A kulcskompetenciák értékelése

Jász-Nagykun-Szolnok Szakképzés-szervezési Társulás

A kulcskompetenciák értékelése

Készült: TISZK TÁMOP-2.2.3 program fenntartása keretében

Szolnok, 2012. augusztus 15.

Készítette: Tóth Jánosné, szakértő

1

Tartalom 1. A mérés főbb jellemzői ...................................................................................................................3 2. A kompetencia kategóriák..............................................................................................................4 3. A kérdőívek eredményei ................................................................................................................7 3.1. Általános személyiségkép............................................................................................................7 3.1.1.Milyen vagyok? - kérdőív............................................................................................................7 3.1.2.Érzelmi intelligencia kérdőív ..................................................................................................... 11 3.2.Információfeldolgozási mód és preferenciák, motivációk...........................................................16 3.2.1.Személyes stílus – kérdőív ........................................................................................................ 16 3.2.2.Munka-érték – kérdőív ............................................................................................................. 19 3.2.3.Tanulási motiváció – kérdőív .................................................................................................... 21 3.3.Változáshoz való alkalmazkodóképesség és érdeklődési irányok, adottságok, igények a munka világához kapcsolódóan ...........................................................................................................23 3.3.1.Problémakezelés – kérdőív....................................................................................................... 23 3.3.2.Érdeklődés és adottságok – kérdőív.......................................................................................... 25 3.3.3.Céljaim a munkában – kérdőív.................................................................................................. 28 3.4.Érzelmi önszabályozás a konfliktushelyzetekben .......................................................................30 3.4.1.Érzelemkezelés – kérdőív ......................................................................................................... 30 3.4.2.Konfliktuskezelés- kérdőív ........................................................................................................ 32 3.4.3.Kommunikációs készségek – kérdőív ........................................................................................ 35 4.A mérés eredményeinek összegzése .............................................................................................37 5.Fejlesztési javaslatok .....................................................................................................................40

2

1.A mérés főbb jellemzői A mérésben résztvevő intézmények: Város

Név Orczy Anna Általános Iskola, Szakiskola és Egységes Pedagógiai Szakszolgálat JNSZM Mészáros Lőrinc Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium

bevont osztályok száma

1.

Fegyvernek

1

2.

Jászapáti

3.

Jászberény

Klapka György Szakközép- és Szakiskola

2

4.

Jászberény

Liska József Erősáramú Szakközépiskola, Gimnázium és Kollégium

1

5.

Karcag

Varró István Szakiskola, Szakközépiskola és Kollégium

4

6.

Kisújszállás

Illéssy Sándor Szakközép- és Szakiskola

3

7.

Mezőtúr

Teleki Blanka Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium

6

8.

Szolnok

Szolnoki Szolgáltatási Szakközép- és Szakiskola

11

9.

Szolnok

Szolnoki Műszaki Szakközép- és Szakiskola

11

10.

Szolnok

JNSZM Sipos Orbán Szakiskola és Kollégium

3

11.

Túrkeve

Ványai Ambrus Gimnázium, Informatikai és Közlekedésgépészeti Szakközépiskola

1

2

Az adatfelvétel körülményei:

A kérdőívek kitöltése online formában történt. A vizsgált tanulói csoportokban az ajánlott kitöltési típusokból a teljes mérés valósult meg. A kapott adatok személyes bevalláson alapulnak – szociális megfelelésigény torzíthatja őket. A mérés ideje 2011. november- 2012.január A kitöltők száma 914 fő

Szociodemográfiai adatok:

Az adatok 9. évfolyamon kerültek felvételre. 3

A kérdőívet kitöltő tanulók szakmacsoporti megoszlása: Szakmacsoport

tanulók száma

Elektrotechnika, elektronika

105

Építészet

78

Faipar

34

Gépészet

83

Informatika

129

Kereskedelem-marketing

72

Közgazdaság

11

Közlekedés

51

Vendéglátás-idegenforgalom

151

Szakmacsoporton kívüli

199

A mérési eredmények alapján történt adatfeldolgozás 8 kompetenciakategóriában történt:

2. A kompetencia kategóriák1 1. Általános szellemi képességek Az a képességünk, amely minden szellemi és a legtöbb fizikai tevékenységhez szükséges. Idetartozik a logikus és absztrakt gondolkodás, kombinációs és elemző készség, ítélőképesség, a problémaelemzés képessége és a tanulási potenciál. Az általános szellemi képesség birtokában a személy konkrét jelenségektől való elvonatkoztatás és általánosítás képességével rendelkezik. Képes a rendszerek, folyamatok és kapcsolatok egészben történő megragadására, a részekre bontásra, a részek közötti összefüggések feltárására. A gondolkodás és cselekvés elemi egységeit képes rendszer és/vagy folyamat jellegű egésszé szervezni. Képes a logikai összefüggések felismerésére, az ezekkel összefüggő műveletek megvalósítására, következtetések levonására. A konkrét probléma esetén képes annak azonosítására. Ok – okozati relációk, valamint rész – egész viszonyok, a fontossági sorrendek meghatározására. Képes saját rendszer felállítására és annak kommunikációjára, új ismeretek befogadására, és felhasználására. A rendszerek és folyamatok működése során képes a célokat, mutatókat és eredményeket számszerű (mérhető) formában megjeleníteni. 2. Fizikai-, pszichés és akció-képesség Magában foglalja a személy állóképességét, a stressztűrést, a realitásérzéket, a pozitív beállítódást. A megbízhatóságot, a kontrollképességeket, a pontosságot és célirányosságot, 1

ETENIM KFT által készített dokumentum alapján

4

kiegyensúlyozottságot és az érzelmi stabilitást. A fizikai-, pszichés és akcióképességek birtokában a személy képes érzelmeit, cselekedeteit ellenőrzés alatt tartani. Céltudatosság és belső erő, lendület jellemzi hosszú távon. Képes az értelmi – érzelmi és magatartási szintű belső egyensúly kialakítására és fenntartására. Magatartása mások számára átlátható, érzelmi megnyilvánulásai arányban állnak az élethelyzetekkel, történésekkel. A rábízott feladatokat időben és az elvárt módon elvégzi. Meglátja a saját környezetében az előremutató eseményeket, folyamatokat, embereket. A tevékenységeit a következményekkel együtt a valós világ viszonyainak megfelelően irányítja. A munkával és a mindennapos együttéléssel (kollégák, történések) együtt járó feszültségek elviselésére képes. 3. Munkavégzési technikai és szakmai képességek Az adott funkcionális szakterülethez való hozzáértést, jártasságot, gyakorlatot értjük, beleértve az adott szakterület legújabb eredményeinek ismeretét, sőt akár azok alkalmazását is. Képes szakmai ismertek, képességeket és döntések széleskörű és részletekbe menő alkalmazására és fejlesztésére, abból a célból, hogy hatékony eredményt érjen el vagy szolgáltatást nyújtson. Képes a pontos, (szinte) hibátlan munkavégzésre, a rábízott feladatokat időben és az elvárt módon elvégzi, huzamosabb időn keresztül képes összpontosítani akaratát valamely feladat elvégzésére, a belső, vagy kívülről kapott célok elérésére, önálló cselekvés kezdeményezésére, és másokat is önálló tevékenységre késztet. Képes a saját tevékenységének megszervezésére, akár előre meghatározott lépéssorrend alapján, akár a megszokottól eltérő, újfajta módon történő elvégzésére. 4. A munkavégzés minőségét befolyásoló képességek Segítik a személyt a cél, vagy a feladat által igényelt végrehajtási szándék kialakításában, a végrehajtás során a kitartásban, az összpontosításban, a tudatos önirányításban, valamint figyelmének hosszú távú fenntartásában, megosztásában és a feltételekhez való rugalmas igazításában. Képes a feladat igényelte határok érzékelésére, a feladatvégzésből adódó következmények reális felismerésére. A körülmények figyelembe vétele, gondos munkavégzés jellemzi. Képes a jelenségek, tevékenységi tárgyak és személyek elfogulatlan értékelésére. A munka, a feladat iránt érzett öröm, érdeklődés és nyitottság jellemzi. Képes huzamos időn keresztül célirányosan függetleníteni magát a környezeti hatásoktól a feladatok elvégzése során, képes a pontos, (szinte) hibátlan munkavégzésre. Jól alkalmazkodik a változó feladatokhoz, helyzetekhez. Rendelkezik a tudatos odafigyelés, valamint a célnak, vagy a feladatnak megfelelő eredményes végrehajtási szándékkal. 5. Az eredményességet segítő személyi tulajdonságok Azon képességeket értjük alatta, amelyek segítségével a személy képes reális valóság- és önismeret kialakítására, illetve ezen ismeretek elfogadására, valamint önmaga elfogadtatására. Képes a valóság és önmaga pozitív (pl. erősségek) és negatív (hiányok, korlátok) oldalait, és azok lehetséges ellentmondásait felfogni, megérteni és optimista szemlélettel kezelni. Képes felismeri hiányosságait, korlátait és törekszik ezek kiküszöbölésére. Ismeri saját erősségeit és gyengeségeit, valamint az ezekben rejlő lehetőségeket és veszélyeket. 6. Szociális képességek: A személy a szociális képességek birtokában képes a társas környezet információit észlelni és adekvátan használni aktuális és távlati céljai megvalósításához. Mindez beleélő-képességet, szociális nyitottságot feltételez. Képes arra, hogy másokkal együttműködjön, mások reakcióit, érzéseit felfogja, kövesse, tiszteletben tartsa és azokat, valamint az ezzel kapcsolatban benne felmerülő reakciókat kezelje. Stabil teljesítményt és érzelmi kontrollt mutat a szociálisan stresszkeltő helyzetekkel szembesülve is. Képes arra, hogy saját viselkedésének, szavainak és megjelenésének másokra gyakorolt hatását figyelembe vegye. Képes máshonnan származó ismeretek átvételére, alkalmazására, a környezeti változásoknak megfelelő magatartás kialakítására. Képes a feladatai megoldása, céljai elérése során a másokkal való közös 5

tevékenységre. Képes másokkal együttműködni, új kapcsolatokat teremteni. Rendelkezik a kölcsönös engedménnyel járó megegyezésre való készséggel. Képes az élethelyzetek, a munkaszituációk során vitás, nehéz helyzetek, érdekütközések eredményes/sikeres megoldására. A másság elismerése, tűrése, elfogadása jellemzi. Képes mások felé önzetlen, szolgálatkész, támogató magatartást tanúsítani. Emberi kapcsolataiban képes a finom különbségek észlelésére, tiszteletben tartja mások érzelmeit. 7. Kommunikációs képességek Birtokában a személy képes arra, hogy verbális és nonverbális szinten szándékának megfelelően kifejezze magát, felfogja és értelmezze mások megnyilvánulásait, és ezáltal hatékony interakcióba kerüljön másokkal. Jó beszédkészséggel rendelkezik; közléseinek jól érthető belső logikája van. Törekszik és képes a másoktól származó közlések megértésére, képes érzelmektől függetlenítve helyzeteket, történéseket, feladatokat, embereket megítélni. Képes gondolatait mások számára érthető módon megfogalmazni. Képes az észlelt jelenségek, benyomások, a válogatására, és a megfelelő rendezésére. Képes a kapott írásos közlések alapján dolgozni, mások számára érthető információkat adni. 8. Vezetési képességek Módszer, személyes, társas kompetenciákat egyaránt magukba foglalnak. A vezetői kompetenciák azt jelentik, hogy a személy képes feladatot, felelősséget és hatáskört átadni, lehetőségek, helyzetek, emberek közötti választásra, rendszert, folyamatot, embert az eredmény szempontjából vizsgálni, mérlegelni önmagában és másokban a fejlődési, tanulási igényt. Társas mozgósító és alkotóképesség jellemzi, képes másokat meggyőzni, motiválni és irányítani. Viselkedése elszántságot és tekintélyt tükröz, képes tárgyszerű, érzelemmentes értékelésre és viselkedésre, másokban a teljesítés igényét kiváltani, a siker elérése érdekében erőfeszítést tesz képes másoknak ötleteket, lehetőségeket kínálni. Képes az erőforrások előzetes, időbeni, térbeni mérlegelésére, ennek kellő formában való írásba foglalására, képes a kockázat melletti cselekvésre, felismerni az érzelmek jelentését és kapcsolatait, valamint mindezek alapján gondolkodni és problémákat megoldani; képes önmaga és mások érzelmeinek helyes észlelésére, az érzelmekhez kapcsolódó érzések asszimilálására, valamint az érzelmek által hordozott információk megértésére és az érzelmek kezelésére. A mérés során a tanulók komplex felmérésen vettek részt az alábbi területek szerint:

Általános személyiségkép Információfeldolgozási mód és preferenciák, motivációk Változáshoz való alkalmazkodóképesség és érdeklődési irányok, adottságok, igények a munka világához kapcsolódóan Érzelmi önszabályozás a konfliktushelyzetekben

1. Milyen vagyok? 2. Érzelmi intelligencia 3. Személyes stílus kérdőív 4. Munka-érték 5. Tanulási motiváció 6. Problémakezelés 7. Érdeklődés és adottságok 8. Céljaim a munkában 9. Érzelemkezelés 10. Konfliktuskezelés 11. Kommunikációs készségek

6

Az alkalmazott tesztek: A teszt neve Magamról 1

Megjegyzés nem

Magamról2 Milyen vagyok?

életkor

Érzelmi intelligencia Személyes stílus kérdőív

Személyes stílus kérdőív (R.C. Craig, D.W. Champagne)

Kérdések száma 1 1 50 121 32

Munka - érték

Munka - érték

46

Tanulási motiváció

Miért tanulok az iskolában?

36

Problémakezelés Érdeklődés - adottságok

KAI Holland: érdeklődés - adottság

32 54

Céljaim a munkában

Céljaim a munkában

48

Érzelemkezelés

Trait skála

30

Konfliktuskezelés

30

Kommunikációs készségek

Kommunikációs készségek

40

3.A kérdőívek eredményei 3.1. Általános személyiségkép Az általános személyiségkép vizsgálata során a tanulók alábbi kompetenciaterületeiről kapunk képet: általános szellemi képessége a munkavégzés technikai és szakmai képességei az eredményességet segítő személyi tulajdonságok szociális képességek vezetési képességek A vizsgálatban felhasznált önjellemző kérdőívek az alábbi területeken adnak képet a vizsgált tanulókról: 3.1.1.Milyen vagyok? - kérdőív A személyiség általános jellemzése az alapvető érzelmi, interperszonális és motivációs jellegzetességek vonatkozásában. Vizsgált dimenziók: Dimenziók Energia

Lelkiismeretesség

Befolyásolt területek A munkavégzés technikai és szakmai képességei szempontjából arról kaphatunk információt, hogy a személy a munkavégzés során mennyire jellemezhető az önállósággal, kitartással, célirányos magatartással. Az eredményességet segítő személyi tulajdonságok kapcsán a dinamizmus és a dominancia által támogatott önbizalom szintjére, a vezetési képességek szempontjából a társas dominancia igényére következtethetünk. A munkavégzés technikai és szakmai képességei és az eredményességet segítő személyi tulajdonságok vonatkozásában a feladat- és a társas 7

Dimenziók

Barátságosság

Tapasztalatokra való nyitottság

Befolyásolt területek helyzetekben mutatott lelkiismeretesség alapján a pontosság, céltudatosság szintjére következtethetünk. A szociális képességek szempontjából a személy által mutatott szociális érzékenység és felelősségvállalási hajlam, míg a vezetési képességekből a célirányosság jelezhető előre. A szociális és vezetési képességek vonatkozásában a kapcsolatteremtő és együttműködési hajlam és képesség jelezhető előre. A vizsgált dimenziókban három-három csoportba sorolhatók a tanulók aszerint, hogy az adott személyiségjellemző mentén alacsony, átlagos vagy magas szintet mutatnak-e. Az ábrák százalékos arányban mutatják a vizsgált tanulók megoszlását dimenziónként. Az általános személyiségkép vonatkozásában a vizsgált tanulókat négy dimenzió mentén jellemezhetjük az öt kompetenciaterületen. Az általános szellemi képességek kapcsán arra utal, hogy a vizsgált csoport az újdonságot, lehetőségeket hordozó helyzetekkel, tapasztalatokkal kapcsolatban mekkora nyitottságot, kíváncsiságot mutat. A munkavégzés technikai és szakmai képességei szempontjából arról kaphatunk információt, hogy a szakmai újdonságokra, változásokra, tapasztalatokra mennyire nyitott a személy. Az eredményességet segítő személyi tulajdonságok, valamint a vezetési képességek vonatkozásában az előbbiekhez hasonlóan az ön- és valóságismeret kapcsán a tapasztalati nyitottságra, a nem egyértelműség toleranciájára következtethetünk.

Milyen vagyok? Kérdőív eredményei Ez a kérdőív a személyiség általános jellemzésére szolgál az alapvető érzelmi, interperszonális és motivációs jellegzetességek vonatkozásában. A tapasztalatokra való nyitottság Megmutatja, hogy a személy mennyire nyitott a kultúrára illetve a tapasztalatokra. Mindez az újdonságra való nyitottságban, kíváncsiságban és az eltérő értékek iránti toleranciában, valamint más emberek, szokások és életstílusok iránti érdeklődésben nyilvánul meg.

8

Az ábra azt mutatja, hogy a tapasztalatokra való nyitottság szempontjából a válaszadó tanulók hány százaléka mutatott a mérésben alacsony, átlagos és magas nyitottságot. Akik magasabb nyitottsággal jellemezhetőek, azok valószínűbb, hogy motiváltabbak a tanulásra, a tapasztalatok befogadására: nyitottak, kíváncsiak, érdeklődőek. Magas Nyitottság pont esetén inkább a kreativitás, az újító hajlam, az újdonságok, kihívások preferenciája, az új készségek elsajátításának képessége és a művészetek, tudomány iránti érdeklődés jellemző a személyre. Jól tolerálják a kétértelműséget, nagy információ felvételi kapacitással rendelkeznek. Egy időben több hatásra képesek odafigyelni, motiváltak az ismeret-, összetettség keresésére. A vezetési képességek szempontjából a magas érték kedvező lehet, mivel a személy a változásokat, kihívásokat keresi. Az Alacsony Nyitottság ponttal rendelkezők inkább ragaszkodnak a megszokott dolgokhoz, megoldásokhoz. Kerülik a változást, újdonságot, kedvelik a rutint és tisztelik a hagyományokat, az intellektuális, kognitív kihívások kevésbé vonzóak számukra. Az energia Azt mutatja meg, hogy a személy mennyire nyitott, aktív szociális szempontból, milyen mértékig jellemzi a dominancia, státuszvágy, határozottság és szociális kapacitás.

Az Energia dimenzión magas pontszámot elérők nyitottak, aktívak, energikusak, ami közlékenységre és lelkesedésre utal. Szeretik az izgalmat. Mindezek mellet jellemző rájuk a dinamizmus és a dominancia vágya, ami önbizalmat, magabiztosságot is magába foglal. Az alacsony pontot elérők inkább befelé fordulók, inkább passzivitás jellemzi őket. A munkavégzésben kedvelik az önállóságot, jellemző rájuk a jó összpontosítási készség, az elemző hajlam, az elmélyültség, a kiváló monotónia tűrés, a megfontoltság és a visszahúzódás. A lelkiismeretesség Arra utal, hogy a személy milyen mértékig jellemezhető kitartással, önkontrollal és célirányos magatartással a feladatvégzés terén. Megmutatja a pontosság és a kitartás mértékét. Emellett utal a szociális felelősség hajlamára is. A dimenzión magas értéket mutató személyek megbízhatóak, pontosak, céltudatosak és erős akaratúak, a tevékenységek véghezviteléhez szükséges szívóssággal, kitartással rendelkeznek. Jellemző rájuk a tervezés, szervezés és prioritásképzés a feladatok kapcsán, gondolkodnak cselekvés előtt. Emellett jellemző rájuk a szociális összhang vágya is. Mindez a vezetési 9

képességek szempontjából megalapozhatja a hatékony irányítást. A feladat és célelérés elősegítő viselkedés szociálisan kontroll mellett megvalósított. A magasabb pontszámot elérőkre inkább jellemző a norma- és szabálykövető magatartás. Azok, akik alacsonyabb értéket mutatnak ezen a dimenzión, inkább jellemezhetőek spontaneitással, lazább munkavégzéssel, ami a szervezetlenségben és a gyenge tervezésben is megnyilvánulhat.

A barátságosság A barátságosság (kellemesség) dimenzió mutatja az együttműködés, az empátia, és udvariasság mértékét is. Az együttműködés és az empátia a mások szükséglete iránti érzékenységet, míg az udvariasság az emberséges, jóindulatú, engedelmes viselkedést tartalmazza.

10

A magas pontszámot elérő személyek önzetlenebbek, több együttérzést mutatnak mások felé, inkább alkalmasak a csapatmunkára, képesek az egyéni céljaikat alávetni a közös céloknak. Alkalmazkodóak, önzetlenek, empatikusak, együtt érzőek, segítőkészek. Az alacsony pontszámúak inkább énközpontúak, versengők és kevésbé bíznak meg másokban, inkább hajlamosak az egyéni céljaikat előtérbe helyezni, szeretnek versengeni, feladat-orientáltak és nehéz befolyásolni őket.

