően a Nemzeti Fejlesztési ügynökség és az annak tevékenységében részt vevő szervek működnek közre. A 2007–2013 programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló 4/2011. (I. 28.) Korm.rendelet önálló cím alatt rendelkezik a támogatásból megvalósuló közbeszerzések ellenőrzéséről. A rendelet szabályrendszere a teljes körű ellenőrzés elvére épül. Nagyon fontos szabály, hogy a támogatásból megvalósuló közbeszerzési eljárások esetén a közbeszerzési eljárás a Kbt. alapján kerül lefolytatásra, és függetlenül attól, hogy a közbeszerzési eljárás a támogatást nyújtó szerv által előzetesen megvizsgálásra kerül, a közbeszerzési eljárásért a Kbt. szerint az ajánlatkérő tartozik felelősséggel.111 Az ellenőrző hatáság ellenőrzései során vizsgálja a lefolytatott közbeszerzési eljárások szabályosságát, és amennyiben szabálytalanságot vél felfedezni, megfogalmazza a szabálytalansági gyanút és észrevételeit. A rendelet súlyos következményeket rendel alkalmazni abban az esetben, amennyiben –– a támogatást igénylő, illetve –– a kedvezményezett –– a közbeszerzési eljárások ellenőrzésére, minőségbiztosítására vonatkozó kötelezettségeit nem vagy nem megfelelően teljesíti, és a felelőssége szabálytalansági eljárás keretében megállapításra kerül. Ilyenkor ugyanis a támogatási szerződés szerinti támogatás egy része vagy egésze visszavonható, bizonyos esetben pedig az igényelthez képest csökkentett támogatás ítélhető meg. Szabálytalansági eljárás lefolytatásra a közreműködő szervezet, az irányító hatóság a jogosult, de szabálytalanságot megállapíthat az Európai Uniós Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság és az Európai Bizottság is. A Kbt. szerint a Közbeszerzési Döntőbizottság hivatalból való eljárásának kezdeményezésére a közbeszerzéshez támogatást nyújtó, illetve a támogatás felhasználásában jogszabály alapján közreműködő szervezetet, illetve a kormány által az európai uniós és egyéb nemzetközi támogatások ellenőrzésére kijelölt szerveket (Európai Uniós Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság) is megilleti az eljárás kezdeményezésének jog. A Kbt. 140. § (2) bekezdése szerint az említett szervezet a jogsértés tudomásra jutásától, közbeszerzési eljárás mellőzése esetén a szerződés megkötéséről vagy – ha ez nem állapítható meg – teljesítésének bármelyik fél általi megkezdéséről történt tudomásszerzéstől számított harminc napon belül, de legkésőbb a jogsértés megtörténtétől számított egy éven belül, illetve – a közbeszerzési eljárás mellőzése estén – három éven belül kezdeményezheti a Döntőbizottság eljárását. A rendelet a közbeszerzés becsült értékéhez igazítja az ellenőrzési mechanizmusokat, és két különböző ellenőrzés-típus szabályait fogalmazza meg az alábbiak szerint:

111 Homolya Róbert: A támogatásból megvalósuló közbeszerzések szabályainak változása. Közbeszerzési Szemle, 2011/2. 5.

191


1) az európai uniós értékhatárokat el nem érő, továbbá építési beruházás, építési koncesszió esetén a háromszázmillió forintot el nem érő értékű közbeszerzési eljárás során alkalmazandó, illetve 2) az európai uniós értékhatárokat elérő vagy meghaladó értékű közbeszerzési eljárás, továbbá építési beruházás, építési koncesszió esetén a háromszázmillió forintot elérő vagy meghaladó értékű közbeszerzési eljárás esetében alkalmazandó ellenőrzést. Az európai uniós értékhatárokat el nem érő, továbbá építési beruházás, építési koncesszió esetén a háromszázmillió forintot el nem érő értékű közbeszerzési eljárások ellenőrzése A rendelet a címben jelzett kisebb értékű beszerzések esetében úgynevezett utóellenőrzést intézményesít. Ennek megfelelően a támogatást igénylő, illetve a kedvezményezett –– a közbeszerzési eljárás eredményéről, eredménytelenségéről, –– az ajánlattevő kizárásáról, –– az ajánlattevő szerződés teljesítésére való alkalmatlanságának megállapításáról, –– az ajánlattevő ajánlatának egyéb okból történt érvénytelenné nyilvánításáról, valamint ezek részteles indokáról hozott döntéséről a döntés meghozatalát követő napon, de legkésőbb az ajánlatok elbírálásáról szóló írásbeli összegezés megküldésével egyidejűleg értesíti a közreműködő szervezetet.112 Emellett a támogatást igénylő, illetve a kedvezményezett az ajánlatok elbírálásáról szóló írásbeli összegezés megküldését követő 3 napon belül megküldi a közbeszerzési eljárás során keletkezett összes dokumentumot – jogorvoslati eljárás esetén a Közbeszerzési Döntőbizottság döntését tartalmazó dokumentumot is – a közreműködő szervezet részére. A közreműködő szervezet a részére megküldött dokumentumokat –– közbeszerzési-jogi, –– támogathatósági, –– elszámolhatósági, valamint –– műszaki szempontú utóellenőrzésnek veti alá. A közreműködő szervezet a dokumentumok beérkezését követő 7 napon belül folytatja le az ellenőrzést, és az ellenőrzés eredményéről a támogatást igénylőt, illetve a kedvezményezettet is értesíti. Az eljárás alapján kötött szerződéshez kapcsolódóan a hivatkozott rendelet akként rendelkezik, hogy a támogatást igénylő, illetve a kedvezményezett a szerződés-módosítást, valamint a szerződés-módosítást alátámasztó valamennyi dokumentumot a szerződés-módosítást követő 7 napon belül utóellenőrzés céljából megküldi a közreműködő szervezet részére. A közreműködő szervezet a dokumentumok beérkezését követő tizenöt napon belül elvégzi a közbeszerzési-jogi és elszámolhatósági szempontú ellenőrzést.

112 Közreműködő szervezet: az 1083/2006/EK tanácsi rendelet 2. cikk 6. pontja szerinti szervezet. Az EK rendelet szerint közreműködő szervezet: bármely közjogi vagy magánjogi intézmény, amely egy irányító vagy az igazoló hatóság illetékessége alatt jár el, vagy ilyen hatóság nevében hajt végre feladatokat a műveleteket végrehajtó kedvezményezettek vonatkozásában.

192


Amennyiben az utóellenőrzést lefolytató közreműködő szervezet valamilyen jogszabálysértést vagy szabálytalanságot tapasztal, az ellenőrzés eredményétől függően szabálytalansági eljárást folytat le, illetve jogorvoslati eljárást kezdeményezhet. Az európai uniós értékhatárokat elérő vagy meghaladó értékű közbeszerzési eljárás, továbbá építési beruházás, építési koncesszió esetén a háromszázmillió forintot elérő vagy meghaladó értékű közbeszerzési eljárás esetében alkalmazandó ellenőrzés A rendelet a magasabb értékű közbeszerzési eljárások esetében szigorúbb ellenőrzési szabályokat vezet be, és nem is csak utóellenőrzést, hanem folyamatba épített ellenőrzést intézményesít. Ez azt jelenti, hogy az ellenőrzés voltaképpen a közbeszerzési eljárás valamennyi szakaszára kiterjed. Az eljárás megindítását ebben az esetben csak a rendeletben meghatározott feltételek fennállta esetén eszközölheti a támogatást igénylő, illetve a kedvezményezett, akként, hogy a közbeszerzési eljárás megindítását megelőzően legalább 40 nappal a közbeszerzési dokumentumokat támogathatósági, elszámolhatósági, valamint műszaki szempontú minőségellenőrzés céljából a közreműködő szervezetnél benyújtja. A közreműködő szervezet a közbeszerzési dokumentumok beérkezésétől számított hét napon belül megküldi a támogathatósági, elszámolhatósági, valamint műszaki szempontú észrevételeit a támogatást igénylő, illetve a kedvezményezett részére. A támogatást igénylő, illetve a kedvezményezett a közreműködő szervezet észrevételei alapján módosíthatja a közbeszerzési dokumentumokat. Az így módosított dokumentumokat a közreműködő szervezet megvizsgálja, és arról megküldi a támogatást igénylőnek, illetve a kedvezményezettnek a támogathatósági, elszámolhatósági, valamint műszaki szempontú ellenőrzésről szóló nyilatkozatát, és erről tájékoztatja a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséget is (a továbbiakban: NFÜ). Ezt követően a támogatást igénylő, illetve a kedvezményezett kezdeményezi az NFÜ által működtetett EMIR-en113 keresztül a közbeszerzési dokumentumok NFÜ általi ellenőrzését. A támogatást igénylő, illetve a kedvezményezett az EMIR-ben nem rögzített közbeszerzési dokumentumokat haladéktalanul továbbítja az NFÜ részére. Az NFÜ ilyenkor a közbeszerzési dokumentumok beérkezésétől számított hét napon belül elvégzi a közbeszerzési dokumentumok közbeszerzési-jogi minőségellenőrzését, és az erről készített minőségellenőrzési jelentését megküldi a támogatást igénylő, illetve a kedvezményezett részére. A támogatást igénylő, illetve a kedvezményezett a minőségellenőrzési jelentés alapján módosíthatja a közbeszerzési dokumentumokat, amelyről az NFÜ minőségellenőrzési tanúsítványt állít ki, és erről tájékoztatja a támogatást igénylőt, illetve a kedvezményezettet, valamint a közreműködő szervezetet. A támogatást igénylő, illetve a kedvezményezett a közbeszerzési dokumentumokat a közbeszerzési minőségellenőrzési tanúsítvány figyelembevételével véglegesíti. A támogatást igénylő, illetve a kedvezményezett a közbeszerzési eljárást abban az esetben indíthatja meg, ha az NFÜ a közbeszerzési dokumentumokat ellenőrizte, és erről minőségellenőrzési tanúsítványt, továbbá a közreműködő szervezet támogató nyilatkozatot állított ki. A támogatást igénylő, illetve a kedvezményezett az eljárás megindításával egyidejűleg az eljárást megindító végleges dokumentumot a közreműködő szervezet, valamint az NFÜ részére megküldi. A közreműködő szervezet, illetve az NFÜ egyet nem értése esetén dönt a szabálytalansági eljárás lefolytatásáról, illetve a Kbt. szerinti jogorvoslati eljárás kezdeményezéséről. 113 Egységes monitoring információs rendszer.

