A kötet

I/A kötet 1. oldal

Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlésének 2010. június 3-i rendes ülésére beterjesztett anyagok I./A kötet M E G H Í V Ó........................................................................................................................... 2 Tárgy: Bizottsági ülések időpontjáról tájékoztatás .................................................................... 4 Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlésének 2010. szeptemberi munkaterve.......... 5 Hódmezővásárhelyi Városellátó és Beszerzési Közhasznú Nonprofit Kft. közcélú foglalkoztatással kapcsolatos tájékoztatása............................................................................... 10 Beszámoló a közcélú munkavégzés helyzetéről, szakmai- anyagi hasznosságáról és társadalmi elfogadottságáról ....................................................................................................................... 21 Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város helyi építési szabályzatáról szóló 32/2000. (09.22.) Kgy. számú rendelet módosítása............................................................................................... 28 Átfogó értékelés az önkormányzat gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak 2009. évi ellátásáról .................................................................................................................................. 32 Tájékoztató a védendő fogyasztókról........................................................................................ 70 Beszámoló a 2009. évi Országos Kompetencia-mérés hódmezővásárhelyi eredményéről ...... 75

I/A kötet 2. oldal

HÓDMEZŐVÁSÁRHELY MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATAL

POLGÁRMESTERÉTŐL Iktatószám: 23-1209-40/2010. MEGHÍVÓ Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzatának és Szerveinek Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 52/2006. (11.10.) Kgy. rendelet 10. § (1) bekezdés értelmében Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlésének rendes ülését 2010. június 3-án, 800 órára összehívom. Helye: Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal I/6. (Díszterem).

1. Napirend: Tájékoztató a Közterület Felügyelet, a Mezőőri Szolgálat és a parkoló őrök helyzetéről, pozíciójáról /szóbeli Előadó: Polgármester Véleményezésre : Valamennyi Bizottságnak 2. Napirend: Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlésének 2010. II. féléves munkaterve Előadó: Polgármester Véleményezésre: Valamennyi Bizottságnak 3. Napirend: Beszámoló a Magyar Diáksport Szövetség munkájáról Előadó: Horváth Zoltán Hódmezővásárhelyi Diáksport Szövetség elnöke Véleményezésre: Valamennyi Bizottságnak 4. Napirend: Hódmezővásárhelyi Városellátó és Beszerzési Közhasznú Nonprofit Kft. közcélú foglalkoztatással kapcsolatos tájékoztatása Előadó: Magyar József ügyvezető Véleményezésre: Valamennyi Bizottságnak 5. Napirend: Beszámoló a közcélú munkavégzés helyzetéről, szakmai- anyagi hasznosságáról és társadalmi elfogadottságáról Előadó: Jogi Iroda Véleményezésre: Valamennyi Bizottságnak

I/A kötet 3. oldal

6. Napirend: Beszámoló a Hódmezővásárhelyi Többcélú Kistérségi Társulás Kapcsolat Központ működéséről (május 15-i rendes közgyűlés megtárgyalta) Előadó: Bálint Gabriella főigazgató Véleményezésre: Valamennyi Bizottságnak 7. Napirend: Egyebek 12,00 óra ÁLLAMPOLGÁRSÁGI ESKÜTÉTEL

Hódmezővásárhely, 2010. május 19. Tisztelettel: Dr. Lázár János polgármester, országgyűlési képviselő

I/A kötet 4. oldal

Iktatószám: 23-1814-

/2010. Tárgy: Bizottsági ülések időpontjáról tájékoztatás

Tisztelt Cím! Tájékoztatom, hogy a Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlésének bizottságai az alábbiak szerint tartják üléseiket: Helyszín: Polgármesteri Hivatal 1/6. Díszterem Pénzügyi, Gazdasági Bizottság ülése: 2010. május 31. / hétfő / délelőtt 10 00 óra Oktatási, Kulturális, Ifjúsági és Sport Bizottság ülése: 2010. május 31. / hétfő / délután 14 00 óra Városüzemeltetési, Környezetvédelmi és Mezőgazdasági Bizottság ülése: 2010. június 1. / kedd / délelőtt 800 óra Városfejlesztési, Vállalkozásfejlesztési és Informatikai Bizottság ülése: 2010. június 1. / kedd / délelőtt 1000 óra Egészségügyi és Szociális Bizottság ülése: 2010. június 1. / kedd / délelőtt 1100 óra Ügyrendi és Mandátumvizsgáló Bizottság ülése: 2010. június 1. / kedd / délután 1230 óra Hódmezővásárhely, 2010. május 25. Tisztelettel:

Dr. Korsós Ágnes jegyző

I/A kötet 5. oldal

Iktatószám: 21-14560-2/2010. Címzett:

Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlése

Tárgy:

Hódmezővásárhely Közgyűlésének munkaterve

Megyei 2010.

Az anyagot készítette:

Jogi Iroda Önkormányzati Csoport Jogi Csoport

Az anyagot látta: Dr. Korsós Ágnes

Véleményezésre megküldve:

Valamennyi Bizottságnak

Sokszorosításra érkezett:

2010.05.27.

Napirend kapcsán meghívandó személyek:

Jogú Város szeptemberi

I/A kötet 6. oldal

Iktatószám: /2010. Tárgy: Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlésének 2010. szeptemberi munkaterve Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlése Tisztelt Közgyűlés! Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzatának és Szerveinek Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 52/2006. (11. 10.) Kgy. sz. rendelet (továbbiakban: Rendelet) 8. § (1) bekezdése értelmében a közgyűlés üléseit munkaterv szerint tartja. Az októberi általános önkormányzati választásra tekintettel jelenleg a Közgyűlésnek 2010 szeptemberére vonatkozóan kell munkatervet elfogadnia. A Rendelet 8. § (2) bekezdése kimondja, hogy a munkaterv elkészítésére javaslatot kell kérni a./ a képviselőktől, b./ a bizottságoktól, c./ a tisztségviselőktől, d./ a jegyzőtől, e./ a közszolgáltatást végző szervek vezetőitől, f./ az önkormányzat által alapított társaságok, intézmények vezetőitől, g./ a kisebbségi önkormányzat elnökétől. A megkeresettek közül az alábbiak tettek javaslatot a Közgyűlés 2010. szeptemberi munkatervére: − Dr. Kovács László, önkormányzati képviselő − Havránek Ferenc, önkormányzati képviselő − Hegedűs Zoltán, önkormányzati képviselő − Hódmezővásárhelyi Városellátó és Beszerzési Közhasznú Nonprofit Kft. − Liszt Ferenc Ének- Zenei Általános Iskola − Polgármesteri Hivatal, Belső Ellenőrzés − Polgármesteri Hivatal, Közgazdasági Iroda Dr. Kovács László, önkormányzati képviselő az alábbi javaslatokat tette: - Környezet és természetvédelem helyzete kistérségi régiónkban (föld, víz, levegő, védett növény és állatfajok stb.) - Katasztrófavédelem helyzete kistérségi régiónkban (szervezettség, személyi és logisztikai készenléti állapot, igénybevétel stb.) - „Város-imázs”. Hódmezővásárhely a hazai médiumokban. Pozitív és mínuszos hírekinformációk, a többi megyei jogú város összehasonlításában (2009. május-2010. május között) - Samu Katalin Derkovits díjas szobrászművész életműkiállítása és műveinek gyűjteményes múzeumi gondozásba vétele (a művésszel egyeztetés alatt). - Az Alföldi Galéria (Ó-gimnázium) udvarának belső falán „Vásárhelyi Panteon” kialakítása, egykori, neves vásárhelyi történelmi, kulturális, tudományos, közéleti személyiségek mellszobrának, reliefjeinek elhelyezésével, különös tekintettel a tervezett és megvalósítás alatt álló Országzászló-emlékmű együttes városképi, turisztikai látványossági jelentőségére.

I/A kötet 7. oldal

Havránek Ferenc, önkormányzati képviselő javaslata: 1. A Közgyűlés tárgyalja meg a „Vöröskereszt utcai” iskola adásvételi szerződésének teljesülését, eltérés esetén hozzon megfelelő határozatot. Ezen javaslat kapcsán fontos megjegyezni, hogy a Közgyűlés 2009. június 16-án már tárgyalta a Vöröskereszt u. 5. szám alatti ingatlan értékesítéséről, hasznosításáról szóló beszámolót, melyet a 245/2009. (06.18.) Kgy. határozattal el is fogadott, így jelenleg a javaslat ismételt napirendre tűzéséről szükséges dönteni. Hegedűs Zoltán, önkormányzati képviselő az alábbi javaslattal élt: 1. Az 1000 Mester Szakképzés-Szervezési Nonprofit Kiemelkedően Közhasznú Kft. 2009. évi üzleti és szakmai beszámolója. A képviselő úr azzal indokolta javaslatát, hogy Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata résztulajdonosa a kft.-nek, amely szervezi és koordinálja szakképző intézményeink munkáját. A Hódmezővásárhelyi Városellátó és Beszerzési Közhasznú Nonprofit Kft. az alábbi javaslatokat tette: 1. Hódmezővásárhelyi piac üzemeltetése 2. Közterületi parkolás üzemeltetése 3. Közcélú foglalkoztatás beszámolója A Liszt Ferenc Ének- Zenei Általános Iskola munkatervjavaslatai: 1. A városi intézmények beszámolói. 2. Az oktatási intézményekben megvalósuló fenntartói pályázatokról, a szakmai munkát bemutató beszámoló: TÁMOP 3.1.4., TÁMOP 3.3.2., TÁMOP 3.3.3…. 3. A védőnői hálózat munkájáról való tájékoztatás. 4. Informatikai stratégia: a célok intézményi szintű lehetőségei. 5. Művészeti körök, egyesületek, olvasókörök munkája. 6. Képzőművészeti műhely bemutatkozása. A Polgármesteri Hivatal, Belső Ellenőrzés az alábbi javaslatot tette: 1. Beszámoló a Belső Ellenőrzés 2010. év II. negyedévi tevékenységéről. A Polgármesteri Hivatal, Közgazdasági Iroda javaslatai: 1. Tájékoztató az Önkormányzat 2010. évi költségvetésének I. féléves teljesüléséről 2. Az Önkormányzat 2010. évi költségvetési rendeletének módosítása Kérem a Tisztelt Közgyűlést, hogy a 2010. év szeptemberi munkatervi javaslatokat vitassa meg, és a mellékelt határozati javaslat szerint hozza meg döntését. Hódmezővásárhely, 2010. június 03. Tisztelettel: Dr. Lázár János polgármester

I/A kötet 8. oldal

Tárgy: Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlésének 2010. szeptemberi munkaterve HATÁROZATI JAVASLAT

Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlése a 2010. szeptember havi munkatervét az alábbiak szerint fogadja el: Szeptember 02. /Közgyűlési anyag leadási határideje: 2010. augusztus 23.,hétfő/ 1. Napirend: Tájékoztató a Közterület Felügyelet, a Mezőőri Szolgálat és a parkoló őrök helyzetéről, pozíciójáról /szóbeli/ Előadó: Polgármester Véleményezésre : Valamennyi Bizottságnak 2. Napirend:Tájékoztató az Önkormányzat 2010. évi költségvetésének I. féléves teljesüléséről Előadó: Polgármester Véleményezésre: Valamennyi Bizottságnak 3. Napirend: Az Önkormányzat 2010. évi költségvetési rendeletének módosítása Előadó: Polgármester Véleményezésre: Valamennyi Bizottságnak 4. Napirend: Beszámoló a Belső Ellenőrzés 2010. év II. negyedévi tevékenységéről Előadó: Jegyző Véleményezésre: Valamennyi Bizottságnak 5. Napirend:Környezet és természetvédelem helyzete kistérségi régiónkban (föld, víz, levegő, védett növény és állatfajok stb.) Előadó: Lakosságszolgálati Iroda, Építéshatósági Csoport Városfejlesztési és Üzemeltetési Iroda, Városüzemeltetési Csoport Véleményezésre: Valamennyi Bizottságnak 6. Napirend: Samu Katalin Derkovits díjas szobrászművész életműkiállítása és műveinek gyűjteményes múzeumi gondozásba vétele Előadó: Kabinet Iroda Véleményezésre: Valamennyi Bizottságnak 7. Napirend:Beszámoló a Vöröskereszt utca 5. szám alatti ingatlan értékesítéséről, hasznosításáról Előadó: Lakosságszolgálati Iroda, Lakás- és Helyiséggazdálkodási Csoport Véleményezésre: Valamennyi Bizottságnak

I/A kötet 9. oldal

8. Napirend: Beszámoló a Liszt Ferenc Ének- Zenei Általános Iskola működéséről Előadó: Intézményvezető Véleményezésre: Valamennyi Bizottságnak 9. Napirend: Katasztrófavédelem helyzete kistérségi régiónkban (szervezettség, személyi és logisztikai készenléti állapot, igénybevétel stb.) Előadó: Hódmezővásárhelyi Polgári Védelmi Kirendeltség, Krám István, pv. őrnagy, kirendeltségvezető Véleményezésre : Valamennyi Bizottságnak 10. Napirend: Egyebek Hódmezővásárhely, 2010. június 03.

Dr. Lázár János sk. polgármester

Dr. Korsós Ágnes sk. jegyző

Határozatot megkapja: 1. 2. 3. 4. 5.

Dr. Lázár János, polgármester, PH Dr. Korsós Ágnes, jegyző, PH Dr. Végh Ibolya, aljegyző, PH A Szervezeti és Működési Szabályzatban megjelöltek Irattár

I/A kötet 10. oldal

Iktatószám: ………………./2010. Címzett:


Tárgy:

Hódmezővásárhelyi Városellátó és Beszerzési Közhasznú Nonprofit Kft. közcélú foglalkoztatással kapcsolatos tájékoztatása


Jogi Iroda Magyar József ügyvezető igazgató




2010.05.27.

Napirend kapcsán meghívandó személyek


Szám:…………………/2010. Tárgy: Hódmezővásárhelyi Városellátó és Beszerzési Közhasznú Nonprofit Kft. közcélú foglalkoztatással kapcsolatos tájékoztatása

Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlése Tisztelt Közgyűlés! Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlése elé terjesztem a Hódmezővásárhelyi Városellátó és Beszerzési Közhasznú Nonprofit Kft. által készített közcélú foglalkoztatással kapcsolatos tájékoztatóját.

Kérem a Tisztelt Közgyűlést, az előterjesztést megvitatni és elfogadni szíveskedjenek.

Hódmezővásárhely, 2010. június 03. Dr. Lázár János polgármester


Tárgy: Hódmezővásárhelyi Városellátó és Beszerzési Közhasznú Nonprofit Kft. közcélú foglalkoztatással kapcsolatos tájékoztatása

HATÁROZATI JAVASLAT

Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlés megtárgyalta és elfogadta a Hódmezővásárhelyi Városellátó és Beszerzési Közhasznú Nonprofit Kft. közcélú foglalkoztatással kapcsolatos tájékoztatását.

A határozatot megkapja: 1./ Tisztségviselők Helyben 2./ Hódmezővásárhelyi Városellátó és Beszerzési Közhasznú Nonprofit Kft 3./ PH Jogi Iroda 4./ Irattár


Tisztelt Közgyűlés!

Hódmezővásárhely Városellátó és Beszerzési Közhasznú Nonprofit Kft. közcélú foglalkoztatással kapcsolatos tájékoztatása

A 2010. évi közfoglalkoztatás 2009. december 01-én indult illetve folytatódott a 2009. évi 50 fő továbbfoglalkoztatásával. Ezen dolgozók munkaszerződése 2010. július 31.-ig szól. Rendelkezésre állási támogatásra jogosultak száma jelenleg 768 fő, melyből 257 fő még 2009.évről áthúzódó, ők orvosilag alkalmatlanok voltak, és 511 fő foglalkoztathatósága 2010. évben került megállapításra. Ebből az 511 főből 232 fő olyan közfoglalkoztatott, akiknek a Munkaügyi Központos ellátása megszűnt ezért újra visszakerültek a segélyezési rendszerbe. A fennmaradó létszám (279 fő) az új RÁT-ot kérelmezők száma. Ebből a létszámból közfoglalkoztatás céljából 2010. évben kiközvetítettek száma 284 fő. A megjelentek száma 267 fő. A megjelentek közül orvosilag alkalmatlan lett 54 fő (ebből ideiglenesen alkalmatlan 11 fő). A közcélú munkát nem vállalta 3 fő, azzal az indokkal, hogy már van másik bejelentett munkahelye. Meg sem jelent az értesítés ellenére 17 fő. Közfoglalkoztatás céljából kiközvetítettek száma 284 fő Ebből nem jelent meg 17 fő Ebből megjelent 267 fő A 267 főből orvosilag alkalmatlan és a közcélú munkát nem vállalta 2010. február 01-től dolgozik 2010. február 15-től dolgozik 2010. március 01-től dolgozik 2010. március 16-tól dolgozik 2010. április 06-tól dolgozik 2010. május 03-tól dolgozik 2010. június 01-től várhatóan dolgozni fog1 Munkaviszonya már megszűnt 2009. évről tovább foglalkoztatott(07.31-ig) Többcélú kistérségi munkavállalók június 15.-ig

Összes jelenleg foglalkoztatott: 2010.évi létszám alakulása

54 fő 3 fő 19 fő 16 fő 22 fő 14 fő 36 fő 41 fő 54 fő 8 fő 48 fő 30 fő

280 fő 1

becsült adat


A Városellátó Kft jelenleg 250 fővel kötött szerződést, és foglalkoztat az alábbi bontás szerint: Foglalkoztatás időtartama 2010.02.01-2010.06.04 2010.02.15-2010.06.18 2010.03.01-2010.07.02 2010.03.16-2010.07.20 2010.04.06-2010.08.09 2010.05.03-2010.09.03 2010.06.01-2010.10.04 Összesen: 2009. évről továbbfogl. Mindösszesen:

Belépők száma 19 fő 20 fő 25 fő 15 fő 36 fő 41 fő 54 fő 210 fő 50 fő 260 fő

Kilépők száma 4 fő 3 fő 1 fő 8 fő 2 fő 10 fő

Ebben az évben összesen 30 fő ellátását kellett megszüntetni a fenti okok valamelyikének következtében.( 3 fő nem vállalta a munkát, 17 fő nem jelent meg a kiközvetítés ellenére, 10 fő munkaviszonya megszűnt a munkavállaló kérése alapján.) A 2010. május havi közgyűlés határozata alapján még további 100 fő közcélú foglakoztatására lesz lehetőség 2010. évben a közcélúak munkabére, egyéb költségek (védőeszköz, motorolaj, fűnyírók javítása) Hónap Bér+járulék2 Egyéb ktg Összesen 2010.01 hó 4.129.812 43.188 4.173.000 2010.02.hó 6.508.061 141.954 6.650.015 2010.03.hó 9.911.999 148.432 10.060.431 2010.04.hó 12.293.691 828.112 13.121.803 Összesen: 32.843.563 1.161.686 34.005.249 2 A bér + járulékai a Városellátónál fellépő teljes költségeket jelenti és nem a támogatással csökkentettet. Az egyéb költségbe az egyéni védőeszközök, a motorolaj, fűnyírók javítása és a védőital tartozik. Nem tartalmazza az üzemanyag költségét.

Egy konkrét napi jelentés a közhasznú munkások által végzett feladatokról egy napi bontásban:


Közcélú foglalkoztatottak száma: 226 fő Közcélú foglalkoztatottak közül: 19 fő (szociális segélyben részesülő) 2010. június 4.-ig 30 fő (közhasznú foglalkoztatott) 2010. június 15.-ig 16 fő (szociális segélyben részesülő) 2010. június 18.-i g 22 fő (szociális segélyben részesülő) 2010. július 2.-ig 14 fő (szociális segélyben részesülő) 2010. július 19.-ig 48 fő (szociális segélyben részesülő) 2010. július 31.-ig 36 fő (szociális segélyben részesülő) 2010. augusztus 9-ig 41 fő (szociális segélyben részesülő) 2010. szeptember 3.-ig A fenti létszám részletesen: 7 fő 6 fő 5 fő 2 fő 3 fő 3 fő 4 fő 4 fő 4 fő 2 fő 1 fő 2 fő 3 fő 1 fő 1 fő 2 fő 2 fő 4 fő 3 fő 2 fő 3 fő 6 fő 2 fő 5 fő 2 fő 2 fő 1 fő 2 fő 2 fő 1 fő 6 fő 12 fő 2 fő 3 fő

Járdatakarítás, szemétszedés, gyomlálás, Kossuth tér, Városház u., dr. Rapcsák A. út, Hősök tere, Tóth S. u., Hódi P. u., Zrínyi u. Ültetés, 47-es út körforgalom Ültetés, Malom utcai körforgalom Gyomlálás, Szántó K. J. u., Pálffy u. Gyomlálás, Andrássy út Gyomlálás, Kaszap u., körforgalmak Gyomlálás, Szent István tér, zsinagóga Gyomlálás, Ormos E. u. Fűnyírás, Hódtó Fűnyírás, Kaszap u. Fűnyírás, Vámház u. Fűnyírás, Arany temető Fűnyírás, görög katolikus temető Fűnyírás, Kakasszék Kaszálás, katolikus temető Sövényvágás, Ormos E. u. Sövényvágás, Kálvin tér, Alföldi Galéria Járdatakarítás, szemétszedés, gyomlálás, Nyugdíjas Lakópark Pakolás, városháza Gyomlálás, Oldalkosár u. Gyomlálás, szovjet hősi sírok Gyomlálás, Kincses temető Gyomlálás, mártélyi úti vámház Pakolás, Holló utcai általános iskola Szemétszedés, Belváros Szemétszedés, Kertváros Szemétszedés, Bajcsy-Zs. E. u, Kistópart u., Újváros Szemétszedés, Hódtó Szemétszedés, Szabadság tér, Szent István tér, Kutasi út, Klauzál u. Szemétszedés, Szántó K. J. u., Pálffy u., Damjanich u. Raktárépítés, telephely Fűnyírás, gyomlálás, szemétszedés, mártélyi üdülőterület Gyomlálás, Mária V. u. Fugázás, Árpád u.


3 fő 3 fő 3 fő 2 fő 2 fő 3 fő 2 fő 2 fő 5 fő 1 fő 7 fő 1 fő 6 fő 4 fő 4 fő 8 fő 3 fő 2 fő 1 fő 7 fő 10 fő 2 fő

Gyomlálás, Hódtó u. Fugázás, gyomlálás, Hősök tere Gyomlálás, Petőfi u. Gyomlálás, Oldalkosár u. Takarítás, Mártély, önkormányzati ingatlanok Lenőtt faágak metszése, Kertváros Gyomlálás, szemétszedés, takarítás, telephely Portás, telephely Asztalos segédmunkás Szobafestő segédmunkás Járdatakarítás, szemétszedés, Piac Szemétszedés, gyomlálás, Kútvölgy Telepített erdő gyomlálása, Erzsébet Gyomlálás, szemétszedés, Batida Gépjárművezető Rakodó Kiserdő sori telephely takarítása, gyomlálás, tereprendezés Szivattyúkezelő, belvízvédelem Erdész, Kása-erdő Takarítás, szemétszedés, strandfürdő Kenyere éri-csatorna takarítása Vízelvezető árkok takarítása, Kertváros

Szabadságon lévő személyek száma: 21 fő Táppénzen lévő személyek száma: 14 fő Hódmezővásárhely, 2010. május 21. Közhasznú munkások átall végzett feladatok:

Temetőkarbantartás: Az elmúlt évek gyakorlatát követve, ez évben is támogatja az Önkormányzat az egyházakat különböző mértékben. E támogatás keretében a közcélú munkások összesen kb. 10 millió Ft értékben végeznek elsősorban fűvágási és magoncirtási munkálatokat .



