A KÖZBESZERZÉSI ELJÁRÁS

Budapesti Gazdasági Főiskola Külkereskedelmi Főiskolai Kar Levelező tagozat Külkereskedelmi irányítás szak

A KÖZBESZERZÉSI ELJÁRÁS

Készítette: Tihon Kitty

Budapest, 2006.

Tartalomjegyzék 1. A közbeszerzés....................................................................................................................... 3 1.1. A közbeszerzés és a közbeszerzési eljárás fogalmi megközelítése............................ 3 1.2. A közbeszerzési rendszer típusai..................................................................................... 4 1.3. A közbeszerzési eljárás fajtái a jelenleg hatályos magyar közbeszerzési törvény szerint ................................................................................................................................................ 5 1.3.1. Nyílt eljárás .............................................................................................................. 5 1.3.2. Meghívásos eljárás ................................................................................................... 5 1.3.3. Tárgyalásos eljárás ................................................................................................... 5 1.3.4. Egyszerűsített eljárás................................................................................................ 6 1.3.5. Egyszakaszos és kétszakaszos eljárás ...................................................................... 6 1.3.6. Egyéb eljárás fajták .................................................................................................. 6 1.3.7. Az eljárás fajták megoszlása .................................................................................... 7 2. A közbeszerzés történeti háttere......................................................................................... 8 2.1. A kezdetek....................................................................................................................... 8 2.2. Az 1995. évi XL. törvény megszületése ....................................................................... 10 2.3. Közbeszerzés az Európai Unióban................................................................................ 11 2.4. A WTO – World Trade Organisation............................................................................ 13 2.5. 1995.-től napjainkig ...................................................................................................... 15 3. A közbeszerzési eljárás résztvevői Magyarországon ........................................................... 17 3.1. Közbeszerzések Tanácsa ............................................................................................... 18 3.2. A Tanács Titkársága...................................................................................................... 19 3.3. Közbeszerzési Döntőbizottság ...................................................................................... 19 3.3. Hivatalos közbeszerzési tanácsadó................................................................................ 21 3.4. Ajánlatkérők .................................................................................................................. 21 3.5. Ajánlattevők .................................................................................................................. 22 3.6. Békéltetők...................................................................................................................... 22 3.7. Központi Közbeszerző Szervezet – Központi Szolgáltatási Főigazgatóság ................. 22 3.8. Egyéb szervezetek ......................................................................................................... 23 4. A közbeszerzés tárgya és az értékhatárok ............................................................................ 23 4.1. A közbeszerzések tárgya ............................................................................................... 23 4.2. Értékhatárok .................................................................................................................. 25 5. A közbeszerzési eljárás folyamata ....................................................................................... 27 5.1. Nyílt eljárás ................................................................................................................... 28 5.2. Részvételi szakasszal induló eljárás.............................................................................. 33 6. Esettanulmányok .................................................................................................................. 35 6.1. „A” eset elemzése.......................................................................................................... 36 6.2. „B” eset elemzése.......................................................................................................... 51 6.3. Összegzés ...................................................................................................................... 57 7. Prognózis a jövőre nézve...................................................................................................... 58 Irodalomjegyzék....................................................................................................................... 61 Mellékletek............................................................................................................................... 63

2

1. A közbeszerzés 1.1. A közbeszerzés és a közbeszerzési eljárás fogalmi megközelítése A közbeszerzés, mint fogalom az államháztartási beszerzéseket foglalja magába. A szakirodalom több szinonim kifejezést is használ, mint például a közösségi beszerzés, a közszállítás, vagy a kormányzati beszerzés. Területe egy koncentrált piaci forma, ahol a nagy kereslethez magas érték párosul. A közbeszerzések köre tartalmazza mindazon áru-, termék-, szolgáltatás-beszerzéseket, amelyeket állami intézmények részben, vagy egészben az államháztartásból finanszíroznak feladataik ellátása céljából. A közbeszerzési eljárás ezen áruk beszerzésének a lebonyolítása, a legkedvezőbb feltételek és körülmények között, egy speciális versenytárgyalás formájában, visszterhes szerződések megkötése céljából. Specifikációja a normál tenderhez képest az elemek különlegességéből adódik. Ezek a következők: -

forrása az adófizetők pénze

-

meghatározott értékhatár felett kötelező

-

meghatározott szereplői vannak

-

az égisze alatt kötettett szerződések visszterhesek

Az eljárás független a beszerzés módjától, így nem befolyásolja, hogy vásárlásról, lízingről, vagy esetleg bérletről van szó. A közbeszerzési eljárás specifikációjából adódóan a folyamat minden elemét és folyamatának minden mozzanatát törvények szabályozzák a résztvevőktől, az eljárási módokon keresztül a különböző hirdetmények, dokumentumok, formula minták formai és tartalmi követelményéig. A szigorú törvényes keret adta lehetőségnek köszönhetően a közbeszerzés a kereskedelem egyik fontos szabályozó eszköze Magyarországon és az Európai Unióban egyaránt. A szabályozás célja tagállami szinten, hogy biztosítsa a verseny tisztaságát, ellenőrizhető és átlátható legyen a közpénzek felhasználása, ésszerűsítse az államháztartás kiadásait, valamint visszaszorítsa a visszaéléseket és a korrupciót. Az Európai Unió szempontjából biztosítja és elősegíti a belső piac zökkenőmentes működését.

3

Három alapvető fontosságú fő irányelvet állítottak fel alappillérként a megvalósítás céljából: -

versenyelvű szabályozás, melynek célja, hogy diszkriminációmentesen a legjobb ajánlattevő nyerje el a pályázatot, mindazonáltal biztosítsa, és tiszteletben tartassa a verseny tisztaságát, nyilvánosságát,

-

esélyegyenlőség és egyenlő bánásmód biztosítása a következetes, ésszerű, állandó rend kialakítására,

-

nemzeti elbánás, mely szerint nem zárható ki az Európai Unió más tagországának sem pályázója, sem áruja és a hazaival egyenlő bánásmódban kell részesíteni őket.

A rendszer működése akkor hatékony, ha a megfelelő mennyiségű, minőségű árut biztosít a megfelelő időben és a legkedvezőbb áron az állami intézmények számára. Ezen a területen a hatékonyságban való érdekeltség kisebb, mint a magán szektorban, ezért szükséges az ösztönzők beépítése és a pontos magatartási szabályok előírása. Jelentőssége és előnyei: -

az állami megrendelések biztos, hosszú távú piacot biztosítanak

-

a kereskedelmi kockázatok szinte minimálisra szorulnak vissza

-

a gazdaság szereplőinek presztízst, jó referenciát jelent a részvétel

-

az állami feladatok ellátása hatékony és takarékos lesz, hiszen a költségvetési források elköltése nem lehet pazarló

-

a beszerzések kiteszik a GDP mintegy 15%-át, így a szabályozáson keresztül az állam piacbefolyásoló szerepe növekvő hatással van a gazdaság szerkezetére és a külkereskedelem nagyságára

-

nemzetközi szinten fontos, hogy az országok mennyire nyitják meg a piaci kapukat, mennyire folytatnak liberális közbeszerzési politikát, milyen mértékig biztosítják a szabad verseny lehetőségét

-

ellenőrizhető keretek közzé próbálja szorítani a korrupció és a visszaélések lehetőségét

1.2. A közbeszerzési rendszer típusai Két alapvető típust különböztetünk meg, a centralizált és a decentralizált közbeszerzési rendszert. Természetesen az alaptípusok ötvözete ugyanúgy megtalálható a gazdasági életben, hiszen mindkét alap rendszerben fellelhetőek a másik rendszernek az elemei. Centralizált rendszer

4

A közbeszerzések döntési jogköre egy központi beszerző hivatalhoz tartoznak. Ez a hivatal felméri, összesíti a minisztériumok és a többi állami intézmény szükségleteit, majd kihasználva a nagytétel nyújtotta előnyöket, végrehajtja a feladatokat. Ilyen például a francia költségvetési rendszer. Decentralizált rendszer Ebben a rendszerben a döntési jogok adott intézmények felelőseinek kezében vannak, és ők határoznak a beszerzésről, természetesen a költségvetési terv, valamint az eljárási szabályok szem előtt tartásával. Tulajdonképpen hazánkban is decentralizált volt a közbeszerzések rendszere egészen a 1995. évi törvény megszületéséig. 1.3. A közbeszerzési eljárás fajtái a jelenleg hatályos magyar közbeszerzési törvény szerint A típusok meghatározásának 3 fő jellemző összetevője van, az eljárás jogköre, a résztvevők korlátozottsága, az eljárás menete. Már meghirdetett eljárásnál egyik típusról áttérni egy másikra tilos. 1.3.1. Nyílt eljárás Az eljárás szabadon választható. Itt mindenki érdekelt, azaz bárki ajánlatot tehet. Az ajánlatkérőknek azonban lehetősége van arra, hogy az ajánlattevők körét leszűkítse a belföldi székhelyű vállalkozások körére. Ehhez előminősítési eljárás szükséges. Ennél az eljárási módnál mindkét fél számára létezik az ajánlati kötöttség 1.3.2. Meghívásos eljárás A 2003. évi törvénymódosítása óta szabadon választható eljárási mód, korábban csak a törvényben szabályozott feltételek megléte mellett volt alkalmazható. Az eljárásban az ajánlatkérő dönthet a pályázók személyéről és számáról is. Ez esetben az ajánlattevők száma legalább öt kell, hogy legyen, illetve meg kell határozni a meghívónak a rangsorolási szempontokat is. Csakúgy, mint a nyílt eljárás esetében itt is él az ajánlati kötöttség. 1.3.3. Tárgyalásos eljárás Speciális eset, mert törvényes szabályok teszik lehetővé az alkalmazását. Az ajánlatkérők a kiválasztottakkal szabadon folytatnak tárgyalásokat az ajánlattétel és a szerződés feltételeiről. Alkalmazásának indokai eltérőek lehetnek, de valamely elem mindenképpen sajátosságot 5

mutat. Alkalmazható abban az esetben is, ha a nyílt és a meghívásos mód eredménytelenül zárul. Indulhat hirdetmény közzétételével, vagy anélkül. 1.3.4. Egyszerűsített eljárás Ez a mód a szolgáltatásokra vonatkozó közbeszerzési irányelv szabályaival összhangban működik. Ezen szolgáltatások köre a kulturális, a szállodai, az éttermi és az oktatási. 1.3.5. Egyszakaszos és kétszakaszos eljárás A két típus között a különbséget az eljárás menete adja, amennyiben a részvételi szakasz elkülönül az ajánlattételi szakasztól. Az egyszakaszos eljárás ajánlati felhívással indul, és ezután történik meg az alkalmassá minősítés, az ajánlat elbírálása. Ide tartozik a nyílt, a hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos, az egyszerűsített eljárás. A kétszakaszos eljárás részvételi felhívással indul, mely után az ajánlatkérő először a pályázók alkalmasságát vizsgálja, majd a szűrés után történik meg az ajánlati felhívás. Ide tartozik a meghívásos és a hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás. 1.3.6. Egyéb eljárás fajták Gyorsított eljárás, mely nem egy önálló típus, inkább a meghívásos és a hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás egy speciális változata. A tervpályázati eljárás szintén egy speciális, külön jogszabályban részletesen szabályozott tervezési versenyforma, amely tulajdonképpen a tervezési feladatok előkészítésére szolgál, vagy a pályamű alapján a tervező kiválasztásának egyik módja Fontos még megemlíteni a keret megállapodásos eljárást, melynek használata a közszolgáltatók közbeszerzésénél irányadó. A keret megállapodás tulajdonképpen egy vagy több ajánlatkérő és egy vagy több ajánlattevő között létrejött olyan megállapodás, amelynek célja, hogy rögzítse egy adott időszakban a közbeszerzésekre irányuló, egymással meghatározott módon kötendő szerződések lényeges feltételeit, különösen az ellenszolgáltatás mértékét, és ha lehetséges, az előirányzott mennyiséget. Ez időben elhatárolhatóan két részből áll. Az első felhíváson kiválasztja azokat, akikkel a keret megállapodást köti, majd a második szakaszban újabb eljárást indít, de már a konkrét közbeszerzés megvalósítása érdekében.

6

A versenypárbeszéd a 2005. évi törvénymódosításkor került be új elemként a szabályozásba, mely eljárási mód keretében az ajánlatkérők konzultációt folytatnak a résztvevőkkel a beszerzési igényeik összeállítására. 1.3.7.Az eljárás fajták megoszlása Elsősorban nyílt eljárások keretén belül zajlik a legtöbb közbeszerzés. Az alábbi diagram jól mutatja, hogy az elmúlt évek viszonylatában, a részesedés tekintetében emelkedik mind a meghívásos, mind a tárgyalásos eljárások száma. Ez valószínűleg köszönhető annak, hogy a meghívásos mód használata nincs törvényi kötelezettségekhez kötve, és a közszolgáltatók szabadon választhatják már a tárgyalásos módot.

Eljárások száma (daraban)

1. számú diagram Az eljárási módok számának alakulása az elmút 3 évben 3000

2784 2690

2500

2470

2000

2003.

1500

2004.

863 891 926

1000

2005. 318

500

26

0 Nyílt eljárás

32

68

Meghívásos eljárás

45 Tárgyalásos eljárás

Egyszerűsített

Eljárási módok

A beszerzések érték nagyságú csoportosításánál is a nyílt eljárás keretében történtek a legmagasabb értékű beszerzések, de azzal a tendenciával, hogy egyre inkább felzárkózik mellé a tárgyalásos eljárással lezajló közbeszerzések összértéke. A meghívásos eljárással lefolytatott beszerzések értéke tehető a legalacsonyabbra, hiszen 2003.-ban az 1%-os arányt sem érte el, és a szabadon választhatóság bevezetése óta sem haladta meg a 2%-ot. 2. számú diagram A lebonyolított beszerzések értéke az egyes eljárás típusoknál a beszerzések összértékének százalékában

2003.

27%

2004.

0%

19%

1%

1%

0% 73%

79%

7

2005.

2% 46%

Nyílt eljárás Meghívásos eljárás Tárgyalásos eljárás

50%

Egyszerűsített 2%

A meghirdetett és lefolytatott beszerzések száma 2004.-ben 3658 volt, ez 2005.-ben 3782-re emelkedett, vagyis elmondható, hogy 2004. évi adatokhoz képest megközelítőleg 3,5 %-os emelkedés történt a tavalyi évben. A beszerzések értéke tavaly 1291,3 milliárd Ft volt, ami a 2004. évi 1129,7 milliárd Ft-hoz képest 14,3 %-os növekedést jelent.

2. A közbeszerzés történeti háttere Magának a jogterület kialakulásának a vizsgálata során a szálak egészen messzire visszavezethetők – Római Birodalom, Egyiptomi Birodalom -, hiszen minden korban próbálták a gazdaságot szabályozni. Természetesen a szabályozás fokát nagymértékben befolyásolta az adott kor gazdaságának a fejlettségi foka. Magyar vonatkozásban a gyökerek a szakirodalmak szerint többnyire a középkorig vezethetők vissza. 2.1. A kezdetek Már a középkorban is az állami kincstár jelentette az országos bevételek és kiadások középpontját, hiszen ide érkezett be minden felségjogon szedett bevétel, valamint ebből fedezték a különböző kiadásokat. Eleinte természeti javakban történt a beszolgáltatás, majd ezt fokozatosan felváltotta a fizetéses rendszer. Természetesen ezeket próbálták már különböző módon szabályozni. A közbeszerzés csírái legfőképpen az állandó hadsereg megalakulása után, a hadi rendszerben – hadiszállítások, hadiellátás, az udvari igények kielégítése - voltak fellelhetők, mint egyfajta előképei a későbbi eljárásoknak. A terület valós megjelenése az adózás és a gazdaság globálisabbá válásával tehető egy időre. A II. világháború előtt Magyarországon törvények és rendeletek szabályozták a beszerzések 8

lebonyolításának rendszerét. Ezek már biztosították a versenyt, valamint a hazai szállítók előtérbe helyezését. Az első törvény az 1897. évi XX. Törvénycikk az állami számvitelről, mely a közbeszerzésről, mint az állam nevében és javára megkötött szerződésekről szólt, mi szerint az odaítélés, a szerződéskötés csak verseny útján történhet, szabályozással továbbra is preferálva a hazai ipart. Az 1907. évi III. törvénycikk a hazai iparfejlesztésről a közszállításokra vonatkozóan már a mai törvényhez hasonlóan határozta meg azokat a szervezeteket, melyekre kiterjed a szabályozás. Ilyenek voltak az állam, az önkormányzatok, és az általuk fenntartott, vagy juttatásban részesített intézmények. A háborús helyzetben új preferenciális szabályok kerültek be a közszállítási joganyagba főleg háborús és gazdasági okok miatt. Ilyen volt például az 1923. évi XI törvénycikk is, amely főleg a tőkeszegény szövetkezeteket támogatta különböző preferenciák nyújtásával. Az 1931. évi XX. törvénycikkek a versenyjogról, és a 1931. évi XXI. Törvénycikk az iparfejlesztésről a fejlődési létra következő fokát jelentették, mivel részletesen kifejtették a versenykorlátozó momentumokkal szembeni intézkedések lehetőségeit, a közbeszerzések területén szereplő elemeket egységesen vezették be a jogrendszerbe. Pontosan meghatározták, hogy milyen szervezetekre vonatkozik a szabályozás a kivételekkel együtt, milyen fő szabályok szerint történik az odaítélés, a versenyeztetés, mit tekintenek hazai származásnak, valamint szankcionálták a visszaéléseket. Tehát a közszállítások során a beszerzések és a munkák odaítélése csak nyilvános versenytárgyalás útján valósulhatott meg, továbbra is próbálva előnyhöz juttatni a hazai szállítókat. A „hazai vállalat” státusz kínálta jogállás kijátszhatatlanságát, vagyis meg nem érdemelt preferencia szerzését úgy próbálták kiküszöbölni, hogy meghatározták: hazai vállalatnak az számított, mely a hirdetmény közzététele előtt 6 hónappal már rendelkezett az ország területén működő teleppel. A II. világháború politikai és gazdasági hatására a szabályozásban megjelentek diszkriminatív módosítások, melyek inkább visszafelé fordították a fejlődést. Ilyen volt például a harci szállítók előnyben részesítése, a zsidók korlátozása a részvételben. A tendencia, a világháborút követő időszakban egészen a ’80-as évek elejéig folytatódott, amikor is a tervgazdálkodásos rendszerben kevésbé volt biztosítva a verseny lehetősége, a rendszer típusából és működéséből adódóan.

9

A változást két szabályozás hozta meg. Az egyik az 1987. évi XI. törvény a jogalkotásról, melynek révén a szabályozásban már megjelentek a liberalizálódó gazdaságpolitika jegyei, a piaci

intézményrendszer

elemei.

A

másik

a

1987.

évi

19.

törvényrendelet

a

versenytárgyalásról, amely kötelezővé tette újra a versenytárgyalást, amennyiben az ellenszolgáltatás a központi költségvetésből történt. Szűk körben engedélyezte a versenytárgyalást, de különösebb feltétel nélkül lehetővé tette annak zártkörű lebonyolítását. Így a tiszta verseny nem igazán alakult ki, hiszen például a pénzügyminiszter állapította meg beszerzések azon típusait, melyeknél kötelező volt az eljárás lefolytatása. Az 1992. évi XXXVIII. törvény az államháztartásról már a piacgazdasági viszonyok között született, de továbbra is a versenytárgyalásról szóló törvényrendeletet vette alapul. Már megjelennek értékhatárok, melyek felett kötelező a nyilvános versenytárgyalás megtartása, de nem történt meg a közbeszerzések részletes szabályozása, a szabályok pontosítása. Az évtized végére a gyakorlatilag a felelősök szabadon gazdálkodhattak a forrásokkal. 2.2. Az 1995. évi XL. törvény megszületése Hazánkban a törvény megszületése előtt a közbeszerzési rendszer decentralizált volt. Az Országgyűlés három olyan törvényt fogadott el 1990-ben, amely megteremtette az új közbeszerzési törvény meghozásának alapjait. Ezek a tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról, az árak megállapításáról és a versenytárgyalásról szóló szabályok. Az első, valóban csak a közbeszerzések szabályozásával foglakozó törvény az 1995. évi XL. törvény a közbeszerzésről, melyet a Parlament májusban fogadott el, és novemberben lépett hatályba.

A

törvényben

már

követelményként

szerepel

a

verseny

tisztaságának,

nyilvánosságának, az esélyegyenlőség és a nemzeti elbánásnak a biztosítása. Konkrétan, részletesen meghatározták azon szervezetek körét, melyekre a szabályozás kiterjed.

A

törvény tárgyi hatályát ezen intézmények árubeszerzései, építési beruházásai, szolgáltatásra vonatkozó

megrendelései

jelentették.

Megállapították

beszerzési

tárgyanként

az

értékhatárokat, melyek felett kötelező a törvény által előírt eljárási rend. Ezek azonban még csak nemzeti szinten voltak érvényesek. Megtiltották a beszerzések részekre osztását azzal a céllal, hogy az ne érje el a törvény által előírt értékhatár feletti kötelezőséget. A törvény előirányozta a terület intézményi rendszerének létrehozását, a Közbeszerzések Tanácsának, a Közbeszerzési Döntőbizottságnak a megalakulását.

10

Három eljárási fajtát írtak elő, ez a nyílt, a meghívásos és a tárgyalásos volt, azonban ekkor még ez utóbbi kettő alkalmazására csak akkor kerülhetett sor, ha azt a törvény megengedte. A törvény lehetőséget biztosított a jogorvoslatra is. Fontos megemlíteni háttérként, hogy Magyarország ekkor már tagja a WTO-nak, és Társulási Szerződést kötött az Európai Unióval, mely integrációs folyamatok nagymértékben befolyásolták a különböző területek, többek közt a közbeszerzés szabályozását. Így a jogalkotók több szempont figyelembe vételével definiálták újra, részletesen a korábbi törvényt, törekedve az egységes szabályozásra, és a jogharmonizációra a nemzetközi szervezetek alábbi követelményeivel: -

az Európai Unió közbeszerzési irányelvei

-

WTO közbeszerzési szabályai

-

UNICITRAL jog

-

és nem utolsó sorban a korábbi magyar közbeszállítási szabályok.

