A kötet

I/A kötet 1. oldal

Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlésének 2010. szeptember 2-i rendes ülésére beterjesztett anyagok I./A kötet M E G H Í V Ó........................................................................................................................... 2 Tárgy: Bizottsági ülések időpontjáról tájékoztatás .................................................................... 4 Beszámoló a Belső Ellenőrzés 2010. év II. negyedévi tevékenységéről .................................... 5 Belső Ellenőrzés 2010. évi munkatervének módosítása (2.)..................................................... 22 Környezet és Természetvédelem helyzete kistérségi régiónkban ............................................. 25 Beszámoló a Vöröskereszt utca 5. szám alatti ingatlan értékesítéséről, hasznosításáról.......... 78 Beszámoló a Liszt Ferenc Ének- Zenei Általános Iskola működéséről .................................... 82 Tájékoztató a Katasztrófavédelem helyzetéről a Hódmezővásárhelyi Kistérségben.............. 106

I/A kötet 2. oldal

HÓDMEZŐVÁSÁRHELY MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATAL

POLGÁRMESTERÉTŐL Iktatószám: 23-1209-49/2010. MEGHÍVÓ Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzatának és Szerveinek Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 52/2006. (11.10.) Kgy. rendelet 10. § (1) bekezdés értelmében Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlésének rendes ülését 2010. szeptember 2-án, 1200 órára összehívom. Helye: Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal I/6. (Díszterem).

1. Napirend: Tájékoztató a Közterület Felügyelet, a Mezőőri Szolgálat és a parkoló őrök helyzetéről, pozíciójáról /szóbeli/ Előadó: Polgármester Véleményezésre : Valamennyi Bizottságnak 2. Napirend:Tájékoztató az Önkormányzat 2010. évi költségvetésének I. féléves teljesüléséről Előadó: Polgármester Véleményezésre: Valamennyi Bizottságnak 3. Napirend: Az Önkormányzat 2010. évi költségvetési rendeletének módosítása Előadó: Polgármester Véleményezésre: Valamennyi Bizottságnak 4. Napirend: Beszámoló a Belső Ellenőrzés 2010. év II. negyedévi tevékenységéről Előadó: Jegyző Véleményezésre: Valamennyi Bizottságnak 5. Napirend:Környezet és természetvédelem helyzete kistérségi régiónkban (föld, víz, levegő, védett növény és állatfajok stb.) Előadó: Lakosságszolgálati Iroda, Építéshatósági Csoport Városfejlesztési és Üzemeltetési Iroda, Városüzemeltetési Csoport Véleményezésre: Valamennyi Bizottságnak

I/A kötet 3. oldal

6. Napirend: Samu Katalin Derkovits díjas szobrászművész életmű-kiállítása és műveinek gyűjteményes múzeumi gondozásba vétele Előadó: Kabinet Iroda Véleményezésre: Valamennyi Bizottságnak 7. Napirend: Beszámoló a Vöröskereszt utca 5. szám alatti ingatlan értékesítéséről, hasznosításáról Előadó: Lakosságszolgálati Iroda, Lakás- és Helyiséggazdálkodási Csoport Véleményezésre: Valamennyi Bizottságnak 8. Napirend: Beszámoló a Liszt Ferenc Ének- Zenei Általános Iskola működéséről Előadó: Intézményvezető Véleményezésre: Valamennyi Bizottságnak 9. Napirend: Katasztrófavédelem helyzete kistérségi régiónkban (szervezettség, személyi és logisztikai készenléti állapot, igénybevétel stb.) Előadó: Hódmezővásárhelyi Polgári Védelmi Kirendeltség, Krám István, pv. őrnagy, kirendeltség-vezető Véleményezésre : Valamennyi Bizottságnak 10. Napirend: Testvérvárosi kapcsolat létesítése egy szlovákiai magyar településsel Előadó: Kabinet Iroda Véleményezésre: Valamennyi Bizottságnak 11. Napirend: Egyebek Hódmezővásárhely, 2010. augusztus 16. Tisztelettel: Dr. Lázár János

I/A kötet 4. oldal

Iktatószám: 23-1814-9/2010. Tárgy: Bizottsági ülések időpontjáról tájékoztatás Tisztelt Cím! Tájékoztatom, hogy a Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlésének bizottságai az alábbiak szerint tartják üléseiket: Helyszín: Polgármesteri Hivatal 1/6. Díszterem Pénzügyi, Gazdasági Bizottság ülése: 2010. augusztus 30. / hétfő / délelőtt 1000 óra Oktatási, Kulturális, Ifjúsági és Sport Bizottság ülése: 2010. augusztus 30. / hétfő / délután 14 00 óra Városüzemeltetési, Környezetvédelmi és Mezőgazdasági Bizottság ülése: 2010. augusztus 31. / kedd / délelőtt 830 óra Városfejlesztési, Vállalkozásfejlesztési és Informatikai Bizottság ülése: 2010. augusztus 31. / kedd / délelőtt 900 óra Egészségügyi és Szociális Bizottság ülése: 2010. augusztus 31. / kedd / délelőtt 1100 óra Ügyrendi és Mandátumvizsgáló Bizottság ülése: 2010. augusztus 31. /kedd / délután 1230 óra Hódmezővásárhely, 2010. augusztus 23. Tisztelettel:

Dr. Korsós Ágnes címzetes főjegyző

I/A kötet 5. oldal

Iktatószám: A-10-22033-2/2010. Címzett:

Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlése

Tárgy:

Beszámoló a Belső Ellenőrzés 2010. év II. negyedévi tevékenységéről

Az anyagot készítette:

Belső Ellenőrzés

Az anyagot látta: Dr. Korsós Ágnes

Véleményezésre megküldve:

Valamennyi Bizottságnak

Sokszorosításra érkezett:

2010.08.26.

Napirend kapcsán meghívandó személyek: Nincs külön meghívandó személy

I/A kötet 6. oldal

Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Jegyzőjétől Iktatószám: A-10-22033-2/2010.

Tárgy: Beszámoló a Belső Ellenőrzés 2010. év II. negyedévi tevékenységéről Mell.: beszámoló és határozati javaslat

Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlésének Helyben Tisztelt Közgyűlés! Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlésének munkaterve alapján Önök elé terjesztem a Polgármesteri Hivatal Belső Ellenőrzése 2010. II. negyedévi tevékenységéről szóló beszámolót. A Tisztelt Közgyűlés negyedéves ciklusokban nyer közvetlen tájékoztatást az ellenőrzés alá vont egységeknél végzett vizsgálatok eredményeiről. Az intézményi belső ellenőrzési feladatok elvégzéséről szóló beszámoltatás rendje változatlan. A Belső Ellenőrzés stabil munkakapcsolatot tart a Pénzügyi-Gazdasági Bizottság elnökével, egyidejűleg az arra jogosultak részére folyamatosan biztosítja az ellenőrzési jelentésekbe való betekintést a Belső Ellenőrzés területén. A beszámolási időszakban is rendelkezésre állt az igényelt konzultációk, vagy a vizsgálati anyagokkal kapcsolatos részletes szóbeli kiegészítések céljából. A Belső Ellenőrzés 2010. év II. negyedévében befejezett, illetve lezárt tizenkettő ellenőrzést. Ebből tizenegy a jóváhagyott eredeti 2010. évre szóló ellenőrzési munkaterv programja szerint volt elvégzendő, a plusz egy feladat az évközi feladat változásokból eredő munkaterv módosításnak megfelelő ellenőrzés volt. Ezeken felül megkezdett további öt, ún. soronkívüli vizsgálatot is. Az elvégzett, befejezett vizsgálatok eredményeit az ellenőri jelentések, azok főbb elemeit pedig a csatolt felsorolás tartalmazza. A feladataik teljesítése során alkalmazandó jogszabályok nem változtak az elmúlt időszakban, ezért a belső ellenőrök továbbra is a költségvetési szervek belső ellenőrzéséről szóló 193/2003.(XI.26.) Kormányrendelet előírásait, az államháztartásról szóló (Áht.), a számvitelről szóló (Sztv.), az önkormányzatokról szóló (Ötv.) törvények, valamint az államháztartás működési rendjéről szóló kormányrendelet előírásait vették figyelembe. Kérem a Tisztelt Közgyűlést, hogy a beszámolót megvitatni és azt elfogadni szíveskedjen. Hódmezővásárhely, 2010. szeptember 02. Tisztelettel:


I/A kötet 7. oldal

HÓDMEZŐVÁSÁRHELY MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATAL BELSŐ ELLENŐRZÉS A)

Beszámoló a 2010. II. negyedév során végzett belső ellenőrzésekről

1.

Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Lakosságszolgálati Iroda Általános Igazgatási szervezeti egysége Ügyrendben meghatározott tevékenységi körének vizsgálata.

2.

A Sportegyesületek 2009. évi önkormányzati támogatásának felülvizsgálata.

3.

Az Erzsébet Kórház-Rendelőintézet árbevételét növelő bérleti díjak, valamint a működési kiadásain belül a telefonköltségek alakulásának céljellegű ellenőrzése.

4.

A Hódmezővásárhelyi Integrált Szakképző Központ Szakiskola és Szakközépiskola (HISZK) Corvin Mátyás Tagintézményben lebonyolított rendezvények pénzügyi vizsgálata a 2009/2010. tanévre vonatkozóan.

5.

Az Adócsoport által a vevők hátraléka behajtására tett intézkedések felülvizsgálata.

6.

Az Erzsébet Kórház-Rendelőintézet 2009. évi pénzmaradványának zárszámadás előtti vizsgálata.

7.

A Hódmezővásárhelyi Kistérségi Társulás 2009. évi pénzmaradványának zárszámadás előtti ellenőrzése.

8.

A Hódmezővásárhelyi Hivatásos Önkormányzati Tűzoltóság 2009. évi pénzmaradványának zárszámadás előtti ellenőrzése.

9.

A Tornyai János Múzeum és Közművelődési Központ 2009. évi pénzmaradványának zárszámadás előtti vizsgálata.

10. A Hódmezővásárhelyi Többcélú Kistérségi Társulás Kapcsolat Központ 2009. évi pénzmaradványának zárszámadás előtti ellenőrzése 11. A Szent István Általános Iskola 2009. évi gazdálkodásának vizsgálata. 12. Hódmezővásárhely MJ Város Polgármesteri Hivatal Lakosságszolgálati Iroda szabálysértési és birtokvédelmi szakterületének Ügyrendben meghatározott tevékenységi körének vizsgálata. A 2010. II. negyedévi belső ellenőrzési tevékenységünket annak tükrében mutatjuk be, hogy a vizsgálati anyagok hogyan osztódtak meg szabályszerűségi-, pénzügyi-, rendszer-, illetve teljesítmény ellenőrzés vonatkozásában:

I/A kötet 8. oldal

Szabályszerűségiek: Polgármesteri Hivatal - Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Lakosságszolgálati Iroda Általános Igazgatási szervezeti egysége Ügyrendben meghatározott tevékenységi körének vizsgálata. -

Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Lakosságszolgálati Iroda szabálysértési és birtokvédelmi szakterülete Ügyrendben meghatározott tevékenységi körének vizsgálata.

Intézmények - A Hódmezővásárhelyi Integrált Szakképző Központ Szakiskola és Szakközépiskola Corvin Mátyás Tagintézményben lebonyolított rendezvények vizsgálata a 2009/2010. tanévre vonatkozóan. Pénzügyi ellenőrzések: Polgármesteri Hivatal - A Sportegyesületek 2009. évi önkormányzati támogatásának felülvizsgálata. Intézmények - Az Erzsébet Kórház-Rendelőintézet 2009. évi pénzmaradványának ellenőrzése. - Hódmezővásárhelyi Többcélú Kistérségi Társulás (HTKT) 2009. évi pénzmaradványának ellenőrzése. - A Hódmezővásárhelyi Hivatásos Önkormányzati Tűzoltóság 2009. évi pénzmaradványának ellenőrzése. - A Tornyai János Múzeum és Közművelődési Központ 2009. évi pénzmaradványának ellenőrzése. - A HTKT Kapcsolat Központ 2009. évi pénzmaradványának ellenőrzése. Teljesítmény ellenőrzések: Polgármesteri Hivatalban - Az Adócsoport által a vevők hátraléka behajtására tett intézkedések vizsgálata. Intézményeknél: - Az Erzsébet Kórház-Rendelőintézet árbevételét növelő bérleti díjak, valamint a működési kiadásain belül a telefonköltségek alakulásának céljellegű ellenőrzése. -

A Szent István Általános Iskola 2009. évi gazdálkodásának vizsgálata.

I/A kötet 9. oldal

Tehát a 2010. év II. negyedévében befejezett ellenőrzések összesen: Hódmezővásárhely MJ Város Ellenőrzési típus szabályszerűségi pénzügyi rendszer teljesítmény Együtt

Munkaterv szerint teljesített ellenőrzések száma PolgmH Intézm. összes 2 2 1 5 6 1 2 3 4 7 11

Soron kívüli ellenőrzések Polgm.H. Intézm. 1 1

összes 1 1

A fenti táblázatból kitűnik, hogy a befejezett 12 db vizsgálatból 3-at a Polgármesteri Hivatal területén, 9-et az intézményeknél végeztünk el. Összesen három szabályszerűségi, hat pénzügyi és három teljesítmény ellenőrzést végeztünk a II. negyedévben. A következőkben az ellenőrzéseink tapasztalatairól kivonatosan számolunk be: 1. Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Lakosságszolgálati Iroda Általános Igazgatási szervezeti egysége Ügyrendben meghatározott tevékenységi körének vizsgálata. Az ellenőrzésünk során az egyik legfontosabb megállapítás az, hogy az ellenőrzött egységben dolgozók a vonatkozó jogszabályok maradéktalan betartása mellett igyekeznek folytatni tevékenységüket. Az ellenőrzött munkatársak szakmai felkészültsége megfelel az elvárásoknak. A munkaköri leírások aktualizálása és kiegészítése a vizsgált ideje alatt megtörtént. A tárgyalt időszakban lefolytatott vizsgálatok során büntető-, szabálysértési, kártérítési és fegyelmi eljárás megindítására okot adó cselekmény, mulasztás vagy hiányosság gyanúja nem merült fel. Az Általános Igazgatás tevékenységének vizsgálata kapcsán megállapítottuk, hogy az Ügyrendben felsorolt feladatai aktualizálásra szorulnak, tekintettel az időközben bekövetkezett jogszabályváltozásokra, ezért szükséges annak módosítása. Másrészről a jogszabályok által meghatározott tevékenységek belső szabályozottsága, a hatályos jogszabályi rendelkezéseknek megfelelő. A vizsgált szervezeti egység a ráosztott feladatokat szakszerűen, hatékonyan és gyorsan végzi, mind az iratkezelés, mind a kapcsolattartás területén a jogszabályoknak és belső szabályzatoknak megfelelő napi gyakorlat tapasztalható. Az ellenőrzött szakterület által - tevékenységi körükben - előkészített határozatok megfelelnek a Ket. előírásainak, az illetékek lerovásra kerültek, érvénytelenítésük megtörtént. A határozatok kézbesítése során az ügyintézők megtartották a hivatalos küldemények kézbesítésére vonatkozó jogszabályi előírásokat.

I/A kötet 10. oldal

A szakterületet vizsgáló belső ellenőr a következő javaslatokat tette: a) A Polgármesteri Hivatalban meglévő belső szabályzatok folyamatos felülvizsgálata, aktualizálása szükséges, tekintettel a jogszabályváltozásokra és belső módosításokra. b) A Polgármesteri Hivatal SzMSz-ének aktualizálását, az Ügyrendben meghatározott feladatok aktualizálását és racionalizálását mielőbb el kell végezni. 2. A Sportegyesületek 2009. évi önkormányzati támogatásának felülvizsgálata. Megállapítottuk, hogy az általánosan szűkös anyagi helyzet miatt csak néhány sportegyesületet tudott támogatni az Önkormányzatunk a 2009-es évben. Köztudott ugyan, hogy a sportegyesületek az Önkormányzat segítsége nélkül szinte kilátástalan küzdelmet folytatnak a túlélésért, hiszen nagyon kevés olyan vállalkozás, vállalkozó van a környezetünkben, aki szponzorként, támogatóként szerepet akarna, vagy tudna vállalni a vásárhelyi sportéletben. Jelenleg az Önkormányzat olyan helyzetben van, hogy a kötelezően ellátandó feladatok teljesítése az első számú feladata. Az állam a kötelezően ellátandó feladatokra sem biztosít elegendő forrást, így a nem kötelezően ellátandó feladatok finanszírozása nagyon nehézkes, az egyre csökkenő központi támogatás miatt sajnos egyre kevesebb pénz jut a sport támogatására is. A következő egyesületek részesültek támogatásban a 2009-es évben: 1) Gör-Sport Club, valamint az Önkormányzat között létrejött a Támogatási Szerződés, amely szerint az Önkormányzat pénzbeli hozzájárulást nyújt a clubnak az egyesület működési költségeihez történő hozzájárulás céljából. A hozzájárulás összege 200.000,Ft azaz kettőszázezer forint. A Gör-Sport Club részére a támogatási összeg a 2009. évben nem került kifizetésre. 2) Hódiák Hódmezővásárhelyi Diáksport Egyesület részesült támogatásban azzal, hogy az Önkormányzat pénzbeli hozzájárulást nyújt az egyesület részére az utánpótláskorú sportolók versenyeztetése céljából. A hozzájárulás összege 150.000,-Ft azaz százötvenezer forint. Az egyesület a támogatást megkapta 2009. szeptemberében, az elszámolási kötelezettségének maradéktalanul eleget tett. 3) Hódúszó SE valamint az Önkormányzat között létrejött a Támogatási Szerződés, amely szerint az Önkormányzat pénzbeli hozzájárulást nyújt az egyesület működési költségeihez történő hozzájárulás céljából. A hozzájárulás összege 300.000,-Ft. azaz háromszázezer forint. A Hódúszó SE részére a támogatási összeg a 2009. évben nem került kifizetésre. 4) Mindszenti Lovas Klub valamint az Önkormányzat között is létrejött az a Támogatási Szerződés, amellyel az Önkormányzat pénzbeli hozzájárulást kívánt nyújtani az egyesület működési költségeihez történő hozzájárulás céljából. A hozzájárulás összege 300.000,Ft, azaz háromszázezer forint. A Mindszenti Lovas Klub részére a támogatási összeg a 2009. évben nem került kifizetésre. Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata a 2009-es évben csekély forrást tudott felszabadítani a sportegyesületek számára. A sportegyesületek óriási küzdelmet folytatnak a fennmaradásuk érdekében. Az Önkormányzattal kötött támogatási megállapodásokért „nagy harc” folyt a sportegyesületek között, mivel minden támogatásra szüksége van az egyesületeknek.


A vizsgálat során megállapítottuk, hogy az a sportegyesület, a Hódiák Hódmezővásárhelyi Diáksport Egyesület, amely a támogatását megkapta a 2009-es évben, hiánytalanul és maradéktalanul teljesítette az elszámolási kötelezettségét. 3. Az Erzsébet Kórház-Rendelőintézet (EKRI) árbevételét növelő bérleti díjak, valamint a működési kiadásain belül a telefonköltségek alakulásának céljellegű ellenőrzése. Tekintettel arra, hogy az éves munkatervünk szerinti vizsgálat két, egymástól eltérő profilú feladatot foglalt magába, az alábbiakban az összegzéseket és a javaslatokat ennek megfelelően szétválasztva mutatjuk be. A bérleti díjak alakulásáról: A helyiségbérleti szerződések érvényességét, a szerződésben foglalt bérleti díjak és áfá-jának számszaki helyességét, a közüzemi díjak, telefon díjak továbbszámlázását, valamint a számlák ellenértékének befizetéseit tételesen vizsgáltuk a 2009. évre vonatkozóan. A számlázások a bérleti díj tekintetében a szerződésekben foglalt időpontoknak megfelelően elkészültek. Az energia költségek számlázásai időeltolódással történtek, a pénzügyi feladások az energetikus részéről több esetben nem idejében érkeztek a pénzügyi osztályra. A bérleti díjak, a számlákban meghatározott határidőig befizetésre kerültek 7 bérlő részéről. 5 bérlő esetében a számla kiegyenlítések kompenzálással történtek. 1 bérlő esetében (HARMERON Zrt) a befizetések jelentős időeltolódással történtek, többszöri felszólítások és levélváltások után. A vizsgálat időpontjáig a 2009. évi bérleti és rezsidíjak befizetésre kerültek. A vizsgálat során megállapítottuk, hogy a HMEI Zrt-vel kötött szerződés hosszabbításoknál nem szerepel a fűtési költség, ennek okán 2007/2008/2009. években nem történt számlázás. A Kórház vezetői számára megfontolásra javasoltuk: a) azt, hogy az energiaköltségek számlázása érdekében a negyedév utolsó havi számlabeérkezése után 10 napon belül az energetikus által készített feladás kerüljön a Pénzügyi Osztályra. b) tekintettel arra, hogy a HMEI Zrt-vel előzőekben kötött szerződés megszűnt, a technikai-műszaki feladatokat ellátó új szolgáltatóval kötendő szerződés realizálása során a korábban műhelyként használt helyiség bérbeadását szorgalmazza az EKRI. A telefonköltségek alakulásáról: A vezetékes telefonköltségek alakulását a 2008-2009 évek költségadatainak vizsgálatával végeztük. A 2008. évi bázis időszak 4,474.918Ft kiadási összegéhez viszonyítva a 2009. évi 3,941.185Ft kiadás 6,77%-nyi csökkenést mutat a feladatellátásra fordított telefonköltségek tekintetében. A kórházi dolgozókra vonatkozóan szűkítették a személyi kód használatára jogosultak körét. Az EKRI mobiltelefonjainak üzemeltetését a Városellátó Nonprofit Kft. látja el, mobil flottára kötött szerződés keretében. A 9 fő kórházi dolgozó részére kiadott mobiltelefonon történő beszélgetések díja 2008. évben 668.918Ft, 2009. évben 962.465Ft volt, ez 43,88%-os költség emelkedést jelentett. Ezt az összeg emelkedést indokoltnak tartjuk, mivel a mobiltelefonnal rendelkezők többnyire nem a munkaterületük irodájában tartózkodnak, és ezért az ügyintézéseiket szinte csak a mobil telefonon keresztül tudják lebonyolítani.


A vezetékes és a mobiltelefon együttes költségeket (a korábbi, 2008. évi 5,143.836Ft-ot, illetve a 2009. évben keletkezett 4,903.650Ft-ot) egymáshoz viszonyítva 4,7%-os csökkenést állapítottunk meg. A havonta kinyomtatott vezetékes és mobiltelefonon történő beszélgetések listáját a személyi híváskóddal rendelkező dolgozók részére kiadják és szigorúan megkövetelik a magánjellegű beszélgetések kijelölését. 2009. évre vonatkozóan a számlázásokat és befizetéseket egyaránt rendben találtuk. Figyelembe véve a vizsgálati anyagokban foglaltakat, valamint a költségcsökkentésre irányuló intézkedéseket, a 2009. évben vizsgált időszak költségalakulása a bázisidőszakhoz viszonyítva eredményes volt annak ellenére, hogy a KSH által közzétett inflációs ráta összegével a telefonbeszélgetések percdíjait a szolgáltató minden évben emeli. A Kórház vezetői számára megfontolásra javasoltuk: a) az EKRI Kakasszékre kihelyezett Reuma és Mozgás-rehabilitációs Osztály telefonközpontjába kerüljenek beépítésre olyan GSM adapterek, amelyek a mobilhálózatokba irányuló hívásokat átalakítják és vonalas percdíjakat számlálnak, b) fentiekkel egyidejűleg az Osztály dolgozóira vonatkozóan a személyi telefonhíváskódokra jogosultak köre kerüljön szűkítésre. 4. A Hódmezővásárhelyi Integrált Szakképző Központ Szakiskola és Szakközépiskola (HISZK) Corvin Mátyás Tagintézményben lebonyolított rendezvények pénzügyi vizsgálata a 2009/2010. tanévre vonatkozóan. Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata fenntartásában álló intézmények közül a Hódmezővásárhelyi Integrált Szakképző Központ Szakiskola és Szakközépiskola (HISZK) Corvin Mátyás Tagintézményben lebonyolított rendezvények pénzügyi vizsgálatát végezte el a Belső Ellenőrzés soronkívüli vizsgálatként a 2009/2010. tanévre vonatkozóan. A Corvin Mátyás Tagintézmény a HISZK tagintézménye, a tagintézmény élén az igazgató áll, aki fölött a munkáltatói jogokat a HISZK főigazgatója gyakorolja, költségvetése a HISZK összetett iskolai intézmény költségvetésének része, ezáltal a Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata költségvetéséhez bevételével és kiadásával, tehát teljes pénzforgalmával kapcsolódik. A HISZK alapító okiratának 13. pontja alapján „Feladatellátáshoz kapcsolódó funkciója szerint: önállóan működő költségvetési szerv. Az intézmény az előirányzatok feletti rendelkezési jogosultság szempontjából részjogkörrel rendelkező költségvetési szerv. Az intézmény pénzügyi-gazdasági feladatait Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala látja el, az adott intézmény alapító okirata szerinti körben Együttműködési Megállapodás alapján.”. Főbb megállapításaink a következők voltak: 2010. február 27-én, valamint 2010. március 27-én megrendezésre került a Liszt Ferenc ÉnekZenei Általános Iskola és a Szent István Általános Iskola alapítványi bálja a Corvin Mátyás Tagintézményben.


A 566/2009. (12.10.) Kgy határozat 25. pontja - amely a Hódmezővásárhelyi Integrált Szakképző Központ Szakiskola és Szakközépiskola alapító okirata- kimondja: „A Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzat vagyonáról, a vagyontárgyak feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról szóló, mindenkori, a mindenkor érvényben lévő önkormányzati rendeletben szabályozott módon és feltételekkel rendelkezhet a közoktatási intézmény a használatban lévő vagyonról.”. Az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodás szabályairól szóló 10/2007. Kgy rendelet (továbbiakban: Rendelet) 23. §-a rendelkezik az önkormányzati intézmények feladatellátására szolgáló vagyonával való rendelkezésről. A Rendelet 23.§ (1) szerint: " A Közgyűlés az önkormányzat intézményei részére - a feladat ellátásához szükséges mértékben - biztosítja a működésükhöz szükséges vagyonhoz kapcsolódó, a 19.§(1) bekezdésben maghatározott jogokat, azzal, hogy a kezelésbe adott ingatlan egy részének bérbeadására, használatba adására az intézmény vezetője egy évig terjedő időtartamra jogosult, azzal, hogy a bérbeadásról, használatba adásról 30 napon belül köteles a polgármestert tájékoztatni. Egy év időtartamot meghaladó bérbeadásra, használatba adásra a polgármester előzetes hozzájárulása esetén van mód." A fent említett rendezvények bérleti szerződéseit a Corvin Mátyás Tagintézmény igazgatója írta alá, nem pedig a HISZK főigazgatója, akinek a közgyűlési rendelet értelmében lett volna jogosultsága a terembérleti szerződés aláírásra. A rendelkezésünkre álló terembérleti szerződésben a tagintézmény igazgatója, Pótáriné Dr. Hojcsi Zsuzsanna egyoldalú felelősséget vállalt a szakoktatók és a diákok nevében a rendezvény lebonyolításáért, illetve a vagyonvédelmi feladatok ellátásáért, amelyhez tagintézmény igazgatójaként szintén nem volt jogosultsága. Megállapítottuk továbbá azt is, hogy a bérleti szerződés tartalma nem felel meg a "Bérleti szerződés" Ptk. szerinti fogalmának, ugyanis ez a szerződés ténylegesen egy vállalkozói szerződésnek felel meg. A Liszt Ferenc Ének-Zenei Általános Iskola rendelkezésünkre bocsátotta az alapítványi bállal kapcsolatos írásos forgatókönyvét, valamint a rendezvény számlájának másolatát. A Liszt Ferenc Ének-Zenei Általnos Iskola igazgatója, Forrainé Kószó Györgyi a rendezvény lebonyolításával kapcsolatban a következőket mondta el: Ő kereste meg a Corvin Mátyás Tagintézmény vezetőjét, Pótáriné Dr. Hojcsi Zsuzsannát, abból a célból, hogy az általa vezette intézmény alapítványa által szervezett „alapítványi bál” helyszínét leegyeztesse, tekintettel arra, hogy az alapítványi bál (vélhető) résztvevőinek száma igényelte a Corvin Mátyás Tagintézményben található aula méreteit. A Corvin Mátyás Tagintézményben már egy team fogadta az Igazgató Asszonyt, akik a következők voltak Pótáriné Dr. Hojcsi Zsuzsanna tagintézmény igazgató, Bádonyi Mihály szakoktató, Mocsári Ernő szakoktató, Tápai Tibor és a GasztroDrink Kft. részéről Izsó András ügyvezető.


Egy 2010. április 20-án készült jegyzőkönyv alapján, melyet a Corvin Mátyás Tagintézményben készített a Belső Ellenőrzés, a tagintézmény vezetője elmondta, hogy a vállalkozó és a megrendelő tárgyalnak egymással a továbbiakban a részletekről az első egyeztetést követően, tehát a szervezésben az intézmény ezt követően már nem vesz részt. A Belső Ellenőrzés birtokában van egy olyan tartalmú elektronikus levél, amelyben Bádonyi Mihály szakoktató képviseli (?) a GastroDrink Kft-t és ennek ellenére egyeztet az alapítványi bál részleteiről az Igazgató Asszonnyal. A Belső Ellenőrzés megállapította, hogy a Liszt Ferenc Ének-Zenei Általános Iskola által rendelkezésünkre bocsátott dokumentumok tartalma, valamint a Corvin Mátyás Tagintézmény vezetőjének nyilatkozata eltér egymástól. Tekintettel arra, hogy a Költségvetési szervek belső ellenőrzéséről szóló 193/2003. (11.26.) Kormány rendelet hatálya szerint a Belső Ellenőrzés jogköre és hatásköre nem terjedhet ki az Általános Iskola alapítványi számláinak vizsgálatára, valamint a Szülői Munkaközösség pénzkezelésére, továbbá a vállalkozó, illetve a diákok közötti munkaszerződések felülvizsgálatára sem, ezért azokat a jelen célellenőrzés során nem vizsgálhattuk. A Belső Ellenőrzés megállapította, hogy a tagintézmény vezetője Pótáriné Dr. Hojcsi Zsuzsanna a közalkalmazotti jogviszonyból eredő lényeges kötelezettségét vétkesen megszegte. A közalkalmazottak jogállásáról szóló - többször módosított - 1992. évi XXXIII. törvény (továbbiakban: Kjt.) 45. § (1) bekezdése szerint: „Fegyelmi vétséget követ el a közalkalmazott, ha a közalkalmazotti jogviszonyból eredő lényeges kötelezettségét vétkesen megszegi.” A fegyelmi felelősség megállapításához elengedhetetlenül szükséges, hogy a közalkalmazott kötelezettségszegő magatartása vétkes (szándékos vagy gondatlan) legyen. A közalkalmazott magatartása akkor tekinthető vétkesnek, ha nem úgy jár el, mint ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. Annak megállapításánál, hogy mi tekinthető az adott helyzetben általában elvárható magatartásnak, mindig abból kell kiindulni, hogy a hasonló foglalkozású, munkakörű, szakképzettségű, gyakorlatú közalkalmazottal szemben milyen általános elvárások érvényesülnek. A Kjt. 46. § (1) bekezdés: „A fegyelmi eljárás megindítását – a törvény eltérő rendelkezése hiányában – a kinevezési jogkör gyakorlója, magasabb vezető és vezető beosztású közalkalmazott esetében a megbízásra jogosult rendeli el. Erről egyidejűleg a közalkalmazottat írásban értesíteni kell.” A fentiek alapján javasoltuk, hogy a Corvin Mátyás Tagintézmény közalkalmazottai ellen a HISZK-en belül fegyelmi eljárás induljon haladéktalanul, továbbá amennyiben a fegyelmi eljárást megindító munkáltató úgy ítéli meg, hogy a közalkalmazottak cselekménye egyidejűleg felvetheti a gazdasági bűncselekmény alapos gyanúját is, úgy kezdeményezze a Polgármesteri Hivatal Jogi Irodájánál a szükséges büntetőeljárás hivatalból történő megindítását.


5.

Az Adócsoport által a vevők hátraléka behajtására tett intézkedések felülvizsgálata.

A 2009. január 01-jétől 2009. december 31-ig terjedő időszakra vonatkozóan vizsgáltuk az adóbevételek alakulását és az adóhátralékok rendezésére tett intézkedéseket. 2009. évre az előírt adó összege – mely tartalmazza az előző évről áthúzódó adótartozásokat is – 2.381.398.902. forint. Az adótartozásra 2.170. 141.935 forint folyt be, ami 91,1%-os teljesítésnek felel meg. A kintlévőségek behajtására az Adócsoport felszólításokat küldött, inkasszó benyújtásokat végzett, valamint gépjármű forgalomból való kivonásokat, és bírósági végrehajtásokat kezdeményezett. A jelenlegi inkasszós eljárást megfelelőnek tartjuk mind a hatékonyság, mind az eredményesség szempontjait figyelembe véve Az önálló bírósági végrehajtó irodának 2008-2009. évben végrehajtásra átadott adókövetelések és befolyt összegek arányainak teljesülését viszont már nem tartjuk megfelelőnek. Az rendkívül alacsony, mivel a Végrehajtó Irodának behajtásra átadott 30.692.828 forintból 2009. december 31-ig behajtott összeg mindösszesen 585.567 forint volt. Ez a teljesítmény, az értékelésünk szerint is csak 1,9 %, amely messze elmarad a városvezetés alapvető elvárásaitól. A 2007. június 24-i Együttműködési megállapodásnak, mely Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzat Polgármesteri Hivatala és a Détári és Társai Önálló Bírósági Végrehajtói Iroda között jött létre, a végrehajtást kérő irányában a beszedések felgyorsítása és a hatékonyság növelése a cél. A „megállapodás” feltételeit vizsgálva összegzően jelenthetjük, hogy az eredetileg a Polgármesteri Hivatal számára kedvezőnek tűnt ugyan, de a 2009. évi eredményességét tekintve messze nem az elvárásoknak megfelelően teljesültek az adóbehajtások. A következő javaslatokat tettük: a.) A Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzat Polgármesteri Hivatala és a Détári és Társai Önálló Bírósági Végrehajtói Iroda között 2007. június 24-én létrejött Együttműködési megállapodás Közgazdasági Irodán belüli felülvizsgálatát javasoljuk az eredményesség, hatékonyság érdekében. Az Adócsoport a saját FEUVE keretében gondolja újra és tegyen konkrét javaslatot a városvezetés számára arról, hogy elsősorban a jelenlegi gyakorlat milyen módszerekkel tehető eredményesebbé, illetve ezzel egyidejűleg, van-e lehetőség a korábbi évek gyakorlatának esetleges visszaállítására. b.) A behajthatatlannak minősített adótartozásokról az Art. előírásainak megfelelően külön nyilvántartás vezetését javasoljuk, amennyiben ennek külön listázása az ÖNKADÓ programon belül nem megoldható. Költségvetési szerveink 2009. évi pénzmaradványainak zárszámadás előtti vizsgálatait a következő intézményekben végeztük el: 6. Az Erzsébet Kórház-Rendelőintézetben 7. A Hódmezővásárhelyi Kistérségi Társulásnál 8. A Hódmezővásárhelyi Hivatásos Önkormányzati Tűzoltóságnál


9. A Tornyai János Múzeum és Közművelődési Központban 10. A Hódmezővásárhelyi Többcélú Kistérségi Társulás Kapcsolat Központban. A Belső Ellenőrzés 2010. II. negyedévi tevékenységének beszámolója során indokoltnak tartjuk az önkormányzati önálló gazdálkodású szervek 2009. évi pénzmaradvány ellenőrzési tapasztalatait a 6-10. közötti sorszámú intézményeknél egybefoglalóan bemutatni a Tisztelt Közgyűlésnek. A jogszabályi kötelezettség alapján szükséges, többek között ezért is az éves ellenőrzési munkatervünkben szereplő ellenőrzések tárgya és célja annak megállapítása volt, hogy az önálló költségvetési szervek helyesen vezetik-e le az alaptevékenységük pénzeszközeinek tárgyévi maradványát, annak alakulását. Ez a munka a költségvetési beszámolók alapján végezhető el, elsősorban a számszaki beszámoló garnitúrák 29-es űrlapjain rögzített adatok figyelembevételével. A pénzmaradvány elszámolás ellenőrzéséhez az alábbiak áttekintésére volt szükségünk: - az Előző év oszlop megegyezik-e az egy évvel korábbi "tárgyévi" adatokkal, - a pénzmaradvány levezetés számszerűen helyes-e, - kiszűr-e a kimutatás minden olyan összeget, amelyek nem a tárgyévből származnak, - a kimutatás egyes soraiban valós, alátámasztott adatok szerepelnek-e, különös tekintettel a főkönyvi alátámasztásra, a pénzmaradvány-kimutatás, a mérleg, illetve beszámoló más részeinek (pl: pénzforgalom egyeztetése) kapcsolatai, egyezőségei fennállnak-e, - a záró pénzkészlet kimutatott összege egyezik-e a bankszámlán illetve készpénzben meglevő pénzállomány december 31-i főkönyvi kivonat adatával, - a záró pénzkészlet adatai a főkönyvi számlák mellett a mérlegben kimutatott tételekkel is egyeznek-e, - a záró pénzkészletet helyesen módosították-e az aktív és passzív (kiegyenlítő, átfutó és függő) pénzügyi elszámolások, azaz a költségvetési pénzeszközök tárgyévet nem érintő változásaival, - a tárgyévi helyesbített pénzmaradvány kiszámított összege egyezik-e a Költségvetési bevételek és kiadások elszámolási számla év végi - átvezetés előtti - egyenlegével, - kiutalatlan támogatás esetén a felügyeleti szervtől kapott támogatás módosított előirányzata magasabb-e a tényleges bevételnél és a különbözet összegét, vagy annak egy részét a felügyeleti szerv elismerte-e, - a helyesbített pénzmaradványt megnövelték-e a még kiutalatlan költségvetési támogatással, és csökkentették-e a jogosulatlanul megkapott többlettámogatásukkal, - a módosított pénzmaradvány milyen mértékben terhelt áthúzódó feladatokra jutó kötelezettségekkel, szállítási szerződésekkel, a pénzmaradványt terhelő elvonásoknál vizsgálandó, hogy az intézmény helyesen számolt-e --a feladatelmaradás miatti összeggel, --a meghatározott célra rendelkezésre bocsátott,áthúzódó pénzügyi teljesítés nélküli összegek maradványával, --a gazdálkodási jogszabályok megsértéséből származó befizetési kötelezettséggel, --az önkormányzat rendeletében meghatározott bevételek köre utáni befizetési kötelezettséggel.