193


Mielőtt a támogatást igénylő, illetve a kedvezményezett a Kbt. szerinti bontási eljárást megkezdené, azt megelőzően legalább 10 nappal tájékoztatja az NFÜ-t. Az NFÜ ezt követően a közbeszerzési eljárásba megfigyelőt jelöl, aki jogosult részt venni a bíráló bizottsági üléseken, illetve megtekintheti a közbeszerzési eljárás iratait. Emellett a támogatást igénylő, illetve a kedvezményezett a megfigyelőt a közbeszerzési eljárás lefolytatása során köteles valamennyi eljárási cselekményről megfelelő időben írásban tájékoztatni, illetve az eljárás során keletkezett dokumentumokat, különösen a felvett jegyzőkönyveket, az egyes eljárási cselekményekhez kapcsolódó dokumentumokat, jogorvoslat esetén az azzal összefüggésben keletkezett dokumentumokat, valamint az ajánlatkérői döntéseket, döntési javaslatokat tartalmazó dokumentumokat a megfigyelő részére megküldi. Az NFÜ a bírálati összegezés megküldését megelőzően, több szakaszból álló eljárás esetén valamennyi eljárási szakasz vonatkozásában közbeszerzési szabályossági tanúsítványt állít ki, amelyet megküld a támogatást igénylő, illetve a kedvezményezett, valamint a közreműködő szervezet részére. A támogatást igénylő, illetve a kedvezményezett a közbeszerzési eljárást lezáró döntését akkor hozhatja meg, ha az NFÜ az eljárás lefolytatását ellenőrizte, és erről közbeszerzési szabályossági tanúsítványt állított ki. A közbeszerzési eljárást lezáró döntést meghozó személy vagy testület a Kbt. szerinti írásbeli szakvélemény és döntési javaslat, valamint a közbeszerzési szabályossági tanúsítványban foglaltak figyelembevételével hozza meg az eljárást lezáró döntését. Ezt követően a támogatást igénylő, illetve a kedvezményezett a bírálati összegezést – annak megküldésével egyidejűleg –, valamint eltérő vélemény esetén − a közbeszerzési szabályossági tanúsítványban foglaltakkal kapcsolatos álláspontját az NFÜ részére megküldi. Az NFÜ egyet nem értése esetén dönt a szabálytalansági eljárás lefolytatásáról, illetve jogorvoslati eljárás kezdeményezéséről. A támogatást igénylő, illetve a kedvezményezett részére támogatás csak az NFÜ támogató tartalmú minőségellenőrzési tanúsítványának, támogató tartalmú szabályossági tanúsítványának, valamint a közreműködő szervezet támogató nyilatkozatának a megléte esetén folyósítható. A szerződés módosítása kapcsán a támogatást igénylő, illetve a kedvezményezett az uniós értékhatárokat elérő vagy meghaladó értékű közbeszerzési eljárás, továbbá építési beruházás, építési konces�szió esetén a háromszázmillió forintot elérő vagy meghaladó értékű közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződés módosításával kapcsolatban – a módosítást 30 nappal megelőzően − az NFÜ írásbeli véleményét kéri. A támogatást igénylő, illetve a kedvezményezett a szerződést, a módosítás tervezetét, a módosítás indokolását, az indokolást alátámasztó valamennyi dokumentumot, a közreműködő szervezetnek a módosítással kapcsolatos előzetes jogi álláspontját, valamint a módosítás műszaki–szakmai szempontú indokoltságára vonatkozó nyilatkozatát tartalmazó dokumentumot az NFÜ részére egyidejűleg megküldi. Az NFÜ a szerződés módosításával összefüggésben további dokumentumok benyújtását is kérheti. Az NFÜ a szerződés módosítását közbeszerzési-jogi szempontból véleményezi. Az NFÜ a szerződés módosításával kapcsolatos véleményét a szerződés módosításával kapcsolatban benyújtott kérelem beérkezésétől számított 15 napon belül megküldi a támogatást igénylő, illetve a kedvezményezett részére. A támogatást igénylő, illetve a kedvezményezett a vélemény alapján módosított dokumentumokat a vélemény kézhezvételét követő hét napon belül megküldi az NFÜ részére. Az NFÜ ezt követően további tájékoztatást eszközölhet a támogatást igénylő, illetve a kedvezményezett felé, amely alapján a támogatást igénylő, illetve a kedvezményezett a módosított szerződést megküldi az NFÜ részére. Az NFÜ egyet nem értése esetén dönt a szabálytalansági eljárás lefolytatásáról, illetve jogorvoslati eljárás kezdeményezéséről.

194


A támogatást igénylő, illetve a kedvezményezett részére támogatás csak az NFÜ szerződés-módosításra vonatkozó támogató tartalmú véleménye megléte esetén folyósítható. Az Európai Bizottság iránymutatása az alkalmazandó pénzügyi korrekciók tekintetében közbeszerzési szabálysértés esetén Ahogyan arról már szó volt, a Bizottság ellenőrzi az uniós jog megfelelő végrehajtását. Az Európai Unió különböző alapokból juttat támogatási forrásokat a tagállamok számára, melyek felhasználása is részben az unió által meghatározottak alapján történhet. A támogatások folyósításának egyik alapfeltétele a közbeszerzési szabályok betartása. A közbeszerzési szabályok megsértése a támogatási összeg részben vagy egészben történő elvonását jelentheti.114 Az Európai Bizottság által meghatározott iránymutatás (úgynevezett COCOF-iránymutatás) a közbeszerzésre vonatkozó szabályok megsértése esetén alkalmazandó pénzügyi korrekciók alkalmazandó szabályait fogalmazza meg. Az iránymutatás a Strukturális Alapok és a Kohéziós Alap által társfinanszírozott kiadások tekintetében fogalmaz meg kötelezően betartandó szabályokat.115 A javaslatok egyes egyértelmű jogszabálysértések esetére születtek. A gyakorlatban sok esetben különböző körülmények enyhíthetik vagy súlyosbíthatják egy adott jogsértés megítélését.116 A Bizottság felhívja ugyanakkor a figyelmet arra is, hogy nem minden esetben lehetséges az egyes műveletekre egyedi módon számszerűsíteni a pénzügyi korrekció mértékét. Az alábbiakban összefoglaljuk az iránymutatás legfontosabb rendelkezéseit. Az iránymutatás azonban csak a legfontosabb korrekciós mértéket határozza meg, a közreműködő szervezet, illetve az irányító hatóság az elvonás mértékét az eset valamennyi körülményének figyelembevételével határozza meg.117 Jogsértések és következményeik a Kbt. alapján Az alapelvek sérelme – Esélyegyenlőség/egyenlő elbánás/verseny tisztasága

Korrekciós mérték A kifogásolt szerződés 25%-a.

Az eljárás során nem tartották be az esélyegyenlőség/egyenlő elbánás vagy verseny tisztasága alapelveket, a jogsértés azonban önmagában nem volt hatással az eljárás eredményére, de annak veszélye fennállt. (A nyilvánosság mint alapelv sérelmét az Európai Bizottság iránymutatása kezeli.) Az eljárás előkészítése során történt jogszabálysértések: - Az eljárásfajta megválasztása. (Alapeset a nyilvánosság nem megfelelő szintjének biztosítása. Tipikus jogsértés a hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás indokolatlan alkalmazása. Az Európai Bizottság iránymutatása 1.1. pont 100% korrekciót javasol.) - Az összeférhetetlenségi szabályok megsértése. (Az ajánlatkérő olyan személyt von be a közbeszerzési eljárás előkészítésébe, aki később ajánlatot tesz.)

114 115 116 117

A kifogásolt szerződés értékének 2%-a. (Ha az érintett szervezet nyertes lesz, vagy az összeférhetetlenség más módon befolyásolja a nyertes személyét, akár 100%. (Amennyiben az érintett szervezetet az ajánlatkérő kizárja az értékelés folyamatában, 0%.)

Erdei Cs.: A támogatásból megvalósuló közbeszerzések, i. m. COCOF 07/0037/02-HU. Homolya R.: A támogatásból megvalósuló közbeszerzések. In: Boros A. – Tátrai T.: Közbeszerzés kommentár, 512–522. Erdei Cs.: A támogatásból megvalósuló közbeszerzések, i. m.

195


Jogsértések és következményeik a Kbt. alapján

Korrekciós mérték

A támogatást nyújtó szervezetrendszer nem megfelelő bevonása a 4/2011. (I. 28.) Korm.rendelet vagy az érvényes és hatályos támogatási szerződés alapján, ezáltal megfosztva őt az ellenőrzés és a határidőben történő jogorvoslat lehetőségétől.

A kifogásolt szerződés értékének 50%-a. (Amennyiben jogsértés nem történt az eljárásban, 0%-ra csökkenthető.)

Az eljárást megindító hirdetményekkel és dokumentációval kapcsolatos jogszabálysértések A szerződéses feltételek nem megfelelő mértékű meghatározása az ajánlati/részvételi felhívásban, melynek következtében nem állapítható meg egyértelműen a piaci szereplők számára, hogy érdemes-e közbeszerzési eljáráson indulni.

A kifogásolt szerződés értékének 5%-a.

Az alkalmassági követelmények nem megfelelő, nem a közbeszerzés tárgyára korlátozva, illetve nem a szerződés teljesítéséhez ténylegesen szükséges mértékéig történő meghatározása vagy jogszabályban előírt, kötelezően alkalmazandó alkalmassági kritériumok elhagyása (építési beruházás esetén).


Az ajánlattételi határidő versenykorlátozó/esélyegyenlőséget sértő módon történő meghatározása, különös tekintettel a külföldi székhelyű ajánlattevők esélyegyenlőségének biztosítására (az okiratok, igazolások beszerzésére vonatkozóan, illetve az ajánlat műszaki, pénzügyi tartalmának nem megfelelő határidő biztosítása).


A hiánypótlás lehetőségének jogellenes korlátozása.

A kifogásolt szerződés értékének 10%-a; ha az az eljárás nyertesének személyére hatással volt, növelhető.

Az alkalmasság körében előírható feltételek bírálati szempontként történő meghatározása.


Szubjektív szempontok előírása bírálati szempontként vagy jogellenes bírálati szempontok alkalmazása.


A közbeszerzési eljárás során történő jogszabálysértések Kiegészítő tájékoztatás nyújtás keretében a felhívás vagy a dokumentáció módosítása.

A kifogásolt szerződés értékének 5%- a.

A hiánypótlás körében nem pótolható, az ajánlat módosítását eredményező hiánypótlás lehetőségének biztosítása.


Jogsértő módon benyújtott hiánypótlás elfogadása.


A szükséges és indokolt hiánypótlás elrendelésének mellőzése.


Az eljárás irataiba történő betekintés, információ nyújtás megtagadása, korlátozása, nem megfelelő volta az ajánlattevők részére.

A kifogásolt szerződés értékének 5%-a. (Amennyiben egyéb jogsértés nem történt az eljárásban, 0%-ra csökkenthető.)

Az ellenőrzésre jogosult szervezet (4/2011. (I. 28.) Korm.rendelet által előírt ellenőrzések, részvételek is!) előírt ellenőrzési kötelezettségének teljesítéséhez szükséges információ nyújtásának, részvételi lehetőség biztosításának elmulasztása.


A kizáró okok hatálya alá eső ajánlattevő/részvételre jelentkező kizárásának mellőzése, ajánlatának érvényessé nyilvánítása.

A kifogásolt szerződés értékének 5%-a, nyertessé nyilvánítása esetén 100%.

Kizáró okokra hivatkozással egyébként nem kizárandó ajánlattevő ajánlatának érvénytelenné nyilvánítása.

A kifogásolt szerződés értékének 5%-a; ha érvényes ajánlat esetén nyertes lett volna, 100%.

A szerződés teljesítésére alkalmatlan ajánlattevő alkalmassá és ajánlatának érvényessé nyilvánítása.

A kifogásolt szerződés értékének 5%-a, nyertessé nyilvánítása esetén 100%.

196

(Közbeszerzési jogsértés 0%-ra csökkenthető.)

hiányában


Jogsértések és következményeik a Kbt. alapján

Korrekciós mérték

A szerződés teljesítésére alkalmas ajánlattevő alkalmatlanná, ajánlatának érvénytelenné nyilvánítása.


Indokolatlan formai okok miatt a szerződés teljesítésére alkalmas, egyébként érvényes ajánlatot benyújtó ajánlattevő kizárása, ajánlatának érvénytelenné nyilvánítása.

A kifogásolt szerződés értékének 5%-a; ha érvényes ajánlat esetén nyertes lett volna, 25 vagy 50% az előírt formai követelmény szükséges vagy túlzó volta alapján.

Egyéb okból érvénytelen ajánlat érvényessé nyilvánítása.

A kifogásolt szerződés értékének 5%-a; nyertessé nyilvánítása esetén 100%.