Közterület karbantartás: A Városellátó kft. egyik főfeladatköre a közterületek karbantartása. Ez nem csak fűnyírást foglal magába, hanem az ágyások beültetését, kapálást, sövényvágást, szemétszedést is. Szorosan összefügg e feladattal a játszóterek karbantartása.

Mártélyi üdülőterület: Ez évtől kezdődően a Városellátó kft kezelésében van a Mártélyi Tisza part és a teljes üdülőterület az önkormányzati ingatlanokat is beleértve.



Tisztelt Képviselőtestület!

Remélem sikerült tájékoztatómmal a közmunkások által végzett munkákról átfogó képet nyújtani, és megismertetni a Önökkel a közmunka programot.

Hódmezővásárhely, 2010-05-27

Tisztelettel: Magyar József


Iktatószám:

/2010.

Címzett


Tárgy:

Beszámoló a közcélú munkavégzés helyzetéről, szakmai- anyagi hasznosságáról és társadalmi elfogadottságáról


Jogi Iroda




2010.05.27.

Napirend kapcsán meghívandó személyek: A napirend kapcsán meghívandó személy nincs.


Száma: ……………………../2010. Tárgy: Beszámoló a közcélú munkavégzés helyzetéről, szakmai- anyagi hasznosságáról és társadalmi elfogadottságáról Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlése Tisztelt Közgyűlés! Az „Út a munkához” program keretében 2008. december 15-én fogadta el az Országgyűlés az egyes szociális és foglalkoztatási törvények módosításáról szóló 2008. évi CVII. törvényt, majd ezzel összefüggésben december végén módosultak az érintett jogszabályok végrehajtási rendeletei is. A rendszeres szociális segély fogalmát felváltotta az aktív korúak ellátása elnevezés. Ezen belül csak azok a személyek kapnak a korábbiakkal egyezően rendszeres szociális segélyt, akiket nem lehet munkára kötelezni (egészségkárosodottak, vagy 55 évnél idősebbek). A munkaképes korú és munkavégzésre alkalmas jogosultak esetében elsődleges cél a közcélú munka keretében történő foglalkoztatás. Az „Út a munkához” program megvalósításának kulcseleme a közfoglalkoztatás megszervezése, amely a települési önkormányzatok feladata, és amelyet társulás vagy más szervezet útján is végezhet. A közfoglalkoztatás megszervezése érdekében az önkormányzatoknak minden év február 15. napjáig a tárgyévre vonatkozóan közfoglalkoztatási tervet kell készítenie, 2009-ben április 15. napjáig. A közfoglalkoztatási terv olyan egyéves időtartamra szóló terv, amelyben az önkormányzat meghatározza azokat a munkafeladatokat, munkaköröket, amelyeket részben vagy egészben közfoglalkoztatás keretében kívánnak ellátni, az egyes feladatok ellátásához szükséges létszámot, a rendelkezésre állási támogatásra jogosult személyek képzettség szerinti várható összetételét és a megvalósításhoz szükséges költségeket 2009. évben a közcélú foglalkoztatás korábbi finanszírozási rendszerének (napi 3900.- Ft/fő költségvetési támogatás) a tényleges kiadásokhoz igazított átalakítása valósult meg. Ilyen módon az önkormányzatok a foglalkozatás ténylegesen felmerült személyi kiadásainak (a munkabérnek és közterheinek) 95%-át igényelhetik a központi költségvetésből. További kedvezmény, hogy a közcélú foglalkoztatottak munkabére után a munkáltatót terhelő járulékok a felére csökkennek. A foglalkozás-egészségügyi vizsgálat díját az állami foglalkoztatási szerv téríti meg a vizsgálatot végző szerv részére.


ezer 17 097

18 000 Ft 16 000 Ft 13 296

Kapott támogatás

14 000 Ft 12 000 Ft

10 703

10 000 Ft 8 080

8 000 Ft 6 000 Ft 4 000 Ft

3 846

3 183

3 024

2 829

2 000 Ft

Kapott támogatás 2010

Áp ril is

ár ci us

r br uá

M

Kapott támogatás 2009

Fe

Ja nu

ár

0 Ft

Foglalkoztatottak száma

Az aktív korúak ellátására jogosult személlyel közcélú munkára legalább évi 90 munkanapra és legalább napi hat órai munkavégzésre kell határozott idejű munkaviszonyt létesíteni. Azon személyeknek, akik a rendelkezésre állási támogatásra év közben válnak jogosulttá az évi 90 munkanapban megállapított időtartamú közfoglalkoztatás időarányos részét kell biztosítani. Közcélú munka keretében azon személyek foglalkoztathatók, akiknek aktív korúak ellátására való jogosultságát megállapították. Aktív korúak ellátására az jogosult aki legalább 365 nap regisztrációs idővel rendelkezik, illetve egy éven belül szűnt meg az álláskeresési ellátása, továbbá családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a 25.650.-Ft-ot. 2010. január 01. napjától szigorítást jelent az a szabályozás, hogy házastársak esetében csak az egyik fél részére állapítható meg a rendelkezésre állási támogatás. 2009. évben a közcélú munka keretében 2225 fő foglalkoztatása valósult meg, melynek támogatására Önkormányzatunk mindösszesen 160.138.380.-Ft összegű támogatásban részesült. Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város 2010. évre vonatkozó Közfoglalkoztatási Terve alapján 2150 fő foglalkoztatása került tervezésre, ezzel kapcsolatban az összes kiadás 200.692.000.-Ft, a központi költségvetésből visszaigényelhető összeg 190.662.000Ft. Tekintettel arra, hogy az aktív korúak támogatására jogosultak közül sokkal nagyobb arányban fogadják el a részükre felajánlott munkát mint az előző évben a Közfoglalkoztatási Terv módosításra került 2010. május hónapban. A módosított terv alapján 2950 fő foglalkoztatására nyílik lehetőség, ennek költsége 275.364.000.-Ft, melyből a támogatás összege 261.600.000Ft. Jelenleg 768 fő jogosult rendelkezésre állási támogatásra. A kiközvetítések folyamatosan zajlanak, azonban akik ebben nem vesznek részt, illetve nem működnek együtt azoknak a rendelkezésre állási támogatása megszüntetésre kerül.


A kiközvetítettek száma 284 fő. A kiközvetítésen 17 fő nem jelent meg, az Ő részükre a továbbiakban támogatás nem folyósítható. Orvosilag alkalmatlan összesen 54 fő volt, az orvosi vizsgálat után a felajánlott munkát 3 fő nem fogadta el. Az orvosilag alkalmatlan személyek közül 10 fő ideiglenesen alkalmatlan Alkalmatlanság

40,0% 35,0% 30,0% 25,0% 20,0% 15,0% 10,0% 5,0% 0,0%

Azokat a személyeket akik egészségügyi okok miatt voltak alkalmatlanok az üzemorvos továbbküldi szakvizsgálatra, illetve Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézethez munkaképesség csökkenés megállapítása érdekében. Az ideiglenesen alkalmatlan munkavállalókat pedig meghatározott idő után ismételt egészügyi alkalmassági vizsgálatra visszahívja. Az Önkormányzat által jelenleg foglalkoztatott közcélú munkások száma 267 fő. A közcélú foglalkoztatottak közül 196 fő a Városellátó és Beszerzési Nonprofit Kft-vel áll munkaviszonyban, valamennyien segédmunkás munkakörben. Feladataik közé tartozik a járdatakarítás, szemétszedés, a város parkjainak és közterületeinek tisztántartása, kommunális tevékenység ellátása, vízelvezető árkok takarítása, belvízvédelem, egyéb városrendezési tevékenységek ellátása. 8 fő a Vagyonkezelő és Szolgáltató Zrt-hez került kirendelésre, ők segédmunkás munkakörbe. Az Exner Leó Óvodában 2 fő dolgozik udvaros munkakörben. A Nyugdíjas Lakóparkban 3 fő takarító és 1 fő portás, a Németh László Városi Könyvtárban 6 fő adminisztrátor, a Városi Rendőrkapitányságon 3 fő adminisztrátor, A Cigány Kisebbségi Önkormányzatnál és a Német Kisebbségi Önkormányzatnál 1-1 fő adminisztrátor, a Tornyai János Múzeumban 8 fő teremőr, Péczeli Attila Alapfokú Művészeti Oktatási Intézménynél, a Cseresnyés Kollégiumban, a HISZK Eötvös József Tagintézménynél 1-1 fő takarító, a Liszt Ferenc Általános Iskolában 3 fő takarító, a Klauzál Gábor Általános Iskolában 4 fő takarító, a Németh László Gimnázium és Általános Iskolában 9 fő takarító és 2 fő adminisztrátor, a Szent István Általános Iskolában 3 fő takarító, a Kapcsolat


Központban 2 fő takarító és 1 fő gyermekfelügyelő a DARKTE Tanodában 2 fő gyermekfelügyelő és 1 fő gondnok, a Városi Televízióban és HISZK Kalmár Zsigmond Tagintézményben 1-1 fő segédmunkás, a HISZK Gorzsai Tanüzemében 2 fő segédmunkás, míg a Bodnár Bertalan Oktatóközpontban 4 fő segédmunkás dolgozik, mint közcélú foglalkoztatott. Közfoglalkoztatottak

Városellátó Kft. Vagyonkezelő és Szolgáltató Zrt.

73,4% 3,0%

Oktatási intézmények

10,9%

Nyugdíjas Lakópark

1,5%

Németh László Városi Könyvtár

2,2% 1,1%

Cigány Kisebbségi Önkormányzat

0,4%

Német Kisebbségi Önkormányzat

0,4%

intézmény

Városi Rendőrkapitányság

Tornyai János Múzeum

3,0%

HISZK

1,5%

Kapcsolat Központ

1,1%

DARKTE Tanoda

1,1%

Szerdahelyi József Kht.

0,4%

A közcélú foglalkoztatás társadalmi hasznossága vitathatatlan. A magyar gazdaságban az elmúlt két évtizedben drasztikusan csökkent az alacsony képzettséget igénylő munka iránti igény, ezért a munkavállalási korban lévő szakképzetlen munkavállalók egyre inkább kiszorultak a munkaerő piacról. Ezen folyamat következtében a tartósan munka nélkül lévők száma folyamatosan magas és közöttük is egyre nagyobb számban vannak jelen a szociális segélyből élő személyek. További problémát jelent, hogy évről évre gyarapszik az iskolázatlan, vagy hiányos iskolázottságú fiatal felnőttek csoportja, akik esetében fokozottabb annak kockázata, hogy aktív pályafutásuk évtizedeiben segélyekből és egyéb szociális transzfer jövedelmekből tartsák el magukat és családjukat. A tartósan munkanélküli személyek elhelyezkedését a számukra felajánlható munkalehetőségek számának jelentős növelésével lehet elősegíteni. Az alacsony iskolai végzettségű munkavállalók számra a nyílt munkaerőpiacra való visszakerülés első lépcsőjét a közfoglalkoztatásban való részvétel jelenti, ami a közfoglalkoztatási lehetőségek jelentős bővítését teszi szükségessé.


Kiemelt célnak lennie, hogy a munkára képes, tartósan munkanélküli személyek fokozott mértékben vegyenek részt a közfoglalkoztatásban annak érdekében, hogy rendszeres munkajövedelemhez jussanak és közelebb kerüljenek a munka világához. Az elmúlt három évben rendszeres szociális segélyben és rendelkezésre állási támogatásban részesültek kimutatása akik visszatértek a versenyszférába. Év 2007 2008 2009 2010.04.30.

Ellátásban részesülők átlagszáma, 609 fő 630 fő 519 fő 750 fő

Versenyszférába visszatérők átlagszáma 72 fő 99 fő 111 fő 25 fő

2007-nen és 2008.-ban rendszeres szociális segélyben részesültek átlagosan 620 ebből évente elhelyezkedett átlagosan 86 fő. 2009-től bevezetésre került a rendelkezésre állási támogatás átlagosan 519 fő részesült ellátásban, ebből 111 fő helyezkedett el a versenyszférában és 400 fő közfoglalkoztatásban vett részt. Mivel a közfoglalkoztatás ez évtől terjedt ki nagyobb mértékben. 2010. április 30. napjáig átlagosan 750-en részesülnek rendelkezésre állási támogatásban havonta. Ebből átlagosan 25 fő kapott munkát a versenyszférában és 132 fő vesz részt közfoglalkoztatásban.. Az ellátásban részesülők magas száma adódhat abból, hogy 2010. április 1-től a kiskönyves foglalkoztatást megszüntették. Illetve 2010. június - július hónaptól 100 fővel növekszik a közfoglalkoztatásba bevonhatóak száma. A közcélú foglalkoztatás hasznos mind az egyénnek, mind a városunknak. Településünk szépül, épül, egészségesebbé válik, míg a foglalkoztatottak számra anyagi hasznot jelent a közfoglalkoztatás. A munkabérük összege magasabb mint az rendelkezésre állási támogatás összege. A rendelkezésre állási támogatás összege 28.500.-Ft, ezzel szemben segédmunkás munkakörben foglalkoztatott közcélú munkás nettó munkabére 60.200.-Ft. Az erkölcsi haszon, hogy amíg dolgozik nem kell segélyért sorban állnia, hanem hasznos tagja a társadalomnak, ezáltal nő az önbecsülése és egyúttal az egyén megbecsülése is a társadalom szemében. Olyan munkákat kell végeztetni, amelyeket városunk lakosai figyelemmel tudnak kísérni. A lakosság kritikus szemmel figyeli a végzett munkát, azonban a többség egyetért abban, hogy közfoglalkoztatásban részt vevők által közterületeink szebbek és tisztábbak az előző évekhez képest. Hódmezővásárhely, 2010. június 3. Tisztelettel: Dr. Lázár János sk. polgármester


Száma: 21/2010. Tárgy: Beszámoló a közcélú munkavégzés helyzetéről, szakmai- anyagi hasznosságáról és társadalmi elfogadottságáról HATÁROZATI JAVASLAT 1.) Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlése a közcélú munkavégzés helyzetéről, szakmai- anyagi hasznosságáról és társadalmi elfogadottságáról szóló beszámolót a) elfogadja b) nem fogadja el.

Hódmezővásárhely, 2010. június 3. Dr. Lázár János polgármester Határozatot kapják: 1. Dr. Lázár János polgármester 2. Dr. Korsós Ágnes jegyző 3. Dr. Végh Ibolya Aljegyző 4. PH Jogi Iroda 5. Irattár


Iktatószám: 35-1989-18/2010 Címzett:


Tárgy:

Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város helyi építési szabályzatáról szóló 32/2000. (09.22.) Kgy. számú rendelet módosítása


Városfejlesztési és Üzemeltetési Iroda




2010.05.27.



Száma: 35-1989-18/2010 Tárgy: Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város helyi építési szabályzatáról szóló 32/2000. (09.22.) Kgy. számú rendelet módosítása

Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlésének

Tisztelt Közgyűlés!

Ismeretes, hogy Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata pályázatot nyújtott be a Környezet és Energia Operatív Program kiírásában a KEOP-2009-6.2.0/B azonosítószámú, „Fenntarthatóbb életmódot és fogyasztási lehetőségeket népszerűsítő, terjedésüket elősegítő mintaprojektek” című pályázati felhívás alapján „A fenntartható életmóddal és fogyasztási szokásokkal kapcsolatos Non-Profit Információs Központ fejlesztése Hódmezővásárhelyen” című pályázati projekt megvalósítására az Erzsébet Kórház területén. A kórház árvízvédelmi fal feletti része az ingatlan nyilvántartásban egy helyrajzi számon került bejegyzésre, ugyanakkor ismeretes, hogy több önálló épület található a telken. Ezek között az épületek között, vannak védett épületek is, ezeket a helyi építési szabályrendelethez készült épített környezet és városkarakter vizsgálata című munkarész tartalmazza. A helyi építési szabályrendelet 10. sz. mellékletében 105. sorszámon a helyi védett épületek között ez a megkülönböztetés, jelölés nem került átvezetésre. A pályázat elbírálásakor igényként merült fel a védett épületek pontos beazonosítása, ezáltal indokolt a hivatkozott rendeletben is ezt a pontosítást átvezetni a mellékelt rendelet tervezet szerint. . Kérem a Tisztelt Közgyűlést fentiek alapján a mellékelt rendelet tervezet megalkotására.

Hódmezővásárhely, 2010. május 13.

Tisztelettel: Dr. Lázár János Polgármester


Tárgy: Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város helyi építési szabályzatáról szóló 32/2000. (09.22.) Kgy. számú rendelet módosítása

Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlésének ……. /2010.(…) önkormányzati rendelete a Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Helyi Építési Szabályzatáról (HÉSZ) szóló 32/2000 .(09.22.) Kgy. rendelet módosításáról 1.§ A 39. § 10. mellékletének 105. sorának helyébe a következő rendelkezés lép: Városi Kórház A és B épület, neogót téglaépület. Épült 1898-tól. Tervezte: Sándy Gyula 2.§. Jelen rendelet kihirdetését követően lép hatályba. Hódmezővásárhely, 2010. május 15.

Dr .Lázár János s.k. polgármester

Dr. Korsós Ágnes s.k. jegyző



Iktatószám: 09-13935-1/2010. Címzett:


Tárgy:

Átfogó értékelés az önkormányzat gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak 2009. évi ellátásáról


Kapcsolat Központ Gyámhivatal Lakosságszolgálati Iroda Népjóléti Csoport Lakosságszolgálati Iroda Általános Igazgatás Gyámhatóság





2010.05.19



Száma: 09-13935-1/2010. Tárgy: Átfogó értékelés az önkormányzat gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak 2009. évi ellátásáról

Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlésének Hódmezővásárhely

Tisztelt Közgyűlés! A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló módosított 1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.) 96. § (6) bekezdése rendelkezik arról, hogy a helyi önkormányzat a gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak ellátásáról minden évben átfogó értékelést készít, amelyet a Közgyűlés megtárgyal. Ezen kötelezettség tartalmi követelményeit a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló módosított 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet 10. számú melléklete tartalmazza, az értékelés ennek mentén készült. A gyermekek védelmét pénzbeli, természetbeni és személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások, gyermekvédelmi szakellátások, valamint hatósági intézkedések biztosítják. 1. Pénzbeli és természetbeni ellátások: • a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény, • kiegészítő gyermekvédelmi támogatás, • a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, • a gyermektartásdíj megelőlegezése, • az otthonteremtési támogatás. 2. A személyes gondoskodás keretébe tartozó gyermekjóléti alapellátások: 1) a gyermekjóléti szolgáltatás, 2) a gyermekek napközbeni ellátása, 3. A gyermekvédelmi gondoskodás keretébe tartozó hatósági intézkedések: • a védelembe vétel, • a családba fogadás, • az ideiglenes hatályú elhelyezés, • az átmeneti nevelésbe vétel, • a tartós nevelésbe vétel, • a nevelési felügyelet elrendelése, • az utógondozás elrendelése, • az utógondozói ellátás elrendelése.


A gyermekvédelem rendszerében a gyermekjóléti szociális, segítő munka a hatósági munkát megelőzi, kiegészíti, követi és támogatja. I. Hódmezővásárhely demográfiai mutatói Hódmezővásárhely, sajnálatos összhangban az egész Európát jellemző demográfiai folyamatokkal, folyamatosan öregedő település. A Megyei Jogú Város lakosságának korcsoportos megoszlását tekintve elmondható, hogy egyre több 60 év feletti lakos él a városban. A demográfiai és népmozgalmi adatokat látva kitűnik, hogy a születések száma csökken, míg a halálozási arányszám magas. A 45-50 éves férfiak mortalitási adatai magasak, s a 60 év feletti emberek nagy része egyedülálló (özvegy) nő. Hódmezővásárhelyen 422 élve születéssel szemben 488 halálozás történt 2009 évben. Csongrád megye terület szerint első, népesség szerint második legnagyobb, megyei jogú városi státussal bíró települése Hódmezővásárhely. Hódmezővásárhely egy négyzetkilométerén átlagosan 99-en élnek, közel annyian, mint a Csongrád megyei átlag. Ez a népsűrűségi arány szinte fele a megye más városai átlagának. Hódmezővásárhely viszonylag hatalmas területen, 483 négyzet-kilométeren terül el, ahol a legutóbbi népszámláláskor a népesség 6 százaléka - 2945 fő - a város külterületén lakott. Ezzel Hódmezővásárhely a megye legtöbb külterületi lakossal rendelkező települése volt. A város jelenlegi területén 1870-ben - az első hivatalos népszámlálás idején - megközelítően 41 és fél ezren éltek. A népesség száma dinamikusan emelkedett egészen 1910-ig, majd ezt követően, - főleg a két világháború időszakában - fogyásnak indult. 1949-től újra a népességgyarapodásé volt a főszerep. A város lélekszáma 1980-ban érte el maximumát, ekkor 54 és fél ezren lakták, azóta, több, mint negyedszázada - akárcsak Csongrád megyében - fogy az itt lakók száma. Így 2009. január 1-jén már csak alig több mint 47 ezren éltek a városban. Hódmezővásárhely és térségének népessége, és az egyes településeken élő gyermekek száma. Hódmezővásárhely: lakosság száma: 0-17 év közötti gyermekek száma: Székkutas: lakosság száma : 0-17 év közöttiek száma: Mártély: lakosság száma: 0-17 év közöttiek száma: Mindszent: lakosság száma : 0-17 év közöttiek száma:

47352 fő 8490 fő 2401 fő 442 fő 1310 fő 270 fő 7276 fő 1428 fő


II. Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata által nyújtott pénzbeli, természetbeni ellátások biztosítása A gyermekek pénzbeli, természetbeni ellátásához kapcsolódóan a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményről, a rendkívüli gyermekvédelmi támogatásról, a gyermekétkeztetésről és a kiegészítő gyermekvédelmi támogatásról kell említést tenni. Ezen ellátások elbírálása Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Lakosságszolgálati Iroda Népjóléti Csoportjának feladatai közé tartozik. A csoport a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság, valamint a kiegészítő gyermekvédelmi támogatás megállapítását a jegyző felhatalmazása alapján, míg a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás és a gyermekétkeztetés támogatásának megállapítását és folyósítását a polgármester felhatalmazása alapján végzi. 1. Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény A Gyvt. által szabályozott rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény egy természetbeni ellátás, amely havi rendszeres pénzbeli utalással nem jár. A kedvezmény megállapításának célja annak igazolása, hogy a gyermek szociális helyzete alapján jogosult a törvény által meghatározott gyermekétkeztetés normatív kedvezményének, az egyszeri támogatásnak és külön jogszabályban meghatározott egyéb kedvezményeknek az igénybevételére (bölcsődés, óvodás, 1 - 7. évfolyamon nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő és rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermek után az intézményi térítési díj 100 %-át, valamint a 8. évfolyamtól a nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő és rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermek után az intézményi térítési díj 50 %-át normatív étkezési kedvezményként kell a gyermek részére biztosítani a központi költségvetés terhére). Megállapítása 1 évre történik. Az a kiskorú, valamint az a 18. életévét betöltött személy, aki nappali oktatás munkarendje szerinti tanulmányokat folytat - 23. életévének betöltéséig, illetve 25. életévének betöltéséig, ha felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanul, jogosult rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre, feltéve, ha családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg - a jogszabályi feltételektől függően - az öregségi nyugdíjminimum 130 %-át, illetve 140 %-át (2009-ben az öregségi nyugdíjminimum 28500 Ft volt). A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők száma naponta változik, 2009. év folyamán 1413 családban 2686 kiskorú gyermek, illetve 360 nagykorú részesült ebben az ellátásban. 2009. évben a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény ügyében hozott határozatok száma az alábbiak szerint alakult: a) kedvezményt megállapító határozatok száma: 1773 b) a kedvezményt elutasító határozatok száma: 38 c) a kedvezményre való jogosultságot megszüntető határozatok száma: 32 d) az eljárást megszüntető határozatok száma: 14 e) módosító határozatok száma: 29 Az elutasítások (lásd b) pontnál) legfőbb okai: magasabb a családban az egy főre jutó jövedelem a törvényben meghatározott értékhatároknál; nagykorú gyermek nem tanul nappali tagozaton vagy nem nappali tagozatos hallgatói jogviszonyról szóló igazolást csatol be. A megszüntetés (lásd d) pontnál) oka általában az, hogy soron kívüli felülvizsgálat során megállapításra kerül, a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény feltételei már nem adottak. A soron kívüli felülvizsgálatok a törvényes képviselők vagy nagykorú jogosultak által tett, szociális körülményekben bekövetkező változásokról szóló bejelentés alapján, vagy a


nagykorú jogosultak nappali tagozatos tanulói, illetve hallgatói jogviszonyában bekövetkező változások alapján kerülnek elvégzésre. Megszüntető körülmény még, ha a család más településre költözik, ekkor az iratanyag megküldésre kerül az új lakóhely szerinti jegyző részére, hogy a kedvezmény – a feltételek fennállása esetén – újra megállapítható legyen. A családokra, kérelmezőkre vonatkozó általánosítható adatok között kell megemlíteni, hogy a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők jelentős része panel- és bérlakásban, albérletben, illetve a várost jellemző kiterjedt külterületen él. Jövedelmi körülményeiket tekintve a kérelmezők között nagy számban található GYED-ből, GYES-ből, GYET-ből, öregségi- és rokkantsági nyugellátásból, alkalmi munkából, valamint munkanélküli ellátásokból élő. Feltűnően magas az aktív korúak ellátására jogosultak (volt rendszeres szociális segély) száma. 2. Kiegészítő gyermekvédelmi támogatás A Gyvt. szerint kiegészítő gyermekvédelmi támogatásra az a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermek gyámjául rendelt hozzátartozó jogosult, aki a gyermek tartására köteles, és nyugellátásban, vagy baleseti nyugellátásban, vagy nyugdíjszerű rendszeres szociális pénzellátásban, vagy időskorúak járadékában részesül. Az ellátás havi rendszeres pénzellátás, melynek összege gyermekenként az öregségi nyugdíjminimum 22 %-a (2009-ben 6.270 Ft/hó). Megállapítása határozatlan időre szól, azonban évente egyszer az ellátás feltételeinek fennállása felülvizsgálatra kerül. 2009. évben Hódmezővásárhelyen 9 hozzátartozó részesült kiegészítő gyermekvédelmi támogatásban 13 gyermek után, az ellátás összege éves szinten 971.850 Ft volt. 3. Egyszeri gyermekvédelmi támogatás A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermekek hivatalból a kedvezményhez kapcsolódó pénzbeli támogatást kapnak évi 2 alkalommal, melynek összege gyermekenként 2009. évben 5.800 Ft volt. A Gyvt. szerint annak a gyermeknek, akinek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultsága a tárgyév július 1-jén fennáll, akkor július hónapban, amennyiben november 1jén fennáll, akkor november hónapban pénzbeli támogatást (5.500 Ft-ot) kell biztosítani. A pénzbeli támogatás összege a központi költségvetésből kerül finanszírozásra. A 2009. évi teljes kifizetés 35.345.200 Ft volt. 4. Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás Rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban részesíthető a gyermek, ha az őt gondozó család időszakosan létfenntartási gondokkal küzd vagy létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, ha a családban az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a mindenkori legkisebb öregségi nyugdíj 150 %-át. Elsősorban azokat a gyermekeket kell alkalmanként támogatásban részesíteni, akiknek ellátásáról a család más módon gondoskodni nem tud, illetve alkalmanként jelentkező többletkiadások - különösen a szociális válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartása, a gyermek fogadásának előkészítéséhez kapcsolódó kiadások, a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartásának, illetve a gyermek családba való visszakerülésének elősegítése, betegség vagy iskoláztatás - miatt anyagi segítségre szorulnak.


Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás nyújtható fent felsoroltakon túlmenően különösen a gyermek élelmezési költségére, gyógyászati segédeszköz megvásárlásához és egyéb nagyobb összegű nem várt és indokolt kiadásokhoz való hozzájárulásra. 2009-ben Hódmezővásárhelyen 457 család részesült ilyen ellátásban, éves szinten 3.059 e Ftot fordított erre az önkormányzat. 5. Gyermekétkeztetési támogatás Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Polgármestere a gyermekintézmények térítési díjának részbeni vagy teljes összegű átvállalását rendelheti el a szülő kérelmére, amennyiben azt a család szociális helyzete indokolja. A támogatás az 1997.évi XXXI. gyermekvédelmi törvény által szabályozott alanyi jogon járó normatív kedvezményen túlmenően, illetve azoktól függetlenül megállapítható. A térítési díj átvállalásának mértéke az alábbi igazolt egy főre jutó jövedelem esetén illeti meg a kérelmezőt: Az egy főre jutó jövedelem a nyugdíjminimum

Az önkormányzati támogatás mértéke

100%-áig

50%

120%-áig

25%

Az étkezési támogatás megállapítása iránti kérelmet a szülő az ellátást biztosító gyermekintézményen keresztül a Népjóléti Csoporthoz nyújthatja be. A kérelemhez csatolni kell a Gyvt. által szabályozott rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény megállapításához szükséges igazolásokat. A megállapított támogatás összege az ellátást nyújtó intézmény részére kerül átutalásra. Erre a célra 2009-ben a város 15.068 e Ft-ot fordított, elutasító határozat nem volt annak köszönhetően, hogy a gyermekintézményen keresztül történő benyújtás szűrőként működik e tekintetben. III. Az önkormányzat által biztosított személyes gondoskodást nyújtó ellátások bemutatása 1. Személyes gondoskodás keretébe tartozó gyermekjóléti alapellátások a) Gyermekjóléti Központ Neve: Kagylóhéj Gyermekjóléti Központ és Családsegítő Szolgálat Székhelye: Hódmezővásárhely 6800 Hódmezővásárhely, Andrássy u. 54. Típusa: Szakmailag önálló, gazdaságilag a Kapcsolat Központ telephelye Fenntartó: Hódmezővásárhelyi Többcélú Kistérségi Társulás Szolgálatunk szakmai tevékenysége gyermekjóléti alapellátások körében • a gyermekek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődésének, jólétének, családban történő nevelésének elősegítése, • a kialakult veszélyeztetettség megelőzése és a kialakult veszélyeztetettség megszüntetése, valamint a gyermekek családból történő kiemelésének megelőzése, • a pedagógusok gyermekvédelmi munkájának segítése, a gyermek és szülője, illetve a


gyermek és az iskola közötti konfliktushelyzetek rendezésére, • hivatalos ügyek intézésében segítségnyújtás, • egyéb szervezési és szolgáltatási feladatok ellátása, helyettes szülői hálózat szervezése, helyettes szülők szakmai segítése. Megvalósítás módja • folyamatosan figyelemmel kíséri a településen élő gyermekek szociális helyzetét, veszélyeztetettségét. • Meghallgatja a gyermekek panaszát, és annak orvoslása érdekében megteszi a szükséges intézkedéseket. • Elkészíti a gyámhatóság által védelembe vett gyermekek gondozási tervét. • Szervezi a helyettes szülői hálózatot. • Segíti a nevelési - oktatási intézmények gyermekvédelmi feladatainak ellátását. • Felkérésre környezettanulmányt készít. • Folyamatosan bővíti prevenciós szolgáltatásai, feladatai körét, • Jogi és pszichológiai tanácsadást végez Hátrányos helyzet, veszélyeztetettség Hódmezővásárhelyen néhány éve készült belső felmérés alapján, a településünkön élő minden második gyermek valamilyen okból hátrányos helyzetűnek, veszélyeztetettnek számít. A túlzónak tűnő és megjelentetésével sok vitát kiváltó adatot, persze lehet szakmai definíciókkal (pl. ki a veszélyeztetett és ki a „csak” hátrányos helyzetű) lejjebb szorítani, abban talán minden szakember egyetért, hogy nincs elfogadhatóan alacsony szám, ha gyermek veszélyeztetettségéről van szó. A fent említett statisztika kritikusai, de az átlagember is elsősorban anyagi értelemben érti a veszélyeztetettséget. Persze igaz és szomorú, az a médiában is nagy nyilvánosságot kapott adat, hogy Magyarországon a javuló gazdasági mutatók ellenére nő a minimálbér alatt élő gyermekek száma, ugyanakkor az anyagi javak hiánya vagy megléte sokszor nem releváns a súlyos érzelmi, értelmi, erkölcsi veszélyeztetés általunk tapasztalt és gondozott eseteinél. Ha tehát az egyéb veszélyeztető tényezőket is figyelembe vesszük, riasztó képet kapunk. A szolgálat által gondozott családok, ill. gyermekek szinte mindegyike túl van egy, vagy több házastársi, élettársi kapcsolat felbomlása okozta traumán, ami nem ritkán a családban jelentkező problémák gyökere, amelyre ráépülnek a leginkább veszélyeztető tényezők, mint az alkoholizmus, vagy gyermekeknél a konfliktusos közegből való elvágyódás és az ezt követő boldogság-kereső törekvések. (Korai gyermekvállalás, esetleg különféle drogok kipróbálása.) A legrosszabb körülmények között élő klienskört kétség kívül a roma származású családok jelentik, akiknek gondozásakor figyelembe kell venni a kulturális sajátosságokat (pl. abortuszellenesség), ami speciális felkészültséget igényel a gondozók részéről. Kézenfekvő segítség lenne esetükben a különböző cigányszervezetek összehangolt munkája. Amennyiben ehhez a kiépült struktúrához kapcsolódna a szociális szféra, mint együttműködő társintézmény, hatékonyabb lehetne a cigányság gondozása és érdekképviselete. Amennyiben első lépésként ezt nem sikerül rendezni, szinte nem lehet hosszú távú terveket szőni és hamis illúziókat táplálni a kívánt változást illetően.


Ugyanakkor egyetértünk azzal, hogy a jelenlegi helyzetben szükség van bizonyos értelemben vett pozitív diszkriminációra és minél több, saját kultúrájáért és közösségének tagjaiért tényleges felelősséget érző cigány származású értelmiségre, illetve érdekképviselőkre. Az előző évekhez hasonlóan az elmúlt évben sem éreztünk e tekintetben számottevő javulást, bár kétség kívül egyre inkább hallatják hangjukat olyan képviselőik is, akik minden eddiginél alkalmasabbnak mutatkoznak az érdekképviseletükre. Tanyavilág Sajátosságként régiónkban mindenképpen kiemelendő a gesztor településhez tartozó kiterjedt tanyavilág és az itt élők helyzete. A múlt század közepén még a város ellátását biztosító tanyás életforma funkciója az elmúlt évtizedekben jelentős változásokon ment keresztül. Mára sok esetben a városból való kiköltözés oka az anyagi ellehetetlenülés, rosszabb esetben az ingatlan elvesztése. Az elhagyott és elhanyagolt tanyák állapota számos esetben elégtelen feltételeket kínál a gyermeknevelésre és sokszor csak nehezen megközelíthetők. Hasonlóan más kiterjedt tanyavilággal rendelkező településekhez, itt is évről-évre visszatérő, és sokszor megoldhatatlan feladatot jelent az itt élők gondozása. A város által biztosított gépkocsival (kb. havi egy-két alkalommal) történő családgondozás elengedhetetlenül szükséges, de nem elégséges, különösen a téli hónapokban nem az. Az elmúlt évben a mezőőrök helyismerete és ebből fakadó segítsége sok problémát megoldott, amiért mindenképpen köszönettel tartozunk. A társintézményekkel – elsősorban védőnői szolgálat – közös látogatások a kisgyermekes családok esetében nagy segítséget jelentenek, ám hosszútávon megoldást kell találni a tanyavilág biztonságos ellátására. Népességfogyás és az ellátotti létszám növekedésének „ellentmondása” A leginkább az oktatásban jelentkező és érzékelhető drasztikus gyerekszám-csökkenés mellett látszólagos ellentmondást feltételez az ellátórendszerbe bekerült, illetve a tényleges gondozási tevékenységben részesülő élő gyermekek számának folyamatos növekedése (1. sz. melléklet). Meghökkentő párhuzam, de amennyire tetten érhető évről-évre az oktatásban a népességfogyás, annyira nem az a szociális szférában. Amíg az óvodákban és iskolákban osztályokat kell megszüntetni a gyermekhiány miatt, addig a szociálisan depriváltak körében változatlan intenzitást mutat a gyermekvállalási kedv. Szolgálatunk mindössze 10 éves fennállása alatt lassan egy kliens-generációváltásnak lehetünk tanúi, bár tényleges váltásról azért nem beszélhetünk, mivel szülőként maguk is a rendszerben maradnak. A nem olyan régen még gyermekként gondozott kliens, mára második-harmadik gyermekét szüli. Sajnos, sokszor nem is titkoltan azért, hogy a gyermek után járó transzferjövedelmekből eltartsa magát. Ha nem is akarunk tudomást venni róla, szembe kell nézni azzal a ténnyel, hogy a társadalom biztos megélhetéssel, stabil egzisztenciával rendelkező része egyáltalán nem, vagy esetleg egy gyermeket vállal, addig a kilátástalan helyzetben lévők számára a gyermekvállalás a túlélésük egyetlen eszköze. Az ilyen családokból kikerülő gyermekek jelentős része az elszenvedett intra- és extrauterin sérüléseknek köszönhetően testileg és/vagy lelkileg, érzelmileg nem egészséges, (későbbiekben nem munkaképes) nem végez többet 8 osztálynál. A primer szocializáció és szülői minta öröklődésének köszönhetően hajlamosabb a devianciákra, egy részük pedig – tapasztalataink alapján, csak kevesen – sikerrel integrálódik a társadalomba.


Különösen szembeszökő az évek óta, de szignifikánsan az elmúlt évben jelentős emelkedést mutató védelembe vett gyermekek száma. Míg a folyamatosan csökkenést régebben a kialakuló struktúra és a sikeres gondozási tevékenységgel magyaráztuk, - azt gondoljuk helyesen - nem lehetett nem észrevenni, hogy a 2009-es évben, minden eddiginél súlyosabb esetekkel voltunk kénytelenek szembesülni. Csak bízni tudunk abban, hogy nem tendenciáról van szó, bár az itt fentebb leírtakból is következik, hogy a társadalom szerkezetének átalakulásáról szóló írások nem minden alap nélkül valók és szakmailag is megalapozottak. Erre a kihívásra pedig fel kell készülni a szociális ellátórendszernek is. A ma még elégséges ellátás néhány év múlva csak szélmalomharc lesz a jelenlegi kapacitás mellett. Az átfogó értékelés idején a globális méretű gazdasági válság már érezteti ugyan hatását, de annak hazánkat és a családokat még inkább sújtó fenyegető következményeire az ellátórendszernek is fel kellene készülnie. AZ INTÉZMÉNY SZAKMAI TEVÉKENYSÉGE A tavalyi évhez képest mind a nyilvántartásba vett családok száma, mind az ügyfélforgalom növekvő tendenciát mutat. Ennek következtében az elvégzett, és a következő táblázatban bemutatott szakmai tevékenységek száma is növekedett. Információnyújtás Tanácsadás Segítő beszélgetés Hivatalos ügyekben való közreműködés Családlátogatás Közvetítés más szolgáltatásba Felülvizsgálati tárgyaláson való részvétel Elhelyezési értekezleten ill. tárgyaláson való részvétel Konfliktuskezelés Szakmaközi megbeszélés Esetkonferencia Örökbefogadással kapcsolatos ügyintézés Egyéb

550 362 488 264 3021 99 60 12 321 277 10 1 15

Az alábbiakban ismertetjük településekre bontva a gondozottak számát: Hódmezővásárhely: lakosainak száma: 0-17 év közötti gyermekek száma: Gondozott gyermekek száma: Alapellátás keretein belül gondozott gyermek: Védelembe vett gyermek: Utógondozott: Székkutas: lakosság száma : 0-18 év közöttiek száma : -

47352 fő 8490 fő 507 fő 372 fő 134 fő 1 fő 2401 fő 442 fő

Gondozott gyermekek száma:

Mártély: lakosainak száma: 0-18 év közöttiek száma:

30

1310 fő 270 fő

fő


-

Gondozott gyermekek száma: Mindszent: lakosság száma : 0-17 év közöttiek száma: Gondozott gyermekek száma:

12 fő 7276 fő 1428fő 55 fő

Gyermekbántalmazás Az éves beszámolók írása kapcsán először vagyunk kénytelenek külön is foglalkozni a bántalmazási esetekkel, ugyanis a grafikonon is látható éves esetszám-növekedés, ijesztő tendenciát mutat (3. sz. melléklet). Ami különösen is veszélyes ebben a tekintetben, az egyértelműen a gyermekbántalmazási esetek büntetőjogi megítélése. Hiába éltünk több ízben is meglátásunk szerint megalapozott feljelentéssel az elmúlt években a rendőrség felé, a közös egyeztetések alkalmával kiderült; aligha lehet számítani tényleges elmarasztalásra ezekben az ügyekben. A „lelki bántalmazás” mint bűncselekmény, csupán a jogszabályi definíciókban (BTK 195§) és a valóságban létezik, a mai magyar joggyakorlatban szinte kivétel nélkül megszüntetik a hatóságok az eljárást a szülők ellen, bűncselekmény híján. Marad az egyetlen eszköz, a családból történő kiemelés, amivel a gyermeket és nem a szülőt büntetjük. JELZŐRENDSZER A törvényi előírásoknak megfelelően, és a munkánk hatékonyabbá tételének érdekében fontosnak tartjuk a jelzőrendszer működtetését, tehát a gyermekvédelmi és egyéb intézményekkel történő szoros, aktív együttműködést. A Gyermekjóléti Központ alapvetően a városban meglévő intézményhálózatra építi tevékenységét, és beépült a meglévő intézményi struktúrába. 2009. évben a jelzőrendszer által küldött jelzések száma a következőképpen alakult (lásd még: 4. sz. melléklet): Egészségügyi szolgáltató, védőnők Személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény Közoktatási intézmény Rendőrség Ügyészség, Bíróság Társadalmi szervezet, egyház, alapítvány Pártfogói felügyelet Állampolgár Önkormányzat (jegyző) Összesen Problématípusok (2. sz. melléklet): − Anyagi, megélhetési, lakhatással kapcsolatos, − Gyermeknevelési, − Beilleszkedési nehézség,

67 6 97 62 0 0 12 28 162 434


− − − − − − −

Magatartászavar, teljesítményzavar, Családi konfliktus, Szülők, vagy család életvitele, Szülői elhanyagolás, Bántalmazás, Fogyatékosság, retardáció, Szenvedélybetegségek

Szolgáltatások Ingyenes jogi tanácsadás: Dr. Fügi Réka ügyvédnő ügyfélfogadása: Kedd: 11 - 16 óráig Szerda: 12- 16 óráig Csütörtök: 14 - 16 óráig 2009-ben az ügyvédnőt 145 alkalommal keresték fel. Az ügyvédnő főként családjogi és munkajogi kérdésekben nyújtott segítséget, illetve új elemként jelentkezett a gazdasági válság hatásaként jelentkező hitelvisszafizetési-krízisek megoldása. Továbbá jellemző még adásvételi, gyermektartásdíj megelőlegezési, gyermek-elhelyezési, végrehajtó megkeresési, kilakoltatási ügyek intézése is. Az ügyvédnő segített bírósági beadványok, kérelmek, fellebbezések elkészítésében. Ingyenes pszichológiai tanácsadás: Pósa Róbert ügyfélfogadása: Hétfőtől – csütörtökig: 15 - 19 óráig Pszichológusunkat 541 alkalommal keresték meg Vásárhelyről és vonzáskörzetéből lelki problémáik segítése érdekében. Kezelt problémák: érzelmi, tanulási, beilleszkedési zavarok, agresszió, szuicid hajlam, párkapcsolati zavar, családi konfliktus. Ingyenes fejlesztőpedagógiai és logopédiai szolgáltatás: Dr. Kenyeres Istvánné előzetes bejelentkezés alapján fogadta az ügyfeleket. Az ellátási körzetből 24 gyermeket segített szakemberünk. Fejlesztő foglalkozásokon kezelt problémák: olvasási nehézség, számolási gyengeség, tanulási zavar, komplex fejlesztés, korrepetálás, iskolai előkészítés. Logopédiai foglalkozásokon kezelt problémák: megkésett és akadályozott beszédfejlődés ellátása, dadogás, funkcionális hangzavar kezelése. SPECIÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK: Utcai, lakótelepi és iskolai szociális munka Célja: A magatartásával testi, lelki, értelmi fejlődését veszélyeztető a szabadidejét az utcán töltő gyermek speciális segítése. Az ellátás és felügyelet nélkül maradó gyermek felkutatása, visszakerülésének elősegítése. Tapasztalatok: Az iskolai szociális munkások rendszeresen felkeresik a gyermek- és ifjúságvédelmi felelősöket. Az együttműködés kölcsönösen hatékonynak mondható. Az utcai szociális munka a jelen (kötelező) formáját viszont településünkön kevésbé hatékonynak gondoljuk, ezért


pályáztunk prevenciós szabadidő centrum létrehozására, ahol az elvégzett munka kiteljesedhetne, és teljes körű lehetne. Kapcsolattartási ügyelet Célja: A gyermek és a kapcsolattartásra jogosult szülő vagy más személy számára a találkozásra, együttlétre alkalmas semleges hely biztosítása. Továbbá konfliktuskezelő, segítő szolgáltatás nyújtása, megállapodás létrehozása. A kapcsolattartási ügyelet ügyfélfogadási ideje: minden hónap 1. és 3. péntekén 13 – 16 óra között Tapasztalatok: Két fő saját munkatárs mediátor-képzésével a költséghatékonyságon túl professzionálisabb szakmai munkára nyílt lehetőség, ami már az eltelt rövid időben is éreztette hatását. Az elmúlt évben 16 családnak segítettünk. Kórházi szociális munka (szülészeti-nőgyógyászati és gyermekosztályokon) Célja: Az említett osztályokkal együttműködve a válsághelyzetben lévő anya és gyermek, valamint bántalmazott gyermek segítése. Tapasztalatok: A feladattal megbízott családgondozó a kórházi védőnővel, szociális munkással valamint a gyermekosztály főnővérével folyamatos, napi kapcsolatot tart. 2009. évben 79 esettel foglalkozott a kolléga. A prevenció területén és a társintézményi jelzések folyamatosságában látható az itt elvégzett munka eredményessége. Készenléti szolgálat Célja: Az intézmény nyitvatartási idején túl felmerülő krízishelyzetekben történő azonnali segítség, tanácsadás vagy tájékoztatás nyújtása. Biztosított egy ismert, állandóan hívható telefonszám; ahol a készenlétben lévő munkatárs szakszerű segítséget tud nyújtani, vagy ilyen segítséget tud mozgósítani: hétfőtől - péntekig 16 órától reggel 07 óráig; szombat vasárnap egész nap (06-30/637-15-69). SZEMÉLYI FELTÉTELEK Az év elején szinte valamennyi tapasztalt munkatárs távozott (GYES, betegség), ezért új, fiatal munkatársak felvételére, illetve a régi szakmai vezető visszahívására került sor. Hódmezővásárhely Többcélú Kistérségi Társulás – Kapcsolat Központ Főigazgató: Bálint Gabriella Alapellátás Igazgató: Lénárt Miklós Gyermekjóléti Központ 1 fő szakmai vezető: Túri Csaba 11 fő családgondozó: Molnár Adrienn Kóti Irén Láda Imre Dr. Kádár Péterné Tarjánné Ráfli Katalin Major Edit Deczky Gabriella Kissné Varga Éva