A Belső Ellenőrzés a jogszabályi kötelezettségéből eredő költségvetési pénzmaradvány ellenőrzési feladatát fentieknek megfelelően elvégezte és megállapította, hogy a vizsgálat alá vont intézmények sem számszaki, sem tartalmi hibát nem vétettek a 2009. évi pénzmaradványuk összeállításakor. Valamennyi intézmény a 2009. évi helyesbített pénzmaradványát megalapozottan kívánta az éves költségvetési beszámolójában megfogalmazott és a Közgazdasági Iroda által közreadott űrlapon megjelölt célokra felhasználni. Az Önkormányzat 2009. évi zárszámadási rendeletének megalkotása előtt a Belső Ellenőrzés azt javasolta, hogy az ellenőrzés alá vont intézmények a pénzmaradványaik felhasználására a 2010. évre áthúzódó kötelezettségvállalásaik mértékéig kapjanak engedélyt a Tisztelt Közgyűléstől. 11. A Szent István Általános Iskola 2009. évi gazdálkodásának vizsgálata. A Szent István nevét viselő iskolát kötelezi az államalapító neve. Magyarságunk jelképeivel szeretnék kifejezni mindazt az értéket, hagyományt, melyet a múltból a jelenen át a jövő nemzedékének magával kell vinnie, hogy „emberibb ember és magyarabb magyar” váljék belőle. Ennek a célnak megvalósítása érdekében szakmai szempontból sokoldalú, kiemelt képzés folyik a környezet, a nyelvoktatás és informatikai téren. Az intézmény sportiskolaként is működik. Megállapítottuk, hogy iskola rendelkezik alapító okirattal, és 2009. évben a jogszabályi kötelezettségen alapulóan az alapító okiratok módosítása megtörtént. Jóváhagyott Szervezeti és Működési Szabályzata van az iskolánk, melynek szerkezete jól átlátható, rendezett, szép kivitelű, igényes munka. Az intézmény által érvényben tartott, valamint a Polgármesteri Hivatal által kiadott és szintén érvényben lévő szabályzatok meglétével ugyanazon témában néhol a „kettős szabályzás” esete valósul meg, vannak azonban olyan szabályzatok is amelyek aktualizálásra szorulnak annak ellenére, hogy a keltezésük közeli, 2009. szeptember 23. Az Általános Iskolának van saját honlapja, melynek webcíme: www.szentistvan.hodtav.hu. Az SZMSZ itt megtalálható ugyan, de az azt tartalmazó pdf formátumú dokumentum nem nyitható meg. Ellenőrzési nyomvonallal az intézmény nem rendelkezik annak ellenére, hogy az Ámr. 156. §ának (2) bekezdése alapján: „A költségvetési szerv vezetője köteles elkészíteni a költségvetési szerv ellenőrzési nyomvonalát, amely a költségvetési szerv működési folyamatainak szöveges, vagy táblázatba foglalt, vagy folyamatábrákkal szemléltetett leírása, amely tartalmazza különösen a felelősségi és információs szinteket és kapcsolatokat, továbbá irányítási és ellenőrzési folyamatokat, lehetővé téve azok nyomon követését és utólagos ellenőrzését.” Az ellenőrzési nyomvonal elsősorban az adott tevékenységgel foglalkozók számára biztosit olyan szakmai irányítást, hogy mit és hogyan kell elvégezni, illetve annak ellenőrzésére ad lehetőséget, hogy az általuk végzett munkafolyamat megfelel-e a jogszabályi előírásoknak, belső utasításoknak, valamint a folyamatos, hatékony és célszerű munkavégzés követelményeinek.


Összegzésként megállapítottuk, hogy a költségvetési szerv vezetője egyszemélyi felelőse a költségvetési szervnek, ezért mindenképpen érdeke, hogy jól működő belső kontroll rendszert építsen ki szervezeten belül a szabályozott, gazdaságos, hatékony és eredményes működés érdekében. Megállapítottuk, hogy a költségvetés tervezésével kapcsolatos feladatait maradéktalanul ellátta az intézmény, feladatmutatókra vonatkozóan precíz, jól nyomon követhető analitikával rendelkezik. Gazdálkodása során bevételei beszedését és kiadásai teljesítését az előirányzatoknak megfelelően kezelte. A támogatásértékű működési bevételek esetében történt a módosított előirányzathoz viszonyított 27,1 %-os túlteljesítés. A pénz és értékkezeléssel, a bizonylati renddel kapcsolatban, valamint a vagyongazdálkodás terén az ellenőrzés időtartama alatt pótolt hiányosságokat az intézmény (kulcsnyilvántartás pótlólagos kialakítása, munkaköri leírás módosítása a szigorú számadású nyomtatványok kezelése miatt), de szükséges a jelentés megállapításai, a javaslatai figyelembe vétele mellett, még további változtatásokat eszközölni. Az ellenőrzést végző belső ellenőr a következő javaslatokat tette részben a Polgármesteri Hivatal, részben az Általános Iskola vezetője számára: A Polgármesteri Hivatal részére a) A Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzat Számviteli Politika II.) számú fejezete „A számviteli politika célja”-ban kerüljön pontosításra a szabályzatok köre és úgy történjen a módosítása, hogy a szövegezésből kiderüljön, a Polgármesteri Hivatal szabályzatai közül melyek hatályát terjeszti ki az önállóan működő költségvetési szerveire, jelen esetben a Szent István Általános Iskolára. (Áhsz. 8. § (13) bek.) b) Az egyszerűbb átláthatóság érdekében az érvényben lévő „Gazdálkodási jogkörök szabályzata” egységes szerkezetben készüljön el. c) A pénzügyi-gazdasági tevékenység szabályzatai kerüljenek aktualizálásra, hiszen 2010. január elsejével az ide vonatkozó jogszabályi környezet megváltozott. d) Az intézményre vonatkozó javaslatok g. pontjában leírtak megszüntetésére a gazdasági szervezet pénztárellenőre végezzen a szabályzatban meghatározott időközönként pénztárrovancsot és ellenőrizze a szigorú számadású bizonylatok kezelését. A Szent István Általános Iskola részére a) Az SZMSZ-ben kerüljön feltüntetésre, hogy a Polgármesteri Hivatal Közgazdasági Iroda Kincstári Csoport - mint gazdasági szervezet - látja el a pénzügyi-gazdasági feladatok egy részét. b) A Szervezeti és Működési Szabályzat váljon mindenki számára elérhetővé és legyen megnyitható, olvasható az intézmény weboldalán. c) Az Ámr. 156. §-ának (2) bekezdése alapján készüljön el az intézmény ellenőrzési nyomvonala, melyhez segítséget ad a Pénzügyminisztérium weboldalán található Belső Kontrollok Kézikönyve. Gondoskodni kell továbbá az ellenőrzési nyomvonalak naprakészen tartásáról, illetve a vonatkozó jogszabályokkal való összhangjáról.


d) A fenntartói szabályzatok ismeretében készüljenek el az intézményi működés sajátosságait rögzítő belső szabályzatok és azok vegyék figyelembe a gazdálkodásra vonatkozó jogszabályi környezet változást. e) Az együttműködési megállapodás értelmében kerüljön módosításra a támogatásértékű bevételek előirányzata. f) A "Pénz- és értékkezelési szabályzat" értelmében a pénztári kazetta őrzésére szolgáló páncélszekrény kulcsát a pénztáros őrizze, annak használata legyen nyomon követhető. Munkaköri leírásában részletesen ki kell térni a pénztárosi munkakör feladataira. g) A pénz- és értékkezelés ellenőrzésekor tapasztalt hiányosságok, eltérések (engedélyezettnél magasabb záró pénzkészlet, a könyvszerinti és tényleges pénzkészlet eltérése, rovancskor fellelt idegen pénz és értéktárgyak) megszüntetése érdekében az intézmény igazgatója a belső kontrollok működtetésével /FEUVE!/ kísérje figyelemmel az intézmény ez irányú tevékenységét. h) Az intézmény vezetője a hatályos pénz- és értékkezelési szabályzat előírásainak figyelembevétele mellett szerezze be a polgármester írásos engedélyét az idegen tárgyak és pénz pénztárban történő tartásáról, vagy szüntesse meg a jelenlegi helyzetet. i) A bizonylati rend és fegyelem betartására vonatkozóan csak előzetesen engedélyezett utalványrendelet megléte esetén történjen készpénzforgalom a házipénztárban. j) A 10/2007. (02.12.) Kgy.sz. rendelet előírásának az intézmény vezetője tegyen eleget és a bérbeadásokról tájékoztassa 30 napon belül a polgármestert. k) Dolgozzanak ki és folyamatosan vezessenek egy olyan megbízható és pontos analitikát amely az ingatlanok bérbeadásának tényét, időpontját, időtartamát is tartalmazza és megfelelő, biztos alapja lehet a kiállított készpénzes befizetési számláknak. Ez az analitika kerüljön csatolásra a gazdasági események bizonylatai közé, hogy a belső kontrollok alapján is megfelelően ellenőrizhető legyen a gazdálkodás. Kerüljön továbbá csatolásra a bevételi bizonylatokhoz, mint alapdokumentum, a bérleti szerződés is. 12. Hódmezővásárhely MJ Város Polgármesteri Hivatal Lakosságszolgálati Iroda szabálysértési és birtokvédelmi szakterületének Ügyrendben meghatározott tevékenységi körének vizsgálata. Az ellenőrzésünk során az egyik legfontosabb megállapítás az volt, hogy az ellenőrzött egységben dolgozók a vonatkozó jogszabályok maradéktalan betartása mellett igyekeznek folytatni tevékenységüket. Az ellenőrzött munkatársak szakmai felkészültsége megfelel az elvárásoknak. A tárgyalt időszakban lefolytatott vizsgálatok során büntető-, szabálysértési, kártérítési és fegyelmi eljárás megindítására okot adó cselekmény, mulasztás vagy hiányosság gyanúja nem merült fel. Az Általános Igazgatás szabálysértési és birtokvédelmi tevékenységének vizsgálata kapcsán összességében elmondható, hogy Ügyrendben felsorolt feladatai egyrészről megfelelően szabályozottak, összhangban állnak a hatályban lévő jogszabályokkal, másrészről pedig a


jogszabályok által meghatározott tevékenységek belső szabályozottsága is megfelelő, azok átvezetése a belső szabályzatokba megtörtént. Az ügyintézők a ráosztott feladatokat szakszerűen, hatékonyan és gyorsan végzik, mind az iratkezelés, mind a kapcsolattartás területén a jogszabályoknak és belső szabályzatoknak megfelelő napi gyakorlat tapasztalható. A lefolytatott ellenőrzés eredményeképpen javasoltuk valamennyi ügyirat jogerősítő záradékkal történő ellátását. B) A Belső Ellenőrzés munkatársai a 2010. év II. negyedévében elvégzett fent felsorolt vizsgálataik mellett több, az éves munkatervükben felsoroltakon túl 6 db, ún. soronkívüli ellenőrzést is megkezdtek, mint például a Hód-Menza Kft. lakossági bejelentésben megnevezett alkalmazottai állítólagos folyamatos étellopásának vizsgálatát, vagy a Többcélú Kistérségi Társuláson belül Mindszent Várost érintően a következőket: - Mindszenti szennyvízpályázat finanszírozásának szabályszerűségi vizsgálata, - Mindszent Város képviselői és bizottsági tagjai tiszteletdíjának kifizetései, - A 2009. évi ÁSZ-jelentés Mindszent Város Képviselőtestülete elé nem terjesztéséről, - Mindszent Város önkormányzati épületeinek energetikai célú felmérése és hőpiaci adottságainak feltárása c. pályázat elszámolási határidejéről, - Az illeték lerovási kötelezettség gyakorlásának mindszenti rendje. Ezen belső ellenőrzések eredményeit a 2010. év III. negyedévi beszámolóink során fogjuk a Tisztelt Közgyűlés, illetve a HTKT Társulási Tanácsa elé terjeszteni. Megismételjük, hogy konzultálási célból a 2010. II. negyedévben készült ellenőrzési jegyzőkönyvek az arra jogosultak számára a Belső Ellenőrzésnél megtekinthetők. A PénzügyiGazdasági Bizottság elnöke részére az ellenőrzési jegyzőkönyveket továbbra is az eddigi gyakorlatnak megfelelően folyamatosan juttatjuk el. Hódmezővásárhely, 2010. augusztus 23. Magyar Katalin belső ellenőrzési vezető


Száma: …………./2010.(09.02.) Kgy. sz. határozat Tárgy: Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Belső Ellenőrzésének 2010. év II. negyedévi tevékenységéről szóló beszámoló

HATÁROZATI JAVASLAT

1./ Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlése a Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala Belső Ellenőrzésének 2010. év II. negyedévi tevékenységéről szóló beszámolót elfogadja. Hódmezővásárhely, 2010. szeptember 02.

Dr. Lázár János sk. polgármester országgyűlési képviselő

A határozatot kapják: 1. Dr. Lázár János polgármester - H 2. Dr. Korsós Ágnes jegyző – H 3. Jogi-Közbeszerzési Iroda Önkormányzati Csoport – H. 4. Belső Ellenőrzés - H 5. Irattár

Dr. Korsós Ágnes sk. címzetes főjegyző


Iktatószám: A-10-22033/2010. Címzett:


Tárgy:

Belső Ellenőrzés 2010. évi munkatervének módosítása (2.)


Belső Ellenőrzés





2010.08.26.

Napirend kapcsán meghívandó személyek: Külső szakértő meghívása nem indokolt


Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Jegyzőjétől Iktatószám: A-10-22033/2010.

Tárgy: a Belső Ellenőrzés 2010. évi munkatervének 2. módosítása

Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlésének Helyben

Tisztelt Közgyűlés!

A Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Belső Ellenőrzés 2010. évi munkaterve feladatainak soron kívül elvégzendő ellenőrzések témáival történő kiegészítését figyelemmel az Állami Számvevőszék 3. Önkormányzati és Területi Ellenőrzési Igazgatóság még a 2007. évben tett ajánlására is - jóváhagyás céljából Önök elé terjesztem. Kérem a Tisztelt Közgyűlést, hogy a Belső Ellenőrzés 2010. évre szóló munkatervének a határozati javaslatban rögzített módosítását megvitatni és azt jóváhagyni szíveskedjen. Hódmezővásárhely, 2010. szeptember 02. Tisztelettel:



Száma: ……….. /2010.(09.02.) Kgy. sz. határozat Tárgy: Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Belső Ellenőrzése 2010. évi munkatervének 2. módosítása HATÁROZATI JAVASLAT 1./ Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlése a Polgármesteri Hivatal Belső Ellenőrzésének a 450/2009.(11.05.) Kgy. számú határozattal elfogadott 2010. évi munkatervét módosítja és az éves szinten tervezett időalap terhére az elvégzendő feladatokat a következő ellenőrzési témákkal egészíti ki: -

A Hód-Menza Diákétkeztető Kereskedelmi és Szolgáltató Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társasághoz beérkezett nyersanyagok, valamint az árúk beszerzési, illetve számlázási árainak vizsgálata a 2010. június hónapban beérkezett számlák és a hozzájuk rendelt szállítólevelek összevetése alapján,

-

A Hód-Menza Kft. lakossági bejelentésben megnevezett alkalmazottai állítólagos folyamatos étellopásának vizsgálata annak megállapítása céljából, hogy az e-mail bejelentés tartalmi elemei valós tényezőkre, azaz valós személyekre, valós cselekményekre, elkövetési tárgyakra, ok-okozati összefüggésekre visszavezethetők-e,

-

A Hód-Menza Kft. havi szintű ellenőrzése az Önkormányzat Beszerzési Szabályzatának betartása tárgyában, különös tekintettel a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény 2010. szeptember hó 15. napjától hatályos módosítására, amely szerint "nem kell közbeszerzést lefolytatni az egyszerű eljárásrendben (azaz árubeszerzésnél nettó 50 millió Ft alatt) a hideg élelmiszer és főzési alapanyag a nyershús kivételével, friss, illetve feldolgozott zöldség és gyümölcs, tej és tejtermék, gabonafélék, méz, tojás, kertészeti növény beszerzésére".

2./ A Közgyűlé felkéri a Jegyzőt arra, hogy az 1.pontban felsorolt belső ellenőri feladatok során biztosítsa a célvizsgálatok személyi és tárgyi feltételein túl a folyamatosan végzendő belső vizsgálatokban a szabályszerűségi-, a pénzügyi- és a rendszer ellenőrzés szempontjainak maradéktalan érvényesülését. Hódmezővásárhely, 2010. szeptember 02. Dr. Lázár János sk. polgármester országgyűlési képviselő A határozatot kapják: 1. Dr. Lázár János polgármester - H 2. Dr. Korsós Ágnes jegyző - H 3. Jogi Iroda Önkormányzati Csoport - H 4. Belső Ellenőrzés - H 5. Irattár

Dr. Korsós Ágnes sk. címzetes főjegyző


Iktatószám: 29-22097/2010. Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlése

Címzett:

Tárgy:

Környezet és Természetvédelem helyzete kistérségi régiónkban


Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Lakosságszolgálati és Városfejlesztési Üzemeltetési Irodája



2010.08.25.

Napirend kapcsán meghívandó személyek: Walterné Böngyik Terézia Sulyok Zoltán Dr. Andó Mihály Kardos Sándor Tírják László Dr. Vajna Tamásné


Száma: 29-22097/2010. Tárgy: Környezet és természetvédelem helyzete kistérségi régiónkban Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlésének Tisztelt Közgyűlés! Napjainkban alapvető elvárássá vált a környezet és természet állapotára vonatkozó tájékoztatás igénye. A környezetvédelem és természetvédelem egymást átfedő mégsem azonos fogalmak, de csak egymást kölcsönösen feltételezve és kiegészítve lehet hatékony. Az 1995ben elfogadott törvény tette le alapjait és mondja ki hogy mindenkinek joga van a környezet állapotának, a környezetszennyezés mértékének, és a környezet emberi egészségre gyakorolt hatásainak megismerésére. A környezetvédelmi törvény előírása szerint állami feladatként a környezet állapotának és használatának figyelemmel kísérése, igénybevételi és terhelési adatainak mérésére, gyűjtésére, feldolgozására és nyilvántartására a környezetvédelemért felelős miniszter Országos Környezetvédelmi Információs Rendszert létesít és működtet. Ezt egészíti ki a környezethasználók kötelezettsége a környezetterhelés, illetve a környezet igénybevételének általuk mért, megállapított értékeinek hatóság részére történő adatszolgáltatása. A természetvédelmi tevékenység elsősorban a természeti területekre és a vadon élő fajokra fókuszál. Az állami természetvédelmi szervek összehangolására és a lakosság felé irányuló adatközlés megsegítésére kialakították a Természetvédelmi Információs Rendszert (TIR). Jelen közgyűlési anyagot az országos monitoring hálózat, a környezetvédelmi felügyelőség, a vízügyi igazgatóság a nemzeti parkok igazgatóságának, Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata és a kistérségi önkormányzatoknak és a környezet állapotára vonatkozó adatainak felhasználásával és összegezésével készítettük el. Kérem a Tisztelt Közgyűlést a mellékelt tájékoztató elfogadására. Hódmezővásárhely, 2010. augusztus 19. Tisztelettel:

Dr. Lázár János polgármester


Környezetvédelem Fogalmi köre, •

Olyan céltudatos, szervezett, intézményesített emberi (társadalmi) tevékenység, amelynek célja az ember ipari, mezőgazdasági, bányászati tevékenységéből származó káros következmények kiküszöbölése és megelőzése az élővilág és az ember károsodás nélküli fennmaradásának érdekében (Környezet- és Természetvédelmi Lexikon, Akadémiai Kiadó, 2002)

•

Környezetvédelem alatt (leegyszerűsítve) azt a tevékenységet, magatartásformát, viselkedésmódot értjük, amellyel természetes és mesterségesen kialakított környezetünket védjük az ember által okozott káros hatásokkal szemben (Rakonczay Zoltán: Környezetvédelem, Szaktudás Kiadó Ház,2004)

Jogszabályi szabályozás. A környezetvédelme általános szabályait az 1995. évi LIII. törvény tartalmazza. Ezen túlmenően az egyes környezeti elemekre további törvények, kormányrendeletek, ágazati jogszabályok és irányelvek születtek. Levegővédelem területén 23, vízvédelem vonatkozásában 37, talajvédelemmel összefüggésben 18, hulladékgazdálkodás területét érintően 35 fontosabb jogszabály jelent meg. A környezetvédelem intézményrendszerének vázát is az 1995. évi környezetvédelmi törvény fektette le, meghatározva az állam, az önkormányzatok, a központi államigazgatási szervek, a felügyelőségek, a települési jegyzők és civilszervezetek feladatait, hatásköreit a kötelezettségeket és jogosultságokat. Védelem eleme az ember és környezete, talaj, víz, levegő. Az emberi tevékenység által okozott szennyeződéstő védjük egészségünket, életünket. Egy adott térség környezeti állapotának értékelésekor, a természeti adottságait is figyelembe kell vennünk. Ezért mielőtt rátérnénk az egyes környezeti elemek állapotának bemutatására, emlékeztetőül röviden összefoglaljuk, bemutatjuk a kistérség természeti adottságait.


A kistérség természeti adottságai •

Domborzat, táj

Mint hogy az ország területének nagy része 200 méternél alacsonyabb tengerszint fölötti magasságon fekszik ide sorolható az érintett kistérség területe is, a 77-101 m közötti tengerszint feletti magasságával. A felszínt formáló folyamatokra a feltöltődés jellemző amit a környező folyók (ideértve a Tiszát, Körösöket, Marost) végeztek az évmilliók során. Az utóbbi néhány ezer évet tekintve a folyók ezt a területet az árvizek idején alakították, ennek köszönhető a viszonylagos sík felszín. A terület geomorfológiája mégis rendkívül változatos mikro domborzattal rendelkezik a víz felszínalakító tevékenységének köszönhetően így két részre osztható a vizsgálandó terület. A Dél-Tisza völgye ártéri síkság alacsonyabb 77-91 m közötti tengerszint feletti magassággal, öntéstalajjal réti öntés és réti talaj típusok a jellemzők míg a nagyobb terület a Csongrádi-síkhoz tartozik magasabb 80-101 m tengerszint feletti magassággal, nagyrészt csernozjom talajtípussal melynek mechanikai összetételére az agyagos vályog, vályog jellemző. A folyamatos áradási, ennek következtében hosszabb-rövidebb vízborítási időszakokat változtatták, a területek gazdasági hasznosítása érdekében a folyószabályozásokkal. A nagy folyószabályzásokkal a folyók felszíni vizeit a kijelölt medrükben tartva, a kisebb folyamok vízszállítási útvonalát elvágva, szabályozva próbálnak gazdálkodni a vízkészlettel. A beavatkozás felszín alatti vízáramlatokat is jelentősen befolyásolta aminek köszönhető jelenlegi területek vízellátottsága. Napjainkban a csapadék a legfőbb természetes felszínformáló, mely az elmúlt évek tapasztalatai alapján egyre nagyobb hangsúlyt kap. A folyószabályzás másik eredménye a két gát között elhelyezkedő hullámtér, mely kedvező helyet biztosít a természetes ártéri élőhely kialakulására. Itt folyamatosan lerakódó üledék következtében nyers öntéstalaj alakul ki. •

Éghajlat

1. ábra A napsütéses órák havi összegei 2009-ben és 1971-2000 között

Magyarország területe, elhelyezkedése nem teszi lehetővé az éghajlat markáns eltérését. Hazánkban kontinentális éghajlati jellemzők mellett a térségbe érkező mediterrán klíma érvényesíti hatását. A környező hegyvonulatoknak (Alpok, Kárpátok) köszönhetően a Kárpátmedencében egy érintkezési felület figyelhető meg a délről áramló légtömegek és a nyugatról, vagy északról érkező éghajlati elemek között. Éghajlati és domborzati hatások együtt alakítják szeszélyes időjárásunkat, melyek változatos mikroklímát tükröz. (napsütéses órák száma, kis felhőborítás, kevesebb csapadék az óceántól, nyugatról keletre jellemző), évi középhőmérséklet (1. ábra)


•

Napsütés

Éghajlat befolyásoló tényezője a felszínre jutott sugárzási energia mennyisége, mely hazánk területeire nem nagy eltéréssel érkezik mintegy 200-250 MJ·m-2 a különbség. Két tényezőt kell figyelembe venni az egyik a földrajzi szélesség a másik a felhőzet mennyisége. Kistérségünk rendszerében a felhőzet változása a változó tényező. Ennek alakulása számos éghajlati, domborzati tényezőtől függ. Térségünkre érkező sugárzási energia átlaga 4500-4600 MJ ·m-2

2. ábra A napsütéses órák száma 2009-ben

•

3. ábra Az országos havi középhőmérséklet eltérése a sokévi (1971-2000-es) átlagtól 2009-ben (15 állomás homogenizált, interpolált adatai alapján)

Hőmérséklet

A levegő hőmérsékletének változása a besugárzás mennyiségétől azaz a földrajzi szélességétől, a tengerszint feletti magasságától egyszóval a napsütéses órák számától, a beesés szögétől és a tengertől való távolságtól függ. Összességében hazánk területén így térségünkben is az óceáni klímahatás az erősebb.

4. ábra 2009. évi középhőmérséklet (°C) (57 állomás homogenizált, interpolált adatai alapján)

5. ábra A 30 fok fölötti hőmérsékletű napok száma 2009. évben


•

csapadék

Egy térség légkörének nedvességtartalmát egyrészt a felszínről történő párolgás másrészt a más tájakról származó páraadekvációból ered. - Az évi csapadék kevesebb mint 500mm/év (2003-2008), a z éghajlatunknak megfelelően május-június a legcsapadékosabb időszak a levegő víztartalmának maximuma a hirtelen felmelegedés hatására.

6. ábra A 2009. évi csapadékösszeg

•

Szél

Térségünket méltán nevezik viharsaroknak, hiszen a fő áramlási vonal nyugati irányból érkezik amit a kistérség fekvése következtében befolyásol egy északi és egy keleti irányból a hegyvonulatok miatt kialakuló légáramlat. •

vízföldtani viszonyok

A térség vízhálózatának fő jellemzői A Tisza folyó közelsége napjainkra kevésbé jelent fenyegetést közvetlenül, ám a magas vízszint esetén a térség lejtéséből adódóan belvízveszély fokozódik. Egyes régi természetes folyások helyén csatornákat üzemeltetnek, ahol szükséges volt mesterséges vízfolyást alakítottak ki. Természetes körülmények között az Alföldön megfigyelhető hogy a kisvízfolyások a nem túl nagy lejtés miatt változtatják folyásirányukat. Mesterséges körülmények között szivattyúk használata szükséges. Holtágak Mártélyi Holt-Tisza, Körtvélyesi Holt-Tisza (Nagyfai Holt-Tisza) melyek a Tisza szabályzása révén keletkeztek, jelenleg víztározóként működnek és így sajnos a tavakhoz hasonló fejlődési lépéseket mutatnak. Fejlesztések, kutatások folynak az állapot megőrzés érdekében. •

Talaj

A térségben mezőgazdasági szempontból kedvező talajtani adottságoknak is köszönhető az országos átlag feletti, világszínvonalú termelés. Itt gondolva a kialakult réti, réti öntés és csernozjom talajokra, amely kedvez a szántóföldi művelésnek.


Kistérségünk környezetvédelmi állapota Egészségügyi állapot Magyarország és így kistérségünk lakosságának általános egészségi állapota a megbetegedési és halálozási mutatók szerint rosszabb az Európai Unió átlagánál. Az életmódbeli tényezők, a túlzott táplálékfogyasztás, mozgás hiánya mellett a környezet minősége a légzőszervi, keringési rendszer, bőrbetegségek kialakulásában komoly hatással bír. Sajnálatos módon térségünkben is növekedett az asztmás megbetegedések száma a 8-9 éves korosztályban. A nyári időszakban megnövekedett UVB sugárzás elősegíti a melanóma kialakulását, melynek hatására növekvő tendencia figyelhető meg a betegség jelentkezésében. Víz I.Felszíni vizek Hódmezővásárhely és környéke az Alsó-Tisza vidéke vízgyűjtőterülethez tartozik. Alvízi régiónak tekinthető, ami azt jelenti, hogy a felszíni vizek a területre adott vízminőséggel, jelentős szennyezőanyag terheléssel érkeznek az ország más területéről, illetve közvetlenül az országhatáron kívülről; pl. a Mindszentnél mért vízminőségét főként az illetékességi területünkön kívüli szennyezők befolyásolják. A vízfolyások közül a Tisza folyó vízminősége kerül rendszeres ellenőrzésre. A Tisza folyóból felszíni víz monitoring rendszer keretén belül az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (ATV-KTVF továbbiakban felügyelőség) kéthetente, illetve havonta vesz vízmintát, és végez biológiai, illetve fizikaikémiai vizsgálatokat. Az elvégzett vizsgálatok alapján a Tisza élővilága változatos, vizsgált növény- és állatvilága jó állapotot mutat, a vízi flóra egyik elemének – bevonatképző kovaalgák – kivételével, amely közepes minőségű. Az „egy rossz mind rossz” elv alkalmazása miatt a folyó alsó szakasza a biológiai elemek tekintetében közepes minőségű. A biológiai elemeket támogató fizikai-kémiai jellemzők éves átlaga határérték túllépést nem mutat, a folyó érintett szakasza kiváló állapotú. Az Alsó-Tisza az integrált ökológiai minősítés alapján közepes minőségű. A kémiai állapotot bizonyos szerves mikroszennyezők és nehézfémek koncentrációjának éves átlaga, ennek határérték túllépése szabja meg. Az Alsó-Tiszán nem megfelelő a kémiai állapot (kadmium, réz, többgyűrűs aromás szénhidrogének esetében tapasztalható éves átlag határérték túllépés), amelyet részben külföldi eredetű szennyezés (Romániából), másrészt kis-közepes ipari létesítmények és kommunális kibocsátás okozhat.


I/1. A Tisza folyó Az árvízvédelem helyzete A kistérség Tisza felé eső része egykori nyílt ártér, melyet a Tisza árvízi elöntéseitől a folyó bal parti árvízvédelmi töltése véd. A terület a 2.95. számú Körös-Tisza-Maros közi árvízvédelmi öblözetben található. A Tisza bp. 29+595-56+989 tkm szelvények közötti mintegy 27 km-es töltésszakasznak a Mártély – Hódmezővásárhely közigazgatási területén húzódó része a 11.04. jelű védvonalhoz, a mindszenti része a 11.05. védvonalhoz tartozik. A töltés méretei és állapota jellemzően megfelelő. A töltésbe épített műtárgyak (zsilipek, szivattyútelepi nyomócsövek) állapota szintén megfelelő. Hódmezővásárhely városát a fokozottabb árvízvédelmi biztonság érdekében mintegy 22 km hosszú körtöltés is védi, amely az önkormányzat tulajdonában és kezelésében van. Hangsúlyoznunk kell, hogy a Tisza hullámtere (a töltések és a folyó közötti rész) a nagyvízi meder része, ezért itt elsősorban az árvíz, hordalék és a jég biztonságos levezetésének van elsőbbsége a természetvédelmi és az üdülési szempontok mellett. Árvízvédelmi biztonságot növelő vagy a nagyvízi medret érintő megvalósult beruházások: A 2000. évi árvíznél meghibásodott Mindszenti II. számú szivattyútelep rekonstrukciójának első üteme és a Kurcatoroki zsilip átépítése befejeződött. A térség árvízvédelmi biztonságát növelte az ún. Kósdi zsilip VTT keretén belül 2005. évben, új nyomvonalon haladó töltés építésével megvalósult megszüntetése. Szintén megtörtént a Mártélyi Holt-Tisza rehabilitációja. Itt lényegében a strand körüli 1,6 km-es holtágszakasz fenékkotrása és a kitermelt anyag elhelyezése valósult meg. A 2006. évi rendkívüli tiszai árhullám levonulását követően a Tisza bal parti töltés 33+70035+450 tkm szelvényei közötti mentett oldali paplanozás, míg az 54+250-55+400, 56+35057+490, 58+640-61+360, 62+000-70+700 tkm szelvények között a tönkrement kétpadkás rézsű helyreállítása és a mentett oldali rézsű állékonyságának növelése került végrehajtásra háttöltés rendezéssel. 2008. évben a 42+105-44+800 tkm szelvények között töltésmagasítás és töltéskorona aszfaltburkolat épült. I./2.

Mártélyi holtág

A holtág a Tisza szabályozása során az 1889 - 1892. évi 86. számú átmetszéssel alakult ki, a folyó bal parti hullámtérben, Mártély község közelében. Közigazgatásilag Hódmezővásárhely városhoz tartozik. Hossza 4,6 km, átlagos szélessége 100 m, területe 46 ha, átlagos vízmélysége 2 m, víztérfogata 920 ezer m3. Az élő Tiszával alsó végén torkolati tiltós műtárggyal ellátott tápcsatorna köti össze. A Magyar Állam tulajdona, hasznosítói a TiszaMaroszugi Vízgazdálkodási Társulat, Hódmezővásárhely Önkormányzata és a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatósága. Kezelője az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság. A halászati jog a "Dobó Ferenc" Horgász Egyesület (Hódmezővásárhely) tulajdonában van. Medrének feliszapoltsága és vízi növényzettel való benőttsége közepes mértékű. Vízminősége változó, időnként az eutrofizálódás jelei mutatkoznak. A holtág a környező területek belvizeinek befogadója. Közepes tiszai vízállás esetén gravitációsan, míg alacsony tiszai vízállásnál szivattyúsan tölthető. A Mártély - Székkutasi öntözőrendszer kialakítása után a holtág öntözővizet szállít, ezáltal vize folyamatosan cserélődik, ami kedvező hatást fejt ki a vízminőségre. Leüríthető a holtág alsó végén lévő zsilipen keresztül. Rendeltetése: öntözővíztározás és öntözővíz-szállítás, belvíztározás, horgászat, üdülés. Az országos jelentőségű Mártélyi Tájvédelmi Körzetben van, a Ramsari Egyezmény hatálya alá tartozik. A festői táj az egykori tiszai ártér értékes maradványait őrzi. Élővilága rendkívül gazdag és változatos, fokozott védelme indokolt. 2003-2004. évben a rehabilitációja részleges mederkotrással megvalósult. Állapota azonban folyamatosan romlik.


I./3.

