„Danilo Kiš“ ifjúsági és kultúrális Alapítvány, Szabadka Rajh Ferenc Park 12/a, 24000 Szabadka
Az aláírt Szerződéssel összahangban, amely a DANILO KIŠ Kultúrális és Ifjúsági Alapítvány, az ajanlatkérő szerepében, és az AKTIV RÉGIÓK Egyesülete, a kivitelező szerepében, következő referencia szám alatt HUSRB 1002 / 222 / 145 / 004 született, Szabadkán, 2012.április 3-án, a kivitelező atnyújtsa a záró munkát.
A KULTÚRÁLIS KUTATÁS ELEMZÉSE PROJEKT ”MEGÚJULÓ MŰVÉSZETEK ÉS KÉZMŰVESSÉG 2”
November 2012 Szabadka
EZ A DOKUMENTUM, AZ EURÓPAI UNIÓ PÉNZÜGYI TÁMOGATÁSÁVAL VALÓSULT MEG. A DOKUMENTUM TARTALMÁÉRT TELJES MÉRTÉKBEN A „DANILO KIŠ“ IFJÚSÁGI VÁLLALJA A FELELŐSSÉGET, ÉS AZ SEMMILYEN KÖRÜLMÉNYEK KÖZÖTT NEM TEKINTHETŐ AZ EURÓPAI UNIÓ ÉS / VAGY AZ IRÁNYÍTÓ HATÓSÁG ÁLLÁSFOGLALÁSÁT TÜKRÖZŐ TARTALOMNAK.
1
TARTALOM 1.
BEVEZETÉS
3
2
ÁLTALÁNOS RÉSZ 2.1. A kultúrális felmérés célja és tárgya 2.2. A kutatócsoport 2.3. Metodológia és a kérdőívek tervezése 2.4. Az információk és adatok összegyűjtésének módja
4 4 5 5 6
3.
A KUTATÁS EREDMÉNYEI 3.1. A mintapéldányok osztályozása 3.2. A válaszok elemzésének eredményei
7 7 10
4.
KÖVETKEZTETÉS
23
2
1. BEVEZETÉS
A kutatást megfogalmazzhatjuk mint egy rendszeres, kritikus, ellenőrzött és ismétlődő folyamatot új ismeretek szerzésére, nélkülözhetetlen a tudományos problémák (elméleti és empirikus problémák) felismerésére, meghatározására és annak megoldására. A Welcome to Arts and Crafts 2 – WARC2 projekt igényei szerint, Szerbia és Magyarország közötti határon átnyúló együttműködési program, amelyet az Európai Unió az IPA társfinanszírozásával valósult meg, a HUSRB 1002 / 222 / 145 nemzetközi szerződési szám alatt, az AKTIV RÉGIÓK Egyesülete kivitelezte azt a kultúrális kutatást, amely magábafoglalja a kérdőívek begyűjtését a terepről és véghezviszi az adatok elemzését amelyeket a kutatás nyújt. Szeged és Szabadka város és azok környékbeli lakosainak kérdőív által történő felmérésének az volt a célja, hogy megismerje a fiatalok álláspontját, nézeteit és kultúrális igényeit. A kutatás megvalósítására használt fő módszer a kérdőív volt, a célcsoport pedig a 14 és 30 év közötti fiatalok. A kutatás két részből állt, az első a két városban történő adatok begyűjtésére vonatkozott, amíg a második fázis a városkörnyéki településeket ölelte fel. E két fázis alatt 1855 kérdőív begyűjtésére került Szabadkán. Szegedet is ez a két folyamat jellemezte, ahol a MATRIX Egyesület kutatói szintén összegyűjtöttek 1900 példányt. Minden kérdőív ellenőrzés és elemzés alá lett vetve, amíg meghatározott számú kérdőív leírásos elemzésre lett kiválasztva. Ezt a kutatást más kulturális felmérés is megelőzte Szabadka város területén, amelyet a Szerbiai kulturális fejlődés Intézete valósított meg, és amely a városigazgatás, a kulturális illetve művészeti intézmények képviselői felé irányult akik kultúrális kérdésekkel és rendezvényekkel foglalkoznak és amleynek a kultúrpolitika és reformok volt a témája. Ezért ez a kutatás különbözik az előzőektől, mert a 14 és 30 év közötti fiatolokat öleli fel, pontosabban azok kultúrális igényeit és álláspontjait hivatott felmérni, amelyek hasznos útmutóként