Egyéb okból érvényes ajánlat érvénytelenné nyilvánítása.


A közbeszerzési eljárás eredményeként az ajánlati felhívás/dokumentáció és a nyertes ajánlat végleges tartalmától eltérő feltételeket tartalmazó szerződés megkötése úgy, hogy az eltérés a szerződés tárgyát, ellenértékét érinti.

Az eltérést tartalmazó rész 100%-a.

A közbeszerzési eljárás eredményeként az ajánlati felhívás/dokumentáció és a nyertes ajánlat végleges tartalmától eltérő feltételeket tartalmazó szerződés megkötése úgy, hogy az eltérés a szerződés teljesítésének valamely lényeges feltételét érinti (például teljesítési határidő, szerződést biztosító mellékkötelezettségek).


A Kbt. szerinti szerződéskötési moratórium megsértése.


A szerződés megkötését követő jogsértések A szerződés valamely lényeges feltételének jogellenes módosítása.

A módosítással érintett rész értékének 25%-a.

A szerződést nem a nyertes ajánlattevő teljesíti.

A kifogásolt szerződés értékének 100%-a

A szerződés teljesítésében nem a nyertes ajánlatban megjelölt, a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozók vesznek részt (ezáltal olyan piaci szereplők részvétele a teljesítésben, akik nem kerültek minősítésre a közbeszerzési eljárásban, nem került megállapításra a szerződés teljesítésre történő alkalmasságuk).


A szerződés teljesítése nem az abban foglalt feltételek szerint történik, de a felek ennek ellenére nem módosítják a szerződést.

A módosítással érintett rész értékének 25%-a.

Az ajánlatkérő nem tesz eleget dokumentációs kötelezettségének, ezáltal a közbeszerzési eljárás ellenőrzése nem lehetséges.

A kifogásolt szerződés értékének 5%-a. (Amennyiben egyéb jogsértés nem történt az eljárásban, 0%-ra csökkenthető.)

Forrás: http://ec.europa.eu118

A korrekciók alkalmazásakor – akár nevesített, akár nem nevesített tényállásról van szó – figyelemmel kell/lehet lenni többek között az alábbiakra: –– amennyiben a jogsértés az eljárásra semmilyen szempontból nincs hatással, és az érdeksérelmek veszélye sem áll fenn (technikai jellegű jogszabálysértés), nem javasolt korrekció alkalmazása; –– a jogsértés az érdeksérelem veszélyét jelenti, azaz esetleg sérülhettek az alapelvei rendelkezések; –– a jogsértés hiányában más lett volna a közbeszerzési eljárás eredménye;

118 http://ec.europa.eu/regional_policy/sources/docoffic/official/guidelines/financial_correction/correction_2007_hu.pdf (2013.06.15.).

197


–– a korrekciószámítás alapja az eljárás eredményére hatással lévő jogsértés esetén (például legkedvezőbb ajánlat jogellenes érvénytelenné nyilvánítása esetén) a jogsértéssel/szabálytalansággal érintett szerződés ellenértéke. E szempontok figyelembevételével esetlegesen az alábbi korrekciós mértékeket lehet – természetesen az egyedi esetek körülményeinek mérlegelésével – kiinduló pontnak tekinteni: Kbt. vagy annak valamely végrehajtási rendeletében meghatározott eljárási szabály megsértése

Támogatásokkal összefüggő közbeszerzési szabályok megsértése

Alapelvek megsértése

Eljárási szabály megsértése alapelvi sérelemmel

Jogsértés hatással volt az eljárás eredményére

0–5%

0–5%

25% (esetlegesen csökkenthető 10%-ra)

25% (esetlegesen csökkenthető 10%-ra)

50–100%

A szabálytalansági vizsgálatot lefolytató és döntéshozó szerv szabálytalanság megállapítása esetén korrekciós intézkedést köteles alkalmazni. A korrekciós mértékek a beszerzés összegéhez, illetve annak támogatástartalmához igazodnak. A pénzügyi korrekciónak azonban tükröznie kell a jogsértés egyéb körülményeit is, ezért az adott beszerzés korrekcióján túlmenően indokolt lehet további támogatás elvonása. A közbeszerzési típusú szabálytalanság, illetve az ahhoz kapcsolódó, a projektgazda által elkövetett, például adminisztratív kötelezettség megszegéséből fakadó szabálytalanság esetén a korrekciós intézkedések az alábbiak szerint következnek: –– projektmenedzsment költség elvétele, csökkentése, –– közbeszerzési szakértő költségének elvétele, csökkentése, –– közbeszerzés sorról további (nem a közbeszerzési szakértővel összefüggő költség tekintetében) támogatási összeg elvétele, csökkentése, –– a támogatás összegének az Európai Bizottság iránymutatása vagy a jelen iránymutatás alapján történő csökkentése a kifogásolt szerződés értékének függvényében, –– a teljes támogatás megvonása.119

2.3. A hirdetményellenőrzés Ahogyan arról a korábbiakban már szóltunk, az ajánlatkérőt tájékoztatási kötelezettség terheli bizonyos közbeszerzési eljárási cselekmények vonatkozásában. A Kbt. 30. § (1) bekezdése szerint az ajánlatkérő hirdetmény útján köteles közzétenni: –– a nyílt eljárást megindító ajánlati felhívást;

119 Erdei Cs.: A támogatásból megvalósuló közbeszerzések, i. m.

198


–– a meghívásos, a hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárást és a versenypárbeszédet megindító részvételi felhívást, kivéve a külön jogszabályban foglaltak szerint időszakos előzetes tájékoztatót tartalmazó hirdetménnyel meghirdetett és az előminősítési hirdetménnyel meghirdetett meghívásos és tárgyalásos eljárást megindító közvetlen részvételi felhívást; –– a 123. §-ban szabályozott eljárást megindító felhívást; –– az időszakos előzetes tájékoztatót tartalmazó hirdetménnyel meghirdetett és az előminősítési hirdetménnyel meghirdetett meghívásos és tárgyalásos eljárást meghirdető időszakos előzetes tájékoztatót és előminősítési hirdetményt; –– az eljárás eredményéről szóló tájékoztatót; –– a tervpályázati eljárás tervpályázati kiírását; –– a tervpályázati eljárás eredményéről szóló tájékoztatót; –– a szerződés módosításáról szóló tájékoztatót. A hivatkozott szakasz (5) bekezdése szerint az ajánlatkérőnek a hirdetményeket külön jogszabályban meghatározott elektronikus úton és módon kell megküldenie a Közbeszerzési Hatóságnak. Az ajánlatkérő az e törvény szerinti hirdetményeket a külön jogszabályban meghatározott minta szerint köteles közzétenni. Az alkalmazandó hirdetménymintákra, kötelező tartalmi elemeikre és a hirdetmények megküldésére, ellenőrzésére és az ellenőrzés díjára, feladására, valamint közzétételének rendjére vonatkozó részletes szabályokat külön jogszabály tartalmazza. A közbeszerzési és tervpályázati hirdetmények feladásának, ellenőrzésének és közzétételének szabályairól, a hirdetmények mintáiról és egyes tartalmi elemeiről, valamint az éves statisztikai összegezésről szóló 92/2011. (XII. 30.) NFM rendelet szerint az Európai Unió Hivatalos Lapjában és a hirdetmények elektronikus napilapjában (TED-adatbank) kell közzé tenni az uniós értékhatárt meghaladó eljárások hirdetményekeit, míg a Közbeszerzési Értesítőben (a továbbiakban: Értesítő) kell közzétenni a nemzeti rezsimbe tartozó hirdetményeket. A Hatóság ellenőrzi a hirdetményeket, amennyiben az ellenőrzés kötelező, vagy az ajánlatkérő azt kéri. Kötelező –– a közbeszerzési eljárást meghirdető felhívást tartalmazó hirdetmény ellenőrzése, kivéve, ha az ajánlatkérő az eljárást megindító, illetve meghirdető hirdetmény közzététele iránti kérelméhez csatolja a 2007–2013 programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló kormányrendelet alapján a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség által kiállított közbeszerzési minőségellenőrzési tanúsítványt, –– az eljárást megindító, illetve meghirdető hirdetmény módosítását vagy az ajánlattételi határidő meghosszabbítását tartalmazó hirdetmény ellenőrzése, azonban amennyiben a hirdetmény kizárólag az eljárást megindító vagy meghirdető hirdetmény visszavonására irányul, annak ellenőrzése nem kötelező, –– az eljárás eredményéről szóló tájékoztatót tartalmazó hirdetmények ellenőrzése. A fenti felsorolásban nem szereplő hirdetmények ellenőrzése nem kötelező, azonban a kérelmező kérheti a hirdetmények ellenőrzését.

199


A Kbt. szerinti – az ajánlatkérő által – a TED-adatbankban vagy az Értesítőben közzéteendő vagy közzétehető hirdetmények TED-adatbankban történő közzétételre való feladását, illetve az Értesítőben történő közzétételét a hirdetményellenőrzésért felelős szervezeti egységhez benyújtott kérelemmel kell kezdeményezni. A hirdetmény közzétételre való feladására vagy közzétételére irányuló kérelmet az ajánlatkérő vagy képviselője nyújthatja be a hirdetményellenőrzésért felelős szervezeti egységhez. Ha a kérelmet az ajánlatkérő nevében más személy vagy szervezet nyújtja be, úgy kell tekinteni, hogy ő az ajánlatkérő által meghatalmazott, és az ajánlatkérőnek küldendő iratokat a hirdetményellenőrzésért felelős szervezeti egység e személynek vagy szervezetnek küldi meg. A kérelem kizárólag külön jogszabályban meghatározott elektronikus úton nyújtható be. A kérelemhez mellékelni kell –– a hirdetmény egy példányát, valamint –– a rendelet 9. § (1) bekezdés szerinti esetben120 a minőségellenőrzési tanúsítványt. A kérelemnek tartalmaznia kell: –– a Hatóság által vezetett ajánlatkérők nyilvántartásában az ajánlatkérőt megjelölő azonosító számot; –– hogy az ajánlatkérő a Kbt. mely rendelkezése alapján tartozik annak a hatálya alá, ideértve az önkéntes vagy szerződésben vállalt kötelezettség vagy külön jogszabály kötelezése alapján történő alkalmazás esetét is; –– az ajánlatkérő a Kbt. mely része, illetve fejezete szerinti eljárást alkalmazza; –– az adott közbeszerzés vagy beszerzés forintban kifejezett becsült értékét, szükség szerint utalva a Kbt. 18. §-ára; –– annak megjelölését, hogy a kérelem az Értesítőben vagy a TED-adatbankban történő közzétételt kezdeményezi; –– ha a kérelmező olyan hirdetmény közzétételét kéri az Értesítőben vagy a TED-adatbankban, amelynek közzététele a Kbt. szerint nem kötelező, ezt a körülményt is; –– a kérelem és a hirdetmény megküldésének napját; –– ha a hirdetmény ellenőrzése nem kötelező, akkor annak közlését, hogy a kérelmező kéri-e a hirdetmény ellenőrzését; –– ha a hirdetmény ellenőrzése kötelező, vagy azt a kérelmező kéri, és az ellenőrzési díjjal kapcsolatban kedvezményre vagy mentességre jogosult, ennek közlését. A kérelem és a hirdetmény kézhezvételét a hirdetmény ellenőrzésért felelős szervezeti egység a kézhezvétel napján elektronikus úton visszaigazolja a kérelmezőnek.

120 A közbeszerzési eljárást megindító, illetve a Kbt. 30. § (1) bekezdés d) pontja szerinti, a közbeszerzési eljárást meghirdető felhívást tartalmazó hirdetmény ellenőrzése kötelező, kivéve, ha az ajánlatkérő az eljárást megindító, illetve meghirdető hirdetmény közzététele iránti kérelméhez csatolja a 2007–2013 programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló kormányrendelet alapján a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség által kiállított közbeszerzési minőségellenőrzési tanúsítványt.