A vízrendezés helyzete a kistérségben

Hódmezővásárhely város a 11.06. belvízvédelmi szakasz 79. Tisza-Maroszugi belvízvédelmi öblözetben helyezkedik el. A belvízrendszer területe döntően mélyártéri, melynek sík felszíne a Tisza völgy irányába enyhén lejt. A vízgyűjtőterületen a Tisza felé tartó erek és mélyületek vannak. A belvízrendszer területe 891,7 km2, mely tíz belvízöblözetre tagozódik, melyből az alábbiak érintik Hódmezővásárhely közigazgatási területét. Érintett belvízöblözetek az alábbiak: 79/1. Körtvélyesi 79/2. Sártó-Ökröstói 79/3. Kopáncs-Kistiszai 79/4. Hódtó-Kistiszai 79/5. Kakasszéki 79/6. Nagyfa-Hódtói ök 79/9. Mátyáshalmi Összesen:

124,5 km2 44,4 km2 23,5 km2 112,8 km2 109,6 km2 30,5 km2 138,5 km2 583,8 km2

A belvízrendszer területéről a vizeket gravitációsan és szivattyúsan lehet elvezetni. Az öblözetek összekapcsolása lehetővé teszi, hogy a vizek minden esetben a legkedvezőbb helyre kormányozódjanak, így a gravitációs kivezetési lehetőség tartósan fenntartható. A vizek elvezetését 150,791 km ATIKÖVIZIG kezelésében lévő állami főmű biztosítja. A város tisztított szennyvizét, valamint termál csurgalékvizeket is fogad ez a rendszer, mely időszakosan jelentős vízminőségi problémákat okoz. Érintett belvízöblözetek bemutatása: •

Körtvélyesi öblözet

Az öblözet területe 124,5 km2. Főgyűjtője a Kenyereéri főcsatorna, mely számos kapcsolódó mellékcsatornán keresztül Körtvélyesi szivattyútelepen keresztül a Körtvélyesi holtágba juttatja. •

Sártó-Ökröstói öblözet

Az öblözet területe 44,5 km2. Főcsatornája a Sártó-Ökröstói főcsatorna, mely a belvízmentesítés mellett az öntözés célját is szolgálja. •

Kopáncs-Kistiszai öblözet

Az öblözet területe 23,5 km2. Főgyűjtője a Kopáncs-Kistiszai főcsatorna, befogadója a HódtóKistiszai főcsatorna. •

Hódtó- Kistiszai öblözet

Az öblözet területe 112,8 km2, főgyűjtője a Hódtó – Kistiszai főcsatorna melynek első rendű feladata Hódmezővásárhely város belterületének belvízmentesítése.

I/A kötet 34. oldal •

Kakasszéki öblözetrész

Az öblözet területe 109,6 km2 főcsatornája a Kútvölgy-Kakasészéki csatorna. A KútvölgyKakaszéki főcsatorna mentesíti a belvizektől Székkutas település északi részét. A fentieken túl a vízgyűjtő területén elhelyezkedő mezőgazdasági területek vizeit hivatott elvezetni •

Nagyfa-Hódtói összekötő öblözet

Az öblözet területe 30,5 km2, főgyűjtője a Nagyfa-Hódtói összekötő csatorna, mely vízgyűjtő területén kívül a Mátyáshalmi és a Szárazér-Porgányéri főcsatornák, valamint a Hódtó, Kistiszai főcsatorna vizeit is szállítja. •

Mátyáshalmi öblözet

Az öblözet vízgyűjtő területe 138,5 km2. Az öblözet vizeit a Mátyáshalmi főcsatorna gyűjti és vezeti a Nagyfa-Hódtói összekötő csatornába. I/3.1 Hódmezővásárhely közigazgatási területe A belvízmentesítésben 4 szivattyútelep játszik szerepet: • • • •

Körtvélyesi Hódmezővásárhelyi Mátyáshalmi Nagyfai

Vízrendezés helyzete: Hódmezővásárhely város D-i külterülete belvízzel közepesen veszélyeztetett, a többi terület mérsékelten veszélyeztetett besorolású. Igen nagy károkat okozó belvizek voltak 1942-ben, az 1960-as években, majd 1970, 1974 és 1975-ben. 1980-tól már csak kisebb területet érintő elöntések keletkeztek. 1999-2000, majd 2001. években az egész védelmi szakasz területét érintő elöntések alakultak ki, Hódmezővásárhely önkormányzata helyi vízkárelhárítási készültséget rendelt el a kialakult belvízi helyzet miatt. A 2005., 2006. évek is nagy belvízi elöntéseket eredményeztek a térségben, de a 2010. év rendkívüli csapadékai az utóbbi évtizedek legnagyobb és legtartósabb belvízi elöntését eredményezte. Az 1974-75-ös nagy belvizek után jelentős beruházások indultak el a térségben a belvízveszélyeztetettség csökkentése érdekében. Az állami főművek fejlesztésével egyidőben megindult a társulati művek fejlesztése is, majd a mezőgazdasági üzemek területén is megindult a komplex melioráció kiépítése. Ezek a munkák a 80-as évek végére fejeződtek be. A rövididejű, nagy intenzitású záporok biztonságos elvezetése továbbra is probléma maradt, a Hódtó-Kis-tiszai csatorna kapacitása határt szab a belterületi fejlesztéseknek. A HódtóKistiszai csatorna az 1976-ban elvégzett bővítése óta nem volt teljes hosszában és teljes szelvényére kiterjedően kotorva. A tisztított szennyvíz bevezetése tovább fokozza a feliszapolódást és a növényzet túlburjánzását. 2003. évben KVM beruházási keretéből elkészült a kotrás I. üteme. A beruházás további üteme pénzügyi forrás hiányában nem valósult meg.


Az utóbbi években jelentős belterületi fejlesztések történtek/történnek a város belterületén (bevásárló központok, Tesco, tervezett fürdőfejlesztés, a burkolt felületek jelentős növekedése), valamint a térségben (47-es fejlesztése, Hódmezővásárhely elkerülő út, stb.) is zajlanak fejlesztések, melyek jelentősen megnövelik az egyidejűleg elvezetendő csúcsidejű csapadékvizek mennyiségét. Mivel a csapadékvíz-elvezető fő rendszerek kapacitása nem változott, megnőtt a térség belvíz-veszélyeztetettsége (7. ábra).

7. ábra

alig veszélyeztetett mérsékelten közepesen veszélyeztetett erősen veszélyeztetett veszélyeztetett A Hódtó-Kistiszai főcsatornába történik a városi szennyvíztisztító telepről érkező tisztított szennyvizek bebocsátása is. A korszerű 15.000 m3/nap kapacitású, biológiai szennyvíztisztító telep 1994-ben került átadásra. 2004. január 30-án az ATIKÖVIZIG és a Zsigmondy Rt., a szennyvíztisztító telep üzemeltetője megállapodást kötött a tisztított szennyvíz befogadásából eredő többlet fenntartási költségek megosztásáról, amely egyrészt a csatorna fenntartási költségeinek, valamint a Györpölési szivattyútelep költségeinek érdekeltségi alapon történő megosztására vonatkozik. A problémát felismerve az ATIKÖVIZIG és Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata együttműködési szándéka szerint az ATIKÖVIZIG pályázatot nyújtott be 2010. januárjában, majd 2010. májusban DAOP forrást nyert a Hódtó-Kistiszai vízrendszer rekonstrukciójának I. ütemének megvalósítására. 1. ütem a Magyar Állam tulajdonában, ATIKÖVIZIG kezelésében lévő főművek rekonstrukciójára vonatkozik. A fejlesztés kidolgozott 2. üteme - Csatlakozó vízilétesítmények: Új záportárózó létesítése a HódtóKistiszai csatorna mentén, a Hódtói városi szivattyútelep fejlesztése nyomóvezetékkel elemeket tartalmazza, sajnos elutasításra került. A záportározó létesítésével a belterületről érkező, megnövekedett mennyiségű csúcsidejű belvizek elvezetése is biztosítható lenne anélkül, hogy az állami vízelvezető rendszer elemeit végig nagy költséggel bővíteni kellene, a belterületi belvízi elöntések kockázata nagymértékben csökkenthető.


DAOP-5.2.1/B-09-2010-0009 jelű a „Hódtó-Kis-Tiszai vízrendszer rekonstrukciója I. ütem” fejlesztéssel érintett vízrendszer elemeinek a Hódmezővásárhely térségét közvetlenül, a hódmezővásárhelyi kistérséget közvetetten érintő állami belvízelvezető művek rekonstrukcióját jelenti. A főcsatornákon jellemzően cserjeirtás, favágási munkákat, gaztalanítás/vízinövényzet eltávolítását, kotrási munkálatokat, valamint műtárgyak helyreállítását tervezzük. A Györpölési szivattyútelep működési területünkön a legnagyobb igénybevételnek kitett szivattyútelep, melyet az állandó igénybevétel és a tisztított szennyvíz által okozott korrózió jelentősen elhasználódottá tett, így a szivattyútelep 2. gépegységének rekonstrukcióját tervezik. Szükséges a szivattyútelep régi, elavult elektromos rendszerének és kapcsolószekrényének jó üzembiztonságot jelentő felújítása, valamint az elsőrendű árvízvédelmi töltést keresztező nyomóvezeték átépítése is. A záportározó és szivattyútelep pályázatának elutasításától függetlenül a tervezett záportározó és a városi Hódtói szivattyútelep fejlesztése elengedhetetlen a város fejlődése szempontjából! A fejlesztések többlet vízmennyiségeinek fogadására a jelenlegi rendszer elöntések kockázata nélkül nem alkalmas. A tervezett létesítmények műszaki adatai: A záportározó a Hódtó-Kistiszai csatorna város alatti szakaszán, a vasúttól D-re, a szennyvíztisztító teleppel szemben valósulna meg. A Hódtói szivattyútelephez új 2,0 m3/s kapacitású gépegység létesülne (a Hódtó szivattyútelep a városi szakaszról emeli be a vizeket az ATIKÖVIZIG kezelésében lévő Hódtó-Kistiszai csatornába), mely a vasút alatti 285 m nyomócső keresztezéssel közvetlenül a tározótérbe emelné a belterületi szakaszról a csúcsidőben érkező azon vízmennyiséget, ami meghaladja a befogadó Hódtó-Kistiszai csatorna kapacitását. A tározótérből a belvízi helyzettől függően, ütemezetten vezethető el a belvíz, megakadályozva a kiöntéseket. A tervezett záportározó felülete 9,6 ha, térfogata 150.000 m3. Egyéb többcélú belvíztározó: A 47-es út bővítésének építési munkálatai során 2009-2010 évben keletkezett, a Gyúlói csatorna vízgyűjtőjén létesült homokbánya részben alkalmas lehet a belvizek befogadására, tározására a belvízelvezető művek tehermentesítésére. Jelenleg a vízjogi engedélyezés folyamata zajlik. I./3.2. Mindszent közigazgatási területe Mindszent közigazgatási területén a 11.08. Kurcai belvízvédelmi szakasz található, ezen belül a 77. számú Kurca belvízrendszer. A vízrendszer területe morfológiailag fennsíki és mélyártéri részre oszlik. A fennsíki területrészen réti csernozjom talajok, valamint a mélyben sós réti csernozjom talajok vannak túlsúlyban, ezek döntően vályogos összetételűek. A mentesített mélyártéri területeken döntően az öntéstalajok típusához tartozó talajok alakultak ki. A Kurca főcsatorna alsó szakaszán a nagyon kötött agyag, vályog, vakszik talajok rendszertelenül váltják egymást, melyek folytatódnak Szentes város felé. 77. sz. Kurca belvízrendszer érintett területe: 77/1. Ludaséri öblözet 30,0 km2 77/7. Kurcai öblözet 13,2 km2 Összesen 43,2 km2


Mindszenti terület jellemzői, belvízöblözetek leírása 77/1. Ludaséri öblözet Az öblözetben a Hódmezővásárhelyi Szakaszmérnökség területére eső kiterjedése 30,0 km2. A belvizek a Tégláséri csatornán keresztül jutnak a Ludaséri főcsatorna 12+227 km szelvényébe, ahonnan a Kurca főcsatornába érkeznek a vizek. 77/7. Kurcai öblözet A Kurca főcsatorna és torkolati jellemzői A főcsatorna teljes szakasza 39352 fm hosszban kettősműködésű. A belvizek átemelése a Tisza folyóba a Szentesi és a Mindszenti szivattyútelepeken keresztül történik. Megfelelő tiszai vízállásnál azonban a Kurcába gravitációs kivezetési lehetőség biztosított. •

• Szegvár-Mindszenti határcsatorna A határcsatorna a belvizeket közvetlenül a Kurca főcsatornába vezeti. A befogadó a főcsatorna 4+847 km szelvénye. A teljes hossza 10831 fm, melyből 3072 fm kettősműködésű. Van lehetőség az öntözővíz biztosítására is a Kurca főcsatornából, gravitációsan.

ATIKÖVIZIG kezelésű szivattyútelepek • •

Mindszenti I. szivattyútelep Mindszenti II. szivattyútelep

Mindszenti II. szivattyútelep: A szivattyútelep részleges rekonstrukciója a 2000. árvízi meghibásodást követően csak részben valósult meg. Üzempróbai tapasztalatok alapján a régi III. gépegység tiszai 750 cm-es vízállásig biztonságosan üzemeltethető, ennél magasabb vízállásnál a berendezés kora miatt jelentősen nő az árvízi kockázat. A szivattyúegység üzemeltetése nehézkes és bonyolult. I/4.1.Mindszent-Székkutasi öntözőrendszer (kezelője és üzemeltetője a TIMA VGT.) A Mártélyi Holt-Tisza vízpótlása évtizedek óta nagy gond volt. Felső szakasza teljes mértékben feliszapolódott. A gravitációs feltöltődés lehetősége egyre ritkábban volt lehetséges. A belvízből történő feltöltés esetleges. Az üdülők irányából érkező terhelés magas, kismértékben emelkedő. A folyamatos szennyezés és az esetleges vízfrissítés mellett a holtág vízminősége nagymértékben leromlott. 2003. évben a Hódmezővásárhelyi Önkormányzat beruházásában megvalósult a holtág rehabilitációja. Az érdekeltek összefogásával a ’90-es évek közepén egy komplex hasznosítású öntözőrendszerként épült ki a Mindszent-Székkutasi öntözőrendszer. Hatásterülete 20.000 ha. A főmű-fejlesztéssel folyamatosan bővül a berendezett területek nagysága is. A rendszert ellátó vízkivétel a Tisza bal partján a Mártélyi Holt-Tisza alsó végén történik. Az öntöző vízkivétel a holtágat tölti fel, így az öntözővíz továbbvezetése mellett a holtág vízcseréjét is segíti. Az öntözőcsatornába történő beemelés a Mártélyi Holtágból szivattyúteleppel történik. Innen gravitációsan jut tovább a víz a földmedrű csatornába.


I/4.2. Szentes és Környéke VGT: Vízrendezési/vízhasznosítási művek Mindszent közigazgatási területén öblözet

Csatorna neve

Hossz (m)

ATIKÖVIZIG kezelésű főművek 77/4 Kurca-főcsatorna 6172 77/4 Kurca-toroki előtéri csatorna 150 77/1 Ludas-ér kettősműködésű 766 főcsatorna 77/4 Mindszent régi sztp. előtéri 164 csatorna 77/4 Mindszent új sztp előtéri 125 csatorna 77/1 Szegvár-Mindszenti 3072 határcsatorna Szentes és környéke VGT kezelésében lévő művek Szilaszéri csatorna Mindszent-Elegei

Torkolati kapacitás Q10% (m3/s)

Hasznosítás

16,64 9,0 1,60

Belvíz / öntözés Belvíz Belvíz és öntözés

3,1

Belvíz

9,0

Belvíz

2,62

Belvíz

650 cm mindszenti vízállás feletti átemeléssel

Koszorús-dűlő csatorna Koszorús-dűlő oldalág csatorna I./4.3. Székkutas közigazgatási területe Székkutasi terület vízrendezési jellemzők Székkutas közigazgatási területe érinti a Tisza-Maroszugi belvízvédelmi szakasz területén a Kakasszéki belvízrendszert, valamint a Sámson-Apátfalvi belvízvédelmi szakasz Pusztai öblözetét. A térségben jellemzőek a belvízi elöntések megjelenése, mely a Pusztai öblözetben a legjellemzőbb. A térség mezőgazdasági termelését is nehézkessé és költségessé teszi a belvízmentesítés, ezért a egyéb hasznosítás vizsgálata mindenképpen célszerű lenne. 79/5.sz Kakasszéki öblözetrész Az öblözet területe 109,6 km2 főcsatornája a Kútvölgy-Kakasszéki csatorna, amelyik a Kenyereéri főcsatornába szállítja a vizet gravitáció segítségével. A csatorna Hódmezővásárhely és Székkutas közigazgatási területén húzódik. A Kútvölgy-Kakaszéki főcsatorna mentesíti a belvizektől Székkutas település északi részét. A fentieken túl a vízgyűjtő területén elhelyezkedő mezőgazdasági területek vizeit hivatott elvezetni. 80/1. Pusztai öblözet A 11.07. Sámson-Apátfalvi belvízvédelmi szakasz 80/1 öblözetének területe 116,6 km2, az öblözet a vizeit a Sóstó, Nagykeresztúti, és Pusztaszéli csatornák összegyűjtik és vezetik a 3,2 m3/s teljesítményű Pusztai szivattyútelephez, ahonnan a Pusztai levezető csatornán keresztül a Sámson-Apátfalvi-Szárazéri, mint főbefogadóba jutnak a belvizek.


Székkutas belvízmentesítés-belvízvisszatartás Székkutas térségében feltétlenül indokolt lenne a Pusztaszéli térségben egy vízvisszatartásra alkalmas terület kijelölése, mely a mezőgazdasági művelés alól kivonásra kerülne, esetlegesen természetvédelmi célokat szolgálhatna, mivel az érintett terület esetlegesen nem, vagy csak nagy költségek mellett belvízmentesíthető a terület morfológiai viszonyai miatt. A Sóstói főcsatorna mentén a Körös-Maros Nemzeti Park kezdeményezésére már létrejött egy védett terület, ahol a belvizek visszatartása is megvalósul. I.3.4. Mártély közigazgatási területe 78. sz. Mártélyi belvízrendszer A belvízrendszer nem tagozódik öblözetekre, területe 40,90 km2 főgyűjtő csatornája a Darvasszék-Mártélyi csatorna, mely a Mártélyi szivattyútelepen keresztül juttatja a vizeket a Tisza folyóba. Vízrendezés/vízhasznosítási művek Mártély közigazgatási területén Torkolati Hossz kapacitás öblözet Csatorna neve Hasznosítás (m) Q10% (m3/s) ATIKÖVIZIG kezelésű főművek nemleges Tisza-Marosszögi Vízgazdálkodási Társulat kezelésű művek 77/4 Mártély-Mindszent-Elegei 4 692 0,81) Belvíz 77/4 Mártélyi-mellék 923 0,34 Belvíz 77/1 Dezső 2040 0,17 Belvíz 77/4 Darvas 5984 1,5 Belvíz Szivattyútelep Mártélyi szivattyútelep belvíz II. Felszín alatti vizek II./1. Hódmezővásárhely és kistérsége talajvízviszonyai Talajvízmegfigyelő kutak törzsadai Hódmezővásárhely és kistérsége

Közigazgatási terület

Földrajzi koordináták Törzsszám

Székkutas Székkutas Hódmezővásárhely Hódmezővásárhely Hódmezővásárhely Hódmezővásárhely Hódmezővásárhely Hódmezővásárhely Mindszent Mindszent Derekegyház Mártély Mártély* * 1998. évben megszűnt

2304 2319 2317 2318 2429 2320 2321 2324 2428 3929 4187 4250 2316

X (EOVy) (m)

Y (EOVx) (m)

762190.000 762618.000 747511.570 751020.000 750770.000 750627.000 758261.720 763613.000 738000.000 739200.000 747010.000 744548.630 743200.000

129710.000 133114.000 118681.980 121980.000 119700.000 107674.000 124959.300 120977.000 129200.000 132500.000 131169.000 123572.140 122800.000

TerepPerem- Kútmélység Létesítés dátuma magasság magasság peremtől (cm) (év, hó, nap) (m B. f.) (m B. f.)

86,16 83,52 79,39 81,65 79,43 79,27 82,48 84,99 82,03 82,44 81,38 81,14 80,78

86,94 84,48 80,08 82,33 80,53 79,88 83,35 85,53 82,75 83,86 82,10 82,15 81,08

614 815 677 961 712 736 799 567 857 877 903 931 1040

1934.08.01 1970.10.01 1952.09.01 1936.11.01 1952.09.01 1949.11.01 1954.04.01 1953.03.01 1934.08.01 1995.09.06 1997.09.01 1999.01.01 1954.04.01

Jellemző vízállások az észlelés kezdetétől, terep alatt Legmagasabb

Legalacsonyabb

(cm)

Dátum (év)

(cm)

Dátum (év)

-141 -47 -140 -33 62 -289 -134 4 15 -4 -1 -105 -100

1942 1971 1975 2000 2000 1971 1971 1966 1970 1999 2000 2000 1971

-550 -488 -397 -494 -362 -551 -367 -405 -609 -378 -320 -423 -475

1951 1995 2009 1952 1952 1952 1995 1995 1950 2009 2009 2003 1995

Sokéves átlag (cm) -359 -297 -247 -318 -82 -414 -278 -229 -275 -194 -212 -320 -319


Megállapítások egyes településekre vonatkozóan: Székkutas térsége: A megfigyelések kezdete (1930-as évek közepe) óta a térség talajvízszintje általában a terepszint alatt fél és öt méter között volt. Az elmúlt 10-15 évben (8. ábra) is ebben a tartományban mozgott a talajvíz, a legmagasabb értékeket az 1999-2000 és 2006-os vízbő időszakban érték el, minimumot a 2009 év végén mutattak. A teljes adatsorokat vizsgálva a térségben az 1930-as évek közepétől emelkedés tapasztalható, de ezen belül az 1970-es évek végéig erősen növekedő, majd onnan csökkenő tendenciát mutat.

Talajvízállás a terep alatt Székkutas térsége 1998-2010.

Vízállás terep alatt [cm] 0 -50 -100 -150 -200 -250 -300 -350 -400 -450 -500 1998

1999

2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

2007

2008

2009

2010

Idő [év] Székkutas, 2304

Székkutas, 2319

8. ábra

Mártély térsége: A megfigyelések kezdete (1950-es évek közepe) óta a térség talajvízszintje általában a terepszint közelében és a terep alatt négy méter között változott. Az 1990-es évek végétől (9. ábra) működő derekegyházi kút vízállás trendjében csökkenés, míg a mártélyi kút vízállását 1954-től vizsgálva összességében emelkedés tapasztalható, de ezen belül az 1970-es évek végéig erősen növekedő, majd attól kezdve csökkenő tendenciát mutat.


Talajvízállás a terep alatt Mártély térsége 1998-2010.

Vízállás a terep alatt [cm] 0 -50 -100 -150 -200 -250 -300 -350 -400 -450 -500 1998

1999

2000

2001

2002

2003

2004

Mártély, 4250

2005

2006

2007

2008

2009

2010

Idő [év]

Derekegyháza, 4187

9.ábra

Mindszent térsége: A megfigyelések kezdete (1930-as évek közepe) óta a térség talajvízszintje általában a terepszint közelében és hat méter között, az utóbbi 10-15 évben (10. ábra) a terepszint alatt fél és négy méter között változott. A teljes adatsorokat vizsgálva a térségben az 1930-as évek végétől összességében a vízjárásban emelkedés tapasztalható, ezen belül az 1970-es évek végéig erősen növekedő, majd onnan csökkenő tendenciát mutat. Talajvízállás a terep alatt Mindszent térsége 1998-2010.

Vízállás a terep alatt [cm] 0 -50 -100 -150 -200 -250 -300 -350 -400 1998

1999

2000

2001

2002

2003

2004

Mindszent, 2428

10. ábra

2005

2006

Mindszent, 3929

2007

2008

2009

2010

Idő [év]


Hódmezővásárhely belterülete és határa: A megfigyelések kezdete (1930-as évek közepe) óta a térség talajvízszintje általában a terepszint alatt fél és négy méter között, az utóbbi 10-15 évben (11. ábra) ehhez hasonló tartományban váltakozott. Kivétel a keleti részen lévő kút, mely környezetének legmélyebb pontján helyezkedik el, és gyakran víz borítja. Ez látszik vízjárásából, ami a terepszint felett fél méter és a terepszint alatt négy méter között változik. A teljes adatsorokat vizsgálva a város különböző pontjain elhelyezkedő állomások eltérő vízállásváltozásokat mutatnak. Az északkeletre és keletre levő állomásoknál a teljes időszakra összességében emelkedés, de ezen belül az 1960-as évek végéig növekedés onnan kezdve csökkenés tapasztalható. A déli állomás az 1960-as évek végéig stagnáló, majd csökkenő vízállást mutat. Talajvízállás a terep alatt Hódmezővásárhely határa 1998-2010.

Vízállás terep alatt [cm] 100

0

-100

-200

-300

-400

-500 1998

1999

2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

2007

2008

2009

2010

Idő [év] Hódmezővásárhely, 2318

Hódmezővásárhely, 2317


11. ábra

Hódmezővásárhely külterületi peremvidéke (20 km-en belül): A megfigyelések kezdete (1940-es évek vége) óta a térség talajvízszintje általában a terepszint közelében és a terepszint alatt öt méter között mozgott, míg az utóbbi 10-15 évben (12. ábra) a maximum szintek fél métert is csökkentek A teljes adatsorokat vizsgálva a délre lévő állomásnál emelkedés tapasztalható, de ezen belül a 1970-es évek végéig emelkedő majd attól kezdve csökkenő tendenciát mutat. Az északkeleti, keleti állomásoknál folyamatos csökkenés tapasztalható.

I/A kötet 43. oldal Talajvízállás a terep alatt Hódmezővásárhely külterületi peremvidéke 1998-2010.

Vízállás a terep alatt [cm] 0 -50 -100 -150 -200 -250 -300 -350 -400 -450 -500 1998

1999

2000

2001

2002


2003

2004

2005


2006

2007

2008

2009


2010

Idő [év]

12. ábra

Összefoglaló megállapítások: Az észlelések kezdetétől 2010 tavaszáig a kistérség területén, több helyen is előfordult terepszinthez közeli vagy a feletti vízszint, de általában a terep alatt 1-2 m-re lévő maximumok voltak a jellemzők. A minimumok többnyire 3-5 m közöttiek voltak, de 6 m-es szélsőértéket is mértek. A teljes időszakban vizsgált hosszúidejű trend a legtöbb helyen emelkedő volt, de ezen belül az 1970-es évekig növekedés, később inkább csökkenés volt megfigyelhető. A 2010. évi nagymennyiségű csapadék a talajvízszintet az év első felében jelentősen megemelte, ennek hatása a többéves trendre csak később értékelhető. II./2. Hódmezővásárhely és kistérsége geotermikus vízkincse Hódmezővásárhely térsége hévizekben közismerten gazdag természeti adottságú. Ezt kihasználva Hódmezővásárhelyi Geotermikus Közműrendszer megvalósítása 1994-ben kezdődött meg. Megvalósításának alapvetően kettős célja volt, egyrészt az 1000 – 1300 m mélységű rétegekből feltárható 43-50 °C-os hőmérsékletű, jó minőségű hévíz használati melegvízként való hasznosítása. Másrészt a 2000 m körüli mélységből kinyerhető 80 °C –os hőmérsékletű hévíz hőtartalmának lakások és közintézmények fűtésére történő felhasználására, a lehűlt hévíz visszasajtolásos elhelyezésével. A használati melegvíz ellátó (HMV) rendszer alapját két távfűtőmű tőszomszédságába lemélyített HMV kút jelenti. A kutakból kinyert termálvíz 4.200 fm szigetelt távvezeték közvetítésével jut el 2.800 távfűtött lakásba, 10 közintézménybe (közte a városi kórházba), valamint a sportuszodába. A használt hévizek a vízi élővilágra, a befogadók hasznosítására kedvezőtlen kémiai összetételüknél és magas sótartalmuknál fogva károsaknak minősülnek. Ez jelenleg a hazai geotermikus célú hévízhasznosítás legnagyobb gondja és megoldandó problémája. Örvendetesen példaértékűek azok a tapasztalatok, melyek hódmezővásárhelyi kommunális hévízhasznosító rendszer fűtéséből kikerülő használt hévíz 1998 óta működő visszasajtolásáról szólnak.


II./3. Dél-alföldi régió ivóvízminőség-javító program Az Európai Unióhoz történő csatlakozás előkészítési folyamatában a Kormány a 201/2001. (X.25.) rendeletével létrehozta az ivóvíz minőségével kapcsolatos EK direktívák hazai adaptációját, és egyben rendeletben szabályozta az ivóvízminőség megengedett határértékeit, paramétereit. A Korm. rendelethez kapcsolódóan intézkedés történt a Dél-Alföldi régió ivóvízminőség javítására, a kijelölt településekre. A program keretében az alábbi települések illetve városrészek szerezték meg az elvi vízjogi engedélyt önálló vízellátó rendszer kialakítására és ivóvízminőség javítására: - Hódmezővásárhely • Kása erdei vízműtelep • Tóalj utcai vízműtelep • Ipartelepi vízműtelep • Hódmezővásárhely-Batida • Hódmezővásárhely-Kútvölgy • Hódmezővásárhely-Nagymágocs • Hódmezővásárhely-Erzsébet • Hódmezővásárhely-Szikáncs - Mártély - Mindszent - Székkutas III. Hódmezővásárhely kistérség szennyvíztisztítása és elvezetése 1. Szennyvíztisztítás Mivel a felszíni és felszín alatti vizek minőségére jelentős hatással van a szennyvízcsatornázottság, szennyvíztisztítás témaköre, érintőlegesen alapvető adatokat közlünk e témában. Hódmezővásárhely jelenleg is üzemel egy 15200 m3/d kapacitású UTB 2 AB típusú biológiai tisztító telep. Befogadója: Hódtó-Kis tiszai csatorna 15+312 km szelvénye. A tisztított szennyvíz minősége a befogadók alapján a 28/2004. (XII.25.) KvVM rendelet (hatálybalépés dátuma: 2004/12/30) 1. sz. mellékletében szereplő technológiai határértékeknek, valamint a 2. sz. melléklet 3. Időszakos vízfolyás befogadó területi kategória előírásainak kell, hogy megfeleljen.

•

Mártély jelenleg is üzemel egy 205 m3/d kapacitású SBR típusú biológiai tisztító telep Befogadója: Darvasszék-Mártélyi csatorna 1+500 km szelvénye. A tisztított szennyvíz minősége a befogadók alapján a 28/2004. (XII.25.) KvVM rendelet (hatálybalépés dátuma: 2004/12/30) 1. sz. mellékletében szereplő technológiai határértékeknek, valamint a 2. sz. melléklet 3. Időszakos vízfolyás befogadó területi kategória előírásainak kell, hogy megfeleljen. •

Mindszenten jelenleg 200 m3/d (1600LE) kapacitású tisztító telep üzemel, mely korszerűtlen, és csak a település kis hányadának szennyvizeit fogadja. Új tiszttó telep építését tervezi, KEOP pályázati rendszer keretében, melynek tervezett kapacitása 700 m3/d,(6000 LE). Tervezett technológia: biológiai tisztítás. Befogadója a Tisza 215+000 szelvénye. •


A tisztított szennyvíz minősége a befogadók alapján a 28/2004. (XII.25.) KvVM rendelet (hatálybalépés dátuma: 2004/12/30) 1. sz. mellékletében szereplő technológiai határértékeknek, valamint a 2. sz. melléklet 4. általános befogadó területi kategória előírásainak kell, hogy megfeleljen. A többször módosított 25/2002 kormányrendeletben vállalt kötelezettségének teljesítési határideje 2015. december 31. Székkutason jelenleg 150 m3/d (1250 LE) kapacitású tisztító telep üzemel, mely korszerűtlen, és csak a település kis hányadának szennyvizeit fogadja. Új tisztító telep építését tervezi, KEOP pályázati rendszer keretében, melynek tervezett kapacitása 300 m3/d,(1400 LE). Tervezett technológia: gyökérzónás tisztító telep. Befogadója a Kakasszéki főcsatorna. •

A tisztított szennyvíz minősége a befogadók alapján a 28/2004. (XII.25.) KvVM rendelet (hatálybalépés dátuma: 2004/12/30) 1. sz. mellékletében szereplő technológiai határértékeknek, valamint a 2. sz. melléklet 3. Időszakos vízfolyás befogadó területi kategória előírásainak kell, hogy megfeleljen. A többször módosított 25/2002 kormányrendeletben vállalt kötelezettségének teljesítési határideje: 2015. december 31. Tisztított szennyvízminőségre vonatkozó előírások a28/2004. (XII.25.) KvVM rendelet szerint Időszakos vízfolyás Általános vízfolyás BOI5 25 g/m3 50 g/m3 KOI 75 g/m3 150 g/m3 3 Lebegőanyag 50 g/m 200 g/m3 NH3-NH4-N 5 (3) g/m3 20 g/m3 3 Összes nitrogén 25 (3) g/m 55 g/m3 Összes foszfor 5 (4) g/m3 10 g/m3 3 SZOE 5 g/m 10 g/m3 pH 6,5-9,0 Megjegyzés: (3) A határérték a nem nitrát érzékeny területeken kétszeres (4) A Maros hordalékkúp területén lévő időszakos vízfolyások esetén a 2. kategória határértéke érvényes. Jelenlegi adatok az üzemelő szennyvíztisztító telepekre vonatkozóan: üzemelő szennyvízt hidraulikai isztító tp. kapacitása település m3/d Hódmezővásárhely van 15200 Mártély van 205 Mindszent van 200 Székkutas van 150

szervesanyagt erhelési ellátottság kapacitása minősítés mértéke LE % 65800 megfelelő 90 1667 megfelelő 74 1600 nem megfelelő 7 1250 nem megfelelő 14


2. Szennyvízelvezetés • Hódmezővásárhely Hódmezővásárhely város szennyvízelvezetését mintegy 45 km főgyűjtő és gyűjtővezeték, 92 km bekötővezeték biztosítja. A városi csatornahálózat a működés szempontjából kétféle módozatú: a belvárosi csatornahálózat egyesített rendszerű, utcai víznyelőkkel egybeépítve. A hálózat többi része elválasztó rendszerben épült ki. Az alapvetően gravitációs szennyvízcsatorna-hálózat a város különböző pontjain (17 db) megépült szennyvízátemelőkön keresztül juttatja el a szennyvizet a tisztítótelepre. A mély fekvésű ingatlanok szennyvizét házi kisátemelők juttatják el nyomóvezetéken a szennyvízgyűjtő rendszerbe. Az összegyűjtött szennyvíz 3 főgyűjtőn – 1-0-0, 3-0-0 és 4-0-0 – keresztül jut el a városi szennyvíztisztító telepre. Az átemelők működésével kapcsolatos információk a városi szennyvíztisztító telep diszpécser központjában jelennek meg, ahonnan közvetlen beavatkozási lehetőség is biztosított. A szennyvízgyűjtő csatornahálózaton összegyűjtött szennyvíz tisztítása a városi szennyvíztisztító telepen történik. A szennyvíztisztító telep 12.612-1-4/2006. számon vízjogi üzemeltetési engedéllyel rendelkezik. Mértékadó kapacitása 15.000 m3/d (66200 LE). A korábbi években az ATEV Zrt. nem kellően előtisztított ipari szennyvize löketszerű ammónia-ammónium-nitrogén szennyezést okozott, rontva a települési szennyvíztisztító telep tisztítási hatásfokát. Az ATEV Zrt. technológiájának 2007. évi bővítésekor megvalósult szennyvíz-előtisztító biztosítja az ipari szennyvíz mechanikai, fiziko-kémiai, valamint biológiai tisztítását. Az üzemben keletkező napi szennyvízmennyiség: 300 m3/d, a szükséges tisztítókapacitás 37.500 LE. Az üzemből kibocsátott előtisztított szennyvíz nyomott rendszeren keresztül kerül a városi csatornahálózatra A szennyvíztisztító telep technológiája nem alkalmas a befolyó szennyvízzel érkező összes foszfor határérték alá csökkentésére, mivel szervesanyag tekintetében túlterhelt, denitrifikációs és foszfor eltávolítási fokozattal nem rendelkezik A jelenleg hatályos jogszabály által előírt határérték teljesítése csak jelentős, a technológiát érintő beruházás útján volna lehetséges, mely beruházás az engedélyezés időpontjában pénzügyi fedezet hiányában nem volt megvalósítható. Az engedélyes több évre vonatkozó mérési eredménysorral alátámasztotta annak tényét, hogy ammónia-ammónium nitrogénre, összes nitrogénre és összes foszforra nem teljesíthető a jogszabályban megadott határérték. E komponensek vonatkozásában az üzemeltető kérelmére a felügyelőség egyedi kibocsátási határértéket állapított meg azzal a feltétellel, hogy a türelmi idő végéig (2010. december 31.) gondoskodni kell az ammónia-nitrogén, összes nitrogén és összes foszfor eltávolítására alkalmas technológiáról. • Mártély A település elválasztó rendszerű, gravitációs csatornahálózata és szennyvíztisztító telepe 2010. évben kiadott vízjogi üzemelési engedéllyel rendelkezik. A szennyvíztisztító telep kapacitása 205 m3/nap, 1667 LE. A tisztított szennyvíz befogadója a Tisza-Marosszögi VGT által üzemeltetett Darvasszék-Mártélyi csatorna (időszakos vízfolyás), amely Natura 2000 terület (kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület). Az árvízvédelmi töltésen történő szivattyús átemelés után a másodlagos befogadó a Mártélyi Holtág. Utóbbi terület a Pusztaszeri Tájvédelmi Körzet országos jelentőségű védett természeti területen, egyben Natura 2000 területen (kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület, különleges madárvédelmi terület) helyezkedik el. A felügyelőségen lefolytatott felülvizsgálati eljárás adatai alapján normál üzemmenet és átlagos vagy ahhoz közeli száraz időjárási viszonyok esetén a tisztított szennyvíz nem jut el a Mártélyi Holt-Tiszába. Az átlagosnál csapadékosabb időszakokban a belvízátemeléssel


együtt átjut a tisztított szennyvíz a holtágba, azonban a hígítás mértéke miatt ott változást várhatóan nem okoz a holtág élővilágában. Ennek oka, hogy a belvíz minősége határozza meg alapvetően a holtágba bejutó víz minőségét. Belvizes időszakban fellépő havária esetén mindenképpen meg kell akadályozni, hogy a hullámtérbe vagy a Mártélyi-Holt-Tiszába szennyvíz kerüljön. A fentieket mérlegelve felügyelőségünk szerint nem jár kedvezőtlen hatással a tisztító üzemelése a Natura 2000 területekre és élőhelyekre. Ennek megerősítésére az üzemeltető üzemi kárelhárítási terv benyújtására lett kötelezve, melyet benyújtás után felügyelőségünk jóváhagyott. Az esetleges havária esetén a szennyvíz betározása valamelyik üzemen kívüli műtárgyban lehetséges. • Mindszent A telepen rotor nélküli, oldómedenceként működő oxidációs medence üzemel, amely napi 200 m3 szennyvíz mechanikai tisztítására alkalmas. A mechanikailag tisztított szennyvíz parti beömléssel jut a befogadó Tisza folyóba. A szennyvíztelep KOId, BOI5, összes lebegő anyag, NH3-NH4-N, összes szervetlen nitrogén és összes foszfor komponensek tekintetében egyedi kibocsátási határértékkel rendelkezik. A szennyvíztisztító telep által kibocsátott szennyvíz minősége 2009. évben az önellenőrzési eredmények alapján a következő komponensek tekintetében lépte túl a felügyelőség által előírt határértékeket: BOI5, összes foszfor, NH3-NH4-N, SZOE. Mindszent Város Önkormányzat Polgármesteri Hivatala 2009-ben elvi vízjogi engedélyt szerzett a település gravitációs, elválasztott rendszerű csatornahálózatának kiépítésére és a szennyvíztelep biológiai műtárgyakkal történő kiegészítésére. • Székkutas A település kommunális szennyvize mechanikai tisztítást követően egy kétkamrás oldómedencébe jut. Innen a szennyvizet egy homokszűrőre, majd a tisztítótelepet körülvevő bakhátas szikkasztómezőre juttatják. A szikkasztómező bruttó területe 16654 m2. A telep mértékadó kapacitása 150 m3/d. A szennyvízszikkasztás felszín alatti vízre és földtani közegre gyakorolt hatásának ellenőrzésére 4 db figyelőkút létesült. A telep tisztítási hatásfokának ellenőrzését az átemelő aknában, valamint a homokszűrőt követő aknában lévő szennyvíz mintázásával valósítják meg. A szennyvíztisztító telep 2012. december 31-ig érvényes vízjogi üzemeltetési engedéllyel rendelkezik. Az üzemeltető elmondása szerint a fejlesztést tervbe vették. IV. Monitoring A felszíni és felszín alatti vizek minőségi monitoringját az Alsó-Tisza vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség végzi előre meghatározott program alapján. IV.1. Monitoring hálózat: A monitoring olyan rendszeres mintavételi, mérési, vizsgálati, észlelési tevékenységet jelent, mely a felszíni, vagy felszín alatti vizek mennyiségi és minőségi állapotának megállapítását, jellemzését, illetve az állapot rövid, vagy hosszú távú változásának leírását lehetővé teszi. A 2010-2013. időszakban megvalósuló DAOP-5.2.1/B-09-2010-0009 jelű a „Hódtó-KisTiszai vízrendszer rekonstrukciója I. ütem” projekt kapcsán 1 db felszíni víz monitoringjára alkalmas állomás épül a Hódtó-Kis-Tiszai csatorna Batidai őrtelepénél.