Tóthné Balázs Andrea Tősér Henriett Dezsőné Héjja Adrienne 1 fő adminisztrátor Kovácsné Fári Andrea 1 fő takarító Dunai Antal 3 fő vállalkozó: Pósa Róbert – pszichológus Dr. Fügi Réka – ügyvéd Kenyeres Istvánné – fejlesztőpedagógus, logopédus TÁRGYI FELTÉTELEK Intézményünk új telephelyre költözött március hónapban, az Andrássy út 54. szám alá. A működéséhez szükséges tárgyi feltételek biztosítottak, a körülményeink lényegesen javultak az előző telephelyhez képest. A jelenlegi modern, kényelmes és kliensbarát. A jelenlegi telephelyen öt helyiséget használhatunk kizárólagos használattal. Négy helyiséggel rendelkezünk az ügyfeleink fogadására, illetve biztosítani tudjuk a különálló szobát a pszichológiai, logopédiai, ill. jogi tanácsadásra érkezőknek. A nem kizárólagos használatú (családsegítővel közös) helyiségek sem jelentenek akadályt a zökkenőmentes munkavégzéshez. A felszereltségünk két új számítógéppel javult, mely jelentősen elősegíti a hatékonyabb, gyorsabb adminisztrációt. Az intézmény költségvetése elfogadott. TOVÁBBKÉPZÉSEK 2009 évben Szolgálatunknál a szinte teljesen új szakmai stáb (frissdiplomások) miatt kevesebb (pontértékű) továbbképzésre került sor, de a lehetőségeket megragadva szakmai konferenciákon részt vettek a kollegák. PÁLYÁZATOK Intézményünk a „Szociális alapszolgáltatások, gyermekjóléti alapellátások és közösségi terek infrastrukturális fejlesztése” C. pályázat – DAOP-2008-4.1.D jelzésű pályázat második fordulójának pályázati anyagát készítette el, és írta többször újra a közreműködő szervezet (félrevezető) útmutatásai alapján. TERVEK Megnyugtató megoldást találni a külterület biztonságos, és nem kríziskezelő ellátására Struktúrabővítéssel növelni az utcai szociális munka hatékonyságát


A hatékonyabb munkavégzés érdekében célunk a tárgyi feltételeinket a kor informatikai és a szakmai követelményeinek megfelelően kialakítani, fejleszteni. Pályázati lehetőségek kihasználása b) Gyermekek napközbeni ellátása: Hódmezővásárhelyi Többcélú Kistérségi Társulás Kapcsolat Központ Egyesített Bölcsődei Intézmény 1. Az intézményre jellemző adatok: Neve: Hódmezővásárhelyi Többcélú Kistérségi Társulás Kapcsolat Központ Egyesített Bölcsődei Intézmény Fenntartó: Hódmezővásárhelyi Többcélú Kistérségi Társulás 6800 Hódmezővásárhely, Kossuth tér 1. Székhelye: 6800 Hódmezővásárhely, Hóvirág u. 7. Jogszabályi háttér: a 0-3 éves korú gyermekek bölcsődei ellátását a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény, valamint a 15/1998. (04. 30.) NM rendelet szabályozza. Működési engedély száma: II.1638-8/2007. Határozott idejű, érvényessége: 2010. június 29. . 2. Ellátási terület, ellátottak köre Az intézmény ellátási körzete: Az Egyesített Bölcsődei intézmény Hódmezővásárhelyi Többcélú Kistérségi Társulás vonzáskörzetében élő kisgyermekes családoknak nyújt szolgáltatást, a gyermekek napközbeni ellátását illetően. A három tagbölcsőde a szülők kérése alapján, körzethatárok nélkül fogadja a gyermekeket, a szülők általában a lakóhely és a munkahely útvonalába eső legközelebbi egységet választják. Irányított jelentkezés abban az esetben szükséges, amennyiben valamely telephelyen minden férőhely betöltésre került. Ellátotti kör: Bölcsődébe felvehető az 1997. évi XXXI. (gyermekvédelmi) törvény alapján minden kisgyermek 20 hetestől 3 (4) éves korig, akiknek az otthoni napközbeni ellátása nem biztosított. Ez elsősorban munkavállalás, tanulmányok folytatása, szülő nem megfelelő egészségügyi állapota, illetve a család hátrányos szociális helyzete. A felvételt kezdeményezheti: • a szülő, • Gyermekjóléti Szolgálat, • védőnő, gyermekorvos, • hivatalos eljárás keretében Gyámhivatal.


2009. évben a felvételek 99%- át a szülők kezdeményezték, a felvétel indoka, napi 4 illetve 8 órás munkavállalás volt. 8 esetben kért bölcsődei elhelyezést a Gyermekjóléti Szolgálat ez hét családot érintett. Mindhárom tagbölcsődében, egész évben, a jelentkezési lehetőség folyamatos, a gyermekek az adaptációs időszakot a beszoktatási terv szerint kezdik el. Jellemző volt az elmúlt évre, férőhelyek tekintetében a Teleki és Oldalkosár utcai tagbölcsődék gyors feltöltődése. A 100 férőhelyes Hóvirág utcai tagbölcsőde a legmagasabb férőhelyszámmal rendelkezik, ezért egész évben folyamatos a beszoktatás. Ez a helyzet a működési szempontokat figyelembe véve lehetővé tette, a későbbi jelentkezők helyének biztosítását. A két telephely érezhetően jobb megközelíthetősége miatt keresettebb, illetve a Teleki utcai bölcsőde a peremkerületek lakóit szolgálja ki. 3. Demográfiai mutatók, szociális jellemzők Hódmezővásárhelyen a születések száma stagnál, azonban a bölcsődei férőhelyek iránti igény a kisgyermekes családok körében továbbra is növekvő irányzatot tükröz. Ez több okra vezethető vissza. Elsősorban a kisgyermekes családok megélhetési problémái erősödnek, szükséges a két kereset biztosítása a családban. A nagyszülők legtöbb esetben még tevékeny dolgozók, így nem tudnak a gyermek napközbeni ellátásában hathatós segítséget nyújtani. A munkáltatók nem szívesen alkalmaznak olyan kisgyermekes anyákat, akik a családot helyezik előtérbe, így a munkahelyféltés is szerepet játszik abban, hogy ellátottaink életkora az utóbbi 3-4 évben egyre korábbi szakaszra esik. Míg régebben inkább jellemző volt, a 2,-2,5 éves életkor jelentkezőinknél, mostanra a 17-21 hó a legszámottevőbb, ebben az évben teljes csoportot tudtunk indítani csecsemő és kistipegő életkorú gyermekek részére. A bizonytalan szociális hátteret a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény jogosultsága kapcsán igényelt ingyenes étkezők száma is jól mutatja - 2009. évben 66 fő részesült a kedvezmény következtében ingyenes étkezésben intézményünknél. Férőhelyszám: 205 Ellátotti létszám éves átlaga: 280 Nemek szerinti elosztása: fiú: 132 lány: 148 Telephelyei: Hóvirág utcai Bölcsőde 6800 Hóvirág utca 7. Oldalkosár utcai Bölcsőde 6800 Oldalkosár utca 6. Teleki utcai Bölcsőde 6800 Teleki Pál utca 10.

100 férőhely 70 férőhely 35 férőhely

Nyitva tartási idő: munkanapokon napi 11 óra. Engedélyezett dolgozói létszám: 49 fő / 41 fő szakdolgozó / Az intézmény tevékenységi köre: Az intézmény a Többcélú Kistérségi Társulás vonzáskörzetében biztosítja: • • • •

20 hetes kortól 3 (4) éves korig a családban nevelkedő gyermekek napközbeni ellátását. Szakmai szempontból biztosítja a színvonalas gondozó-nevelő munka feltételeit Biztosítja a gyermekek pszichoszomatikus, differenciált egyénre szabott fejlesztését. Segíti a szociálisan rászorult családok gyermekeinek gondozását, életkoruknak megfelelő szintre történő felzárkóztatását.


• • •

Preventív családgondozást végez, egészséges életmódra nevelést a kisgyermekes családok körében. Alaptevékenységén túl, gyermekfelügyeletet biztosít a délelőtti órákban a szakmai munka színvonalának megtartása mellett. Baba-mama klubot működtet a kisgyermekes családok segítése érdekében.

4. Az intézmény szakmai tevékenysége A kisgyermek életében az első 3 életév, a korai szocializáció időszaka, melynek döntő jelentősége van a későbbi személyiségfejlődésben. Ebben az életszakaszban a kisgyermekek nagymértékben függnek a felnőttől. Fontos, hogy nevelésüket, képzett, a korosztály sajátosságait jól ismerő szakemberek végezzék, egyénre szabottan, kis létszámú csoportokban. Ahol kialakulhat a gondozónővel a személyes, biztonságot jelentő kapcsolat, ahol biztosítják az életkorának megfelelő minőségű és elegendő mennyiségű élelmezést. Munkánk során, a gondozás és nevelés elválaszthatatlan egységet alkot. A nevelés tágabb, a gondozás szűkebb fogalom: a gondozás minden helyzetében nevelés folyik. A nevelés helyzetei, lehetőségei azonban nem korlátozódnak a gondozási helyzetekre. A gondozás a gyermek testi- lelki szükségleteinek kielégítése. A gondozás célja: a csecsemő és a kisgyermek testileg –lelkileg kiegyensúlyozott állapotban legyen. Gondozónőink feladata, hogy magas színvonalon, a gyermekek szükségleteit és érettségét figyelembe véve megfelelően végezzék a gondozási műveleteket. A nevelés olyan szocio-kulturálisan meghatározott céltudatos tevékenység, amely az érési folyamatok figyelembe vételével, a gyermek személyiségfejlődését előmozdítja, tanulási folyamatait segíti, meghatározott mederbe tereli. A nevelés célja: pszicho-szomatikusan érett, önálló, harmonikus személyiség kialakulásának elősegítése. Ennek a folyamatnak az első szakaszában alakul ki az „Én-tudat” és indul meg a gyermeki öntevékenység és önállóság kibontakozása, a szocializációs kapcsolatok fejlődése. A bölcsődei nevelés célja: ennek a fejlődési folyamatnak az elősegítése, a gyermekek egyéni sajátosságainak figyelembevételével, és öntevékenységének támogatásával. Kiemelt feladatunknak tekintjük a szülői ház –bölcsőde kapcsolatának mélyítését, a nyitott bölcsőde elvét valljuk. Ennek hatékony eszköze az „anyás – beszoktatás” módszere, melyet felkínálunk minden jelentkező anyukának, nagy örömünkre ezt 2009. évben mindenki elfogadta. Az itt töltött idő alatt jobban megismerhetik a bölcsődében folyó munkát, a gyermek saját gondozónőjét, jelentősen megkönnyítve a gyermek számára az adaptációs időszak nehézségeit. 5. A területi bölcsődék működése Oldalkosár utcai Bölcsőde - Hódmezővásárhely, Oldalkosár utca 6. Férőhelyszám: 70 Város központjában található, munkahely, útvonal szempontjából kedvező adottságú. A bölcsőde 6 gyermekcsoportban 12 fő szakdolgozói létszámmal látja el a gyermekek színvonalas gondozását-nevelését. A gyerekcsoportok nyugodt légkörben, megfelelő felszereltséggel, barátságos hangulatot sugárzó külsővel tudták egész évben fogadni a gyermekeket. Április 1-jétől a bölcsőde vezetését pályázati kiírás útján Kenézné Kopornyik Judit nyerte el.


Munkájuk során a szakmai programnak megfelelően az egészséges életmódra nevelés jegyében, a prevenció, sok játékos mozgás szabadban történő kezdeményezések voltak jellemzőek. 2009. novemberében elindították a Baba-mama klubot, melynek munkáját védőnő is segíti. Teleki u. i Bölcsőde Hódmezővásárhely Teleki Pál utca 10. Férőhelyszám: 35 Városközponttól távolabb eső, peremkerületeket kiszolgáló bölcsőde, adaptált épületben. Három gyermekcsoportban 6 szakképzett gondozónő látja el a gyermekek gondozásátnevelését. Családias hangulatú, ám az adaptált épület jellege miatt a gyermekek folyamatos felügyelete külön szervezést igényel, a gondozónőkre plusz terhet ró. A gondozónők kreativitásának köszönhetően barátságos légkörű bölcsődei csoportokkal ismerkedhettek meg az idejelentkező szülők. Egyéni arculatuknak megfelelően a hagyományőrzés, népi játékok, népszokások felelevenítése volt jellemző a gondozónők tevékenységére. 2009. novemberében elindították a Baba-mama klubot. Hóvirág u. i Bölcsőde Hódmezővásárhely Hóvirág utca 7. Férőhelyszám: 100 Forgalomtól elzárt részen, csendes nyugodt környezetben található, kissé nehéz a gépjárművel nem rendelkező szülők részére a megközelíthetősége. Tíz gyermekcsoportban 20 szakdolgozó, jó környezeti, tárgyi és személyi feltételekkel ellátott bölcsődében nyújtja szolgáltatásként a napközbeni ellátást. A Módszertani Intézet által kijelölt terepintézmény, 6 fő hallgató gyakorlati oktatását és gyakorlati vizsgáját bonyolította. Alapfeladatán túl időszakos gyermekfelügyeletet és Baba-mama klubot működtet a kisgyermekes családok segítésére. Kiemelt feladatként kezelte a tagbölcsőde a szülő-bölcsőde kapcsolatának mélyítését. Az elmúlt évben is folyamatosan működtették a Baba-mama klubot, kézműves foglalkozásokat szerveztek egy-egy ünnepkörhöz kapcsolva a tevékenységi lehetőségeket. Szülőkkel közösen családi kirándulást szerveztek, a vonattal közlekedés élményét nyújtva a gyermekeknek. 2009-ben mind a három tagbölcsőde kapcsolatot keresett és talált a nyugdíjas klubokkal, egymás munkájának segítése érdekében. 6. Továbbképzések 2009. évben is lehetőséget biztosítottunk szakdolgozóinknak a folyamatos szakmai ismeretek szinten tartására, fejlődésre. A kötelező kreditpontos továbbképzések a szakdolgozók esetében folyamatban vannak. A pontszerző továbbképzések zömét, továbbra is Szeged, mint Régiós Központ biztosítja számunkra. Év végére 5 fő szerezte meg már a szükséges kreditpontot. Kreditpontos továbbképzések Szakmai műhely A nevelés művészete- nevelési helyzetek a bölcsődében Eng. sz: M-06068/ 2006 Résztvevők száma: 9 fő


Szakmai tanfolyam Gondozás-gondoskodás- nevelés Eng. sz: T- 06- 098/ 2007 Résztvevők száma: 10 fő Kreditpont nélküli továbbképzés Szeged Zenei műhely Második éve működő havi rendszerességgel, a három tagbölcsődéből az elmúlt évben 2 fő vett részt. Pedagógiai Műhelyen 4 fő vesz részt folyamatosan. Tapasztalatcsere: résztvevők száma: 5 fő / Makó Belvárosi Bölcsőde/ résztvevők száma 5 fő / Hóvirág utcai Bölcsőde/ A felkínált szervezett továbbképzések mellett mindhárom tagbölcsődében folyamatos házi továbbképzéseket szerveztek az év folyamán, előre megtervezett témaköröket dolgoztak fel, munkájuk színvonalasabb teljesítése érdekében. 7. Tárgyi és személyi ellátottság Mindhárom tagbölcsőde tárgyi feltételei a működést biztosítják. Amelyik telephelyen szükséges volt, a többi szociális intézménytől a bölcsőde segítséget kapott. Működési engedélyt határozott időre kaptunk (3 év). Gyermekek átmeneti gondozása: A Gyvt. alapján a gyermekek átmeneti gondozását - a szülői felügyeletet gyakorló szülő vagy más törvényes képviselő kérelmére vagy belegyezésével - ideiglenes jelleggel, teljes körű ellátással kell biztosítani, ha a szülő egészségügyi állapota, életvezetési problémája, indokolt távolléte vagy más akadályoztatása miatt a gyermek nevelését a családban nem tudja megoldani. A gyermek átmeneti gondozása megszervezhető a működtető által kijelölt helyettes szülőnél, vagy családok átmeneti otthonában. Helyettes Szülői Hálózat A helyettes szülői ellátás működésére jellemző a rendszertelen igénybevétel. Mivel krízisellátásról van szó, a kihasználtság tervezése szinte lehetetlen. 2009 évben kihelyezés nem történt, de összességében is elmondható, hogy bár egyes (krízis) esetekben pótolhatatlan, de ritkán igénybevett szolgáltatásról van szó (kb. évi 1-2 eset). Ugyanakkor a kihelyezések hiánya, elmaradása a Gyermekjóléti Központ prevenciós munkájának eredménye is lehet. A helyettes szülői hálózatot, a helyettes szülők szakmai munkáját a Kagylóhéj Gyermekjóléti Központ szervezi és felügyeli. A Gyermekjóléti Központ kötelezendően biztosítandó szolgáltatásai közé tartozik. Jelenleg 5 szülővel és 6 férőhellyel működik a szolgáltatás. A helyettes szülői tanácsadó a Gyermekjóléti Központ mindenkori szakmai vezetője. A helyettes szülőknek járó, a kihelyezések idejére folyósított, jogszabályban meghatározott juttatást a fenntartó biztosítja.


Anya-Gyermek Szálló1 Az Anya-gyermek Szálló, a Hódmezővásárhelyi Többcélú Kistérségi Társulás Kapcsolat Központ, Hajléktalanokat Ellátó Egyesített Intézményének keretein belül működik, szakmai, tárgyi, személyi feltételeit a többszörösen módosított 1997. Évi XXXI. Gyermekvédelmi törvény, az 1/ 2000. (I. 7. ) SZCSM (módosított) rendelet, valamint a 15/1998 NM rendelet határozza meg. Az Anya-Gyermek Szálló, a rászoruló anyák és gyermekeik átmeneti elhelyezését és gondozását biztosítja. Elsődleges célja a gyermekek családban történő nevelkedésének elősegítése, a családból történő kiemelésük megelőzése azon családok esetében, akiknél a lakhatási lehetőség, és a gondozásra való felkészültség hiányában a gyermeket el kellene választani az édesanyjától. A családok átmeneti otthona folyamatos munkarend szerint működő bentlakásos intézmény, amely az alapellátás keretében a gyermek és szülője, illetve a várandós anya számára alaptevékenységként biztosítja a Gyvt. 51§, (3) bekezdése szerinti átmeneti gondozást. A családok átmeneti otthonának két típusát különböztethetjük meg a teljes családokat befogadó, illetve az egyszülős családokat, befogadó otthonokat. A városunkban működő Anya-gyermek Szálló a második típushoz tartozik. Az anya és gyermek szállás előnyei összefoglalva: 1. Kizárólagos felelősség önmaga és a gyermek sorsáért. A szülő közvetlen felelőssége a gyermekéért fennmarad, a gyermek nem veszíti el családi és egyéb kapcsolatait 2. Önálló életvitelre való felkészülés (bármikor igénybe vehető segítséggel) 3. Biztos fedél a véglegesebb megoldásig 4. Szilárd intézményi háttér a hiányzó vagy éppen nem funkcionáló családi, szülői háttér pótlására, amely azonban a szervezeti elkülönülés miatt nem telepedhet rá a mindennapokra. A szülők konfliktusainak kezeléséhez nem hatósági jellegű segítséget kapnak A gyermekkel együtt elhelyezett szülő felelősségvállalása folyamatosan fennáll, azt tőlük senki át nem veszi. A biztos fedél tudatában és a gondozók közreműködésével kevesebb szabályozatlan indulattal van mód a konfliktus rendezésére az esetek nagy részében. A gyermek egy bizonytalan helyzetben nem veszíti el valamennyi biztos kötődését, együtt marad a szülővel, járhat tovább bölcsődébe, óvodába, iskolába. Az Anya-Gyermek Szálló igénybevételének okai között gyakori az albérlet, a lakhatás hirtelen, váratlan felmondása, elvesztése, valamint szociális krízis, átmeneti ellehetetlenülés. Gyakori igénybevevő még a bántalmazás, erőszak miatt átmeneti elhelyezésre szoruló anya gyermekével, és az igénylés oka sokszor családi, rokoni viszály is. Az ellátást igénylők köréből különösen nagy problémát jelentenek a kisgyermekes, egyedülálló anyák. Ők többnyire a gyermekgondozásban is segítségre szorulnak, élethelyzetük megoldása speciális segítségnyújtást kíván. A bántalmazott anyák gyakran pszichológiai segítséget is igényelnek, jogi támogatásra is szükségük lehet. Tevékenységi köre : - Várandós (fiatalkorú) anyák - Bántalmazott anyák - Szociális okból hajléktalanná vált családok elemi létfeltételeinek segítése 1

3 sz. melléklet


- Krízis során átmenetileg felbomlott családok elsődleges kárvallottjainak, az anyáknak és gyermekeiknek menedéknyújtás Ellátási területe: Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város, Mártély Község, Mindszent Város és Székkutas Község közigazgatási területe. Telephely címe: 6800 Hódmezővásárhely, Szántó Kovács János u. 132. Férőhely: 21 fő –anya gyermekével/gyermekeivel, illetve várandós anya Bekerülés feltétele: Az otthontalanná vált szülő kérelmére együttesen helyezhető el a gyermek és szülője, ha az elhelyezés hiányában lakhatásuk nem lenne biztosított és a gyermeket emiatt el kellene választani szülőjétől. Bekerülés módja: A Kapcsolat Központ főigazgatójának engedélyével, a Gyermekjóléti Központ és Családsegítő Szolgálat, a Védőnői szolgálat és a Gyámhivatal ajánlásával kerülhet felvételre a család. Az igénybevétel időtartama 12 hónap, mely indokolt esetben újabb 6 hónappal meghosszabbítható. Szállásdíj: A Hódmezővásárhelyi Többcélú Kistérségi Társulás Társulási Tanácsa által megállapításra kerül. Az első 30nap térítésmentes. Problémakört tekintve két klienscsoport kérte az intézmény segítségét: 1. Bántalmazott nők és gyermekek Elsősorban olyan anyákról van szó, akik tartós erőszakos, durva, fizikai és érzelmi bántalmazáson alapuló kapcsolatban élnek. Nehéz az önálló, új élet kialakításához szükséges lépéseket megtenni, mert ezek az anyák nagyon kemény hierarchikus, függőségi viszonyban éltek, ami által saját személyiségükkel, képességeikkel nincsenek tisztában. Amíg nem döbbennek rá saját belső értékeikre, nem hisznek saját magukban, abban, hogy életükkel szemben van saját felelősségük, addig a félelem és a másoknak (legfőképp férjnek, élettársnak) való megfelelés fogja irányítani mindennapjaikat. Éppen ezért az egyik legfontosabb célkitűzés az önépítés, önbizalom megerősítése, hisz a bántalmazás következménye a személyiség rombolás, leépülés. A gyermekek személyiségfejlődése is kiegyensúlyozottabb, ha az anya biztonságos, érzelmi hátteret tud nyújtani és gyermeke igényeit, szükségleteit, megfelelő módon tudja kielégíteni. 2. Szociális okból hajléktalanná vált családok Generációkon keresztül deprivált családok.