tudnak szolgálni azok számára akik a fiatalok felé irányuló kultúrprodukciók szervezésével foglalkoznak. A felmérés feladata az volt, hogy a 2000 kérdőív begyűjtésével és elemzésével, osztályozza a kérdőív által kapott válaszokat, különös hangsúlyt fektetve a Szabadka körüli telepóléseken élő fiatalok vélemlnyére. E folyama egyik része az volt, hogy hasonlóságot keresett a szegedi fiatalok álláspontjával, amely összehasonlítási alapként szolgált ez esetben. A kutatás álltalános jellemzői, módszertana, és annak eredményei ki vannak dolgozva a dolgozat folytatásában, amleyek arra lesznek felhasználva, hogy az eredményeket be tudjuk mutatni a nyilvánosságnak, publikáció formájában.
3
2. ÁLTALÁNOS RÉSZ A Kulturális kutatás a „Megújuló művészetek és kézművesség 2” Projekt keretein belül került megvalósításra, amelyet az Európai Unió társfinanszírozott az IPA, Szerbia és Magyarország közötti határon átnyúló együttműködési program keretein belül. A kutatás megfogalmazásában résztvettek partnertársak –a szegedi MATRIX Alapítvány mint vezető társ, és a szabadkai DANILO KIŠ Kultúrális és Ifjúsági Alapítvány, mint projekt partner. A HUSRB 1002 / 222 / 145 – 004 számú szerződés alapján az szabadkai Aktív Régiók Egyesülete lett kiválasztva a kutatási munkfeladatok elvégzésére. 2.1. A kultúrális felmérés célja Az szóbanforgó kultúrális felmérés célja, hogy összegyűjtse azokat a valós információkata amelyek Szabadka és a környékbeli települések kultúrhelyzetére éa a kínálatra vonatkoznak, a fiatalok észrevételeinek és álláspontjainak formájában. A felmérés alanyai 14 és 30 év közötti fiatal lakosok. A felmérés kiemelt céljai: a) A jelenlegi helyzet felmérése – ami arra vonatkozik, hogy milyen a jelenlegi kultúrkínálat illetve, hogy egyáltalán létezik e kultúrjellegű produkció a helyiközösségekben és a városokban. b) Érdeklődés aziránt, hogy milyen tartalmú és típusú kultúresemény kívánatos és tudná kitölteni a fiatalok szabadidejét, azok településein belül. c) A kérdések egy része arra vonatkozik, hogy maguk a fiatalok milyen mértékben aktívak. A kérdőíven keresztül betekintés nyerhetünk abba, hogy vajon a fiatalok a városkörnyéki településekről résztvesznek e a városban megrendezésre kerülő eseményeken (múzeumok, mozik, kultúrális alapítványok és mások rendezvényein). Osztályozás alá kerülnek azok a gátló tényezők amik megakadályozzák a fiatalok résztvételét a kultúrrendezvényeken – pénzhiány, tömegközlekedés, és az a feltételezés, hogy nincs minőséges informáió az esemény megrendezésének helyszinéről illetve a annak idejéről. Ebben a szektorban lehetőség nyílik olyan projektumok megvalósítására, amelyeknek a fiatalok informálása a célja. d) Azon fiatalok követése és osztályozása akik azokra a kérdésekre vonatkozóan, mint például, hogy tagjai e egyes Kulturális Művészeti társulatoknak (KMT), tamburás zenekaroknak vagy hasonlóaknak, illetve vettek e részt valamilyen kultúráslis esemény szervezésében a saját településeiken, válaszoltak. Nyomon tudjuk követni a potenciális jövőbeli munkatársakat, és a jövőbeli kulturális központok kihelyezéseit, amelyek részben anyagilag függetlenül is működőképesek lehetnének.