V. Összegzések, fejlesztések, javaslatok V.1. Vízgyűjtő Gazdálkodási Terv A Víz Keretirányelv célja, hogy 2015-re a felszíni (folyók, patakok, tavak) és felszín alatti víztestek „jó állapotba” kerüljenek. A keretirányelv szerint a „jó állapot” nemcsak a víz tisztaságát jelenti, hanem a vízhez kötődő élőhelyek minél zavartalanabb ökológiai állapotát, illetve a megfelelő vízmennyiséget is. A jó állapot eléréséhez szükséges beavatkozásokkal össze kell hangolni az árvízi vagy belvízi védekezést, a településfejlesztési elképzeléseket, legyen szó szennyvízkezelésről, ivóvízellátásról, vagy a vízi közlekedés fejlesztéséről. Az alegység területére vonatkozó intézkedések a felszíni és felszín alatti vizek jó mennyiségi és minőségi állapotba hozására törekszenek. Ehhez hozzá tartozik a vízhiányos területeken a belvízvisszatartás, éppúgy, mint a szennyvizek megfelelő kezelése és a mezőgazdasági diffúz terhelés csökkentése. A felszín alatti vizek szempontjából igénybevételi korlátok meghatározása, energetikai célra hasznosított vizek visszasajtolása (visszasajtolási technológia fejlesztése), engedély nélküli vízkivételek visszaszorítása és víztakarékosságot elősegítő intézkedések a legfontosabb intézkedések. Természetesen az intézkedések köre annál sokkal tágabb, hogy azt ebben a tanulmányban részletezni tudnánk, de kérjük ezek áttanulmányozását és figyelembe vételét. V./2. Árvízvédelmi biztonságot érintő ATIKÖVIZIG fejlesztési tervek A kistérség árvízvédelmi biztonságát távlatilag tovább fogják növelni az ún. Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése (VTT) keretében megvalósuló létesítmények, mindenekelőtt a Tisza mentén kijelölt árapasztó tározók, melyeket rendkívüli árvizek esetén lehet majd igénybe venni. A kidolgozás alatt lévő regionális fejlesztési tervben 14 helyet jelöltek ki tározási célra. Ezek közül a kistérség árvízi biztonságát leginkább a folyó túloldalára, Dóc térségébe kijelölt Szegedi tározó megvalósítása fogja növelni. Ugyancsak a VTT egyik alap pillére egy 6-800 m széles nagyvízi lefolyási sáv létrehozása. Ez erdőszerkezet átalakítással és övzátony rendezéssel jár. Elsősorban a fenntarthatósági kérdések miatt ilyen beavatkozás az ország területén még nem történt. Az árvízvédelmi vonal kistérségre eső részét érintő középtávú (2013-2017) tervezett fejlesztések a Tisza bp. 29+595-56+989 tkm szelvények között: I. rendű Árvízvédelmi töltés: A 29+595-31+156 tkm-ek közötti burkolattal rendelkező töltésszakaszon mentett oldali paplanozást és a burkolat javítását középtávon tervezzük. A 33+700 tkm szelvényben csatlakozik a Tisza bal parti I. rendű árvízvédelmi töltéshez az ún. „bodzási” út. Az út becsatlakozása felett a töltéskorona burkolattal történő ellátása az árvízvédelmi érdekeken túlmenően különösen támogatná a tájfejlesztés és turizmus szempontjait is, hiszen a bodzási úton Hódmezővásárhely városából (6 km) az árvízvédelmi töltés burkolatán keresztül a Mártélyi Tájvédelmi Körzet látnivalói kerékpárral is könnyen megközelíthetőek lennének. A 44+800-56+989 tkm szelvények között töltéskorona stabilizáció tervezett szintén középtávon. Őrtelepek, műtárgyak: A Lúdvári, a Körtvélyesi, a Mártélyi, a Mindszent-elegei és a Kurcatoroki őrtelepeken jellemzően az épületek tetőcseréjét, a nyílászárók cseréjét, fűtéskorszerűsítést és a szennyvízelhelyezés megoldását tervezzük középtávon. A műtárgyak közül tervezzük a Hódmezővásárhelyi szivattyútelepnél az elzáró szerkezetek és a csővezeték korrózióvédelmét, míg a Körtvélyesi szivattyútelepnél a meglévő szivárgást gátló résfal folytonossá tételét,


illetve a mélyvezetésű töltést keresztezés LNV fölöttire való átépítését. Továbbá Mindszent térségében lévő ún. Horgolati szivattyúállás elektrifikálása, Kurcatoroki torkolati műtárgynál a zsilip kettős zárását biztosító elektromos motorok üzembiztonságának növelése, az ellennyomó medence zsiliptábláinak felújítása, a Mindszent II. szivattyútelep max. kapacitásra történő kiépítése tervezett. Folyószabályozás: A kistérséghez mintegy 26 km hosszú Tisza szakasz tartozik. A Tisza folyó ún. Lúdvári kanyarulatánál (195,000 – 197,100 fkm) a bal parton a 195,000195,400 fkm szelvények között a folyó a szabályozási vonal mögé került. Az árvízvédelmi töltés közelsége, ill. védelme érdekében a meglévő Lúdvári partbiztosítás alsó végét tervezzük meghosszabbítani. V./3. Egyéb fejlesztések, javaslatok: ¾ Hódmezővásárhely Önkormányzata kidolgozta a folyami kikötő létesítésének koncepcionális tervét, amely a régi kikötő közelében valósulna meg. ¾ A csatornák, műtárgyaik és a szivattyútelepek jó állapotának biztosítása elegendő forrás esetén megvalósítható és szükséges az eredményes belvízmentesítés érdekében. ¾ A települések közvetlen környezetében mindenképpen indokolt vízjárta területek kijelölése, s vízvisszatartásra alkalmas helyeken záportározók létesítése. (Hódmezővásárhelyen ATIKÖVIZIG vízjogi létesítési engedélyes terv van, TRT-ben tározásra kijelölt terület van a Nyomásszéli csatorna mentén – e tározók megépüléséig az érintett területek fejlesztése jelentősen növeli a belvízi elöntések kockázatát!) ¾ A fejlesztések (kiemelten a belterületek esetében) a meglévő vízelvezető rendszerek kapacitását figyelembe kell venni, a fejlesztéseket a befogadóktól kiindulva kell megvalósítani. Ehhez kapcsolódóan törekedni kell a vizek helyben tartására, késleltetett lefolyást kell megvalósítani (kis záportározók, víztározók, tüzivíz tározók, áteresztő burkolatok alkalmazása, szikkasztórendszerek alkalmazása, stb.) ¾ Át kellene gondolni és felül kellene vizsgálni, hogy tudjuk-e, szabad-e, gazdaságos-e, minden terület belvízmentesítését célul kitűzni. Döntést, amely adott esetben földterület használat-váltást, vagy akár tájhasználat váltást eredményezhet, természetesesen csak részletes hatástanulmányok alapján, az összes érdekelt bevonásával szabad és kell hozni. ¾ Szükség van a vízjárta területek lehatárolására, tározóterületek kijelölésére és létrehozására, a településrendezési tervekben történő feltűntetésére. ¾ Egyes vízjárta területeken vízvisszatartásra alkalmas helyek kijelölésével (pl. Gyúlói csatorna mentén homokbánya létesült, székkutasi vízvisszatartás megtervezése, stb.) egyrészt csökkenthető egyéb területek belvízi elöntési kockázata, másrészt a költséghatékonyság-elve alapján csökkenthető a védekezés költsége is (mélyenfekvő, gyakran elöntés alá kerülő területek víztelenítése nem feltétlenül gazdaságos) . ¾ A több-hasznosítású csatornákon a belvízelvezető funkció biztosítása elsődleges, az időnként ellenmondásokat a vízjogban szabályozni kell (pl. termál csurgalékvizek átmeneti tározásának kötelezettsége, záportározók létesítése-üzemeltetése, tisztított szennyvíz befogadása-elvezetése, öntözővíz biztosítás mennyiségi és minőségi problémái, stb.) ¾ Jelenleg az EU szabályokhoz igazodóan készül az „ÁRVÍZI VESZÉLY- ÉS KOCKÁZATI TÉRKÉPEZÉS ÉS KOCKÁZATKEZELÉSI TERVEZÉS” (ÁKK), melynek eredményeként 2013-ban áll majd rendelkezésünkre olyan szakmailag alátámasztott, országosan egységes térkép, mely az önkormányzatok és a katasztrófavédelem számára is megfogalmazza az adott területre az ár- és belvízveszélyek és kockázatok mértékét.


Levegő Kistérségünkben a már bevezetett fejlesztéseknek, korlátozásoknak és a környék ipari tevékenysége következtében jelenleg a szálló por okozza a legtöbb problémát. Azonban változás várható a lakosság egyre nagyobb méretű tüzelőanyag változtatása miatt. Az ipari tevékenységet folytató üzemek légszennyezését bejelentésre kötelezik a jogszabályok. Ezekről a Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Igazgatóságok kapnak folyamatos jelentést, majd feldolgozás után egy központi rendszerbe kerülve tárolják kiegészítve az ellenőrzések során kapott eredményekkel. Az Alsó-Tisza-Vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség mérései alapján kaptuk eredményeinket I. Emisszió A térségben a 21/2001. (II. 14.) Korm. rendelet alapján bejelentés-köteles légszennyező pontforrást üzemeltető telephelyek száma: -

Hódmezővásárhely: 95 db Mártély: 1 db Székkutas: 8 db Mindszent: 8 db

A területen található bejelentett légszennyező pontforrások a jelenleg hatályos jogszabályok alapján határérték feletti kibocsátásokat nem bocsátanak ki. II. Immisszió II./1. Levegőminőségi előírások Az ország területeinek levegőminőségi besorolását a módosított 4/2002. (X. 7.) KvVM rendelet állapítja meg. Hódmezővásárhely levegőminősége az alábbi besorolásba tartozik: Légszennyező anyag SO2 NO2 CO Szilárd (PM10)

Zónacsoport jele F F F E

Légszennyezettségi tartomány (μg/m3) 50 μg/m3 alatt 26 μg/m3 alatt 2500 μg/m3 alatt 10 – 14 μg/m3

A 4/2004. (IV. 7.) KvVM-ESZCSM-FVM együttes rendelettel módosított 14/2001. (V. ) KöM-EüM-FVM együttes rendelet alapján a levegőminőségi követelményeket a következő táblázatban foglaltuk össze: Légszennyező anyag Kén-dioxid Szén-monoxid Nitrogén-dioxid Nitrogén-oxidok Szálló por (TPSM összes) Szálló por (PM10)

Immissziós határérték (μg/m3) órás 24 órás éves 250 125 50 10.000 5.000 3.000 100 85 40 200 150 70 200 100 50 – 50 40


Légszennyező anyag ózon benzol toluol xilol formaldehid Ülepedő por

Immissziós határérték (μg/m3) órás 24 órás éves – 120 – – 10 5 600 200 200 60 – 12 – 2 16 g/m × 30 nap 120 t/km2 × év

II./2. Néhány fontosabb légszennyező anyag bemutatása: • Kén-dioxid Forrásai: A SO2 leginkább a kéntartalmú tüzelőanyagok elégetéséből származik, mint a szén és az olaj (pl. házi széntüzelés ill. dízelmotorok). A SO2 kikerülhet ipari technológiákból is, ilyen pl. a műtrágyagyártás, az alumínium ipar és az acélgyártás. Természetes forrásból a geotermikus folyamatoknál is kikerülhet a levegőbe. •

Nitrogén-dioxid

Forrásai: A NO2 általában nem közvetlenül kerül a levegőbe, hanem nitrogén-oxid (NO) és egyéb nitrogén-oxidok (NOx) más anyagokkal történő légköri reakciói során alakul ki. A természetből vulkanikus tevékenység, villámlások és jelentős mennyiségben a talajbaktériumok révén kerül a légkörbe. A NO2 főleg a fosszilis tüzelőanyagok (szén, földgáz, kőolaj) elégetéséből származik, különösen a járművekben használt üzemanyagból. A városokban kibocsátott NO2 80%-át adják a gépkocsik. A földgáz tüzelésből, főleg a téli időszakban, ugyancsak NO és NO2 származik. Ipari források: a salétromsav gyártás, hegesztés, kőolajfinomítás, fémek gyártási folyamatai, robbanóanyagok használata, és az élelmiszeripar. •

Szállópor 1. TSPM - összes lebegő portartalom 2. PM10 - 10 mikron átmérőnél kisebb részecskék 3. PM2,5 - 2,5 mikronnál kisebb részecskék

Forrásai: A TSPM részben természetes forrásokból, pl. talajerózióból, vulkáni tevékenységből, erdőtüzekből származik. Emberi tevékenység során főbb forrásai a szén, olaj, fa, hulladék eltüzelése, a közúti közlekedés, poros utak, és ipari technológiák, mint bányászat, cementgyártás, kohászat. A kisebb szemcsék természetes forrása a tengeri légtömegekkel érkező só, a növényi pollenek, baktériumok. A 2,5 mikronnál kisebb részecskék az atmoszféra kémiai reakcióiból is származhatnak. • Szén-monoxid Forrásai: A CO természetes forrásai: vulkánok, erdő- és bozóttüzek, élőlények anyagcseréje. Emberi tevékenységből: fosszilis tüzelőanyagok tökéletlen égésénél, erőművekből, gépjármű közlekedésből, lakossági fűtésből. A kohászatból, kőolajiparból, vegyipari és szilikátipari technológiákból ugyancsak jelentős mennyiség származik. A dohányfüst és beltéri gáztüzelés szintén jelentős CO forrás.


II./3. Kistérségünk levegőminőségének jellemzése Csongrád megye levegőjének minőségét a természeti tényezők mellett (talajviszonyok, uralkodó szélirányok) a mező- és erdőgazdálkodás, az ipar- és szolgáltatóipar, a közlekedés, valamint a lakossági tüzelés egyaránt befolyásolja. A RIV mérőhálózatban nitrogén-dioxid (NO2) mérést Hódmezővásárhelyen a Polgármesteri Hivatalnál végzünk. A mérési eredmények 2009. évben a következők szerint alakultak: Megnevezés Átlag [µg/m3] Határérték éves [µg/m3] Minősítés Határérték 24 órás [µg/m3] 24 órás határérték átlépés [db]

Polg. Hiv. 9 40 kiváló 85 0

Különösebb magyarázat nélkül látható, hogy a RIV mérőhelyen a levegő minősége az értékelés alapját képező KGI index szerint kiváló minősítésű. Hódmezővásárhely területén egységes környezethasználati engedélyhez tevékenységet folytató helyhez kötött légszennyező pontforrások 2008-ban: Vilieroy & Boch Magyarország Kft.

Alföld Porceián Edénygyár Zrt.

Telephely címe 6800 Hódmezővásárhely, Erzsébeti út 7. 6800 Hódmezővásárhely, Erzsébeti út 7.

Imerys Magyarország Tűzáüóanyag-gyártó Kft. 6800 Hódmezővásárhely, Erzsébeti út 7.

Hód-Mezőgazda Zrt.

6800 Hódmezővásárhely, Páléi sertéstelep

Atev Zrt.

6800 Hódmezővásárhely, Tanya 1232/B.

kötött

Szennyezőanyag Szén-monoxid (CO) Szén-dioxid (CO2) Nem metán illékony szerves vegyületek Nitrogén-oxidok Kén-oxidok (SOx/SO2) Szén-monoxid (CO) Szén-dioxid (CO2) Nem metán illékony szerves vegyületek (NMVOC) Nitrogén-oxidok (NOx/NO2) Szén-monoxid (CO) Szén-dioxid (CO2) Nem metán illékony szerves vegyületek (NMVOC) Nitrogén-oxidok (NOx/NO2) Szén-monoxid (CO) Szén-dioxid (CO2) Nitrogén-oxidok (NOx/NO2) Szén-monoxid (CO) Szén-dioxid (CO2) Nitrogén-oxidok (NOx/NO2)


II./4.Lakosságot zavaró hatások Számos lakossági panasz kiváltó oka az egyes tevékenységek, leggyakrabban az állattartás, trágyatárolás, hígtrágya kihelyezés okozta bűzhatás. Az egyik jelentős, rendszeres problémát az ATEVSZOLG Zrt.-től származó bűzhatás jelentette. A Zrt. a Hódmezővásárhely K-i határában lévő telephelyén komposztálási tevékenységgel foglalkozik, az ATEV Zrt. telepének közvetlen szomszédságában. A nyitott komposztálási technológia és főleg a városon keresztüli komposzt kiszállítás az elmúlt évben a júliusi forró meleg időszaktól kezdődően többszöri lakossági panaszt, bejelentést eredményezett. A felügyelőség a kész komposztkiszállítással kapcsolatosan előírta, hogy azt előzetesen írásban be kell jelenteni a felügyelőségre, a helyszínek megadásával együtt. Továbbá előírásra került, hogy a szállítási útvonalakat lehetőség szerint a város sűrűn lakott övezetének kikerülésével kell megoldani, és hogy a városon átmenő szállításoknál fedett gépjárműveket szabad csak használni. Jelenleg engedélyezés alatt van a felügyelőségen a Zrt. engedélyének 5 éves felülvizsgálata, melyben a bűz csökkentésére több lehetőséget is vizsgálnak. Szintén számos bejelentés érkezett a Hódmezővásárhely külterület 0865/52 és 0865/53 hrsz. alatti ingatlanon folytatott légylárva-tenyésztő tevékenységgel kapcsolatban. A tevékenységet ebben az évben a Mártély, külterület 0190/1hrsz. alatti telephelyre helyezték át, mely már a bűz szempontjából is megfelelő távolságban helyezkedik el a lakosságtól. A korábbi években a HÓD-MEZŐGAZDA Zrt., Hódmezővásárhely, Palé körzet 0969/1 hrsz. alatti sertéstelep, illetve az onnan származó hígtrágya kihelyezése váltott ki panaszokat. A technológiában elvégzett változtatásoknak köszönhetően az utóbbi években ilyen jellegű panasz már nem érkezett felügyelőségünkre. A bűzpanaszok kivizsgálását nehezíti, hogy a szagok mérésének módszere szubjektív, hiszen a szagmérésre jelenleg alkalmazott berendezés gyakorlatilag nem más, mint egy precíziós gázkeverő készülék, amelynek az érzékelője továbbra is az emberi orr. A vizsgálandó bűzös levegőt semleges referenciagázzal hígítják egyre csökkenő mértékben mindaddig, amíg a mérő személy a detektálásra kiképzett orrmaszkban megérzi a szag megjelenését. A csökkenő mértékben történő hígítás kiküszöböli az orr elfáradásának lehetőségét. Azonban a szabvány szerint elvégzett mérés alapján megállapított szagkoncentrációt bármilyen határértékkel összehasonlítani nem lehet, hiszen a magyar jogrendben a bűzanyagokra határérték nem létezik, és ezáltal egy-egy konkrét ügy objektív megítélése igencsak nehézkes. Tovább nehezíti az ügy objektív megítélését, hogy a szaganyagok légköri terjedését a meteorológiai viszonyok, a tereptárgyak elhelyezkedése, a szélirányok állandó változása nagymértékben és kiszámíthatatlanul befolyásolja. A térségben számos homokbánya létesült, amelyek üzemeltetése – kitermelés, szállítás – időnként lakossági panaszt okozott, leginkább külterületen, legutóbb a Hódmezővásárhely IV. és XI. bányatelek homokbányájára vonatkozóan. A kiadott kötelezés alapján benyújtott intézkedési tervet a felügyelőség elfogadta. A IV. homokbányában található készlet kimerül. Ebben a bányában rekultivációs munkákat végeznek, amit még ebben az évben befejeznek, és a bányát 2010. során bezárják.


A XI. homokbányából az anyagkiszállítás az időjárás függvényében folyamatos. A napi mennyiség az autópálya építés igényeihez alkalmazkodik. A bánya tanyák körüli része kimerült, ebből a térrészből további termelés nem lehetséges. A bányának a tanyák körüli részét még ebben az évben rekultiválni fogják, majd bezárják.

Talaj Mezőgazdaság A térség talajtani adottságának köszönhetően az országos arány feletti a legmagasabb minőségi kategóriába tartozó területek kiterjedése. A természeti adottságoknak a leginkább kiszolgáltatott és egyben a térségben a legjelentősebb iparág. A talajtani adottságokat kihasználva a legelterjedtebb a szántóföldi hasznosítás amin belül a legtöbbet termesztett haszonnövények a búza, napraforgó, kukorica és a lucerna. Ezek mellett megjelenik a gyümölcs termesztés, zöldségtermesztés. Rosszabb adottságú talajoknál a szántóföldi termelést a legeltetés, erdősítés váltja fel. Területhasználat A kistérség összterülete 70781 ha, melynek 84.8 % -a mezőgazdasági művelés alatt áll. Ennek több mint 85 %-a szántóföldi művelésre használnak. Az agráralkalmasság mutató alapján a kistérség termőföldjének több mint 78 %-át a legmagasabb hármas kategóriába sorolták messze az országos 3,45%-os, vagy a megyei 50,3 %-os átlag felett. A művelt területek 67,7 %-a mezőgazdasági talaj, 18 %-a szikes talaj, 14%-a réti talaj. A mezőgazdaság rendszerét érintő kárpótlások révén az állami gazdaságok privatizálásával kialakultak kisgazdaságok, magángazdaságok, őstermelők és átalakult nagygazdaságok. A szántóföldi növénytermelésben a gabonafélék (búza, őszi árpa, kukorica) és olajnövények (napraforgó, repce) dominálnak melynek nagy hányada takarmány alapanyag. Túlnyomó részben 55-60 %-ban búza, kukorica termesztés, 10-10 %-ban napraforgó, repce termelés folyik. Összes földterület ezer ha Hódmezővásárhely 48,8

Dél-Alföld 1845,7 Magyarország 9303,4 Terület hasznosítás aránya

GyümölSzántó és csös, konyhakert szőlő területek aránya %-ban 73,5 0,5 56,7 2,2 49,5 2

Gyep Erdő

Nádas

Művelés alól kivett

9 12,4 10,9

0,2 1,2 1

12,6 15,3 17

4,2 12,2 19,6

2007. évi CXXIX. törvény értelmében a beruházó, üzemeltető köteles gondoskodni a termőréteg megmentéséről amiben segít a 90/2008 FVM rendelet amely a termőföld igénybevételével járó, vagy arra hatást gyakoroló beruházásokkal kapcsolatban talajvédelmi követelmények meghatározásához talajtani szakvélemény szükséges. Ennek során cél a humuszos talajréteg mentése, természeti szempontból értékes feltalaj mélységének megállapítása.


Legfontosabb beruházás az elmúlt években: - Hódmezővásárhely elkerülő szakasz építési engedélye, M43 autópálya, 47-es főút megerősítése, szélesítése Hódmezővásárhely és Székkutas között. - A 47- es Főút, M43-as autópályákhoz kapcsolódó bányák és célkitermelőhelyek megnyitása - Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Településrendezési Tervének módosítása - Osztatlan közös tulajdon rendezése - Útépítési engedélyezések - Mezőgazdasági termelők ellenőrzése Kölcsönös Megfeleltetés feltételei szerint

Növényfaj Őszi árpa Őszi búza Triticale Repce Tavaszi árpa Borsó Zab Szója Cukorrépa Burgonya Napraforgó Kukorica össz

Terület (ha) 2007 3100 15600 840 1900

Termésátlag Terület (kg/ha) (ha) 2008 3700 3000 4000 16000 4100 900 1700 1300

Termésátlag Terület Termésátlag (kg/ha) (ha) (kg/ha) 2009 4900 2600 3200 5000 15000 3000 4500 800 3000 2500 1400 1800

Terület (ha) 2010 2500 14300 850 1500

1160 700 800 223 600 60 8400 14350 49740

4200 2500 2000 2200 47000 25000 2500 4000

3800 2400 3500 2400 50000 25500 2800 6000

700 300 700 200 300 50 7000 15000 45410

750 500 700 200 370 85 7600 14500 47913

740 500 710 260 500 80 8200 15100 47899

1600 1200 1800 1830 30000 15000 2200 4800

Állattartás A területen intenzív állattartási tevékenységet folytatnak. A térségben üzemelő nagy létszámú állattartó telepek száma: - Hódmezővásárhely: 57 db, - Mártély: 15 db, - Mindszent: 11 db, - Székkutas 6 db. Az állattartási tevékenység során szennyezőanyagok (főként nitrogénformák) nagy mennyiségben juthatnak a földtani közegbe, illetve a felszín alatti vizekbe. Felügyelőségünk a monitoring rendszerrel rendelkező telepekről beérkező állapotértékelő szakvélemények és mintavételi eredmények adatait nyomon követi. A területen főleg baromfi- és sertéstenyésztés a jellemző. Az állattartás nagyrészt mélyalmos technológiával történik, ami ugyan nem termel nagy mennyiségű szennyvizet, de a nem körültekintően folytatott gazdálkodás, a nem megfelelő trágyatárolás szennyezést okozhat. A hígtrágyás állattartás esetén az előírt technológia be nem tartása növeli a szennyezés kockázatát. Hódmezővásárhely és környéke nem fekszik nitrátérzékeny területen, de a felszín alatti vizek szempontjából érzékenynek minősül. Ennek figyelembevételével a telepek felülvizsgálata feltétlenül szükséges, a megfelelő műszaki védelem kialakítása a felszíni és a felszín alatti víztestek védelme érdekében kiemelt fontosságú. Az állattartó telepek működési engedélyeiben szereplő előírások betartása mellett, a jövőbeni beruházásokat követően a jelenlegi kibocsátás jelentős mértékben csökkeni fog.


Erdészet Kistérségünk területét a Bács-Kiskun Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Erdészeti Igazgatóság az illetékes erdészeti hatóság. Közlésük szerint 2005. év és 2010. év között az erdőterületek 221,01 hektár területtel nőttek. Ebben mesterséges telepített erők és természetes úton felnövő erdők egyaránt szerepelnek. A telepítések során 69.19 hektár terület erdősült, míg a fennmaradó területek önerdősülés útján erdősültek. Hódmezővásárhely Önkormányzata erdőtelepítést a vizsgált időszakban nem végzett, azonban 2009. évben 22,49 ha erdő telepítésére adott be kivitelezési tervet. Ez a munka folyamatban van és várhatóan az engedélyek 2010 őszére elkészülnek, miután megkezdődhet a tényleges erdőtelepítés. Hulladékkezelés Az .A.S.A. Köztisztasági Kft. 1994-ben kezdte Hódmezővásárhelyen és a környező településeken.

hulladékkezelési

tevékenységét

Tevékenység megnevezése (TEÁOR): Nem veszélyes hulladék gyűjtése (3811 ’08) Szolgáltatásainak köre: • települési szilárd (kommunális és ipari) hulladék begyűjtése, szállítása, ártalmatlanítása • újrahasznosítható anyagok gyűjtése, előkezelése • hulladéklerakó üzemeltetés • depóniagáz hasznosítás • komposzt előállítás HULLADÉK BEGYŰJTÉSE, SZÁLLÍTÁSA: Az A.S.A. Köztisztasági Kft. saját tulajdonában lévő hulladéklerakó telepére közszolgáltatás keretében Hódmezővásárhely mellett további hat településről (Csanytelek, Mindszent, Mártély, Földeák, Békéssámson, Nagyér) szállít hulladékot. Lakosságtól begyűjtött hulladék mennyisége és fajtája Hódmezővásárhelyen: Időszak

háztartási

2007 2008 2009 2010. I. félév

9 309 8 216 7 001 3 077

Szelektív papír 194 263 191 73

Szelektív műanyag 77 101 63 6

Szelektív üveg 146 91 73 37

A begyűjtés Hódmezővásárhelyen egyrészt a heti rendszerességgel történő háztól való elszállítással, másrészt gyűjtőszigetek segítségével történik. Ilyen gyűjtőszigetek a városban 38 helyen létesültek:


1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19

Kaszap u. 15. Kistópart u. 1. Kodály Z. u. 4-6. Kodály Z. u. 11-13. Kohán Gy. u. 5. garázssor mellett Lehel u. tömbbelső bejárat Liszt F. u. Drink mögött Medgyessi F u. Móricz Zs. - Rudnay Gy. Sarok Mórizc Zs. u. 4. Oldalkosár u. 2. Oldalkosár u.14. Pető F. Nyugdíjjas lakópark Piactér ABC Somogyi Béla u. Szabadság tér 76 (Csillag ABC) Szabadság tér 84. Takács F. - Bartók B. sarok Takács F. - Koszta J. sarok

20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38

Tóalj u. (Penny market) Tóalj u. (Interspar) Vasút állomás Zrínyi u. 9. kórház Andrássy út 6. Bajcsy u. panelok mögött Banner J. - Nagy Gy. Sarok Csengettyű-köz Dr. Rapcsák út 10. mögött Eszperantó - Ormos E. sarok Éva u. 6.-al szemben Hódtó Tesco parkoló Hódtó Tesco szervízkút Hódtó u. 2. Hódtó u. 6-8. Hódtó u. 8-10. Hóvirág u. 2. Hóvirág u. Általános Isk. Kaszap u. 11-13.

Lakosságtól begyűjtött hulladék mennyisége és fajtája Mindszenten: Időszak

háztartási

2007 2008 2009 2010. I. félév

1 517 1 797 1 699 723




Lakosságtól begyűjtött hulladék mennyisége és fajtája Mártélyon: Időszak

háztartási

2007 2008 2009 2010. I. félév

255 271 215 117




Szelektív műanyag -

Szelektív üveg -

Beszállított hulladék mennyisége és fajtája Székkutasról: Időszak

háztartási

2009.07.16-től 2010. I. félév

232 226

Szelektív papír -

Székkutason a jelenlegi közszolgáltató (Orosházi Városüzemeltetési ZRt.) gyűjti és szállítja a hulladékot a hódmezővásárhelyi hulladéklerakó telepre 2009. július 16-tól


DEPÓNIAGÁZ-HASZNOSÍTÁS Alapvető hulladékhasznosítási tevékenységünk a depóniagázkinyerő és –hasznosító rendszer üzemeltetése. A rendszer működéséhez szükséges létesítmények üzemszerűen működnek: gázkutak, gázgyűjtő vezetékek, gázszabályozó állomás, nyomásfokozó, fáklya 2003. novembere óta a közel 50 %-os metántartalommal rendelkező depógázt a hulladéklerakó telep szociális épületének fűtéséhez és melegvíz ellátásához használjuk fel. 2007. év eleje óta a hulladéklerakó telepen 2 db, egyenként 150 kW teljesítményű gázüzemű, soros, hathengeres, 4 ütemű, elektromos gyújtással ellátott, OTTO-rendszerű gázmotor üzemel, mellyel a hulladéktestből a gázkutak és gázgyűjtő vezetékek segítségével kiszivattyúzott depóniagázból, villamos energiát állít elő. Így a depóniagáz zárt rendszerben történő hasznosításával a környezet terhelése minimális szinten tartható. Az előállított villamosenergia jelenleg 400 háztartás éves villamosenergia-igényét elégíti ki. DEPÓNIAGÁZ KEZELÉS

2007 528 793,65 53

éves gyűjtött gázmennyiség [m3]

2008

2009

227 441,12 191 819,10 55 55

Jellemző metán tartalom [%] hasznosított hő és/vagy villamos energia 869 673 mennyisége [kWhő, kWel]

372 854

318 761

HULLADÉKLERAKÓ ÜZEMELTETÉS Kezelésre (hasznosítás, ártalmatlanítás) átvett hulladék mennyisége az utóbbi években az alábbiak szerint alakult: Beszállított hulladék Háztartási Ipari Törmelék Beszállított hulladék Lerakásra kerülő hulladék összesen csomagolási hulladék (papír, műanyag, üveg) Iszap és zöldhulladék komposztba hasznosításra átvett összesen Mindösszesen

2010.I. félév 15 880 14 244 4 279 2010.I. félév 34 403

2009. (tonna) 20 975 27 276 12 028 2009. (tonna) 60 279

2008. (tonna) 19 253 33 841 23 774 2008. (tonna) 76 868

2007. (tonna) 19 322 32 889 36 599 2007. (tonna) 88 810

1 565

2 124

2 935

2 191

879

3 087

0

0

2 444

5 211

2 935

2 191

36 847

65 490

79 803

91 001

A hulladéklerakó telepre évente átlagosan beszállításra kerülő hulladék mennyiségét (81 811 tonna), figyelembe véve a hulladéklerakó telep szabad kapacitását 2010.01.01. napjától további 44 évig biztosítja a beszállításra kerülő hulladék ártalmatlanítását.