200


A kérelmező a hirdetmény ellenőrzéséért felelős szervezeti egységhez benyújtott kérelem, illetve a hirdetmény tartalmát érintő javítást kezdeményezhet a változtatásokat egyértelműen megjelölő kérelem és a hirdetmény ismételt, teljes terjedelemben történő benyújtásával. A hirdetmény javítására irányuló kérelemnek és a javított hirdetménynek legkésőbb a kérelem és hirdetmény megküldését követő munkanapon meg kell érkeznie a hirdetmény ellenőrzésért felelős szervezeti egységhez. Ilyenkor a hirdetmény megküldése – az Értesítőben közzéteendő hirdetmények esetében egyben a feladása – napjának a javított hirdetmény megküldésének napja minősül. Természetesen arra is van mód, hogy a kérelmező a közzétételi kérelmét írásban visszavonja. A közzétételi kérelem visszavonására irányuló kérelemnek legkésőbb a kérelem és hirdetmény megküldését követő munkanapon meg kell érkeznie a hirdetmény ellenőrzéséért felelős szervezeti egységhez. Valamennyi megküldött kérelem és hirdetmény megküldését követő két munkanapon belül a hirdetményellenőrzésért felelős szervezeti egység megvizsgálja, hogy a hirdetmény szerinti ajánlatkérő(k) szerepel(nek)-e a Hatóság által vezetett ajánlatkérők nyilvántartásában, és a kérelem, illetve a hirdetmény szerinti adatai(k) megegyeznek-e az ajánlatkérők nyilvántartása szerinti adatokkal. Ha az ajánlatkérő nem szerepel a nyilvántartásban, vagy a nyilvántartás szerinti adatai eltérnek a kérelem vagy a hirdetmény szerinti adataitól, akkor a hirdetményellenőrzésért felelős szervezeti egység a kérelmezőt hiánypótlásra hívja fel, és tájékoztatja, hogy a hirdetmény csak a Kbt. 21. §-a szerinti értesítési kötelezettség teljesítését követő öt nap elteltével küldhető meg. Amennyiben a hirdetményellenőrzésért felelős szervezeti egység megállapítja, hogy a kérelem vagy a hirdetmény nem felel meg a rendeletben foglaltaknak, a kérelmezőt – a hiány, illetve a jogszabályba ütköző előírás megjelölése mellett – a kérelem megküldését követően legkésőbb két munkanapon belül írásban hiánypótlásra hívja fel. A hiánypótlásra történő felhívást a hirdetményellenőrzésért felelős szervezeti egység elektronikus úton küldi meg a kérelmezőnek. A hiánypótlásra történő felhívásban a hirdetményellenőrzésért felelős szervezeti egység tájékoztatást ad arról, hogy ha a felhívás alapján benyújtott hirdetmény ismét nem felel meg a közbeszerzésekkel kapcsolatos jogszabályoknak, a hirdetmény a benyújtott tartalommal fog megjelenni. Amennyiben a hirdetmény ellenőrzése kötelező vagy azt a kérelmező kéri, a hirdetmények ellenőrzéséért ellenőrzési díjat kell fizetni. Az ellenőrzési díj mértéke a rendelet alapján – függetlenül az érintett hirdetmények terjedelmétől – hirdetményenként egységesen az alábbiak szerint alakul: –– a közbeszerzési eljárást megindító, illetve meghirdető felhívást tartalmazó hirdetmény esetében: 150 000 forint, –– a közbeszerzési eljárást megindító, illetve meghirdető felhívást tartalmazó hirdetmény módosítását és az ajánlattételi vagy részvételi határidő meghosszabbítását tartalmazó hirdetmény esetében: 50 000 forint, –– az eljárás eredményéről szóló tájékoztatót tartalmazó hirdetmények esetében: 80 000 forint, –– az előbbi pontok alá nem tartozó hirdetmények esetében: 50 000 forint.

201


Az ellenőrzési díjat a Hatóságnak kell befizetni. Az ellenőrzési díj kizárólag átutalással teljesíthető. Az ellenőrzési díj megfizetése alól mentesség illeti meg az ezer fő lakosnál kevesebb lélekszámú települések esetében a Kbt. 6. § (1) bekezdés b) pontja szerinti önkormányzat és önkormányzati költségvetési szerv, valamint az ilyen települések által létrehozott társulás ajánlatkérőket. A díjból ötven százalék kedvezmény illeti meg a külön jogszabály szerinti kedvezményezett kistérségekben található, tízezer főnél kevesebb lakosú települések esetében a Kbt. 6. § (1) bekezdés b) pontja szerinti önkormányzat és önkormányzati költségvetési szerv, valamint az ilyen települések által létrehozott társulás ajánlatkérőket.

2.4. Egyéb ellenőrző szervek tevékenysége Az Állami Számvevőszékről szóló 2011. évi LXVI. törvény szerint az Állami Számvevőszék az Országgyűlés legfőbb pénzügyi és gazdasági ellenőrző szerve, amely az Országgyűlésnek alárendelve látja el feladatát. Az Állami Számvevőszék általános hatáskörrel végzi a közpénzekkel és az állami és önkormányzati vagyonnal való felelős gazdálkodás ellenőrzését. Az Állami Számvevőszék ellenőrzi az államháztartás gazdálkodását, ennek keretében a központi költségvetési javaslat (pótköltségvetési javaslat) megalapozottságát, a bevételi előirányzatok teljesíthetőségét, az állami kötelezettségvállalással járó beruházási előirányzatok felhasználásának törvényességét és célszerűségét. Az Állami Számvevőszék az államháztartás gazdálkodásának ellenőrzése keretében ellenőrzi a központi költségvetés szerkezeti rendjébe tartozó fejezetek működését, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak és az elkülönített állami pénzalapoknak a felhasználását, valamint a helyi önkormányzatok és a nemzetiségi önkormányzatok, továbbá ezek társulásai gazdálkodását. Az Állami Számvevőszék az államháztartásból származó források felhasználásának keretében ellenőrzi a központi költségvetésből gazdálkodó szervezeteket (intézményeket), valamint az államháztartásból nyújtott támogatás vagy az államháztartásból meghatározott célra ingyenesen juttatott vagyon felhasználását a helyi önkormányzatoknál, az országos és helyi nemzetiségi önkormányzatoknál, a közalapítványoknál (ide értve a közalapítvány által alapított gazdasági társaságot is), a köztestületeknél, a közhasznú szervezeteknél, a gazdálkodó szervezeteknél, az egyesületeknél, az alapítványoknál és az egyéb kedvezményezett szervezeteknél. Emellett az Állami Számvevőszék ellenőrizheti az államháztartás alrendszereiből finanszírozott beszerzéseket és az államháztartás alrendszereihez tartozó vagyont érintő szerződéseket a megrendelőnél (vagyonkezelőnél), a megrendelő (vagyonkezelő) nevében vagy képviseletében eljáró természetes személynél és jogi személynél, valamint azoknál a szerződő feleknél, akik, illetve amelyek a szerződés teljesítéséért felelősek, továbbá a szerződés teljesítésében közreműködőknél. Az Áht. szerint az államháztartás kormányzati szintű ellenőrzése a kormányzati ellenőrzési szerv, az európai támogatásokat ellenőrző szerv és a kincstár által valósul meg. A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal a Kormányzati Ellenőrzési Hivatalról szóló 355/2011. (XII. 30.) Korm.rendelet szerinti központi hivatal, amelynek hatáskörébe tartozik a kormányzati ellenőrzés, mely az ellenőrzött szerv szervezetétől függetlenül működő, elsősorban a közpénzek felhasználását,

202


a nemzeti vagyonnal való gazdálkodást, annak megóvását, a közfeladatok hatékony, gazdaságos és eredményes ellátását vizsgáló tárgyilagos, tényfeltáró, következtetéseket levonó és javaslatokat megfogalmazó ellenőrzési vagy tanácsadó tevékenység. A Hivatal ellátja a kormányzati ellenőrzési szerv törvényben meghatározott feladatait, valamint a kormányzati ellenőrzésre vonatkozó politika érvényesítésével kapcsolatban jogszabályban vagy közjogi szervezetszabályozó eszközben meghatározott további feladatokat. Ha a Hivatal a kormányzati ellenőrzés során olyan jogszabálysértést állapít meg, amely más szerv vagy hatóság eljárását teszi szükségessé, megkereséssel él a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szerv vagy hatóság felé. Az Áht. alapján a Magyar Államkincstár is különböző ellenőrzési funkciókat lát el, ellenőrzi például a költségvetési év utolsó napjáig a rendelkezésére álló adatok alapján, illetve helyszíni ellenőrzés során vizsgálja a helyi önkormányzatok, helyi nemzetiségi önkormányzatok általános működéséhez és ágazati feladataihoz kapcsolódó támogatások igénylésében és évközi módosításában szerepeltetett mutatószámokat és azok alakulását, az igénylés és annak módosítása megalapozottságát. Az Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóságról szóló 210/2010. (VI. 30.) Korm.rendelet rendelkezései szerint a Főigazgatóság ellátja az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások tekintetében az ellenőrzési hatósági feladatokat, illetve az egyéb európai uniós és nemzetközi támogatások Kormány által meghatározott ellenőrzési feladatait. A Főigazgatóság az európai uniós és a nemzetközi támogatásokkal kapcsolatos ellenőrzési tevékenységét a vonatkozó uniós és nemzeti jogszabályok, valamint a nemzetközi ellenőrzési standardok szerint elkészített, a Főigazgatóság főigazgatója által jóváhagyott ellenőrzési kézikönyv szerint végzi.


Milyen közbeszerzési jellegű ellenőrzés-típusokat ismer? Mit értünk belső ellenőrzésen? Milyen eljárási cselekményekhez kapcsolódik NFM ellenőrzés? Milyen esetben kötelező a hirdetményellenőrzés? Milyen két nagy ellenőrzés-típust ismer a támogatásból megvalósuló közbeszerzések tekintetében?

203


204

A közbeszerzés az Európai Unióban

VIII. fejezet A közbeszerzés az Európai Unióban Boros A. – Tátrai T. A belső piacon realizálható verseny intenzitásának növekedésével párhuzamosan a hetvenes évektől a Közösség megpróbálta a közbeszerzést is az egységes piac szellemében szabályozni. Az ilyen kezdeti lépések után folyamatosan kialakításra került a közbeszerzések uniós jogforrási rendszere, és egyre inkább tetten érhető ezen a területen is az Unió tagállami közigazgatásba és szabályozási mechanizmusokba történő aktívabb behatása, melyet az utóbbi időben a szakirodalom a tagállami jog europanizálódásának hív. Könyvünk jelen fejezete az uniós közbeszerzési jog jogforrásainak bemutatására fókuszál: bemutatja a hatályos közbeszerzési jogforrások rendszerét, illetve felvázolja az uniós jog reformjának jellemzőit.