2.3. Közbeszerzés az Európai Unióban Az EU kiemelt célkitűzése, hogy megalakítsa az egységes, nagy, belső piacot. Ehhez szükséges volt a belső határok megszüntetése, a kereskedelmi akadályok lebontása, a nemzetközi versenyképesség erősítése. Ennek a folyamatnak volt egyik lényeges eleme a közbeszerzési piac megnyitása, azzal a céllal, hogy az egyes tagállamok közületi beszerzéseiért minden tagország vállalkozója versenyezhessen. A tagállami eljárások harmonizálására tanácsi irányelveket fogalmaztak meg. Ezeket a részeseknek a saját jogrendjükbe kellett beilleszteni. Eme új piac megnyitása pozitívan befolyásolta az országokon belüli vállalkozások fejlődését, versenyét, és nem utolsó sorban csökkentette a beszerzési árakat is. A hetvenes évektől az Európai Közösség megpróbálta a közbeszerzést is az egységes piac szellemében szabályozni. Természetesen problémák itt is felmerültek, de az Európai Bizottság folyamatos intézkedésekkel és tervekkel próbálta elérni a jobb koordinációt, a tökéletes tájékoztatási rendszert és a szigorúbb jogérvényesítést. A szabályozás alapjait az elsődleges jogforrások - Római Szerződés - rögzítik, az érvényesítés érdekében azonban szükséges volt a témára specifikus irányelvek - másodlagos jogforrások-

11

lefektetése is. Bár a Római szerződés még konkrét szabályokat nem tartalmazott a közbeszerzésre, de a megfogalmazott alapelvek mindenképpen a kiinduló pontot jelentettek. Fő célkitűzései: -

diszkriminációmentes, versenyelvű szabályok

-

ellenőrizhetőség

-

átláthatóvá tétel

-

egyenlő versenyfeltételek.

A jogi szabályozás legfontosabb pillérei a pályáztatás, a közzététel, az értékelés, az odaítélés, a jogorvoslat. A közösségi szabályozási rend 2 szintre tagolódik. Az első az értékhatárok alatti beszerzések csoportja, ahol az elsődleges jogforrások és a tagállami irányelvek az irányadóak. A második csoportba értelemszerűen az értékhatárokat meghaladó beszerzések tartoznak, melyeknél a közösségi irányelvek a mérvadók. A jogalkotó nem egyetlen egységes jogszabályt alkotott, hanem szektorokra és beszerzési tárgyakra bontotta le a szabályozni kívánt területeket. A hirdetményeket és a pályázatokat az EU Hivatalos Közlönyében és a TED-en – Tendering Electronic Daily – teszik közzé. Az Európai Unióban a közbeszerzésekkel odaítélendő összegeket a tagállamok korábban igyekeztek saját, hazai vállalataik között szétosztani úgy, hogy a helyi cégek nyerjék el a megrendeléseket. Az 1987-es Egységes Európai Okmány előtt létrehozott úgynevezett Fehér Könyvben amelynek célja az egységes belső piac megvalósítása - már a közbeszerzési irányelvek nem kizárólag a kormányzati, hanem a közüzemi beszerzésekre is vonatkoztak, valamint szabályozták a közbeszerzésekhez kapcsolható jogorvoslati lehetőségeket. Az EU fejlődéstörténetében egy további lépcsőfokot jelentett, amikor az Európai Bizottság kiadta a Zöld Könyvet. A könyv tulajdonképpen összefoglalta a közbeszerzési politika, a piac, a szabályozás összefüggéseit, a működés tapasztalatait, illetve az ebből adódó feladatokat a problémák feltárására és megoldására. Helyet kaptak a kötetben a fejlődés, fejlesztés irányvonalai is. Ennek öt fő témaköre: -

a közös közbeszerzési politika fő célkitűzéseinek érvényesülése,

-

a közösségi irányelvek nemzeti végrehajtása és alkalmazása,

-

a piaci nyitottságot javító informatikai és képzési lehetőségek, 12

-

a közbeszerzési és a kapcsolódó politikák közötti összefüggések erősítése,

-

a nem tagállami közbeszerzési piacon való közösségi részvétel lehetősége.

A Zöld Könyv által kiváltott egyfajta vitasorozat eredményeként akciótervet irányoztak elő a közbeszerzési piac területére. Mintegy ennek eredményeképpen 2004.-ben az Európai Parlament és a Tanács új irányelveket fogadott el, amit az EU hivatalos lapjában közzé is tettek, mely szerint az alacsony értékű értékhatárokat emelni kell, az eljárási szabályokat rugalmasabbá kell tenni, a költségnövelő tényezőket pedig fokozottabban kell vizsgálni. Ezeket minden tagállamnak át kell ültetnie a saját jogrendszerébe egy 21 hónapos, határidős periódus alatt. 2.4. A WTO – World Trade Organisation A szervezet 1995.-ben kezdte meg működését a GATT utódjaként. Napjaink a világkereskedelem majd 99%-át lebonyolító nemzetgazdaságokat tömöríti. Magyarország is tagja a nemzetközi egyezménynek, így köteles követni, érvényesíteni az előírt elveket, szabályokat. A szervezet célja a nemzetközi kereskedelempolitika globális és a világgazdaság egészét átfogó szabályozása. Ennek érdekében a tagországok törekednek a vámok csökkentésére, a szabadkereskedelem

liberalizálására,

preferenciális

kedvezmények

nyújtásara

az

elmaradottabb országok felé, valamint a nem vám jellegű kereskedelmi korlátok lebontására a nemzetközi kereskedelem minden területén. Az egyezmény által elismert nemzeti politikai célok közé tartozik többek közt az ember, az élet, az egészség védelem; a termék-, szolgáltatásminőség és –biztonság; a pénzügyi rendszer integritása és stabilitása; közrend fenntartása; csalás elkerülése. Azonban fontos, hogy a szabályok nem követelik meg például a tagországoktól valamennyi korlátozás felbontását, nem írják elő közvetlenül a nemzeti adminisztrációs és eljárási szabályokat sem. Mint minden ilyen szervezetnek, a WTO-nak is vannak alapelvei, melyek irányadóak, követendőek az egyezmény minden szabályozásában, tevékenységében és áthatják egész működését. Az alapokmány ezen elvei: -

a legnagyobb kedvezmény elve / diszkriminációmentesség

-

a viszonosság érvényesülése és érvényesítése 13

-

a nemzeti elbánás

-

a nyilvánosság

-

a konzultáció kötelezettsége

Az egyes területekre – szubvenciók, vámok, szolgáltatások, szellemi termékek, stb. vonatkozó előírások egységes értelmezését szolgáló, úgy nevezett kódexeket készítettek, melyek egységesen kezelik és szabályozzák az adott területtel kapcsolatos összes elemet. Az Uruguay-fordulóval egyidejűleg, azaz 1994.-ben, megszületett a megállapodás a közbeszerzések nemzetközi szabályozásáról, mely 1996. január 1.-én lépett hatályba. Már korábban is volt hasonló megállapodás, melyet természetesen alapul vettek, azonban ez volt az első, amely a világszervezet égisze alatt született. Ahogy a WTO minden egyezményét ezt is áthatják az alapelvek. Többek közt biztosítani kell a közbeszerzésekre vonatkozó törvények, rendeletek, eljárások és a gyakorlat átláthatóságát, valamint a megkülönböztetés mentességét és a verseny tiszteletben tartását. Érvényesülni kell a nemzeti elbánásnak, és lehetőség szerint segíteni és támogatni kell a legkevésbé fejlődő országokat Például technikai segítséget kell nyújtani számukra a közbeszerzés területén felmerülő problémák megoldásában. A szervezet előírja egy információs központ létrehozását is a fejlett részes országok által, melynek tartalmaznia kell a közbeszerzésekre vonatkozó törvényeket, rendeleteket, eljárásokat, gyakorlatokat, hirdetményeket, ami szintén a fejlődő országokat segíti. A megállapodás néhány szabálya a teljesség igénye nélkül: - meghatározásra kerültek a szervek, melyekre vonatkozik az egyezmény; - bármilyen módszerrel – adásvétel, lízing, bérlet, stb. - történő beszerzésre érvényes; - a beszerzés nem osztható fel a kiírt határok elkerülésének céljából; - a beszerzés értékének kiszámításakor minden felmerülő költséget figyelembe kell venni; - a műszaki leírásoknak lehetőség szerint a nemzetközi szabványokon kell alapulnia; - három alap típust különböztet meg az eljárásoknál: nyílt, meghívásos, tárgyalásos; - a pályázati eljárások folyamán megfelelően közzé kell tennie a feltételeket amellett, hogy

azok

inkább

a

szerződés

teljesítésére

való

képességgel

kapcsolatos

követelményekre korlátozódjanak; - meghatározzák a hirdetmények alapvető tartami követelményeit; - az előírt határidőknek észszerűen elegendőnek kell lennie az ajánlat elkészítéséhez, figyelembe véve minden tényezőt (valószínűsíthető-e alvállalkozó, mennyi ideig tart a 14

postai úton történő eljuttatás, stb.) – ajánlattételi határidő minimum 40 nap, részvételi jelentkezés határideje minimum 25 nap; - ha több nyelven lehet benyújtani a pályázatot, akkor az egyiknek a WTO hivatalos nyelvének kell lennie; - a dokumentációnak tartalmaznia kell minden olyan információt, melyek a megfelelő ajánlat benyújtásához kellenek; - értékelésnél, odaítélésnél nem lehet ellenszolgáltatást felszámítani, vagy figyelembe venni; - a megállapodás megsértése esetén a feleknek konzultálni kell a megoldás ügyében. Ezek a hazai szabályokkal mintegy összhangban vannak, hiszen mint részes, aláíró országnak nekünk is alkalmaznunk kellett az előírásokat, ajánlásokat. Maga a megállapodás is előirányozza, de állandó célkitűzés a működés és a hatékonyság folyamatos felülvizsgálata, javítása. A WTO körtárgyalásain általában tárgypontként szerepel a közbeszerzés. Így történt ez például 2000.-ben Seattle-ben tartott értekezleten is, ahol napirenden szerepelt a közbeszerzési eljárások átláthatóságának nemzetközileg meghatározott fokozása is, azonban ahogy az egész forduló sikertelen volt, úgy ez sem került megvitatásra. 2.5. 1995.-től napjainkig Az első jelentős módosítás 1999-ben történt, amikor is a gyakorlatban kialakult tapasztalatokat, értelmezéseket építették bele a jogszabályba. A korábbinál nagyobb hangsúlyt kapott a törvény céljainak és elveinek az érvényesítése. Igyekeztek növelni a hirdetmények közzétételét és bővíteni a lehetőségeket a jogorvoslati eljárások kezdeményezésére. A 2002. évi módosítás célja a pontosítás, a nem egyértelmű gyakorlat tisztázása, az alkalmassági feltételek megállapítása, az értékelési szabályok területén. Az utolsó előtti jelentős állomás a 2003. évi CXXIX Törvény. Alkotójának a legfontosabb célkitűzése, hogy diszkriminációmentesen szabályozza a közszféra beszerzéseit, beruházásait. Ugyanazokat az alapelveket több szakaszban is újra rögzítették, hogy mind inkább kizárják a jogsértés lehetőségét. A törvényben már elkülönítették a közösségi és a nemzeti értékhatárokat meghaladó, valamint harmadik elemként a nemzeti értékhatárok alatti eljárások körét. A közösségi értékhatárok bevezetéséből logikusan adódott ez utóbbi bevezetése, mivel 15

a rendszerszemléletű szabályozás szerves része, és a jogalkotók az egységesség érdekében ugyanazon törvényben akarták ennek a szabályait meghatározni. Ezeket röviden egyszerű közbeszerzéseknek is szokták nevezni, melyeknél a beszerzések tárgyi hatálya csak az árubeszerzésekre, építési beruházásokra és a szolgáltatás megrendelésekre terjed ki. Az 1995. évi törvény által előírt intézményi rendszert nem módosították, csak az egyes szervezeti egységek feladat körét bővítették, mint például a békéltetők névjegyzékének, magatartási

kódexének

elkészítése,

tevékenységük

ellenőrzése,

illetve

statisztikai

jelentéskészítés, az Európai Bizottság tájékoztatása. A csatlakozás kérdése megkövetelte a belső jogrendszer összeegyeztetését a közösségi elvárásokkal. Alapvetően elmondható, hogy már az 1995. évi XL. Törvény is jelentős mértékben megfelelt az Európai Uniós követelményrendszer irányelveinek, azonban a 2003. évi CXXIX. Törvény a szakemberek szerint megvalósította a jogharmonizációt. A közbeszerzési törvény legutolsó módosítása a 2005. évi CLXXII. törvény. A változtatás szükségszerű volt, hiszen az előző fejezetben említett, 2004.-ben elfogadott új Európai Uniós irányelveket be kellett építeni a saját jogrendszerünkbe. Az egységesítés határideje megegyezett az új törvény hatályba lépésével, ami 2006. január 31.-e volt. A módosítás tovább egyszerűsítette az eljárás menetét, több ponton egyértelművé tette és kiegészítette az eddigi szabályokat. Az új elvek már külön szabályozzák a klasszikus ajánlatkérőkre és a közszolgáltatókra vonatkozó közbeszerzési előírásokat, eljárásokat. Ez alapján a közösségi rezsiben a közszolgáltatókra vonatkozóan megkülönböztetik a különös közbeszerzési eljárásokat. A csoportba azok a vízügyi, energia, közlekedési és távközlési ágazatokban tevékenykedő szervezetek tartoznak, melyeknél a beszerzés tárgya összefügg az általuk végzett releváns tevékenységgel. Ez azt jeleni, hogy anélkül nem tudnák tevékenységüket ellátni. Természetesen a törvény azt is szabályozza, hogy mikor tekinthetők ezek összefüggőnek. Ezekben az esetekben az eljárási szabályok rugalmasabbak, például az ajánlatkérők szabadon választhatnak a különböző eljárási fajták között. Ellenben a beszerzés tárgya csak árubeszerzés, építési beruházás és szolgáltatás megrendelés lehet hasonlóan az egyszerű közbeszerzési eljárás tárgyi hatályához. A nemzeti rezsiben is ezek a különleges eljárási szabályok vonatkoznak a közszolgáltatókra, viszont itt a csoport kiegészül a postai tevékenységgel. A 4.2. fejezet 1. és 2. számú táblázata is mutatja, hogy nemcsak az eljárás módban van különbség, de még a klasszikustól eltérő,

16

külön értékhatárokat is meghatároznak a beszerzésekre. Jól lehet, ez a megkülönböztetés már szerepelt a 2003. évi törvényben is, azonban itt teljesedett ki a szabályozás. A nemzeti eljárási rendben az új keret-megállapodásos eljárás szabályainak bevezetése, a szabadon választás lehetősége hosszú távú kapcsolatok kialakítására ösztönzi az ajánlattevőket. Az elektronikus úton történő közzététel lehetősége rövidíti a határidőket. A változtatásoknál törekedtek arra, hogy az uniós és a magyar formanyomtatvány, hirdetmény mintákat közelítsék egymáshoz tovább könnyítve ezzel az őket használók munkáját. Emelkedtek az értékhatárok, valamint új jogi intézmények bevezetését helyezte kilátásba a törvény. 2007. január 1.-jétől lép hatályba a Dinamikus beszerzési rendszer, mely tisztán elektronikus úton bonyolítja a közbeszerzést. Keretében az ajánlatkérő felállít egy rendszert, melybe a majdani pályázók jelentkeznek be, ajánlva magukat. A konkrét beszerzésnél az ajánlatkérő már az adatbázisból választ, és csak a nyilvántartottaknak küld felhívást. A másik, új, jogi intézmény az elektronikus árlejtés, vagyis negatív licit. Erre az Európai Uniós, közösségi közbeszerzéseknél kerül sor, amikor az értékelés után az ajánlattevők licitálnak az árakra. Előnyhöz az jut majd, aki kevesebbet jelöl.

3. A közbeszerzési eljárás résztvevői Magyarországon A közbeszerzési eljárások lebonyolításának minden momentumát törvény és rendelet szabályozza. A megfelelő és hivatalos, diszkriminációmentes lebonyolításhoz precíz, hozzáértő, alapos munkára van szükség. Mindez összességében magával vonja, és egyidejűleg megköveteli a különböző funkciókat ellátó szervek, szervezetek kialakulását és megalakítását. Magyarországon a következő hivatalos szervezetek vesznek részt a folyamatban: -

Kormányzati Portál

-

Közbeszerzések Tanácsa

-

Hivatalos Közbeszerzési Tanácsadó

-

Tanács Titkársága

-

Közbeszerzési Döntőbizottság

-

Ajánlatkérők

17

-

Békéltetők

-

Központi Közbeszerző Szervezet

A törvény a gazdaság szereplőit nem kötelezi a pályázásra, csak az ajánlattevők körét szűkíti az előírásokkal, mégis itt kell szót ejteni róluk is, hiszen az eljárás fontos szereplői Fentiek működésének és szerepének részletes bemutatására a következő fejezetekben kerül sor. 3.1. Közbeszerzések Tanácsa Az intézményi és eljárási rendszer egyik fontos szereplője. A Tanács és a közbeszerzések hazai szabályozásának története szinte egybeforrt. A szervezet a közbeszerzésekről szóló törvény hatályba lépését megelőzően, 1995. október 4-én alakult meg, de megalakulását maga a törvény írta elő. A Tanács az Országgyűlésnek alárendelt és általános hatáskörrel rendelkező, önállóan gazdálkodó központi, költségvetési szerv. Az a szervezet, ahol a közbeszerzési törvény és a végrehajtási szabályok együttes alkalmazásának tapasztalatai a leginkább megjelennek. Működésének célja, hogy a törvényben meghatározott célokat érvényesítse és biztosítsa. A testületnek 19 tagja van, melyben azonos számú - 6-6 - személy képviseli a három érdek csoportot, azaz a közérdekű célokat, az ajánlattevőket és az ajánlatkérőket. A tagokat az adott csoportba, az adott érdekképviseleti terület szervei delegálják. A kinevezés legalább 2 évre szól, időkorlát nélkül. A tisztségviselők évenként kötelesek beszámolni az őket kijelölőknek az általuk érvényesítendő célok, illetőleg képviselendő általános érdekek, továbbá a törvény céljainak megvalósulása érdekében a Tanácsban folytatott tevékenységükről, valamint ezeknek a közbeszerzések terén való érvényesüléséről. A Tanács 19. tagja a Tanács elnöke, akit maga az intézmény választ 5 évre. Emellett választanak egy alelnököt is, aki az elnök távollétében teljes jogkörrel helyettesíti őt. A törvény magát a tagságot is szigorú, sokszor összeférhetetlenségen alapuló szabályokhoz köti. Munkájukat személyesen kötelesek ellátni, és tiszteletdíjban nem részesülhetnek. A tanács sokrétű feladatait tekintve aktív részese a folyamatoknak, hiszen figyelemmel kísér a meghirdetéstől a teljesítésig, véleményez, publikál, közzé tesz, adatot továbbít, beszámolót készít, közreműködik az alárendelt szervek működésében. Itt kell megemlíteni, hogy a Tanács készíti és vezeti a különböző minősített jegyzékeket békéltetőkről, tanácsadókról,

18

ajánlattevőkről. Összességében amellett, hogy aktív szereplője az ügymenetnek, szinte teljes rálátással bír mindenre. 3.2. A Tanács Titkársága A Titkárság végzi el a Tanács tevékenységével kapcsolatos koordinációt, a döntések előkészítését és végrehajtását, illetve az adminisztratív tevékenységet. A szervezet vezetője a főtitkár. Az intézményben gazdasági, pénzügyi, jogi, nemzetközi kapcsolatok osztály működik. Külön részlegek látják el a humánpolitikai, belső ellenőrzési és pénzügyi tanácsadói feladatokat. Tevékenységi körébe tartozik a Közbeszerzési Értesítő - azaz közbeszerzéssel kapcsolatos hirdetmények hivatalos lapjának - a szerkesztése. 3.3. Közbeszerzési Döntőbizottság A Tanács mellett működik, és feladata a közbeszerzésekkel és a pályázati eljárásokkal kapcsolatos jogorvoslatok intézése, jogorvoslati eljárások lefolytatása. Jelentősségük egyre fontosabb, hiszen egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek az egyenlőség, diszkriminációmentesség elvének érvényesítésére, valamint ügyelni kell az egyre erősödő verseny gerjesztette korrupció visszaszorítására. Tagjai a közbeszerzési biztosok, akiket a Tanács nevez ki, és vele állnak közalkalmazotti viszonyban. Jelenleg 21 biztos van. A bizottság elnökét szintén a Tanács választja 5 éves mandátummal. Az elnökhelyettes személyére maga az elnök tesz javaslatot, aki a teljes jogkörrel helyettesíti őt. Természetesen szigorú szabályok alapján történnek itt is a kinevezések, mind az elnök, mind a biztosok körében, melyeket főként az összeférhetetlenségi és feddhetetlenségi feltételek alapoznak meg, miszerint egy tag nem lehet gazdasági társaság tulajdonosa, részese, vagy polgármester sem. A közbeszerzési eljárással kapcsolatos jogorvosláshoz maga a törvény biztosít lehetőséget. Évente körülbelül 800-1000 jogorvoslati kezdeményezést vizsgál meg és bírál el. Az elmúlt 2 év adatainak alakulását az elindított eljárások és a meghozott határozatok vonatkozásában az alábbi 3. számú diagram mutatja. Jól látszik, hogy esetek majdnem felénél

19

a Bizottság megállapította a jogsértés tényét, melyet legtöbb esetben pénzbírsággal szankcionáltak és csak az esetek 15-20%-ban szüntették meg magát a közbeszerzési eljárást. 3. számú diagram A 2004. és 2005. évben elindított jogorvoslati eljárások száma, és a meghozott határozatok megoszlása

1400 1200 1000 800 600 400 200 0

1220 793 416 313

403 315

171186

67 86

2004. 2005.