ÚJRAHASZNOSÍTHATÓ ANYAGOK GYŰJTÉSE-ELŐKEZELÉSE Az A.S.A. Hódmezővásárhely Köztisztasági KFT telephelyén 2006. évben üzemcsarnokot épített a szelektíven gyűjtött papír és műanyaghulladék átválogatására és bálázására. Kezelhető hulladék mennyisége: 9 500 tonna/év A szállító járművek a bálázó csarnok előtt lévő betonozott felületre ürítik a szelektíven gyűjtött hulladékot. Erről a felületről a fedett, oldalfalakkal ellátott csarnokba tolják a hulladékot targonca segítségével. A hulladékot ezt követően kézi erővel egy olyan szállító szalagra rakják, amely a bálázógép garatjába továbbítja azt. A kézi erővel történő felrakás biztosítja azt, hogy az esetleg bekerülő idegen anyagokat el tudják távolítani a hulladékból. A bálázó gép hidraulikus prés segítségével bálákat készít, megfelelően kötözve. A bálákat kiszállításig betonozott felületen tárolják. A kiválogatott nem hasznosítható hulladékot összegyűjtik és a kommunális hulladéklerakóra szállítják. A bálákat a hulladékhasznosító cégek felé értékesítik. 1. csomagolási hulladékok szelektálása A környezetvédelem egyik legnagyobb problémáját a csomagolások okozzák, hiszen viszonylag rövid idő alatt válnak feleslegessé. Ha a kukába, a szemét közé kerülnek, csak a hulladéklerakóra lehet szállítani, ha a „CSAK PAPÍR ÉS MŰANYAG” feliratú zsákba különgyűjtjük, további hasznosításra kerül. Így a környezetterhelés csökkentése mellett nyersanyagokat is megtakaríthatunk: papír, műanyag, fém stb. Az .A.S.A. Köztisztasági Kft. negyedévente postázza a papír- és műanyaghulladékok szortírozására szolgáló műanyag zsákot. Mi kerülhet a szelektív zsákba? • üdítős vagy ásványvizes műanyag palack • bevásárló zacskó, fólia • kisebb-nagyobb kartondobozok 2. Egyéb hulladékok, amelyek a Maroslelei úti hulladéklerakóra térítésmentesen beszállíthatók: ‐ Személygépjármű utánfutóval beszállított építési, bontási hulladék (beton, tégla, cserép, föld) Díjmentesen beszállítható péntekenként 15.00-17.30 között és minden hónap első szombatján 9.00-12.00 között. Egyéb időszakban díjfizetés ellenében szállítható be. ‐ komposztálható zöldhulladék (fűnyesedék, faág, gally, kaszálék) Beszállítható: hétköznap 6.00-18.00 között és minden hónap első szombatján 9.00-12.00 között. Lakossági szelektív hulladékgyűjtés Hódmezővásárhelyen: Hódmezővásárhelyen 2003-ban került bevezetésre a szelektív hulladékgyűjtés. A város 64 pontján, közterületeken alakítottak ki 4 frakciós (papír, műanyag, üveg, fém) gyűjtőszigeteket lakossági szelektív hulladékgyűjtés céljából. A gyűjtőszigetek jellemzően nagyobb forgalmú közterek, áruházak, intézmények közelében helyezkedtek el. A gyűjtőszigetes gyűjtés tapasztalatai:


- a város településszerkezetéből adódóan a családi házas övezetben viszonylag nagy a "ráhordási távolság", a lakosoknak viszonylag nagy távolságra kell elvinni az otthonukban szelektíven gyűjtött hulladékot. Ez nem kifejezetten kényelmes megoldás. - a közterületeken üzemelő gazdátlan gyűjtőszigetek felügyelet hiányában illegális hulladéklerakóvá váltak. A konténerek kommunálishulladékot, állati hulladékot, veszélyes hulladékot tartalmaztak, amiből lehetetlen kiválogatni a hasznosítható hulladékot. - a gyűjtőszigetes szelektív gyűjtés a nagyobb népsűrűségű lakótelepeken a magasházas övezetekben sikeresebben alkalmazható. A tapasztaltak alapján az .A.S.A. Köztisztasági Kft. a családi házas övezetben 2008 őszén bevezette a házhoz menő szelektív hulladékgyűjtést. Az új rendszerrel együtt az övezetben lévő gyűjtőszigetek megszűntek, átkerültek a magasházas övezetekbe. A házhoz menő szelektív hulladékgyűjtés lényege: 12 000 háztartásból havonta egy alkalommal kerülnek begyűjtésre a lakosságnak erre a célra kiosztott zsákok. 1. A bevezetés első lépéseként minden háztartás postaládájába eljuttatták a műanyag zsákokat. A zsákok begyűjtése során újabb zsák került annak a háztartásnak a postaládájába, amelyik háztartás kihelyezte a teli zsákot. A tömeges lakossági bejelentések alapján döntött úgy a szolgáltató, hogy minden háztartáshoz automatikusan, negyedévente kézbesíti a zsákokat. 2. A bevezetés kezdeti szakaszától eltekintve (2-3 alkalom után) a lakosok "megtanulták" az otthoni gyűjtés új formáját. Elenyésző az oda nem illő anyagot tartalmazó zsákok száma, amit nem szállítanak el. A lakosság döntő többsége rendeltetésének megfelelően használja a zsákokat. 3. 2009. évtől az .A.S.A. csatlakozott az Öko-pannon koordináló rendszeréhez. Mint Hódmezővásárhely települési szilárd hulladékkezelési közszolgáltatója kötelezően vállalta, hogy az éves szerződött hulladékmennyiséget begyűjti, viseli a begyűjtés és előkezelés gazdasági terheit. A koordináló szervezet vállalta, hogy biztosítja a begyűjtött mennyiség hasznosítóhoz történő eljuttatását, a hasznosítóhoz eljuttatott mennyiség függvényében térítési díjat fizet a házhoz menő szelektív gyűjtés többletköltségeinek finanszírozására, és tájékoztató és népszerűsítő kampányokat folytat a lakosság körében. 2009 év őszéig kedvezően alakult az ily módon begyűjtött és feldolgozott hulladékok összetétele és mennyisége. A házhoz menő gyűjtéssel begyűjtött mennyiség ugyan valamivel kevesebb volt a gyűjtőszigetekről begyűjtött mennyiségnél, viszont a hulladék tisztasága miatt alkalmassá vált az újrahasznosításra. Úgy tűnt, hogy a rendszer beváltja a hozzá fűzött reményeket, vagyis ha kevéssel is, de csökken a depónián elhelyezésre kerülő hulladék mennyisége, ezzel együtt nő az újrahasznosítható hulladék mennyisége. A kedvező tapasztalatok alapján vállalhatónak tűnt az évi 330 000 kg papír és 60 000 kg műanyag íly módon történő begyűjtése. 2009. őszétől egy negatív tendencia kezdett kibontakozni, mely során a gyűjtési napon kihelyezett zsákokat egyre nagyobb mennyiségben, iparszerűen lopják! Az iparszerű lopás a nagyobb áruházak, csomagolóanyag forgalmazók csomagolóanyag begyűjtői tevékenységének beindulásával párhuzamosan vette kezdetét. A termékdíjmentesség elérése érdekében a csomagolóanyagot értékesítő áruházaknak át kell venni az általuk értékesített csomagolási hulladékot. Ösztönzésül pénzt fizet az átadónak. Az áruház által így begyűjtött hulladékot továbbítja a hasznosítónak.


Az áruházi hulladékbegyűjtéssel párhuzamosan a házhoz menő szelektív hulladékgyűjtési rendszer átgondolást igényel. KOMPOSZTÁLÁS Az A.S.A. Köztisztasági KFT a telephelyén betonozott felületet alakított ki a térségben keletkező jelenleg mintegy 3500 tonna kommunális eredetű szennyvíziszap hasznosítására. A hasznosítás komposztálással történik. Az alkalmazott eljárás összhangban van a kommunális hulladéklerakóra elhelyezhető szerves anyag mennyiségének csökkentésére vonatkozó előírásoknak. A hasznosítási eljárás során keletkező komposzt az eddigi referencia adatok alapján mezőgazdasági területek tápanyagutánpótlására alkalmas. Tekintettel a komposzt összetételére a műtrágyával szemben környezet és talajkímélő tápanyagutánpótlásra alkalmas. Komposztálás céljából átvett hulladékok mennyisége:

2009.01.01.-2009.12.31. 2010.01.01.-2010.06.30.

Települési szennyvíziszap (tonna) 1 277 185

Zöldhulladék (tonna)

Összesen (tonna)

1 810 580

3 087 765

A feldolgozásra kerülő szennyvíziszap és zöldhulladék döntő többsége Hódmezővásárhely területéről kerül beszállításra. Természetvédelem Fogalmi köre: • Olyan céltudatos, szervezett, intézményesített emberi /társadalmi tevékenység, amelynek célja a természet élő és élettelen értékeinek feltárása, tudományos alapokon nyugvó szakszerű fenntartása, kezelése, megőrzése. (Láng, 1993) • Olyan célirányos, szervezett társadalmi tevékenység, amely természetes v. természetközeli rendszerek meghatározott állapotának és működésének megőrzésére irányul; megóvást, védelmet és helyreállítást is magába foglal. (Tardy, 1994) Jogi szabályozás Magyarországon a természet védelmével kapcsolatos főbb előírásokat a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény és annak végrehajtását közvetlenül szolgáló 10 Kormányrendelet, illetve 14 miniszteri rendelet szabályozza. Az egyes természeti területek védetté nyilvánítását kihirdető és védettségüket megerősítő, valamint kezelési tervükről rendelkező 255 miniszteri rendelet megalkotására szintén e törvény és az egyes jogszabályok és jogszabályi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről szóló 2007. évi LXXXII. törvény ad felhatalmazást. Mindezeken felül további 79 törvény, 93 Kormányrendelet, 166 miniszteri rendelet tartalmaz a természet védelmével kapcsolatos szabályokat.


A természet és tájvédelmi tevékenység jogi szabályozásához 35 szabvány is tartozik, továbbá a veszélyeztetett fajok megőrzését szolgáló, ún. fajmegőrzési tervek, melyeket a miniszter hagy jóvá. Napjainkig 23 állat, ill. 21 növényfajra készült fajmegőrzési terv. Jogszabály által védett területek: 1. Védett természeti területek Magyarországon egy természeti terület természetvédelmi oltalom alá helyezésére – országos jelentőségű, egyedi jogszabállyal védett természeti terület létesítése esetén – a miniszter, míg a helyi jelentőségű védett természeti terület létesítésére a települési önkormányzatok jogosultak. Hazánkban jelenleg 10 nemzeti park, 38 tájvédelmi körzet, 160 természetvédelmi terület található, melyek együttes kiterjedése 847 ezer hektár, az ország területének 9,1 %-a 2. A törvény erejénél fogva (ex lege) védett területek Lápok, szikes tavak, stb A 2000. év augusztusában lezárt Nemzeti Lápkataszter, illetve Szikes tó Kataszter szerint mintegy 44 ezer hektár összkiterjedésű, 999 db lápterület, illetve mintegy 14 ezer hektár összkiterjedésű, 336 db szikes tó védett a törvény erejénél fogva. Ex lege védett kunhalmok és földvárak A kunhalmok természetvédelmi célú országos felmérési programjára 2000-ben került sor. Számítógépes adatbázis kialakításával és folyamatos fejlesztésével megtörtént a kunhalmok és a földvárak egységes nyilvántartási rendszerének kialakítása. Jelenleg az ország területén 1956 kunhalomról tartalmaznak információt a KvVM nyilvántartásai. 3. Nemzetközi minősítésű védett természeti területek •

Ramsari területek

Magyarországon 2010. március 15-ig 28 ún. ramsari területet, azaz nemzetközi jelentőségű vizes élőhelyet hirdettek ki, összesen 233 928 hektár kiterjedésben Ezek között van a mártélyi tájvédelmi körzet. •

Natura 2000 területek

A 79/409/EGK számú madárvédelmi irányelv és a 92/43/EGK számú élőhelyvédelmi irányelv alapján a tagországok által kötelezően kijelölendő Natura 2000 hálózat területeit és a rájuk vonatkozó szabályokat a 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet (továbbiakban: Natura Korm. rendelet), a területek helyrajzi számos jegyzékét az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 45/2006. (XII. 8.) KvVM rendelet (továbbiakban: Hrsz. rendelet) hirdette ki. A magyarországi Natura 2000 hálózat 56 különleges madárvédelmi és 467 különleges természet-megőrzési területet, 39 jelölt Natura 2000 területet foglal magába.


Erdészet Az új erdőtörvény (az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. számú törvény) több, természetvédelmi szempontból is jelentős szabályt vezetett be. Ilyen többek között az erdők természetességi állapotának meghatározása, és az, hogy a jobb természetességi állapotú erdőkre vonatkozóan a fakitermelések-, erdőfelújítások tekintetében szigorúbb gazdálkodási szabályozásokat vezet be. A törvény kimondja, hogy folyamatos erdőborítást biztosító üzemmódokat kell fokozatosan bevezetni az állami tulajdonban lévő erdők egyötödén tíz-, egynegyedén húsz-, egyharmadán harminc éven belül. Kiemelendő, hogy a védelmi és közjólétű rendeltetésű, jobb természetességű állami erdőkben tilos a tarvágás. Magyarországon valamennyi jogszabállyal kihirdetett országos jelentőségű védett természeti terület természetvédelmi kezelője a működési terület szerint érintett nemzeti park igazgatóság. A védett természeti területek döntő többsége állami tulajdonban van. Ezek közül azonban az erdős területeken jellemzően az állami tulajdonú Erdészeti Zrt-k, míg a nem erdő területeken elsősorban nemzeti park igazgatóságok a vagyonkezelők. A védett területek kisebb része, magánszemélyek és más nem állami szereplők tulajdonában áll. Ilyen körülmények között a természetvédelmi kezelés meglehetősen összetett gyakorlati tevékenység, mivel a bemutatást, ill. a törvényben megfogalmazott helyreállítást szinte kizárólag a nemzeti park igazgatóságok látják el. A nemzeti park igazgatóságok, illetve az erdőgazdasági Zrt-k vagyonkezelésében lévő területek kezelése körzeti erdőterv, ill. a védett természeti területekre vonatkozó miniszteri rendeletben kihirdetett kezelési terv alapján történik. A természetvédelem intézményrendszere 1) Nemzeti park igazgatóságok Az első hazai nemzeti park a Hortobágyi 1971-ben jött létre, majd sorban alakultak a következők: Kiskunsági , Bükki , Aggteleki, Fertő-Hanság, Körös -Maros menti nemzeti park. Valamennyi nemzeti park létesítésével együtt járt a nemzeti park igazgatóságok létrehozása is. 2005. január 1.-től létrejöttek a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőségek, amelyek átvették a nemzeti park igazgatóságok hatósági és szakhatósági feladatait, miközben az utóbbiak a különböző eljárásokban szakértőként közreműködnek. Ezzel az átszervezés a hatósági és kezelési feladatok szétválasztásra kerültek, ill. ez teremtette meg annak a lehetőségét, hogy a nemzeti park igazgatóságok kezelési, bemutatási, helyreállítási feladataikra tudjanak koncentrálni. 2) Természetvédelmi Őrszolgálat A Természetvédelmi Őrszolgálat a nemzeti park igazgatóság keretében, természetvédelmi tájegységekbe szervezetten működik, természetvédelmi és régészeti őrzési jogkörében az ország teljes közigazgatási területén. Átmeneti csökkenés után 2008-ban 80 fővel növekedett a természetvédelmi őrök száma, jelenleg 264 fő teljesít szolgálatot. A kulturális örökség védelméről szóló törvény alapján a Természetvédelmi Őrszolgálat 2005 óta közreműködik a régészeti örökség védelmében. Ennek megfelelően a természetvédelmi őrök jogosultságai és kötelességei kiterjednek a régészeti lelőhelyek és leletek őrzésére, megóvására és károsításának megelőzésére is.


3) Környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőségek 2005. január 1-től ezek az intézmények látják el a természetvédelmi hatósági és szakhatósági feladatokat. Az ország egész területét lefedő hálózat 10 felügyelőségből, ill. a másodfokú ügyeket ellátó Főfelügyelőségből áll. Utóbbi számos ügytípusban, pl. fokozottan védett fajokkal kapcsolatos engedélyezés, autópályák nyomvonalának engedélyezése, elsőfokú hatóságként jár el. A nemzeti park igazgatóságok szakértőként működnek közre a hatósági eljárásokban, amennyiben ezt az adott ügy szükségessé teszi. A természetvédelmi tevékenységekben meghatározó változásokat hozott a 2005. év. Ettől az időponttól a hatósági jogkör a nemzeti park igazgatóságoktól a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőségekhez került, a nemzeti park igazgatóságok legfőbb feladatköre a természetvédelmi kezelés ellátása, amely a természeti értékek felmérésétől a konkrét kezelési beavatkozásokon át a bemutatásig és az őrzésig terjed elsősorban a védett természeti területek, továbbá a Natura 2000 területek és a védett természeti értékek vonatkozásában. Kistérségünk természetvédelmi helyzete A Hódmezővásárhelyi kistérség Hódmezővásárhely, Mártély, Mindszent, valamint Székkutas települések közigazgatási területét érinti. A Nemzeti Park Igazgatóságok tevékenysége a működési területüket rögzítő 347/2006. (XII.23.) Korm. rendelet alapján a szóban forgó települések közül Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság Székkutas teljes közigazgatási területét, míg a többi három település esetén a közigazgatási terület döntő részét érinti. Utóbbiak esetében kivételt a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatósághoz tartozó Mártélyi Tájvédelmi Körzet területe jelent. - Kistérségünk természeti értékei 1. Védett természeti terület: Kardoskúti Fehértó A Körös - Maros Nemzeti Park Kardoskúti Fehértó részterülete érinti a szóban forgó négy település közül Hódmezővásárhely és Székkutas közigazgatási területét, az alábbi táblázatban bemutatott arányban. Település Hódmezővásárhely Székkutas Összesen:

Körös-Maros Nemzeti Park (ha) 923,74 2909,92 3833,66

A Nemzeti Park e részterülete a valamikori Vásárhelyi-puszta természetes állapotban fennmaradt központi részét, közte a Dél-Alföld legjelentősebb szikes tavát, a kardoskúti Fehér-tavat foglalja magába. A Vásárhelyi-puszta Hódmezővásárhely külső legelője volt, ma Békéssámson, Kardoskút és Székkutas is osztozik rajta. Az 5629 hektár kiterjedésű részterület a Dél-Tiszántúl egyik legnagyobb egybefüggő pusztafoltja. A legeltetési és állattenyésztési hagyományok sok évszázad alatt egy olyan értékes élőhelyet alakítottak ki a rövidfüvű


pusztán, amelyet az utóbbi másfélszáz év egyre intenzívebbé váló szántóföldi művelése sem tudott felszámolni. A szikes pusztákra jellemző társulások egész sora megtalálható itt. Különösen értékesek a bárányparéjos vakszikesek és mézpázsitos szikfok társulások. A mélyfekvésű időszakos mocsarakban ecsetpázsitos és hernyópázsitos szikiréteket, szikikákás és sziki nádas társulásokat találunk. Kis kiterjedésben ősi löszpusztagyepfoltok is fellelhetők. A puszta védett növényfajai közül a vetővirág (Sternbergia colhiciflora), a sziki varjúháj (Sedum caespitosum), a sziki ballagófű (Salsola soda) és a seprőparéj (Bassia sedoides) érdemelnek említést. A védett gerinctelen fajok közül a száraz szikes gyepek fajai a sisakos sáska (Acrida hungarica) és a tőrös szöcske (Gampsocleis glabra), a vizes élőhelyek környékén találja meg életfeltételeit a lápi acsa (Anaciaeshna isoceles) és a réti rabló (Lestes dryas). Mivel hazánkban minden kétéltű- és hüllőfaj védett, minden itt előforduló faj természetvédelmi oltalomban részesül: tarajos gőte (Triturus cristatus), dunai tarajosgőte (Triturus dobrogicus), vöröshasú unka (Bombina bombina), barna ásóbéka (Pelobates fuscus), zöld varangy (Bufo viridis), levelibéka (Hyla arborea), kecskebéka (Pelophylax esculentus), mocsári teknős (Emys orbicularis), fürge gyík (Lacerta agilis), vízisikló (Natrix natrix). Tavasszal és ősszel a kardoskúti Fehértó és környéke a Kárpát-medence egyik legfontosabb, nemzetközileg is számon tartott madárszállója. Az átvonuló darvak, vadlibák, récék, partimadarak hatalmas számban jelennek meg. De nemcsak a vonulók, hanem a költőfajok is kiemelkedő értéket képviselnek. A nádasokban alakult ki telepe a nagy kócsagnak (Egretta alba), a vakszikeseken széki lile (Charadrius alexandrinus) és gulipán (Recurvirostra avosetta), a ritkább növényzetű partszéleken gólyatöcs (Himantopus himantopus), a legelőkön nagy goda (Limosa limosa) és piroslábú cankó (Tringa totanus), a zsiókás, ecsetpázsitos mocsarakon különböző récefajok fészkelnek. Kiemelt figyelmet kap a túzok (Otis tarda), mely egyben a Körös-Maros Nemzeti Park címermadara is. Országos állománya a hatékony védelemnek köszönhetően szerencsére egyértelmű növekedést mutat az elmúlt időszakban. A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság területén Dévaványa, Mezőgyán, valamint Tótkomlós és Királyhegyes térségében élnek állományai. Utóbbi terület egyedei az elmúlt néhány évben egyértelmű északi terjeszkedés jeleit mutatják: évről-évre nő a megfigyelések száma a vásárhelyi és a székkutasi határban, ezzel párhuzamosan több fészkelés is bizonyítottá vált a térségben. Mindez nem új keletű, a túzok még a hetvenes években is költött a Vásárhelyi-pusztán, majd a nyolcvanas évekre eltűnt. Visszatérése feltehetően a Nemzeti Parkon belül, a megalapítását követően folyamatosan javuló élőhelyi feltételeknek köszönhető. Külön említést érdemel a kék vércse (Falco vespertinus) is, melynek a Hortobágyot követően az országban a Körös-Maros Nemzeti Parkban él második legnagyobb állománya. A kék vércse nem épít fészket, hanem varjúfélék fészkeit foglalja el. Megtelepedése mesterséges költőládák kihelyezésével is elősegíthető. A Vásárhelyi-pusztán ezzel a módszerrel másfél évtized alatt sikerült néhány párról stabilan 60-70 párra növelni a költőállományt.


2. Tájvédelmi körzet: Mártélyi Tájvédelmi körzet

13. ábra Mártélyi Tájvédelmi Körzet

Az 1971-ben alapított tájvédelmi körzet területe 2260 hektár. Mivel a Tisza hullámterében fekszik a folyó vízjárása a terület állapotát, növény és állatvilágát, a terület hasznosítását döntően befolyásolja. a táj 60%-át természetes facsoportok, erdők borítják. 80- 100 éves nyarasok és füzesek találhatók itt, melyek még a folyószabályozás korából valók. Az árvízvédelmi töltésekkel párhuzamosan futó öreg fűz és- nyár fák, a galéria erdők természetszerűnek hatnak, de zömmel a töltések építése után telepítetéssel kerültek oda. Megőrzésük mégis fontos, mert sok odulakó állatnak, madárnak, denevérnek adnak otthont. Gazdag élővilágot rejtenek a változatos korú fehérfűz, kőris, kocsányos tölgy erdők. A holtágban védett növényzet a rucaöröm, a sulyom és a vizidara. A víz gazdag ritka halfajokban is, 36 halfaj előfordulását figyelték meg. Ezek közül említést érdemelnek a lápi póc, a vágótok, vágó csík, réti csík és a bucó. Ugyanakkor a víz a horgászok számára is vonzerőt jelent, mert a ritka halfajok mellett megtalálhatók a méretes pontyok, csukák süllők és leső harcsák. A tájvédelmi körzet a területén jelenlévő 254 madárfaj miatt , 1979-ban került fel a Ramsari Egyezmény listájára, ettől kezdve nemzetközi egyezménnyel védett területi statust kapott. A madárfajok közül a terület 112 fajnak költő helyül is szolgál. Védett fészkelő madarak a fülemüle, a zöldike, a barátposzáta, a feketerigó, de itt költ a macskabagoly a barna kánya, és a fekete gólya. A tavaszi áradások során az elöntött réteken tömegével jelennek meg a vonuló récék a gázlómadarak: kócsagok, kanalas gémek, szürke gémek, bakcsók A halban gazdag vizeken jól érzik magukat a vidrák is. A Mártélyi Tisza holtág a Magyar Állam tulajdonát képezi, a vízterület halászati jogának hasznosítója a Dobó Ferenc Horgászegyesület. A holtág az eredeti folyásirány szerinti alsó


végével egy fokon át kapcsolódik az Élő Tiszához. A holtágba mesterséges úton is kerül víz a Mindszent -Elegei szivattyútelepen és a Mártélyi szivattyún, de az Élő - Tiszából egy 1993ban megépített vízkivételi művön is lehet vizet juttatni a holtágba. Egyéb a természetvédelem szempontjából fontos területek 1. Szikes területek, Magyarország területén a Duna-Tisza közén és a Tiszántúlon találhatók szikes területek (14. ábra). Olyan területen alakulhat ki ahol a talajból felfelé áramló víz mint szállító közeg az oldott sókat a párolgás után a felszínre rakódva halmozza fel. Régen fontos termék volt így gyűjtötték és árusították.

14. ábra Szikes területek 2. Kunhalmok A természetvédelmi törvény szerint, olyan kultúrtörténeti, kulturális örökségi, tájképi, illetve élővilág védelmi szempontból jelentős domború földmű, amely kimagasodó jellegével meghatározó eleme lehet a tájnak”. A kunhalmokat, illetve természet- és tájvédelmi jelentőségüket, értékeiket sajnos napjainkban is komolyan veszélyezteti a legtöbb esetben tudatlanságból, a természeti és kultúrtörténeti értékek iránti közömbösségből adódó, vagy szándékos károkozás. A kunhalmokat veszélyeztető, emberi tevékenységből adódó káros hatások közül az alábbiak emelhetők ki. - Intenzív mezőgazdasági művelésből adódó káros hatások: a kunhalmokat (a halomtest épségét és magasságát) a legtöbb esetben és legnagyobb mértékben a szántásból és egyéb mezőgazdasági talajmunkákból adódó erózió pusztítja. A szántás a halomtest deformációjához, relatív magasságának, ezáltal tájképi jelentőségének fokozatos és állandó csökkenéséhez, végső soron a halom eltűnéséhez vezet. A kunhalmok élővilágát veszélyeztetik a környezetében végzett növényvédelmi, tápanyag utánpótlást biztosító munkálatok. - Anyagnyerő helyként való használat: sok esetben a kunhalom (és a természetvédelmi szempontból értékes élőhely) roncsolását a halomtest anyagának elhordása okozza. Sok kunhalmot egyszerűen homokbányaként használtak/használnak.


- Túllegeltetés gyeppel borított kunhalmokon: az összefüggő gyep felszakadozását, természetvédelmi szempontból jelentős élőhely degradációját, gyomosodását, a tájképi érték csökkenését, a halomtest gyorsabb pusztulását idézheti elő. - Infrastruktúra fejlesztés káros hatásai: a közlekedési hálózat fejlesztése, csatornák, vezetékhálózatok létesítése során kunhalmok sérülhetnek, tűnhetnek el. Korábban több kunhalom esett áldozatul e tevékenységeknek. - Illegális leletkeresés, ásatás: e tevékenységgel nem csak a kunhalmok kultúrtörténeti, régészeti értékei károsodnak, semmisülnek meg, s éri kár nemzeti kulturális örökségünket, hanem a halomtestet, a kunhalmon előforduló értékes élőhelyeket, valamint a kunhalom tájképi értékét is károsítják az elkövetők.

15. ábra Kunhalmok elhelyezkedése. Egyes Nemzetközi egyezmények melyek közvetlenül érintik kistérségünk területein élő, előforduló fajok védelmét: • Berni Egyezmény Az egyik első, nagy, regionális egyezményt Európában fogadták el 1979-ben, Bernben, az európai, vadon élő élővilág és a természetes élőhelyek védelméről (Convention on the Conservation of European Wildlife and Natural Habitats - Bern Convention). 1982 óta hatályos, miután az egyezményben előirtak szerint, az első 5 állam ratifikálta - melyek közül négynek az Európa Tanács tagjának kellett lennie. Ebből látható, hogy létrejöttében fontos szerepet játszott az Európa Tanács, amely azóta is gazdája az egyezménynek és a nemzetközi titkárságnak is helyet ad Strasbourgban. Célkitűzés: Az Egyezmény alapvető célkitűzése a vadon élő állat- és növényfajok és élőhelyeik védelme, különös figyelemmel a veszélyeztetett fajokra (beleértve a vonuló fajokat is) és élőhelyekre, valamint ezek védelme érdekében az országok közötti együttműködés elősegítése. • Bonni Egyezmény Az 1979-ben létrejött Bonni Egyezmény a vándorló fajok összehangolt, nemzetközi védelmét szolgáló keretmegállapodás, melyhez hazánk 1983-ban csatlakozott. Az egyezmény - más


nemzetközi egyezményekhez hasonlóan - függelékek segítségével működik. Az I. függelék a veszélyeztetett, ezáltal fokozott védelmet igénylő vándorló állatfajokat tartalmazza, míg a II. függelékben az ún. kedvezőtlen védelmi helyzetű fajok szerepelnek, melyek védelmére a vándorlás útvonalába eső országok közös megállapodásokat hivatottak kötni. Ilyenek a EUROBATS, az európai denevérfajok populációinak megőrzéséről szóló megállapodás és az afrikai-eurázsiai vándorló vízimadarak védelméről szóló megállapodás (AEWA) - melyekhez Magyarország is csatlakozott. A csatlakozási okiratot Magyarország 1983. július 12-én helyezte letétbe. Az Egyezményt az 1986. évi 6. számú törvényerejű rendelettel hirdették ki. • Ramsari Egyezmény Hivatalos nevén az egyezmény a nemzetközi jelentőségű vizes területekről, különösen, mint a vízimadarak élőhelyeiről a természetvédelmi államközi megállapodások legrégebbike. Századunk második felében a vizes területek átalakításának, pusztulásának felgyorsuló üteme eredményezte azt a nemzetközi összefogást, mely e szerződés létrehozásához vezetett. Több mint harminc éves története során az egyik legdinamikusabban fejlődő egyezményként fokozatosan szélesítette ki tevékenységét és a jelenleg 157 aláíró ország, számos nemzetközi partner társadalmi szervezet (BirdLife International, WWF és az IUCN), valamint más egyezményekkel kiépített működő kapcsolatrendszer feljogosítja, hogy a vizes területek, valamint a vízi ökoszisztémák megőrzése érdekében globális szinten lépjen fel. Eredetileg a rohamosan csökkenő vízimadár-állományoknak kívántak a csatlakozó országok védelmet biztosítani. A tapasztalatok azonban hamar rávilágítottak arra a tényre, hogy önmagában az élőhelyek védelme nem elegendő, magát az ökológiai rendszert kell megőrizni, amely képes az ott előforduló fajok eltartására. Mártélyi Tájvédelmi Körzet Kardoskúti Fehértó • Washingtoni Egyezmény 1973-ban jött létre a Washingtoni Egyezmény vagy más néven CITES (Convention on International Trade in Endangered Species of Wild Fauna and Flora - Egyezmény a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről), melyhez Magyarország 1985-ben csatlakozott. Célja, hogy ellenőrzése alá vonja a veszélyeztetett fajok kereskedelmét, és ezáltal megakadályozza, hogy állat- és növényfajok ezrei a kipusztulás szélére jussanak. A világméretű megállapodásnak ma már 169 ország tagja, és közel 35 ezer faj kereskedelmét szabályozza, illetve esetenként tiltja. Kultúrális örökség, Műemlékvédelem A környezetvédelem szigorúan vett meghatározása alapján nem környezetvédelem hatáskörébe, sokkal inkább a természetvédelem hatáskörébe sorolható. Ennek kapcsán ad lehetőséget összekapcsolni a temészetvédelmet a környezetvédelemmel. Fontos lenne régi hagyományos gazdálkodási módok támogatása, és a területre jellemző nagy múlttal rendelkező ősi szakmák támogatása, fenntartása.


Hódmezővásárhely Műemlékvédelem alatt álló épületei: 1. Artézi kút 2. Árvízvédelmi fal 3. Bethlen Gábor Református Gimnázium 4. Csomorkány 5. Csúcsi-fazekasház 6. Első Takarékpénztár 7. Erzsébet 8. Fazekasház 9. Fekete Sas szálloda 10. Görög palota 11. Görögkeleti templom 12. Inspektorális kvártély 13. Károlyi-borház 14. Kaszinó 15. Kopáncs 16. Magtár 17. Mátyáshalmi iskolaépület 18. Nagy András János-kút 19. Ógimnázium 20. Petőfi Sándor Művelődési Központ 21. R. k. népiskola 22. R. k. templom 23. Ref. ótemplom 24. Ref. parókia 25. Samu-ház 26. Serház 27. Simonyi u. 16/a. 28. Sóshalmi iskolaépület 29. Szatócsház 30. Tájház 31. Takarékpénztár bérháza 32. Tárkány-palota 33. Tiszttartóház 34. Újvárosi ref. templom és parókia 35. Városháza 36. Zsinagóga és zsidó iskola

Kálvin János tér Zrínyi u. vége Szőnyi u. 2. Külterület Rákóczi u. 101. Kossuth tér 5. Külterület Rákóczi u. 101. Kossuth tér 3. Dr. Rapcsák András út 1. Dr. Rapcsák András út 9. Andrássy út 13. Szent István tér 2. Zrínyi u. 1. Külterület Szőnyi u. 1. Külterület: Mátyáshalom Kálvin János tér Kossuth tér 8. Dr. Rapcsák András út 7. Szent Antal u. 5-9. Andrássy út 11. Szőnyi u. Kálvin tér 7. Mátyás u. 8. Serház tér u. 2-4. Serház tér u. 2-4.: Serház Külterület: Sóshalom, Tanya, 1627. Damjanich u. 35. Árpád u. 21. Kossuth tér 5. Dr. Rapcsák András út 13. Andrássy út 13. Vörösmarty u. 38. Kossuth tér 1. Szent István tér 18.

Helyi jelentőségű védett épületeket a 32/2000. (09.22.) Kgy. sz. rendelet Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város helyi helyi építési szabályzatáról 39. §. (19) bekezdése tartalmazza. Ugyan ez a rendelet sorolja fel a zöldterületeket illetve táj és temészetvédelmi területeket.


Hódmezővásárhely közigazgatási területén helyi jelentőségű természetvédelmi érték: • • • • • • • • • • • • • • • •

Kinizsi utcai gesztenyesor Ady Endre utcai platánsor Bercsényi utcai tölgyfák Epreskert Népkert és a Strandfürdő területe Zrínyi utca japán akácfái Kossuth tér japán akácfái és a platánfa Petőfi utcai kőrisek (45 db) Csomorkányi u. 17. sz. előtti tölgy Hősök tere 1 db fekete nyár Kistópart utcai parkolóban 1 db tölgy Kossuth téri tölgyek (5 db) tiszafák (10 db) jegenyefenyő (1 db) Klauzál u. 78. tölgy (1 db) valamint külterületen az un. Tiszai út körtöltéstől Körtvélyesig terjedő szakaszának fehér és fekete nyár, mezei szil és amerikai kőris fasora.