1. A hatályos uniós közbeszerzési jog forrásai – Boros A. A közbeszerzési kérdéseket számos uniós forrás is szabályozza. A korábbiakban említettük, hogy az Unió „aktivitása” ezen a területen elsődlegesen azzal magyarázható, hogy a közbeszerzések működése nemcsak a tagállamok, hanem az Unió piacának működési mechanizmusait is meghatározzák. Erre való figyelemmel az Unió igyekszik olyan „szabályozási mederbe” terelni a tagállamokat, amely összeegyeztethető az uniós elvekkel, politikákkal és elvárásokkal. Az Európa 2020, az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiájában121 a közbeszerzés kulcsszerepet játszik mint az egyik olyan piaci alapú eszköz, amelyet e célkitűzések eléréséhez alkalmazni kell. Az Európa 2020 stratégia azt is hangsúlyozza, hogy a közbeszerzési politikának biztosítania kell a közpénzek lehető leghatékonyabb felhasználását, a beszerzési piacokat pedig európai uniós szinten nyitottan kell tartani. A számos EU-tagállamban tapasztalható súlyos költségvetési megszorítások és gazdasági nehézségek tekintetében rendkívül fontos, hogy hatékony eljárásokkal optimális beszerzési eredményeket érjenek el.122 A közbeszerzés jogának közösségi, majd pedig uniós szintű szabályozása egészen az ötvenes évekre nyúlik vissza, az úgynevezett Római Szerződés elfogadásáig, amikor is megfogalmazásra kerültek a közös piac működésének legfontosabb alapelvei. 1985-ben sor került az alapító szerződések első felülvizsgálatára, majd 1986-ban elfogadta az Egységes Európai Akta, amely továbbfejlesztve az előbbieket, a belső piac működésének alapprioritásait határozta meg. Az 1991-es Maastrichti Szerződés (EUSZ) már három pillérre helyezte az Európai Uniót: az első pillér a gazdasági integrációt, a 121 Ld. a Bizottság 2010. március 3-i közleményét, COM (2010) 2020. 122 Ld. Zöld Könyv az EU közbeszerzési politikájának modernizálásáról. Egy hatékonyabb európai beszerzési piac felé. COM (2011) 15. [2011. I. 27.]

205


második pillér a közös kül- és biztonságpolitikát, míg a harmadik pillér a bel-és igazságügy területén történő együttműködés alapelveit határozta meg. 1997-ben elfogadásra került az Amszterdami Szerződés, 2000-ben a Nizzai Szerződés. A 2009. december 1-jén hatályba lépett Lisszaboni Szerződés 2. cikkének (2)–(3) bekezdése szerint: „Az Unió egy belső határok nélküli, a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló olyan térséget kínál polgárai számára, ahol a személyek szabad mozgásának biztosítása a külső határok ellenőrzésére, a menekültügyre, a bevándorlásra, valamint a bűnmegelőzésre és bűnüldözésre vonatkozó megfelelő intézkedésekkel párosul. Az Unió egy belső piacot hoz létre. Az Unió Európa fenntartható fejlődéséért munkálkodik, amely olyan kiegyensúlyozott gazdasági növekedésen, árstabilitáson és magas versenyképességű, teljes foglalkoztatottságot és társadalmi haladást célul kitűző szociális piacgazdaságon alapul, amely a környezet minőségének magas fokú védelmével és javításával párosul. Az Unió elősegíti a tudományos és műszaki haladást.” Mivel a közbeszerzés az Unió piacának működése tekintetében elengedhetetlen szegmens, az alapító szerződések mint az uniós jogforrások legfontosabbika elsődlegesen a belső piac működéséhez kapcsolódóan határoznak meg, főleg alapelvi természetű rendelkezéseket, melyek a közbeszerzés szempontjából sem közömbösek. Az Európai Unió Működéséről szóló Szerződés (EUMSz.) 119. cikke (úgy rendelkezik, hogy a tagállamok és az Unió tevékenysége magában foglalja egy olyan gazdaságpolitika bevezetését, amely a tagállamok gazdaságpolitikájának szoros összehangolásán, a belső piacon és a közös célkitűzések meghatározásán alapul, és amelyet a szabad versenyen alapuló nyitott piacgazdaság elvével összhangban valósítanak meg. Arra is érdemes felhívnunk a figyelmet, hogy a közbeszerzések uniós szabályait illetően elsődlegesen a másodlagos jogforrások játszanak kiemelkedő szerepet. Ezeknek a jogforrásoknak az előzményei a hetvenes években keresendők: a Közösség első közbeszerzési természetű jogszabálycsomagját azonban a tagállamok csak részben és meglehetősen késve ültették át nemzeti jogrendjükbe.123Ere való figyelemmel a Közösség az 1990-es években jelentős mértékben átdolgozta a közbeszerzési előírásokat, és egy második nagy közbeszerzési irányelv-csomagot dolgozott ki az alábbiak szerint: –– a klasszikusok beszerzései tekintetében a: 93/36/EGK árubeszerzések irányelve, 93/37/EGK építési megrendelések irányelve, 92/50/EGK szolgáltatás-beszerzések irányelve, 89/665/EGK irányelv a jogorvoslatról, –– a közszolgáltatók beszerzései vonatkozásában a 93/38/EGK a víz, energia, szállítási, távközlési ágazat áruszállítási, építési, szolgáltatás-beszerzési irányelve, 92/13/EGK irányelv a jogorvoslatról.124 123 Kerekes Pál (szerk.): Közbeszerzés az Európai Unióban. CBC Kft., Budapest, 2004. 42. 124 Az irányelvek módosításai: – 97/52/EK irányelv a 93/36/EGK, a 93/37/EGK és a 92/50/EGK irányelvek módosításáról, – 98/4/EK irányelv a 93/38/EGK irányelv módosításáról, – 2001/78/EK irányelv a 93/36/EGK, a 93/37/EGK, a 93/38/EGK és a 92/50/EGK irányelvek módosításáról.

206


A második nagy jogszabály-csomag viszonylag eredményesebben került implementálásra a tagállamok által, de 2000-ben elkezdődött egy újabb uniós közbeszerzési reform. Ennek eredményeként elfogadásra került a klasszikus szektor közbeszerzéseire irányadó szabályokra vonatkozó 2004/18/ EK irányelv (úgynevezett Klasszikus Irányelv), valamint a közszolgáltatók közbeszerzésire irányadó 2004/17/EK irányelv (a továbbiakban: Közszolgáltatói Irányelv) is. Kicsit későbbre datálható az irányelvek csoportjának harmadik releváns eleme, az úgynevezett jogorvoslati irányelv elfogadása: az Európai Parlament és a Tanács 2007/66/EK a 89/665/EGK és a 92/13/EGK tanácsi irányelvnek a közbeszerzési szerződések odaítélésére vonatkozó jogorvoslati eljárások hatékonyságának javítása tekintetében történő módosításáról szóló irányelv értelmében a tagállamok kötelesek megtenni minden szükséges intézkedést annak biztosítására, hogy a 2004/17 EK és a 2004/18/EK irányelv hatálya alá tartozó szerződések tekintetében az ajánlatkérő által hozott döntésekkel szemben az irányelvben foglaltaknak megfelelően hatékonyan és különösen a lehető leggyorsabban jogorvoslat legyen igénybe vehető a közbeszerzésre vonatkozó közösségi jog vagy az e jogot átültető nemzeti jogszabályok megsértése esetén. A Klasszikus Irányelv szerint a közösségi szabályozás alapjait meghatározó rendelkezésnek tekinthető a hivatkozott irányelv (a továbbiakban: Irányelv) preambuluma, mely szerint „A tagállamokban az állam, a területi és a települési önkormányzatok, valamint a közjogi intézmények nevében kötött szerződések odaítélése során tiszteletben kell tartani a Szerződés elveit, és különösen az áruk szabad mozgásának, a letelepedés szabadságának, valamint a szolgáltatásnyújtás szabadságának az elvét, továbbá az ezekből levezethető olyan elveket, mint az egyenlő bánásmód, a megkülönböztetés-mentesség, a kölcsönös elismerés, az arányosság és az átláthatóság elve. A bizonyos értéket meghaladó közbeszerzési szerződések esetében azonban tanácsos rendelkezéseket hozni az ilyen szerződések odaítélésére vonatkozó nemzeti eljárások közösségi összehangolására vonatkozóan, amely rendelkezéseknek az említett elveken kell alapulniuk annak érdekében, hogy érvényesülésüket biztosítsák, valamint, hogy a közbeszerzések verseny előtti megnyitását garantálják. Ezeket az összehangoló rendelkezéseket ezért az előbb említett szabályokkal és elvekkel, valamint a Szerződés egyéb szabályaival összhangban kell értelmezni.”125 A Klasszikus Irányelv meghatározza a legfontosabb közbeszerzési fogalmakat, továbbá a szerződések odaítélésének elveit az alábbiak szerint: –– az ajánlatkérő szervek a gazdasági szereplőket egyenlő és megkülönböztetés-mentes bánásmódban részesítik, és átlátható módon járnak el; –– ha egy ajánlatkérő szerv egy ajánlatkérő szervnek nem minősülő szervezetnek különleges vagy kizárólagos jogot ad közszolgáltatási tevékenység folytatására, az e jog megadásáról szóló okiratban ki kell kötni, hogy az érintett szervezetnek az árubeszerzésre irányuló közbeszerzési szerződéseknek – tevékenysége részeként – harmadik felek részére történő odaítélésekor be kell tartania az állampolgárságon alapuló megkülönböztetés tilalmának elvét. (Különleges vagy kizárólagos jogok megadása: megkülönböztetés-mentességi klauzula.) Az említett irányelv hatálya nem terjed ki az alábbi szerződéstípusokra: –– szerződések a vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai ágazatban, –– különleges kizárások a távközlés terén, 125 A 2004/18/EK irányelv (2) bekezdése.

207


–– –– –– ––

titkos szerződések és különleges biztonsági intézkedéseket igénylő szerződések, nemzetközi szabályok értelmében odaítélt szerződések, szolgáltatási koncesszió, kizárólagos jog alapján odaítélt, szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződések.

Az irányelv nem alkalmazható továbbá azokra a szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződésekre, amelyek tárgya: –– a föld, meglévő épületek vagy egyéb ingatlan, illetve az arra vonatkozó jogok bármely pénzügyi eljárással történő megvásárlása vagy bérlése, az adásvételi vagy bérleti szerződés megkötése előtt, után vagy azzal egy időben, bármely formában kötött, pénzügyi szolgáltatások nyújtására irányuló szerződések azonban ezen irányelv hatálya alá tartoznak;műsorközvetítők általi terjesztésre szánt programanyagok megvétele, fejlesztése, gyártása vagy közös gyártása, illetve a közvetítési idő; –– választottbírói és békéltetési szolgáltatás; –– az értékpapírok és egyéb pénzügyi eszközök kibocsátásával, vételével, eladásával vagy átruházásával kapcsolatos pénzügyi szolgáltatás, különösen az ajánlatkérő szerv által pénzeszközök vagy tőke előteremtése érdekében bonyolított ügylet, valamint jegybanki szolgáltatások; –– munkaviszony; –– kutatási és fejlesztési szolgáltatás – kivéve, ha a haszon kizárólag az ajánlatkérő szervnél jelentkezik a szolgáltatásnak a saját tevékenységében való felhasználása során –, feltéve, hogy a kapott szolgáltatás ellenértékét teljes mértékben az ajánlatkérő szerv fizeti meg. A Közszolgáltatói Irányelv a preambulumának 2. pontja szerint a szerződések odaítélésére irányuló eljárások összehangolását szolgáló szabályoknak a szóban forgó ágazatokban történő bevezetését indokolja egyrészt főként az, hogy a nemzeti szervek különböző módszerekkel befolyásolhatják az ajánlatkérők magatartását, beleértve az ajánlatkérők jegyzett tőkéjében való részesedést és az ügyvezető, döntéshozó, illetve felügyeleti testületeikben való képviseletet. Emellett a szóban forgó ágazatokban működő szervezetek által alkalmazott beszerzési eljárások összehangolásának szükségességét másrészt főként az indokolja, hogy a tagállamok által az adott szolgáltatás teljesítéséhez szükséges hálózatoknak történő szállításra, e hálózatok szolgáltatására vagy működtetésére vonatkozóan megadott, különleges, illetve kizárólagos jogok miatt, működési piacaik jellege zárt. Az Irányelv hatálya különböző tevékenységekre (úgynevezett releváns tevékenységek) terjed ki: Gáz, hő és villamos energia az alábbiak szerint: –– olyan rögzített hálózatok rendelkezésre bocsátása vagy üzemeltetése, amelyek rendeltetése a fogyasztók számára szolgáltatás teljesítése a gáz vagy hő előállítása, szállítása vagy elosztása terén; vagy –– gáz vagy hő szállítása ilyen hálózatok számára. Gáz vagy hő szállítása olyan hálózatok részére, amelyek a fogyasztók számára valamely, nem ajánlatkérő szervként működő ajánlatkérő révén teljesítenek szolgáltatást, nem tekinthető az előző bekezdés alá tartozó tevékenységnek akkor, ha: –– a gáznak vagy hőnek az érintett szervezet általi előállítása elkerülhetetlen következménye egy, az Irányelvben nevesített tevékenységtől eltérő tevékenység végzésének; és