Az eljárás megindítását a Bizottság elrendelheti hivatalból, vagy kérelem alapján. Kérelmet benyújthat bárki, akinek jogát vagy jogos érdekeit sérti bármely, az ügymenet folyamán megtörtént eset. A benyújtást a jogsértés megtörténtétől számított 15 napon belül, vagy az eljárást lezáró jogsértő döntés kihirdetésétől számított 8 napon belül. A kérelem benyújtásáig legfeljebb 90 napig van lehetőség, mert utána jogvesztővé válik. Az intézmény: -

az alaptalan kérelmet elutasíthatja,

-

felhívhatja a figyelmet az eljárás során szabályszegésekre,

-

megsemmisítheti a közbeszerzési döntést,

-

felfüggesztheti a beszerzési eljárást,

-

megtilthatja a szerződés megkötését

-

eltilthat ajánlattevőt,

-

jogsértőt kötelezhet eljárási díj, költség megfizetésére.

A Bizottság határozata ellen államigazgatási úton, nincs helye fellebbezésének, felülvizsgálatot bíróságnál lehet kérni. A bizottsági határozatok eredménye miatt tavaly 200, illetve 2004.-ben mintegy 150 esetben fordultak a bírósághoz. Nem utolsó sorban fontos megemlíteni, hogy az intézményt minden hirdetmény közzététele nélkül induló tárgyalásos eljárás megindításáról köteles az adott ajánlatkérő értesíteni. Ezeknek a bejelentéseknek a száma az elmúlt három évben szinte megduplázódott, de vajon ez azt jelenti-e, hogy ennyit emelkedett az adott lejárás típus alkalmazásának mértéke, vagy pedig a tájékoztatási kötelezettségek jobban érvényesültek.

20

3.3. Hivatalos közbeszerzési tanácsadó A tanácsadó az ajánlatkérőtől teljesen független személy, akinek feladata, hogy elősegítse a jogszabályoknak megfelelően az eljárások lebonyolítását. A szakszerűség biztosítása érdekében 2005.-től a törvény kötelezően előírja a nagy értékű, az értékhatárokat elérő, illetve az azt meghaladó értékű beszerzéseknél a tanácsadó bevonását. Alapvetően az ajánlatkérőt segíti a felhívás és a dokumentációkészítés folyamatában, de más feladatokkal is megbízható. Természetesen a közbeszerzési tanácsadói poszt megszerzésének is szigorú követelményei, előírásai vannak. Hivatalos névlistájukat a Közbeszerzési Tanács vezeti. 3.4. Ajánlatkérők Az ajánlatkérők csoportja tulajdonképpen magának a törvénynek az alanyi hatálya. Tehát elmondható, hogy több rétű feltétel és követelmény rendszernek kell megfelelniük, mint a pályázóknak. A közbeszerzési szabályozás egyik legfontosabb kérdése a közösségi és a hazai jogban is, hogy mely szervezetek tartornak a törvény hatálya alá. A lefolytatandó eljárástól függően két csoportra osztható az ajánlatkérők köre, klasszikus és különös beszerzőkre, ahogy azt már az előző fejezetben említettem. A közbeszerzési eljárási folyamat lebonyolítására kötelezett szervek – a teljesség igénye nélkül – az állam, a regionális-, helyi hatóságok, önkormányzatok, központi költségvetési szervek, egyéb költségvetési szervek, fejlesztési tanácsok, teljesen vagy részben állami tulajdonban, felügyelet alatt lévő szervezetek, azok a jogképes szervek, melyek működését fent említettek egyike finanszírozza, befolyást képes rá gyakorolni, közjogi, közszolgálati szervezetek, közszolgáltatók. A törvény nevesít is néhányat úgymint, Magyar Nemzeti Bank, Magyar Távirati Iroda, Országos Rádió és Televízió Testülete. Az ajánlatkérő köteles a törvény előírásainak megfelelően az eljárás előkészítésétől, a szerződés teljesítéséig mindent dokumentálni, és minden iratot megőrizni. A pályázat meghirdetőjét kötik a felhívásban és a dokumentációban meghatározott feltételek.

21

3.5. Ajánlattevők Ajánlattevő lehet minden természetes személy, jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság vagy személyes joga szerint jogképes szervezet, a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe, aki a közbeszerzési eljárásban ajánlatot tesz, pályázik. A pályázóra is vonatkoznak előírások, úgymint nem állhat végelszámolás, csődeljárás, felszámolási eljárás, bírósági eltiltás alatt, nem lehet egy évnél régebbi társadalombiztosítási, adó vagy vám tartozása. Természetesen fontos, hogy korábbi közbeszerzési eljárásban sem követett el szabálysértést, és emiatt nincs eltiltás alatt. A Közbeszerzések Tanácsa hivatalos jegyzéket vezet a minősített ajánlattevőkről. A jegyzékbe való bekerülés feltételeit a törvény rendeletei alapján maga a Tanács határozza meg. A pályázaton résztvevők az ajánlatban rögzítettekhez vannak kötve. 3.6. Békéltetők A békéltetők a közbeszerzésekkel kapcsolatos jogorvoslásnál kerülnek be résztvevőként a folyamatba. Feladatuk az ajánlattevő és ajánlatkérő közötti békéltető eljárás lefolytatása. Békéltetési eljárás lefolytatására csak a Közbeszerzések Tanácsa által vezetett névjegyzékben szereplő békéltető jogosult. A többi résztvevővel szemben támasztott követelmény-rendszerből következtetni lehet, hogy a titulus megszerzésének is szigorúan előírt feltételei vannak. Az eljárás során kötelesek éves nyilvántartást vezetni a lefolytatott esetekről, illetve adatot szolgáltatni a Tanács felé. Tevékenységüket díjazás ellenében végzik. Egy eljárási folyamatban 3 békéltetőnek kell részt vennie. Egy aki az ajánlattevőt képviseli, egy aki az ajánlatkérő nevében jár el, illetve egy semleges, a közérdeket védő. 3.7. Központi Közbeszerző Szervezet – Központi Szolgáltatási Főigazgatóság A szervezet a központosított közbeszerzésért felelős. Működésének célja, hogy csökkentse az állami ráfordításokat, tervszerűen használja fel a költségvetési előirányzatokat illetve, hogy kihasználják a központosított rendszerben rejlő előnyöket közigazgatási céllal. Ellátja a rendszer működésével kapcsolatos feladatokat, összegyűjti a beszerzési igényeket, megtervezi és előkészíti a központosított közbeszerzéseket, majd lefolytatja az eljárást. 22

Minden termék csoportnak külön felelőse van egy-egy közbeszerzési szakértő személyében. 3.8. Egyéb szervezetek Az Állami Számvevőszék a közbeszerzések általános ellenőrzésére jogosult országos hatáskörben, a törvény alapján. Fontos szerepet tölt még be a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal a kontrollálás területén, egyetemben a központi költségvetési szervek, helyi, önkormányzati szervek ellenőrzési részlegeivel és a belső ellenőrzéssel. A Beszerzés Fejlesztési Főosztály alakítja ki jelenleg a tevékenységi kör elektronikus támogatására a kapcsolódó intézményi, szállítói és termék adatbázist. A Magyar Posta Részvénytársaságot kérte fel határozatban (2068/2002.) a Kormány, hogy alakítsa ki, és folyamatosan működtesse az elektronikus közbeszerzési rendszert.

4. A közbeszerzés tárgya és az értékhatárok 4.1. A közbeszerzések tárgya A közbeszerzés tárgyát már a 2003. évi törvény is egyértelműen meghatározza. Ezek az alábbiakban láthatók. Árubeszerzés Olyan visszterhes szerződés, amelynek tárgya forgalomképes, birtokba vehető ingó dolog tulajdonjogának, használati vagy hasznosítási jogának a megszerzésére irányul. Az árubeszerzés magában foglalja a beállítást és az üzembe helyezést is. Az utalványok beszerzése tartozhat mind az árubeszerzéshez, mind a szolgáltatás beszerzéshez, de különbség van kategóriánként a becsült érték kiszámításánál. Építési beruházás Olyan visszterhes szerződés, melynek tárgya valamilyen építménnyel kapcsolatos, a törvényben meghatározott típusú munkavégzésekre, úgymint felújítás, korszerűsítés,

23

kivitelezés, tervezés. Az eljárás szempontjából nincs jelentősége annak, hogy mi az épület rendeltetése, milyen szerkezetű, milyen anyagból készült vagy hogy mekkora. Ezen kategóriánál a törvény az ajánlatkérőt kötelezi arra, hogy a felhívásban vagy a dokumentációban pontosan adja meg a vonatkozó műszaki leírást. Építési koncesszió Olyan építési beruházás, melynél az ajánlatkérő az építmény hasznosítási jogát meghatározott időre átengedi az ajánlattevőnek, esetleg ez pénzbeli ellenszolgáltatással párosítva. Ha építési koncesszió a közbeszerzés tárgya, akkor speciális szabályokat kell érvényesíteni az eljárás folyamán, melyeket természetesen törvény ír elő. Minden képen hasznos elem, mert megteremti a szükséges keretet az állami és a magán szféra együttműködésére. A kategória nem szerepel a közszolgáltatóknál és a nemzeti értékhatárok alatti beszerzéseknél. Szolgáltatás megrendelése Olyan visszterhes szerződés, melynek tárgya valamilyen tevékenység megrendelése, de nem tartozik az előző kategóriákba. Szolgáltatási koncesszió Olyan szolgáltatás megrendelése, melynél az ajánlatkérő a szolgáltatás nyújtásával összefüggő hasznosítási jogot egy meghatározott időre átengedi, esetleg pénzbeli ellenszolgáltatással kiegészítve. Ez a kategória nem szerepel a közösségi rezsiben, a közszolgáltatóknál, valamint a nemzeti értékhatár alatti beszerzésénél. Kivételek természetesen itt is vannak, azok pontos körét a törvény szabályozza. A csoportba olyan áruk és szolgáltatások tartoznak, melyek államtitkot, szolgálati titkot, nemzetbiztonsági érdeket érintenek, vagy az ország alapvető biztonságával kapcsolatosak. Szintén ide sorolhatók azok a „ tárgyak”, melyek beszerzésére már valamilyen nemzetközi szerződés, megállapodás különleges eljárásai az irányadóak. Összességében a közbeszerzési tárgyak típusonkénti megoszlása apróbb változásokkal változatlan tendenciát mutat. Az elmúlt két év alapján a közbeszerzések a legtöbbször építési beruházásra irányultak. A árubeszerzések és a szolgáltatás megrendelések nagyjából hasonló arányban szerepelnek, csak a tavalyi évben tolódott ez el a szolgáltatások irányába.

24

4. számú diagram A közbeszerzési tárgyak típusonkénti megoszlása az elmúlt 2 évben 2005.

Árubeszerzés 25%

2004.

Építési beruházás 41%

Árubeszerzés 21% Építési

Szolgáltatás megrendelés 34%

Szolgáltatás

beruházás

megrendelés

57%

22%

4.2. Értékhatárok A kötelezően előírt közbeszerzési eljárás alkalmazásának második alapfeltétele, az ajánlatkérő intézmény jogállása mellett a beszerzés értékhatára. A törvény három csoportban határoz meg értékhatárokat a beszerzendő tárgy minden kategóriájára. 1. Közösségi értékhatárokat meghaladó értékű közbeszerzések 2. Nemzeti értékhatárokat meghaladó értékű közbeszerzések 3. Nemzeti értékhatárok alatti közbeszerzések A besoroláshoz először az ajánlatkérőnek meg kell állapítania a beszerzés becsült értékét. Ez nem más, mint az adott tárgyért általában kért, többnyire forgalmi adó nélküli, legmagasabb összegű teljes ár. Természetesen mindenképpen figyelembe kell venni, hogy a szerződés milyen időtartamra fog majd szólni, illetőleg hogy az egy vagy több tárgyat tartalmaz-e. Ezután az egybeszámítási szabályok alkalmazásával az ajánlatkérő kiszámítja a tárgy egybeszámítási értékét, mely alapul szolgál a megfelelő, vonatkozó rendelkezés kiválasztására. A mindenkor érvényes értékhatárokat – gyakorlatilag évente - közzé teszik az Európai Unió Hivatalos lapjában és a Közbeszerzési Értesítőben. A nemzeti értékhatárokat az éves költségvetési törvény állapítja meg normál és különös közbeszerzés esetére is. A jelenleg, azaz 2006. évre érvényes határokat az alábbi három táblázat mutatja.

25

1. számú táblázat A közösségi értékhatárok

Megnevezés

Érték a) 137 000 EURO

34 422 973 HUF

b) 211 000 ERURO

53 016 404 HUF

a) 137 000 EURO

34 422 973 HUF

b) 211 000 ERURO

53 016 404 HUF

Építés beruházás

5 278 000 EURO

1 326 163 884 HUF

Építési koncesszió

5 278 000 EURO

1 326 163 884 HUF

Árubeszerzés Szolgáltatás megrendelés

Különös közbeszerzések esetén Árubeszerzés

422 000 EURO

106 032 808 HUF

Szolgáltatás megrendelés

422 000 EURO

106 032 808 HUF

Építési beruházás

5 278 000 EURO

1 326 163 884 HUF

2. számú táblázat A nemzeti értékhatárok

3. számú táblázat A nemzeti értékhatár alatti értékek

Megnevezés

Érték

Árubeszerzés

30 000 000 HUF


25 000 000 HUF

Szolgáltatás koncesszió

25 000 000 HUF

Szolgáltatás megrendelés 8 000 000 HUF


90 000 000 HUF

Építés beruházás


100 000 000 HUF

Megnevezés

Érték

Árubeszerzés

8 000 000 HUF 15 000 000 HUF

Különleges közbeszerzési értékek Árubeszerzés

50 000 000 HUF


50 000 000 HUF


100 000 000 HUF

A 1. számú táblázatban jól látható, hogy az árubeszerzés és a szolgáltatás megrendelés területén két kategória van. Az árubeszerzésnél az a) csoportba tartoznak azok a beszerzések, melyeknek ajánlatkérője minisztérium, a Miniszterelnöki Hivatal, vagy központi beszerzés során ajánlatkérésre feljogosított hivatal, illetőleg a védelem területén beszerzendő áru – például robbanóanyag, gumi, ólom, faszén - szerepel a törvény mellékletében lévő listán. A b) csoportba tarozik az összes többi ajánlatkérő, valamint az a) csoport ajánlatkérő, ha a beszerzendő áru nem szerepel a fent említett listán. A szolgáltatás megrendelésnél az ajánlatkérők felosztása ugyanaz, csak másik mellékletet rendel a törvény mellé a beszerzendő áru vonatkozásában Az előző két évre visszamenőleg általánosságban elmondható, hogy a nemzeti értékhatárok összegei 20-30 %-kal emelkedtek az idei összegekhez képest, ahogy azt az alábbi diagram mutatja. Kirívóan mutatkozik ez az építési beruházások és a szolgáltatás megrendelések területén, kevésbé nagyok az eltérések viszont az árubeszerzéseknél, az építési és a

26

szolgáltatási koncesszióknál, mivel ez utóbbi kettőnél az értékhatárok 2004. óta nem változtak. 5. számú diagram A nemezeti értékhatárok alakulása tárgyanként 2004.-2006. között

Értékhatárok/ millió Forintban

120 100100100

100

90

80

70

2004. 2005. 2006.

60

60 40

25 25

30 15

20

20

25

25 25 25

0 Árubeszerzés




Szolgáltattási koncesszió

A nemzeti értékhatár alatti egyszerű közbeszerzési eljárások értékhatárai a 2005. évihez képest négyszeresére emelkedett a 3 kategória területén, mivel ahogy azt a 2.5. fejezetben már említettem az építési és a szolgáltatási koncesszió itt nem tartozik a törvény szabályozása alá.

Értékhatár/ millió Fornitban

6. számú táblázat A nemezeti értékhatár alatti értékhatárok adatai az idei és a tavlyi évben 20

15

15 8

10 5

10

2

8

2005. 2006.

2

0 Árubeszerzés



5. A közbeszerzési eljárás folyamata A fejezetben két leggyakrabban alkalmazott eljárási mód folyamata kerül bemutatásra, az általános nyílt eljárás, és egy részvételi felhívással induló kétszakaszos eljárás. Az eljárás mentének minden momentumát hirdetményben kell rögzítni és azt közzé tenni. A hirdetmény mintája rendkívül egyértelmű. Minden adatcsoport egy szakaszhoz tartozik, mely az elemekre vonatkozóan alfejezetekkel rendelkezik. Ez a beosztás végig kíséri a teljes ügymenetet. Ez azt jelenti, hogy az eljárás bármely részében közzétett hirdetményben, egy adott információ mindig ugyanazon szakaszban, fejezetben szerepel, vagyis minden formulában a beszerzés tárgyára vonatkozó adatok a II. szakaszban találhatók. Ez 27

mindenképpen megkönnyíti mindkét fél munkáját, és csökkenti a félreértések, tévedések kockázatát is. 5.1. Nyílt eljárás Mielőtt maga az eljárás megkezdődne, az ajánlatkérő előzetes összesített tájékoztatót készíthet az új költségvetési év kezdetét követően a következő évre tervezett beszerzésekről, ha azok összesített becsült értéke eléri a 750 000 Euro-t. Az eljárás menete 6 nagyobb részre osztható. Előkészítés Az első lépés az eljárás előkészítése, melyet a törvény most már sokkal szélesebb körben von szabályozás alá, mivel a sikeres és eredményes beszerzés nagymértékben függ annak megfelelősségétől. A tapasztalatok alapján az is kiderült, hogy például sok jogsértő döntés a nem kellően megalapozott megindításra volt visszavezethető. Az ajánlatkérőnek fel kell mérni a helyzetet és a piacot, meg kell határozni a beszerzés becsült értékét, a megvalósításra rendelkezésére álló keretet. Mérlegelnie kell, hogy mennyi idő áll rendelkezésre, milyen szempontok alapján fog az elbírálás megtörténni. A felkérőnek itt kell azt is eldöntenie, kiket akar bevonni az eljárásba. A közbeszerzési terv elkészítése mellett az ajánlatkérő előkészíti a hirdetményt, a felhívást és a dokumentációt. Minden egyes formulának megvannak a kötelezően előírt elemei, vagyis hogy mik azok az adatok, melyeknek mindenképpen szerepelniük kell. Általában minden hirdetményben szerepel az ajánlatkérő neve, a beszerzés tárgya, az eljárás típusa, a korábbi közzétételek dátuma.

A

mellékletben

megtalálhatók

az

alap

hirdetmény

típusok

felhívásra,

eredményhirdetésre, szerződésteljesítésre. Minden hirdetmény kódokat tartalmaz, amelyek jelzik a közbeszerzés tárgyát: a CPA az árubeszerzési nomenklatúrát, a CPC a szolgáltatási nomenklatúrát, a NACE az építési beruházásokat, a CPV pedig a közös közbeszerzési szószedetet jelenti. Ez utóbbi kódok alapján lehet az EGT országokban kiírt közbeszerzési pályázatokat keresni. Ajánlati felhívás

28

Az ajánlati felhívás tulajdonképpen az eljárás tényleges megindítása. Az elkészített hirdetményt meg kell küldeni a Közbeszerzések Tanácsának, aki közzé teszi a szükséges fórumokon. (EU Hivatalos Lapja, Közbeszerzési Értesítő, TED-en). A felhívásnak törvényes tartami elemei vannak. Szerepelnie kell benne az ajánlatkérő adatainak, a beszerzés tárgyának pontosan leírva, az ellenszolgáltatás teljesítési feltételeinek, az ajánlat bírálati szempontjának, vagyis hogy a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás vagy az összességében legelőnyösebb ajánlat lesz a nyertes. Ez utóbbi típusnál meg kell határozni a részszempontokat, illetve azok súlyozását is. A szempontok megválasztásánál fontos, hogy az ajánlatkérőnek milyen a helyzete: sok, hasonló színvonalú szállító között akar-e különösebb minőségi elvárás nélkül, kifejezetten árversenyt alkalmazni, esetleg speciális felhasználású beszerzés esetén, feltételesen korlátlan fedezet mellett a magas minőség a döntő. Rengeteg befolyásoló tényező szerepelhet, ezért kell nagy hangsúlyt fektetni a megfelelő szempontok kiválasztására és azok helyes súlyozására. A témában a Közbeszerzések Tanácsa kidolgozott egyfajta módszertani útmutatót különböző stratégiai megoldásokkal, mely segítséget nyújthat az ajánlatkérőknek. Természetesen meg kell jelölni az ajánlattételi határidőt, az eredményhirdetési határidőt, valamit a szerződéssel kapcsolatos határidőket. Mivel ajánlattevő kötelezhető ajánlati biztosíték fizetésére ezért a felhívásban azt is közzé kell tenni. A biztosíték lehet pénzösszeg befizetése az ajánlatkérő bankszámlájára, vagy bankgarancia, vagy biztosítási kötelezvény. Azonban a biztosíték teljesítésének a módját a pályázó szabadon választja, ellenkező esetben jogsértés esete áll fenn. A biztosíték mértéke megegyezik az ajánlat visszavonásából, a szerződés meghiúsulásából adódóan előreláthatólag felmerülő vesztességgel. Az eljárás indítója itt köteles meghatározni a résztvevőkre vonatkozó pénzügyi, gazdasági, műszaki, szakmai alkalmasság feltételeit és az ehhez szükséges igazolásokat. A pályázó kiegészítő tájékoztatást kérhet értelmező céllal írásban, vagy konzultációs formában. Ennek kiadása azonban nem sértheti az esélyegyenlőség elvét, valamint az eseményről a többi jelentkezőt is értesíteni kell. Ajánlati dokumentáció A dokumentáció az előkészítési fázishoz tartozik, mégis az eljárás megindításához kapcsolódik inkább. Elkészítése az ajánlatkérő törvényi kötelezettsége. A dokumentáció ellenérték fejében vásárolható meg előzetes betekintés mellett. A megvásárlás lehet a

29

jelentkezés alap követelménye, de ellenkező esetben is érdemes beszerezni, mivel segédletet nyújt az ajánlat elkészítéséhez Tartalmát tekintve tartalmazza az ajánlati felhívásban szereplő összes adatot, információt természetesen részletesebb formában. A dokumentáció részét képezik még a részletes szerződési feltételek, esetleg a szerződés tervezete, az előírt nyilatkozatok, igazolások mintái. Építési beruházásnál, szolgáltatás megrendelésnél ez kiegészül azon hatóságok jegyzékével, melyek tájékoztatást adnak a munkavállalók védelmére és a munkafeltételekre vonatkozó követelményekről. A műszaki leírás szintén egy fontos részét képezi az anyagnak, hiszen ebben a beszerző megadja a közbeszerzés tárgyára vonatkozó műszaki, minőségi, teljesítménybeli elvárásokat, összhangban az érvényben lévő szabványokkal és a tanúsítványokkal. Mivel az ajánlatkérőt kötik az ebben a szakaszban megadott feltételek, és a hiányosságok az ajánlatok érvénytelenítéséhez vezethetnek, ezért elengedhetetlen az alapos és precíz tájékoztatás. Ajánlattétel Ajánlattevő a meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően benyújtja ajánlatát a megadott határideig, Az ajánlatnak tartalmaznia kell a pályázó nyilatkozatát a felhívás feltételeire, a szerződés teljesítésére, a kért ellenszolgáltatásra, harmadik személy vagy alvállalkozó bevonására, valamint a kizáró okokra és az alkalmasságra vonatkozó, előírt igazolásokat. Az ajánlattételi határidőt az ajánlatkérő határozza meg, de ez nem lehet a hirdetmény feladásától számított 52 napnál rövidebb, csak abban az esetben, ha az ajánlatkérő már korábban előzetes összesített tájékoztatót adott ki. Ezt már menetközben rövidíteni nem lehet. Az ajánlattételi határidő lejárta előtt bekövetkezhető események Az ajánlatkérőnek lehetősége van a felhívás visszavonására, az ajánlattételi határidő meghosszabbítására, a felhívás, illetve a dokumentáció módosítására. Ezeket az eseményeket minden alkalommal törvény által előírt hirdetmény útján közzé kell tenni. Fontos azonban, hogy módosításokkor új ajánlattételi határidőt kell megadni, ami újfent nem lehet rövidebb a feladástól számított 52 napnál.