A mérési eredmények összevetése a korosztályi átlaggal

A korosztályi átlaggal összevetve kedvezőek az eredmények az érzelmi labilitás területén, a mérésnél alacsonyabb az adott csoport átlagértéke, míg lelkiismeretesség területén magasabb. A többi mért területen az átlagértékek megközelítik a korosztályi átlagot. 3.1.2.Érzelmi intelligencia kérdőív A személyiség érzelmi és motivációs oldalának jellemzésére szolgál a kérdőív a saját és mások érzelmeinek felismerése és kezelési képessége vonatkozásában. A megkérdezett tanulók a személyes és szociális éntudatosság szempontjából öt területen jellemezték magukat:  az öntudatosság és -kifejezés képessége;  a társas kapcsolatok terén mutatott tudatosság és a kapcsolatokhoz való viszonyulás;  a változásokhoz való alkalmazkodás;  a stressz-kezelés; az érzelmek kezelése és szabályozása, valamint  az általános hangulat-szabályozás, önmotiválás vonatkozásában. Részletesen kifejtve: Dimenziók Befolyásolt területek Az éntudatosság és önkifejezés képességei A személy az érzelmeiről és önmagáról hatékonyan képes beszélni, magabiztosság 11

Dimenziók

érzelmi éntudatosság

önbecsülés függetlenség önmegvalósítás

Befolyásolt területek érdekeit, nézeteit hatékonyan képviseli. Mindezt az egyén önelfogadása, önbizalma, valamint a mások irányában mutatott elfogadás és bizalom alapozza meg. A személy mennyire képes figyelni érzelmeire, hogyan értékeli, tudatosítja, ismeri fel és értelmezi azokat. Az információfeldolgozás azon oldalára utal, amely a lényeges információ megszerzésének képességét takarja az érzelmek, hangulati állapotok kapcsán, és alapul szolgál a hatékony reagáláshoz, következményesen nagyobb magabiztossághoz, optimizmushoz is vezet. Az énnel kapcsolatos információ pontosabb megítélését és önmaga elfogadásának képességét jelenti. Magabiztosságban és a másoktól való érzelmi függetlenségben jelenik meg. A személy képes képességeit figyelembe véve reális célokat kitűzni önmaga számára és azok elérésére törekedni, míg ha alacsonyabb a személy ezen képessége, akkor az önismeret hiányában irreálisan célkitűzés jellemezheti, ami az önismeret hiányában vagy a kudarckerülő orientációban gyökerezhet.

A társas kapcsolatok terén mutatott tudatosság és a kapcsolatokhoz való viszonyulás Képesség, hogy mások érzéseit megértse és tudatosítsa magában a empátia társas felelősségvállalás interperszonális viszony valóságérzékelés

rugalmasság

problémamegoldás

személy. Azon csoporttal való együttműködés képessége, amelybe a személy beletartozik. A személy mennyire képes másokkal jó, mindkét fél számára előnyös kapcsolatot kiépíteni. Az érzések értékelésének és reális megítélésének képességét jelzi. A magas értéket mutatók önmaguknál és másoknál hatékonyan azonosítják, értékelik az érzelmeket és ezt felhasználják a változásokhoz való alkalmazkodás során. Az alacsony pontértékű személyek ezen képességek területén kevésbé hatékonyak, ami gátként jelentkezhet alkalmazkodásuk során. a személy mennyire képes alkalmazkodni, érzelmeit elfogadni és az újdonságot jelentő helyzeteken gondolkodni, értelmezni. A magas rugalmasságot mutató személy képes észrevenni, aktívan felkutatni, azonosítani a külső környezet azon aspektusait, amelyek adekvát forrásként hasznosíthatók az alkalmazkodási folyamatban. A képesség nyitottságot, a változások követésére és érzékeny felfogására való hajlamot jelez. A magas pontértékű személyek belsőleg motiváltak környezetük felfedezésére, az élet természetes velejárójaként értékelik a változást, és minden változásban a személyes fejlődés lehetőségét keresik. Az alacsony értéket mutatók, ezen képességek hiányában, kevésbé hatékonyan alkalmazkodnak az újdonságot jelentő helyzetekhez, a változásokhoz, kevésbé képesek az ezek következtében létrejövő szorongás kezelésére. A személy képessége a személyes mellett a személyközi problémák hatékony megoldására, kezelésére.

A stressz és az érzelmek kezelése és szabályozása A hatékony és konstruktív érzelemkezelésre utal, arra, hogy a személy stressztűrés

impulzus kontroll

hogyan képes úrrá lenni a fenyegetések, veszélyhelyzetek és kudarcok keltette szorongásokon, kellemetlen élményeken, negatív emóciókon. Hatékony kontrollra utal, ha valaki fenyegetések, kellemetlen tapasztalatok közepette is képes kitűzött céljai elérésére és elhatározott tervei megvalósítására. Az átlag feletti stressztűrést mutató személyekre nem jellemző az aggodalmaskodás, a negatív következményekre való érzékenység, míg az átlag alatti szintet mutatókat a fenti negatív érzelmek eluralhatják stresszhelyzetben, így nem képesek hatékonyan foglalkozni a problémával sem gondolati szinten, sem viselkedésében. a hatékony és konstruktív érzelmi ellenőrzőképességet jelenti, azt, hogy a

12

Dimenziók

Befolyásolt területek személy milyen mértékben gondolja át, tervezi meg, helyezi racionális ellenőrzés alá viselkedését. Az impulzivitást a programozottság hiánya vagy a következmények elemzésének elmulasztása jelenti. Az átlag feletti érték a jól programozott, intellektuálisan vezérelt és megfontolt magatartást jelölik, az ilyen személy mérlegeli, és kihívások, sürgetések esetén is elemzi viselkedésének várható következményeit. Az átlag alatti érték arra utal, hogy a stresszhelyzet keltette negatív érzelmek kezelésében kevésbé hatékony a személy. Eluralkodnak rajta ezek az érzelmek, és kevésbé képes a következmények racionális mérlegelésére.

Általános hangulatszabályozás és az önmotiválás képessége Hajlam a pozitív következmények, a kedvező változások elvárására és optimizmus

boldogság

elővételezésére. A magas pontértékkel bíró személy sikerorientált, reményteli és tapasztalataiból építkezően optimista, nehezített alkalmazkodási feltételek esetén is. A személy mennyire képes önmagát, másokat és az életet elfogadni általában

A fizikai-, pszichés és akció-képességre a stresszel járó érzelmi feszültség elviselésének, kezelésének, kontrolljának szintje utal (stressztűrés, impulzuskontroll). A munkavégzés minőségét befolyásoló képességek szempontjából kiemelhetőek a személy célállítás kapcsán mutatott jellemzői (önmegvalósítás, rugalmasság, valóságérzékelés) és a cél elérése során a kitartáshoz szükséges érzelemkezelés (stressztűrés, impulzus kontroll). Az eredményességet segítő személyi tulajdonságok vonatkozásában az érzelmi tudatosság és kezelés önismereti alapjait adó magabiztosság, tudatosság, önbecsülés és a kapcsolódó érzelmek rugalmas, kontrollált kezelése (rugalmasság, impulzus-kontroll) jelezhet előre hatékonyságot. A szociális képességek szempontjából a személyközi viszonylatokban megjelenő érzelmek felismerésének, követésének és kezelésének képességei (empátia, társas felelősségvállalás, személyközi viszony, rugalmasság, problémamegoldás, boldogság) területén mutatott magasabb érték tekinthetőek a hatékonyság alapjának. A vezetési képességek szempontjából az érzelmek szabályozása vonatkozásában a céltudatosságról, kitartásról, önállóságról és hatékony felelősségvállalásról képet adó jellemzők (önmegvalósítás, problémamegoldás, függetlenség, társas felelősségvállalás) jelzik előre a hatékonyságot.

Érzelmi intelligencia – kérdőív eredményei A megkérdezett tanulók a személyes és szociális éntudatosság szempontjából öt területen jellemezték magukat: az öntudatosság és -kifejezés képessége; a társas kapcsolatok terén mutatott tudatosság és a kapcsolatokhoz való viszonyulás; a változásokhoz való alkalmazkodás; a stresszkezelés; az érzelmek kezelése és szabályozása, valamint az általános hangulat-szabályozás, önmotiválás vonatkozásában. A fizikai-, pszichés és akció-képességre a stresszel járó érzelmi feszültség elviselésének, kezelésének, kontrolljának szintjére utal (stressztűrés, impulzuskontroll). A munkavégzés minőségét befolyásoló képességek szempontjából kiemelhetőek a személy célállítás kapcsán mutatott jellemzői (önmegvalósítás, rugalmasság, valóságérzékelés) és a célelérése során a kitartáshoz szükséges érzelemkezelés (stressztűrés, impulzus kontroll). Az eredményességet segítő személyi tulajdonságok vonatkozásában az érzelmi tudatosság és kezelés önismereti alapjait adó magabiztosság, tudatosság, önbecsülés és a kapcsolódó érzelmek rugalmas, kontrollált kezelése (rugalmasság, impulzus-kontroll) jelezhet előre hatékonyságot. A szociális képességek szempontjából a személyközi viszonylatokban megjelenő érzelmek felismerésének, követésének és kezelésének képességei (empátia, társas felelősségvállalás, 13

személyközi viszony, rugalmasság, problémamegoldás, boldogság) területén mutatott magasabb érték tekinthetők a hatékonyság alapjának. A vezetési képességek szempontjából az érzelmek szabályozása vonatkozásában a céltudatosságról, kitartásról, önállóságról és hatékony felelősségvállalásról képet adó jellemzők (önmegvalósítás, problémamegoldás, függetlenség, társas felelősségvállalás) jelzik előre a hatékonyságot. Az alábbi ábrák a 15 dimenzió mentén mutatják be a tanulók eredményeit. A vizsgált tanulók a dimenziók szempontjából jellemezve három csoportba sorolhatóak, amely csoportok százalékos arányát mutatja az ábra:  átlag alatti  átlagos  átlag feletti képességgel rendelkeznek az adott dimenzióban.

Az éntudatosság és önkifejezés képességei A magabiztossággal nagyobb mértékben rendelkező személy az érzelmeiről és önmagáról hatékonyan képes beszélni, érdekeit, nézeteit hatékonyan képviseli. Mindezt az egyén önelfogadása, önbizalma, valamint a mások irányában mutatott elfogadás és bizalom alapozza meg. Az érzelmi éntudatosság magasabb szintje arra utal, hogy a személy mennyire képes figyelni érzelmeire, hogyan értékeli, tudatosítja, ismeri fel és értelmezi azokat. Az információfeldolgozás azon oldalára utal, amely a lényeges információ megszerzésének képességét takarja az érzelmek, hangulati állapotok kapcsán, és alapul szolgál a hatékony reagáláshoz, következményesen nagyobb magabiztossághoz, optimizmushoz is vezet. Az önbecsülés magasabb szintje az énnel kapcsolatos információ pontosabb megítélését és önmaga elfogadásának képességét jelenti. A függetlenség képessége a magabiztosságban és a másoktól való érzelmi függetlenségben jelenik meg. A magas önmegvalósítási képesség esetén a személy képes képességeit figyelembe véve reális célokat kitűzni önmaga számára és azok elérésére törekedni, míg ha alacsonyabb a személy ezen