208


–– a nyilvános hálózat részére történő szállítás kizárólag az ilyen termelés gazdasági hasznosítására irányul, és a tárgyévet is magában foglaló előző három év átlagát figyelembe véve nem haladja meg a szervezet forgalmának 20%-át. A villamos energiát illetően az Irányelvet a következő tevékenységekre kell alkalmazni: –– olyan rögzített hálózatok rendelkezésre bocsátása vagy üzemeltetése, amelyek rendeltetése a fogyasztók számára szolgáltatás teljesítése a villamos energia előállítása, szállítása vagy elosztása terén, vagy –– villamos energia szállítása ilyen hálózatok számára. Villamos energia szállítása olyan hálózatok részére, amelyek a fogyasztók számára valamely, nem ajánlatkérő szervként működő ajánlatkérő révén teljesítenek szolgáltatást, nem tekinthető az előző bekezdés alá tartozó tevékenységnek akkor, ha: –– az érintett szervezet azért állít elő villamos energiát, mert annak fogyasztására egy, Irányelvben említett tevékenységtől eltérő tevékenység végzéséhez van szüksége; és –– a nyilvános hálózat részére történő szállítás csak a szervezet saját fogyasztásától függ, és a tárgyévet is magában foglaló előző három év átlagát figyelembe véve nem lépte túl a szervezet össz-energiatermelésének 30%-át. Vízgazdálkodással kapcsolatos tevékenységek az alábbiak szerint: –– olyan rögzített hálózatok rendelkezésre bocsátása vagy üzemeltetése, amelyek rendeltetése a fogyasztók számára szolgáltatás teljesítése az ivóvíz előállítása, szállítása vagy elosztása terén; vagy –– ivóvíz szállítása ilyen hálózatok számára. Az Irányelvet azokra a szerződésekre, illetve tervpályázatokra is alkalmazni kell, amelyeket az előző bekezdésben említett tevékenységet folytató szervezet ítél oda, illetve szervez, és amelyek: –– vízépítési projektekkel, öntözéssel vagy termőföld-lecsapolással kapcsolatosak, feltéve, hogy az ivóvízellátásra szánt víz mennyisége az ilyen projektek vagy az öntöző, illetve lecsapoló létesítmények által biztosított víz teljes mennyiségének több mint 20%-a; vagy –– szennyvízelvezetéssel vagy -kezeléssel kapcsolatosak. Kiemeli ugyanakkor az Irányelv, hogy az ivóvíz szállítása olyan hálózatok részére, amelyek a fogyasztók számára valamely, nem ajánlatkérő szervként működő ajánlatkérő révén teljesítenek szolgáltatást, nem tekinthető az Irányelv hatálya alá tartozó tevékenységnek akkor, ha: –– az érintett szervezet azért állít elő ivóvizet, mert annak fogyasztására egy, az Irányelvben említett tevékenységtől eltérő tevékenység végzéséhez van szüksége; és –– a nyilvános hálózat részére történő szállítás csak a szervezet saját fogyasztásától függ, és a tárgyévet is magában foglaló előző három év átlagát figyelembe véve nem lépte túl a szervezet által előállított ivóvíz mennyiségének 30%-át. Az Irányelvet alkalmazni kell a lakosság számára vasúton, automatizált rendszerekkel, villamossal, trolibusszal, autóbusszal vagy drótkötélpályán történő közlekedés terén szolgáltatást nyújtó hálózatok rendelkezésre bocsátásával vagy üzemeltetésével kapcsolatos tevékenységekre.

209


A közlekedési szolgáltatások esetében akkor lehet hálózat létezéséről beszélni, ha a szolgáltatást valamely tagállam illetékes hatósága által meghatározott üzemeltetési feltételek, például az útvonalakra, a rendelkezésre bocsátandó közlekedési kapacitásra vagy a szolgáltatás gyakoriságára vonatkozó feltételek alapján végzik. Nem lehet alkalmazni ugyanakkor az Irányelv rendelkezéseit azokra a szervezetekre, amelyek az utazóközönség számára autóbusszal végzett olyan szolgáltatásokat nyújtanak, amelyeket a 93/38/ EGK irányelv alkalmazási köréből az említett irányelv 2. cikkének (4) bekezdése kizárt. Az Irányelvet alkalmazni kell továbbá a postai szolgáltatások és a postai szolgáltatásoktól eltérő szolgáltatások nyújtásával kapcsolatos tevékenységekre. Kőolaj, földgáz, szén és más szilárd tüzelőanyag feltárása vagy kitermelése; kikötők és repülőterek Az Irányelvet alkalmazni kell azokra a tevékenységekre, amelyek valamely földrajzi területnek a következő célból történő hasznosításával kapcsolatosak: –– kőolaj, földgáz, szén vagy más szilárd tüzelőanyag feltárása vagy kitermelése; vagy –– repülőtér és tengeri vagy belvízi kikötő vagy más terminállétesítmény rendelkezésre bocsátása légi, tengeri vagy belvízi fuvarozók részére. Amennyiben a szerződés több tevékenység megvalósítására irányul, abban az esetben a szerződés a fő célját képező tevékenységre alkalmazandó szabályok hatálya alá tartozik. Gyakorlati szempontból fontos az Irányelv 9. cikkének (2) bekezdése is: eszerint amennyiben a szóban forgó tevékenységek egyike a jelen alpontunkban elemzett „közszolgáltatói” irányelv hatálya alá tartozik, a másik tevékenység pedig a 2004/18/EK irányelv hatálya alá, és lehetetlen objektíven megállapítani, hogy mely tevékenységre irányul elsősorban a szerződés, a szerződést mindig a 2004/18/EK irányelvvel összhangban kell odaítélni. Amennyiben a szerződés tárgyát képező tevékenységek egyike a „közszolgáltatói” irányelv hatálya alá tartozik, de a másik tevékenység sem az Irányelv, sem pedig a 2004/18/EK irányelv hatálya alá nem tartozik, és lehetetlen objektíven megállapítani, hogy mely tevékenységre irányul elsősorban a szerződés, a szerződést az Irányelvvel összhangban kell odaítélni. Az Irányelv nem alkalmazható azokra a szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződésekre, amelyek tárgya: –– a föld, meglévő épületek vagy egyéb ingatlan, illetve az arra vonatkozó jogok bármely pénzügyi eljárással történő megvásárlása vagy bérlése; az adásvételi vagy bérleti szerződés megkötése előtt, után vagy azzal egy időben, bármely formában kötött, pénzügyi szolgáltatások nyújtására irányuló szerződések azonban ezen irányelv hatálya alá tartoznak, –– választottbírói és békéltetési szolgáltatás, –– az értékpapírok és egyéb pénzügyi eszközök kibocsátásával, vételével, eladásával vagy átruházásával kapcsolatos pénzügyi szolgáltatás, különösen az ajánlatkérő által pénzeszközök vagy tőke előteremtése érdekében bonyolított ügylet, –– munkaviszony,

210


–– kutatási és fejlesztési szolgáltatás – kivéve, ha a haszon kizárólag az ajánlatkérőnél jelentkezik a szolgáltatásnak a saját tevékenységében való felhasználása során –, feltéve, hogy a kapott szolgáltatás ellenértékét teljes mértékben az ajánlatkérő fizeti meg. Emellett az Irányelv a 25. cikk alapján nem alkalmazható arra a szolgáltatás nyújtásra irányuló szerződésre, amelyet olyan szervezetnek ítélnek oda, amely maga is ajánlatkérő szerv, vagy amelyet ajánlatkérő szervek társulásának ítélnek oda olyan kizárólagos jog alapján, amelyet a Szerződéssel összeegyeztethető, kihirdetett törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezés értelmében e szervek élveznek. Az Irányelv az egyes tevékenységek tekintetében további, csak bizonyos ajánlatkérőkre vonatkozó kizárási szabályokat is nevesít (26. cikk). Az irányelvek mellett rendeleti szintű szabályokkal is találkozhatunk az uniós közbeszerzési jog területén. Ide sorolható a Bizottság 1177/2009/EK rendelete a közösségi értékhatárokról, illetve az uniós hirdetménymintákról szóló 842/2011/EU végrehajtási rendelet emelendő ki. A 2004/17/EK és a 2004/18/EK irányelvek előírják, hogy a hatályuk alá tartozó szerződéseket az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzé kell tenni. A hivatkozott rendelet melléklete tartalmazza a hirdetménymintákat az alábbiak szerint: –– 1. hirdetményminta: „Előzetes tájékoztató”– 2. hirdetményminta: „Ajánlati/részvételi felhívás” –– 3. hirdetményminta: „Tájékoztató az eljárás eredményéről” –– 4. hirdetményminta: „Időszakos előzetes tájékoztató – Egyes ágazatokban” –– 5. hirdetményminta: „Ajánlati/részvételi felhívás – Egyes ágazatokban” –– 6. hirdetményminta: „Tájékoztató az eljárás eredményéről – Egyes ágazatokban” –– 7. hirdetményminta: „Előminősítési rendszer – Egyes ágazatokban” –– 8. hirdetményminta: „Felhasználói oldalon közzétett hirdetmény” –– 9. hirdetményminta: „Dinamikus beszerzési rendszerben használt egyszerűsített hirdetmény” –– 10. hirdetményminta: „Építési koncesszió” –– 11. hirdetményminta: „Ajánlati/részvételi felhívás – Ajánlatkérőnek nem minősülő koncessziós jogosult eljárása” –– 12. hirdetményminta: „Tervpályázati kiírás” –– 13. hirdetményminta: „Tájékoztató a tervpályázati eljárás eredményéről” –– 15. hirdetményminta: „Önkéntes előzetes átláthatóságra vonatkozó hirdetmény” –– 16. hirdetményminta: „Előzetes tájékoztató – Honvédelem és biztonság” –– 17. hirdetményminta: „Ajánlati/részvételi felhívás – Honvédelem és biztonság” –– 18. hirdetményminta: „Tájékoztató az eljárás eredményéről – Honvédelem és biztonság” –– 19. hirdetményminta: „Alvállalkozói hirdetmény – Honvédelem és biztonság” Emellett rendeleti szintű jogforrás a 213/2008/EK rendelettel, illetve a 2151/2003/EK rendelettel módosított 2195/2002/EK rendelet a CPV-ről. A 2195/2002/EK rendelet közös közbeszerzési szójegyzéket (CPV), azaz a közbeszerzésekhez alkalmazandó egységes osztályozási rendszert hozott létre, hogy egységesítse az ajánlatkérők által a szerződésük tárgyának megnevezéséhez használt hivatkozásokat. A hatályos osztályozási rendszer alapszójegyzékből és kiegészítő szójegyzékből áll.