30

Az ajánlattevőnek lehetősége van az ajánlat visszavonására, valamint módosításra írásbeli nyilatkozattal, vagy az új pályázati anyaggal. Ajánlat benyújtása, felbontása Az ajánlatot írásban, zártan, a megadott címre a határidő lejárta előtt el kell küldeni. Az ajánlatok felbontását a lejárat időpontjában kell megkezdeni. Az eseményen jelen lehetnek a pályázok és a törvény által meghatározott, arra jogosult személyek. A felbontáskor minden pályázattal kapcsolatban felolvassák a fontosabb információkat, melyeket általában az ajánlatkérő által előírt „felolvasó lap” összesít, megkönnyítve ezzel az ügymenetet. A felbontásról jegyzőkönyvet készítenek, melyet minden résztvevőnek megküldenek. Ajánlatok elbírálása Az ajánlatkérőnek meg kell vizsgálnia, hogy a beérkezett pályázatok megfelelnek-e a kért és az előírt, jogszabályi feltételeknek. Ez után ellenőrzik az ajánlattevők alkalmasságát. Alkalmatlannak minősített pályázó ajánlata érvénytelen. Az érvényes ajánlatokat a felhívásban közzétett szempontok szerint értékelik. Az elbíráláshoz az ajánlatkérőnek legalább háromtagú bíráló bizottságot kell létrehozni, akik az értékelés végén szakvéleményt készítenek, esetleg javaslatot tesznek a döntéshozó részére. Az elbírálásoknak az ajánlatok felbontásától számított 30, építési beruházás esetén pedig 60 napon belül meg kell történnie. Hiánypótlás A pályáztató az ajánlati felhívásban rendelkezik arról, hogy biztosít-e lehetőséget a hiányok pótlására. Maga a pótlás csak előírt iratok utólagos csatolása, formai hiányosság pótlása lehet. Tartami elemek – például ár – módosítására itt már nincs lehetőség. Az ajánlatkérőnek hiánypótlási felhívás formájában tájékoztatási kötelezettsége van minden jelentkező felé. Irreális ajánlat A kirívóan alacsonynak értékelt ellenszolgáltatás, és túlzottan alacsony vagy magas kötelezettségvállalás esetén a pályáztató a lényegesnek tartott ajánlati elemekre vonatkozóan adatokat, indoklást köteles kérni az ajánlattevőtől, valamint köteles erről a többi résztvevőt is tájékoztatni. A magyarázat alapján meg kell vizsgálni az elemek valós helyzetét, kizárandó a

31

későbbi szerződésmódosítás lehetőségét, illetve azt, hogy csak a pályázat elnyerése volt az irreális ajánlat célja. Ez a kötelezettség is az esélyegyenlőség elvét hivatott biztosítani. Tájékoztatás a pályázatok elbírálásáról, eredményhirdetés A felhívó köteles tájékoztatni a részvevőket az esetleges kizárásokról, a pályázatok eredménytelenségéről. Az eredmény kihirdetése nyilvánosan történik meg a résztvevők és az illetékes szervek jelenlétében. Az ajánlatkérő az elbírálás végén összegzést készít a jogszabályban meghatározott hirdetmény minta alapján, és azt a Közbeszerzési Értesítőben közzé teszi a nyilvános eredményhirdetést követő 5 napon belül. Ettől eltérően a közösségi rezsimben a közzététel törvény által előírt határideje a szerződéskötést követő 5. nap. Szerződés megkötése Sikeres eljárás esetén a szerződést az ajánlati felhívás, a dokumentáció és az ajánlat tartalmának megfelelően kell megkötni. Ennek egy 8-13 napig terjedő időintervallumban kell megtörténnie. Megkötött szerződés módosítása, teljesítése, közbeszerzések ellenőrzése Módosítás a szerződésben bármelyik fél részéről akkor lehetséges, ha megkötést követően beállt körülmény miatt a szerződés valamely fél lényeges jogát sérti. A teljesítésben csak olyan alvállalkozó vehet részt, akit korábban a szerződő fél az ajánlatban megjelölt. Az ellenszolgáltatás legkésőbb a teljesítés után 30 nappal kötelező, Európai Uniós pályázat esetén a határidő legfeljebb 60 nap. Mindkét eseményt a jogszabályban szereplő minta szerinti hirdetményben közzé kell tenni a Közbeszerzési Értesítőben. Természetesen magáról a szerződésteljesítésről kell készíteni hirdetményt, melyben nyilvánosságra hozzák a teljesítéssel kapcsolatos mennyiséget, dátumot, ellenszolgáltatást, egyszóval, hogy szerződésszerű volt-e a teljesítés. Amennyiben nem, úgy meg kell nevezni a szerződésszegőt, illetve a magát a típust és annak okát is. A Közbeszerzések Tanácsa az összegzést megküldi azt az illetékes ellenőrző szervezeteknek ellenőrzésre. A költségvetési szerveknek külön, belső ellenőrzési rendszerben revizionálják a végrehajtott közbeszerzési eljárásokat.

32

Tanúsítás Az ajánlatkérő saját közbeszerzési eljárásairól és gyakorlatáról tanúsítást kérhet akkreditált tanúsítótól, mely 30 évig érvényes. 5.2. Részvételi szakasszal induló eljárás Két szakaszból áll a meghívásos, a hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás és a versenypárbeszéd. Az eljárás elemi, momentumai, hirdetményei, szabályozása sok hasonlóságot mutatnak a nyílt eljárás folyamán felmerülő részletekkel, ezért adott esetben inkább az eltérések kerülnek kihangsúlyozásra a fejezetben. Részvételi szakasz A részvételi szakaszban nem történik ajánlatkérés, felhívó a szerződés teljesítésére való alkalmasságot vizsgálja, és meghatározza, hogy az alapján kinek küld majd ajánlattételi felhívást. A folyamat ezen részében a részvétel nem köthető semmilyen biztosíték letételéhez. Részvételi felhívás Az eljárás részvételi felhívással indul. A felhívás a jogszabályban meghatározott minta szerinti hirdetmény útján történik. A hirdetményben az ajánlati felhíváshoz hasonlóan meg kell nevezni a beszerzés tárgyát, a különböző feltételeket, a teljesítésre való alkalmasság követelményeit, részvételi részre vonatkozó határidőket, valamint az ajánlattételre, a szerződésre vonatkozó tervezett határidőket is függetlenül attól, hogy nincs ajánlattétel. Részvételi dokumentáció A részvételi dokumentáció egy fajta ismertető, mely a megfelelő jelentkezés benyújtásához nyújt segítséget. Részletesen ismerteti a jelentkezés feltételeit, bemutatja a kiíró által előírt nyilatkozat mintákat és igazolásokat. Megszerzése az ajánlati dokumentációéhoz hasonlóan pénzügyi feltételekhez – ellenszolgáltatáshoz – kötött. Azonban elkészítése nem kötelező, és tartami elemeit nem szabályozza a törvény, csak addig, hogy nem szerepelhet benne olyan kitétel, mely ajánlattételre szólít fel. Szintén van lehetőség kiegészítő tájékoztatás igénybe vételére, ami történhet írásban vagy konzultáció formájában az esélyegyenlőség szem előtt tartásával. Részvételi jelentkezés 33

A pályázó köteles jelentkezését az előírt tartami, formai követelményeknek megfelelően elkészíteni, benyújtani, és igazolni a felhívásban szereplő módon a szerződés teljesítéséhez szükséges pénzügyi, gazdasági, műszaki, szakmai alkalmasságot. A pályázónak nyilatkoznia kell arról is, hogy szándékozik-e alvállalkozót bevonni a teljesítésbe. A részvételi határidő nem lehet rövidebb a hirdetmény feladásától számított 37 napnál, eljárásközbe azt rövidíteni nem lehet. Bármilyen módosítás maga után vonja az új részvételi határidő megadásának kötelezettségét. Események a részvételi határidő lejárta előtt A kiírónak van lehetősége a felhívás módosítására, esetleg visszavonására, de mindkét esetben közzétételi kötelezettsége van. Jelentkezés benyújtása, felbontása A részvételi pályázat benyújtása írásban, zártan, a megadott címre történik, természetesen a lejárat előtt. A felbontást a lejáratkor kezdik. Ezen jelen lehetnek a közbeszerzési eljárásban résztvevők, illetve a törvény által előírt szervek. A folyamatról jegyzőkönyvet készítenek, amit megküldenek a pályázóknak. Elbírálás Az ajánlatkérő megvizsgálja, hogy a jelentkezések megfelelnek-e a megkért és a jogszabályi feltételeknek. Hiánypótlásra itt is van lehetőség, de ennek módjáról már a felhívásban rendelkezni kell. A folyamat során az ajánlatkérő felvilágosítást kérhet az egyes pályázatokban a nem egyértelmű kijelentésekkel, iratokkal kapcsolatban, de természetesen erről minden jelentkezőt írásban értesíteni kell. A bírálat végén a felkérő minta alapján összegzést készít a beérkezett pályázatokról, melyben a

meghatározott

szempontok

alapján

értékelni

kell

a

résztvevők

alkalmasságát,

alkalmatlanságát. Eredményhirdetés Az eredményt természetesen nyilvánosan is kell hirdetni, ahol ugyanazok a személyek lehetnek jelen, akik a felbontásnál. A összegzést hirdetmény formájában közzé kell tenni, és azt minden jelentkezőnek meg kell küldeni.

34

Ajánlattételi szakasz Ez a rész is felhívással indul. Ha a részvételi szakasz eredményes, akkor a kihirdetéstől számított 5 napon belül az ajánlatkérő köteles az alkalmasnak ítélt jelentkezőknek az ajánlattételi felhívást megküldeni. Az ajánlat tételi határidő itt már 40 napra csökken, hiszen a pályázók alkalmassága már nem kérdéses. Mind a felhívásnak, mind az ajánlattételi dokumentációnak vannak minimum előírt követelményei, de fontos, hogy azok tartalmilag összhangban legyenek a korábban megadott adatokkal, feltételekkel. A továbbiakban ez eljárás menete nagyjából - tekintve a dokumentálási, kihirdetési, elbírálási elemeket, szerződéskötést - megegyezik az előzőekben bemutatott nyílt eljárás menetével. Természetesen az eltérő eljárási módok sajátosságából adódóan vannak különbségek. Néhány Különbség A tárgyalásos eljárás során az ajánlattételi szakaszban sem az ajánlattevőnek, sem az ajánlatkérőnek nincs ajánlati kötöttsége, az csak a tárgyalás lezárulása után jelentkezik. Az ajánlattételi felhívásnak tartalmaznia kell a tárgyalások menetét, időpontját. Az ajánlatkérő meghatározhatja ajánlattételre felhívandók keretszámát, ami háromnál nem lehet kevesebb. Ezt részvételi felhívásban közzé kell tenni, valamint azt is, hogy milyen rangsorolás alapján történik majd meg a jelentkezők közül a kiválasztás.

6. Esettanulmányok Ebben a fejezetben szeretném néhány eljárás elemzésével bemutatni az előző fejezetben említett folyamatokat a gyakorlatban. A törvény kötelezi, mind az ajánlatkérőt, mind a közreműködő szerveket az egyes folyamat szakaszok közzétételére az előírt lapokban. Ezek a hirdetmények tulajdonképpen minden lényegesnek mondható főbb információt tartalmaznak, azonban senki sem ad ki szívesen bővebb információt, esetleg már lezajlott eljárás dokumentációját, szerződését, ami lényegesen megnehezíti az elemzést. Az „A” esetben sikerült betekintést nyernem egy részvételi, egy ajánlattételi dokumentációba és egy szerződéstervezetbe, a többi esetben azonban kénytelen voltam a hirdetmények anyagára hagyatkozni.

35

6.1. „A” eset elemzése Háttér információk Az ajánlatkérő egy területfejlesztési társulás, mely két szakaszos, hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos közbeszerzési pályázat útján szerette volna lefolytatni az új internetes tartalomszolgáltató és ügyintézési rendszer beszerzését, garanciavállalás mellett. Tehát a beszerzés tárgya szolgáltatás megrendelés. Az eljárási típus kiválasztását indoklása szerint az befolyásolta, hogy magának a szolgáltatásnak a tulajdonságait, az alkalmazásnak a műszaki leírását nem lehetett kellő pontossággal egyoldalúan megadni, inkább egy hosszabb párbeszéd eredményeként születhetett meg az elvárásokhoz legjobban illeszkedő program. Maga a teljesítés még nem történt meg, azonban a szerződés már megkötésre került. A tervezett eljárásra az alábbiakban szereplő részvételi dokumentációt és ajánlattételi dokumentáció készítette. Részvételi dokumentáció A részvételi dokumentáció mintegy forgatókönyve a felhívásnak. Jelen esetben az ajánlatkérő kikötötte, hogy megvásárlása egyik alap feltétele a részvételnek. Az értéke 50 000 Ft volt. A jelentkezőnek azonban lehetősége volt a megvásárlás előtt beletekinteni az anyagba. Terjedelmét tekintve 40 oldalas, és elérhető volt CD-n illetve írásban. Beszerzési határideje megegyezett a jelentkezés beadásának dátumával, 2005. július 22. A dokumentáció a határidők felsorolásszerű megjelölésével indul, itt szerepel a jelentkezési határidő, az eredményhirdetés dátuma, ajánlattételi felhívás megküldésének dátuma. A dokumentáció I. fejezete Az első fejezetben a részvételi felhívás szerepel, az előírt formai alakban. Ebben jelen van minden szükséges adat részletesen. Alakilag nem egy folytonos, hanem inkább egy tagolt, átlátható iratról van szó, gyakran csak x-szel kell jelölni a nyomtatvány nyújtotta választási lehetőségek egyikét. Először az ajánlatkérő kerül bemutatásra. A leírásban szerepel minden elérhetőség, cím, ahol a felhívó elérhető, illetve amelyek a dokumentáció beszerzéséhez, a pályázat benyújtásához elengedhetetlenek. A Társulás egy kecskeméti beruházás szervező és kivitelező cég segítségét veszi igényben az eljárás folyamán. A dokumentáció, bővebb információk innen szerezhetők be, valamint a pályázatokat is ide kell benyújtani. A szervezet a törvény szerint a regionális, helyi ajánlatkérő kategóriába tarozik. 36

A következő fontos elem maga a beszerzés tárgyának részletes, mindenre kiterjedő bemutatása, nomenklaturális megnevezése, és szabály szerinti besorolása. Esetünkben a megrendelendő szolgáltatás a 7-es kategóriába tarozik. A tárgy egy kistérségi internese tartalomszolgáltató és ügyintézési rendszer bevezetése. Ezt még további 3 alpontra bontva határozza meg pontosan. Úgy mint: -

Kistérségi Információs Portál: tartalom menedzsment funkcionalitás, információs bázis,

bejelentkezés

a

polgármesteri

hivatalokba,

egészségügyi

központok

rendeléseire, önkormányzati ügyek on-line indítása, meglévő tartalom migrációja; -

Elektronikus ügyintézési rendszer kialakítása: elektronizált ügyintézés, iktatás, ügyfél regisztráció, jogosultságkérés;

-

Oktatás és ügyfél tájékoztatás: az ügyfélkör tájékoztatásához szükséges anyagok kidolgozása. Kulcsfelhasználói szintű oktatás.

Ezután következnek a szerződésre vonatkozó információk, kezdve a teljesítés helyével. Az ajánlatkérő nem teszi lehetővé sem a részekre történő, sem az alternatív ajánlattétel lehetőségét. Ez alapvető fontosságú információ, hiszen a pályázó csak akkor tud részt venni, ha a szolgáltatás teljesítésének minden területét lefedi a tevékenységi köre, vagy esetleg alvállalkozót von be a teljesítésbe. Nem kell szükségszerűen a nyerteseknek gazdasági társaságot alakítani, viszont együttes, egyetemleges felelősséget kell vállalniuk. A megvalósítást három ütemben – információs portál létrehozása, dokumentum kezelő és iktatórendszer kiépítése, elektronikus ügyintézés kialakítása - tervezik, 2006. augusztusi 16.ai határidővel a térség mind a 18 településén. A pályáztató előre kikötötte a majdani szerződést biztosító mellékkötelezettségeket. A kötbér napi mértéke a nettó ellenérték 0,15%-a. A szerződés aláírástól a teljesítésig bankgaranciát kell a pályázónak nyújtani a szerződéses nettó ár 5%-áig. Végül a teljesítéstől a garancia idejére jól-teljesítési bankgarancia szolgál biztosítékul a szerződéses nettó ár 5%-áig. Az ajánlatkérő saját fizetési és finanszírozási feltételeinél nyilatkozik arról, hogy fedezetének egy része pályázaton nyerhető támogatás, mely EU-alapokból finanszírozott programmal kapcsolatos - Gazdasági Versenyképesség Operatív Program GVOP-2004-4.3.1 számú, „Az önkormányzatok információ-szolgáltató tevékenységének fejlesztése” című pályázaton sikeresen szerepelt, és a támogatást nyújtó szervezettel a szerződést már meg is kötötte. A teljesítés folyamán lehetőség van a részszámlázásra.

37

A legterjedelmesebbnek mondható szakasz a részvételi, alkalmassági feltételekre vonatkozik. A megfogalmazás szerint az ajánlatkérő a kizáró okokat sorolja fel - rendkívül szigorú és magas értékhatárokkal - a jogi, a gazdasági és a műszaki feltételek között, melyek teljesülését alvállalkozó bevonása esetén együttesen és külön-külön is vizsgál. A jogi feltételeket maga a törvény fogalmazza meg úgymint, pályázó cége nem állhat felszámolás, csődeljárás, a közbeszerzésekre vonatkozóan kizárás, eltiltás alatt. A számlavezető pénzintézeteknél a jelentkezőnek nem lehet az elmúlt egy évre visszamenőleg 30 napot meghaladó sorban álló tétel. A követelmények alapján a pályázat valószínű nyertese a nagyobb vállalatok köréből várható, hiszen a nettó árbevételnek legalább egy évben el kell érni az 500 millió forintot, amiből 200 millió forintig a beszerzés tárgyával azonos bevételt kell produkálni és mérleg szerinti eredménye nem lehet negatív. Az adatokat 3 évre visszamenőleg vizsgálták.