14

képessége, akkor az önismeret hiányában irreálisan célkitűzés jellemezheti, ami az önismeret hiányában vagy a kudarckerülő orientációban gyökerezhet. A társas kapcsolatok terén mutatott tudatosság és a kapcsolatokhoz való viszonyulás Az empátia az a képesség, hogy mások érzéseit megértse és tudatosítsa magában a személy. A társas felelősségvállalás azon csoporttal való együttműködés képessége, amelybe a személy beletartozik. Az interperszonális viszony kialakításának képessége arra utal, hogy a személy mennyire képes másokkal jó, mindkét fél számára előnyös kapcsolatot kiépíteni. A változásokhoz való alkalmazkodás képességei A valóságérzékelés az érzések értékelésének és reális megítélésének képességét jelzi. A magas értéket mutatók önmaguknál és másoknál hatékonyan azonosítják, értékelik az érzelmeket és ezt felhasználják a változásokhoz való alkalmazkodás során. Az alacsony pontértékű személyek ezen képességek területén kevésbé hatékonyak, ami gátként jelentkezhet alkalmazkodásuk során. A rugalmasság azt jelzi, hogy a személy mennyire képes alkalmazkodni, érzelmeit elfogadni és az újdonságot jelentő helyzeteken gondolkodni, értelmezni. A magas rugalmasságot mutató személy képes észrevenni, aktívan felkutatni, azonosítani a külső környezet azon aspektusait, amelyek adekvát forrásként hasznosíthatók az alkalmazkodási folyamatban. A képesség nyitottságot, a változások követésére és érzékeny felfogására való hajlamot jelez. A magas pontértékű személyek belsőleg motiváltak környezetük felfedezésére, az élet természetes velejárójaként értékelik a változást, és minden változásban a személyes fejlődés lehetőségét keresik. Az alacsony értéket mutatók, ezen képességek hiányában, kevésbé hatékonyan alkalmazkodnak az újdonságot jelentő helyzetekhez, a változásokhoz, kevésbé képesek az ezek következtében létrejövő szorongás kezelésére. A problémamegoldás képessége a személyes mellett a személyközi problémák hatékony megoldását, kezelését takarja. A stressz és az érzelmek kezelése és szabályozása A stressztűrés a hatékony és konstruktív érzelemkezelésre utal, arra, hogy a személy hogyan képes úrrá lenni a fenyegetések, veszélyhelyzetek és kudarcok keltette szorongásokon, kellemetlen élményeken, negatív emóciókon. Hatékony kontrollra utal, ha valaki fenyegetések, kellemetlen tapasztalatok közepette is képes kitűzött céljai elérésére és elhatározott tervei megvalósítására. Az átlag feletti stressztűrést mutató személyekre nem jellemző az aggodalmaskodás, a negatív következményekre való érzékenység, míg az átlag alatti szintet mutatókat a fenti negatív érzelmek eluralhatják stresszhelyzetben, így nem képesek hatékonyan foglalkozni a problémával sem gondolati, sem viselkedéses szinten. Az impulzus kontroll a hatékony és konstruktív érzelmi ellenőrzőképességet jelenti, azt, hogy a személy milyen mértékben gondolja át, tervezi meg, helyezi racionális ellenőrzés alá viselkedését. Az impulzivitást a programozottság hiánya vagy a következmények elemzésének elmulasztása jelenti. Az átlag feletti érték a jól programozott, intellektuálisan vezérelt és megfontolt magatartást jelölik, az ilyen személy mérlegeli, és kihívások, sürgetések esetén is elemzi viselkedésének várható következményeit. Az átlag alatti érték arra utal, hogy a stresszhelyzet keltette negatív érzelmek kezelésében kevésbé hatékony a személy. Eluralják ezek az érzelmek, és kevésbé képes az ilyen helyzetben a racionális, következményeket mérlegelő működésre a személy. Általános hangulatszabályozás és az önmotiválás képessége Optimizmus alatt a pozitív következmények, a kedvező változások elvárására és elővételezésére való hajlamot értjük. A magas pontértékkel bíró személy sikerorientált, reményteli és tapasztalataiból építkezően optimista nehezített alkalmazkodási feltételek esetén is.

15

A boldogság képessége arra utal, hogy a személy mennyire képes önmagát, másokat és az életet elfogadni általában. A mérési eredmények összevetése a korosztályi átlaggal A korosztályi átlaggal összevetve megállapítható, hogy a vizsgált csoport átlagértékei alacsonyabbak a korosztálynál mért értékeknél. A legnagyobb deficit a boldogság, az interperszonális kapcsolatok, az empátia és az éntudatosság területein tapasztalható. Az utóbbi két dimenzióra megfogalmazott állítás igaz volt a korábbi mérés eredményeire is.

3.2.Információfeldolgozási mód és preferenciák, motivációk Az információfeldolgozási mód és a preferenciák, motivációk vizsgálata során a tanulók alábbi kompetenciaterületeiről kapunk képet: Tanulási motiváció, személyes stílus alapján általános szellemi képességek a munkavégzés technikai és szakmai képességei az eredményességet segítő személyi tulajdonságok kommunikációs képességek vezetési képességek A vizsgálatban felhasznált önjellemző kérdőívek az alábbi területeken adnak képet a vizsgálat tanulókról: 3.2.1.Személyes stílus – kérdőív Képet kapunk a személy külső vagy belső irányulásáról, környezettől való függéséről, valamint azon preferenciákról, amelyek a véleményalkotás alapjául szolgáló információ felvételével és a döntéshozatal módjával kapcsolatosak. Az információfeldolgozási mód egyes összetevői alapján egyrészt a valósághoz való hozzáállásról, másrészt a preferált információgyűjtési és döntéshozatali módról kapunk képet. 16

Ezen jellemzők a nyitottság, információ-felvétel, döntéshozatal alapján az általános szellemi képességeket, a munkavégzés technikai, szakmai képességeit, valamint a kommunikációs képességeket egyaránt befolyásolják. A vezetési képességek szempontjából a döntéshozatali preferenciák meghatározó szerepét emelhetjük ki. Mért dimenziópárok: o Extroverzió- introverzió o Érzékelés – intuíció o Gondolkodás – érzés o Megítélés – észlelés Személyes stílus – kérdőív eredményei A Személyes stílus kérdőív képet ad a személy külső vagy belső irányulásáról, környezettől való függéséről, valamint azon preferenciákról, amelyek a véleményalkotás alapjául szolgáló információ felvételével és a döntéshozatal módjával kapcsolatosak. A következő ábrák százalékos megoszlásban mutatják a vizsgált tanulók elhelyezkedését a kérdőív dimenziói mentén a két mérésben. Az egyes dimenziók szempontjából öt csoportba oszthatók az emberek: 1. dominánsan az egyik oldal jellemzőit mutatók 2. inkább az egyik oldal jellemzőit mutatók 3. mindkét oldal jellemzőit mutatók 4. inkább a másik oldal jellemzőit mutatók 5. dominánsan a másik oldal jellemzőit mutatók A diagram sávjainak színezése mutatja, hogy az egyes dimenziókban a tanulók hány százalékára jellemző inkább a dimenzió egyik vagy másik pólusa. A kék színezésű téglalapok azt jelentik, hogy inkább a diagram bal oldalán felsorolt pólusok jellemzőek a diákra, míg a lilával színezettek azt jelentik, hogy a jobb oldalon felsorolt pólusok jellemzőek. A középső, zöld színű téglalap azt mutatja meg, hogy a tanulók hány százalékára jellemző mindkét pólus egyformán.

Intuitív

Észlelelő

Érző

Introvertált

17

Dimenzió

Jelentése

Introvertált (I) (Befelé Azok, akik inkább introvertáltak, döntéseiket hajlamosak a forduló) helyzet, kultúra, emberek és a körülöttük lévő dolgok kényszereitől és nyomásaitól függetlenül meghozni. Nyugodtak, egyedül dolgozva is szorgalmasak, inkább visszafogottak társaságban. Nem szeretik, ha félbeszakítják őket a munkában, hajlamosak a neveket és arcokat elfelejteni. Extrovertált (E) (Kifelé Azok, akik inkább extrovertáltak, ráhangolódnak a kultúrára, forduló) emberekre és a körülöttük lévő dolgokra. Arra törekszenek, hogy az igényeknek, elvárásoknak megfelelő döntéseket hozzanak. Társaságkedvelők, képesek felszabadultan viselkedni társaságban, szeretik a változatosságot és azt, ha másokkal együtt dolgozhatnak. Türelmetlenné válhatnak a hosszú és lassú feladatoknál, és nem zavarja őket, ha mások a munkában félbeszakítják őket. Intuitív (N)

Az intuitív személy előnyben részesíti a lehetőségeket, az elméleteket, az egészet, az általánost, az újdonságokat. Untatják a buta részletek, és azok a tények, amelyek nem kapcsolódnak egy elgondoláshoz. Ha gondolkodik vagy beszélget valamiről, gyakran megérzései alapján, spontán ugrál a témában, így kihagyhat vagy figyelmen kívül hagyhat részleteket. A problémamegoldás egyszerű számára, bár hajlamos lehet a ténybeli tévedésekre.

Érzékelő (S)

Az érzékelő típus inkább kedveli a konkrét, valós, tényszerű, strukturált, kézzelfogható dolgokat. Az elmélet, az elvont, megbízhatatlan megérzések türelmetlenné teszik. Gondolkodása alapos, részletről-részletre haladóan pontos. Jól emlékszik a részletekre, nem jellemző rá, hogy hibázna a tényekkel kapcsolatban, de valószínű, hogy megfeledkezik az egészről.

Érző (F)

Az érző típus az életről, emberekről, eseményekről és dolgokról empátiája, lelkesedése és személyes értékei alapján hoz ítéletet. Ennek következtébe jobban érdeklik az emberek és az érzések, mint a személytelen logika, elemzés és a dolgok/tárgyak.

Gondolkodó (T)

A gondolkodó típus ítéletei az életről, emberekről, eseményekről és dolgokról logikán, elemzésen és bizonyítékokon alapulnak. Kerüli az olyan ésszerűtlen ítéleteket, amelyek az érzéseken, értékeken nyugszanak. A logika, az elemzés és az igazolható következtetések érdeklik, szemben az empátiával, értékekkel, személyes lelkesedéssel. Belegázolhat mások érzelmeibe, érdekeibe anélkül, hogy észrevenné ezt. Mások értékeit nem mindig veszi figyelembe.

Észlelő (P)

Az észlelő típus mindig többet akar tudni, döntését halogatja. Ennek következtében nyitott, rugalmas, nem ítélkezik. Egy témát képes minden oldalról figyelembe venni, értékelni, az új nézőpontokat, információt szívesen veszi. Ugyanakkor nehéz lezárnia egy kérdést, döntésképtelen, nehezen köteleződik el. Elmerülhet a sok feladatban, nem tudja azokat lezárni, ami időnként idegesítheti. Amikor befejez egy munkát, hajlamos visszanézni, az foglalkoztatja, hogy megfelelően végezte-e el a feladatot.

Megítélő (J)

A megítélő típus határozott, szilárd és magabiztos. Célokat állít fel, és azokhoz ragaszkodik. Képes odafigyelni, koncentrálni a feladataira, arra vágyik, hogy munkáját ne szakítsák félbe Ha valamibe belekezd, akkor igyekszik lezárni a dolgokat: dönt,

18

Dimenzió

Jelentése aztán rátér a következő feladatra. Így előfordulhat, hogy elhamarkodottan, elégtelen adat alapján is döntést hoz. Ha egy feladat nem zárul le, a megítélő anélkül, hogy visszanézne, rátér a következő feladatra.