A munkanélkülivé válás következményeként szegénységi helyzetbe jutottak. A többszörösen hátrányos anyagi helyzet okai: - alacsony iskolai végzettség, tanult szakma hiánya - beszűkült kapcsolati rendszer - hiányoznak az alapvető támaszt- és szeretetet nyújtó kapcsolatok - az alapvető szociális szükségletek részben vagy egészben kielégítetlenek - életvezetésbeli problémák, szocializációs zavarok Itt a legfontosabb célkitűzés a bejelentett hivatalos munkahely biztosítása, megélhetési formák megszervezése. Nem elhanyagolható lépés az sem, hogy az életvezetésbeli problémákat kiküszöböljük. Segíteni kell ezeket a családokat, a hosszabb távra történő tervezés elsajátításában, az előre tervezett életforma kialakításában. Gondozási feladatok A veszélyeztetett családok számára, biztonságos intézményi keretek között kell átmeneti elhelyezést biztosítani. - veszélyeztetettség megszüntetése - krízishelyzetek feloldása - a család belső, külső erőforrásainak feltárása és megerősítése - a gyermekek kiegyensúlyozott személyiség fejlődéséhez szükséges feltételek megteremtése - a gyermeknevelési-, oktatási intézményben történő elhelyezése - munkalehetőségek felkutatása Az otthontalanság olyan krízis állapot, melynek állandósulása képtelenné teszi a családot arra, hogy alapvető feladatait (önfenntartás, gyermeknevelés, szocializációs minták nyújtása) ellássa. Az elhúzódó létbizonytalanság súlyosan veszélyeztető hatású a gyermekekre, továbbá a szülőket is nagyon megterheli, ami a szülő- gyermek kapcsolat szétzilálódásához, a gyermekekről való gondoskodás elhanyagolásához vezethet. Ezért törekedünk arra, hogy a szociális válsághelyzet csak átmeneti legyen, és minél rövidebb ideig tartson. A szálló szolgáltatásainak elsődleges célja, hogy rövid idő alatt hatékony segítséget tudjon nyújtani azáltal, hogy a család belső és külső erőforrásait feltárja és megerősítse. Szolgáltatások • Az életvitelszerű tartózkodás biztosítása (tisztálkodási, mosási, főzési lehetőség) • Textíliával történő ellátás és a személyi higiénia feltételeinek megteremtése • Szükség szerint ruházat és élelmiszer juttatása • Az elsősegélyhez szükséges felszerelések • Információkat ad a szociális problémák megoldásainak lehetséges és meglévő formáira, a lehetséges szociális támogatások megszervezésére • Heti 15 órában pszichológus segítségével kapcsolati minták feldolgozása, anya- gyerek kapcsolat zavarainak feloldása, anyák és gyermekek pszichés gondozása egyéni esetkezelés és önsegítő csoport formájában • Heti 5 órában ingyenes jogi tanácsadás, szükség esetén peres képviselet


• Albérletkeresésben segítségnyújtás • Kreatív foglalkozások gyermekek és felnőttek részére • Családok számára biztosított a háziorvosi ellátás, védőnő rendszeresen jár ki a gyermekekhez. • Rendszeres lakógyűlés • Anya- gyermek játszócsoport 2009. évi létszám és kihasználtság havi bontásban Jan.

Feb.

Márc. Ápr.

Máj. Jún.

Júl.

Aug. Szept. Okt.

Nov. Dec.

Gond.napok

530

560

620

404

366

187

148

174

227

238

330

238

Fő Férőhely

17 21

20 21

20 21

13 21

12 21

6 21

5 21

6 21

8 21

8 21

11 21

8 21

Kihasználtság 81% 95% 95% 62% 57% 29% 27% 29% 38% 38% 52% 38% Mint a fenti táblázatból is jól látható a szálló kihasználtsága a második félévre drasztikusan csökkent, s a férőhely után érdeklődők száma is megcsappant. A 2009-es évben összesen 13 családot látott el intézményünk. A gyermekek létszáma összesen 26 fő ebből 14 fiú és 12 leány. A bekerülő családok főként Hódmezővásárhely közigazgatási területéről érkeztek a kistérségi társulás településeiről 1 család kérte felvételét. Megyén belülről szintén 1 család kérte felvételét, illetve egy bántalmazott anya és gyermekei a megye településein kívülről vették igénybe az ellátást. A bekerült családok 46% -a, a Gyermekjóléti Központ ajánlására került felvételre, míg 30% esetében az anya maga kezdeményezte a bekerülést. A többi család védőnő, illetve a Gyámhatóság, javaslata alapján került felvételre. Az anyák legnagyobb hányada aktív korú, a 26-35 év közötti korosztályból kerül ki. Alacsony iskolai végzettségük miatt gyes/gyed után munkanélküliként kényszerülnek kezdeni a munkaerő-piaci „visszailleszkedést”. Tapasztalataink szerint jövedelmük szinte minimális, hiszen nagy többségben ez csupán a GYES és a családi pótlék. A Gyes lejártát követően, pedig előfordul, hogy csak a családi pótlék az egyetlen jövedelemforrás a család számára. Így az anyák nagymértékben függnek gyermekeiktől, hiszen a gyermek családból való esetleges kiemelését követően semmiféle anyagi forrás nem áll rendelkezésükre. A GYES-en lévő anyák száma az idén is nagyon magas volt 54 %, míg azok az anyák aránya, akik dolgoztak 15 %-os volt. A 2009. évben jól megfigyelhető volt a családok benn tartózkodási idejének meghosszabbodása, melyet már a tavalyi év adataiból meg lehetett jósolni. Ebben az évben 5 olyan család vette igénybe az intézményt, amely 7 hónapot vagy annál több időt töltött benn. Közülük 3 család egy évnél hosszabb időt töltött a szállón. Megsokszorozódott a 2 éven belül visszatérő családok száma is ez az összes benn lakó család számát figyelembe véve 38 % jelentett. 2 család már harmadik alkalommal kérte felvételét de volt olyan anya is, aki már ötödik alkalommal élt a szálló szolgáltatásaival. Ez összességében 6 gyermeket jelent, akik életük egy jelentős részét a szálló falai között töltötték. Az előző évektől eltérően a gyermekek átlag életkora lefelé tolódott el. A gondozott gyermekek közül 9 fő 3 év alatti gyermek volt, s közülük 4 gyermeket már a kórház újszülött osztályáról intézményünk fogadott. Ebből az életkori sajátosságból adódóan ha megvizsgáljuk az adatokat, láthatjuk, hogy a gyermekek 31 %-a az édesanyjával a szállón töltötte az egész napot, így rájuk külön figyelmet fordított a szálló kollektívája. A gyermekközösség másik jelentős része, pedig az óvodás korcsoporthoz tartozott. Számukra a benn töltött szabadidőt


kreatív foglalkozások szervezésével töltöttük ki. Az iskolás korosztály számára, szükség esetén tantárgyi korrepetálásokat tartottunk.

Gyermekek életkori megoszlása

9

10

0-3 éves kor 4-5 éves kor 6-13 éves kor

7

Milyen kijutási lehetőségek valósultak meg: - Családegyesítés - Önálló új élet albérlet formájában - Saját lakás (volt élettárs illetve férj révén történő lakásmegosztás) - Vándorlás az országos ellátórendszer szállói között A családok kiléptetése meglehetősen lassú, a hatékony sikeres kiléptetés összetett munkát igényel. A fent felsorolt kijutási lehetőségek mindegyike nehezen valósítható meg. Leggyakoribb előfordulása az albérletkeresés. Gátat szab a lehetőségeknek a magas albérleti díj, és az, hogy sok esetben több hónapi biztosítékot, kauciót kérnek a bérlőktől. Ennek kifizetése szinte elérhetetlen számukra. Személyi és tárgyi feltételek: 1 fő szakmai vezető (felsőfokú végzettség-óvópedagógus) 5 fő gondozónő Az intézmény munkáját segíti 1 fő pszichológus és 1 fő jogász, akik megbízási szerződés útján látják el tevékenységüket, havi 60 órában. Az intézmény dolgozóinak szakmai végzettsége megfelel a törvényi előírásoknak, és részt vesznek továbbképzéseken annak érdekében, hogy a szállón folyó szakmai munkát minél magasabb színvonalon tudják végezni. IV. Jegyzői hatáskörben tett gyámhatósági intézkedések A jegyzői gyámhatóság feladat- és hatáskörét 2007. január 1. napjától a gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörök ellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről szóló 331/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet szabályozza.


A gyermekvédelmi hatósági feladatokat Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Lakosságszolgálati Iroda Általános Igazgatás Gyámhatóság látja el. Munkatársak száma: 1 fő A törvény a jegyzői gyámhatóság hatáskörébe utalja a gyermekvédelmi gondoskodás keretébe tartozó intézkedések közül: a gyermekek védelembe vételét, felülvizsgálatát, annak megszüntetését, a családi pótlék meghatározott részének természetbeni formában történő nyújtását, a gyermekek ideiglenes hatályú elhelyezését. Védelembe vétel A törvényben meghatározott jelzőrendszer tagjai élnek értesítéssel a nevelési problémákkal, magatartási- és pszichés zavarokkal küzdő, igazolatlan iskolai hiányzásokat halmozó, szabálysértéseket, bűncselekményeket elkövető, a tágabb környezetük, illetve családjuk által elhanyagolt, vagy bántalmazott kiskorúakról. Az előző évekhez hasonlóan leggyakrabban a rendőrség, szabálysértési hatóság, oktatási- és egészségügyi intézmények szakemberei, a társhatóságok, valamint természetes személyek (családtagok, rokonok, szomszédok) keresik meg a gyámhatóságot. A jelzőrendszeri tagoktól származó jelzéseket, a személyesen előterjesztett és jegyzőkönyvbe foglalt, illetve az írásban benyújtott kérelmeket a gyámhatóság jogszabályi kötelezettsége alapján - 5 munkanapon belül - minden esetben továbbítja a Gyermekjóléti Központ felé. A Gyermekjóléti Központ családgondozója útján a családdal kapcsolatba lépve megvizsgálja az érintett gyermek veszélyeztetettségét, szakmai javaslatot tesz gyermekvédelmi intézkedésre, vagy indokolja, ha az alapellátásban nyújtott családgondozás elegendő a veszélyeztetettség megszüntetésére. A vizsgált időszakban - hasonlóan a korábbi évek tapasztalataihoz - a veszélyeztetett gyermekek többségének problémája orvoslásához az alapellátásban nyújtott családgondozás elegendőnek bizonyult. Amennyiben a szülő vagy más törvényes képviselő a gyermek veszélyeztetettségét az alapellátások önkéntes igénybevételével megszüntetni nem tudja, vagy nem akarja, de alaposan feltételezhető, hogy a gyermek fejlődése a családi környezetben mégis biztosítható, a települési önkormányzat jegyzője a gyermeket védelembe veszi. A települési önkormányzat jegyzője - a Gyermekjóléti Központ javaslatának figyelembevételével - védelembe veheti továbbá: a szabálysértési hatóság értesítése alapján szabálysértést elkövetett fiatalkorút, a nyomozóhatóság nyomozást megtagadó határozata alapján a 14. életévét be nem töltött gyermeket, a rendőrség, ügyészség, illetve a bíróság jelzése nyomán a bűncselekmény elkövetésével gyanúsított, vádolt fiatalkorút. A Gyermekjóléti Központ a gyámhatóság megkeresésére 10 munkanapon belül köteles védelembe vételre irányuló javaslatát megküldeni, melyben nyilatkozik az alapellátás eredménytelenségének okáról, a gyermek és a szülő együttműködési készségéről, megküldi az alapellátás során felvett adatlapokat, környezettanulmányt és gondozási tervet, véleményt nyilvánít a gyermek veszélyeztetettségének okáról, javaslatot tesz a kirendelhető családgondozó személyére, valamint a szükséges intézkedésekre. A gyámhatóság a védelembe vétel iránti eljárás során tárgyalást tart, valamennyi érdekelt részvételével. Meg kell hallgatni a gyermeket, a szülőt, más törvényes képviselőt, lehetőség


szerint a védelembe vételi eljárást megelőzően közreműködő családgondozót is. A tárgyalás célja, hogy a gyermek valós élethelyzetét széleskörűen feltárva, tényleges veszélyeztetettségére fény derüljön. Amennyiben az igazolódik, hogy a gyermek veszélyeztetettsége nem áll fenn, illetve oly mértékű változás történt élethelyzetében, hogy egészséges fejlődése családjában biztosított, úgy az eljárást alakszerű végzéssel megszüntetjük. Ha a veszélyeztetettsége fennáll, de a gyermek és szülője nyilatkozatban vállalják a Gyermekjóléti Központtal való együttműködést az alapellátás keretében, melynek alapján valószínűsíthető a gondozás eredményessége, úgy döntésünkkel - a védelembe vétel iránti eljárás megszüntetésével vagy a kérelem elutasításával - egyidejűleg a Gyermekjóléti Központot felhívjuk az alapellátásban nyújtandó folyamatos családgondozás biztosítására. Az eljárások során kötelező tartalmi követelmény a gyermekek és szülők nyilatkoztatása, hogy vállalják-e a Gyermekjóléti Központ családgondozójával való önkéntes együttműködést az alapellátás keretében. A nyilatkozat megtétele előtt a törvény előírásainak megfelelően figyelmeztetni szükséges az érintetteket az együttműködés hiányában alkalmazható jogkövetkezményekre. A védelembe vételi eljárás lefolytatása mindig sokoldalú bizonyítást igénylő feladat, melyhez a családgondozó részletes javaslatán túl a védőnők, gyermekorvosok, egészségügyi intézmények szakemberei, bölcsődék, óvodák, iskolák pedagógusai, gyermekvédelmi felelősei, a lakókörnyezetben élők összegző tapasztalataira is szükség van. A védelembe vételre a tárgyévben az érintett kiskorúak családi életében mutatkozó sokirányú diszfunkcionalitás miatt került sor. Egyezően az elmúlt évek tapasztalataival, 2009. évben is súlyos probléma a szülők egymás közötti, gyermekükre kiható, bevonódásukat eredményező, illetve a szülők és gyermekeik közötti kezeletlen és feloldhatatlan konfliktushelyzetek sokasága. A kisebb gyermekek vonatkozásában elsődlegesen jelentkező veszélyeztető magatartás a törvényes képviselők elhanyagoló gondozási, nevelési tevékenysége. A kis- és nagykamasz gyermekeknél az önveszélyes magatartásra való hajlam fokozott térnyerése maradt szembeszökő. Gyakran kivonulnak a szülői (gyámi) felügyelet alól, hosszabb-rövidebb időn keresztül csavarognak, mind fiatalabb korosztály kerül ki az egészséges családi és iskolai közösségi kontroll alól, önállósági törekvésük - érettségük hiányában - fokozza hátrányukat, lemaradásukat, krónikussá és nehezen felszámolhatóvá teszi veszélyeztetettségüket. A 12. 14. életév elérésekor - környezetük számára előzménymentesen, kevéssé érzékelhetően kezelhetetlenül tör ki az antiszociális viselkedés, a konvencionális értékekkel, kötelezettségekkel szembeforduló magatartás, az általánosan elfogadott, elvárt korosztályos mintáktól eltérő életmód, életvitel kialakítására vonatkozó erőteljes szándék és annak gyakorlatba ültetése. Ezen jelenségek mögött a szülői nevelési tevékenység hiányosságai mutatkoznak meg, ám a törvényes képviselők ez irányú felelősségüket erőteljesen hárítják, külső környezeti hatásokkal érvelnek, figyelmeztetésükkel felelősségtudatuk felkeltését, nevelési módszereik és attitűdjük átalakítását, áthangolását célozzuk meg. A 12. év feletti korosztálynál krónikussá váltak az iskoláztatási és tanulmányi nehézségek, melyekkel párosulnak mentális problémák, kezeletlen pszichés rendellenességek, alkohol- és drogfogyasztás, valamint más szenvedélybetegség miatti zavarok. A már részletezett okokon túlmenően a kiskorúak veszélyeztetettségének kialakulásához, elmélyüléséhez hozzájárul az érintett családok nagyobb részénél fennálló lakás - szociális - jövedelmi - anyagi problémák megjelenése, a család funkcionalitásának ezen okokból való időszakos vagy krónikus ellehetetlenülése, tartósan elégtelen minősége.


A 2009. évi LXXIX. tv. 16 §-a, mely 2009. szeptember 01-től hatályos, új elemként jelentette meg a védelembe vétel során a családi pótlék természetben történő folyósításának lehetőségét. Ha a gyermek veszélyeztetettsége elsősorban elhanyagolás miatt áll fenn, és a szülő vagy más törvényes képviselő a gyermek veszélyeztetettségét az alapellátások önkéntes igénybevételével megszüntetni nem tudja, vagy nem akarja, de alaposan feltételezhető, hogy a családi pótlék célzott felhasználásával a gyermek fejlődése a családi környezetben biztosítható, a települési önkormányzat jegyzője - a védelembe vétellel egyidejűleg vagy a gyermek védelembe vételének fennállása során - a családi pótlék gyermek után járó összegének legfeljebb 50 %-a erejéig a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtásáról határozhat. A családi pótlék természetbeni formában történő nyújtása legfeljebb egy év időtartamra, a döntést követő második hónap első napjával kezdődően rendelhető el. A családi pótlék természetbeni formában történő nyújtása - a feltételek fennállása esetén ismételten elrendelhető. A jegyző az eljárás során a gyermekjóléti szolgálatot, a tárgyalást megelőzően, felkéri pénzfelhasználási terv készítésére és a kirendelhető eseti gondnok személyére javaslat tételre. A pénzfelhasználási terv elkészítésekor figyelemmel kell lenni a családnak járó szociális és gyermekvédelmi ellátásokra, támogatásokra, valamint azok céljára. Ha felmerül a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtásának szükségessége, a jegyző a gyermekjóléti szolgálat javaslatának beérkezését követő 8 munkanapon belül tárgyalást tart, amelynek során meghallgatja a gyermeket gondozó szülőt, a korlátozottan cselekvőképes gyermeket, megismeri véleményüket a pénzfelhasználási tervről, illetve a kirendelhető eseti gondnok személyéről. A természetben nyújtott családi pótlék nem fordítható a család számára egyéb jogcímen nyújtható szociális és gyermekvédelmi ellátások, támogatások kiváltására. A jogszabályi változásról (a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtásáról) az Oktatási Csoportnál tartott intézmény vezetői értekezleten a gyámhatósági ügyintéző tájékoztatást adott. Az eltelt időszak alatt nem került sor a családi pótlék természetben történő folyósításának elrendelésére. Sok esetben a szülők számára már az is visszatartó erővel hat, ha ennek lehetőségéről tájékoztatást kapnak. Ideiglenes hatályú elhelyezés Ha a gyermek felügyelet nélkül marad vagy testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődését a családi környezete vagy önmaga súlyosan veszélyezteti, és emiatt azonnali elhelyezése szükséges, a települési önkormányzat jegyzője, a gyámhivatal, valamint a határőrség, rendőrség, ügyészség, bíróság, a büntetés-végrehajtási intézet parancsnoksága a gyermeket ideiglenesen a nevelésére alkalmas, azt vállaló különélő szülőnél, más hozzátartozónál, illetve harmadik személynél, vagy ha erre nincs lehetőség, a legközelebbi ideiglenes hatállyal elhelyezett gyermekek ellátását is biztosító nevelőszülőnél, vagy ha erre nincs lehetőség - az ideiglenes hatályú elhelyezés biztosítására is kijelölt - gyermekotthonban helyezi el, és erről haladéktalanul értesíti az illetékes gyámhivatalt, illetve a külföldi állampolgárságú gyermek esetében - ide nem értve a Gyvt. 4. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti személyt - Budapest Főváros V. Kerület Gyámhivatalát.


Az ideiglenes hatályú elhelyezést megalapozó súlyos veszélyeztetettségnek minősül a gyermek olyan bántalmazása, elhanyagolása, amely életét közvetlen veszélynek teszi ki, vagy testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődésében jelentős és helyrehozhatatlan károsodást okozhat. Az azonnali intézkedés oka az újszülötteknél, hogy már a terhesgondozás során a védőnő vagy eltitkolt terhesség esetén születéskor a klinika, illetve a kórház jelzi a hazaadhatóság kizárását. Ezen jelzések alapján kizárt a csecsemő hazaadása, ha az anya korábbi életmódjából adódóan személyében alkalmatlan gondozására. Indoka még a születéskori kiemelésnek az érintett családok, vagy egyedülálló kismamák elégtelen szociális- és lakáskörülménye, mely lehetetlenné teszi a kisdedek egészségére káros hatások kizárását. A nevelési-gondozási képességet korlátozza az érintettek válságos anyagi-jövedelmi helyzete. A gyámhatósági eljárás során maga az édesanya, vagy mindkét szülő kijelenti jegyzőkönyvi nyilatkozatában, hogy a csecsemő fogadására nem készült fel, annak felelősségteljesen nem képes eleget tenni. A családból való kiemelésre kisgyermekek esetében a szülők súlyosan elhanyagoló magatartása, egészségügyi állapotuk (főleg pszichés eredetű) romlása miatt került sor. Kiskamaszkortól (kb. 12. életév betöltése) kezdődően az elhelyezések indokoltságát már sok esetben a gyermekek önveszélyes magatartása alapozza meg, melynek hátterében mindenkor a szülők elégtelen nevelési tevékenysége, a velük való érdemi - időben is korlátos - foglalkozás hiánya, az igényszintjüket figyelmen kívül hagyó felületes bánásmód rajzolódik ki. Jellemző okok maradtak külön és együttesen is: a sorozatos igazolatlan hiányzások a tanításról, a gyenge vagy értékelhetetlen tanulmányi munka, súlyos közösségbe illeszkedési zavarok, szabálysértések és bűncselekmények elkövetése, pszichés ártalmak (közelebbről nem meghatározható magatartás- és érzelmi zavarok), szuicid hajlam kialakulása, elmélyülő szülőgyermek konfliktus, a szülői felügyelet alóli teljes kivonulás (csavargás), kialakulófélben lévő szenvedélybetegségek (alkohol-, drogfogyasztás, internet-függőség.) Az egyes esetekben a fent részletezett problémák halmozottan is megjelennek, elmélyítve az otthoni és közösségi konfliktusokat, felerősítve a családok diszfunkcionális működését. A szülők nevelési tevékenységükben eszköztelenek, az eredménytelenséget frusztrációnak élik meg, felelősségüket hárítják. 2009. évben 17 gyermek esetében került sor a jegyzői gyámhatóság által ideiglenes hatályú elhelyezésre. Összegzésképpen megállapítható, hogy a múlt év vonatkozásában a mennyiségi mutatókat figyelembe véve a 2008. évhez képest növekedett a jegyzői gyámhatóság látókörébe került veszélyeztetett gyermekek száma a védelembe vételt illetően. Ez összecseng a Kagylóhéj Gyermekjóléti Központ által jelzett tendenciával, mely szerint a folyamatosan csökkenő (gyermek) népesség ellenére kimutathatóan növekszik a gyermekvédelmi ellátásban részesülők száma. Tapasztalataink szerint a jelzőrendszer az elmúlt évhez hasonló színvonalon működött, hatékonysága lényegesen nem változott. A jegyzői gyámhatóság a tárgyévben a Gyermekjóléti Központ családgondozóival szoros kapcsolattartásra törekedett. A jegyzői gyámhatóság munkatársai a jogszerű, hatékony, humánus és eredményes gyermekvédelmi munkavégzés érdekében valamennyi társhatósággal és jelzőrendszeri taggal szoros együttműködést valósítottak meg, a szakmai kapcsolatok továbbfejlesztésére, ápolására hangsúlyt fektetnek a kiskorúak veszélyeztetettségének megelőzése, csökkentése, megszüntetése érdekében.