A

vállalkozásnak legalább egy darab, 40 millió forintos teljesítési referenciával kell rendelkeznie az alkalmazásfejlesztés területén. Természetesen, ahogy azt napjainkban már elég sok helyen megkövetelik, elengedhetetlen feltétel az ISO tanúsítvány elismert tanúsítótól. Végül, de nem utolsó sorban - habár a teljesítés nincs foglalkozáshoz kötve - a pályáztató azt is meghatározza, hogy minden résztvevőnek milyen végzettségű, tapasztalatú szakemberekkel kell dolgoznia. Nem csak minőségbeli követelményeket állít, hanem számszerűen is meghatározta a szakemberek minimális számát. E szerint szükségeltetik 10 fő informatikai és gazdasági felsőfokú végzettséggel és 3 éves informatikai terülten szerzett szakmai tapasztalattal; 1 fő felsőfokú végzettséggel, 3 éves projektvezetői gyakorlattal a beszerzéssel azonos

nagyságú

teljesítésekben;

valamint

1-1

információ

biztonságért

felelős-,

minőségbiztosításért felelős-, elektronikus ügyintézés szabályozásáért felelős-, közigazgatási szakértő, természetesen ez utóbbiak is kimagasló végzettséggel és szakmai gyakorlattal. Az alkalmasságról, a kizáró okokról nyilatkozni, és azokat igazolni is kell. Az igazolásoknak eredetinek, vagy hiteles másolatoknak kell lennie. Az igazolások a következők: számlavezető pénzintézet nyilatkozata, beszámolók, referenciák, minőségbiztosítási tanúsítvány, szakmai önéletrajzok, végzettséget igazoló dokumentumok, aláírási címpéldányok. A kiíró lehetőséget biztosított az eljárás folyamán a hiánypótlásra. Ezután az eljárás kiválasztott típusa szerepel. A továbbiakban az ajánlattételi szakaszra való utalások szerepelnek, ami szintén fontos előzetes információ a jelentkezőknek. Az ajánlati felhívás megküldésének várható dátuma 2005. 08. 12. A Társulás az ajánlattételre felhívandók keretszámát 3-ban határozza meg – de 38

nem adja meg a rangsorolás módját, mellyel azokat kiválasztja -, illetve kijelenti, hogy az elbírálásnál az összességében legkedvezőbb ajánlatot fogja választani, azonban a bírálati szempontokat itt nem részletezi. A részvételi jelentkezéseket magyar nyelven kell készíteni és 2005. július 22.-én 10 óráig kell benyújtani. A dátum megegyezik a jelentkezések felbontásának időpontjával. Ez jól mutatja, hogy határidők megadása órára pontosan történik. AZ eredményhirdetés várhatóan 2005. 08. 05.-én lesz. A dokumentáció II. fejezete Ajánlatkérő ebben a részben tételesen felsorolja azokat a hatóságokat, ahol a munkavállalók védelmére és a munkafeltételekre vonatkozó követelményekről tájékoztatást adnak, előzetes kérelem és díj ellenében. Valamint előírja a tájékoztatási kérelemről beadásáról szóló igazolás benyújtását a részvételi jelentkezéssel együtt. A dokumentáció III. fejezete A kiíró útmutatót ad a jelentkezések benyújtásához. Mint például minden igazolásnak eredetinek, vagy hitelesített másolatnak kell lennie, illetve, hogy a jelentkezési lapot egy eredeti és két másolt példányban kell csatolni. A dokumentáció IV. fejezete A fejezet a jelentkezések elbírálásának menetét mutatja be. Ez alapján 2 ütemben történik az értékelés. Elsőként vizsgálják, hogy tartalmilag, formailag a pályázatok megfelelnek-e az előírásoknak – részletesen újra felsorolva azokat - és a törvénynek. Második körben vizsgálják, hogy nem állnak-e fenn kizáró okok. A végül rangsorolják az érvényes jelentkezéseket, majd hármat kiválasztanak, és megküldik részükre az ajánlattételi felhívást. Sajnos az ajánlatkérő itt sem fejti ki, hogy mi alapján készíti majd a rangsort. A dokumentáció V. fejezete - melléklet A mellékletben szerepel az összes olyan nyilatkozatnak, igazolásnak a mintája – gazdasági adatok, referenciák, kizáró okok, stb. -, melyet a jelentkezőknek be kell nyújtania, ezzel is tovább könnyítve mind a saját, mind a pályázók munkáját, egyszerűsítve az elbírálás menetét, valamint egy összeállítási útmutató. Ajánlattételi dokumentáció

39

A kiíró az ajánlatétel feltételeként kéri az ajánlattételi dokumentáció megvásárlását. Hasonlóan a részvételi dokumentációhoz, ez is tartalomjegyzékkel ellátott irat, melynek értéke 50 000 Ft. Terjedelmét tekintve hosszabb a fent említettnél. Ez a taralomból adódik, ami jól látszik majd a későbbiekben. 1. Ajánlatkérő bemutatása A dokumentáció bevezetésében magának az ajánlatkérőnek a részletes bemutatása áll. Ez alapján a Területfejlesztési Társulást azért alakították, hogy előmozdítsa a térség együttműködését, fejlessze a településeket, koordinálja annak folyamatait és kidolgozza a fejlesztéseket, kiaknázva közben az együttműködésben rejlő lehetőségeket. Szót ejtenek a szervezeti felépítésről, működésről, a tagokról és a célokról. 2. Informatikai stratégia A beszerzés tárgyához való kapcsolódás miatt külön fejezetben, kiemelten kerül bemutatásra az informatikai stratégiát és annak célkitűzései. A fejlesztést több területen és lépcsőzetesen kívánják megvalósítani, mely érinti a Polgármesteri Hivatalok és intézményrendszereik belső működését, a testületi és szakbizottsági tevékenységek ellátását valamint a lakossággal és a vállalkozói szférával tartott kapcsolatot. A gazdasági fejlődés felgyorsulását, az egyenlőtlenségek kiegyenlítődését, a jólét növekedését várják távlati tervekben a térség információs társadalomba történő bekapcsolásától. 3. Átfogó kistérségi stratégia célok Ebben a szakaszban a területfejlesztési, turizmusfejlesztési, környezetvédelmi és informatikai koncepció került bemutatásra. Ez tulajdonképpen nem kapcsolódik konkrétan a beszerzés tárgyához, de a kiíró szükségszerűnek tartja ahhoz, hogy a pályázó minél inkább átlássa, megértse a majdan nyújtandó szolgáltatás hátterét. 4. Informatikai rendszerrel szemben támasztott követelmények Az informatikai rendszerrel szemben támasztott követelmények részletes leírása követezik. A Társulás egy olyan informatikai központot kíván létrehozni, melynek minden településen van csatlakozó terminálja, és lehetőséget biztosít az elektronikus ügyintézésre – ügyintézői felhasználásra, tartalomszolgáltatásra, bejelentkezésre, időpontfoglalásra -, telemarketinges információk, hirdetések közzétételére mind a hivatali, mind a privát csoportok részére. Szükség van minden településen legalább egy internetes közösségi pont létrehozására, ahol 40

bárki elérheti a szolgáltatást. Mindezt magyarázó ábrákkal próbálja az ajánlatkérő alátámasztani. A pályáztató az általános leírás után tovább konkretizálja a lehetőségek adta részletességgel a beszerzés tárgyát 3 ütemben: 1. Információs portál létrehozása a szükséges alkalmazói szoftverekkel, beleértve az installálást, beállítást, a bevezetéshez szükséges oktatást, 2. Elektronikus ügyintézési rendszer a szükséges alkalmazói szoftverekkel, beleértve az installálást, beállítást, a bevezetéshez szükséges oktatást, 3. A teljes rendszer karbantartása, támogatása. Felsorolásra kerül minden elemnél az egyes funkciók ellátásához szükséges követelmények. Az általános követelmények között olyan elvárások szerepelnek, mint biztonságos, egyszerű, jogosultsági szinteknek megfelelő felhasználás, magyar nyelvű felületek, kézikönyvek, leírások. 5. Megvalósítás menetével szemben támasztott követelmények A megvalósítás menetére vonatkozóan a projektet szakmailag előre megtervezték az eredményesség érdekében. Megnevezik a Project Felügyelő Bizottságot, és bemutatják annak felépítését, működését. Minden rendszerből annyi hasznos, amennyit a felhasználók hasznosítanak, ezért elengedhetetlen az alkalmazói tudás teljes átadása. Azaz a pályázónak kiemelten kell kezelnie az oktatási tevékenységet, oktatási tervvel alátámasztva. Teljes megvalósításra csak a már tesztelt folyamatok kerülhetnek. Minden munkafolyamat végén közzétehető szakmai beszámolót kell készíteni, illetve mindent dokumentálni az utólagos visszakereshetőség céljával. El kell készíteni a PAD-ot – Project Alapító Dokumentumot - , mely rögzíti a project működésének szabályait, folyamatait, a megrendelő és a vállalkozó együttműködési rendjét. Az ajánlatkérő biztosítja a hardver és az alapszoftverek leszállítását, azonban elvárás, hogy ajánlattevő kidolgozza az általa ajánlott megoldás szükségleteit ezek vonatkozásában. Az adatok megadásánál azonban a vállalkozásnak figyelembe kell vennie, hogy a teljes infrastrukturális csomag – nyomtatók, szkennerek, PC-k - beszerzésére rendelkezésre álló keret 33 000 000 Ft. A kidolgozott projekt terv megadja a teljesítési lépcsőket és határidőket a teljes 12 hónapos időszakra lebontva részletező ábrák segítségével. Portál átadása 2005. 12. 09., elektronikus ügykezelés 2006. 03. 31., teljes ügymeneti kezelés 2006. 08. 31.

41

A kiíró szigorú feltételeket ad meg az átadás utáni támogatási szolgáltatásra. Ennek egyik csoportja a garanciák: -

jótállást minimum 1 éves időtartamra (meghibásodásokat a vállalkozó saját költségén javítja),

-

szavatosságot legalább 2 évre (meghibásodásokat a vállalkozó saját költségén javítja),

-

2 millió Ft értékű, jólteljesítési garancia a jótállási idő végéig.

A másik kategóriába egy olyan támogatási szolgáltatás tartozik, melynek keretén belül a nyertesnek a teljesítés után 1 hónapig helyszíni szakértői felügyeletet, utána telefonos rendszerfelügyeletet, karbantartást kell biztosítania 5 évre, természetesen díj ellenében. 6. Környezeti követelmények Magára a beszerzés tárgyára vonatkozó utolsó elvárások közt szerepel néhány olyan szabály és mintaértékű megoldás, melyet a szolgáltatásban érvényesíteni kell. Ilyen például az APEH elektronikus adóbevallási rendszere, a Közigazgatási Hatósági Eljárási Törvény, ügyfélkapu. 7. Ajánlattal szembeni követelmények A dokumentáció következő szakasza az ajánlattal szembeni követelményeket foglalja össze. Az ajánlatkérő szándéka az, hogy hatékonyabbá tegye az értékelést. Az ajánlat nem lehet terjedelmesebb 80 oldalnál, a megfogalmazásnak tömörnek, lényegre törőnek, világosnak kell lennie. Itt jelöli meg a felhívó, hogy a beszerzés értéke nem haladhatja meg a 65 000 000 Ft-os ármaximumot, ellenkező esetben érvénytelen a pályázat. A pályázónak az ajánlattételi dokumentációban szereplőhöz hasonló részletességgel be kell mutatnia saját cégét, tevékenységét, kiemelten a releváns projektekre, az erőforrásokat. A bővebb leírás a megoldási koncepció, az ajánlott szolgáltatás, az ütemezés, a támogatás, az árösszesítés és a fizetési feltételek területén szükséges. Mindezt az előírt strukturális formában. Szintén fontos információ, hogy a részvételi szakasszal ellentétben itt az ajánlatkérő nem biztosít lehetőséget a hiánypótlásra. Ez azt jelenti, hogy az értékeléskor felmerülő hiány esetén az ajánlatot érvénytelenné nyilvánítják. Tehát a pályázónak rendkívüli körül tekintéssel, pontossággal kell az anyagot összeállítania, de amint azt a leírás mutatja, az ehhez szükséges minden feltételt, igazolás módot, nyilatkozatot megad a kiíró.

42

8. Eljárás menete Az utolsó lényeges fejezet az eljárás menetének a bemutatása, mely az értékelés rendjét és módját ismerteti. A két ütemben történő elbírálás első része a formai, tartami vizsgálat, miszerint a beérkezett pályázat megfelel-e a törvényben és a felhívásban előírt követelményeknek, hiánytalan-e, illetve a határidő lejárta előtt érkezett-e be. A második szakaszban az érvényesnek ítélt ajánlatokat értékelik a súlyozott részszempontok alapján. Ezek a következők: 4. számú táblázat Az elbírálási részszempontok súlyozása Sorszám

Az elbírálás részszempontjai

Súlyszámai (s)

Adható pontszám (t)

1

Az ajánlott ügyintézési rendszer szakmai kidolgozottságának színvonala.

15

0-10

2

Az ajánlott portál funkcionalitása. A közigazgatási portálon elérhető és indítható összes ügyből az elektronikusan (on-line) indítható, teljes elektronikus ügymenet kezeléssel és elektronikus ügykövetéssel támogatott ügyek száma, vállalt darabszám (db) A közigazgatási portálon elérhető és indítható összes ügyből az elektronikusan (on-line) indítható ügyek száma, vállalt darabszám (db)

15

0-10

15

0-10

15

0-10

3

4 5

A közigazgatási portálon elérhető és indítható ügyek összes száma, a vállalt darabszám (db)

10

0-10

6

Az ajánlott teljes rendszer műszaki színvonala.

10

0-10

7

Éves támogatási díj összege (Ft/év)

10

0-10

8

A kért ellenszolgáltatás összesített összege (Ft)

5

0-10

9

Help-Desk rendelkezésre állás minősége, vállalt óraszám hetente (óra/hét)

5

0-10

Összesen 9 pontot állapítottak meg, melyeket 0-10-ig terjedő skálán lehet pontozni. A legnagyobb súllyal azok a szempontok szerepeltek, amelyek a szolgáltatás és a rendszer minőségére vonatkoztak. A portálon indítható ügyek száma, illetve a rendszer szakmai kidolgozottsága 15-ös súlyszámot kap. Az ellenszolgáltatás, vagyis az ár és a támogatási szolgáltatás csak 5-ös súlyszámmal kerül be. A legkedvezőbb ajánlatot 10 ponttal értékelik, a legkevésbé megfelelő 3-5 pontot kaphat, a többit pedig arányosítással számítják ki. A pontozás után aránypárokat állítanak fel a vizsgálatra. Majd a súlyozással kiszámítják a végleges értéket. Az értékelésbe szakértői bizottságot vont be az ajánlatkérő az eredményes és minél tökéletesebb munka érdekében. A legmagasabb értéket elért pályázat a nyertes. Az ajánlatkérő fenntartja a lehetőséget a második legjobb ajánlat megjelölésére, arra az esetre, ha a nyertes visszalépne. Természetesen ebben a szakaszban minden felmerülő fogalomnak megadják a fogalmi definícióját.

43

9. Mellékletek A dokumentáció végén megadásra kerülnek azok a minták, melyeknek az ajánlatban szerepelniük kell, illetve a majdan kötendő szerződés tervezet. A mellékletek a következők: -

felolvasólap: nyilatkozat az ajánlat benyújtásáról a fő gazdasági és szolgáltatási paraméterekkel,

-

a tartalomösszesítő: a műszaki és pénzügyi paraméterekkel,

-

jelentkezési nyilatkozatok: a gazdasági adatokra, szakemberekre, alvállalkozó bevonásáról, a törvény szerinti kizáró okokról.

A megadott minták a folyamatok egyszerűsítését, hatékonyabbá tételét szolgálják. A pályáztató végül csatolja a megkötni kívánt szerződés tervezetét. Hirdetmények Ahogy azt az eljárások meneténél már említettem, minden eseményt dokumentálni, és közzé kell tenni a megfelelő hirdetményeken. A következőkben a Társulás által közzétett hirdetményeket elemzem. Azonban jól látható lesz, hogy a tervezetthez képest megváltozott az ajánlatkérő álláspontja. Az ajánlatkérő megváltoztatta az eljárási mód típusát nyíltra. Ajánlati felhívás Az elképzelésekhez képest nagyjából akkor tette közzé az ajánlati felhívást a TED-en, amikor az ajánlattételi felhívást megküldte volna a sikeres jelentkezőknek, ez 2005. július 26.-a volt. A Közbeszerzési Értesítőben csak augusztus 10.-én jelent meg. Az ajánlati dokumentáció értéke maradt 50 000 Ft, és megvásárlása továbbra is pályázás feltétele. Az ajánlati felhívás tartalmát tekintve az ajánlatkérő és a szerződés tárgya megegyezik a fent bemutatott anyagokban szereplő adatokkal. Azonban további eltérések adódtak. A szerződés biztosítékait már konkrét összegben kerültek meghatározásra, és elmaradt a teljesítési bankgarancia. Tehát a vállalkozónak csak kötbérfizetési - 100 000 Ft/ minden késedelmes nap -, és jólteljesítési garanciafizetési – 2 000 000 Ft - kötelezettsége van. Ez utóbbinál meghagyva a fizetés módjára vonatkozó, a törvény által előírt, szabad választási lehetőséget. A fizetési feltételeknél azonban már halasztott hatályú fizetést kért. A kizáró okok felsorolásánál is változás történt, még hozzá oly módon, hogy azzal lehetővé tette esetleg kisebb vállalatok pályázását is. Ugyanis az eredménykimutatás szerinti éves nettó árbevétel összegének értékhatárát az ötödére – 100 millió Ft-ra – csökkentette, illetve a beszerzés tárgyának területén elért éves nettó árbevételt a felére, azaz szintén 100 millió Ft-ra.

44

A szakmai kritériumoknál is 10-ről 6 fő-re módosított a felsőfokú végzettséggel és a megfelelő szakmai tapasztalattal rendelkezők számát, valamint nem köti ki a különböző felelősök – minőségbiztosítási, közigazgatási – meglétét. Az igazolások, nyilatkozatok követelményrendszere nem változott. A kiíró utólag mégsem limitálta a pályázók keretszámát, mivel az új eljárási mód ezt nem igazán teszi lehetővé. Az elbírálásnál továbbra is az összességében legkedvezőbb ajánlat lesz a fő szempont. A részszempontok száma és súlyozása nem változott. Ajánlatkérő fenntartja annak a lehetőségét, hogy a nyertes visszalépése esetén a második legjobb ajánlattevővel kössön szerződést. A pályázók ajánlati kötöttsége 90 nap a határidőtől számítva. Azonban nagyon fontos, hogy hiánypótlási lehetőséget nem biztosít az ajánlatkérő. Ez a tervektől annyiban tér el, hogy a részvételi szakaszban erre lett volna lehetőség. Az ajánlattételi határidő 2005. szeptember 9.-éig tart. Az eredményhirdetés tervezett időpontja 2005. szeptember 30.-a, szerződéskötésé pedig 8 nappal később. A teljesítés új határideje 2006. október 31., ami 2 hónappal meghaladja a korábbi célt. Eredményhirdetés Az eredményhirdetés 2005. november 11.-én tették közzé a TED-en, a konkrét esemény pedig október 17-én történt meg, tehát az új időponthoz képest is késett a kihirdetés. A szerződés becsült értéke 36 millió Ft, ami kevesebb, mint ami az ajánlattételi dokumentációban szereplő összegnél az mellet, hogy a beszerzés tárgya nem változott. A hirdetmény szerint a pályázatra 4 ajánlatot nyújtottak, be azonban mindegyik érvénytelen volt, ezért magát az eljárást is érvénytelennek nyilvánította a kiíró. Hirdetmény A Közbeszerzések Tanácsától A eljárás menetében a következő hirdetményt a Közbeszerzési Döntőbizottság tette közzé 2006. január 8.-án, melyben a 2005. december 5.-én született határozatát hozza nyilvánosságra. Melyből kiderült, hogy az egyik pályázó, Delta Elektronik Kft kérelmére jogorvoslati eljárást indított a Bizottság. Ennek eredményeképpen, a keletkezett iratok, az írásban és a tárgyaláson tett nyilatkozatok alapján az ajánlatkérő határozatát az érvénytelenné nyilvánításról, és annak indoklását megsemmisíti, és pénzbírság megfizetésére kötelezi mind az Államkincstár – 1000 000 Ft -, mind a Kft felé – 150 000 Ft -. 45

Az indoklásból kiderült minden információ, mely a jogorvoslati eljáráshoz elvezetett. Indoklás – tényállás Az indoklás az eljárásra vonatkozó adatok felsorolásával indul: ajánlatkérő, beszerzés tárgya, eljárás típusa, határidők, bírálat részszempontjai. A szeptember 15.-ei határidőre összesen 4 ajánlat érkezett be. Az ajánlatban a Delta Kft azonban a 3. és az 5. szempontok esetében túlzottan magas értékeket vállalt az ügyszámok vonatkozásában, ahogy az a következő táblázatban látható. 5. számú táblázat A 3. és az 5. részszempontokra tett ajánlatok Ajánlattevők

3. részszempontra tett ajánlat

5. részszempontra tett ajánlat

Delta Kft

100 db

216 db

Többi ajánlattevő

10-25 db

100-120 db

Az ajánlatkérő a törvényben előírt módon 2005. október 6.-án felvilágosítást, indoklást kért a Delta Kft-től és egy másik jelentkezőtől a fenti két pontra vonatkozóan. A jogorvoslat kérelmezője október 10-én meg is küldte válaszát, melyben felsorolta az elérhető és indítható ügyeket, hivatkozott más projektekben szerzett tapasztalataira, valamin felajánlotta az azokban kifejlesztett megoldások adaptálását a szolgáltatás keretében. Ennek ellenére a Társulás október 17.-én kihirdette az eljárás eredménytelenségét hivatkozva arra, hogy a Kft nem mutatta be, hogy a 3. szempont szerinti vállalásai megalapozottak és teljesíthetők, mivel az ügyek felsorolása nem jelenti egyben a képességet a kidolgozásra. A Delta Kft kérelmének indoklása szerint az ajánlatkérő nem győződött meg az elemek valós helyzetéről, teljesíthetőségéről. A kérelmező a felvilágosítást kiegészítő információkérésnek ítélt, ezért nem fektetett hangsúlyt a teljesíthetőség bemutatására. Ajánlatkérő megsértette a törvényt, mivel az érték nem volt kirívóan magas, csak tévesen ítélte meg a valós helyzetet, nem vette figyelembe a hatékonyság növelő tényezőket, valamint a saját kapacitási korlátozottságát a kérelmező terhére írta. A Társulás kérte a Bizottságtól a kérelem elutasítását. Indoklása szerint a 3. és az 5. pont értéke túl magas volt az általa vizsgált piaci és szakmai szempontok szerint, mind amellett, hogy ez utóbbira érkezett tájékoztatást elfogadta. Elismerte, hogy valóban csak az ügyszámokra vonatkozóan kért adatközlést, nem a teljesíthetőségre. Magyarázata alapján nem volt mód arra, hogy meggyőződhessen a 3. pont kivitelezhetőségéről. Végső soron a Döntőbizottság megállapította, hogy a Társulás súlyos jogsértést követett el, amikor:

46

-

a túlzottan magas vállalásnál nem biztosított megfelelően lehetőséget a törvény kötelező érvényű rendelkezése alapján az indoklásra,

-

olyan körülmény tisztázásának hiányára hivatkozva minősítette erénytelenné az ajánlatot, melyre nem is kért indoklást,

-

eredménytelenné nyilvánította az eljárást, arra való hivatkozással, hogy csak érvénytelen ajánlatok érkeztek.