Csomorkány A Hód-tóhoz kapcsolódó vízrendszer egyike, a csomorkányi lapos mellett a mai Hódmezővásárhelytől keletre feküdt. Az egykori település pontos helyét ismerjük, az a hódmezővásárhelyi kataszter 24. számú régészeti lelőhelyével azonosítható. Hódmezővásárhely középpontjától 17 km-re keletre még ma is áll a település gótikus téglatemplomának 4,7 m magas romja. A templomot és körülötte a település egy részét 18921895 között már feltárták Farkas Sándor, Tergina Gyula, Oláh Imre és Varga Antal vezetésével. Az állagmegóváshoz kapcsolódó műemléki felmérés, majd régészeti feltárás 1991-től napjainkig tart Béres Mária irányításával. Az újabb kutatások igazolták, hogy Árpádkori téglák, faragott kövek és darázskő felhasználásával csak a XV. század utolsó harmadában építették a nyújtott félköríves, külső támpilléres szentélyzáródású, hálóboltozatos, részleteiben ma is látható csarnoktemplomot, az északi oldalán toronnyal/sekrestyével. A rövid ideig működő déli kapuja körül, a hajó északi falán és a szentélyben freskók díszítették a belső vakolatát, külső falfelülete fehérre meszelt volt. A több átépítést megért templom körül S-végű hajkarikákkal, gyűrűkkel, XII. századi pénzekkel jellemezhető, sorokba rendezett temetőrészlet, valamint a XIV- XVI. századi templom körüli temetőrészlet bontakozott ki. A területről a 60-as években készült légifotó, melynek elemzése számos értékes információt nyújtott a településről. A templomtól délkeletre húzódó XI-XIII. századi falu nyugati és északi irányba kiterjedve szabályos négyzet alakú, kb. 60 középkori királyi hold nagyságú mezővárossá fejlődött, melyet a Cirják-ér és annak mocsarai valamint védművek vettek körül. A település déli felében 200x200 m-es erődített udvarház, északkeleti negyedében pedig, az oppidumot átszelő utak kereszteződésében a templom állott a légifotó szerint. A Csomorkány név Szekcsei Herczegek 1446-os oklevelében jelent meg neve először a források között, de korábbi meglétére a XIII. században épült templomáról következtethetünk. 1456-ban Hunyadi birtok lett. 1465-ben már a Jaksicsok a tulajdonosai, akik feltehetően Nagyalakkal együtt kapták meg a királytól. 1469-ben a Jaksicsok felbujtására 50 jobbágy intézett támadást a szénásiak (Békés megye) ellen. Az oklevélben lejegyzett névsor azt mutatja, hogy a településnek magyar lakosai voltak ebben az időben. A falu lakossága 250 fő körül mozgott. 1535-ban faluként, 1536-ban oppidumként jegyezték fel nevét. 1522-ben Csomorkányi Mátyás Csaholi Ferenc csanádi püspök káplánja volt. Az óriásfalunak 1561-ben 64 portája adózott, az


1579-es török defterben pedig 65 adózójának nevét örökítették meg. A virágzó település 1596ban tatárdúlás következtében pusztult el. Csomorkányi templomrom A védett terület délkeleti szegletében helyezkedik el a Csomorkányi templomrom. A környező terület magában foglalja a törökök által elpusztított Csomorkány mezőváros teljes ásatási területét. A templom építését az első írásos dokumentumok a XII-XIII. századra teszik. A templom román stílusban épült egy szentéjjel, terméskövekből és Árpád-kori téglákból. Az Alföld Árpád-kori műemlékei között kiemelkedő helyet foglal el. A templom értékét fokozza, hogy ősi, betyárvilágot idéző puszta veszi körül, mely a hajdani állapotokat tükrözi. Vásárhelyen 36 műemlék épület van. A Görög-palota, az újvárosi református templom és parókia, a Petőfi Sándor Művelődési Központ, valamint a mátyáshalmi és sóshalmi tanyasi iskolák esetében jelenleg is zajlik a műemléki védetté nyilvánítási eljárás. Emellett az önkormányzat javaslatot tett még a Damjanich utca 131. sz. alatti lakóház, a Simon-palota, az Öregmagtár utcai magtár, a susáni, a tabáni református, a Szent István katolikus és az unitárius templom, illetve a polgári fiúiskola, az Aranyági major és az Andrássy úti volt zárda védetté nyilvánítására. A Mártélyi Üdülőterület régészeti, néprajzi és történelmi szempontból is kiemelt jelentőségű. Fontosabb régészeti lelőhelyek, feltárások: -Szegfű: Nagy kiterjedésű lelőhely avar, Árpád kori, bronzkori temető. Szarmata település, a Hód - tavi csata áldozatainak tömegsírja. -Strand: XI. századi magyar temető. -Egykori porcelángyári üdülő: Avar kori lelőhely A települések rendezési terv alapján jelölik ki a település szerkezetéből adódó övezeteket, és ebben mutatják be védett épületeiket. Hódmezővásárhely településrendezési terve:

/ 2010 04 29 közgyűlési anyagban, Hész módosítás- a szines átnézeti településszerkezeti terven /


Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program természetvédelmi vonatkozásai A nemzeti park igazgatóságok jelentős feladatot láttak és látnak el mind a korábbi Nemzeti Vidékfejlesztési Terv, és most az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) kialakításában és működtetésében. A környezet- és természetvédelemi szempontú mezőgazdálkodás terjedését a programon belül két intézkedéscsomag ösztönzi: az agrárkörnyezetgazdálkodási és a Natura 2000 támogatások. A 2009-ben újabb 5 éves ciklust kezdett agrár-környezetgazdálkodási kifizetésen belül a természetvédelemi szempontok a korábban Érzékeny Természeti Területnek (ÉTT), az új ciklusban Magas Természeti Értékű Területnek (MTÉT) nevezett térségekben pályázható célprogramokban kapnak legnagyobb szerepet. A 40 580 hektáros kiterjedésű Békés-Csanádi hát Magas Természeti Értékű Terület, Békés és Csongrád megyét egyaránt érinti, köztük Székkutast és Hódmezővásárhelyet is (5484 ha, ill. 2148 ha). Az MTÉT területekre vonatkozó célprogramok a környezetvédelmi előírások mellett a túzok, a kék vércse, a vadlúd és daru védelmi előírásokat, élőhely-védelmi előírásokat tartalmaznak. Fontos előíráscsomagok a környezetvédelmi, illetve természetvédelmi célú, művelési ág váltásra irányuló gyeptelepítéses célprogramok. A 2009-2014 között zajló AKG ciklusban, előzetes információink szerint a meghirdetett MTÉT célprogramokra közel 8 000 hektárra nyújtottak be a gazdálkodók támogatási kérelmet. A támogatásban részesülők az öt éves ciklus alatt, éves szinten, célprogramtól függően 78–310 EUR/hektár kifizetéssel számolhatnak. A Natura 2000 hálózat kijelölése és kihirdetése után megjelent a Natura 2000 gyepterületek földhasználati előírásait tartalmazó rendelet is, melynek betartásáért a 2007-2008-as gazdálkodási évtől kompenzációt igényelhetnek a gazdálkodók. Ennek mértéke hektáronként: 38 EUR/ha. Oktatás, nevelés Hódmezővásárhely aktívan részt vesz a környezeti nevelés fejlesztésében, ennek segítségére alakult meg a Zöld Kapocs környezeti oktató központ. Város területén több tanösvény létrehozása megvalósult, iskolák fejlesztése folyamatban. Oktatóközpont kialakítása, színvonala egyedülálló a térségben. Városunk tanösvényeket létesített Mártélyi-Holt-Tisza árterületén és Hódmezővásárhelyen is. Téglagyári kubikok tanösvény Ártéri tanösvény A Mártélyi tájvédelmi Körzetben 2004 évben hozta létre H. M. J. Város Önkormányzata a Bodnár Bertalan Természet- és Környezetvédelmi Oktatóközpontot. A nem hódmezővásárhelyi születésű, de a város szellemi és tudományos életéhez szorosan kötődő Bodnár Bertalan természetrajz-földrajz szakos tanár, szakíró neve összefonódik a természetkutatással és védelemmel. Ezáltal az intézmény már nevében kifejezi a oktatóközpont célkitűzéseit, működési területének egyértelmű, közérthető kereteit. Az intézmény környezettudatos nevelési módszerei közül a legeredményesebbek, és legnépszerűbbek azok amelyek empatikus készségek fejlesztésére is figyelemmel vannak,


hogy a gyermekek ne csak megismerjék, hanem meg is szeressék az adott témát. Ehhez nyújt segítséget a tanösvény projekt. Az Oktatóközpont parkjában egy 900 m2 területű ártéri botanikus kert, botanikai szakgyűjtemény épült fóliakazettákkal és öntözőrendszerrel. Az ártérre jellemző őshonos mocsári növények, cserjék és facsemeték azonosítását kisméretű színes táblák segítik. A növénytani bemutatón pallóút vezeti a látogatókat. A parkban az oktatást segítő, meteorológiai műszerekkel felszerelt klímamérő állomás épült Az Oktatóközpont programjában szerepelnek előadássorozatok ,ad hoc” napi jelenségeket magyarázó programok, a közoktatási intézmények önálló programjai, környezetvédelem témájú konferenciák, vetélkedők. Így egyebek között vetélkedők témája az egykori vásárhelyi vízi világra oly jellemző ma már ritkán felelhető hódokkal kapcsolatos környezeti nevelés, ismeretterjesztés. Ebben a témakörben az intézmény évente 2-3 családi napot, vetélkedőt rendez „Hódok, mi újság Vásárhelyen?”, „Hódinfó” címen. A Bodnár Bertalan Természet- és Környezetvédelmi Oktatóközpont feladata a hódmezővásárhelyi közoktatási intézményekben folyó környezeti nevelőmunka segítése, ehhez gyakorlati helyszín és technikai háttér biztosítása.. Az Oktatóközpont tevékenységével hozzájárul a környezetért felelős állampolgár neveléséhez, segíti a természet iránti tisztelet elmélyítését a rendelkezésre álló infrastruktúrával. Szoros munkakapcsolatot alakított ki a Kiskunsági Nemzeti Parkkal, a megye természet és környezetvédelmi egyesületeivel, a Magyar Madártani Egyesülettel, a Szarvasi Öntözési és Halászati Kutatóintézettel, a „Zöldkapocs” Környezeti Nevelők Munkaközösségével és a Dobó Ferenc Horgászegyesülettel, Hódmezővásárhely és a kistérség oktatási intézményeivel, valamint a legkülönbözőbb szakterületek gyakorlati képviselőivel a környezettudatosság, a nevelés, környezet és természetvédelem területén. Hódmezővásárhelyen működő környezet és természetvédelmi civilszervezet a a Zöld Szikla Művészet és Természetvédő Alapítvány. Az említett szervezetek közül a Zöld Kapocs oktatóközpont és a Zöld Szikla alapítvány bemutatja szervezetének működését önálló anyaggal. I. Zöld Kapocs Oktatóközpont: lépések a környezettudatos nevelésért Az iskola mindenki számára meghatározó. Vagy azért mert ott tanítják meg kultúra és értékek tiszteletére, vagy azért mert olyan élményekkel gazdagodik, amely az élethosszig tartó tanulásban segíti majd. A meghatározó élményekhez nyújt segítséget az a tény, hogy napjainkban egyre nagyobb lett a szakmai és társadalmi igény a környezeti nevelés iránt. Városunk kiemelten támogatja az ökotudatosság érvényesülését, a környezeti nevelést és az egészséget támogató környezet kialakítását. Cél, hogy egészséges környezetben, egészséges emberek nőjenek fel, akik számára nem a közömbös a környezetük állapota. A környezeti nevelés, egy olyan átfogó ,rendező elvként jelenik meg a város intézményeinek oktatási rendszerében, amelyből jól levezethetők a közös követelmények, a „helyiség” a lokalitás elve, és a pályaorientáció is csak ilyen szellemmel átitatott környezetben lehet igazán sikeres . A tájban rejlő népi nevelő erőket is kihasználva ,olyan ismeretekkel hagyják el a gyermekek az iskolapadot, amely városukhoz kötődő ismereti alapokon nyugszanak. Ahhoz hogy a gyerekek lakóhely alapú ismereteket szerezzenek nemcsak a pedagógusok lelkiismeretes munkáján, hanem a város által kínált lehetőségeken is múlik.


A közös összefogás eredményeként 2003-ban átadásra került a környék akkor egyetlen tanösvénye a Téglagyári kubikok mentén, amelynek zöld tanterme vizes élőhelyet bemutató növény és állatvilág információs táblákkal , kilátóval és pallósorral ,szabadtéri kemencével és tanteremmel várja az ide látogatókat. A kihelyezett órák megtartását segíti annak az oktatóprogramnak a léte, amely minden műveltségi területet magába foglalva,az élménypedagógiára épülő óravázlatokat tartalmaz. A tanösvény a Szent István Általános Iskola Zöld Kapocs Oktatóközpontjának szakmai felügyelet mellett működik, fejlesztése városunk önkormányzatának és civilek összefogásának eredménye. Így nyílt lehetőség arra, hogy néprajzi parkot alakítsunk ki, ahol az újkőkori hajléktól elindulva a táltos fához vezet az út,és a Hétvezér sétányon keresztül időutazást tesz az ide látogató. Minden évben több ezer embert vonz az őszi Időutazás rendezvény, ahol mindig előre lépünk a történelmi korokban, és egy jellegzetes építményt készítünk el, gazdagítva a néprajzi parkot. Így épült búbos kemence, paticskerítés, vertünk vályogtéglát és építettünk táltoskertet. Olyan ősi mesterségek kipróbálásának helyszíne a terület,ahol nemcsak a vályogvetés, fazekas mesterség elevenedik meg,hanem a szappanfőzésre is lehetőség nyílik . A régi időket, a szép egyszerű fenntartható életet népszerűsítve a környezetvédelmi tanösvény „Újra megtalált érték” táblái rádöbbentik az ide látogatót pazarló és fenntarthatatlan életvitelére,egyre növekvő ökológiai lábnyomára. A város hulladékgazdálkodási koncepcióját támogatva, a szelektív hulladékgyűjtést népszerűsítik a környezeti nevelők az oktatótáblákon. Az óvodásoknál széleskörű hulladékkezelési kampány indult az elmúlt évben Ökologika címmel. Játszva tanulni, aktív kapcsolatba kerülni a mindennapi problémákkal teremt hidat a környezet és természetvédelem ügye között. Alföldi városként tudatosabban kell bánnunk a biohulladékkal. Komposztbuli néven a helyben komposztálást népszerűsítették a „zöld diákok” társaik és szüleik körében. Az egészség megőrzését, az országos szintű EVP mintaprogramot is támogatja a mezítlábas tornapálya léte, ahol szigorúan cipő nélkül lehet mozogni. A változatos talajon végigfutó biocsapáson sétálgathat az ide látogató,és tanulhat tartásjavító gyakorlatot a sportiskola testnevelőinek ajánlásával készült táblákról. A Szent István Általános Iskola pedagógusai és a Zöld Kapocs Környezeti nevelők évek alatt felhalmozott tapasztalatai nemcsak a tanösvényhez kapcsolódó szakmai ismereteket koordinálja városunkban, hanem arra is ösztönöztek bennünket, hogy a város által a Norvég Alaphoz benyújtott pályázat lehetőségével élve országos szinten is terjesztésre kerülő oktatóprogram megírását vállalják. A Zöld Kapocs Környezeti Nevelők ajánlásával elkészült oktatóprogram sikere abban rejlik, hogy megszólítja a legkisebbeket - az óvodásokat- is, akiket a foglalkozások aktív interakcióra ösztönöznek környezetükkel. A játékon alapuló élményszerző órák beépülnek a gyerek érzésvilágába, ami felkelti az érdeklődésüket, lelkesedésüket és cselekvésre ösztönzi őket. Így a remény megvan arra, hogy a tudástól a tettekig vezessen az út, és a programban résztvevő gyerekek megszeressék, majd megvédjék lakóhelyük természeti értékeit. Erdei iskolában a tantermünk teteje a szabad ég . A módszertani együttesnek, amelynek során a természetről a természetben, a környezetünkről az élő és épített környezetünkben tanítunkaz igazi erdei iskola. A valóságról nem annak szemléltetésével, modellezésével, leírásával, hanem közvetlen megtapasztalásával szerzünk ismereteket. Fürkésszük az erdőt éjjel és nappal éppúgy, mint a rétet, a sziket, a vízpartot vagy az épített környezetünket. A lényeg az, hogy az iskola kapuit kitárjuk, hogy taníthassunk a zöld tanteremben is. Erdőről erdőben, pusztáról pusztában, vizekről vízparton. A környezet harmóniája nem elmagyarázható. A lényegi felismeréséhez kizárólag személyes utak vezetnek. Míg szorgalmas tanulással ismeretekhez juthatunk, addig környezetünkkel harmóniában élni kész érzelmeket csak az élmények adhatnak. Olyan élményekben kell, hogy részük legyen a gyerekeknek, amelyeknek révén átérezhetik a természet különös, megfogalmazhatatlan teljességét.


TERMÉSZETET A TERMÉSZETBEN TANÍTANI- 5NAPIG MÁS VILÁGOT ÁLMODNI! Ezzel a felhívással indult el városunkban az a program, melynek során intézményeink 7. évfolyamos diákjai egy hetet töltöttek Mártélyon erdei iskolában. A Norvég pályázatból elkészült Mártélyi kaland c. oktatóprogram alapján valamennyi tantárgy színes, élményekkel teli, gyakorlatias alkalmazásra került sor. A közvetlen élményt a gyerekek ritkán felejtik el. Nézz! Kérdezz! Találgass! Érezd jól magad! Ahogy a gyerekek kezdetek ráhangolódni a természetre, úgy változott a pedagógus szerep is: tanárból társsá először a tanulásban, aztán a kalandban. Mert egy jó gyakorlat, egy sikeres eredmény fennmaradni, kommunikálni, dialógust kezdeményezni „akart” a környezetével, így teremtve lehetőséget a változtatásra. Hiszen nem egy új tantárgyat, hanem egy új szemléletet kell megtanítani! És mi ezt a lépést, vásárhelyi környezeti nevelők, megtettük. II. Zöld Szikla Művészet és Természetvédő Alapítvány gondolatai: A Zöld Szikla Művészet- és Természetvédő alapítvány 2007 óta próbál hatást gyakorolni környezetére a környezettudat meghonosítását alkalmazva. Különböző megmozdulásaink arra irányulnak, hogy egyén szintjén tudjunk egy környezetbarát szemléletet kialakítani. Kiállításaink, túráink, előadásaink érdekes elemekkel társulnak (sport, kultúra, játék, stb.), így a figyelmet könnyebben tudjuk magunkra vonni, és az ismeretek is jobban elmélyülnek. A társadalom zöld gondolkodásra nevelése szerintünk azon eszközök alkalmazásával érhető el, mely alapját képezi bármilyen természet- vagy környezetvédő cselekedet megvalósulásának. Szervezetünk szeretné módszereit iskolákban, intézményekben is alkalmazni, így adni egy alap ismeretet, akár regionális problémákról, akár megoldásokról, eredményekről. Fontos számunkra, hogy mindenkiben tudatosuljon (kortól, nemtől, társadalmi pozíciótól függetlenül), hogy a környezeti problémák nem szentimentális természetvédők fantazmagóriái, hanem reális és globális katasztrófa forrásai (folyói), tudományosan alátámasztva. Hazánkban egyik legfőbb gond (pont az előző gondolatból eredően), hogy a gazdasági és egyéni, sokszor önző érdekek magasan a természeti érdekek felett állnak. Amíg ez nem változik (itt lép be a környezettudat kialakítása), addig érdemben és hosszútávon (fenntartható fejlődés) nehéz eredményeket elérni. Néhány probléma közvetlen környezetünkből. Turizmus: régiónk adottságai tökéletesen megfelelnek az ökoturizmus fejlődésének színteréül. A természetbarát kirándulások, programok, amellett, hogy kellemes kikapcsolódást biztosítanak az idelátogatóknak, a környezettudat megerősítését is szolgálják. A turizmus, mint gazdasági tényező, rendkívül jövedelmezhető lehet Hódmezővásárhely számára. Szervezetünk több ilyen jellegű programmal rendelkezik. Hulladékgazdálkodás: városunkban lassabban fejlődik a szelektív gyűjtés. Propaganda, több gyűjtő sziget, mely megoldást hozhat. Fontos, hogy az odafigyelés ne csak a lakosság szintjén, hanem a szállítás, raktározás, feldolgozás szintjén is működjön. Több cég használ fel hazánkban újrahasznosított nyersanyagot, kikkel lehetne kooperálni. Vízgazdálkodás: mint az köztudott a folyóink szabályozása természetvédelmi szempontból nem a legszerencsésebb volt. A tökéletes állapot eléréséhez, tökéletes vízgazdálkodási tervre


lenne szükség, szakemberek bevonásával! Gazdasági érdekek talán ezen pontban ütköznek leginkább (gazdák, vízügyi társaságok, stb.). Az áradásban felgyülemlő vizeket természetes gyűjtőkben kellene elhelyezni (medrek, csatornák, erek, stb), melyek lapály lévén általában termesztésre alkalmatlanok. Ezen készletet aszály esetén alkalmazhatjuk, illetve a gazdák dolgát is megkönnyítené mondjuk a Kenyere ér folyamatos vízellátottsága. Ezen vizek ökofolyosóként és életterekként is szolgálnának az élővilág számára. Zöld sajtó: egy olyan kiadványról lenne szó mely az aktuális (többek közt az itt emlegetett) problémákat, híreket ecsetelné a lakosság számára. Az ismeretek sokat nyomnak latba a helyes megítélés tekintve. Pl. a Superpress minden számában egy negyed oldalnyi hely, amin „zöld” aktualitásokról esne szó. Ökogazdálkodás: minőségi, természetbarát produktumok. Mivel költséges és időigényes eljárásról beszélünk, támogatási rendszer kiépítéséről lehetne szó. Mozaikos gazdálkodás érdekegyeztetéssel. Föld minőségtől függően gazdálkodni. Alternatív Energiaforrások: különböző lehetőségek vannak (nap, szél, stb.), melyeket ugyancsak támogatni, bemutatni kellene. Térségünk fontos kincse a geotermikus energia, mellyel egész városokat láthatnánk el. Alkalmazzuk igaz, viszont a visszasajtolás nem megoldott, így nem beszélhetünk megújuló energiáról. Holott a cél az anyagmegmaradás lenne. Szemetelés: Hódmezővásárhelyen és környékén még mindig rengeteg az illegális szemétlerakó. Folyópartjaink ugyancsak el vannak látva oda nem illő anyagokkal. Szervezetünk folyamatosan próbál ez ellen akciókat szervezni. Propaganda, nagyobb büntetések, ingyenes szemét lerakás, mely segítene. Természetesen a környezettudatosság pont azt célozza, hogy az egyén alapból ne tegyen ilyet. Fakivágás-telepítés: lelkiismeretes kivágások, a rendeletek betartásával. Mely fát meg lehet menteni, akkor az legyen a megoldás. Vágás után telepítés, őshonos fákkal. Alapítványunk nemrég adott be fatelepítésre pályázatot, melyet a Kása erdőben szeretnénk majd érvényesíteni. Szakemberek az ültetésnél, utógondozásnál, objektív megítéléssel. Nagy Magyarország 60-70 százalékos fa borítottságának kipárolgása a Csendes óceán pára kibocsátásának felelt meg. A vágás probléma valós és globális veszélyt rejt (lehet, hogy csak a dédunokáinknak igaz). Biomasszák: vágási hulladék, szalma, stb. felhasználása. Fontos, hogy csak megfelelő alapanyagot használjunk fel, a megfelelő technológiával, szakemberek bevonásával. Különös körültekintést igényelnek az állati eredetű anyagok, illetve a szennyvíz iszap, mivel emberre káros hatást fejthetnek ki Környezetvédelmi Bizottság: előző kerekasztal megbeszélésen volt szó arról, hogy létezett egy ilyen bizottság városunkban. Kellene jelenleg is, egy önkormányzati, egy civil, illetve a megfelelő szaktudással bíró emberekből összeválogatva. Így több irányból lehetne a problémákat, megoldásokat vizsgálni, gyorsan, hatékonyan, környezetbarátian. Környezetvédelmi adók, büntetések: azon multinacionális cégek (ökológiai lábnyom problémája), fokozottan szennyező gyárak, melyek környezetvédelmi szempontokból károsak, kompenzálási kötelezettséggel bírjanak városunkkal szemben. Pl: faültetés, játszótér építés, anyagi kompenzálás, stb.


Iktatószám: 30-21951-1/2010. Címzett:


Tárgy:

Beszámoló a Vöröskereszt utca 5. szám alatti ingatlan értékesítéséről, hasznosításáról


Lakosságszolgálati Iroda, Lakás- és Helyiséggazdálkodási Csoport





2010.08.26.

Napirend kapcsán meghívandó személyek: Holman János, Generál Media Kft., ügyvezető


Tárgy: Beszámoló a Vöröskereszt utca 5. szám alatti ingatlan értékesítéséről, hasznosításáról Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlése Tisztelt Közgyűlés! Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata és a Generál Média Kft. között 2007. november 06. napján adásvételi szerződés jött létre, az Önkormányzat tulajdonát képező Hódmezővásárhely 12168 hrsz alatt felvett, természetben Hódmezővásárhely, Vöröskereszt u. 5. szám alatti, 3933 m2 nagyságú épület és udvar megnevezésű ingatlan értékesítése tárgyában. Az ingatlan vételára 40.200.000 Ft + Áfa összegben került meghatározásra. Felek a vételár megfizetésében úgy állapodtak meg, hogy vevő 5 év alatt a vételár összegének erejéig – 600.000.000 db banner megjelenéssel – internetes hirdetési felületet biztosít az Önkormányzat részére. Ennek alapján Önkormányzat havi 10.000.000 db banner (670.000 Ft + Áfa/hó) megjelenést jogosult elhelyezni a Generál Média Kft. által üzemeltetett, valamint az érdekkörébe tartozó weboldalakon. A Generál Média Kft. 2009. év júniusában az addig eltelt időszakban történtekről már beszámolt a Közgyűlésnek. A Generál Média Kft. ügyvezetője az elmúlt időszak történéseiről az alábbi tájékoztatót juttatta el részünkre. Generál Média Kft beszámoló és cégbemutató 1. Rövid cégbemutató a kezdetektől napjainkig:A Generál Média Kft első weboldalát 2000 decemberében indította el, és napjainkig több mint 40 igen nagy látogatottságú weboldalt készít és üzemeltet. A teljes portfóliónkat látogató regisztrált felhasználók száma a közelmúltban átlépte a 4 milliót, ezzel és a napi 700-800 ezer napi egyedi látogatónak köszönhetően a hazai internetes tartalomszolgáltatási piac igen meghatározó szereplői lettünk és a negyedik helyen vagyunk a T-csoport, a Sanoma Lapkiadó Zrt és az Index multinacionális cégek által üzemeltetett weboldalak után, mint egyedüli magánkézben lévő hazai vállalkozás. 2. A cégcsoport dinamikus fejlődése az elmúlt egy évben, számokkal és eredményekkel. Több mint 120 ember dolgozik már a cégcsoportunkban, 1.240 milliárd forintos forgalmat bonyolítottunk le 2009-ben, az elmúlt egy évben több mint 16 millió forintot fizettünk be helyi adó formájában a város költségvetésébe. Az e-kereskedelmi részlegünk tavalyi második féléves szereplése is nagyon jól alakult, több mint 100 milliós forgalmat bonyolítottunk le. A tavaly őszén alapított Biztosítók.hu Alkusz kft pedig a több száz online biztosítási alkusz között a tavaly őszi kötelező gépjármű felelősség biztosítások kötésének a rangsorában a harmadik helyen végzett. 3. Közeli jövőkép bemutatása, innováció: A cégünk továbbra is eltökélten hisz a folyamatos fejlesztésekben és a városunkban lévő szakképzett, vagy az informatika iránt igen fogékony fiatalok lelkesedésében, és a munkához való hozzáállásukban. Ezért az eddigi fejlesztéseink mellé folyamatosan


tervezünk újabb és újabb beruházásokat a lehetőségek minél optimálisabb kihasználtsága mellett. 4. Oktatás és munkahelyek, a cégünk igen komoly energiát szánt eddig is a szakképzett munkatárs jelöltek oktatására, eddig ezen oktatásaink csak a web programozói képzésre terjedt ki, de ősztől tervezünk indítani más területen is képzéseket. Ezen oktatásaink ingyenesek, és a jól teljesített tanulóknak a kurzus végén munkahelyet biztosítunk. Ezen törekvéseinknek is köszönhető, hogy a cégcsoportunknál dolgozó több mint 120 munkavállaló közül több mint 80 Vásárhelyről és a közvetlen környezetéből került ki, az átlagéletkor a cégünknél 24-25 év között mozog. Három új munkavállalónk közül kettő első munkahelyes, így elég jelentős tényezővé nőttük ki magunkat a fiatalok foglalkoztatásában. 5. A Vöröskereszt utca 5. szám alatti iskola megvásárlása munkahelyteremtés céljából, és az Önkormányzattal kötött hirdetési szerződésben foglalt és az azon felül biztosított hirdetések kihasználtsága és eredményei. 2007 novemberében köttetett szerződés értelmében a Generál Média Kft megvásárolta a Várostól az előbb említett ingatlant. A Városnak pedig igen nagy mennyiségben és megoldásokkal biztosít hirdetési felületeket egy 5 éves időtartamra. Ezen közös együttműködésünk közel három évében, igen népszerűvé, ismertté és látogatottá tettük a város által üzemeltetett valamennyi weboldalt. 6. Az ingatlan átalakítása korszerű irodaházzá, ezen munkálatok kivitelezésének a megkezdése idén nyáron megtörtént. A több mint 372 millió forint + Áfás beruházás egy a kor követelményeinek megfelelő irodaházat fog eredményezni, melynek a tervezett befejezése 2011 tavaszára tendálódik. Ezen beruházásnak köszönhetően több mint 100 munkavállalónak fogunk tudni modern és kellemes munkakörülményeket biztosítani. Mivel a cégünk vásárhelyi dolgozóinak a létszáma már meghaladta a 80 főt, így a terveink szerint mire a költözés megtörténne már elérjük a maximális kapacitást ezért további ingatlan beruházás tervezése is folyamatban van a további munkahelyteremtések helyigényeinek kiszolgálása céljából. Tájékoztatom a Közgyűlést, hogy a Generál Média Kft. ügyvezetője a Közgyűlésen a fentieket szóban fogja kiegészíteni.

Kérem a Tisztelt Közgyűlést, hogy a fenti tájékoztatást tudomásul venni szíveskedjen. Hódmezővásárhely, 2010. augusztus 19. Tisztelettel: Dr. Lázár János Polgármester


Tárgy: Beszámoló a Vöröskereszt utca 5. szám alatti ingatlan értékesítéséről, hasznosításáról HATÁROZATI JAVASLAT 1./ Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlése a Generál Média Kft. által, a Vöröskereszt u. 5. szám alatti ingatlan értékesítéséről, hasznosításáról szóló beszámolót elfogadja. Hódmezővásárhely, 2010. szeptember 02.

dr. Lázár János sk. polgármester Határozatot kapja: 1./ dr. Lázár János, polgármester 2./ dr. Korsós Ágnes, jegyző 3./ Lakás- és Helyiséggazdálkodási Csoport 4./ Irattár


Iktatószám: 41-12247-10 /2010. Címzett:


Tárgy:

Beszámoló a Liszt Ferenc Ének- Zenei Általános Iskola működéséről


Jogi Iroda Oktatási Csoport





2010.08.26.

Napirend kapcsán meghívandó személyek: Nincs külön meghívandó személy


Száma: 41-12247 -10/2010. Tárgy: Beszámoló a Liszt Ferenc Ének- Zenei Általános Iskola működéséről Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlése Tisztelt Közgyűlés! A Liszt Ferenc Ének- zenei Általános Iskola igazgatója, Forrainé Kószó Györgyi elkészítette az intézmény 2010. évi tevékenységéről szóló beszámolót, amelyet jelen előterjesztés mellékleteként terjesztek a Tisztelt Közgyűlés elé. Kérem a Tisztelt Közgyűlést, hogy az előterjesztést megvitatni, a beszámolót pedig elfogadni szíveskedjen. Hódmezővásárhely, 2010. szeptember 2. Dr. Lázár János polgármester


Száma: 41/2010. Tárgy: A Liszt Ferenc Ének- Zenei Általános Iskola működéséről szóló beszámoló elfogadása HATÁROZATI JAVASLAT 1. Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlése elfogadja a Liszt Ferenc Ének- zenei Általános Iskola 2010. évi működéséről szóló beszámolót. Hódmezővásárhely, 2010. szeptember 2.

Dr. Lázár János sk. polgármester

Határozatot kapják: 1./ Dr. Lázár János polgármester 2./ Dr. Korsós Ágnes jegyző 3./ Dr. Végh Ibolya aljegyző 4./ PH Jogi Iroda, Oktatási Csoport 4./ Érintett intézmény 5./ Irattár



I. HELYZETÉRTÉKELÉS „Olyan lesz a jövő, mint amilyen a ma iskolája.” /Szent-Györgyi Albert/ 1. BEVEZETŐ A Liszt Ferenc Ének- Zenei Általános Iskola 45 éves múltra visszatekintő intézménye Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzatának. Az intézmény alapító okiratának megfelelően végzi tevékenységét. Fő feladata biztosítani az általános iskolai nevelést, oktatást, ennek keretében felkészíteni a tanulókat az alapfokú iskolai végzettség megszerzésére. Az intézmény körzeti iskolai feladatokat lát el, továbbá emelt szintű ének-zenei oktatás keretei között körzethatár nélkül iskoláz be. Az emelt szintű ének- zenei oktatás határozza meg az iskola sajátosságait, hagyományait. Megvalósítja a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulók integrált nevelését, oktatását, képesség-kibontakoztató és integrációs felkészítést szervez. Iskolaotthonos oktatás megvalósítása mellett napközi és tanulószobai tevékenység segíti a tanulók felkészülését, továbbhaladását. Biztosítja az iskolai diáksport szervezését, az iskolai intézményi étkeztetést, valamint működteti az iskolai könyvtárat. Az alapító okiratban új tevékenységként jelent meg a pedagógiai szakmai szolgáltatás, valamint a közcélú foglalkoztatás. Az iskola célkitűzéseit Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Oktatási Koncepciója, Esélyegyenlőségi Terve, Minőségirányítási Programja határozza meg. Pedagógiai munkánk alapdokumentumai a Pedagógiai Program, IMIP, SZMSZ ennek koherenciájában történt kidolgozásra. A 2009/2010-es tanév cél és feladatrendszerét az iskolai munkatervben rögzítettük. Kiemelt feladatok: Magas színvonalú oktatás-nevelés Kompetencia alapú oktatás: TÁMOP 3.1.4. Integrációs nevelés: TÁMOP 3.3.2. Egészségnevelés: EVP- Hozd a formád Magyarország! Idegen nyelvi kommunikáció: COMENIUS Hagyományok ápolása Az intézmény az előirányzatok feletti rendelkezés jogosultság szempontjából részjogkörrel rendelkező, gazdálkodásának megszervezése tekintetében részben önállóan működő költségvetési szerv. Az iskola tevékenységét a hatékonyság, gazdaságosság alapján tervezzük. 2. SZEMÉLYI ÉS TÁRGYI FELTÉTELEK 2. 1. Személyi feltételek Iskolánkban jelenleg 33 fő pedagógus teljes és rész munkaidőben tölti be az engedélyezett 31 fő pedagógusi státuszt, 1 fő gazdasági ügyintéző, valamint 1 fő karbantartó-udvaros dolgozik. GYES-en, GYED-en lévő kollegáink távollétének idejére 2 fő helyettesítő pedagógus egészíti ki a testületet. Az iskola tisztaságáról közcélú feladatokat ellátó 3 fő takarító gondoskodik. Az “Út a munkához” program keretében történő foglalkoztatás sikeres volt, a feladatot vállalók a munkakörüknek megfelelőn, eredményesen végezték feladatukat. Prémium éves kollegáink (2 fő) az iskolabuszon látnak el feladatokat. Szakos ellátottság teljes körű. (1. számú melléklet) Módszertani kultúrában a folyamatos megújulás jellemzi nevelőinket. A 2009/2010-es tanévben 3 fő kollega végezte el a Sindelar továbbképzést, mely a fejlesztő munkához ad módszertani segítséget. Nyelvi fejlesztő végzettséget szerzett mester kurzuson 1 fő. Szaktanácsadói feladatokhoz kapcsolódó képzésen, mely az integráció és a kompetencia alapú oktatás területét öleli fel, 2 fő vett részt.