4
e) Fontos megtudni, hogy a fiatalok érdekeltek lennének e, hogy aktívan résztvegyenek valamilyen kultúrrendezvény szervezésében a településükön ha arra kapnának valamilyen jellegű támogatást (helyszin, műszaki felszerelés, edukáció és hasonló). 2.2. Kutatócsoport A kérdezőbiztosok csapatát akik a terepen véghezvitték a felmérést, három személy alkotta meghatározott előtapasztalatokkal. A csapat tagjainak pedagógia, pszichológia és ökonómia egyetemi hallgatók lettek kiválasztva, akik rendelkeztek bizonyos mértékű előtudással a kutatási és a terepi munka terén, és akik teljes mértékben meg tudják érteni a kutatás tárgyát és célját. A kiválasztott kérdezőbiztosok három alkalommal lettek összehívva és részletesen beavatva a kutatás részleteibe, fel lettek készítve a lehetséges problémahelyzetekre. A kérdőív részletes tanulmányozása előzte meg a terepmunkát. A csapat megismerte a következő műszaki részleteket: - munka periodus és a terepmunka fázisai - munkaidő - a felmért terület megjelölése - a felmérési folyamat módjai - a felmérés folyamat evidentálása – fényképezés A szerbiai oldalon a kérdezőbiztosok csapatát Boško Kovačević, diplomás szociológus és szociológia tanár a Singidunum Egyetemen, vezette. Kovačević irányította a csapatot és vállalta a felelősséget az adatok elemzésére. A csapat koordinátora módszertani tanácsokkal látta el a csapatot, meghatározta a felmérés módszertanát, a kérdőívek ajánlott formáját és útbaigazította a csapat tagajit. Az Aktiv régiók Egyesületének felelős személye az igazgató, Branislav Kolar volt. 2.3. Metodológia és a kérdőívek tervezése A felméréshez szükséges adatok megszerzésére az interview és a leírásos módszerek kombinációja lett használva, mint az egyik leggyakoribb eszköz a tények és vélemények tömeges összegyűjtésére. Azért esett erre a módszertani eljárása a válsztás, mert alkalmas a pontos infomációk megahatározására viszonylag nagy számú alanyok esetében. A kérdőíveket a kérdeyőbiytosok töltötték ki a hibák lecsökkentése érdekében. A kérdőív első része általános demográfiai kérdésekkel foglalkozik, amiből betekintés nyerünk a kérdezettek korába, nemébe, foglalkozásába, és a tartózkodási településekbe. A továbbiakban a kérdéssek a fiatalok kultúrális igényeire vonatkoznak amelyek azok településesire vonakoznak. A kérdések úgy vannka megfogalmazva, hogy azokra pontos válaszokat kapunk a véleményekről,
5
álláspontokról a kultúrhelyzetről és az igényekről a cél településeken. A kérdőív másik része a manifesztációk latogatásának gyakoriságára vonatkozik a városokban, és a gátlótényezők kerülnek előtérbe amik problémát jelentenek a programokra való eljutásban. Az befejezőrészben pedig a fiatalok véleménye kerül kifejezésre a használatra alkalmas szabad helységekkel kapcsolatban, amleyek alkalmasak kulturélis programok megszervezésére. A kérdések olyan módon vannak feltéve, hogy semmiképpen sem utalnak a választ. A kérdőívben használva lettek nyílt és zárt típusú kérdések. Ugyanúgy közvetlen és közvetett kérdések is alkalmazva lettek. A zárt típusú kérdéseknél különféle elvárási forma és skála lett használva – felajánlott válaszok formájában, minta az ’igen-nem’ és ez esetben a Likert skála használatos annak osztályozására. A minta ennél a felmérésnél különösen nagy volt, amely felölel két várost, Szegeet és Szabadkét, illetve azokat környező településeket, és mivel viszonylag nagy számú mintáról van szó, nagy a valószínűsége, hogy minden releváns társadalmi csoport be lett vonva. A felmérés megvalósítása előtt a kérdőívek a megrendelő ellenőrzésén estek át és csak annak jóváhagyása után kerültek a nyilvánosságra. A felmérés anoním volt. 2.4. Az információk és adatok összegyűjtésének módja A terepi munka két fázisban történt ahol a célcsoportra fókuszáltak (a fő és a közvetett tender dokumentació). A terepi munka be lett mutatva a következő dokumentumokban: A kultórális igények felmérésének megvalósítasi tervében, Első és második interim jelentés.