Mivel a Közbeszerzések Döntőbizottsága megsemmisítette mind az érvénytelenségre, mind az eredménytelenségre vonatkozó nyilatkozatot, újra eredményt kellett hirdetni. II. Eredményhirdetés Az új eredményhirdetésre 2005. 12. 22.-én került sor, melynek összegzését 2006. 01. 03.-án tettek közzé. Ebben már a Delta Electronik Kft, mint nyertes pályázó szerepel. A szerződést 2005. 12. 29.-én kötött meg, melyben az ellenszolgáltatás összege 59 000 000 Ff. Szerződéstervezet Az alábbiakban bemutatásra kerülő szerződés tervezet a tervezett ajánlattételi dokumentáció része volt, de valószínűleg az eltolódott határidőkön túl minden maradt ebben a változatban, összhangban a tényleges felhívással és az ajánlattal. A szerződés típusa vállalkozói. Mint minden szerződés ez is a két fél, megrendelő és a nyertes vállalkozó megnevezésével indul. 1. Prembulum A szerződés preambulumában szerepel a megrendelő nyilatkozata arról, hogy a szerződés tárgyára vonatkozóan nyílt eljárásos pályázatot írt ki, valamint, hogy EU-s pályázat útján nyerte el a szükséges fedezet egy részét, annak pontos megnevezésével. 2. Szerződés szerkezete Az egységes szerződés részét képezi maga a vállalkozási szerződés és mellékletként a közbeszerzési felhívás az ajánlattételi specifikációval, a vállalkozói ajánlat. Ez a három szoros kapcsolatban áll, együtt, egységesen értelmezhetők. Eltérések esetén a fenti elsőbbségi sorrendet tartva kell a hibát javítani, amennyiben az nincs ellentmondásban a törvénnyel. 3. Szerződés tárgya

47

Természetesen szerepel a szerződésben a közbeszerzés tárgya, azonban annak részletes leírását csak a mellékletekre történő hivatkozással adják meg. 4. Vállalkozási díj A vállalkozási díj meghatározásánál lejegyezésre került az összes lényeges elem. Az ütemezésnél 5 teljesítési határidőt és 5 részletfizetési lehetőséget adnak meg, azonban a fizetést a mindkét fél által aláírt részteljesítési jegyzőkönyvek meglétéhez kötik. Az áraknak tartalmazniuk kell az ÁFÁ-n kívül az összes felmerülő egyéb költséget – vám, illeték, kiszállítási költségek, stb. -. A vállalkozónak a telepítendő szoftverek és a támogatási szolgáltatás ellenértékére 18 hónapos árgaranciát kellett vállalnia, mely szerint áremelés csak a KSH által kiadott hivatalos inflációráta mértékéig fogadható el. A támogatási szolgáltatásra vonatkozó szerződés azonban csak a teljesítés megtörténte után köthető meg. 5. Fizetési feltételek A fizetés magyar forintban történik majd, banki átutalással, a hatályos törvényeknek megfelelő számla kiállítása ellenében. A megrendelő késedelmes teljesítése esetén a vállalkozónak lehetősége van késedelmi kamat érvényesítésére, mely a mindenkor érvényes jegybanki alapkamat értéke plusz 3%. 6. A szerződés időbeli hatály A szerződést határozott időre kötik, mely időtartam utolsó napja megegyezik az utolsó teljesítési dátummal. 7. Teljesítés határideje A felhívás alapján a teljesítés végső határideje 2006. október 31.-e. Az időpontok eltolódásából adódóan sajnos a rész időpontokat csak hozzávetőlegesen lehetne megállapítani. Az előteljesítést a megrendelő elfogadja. 8. Teljesítés módja és igazolása A teljesítések igazolásnál a felek megállapodtak az egyes termékek átadás-átvételi szabályaiban, melyek termék típusokként eltérőek ugyan, de abban mindegyik folyamat

48

megegyezik, hogy az igazolás csak egy 5 munkanapos rendszerteszt megtörténte – teszt forgatókönyv készítése - után lehetséges. A felek megegyeztek abban, hogy a szerződés időtartamára a projekt szervezetet működtetik, illetve a PAD-ban meghatározott módon járnak el mindenesetben. Ilyen például a változáskérés hivatalos folyamata, amit egyébként bármelyik fél kezdeményezhet. 9. Minőségbiztosítás és titokvédelem A minőségbiztosításról a vállalkozónak kell gondoskodnia. Mindkét szerződő nyilatkozatot tesz a titokvédelemről. 10. Kommunikáció A szerződéssel kapcsolatban felmerülő minden kommunikáció csak írásos formában érvényes. Mindkét fél megadja az ügyre vonatkozóan a kapcsolattartó személyek nevét és elérhetőségét. 11. Felek jogai és kötelezettségei Az irat tartalmazza mindkét fél jogi és szerződésbeli kötelezettségét. Ezek szerint a vállalkozó köteles a teljesítés során maximális hatékonysággal eljárni. Mindkét fél biztosítja a szükséges, vállalt erőforrásokat. A vállalkozó a megrendelő nevében döntést nem hozhat, viszont köteles részére minden információt megadni a döntésekhez. A vállalkozó csak olyan szoftverek, termékeket használhat, melyre van jogosultsága. A megrendelőre nézve pedig az átadott termék használati joga kizárólagos, örökös, át nem ruházható, más részére való betekintés, hozzáférés nyújtása csak a vállalkozó írásbeli engedélyével lehetséges. 12. Szerződésszegések, mulasztások A mulasztásokra vonatkozóan a vállalkozó kötbérfizetésére kötelezhető, ha pedig a megrendelő késik a közreműködésben, annak halasztó hatálya van a teljesítésre nézve a másik oldalon. 20 napon túli késedelem esetén a szerződés azonnali hatállyal felmondható. A vállalkozó vállalja, hogy részéről a megkötött szerződés harmadik fél jogait nem sérti, nem köt olyan szerződést, mely ezt sértené, illetve nem áll olyan hatósági eljárás alatt, mely gátolná a teljesítésben.

49

A vállalkozó felelősséggel tartozik minden okozott kárért, melynek mértéke a szerződés összértékének 20%-a lehet, kivéve, ha a károkozás szándékos volt, mert akkor felelőssége korlátlan. 13. Szerződés megszűnése A megszűnésre vonatkozó feltételeket és azok következményeit a dokumentum részletesen felsorolta. Megszűnés esetén elszámolást kell készíteni. A szerződést bármelyik fél írásban 30 napos határidővel felmondhatja. Amennyiben a felmondás valamely fél felróható magatartásából adódik, úgy kötbér fizetését helyezik kilátásba, melynek mértéke 3 hónapig 6, illetve azután 20 millió Ft. Felmondható a szerződés bármelyik fél szerződésszegése – nem teljesítés, titokvédelmi előírások megszegése, stb. – estén, illetve ha bármely fél ellen jogerős felszámolási eljárás indul. 13. Garancia, biztosíték A szerződésben kétféle biztosítékot kötött ki a megrendelő, az egyik a jótállás, mely a teljesítési jegyzőkönyv aláírásától lép életbe, a másik pedig a jólteljesítési garancia az ajánlati felhívásban szereplő értékekkel összhangban 14. Egyéb rendelkezések Végül a felek rendezték a jogviták esetén fennálló illetékes bíróságok megnevezését, valamit a szerződésben nem szereplő kérdésekre irányadó jogot. Mivel két magyar cégről van szó, és a teljesítés is hazánkban történik a felek értelemszerűen a hatályos, magyar jogszabályokat választották. Visszatekintve a folyamatra elmondható, hogy az eljárást a 2003. évi CXXIX törvénynek megfelelően folytatták le, mivel mind a pályáztatás, mind a szerződéskötés megtörtént az új, 2005. évi törvénymódosítás hatályba lépése előtt. Az idei évre már csak a teljesítés maradt. A teljes beszerzés becsült értéke meghaladta a közösségi értékhatárt, tehát az ajánlatkérő a fenti törvény IV. fejezete alapján előírt szabályok szerint járt el – leszámítva a jogsértést, melyet utólag korrigáltak - eleget téve minden közzétételi kötelezettségnek, már csak a szerződés teljesítésére vonatkozó hirdetményt kell még majd közzétennie. A teljesítés már megkezdődött, ugyanis a Társulás a térség honlapján folyamatosan beszámoló az eredmény. Ezek szerint már telepítésre kerültek azok az eszközök, melyek a hivatali munkát segítik illetve azok, melyek a hozzáférési pontok technikai feltételeit jelentik. 50

Március végén megtörtént a Kistérségi Információs Portál átadása is. Azonban ugyan erről honlapról kiderül az is, hogy tovább módosították a teljesítést végső határidejét a tervezetthez képest, 2006. december 31.-éig. Pontos információ kapunk arról, hogy a beruházás összköltsége mintegy 135 millió Ft-ba került, melyből 17 millió Ft az önrész, és a fennmaradó 118 millió Ft korábban említett pályázati támogatás. 6.2. „B” eset elemzése A következő esettanulmány két teljes mértékben lezajlott közbeszerzési eljárás menetét mutatja be, ahol már a szerződés szerinti teljesítés is megtörtént. Az elemzés, melynek alapjául csak a folyamat során közzétett hirdetmények szolgáltak, összehasonlító jellegű, mivel két azonos tevékenységű, de különböző kategóriába tartozó ajánlatkérő írt ki nyílt közbeszerzési eljárást, két azonos építési beruházásra. 1. Az Állami Autópálya Kezelő Rt tavalyi év márciusában indított nyílt közbeszerzési eljárást építési beruházás keretében, az autópályák burkolati jeleinek felújító festésére. Az eljárás megindítása ajánlati felhívással indult, melyet 2005. március 24.-én adtak fel és 30án tettek közzé a Közbeszerzési Értesítőben A felhívás szerkezete és tartalma Az ajánlatkérő hivatalos megnevezése után következik a szerződés tárgyának kifejtése. Az építési beruházásra irányuló szerződés típusa vállalkozói, melynek keretében a nyertes pályázó kivitelezést hajt végre. A burkolati jelek felfestésének helye minden egyes autópálya esetében kilométerre pontosan meg van határozva 5 csoportra lebontva. Az 5 építmény esetében összesen 202 167 m2 felületen kell a kivitelezést elvégezni. Minden szakasznál meghatározásra kerül a teljesítés megkezdésének és befejezésének határideje. A hosszabb távolságoknál ez 3,5 hónap, a rövidebb szakaszokon pedig 1,5 hónap. A teljesítéseknek egymástól függetlenül kell zajlania, mivel az időpontok között átfedés van. Tehát szükséges, hogy a pályázó mérlegelje, rendelkezik-e az ehhez szükséges kapacitással. Ajánlatkérő lehetőséget biztosít a részekre történő ajánlattételre, viszont alternatív ajánlatot a szerződés tárgyának jellegéből adódóan értelemszerűen nem fogad el. A felhívás következő lényeges fejezete a szerződésre vonatkozó feltételeket tartalmazza.

51

A kiíró késedelem esetére kötbért helyez kilátásba, mely a teljes vállalkozási díj 5%o-a naponta, limitálva azt 20%-ban. A vállalkozónak felróható okból meghiúsuló teljesítés esetén a kötbér az érték 12%-a. A műszaki átadás-átvételtől a pályázónak jótállási garanciát kell fizetnie tartós festés esetén 60 hónapra, oldószeres esetén 18 hónapra, melynek értéke a díj 4%-a. Ajánlatkérő betartva a törvény előírásait, szabad lehetőséget hagy a biztosíték megfizetésének módjára. A fizetési feltételek szerint előlegfizetésre nincsen mód, azonban az ajánlati dokumentációban – melynek megvétele feltétele a jelentkezésnek - meghatározásra került azon készültségi fokok meghatározása, melyek igazolt és hibátlan teljesítése után részszámla nyújtható be. A törvény által előírt kizáró okokon kívül természetesen vizsgálja pályázók pénzügyi helyzetét, megköveteli 2 évre visszamenőleg a 150 millió Ft-os forgalmat, illetve adott tárgyra vonatkozóan a 25 millió Ft-os bevételt. A továbbiakban érdekesség, hogy az ajánlatkérő az éves beszámolókat rész adatatok alapján pontozza. A szám szerint 5 tényező 5-5 pontos súlyozással szerepel az értékelésben, melynek összértéke el kell, hogy érje minimálisan a 15 pontot. Nem használ skálát, az 5 pont akkor jár, ha a megszabott feltétel teljesül. Tényezők 5 pontosak: -

ha a mérleg szerinti eredmény 2003.-ban pozitív, vagy 2002.-höz képest javulást mutat,

-

ha a saját tőke 2002.-höz képest 2003.-ban nőtt, és egyik évben sem kevesebb az a jegyzett tőkénél,

-

ha a fedezet foka 1 vagy annál nagyobb (fedezet foka=(saját tőke+hosszú lejáratú kötelezettség)/befektetett eszközök) 2003.-ban,

-

ha a tőkeáttétel (hosszú lejáratú kötelezettség/saját tőke) 2003.-ban kevesebb, mint 1,

-

ha a likviditási mutató 2003.-ban nagyobb, mint 2002.-ben.

Ezen felül rendelkezni kell hasonló értékű és tárgyú befejezett referencia munkával, valamint a teljesítéshez szükséges műszaki-technikai felszereltséggel. Műszaki szinten az építésvezetővel és a felelős műszaki vezetőkkel kapcsolatban határoztak meg szakmai elvárásokat. A fent említett követelményekre vonatkozóan a jelentkezőknek be kell nyújtaniuk a szükséges igazolásokat, nyilatkozatokat, többek közt az éves beszámolót 2 évre visszamenőleg, a rendelkezésre álló felszerelések eszköznyilvántartását, a szakemberek listáját szakmai önéletrajzzal, a számlavezető pénzintézetek 60 napnál nem régebbi nyilatkozatát, az elmúlt 3 év legjelentősebb építési beruházásainak ismertetését.

52

Az eljárásra vonatkozóan ajánlatkérő nem tett közzé korábban előzetes összesített tájékoztatót. A pályázatok elbírálása az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztásának stratégiáját követi majd. Két részszempontot határozott meg a kiíró. Az egyik az értékelésben nagyobb súllyal szereplő ár, a másik pedig a szükséges forgalomterelés időtartama. Az ajánlati dokumentáció beszerzésének határideje egybeesik az ajánlattételi és a felbontási határidővel, ami nagyjából a hirdetéstől számított 1,5 hónapot jelent. A pályázót a határidő lejárta után 74 napig terheli az ajánlati kötöttség. A pályázóknak az elbírálás ideje alatt van lehetőségük a hiánypótlásra. Az eredményhirdetés – 2005. 06. 01 - és a szerződéskötés – 2005. 06. 10. - várható időpontja között nincs nagy eltolódás, hiszen nincs tárgyalásos szakasz, a szerződés megkötése majd a nyertes pályázóval történik a dokumentációban előzetesen közzé tett tervezet alapján. Az ajánlattevőnek rendelkeznie kell általános, majd a teljesítés idejére a meghatározott munkára vonatkozó felelősség biztosítással. A felhívásban felsorolásra került az összes benyújtandó igazolás, nyilatkozat, továbbá külön mellékletben az egyes építmények pontos adatai. Eredményhirdetés Az eredményhirdetés időpontjához képest a közzététel 15 nappal később történt. A közzétett hirdetményben az ajánlatkérőre, a beszerzés tárgyára, az eljárásra vonatkozó adatok ugyanúgy szerepelnek, mint az ajánlati felhívásban. A pályázatra 10 jelentkezés érkezett. Mind az 5 építmény esetében ugyanaz a magyar vállalat nyerte az eljárást, a nyertes ajánlat adatait és értékét szintén megjelölték a hirdetményben. 1. építmény: 50 531 365 Ft – 36 050 m2 2. építmény: 132 895 819 Ft – 102 993 m2 3. építmény: 84 549 351 Ft – 38 924 m2 4. építmény: 31 192 924 Ft – 16 083 m2 5. építmény: 9 232 695 Ft – 8117 m2 Az ajánlati ellenérték, melyek minden esetben tartalmaznak egy 10%-os tartalékkeretet, közel 42 millió Ft-tal kevesebb a becsült értéknél. Az ajánlatkérő megnevezte a második legjobb ajánlattevőt is – aki szintén mind az 5 építményre megtette a részajánlatot - arra az esetre, ha a nyertes visszalépne.

53

Tájékoztató a szerződés teljesítéséről A hirdetmény alapján a szerződést 2005. június 10.-én megkötötte az Állami Autópálya Kezelő Zrt. a nyertes vállalkozóval. A szerződés típusa vállalkozói. A szerződés tárgya, mennyisége és ellenértéke megegyezik az eredményhirdetéskor közzétett adatokkal, azzal a különbséggel, hogy az 5 építményből csak 4 került bele. A teljesítés tekintetében azonban eltértek ezektől a mennyiségektől, ami természetesen az ellenértéket is arányosan módosította, a négyzetméterre vonatkozó árak változása nélkül. 1. építmény: 41 014 905 Ft – 32 122 m2 2. építmény: 111 218 275 Ft – 96 762 m2 3. építmény: 71 626 997 Ft – 36 525 m2 4. építmény: 31 192 924 Ft – 16 083 m2 5. építmény: 6 274 665 Ft – 6250 m2 A hirdetmény szerint azonban nem történt szerződésszegés, tehát elképzelhető, hogy a felek erről megegyeztek, vagy az értékek csak a teljesítés után voltak pontosan meghatározhatók. Az eljárás során nem történt jogsértés sem.

2. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Állami Közútkezelő Kht. tavalyi év áprilisában indított el nyílt közbeszerzési eljárást építési beruházás keretében, a a kezelése alatt álló közutak burkolati jeleinek felújító festésére. Az eljárás megindítása ajánlati felhívással indult, melyet 2005. április 8.-án adtak fel és 13-án tettek közzé a Közbeszerzési Értesítőben A felhívás szerkezete és tartalma Az ajánlatkérő hivatalos megnevezése után ebben az esetben is – ahogy azt a hirdetmény minta sorrendje előírja - következik a szerződés tárgyának kifejtése. Az építési beruházásra irányuló szerződés típusa vállalkozói, melynek keretében a nyertes pályázó kivitelezést hajt végre. A burkolati jelek felfestésének helye a kezelés alatt álló közutak. A kivitelezés nem útszakaszonként kerül bontásra, hanem a felfestendő jelek

típusa szerint, de ugyanúgy

kilométerre pontosan - összesen 60 250 m2 - meghatározva. Ez a három csoport: 1. hosszirányú burkolati jelek felújítása -

tengelyvonal: 40 870 m2 54

-

szegélyvonal: 6500 m2

2. keresztirányú burkolati jelek felújítása -

csomóponti jelek: 5000 m2

-

gyalogos átkelőhelyek: 6580 m2

-

forgalom elől elzárt területek: 1200 m2

3. új burkolati jelek festése -

speciális, plasztik burkolati jel: 50 m2

-

korábbi jel megszüntetése: 50 m2

Az ajánlatkérő azonban itt nem fogad el részekre történő ajánlattételt, és természetesen alternatív ajánlat is sem fogadható el. A teljesítésnek csak a végső határidője van megadva, ez 2005. december 10.-e, tehát a pályázó saját kapacitásának és elképzeléseinek megfelelően tudja beosztani a kivitelezést. A szerződésre vonatkozó feltételek az alábbiakban láthatók. Az ajánlatkérő késedelem esetére szintén kötbért helyez kilátásba, mely 150 000 Ft naponta, limitálva azt a teljes vállalkozási díj 20%-ban. A teljesítést követően a pályázónak jótállási biztosítékot kell fizetnie, melynek értéke a díj 4%-a egy 12 hónapos jótállási időszak mellett. Ajánlatkérő betartva a törvény előírásait, szabad lehetőséget hagy a biztosíték megfizetésének módjára. A fizetési feltételek szerint előlegfizetésre nincsen mód, a fizetés a teljesítést követően 30 napos átutalással történik, de élve a törvény kínálta lehetőséggel legkésőbb 2006. május 1.-jei határidővel. A törvény által előírtakon kívül a pályázók pénzügyi alkalmasságának kizáró okai: -

ha az elmúlt évben 90 napot meghaladó sorállás fordult elő, vagyis nem fizetőképes;

-

ha 2002. és 2003. évben a beszámoló alapján az eredmény negatív;

-

ha nem rendelkezik az elmúlt 3 évben legalább 1 hasonló tárgyú saját kivitelezésű referenciával;

-

ha nem rendelkezik a teljesítéshez szükséges műszaki felszereltséggel;

A szakemberek tekintetében a kivitelezést irányító kulcsszemélynek meg kell felelni a rendeletben előírt, felelős kivitelezői kritériumoknak, továbbá szükségeltetik egy minősé ellenőrzésért felelős szakember. A követelményekre vonatkozóan a jelentkezőknek hasonló igazolásokat, nyilatkozatokat kell csatolni, úgymint éves beszámolót, eszköznyilvántartását, a szakemberek listáját szakmai

55

önéletrajzzal, a számlavezető pénzintézetek 60 napnál nem régebbi nyilatkozatát, az elmúlt 3 év legjelentősebb építési beruházásainak ismertetését. A pályázatok bírálati szempontja alapján a nyertes a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás. Az ajánlati dokumentáció beszerzésének ára 50 000 Ft, határideje 2005. május 30.-a, ami szintén egybeesik az ajánlattételi és a felbontási határidővel. Megvásárlása a jelentkezés feltétele. A pályázót a határidő lejárta után 45 napig terheli az ajánlati kötöttség. A pályázatok elbírálása alatt nincs lehetőség a hiánypótlásra. Az eredményhirdetés és a szerződéskötés várható időpontja nem dátumszerűen van megadva, hanem viszonyítással. Ez az első esetben az ajánlattételi határidő lejárta utáni 9. nap, illetve második esetben az eredményhirdetést követő 9. nap. Az ajánlattevőnek rendelkeznie kell majd a szerződéskötés után a teljesítés idejére a meghatározott munkára vonatkozó felelősség biztosítással. A felhívás végén felsorolásra került az összes benyújtandó igazolás, nyilatkozat. Az igazolásoknál azonban szigorúbak a követelmények az előző esethez képest. A pályázónak csatolnia kell a használandó festékre vonatkozóan az Országos Közegészségügyi Központ által kiadott forgalmazási engedélyt, „veszélyes anyagokkal folytatott tevékenységre” szóló engedélyét, valamint a veszélyes hulladék leadására, átvételére szóló keret megállapodást. m2 Eredményhirdetés Az eredményhirdetés időpontjában megtörtént a közzététel is. A közzétett hirdetményben az ajánlatkérőre, a beszerzés tárgyára, az eljárásra vonatkozó adatok továbbra is változatlanok. A pályázatra az összegzés szerint egyetlen jelentkezés érkezett, egyetlen ajánlattevő személyében. Valószínűleg ez a szigorú alkalmassági feltételeknek volt köszönhető. Az ajánlati ellenérték 79 240 200 Ft, mely nem sokkal ugyan, de alatta van a becsült értéknek, ami 80 000 000 Ft. Az ajánlatkérő megnevezte volna a második legjobb ajánlattevőt is, azonban annak hiányában erre nem került sor. A szerződéskötés tervezett időpontja itt már dátumszerűen június 17. Tájékoztató a szerződés teljesítéséről A hirdetmény alapján a szerződést a tervezett időpontban megkötötték. A szerződés típusa vállalkozói. 56

A szerződés tárgya, mennyisége, ellenértéke és a teljesítés határideje teljes mértékben megegyezik az eredményhirdetéskor közzétett adatokkal. A teljesítésre vonatkozón az ajánlatkérő csak annyit tett közzé, hogy az szerződésszerű volt és szerződésszegés nem történt. Ez némiképpen nyitva hagyja a kérdést. Az eljárás során egyébként nem történt jogsértés. Megjegyzés A két eljárás megindításkor a 2003. évi törvény szerint kellett eljárni. A beszerzés becsült értéke az 1. esetben meghaladta, a 2. esetben azonban csak megközelítette a nemzeti értékhatárt meghaladta a nemzeti értékhatárokat, mégis mindkét ajánlatkérő a törvény VI. fejezet alapján folytatta le az eljárást. Az Állami Autópálya Kezelő beszerzésének mennyisége mintegy háromszorosa a Közútkezelőének, mégis ez utóbbi támasztott szigorúbb feltételeket, mind az alkalmassági feltételeket tekintve, mind a részekre történő ajánlattétel, mind a hiánypótlás, mind a fizetőképesség területén. Az ajánlati kötöttség az 1. esetben hosszabb volt, azonban hosszabb volt az ajánlati felhívás és a szerződéskötés közötti időtartam is. Az 1. esetben a pályázat nyertese egy középvállalat volt, ami valószínűleg a szerződés magas értékéből és a nagy kapacitás igényből adódott. A 2. esetben a pályázatot egy kisvállalat nyerte el, amikor is a szerződés értéke jóval alacsonyabb volt, hosszabb volt a teljesítés határideje is, és - ahogy azt már a korábbiakban említettem - itt a kivitelezés csoportosítására vonatkozóan nem voltak előírva részteljesítések, melyek teljesítési határideje fedte volna egymást, ezért a vállalkozó szabadon gazdálkodhatott az időbeosztással kisebb kapacitás mellett is. Az 1 m2–re vonatkozó árak nem mutatnak nagy eltérést, a valamivel kedvezőbb ár valószínűleg a nagyobb megrendelési mennyiségnek köszönhető. Összességében elmondható, hogy a két eset jól mutatta, azonos beszerzési tárgyak esetén is milyen különbségek léphetnek fel. 6.3. Összegzés Az elemzésekből, leírásból jól kitűnik, hogy minél magasabb a közbeszerzés értéke, annál szigorúbb feltétel-, követelményrendszert állítanak az ajánlatkérők Az azonos hirdetmény minták és az ismétlődően használt sorszámozások megkönnyítik mindkét oldalról a feldolgozást.