A jövőre vonatkozó javaslatok, célok meghatározása 2009. évben is nagy számban mutatkozott igény a Gyermekjóléti Központ által nyújtott speciális szolgáltatásokra. Családterapeuta, mediátor stb. közreműködése egyre több esetben szükséges. Ezen szolgáltatások és lehetőségek folyamatos biztosítása, bővítése, fejlesztése lenne célszerű. A jelzőrendszer működésének hatékonysága továbbra is növelhető a még eredményesebb munkavégzés és teljes „lefedettséget” tekintve. Felügyeleti szerv által végzett szakmai ellenőrzés A 2009. évben a jegyzői gyámhatóság gyermekvédelmi feladataival kapcsolatban felügyeleti szerv vizsgálatot nem folytatott. V. A Gyámhivatal tevékenysége A Gyvt. a gyámügyi igazgatási feladatokat első fokon kisebb részben a települési önkormányzatok jegyzője, míg a szélesebb körű feladatok tekintetében a városi gyámhivatal hatáskörébe utalta. A Gyámhivatal a Polgármesteri Hivatal részben önálló hivatali egységeként működik. A városi gyámhivatal illetékessége Hódmezővásárhely mellett Mártély és Székkutas községekre is kiterjed. A városi gyámhivatal feladatait a székhelyén működő önkormányzat polgármesteri hivatalának önálló feladat- és hatáskörrel rendelkező ügyintézői látják el. A Gyámhivatalnál három jogtudományi egyetemi végzettséggel rendelkező és egy államigazgatási főiskolai végzettséggel ügyintéző, valamint egy jogtudományi egyetemi végzettséggel rendelkező csoportvezető dolgozik. 2009. év ügyiratforgalmi adatai : Iktatott ügyiratok száma: -

főszám: alszám: összesen:

1275 9511 10786

Határozatok száma 548, végzések száma 147, ebből jogorvoslattal megtámadott határozatok száma 8, valamennyi esetben helybenhagyta a döntésünket a felügyeleti szerv. Gyermekvédelmi gondoskodás keretébe tartozó hatósági intézkedések: Ideiglenes hatályú elhelyezés: Ha a gyermek felügyelet nélkül marad vagy testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődését családi környezete vagy önmaga súlyosan veszélyezteti, és emiatt azonnali elhelyezése szükséges, a települési önkormányzat jegyzője, a gyámhivatal, valamint a határőrség, a rendőrség, az ügyészség, a bíróság, a büntetés-végrehajtási intézet parancsnoksága a gyermeket ideiglenesen a nevelésére alkalmas, azt vállaló különélő szülőnél,


más hozzátartozónál, illetve 3. személynél, ha erre nincs lehetőség, a legközelebbi ideiglenes gondozási feladatokat ellátó nevelőszülőnél, vagy ha erre nincs lehetőség, gyermekotthonban vagy más bentlakásos intézményben helyezi el. Az elhelyezést követően annak elrendelésétől számított 22 munkanapon belül, ha okai nem állnak fenn, megszüntetésre kerül, vagy a gyámhivatal 27 munkanapon belül elrendeli gyermek átmeneti, tartós nevelésbe vételét, vagy a gyámhivatal 45 munkanapon belül pert indít az ideiglenes hatályú elhelyezés fenntartása vagy megváltoztatása mellett a gyermekelhelyezés megváltoztatása, illetve megszüntetése iránt. Az intézkedés 14 gyermeket érintett a tavalyi évben. Átmeneti nevelésbe vétel: A gyámhivatal a gyermeket átmeneti nevelésbe veszi, ha a gyermek fejlődését a családi környezete veszélyezteti, és veszélyeztetettségét az alapellátás keretében biztosított szolgáltatásokkal, valamint a védelembe vétellel nem lehetett megszüntetni, illetve attól eredmény nem várható, továbbá ha a gyermek megfelelő gondozása a családján belül nem biztosítható. Az átmeneti nevelésbe vétellel egyidejűleg a gyámhivatal a gyermeket nevelőszülőnél vagy – ha ez nem lehetséges – gyermekotthonban, illetve fogyatékos vagy pszichiátriai betegek otthonában helyezi el, és gyámot rendel. Az átmeneti nevelésbe vételt a gyámhivatal évente, három éven aluli gyermek esetében félévente – felülvizsgálja, és döntést hoz annak további fenntartása vagy esetleges megszüntetése vonatkozásában. 2009-ben 20 gyermek került átmeneti nevelésbe, míg az átmeneti nevelt gyermekek létszáma 69 fő. Tartós nevelésbe vétel: A gyámhivatal a gyermeket tartós nevelésbe veszi, ha • a szülő vagy mindkét szülő felügyeleti jogát a bíróság megszüntette; • a szülő vagy mindkét szülő elhalálozott és a gyermeknek nincs felügyeletet gyakorló szülője; • a gyermek ismeretlen szülőktől származik; • a szülő gyermeke örökbefogadásához az örökbefogadó személyének és személyi adatainak ismerete nélkül tett hozzájáruló nyilatkozatot, feltéve, hogy a gyermek ideiglenes hatállyal nem helyezhető el leendő örökbefogadó szülőnél. A gyámhivatal a tartós nevelésbe vételt évente, három éven aluli gyermek esetében félévente felülvizsgálja, hogy elősegítse a gyermek mihamarabbi örökbefogadását, ha ez nem lehetséges, tartós családot pótló – nevelőszülői, gyermekotthoni – környezetbe kerülését. A 2009. december 31. napján nyilvántartott tartós neveltek száma 6 fő volt. Gyámrendelés: A kiskorú gyermek, amennyiben nem áll szülői felügyelet alatt, gyámság alá tartozik, a gyámhivatal részére gyámot rendel. A gyámhivatal által 2009. december 31. napjáig nyilvántartott gyámság alatt álló kiskorúak száma 124 fő. A gyámoltak közül 31 gyermeknek családba fogadó személy a gyámja, 36 gyermek harmadik személynél lett elhelyezve, 9 gyermeknek hivatásos gyámja van, 36 gyermeknek nevelőszülő, 12 gyermeknek gyermekotthon vezetője a gyámja. Utógondozás: Az utógondozás célja, hogy elősegítse az állami gondoskodásból kikerült gyermek és a fiatal felnőtt családi környezetébe való visszailleszkedését, önálló életének megkezdését. Az utógondozást a gyermek lakóhelye szerinti gyermekjóléti szolgálat, a fiatal felnőtt utógondozását a gyermekotthon, a nevelőszülői hálózatot működtető vagy a területi gyermekvédelmi szakszolgálat látja el. Az átmeneti vagy tartós nevelés megszűnése után – kivéve, ha a gyermeket örökbe fogadták – a gyámhivatal legalább egy év időtartamra elrendeli a gyermek és a fiatal felnőtt utógondozását; a fiatal felnőttek esetén erre kérelemre kerülhet sor. Utóbbi személyek esetén


egyetlen esetben kötelező az utógondozás: amennyiben otthonteremtési támogatást kívánnak igénybe venni. Tárgyév folyamán elrendelt utógondozási esetek száma 7 volt. Utógondozói ellátás: A gyámhivatal a fiatal felnőtt kérelmére – illetve nagykorúságának elérése előtt a gyám javaslatának figyelembevételével – elrendeli az utógondozói ellátást, ha a gyermek, illetve a fiatal felnőtt átmeneti vagy tartós nevelésbe vétele nagykorúvá válásával szűnt meg, és létfenntartását önállóan biztosítani nem tudja; a nappali oktatás munkarendje szerint, vagy felsőfokú iskola nappali tagozatán tanulmányokat folytat; szociális bentlakásos intézménybe felvételét várja; sorkatonai szolgálati idejét tölti, és létfenntartását önállóan biztosítani nem tudja. Az ellátáslegfeljebb a fiatal felnőtt 24. életévének betöltéséig tarthat. A tavalyi évben 5 fiatal felnőtt utógondozói ellátását rendelte el a gyámhivatal. Családi jogállás rendezése: Az apa nélkül anyakönyvezett kiskorúak esetében a gyámhivatal apai elismerő nyilatkozatot vesz fel, a gyermek részére képzelt szülőt állapít meg, valamint a gyermek érdekében hozzájárul az apaság bírósági megállapítása, vagy annak bírósági megdöntése iránti perindításhoz, a gyermek törvényes képviseletére a bíróság előtti eljárás tekintetében eseti gondnokot – minden esetben ügyvédet – rendel ki. Azon kiskorúak száma, akiknek a családi jogállása tárgyévben a gyámhivatalnál rendeződött, 11 fő volt. Örökbefogadás engedélyezése és felbontása: A tartós nevelésbe vett vagy az örökbefogadhatónak nyilvánított átmeneti nevelt gyermekek esetében sorsuk végleges módon gyakran csak örökbefogadással biztosítható. Az örökbefogadott valamint az örökbefogadó és utóbbi rokonai között az örökbefogadás családi kapcsolatot létesít, mely jogi szempontból a vér szerint családi kapcsolattól nem tér el. A sok esetben évek óta gyermekáldás után vágyódó szülőknek egy alkalmassági vizsgálaton kell az örökbefogadást megelőzően részt venniük, mely a Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat segítségéve történik, az ő javaslatuk alapján kerülhet sor az örökbefogadni kívánó személyek alkalmasságának későbbi megállapítására a gyámhivatal által. Ezt követően kerülhet sor a tényleges örökbefogadásra, szintén a Gyermekvédelmi Szakszolgálattal történő szoros együttműködést követően. A tárgyévben 2 esetben került sor örökbefogadás engedélyezésére, 44 örökbefogadásra alkalmasnak nyilvánított házaspár és egy egyedülálló személy vár örökbefogadásra. Kapcsolattartás: A kapcsolattartás célja, hogy a gyermek és a szülő, valamint a más kapcsolattartásra jogosult közeli hozzátartozó közötti családi kapcsolatot fenntartása, továbbá az arra jogosult szülő a gyermek nevelését, fejlődését folyamatosan figyelemmel kísérje, tőle telhetően elősegítse. Ennek formái: • folyamatos és időszakos kapcsolattartás a gyermek elvitelének jogával és visszaadásának kötelezettségével, továbbá • a gyermek tartózkodási helyén történő meglátogatása, • levelezés, telefonkapcsolat, ajándékozás, csomagküldés. Az ügyek jelentős részét képezi a kapcsolattartások szabályozása és a szabályozott kapcsolattartások végrehajtása. Kijelenthető, hogy ezen terület a gyámhivatali ügyintézés


egyik leginkább indulatokkal, konfliktusokkal terhelt pontja, hiszen a rendelkezésünkre álló eszközökkel a korábban az egymással szemben álló felekben felgyülemlett indulatokat, vélt vagy valós sérelmeket megszüntetni nem tudjuk. A beavatkozásunk csak kérelemre történhet, melyben a végrehajtás során az önhibájából mulasztást elkövető fél figyelmeztetése, később bírságolása lehetséges. A Gyámhivatal 2009-ben 42 gyermek kapcsolattartási ügyében folytatott le eljárást. Gyermekek védelmét segítő pénzbeli ellátások

Gyermektartásdíj megelőlegezése: A gyámhivatal a gyermektartásdíjat megelőlegezi, amennyiben • a bíróság a tartásdíjat jogerős határozatában már megállapította vagy van olyan külföldi bíróság vagy más hatóság által hozott jogerős határozat, amelyet Magyarországon élő gyermek javára nemzetközi szerződés vagy viszonosság alapján kell végrehajtani és • a gyermektartásdíj összegének behajtása a kötelezettől átmenetileg lehetetlen, továbbá a gyermeket gondozó szülő vagy más törvényes képviselő nem képes a gyermek részére a szükséges tartást nyújtani, feltéve, hogy a gyermeket gondozó családban az egy főre jutó havi átlagjövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj legkisebb összegének kétszeresét. A megelőlegezés időtartama jogosult részére legfeljebb 3 évre szól, indokolt esetben további 3 évre ismét elrendelhető. Amennyiben a megelőlegezés időtartama alatt alapjául szolgáló körülmények változnak, a kötelezett ellen vezetett végrehajtás eredménnyel jár vagy a kötelezett a jogosult részére közvetlenül tartásdíjat kezd fizetni, a megelőlegezés felfüggesztésre kerül legfeljebb 6 hónap időtartamra. Ennek tartama alatt vizsgálat folytatására kerül sor a gyámhivatal részéről, melynek eredménye lehet a további folyósítás elrendelése vagy a megelőlegezés megszüntetése. A kötelezett a gyermektartásdíjat kamattal együtt az államnak köteles megtéríteni, meg nem térült összegét adók módjára kell behajtani. A tavalyi évben 30 gyermek után került sor tartásdíj megelőlegezésére, 2009. december 31-én 68-an részesültek ebben az ellátásban. A megelőlegezett gyermektartásdíj összege a központ költségvetésből teljes mértékben az önkormányzat részére visszatérítésre kerül. A pénzösszegek tényleges kifizetése a Közgazdasági Iroda közreműködésével történik. Otthonteremtési támogatás: Ennek célja, hogy az átmeneti vagy tartós nevelésből kikerült fiatal felnőtt lakáshoz jutását, tartós lakhatása megoldását elősegítse. Jogosultja az a fiatal felnőtt, akinek legalább 3 éves időtartamú folyamatos – gondozási helyén töltött – nevelésbe vétele a nagykorúvá válásával szűnt meg, és készpénzének, biztosításra vagy más célból lekötött betétjének, vagy ingatlan vagyonának értéke a nagykorúvá válásakor nem haladja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegének hatvanszorosát. A támogatás felhasználható többek között építési telek, lakás, tanya, családi ház vásárlására, felújítására, bővítésére, lakhatóvá tételére, bérleti díj kifizetésére, bérlői jogviszony megvásárlására, hitelintézeti kölcsön törlesztésére is. Tárgyévben otthonteremtési támogatásban 8 fiatal felnőtt részesült. A gyámhivatal által nyilvántartott vagyonos kiskorúakkal kapcsolatos gyámhatósági intézkedések: A szülők (gyám) a gyermek pénzét, értéktárgyait, amennyiben azokat a rendes


vagyonkezelés szabályai szerint folyó kiadásokra, vagy egyéb okból készen tartani nem kell, kötelesek a gyámhatósághoz beszolgáltatni. Ilyen értékekről a szülők (gyám) a gyámhatóság jóváhagyása nélkül nem rendelkezhetnek. A gyermek tulajdonában lévő ingatlan tulajdon átruházására vagy bármely módon történő megterhelésére vonatkozó jognyilatkozat gyámhivatali jóváhagyást igényel. A jóváhagyással kapcsolatos eljárásban a gyámhivatal azt vizsgálja, hogy a jognyilatkozat a gyermek érdekét szolgálja-e. A tárgyévben nyilvántartott ingó- és ingatlantulajdonos kiskorúak száma 395 fő. Gondnokság alatt álló személyek vagyoni érdekvédelme: A gyámhivatal hatásköre kiterjed azon 18. életévüket betöltött személyekre is, akiket a bíróság jogerős ítéletével cselekvőképességet kizáró vagy korlátozó gondnokság alá helyezett. Részükre - törvényes képviseletük biztosítására - a gyámhivatal gondnokot rendel, aki a személyi és vagyoni érdekvédelmüket látja el. A gondnoki feladatokat többnyire a gondnokolt erre alkalmas hozzátartozója látja el, ennek hiányában a gyámhivatal - a polgármesteri hivatallal megbízási jogviszonyban álló - hivatásos gondnokot rendel részükre. A gyámhivatal feladatkörébe tartozik a cselekvőképességet érintő gondnokság alatt álló személyek helyzetének felülvizsgálata is, mely peres eljárásban történik. Tárgyévben a gondnokság alatt állók száma összesen 315 fő. A gondnokok kötelesek a gyámhatóság felhívására beszolgáltatni a gondnokoltak pénzét, értékpapírjait, valamint értéktárgyait, ha azokat a rendes vagyonkezelés szabályai szerint folyó kiadásokra készen tartani nem kell. A gyámhatósághoz beszolgáltatott vagyonnal való rendelkezéshez a gyámhatóság jóváhagyása szükséges. A gondnokolt tulajdonában lévő ingatlan tulajdon átruházására vagy bármely módon történő megterhelésére vonatkozó jognyilatkozat gyámhivatali jóváhagyást igényel. A jóváhagyással kapcsolatos eljárásban a gyámhivatal azt vizsgálja, hogy a jognyilatkozat a gondnokolt érdekét szolgálja-e. A gyámhivatal a Gyvt. alapján köteles a tevékenységi körébe tartozó ügycsoportokról, kiskorúakról és gondnokoltakról naprakész nyilvántartást vezetni. VI. Felügyeleti szervek által végzett szakmai ellenőrzések tapasztalatai Gyermekjóléti Központ: 2009. évben megtörtént a helyettes szülői hálózat ellenőrzése (DARÁH), az erről készült és megküldött jegyzőkönyv szerint a „feladatot elkötelezett munkatárs látja el, figyelemmel a jogszabályi előírásokra is” Továbbá a telephely megváltozása miatti engedélyeztetési eljárás kapcsán történt az eljárással összefüggésben ellenőrzés, ahol ismét a jogszabálynak megfelelő működést tapasztaltak az ellenőrzést végző szervek. VII. Jövőre vonatkozó javaslatok és a célok meghatározása: Gyermekjóléti Központ : A Gyermekjóléti Központ eddigi tevékenységére inkább a problémakövető, és nem a preventív tevékenység volt a jellemző. Következő évtől kezdődően tervezzük a prevenciós programok folyamatos bevezetését. Első lépésben a gyermekek jóléte érdekében a családok stabilitását, értékátörökítő képességét szeretnénk erősíteni, majd a másodlagos szocializációs színterek, szereplőire dolgozunk ki programokat


2010-től fokozatosan beindítani kívánt szolgáltatások: • A Családsegítő Szolgálattal együttműködve az általuk pályázati pénzből létrehozott és működtetett Lakótelepi Klubbal szoros kooperáció, hiszen az oda ellátogató fiatalok és tényleges/potenciális klienskörünk között jelentős átfedés lehet. Ennek keretében: filmklub, serdülőkorú fiatalok erkölcsi, esztétikai érzékének fejlesztése, a filmekhez kapcsolódó beszélgetések segítségével, életvezetési tanácsadás. • Játszóház megvalósítása DAOP-2008-4.1.3.D. jelzésű pályázat eredményeként csellengő fiatalok részére folyamatos program, játék, felügyelet biztosítása. A város által pályázott Szabadság téri rehabilitációs program megvalósításában is kiemelt szerepe lesz a Gyermekjóléti Központnak Egyesített Bölcsődei Intézmény A 2008. februárban megjelenő DAOP. 4. 1. 3. C pályázati lehetőséget kihasználva, elkészült a pályázat a Hóvirág u-i tagbölcsőde 40 fővel történő férőhelyszám bővítése, valamint a meglévő 100 férőhelyes bölcsőde infrastrukturális fejlesztése tárgyában. A bölcsőde a pályázatot megnyerte. Az Oldalkosár utcai bölcsőde 2009-ben pályázatot nyújtott be, a DAOP. 4.1.3./B kiírt pályázatra, 25 fővel történő bővítéséhez és felújításához. A bölcsőde a pályázatot megnyerte. Gyámhatóság 2009. évben is nagy számban mutatkozott igény a Gyermekjóléti Központ által nyújtott speciális szolgáltatásokra. Családterapeuta, mediátor stb. közreműködése egyre több esetben szükséges. Ezen szolgáltatások és lehetőségek folyamatos biztosítása, bővítése, fejlesztése lenne célszerű. A jelzőrendszer működésének hatékonysága továbbra is növelhető a még eredményesebb munkavégzés és teljes „lefedettséget” tekintve. VIII. Városi bűnmegelőzési program bemutatása 2009 évben a gyermekkorú és fiatalkorú bűnelkövetők és az általuk elkövetett bűncselekmények számával kapcsolatosan, továbbá a bűnmegelőzési tevékenység és a bűnelkövetés okainak feltárása érdekében a következőkről lehet beszámolni. A gyermek- és fiatalkorúak által elkövetett bűncselekmények számának visszaszorítása, továbbá az említett korosztály áldozattá válásának megakadályozása az egyik legfőbb szegmense a bűnmegelőzési tevékenységnek. Ez a feladat alapeleme a rendőri bűnmegelőzésnek is, de vitathatatlanul széleskörű társadalmi összefogást igényel - az érintett hatóságok, társadalmi szervezetek aktív részvételét, közreműködését - hiszen e nélkül nem lehet hatékony munkát végezni és mérhető, kedvező változást elérni ezen a területen sem. A Városi Rendőrkapitányság 2009. évi, a Közgyűlés által elfogadott beszámolója szerint az elmúlt év jellemzői gyermekvédelmi szempontból a következők:


A Hódmezővásárhelyi Rendőrkapitányság illetékességi területén az értékelt időszak vonatkozásában az ismertté vált bűncselekmények száma - a 2008. évhez viszonyítva 10%-os emelkedést mutat. Ennek ellenére megállapítható, hogy az elmúlt 5 év második legkevesebb bűncselekményét regisztráltuk a tavalyi esztendőben. A 170 deliktummal történő növekedés okaként a közrend elleni bűncselekményekhez tarozó okirattal visszaélések számában bekövetkezett több, mint 200%-os emelkedés érhető tetten. A város területén ismertté vált 1602 bűncselekmény ellenére továbbra is a második legkevésbé fertőzött megyei jogú városnak tekinthető Hódmezővásárhely. A közrend elleni bűncselekmények kategóriához tartozó garázdaságok száma 14%-kal, míg a visszaélés kábítószerrel bűncselekmények száma 18 esettel volt kevesebb, mint az azt megelőző évben. Meg kell jegyezni, hogy a visszaélés kábítószer bűncselekmény miatt folytatott eljárásokban az elmúlt évben a hangsúlyt a nyomozó hatóság a kábítószer terjesztők felderítésére helyezte, természetesen nem figyelmen kívül hagyva a fogyasztók büntetőjogi felelősségét sem. Természetesen tudjuk, hogy a rendőrségnek széleskörű társadalmi összefogás mellett jelentős feladata van a prevenció, illetve a felderítés terén egyaránt. Az elmúlt évben a rendőrkapitányság által lefolytatott eljárásokban az ismertté vált bűnelkövetők száma 596-ról 507-re csökkent, amelyből 12%-a fiatalkorú volt, míg a gyermekkorú elkövetők száma 11-ről 8-ra csökkent. Az Országos Rendőr-főkapitányság által korábban meghirdetett „Iskola Rendőre” program végrehajtását 2009. év szeptemberében tovább folytattuk, így valamennyi a kistérségben található általános iskola biztonságáért 1-1 egyenruhás rendőr, jellemzően körzeti megbízott felel. E program keretében összesen 64 ismeretterjesztő előadáson vettek részt rendőreink, illetve továbbra is végeztük a DADA program végrehajtását is. Az elmúlt évben a tanévkezdés első két hónapjában a polgárőrséggel közösen igyekeztünk biztosítani az általános iskolák környékén a biztonságos közlekedés feltételeit, ezzel is megelőzve a gyermek baleseteket. A Németh László Gimnázium és Általános Iskolában a városi egészségnap keretében szerveztük meg a „néhai Pál Mihály r. főtörzszászlósról” elnevezett közlekedési emlékversenyünket, illetve a Magyar Köztársaság Rendőrsége Napja alkalmából a rendőrkapitányság nyílt napját, ahol számos szórakoztató program mellett, az iskola rendőrei 8 alkalommal bűnmegelőzési, illetve a közlekedési szakemberek baleset-megelőzési előadásokat is tartottak a gyermekek részére. Az iskolai nyári szünet idejében szintén számos előadást tartottunk a Szent István Általános Iskolában a nyári táborban résztvevő gyermekek részére. A Tarjáni Olvasókör, illetve az Önkormányzat együttműködésével került megszervezésre a Biztonságos Tarjáni Nap rendezvény, ahol szintén számos előadás keretében tudtuk felhívni a lakosság figyelmét az egyes bűncselekmények veszélyeire, illetve a családok, gyermekek részére lehetőségünk nyílt a rendőrség eszközparkjának bemutatására is. A fentieken túl bűn- és baleset-megelőző előadásokat tartottunk valamennyi általános iskolában, az óvodákban, illetve az időskorúak védelme érdekében folyamatosan jártunk nyugdíjas klubokba is. Tevékenységünk során a családok védelme érdekében fokozottabb figyelmet fordítottunk a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálattal, a Gyámügyi Hivatallal történő folyamatos kapcsolattartásra, a jelzőrendszer hatékonyabb működtetésére, amely során a körzeti


megbízottak, járőrök 34 alkalommal éltek jelzéssel a gyermekjóléti szolgálat felé veszélyeztetett gyermek, kiskorú észlelése miatt.