6
3. A KUTATÁS EREDMÉNYEI A kutatás eredményei a követkzőképpen lettek bemutatva: a) mintapéldány osztályzása és a b) kérdésekre való válaszok alapján. a) A mintapéldányok osztályozása A nemek aránya – a kutatás Szabadkán 789 férfit és 1703 nőt, Szegeden pedig 1103 nőt és 697 férfit ölelt fel. A grafikonon láthatók az arányuk:
A kérdezettek korosztáy szerint tíz osztályba lettek osztva, amelyek a következő táblázatban vannak bemutatva. Szabadkán a kérdezettek legnagyobb része, 50 %a 17 és 18 év közötti fiatal, őket követi a 16 és 18 év közötti csoport, amelyek százalékaránya 26%ot tesz ki. A másik mintacsoportban több 30 év feletti személy van (55%), míg a fiatalabb generációból a 19 és 27 évesek dominálnak (30%).
7
A követkető táblázatban a iskolavégzettég alapján vannak elemezve a kérdezettek.
Ezt követte a foglalkozásra vonatkozó kérdés, miszerint 1689 személy még a formális tanrendszerben vesz részt. Elhanyagolható része hivatalnok (78), 11 személy a civil szektorban dolgozik, amíg 52 személy mint munkanélküli van vezetve.
8
A kérdezettek lakhelyére vonatkozó kérdés volt az utolsó, ahol az összesen 3655 alanyból 940en Szabadkán élnek, 915en pedig a környező településeken. Szegediek 989 voltak, még Szeged környékiek 811. Százalékarányok a lenti táblázatban láthatók:
9
b) A kérdésekre adott válaszok elemzése 1. Kérdés – milyen jellegű kultórális események/manifesztációk kerülnej megrendezésre az Ön településén belül, évente? A válaszok között dominált a zenei műhelymunkák, zenekarok fellépései, táncelőadások és Kulturális Művészeti Társulatok előadasai.
10
2. Kérdés – Látogatják-e a kultórális eseményeket amelyek az Ön településén kerülnek megrendezésre? A szabadkai kérdezettek döntő többsége válaszolt igennel, az 1855 –ből 1376 látogatnak valamilyen jellegű kultórális eseményt.
11
A szegedi minta csoport minden kérdezetje igennel válaszolt az említett kérdéssel, vagyis mindannyian résztvettek kultúrális rendezvényen, amely az alábbi grafikonon is jól llátható:
3. Kérdés – Milyen módon értesülnek a településükön történő kultúrális eseményekről? Külön hangsúly lett fektetve a értesítés módjának szintjére, mert feltételezhető, hogy az információ átadás nem kielégítő. 1405 fiatal az ismerősei és barátai által értesül, amíg 1335 kérdezett jelölte be a “plakátok és poszterek” általi értesítést. A továbbiak közül a fiatalok körében legelterjettebb az interneten való értesítési mód, mint például a társas hálózatok (facebook) amit 670 kérdezett jelölt be, viszont a helyi médiai is populáris ismeretterjesztő szervnek bizonyult.