A mérési eredmények összevetése a korosztályi átlaggal

A korosztályi átlaggal összevetve az extroverzió és az észlelés területén magasabb értékeket mutat a vizsgált csoport, mint a korosztályi mérésnél kapott érték. 3.2.2.Munka-érték – kérdőív A munka szempontjából fontosnak tartott 15 érték mérése, amelyek az érdeklődési irányok alakulását is befolyásolják. A munka során előnyben részesített értékeknél a vezetői képességek szempontjából az alábbiak emelhetők ki: szellemi ösztönzés, függetlenség, hierarchia, kreativitás, irányítás. Ezek az értékek a vezetési képességek egy-egy összetevőjének alapul szolgáló tényezői lehetnek. Mért értékpreferenciák: Dimenzió

Jelentése

Altruizmus

Olyan munka, amelynél lehetővé válik mások boldogulásának előmozdítása. Fontosak a szociális kapcsolatokban megnyilvánuló értékek és érdekek.

Anyagi ellenszolgáltatás

Olyan munka, amely jól fizet és lehetőséget ad az egyének számára fontos dolgok, tárgyak birtoklására és megszerzésére.

19

Dimenzió

Jelentése

Esztétikum

Olyan munka, amely lehetővé teszi szép dolgok, tárgyak elkészítését, és hozzásegít a világ szebbé tételéhez.

Fizikai környezet

Az ezt az oldalt fontosnak tartó személy számára lényeges az a hely, helyzet, amiben a munkatevékenységet végzi, mert ez befolyásolja közérzetét.

Függetlenség

Olyan munka, amely leehetővé teszi, hogy az egyén saját módszere szerint dolgozzon. Magába foglalja az önálló értékállítást és a saját magatartás, cselekvés ellenőrzésének igényét.

Hierarchia

Olyan munka, amely igazságos ellenőrzés alatt végzett. Alapja az, hogy az emberek szeretik tudni, hogyan és milyen alapon ítélik meg őket.

Irányítás

Olyan munka, amely lehetővé teszi a mások által végzett vagy végzendő munka megtervezését, megteremtését, megszervezését.

Kreativitás

Olyan munka, amely lehetőséget nyújt új dolgok bevezetésére, új termékek megtervezésére és új elméletek kidolgozására.

Munkateljesítmény

A teljesítés érzését hozza a munkavégzésbe ez az érték. A teljesítmény megmutatkozik a feladatorientáltságban, és a látható, kézzelfogható eredményeket hozó munka preferálásában.

Munkával kapcsolatos biztonság

Olyan munka, amely révén mindig biztosított a megélhetése. Kevésbé fontos, hogy mit csinál, fontosabb, hogy ne fenyegesse a munkahely elvesztésének lehetősége.

Önérvényesítés

Olyan munka, amely lehetővé teszi, hogy az egyén elképzelése szerint válasszon életformát, életmódot. Egyfajta szakmai értettség is szükséges ahhoz, hogy ennek alapjait felismerje magánál.

Presztízs

Olyan munka, amely rangot jelent mások szemében és tiszteletet ébreszt. Inkább a mások általi tisztelet óhaját fejezi ki, semmint a státusz vagy hatalom utáni vágyat.

Szellemi ösztönzés

Olyan munka, amely lehetővé teszi a független gondolkodást, és annak megismerését, hogy a dolgok hogyan és miként működnek.

Társas kapcsolatok

Olyan munka, amely a kedvelt munkatársakkal való kapcsolat megteremtését biztosítja.

Változatosság

Olyan munka, ami inkább a változatosság élvezetét, az örömkeresést (és ezzel együtt a monotónia elutasítását) foglalja magába, maga a feladattal való foglalkozás kevésbé fontos.

Az alábbi ábra azt mutatja, hogy a vizsgált tanulók hány százaléka választotta preferált értékként ezeket a munkaértékeket – egyrészt az első helyen (1), másrészt az első három legfontosabb 20

értékként (Össz). Természetesen itt is előfordulhat, hogy több érték ugyanolyan súlyt kap a tanulónál.

A mérés eredményeinek összehasonlítása a 2011. évben felvett adatokkal A munka szempontjából fontosnak tartott értékek területén, amelyek az érdeklődési irányok alakulását is befolyásolják, az alábbi munkaértékeket az adott mérésben a legkisebb arányban választották a tanulók domináns érdeklődési irányként, ami fejlesztendő területként ajánlható.: korábbi (2011. évi) mérés

jelenlegi mérés

Szellemi ösztönzés

Szellemi ösztönzés

Irányítás

Irányítás

Munkateljesítmény

Munkateljesítmény

Esztétikum

Esztétikum Változatosság

3.2.3.Tanulási motiváció – kérdőív A tanulási motiváció kérdőívvel a szakmai érdeklődést is meghatározó tanulás kapcsán vizsgáljuk a motiváció bázisát négy csoportba osztva a tanulókat: 1. Intrinzik (belső) motiváció 2. Identifikált (azonosult) szabályozás 3. Introjektált (bevetített) szabályozás 4. Külső szabályozás

21

Az alábbi ábra azt mutatja, hogy a tanulási motivációnál mely motivációs bázisok emelkedtek ki a tanulóknál a két mérés során.

A fenti ábra alapján összehasonlítható a vizsgált tanulócsoport átlagos motivációs irányultsága a tanulással kapcsolatban a négy motivációtípus szerint. A tanulási motiváció szempontjából mindkét esetben a külső motiváció alacsonyabb szintjét, míg a belső szabályozás, motiváltság magasabb szintjét tapasztalhattuk. Ez kedvező motivációs bázist jelez az iskolai tanulással kapcsolatban. Az egyes motivációk a belső-külső motivációs dimenzió mentén helyezkednek el. Az intrinzik (belső) motivációnál belső motiváltságról beszélhetünk, ahol maga a tanulási tevékenység az élvezet forrása. Az identifikált (azonosult) motivációnál maga a személy is fontosnak tekinti a tevékenységet. Az introjektált (bevetített) szabályozásnál a külső elvárást már belsővé teszi a személy, de nem a tevékenység maga jelent hajtóerőt, hanem a belsővé tett elvárásnak való meg nem felelés keltette bűntudat. A leginkább külsőnek tekinthető szabályozás alapja a külső elvárásnak való megfelelés kényszere (jutalomért, vagy a büntetés elkerüléséért végzett a cselekvés). A szakmai képességek szempontjából minél inkább belső motivációs bázisú a tanulási tevékenység, annál valószínűbb, hogy a szakmai ismeretek fejlesztésének vágya megjelenik a személynél.

22

A mérési eredmények összevetése a korosztályi átlaggal

A korosztályi átlaggal összevetve minden vizsgált szabályozás átlagértéke alacsonyabb, mint a korosztályi szint. A vizsgált csoportban a korosztályi átlaghoz képest magasabb szinten jellemző, hogy a tanulás belső motiváción alapul, melynek indítéka a tanulás okozta öröm (intrinzik szabályozás), vagy a bűntudat, de ezek nem felelnének meg az elfogadott elvárásoknak (introjektált szabályozás). Legnagyobb eltérés az identifikált motivációban tapasztalható, a tanulókra a korosztályhoz képest inkább jellemző, hogy nem tudnak azonosulni, nem tartják fontosnak a tanulást.

3.3.Változáshoz való alkalmazkodóképesség és érdeklődési irányok, adottságok, igények a munka világához kapcsolódóan A változásokhoz, problémákhoz való alkalmazkodóképesség és a munka világához kapcsolódó érdeklődés és adottságok szempontjából a tanulók alábbi kompetenciaterületeiről kapunk képet:  általános szellemi képességek  a munkavégzés technikai és szakmai képességei  a munkavégzés minőségét befolyásoló képességek  az eredményességet segítő személyi tulajdonságok  szociális képességek  vezetési képességek A vizsgálatban felhasznált önjellemző kérdőívek az alábbi területeken adnak képet a vizsgált tanulókról: 3.3.1.Problémakezelés – kérdőív A problémakezelés módja arra utal, hogy a felmerülő, megoldandó kognitív problémákat, feladatokat hogyan közelíti meg a személy. A nyitottsággal inkább jellemezhető, környezettől kevésbé függő „újító” megközelítésmód jelezheti előre az újszerű megoldásmódok keresésének képességét, míg az „alkalmazkodó” megközelítésmód a gondos, körültekintő, realitást mérlegelő megoldásoknak, munkavégzésnek kedvez. Ez jellemzi egyrészt általánosan a szellemi képességeket, specifikusan a munkavégzési technikai és szakmai képességeit, másrészt részét képezi a munkavégzés minőségét és 23

eredményességét befolyásoló képességeknek is. A szociális képességek kapcsán képet kapunk arról, hogy a problémák kezelése során milyen típusú megoldásmódok jellemzik a vizsgált tanulókat abban az esetben, ha társas közegben kerül sor a problémamegoldásra. Az alábbi táblázat szemlélteti, hogy a problémakezelés szempontjából hogyan jellemezhetőek a dimenzió két végpontján állók („újító”, „alkalmazkodó”). Az „inkább újítók” és az „inkább alkalmazkodók” mérsékeltebben mutatják ezeket a jellemzőket.

típus

„alkalmazkodó”

„az újító”

jellemzés Pontos, megbízható, a részletek nagymestere, alkalmazkodó, módszeres, körültekintő. A problémamegoldás során olyan utakat keresnek, amelyeket már kipróbáltak, amelyeket már értenek. Szabályok szerint halad a problémamegoldásban. A feladatok teljesítéséhez kezelhető számú (néhány), releváns, józan, biztonságos ötlettel állnak elő. Véleményformálásuk néha túl beszűkült és a csoporton belüli nézetekre korlátozódik, így fenn tudják tartani a folyamatosságot, stabilitást és a csoportkohéziót. Inkább javítók, tökéletesítők, akik ritkán kérdőjelezik meg a szabályokat, és általában - ha támogatott - inkább a fennálló rendszerhez kötődnek. Gondolkodásuk szokatlan, „érintőleges”, olyan szempontokat is felvetnek a feladatok kapcsán, amelyek mások számára rejtve maradtak, meglepőek. A problémák alapfeltevéseit gyakran megkérdőjelezik, alakítják a problémákat. A szabályoktól eltérve oldják meg a problémákat. Sok ötletük van, amelyek közt előfordulnak irreleváns, kockázatos, izgalmas, „villámcsapásszerű” és ígéretes elképzelések is. A csoport és konszenzusos véleményformálás katalizátoraként radikálisak, akár nyersek is lehetnek, megbontják az összhangot. Formabontók – gyakran megkérdőjelezik a szabályokat, szokásokat és az egyhangúan támogatott nézeteket.