Szakmai megújulást hozott a TÁMOP 3.1.4. pályázat, a pedagógusok kompetenciaterületek oktatására felkészítő, valamint pedagógiai módszertani továbbképzéseken vehettek részt.(2. sz. melléklet) 2. 2. Tárgyi feltételek Tanulóink tiszta, rendezett tantermekben kezdhették meg a tanévet. A fák metszése a balesetveszély elhárítását szolgálta. Az ősz folyamán a belső udvarban a padok helyreállítása, festése, valamint a kisudvar rendezése valósult meg, ahol „POLYBALL” eszköz felállítása is megtörtént. Elkezdődött az udvari tanterem kialakítása. Az alsó tagozaton teljes körűen befejeződött a tanulóbarát osztálytermek berendezése. A fejlesztő szoba átalakítása és korszerű bebútorozása is megtörtént. Ehhez nyújtott támogatást az integrációs pályázat, a TÁMOP 3.3.2. pályázat és az iskola alapítványa. Terveink között szerepel a sportcsarnok melletti bozótos rész eltávolításával a kerékpártároló bővítése. Felújításra szorul a belső udvar téglaburkolata, a nyílászárók, valamint az udvar homlokzati része. A fenntartó támogatásával keressük azokat a pályázati lehetőségeket, melyek segítségével ez megvalósítható. Informatikai eszköztárunk is bővült, a TÁMOP 3.1.4. pályázatban implementáló pedagógusok munkájukhoz laptopokat kaptak (8 db). Ezen kívül egy fénymásoló, LCD TV, DVD lejátszó, videó kamera, három nyomtató, és két új CD lejátszó beszerzése valósult meg a pályázatból. Informatikai normatívából projektorizzók cseréje, asztali DVD író, hordozható írásvetítők, CD lejátszó, digitális fényképezőgép gazdagítja informatikai eszközeinket, A TIOP 1.1.1. pályázat további informatikai eszközök beszerzését teszi lehetővé, mely a korszerű pedagógiai eljárásokat támogatná. A tanulói laptop program újabb pályázati lehetőség volt, a tanórai infokommunikációs kultúra magvalósítását segítheti. 2. 3. Tanulóink Iskolánk nyolc évfolyammal rendelkező általános iskola, ahol 16 tanulócsoportban évfolyamonként párhuzamos osztályokban folyik az oktató-nevelő munka. A 2009/2010-es tanévet 435 tanulóval kezdtük meg, tanév végére 440 fő volt a tanulói létszámunk. A halmozottan hátrányos helyzetű (HHH) tanulók száma 23, sajátos nevelési igényű (SNI) tanulóké jelenleg 5 fő, nevelési tanácsadó segítségét (BTMN) 10 fő veszi igénybe. Tanulók száma évfolyamonként 2009/2010 Évfolyam

Tanulólétszám az évfolyamon

HH

HHH

SNI

1.

58

16

7

1

2. 3.

56 56

19 16

8 1

1

56 53 54 54 53 440

15 11 10 12 8 107

2 1 3 1

1 1 1

23

5

4. 5. 6. 7. 8. összesen

1. ábra

A tanulói összetétel változása Tanév 2006/2007 2007/2008 2008/2009 2009/2010

Összlétszám 437 430 433 440

Hátrányos helyzetű

Halmozottan hátrányos helyzetű 58 65 90 107

4 5 16 23 2. ábra


A 2009/2010-es tanévben a HHH-s tanulók aránya 5,2%. A 2010/2011-es tanévben a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók várható létszáma 28 fő. A létszámok és arányszámok az Esélyegyenlőségi tervben megfogalmazott elveket követik. A család erőforrás, megvéd, megalapozza a testi-lelki egészséget, harmóniát. A társadalmi problémák (pl. munkanélküliség) a családok életében is érezhető hatással voltak. A gyermek és ifjúságvédelmi munka az évek során egyre összetettebbé és sokrétűbbé vált. Igyekszünk tanulóinknak és a családoknak minden támogatást megadni ahhoz, hogy esélyegyenlőségük biztosított legyen. Ingyenes tankönyvtámogatásban 172 fő, rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben 107 fő részesült. Éltünk a Diákétkeztetési Alapítvány, valamint a Tiszta Szívvel Egyesület támogatásával, melyet ezúton is tisztelettel köszönünk. Gyermek és ifjúságvédelmi felelőseinknek sikerült elnyerni a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat és az MKB Bank Zrt pályázatán 2 tanulónak egyszeri támogatást, 1 tanulónak havi ösztöndíjat.

3. ábra

4. ábra

II. PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG A Liszt Ferenc Ének- Zenei Általános Iskola stratégiai célja a kor követelményeinek megfelelő magas színvonalú oktatás és nevelés megvalósítása. Az intézmény fejlesztési célja, hogy az új társadalmi kihívásoknak megfelelően korszerűsítse pedagógiai gyakorlatát, segítse a pedagógusok szakmai, módszertani felkészítését. Az ismeretek bővülése, a képességek egyre sokrétűbb megnyilvánulása, a társadalmi változások a pedagógusok számára új szempontokat motiválnak, új súlypontozások válnak szükségessé. A 2009/2010-es tanévben alapcélként fogalmaztuk meg olyan alapműveltség elsajátíttatását, amely biztosítéka annak, hogy tanulóink sikerrel feleljenek meg az elvárásoknak, és nyitott szemlélettel forduljanak az élet kihívásai felé. Ennek megfelelően minden kollega felkészülésében szerepelt a NAT, a kerettanterv, helyi tanterv tantárgyi célkitűzéseire építkező tervezés, fejlesztési terv megfogalmazása. Tantárgyi bemeneti mérések segítették a tervezés korrekcióját. Ebben a tanévben „A” és „B” hét ciklikus váltakozása valósult meg. Együttműködő, konstruktív tantestület közreműködésével színes iskolai tevékenység egészíti ki a tantárgyi keretet. Pedagógusaink nyitottak az új pedagógiai eljárások iránt,


szívesen és érdeklődve rendezvényeken.

vesznek

részt

pályázatokban,

továbbképzéseken,

szakmai

1. SZAKMAI KÖZÖSSÉGEK A szakmai közösségek közül alsó és felső tagozatos munkaközösség pedagógiai munkánk meghatározó egységei. A rendszeres munkaközösségi megbeszélések, az egy osztályban tanító, az egy tantárgyi területet képviselő pedagógusok konzultációs tevékenysége pedagógiai munkánk alapja. Kiemelt szerep jut az osztályfőnökök koordinációs tevékenységének. Szakmai szempontból kiemelten kezeljük az egymástól tanulás lehetőségét, belső levelezési rendszert működtetünk, mely az információáramlást és a szakmai anyagok megosztását segíti. Munkaközösségi, nevelőtestületi értekezleteink egyben módszertani belső képzéseinket is szolgálják, ahol a kollégák tapasztalataikat átadhatják egymásnak. Fontos, hogy a művészeti, ének-zenei tevékenység átszövi mindennapjainkat és kapcsolódási pontokat jelent a tanári együttműködésnek. Az IPR munkacsoportok működése a pedagógiai műhelymunkára és a tanulók programjaira koncentrálódik. A fejlesztő-és mentortevékenységek rendszeresek, a pedagógusok tevékenysége folyamatos, a kialakított rendnek megfelelő dokumentációs tevékenységet folytatnak. Az iskola vezetősége az iskolai élet egészére kiterjedő konzultatív, véleményező és javaslattevő joggal rendelkező testülete. Fő feladata az intézményi folyamatok előkészítése, a megvalósítás koordinálása, a támogatása, az ellenőrzés, visszacsatolás elvégzése. A szervezeti struktúrában funkcionális felépítés valósul meg. Vezetői feladat a kölcsönös bizalom fenntartása és erősítése a szülőkkel, a fenntartóval, iskolánk partnerintézményeivel. Ezen kívül a humánerőforrás megfelelő szervezése, az iskolai programok, az oktató-nevelő munka koordinációja. Az iskolavezetés Alsós munkaközöss Felsős munkaközössé

Igazgatóhelyettes

Igazgató

Minőségirányí tási vezető Diákönkormán yzat vezető

Közalkalmazot ti tanács Szakszerveze ti vezető 5. ábra

A szülői munkaközösséggel és iskolaszékkel való közvetlen kapcsolattartást, a véleményezési, döntési jogkörök érvényesítését a rendszeresen tartott megbeszélések támogatják. 2. INTEGRÁCIÓS PEDAGÓGIAI RENDSZER Iskolánk 2007-ben kezdte meg az integrációs pedagógiai rendszer bevezetését. E fejlesztési stratégia és hatása átszövi iskolánk egészének működését. A rendszer bevezetését segítette az iskola részvétele a HEFOP 2.1.5/B pályázatban, mely jelentős szakmai, módszertani fejlődést eredményezett. A TÁMOP 3.3.2. pályázat a megkezdett folyamatok erősítését segítette. A 2009/2010-es tanévben újjáalakult az intézményi IPR menedzsment, átalakultak az intézményi munkacsoportok. Elkészült az intézményi IPR munkaterv, cselekvési ütemterv,


mely részletesen tartalmazza alapelveinket, az integrációs stratégia kialakítását, személyi és tárgyi feltételeinket, céljainkat. Megjelennek benne a tanulást, tanítást segítő eszközrendszer elemei, a várható eredmények és az ellenőrzés szempontjai. Meghatároztuk a 2008/2009-es intézményi önértékelésből következő feladatainkat is, részletezve erősségeinket és a fejlesztendő területeket: ERŐSSÉGEK

FEJLESZTENDŐ TERÜLET

Szabadidős tevékenység, közösségi programok Általános és személyre szabott kapcsolatok Civiltámogatás kiépítettsége Rendszeres kapcsolattartás a partnerekkel Gyors problémamegoldás, közvetlen kapcsolat a támogató szervezetekkel Szövegértés és matematika kiemelt kezelése Tanulás tanítása tanfolyam felhasználása Komplex művészeti programok DÖK működése Projektnapok Egyéni fejlesztés, tehetséggondozás Idegen nyelvi programok Cserediák program Komplex művészeti programokban megjelennek a multikulturális elemek

Hátránykompenzáció lehetőségeinek kutatása Együttműködés fokozása a szülő részéről Az átmenetek támogatása Új módszertani ismeretek alkalmazásának napi gyakorlattá válása Egyénre szabott segítség és után követés IKT eszközök Agressziókezelés területén tapasztalatszerzés Új lehetőségek kutatása, önképzés Módszertani kultúra fejlesztése, alkalmazás színterei Tanórákon is jelenjenek meg a multikulturális elemek

6. ábra

A 2009-2010-es tanévben célként fogalmaztuk meg erősségeink magas színvonalon tartása mellett a fejlesztendő területeken a lehető legmagasabb szintű eredmények elérését. A 2009/2010-es tanév I. félévében megvalósult tevékenységek a cselekvési ütemterv és a munkaterv alapján: EGYÜTTMŰKÖDÉS AZ ÓVODÁKKAL Suliváró Játékavató Ovigaléria megtekintése Megemlékezés a Zenei Világnapról „Így tanulunk mi…” Mikulás ünnepség Bemutató foglalkozás az Észak utcai óvodában Karácsony a Szabadság téri óvodában

EGYÜTTMŰKÖDÉS A SZÜLŐKKEL, CIVIL SZERVEZETEKKEL Autómenetes Nap „Hozd a formád” projektnapok EVP-projektnap Udvarok rendezése Látogatások az idősek napközi otthonában Karácsonyi készülődés a szülőkkel Karácsonyi börze Karácsonyi hangverseny

EGYÜTTMŰKÖDÉS A TANTESTÜLETBEN Munkacsoportok működése Belső hospitálások Konfliktuskezelőtréning

EGYÜTTMŰKÖDÉS A KÖZÉPISKOLÁKKAL Pályaválasztási szülői értekezlet Tájékoztató a helyi szakképzési rendszerről TÁMOP 3. 3. 2 pályázat


A 2009/2010-es tanév II. félévében megvalósult tevékenységek a cselekvési ütemterv és a munkaterv alapján: EGYÜTTMŰKÖDÉS AZ ÓVODÁKKAL Farsang „Játsszunk együtt” bemutatkozó napok Tavaszváró mulatság Nyuszi parádé Manófalvi mulatságok „Így tanulunk mi...” Gyermeknap Tanévzáró hangverseny

EGYÜTTMŰKÖDÉS A SZÜLŐKKEL, CIVIL SZERVEZETEKKEL „Hozd a formád…” projektnapok, projekthét Közös programok az idősek napközi otthonának tagjaival (farsang, anyák napja, gyermeknap) Tanév végi hangverseny

EGYÜTTMŰKÖDÉS A TANTESTÜLETBEN Munkacsoportok működése Belső hospitálások Esetmegbeszélése k „Tünet vagy állapot, az iskolai agresszió okai és kezelésének lehetőségei” előadáson való részvétel

EGYÜTTMŰKÖDÉS A KÖZÉPISKOLÁKKAL Pályaválasztási börze Szakmai hét kölcsönös hospitáció általános és középiskolában

7. ábra

A munkacsoportok működése határozza meg integrációs tevékenységünket. A nevelőtestület valamennyi tagja részt vesz a csoportok munkájában. Munkacsoport Műhelymunka szakmai területe IPR mikrocsoport

Belépő csoport Lépegető csoport Haladó csoport Komplex művészeti csoport Mérés és értékelés csoport IKCS (iskolai környezeti csoport)

Iskolai integrációs program elemeinek beépítése az intézmény pedagógiai rendszerébe Cél: az integrációs, együttnevelő minőségi oktatás megvalósítása. Óvoda-iskola átmenet segítése. A nem szakrendszerű oktatásra való felkészülés, az alsó és felső tagozat közötti átmenet segítése. Középiskolába való átmenet segítése, pályaorientációs tevékenységek Motiváció a művészeti csoportokban való részvételre, a személyiségfejlesztés lehetőségeinek kiépítése. Idegen nyelvi vizsgák támogatása, diagnosztikus mérések –értékelések, helyi kompetenciamérés, OKÉV mérések előkészítése, elemzések készítése. Kapcsolatépítés az iskola nem szakmai partnereivel, munkaterv szerinti rendezvények szervezése, kapcsolattartás, érzékenyítés 8. ábra

A tevékenységháló alapján elmondhatjuk, gazdag program valósult meg, ami a fejlesztést célozta. Továbbra is kiemelt terület az óvoda-iskola átmenet, illetve a középiskolákkal való együttműködés. A TÁMOP 3.3.2. pályázat kapcsán az óvodákkal együttműködve kettős mentorálás, a középiskolákkal való szakmai műhelymunka állt a tevékenységünk középpontjában. 3. OKTATÓ- NEVELŐ MUNKA A pedagógus tevékenységének hatékonyságát, oktató-nevelő munkájának minőségét számos tényező befolyásolja. Szakmai felkészültsége, a sokszínű módszertani kultúra mellett a felelősségérzet, a saját normákban, értékekben való következetesség, a jó emberismeret, a szakmai elkötelezettség, a kooperatív attitűd és a tolerancia kell, hogy jellemezze a jövő nemzedékét tanító pedagógusokat. A pedagógusnak nem csupán ismeretátadó feladata van, hanem rendkívül fontos szerepe van az értékközvetítésben, a társadalom által megkövetelt normák elsajátításában. A közvetítés akkor hiteles, ha a pedagógus valóban elfogadja és átérzi a közvetített értékeket.


3.1. Hagyományok 3.1.1. Művészeti tevékenység Iskolánkban Kodály Zoltán nevéhez fűződő pedagógiai koncepció alapján történik az ének- zenei nevelés. Az ének-zenei nevelés ösztönző hatásának egyik jellemző eredménye a sokrétű, színes, egyéniségre szabott képességfejlesztés. Szoros együttműködés valósul meg a Péczely Attila Alapfokú Művészetoktatási Intézménnyel, így tanulóink az emelt-szintű énekzenei órák, az énekkari órák mellett, a hangszeres tanulás és néptánc oktatás révén minden nap zene közelben élnek. Kórusaink aktív szerepet vállalnak a város kulturális életében. Díszközgyűléseken vettek részt, Szekeres Adrienn Adventi koncertjén közreműködtek. A XVIII. Országos zenei tábor szervezése Dratsay Ákos művésztanár együttműködésével valósult meg. Megőrizve hagyományát az Éneklő ifjúság programnak szerveztük a városi rendezvényt, a megyei megmérettetésről „arany”és „arany diplomával” minősítéssel tért haza mindkét kórusunk. A zenei világnap intézményi projektnapján mély benyomást kaptak tanulóink a zeneiség szépségéről, mely programot az óvodák felé is kiterjesztettük. Karácsonyi és tanévzáró hangversenyünk igazolta, hogy a művészeti tevékenység a megvalósítók mellett azokra is pozitív hatással van, akik befogadói e különleges élménynek. Irodalmi színpadunk „Mindannyian mások vagyunk…” produkciója gyerekszemmel mutatta be világunkat, a drámapedagógia érvényesülésével. A művészetek embernevelő szerepe fontos az országnak, a helyi közösségeknek, a szülőknek, a gyerekeknek. Az utódok kultúrájának előkészítése közös feladatunk, mindannyiunk felelőssége az, hogy a jövő nemzedék hogyan veszi át és adja tovább. 3.1.2. Diákönkormányzat Iskolai diákönkormányzat élete meghatározó, véleményük, javaslataik beépülnek a mindennapi folyamatainkba. Rendszeresen tartott diákgyűlések alkalmat adnak, hogy megtanulják a feltárást, a megoldáskeresést, a vita lehetőségét. Ebben a tanévben két diákközgyűlést tartottunk, ahol beszélgető kör formájában az összegyűjtött kérdések, vélemények alapján hasznos információáramlás valósult meg. Kiemelt feladat volt a gyermeknapi program, valamint a 4-8. évfolyamot érintő balatonszárszói ismeretszerző kirándulás szervezése. A diákönkormányzat tevékenysége a következő programokban kiemelkedő: Suli váró Testvér osztály kapcsolatok Egészségmegőrző nap Iskolai ünnepélyek Megemlékezés a Zenei világnapról Karácsonyi hangverseny Klubdélutánok Farsang Gyermeknap

Tanévzáró műsor és gyermekrajz kiállítás Nyílt tanítási napok Nyolcadik osztályosok búcsúztatása Sportnap Idegen nyelvi nap Cserediák programok szervezése Őszi és tavaszi hulladékgyűjtés Alkotónap Iskolai szaktárgyi versenyek Óvoda-iskola átmenet

9. ábra

Iskolaújságunk, a „LISZT AKTÁK” gazdag szellemiséget tükröz és népszerű olvasói között. Tanulóink által a „SULIRÁDIÓ” működtetése is megvalósul.


3.2. Tanulmányi, sport és versenyeredmények Alsó tagozaton a szöveges értékelés 1-3. évfolyamon és 4. évfolyam első félévében jelent meg. Érdemjeggyel történő értékelést 4. évfolyam végén kaptak először a tanulók. Örömteli, hogy a konkrétabb értékelés az országos oktatás politikában is helyet kapott és a 2010/2011-es tanévben ennek megfelelő módosítása pedagógiai programunkban feladatunk lesz. Hiányzási átlag 53 óra/fő, az igazolatlan hiányzások nem relevánsak. A szülők bejelentési kötelezettségüket teljesítik a hiányzásokkal kapcsolatban és az osztályfőnök figyelemmel kíséri a folyamatot. Tanulóink az egész napos nevelést előnyben részesítik. Első és második évfolyamon az iskolaotthonos oktatás jól működtethető, 3-4. évfolyamon a napközis csoportok, 5-6. évfolyamon a tanulószobai ellátás adják meg tanulóinknak a megerősítő hátteret. Tanulmányi átlag 4-8. évfolyamra vetítve 2009/2010-es tanév végén 4,52. Iskolánk tanulói tantárgyi versenyeken, a Biciniumok éneklési versenyen, a Városi népdaléneklési versenyen kiemelt helyezést értek el, hasonlóan sportversenyeken is. Az iskolai keretek között megvalósuló fejlesztés, pedagógiai munka a tehetséggondozást is támogatja. (3. sz. számú melléklet) Iskolánk az alsó tagozatos tanulóknak szervezte meg a Kistérségi szavalóversenyt az EMLÉKPONTBAN, valamint a Városi idegen nyelvi éneklési versenynek adott helyett, az „Éneklő ifjúság” mellett.

10. ábra

Továbbtanulási mutatók szerint gimnáziumokban, szakközépiskolákban tanulnak tovább tanulóink, de szakiskolai irányultságot is motiváljuk. A középiskolákkal közös szakmai programokkal a célirányos és sikeres továbbtanulás érvényesítésére törekszünk. Tanulóink 87%-a Hódmezővásárhelyen folytatja tovább tanulmányait.

11. ábra


Tanulóink közül nagyon sokan élnek a tanórán kívüli foglalkozások lehetőségével, sokan több tevékenységet is választanak. A Péczely Attila Alapfokú Művészetoktatási Intézmény által kínált lehetőségek közül tanulóink igen magas létszámban választják a néptánc tanszakot (179 fő), hangszeren 165 tanuló tanul. Továbbra is szeretnénk, ha tanulóink minél nagyobb létszámban élnének e lehetőségekkel, és célunk, hogy minden tanuló válasszon valamilyen tanórán kívüli művészeti foglalkozást is. 3.3. Egészséges Vásárhelyért program A tantárgyakban megjelenő egészség és környezetvédelmi elemeken túl a következő programokat kezeltük kiemelten: ¾ “Hozd a formád Magyarország” pályázat megvalósítása. A pályázat időtartama 2 tanév, célja, hogy az iskolák programjaikkal segítsék elő a gyermekkori elhízás kockázatainak csökkentését. Ebben a tanévben „Az ételek vásárlása és fogyasztása során a minőség választásának erősítése” volt a projekt mottója. Tanév elejétől működtek a zöldséggyümölcsnapok. Egész iskolára elkészítettük a kért felmérést, „tízpróbát” kezdeményeztünk tanulóinknak. A projekthét programjában szerepelt interaktív foglalkozás védőnők bevonásával, reggeli torna, táncház, vásárlási szokások alakítása témanap, teaház, kézműves foglalkozások. Készítettünk receptkönyvet, táplálékpiramist. Programjainkban a teljes tanulói, nevelői közösség mellett a családok, szülők is aktívan részt vettek. Öröm számunkra, hogy részesei lehetünk egy ilyen összefogásnak, így minél nagyobb hatással lehetünk a jövő nemzedék egészségmegőrző szemléletére. ¾ Erdei iskola megvalósítása: Mártélyon a Bodnár Bertalan Oktatóközpontban 7. évfolyamos tanulóink a TÁMOP 3.1.4. pályázat keretében vettek részt. ¾ Projektnap szervezése: FOTÓSZAFARI, mely az IKT eszközök felhasználásával a város nevezetességeinek megismerését tűzte ki célul. ¾ Nyolc órás kosárlabda: a város diákjainak aktív mozgásra motiváló programot jelentett. ¾ Városi EVP napokhoz való csatlakozás: Nők a rák ellen programon iskolánk tanulói és nevelői is képviseltették magukat. ¾ Mindennapos testnevelés megvalósítása. ¾ A tanulók fizikai állapotának mérése. 4. MÉRÉS, ÉRTÉKELÉS 4.1. Kompetenciamérés Az iskolában folyó szakmai munka értékelésének egyik fontos mutatója az országos kompetenciamérés eredménye, melynek elemzése fontos feladatunk. Intézményi szintű elemzés a következő területekre terjedt ki: ¾ Iskolai teljesítményszint az országos átlaghoz viszonyítva, előző évek eredményei ¾ Képességszintek szerinti elemzés ¾ Egyéni teljesítmények ¾ Kompetenciamérés eredménye és a tantárgyi jegyek kapcsolata Országos 2004 2006 2007 2008 2009. kompetenciaIskola Országos Iskola Országos Iskola Országos Iskola Országos Iskola Országos mérés átlaga átlag átlaga átlag átlaga átlag átlaga átlag átlaga átlag eredménye Szövegértés 6. évfolyam

550

509

568

512

516

587

519

8. évfolyam

564

513

522

500

555

497 549 Matematika

497

548

506

543

502

6. évfolyam

496

505

563

493

515

500

539

499

503

421

8. évfolyam

529

500

532

494

540

491

536

497

529

484 12. ábra

560


A 2009-es mérésben iskolánk tanulói mindegyik kompetenciaterületen, mindkét évfolyamon az országos átlag felett teljesítettek. Iskolánk a 6. évfolyamon szövegértésből ért el jobb eredményt, mint az várható lett volna. A többi területen az elvárható eredménynek megfelelő teljesítmény figyelhető meg.

13. ábra

Az előző évekhez képest a 8. évfolyamon nem különböznek jelentősen az elért eredmények, egyedül a matematika 6. évfolyam mutat szignifikánsan gyengébb eredményt. A családi háttérindex függvényében is az elvárt értéknek megfelelően teljesítettek a tanulók; a 6. évfolyam szövegértés teljesítménye jobb az elvártnál, a többi csoport az elvárt szinten teljesített. A képességeloszlás tekintetében tanulóink nagyrészt a 2. és 3. szinteken helyezkednek el (65%), a 4. szinten teljesítők aránya jó (13%), az 1. és 1. szint alatt teljesítők aránya összesen 22%. 2009. szövegértés 8. évfolyam matematika 8. évfolyam szövegértés 6. évfolyam matematika 6. évfolyam

1. szint alatt 0 1 0 4

1. szinten 7 14 1 20

2. szinten 14 16 14 20

3. szinten 23 17 22 8

4. szinten 8 4 15 0 14. ábra

A továbbiakban is arra kell törekedni, hogy minél több tanulónk tudjon a 3-as, illetve 4es képességszinteken teljesíteni, és minél kevesebb 1-es szinten és 1. szint alatt álló tanuló legyen. Fontos, hogy a fejlesztési tevékenységet erősíteni kell, szükséges az egyéni, személyre szabott segítségadás. Feladatainkat fejlesztési tervünkben rögzítettük. Helyi kompetenciamérést végzünk, mely erősíti a mérésre való felkészítést, a mérési-értékelési tevékenységünket. 4.2. Partneri igény és elégedettségmérés A mérésben a Comenius 2000 intézményértékelési modell alapján kidolgozott mérőeszközöket használtuk. Ezek kérdőívek és információs lapok voltak. A kérdőívek 29 állítást tartalmaztak, melyre 1-4-ig terjedő Likert skálán kellett a megkérdezetteknek a véleményüket bejelölniük. A kérdőív kérdései a következő kérdésköröket tartalmazták: Tanítás és nevelés minősége (8 állítás) Nevelési-oktatási eredmények (8 állítás) Iskolai környezet (8 állítás) Kapcsolattartás pedagógussal, szülővel (5 állítás) A külső partnerek elégedettségének mérésére információs lapokat használtunk, melyek a két intézmény közötti kapcsolatot, iskolánk tevékenységét, eredményességét méri fel a partner intézmény szempontjából, valamint a partnerek igényeit, elvárásait mérték fel az iskolával szemben.


15. ábra

Az iskola legnagyobb erőssége az ének-zenei és művészeti nevelés (93%), ezt követik a tanuláson kívüli kihívások (89%) és a továbbtanulásra való felkészítés (88%). A megkérdezettek elégedettek még a pedagógusokkal történő személyes találkozásokkal (87%) és kiemelték, hogy a gyermekek jól érzik magukat ebben az iskolában (87%). A szülők, pedagógusok és gyermekek egyaránt az iskolai környezetet értékelték a legkevesebb ponttal, elsősorban az iskola külső megjelenése javítandó terület. Figyelmet kell fordítanunk az idegen nyelv tanulására is, valamint az intézmény tisztaságára. A külső partnerek általánosságban elégedettségüket fejezik ki az intézménnyel kapcsolatban, elismerik az itt folyó magas színvonalú nevelő- és oktatómunkát, továbbra is számítanak tanulóink szereplésére versenyeken, hangversenyeken. Számítanak tanáraink közreműködésére az SNI-s, BTMN-es tanulók ellátásánál, kölcsönös óralátogatásokon, tematikus műhelyfoglalkozásokon, szakmai konzultációkon. Lehetőséget látnak a szakmai kapcsolatok bővítésére hospitálások, közös programok, rendezvényeken való szereplések révén, valamint számítanak közreműködésünkre közös pályázatokban is. 5. PÁLYÁZATI TEVÉKENYSÉG 5.1. Pályázatok A pályázati lehetőségek minden intézmény életében fontos fejlesztési lehetőséget teremtenek, mind szakmai, mind eszközök, tárgyi feltételek vonatkozásában. Látnunk kell ennek eredményeit és ennek tükrében egyre szélesebb körben kell pályázati tevékenységünket folytatni. Fontos, hogy kezdeményezéseink támogatásra találtak, és köszönettel lehetünk, hogy fenntartói pályázatokban vehettünk részt. Pályázat témája

Pályázat kedvezményezettje

Pályázat kódja/azonosító jele/kiíró

Támogatás összege

Megvalósult, elbírált pályázatok Egész életen át tartó tanulás Comenius program

Liszt Ferenc Ének-zenei Általános Iskola

09/0128-C/1073

12000euro

Integrációs és képesség kibontakoztató


OKM 23/2009

418200 Ft

Szakmai és informatikai eszközök beszerzése


OKM 28/2009

1000000 Ft

Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés.

HMJV Önkormányzata

TÁMOP3.1.4.-08/2-20090021

22650000 Ft


Együtt, hogy jobb legyen


TÁMOP3.3.2.-08/2-20080064

99994722Ft Teljes összeg a megvalósításban résztvevőkre.

TÁMOP 1.2.3.


„Tudásdepó-Express" könyvtári szolgáltatások

Nem nyert

Ifjúsági programok

Hódmezővásárhelyi Énekzenei Iskola Alapítvány

NCA-DA-09-C-0046

100000 Ft

Hozd a formád Magyarország!


Egészséges Városok Szövetsége

500000 Ft/tanév

Könyvtárfejlesztés


Csongrád Megyei Közoktatási Közalapítvány 7-09/I.-11

270000 Ft

Integrációs és képesség kibontakoztató/pedagógus bérkiegészítés


OKM 5/2010

535200Ft 457200 Ft

Működési pályázat

Hódmezővásárhelyi Énekzenei Iskola Alapítvány

NCA-DA-10-0815

100000 Ft

CSEREDIÁK program


ACES

1200 euro

Beadott pályázatok TÁMOP 6.1.2.


Teljes körű egészségfejlesztési program” Újrapályáztatás

Intelligens iskola Előkészületben TÁMOP 3.1.7. Referencia intézményi pályázat

Liszt Ferenc Ének-zenei Általános Iskola 16. ábra

5.2. TÁMOP 3.1.4. 5.2.1. A projekt A „Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város közoktatási intézményeiben című TÁMOP 3.1.4-08/2-2009-0021 számú pályázat” során iskolánk 9 tanulócsoportot és 8 pedagógust vont be a projekt helyi megvalósításába. A pályázat alapvető célja az egész életen át tartó tanulás megalapozását szolgáló képességek fejlesztése a kompetencia alapú nevelés, oktatás elterjesztése. Lehetőség nyílt az iskola eddigi szakmai tevékenységének kiszélesítésére. A megvalósítás folyamatában a teljes tantestület részt vett. Téma

részt vevők/fő 8 1 1 8 2 3 2 20 4

Implementáció Témahét: A természet ébredése Projekt hét: Tavaszi szél vizet áraszt Tantárgytömbösítés Moduláris oktatás Műveltségterület tantárgyi bontás nélküli oktatása SNI képzés IPR kooperatív képzés Erdei iskola 17. ábra


A kompetencia alapú programcsomagok a következő műveltségterületeken kerültek bevezetésre: MŰVELTSÉGTERÜLET szövegértés-szövegalkotás A modul szövegértés-szövegalkotás C modul szociális kompetencia B modul matematika A modul

OSZTÁLY 1.a és 1.b 2. a, 2. b, 3.b 4.a és 4.b 1.a, 1.b, 5/1 és 5/2 18. ábra

Az új tanulásszervezési eljárások közül következő elemek kerültek beépítésre: Témahét Három hetet meghaladó projekt Tantárgytömbösítés Moduláris oktatás Műveltségterület tantárgyi bontás nélküli oktatása Erdei iskola 5.2.2. Innováció, intézményi szintű fejlesztések Intézményünk hat jó gyakorlattal és négy innovációval rendelkezik, melyek széles skáláját mutatják be az iskola szakmai munkájának. INNOVÁCIÓK: 1. Az ének-zenei nevelés lehetőségei az együttnevelés és képességfejlesztés tükrében Modulok /komplex tanítási blokkok az ének-zene és matematika kapcsolatrendszerében Ének-zenei nevelés az erdei iskolában 2. Az angol nyelv tanulásának lehetőségét, minőségét és hozzáférésének javítását célzó fejlesztés. /TEAM az erdei iskolában 3. Az óvoda és iskola közötti átmenet megkönnyítését célzó program, különös tekintettel a halmozottan hátrányos helyzetű tanulókra 4. Művészeti nevelés lehetősége tanórán és a tanórán kívüli tevékenységek rendszerében FOTOSZAFARI iskolai szintű megvalósítása FOTOSZAFARI az erdei iskolában JÓ GYAKORLATOK: 1. É-”NEK-TÁR”, képesség és készségfejlesztés a kodályi elvek alapján 2. Fejlesztőjátékok tárháza 3. MESE TÁR”S”HÁZ , avagy az óvoda-iskola kapcsolatának módszertani erősítése 4. Kompetenciamérések intézményi elemzése 5. Cserediák-diákcsere programok szervezése és lebonyolítása 6. „SZÓ-TÁR” idegen nyelvi nap Innovációs tevékenységünk eredményeként referenciaintézményi minősítést kértünk, mely lehetőséget ad a TÁMOP 3.1.7. pályázatban való részvételre. Célunk, hogy intézményünk referenciaintézményként a megjelölt területeken belül színvonalas szolgáltatást biztosítson, és a régió kiemelkedő szakmai színvonalat képviselő intézményévé váljon. A referenciaintézményi szolgáltatás a mindennapi nevelő-oktató munkába beépítve biztosítson lehetőséget hospitálásokra, az adaptív tanulás és önfejlesztő gyakorlat megerősítésére. Emellett célunk mintát szolgáltatni a hálózati tanulási folyamathoz és hozzájárulni a szakmai műhelyek tartalmi kínálatának bővítéséhez. Iskolánk két szakmai műhelyben is közreműködő, a „Művészeti tevékenységet folytató intézmények fejlesztő műhelyében” bázis intézményi feladatokat lát el a következő tanévben. 5.3. TÁMOP 3.3.2. A HEFOP 2.1.5/B „Kéz a kézben“ című projekt folytatásaként valósul meg a TÁMOP3.3.2-08/2-2008-0064 számú „Együtt, hogy jobb legyen“ projekt. A pályázat célja a települési Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Tervben foglaltak megvalósulásának


elősegítése, fenntarthatóságának megalapozása az esélyegyenlőség érvényesülése és az iskolarendszer esélyteremtő szerepének megerősítése érdekében a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók vonatkozásában. Intézményünk feladatai a megvalósítás során Óvodai alprogram Általános iskolai alprogram

Módszertani támogató alprogram Tanulás módszertani alprogram

¾ Kettős mentorálás -óvoda-iskola átmenet (óvónők és tanítónők) ¾ Városi IPR menedzsment működtetése ¾ Hospitálások szervezése ¾ Óvoda-iskola átmenet program ¾ 8. osztályos tanulók kettős mentorálása, után követése a középiskolában ¾ Pályaorientációs tevékenységek-gyárlátogatások ¾ Szülői tájékoztatók lebonyolítása ¾ Tanulás módszertan foglalkozások az iskolákban ¾ Osztályfőnöki konzílium működtetése 19. ábra

A pályázat mind az óvodai, mind a középiskolai beiskolázás tevékenységét támogatta. 5.4. COMENIUS Iskolánk a Comenius iskolai együttműködések pályázat keretében 12000 eurót nyert a 2009-2011 tanévekre. A projekt címe: Az én világom, a Te világod, különbségek, melyek összekötnek bennünket, melyben hét ország iskolái vesznek részt: Spanyolország, Németország, Bulgária, Görögország, Lengyelország, Olaszország, Magyarország (Hódmezővásárhely). A projekt nyelve az angol, célja a résztvevő nemzetek kultúrájának, oktatási rendszerének megismerése. Az együttműködés az iskolában végzett projektmunkák és projekttalálkozók keretében valósul meg. Az első projekttalálkozó megrendezését iskolánk vállalta. A résztvevő országokból 14 vendég érkezett, számukra különleges élmény volt a mártélyi Bodnár Bertalan Oktatási Központ által kínált lehetőség. Oktatási konferenciát szerveztünk, melyre a város többi iskolájából is meghívtuk az érdeklődőket. Diákjaink színpadi bemutatkozása mellett a város nevezetességeit is bemutattuk a vendégeknek. Az iskolánkat képviselő tanulók kiválasztására pályázatos formában került sor Az egész életen át tartó tanulás programját a TEMPUS KÖZALAPÍTVÁNY Comenius Iskolák közötti együttműködési alprogramja támogatja, mely a nemzetközi kapcsolatok erősítését, nyelvtanulást és annak fejlesztését szolgálja. Így kapcsolódtunk be a Dán cserediák programba, ahol az angol nyelv teremtette meg a kapcsolódási pontot. Az elmúlt tanév végén Bécsből kaptunk meghívást a GRG 21 iskolából, ahol bár anyanyelvük a német, a projekt kontakt nyelve az angol volt. A program újabb lehetőséget adott az ERSTE ALAPÍTVÁNY pályázatára. A pályázat címe: Találd meg a megoldást! Konfliktuskezelés az iskolában és környezetünkben! A téma fontosságára való tekintettel kértük a pályázatban való részvételünket, a sikeres pályázat újabb lehetőséget ad kitűzött céljaink megvalósítására. Részt vettünk SZENTEGYHÁZI GYERMEKFILLHARMÓNIA fogadásán és koncertjén. A kórus vezetőjével való beszélgetés a további kapcsolatépítést irányozta elő. Célunk az iskolában oktatott nyelvekhez kapcsolódó projektekben való részvétel lehetőségének a megteremtése. Fő célunk a nyelvtanulás motivációján, az élő idegen nyelv gyakorlásán túl, a pedagógiai, módszertani kultúra fejlesztése, az egymástól tanulás lehetőségének biztosítása, a pedagógusok idegen nyelvi kommunikációs szintjének javítása. Elsősorban az iskolai nyelvtanulás támogatása, másodsorban a művészeti programokon keresztül hazánk, városunk kulturális értékeinek bemutatása, magyarságtudat erősítése.