211


Az alapszójegyzéket fastruktúra jellemzi, amelynek elemei legfeljebb kilencjegyű, a szerződések tárgyát képező áruk, építési beruházások vagy szolgáltatások megnevezéséhez hozzárendelt kódszámok. A kódszám nyolcjegyű, szerkezete a következő: –– az első két számjegy jelzi a főcsoportot (XX000000-Y), –– az első három számjegy jelzi a csoportot (XXX00000-Y), –– az első négy számjegy jelzi az osztályt (XXXX0000-Y), –– az első öt számjegy jelzi az alosztályt (XXXXX000-Y). A rendeleti és irányelvi szintű közösségi jogszabályokon túl számos olyan közbeszerzési tárgyú jogforrással is találkozhatunk, melyek a tagállami közbeszerzési jogalkalmazás elősegítésére hivatott. Ide sorolhatók –– a különböző értelmező közlemények, így például a Bizottság értelmező közleményea CPV-ről, –– a Klasszikus Irányelv tekintetében a keretmegállapodásokokra, versenypárbeszédre vonatkozó szabályairól, –– a Közszolgáltató Irányelv tekintetében a különleges vagy kizárólagos jogok meghatározása tekintetében, vagy az említett irányelv több tevékenységre vonatkozó szerződések megítélését illetően, –– a környezetvédelmi szempontok alkalmazhatóságáról, –– útmutatók, így például a Bizottság Útmutatója a CPV-hez, –– a különböző Bizottsági munkadokumentumok, így például a kkv-s legjobb gyakorlatok gyűjteménye vagy az általános érdekű szolgáltatásokról, –– Fehér Könyv az általános érdekű szolgáltatásokról, a különböző Zöld Könyvek, így például az Európai Bizottság közleménye a PPP-kről, vagy az elektronikus közbeszerzés Európai Unión belüli alkalmazásának kiterjesztéséről.126 A közbeszerzési jog területén is kiemelkedő szerepet játszik az Európai Unió Bíróságának esetjoga. A Bíróság közbeszerzési tárgyú ítéletei megtalálhatók többek között a Közbeszerzések Tanácsa honlapján és a Bíróság honlapján is.127 A Bíróság eddig több száz olyan ítéletet hozott, amely közvetlenül vagy közvetetten a közbeszerzési közösségi joganyag hatályosulásának kérdésével foglalkozik.

2. Az uniós jog reformja – Tátrai T. Az európai irányelvi környezet megújítás alatt van. A közbeszerzés kulcsszerepet játszik az Európa 2020 stratégiában mint az egyik olyan piaci alapú eszköz, amelyet e célkitűzések eléréséhez alkalmazni kell. Konkrétabban, az Európa 2020 stratégia felhívja a közbeszerzést arra, hogy:

126 L.: www.kozbeszerzes.hu. 127 www.kozbeszerzes.hu Letöltés: 2013. július 12.).

212


–– javítsa a vállalkozások innovációs keretfeltételeit a keresletoldali politikák teljes körű alkalmazásával, –– támogassa az elmozdulást egy erőforrás-hatékony és alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság felé, például a környezetbarát közbeszerzés szélesebb körben való alkalmazásának ösztönzésével, és –– javítsa az üzleti környezetet, különösen az innovatív kkv-k számára.128 Az Európai Bizottság 2011-ben kiadott Zöld Könyve arra irányult, hogy konzultáció keretében feltárja, mi a véleményük a piaci szereplőknek az európai irányelvi szabályozásról, milyen módon lehet a válaszadók véleménye szerint a közbeszerzési piacot modernizálni és a közpénzt hatékonyabban elkölteni. A Zöld Könyv129 célja tehát közvetlen módon az volt, hogy meghatározza a reformok néhány fő területét, és megkérdezze az érdekeltek véleményét a jogszabályi változások konkrét lehetőségeiről. 2012-ben a Zöld Könyv és a további hatásvizsgálat eredménye beépült a tervezetbe. A tervezet több fordulóban került megvitatásra, melynek végleges formája 2013-ban került elfogadásra. Fennmarad a szétaprózott irányelvi környezet, azaz külön irányelv születik a közbeszerzésekről, a kösszolgáltatók közbeszerzési szabályairól és külön irányelv a koncessziós beszerzési tárgyak vonatkozásában. Ez utóbbi sok vitát követően került az érdeklődés középpontjába, tekintve, hogy a szolgáltatási koncesszió például ezidáig egyáltalán nem szerepelt az irányelvekben, csak nemzeti rezsimben volt lehetőségük a tagállamoknak saját szabályozás kialakítására. A kérdések között szerepelt például a tárgyalásos eljárás feltétel nélküli alkalmazása, a közszolgáltatók közbeszerzési hatály alá tartozása, vagy a szociális szempontok, zöld szempontok érvényesítésének lehetőségei. Az eljárások egyszerűsítésének és rugalmasabbá tételének igénye, a közbeszerzés stratégiai felhasználása az egyéb politikák célkitűzéseinek támogatására, a kkv-k közbeszerzési szerződésekhez való hozzáférésének javítása, valamint a a korrupció elleni küzdelem a hagyományosan érdekes témák között is helyet kaptak. Újdonság ugyanakor az összeférhetetlenség elleni küzdelem fontosságának növekedése, mely egyben azzal is járt, hogy a korábbi szabályoknál lényegesen pontosabb összeférhetetlenségi szabályt alkottak a jogalkotók és illesztettek az irányelv-tervezetekbe. Az irányelvtervezetek tartalmaznak egy külön rendelkezést az összeférhetetlenségről, amely az ajánlatkérő eljárásban részt vevő alkalmazottait, eljárásba bevont szakembereit érintő tényleges, potenciális vagy észlelt összeférhetetlenségi helyzetekre vonatkozik, valamint az ajánlatkérő döntéshozóinak, vezetőinek összeférhetetlenségre, akik akkor is befolyással lehetnek egy beszerzési eljárás eredményére, ha abban hivatalosan nem vesznek részt. Továbblépést jelent ugyanakkor, hogy az összeférhetetlenség mellett a tervezetek ismerik és elismerik az úgynevezett piaci konzultációt, amelynek értelme, hogy lehetővé teszi a valódi kommunikációt az eljárást megelőzően a piaci szereplőkkel az összeférhetetlenségi szabályok betartása mellett. A piaci konzultációk az ajánlatkérők számára olyan hasznos eszközt jelentenek, amely által információt szerezhetnek a piac szerkezetéről, adottságairól és kapacitásáról, és ezzel egyidejűleg a piaci szereplők tájékozódhatnak 128 h t t p : / / w w w . g o o g l e . h u / u r l ? s a = t & r c t = j & q = & e s r c = s & f r m = 1 & s o u r c e = w e b & c d = 1 & v e d = 0 C C 0 QFj AA& u rl=ht t p% 3A%2 F %2 Fe u r-le x .e u r op a .e u%2 F L e xUr i S e r v %2 F L e xUr i S e r v.d o% 3Fu r i% 3D COM%3A2011%3A0015%3AFIN%3AHU%3APDF&ei=GT8OUrOxGomE4ASu6YHICw&usg=AFQjCNEe9V4ttHcnUoXIvevnzR7Pk2SinA&bvm=bv.50768961,d.bGE Letöltés: 2013. augusztus 7. 129 http://www.kozbeszerzes.hu/static/uploaded/document/zold_konyv%2001_27_2011.pdf Letöltés: 2013. augusztus. 9.

213


a közbeszerzők beszerzési projektjeiről és követelményeiről. A piaci szereplőkkel előzetesen létesített kapcsolatok azonban nem vezethetnek tisztességtelen előnyökhöz vagy a verseny torzulásához. A több mint 600 beérkezett válaszok sokakat nem leptek meg. Egyértelmű volt például, hogy nagyobb teret kell engedni a tárgyalásos eljárás alkalmazásának a közbeszerzésben. Mégis, az irányelvek előkészítése során eltekintettek az érintettek véleményétől, és a későbbi szabályozásban is várhatóan fennmarad a korábbi, klasszikus ajánlatkérők esetében a tárgyalásos eljárást csak feltétellel alkalmazó megközelítés. A jelenleg végleges formájukat elnyerő irányelvek nem borítják fel teljes mértékben a jelenleg hatályos irányelvek logikáját, néhány újdonságot is tartalmaznak, melyek beépülve hazai szabályrendszerünkbe, nagyobb rugalmasságot, kevesebb adminisztrációt eredményeznek. Bekerül a szabályok közé a „beszerzés” alapvető fogalma, amely a javasolt irányelv címében is szerepel. Szintén újonnan került bevezetésre a közbeszerzési jog hatályának és céljának pontosabb meghatározása. A korábban a Kbt. 3. és 4. mellékletében tárgyalt úgynevezett elsőbbségi és nem elsőbbségi szolgáltatások („A” és „B” szolgáltatások) közötti hagyományos megkülönböztetés megszűnik, csak egy korlátozott csoport kerül kiemelésre, melyekre vonatkozni fognak az irányelvi szabályok. Ez nem jelenti azt hogy minden tagállam fenn fogja tartani ezt a logikát, hiszen a közösségi eljárási szabályoknál szigorúbb szabályok is bevezetésre kerülhetnek, azaz ezen a jogterületen tipikusan a tagállamok saját jogalkotói fogják eldönteni, milyen megközelítést kívánnak alkalmazni, és hogy egyetértenek-e a liberálisabb irányelvi logikával, vagy inkább egységesen minden szolgáltatást a törvény hatálya alá kívánnak vonni. A Zöld Könyvre adott válaszok alapján egyértelművé vált, hogy a szociális szolgáltatások vonatkozásában sajátos szabályokra van szükség. Ennek érdekében tehát a szociális szolgáltatások teljes mértékben külön kezelése várható, tekintettel arra, hogy az Európai Bizottság véleménye szerint a szokásos beszerzési rendszer nem alkalmazkodik a szociális szolgáltatásokhoz. A tagállamoknak tehát a fentiek alapján széles körű mérlegelési lehetőséget kell kapniuk a szolgáltatók kiválasztásának megszervezéséhez. A normaszöveg ezt oly módon veszi figyelembe, hogy az említett szolgáltatásokra irányuló közbeszerzési szerződésekkel kapcsolatban külön szabályokat állapít meg, egy magasabbat, 500 000 EUR értékhatár mellett, és főszabályként az átláthatóság és az egyenlő bánásmód alapelveinek tiszteletben tartását írja elő. A szociális elemeket erősíti a továbbiakban a szociális, munkaügyi és környezetvédelmi jogszabályok megsértésének szankcionálása: A javasolt irányelv szerint az ajánlatkérő szerv kizárhatja a gazdasági szereplőket az eljárásból, ha az Unió szociális, munkaügyi vagy környezetvédelmi jogszabályai vagy a nemzetközi munkajogi rendelkezések által megállapított kötelezettségek megsértését észleli. Hazánkban az ezzel kapcsolatos jogszabályi háttér többször is változott a közelmúltban, a kérdést érintő, a munkaügyi bírsággal kapcsolatos kizáró ok hatályon kívül helyezésre került. Fentiek alapján úgy tűnik, a későbbiekben újra kell gondolnunk a foglalkoztatás és közbeszerzés kapcsolatát. Ezt erősíti az értékelési szempontokkal kapcsolatos újítás, melynek értelmében az új normaszövegben lehetővé válik az ajánlatkérők számára, hogy figyelembe vehessék a szerződés teljesítésével megbízott alkalmazotti állomány és minőségét.