Az alábbi ábra a vizsgált tanulók százalékos megoszlását mutatja a problémakezelés módja szerint. A problémakezelési mód két végpontján az „újító” és az „alkalmazkodó” mód áll. A vizsgált tanulók 4 csoportját különítjük el ezen dimenziók mentén: 1. alkalmazkodó 2. átlagos, de inkább alkalmazkodó 3. átlagos, de inkább újító 4. újító

24

Problémakezelés módja

3.3.2.Érdeklődés és adottságok – kérdőív A különböző tevékenységi formákkal, munkával, foglalkozásokkal kapcsolatos érdeklődési irányok, preferenciák, valamint a kapcsolódó adottságok megítélését célozza az érdeklődési irányok és adottságok jellemzése. A hat érdeklődési irányból az általános szellemi képességek vonatkozásában a kutató és a vállalkozó típus került kiemelésre. A munkavégzési technikai és szakmai képességek vonatkozásában a szakmától függően minden érdeklődési irány jelezheti az adott területnek megfelelően a szakmai képességek fejlesztésének érdeklődési alapjait, ugyanakkor a nyitottság szempontjából kiemelhető a művészi, a kutató, a vállalkozó és a gyakorlatias típus. A munkavégzés minőségét és eredményességét befolyásoló képességek vonatkozásában a szakmától függően minden érdeklődési irány jelezheti az adott területnek megfelelően a szakmai képességek fejlesztésének érdeklődési alapjait, kiemelhető azonban a művészi, a kutató és a vállalkozó típus. A szociális képességek szempontjából a szociális típus, míg a vezetési képességek szempontjából a vállalkozó és a gyakorlati típus emelhető ki. Az alábbi irányok különíthetőek el: Típus Gyakorlatias (R realistic)

Jellemző Előnyben részesíti a kézzelfogható, világos, konkrét, gyakorlati problémákat, feladatokat az elvont elméleti problémákkal szemben. Szüksége van arra, hogy lássa munkája kézzelfogható eredményét. Kedveli a fizikai erőkifejtést, az ügyességet igénylő feladatokat. Nehezebben foglalja szavakba érzéseit, mondanivalóját, a társas érintkezést, kapcsolatot igénylő helyzetekben kevésbé van otthon. Inkább a dolgokkal, mint az emberekkel szeret foglalkozni. 25

Típus Hagyományokhoz ragaszkodó (C conventional)

Jellemző Kedveli a pontosan körülhatárolt feladatokat, ami önfegyelmet, kitartást, alaposságot, megbízhatóságot kíván. Kerüli a bizonytalan megoldásokat, problémákat, előnyben részesíti a számszerű és szóbeli oldaladat igénybe vevő aktivitásokat. Rendszerzésre és rendre van szükségeid, betartja a szabályokat, ha vannak, vagy igyekszik rendet, rendszerezést létrehozni, ha az hiányzik. Alkalmazkodó, kifelé forduló. A fizikai erőfeszítés kevésbé vonzza.

Kutató (I investigative)

Szomjas a tudásra, intellektuális kíváncsiság vezeti, meg akarja érteni a körülötte lévő világot. Az elméleti rendszerek (matematika, fizika stb.) érdeklik, szívesebben gondol át valamit, ahelyett, hogy gyakorlati problémát oldana meg. Inkább befelé forduló. Szereti a logikával megoldható feladatokat, ami pontos, önálló, elemző, nyugodt átgondolást kíván. Inkább erőssége az írás, mint a szóbeli megnyilvánulás. Élvezi a nem egyértelmű kihívásokat rejtő helyzeteket és nem szereti a kötöttségeket.

Művészi (A - artistic)

Szereti kifejezni az egyéniségét, érzelmileg érzékeny. Kedveli az eredetiséget, új ötleteket, elgondolásokat kívánó helyzeteket, ahol megmutathatja magát. Kerüli azokat a problémákat, amelyek személyközi kapcsolatokat igényelnek, kevésbé kiemelkedő a társas aktivitásban, inkább befelé fordulás jellemző rá. A mások iránti felelősségérzet, mások segítésének vágya jellemzi, érdekli. Természetes beleélő képességét szívesen használja, ami mások meghallgatásában, megértésében nyilvánul meg. Szívesen vállal oktató, segítő, gyógyító szerepet, gondoz másokat, segít előmozdítani fejlődésüket. Kitűnik szóbeli kifejezőképességével, társas lény, a feladatokat másokkal közösen megbeszélve szereti megoldani. Kevésbé érdeklik a pusztán elvont vagy a csupán fizikai erőt kívánó helyzetek, feladatok. A szóbeli kifejezőképességet kívánó helyzetek érdekelik, ahol másokat meg kell győzni: ilyen például az irányítás, eladás, vezetés, szereplés. A váratlan megoldást kívánó helyzetekben hatékonyan működik, teljesítményre törekszik. Kerüli a hosszabb ideig tartó, aprólékosságot, szellemi erőfeszítést kívánó helyzeteket. Kifelé forduló, vonzza a hatalom, a helyzetek uralása.

Szociális (S - social)

Vállalkozó (E – Enterpreneur)

Az alábbi ábra azt mutatja, hogy a vizsgált tablócsoportoknál mely érdeklődési- és adottságirányok milyen arányban jelennek meg domináns preferált területként. /Természetesen előfordulhat, hogy több irány is azonos súllyal preferált egy tanulónál./

26

Domináns érdeklődési irányok

Az ábra alapján látható, hogy a gyakorlatiasság terület kivételével a vizsgált csoportban kisebb azon tanulók aránya, akik azt a területet dominánsként választották, jelentősebb az eltérés a művészi irány vonatkozásában. Az alábbi ábra azt mutatja, hogy a vizsgált érdeklődési irányok szempontjából hogyan jellemezhetőek a megkérdezett tanulók a mérésnél. Az egyes érdeklődési irányok súlya látható az érdeklődési irányok átlagos szintjét jelző értékkel (max. érték 54 skálán), valamint a korábbi mérésben résztvevő populáció átlagértéke is szerepel az ábrán. Érdeklődési irányok

27

3.3.3.Céljaim a munkában – kérdőív A pályán való előrehaladás, választások (foglalkozás, munkakörnyezet-választás stb.) szempontjából a személyt leginkább befolyásoló motívumok, szükségletek, tényezők a jövőbeli célok tartalmát vizsgálják a munka világában. A szakmai képességek szempontjából kiemelten a technikai/szakmai, illetve a management/vezetővé válás, a kreativitás, és az autonómia/önállóság, mint karriercélok befolyásolhatják a szakmai érdeklődést. Az eredményességet segítő személyi képességek szempontjából a management/vezetővé válás, a kreativitás, és az autonómia/önállóság mint karriercélok befolyásolhatják a szakmai érdeklődést. A vezetési képességek szempontjából a management/vezetővé válás szerepe emelhető ki. Az alábbi öt típus mérésére került sor: A technikai/ szakmai kompetenciák mint célok arra utalnak, hogy a szakmai tudás folyamatos karbantartásának igénye jellemzi a személyt, lépést akar tartani a változó követelményekkel, fejleszteni akarja hozzáértését, bővítené azt más területekre is. E mögött lehet az előrejutás vágya, vagy csak a több tudás megszerzése érdekében teszi ezt. A management/ vezetővé válás fontossága esetén a személy igényli azt, hogy mások munkáját szervezhesse, döntéseket hozhasson, felelősséget vállalhasson. Fontos számára, hogy bízzanak benne, számítsanak rá és az, hogy másokról „gondoskodhasson”. A személyi képességek vonatkozásában az önbizalom magasabb szintje jellemezheti. Mindez a vezetési képességek megszerzésénél motivációs bázisául szolgálhat. A kreativitás kiemelt célja esetén a személy számára legfontosabb az innováció, az új bevezetése, a siker megteremtése újra és újra, akár nagy áldozatok árán is. Olyan helyzeteket keres, és azokat élvezi, ahol ötletekkel állhat elő a munkájában, szellemét megmozgathatja. Feldobják azok a helyzetek, ahol megmutathatja ezt az oldalát, ahol lehetőséget kap arra, hogy másképp közelítse meg a feladatokat. A személyi képességek vonatkozásában az optimizmus és a feladatok újszerű megközelítésének vágya emelhető ki. A biztonság mint karriercél a teljesítmény szempontjából az elvárásoknak való megfelelés vágyában fejeződik ki, ami mögött a biztonságos, a garantált jövő vágya húzódik meg. Az önállóság/ autonómia igényének kiemelt fontossága arra utal, hogy a személyt a másoktól kevéssé függő munkaszervezés lehetősége, a döntéshozatal igénye vonzza. A szakmai feladatok megoldásában az önállóság érzete, a szabadság „illúziója” fontos számára, ami az önbizalom alapján kedvezhet a személyi képességeknek. Az érdeklődés távlati célok szerint is meghatározott, itt a karrier kapcsán megfogalmazott célok alapján ragadhatóak meg a személyt mozgató főbb tényezők. Az alábbi ábrán az öt vizsgált célkategória átlagos súlyát láthatjuk a tanulóknál a mérés eredményei szerint. Egy személynél több karriercél is hasonló súllyal szerepelhet, a maximális adható érték 16, ehhez képest értelmezendő a vizsgált tanulók átlagértéke. A mérés eredményei alapján a kreativitás és a management/vezetővé válás területét választották kevesebben a többi karriercéllal összevetve a tanulók.

28

A karriercélok átlaga

Az alábbi ábra azt mutatja, hogy egy-egy cél a tanulók hány százalékánál szerepel domináns célként a két mérésnél. /Egy tanulónál természetesen több cél is kaphat domináns szerepet./ Domináns karriercélok szerinti megoszlás

Az ábra alapján látható, hogy a kreativitást és a vezetővé válást domináns célként választók aránya kisebb, míg a többi területé jól megközelíti a korosztályi szintet. A vezetővé válás, mint karriercél nagymértékben szorul háttérbe a többi területhez képest.

29

3.4. Érzelmi önszabályozás a konfliktushelyzetekben Az érzelmi önszabályozás és konfliktuskezelés vizsgálata kompetenciaterületeiről kapunk képet:  fizikai-, pszichés és akció-képesség  a munkavégzés minőségét befolyásoló képességek  az eredményességet segítő személyi tulajdonságok  szociális képességek  kommunikációs képességek

során

a

tanulók

alábbi

A vizsgálatban felhasznált önjellemző kérdőívek az alábbi területeken adnak képet a vizsgálat tanulókról: Érzelemkezelés- kérdőív Az érzelmi önszabályozás azon oldalai, amelyek a környezetre, a változásra adott felderítő, újdonságkereső, illetve veszélyként, fenyegetésként értelmező reakciók hajlamának alakulását mutatják meg. Konfliktuskezelés – kérdőív A felmerülő személyközi konfliktuskezelés során mutatott együttműködés és önérvényesítés szerint elkülönülő konfliktuskezelési módok preferenciája és aránya. Kommunikációs készségek – kérdőív A kommunikációs folyamat során az üzenetek adása, fogadása és a kapcsolódó érzelmi reakciók kezelése. 3.4.1.Érzelemkezelés – kérdőív Az érzelmi önszabályozás a környezetre adott reakciók két oldalával kapcsolatos önjellemzés alapján adnak képet a vizsgált tanulókról: egyrészt a szorongás-, másrészt a kíváncsisághajlam, mint tartós személyiségvonás szempontjából jellemzik magukat a válaszadók. A szorongáshajlam arra utal, hogy a személy mennyire hajlamos fenyegetésként felfognia helyzeteket és ezekre a helyzetekre milyen mértékű szorongással reagál, ami rontja a racionális problémakezelés esélyét. A magasabb szorongáshajlam a stresszhelyzetekben mutatott magasabb állapotszorongás-szinttel jár együtt, ami kedvezőtlenül befolyásolhatja az általános fizikai-, pszichés és akció-képességet, a munkavégzés minőségét és eredményességét segítő képességeket. A kíváncsisághajlam szintje arra utal, hogy a személy mennyire fogékony a változásokra, mennyire keresi az újdonságokat. A magasabb kíváncsisághajlam kedvezően támogatja a munkavégzés minőségét, ugyanakkor az extrém magas értéke a figyelmi koncentráció deficitjére utalhat. A munkavégzés eredményességét segítő képességeknél a személyi vonatkozású tapasztalatokra nyitott és nagyobb magabiztossággal reagáló hozzáállást eredményezhet a kíváncsiság magas szintje, míg a kommunikációs képességeket szintén támogatja a másokra való odafigyelés, érzékenység hajlama által, az üzenetfogadás oldalát erősítve. A következő ábra az érzelmi önszabályozás szorongás- és kíváncsisághajlam összetevőjének a vizsgált tanulóknál mért szintjét mutatja. A válaszadó tanulókat három csoportba sorolva azt láthatjuk, hogy az átlagtól eltérő szintet mutató tanulók milyen arányban (%) vannak jelen a vizsgált csoportban.