12
A szegediek között a plakátok és a poszterek dominálnak, illetve a barátok és ismerősök által történő információszerzés az elterjedtebb, vagyis nagy hasonlóság észlelhető a két város fiataljainak értesülésmódjában.
5. Kérdés - Ön elégedett-e a településen megvalósuló rendezvényekkel? Mindkét grafikon ugyanarra a kérdésre ad választ. A szabadkaiak nagy részét a “részben elégedett” válasz jellemzi (44,37%), amíg a szegedi fiatalság az “elégedett” válaszra szavazott (44,61%). Az százalékértékek hasonlóak, viszont az elégedettség foka a szegedieknél magasabb.
13
6. Kérdés – Ha Ön elégedetlen, mi okozza elégedetlenségét a rendezvényekkel kapcsolatban? – ennél a kérdésnél hat válaszlehetőség let felajálva. Mindkét város kérdezettjei úgy vélik, hogy a programok nem eléggé érdekesek (718 Szabakáról, és 53% Szegedről). A szabadkaiak részéről még egy fontos ok, a műszaki felszerelések rossz állapota, illetve ez utan következtek a magas belépőjegy árak. A szegedi fiatalok számara gondot okoz a programok időpontjai. A grafikonokon láthatóak az eredmények.
14
A következő kérdéscsoportnak, a 7 a 14ig az volt a célja, hogy osztályozza a fiatalok aktivitásának fokát, vagyis, hogy résztvesznek-e KMT munkájában, illetve milyen mértékben támogatnák azokat a szerveteket amelyek rendezvényeket szerveznek. A 7es kérdésnél – Ön tagja-e kultúrális, művészeti szervezetnek, egyesületnek, alapítványmak, más hasonló csoportnak? – nemleges válasz volt a jellemző, és csak elhanyagolhaton kicsi százalékuk, mindössze 15-28.58% vesz részt kultúrális események rendezésén a szabadidejükben.
15
A 8as és a 9es kérdések esetében a fiatalok körében a leggyakoribb választás a modern táncokra és a műhelymunkákra esett (szalmaművészet, kézművesség). A saját szervezetükben elég sok időt töltenek el, hetente két három alkalommal látogatják, amit láthatunk a grafikonokon is.
A szegedi fiatalok a felmérés szerint havonta látogatják a szervezeteik, egyesületeik akcióit, amit láthatunk az alábbi grafikonon is.
16
A 10еs és a 11es kérdések segítségével arra kapunk választ, hogy a fiatalok milyen mértékben vesznek részt a programok, rendezvények szervezésében. A szegedi eredmények azt mutatják, hogy a fiatalok 75%a nem vett részt a szervezésben. A szabadkai fiatalok esetében a helyzet sokkal jobbnak bizonyult, a kérdezettek mintegy 54%a már részt vett szervezésben, aminek 45%a a Dužijanca rendezvény keretein belül volt aktív, mások a KMT előadásain vagy iskolai eseményeken szerepeltek.
17
A kapott válaszok összehasonlításával, azt állapíthatjuk meg, hogy annak ellenére, hogy a fiatalok viszonylag kevesen vesznek részt a kutúrális szervezetek munkájában (7kérdés), mégsem létezik közvetlen összefüggés azok között akik valamilyen kultúrális szervezetek aktív tagjai és az ő önkéntes tevékenységeik között a rendezvényeken. A kérdezettek nagy része annak ellenére, hogy nem tagja semmilyen KMT- nek, mégis résztvett valamilyen kutúrális rendezvény megvalósításában. 12. Kérdés – Támogatnák- e kultúrális események szervezését a településükön belül? A fiatalok legnagyobb része kétségkívül támogatná barmlyen rendezvény szervezését , sokszor azzal az indokkal, hogy a kis település olyenkor feléled. A 14es kérdésre kapott leggyakoribb válaszok között a, szerepeltek a következők, hogy a fiatalok támogatnák a néptáncos rendezvényeket, zenekarok és dalszerzők fellépéseit, színházi előadásokat, filmvetítéseket és előadásokat, amelyek felkeltenék a lakosok érdeklődését. Az összes kérdezett alany közül 46% erkölcsileg támogatná a rendezvények szervezését, 34%uk önkéntesen is résztvenne a szervezésben. A 13as kérdésre (vagy a szegedi 15) a válaszok százalékaránya a grafikonon van kimutatva.