57

A dokumentációk értéke nagyjából 100 000Ft-os értékhatárig terjed, megvásárlása nem minden esetben feltétele a részvételnek, de érdemes, hiszen egy olyan útmutató, mely kellő részletességgel tartalmaz minden információt, és nem utolsó sorban minden szükséges nyomtatvány-, nyilatkozat mintát, amit ha a jelentkező pontosan követ nagyobb eséllyel pályázik eredményesen. A részvételi feltételeknél minden esetben a kizáró okokat adják meg. Minden követelmény sor természetesen a törvényi kizárással indul, de nem felsorolásszerűen, csak hivatkozási jelleggel. A beszerzés tárgyára vonatkozóan szinte minden esetben megkövetelik, a hasonló tárgyú és értékű referencia munka meglétét. A számlavezető pénzintézetek nyilatkozatai az előző évben felmerült tételek sor állásaira vonatkoznak különböző értékhatárokkal, de általában a megengedett időtartam 30 és 90 nap közé tehető. A számviteli törvény alapján készített beszámolók a legtöbb esetben szerepelnek a csatolandó igazolások között. A határidők tekintetében az ajánlatkérők igyekeznek betartani a törvény által előírt minimum és maximum határidőket, viszont emellett saját tervezett időpontjaikkal sok esetben késedelembe esnek. Mint például egy esetleges jogsértés kivizsgálása késleltetheti a szerződéskötés dátumát, vagy akár az elbírálási szakaszban kirívóan alacsony érték esetén a kötelező indoklás megkérése miatt csúszhat az eredményhirdetés időpontja. A teljesítésekről véleményem szerint a hirdetményekben éppen csak annyit tesznek közzé, amennyit a törvény előír, valószínűleg az ellenőrző szerveknek megküldött összesítők azoknál sokkal részletesebbek.

7. Prognózis a jövőre nézve A közbeszerzési piac jelentősen koncentrálódik, egyre kevesebb az ajánlatkérő, és egyre nagyobb értékűek a beszerzések. A közbeszerzések értéke Magyarországon a GDP 6%-át teszi ki, míg ez a nemzetközi viszonylatokban 5-20% között alakul. Az arányszám Hollandiában és Svédországban a legmagasabb Az első törvény meghozása óta a beszerzések összértéke folyamatosan emelkedik – ahogyan azt az 1. számú grafikon is mutatja -, és

58

további növekedés prognosztizálható a verseny erősödése mellett. Az idei évben az előzetes számok alapján az összérték mintegy 200 milliárd forinttal magasabban várható.

Összérték/milliárd Forintban

1. számú függvény A közbeszerzések összértéke éves bontásban hazánkban 1600 1400 1200 1000 800 600 400 200 0

1500 1291,3 1129,7 800 558,3 150 1996.

2002.

2003.

2004.

2005.

2006.

Az elmúlt mintegy 10 évben csak 2003.-ban volt némi visszaesés tapasztalható, melyhez képest 2004.-ben az érték szinte megduplázódott, ebben valószínűleg közrejátszott az új törvény hatályba lépése az év elején. A jövőt tekintve a kormányzati oldalon mindkét párt egyetért abban, hogy további közbeszerzési reformokra van szükség. Ez magába foglalná az eljárások további egyszerűsítést, a törvény alkalmazásával összefüggő cselekvési programok és magatartási kódexek kidolgozását egyaránt. Van ugyan lehetőség a hazai pályázók előnyben részesítésére, de arra kell törekedni, hogy ez is meg is valósuljon. A tavalyi adatok szerint a külföldi székhelyű vállalkozások mintegy 95 eljárását nyertek, ami az összérték 2,5-3%-át jelenti, ami már visszaszorítást jelent a 2004. évi 3,7%-hoz képest. Ez nem mondható magasnak, azonban ugyanebben a bontásban az értéket vizsgálva ez már 198,3 milliárd forintot, azaz 15,4%-ot tesz ki, hasonlóan a francia és a német arányszámokhoz. A nemzetközi gyakorlatnak megfelelően jelenleg székhely szerinti a pályázok megkülönböztetése. Tehát ha nem a tulajdonost vizsgálva történik a besorolás, az lehetőséget biztosít a külföldi tulajdonú, de magyar telephellyel rendelkező leányvállalatok számára a pályázatok elnyerésében. A kis- és középvállalatok, de java részt inkább ez utóbbiak, nyerték meg az eljárások 66,9%-át 2005.-ben. A kisvállalatoknak további előnyökre lenne szüksége. Hátrányuk oka abban rejlik, hogy gyakran nehézségekkel jár számukra a pályázatokhoz szükséges információk beszerzése, illetve problémát okoz a jogi és gyakorlati ismeret hiánya is. A legtöbb esetben a túl nagy értékű beszerzéseknél csak a bedolgozói szerep jut számukra, holott a pályázatok gyakran kiírhatóak lehetnének több részletben, csökkentve és elérhetővé téve ezzel az értéket.

59

A Join Venture Szövetség most gyűjti össze a cégek által felvetett anomáliákat és velük együtt, közösen próbálják kidolgozni a megoldási javaslatokat. A közbeszerzési rendszerünkre jellemzőnek mondható némiképp az átmenetiség, az útkeresés, hiszen a kötelező érvényű Európai Uniós szabályokat átvettük, azonban nem rendelkezünk egyelőre a nyugati tagállamokéhoz hasonló gazdasági, piaci háttérrel. Danuta Hübner, az Európai Bizottság regionális biztosa ellenőrizte a fent említett szabályok bevezetését,

érvényesülését.

A

vizsgálat

alapján

elégedett

Magyarország

eddigi

teljesítményével. Elemzése szerint a végrehajtási rendszerünk túl bonyolult, ami abból adódhat, hogy a tisztségviselők még nagyon óvatosak mindenhol tartván az esetleges szabálytalanságoktól, és emiatt sokszor túl szabályozzák a folyamatot. Mint az élet minden területén, itt is megindult az internetes hálózat térhódítása, ami megmutatkozik abban is, hogy minden közzététel megtalálható a két hivatalos lap honlapján. A jövőre nézve azonban az Unió céljai között szerepel az elektronikus közbeszerzési rendszer megvalósítása. A tervek szerint 2010.-re az eljárások felét várhatóan on-line fogják bonyolítani, ami az előzetes kalkuláció alapján mintegy 300 milliárd Euro megtakarítást jelentene évente. Ehhez azonban először biztosítani kell az infrastrukturális hátteret, mely lehetővé teszi, hogy mindenkihez eljuthassanak a szükséges információk Összességében elmondható, hogy a változtatások, az irányelvek átvétele, a folyamatok egyszerűsítése, a különböző segédletek kidolgozása pozitív hatással vannak a közbeszerzési piacra, annak szereplőire. Természetesen az új rendszer hibái, hiányosságai az alkalmazások során fognak felszínre kerülni. Ezek várhatóan tovább ösztönzik majd a jogalkotókat és a résztvevőket az újabb és újabb módosításokra, lehetővé téve ezzel a rendszer javítását, tökéletesítést, hasznosabbá és hatékonyabbá tételét. A továbbiakban is mindenképpen az elsők között kell kezelni a korrupció és a jogsértések problémáját törekedve azok kiszorítására a rendszer és az intézmény versenytisztasága érdekében.

60

Irodalomjegyzék 1. Berényi Lajos – Bozzay Erika – Buda György – Deák Krisztina – Engler Magdolna – Hámori András – Kámlánné Diósi Ildikó – Kardkovács Kolos – Kothencz Éva – Lukács Andrea: Közbeszerzés (KJK-KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó kft, 2004) 2. Kurtán Lajos: Piacgazdaságtan (ELTE Eötvös Kiadó, 2001) 3. dr. Várhelyi Olivér – Varga Katalin – dr. Kerekes Pál: Közbeszerzés az Európai Unióban (ITD Hungary, 1998) 4. Losoncz Miklós: Az Európai Unió Rómától Budapestig (TRI-MESTER Bt, 2005) 5. dr. Arató Balázs: Ajánlatok elbírálása – Közbeszerzési Közlemények (Magyar Közbeszerzési Társaság, 2005) 6. dr. Tátrai Tünde: Közzétételi szabályok – Közbeszerzési Közlemények (Magyar Közbeszerzési Társaság, 2005) 7. dr. Gulyás Andrea: Ajánlattevők kalauza – Közbeszerzési Közlemények (Magyar Közbeszerzési Társaság, 2005) 8. A Közbeszerzések Tanácsának hivatalos honlapja – www.kozbeszerzes.hu 9. Cikkek a Magyar Rádió archívumából 10. BM Önkormányzati EU Informatikai Központ – dr Tamási Abigél tájékoztatója 11. www.kozbeszerzes.gov.hu 12. MTI – Magyar Távirati Iroda cikkei 13. Az on-line Világgazdaság cikkei 14. HVG hivatalos internetes portálja 15. http://www.mkkft.hu 16. http://www.mhk.hu/kozbesz/index.php 17. 2003. évi CXXIX törvény 18.

Közbeszerzési törvény egységes szerkezetben a 2005. évi XXIX. Törvénnyel

(Egységes

szerkezetben: az elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV. törvény módosításáról szóló 2004. évi LV. törvény 23. §-ában foglaltakkal, a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény, valamint a közbeszerzéssel összefüggésben egyes törvények módosításáról szóló 2004. évi XCVII. törvénnyel, a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény módosításáról szóló 2005. évi IX. törvénnyel, a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény és az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény módosításáról szóló 2005. évi XXIX. törvénnyel, az építőipari kivitelezési tevékenységgel kapcsolatos adatszolgáltatásokkal összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2005. évi LXXVI. törvénnyel, a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény módosításáról szóló 2005. évi XCIV. törvénnyel, a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény módosításáról szóló 2005. évi LXVIII. törvénnyel, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2005. évi LXXXIII. törvénnyel, valamint a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény módosításáról szóló 2005. évi CLXXII. törvénnyel, figyelembe véve továbbá a sportról szóló 2004. évi I. törvény 78. § (7) bekezdését, a miniszterek feladat- és hatáskörének változásával összefüggésben szükséges változásokról szóló 2004. évi CXX. törvény 37. § (2) bekezdésének a) pontját, a kisebbségi önkormányzati képviselők választásáról, valamint a nemzeti és etnikai

61

kisebbségekre vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló 2005. évi CXIV. törvény 72. § (5) bekezdésének m) pontját, a Nemzeti Akkreditáló Testület szervezetről szóló 2005. évi LXXVIII. törvény 26. §-ának c) pontját és a Polgári perrendtartás módosításáról szóló 2005. évi CXXX. törvény 21. § (4) bekezdésének h) pontját.)

19. Széchenyi István Egyetem Európa-tanulmány Központ: Közbeszerzési alapismeretek – Ponácz György Márk, 2006. február 23. 20. http://ted.publications.eu.int 21. Közbeszerzések Tanácsa: Sajtótájékoztató anyagok / www.kozbeszerzes.hu 22. Közbeszerzési Értesítő kiadványainak hirdetményei Az Állami Autópálya Kezelő Rt.. a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Állami Közútkezelő Kht., a Tápió Menti Területfejlesztési Társulás eljárásaira vonatkozóan / 2006. január 18., március 1., március 20., 2005. március 30., április 13., július 25., augusztus 10. 23. Raabe Tanácsadó és Kiadó Kft: A közbeszerzés gyakorlata / Szakértők útmutatói ajánlattevőknek és ajánlatkérőknek – 2006 24. A TED hivatalos honlapján közzétett hirdetmények a Tápió Menti Területfejlesztési Társulás eljárására vonatkozóan / 2005. július 26., november 11., 2006. január 3. 25. A Tápió Menti Területfejlesztési Társulás közbeszerzési eljárására vonatkozó részvételi és ajánlattételi dokumentációja – bizalmasan kezelve 26. A Tápió Menti Területfejlesztési Társulás közzétett hírei / www.tapiovideke.hu 27. Csáki György: A nemzetközi gazdaságtan alapjai (Napvilág kiadó, 2002.)

62

Mellékletek 1.számú melléklet Ajánlati – részvételi felhívás hirdetmény mintája 5. melléklet a 2/2006. (I. 13.) IM rendelethez

KÖZBESZERZÉSI ÉRTESÍTŐ A Közbeszerzések Tanácsának Hivatalos Lapja 1024 Budapest, Margit krt. 85. Fax: 06 1 336 7751, 06 1 336 7757 E-mail: [email protected] On-line értesítés: http://www.kozbeszerzes.hu

AJÁNLATI/RÉSZVÉTELI FELHÍVÁS A Közbeszerzések Tanácsa (Szerkesztőbizottsága) tölti ki A hirdetmény kézhezvételének dátuma____________________ KÉ nyilvántartási szám_________________________________ I. SZAKASZ: AJÁNLATKÉRŐ I.1) NÉV, CÍM ÉS KAPCSOLATTARTÁSI PONT(OK) Hivatalos név: Postai cím: Város/Község:

Postai irányítószám:

Kapcsolattartási pont(ok):

Telefon:

Címzett: E-mail:

Fax:

Ország:

Internetcím(ek) (adott esetben) Az ajánlatkérő általános címe (URL): A felhasználói oldal címe (URL):

További információk a következő címen szerezhetők be: Azonos a fent említett kapcsolattartási ponttal/pontokkal Ha attól eltérő, kérjük töltse ki az A.I mellékletet A dokumentáció és további iratok (a versenypárbeszédre és a dinamikus beszerzési rendszerre vonatkozók is) a következő címen szerezhetők be: Azonos a fent említett kapcsolattartási ponttal/pontokkal Ha attól eltérő, kérjük töltse ki az A.II mellékletet Az ajánlatokat vagy részvételi jelentkezéseket a következő címre kell benyújtani: Azonos a fent említett kapcsolattartási ponttal/pontokkal Ha attól eltérő, kérjük töltse ki az A.III mellékletet I.2) Az ajánlatkérő más ajánlatkérő(k) nevében folytatja le a közbeszerzési eljárást?

igen

nem

II. SZAKASZ: A SZERZŐDÉS TÁRGYA II.1) MEGHATÁROZÁS II.1.1) Az ajánlatkérő által a szerződéshez rendelt elnevezés

II.1.2) A szerződés típusa, valamint a teljesítés helye

63

(Csak azt a kategóriát válassza – építési beruházás,árubeszerzés vagy szolgáltatás –, amelyik leginkább megfelel a szerződés vagy a közbeszerzés(ei) tárgyának) a) Építési beruházás

b) Árubeszerzés

c) Szolgáltatás

Kivitelezés

Adásvétel

Tervezés és kivitelezés

Lízing

Szolgáltatási kategória (az 1–27. szolgáltatási kategóriákat lásd a Kbt. 3. és 4. mellékletében)

Kivitelezés, bármilyen eszközzel, módon, az ajánlatkérő által meghatározott követelményeknek megfelelően

Bérlet Részletvétel Ezek kombinációja/Egyéb

Szolgáltatási koncesszió

Építési koncesszió A teljesítés helye

NUTS-kód

A teljesítés helye


NUTS-kód

NUTS-kód

II.1.3) A hirdetmény a következők valamelyikére irányul Közbeszerzés megvalósítása

Dinamikus beszerzési rendszer (DBR) létrehozása

Keretmegállapodás megkötése II.1.4) Keretmegállapodásra vonatkozó információk (adott esetben) Keretmegállapodás egy ajánlattevővel

Keretmegállapodás több ajánlattevővel A tervezett keretmegállapodás résztvevőinek létszáma maximális létszáma

VAGY, adott esetben,

A keretmegállapodás időtartama: Időtartam év(ek)ben:

VAGY hónap(ok)ban:

A közbeszerzések összértéke a keretmegállapodás teljes időtartama alatt (csak számokkal):

A keretmegállapodás alapján megkötendő szerződések értéke és gyakorisága (amennyire lehetséges):

II.1.5) A szerződés meghatározása/tárgya

II.1.6) Közös Közbeszerzési Szójegyzék (CPV) Fő szójegyzék

Fő tárgy

További tárgy(ak)

Kiegészítő szójegyzék (adott esetben)

.

.

.

-

-

-

. . . .

. . . .

. . . .

-

-

-

64

II.1.7) Részekre történő ajánlattétel (a részekre vonatkozó részletes információk megadásához a B. mellékletből szükség szerint több példány használható) igen nem Igen válasz esetén az ajánlatok benyújthatók (csak egyet jelöljön be): egy részre

egy vagy több részre

II.1.8) Elfogadhatók-e változatok (alternatív ajánlatok)?

valamennyi részre igen

nem

II. 2) SZERZŐDÉS SZERINTI MENNYISÉG VAGY ALKALMAZÁSI KÖR II.2.1) Teljes mennyiség vagy érték ( valamennyi részt és opciót beleértve, adott esetben):

II.2.2) Vételi jog (opció) (adott esetben)

igen

nem

Igen válasz esetén a vételi jog leírása: Ha ismert, a vételi jog opciók gyakorlásának tervezett ideje: hónap(ok)ban: vagy napokban: (a szerződés megkötésétől számítva) Az esetleges meghosszabbítások száma (ha van ilyen): vagy: és között Ha ismert, az árubeszerzésre vagy a szolgáltatásmegrendelésre irányuló ismétlődő jellegű szerződések esetében kérjük feltüntetni a további szerződések tervezett idejét: hónapokban: vagy napokban: (a szerződés megkötésétől számítva) II.3) A SZERZŐDÉS IDŐTARTAMA VAGY A BEFEJEZÉS, A TELJESÍTÉS HATÁRIDEJE Az időtartam hónap(ok)ban: VAGY: kezdés befejezés

/ /

vagy napokban: / /

(a szerződés megkötésétől számítva)

(év/hó/nap) (év/hó/nap)

III. SZAKASZ: JOGI, GAZDASÁGI, PÉNZÜGYI ÉS TECHNIKAI INFORMÁCIÓK III.1) A SZERZŐDÉSRE VONATKOZÓ FELTÉTELEK III.1.1) A szerződést biztosító mellékkötelezettségek (adott esetben)

III.1.2) Fő finanszírozási és fizetési feltételek és/vagy hivatkozás a vonatkozó jogszabályi rendelkezésekre

III.1.3) A közös ajánlatot tevő nyertesek által létrehozandó gazdasági társaság, illetve jogi személy (adott esetben)

III.1.4) Vonatkoznak-e a szerződés teljesítésére egyéb különleges feltételek? (adott esetben) Ha igen, a különleges feltételek meghatározása

igen

nem

III.2) RÉSZVÉTELI FELTÉTELEK III.2.1) Az ajánlattevő/a részvételre jelentkező személyes helyzetére vonatkozó adatok (kizáró okok), ideértve a szakmai és cégnyilvántartásokba történő bejegyzésre vonatkozó előírásokat is Az előírások teljesítésének igazolásához szükséges adatok és a megkövetelt igazolási mód:

65

III.2.2) Gazdasági és pénzügyi alkalmasság Az alkalmasság megítéléséhez szükséges adatok és a megkövetelt igazolási mód:

Az alkalmasság minimumkövetelménye(i) (adott esetben):

III.2.3) Műszaki, illetve szakmai alkalmasság Az alkalmasság megítéléséhez szükséges adatok és a megkövetelt igazolási mód:

Az alkalmasság minimumkövetelménye(i) (adott esetben):

III.2.4) Fenntartott szerződések A szerződés védett műhelyek számára fenntartott?

igen

nem

III. 3) SZOLGÁLTATÁSMEGRENDELÉSRE IRÁNYULÓ SZERZŐDÉSEKRE VONATKOZÓ KÜLÖNLEGES FELTÉTELEK III.3.1) A szolgáltatás teljesítése egy bizonyos foglalkozáshoz (képzettséghez) van-e kötve?

igen

nem

Ha igen, a vonatkozó jogszabályi rendelkezésre történő hivatkozás:

III.3.2) A szervezeteknek közölniük kell-e a szolgáltatás teljesítésében személyesen közreműködő személyek nevét és képzettségét? igen nem IV. SZAKASZ: ELJÁRÁS IV.1) AZ ELJÁRÁS FAJTÁJA IV.1.1) Az eljárás fajtája Nyílt Meghívásos Gyorsított meghívásos

A gyorsított eljárás alkalmazásának indokolása:

Tárgyalásos

Megtörtént-e már a részvételre jelentkezők kiválasztása, megjelölése? nem

igen

Igen válasz esetén a kiválasztott részvételre jelentkezők nevét és címét a VI.3., További információk rovatban kell megadni A tárgyalásos eljárás jogcímének megjelölése:

Gyorsított tárgyalásos

A gyorsított eljárás alkalmazásának indokolása:

Versenypárbeszéd

66

IV.1.2) Az ajánlattételre vagy részvételre felhívandó jelentkezők létszáma vagy keretszáma (meghívásos és tárgyalásos eljárás, illetve keretmegállapodás esetén) Létszám VAGY: minimum

és, adott esetben, maximum

A jelentkezők számának korlátozására vonatkozó objektív szempontok:

IV.1.3) Az ajánlattevők létszámának csökkentése a tárgyalás vagy a versenypárbeszéd során (tárgyalásos eljárás, versenypárbeszéd) (adott esetben) Igénybe veszik-e a többfordulós eljárást annak érdekében, hogy fokozatosan csökkentsék a megvitatandó megoldások, illetve a megtárgyalandó nem ajánlatok számát? igen IV. 2) BÍRÁLATI SZEMPONTOK IV.2.1) Bírálati szempontok (csak a megfelelőt jelölje meg) A legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás VAGY Az összességében legelőnyösebb ajánlat az alábbiak szerint az alábbiakban megadott részszempontok szerint (a részszempontokat súlyozással kell megadni)

Részszempont

Súlyszám

Részszempont

1.