IX. A települési önkormányzat és a civil szervezetek közötti együttműködés A civil szervezetek szerepvállalása főként a szociális alapszolgáltatásokhoz kötődik, bár jellemzően egyre többen tartanak fenn kapcsolatot az intézményekkel. Fő célkitűzéseik az adott csoport speciális érdekeinek érvényesítése, a tagok életkörülményeinek javítása. Mindezt felvilágosító munkával, az információs hálózat bővítésével érik el. A városban szervezett programokkal egyrészt a tagok összetartását, másrészt a társadalmi elfogadásukat erősítik. Munkájukkal erőteljesen befolyásolhatják a hátrányos helyzet kialakulásának kezdeti stádiumát, részük van a prevenció intézményében, hogy lehetőség szerint időben megállíthatók legyenek a káros folyamatok. A különböző alapítványok azokat az intézményi tevékenységeket igyekeznek támogatni, amelyeket önkormányzati költségvetésből nem lehet megoldani. Pl. kirándulások, tárgyi eszközök, képzések, sport és kulturális programok. Összefoglalva elmondhatjuk, hogy a gyermekvédelem intézményeinek kapcsolati rendszerében évek óta kitüntetett szerep jut a civil, szociális és karitatív szervezeteknek, illetve néhány a gyermekvédelmi munkát segítő alapítványnak. Ez azonban nem (csak) szükséghelyzetekben nyújtott eseti segítséget jelent – bár ebben a vonatkozásban is, egy-egy család akut krízishelyzetét tekintve nem elhanyagolható együttműködés, - hanem számos esetben, hosszú távú, tényleges, pályázati, konzorciumi partnerséget is.

Kérem, hogy az előterjesztést megvitatni, és a mellékelt határozat-tervezetet elfogadni szíveskedjenek. Hódmezővásárhely, 2010. május 6. Dr. Lázár János polgármester


MELLÉKLETEK 1. sz. melléklet Ellátásban részesülők száma a Gyermekjóléti Központnál 2000 - 2009 400

362

Ellátásban részesülők száma

350 300

378 331

321 259

290

269 241

250

244

242

247

227

200 150 100 50 0 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 Évszám

2. sz. melléklet

Problématípusok megoszlása 2009 - ben 250

Anyagi, me gé lhe té si Gye rme kne ve lé si

200

Gye rme kinté z mé nybe való be ille sz ke dé si ne hé z sé g Magatartász avar

150

Családi konfliktus Sz ülők é le tvite le

100

Sz ülői e lhanyagolás Bántalmaz ás (fiz ikai, le lki, sz e xuális) Fogyaté kosság, re tardáció

50

Sz e nve dé lybe te gsé ge k

0 1


3 .sz. melléklet gyermekbántalmazási esetek 2008/2009 évben 45

41

40 35 30 25

22

20

16

2008 2009

17

15 10 5 0

0 fizikai

lelki

2

szexuális

4. sz. melléklet A jelzőrendszer által küldött jelzések száma 2009-ben 180

Egészségügyi szolgáltató, védőnők

160

Személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény

140

Közoktatási intézmény

120

Rendőrség

100

Ügyészség, Bíróság

80 Társadalmi szervezet, egyház, alapítvány

60

Pártfogói felügyelet

40 20

Állampolgár

Önkormányzat (jegyző)

Állampolgár

Önkormányzat (jegyző)

Pártfogói felügyelet

Társadalmi szervezet,

Ügyészség, Bíróság

Rendőrség

Közoktatási intézmény

Személyes gondoskodást

Egészségügyi szolgáltató,

0


Tárgy: Átfogó értékelés az önkormányzat gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak 2009. évi ellátásáról

Határozati javaslat

1. A Közgyűlés megtárgyalta és elfogadta az önkormányzat gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak 2009. évi ellátásáról szóló átfogó értékelést. 2. A Közgyűlés utasítja Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Gyámhivatal vezetőjét, hogy az elfogadott értékelést küldje meg a Dél-alföldi Regionális Államigazgatási Hivatal Szociális és Gyámhivatala és a Szociálpolitikai és Munkaügyi Intézet részére. Hódmezővásárhely, 2010. május 6.


A határozatról értesül: 1.) Dr. Lázár János polgármester (H) 2.) Dr. Korsós Ágnes jegyző (H) 3.) Egészségügyi és Szociális Bizottság elnöke 4.) Gyámhivatal 5.) Lakosságszolgálati Iroda Népjóléti Csoport 6.) Lakosságszolgálati Iroda Általános Igazgatás Gyámhatóság 7.) Hódmezővásárhelyi Többcélú Kistérségi Társulás Kapcsolat Központ 8.) Irattár


Iktatószám: Címzett:

31-2710-5/2010. Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlése

Tárgy:

Tájékoztató a védendő fogyasztókról


Lakosságszolgálati Iroda Népjóléti Csoport




Valamennyi bizottságnak

2010.05.27.



Tárgy: Tájékoztató a védendő fogyasztókról Száma: 31-2710-5/2010. Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlése Helyben

Tisztelt Közgyűlés! A lakhatás megőrzése érdekében a legnehezebb anyagi körülmények között élők speciális védelmet érdemelnek - az energiaszolgáltatás tekintetében is. Ennek eleget téve - az Európai Unió előírásai alapján - került bevezetésre az ún. védendő fogyasztók intézménye a villamosenergia tekintetében 2008. január 1-től, a gázszolgáltatás tekintetében pedig 2009. január 1-től. A 2007. nyarán kihirdetett új villamosenergia törvény (2007. évi LXXXVI. törvény) alapján, illetve a földgázellátásról szóló 2008. XL. törvényben, egy új fogalom került bevezetésre: a védendő fogyasztók. A lakossági fogyasztók azon körére vonatkozik, akik a villamosenergiaellátásban és földgázellátásban megkülönböztetett feltételek szerint vehetnek részt. A védendő fogyasztókat két kategóriára osztotta a jogalkotó: szociálisan rászoruló, illetve fogyatékkal élő fogyasztókra. A két csoportot egymástól eltérő kedvezmények illetik meg. Szociálisan rászoruló fogyasztónak kell tekinti azt a természetes személyt, aki, vagy akinek háztartásában élő személy 1. aktív korúak ellátására jogosult, vagy 2. ápolási díjban, vagy 3. időskorúak járadékában, vagy 4. lakásfenntartási támogatásban, vagy 5. rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül, illetve 6. otthonteremtési támogatásban részesül, a támogatás megállapításától számított 3 éven keresztül, 7. a nevelőszülő, hivatásos nevelőszülő, aki saját háztartásában neveli a gondozásába elhelyezett átmeneti, vagy tartós nevelésbe vett gyermeket. A szociálisan rászoruló fogyasztót különösen az alábbi kedvezmények illetik meg: 1. Részletfizetés, fizetési haladék: A fogyasztó a részére kiküldött és ki nem fizetett számla fizetési határideje, illetve a későbbiekben ki nem fizetés miatt kapott kikapcsolásra vonatkozó felszólítás fizetési határidejének lejártáig kérheti a részletfizetési kedvezményt, illetve fizetési haladék alkalmazását. Ez idő alatt kamatfizetési kötelezettség nem terheli a fogyasztót a tartozása miatt. • Ez a lehetőség csak egy éven belül egy alkalommal illeti meg azt a szociálisan rászoruló fogyasztót, aki vállalja, hogy a részletfizetés, fizetési haladék igénybevételének időtartama alatt elfogyasztott villamos energia ellenértékét, a tartozás részösszegeit, határidőben kiegyenlíti. •


Amennyiben a szociálisan rászoruló fogyasztó a részletfizetési, illetve fizetési haladékra vonatkozó megállapodás feltételeit megszegi, a megállapodás azonnali hatályú felmondására kerül sor. • A részletfizetés időtartama nem lehet kevesebb, mint az igénylést megelőző 12 hónapban számlázott fogyasztásból számított o egy havi átlagfogyasztás ellenértékét meg nem haladó tartozás esetén két hónap, o 3 havi átlagfogyasztás ellenértékét meg nem haladó tartozás esetén öt hónap, o 3 havi átlagfogyasztást meghaladó tartozás esetén hat hónap. • A fizetési haladék időtartama legfeljebb 30 nap.

•

2. Előre fizető mérőhöz való jog • A részletfizetés, illetve a fizetési kedvezmény biztosítása mellett felajánlhatja a szolgáltató az előre fizető mérő felszerelésének lehetőségét. Az előre fizetős mérők felszerelésének költségeit az elosztói engedélyesek viselik. A mérő felszerelésével egyidejűleg a fogyasztót írásban tájékoztatják annak használatával kapcsolatos tudnivalókról. • A felszerelt előre fizető mérő feltöltése a szociálisan rászoruló fogyasztó feladata. Ha a feltöltés elmarad, vagy a feltöltött összeg elfogy szolgáltatási szünet lesz (ez nem számít kikapcsolásnak).

A szociálisan rászoruló fogyasztónak kell kérni a szolgáltatónál a védendő fogyasztók nyilvántartásba vételét, a jegyző által kiállított igazolás és/vagy jogerős határozat eredeti példányának bemutatásával. Az illetékes elosztó kötelessége (amennyiben a fogyasztó jogosult) 8 napon belül nyilvántartásba venni, és e tényről a fogyasztóval jogviszonyban álló szolgáltatót a fogyasztóval egyidejűleg értesíteni. Fontos kiemelni, hogy amennyiben a nyilvántartásba vétel alapjául szolgáló körülmény csak határozott ideig áll fenn, és annak meghosszabbítását a fogyasztó nem igazolja, az igazoló iratban meghatározott véghatáridő lejártát követő 8 napon belül az elosztó az érintett fogyasztót törli a védett fogyasztók nyilvántartásából. A szolgáltató a határozott időtartam lejártát megelőzően 30 nappal írásban szólítja fel a fogyasztót a meghosszabbítás igazolására. A védendő fogyasztói jogosultságot minden év március 31-ig meg kell újítani. A szolgáltató a nyilvántartásában már szereplő szociálisan rászoruló fogyasztókat erről a kötelezettségükről március 1-ig tájékoztatja, egyúttal megküldi részükre a szükséges adatlapot. A bevezetés óta folyamatosan igyekszünk felhívni a lakosság figyelmét erre a lehetőségre, lakossági fórumokon, helyi médiákon keresztül ismertettük a védendő fogyasztókra vonatkozó kedvezményeket. Mindemellett a szolgáltatók is folyamatosan tájékoztatták hírközlő levelükben a fogyasztókat. Az elmúlt évben 482 fő részére állított ki igazolást a Népjóléti Csoport, melyet a DÉMÁSZnál nyújtottak be ügyfeleink és 431 fő a gáztartozása rendezéséhez kért szociálisan rászorultként igazolást. Az idei évben a beszámoló időpontjáig a DÉMÁSZ ügyfeleinek összesen 502, a DÉGÁZ felé 277 alkalommal állítottuk ki az igazolást. A DÉMÁSZ-tól kapott tájékoztatás szerint védendő fogyasztói státuszban Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város területén jelenleg 364 fő van. Közülük a legtöbben, 126-an március hónapban, a megújítás időszakában kapták meg a jogosultságot.


Vannak olyan személyek is aki még nem nyújtották be a kérelmüket a szolgáltatónál, de a Népjóléti Csoportnál már kérték az igazolás kiállítását. Sok esetben a fogyasztó még nem rendelkezik áram-, vagy gáztartozással, csak megelőzésképpen kéri a védettség megállapítását. Fogyatékkal élő fogyasztó: a törvény alkalmazásában a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló törvény szerinti fogyatékossági támogatásban részesülő személy, a vakok személyi járadékában részesülő személy, továbbá az a személy, aki, vagy aki után szülője vagy eltartója a családok támogatásáról szóló törvény szerint magasabb összegű családi pótlékban részesül. A fogyatékkal élő fogyasztót az alábbi különös bánásmód és kedvezmények illetik meg: • havi (időközi) mérőleolvasás a felhasználási helyen, • rendkívüli, ingyenes mérő-felülvizsgálat 12 naptári hónapban egyszer, • készpénzben történő számlakiegyenlítés a felhasználási helyen, • az általánostól eltérő, de a műszaki-biztonsági előírásoknak megfelelő mérőhelykialakítás, • a számla értelmezéséhez az engedélyes üzletszabályzata szerint nyújtott egyedi segítség (helyszíni számla-magyarázat, számlafordíttatás stb.). Jelenleg 8 fő fogyatékkal élő fogyasztó kapja a DÉMÁSZ Zrt-nél a védendő fogyasztót megillető különleges bánásmódot és kedvezményt. Számukra nem a szociális hatóság állítja ki az igazolást, hanem az a szerv, amely a fogyatékossági támogatás folyósításáról hozott határozatot (pl. a Magyar Államkincstár). A számlatartozását megfizetni nem tudó, szociálisan rászoruló ügyfél a jelenlegi szabályozás mellett egy hosszabb folyamat során juthat csak el abba a sajnálatos helyzetbe, hogy a szolgáltatást kikapcsolják, a folyamat állomásain azonban több alkalommal felkínálásra kerül részére a védelem: 1. Amennyiben a számlatartozást határidőre nem fizeti meg az ügyfél, a szolgáltató fizetési felszólítást küld, melyhez mellékel egy tájékoztatót a védendő fogyasztói jogosultság igénylésének menetéről és ehhez adatlapot is mellékel. 2. Az első felszólításban megjelölt fizetési határidő nem teljesítése esetén az ügyfélnek küldött második fizetési felhívással egyidejűleg a szolgáltató értesíti a jegyzőt és a gyámhivatalt a tartozással rendelkezőkről. A fogyasztók névsorát a Gyámhivatal, illetve az e tekintetben jegyzői hatáskörben eljáró Népjóléti Csoport megvizsgálja, és amennyiben az ügyfél valamely kritériumnak megfelel, igazolást küldünk részére a jogosultság fennállásáról, egyúttal tájékoztatjuk az igénybe vehető ellátásokról és szolgáltatásokról, azok jogosultsági feltételeiről, és felhívjuk a figyelmet arra, hogy a fizetési késedelem a szolgáltatásból történő kikapcsolást eredményezheti. A Gyámhivatal 2010-ben 1 esetben adott ki igazolást a hatáskörébe tartozó ellátás alapján. A Népjóléti Csoport az áramdíj-tartozással rendelkezők közül 234, a gázdíj-tartozással rendelkezők köréből 107 személy részére küldte meg a kitöltött igazolást, mellyel kérhették ügyfeleink a védendő fogyasztóként való nyilvántartásba vételüket. 3. Ha a szociálisan rászoruló védendő fogyasztó részletfizetési kedvezményt, vagy fizetési haladékot kapott a szolgáltatótól, azonban a feltételeket nem teljesíti, a szolgáltató a fogyasztót előre fizető mérő felszereléséről értesíti. Ezzel egyidejűleg értesíti a jegyzőt és a gyámhivatalt, aki köteles a szociálisan rászoruló fogyasztót tájékoztatni az igénybe vehető ellátásokról és szolgáltatásokról, azok jogosultsági feltételeiről, valamint megtenni azokat az intézkedéseket,


amelyek az érintett védendő fogyasztó, illetve a vele egy háztartásban villamos energia ellátásban részesülők életének, egészségének védelme érdekében szükségesek. Ilyen jellegű listát hivatalunk ezidáig csak a DÉMÁSZ-tól kapott, ebben 55 olyan ügyfél szerepelt, akinek további energiafelhasználását előre fizető mérő felszereléséhez kötötték, amennyiben tartozásukat a megadott határidőre nem rendezik - részükre a jogszabályban előírt tájékoztatást minden esetben megadtuk. Hódmezővásárhelyen jelenleg 29 háztartásban üzemel előre fizető mérő, szemben az elmúlt év decemberi állapottal, amikor még egyetlen ilyen készülék felszerelésébe sem egyeztek bele a fogyasztók. 4. Ha a részletfizetési vagy halasztott fizetési megállapodásban foglaltakat a szociálisan rászoruló fogyasztó nem tartja be, és nem egyezik bele a felajánlott előre fizető mérő felszerelésébe sem, vagy annak felszerelését, üzembe helyezését akadályozza vagy meghiúsítja, továbbá legalább négy havi (120 napos) számlatartozást felhalmozott, akkor a szociálisan rászoruló fogyasztó villamosenergia-ellátását az engedélyes megszüntetheti, a villamosenergia-értékesítésre vonatkozó szerződést felmondhatja. Kérem a Tisztelt Közgyűlést a tájékoztató megvitatására és elfogadására. Hódmezővásárhely, 2010. június 3.

Dr. Lázár János Polgármester


Iktatószám: 41-522-237 /2010. Címzett:


Tárgy:

Beszámoló a 2009. évi Országos Kompetencia-mérés hódmezővásárhelyi eredményéről


Jogi Iroda Oktatási Csoport





2010.05.27.

Napirend kapcsán meghívandó személyek: nincs külön meghívandó személy


Iktatószám: 41Tárgy: Beszámoló a eredményéről

2009.

/2010. évi Országos

Kompetencia-mérés

hódmezővásárhelyi

Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlésének Tisztelt Közgyűlés! Az oktatási rendszer hatékonyságát mérő hazai vizsgálatok közül az Országos kompetenciamérések (OKM) egy-egy populáció tudását, képességeit tárják fel. A méréseknek kettős céljuk van: egyrészt a tanulók teljesítményének a megismerése, másrészt az iskolák mérési-értékelési gyakorlatának a kialakítása. 2010. május 26-én hatodik alkalommal kerül sor Hódmezővásárhely közoktatási mérés-értékelés rendszerében jelentős szerepet betöltő országos kompetenciamérésre. A kompetencia az a képesség, hogy az egyén meg tudjon felelni az elvárásoknak, és sikeresen oldja meg a rábízott feladatokat. A kulcskompetenciák mindenki számára szükségesek és hasznosak, melyek lehetővé teszik, hogy az egyén sikerrel integrálódjon a társadalomba. Mivel a gazdasági, társadalmi körülmények folyamatosan változnak, a kulcskompetenciáknak azt is lehetővé kell tenniük a tanulók számára, hogy folyamatosan megújítsák ismereteiket és készségeiket, és lépést tudjanak tartani a változtatásokkal A felmérés tesztfüzetei négy negyvenöt perces részből álltak, két rész a szövegértési képességet, kettő pedig a matematikai eszköztudást vizsgáló kérdéseket tartalmazott. A kompetenciamérés azt vizsgálja, hogy a tanulók képesek-e a tudásukat alkalmazni, további ismeretszerzésre felhasználni, vagyis birtokában vannak-e annak az eszköztudásnak, amely nélkülözhetetlen további fejlődésükhöz. A felmérés tesztjei ezért – a korszerű nemzetközi mérésekhez hasonlóan – nem a tantervi követelmények teljesülését mérik elsősorban, hanem azt, hogy a tanulók képesek-e ismereteiket felhasználva a mindennapi élethelyzetekhez kapcsolható problémákat megoldani. Ezért mindkét teszt a mindennapok jellemző helyzeteire és problémáira koncentrált, és a hétköznapi életből ismert gyakori feladatokat tartalmazott (pl. megrendelőszelvény kitöltése, hirdetés szövegének értelmezése vagy vásárlás, utazás, főzés, személyes pénzügyek intézése). Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata immáron hatodik éve foglalkozik tudatosan az Önkormányzat fenntartásában működő közoktatási intézmények kompetenciamérési eredményével, így az országos feldolgozást követően frissen megérkezett adatok elemzése a korábbi eredményekkel összevethetőek. A mérések eredményeire közel egy évet kell várni, tehát jelen beszámoló a 2009. évi mérések eredményeit tartalmazza. Fontos kiemelni, hogy a tavalyi, a 2008. évi mérések már az új intézménystruktúrában valósultak meg. Az volt az első átmeneti év, ahol az új tantestületek és új összetételű osztályok eredményeit láthattuk, az idei évben már két év viszonylatában tekinthetjük az átszervezés utáni intézménystruktúrát, és annak szakmai hatékonysását. Természetesen minden tanév más és más, de a hatékonyságot és az átszervezés indokoltságát már ilyen távlatból is biztonsággal kijelenthetjük. Ezt bizonyítja a Commitment Kht. által végzett – korábban elfogadott Utóvizsgálat, amely a gazdasági megalapozottság mellett a szakmai eredményességet is kiemelte. Az idei évben az Oktatási Hivatal által üzemeltetett értékelő rendszer új lehetőségeket biztosít az intézményeknek. A kompetencia mérés hatodik évében már lehetőség van a továbbkövetésre, tehát figyelemmel lehet kísérni a gyermekek fejlődését. A tanulói azonosítókat figyelembe véve a mostani 8. évfolyamos tanuló, már 6. évfolyamon is részt vett a kompetencia-mérésen, a szülők és a gyermek intézménye számára elérhetőek a tanuló


eredményei, amely megmutatja a fejlődését vagy esetleg elmaradását. Természetesen a mostani 10. évfolyamosok tekintetében (két éve a 8. évfolyamos mérésen elért eredményeit figyelembe véve) is vizsgálhatóak az eredmények. Ezek az eredmények kiemelkedően fontosak, hiszen a tanuló fejlődése/elmaradása jellemzi az intézményt, pedagógusait, a gyermek szociális, érzelmi változásait és fontos iránymutatást add az őt körülvevők részére. További változás, hogy a diagramokat központilag szimbólumokkal is kiegészíti a tanulmány, a könnyebb feldolgozhatóság érdekében ( , , ) Jelen beszámoló kompetencia területenként, intézményenként és évfolyamonként értékeli az elért eredményeket, továbbá minden esetben kitér a családi háttér index alapján elvárható érték bemutatására is. Kiemelendő, hogy míg a 2008. évben problémát jelentett a szülői kérdőívek elemezhetősége, addig a tavalyi évben- valószínűsíthetően a komplex kommunikációs tervnek (fenntartói és intézményi levél a szülőknek, osztályfőnöki órán és szülői értekezleten megbeszélés a kérdőívek fontosságáról, stb.)- az összes önkormányzati intézménynél mérhető volt a családi háttér index is. A Családi Háttér Index (CSHI) a tanuló otthoni helyzetére vonatkozó index, amelyet a szülő iskolai végzettségéből, az otthoni tanulást segítő eszközök mennyiségéből és a család anyagi jólétét jelző tárgyak/eszközök meglétéből számítottak ki. Fontos index arra vonatkozóan, hogy a pedagógusoknak mennyi hozzáadott értéket kell elérniük, hogy a más-más szociokulturális környezetből érkező tanulók ugyanolyan ismeretre tegyenek szert az iskolában. Fontos kiemelni, hogy az összes iskola elkészítette az idei évben is az intézményi elemzését és intézkedési tervét is, amelyet az Oktatási Csoporthoz beküldött. Az elkövetkezendőkben az intézményi szintű elemzésekre kerül sor. Liszt Ferenc Ének-zenei Általános Iskola

Az intézmény mind a matematikai, mind a szövegértés területén az országos átlagot meghaladó eredményt ért el, továbbá a családi háttér index alapján hozzáadott érték meghaladja vagy szignifikánsan azonos az elvárhatóval. Az intézményben jól mutatkozik,


hogy a kompetencia alapú oktatás elindult, továbbá kiemelt hangsúlyt fektetnek a tehetséggondozásra és a felzárkóztatásra is.