30

A tanulók 3 csoportját különítjük el ezen dimenziók mentén: 1. átlag alatti hajlamot mutatók 2. átlagos hajlamot mutatók 3. átlag feletti hajlamot mutatók

Érzelemkezelés dimenziói

A szorongáshajlam arra utal, hogy a személy az általa fenyegetőnek felfogott helyzetekre milyen szintű szorongással válaszol. Az átlagtól való eltérés alapján jellemző rá a szorongás kialakulásának gyorsasága, az érzelmi reakció szélsőségessége, tartóssága, és az, hogy a környezeti hatások milyen széles körét ítéli fenyegetőnek, veszélyesnek. Az átlag feletti szorongáshajlamot mutatók a helyzetek szélesebb körét értékelik fenyegetőnek, és gyorsabban kialakul náluk a szorongás-reakció. Az átlagnál alacsonyabb szorongáshajlamot mutató személyek kiegyensúlyozottabbak, kevésbé gyorsan, és a fenyegetés mértékének megfelelő, méretarányos szorongással reagálnak a fenyegető helyzetekre, valamint hamarabb visszaállnak a nyugalmi állapotba. A kíváncsiság hajlam a környezet felderítésére irányuló reakciók gyakoriságára, az újdonságkeresésre utal. A magasabb kíváncsiság-hajlammal rendelkezők fogékonyak a változások iránt és az újdonságok keresésére irányuló reakció gyakran megjelenik náluk. Az alacsony szinten állók az újdonságokra kevésbé nyitottak, a környezeti változásokra való fogékonyság kevésbé fejeződik ki náluk. A teljesítmény szempontjából a magas szorongásszint és az alacsony kíváncsiságszint okozhat problémát. magas szorongás szint alacsony kíváncsiság szint

jelen mérés 36% 13%

korábbi mérés 30% 19%

Az alacsony kíváncsiságszinttel jellemezhetők csoportja kisebb, mint a korábbi mérésnél, a magas szorongás szinttel jellemezhetők csoportja meghaladja a tanulók negyedét. 31

A mérési eredmények összevetése a korosztályi átlaggal

A korosztályi átlaggal összevetve, kiemelten a kíváncsiság terület értékei megfelelnek ezen átlagoknak. 3.4.2.Konfliktuskezelés- kérdőív A munkahelyi feszültségek lehetséges forrásai a feladattal, szerepekkel és a személyközi kapcsolatokban felmerülő konfliktusok, amelyek hatékony kezelésének képessége befolyásolja a munkavégzés minőségét. A konfliktuskezelés során két motívum érvényesül a személyeknél:  együttműködés és az  önérvényesítés Ezek magas, közepes és alacsony szinttel jellemezhetőek. A megkérdezett tanulók e két dimenzió mentén elhelyezhető, öt konfliktuskezelési mód mentén jellemezték önmagukat. Ezek az  alkalmazkodás,  elkerülés,  kompromisszumkeresés  problémamegoldás,  versengés. A konfliktuskezelési módoknál a társas együttműködés képességét (szociális képességek) azok a kezelési módok támogatják jobban, amelyek a másik érdekeinek figyelembevételével valósul meg. A hatékony társas működés feltétele a különböző kezelési módok rugalmas, helyzethez alkalmazkodó, kiegyensúlyozott használata. 32

Alacsony önérvényesítés

Közepes együttműködés

Magas együttműködés PROBLÉMAMEGOLDÓ Konfliktus esetén hajlandó energiát, időt, erőfeszítést arra fordítani, hogy a saját és a másik érdekeit is érvényre juttató megoldást keressen a másikkal együtt. Mindkettőjük érdekét fontosnak tekinti, igyekeznek megérteni a másikat és megoldásra akarnak jutni. Ennek előnye, hogy mindketten elfogadják a megoldást, így az tartós megoldás lehet a helyzetre.

VERSENGŐ Konfliktus esetén a saját érdekét előtérbe helyezi anélkül, hogy a másik fél céljára, szempontjaira tekintettel lenne. A konfliktushelyzetben hajlamos versengésre, igyekszik vezető szerepet szerezni. A másikat háttérbe akarja szorítani, arra törekszik, hogy rákényszerítse az akaratát.

KOMPROMISSZUMKERESŐ Konfliktus esetén hajlamos a béke érdekében feladni a céljaiból, érdekeiből. Kielégítő, közbülső megoldást keres, ami azt is jelenti, hogy teljes mértékben se a saját, se a másik érdekei nem érvényesülnek. Mivel mindkét fél kölcsönösen enged, a kapcsolatot a megegyezés nem rombolja.

Közepes önérvényesítés

Magas önérvényesítés

Alacsony együttműködés

ELKERÜLŐ Konfliktus esetén igyekszik elhárítani, nem észrevenni a helyzetet és annak feszültségét. Hajlamos ezért arra, hogy a saját céljait, érdekeit ne érvényesítse. Ugyanakkor a másik fél sem érdekli, nem működik együtt, hogy a másik céljai megvalósulhassanak. Mindez elérhető a megoldás halogatásával, korábbi megoldások „elővételével”, vagy azzal, ha magát háttérbe szorítja.

ALKALMAZKODÓ Konfliktus esetén hajlandó saját érdekeit, álláspontját feladni és a kapcsolat érdekében együttműködni a másikkal, hogy ő elérje céljait. Több lehetséges ok miatt (pl. túlzott barátságosság, félelem, jóindulat elnyerésének vágya) a másik személy (érdeke, céljai, álláspontja) fontossága hangsúlyos.

33

A következő ábra azt mutatja, hogy a vizsgált tanulók önjellemzése alapján az adott csoportban az egyes konfliktuskezelési módok átlagosan milyen súllyal vannak jelen.

kooperáció

Problémamegoldás

Alkalmazkodás

Kompromisszumkeresés

Versengés

Elkerülés

Konfliktuskezelési módok

magas közepes

alacsony

önérvényesítés

A konfliktuskezelési módokat bemutató fenti ábra alapján látható, hogy mely mód használata milyen szinten van jelen a vizsgált tanulóknál, mint domináns konfliktuskezelési mód. A hatékony konfliktuskezelés kulcsa mind az öt mód kiegyensúlyozott használata, helyzettől függően rugalmasan alkalmazva azokat. Bármely konfliktuskezelési mód alacsony szintje fejlesztendő készséget jelent, míg egy mód túlzott használat rugalmatlan alkalmazkodásra utal. A szociális képességek vonatkozásában azonban jelzésértékű, ha a három kiemelt, közepes vagy magas együttműködési szintre utaló kezelési mód (alkalmazkodás, problémamegoldás, kompromisszumkeresés) háttérbe szorul az alacsonyabb kooperációval jellemzett kezelési módokhoz (elkerülés, versengés) képest.

34

A mérési eredmények összevetése a korosztályi átlaggal A konfliktuskezelés dimenziói

A konfliktuskezelési módok használata a mérés adatai alapján kiegyensúlyozottnak tekinthető. A korosztályi mérés eredményeivel való összevetése alapján látható, hogy a vizsgált csoport a versengés konfliktuskezelési módban mutatott az átlagánál nagyobb eltérést. 3.4.3.Kommunikációs készségek – kérdőív A kommunikációs készségek a társas kompetenciák: kommunikációs- és szociális kompetenciák (ezen belül a vezetés szociális oldalának területére is) vonatkozóan adnak információt a tanulókról. A szociális képességek szempontjából a kommunikáció és a területén azok a képességek jelezhetnek előre nagyobb hatékonyságot, amelyek a másik fél nézőpontjára való odafigyelést, a másik érdekeivel való törődést támogatják, míg a vezetési képességek szempontjából a világos önkifejezés, a másikra való odafigyelés és a kapcsolódó érzelemkezelés egyaránt előrejelző szerepű. A kommunikációs képességek szempontjából négy területen jellemezték magukat a megkérdezettek: 1. A világos üzenetek küldése a másik fél felé, 2. A másik félre való odafigyelés területe, 3. A visszajelzések adása és azok fogadása, valamint 4. a kommunikáció során keletkezett érzelmi reakciók kezelése szempontjából. A világos, szándéknak megfelelő szóbeli és a nem szóbeli üzenetek adása és fogadása fontos feltétele a világos és hatékony kommunikációnak. A lenti ábra azt mutatja, hogy a vizsgált tanulók ezen képességek szempontjából milyen szintet mutatnak. A válaszok alapján a vizsgált kommunikációs készségek az adott csoportban az alábbiak szerint jellemezhetőek: 1. fejlesztendő terület 2. odafigyelést igényel 3. a személy erősségének tekinthető. 35

Az egyes kommunikációs készségek szintjének megoszlása

Az ábra alapján tehát megállapítható, hogy a vizsgált tanulócsoport hány százaléka mutat kedvező képet az adott kommunikációs képességterületen (erőssége), és milyen arányban vannak jelen azok a tanulók, akiknél ezeket a képességeket támogatni kell (odafigyelést igénylő) vagy éppen komolyabb fejlesztésre (fejlesztendő) szorulnak.

A mérési eredmények összevetése a korosztályi átlaggal

A mérések eredményeit összehasonlítva megállapítható, hogy minden kommunikációs területen hasonló átlageredmények születtek, az eredmények megfelelnek a korosztályi átlagnak. Kismértékű az eltérés a kommunikációt kísérő érzelmi reakciók kezelésének képessége területen.

36

Dimenzió

arány(%)

A másik félre való odafigyelés területe

71

A világos üzenetek küldése a másik fél felé

60

A visszajelzések adása és azok fogadása

70

Az érzelmi reakciók kezelése a kommunikáció során

68

A mérés alapján a kommunikációs képességeknél a világos üzenetek adásánál a tanulók 60%-a, a többi területen a tanulók közel 70%-a mutat jelentős deficitet.