3.

2.

4.

Súlyszám

IV.2.2) Elektronikus árlejtést alkalmaznak-e?

igen

nem

Ha igen, további információk az elektronikus árlejtésről (ha szükséges)

IV.3) ADMINISZTRATÍV INFORMÁCIÓK IV.3.1) Az ajánlatkérő által az aktához rendelt hivatkozási szám (adott esetben)

IV.3.2) Az adott szerződésre vonatkozóan korábbi közzétételre sor került-e?

igen

nem

Igen válasz esetén Előzetes összesített tájékoztató

Felhasználói oldalon közzétett hirdetmény

A hirdetmény száma a KÉ-ben: (év/hó/nap) Ajánlati/részvételi felhívás A hirdetmény száma a KÉ-ben:

VAGY

Egyszerűsített ajánlattételi felhívás (DBR)

Egyéb korábbi közzététel A hirdetmény száma a KÉ-ben:

IV.3.3) A dokumentáció és egyéb iratok (a DBR kivételével) vagy ismertetők (versenypárbeszéd esetében) beszerzésének feltételei

A dokumentáció beszerzésének határideje Dátum: / / (év/hó/nap )

Időpont:

67

Kell-e fizetni a dokumentációért?

igen

nem

Pénznem:

Igen válasz esetén, Ár (számokkal): A fizetés feltételei és módja:

IV.3.4) Az ajánlattételi határidő, illetve a részvételi határidő Dátum: / / (év/hó/nap)

Időpont:

IV.3.5) Az ajánlattételi felhívás megküldése a kiválasztott jelentkezők részére (ha ismert) (meghívásos és tárgyalásos eljárás, valamint versenypárbeszéd esetén) Dátum: / / (év/hó/nap ) IV.3.6) Az(ok) a nyelv(ek), amely(ek)en az ajánlatok, illetve részvételi jelentkezések benyújthatók ES

CS

DA

DE

ET

EL

EN

FR IT

LV LT

HU MT NL PL PT SK SL

FI

SV

Egyéb: IV.3.7) Az ajánlati kötöttség minimális időtartama (nyílt eljárás esetén; kivéve a közbeszerzési törvény 254. §-a szerinti tárgyalás kezdeményezése esetében) / / -ig (év /hó/nap ) VAGY hónap(ok)ban: vagy napokban:

(az ajánlattételi határidő lejártától számítva)

IV.3.8) Az ajánlatok felbontásának feltételei Dátum:

/

/

(év/hó/nap)

Időpont:

Helyszín: Az ajánlatok felbontásán jelenlétre jogosult személyek

VI. SZAKASZ: KIEGÉSZÍTŐ INFORMÁCIÓK VI.1) A KÖZBESZERZÉS ISMÉTLŐDŐ JELLEGŰ-E? (adott esetben)

igen

nem

Igen válasz esetén a további hirdetmények közzétételének tervezett ideje: VI.2) A SZERZŐDÉS EU ALAPOKBÓL FINANSZÍROZOTT PROJEKTTEL ÉS/VAGY PROGRAMMAL KAPCSOLATOS? igen

nem

Igen válasz esetén kérjük feltüntetni a projekt(ek) és/vagy program(ok) nevét és bármely egyéb hivatkozási alapot:

VI.3) TOVÁBBI INFORMÁCIÓK (adott esetben) VI. 3.1) A hiánypótlás lehetősége vagy annak kizárása A hiánypótlás biztosítása esetén a hiánypótlás köre VI.3.2.) Nyílt eljárás esetén az eredményhirdetés időpontja VI.3.3.) Nyílt eljárás esetén a szerződéskötés tervezett időpontja VI.3.4.) Két szakaszból álló eljárások esetén a részvételi jelentkezések felbontásának feltételei Dátum:

/

/

(év/hó/nap)

Időpont:

Helyszín: A részvételi jelentkezések felbontásán jelenlétre jogosult személyek

VI.3.5.) Két szakaszból álló eljárások esetén a részvételi szakasz eredményhirdetési időpontja VI.3.6.) A tárgyalás lefolytatásának menete és az ajánlatkérő által előírt alapvető szabályai, az első tárgyalás időpontja (kivéve, ha az eljárás tárgyalás nélküli)

68

VI.3.7.1.) A dokumentáció megvásárlása vagy átvétele az eljárásban való részvétel feltétele? igen

nem

VI.3.7.2.) A dokumentáció rendelkezésre bocsátásával kapcsolatos további információk

VI.3.8.1.) Az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztásának bírálati szempontja esetén az ajánlatok részszempontok szerinti tartalmi elemeinek értékelése során adható pontszám alsó és felső határa: VI.3.8.2.) A módszer (módszerek) ismertetése, amellyel az ajánlatkérő megadja aVI.3.8.1) szerinti ponthatárok közötti pontszámot VI.3.9.) A III.2.2.) és a III.2.3.) szerinti feltételek és ezek előírt igazolási módja a minősített ajánlattevők hivatalos jegyzékébe történő felvétel feltételét képező minősítési szempontokhoz képest szigorúbb(ak)-e? igen nem VI.3.10.) Meg kell jelölni az ajánlatban a) az ajánlattevő által a szerződés teljesítéséhez a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozókat? igen nem b) a közbeszerzésnek azt a részét, amellyel összefüggésben az ajánlattevő harmadik személlyel szerződést fog kötni, e szervezet (személy) meghatározása nélkül? igen nem VI.3.11.) Egyéb információk: VI.4) E HIRDETMÉNY FELADÁSÁNAK DÁTUMA:

/

/

(év/hó/nap) A. MELLÉKLET

További címek és kapcsolattartási pontok I) TOVÁBBI INFORMÁCIÓK A KÖVETKEZŐ CÍMEKEN ÉS KAPCSOLATTARTÁSI PONTOKON SZEREZHETŐK BE Hivatalos név: Postai cím: Város/Község:


Ország:


Telefon:

Címzett: E-mail:

Fax:

Internetcím (URL): II) CÍMEK ÉS KAPCSOLATTARTÁSI PONTOK, AHONNAN A DOKUMENTÁCIÓ ÉS A KIEGÉSZÍTŐ IRATOK (A VERSENYPÁRBESZÉDRE ÉS A DINAMIKUS BESZERZÉSI RENDSZERRE VONATKOZÓK IS) BESZEREZHETŐK Hivatalos név: Postai cím: Város/Község:


Ország:


Telefon:

Címzett: E-mail:

Fax:

Internetcím (URL): III) CÍMEK ÉS KAPCSOLATTARTÁSI PONTOK, AHOVÁ AZ AJÁNLATOKAT/RÉSZVÉTELI JELENTKEZÉSEKET KELL BENYÚJTANI Hivatalos név: Postai cím: Város/Község: Kapcsolattartási pont(ok):


Ország: Telefon:

Címzett:

69

E-mail:

Fax:

Internetcím (URL): B. MELLÉKLET A RÉSZEKRE VONATKOZÓ INFORMÁCIÓK A RÉSZ SZÁMA

MEGHATÁROZÁS

1) A RÉSZ MEGHATÁROZÁSA

2) KÖZÖS KÖZBESZERZÉSI SZÓJEGYZÉK (CPV) Fő szójegyzék Fő tárgy

További tárgyak

Kiegészítő szójegyzék (adott esetben)

.

.

.

-

-

-

. . . .

. . . .

. . . .

-

-

-

3) MENNYISÉG VAGY ÉRTÉK

4) A SZERZŐDÉS IDŐTARTAMA VAGY ELTÉRŐ KEZDÉSI/TELJESÍTÉSI HATÁRIDŐ FELTÜNTETÉSE (adott esetben) Az időtartam hónap(ok)ban: vagy napokban: (a szerződés megkötésétől számítva) VAGY Kezdés / / (év/hó/nap) Befejezés / / (év/hó/nap) 5) TOVÁBBI INFORMÁCIÓ A RÉSZEKRŐL

----------------------(E mellékletből a részek számának megfelelően több példány használandó) ----------------------

70

2. számú melléklet Tájékoztató az eljárás eredményéről – hirdetmény minta 2. melléklet a 2/2006. (I. 13.) IM rendelethez KÖZBESZERZÉSI ÉRTESÍTŐ A Közbeszerzések Tanácsának Hivatalos Lapja 1024 Budapest, Margit krt. 85. Fax: 06 1 336 7751; 06 1 336 7757 E-mail: [email protected] On-line értesítés: http://www.kozbeszerzes.hu

TÁJÉKOZTATÓ AZ ELJÁRÁS EREDMÉNYÉRŐL A Közbeszerzések Tanácsa (Szerkesztőbizottsága) tölti ki A hirdetmény kézhezvételének dátuma____________________ KÉ nyilvántartási szám_________________________________

I. SZAKASZ: AJÁNLATKÉRŐ I.1) NÉV, CÍM ÉS KAPCSOLATTARTÁSI PONT(OK) Hivatalos név: Postai cím: Város/Község:



Telefon:

Címzett: E-mail:

Fax:

Ország:

Internetcím(ek) (adott esetben) Az ajánlatkérő általános címe (URL): A felhasználói oldal címe (URL): I.2.) AZ AJÁNLATKÉRŐ TÍPUSA Központi szintű

Közjogi szervezet

Regionális/helyi szintű

Egyéb

I. 3.) Az ajánlatkérő más ajánlatkérők nevében folytatja-e le a közbeszerzési eljárást?

igen

nem

II. SZAKASZ: A SZERZŐDÉS TÁRGYA II.1) MEGHATÁROZÁS II.1.1) Az ajánlatkérő által a szerződéshez rendelt elnevezés

II.1.2) A szerződés típusa, valamint a teljesítés helye (Csak azt a kategóriát válassza – építési beruházás, árubeszerzés vagy szolgáltatás –, amelyik a leginkább megfelel a szerződés vagy közbeszerzés(ek) tárgyának) a) Építési beruházás

b) Árubeszerzés

c) Szolgáltatás Szolgáltatási kategória száma

71

Kivitelezés

Adásvétel

Tervezés és kivitelezés

Lízing

Kivitelezés, bármilyen eszközzel, módon, az ajánlatkérő által meghatározott követelményeknek megfelelően

Bérlet

Szolgáltatási kategória száma (az 1–27. szolgáltatási kategóriákat lásd a Kbt. 3. és 4. mellékletében)

Részletvétel Ezek kombinációja/Egyéb

Építési koncesszió A teljesítés helye



NUTS-kód

NUTS-kód

NUTS-kód

II.1.3) A hirdetmény a következők valamelyikével kapcsolatos (adott esetben) Keretmegállapodáson alapuló szerződés megkötése

Keretmegállapodás megkötése Dinamikus beszerzési rendszeren (DBR) alapuló szerződések

II.1.4) A szerződés vagy a közbeszerzés(ek) tárgya, mennyisége

II.1.5) Közös Közbeszerzési Szójegyzék (CPV) Kiegészítő szójegyzék (adott esetben)

Fő szójegyzék Fő tárgy

További tárgy(ak)

.

.

.

-

. . . .

. . . .

. . . .

-

-

-

II.2) A SZERZŐDÉS(EK) ÉRTÉKE II.2.1) A szerződés(ek) értéke (Csak a végleges összértéket kérjük megadni, az összes szerződést, részt és opciót beleértve; az egyes szerződésekre vonatkozó információkkal kapcsolatban az V. Az eljárás eredménye szakaszt kérjük kitölteni) Érték

ÁFA nélkül

ÁFÁ-val

ÁFA (%)

,

Pénznem

III.2.2.) Építési koncesszió esetén az ellenszolgáltatás leírása

IV. SZAKASZ: ELJÁRÁS IV.1) AZ ELJÁRÁS FAJTÁJA IV.1.1) Az eljárás fajtája IV. 1.1.1.) A közbeszerzési törvény IV. fejezete szerinti eljárás esetén Nyílt

Hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos

Meghívásos

Gyorsított tárgyalásos

Gyorsított meghívásos

Hirdetmény nélküli tárgyalásos

72

Versenypárbeszéd Egyszerűsített eljárás IV. 1.1.2.) A közbeszerzési törvény V. fejezete szerinti eljárás esetén Nyílt

Hirdetmény közzétételével induló/hirdetménnyel meghirdetett tárgyalásos

Meghívásos

Hirdetmény nélküli tárgyalásos

Egyszerűsített eljárás IV. 1.1.3.) A hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás, a hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos, a hirdetmény nélküli egyszerűsített eljárás, illetve a gyorsított eljárás alkalmazásának indoklása (adott esetben):

IV. 1.1.4.) A hirdetmény fajtája Időszakos előzetes összesített tájékoztató

Ajánlati/részvételi felhívás

Előminősítési hirdetmény

IV.2) BÍRÁLATI SZEMPONTOK IV.2.1) Bírálati szempontok (csak a megfelelőt jelölje meg) A legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás VAGY Az összességében legelőnyösebb ajánlat a következő részszempontok alapján Részszempont

Súlyszám

Részszempont

1.

3.

2.

4.

IV.2.2) Sor került-e elektronikus árlejtésre?

Súlyszám

igen

nem

igen

nem

IV.3) ADMINISZTRATÍV INFORMÁCIÓK IV.3.1) Az ajánlatkérő által az aktához rendelt hivatkozási szám (adott esetben)

IV.3.2) Az adott szerződésre vonatkozóan korábban sor került-e közzétételre? Igen válasz esetén (válassza a megfelelő rovatot): Előzetes összesített tájékoztató

VAGY

Felhasználói oldalon közzétett hirdetmény

VAGY

Egyszerűsített ajánlati felhívás (DBR)

A hirdetmény száma a HL-ben: (év/hó/nap) Ajánlati/részvételi felhívás A hirdetmény száma a HL-ben:

Egyéb korábbi közzététel A hirdetmény száma a HL-ben: V. SZAKASZ: AZ ELJÁRÁS EREDMÉNYE A SZERZÕDÉS SZÁMA:

MEGNEVEZÉSE

V.1) A SZERZŐDÉSKÖTÉS TERVEZETT IDŐPONTJA: V.2) A BENYÚJTOTT AJÁNLATOK SZÁMA:

/

/

(év/hó/nap)

V.3) A NYERTES AJÁNLATTEVŐ NEVE ÉS CÍME Hivatalos név:

73

Postai cím: Város/Község:


E-mail:

Telefon:

Internetcím (URL):

Fax:

Ország:

V.4) A SZERZŐDÉS ÉRTÉKÉRE VONATKOZÓ INFORMÁCIÓ (csak számokkal) ÁFA nélkül

ÁFÁ-val

ÁFA (%)

Az ellenszolgáltatás eredetileg becsült értéke (adott esetben) ,

Pénznem

Érték

Az ellenszolgáltatás szerződésbeli összege Érték

, ,

Pénznem

a legalacsonyabb ellenszolgáltatást tartalmazó ajánlat Pénznem tartalmazó ajánlat Éves vagy havi érték esetén kérjük megadni:

/ legmagasabb ellenszolgáltatást

az évek számát

VAGY

a hónapok számát

V.5) VALÓSZÍNŰSÍTHETŐ –E ALVÁLLALKOZÓK, ILLETVE HARMADIK SZEMÉLYEK IGÉNYBEVÉTELE A SZERZŐDÉS TELJESÍTÉSÉHEZ? igen nem Igen válasz esetén jelölje meg a szerződés alvállalkozók, illetve harmadik személyek igénybevételével történő teljesítése értékét vagy arányát (részét) (csak számokkal): Arány (rész): , (%) Érték ÁFA nélkül: Pénznem: Nem ismert A szerződés alvállalkozók, illetve harmadik személyek igénybevételével történő teljesítése értékének/arányának megjelölése (ha ismert)

V.6) A szerződést olyan ajánlattevővel kötötték-e meg, aki többváltozatú ajánlatott tett?

igen

nem

V.7) Volt-e érvénytelen ajánlat azon az alapon, hogy az ellenszolgáltatás kirívóan alacsony volt? igen

nem

------------------------------------------ (E szakaszból szükség esetén több példány használható) ------------------VI. SZAKASZ: KIEGÉSZÍTŐ INFORMÁCIÓK VI.1) A SZERZŐDÉS EU-ALAPOKBÓL FINANSZÍROZOTT PROJEKTTEL ÉS/VAGY PROGRAMMAL KAPCSOLATOS-E?

igen

nem

Igen válasz esetén kérjük feltüntetni a projekt(ek) és/vagy program(ok) nevét és bármely egyéb hivatkozási adatot:

VI.2) TOVÁBBI INFORMÁCIÓK (adott esetben) VI.2.1.) Az eredményhirdetés időpontja VI.2.2.) Ha az eljárás eredménytelen, illetve szerződéskötésre nem kerül sor, ennek indoka: VI.2.3.) A nyertes ajánlattevőnek a közbeszerzési törvény 96. §-ának (2) bekezdése szerinti minősítése

VI.2.4.) A nyertes ajánlatot követő legkedvezőbb ajánlatot tevő neve és címe, valamint az ellenszolgáltatás összege (adott esetben) VI.2.5.) Az ajánlattevők neve és címe (ország is), részajánlattétel lehetősége esetén a benyújtott részajánlatok száma VI.2.6.) Az egyszerűsített eljárást megindító hirdetmény közzétételének napja és hivatkozás a hirdetményre (adott esetben)

74

VI.2.7.) Az ajánlatkérő tárgyalás nélküli vagy tárgyalásos egyszerűsített eljárást alkalmazott? (adott esetben)

VI.2.8.) A hirdetmény nélküli tárgyalásos vagy egyszerűsített eljárás esetén a Közbeszerzési Döntőbizottság tájékoztatásának napja VI.3) E HIRDETMÉNY FELADÁSÁNAK DÁTUMA:

/

/

(év/hó/nap)

75

3. számú melléklet Tájékoztató a szerződés teljesítéséről – hirdetmény minta 17. melléklet a 2/2006. (I. 13.) IM rendelethez KÖZBESZERZÉSI ÉRTESÍTŐ A Közbeszerzések Tanácsának Hivatalos Lapja 1024 Budapest, Margit krt. 85. Fax: 06 1 336 7751 E-mail: [email protected] On-line értesítés: http://www.kozbeszerzes.hu

A Közbeszerzések Tanácsa (Szerkesztőbizottsága) tölti ki A hirdetmény kézhezvételének dátuma____________________ KÉ nyilvántartási szám_________________________________

TÁJÉKOZTATÓ A SZERZŐDÉS TELJESÍTÉSÉRŐL 1. a) Az ajánlatkérőként szerződő fél neve és címe: b) A nyertes ajánlattevőként szerződő fél neve és címe: 2. a) A közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződés meghatározása: b) A szerződéskötés időpontja: c) A közbeszerzés tárgya és mennyisége, az ellenszolgáltatás: d) A szerződés időtartama vagy a teljesítés határideje: 3. A szerződés teljesítése (részteljesítése) szerinti mennyiség és ellenszolgáltatás: 4. a) A lefolytatott közbeszerzési eljárás fajtája: b) A közbeszerzési eljárásban az ajánlatok bírálati szempontja: c)* Hivatkozás a lefolytatott közbeszerzési eljárást megindító, illetőleg meghirdető hirdetményre és közzétételének napja: d)* Hirdetmény közzététele nélküli eljárás esetén az ajánlattételi felhívás megküldésének, illetőleg a Közbeszerzési Döntőbizottság tájékoztatásának napja: e)* Hivatkozás az eljárás eredményéről szóló tájékoztatót tartalmazó hirdetményre és közzétételének napja: 5.* a) A szerződés teljesítése szerződésszerű volt-e: b)* Nem szerződésszerű teljesítés esetén a szerződésszegés típusa, leírása, indoka: c)* A szerződésszegést elkövető(k) neve, címe: 6.* a) A szerződés részteljesítése szerződésszerű volt-e: b)* Nem szerződésszerű részteljesítés esetén a szerződésszegés típusa, leírása, indoka: c)* A szerződésszegést elkövető(k) neve, címe: 7. a) A szerződést módosították-e: b)* Hivatkozás a szerződés módosításáról szóló tájékoztatót tartalmazó hirdetményre és közzétételének napja: 8.* Egyéb információk: 9. A nyertes ajánlattevőként szerződő fél nyilatkozata: 10. A hirdetmény feladásának és kézhezvételének napja: ________ A *-gal megjelölt pontokat csak akkor kell kitölteni, ha az abban foglalt eset fennáll.

76

A KÖZBESZERZÉSI ELJÁRÁS

Recommend Documents