18
A kérdések másik csoportja a Szabadkán és Szegeden megszervezésre kerülő rendezvényekre vonatkoznak. A 15ös ,16os ,17es és 18as sorszámú kérdéseknél szintén a látogatottság szintje lett osztályozva. Bizonyos kérdések eredményei az alábbi grafikonokon vannak bemutatva.
19
A következő kérdéseken (18 és 20) keresztül, аzt kértük a kérdezettektől, hogy osztályozzák az adott válaszlehetőségeket a táblázatban. Osztályozva lettek azok az okok amik gátolják a rendezvények látogatottságát amelyek Szabadkán kerülnek megrendezésre. Lehetséges volt több válasz megjeleülése is, amelyek eredményei a következők lettek.
20
21
Erre a kérdésre kapott válaszokeredményei különösen érdekeseke lettek. Megerősítik azt a feltételezést miszerint a fiataloknak ninc elég szabad idejük, amit a kultúrredezvények látogatására fordíthatnának. A szegedi fiatalok szerint fontos gátló ok a a pénzniány, ami a belépőjegyek árával van összefüggésben. A következő fontos tényező a szabadkai ifjúság számára a az időben történő értesítés. A fiatalok kérdezettek, főképp a falun élők, arra hívták fel a figyelmet, hogy nincsenek kielégítő módon informálva, ezért ez az ok “elegendő”ként lett megjelölve. A “nincs elég pénzem” ok, a közlekedés problémája, illetve a belépőjegyek ára nem lett kiemelve, mivel a kérdezettek nagy része úgy nyilatkozott, hogy ezek nem fontos tényezők, amelyek nem gátolják a rendezvények látogatottságát. A 19es kérdésre “Vettek-e részt valamilyen kultúrával kapcsolatos pályázatfelhíváson amit a Város tett közzé?” – Szabadkán a fiataloknak mindössze 24%-a, Szegeden pedig 10,12%-a probált pályázni, mitöbb 68% és 89,8%-a adott NEMleges választ, ami mellé a következő indokokat sorolták fel: „nem lettem értesítve a lehetőségekről“, „nem vagyok eleggé informálva“, „nem tudtam, hogy lehet“, „senki a társaim közül nem akar“, nem voltam éresítve a pályázatokról“. A kérdések utolsó csoportja a szabad, kultúrális célokra alkalmas helységekre vonatkozott, amelyek a település közvetlen közelében találhatók. Az eredmények a következők: Ezekere a kérdésekre kapott válaszok alapján beigazolódott, hogy nincs elég kultúrális rendezvények szervezésére alkalmas használható helység. Ezután, a következő kérdésre, miszerint van-e olyan már meglévő helység ami megfelelne az ilyen jellegű célokra, 65%-a a válaszoknak egyhangúan a helyiközösségek épületét nevezte meg. Leggyakrabban említett helységek: Katonaotthon, a szabadkai Zsinagóga, az elhagyatott Belgrád árúház Szabadkán, a városkörnyéki helyiközösségek épületei, tornatermek. Szeged esetében: Sportcarnokok, Zsinagoga, Reak palota,a Kőzősség háza, Könyvtar, iskolák.