4.A mérés eredményeinek összegzése A mérés során felhasznált önjellemző kérdőívek eredményei alapján, az alábbi területeken vizsgáltuk a tanulókat, amit összevetettünk a korosztályi átlaggal: Általános személyiségkép A személyiségvonásoknál a korosztályi átlaggal összevetve kedvezőek az eredmények az érzelmi labilitás és a lelkiismeretesség területén, a többi mért területen az átlagértékek megfelelnek a korosztály átlagértékeinek. A tanulók fele alacsony nyitottság ponttal rendelkezik, ők inkább ragaszkodnak a megszokott dolgokhoz, megoldásokhoz. Kerülik a változást, újdonságot, kedvelik a rutint és tisztelik a hagyományokat, az intellektuális, kognitív kihívások kevésbé vonzóak számukra. Javasolt a fejlesztés ezen a területen. A barátságosság területen alacsony pontszámúak inkább énközpontúak, versengők és kevésbé bíznak meg másokban, inkább hajlamosak az egyéni céljaikat előtérbe helyezni, szeretnek versengeni, feladat-orientáltak és nehéz befolyásolni őket. Ez a megkérdezettek negyedrészére jellemző, náluk fejlesztésre szorul. Az érzelmi intelligencia vizsgált területein az átlagértékek a vizsgált csoportnál elmaradnak a korosztályi átlagtól. A legnagyobb deficit a boldogság, az interperszonális kapcsolatok, az empátia és az éntudatosság területein tapasztalható. Azaz az önmotiválást jellemző boldogság képességet azért célszerű fejleszteni, hogy a személy magasabb szinten legyen képes önmagát, másokat és az életet elfogadni általában. A társas kapcsolatok terén mutatott tudatosság és a kapcsolatokhoz való viszonyulás területén az interperszonális viszony kialakításának képességének fejlesztésére van szükség, hogy a személy hatékonyabban legyen képes másokkal jó, mindkét fél számára előnyös kapcsolatot kiépíteni. Továbbá az empátia képesség fejlesztésére is nagyobb hangsúlyt kell fektetni, hogy mások érzéseit megértsék és tudatosítsák a tanulók. Az éntudatosság és önkifejezés képességei közül az érzelmi éntudatosság magasabb szintjére emelése van szükség, hogy a diákok legyenek képesek jobban figyelni érzelmeikre, reálisabban értékeljék, tudatosíthassák, ismerjék fel és tudják értelmezi azokat. Ennek következtében javulhat az információfeldolgozás azon oldala, amely a lényeges információ megszerzésének képességét takarja az érzelmek, hangulati állapotok kapcsán, és alapul szolgál a hatékony reagáláshoz, következményesen nagyobb magabiztossághoz, optimizmushoz is vezet. Információfeldolgozási mód és preferenciák, motivációk A Személyes stílus kérdőív képet ad a személy külső vagy belső irányulásáról, környezettől való függéséről, valamint azon preferenciákról, amelyek a véleményalkotás alapjául szolgáló 37

információ felvételével és a döntéshozatal módjával kapcsolatosak. A korosztályi átlaggal összevetve az extroverzió és az észlelés területén magasabb értékeket mutat a vizsgált csoport, mint a korosztályi mérésnél kapott érték. Pozitív, hogy az észlelő típus mindig többet akar tudni, de a döntését halogatja. Ennek következtében nyitott, rugalmas, nem ítélkezik. Egy témát képes minden oldalról figyelembe venni, értékelni, az új nézőpontokat, információt szívesen veszi. Ugyanakkor nehéz lezárnia egy kérdést, döntésképtelen, nehezen köteleződik el. Elmerülhet a sok feladatban, nem tudja azokat lezárni, ami időnként idegesítheti. Amikor befejez egy munkát, hajlamos visszanézni, az foglalkoztatja, hogy megfelelően végezte-e el a feladatot. Ebben segítségre szorulnak azok a diákok, akik ebbe a csoportba tartoznak. Azok, akik inkább extrovertáltak, ráhangolódnak a kultúrára, emberekre és a körülöttük lévő dolgokra. Arra törekszenek, hogy az igényeknek, elvárásoknak megfelelő döntéseket hozzanak. Társaságkedvelők, képesek felszabadultan viselkedni társaságban, szeretik a változatosságot és azt, ha másokkal együtt dolgozhatnak. Türelmetlenné válhatnak a hosszú és lassú feladatoknál, és nem zavarja őket, ha mások a munkában félbeszakítják őket. Ezeket figyelembe véve javasolt azon diákok fejlesztése, akik ebbe a csoportba tartoznak. A munka szempontjából fontosnak tartott 15 érték mérése, amelyek az érdeklődési irányok alakulását is befolyásolják. A munka szempontjából fontosnak tartott értékek területén, amelyek az érdeklődési irányok alakulását is befolyásolják, az alábbi munkaértékeket az adott mérésben a legkisebb arányban választották a tanulók domináns érdeklődési irányként, ami fejlesztendő területként ajánlható:

korosztályi mérés

jelenlegi mérés

Szellemi ösztönzés

Szellemi ösztönzés

Irányítás

Irányítás

Munkateljesítmény

Munkateljesítmény

Esztétikum

Esztétikum Változatosság

A tanulási motiváció kérdőívvel a szakmai érdeklődést is meghatározó tanulás kapcsán vizsgáltuk a motiváció bázisát négy csoportba osztva a tanulókat. A korosztályi átlaggal összevetve minden vizsgált szabályozás átlagértéke alacsonyabb, mint a korosztályi szint. A vizsgált csoportban a korosztályi átlaghoz képest magasabb szinten jellemző, hogy a tanulás belső motiváción alapul, melynek indítéka a tanulás okozta öröm (intrinzik szabályozás), vagy a bűntudat, de ezek nem felelnének meg az elfogadott elvárásoknak (introjektált szabályozás). Legnagyobb eltérés az identifikált motivációban tapasztalható, a tanulókra a korosztályhoz képest inkább jellemző, hogy nem tudnak azonosulni, nem tartják fontosnak a tanulást, ezért ennek fejlesztése javasolt. Változáshoz való alkalmazkodóképesség és érdeklődési irányok, adottságok, igények a munka világához kapcsolódóan

Problémakezelés A problémakezelés módja arra utal, hogy a felmerülő, megoldandó kognitív problémákat, feladatokat hogyan közelíti meg a személy. A tanulók több mint harmadrésze (38%) inkább alkalmazkodó, azaz a problémamegoldás során olyan utakat keresnek, amelyeket már kipróbáltak, 38

amelyeket már értenek, szabályok szerint haladnak a problémamegoldásban. Véleményformálásuk néha túl beszűkült és a csoporton belüli nézetekre korlátozódik. Ez a csoport a váratlan és változatos helyzetek és formák bemutatásával fejleszthető. Érdeklődés és adottságok A különböző tevékenységi formákkal, munkával, foglalkozásokkal kapcsolatos érdeklődési irányok, preferenciák, valamint a kapcsolódó adottságok megítélését célozza az érdeklődési irányok és adottságok jellemzése. A vizsgált területek közül a gyakorlatiasság kivételével a vizsgált csoportban kisebb azon tanulók aránya, akik azt a területet dominánsként választották, jelentősebb az eltérés a korosztályi értékekhez viszonyítva a művészi irány vonatkozásában. A hat érdeklődési irányból az általános szellemi képességek vonatkozásában a kutató és a vállalkozó típus került kiemelésre. A munkavégzési technikai és szakmai képességek vonatkozásában a szakmától függően minden érdeklődési irány jelezheti az adott területnek megfelelően a szakmai képességek fejlesztésének érdeklődési alapjait, ugyanakkor a nyitottság szempontjából kiemelhető a művészi, a kutató, a vállalkozó és a gyakorlatias típus. Ezek figyelembevételével célszerű a fejlesztést megtervezni és megvalósítani. Céljaim a munkában A pályán való előrehaladás, választások (foglalkozás, munkakörnyezet-választás stb.) szempontjából a személyt leginkább befolyásoló motívumok, szükségletek, tényezők a jövőbeli célok tartalmát vizsgálják a munka világában. A kreativitást és a vezetővé válást domináns célként választók aránya kisebb, míg a többi területé jól megközelíti a korosztályi szintet. A vezetővé válás, mint karriercél nagymértékben szorul háttérbe a többi területhez képest, ezért ezek fejlesztendő területek. Érzelmi önszabályozás a konfliktushelyzetekben

Érzelemkezelés Az érzelmi önszabályozás a környezetre adott reakciók két oldalával kapcsolatos önjellemzés alapján adnak képet a vizsgált tanulókról: egyrészt a szorongás-, másrészt a kíváncsisághajlam, mint tartós személyiségvonás szempontjából jellemzik magukat a válaszadók. A korosztályi átlaggal összevetve, kiemelten a kíváncsiság terület értékei megfelelnek ezen átlagoknak. nagyobb figyelmet igényelnek az átlag feletti szorongáshajlamot mutatók, akik a helyzetek szélesebb körét értékelik fenyegetőnek, és gyorsabban kialakul náluk a szorongás-reakció. Konfliktuskezelés A munkahelyi feszültségek lehetséges forrásai a feladattal, szerepekkel és a személyközi kapcsolatokban felmerülő konfliktusok, amelyek hatékony kezelésének képessége befolyásolja a munkavégzés minőségét. A konfliktuskezelési módok használata a mérés adatai alapján kiegyensúlyozottnak tekinthető. A korosztályi mérés eredményeivel való összevetése alapján megállapítható, hogy a vizsgált csoport a versengés konfliktuskezelési módban mutatott az átlagánál nagyobb eltérést. A hatékony konfliktuskezelés kulcsa mind az öt mód kiegyensúlyozott használata, helyzettől függően rugalmasan alkalmazva azokat. Bármely konfliktuskezelési mód alacsony szintje fejlesztendő készséget jelent, míg egy mód túlzott használat rugalmatlan alkalmazkodásra utal. Kommunikációs készségek A kommunikációs készségek a társas kompetenciák: kommunikációs- és szociális kompetenciák (ezen belül a vezetés szociális oldalának területére is) vonatkozóan adnak információt a tanulókról. A szociális képességek szempontjából a kommunikáció és a területén azok a képességek jelezhetnek előre nagyobb hatékonyságot, amelyek a másik fél nézőpontjára való odafigyelést, a másik érdekeivel való törődést támogatják, míg a vezetési képességek szempontjából a világos önkifejezés, a másikra való odafigyelés és a kapcsolódó érzelemkezelés 39

egyaránt előrejelző szerepű. A mérés alapján a kommunikációs képességeknél a világos üzenetek adásánál a tanulók 60%-a, a többi területen a tanulók közel 70%-a mutat jelentős deficitet, ezért erőteljes fejlesztése javasolt.

5.Fejlesztési javaslatok A mérés során kapott eredmények alapján fejlesztési javaslatok megfogalmazására került sor, figyelembe véve azokat a kompetenciaterületeket, amelyeknél a mérések eredményei alapján hiányosságok várhatóak. A következő táblázat ezen fejlesztési területek szerint összegzi a mérés eredményeit: kompetenciakörök Általános szellemi képességek Munkavégzési technikai és szakmai képességek A munkavégzés minőségét befolyásoló képességek Az eredményességet segítő személyi tulajdonságok

fejlesztendő kompetenciák jelentős fejlesztési cél fejlesztési kompetenciaterület tervezés rendszerező képesség nyitottság rugalmasság önkritika

Szociális képességek A Kommunikációs képességek

együttműködő képesség információgyűjtés

Vezetési képességek

fejlesztés képessége motiválás

kockázatvállalás kreativitás önfejlesztés képessége non-verbális kommunikáció

40