A telephelyi jelentést megvizsgálva láthatjuk,hogy az 1. szinten és az alatt teljesítő tanulók százalékos aránya messze az országos átlag alatt mozog. Szövegértés 6. évfolyam tekintetében országosan a gyermekek 20,1 százaléka van az 1. szinten vagy alatta, a Liszt Ferenc Énekzenei Általános Iskolában ez az arány csupán 1.9%. Az előző évi kompetenciamérés eredményeivel összevetve csupán a 6. osztályos matematika eredmény romlott kissé,de még így is az országos átlag feletti teljesítményt mutat, a többi eredmény szignifikánsan nem különbözik a tavalyi eredményektől. Az iskola részt vesz a TÁMOP 3.1.4-08/2-2009-0021 „Kompetencia alapú oktatás egyenlő hozzáférés Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város közoktatási intézményeiben című pályázatban, ahol nem csupán továbbfejleszti a kompetencia alapú oktatásban használt pedagógiai módszereket, hanem új tantárgystruktúra (tantárgytömbösítés, modulrendszerű tanítás, laptop program) is segíti a tanulók fejlesztését. A pályázat eredményeként várhatóan a 2010. és 2011. évi kompetencia mérés eredményei már mutatják a további fejlődést. Szent István Általános Iskola

Az intézmény tekintetében jól látható, hogy minden kompetenciaterületen és évfolyamon az országos átlag felett teljesített, továbbá a telephelyi jelentést vizsgálva megállapítható, hogy minden esetben a családi háttérindex alapján elvárható hozzáadott érték felett teljesítettek a


pedagógusok. A tavalyi évet tekintve az intézmény 8. évfolyamos matematika vonatkozásában azonos, a többi területen jobb eredményt ért el. Az iskola szintén részt vesz a TÁMOP 3.1.4. pályázatban, továbbá több projekt segíti a kompetenciamérésen elért jó eredményét. Az intézményi elemzésből fény derült arra is, hogy a pedagógusok komplex felkészítő munkát végeztek az iskolában a kompetencia-mérésre készülve. Az idei évben az eddigi gyakorlatot felülvizsgálva, továbbfejlesztve folytatják a munkát.

A második szintet el nem érő tanulók aránya ebben az esetben is sokkal jobb mint az országos arány, amely kiemelten mutatja az iskola felzárkóztatásban végzett eredményét, főleg a gyermekek családi háttérindexét figyelembe véve. Varga Tamás Általános Iskola

Az iskola tekintetében látható, hogy az elért átlag két helyen eléri, két helyen pedig alacsonyabb, mint az országos átlag, azonban a gyermekek családi háttérindexét megvizsgálva megállapítható, hogy minden évfolyamon és kompetencia-területen a telephely eredménye megegyezik az elvárhatóval, tehát teljesítette az elvárható eredményt.


A telephelyi jelentéseket megvizsgálva kitűnik,hogy a tanulói összetétel tekintetében a Varga Tamás Általános Iskola 6. és 8. osztályos- a mérésen részt vett gyermekeket tekintve- itt a legmagasabb a sajátos nevelési igényűek és a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek aránya, továbbá a tavalyi évben volt 8. évfolyamos a Szántó Kovács János Általános Iskolából átvett osztály, akik a 7-8. osztályban együtt folytathatták tanulmányaikat. A fentieket figyelembe véve az intézmény gyermekenkénti részletes elemzést készített a tanulók fejlődését tekintve (összevethetőek a 6-os és 8-os eredmények), és ez alapján készített intézkedési tervet a felzárkóztatásra. Az előző évet tekintve elmondható, hogy szövegértés terén az elmúlt év átlagát, matematika terén pedig kissé romló eredményt mutat. Az első szinten és az első szint alatt teljesítő tanulókat tekintve az országos átlagnak megfelel, vagy az alatt teljesített az intézmény. A Varga Tamás Általános Iskola is részt vesz a TÁMOP 3.1.4 pályázatban, ahol az egyéni fejlesztésen felül a két kiemelt kompetencia terület mellett a többi tantárgy tanítása során is törekszik a kompetencia-fejlesztésre. Az egyéni fejlesztés és hátránykompenzálás területén pedig eredményeinek köszönhetően régiós referenciaintézménnyé szerveződik a tanév folyamán. Hódmezővásárhelyi Többcélú Kistérségi Társulás Klauzál Gábor Általános Iskola A 2009/10. tanévtől az intézmény alsó tagozata működik a Nádor utcai telephelyen és a felső tagozat a Klauzál utcai telephelyen, azonban a tavalyi évben még mind a két épületben voltak alsó és felső tagozatos tanulók, így a telephelyi jelentésben még külön kerülnek megtárgyalásra. Klauzál utcai telephely


Nádor utcai telephely:

A két telephely között jól látszódik a különbség, amely igazolja a két telephely közötti átcsoportosítást. Ugyan a Nádor utcai telephely eredményei szignifikánsan gyengébbek, mint a Klauzál utcán, azonban a hozzáadott érték pont az ellenkező irányt mutatja. A Nádor utcai telephelyen a családi háttérindex alapján várható eredményt tekintve a hozzáadott érték pozitív, míg a Klauzál utcán az elvárható eredményt hozta az intézmény. Az alsó és felső tagozat különválasztása, és az intézmény egységének erősítésétől azt várjuk, hogy az osztályok és a pedagógusok közti hozzáadott értékkülönbség megszűnik. Az intézmény részt vesz a TÁMOP 3.1.4 pályázatban, és kiemelkedően fontos tevékenységet folytat a tantárgytömbösítés és a projekttanítás területén, amelynek eredményei szintén pozitív hatással lehetnek a kompetenciamérésre. Továbbá kiemelendő az intézmény hátránykompenzáló és egyéni fejlesztő tevékenysége is. Az előző évek kompetenciaméréseit vizsgálva megállapítható, hogy a tavalyi évnek megfelelő, vagy jobb eredményt értek el.

Az 1. szinten vagy az alatt teljesítő tanulók tekintetében szintén kijelenthető, hogy az országos átlagnak megfelelnek, a 6. évfolyamosok viszonylatában viszont jóval alatta teljesítettek, ami már a későbbi javuló eredményeket vetíti előre.


Németh László Gimnázium és Általános Iskola Az iskolában a 6., 8. és 10. évfolyamon is történt kompetenciamérés, továbbá az intézmény két telephellyel, továbbá általános iskolai és gimnáziumi évfolyamokkal is rendelkezik, az elemzés során mindenképpen szükséges ezeket a területeket elkülöníteni egymástól. A teljes intézménystruktúra átlagát tekintve az eredmények minden kompetenciaterületen és évfolyamon meghaladják az országos átlagot. A gimnáziumi évfolyamok az Ormos Ede utcai telephelyen vannak elhelyezve, az ő eredményeik a következők:

Jól látható, hogy az intézmény teljesítménye magasan meghaladja az országos átlagot. A gyermekek családi háttérindexét megvizsgálva megállapítható, hogy a telephely eredménye vagy megegyezik, vagy meghaladja a szignifikánsan elvárható értéket, ez a pedagógusok hozzáadott értékét mutatja. Az elmúlt év eredményével összevetve, látható, hogy a tavalyival átlagában megegyező értéket ért el az iskola, a 8. évfolyamos matematika terén mutat csekély mértékű visszaesést, de még így is az országos átlag felett teljesít. Kiemelkedő a teljesítménye a 2. szintet el nem ért tanulók tekintetében, hiszen minden szinten jóval az országos átlag alatt mozog:


Az Árpád utcai telephely tekintetében az általános iskolásokat tekintve a következő eredményt érte el az intézmény:

Megállapítható, hogy ugyan az intézményi átlag tekintetében az országos átlagot meghaladja az intézmény eredménye, a 8. évfolyamos általános iskolásokat nézve matematikából sajnos az országos átlag alatt teljesítettek, ezért szükséges ennek az évfolyamnak a részletes elemzése. A családi háttérindex vizsgálatakor is a fent látható eredmény tűnik ki, tehát mindenütt az elvárható, vagy jobb eredményt produkálta az intézmény, kivéve a 8. évfolyam matematika kompetenciaterület terén. A tanulói összetétel, és a részletes telephelyi elemzésből kitűnik, hogy valószínűleg a gyermekek motiválatlansága okozza a gyengébb matematika eredményt. A pedagógus tekintetében is vizsgálatra került sor, de ugyanaz a pedagógus tanítja a matematikát, mint más kompetenciamérésben részt vevő- és kiválóan teljesítő- osztálynál. Az intézménynek szükséges komplex elemzést készíteni az adott évfolyamra tekintettel, hogy az elkövetkezendőkben elkerülhető legyen a motiválatlanságból adódó gyengébb eredmény. Egyébként a 2. szintet el nem érők esetében vagy az országos átlagot, vagy az alatt teljesített az intézmény ezen a telephelyen is.


Hódmezővásárhelyi Integrált Szakképző Központ Szakiskola és Szakközépiskola Az összevont szakképző intézményben külön kerülnek tárgyalásra a tagintézmények, továbbá a szakközépiskolai és szakiskolai osztályok. Az elemzés előtt mindenképpen kiemelendő az a munka, amit a tavalyi évben kezdtek el a középiskolák és általános iskolák pedagógusai az átmenetek megkönnyítése érdekében, és az idei évben a TÁMOP 3.3.2 programban kiterjesztettek. A tevékenység lényege, hogy a 9. évfolyamban jelentkező magas bukási arány megelőzése érdekében az általános iskolai 8. évfolyamos és középiskolai/szakiskolai 9. évfolyamos tananyagot, a tanítás módszerét- a két iskolatípus pedagógusainak műhelymunkájával- összehangolják, annak érdekében, hogy a gyermekek intézménytípusváltását megkönnyítsék. Reményeink szerint ennek eredménye már a 2010. évi, 2011. évi kompetenciamérésnél jelentkezni fog. Fontos még kiemelni, hogy a középiskolák vonatkozásában is minden esetben lehetett családi háttérindexet mérni a szülői adatszolgáltatások alapján. Corvin Mátyás Tagintézmény

A táblázatból jól látható, hogy ugyan az intézmény nem éri el az országos átlagot a telephelyen, azonban az azonos méretű és típusú intézmények tekintetében megfelel, a 10. szövegértés tekintetében még jobb is az eredménye, mint a hasonló intézményekben. Ezt támasztja alá, hogy a családi háttérindex tekintetében is minden esetben egyezik az intézmény eredménye a szignifikánsan elvárhatóéval. A tavalyi méréseket tekintve az idei évben azonos, vagy (10. évfolyamos szövegértés) jobb eredményt értek el.


A második szint alatt teljesítők tekintetében felhívom a figyelmet a szakiskolai átlagra, amely országosan tragikus képet mutat, és jelzi, hogy a szakképzés teljes körű megújítására, presztízsének emelésére van szükség. Az intézmény egyébként a megfelelő képzési típus tekintetében még jobban is teljesített, mint az országos átlag. Eötvös József Székhelyintézmény

A fenti táblázatból jól látható, hogy az Eötvös Székhelyintézmény- az elmúlt éveknek megfelelően- kiválóan teljesít a szövegértés területén, a matematika vonatkozásában pedig megfelel az eredménye a szakközépiskolák átlageredményének. A korábbi éveket vizsgálva megállapíthatjuk, hogy tartja az előző évek eredményeit. A családi háttérindex tekintetében pedig vagy az elvárható, vagy annál jobb teljesítményt mutat. Az intézményben az 1. szinten vagy az alatt teljesítők aránya megfelel, szövegértés területén pedig alacsonyabb, mint az országos átlag. A székhelyintézmény részt vesz a TÁMOP 3.1.4 pályázatban, és kiemelten fontos szerepe, hogy a kompetencia alapú oktatáshoz szükséges módszereket elsajátítsa, bevezesse és a többi tagintézményben is elterjessze az elkövetkezendő tanévben. Kiemelt figyelmet kell fordítania az egyéni fejlesztésre és a hátránykompenzálásra, amelyek a kompetencia alapú oktatás prioritást élvező területei.


Gregus Máté Tagintézmény

A Gregus Máté Tagintézmény vonatkozásában ki kell emelnünk, hogy HISZK-en belül a legjobb eredményt elért tagintézmény mind szövegértés, mind matematika területén, még a nagy szakközépiskolák eredményeit is meghaladta a teljesítménye. A tanulók családi háttérindexének vizsgálatából kiderül, hogy mind a két kompetencia területen a tagintézmény eredménye szignifikánsan jobb az elvárhatónál, ami a pedagógusok hozzáadott értékét dicséri. Az elmúlt évek eredményeit figyelembe véve matematika területén javuló tendenciát, szövegértés területén pedig a tavalyi átlagnak megfelelő értéket mutat.

A 2. szintet el nem ért tanulók esetében messze az országos átlag alatt teljesít, tehát jóval kevesebb a gyengébb teljesítményt mutató tanulók aránya. Az intézmény szintén részt vesz a TÁMOP 3.1.4 pályázatban, amely során a kompetencia alapú oktatás bevezetését és módszereinek elsajátítását vállalta.


Kalmár Zsigmond Tagintézmény

A tagintézmény eredményeit vizsgálva - a Corvin Mátyás Tagintézményhez hasonlóan- az országos átlagot nem érik el, azonban a kis szakközépiskolák és nagy szakiskolák átlagát (a 10. évfolyamos szakközépiskolai szövegértés kivételével) eléri, és meg is haladja. A Kalmár Zsigmond Tagintézmény vonatkozásában mindenképpen vizsgálandó a tanulói összetétel (az intézmény a kötelezően beiskolázó feladatot is ellátta az elmúlt években és több speciális szakiskolai osztályt is indít), amely alapján és a családi háttérindexet figyelembe véve minden esetben az elvárható eredményt produkálta. Ez azonban nem jelenti azt, hogy nem szükséges az eredmény részletes elemzése, továbbá komplex intézményi intézkedési terv kidolgozása, amelyre az iskola kiemelt hangsúlyt helyez. Kiemelendő, hogy intézkedéseit, nem csupán a két kompetenciaterületre, hanem az összes tantárgyra átfogóan tervezi, az összes pedagógusa részt vesz az intézkedési terv kidolgozásában és a tanítási módszerek megújításában. Az elmúlt évek eredményeit vizsgálva elmondható, hogy az értékeket tartja, sőt szövegértés területén évek óta javítja. A 2. szintet el nem ért tanulók esetében az országosan is érzékelhető állapot mutatkozik, a szakiskolai tanulók tekintetében. Az intézmény egyébként szignifikánsan megfelel a megfelelő képzési típusban oktató intézmények átlagának. Összegzés Az intézményi elemzések után szükséges a hódmezővásárhelyi eredményről összességében és országos viszonylatban is szót ejteni. A kompetenciamérésben az alábbi tanulólétszámmal vettek részt intézményeink a tavalyi évben:


A városi átlagot tekintve összességében elmondható, hogy az országos átlagot vagy azt meghaladó eredményt produkáltak intézményeink. Ugyan a fenti elemzés inkább egy-egy intézmény javítandó területeit emelte ki, de mindenképpen meg kell jegyezni, hogy országosan a kompetenciamérés területén látszik a város kiemelt figyelme, és évek óta tartó elemző munkája. A hatodik évfolyam tekintetében jellemző a következő diagram az intézményi eredményekre.

Az ábra a 6. évfolyamos szövegértés fenntartói összegzését mutatja Jól látható, hogy országosan csupán 12 város teljesített jobban a mérésen és 283 pedig rosszabbul. Ez az az évfolyam, ahol leginkább megmutatkozik az átszervezés jelentősége, hiszen a felsőbb évfolyamokra már nem tudtak ilyen hatással lenni az új pedagógiai módszerek és pedagógus attitűdök. Kiemelten fontos lesz ennek az évfolyamnak az egyénenkénti elemzése két év múlva, amikor már a 8. évfolyamos teljesítményük is láthatóvá válik. Fontos megfigyelni a tanulók képességszintek szerinti megoszlását is 6. és 8. évfolyamon egyaránt, hiszen jól mutatja a városban folyó komplex hátránykompenzálást, és a folyamatosan fejlődő tehetséggondozást:


6. évfolyam tekintetében:

8. évfolyam tekintetében:

Megmutatkozik, hogy az országos átlagnál - de még a városi iskolák átlagánál is- kevesebb az 1. szinten és alatta teljesítő diák és a gyermekek nagy része a 2. és 3. szinten helyezkedik el. Lényeges azonban arra is felhívni a figyelmet, hogy míg az előző években kevés volt a 4. szinten lévő gyermekek száma ( ami jól látszódik a mostani 8. évfolyamos diagramon is, bár már ott is javult a tendencia), a mérés alapján ez is emelkedett, sőt meghaladja az országos átlagot. Ez mindenképpen az eddigi hátránykompenzáló és tehetséggondozó munka folytatását, és jó irányát jelzi számunkra. A 10. évfolyamos eredmények tekintetében mindenképpen külön kell választani a szakközépiskolák, szakiskolák és a gimnázium elemzését. A fenntartói létszámadatokat az alábbi ábra jellemzi:


Fenntartói eredmények országos viszonylatban

Az integrációs törekvéseink fontosságát, és a helyi szakképzés átszervezését igazolják a fenti táblázatban látható adatok, hiszen jól, mutatja, hogy a szakképzésbe a gyengébb képességű tanulók érkeznek, pedig a szakképzés presztízsének helyreállításához a szakemberképzést új alapokra kell helyezni. Ezek a tendenciák azonban még mindig jobbak, mint az országos átlag, amelyet az általános iskola-középiskola átmenet programja és a szakképzés átszervezéséhez kapcsolódó városi intézkedések indokolnak. Jelentős javulásra azonban csak több év viszonylatában számíthatunk. Az eredmények tekintetében elmondható, hogy a képzéstípusokat tekintve az országos átlag szerint teljesítettek intézményeink, a szakiskolák tekintetében azonban csak 24 olyan fenntartó van országosan, amelyik jobban teljesített.

A tanulók képességszint szerinti megoszlásáról az alábbiakat mondhatjuk el:


Gimnázium

A 4. évfolyamos gimnáziumi tanulók képességszint szerinti megoszlása tekintetében kijelenthető, hogy a tanulók – és a pedagógusok munkája- messze meghaladja az országos átlagot, ahol jellemzővé vált, hogy a tanulólétszám megtartása érdekében az erre a képzéstípusra nem megfelelő képességekkel rendelkező gyermekeket is beiskolázzák, továbbá túl sok gimnáziumi osztályt indítanak egy-egy városban. Szakközépiskola

A szakközépiskolák vonatkozásában megállapítható, hogy az egyes képességszinteken elhelyezkedő tanulói arányok nagyságrendileg megfelelnek az országos arányoknak. Természetesen az intézményekben elindult munkát folytatni kell, és a bevezetésre került kompetencia alapú oktatás eszköz és módszer-rendszerét folyamatosan fejleszteni szükséges.


Szakiskola

A fenti ábrán jól látható a korábban kiemelt tendencia. Az országos (az összes 10. évfolyamos diák- intézménytípustól függetlenül) tanulói képességszintek a szakiskolák esetében drasztikusan eltérnek. A tavalyi eredményekhez képest és a többi szakiskolát tekintve javulás látható intézményeinkben. Csökkent az 1. szint alatti tanulók aránya és növekedett a 3. szinten lévők száma, látható, hogy a 4. szintet egyetlen diák sem érte el. A szakiskoláink kiemelkedő feladata ezen tendencia folytatása, továbbá, hogy az 1. szintről minél több tanuló felkerüljön a 2. vagy 3. szintre. Az intézmények elkészítették a saját intézményükre vonatkozó elemzést és intézkedési tervet, továbbá tantestületi értekezlet keretében foglalkoztak a kompetenciamérés elemzésével, ahol gyermekenként lebontva megvizsgálták az előző méréshez képest tapasztalható változásokat. Kompetenciaterületenként intézkedési tervet készítettek a munkaközösségek a komplex fejlesztésre, a pályázatok segítségével kapott továbbképzéseken elsajátított ismeretek minél szélesebb körű elterjesztésére, és az eredmények javítását szolgáló egyéb intézkedésekre. Ezen intézkedési tervek betartása, és folyamatos vizsgálata kiemelten fontos, és a következő kompetenciamérés eredményeinek elemzésekor érdemes figyelembe venni. Kérem a Tisztelt Közgyűlést az előterjesztést megvitatni és a mellékelt határozati javaslattal elfogadni szíveskedjék! Hódmezővásárhely, 2010. június 3. Tisztelettel: Dr. Lázár János Polgármester


Száma: Tárgy: Beszámoló a eredményéről

2009.

évi

Országos

Kompetencia-mérés

hódmezővásárhelyi

HATÁROZATI JAVASLAT 1./ Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlése a 2009. évi Országos Kompetenciamérés hódmezővásárhelyi eredményeiről szóló beszámolót megtárgyalta, és elfogadta.

Hódmezővásárhely, 2010. június 3.


A határozatot kapja: 1./ Dr. Lázár János, polgármester, országgyűlési képviselő 2./ Dr. Korsós Ágnes, jegyző 3./ Jogi Iroda 4./ Jogi Iroda, Oktatási Csoport 5./ Valamennyi érintett iskola igazgatója 6./ Irattár

A kötet

Recommend Documents