22
4. KÖVETKEZTETÉS A felmérés erdményei alapján a következő következtetéseket vonhatjuk le:
A rendezvények látogatása a fiatalok részéről, amelyek a településeiken kerülnek megerendezésre, kielégítő. A kérdezettek többsége, 74%-a látogatja a kultúr jellegű rendezvényeket.
Gyakoriak a nagyobb rendezvények mint a Duziijanca, Trenchtown, Nemzetközi Filmfesztivál és a Városnap rendezvények látogatása.
Fiatalok leggyakrabban a barátaik és ismerőseik által, plakátokon és posztereken kersztül értesülnek, de sok esetben említik, hogy nincsenek kielégítő módon informálva a kultúrális rendezvényekről.
Fő indokok, amelyek gátolják a látogatottságot a rendezvényeken, a következők: nem eléggé érdekes tartalmú programok és a fiatalok szabadidő hiánya.
A fiatalok résztvétele a kultúr intézmények és szervezetek munkájában nem irígylésreméltó, mivel mindössze 29%-át teszi ki a kérdezetteknek. Akik aktívak, többnyire a legtöbb időt a Kultúrális Művelődési Társasulatoknak töltik, vagy szalma kézműves műhelymunkákon vesznenk részt.
Ami a kultúrális események támogatását illeti, a legtöbb kérdezett erkölcsileg vagy önknéntesmunkával támogatná a rendezvényeket. A fiatalok eddigi részvétele kielégítő annak ellenére, hogy nem aktív tagjaik Kultúrális Művelődési Társasulatoknaknak, vagy más szervezeteknek.
A fönt említett következtetés alapján, az Aktív Régiók Egyesülete a következő intézkedéseket javasolja: 1. Annak érdekében, hogy növeljük a látogatottságot, szükséges az információ disztribucióján javítani. A szegedi és szabadkai helyi szakértők azt javasolják, hogy javítsanak a programok reklámozásán és hogy használják a korszerű marketing előnyeit, hangsúlyt fektetve a célcsoportot jellemzőkre és az általuk használt média szervekre.
23
Intézkedés 1.1. – Közvetlen reklám fogások alkalmazásával (reklám flájerek, e-marketing, a ismeretségi hálózatokon keresztül) a kultúr események aktív ismertetésére. 2. Továbbiakban, a látogatottság növelésének és a fiatalok beavatásának érdekében szükséges újjítani a programokat. Ezesetben javasolt, hogy olyan programokat szervezzenek amelyek felkeltik a fiatalok érdeklődését, de azok ne veszítsenek a kutlúrális értékeikből. Intézkedés 2.1. – Kutlúrális és alkotói jellegű műhelymunkák szervezése, amelyekbe be lehetne kapcsolni több fiatalt és ezáltal számukra elérhetőbbé tenni azok taralmát. Intézkedés 2.2.- A fiatalok közvetlen beavatása a programok szervezésébe, olyan módon hogy az ifjú polgárok ajánlatait figyelembevéve havonta kerüljenek megvalósításra programok. 3.
A falun élő fiatalok bekapcsolása a KMT-k munkásságába. Javasolt intézkedés amely lehetővé teszi és fel tudná javítani a fiatalok aktivitását a kultúrális jellegű események szervezésébe, főleg a városon kívül élő fiatalokat akik kultúrális lehetőségei korlátozottak.
Intézkedés 3.1.- Kutlúrális pályázatok és programok fejlesztése, amelyek a falusi településeken kerülnének megrendezésre, amelyek “akcióra“ ösztönzik a fiatalokat. 4. Végül, a falusi fiatalok proaktivitása viszonylag magas szinten van, amelyet potenciálisan hatásos módon ki lehetne használni. Javosoltak olyan intézkedések, amelyek a fiatalok önkéntes tevékenységeit növelhetik a kultúra terén. Intézkedés 4.1. – Az önkénteskedés fogalmának és fontosságának promotálása az egyén és a közösség érdekében.
24