214


Nem meglepő, hogy az Európai Bizottság a kötelező elektronikus beszerzés bevezetése mellett foglalt állást. Az érvek között szerepel, hogy milyen jelentős megtakarítások és jobb beszerzési eredmények érhetők el, ha a közbeszerzők használják az elektronikus kommunikációt, és tranzakcióikat elektronikusan bonyolítják, mely egyben a hulladékot és a hibákat is csökkenti. A normaszöveg-tervezet rendelkezik továbbá a felhívások elektronikus formában történő kötelező továbbításáról, arról, hogy a beszerzési dokumentációnak elektronikus formában elérhetőnek kell lennie, valamint minden beszerzési eljárás tekintetében előírja, hogy egy kétéves átmeneti időszakon belül át kell állni a teljes mértékben elektronikus úton történő kommunikációra, különös tekintettel az ajánlatok elektronikus benyújtására. A tervezet racionalizálja és továbbfejleszti a Dinamikus Beszerzési Rendszerek szabályozását, továbbá a korábbi gyakorlattal ellentétben kifejezetten a szabályozás részévé teszi az elektronikus katalógusokat. Vagyis arra az eljárástípusra, illetve beszerzési technikára helyezi a hangsúlyt, mely lehetővé teszi a beszerzés teljes folyamatának elektronikus támogatását. Ezek a megoldások azok, melyek alkalmasak a központi beszerző szervek által végzett rendkívül összetett beszerzések megvalósításának támogatására, ellenőrizhetőbbé, hatékonyabbá tételére. A témához kapcsolódik a nyilvánosság biztosításának kérdése, melyben konzervatívabb álláspont vált elfogadottá. Ennek értelmében a korrupció és a részrehajlás elleni küzdelem megerősítése érdekében az ajánlatkérő szervek kötelesek lesznek a nagy értékű megkötött szerződések szövegét közzétenni, mely a nyilvánosság érdekében tett fontos lépés, ugyanakkor a hazai tapasztalatokból kiindulva nem elegendő. A honlapokon közzétett szerződések sokszor mind tartalmi, mind formai szempontból nem biztosítják megfelelően a nyilvánosságot. Az egyszerű közzététel előírása tehát nem tekinthető elegendőnek, amennyiben nem ellenőrizhető, nem központi adatbázisban kerül feltöltésre. Az irányelvek azonban csak általános értelemben tárgyalják a továbbiakban ezt a kérdést. A tagállami rendszerek az eljárás két alapvető formáját biztosítják: a nyílt és a meghívásos eljárást. Ezenkívül bizonyos feltételektől függően rendelkezhetnek a tárgyalásos eljárásról, a versenypárbeszédről és/vagy az innovációs partnerségről, az innovatív beszerzéssel kapcsolatos eljárás új formájáról (lásd lejjebb). Az ajánlatkérő szervek számára továbbá rendelkezésére fog állni az összevont elektronikus beszerzés céljaira szánt hat különböző módszer és eszközrendszer: a keretmegállapodások, a dinamikus beszerzési rendszerek, az elektronikus árlejtések, az elektronikus katalógusok, a központi beszerző szervek és a közös beszerzés. A hatályos irányelvhez képest ezeket az eszközöket továbbfejlesztették, és egyértelműbbé tették az elektronikus közbeszerzés elősegítése céljából. Ezt a választási lehetőséget nevezzük eszköztár megközelítésnek, melyek közül az ajánlatkérőknek nyílik lehetőségük választani a beszerzések modernizálása során. Két érdekes célrendszer is megjelenik a tervezetekben, melyek részben ellentétben állnak egymással. Egyrészt a központi beszerző szervezetek szerepének növekedése, másrészt a kis- és középvállalkozások szerepvállalásának erősítése is kiemelésre kerül az indokolásokban. A cél jobb hozzáférés biztosítása a piachoz a kkv-k és az induló vállalkozások számára. Ennek érdekében a tervezet több kkv-barát ötletet tartalmaz, melyek közül az alvállalkozók közvetlen kifizetését széleskörűen bírálták az érintettek, mégis a tervezet része marad. Nem kötelező ugyanakkor ez az előírás, azaz a tagállamok hatáskörébe utalja a tervezet, hogy hoznak-e olyan rendelkezést, amely szerint az alvállalkozók kérhetik, hogy az ajánlatkérők közvetlenül nekik fizessen azokért az árukért, építési beruházásokért és szolgáltatásokért, amelyeket a szerződés teljesítése körében nyújtottak a fővállalkozónak.

215


Újdonság a központi szint alatti ajánlatkérők lazább szabályozása, melynek érdekében eyszerűsített közbeszerzési rendszert hoz létre az új szabályozás, amely a központi kormányzati szint alatt az összes ajánlatkérő szervre (mint például a helyi vagy a regionális hatóságokra) érvényes lesz. Például a résztvevőkkel elért közös megegyezéssel egyes határidőket is rugalmasabban állapíthatnak meg a tagállami jogalkotók. Fontos innováció, hogy visszatér a korábbiakban hazánkban is alkalmazott kizáró ok, mely szerint az ajánlatkérők jogosultak lesznek kizárni azokat a gazdasági szereplőket, amelyek a korábbi szerződések teljesítése során jelentős vagy ismétlődő hiányosságokról tettek tanúbizonyságot. A javaslat az „öntisztítás” lehetőségéről is rendelkezik: az ajánlatkérők valamely kizárási ok fennállása ellenére sem zárják ki a részvételre jelentkezőket vagy ajánlattevőket, ha azok megfelelően intézkedtek a jogellenes magatartás következményeinek orvoslásáról, és hatékonyan megakadályozzák e magatartást. Ez utóbbi megoldással kapcsolatban a közbeszerzési szakma egyenlőre szkeptikus, de már ismerünk létező modelleket, ahol az ajánlattevő valóban képes volt a jövőre vonatkozóan bebizonyítani, hogy a későbbiekben már nem fog a kizáró okok hatálya alá tartozni. Van azonban olyan újdonság, mely a hazai jogszabályokba már beépítésre került. A szerződésmódosítás kiterjesztőbb, rugalmasabb értelmezése a hazai jogszabályi környezetnek már része, hiszen a Kbt. 132. §-a az alábbiak szerint már nem csak körülményekben beállt lényeges változás esetében teszi lehetővé a szerződés módosítását. „132. § (1) A felek nem módosíthatják a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződésnek a felhívás, a dokumentáció feltételei, illetve az ajánlat tartalma alapján meghatározott részét, ha a) a módosítás olyan feltételeket határoz meg, amelyek ha szerepeltek volna a szerződéskötést megelőző közbeszerzési eljárásban, az eredetileg részt vett ajánlattevőkön (részvételre jelentkezőkön) kívül más ajánlattevők (részvételre jelentkezők) részvételét, vagy a nyertes ajánlat helyett másik ajánlat nyertességét lehetővé tették volna; vagy b) a módosítás a szerződés gazdasági egyensúlyát a nyertes ajánlattevő javára változtatja meg; vagy c) a módosítás a szerződés tárgyát az eredeti szerződésben foglalt ajánlattevői kötelezettséghez képest új elemre terjeszti ki. (2) Az (1) bekezdés a) pontjában foglalt feltétel fennállását nem kell vizsgálni, ha a szerződés módosítása olyan körülmény miatt vált szükségessé, amely a szerződéskötést követően – a szerződéskötéskor előre nem látható okból merült fel és a szerződés valamelyik fél lényeges jogos érdekét sérti. Ha a szerződés olyan eleme változik a módosítás eredményeként, amely a közbeszerzési eljárásban az ajánlatok értékelésének [63. § (4) bekezdés] alapjául szolgált, az ajánlatkérő köteles az eljárásban részt vett minden ajánlattevőt a módosításról és annak részletes indokairól értesíteni. (3)130 Az (1) bekezdés b) pontjának alkalmazásában a szerződésben foglalt – amennyiben a felek a szerződésben tartalékkeretet kötöttek ki, akkor a tartalékkeret nélkül számított – eredeti ellenérték 5%-ot meghaladó növekedését minden esetben úgy kell tekinteni, hogy az a szerződés gazdasági egyensúlyát a nyertes ajánlattevő javára megváltoztatja.”

130 Megállapította: 2013. évi CXVI. törvény 30. §. Hatályos: 2013. VII. 1-től.

216


A zöld téma egy fontos vívmánya az életciklus-költségek meghatározásának és az életciklus költségszemlélet közbeszerzési szintre emelése. Az életciklus egy termék, egy építési beruházás vagy egy szolgáltatásnyújtás megvalósításának minden szakaszát magában foglalja, a nyersanyag-beszerzéstől, illetve az erőforrások előállításától az átadás-átvételig, a teljesítés elszámolásáig és a visszacsatolásig. A figyelembe veendő költségek a közvetlen pénzügyi kiadásokon kívül a külső környezettel kapcsolatos költségeket is tartalmazzák, ha azok pénzben kifejezhetők és igazolhatók. Amennyiben kifejlesztettek egy közös uniós módszert az életciklus-költségek kiszámítására, az ajánlatkérő szervek kötelesek azt használni, erre azonban még vélhetően várni kell. Továbbra is lehetőség lesz címkével (ökocímke) például vagy azzal egyenértékű módon a felhívásnak és dokumentációban előírtaknak megfelelés az eljárás során. Az eljárástípusokat nem érinti nagy mértékben a változás. Várhatóan a versenypárbeszéd harmadik szakaszában valódi tárgyalásra is lehetőség nyílik majd. Ennek elsősorban az az üzenete, hogy a versenypárbeszéd második szakaszát követően, amikor a végleges dokumentációt az ajánlatkérő elkészíti, úgy ne csak egy végleges ajánlattételre nyíljon lehetőség, hanem valódi tárgyalási szakaszra is. Az újdonságot a szakma egyérelműen pozitívan értékeli. Az eljárástípusok között az egyetlen teljesen új megoldást az Innovációs partnerség eljárástípusa jelenti. A közbeszerzők számára kedvezővé válik, hogy innovatív termékeket és szolgáltatásokat vásárolhassanak a jövőbeli fejlődés elősegítése és a közszolgáltatások hatékonyságának és minőségének javítása érdekében. A javaslat e célból rendelkezik az innovációs partnerségről, amely új, innovatív termékek, építési beruházások és szolgáltatások kialakítására, majd megvásárlására irányuló új, különleges eljárás; a megvétel feltétele, hogy a termékeket, építési beruházásokat, illetve szolgáltatásokat a meghatározott teljesítményszinteknek és költségeknek megfelelően teljesítsék. Az együttműködés azonban nem írja felül az összeférhetetlenségi szabályokat, azaz a közös innováció ellenére valódi verseny biztosítását tűzi ki a tervezet célul. A korábbi tapasztalatok azt mutatják, kérdéses, vállalják-e ajánlatkérők a nyilvánossággal, a közös innováció egyértelművé tételével kapcsolatos kockázatot, vagy valóban értékelni fogják az új lehetőséget és kreatív, de jogszerű módon kihasználják azt. Az új eljárástípus hasznosulása ugyanakkor a szakértők szerint elsősorban azon múlik, milyen módon lesznek képesek a jogalkotók azonosulni az új eljárástípussal és beépíteni azt saját nemzeti szabályozásukba. A fenti célok és a normaszövegek fokozatosan tisztulnak, és várhatóan legkésőbb 2015-ben a hazai jogszabályi környezetünkbe is beépülnek majd.


Milyen uniós közbeszerzési jogforrásokat ismer? Milyen irányelvi szintű uniós közbeszerzési jogforrásokat ismer? Milyen rendeleti szintű uniós közbeszerzési jogforrásokat ismer? Az Alapító szerződések tartalmaznak közbeszerzési jellegű rendelkezéseket? Milyen jogforrások elfogadása várható az uniós közbeszerzési jog reformjának keretében?

217


218

A közbeszerzési törvény

Recommend Documents