6. .KAPCSOLATOK Az iskola tervszerűen kiépített kapcsolatrendszerét nagyon fontosnak tartom, mely biztosítja a nyitott intézményi modell megvalósulását. Az iskola nyilvánosságát biztosítja iskolánk honlapja (http://lisztferenc.hodtav.hu), mely szerves része Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város honlapjának. Biztosítja számunkra a törvényi kötelezettségeknek való megfelelést is. Egyebekben a www.kir.hu (Közoktatás Információs Rendszere) oldalon kell az intézményeknek információkat, adatokat szolgáltatni. Intézmény közvetlen partnerei az óvodák, általános- és középiskolák, a szakmai együttműködésen túl, egymás rendezvényeinek látogatása, támogatása is jellemző. Fontos a Kagylóhéj Gyermekjóléti Központ és Családsegítő Szolgálattal, az Aranyossy Ágoston Óvoda, Általános Iskola, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény és Nevelési Tanácsadóval való szoros együttműködés. Kiemelném a könyvtárakkal, múzeumokkal történő közös munkát, a Bodnár Bertalan Oktatóközpont lehetőségeinek hasznosítását pedagógiai munkánkban. (4. sz. melléklet) III. ZÁRÓ GONDOLATOK Beszámolómat a 2009/2010-es tanévben végzett munkánkról készítettem. A kooperatív iskolában hosszú távon egymás iránt felelősséget érző, tudatosan működő szakmai közössége eredményezi a hatékony munkát. Ez a szemlélet segíti az újszerű pedagógiai módszerek alkalmazását, olyan szemléletváltást, mely a közös cél érdekében való csapatmunkára helyezi a hangsúlyt. Iskolánk értékeinek megőrzésére, szakmai megújulásra, együttműködésre kész innovatív intézmény, rendelkezik önálló arculattal és van jövőképe. A kollégák, a tanulók és szülők együttműködésével, a fenntartó támogatásával a XXI. század értékadó és értékközvetítő iskolája szeretne lenni. Az intézmény valamennyi dolgozója, tanulói, szülői közössége nevében köszönöm Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlésének munkánkhoz nyújtott támogatását, a Polgármesteri Hivatal szakmai segítségét. Hódmezővásárhely, 2010. augusztus 23. Tisztelettel: Forrainé Kószó Györgyi igazgató


Mellékletek 1. számú melléklet


2. számú melléklet TÁMOP 3.1.4. továbbképzések

Kompetencia területek

Általános pedagógiai módszertani továbbképzés 1. Általános pedagógiai módszertani továbbképzés 2. Az infokommunikációs technológiák (IKT) oktatásban történő alkalmazását segítő képzés Vezető képzés

Az IPR alkalmazására, hatékony együttnevelésre felkészítő tantestületi képzés A sajátos nevelési igényű (SNI) gyermekek együttnevelésére felkészítő képzés

szövegértés 1-4.évf matematika 1-4. évf. matematika 5-8. évf. szociális és életvitel 1-4. évf. Új tanulásszervezési eljárások alkalmazása Tanórai differenciálás heterogén csoportban Kooperatív tanulás

3 fő 1 fő 2 fő 2 fő 14 fő

Menedzsmentképzés: változásmenedzsment projektmenedzsment Menedzsmentképzés: új oktatásszervezés az intézményben- IKT-val támogatott.

1 fő

4 fő 4 fő 14 fő

1 fő 20 fő 2 fő


3. számú mellélet



4. számú melléklet


Iktatószám: /2010. Címzett:


Tárgy:

Tájékoztató a Katasztrófavédelem helyzetéről a Hódmezővásárhelyi Kistérségben


Csongrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Hódmezővásárhelyi Polgári Védelmi Kirendeltségének vezetője





2010.08.26.

Napirend kapcsán meghívandó személyek: Krám István pv. őrnagy, kirendeltség-vezető


Száma:

/2010.

Tárgy: Tájékoztató a Katasztrófavédelem helyzetéről a Hódmezővásárhelyi Kistérségben

Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város K ö z g y ű l é s ének Tisztelt Közgyűlés! A Csongrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Hódmezővásárhelyi Polgári Védelmi Kirendeltségének vezetője benyújtotta tájékoztatóját a Hódmezővásárhelyi Kistérség katasztrófavédelmi helyzetéről. A benyújtott tájékoztató az előterjesztés mellékletét képezi. Kérem a Tisztelt Közgyűlést, hogy a tájékoztatót tudomásul venni szíveskedjenek. Hódmezővásárhely, 2010. szeptember 2. Tisztelettel:

Dr. Lázár János polgármester


Csongrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Hódmezővásárhely Polgári Védelmi Kirendeltség

. . .

H 6800 Hódmezővásárhely, Kossuth tér 2. E-mail: [email protected] Tel/Fax 62/241-201

A Csongrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Hódmezővásárhelyi Polgári Védelmi Kirendeltsége vezetőjének

TÁJÉKOZTATÓJA HÓDMEZŐVÁSÁRHELY MJV KÖZGYŰLÉSE SZÁMÁRA

Katasztrófavédelem helyzete a Hódmezővásárhelyi Kistérségben (Személyi és logisztikai készenléti állapot, szervezettség, igénybevétel)

- 2010 -


Tisztelt Polgármester Úr, Tisztelt Közgyűlés! Hódmezővásárhely MJV Közgyűlése 2010. szeptember 2-ai ülésére napirendre tűzte a Hódmezővásárhelyi kistérség katasztrófavédelmi helyzetéről szóló TÁJÉKOZTATÓT, melyet az alábbiakban terjesztek elő.

I. A Csongrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Hódmezővásárhelyi Polgári Védelmi Kirendeltsége jogállása A Hódmezővásárhelyi Polgári Védelmi Kirendeltség olyan, a Csongrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság alárendeltségében működő, önálló feladat- és hatáskörrel rendelkező helyi szerv, amely illetékességi területén a lakosság és az anyagi javak védelme érdekében a katasztrófavédelmi törvényben, a polgári védelmi törvényben és más jogszabályokban meghatározott katasztrófavédelmi, polgári védelmi feladatok tervezését, szervezését, koordinálását és ellenőrzését végzi a kirendeltség- vezető szakmai irányításával. A kirendeltség illetékességi területe Csongrád megye délkeleti részén, annak közel egyharmadán terül el. A Tisza - Körös - Maros folyók között húzódó, a Csongrádi síkság déli területén, az Alföld medencéjének legmélyén fekszik, magába foglalva annak 21 települést (Ambrózfalva, Apátfalva, Csanádalberti, Csanádpalota, Ferencszállás, Földeák, Hódmezővásárhely, Királyhegyes, Kiszombor, Klárafalva, Kövegy, Magyarcsanád, Makó, Maroslele, Mártély, Mindszent, Nagyér, Nagylak, Óföldeák, Pitvaros, Székkutas). A Hódmezővásárhelyi Polgári Védelmi Kirendeltséghez Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város, Mindszent Város, Mártély Község és Székkutas Község közvetlenül, míg a többi település a Makói Polgári Védelmi Irodán keresztül kapcsolódik. Feladatkörében a honvédelmi igazgatás szerveivel, az önkormányzatokkal együttműködve, az állami irányítás rendszerében a mindenkori Helyi Védelmi Bizottság elnökének felügyeletével, a megyei katasztrófavédelmi igazgató szakmai irányításával tervezi, szervezi és irányítja a katasztrófavédelmi szakfeladatok ellátását.

A Hódmezővásárhely Kistérség számokban: Terület: 707,81 km2 Lakónépesség: 58.699 fő Ebből - Hódmezővásárhely - Mindszent - Mártély - Székkutas

47.395 fő 7.332 fő 1.292 fő 2.680 fő


II. A Kirendeltség személyi állománya A Hódmezővásárhelyi Polgári Védelmi Kirendeltségen rendszeresített beosztások: a) Kirendeltség-vezető Krám István pv. őrnagy Iskolai végzettség: Főiskolai diploma (biológia- környezetvédelem) Szakmai végzettség: Számítástechnikai szoftverüzemeltető (középfokú OKJ) Ezüst fokozatú vízi életmentő Pénzügyi-számviteli ügyintéző (középfokú OKJ) Katasztrófavédelmi felsőfokú szakképesítés (OKJ) Tűzvédelmi felsőfokú szakképesítés (OKJ) Polgári védelmi felsőfokú szakképesítés (OKJ) Rendészeti szakvizsga (közigazgatási és integrált rendészeti vezetési ismeretek és katasztrófavédelmi igazgatás szakirányokon) Biztonságszervező I. (felsőfokú OKJ) Középfokú munkavédelmi szakképesítés (oktatási és kulturális ágazat intézményeiben) ATP-45 (nukleáris-, vegyi,- biológiai csapásértékelő) Nyelvtudás: angol alapfokú nyelvvizsga (államilag elismert ECL) b) Előadó ( lakosságvédelmi, ügyviteli Hódmezővásárhely) Király Zsuzsanna ka. Iskolai végzettség: Szakmai végzettség:

középiskola (érettségi) katasztrófavédelmi alapvizsga

c) Előadó ( anyagi –pénzügyi Hódmezővásárhely) Szántó Judit ka. Iskolai végzettség: Szakmai végzettség:

középiskola (érettségi) -

d) Kiemelt főelőadó ( polgári védelmi irodavezető Makó ) Nagy-György Attila pv. őrnagy Iskolai végzettség: főiskola Szakmai végzettség: katasztrófavédelmi alapvizsga e) Előadó ( lakosságvédelmi Makó) Gabnai Andrea ka. Iskolai végzettség: Szakmai végzettség:

főiskola katasztrófavédelmi alapvizsga


III. Katasztrófavédelmi tervezés, polgári védelmi szervezetek megalakítása Kirendeltségünk a kistérség településeinek polgármesterei részére igyekszik a polgári védelmi, katasztrófavédelmi tervezéshez minden segítséget megadni. Kirendeltségünk állománya a polgármesteri hivatalok által megadott adatok és elképzelések alapján az előírt terveket elkészíti, kidolgozásukban közreműködik. A településeken az alábbi tervek, okmányok találhatók: - Pv. szervezetek megalakítási terve - Pv. szervezetek állománytáblája - Pv. szervezetek beosztási névjegyzéke - Riasztási-, berendelési-, készenlétbe helyezési terv - Vízkár-elhárítási Terv - Általános Polgári Védelmi Terv (csak sorolt településen) - Veszély-elhárítási Terv - Kitelepítési-, illetve Befogadási Terv (a kijelölés szerint) Kirendeltség tervei a fentieken felül: - PV szervezetek Összesített Megalakítási Terve - Pandémia Kezelési Terv - Robbanótestekkel kapcsolatos feladatok terve - Bajba jutott légi jármű kutatási-mentési feladatai - Terror-elhárítási Alapterv - Összesített Veszély-elhárítási Terv - Összesített Kitelepítési-befogadási Terv - Összesített Készenlétbe-helyezési Terv - Összesített Általános Polgári Védelmi Terv - Minősített Időszaki Igény-bejelentési Terv - Értesítési Terv - Kritikus infrastruktúra kieséssel kapcsolatos terv A fentieken kívül minden év szeptemberében a polgármesteri hivatalok illetékeseivel felülvizsgáljuk a települések veszélyeztetettségi besorolását, a polgári védelmi szervezetek létszámát, valamint megbeszéljük a rendkívüli téli időjárásra történő felkészülés feladatait. Február hónapban a tervek pontosításakor egyeztetjük a rendkívüli ár- és belvízi helyzetre történő felkészülés helyzetét, feladatait. Tervezési rendszerünk megpróbálja átfogni minden katasztrófatípus (természeti és civilizációs) és háborús helyzet során bekövetkező minősített időszakok (veszélyhelyzet, megelőző védelmi helyzet, szükségállapot, rendkívüli állapot, alkotmány 19/E szerinti helyzet), valamint hadiállapot során a lakosság életének és anyagi javainak megóvása érdekében szükséges teendőket, cselekvési sorrendeket, adatbázisokat. A Hódmezővásárhelyi Kistérség településeinek besorolása a települések polgári védelmi besorolásának szabályairól és a védelmi követelményekről szóló114/1995. (IX. 27.) Korm. rendelet és a települések polgári védelmi besorolásáról szóló 18/1996. (VII. 25.) BM rendelet alapján veszélyeztetettségük szerint a következő: - Hódmezővásárhely I. - Mindszent III. - Mártély III. - Székkutas nem sorolt település.


Hódmezővásárhely vonatkozásában az eddigi II. kategóriából I. kategóriába való átsorolás (2010. IV.24-től) a 2008. december 20-tól felső küszöbértékű veszélyes üzemmé nyilvánított, SEVESO-II. hatály alá tartozó veszélyes anyagot feldolgozó, illetve forgalmazó, szállító üzem, a Szikáncson működő IKR Zrt. Bábolna Hódmezővásárhelyi Fióktelepe miatt vált szükségessé. A telephelyen ammónium-nitrát műtrágya tárolása, ki-be szállítása folyik, melynek a telephelyen egyszerre egyidőben tárolt mennyisége meghaladhatja a 10.000 T nagyságrendet is. Hódmezővásárhelyen a területi és települési polgári védelmi szervezetbe határozattal beosztott személyek száma 288 fő. Az alegységek megalakítási helyei 11 gazdálkodó szervezetre vannak tervezve. -

Hódagro Zrt: 33 fő Csongrád Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság: 4 fő Villeroy & Boch Magyarország Kft: 36 fő Vásárhelyi Róna Kft.: 27 fő Hódmezővásárhelyi Városellátó és Beszerzési Közhasznú Nonprofit Kft. és Zsigmondy Béla Viziközműveket Üzemeltető Zrt.: 15 fő Vakond Via Kft: 3 fő Május 1 Tsz.: 3 fő Gorzsai Mezőgazdasági Zrt.: 26 fő Hód-Trans Kft.: 6 fő Hód-Menza Nonprofit Kft.: 16 fő Hód-Mezőgazda Zrt.: 51 fő

Mindszenten a polgári védelmi szervezetbe beosztottak száma 65 fő, lakosságra van szervezve.(feltöltöttségük 100 %-os) Mártélyon 15 fő szintén a lakosságra van szervezve (feltöltöttségük 100 %-os). Székkutason 5 fős parancsnokság van megalakítva, mivel nem sorolt település. A szervezetek készenléti ideje 6 és 12 óra. A polgári védelmi szervezetbe beosztott állomány felkészítése 3 évente folyamatosan történik. A felkészítéseket a gazdálkodó szervezetek, illetve a polgármesteri hivatalok által meghatározott időpontban az általuk megjelölt helyen és időben tartjuk. (2000-től végrehajtott felkészítések adatait az 1. számú melléklet tartalmazza.) Minden megalakítási hely rendelkezik Riasztási-, berendelési-, készenlétbe helyezési tervvel, valamint a riasztáshoz szükséges „Emelő”-okmánnyal. Ezek pontosítása félévente történik ugyanúgy mint a többi rendelkezésre álló tervek esetében. (általában február és szeptember hónapban) Hódmezővásárhely MJ Város területén a területi és települési polgári védelmi szervezetbe határozattal beosztott technikai eszközök száma: 52 db. (billenőplatós tehergépkocsik, vontatók, rakodógépek, földmunkagépek, targonca, kamion, pótkocsik, szivattyúk, aggregátorok, daru, hűtőgépkocsi) Mindszent Város területén: 11 db Mártély Község területén: 3 db Székkutas Község területén: 1 db. Mindösszesen a kistérség területén a polgármesterek által határozattal beosztott technikai eszköz összesen 67 db.


Természetesen a határozattal beosztott technikai eszközökön felül rendelkezünk egy adattárral, melyet folyamatosan pontosítunk, és tartalmazza a nagyobb gazdálkodó szervezeteknél megtalálható – a bekövetkezett veszélyhelyzet típusa alapján igénybe vehető, de határozattal nem lebiztosított – technikai eszközöket. (árvíz, belvíz, hófúvás, vihar, romosodás, robbanás stb.) Hódmezővásárhely területén kizárólag gazdálkodó szervezetekre szervezett polgári védelmi szervezet van. Riasztásuk a gazdálkodó szervezetnél lévő Riasztási-, berendelési-, készenlétbe-helyezési terv, valamint a kiadott „Emelő” okmány alapján történik. Mártély, Mindszent, Székkutas esetében a lakosságra szervezett polgári védelmi szervezetek riasztása a polgármesteri hivatalok Riasztási-, berendelési-, készenlétbe-helyezési terve, valamint a kiadott „Emelő” okmány alapján biztosított. Hódmezővásárhely területén a polgári védelmi szervezetek megalakítása, nyilvántartása, pontosítása biztosított, biztosítani tudjuk a személyi állomány és a technikai eszközök naprakész meglétét, riaszthatóságát. IV. Katasztrófa-elhárítási Operatív Munkacsoport A katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 1999. évi LXXIV. törvény végrehajtására kiadott 179/1999. (XII.10.) kormányrendelet 13.§ (2) bekezdés a.) pontjában foglaltak szerint, figyelemmel a 48/1999. (XII.15.) BM rendelet 11.§-ban rögzített feladat-és hatáskörre Hódmezővásárhely Helyi Védelmi Bizottság megalakította a HVB Katasztrófaelhárítási Operatív Munkacsoportját( a továbbiakban KEOMCS). A KEOMCS a HVB katasztrófavédelmi munkaszervezete. A KEOMCS mint a HVB állandó munkacsoportja, a HVB nem függetlenített munkaapparátusa, annak döntés-előkészítő szerve. Alapvető feladata a katasztrófák megelőzésére, a katasztrófaveszély elhárítására, következményeinek csökkentésére, illetve megszüntetésére hozandó HVB-i döntések előkészítése. A katasztrófa bekövetkezése esetén a HVB döntéseinek megfelelően az irányító és ellenőrző tevékenység végzése, valamint a helyreállításra irányuló döntés-előkészítő tevékenység koordinációja. A KEOMCS a HVB elnökének utasítására olyan katasztrófahelyzetben veszi át a feladatok irányítását, amikor a kialakult helyzet elhárítására, felszámolására egyidejűleg több szerv, szervezet tevékenységét kell koordinálni. A KEOMCS hatásköre tagjain keresztül kiterjed a védekezésbe, illetve a következmények felszámolásába bevont erők, érintett szervek irányítására, tevékenységük koordinálására. A KEOMCS alapvető feladatai: - folyamatosan gyűjti az információkat, értékeli és elemzi a kialakult helyzetet, amely alapján intézkedés- tervezeteket, javaslatokat dolgoz ki és juttat el a HVB részére; - javaslatokat tesz a HVB elnökének a katasztrófavédelmi feladatok végrehajtásában érintett szervezetek alkalmazására, ezt követően a HVB elnökének intézkedése szerinti feladatokat hajtja végre (az érintett szerv, szervezet magasabb alkalmazási készenlétbe helyezésének, megalakításának, szükség esetén gyorsított ütemű felkészítésének elrendelése stb.); - folyamatosan végzi a katasztrófaveszély, katasztrófahelyzet következményeinek, károsító hatásainak elemzését, értékelését, azokból a védelemvezetés számára következtetéseket von le a védekezés, kárelhárítás optimalizálása érdekében;


- végzi a katasztrófa következményeinek elhárítására vonatkozó operatív döntések előkészítését; - katasztrófahelyzet kialakulása esetén a Helyi Védelmi Bizottság működési területén a helyi katasztrófa elhárítási szervezetek, települési PV parancsnokságok – törzsek - segítése, tevékenységük koordinálása; - a katasztrófaveszély hatásainak csökkentésére, felszámolására irányuló intézkedések kidolgozása és kiadásra történő előkészítése; - a védekezés feladataiba és a következmények felszámolásába bevont erők tevékenységének koordinálása. A KEOMCS tagjai: -

Csongrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Hódmezővásárhelyi Polgári Védelmi Kirendeltség vezetője, aki a HVB KEOCS vezetője

-

Hódmezővásárhely MJV Polgármesteri Hivatal képviselője

-

Hódmezővásárhelyi Rendőrkapitányság képviselője

-

Hódmezővásárhely MJV Hivatásos Önkormányzati Tűzoltóság képviselője

-

ÁNTSZ Makói - Hódmezővásárhelyi Kistérségi Intézete Hódmezővásárhelyi Kirendeltség képviselője

-

ATIKÖVIZIG Hódmezővásárhelyi Szakaszmérnöksége képviselője

-

TISZA VOLÁN Zrt. Közlekedési Közszolgáltató Divízió képviselője

-

Magyar Közút NZrt. Dél-Alföldi Üzemmérnöksége képviselője

-

DÉMÁSZ Partner Kft. Hódmezővásárhelyi Üzemmérnöksége képviselője

-

GDF SUEZ Energia Holding Hungary Zrt. Hódmezővásárhelyi képviselője

-

Zsigmondy Béla Viziközműveket Üzemeltető Zrt. képviselője

-

MÁV Állomásfőnökség, MÁV Nagyállomás Hódmezővásárhely képviselője

-

Hódmezővásárhely Magyar Vöröskereszt Hódmezővásárhelyi Területi Szervezete vezetője

Regionális

Főmérnökség

Hódmezővásárhelyi

V. Életvédelmi létesítmények Hódmezővásárhely területén 12 db. életvédelmi létesítményt tartunk nyilván. Ezek a létesítmények (zöme társasházak alatt lévő pince) korlátozott létszámmal képesek a polgári lakosságot befogadni, nem minősített óvóhelyek. Nem rendelkeznek semmilyen szellőztető berendezéssel, ezek kiszóródás ellen védő szükség életvédelmi létesítményként alkalmazhatók. Állapotuk ellenőrzésére az Ütemtervet elkészítjük, és minden év októberében a Polgármesteri Hivatal ügyintézőjével bejárjuk az ingatlanokat. A központi szervünktől 2004. év óta többször kértük a Bajcsy- Zsilinszky Endre u. 70. szám alatti helyiség életvédelmi létesítmény nyilvántartásból való törlését, mely eddig nem történt meg. (Az életvédelmi létesítményekről szóló kimutatást a 2. számú melléklet tartalmazza.)


VI. Mentesítő – fertőtlenítő kapacitás Illetékességi területünkön felmérésre kerültek azok a létesítmények, melyeket radiológiai, vegyi, biológiai veszélyhelyzetek során a beavatkozó állomány és az általuk használt technikai eszközök fertőtlenítésére, mentesítésére átalakításokkal igénybe vehetők. Kistérségünkben az alábbi mentesítő állomások kerültek nyilvántartásba vételre és kijelölve: • Villeroy & Boch Kft. „M” típusú személymentesítő • Lugowash Kft. „T” típusú gépjármű-mentesítő • Judowash Kft. „T” típusú gépjármű-mentesítő • Gorzsai Mezőgazd. ZRt. „T” típusú gépjármű-mentesítő • Alfa Autóház „T” típusú gépjármű-mentesítő • MOL töltőállomás „T” típusú gépjármű-mentesítő • OMV töltőállomás „T” típusú gépjármű-mentesítő • Gorzsai Mezőgazd. ZRt. „T” típusú anyagmentesítő • Hód- Trans Kft. „T” típusú gépjármű-mentesítő • A.S.A Befektetési Kft. „M” típusú személymentesítő A nyilvántartás pontosítását évente egy alkalommal végezzük. VII. Műszaki, anyagi szakterület A munkavégzés tárgyi feltételeit Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata és a Hódmezővásárhelyi Többcélú Kistérségi Társulás együttesen biztosítja. A Kirendeltség helyileg a Kossuth tér 2. szám alatt a Városi Irodaház földszintjén működik. A Kirendeltség működési költségeit a - rezsiköltségen kívül - a Hódmezővásárhelyi Többcélú Kistérségi Társulás biztosítja. 2010. évre a költségvetési támogatásunk 800.000 Ft, mely magába foglalja a kirendeltség működési költségeit és egy 1997-es évjáratú Daihatsu Feroza 1.6 4WD típusú kisterepjáró üzemeltetési költségeit is. A kirendeltség a Társulás részére minden évben leadja a következő évi költségvetési tervét, valamint az elmúlt évről szóló szakmai és pénzügyi beszámolóját. A kirendeltség raktárában tárolt felszerelések és szakanyagok polcokon, illetve ládákban vannak elhelyezve (3. számú melléklet). A selejt anyagok felterjesztése és elszállítása a megyei igazgatóság koordinálásával megoldott. A főnyilvántartó kartonok, raktári nyilvántartó kartonok, raktárműveleti napló vezetése naprakész. Vezeték nélküli híradás: A kirendeltségen 1 gépjárműbe szerelt, és 3 kézi Sepura típusú EDR-TETRA rádió van rendszerben, mely adott esetben lehetővé teszi a társ rendvédelmi szervekkel (tűzoltóság, rendőrség) valamint a mentőszolgálattal való kommunikációt is. Vezetékes híradás A kirendeltségen KXT-3810 típusú telefonközpont működik: • 1 db postai fővonallal (62) 241-201. • 1 db BM vonal 40-85. • 1 db PMH belső (62) 530-100/188.


Lakossági riasztó eszközök A lakosság légi és katasztrófa riasztását az illetékességi területünkön található 23 db motoros lakossági riasztó sziréna biztosítja. (Telepítési helyüket az 4. számú melléklet tartalmazza.) • • • • •

Hódmezővásárhelyen Mindszenten Mártélyon Székkutason Kishomoki Bázison

18 db. sziréna, 1 db. sziréna, 2 db. sziréna, 1 db. sziréna, 1 db. sziréna található.

Informatika A kirendeltség használatában lévő informatikai eszközök biztosítják a szükséges mértékű információáramlást, melyek önkormányzati, társulási, megyei igazgatósági tulajdonban vannak. VIII. A Polgári Védelmi Kirendeltség kiemelt feladatai Kitelepítés-befogadás 1. Árvízi veszélyeztetettség Egy esetleges árvízi veszélyhelyzet kialakulásakor, a kitelepítés és befogadás szervezése, tervezése során a kirendeltség alapvetően a Tisza és Maros folyók általi veszélyeztetésből adódó kitelepítési-befogadási feladatokra készült fel. a.) A Csongrád Megyei Védelmi Bizottság 20/2001. (VI.12.) számú határozatával összhangban a Körös-Tisza-Maros közi öblözetben fekvő Tisza folyó által veszélyeztetett települések és befogadója: Kitelepítendő: Mindszent város Mártély község

7153 fő 1198 fő 8351 fő

Befogadó:

Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város belterület 46586 fő Rátelepülési arány: 17,6 %

b.) A Körös-Tisza-Maros közi öblözetben fekvő Maros folyó által veszélyeztetett települések és befogadója: Kitelepítendő: Makó város Maroslele község Hmvhely külterület

25825 fő (20/2001. (VI.12.) MVB Hat. 15000 fő a többi lakost Orosháza város fogadja be) 2240 fő 231 fő 17471 fő


Befogadó:

Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város belterület 46586 fő Rátelepülési arány: 36,8 %

A kitelepítésre és befogadásra tervezett településeken rendelkezésre állnak a jogszabályi kötelezés alapján elkészített „veszély-elhárítási tervek”, melyek tartalmazzák az adott településekre vonatkozó veszélyeztető hatásokat és erre vonatkozó veszély-elhárítási feladatait. Hódmezővásárhely Polgári Védelmi Kirendeltség összesített veszély-elhárítási terve 90/2006. számon 2006. november 30-án került jóváhagyásra, azóta pontosítása folyamatosan megtörténik. A kitelepítés és befogadás konkrét szervezésére és végrehajtására elkészültek az egyes települések „kitelepítési, illetve befogadási tervei”. Hódmezővásárhely Polgári Védelmi Kirendeltség összesített kitelepítési-befogadási terve 68/2009. számon 2009. október 13-án került jóváhagyásra, azóta pontosítása folyamatosan megtörténik. Az illetékességi területre vonatkozóan a kirendeltségnél megtalálható egy-egy példány a települések terveiből. Az arra jogosult döntésének megfelelően (megyei közgyűlés elnöke, polgármester) a kitelepítés-befogadás feladatai végrehajtásában a társ- és együttműködő szervek mellett részt vesznek a települési polgári védelmi szakalegységek is. •

Hódmezővásárhely Pv. Kirendeltség Hódmezővásárhely Mindszent Mártély Székkutas

9 raj / 90 fő 1 raj/ 10 fő 1 raj/ 10 fő 1 raj/ 10 fő 12 raj/ 120 fő

A hódmezővásárhelyi kirendeltségnél a települési kitelepítési-befogadási szakalegységek készenléti ideje 24 óra. 2. Lakosság ideiglenes elhelyezése Illetékességi területünkön már többször volt példa arra, hogy kisebb létszámú lakosnak kellett valamilyen veszélyeztető hatás miatt (lakóteleptűz, lakástűz, lakóingatlan életveszélyessé válása, buszbaleset) ideiglenes elhelyezési lehetőséget biztosítani. Felmérésre kerültek azok a befogadó helyek, melyeket ilyen esetekben igénybe tudunk venni, és minden esetben az Önkormányzat illetékes szakembereivel közösen oldjuk meg az elhelyezésüket. Hódmezővásárhelyen intézményekben ideiglenesen 6821 fő elhelyezésére van lehetőség. Természetesen kisebb létszámnál mindig az adott helyzetnek és létszámnak legmegfelelőbb intézményben történik meg az elhelyezés, és ha hosszabb ideig nem tudják a lakosok megoldani elhelyezésüket, az Önkormányzatok megtalálják a megfelelő megoldást (szociális bérlakás kiutalása, üres szolgálati lakásban elhelyezés, stb.) Rendkívüli időjárási eseményekből adódó veszélyhelyzetek Kistérségünkben egyre sűrűbben fordulnak elő előre nem várt, hirtelen kialakuló, nagy mennyiségű csapadékkal, jéggel, viharos szélerőséggel járó viharok, ún. szupercellák. Ezen meteorológiai események különösen nagy veszélyt jelentenek a szabadtéri rendezvényeken egyszerre, nagy számban résztvevő lakosságra. A Csongrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság működtet egy előrejelző információs sms-rendszert, melyen keresztül az Országos Meteorológiai Szolgálattól hivatalosan megkapott riasztásokat azonnal továbbítja a


kirendeltség-vezetők, tűzoltóságok és a polgármesterek (vagy az általuk kijelölt felelős személyek) felé, lerövidítve ezzel az információáramlás idejét. Különösen nagy hangsúlyt fektetünk a kistérségben megtartásra kerülő szabadtéri rendezvényekre. Minden település megküldi kirendeltségünkre az önkormányzati szervezésű, valamint az önkormányzatnál bejelentett, de nem saját szervezésű rendezvények időpontját, várható résztvevő létszámot, valamint a rendezvény szervezéséért felelős személy nevét, telefonszámát. Megyei ügyeletünk a rendezvény szervezéséért felelős személy mobiltelefonjára is megküldi az OMSZ-től kapott viharjelzéseket, így a szervezők időben, a pánikot és az esetleges sérüléseket megelőzve tudnak időben, az esemény bekövetkezése előtt biztonsági intézkedéseket hozni. Meg kell említenem, hogy minden rendezvény szervezőjének kötelessége rendezvény-biztosítási tervet készítenie, melyben fel kell készülnie az előre nem látható rendkívüli eseményekre, a kiürítésikimenekítési útvonalakat meg kell terveznie, az egészségügyi biztosítást meg kell szerveznie. A rendezvény szervezője felel a biztonsági intézkedések végrehajtásáért. IX. A Polgári Védelmi Kirendeltség főbb prevenciós tevékenységei és veszélyhelyzeti beavatkozásai (2009-2010) •

A Tornyai János Múzeum és a hozzá tartozó intézmények, valamint a Németh László Városi Könyvtár és intézményei teljes személyi állománya részére a kulturális javak minősített időszaki védelmével kapcsolatos felkészítést tartottam. A felkészítés témája a kidolgozás alatt lévő intézményi veszély-elhárítási terv megismerése, a kulturális javak békeidőszaki, valamint háborús időszaki védelme volt. A dolgozók felkészítésben részesültek a különböző veszélyhelyzetek, katasztrófahelyzetek során betartandó magatartási szabályokról.

•

Hódmezővásárhely önkormányzati intézményeinek (általános-, és középiskolák, óvodák) dolgozói részére - az önkormányzat által megtartott munkavédelmi oktatással egy időben katasztrófavédelmi oktatást, felkészítést tartottam a veszélyhelyzetekben történő helyes magatartási és biztonsági szabályokról, cselekvési sorrendekről.

•

Közreműködtünk a területi műszaki-mentő kárfelszámolási komplex csoport beosztott állományának felkészítésében a Hód-Mezőgazda Zrt.-nél.

•

Folyamatosan végeztük a települési polgári védelmi szervezetekbe beosztott állomány felkészítését, melyen 2009. évben 107 fő vett részt 7 gazdálkodó szervezetnél.

•

Minden évben meghirdetésére került a felmenő rendszerű katasztrófavédelmi ifjúsági verseny. A versenyre nevezett csapatok felkészítését folyamatosan segítettük, megszerveztük a kirendeltségi szintű versenyt, részt vettünk a megyei versenyeken.

•

A Szegvár-Mártély Közoktatási Intézményfenntartói Társulás Mártélyi Tagintézményének tanulóinak és pedagógusainak a „Rendvédelmi Napok” keretén belül a Mártélyi Polgárőr, Tűz- és Vagyonvédelmi Közhasznú Egyesület szervezésében a kirendeltség állománya játékos tanulónapot tartott, ahol a tanulók és a pedagógusok is általános tájékoztatást kaptak az intézményben őket érhető veszélyhelyzetekről és a bekövetkezésük során betartandó helyes magatartási szabályokról. A tanulók képet kaptak a katasztrófavédelem feladatrendszeréről, a természeti és civilizációs katasztrófákról, kiemelten a Mártély községet érintő árvízi védekezés feladatrendszeréről.

•

A Kertvárosi Katolikus Óvodában, valamint a Kertvárosi Katolikus Általános Iskolában szintén játékos „Katasztrófavédelmi Napot” tartottunk.

•

2009. évben átdolgoztuk Hódmezővásárhely MJ Város Befogadási Tervét, Vízkárelhárítási Tervét, Mindszent Város és Mártély Község Kitelepítési Tervét. Ehhez


kapcsolódóan újra felmértük az elhelyezésre alkalmas objektumok adatait. A tervek elkészítése után kitelepítési-befogadási feladatokra való felkészítő megbeszélésre került sor az Olvasókörök vezetői és a kirendeltség állományának részvételével. A felkészítésen ismertetésre került az újonnan elkészült Befogadási Terv, valamint egy esetleges árvízi kitelepítés-befogadás során az Olvasókörökre háruló igen sokrétű és összetett feladatrendszer. •

Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Helyi Védelmi Bizottsága Katasztrófa-elhárítási Operatív Munkacsoportjának (KEOMCS) vezetőjeként éves munkaértekezletet, felkészítést tartottam a tagok részére. Ismertetésre kerültek a 2009. évben történt jelentősebb események (hőségriadó, rendkívüli időjárási helyzetek, nagyobb, a lakosokat is nagy számban érintő káresetek, H1N1-járvánnyal kapcsolatos intézkedések) és a társszervek ezen események során történt együttműködési tapasztalatai, a következő időszak feladatai.

•

Részt vettem a Krízis Munkacsoport tevékenységében. Hódmezővásárhely Többcélú Kistérségi Társulás Kagylóhéj Gyermekjóléti Központ és Családsegítő Szolgálattal és az együttműködő intézményekkel „Cselekvési Terv” került kidolgozásra a hajléktalanokkal kapcsolatos feladatok végzésére. Napi kapcsolatot tartottam a Hajléktalanokat Ellátó Egyesített Intézmény vezetőjével és a Családsegítő Szolgálattal. Rendszeresen részt vettem velük közösen a krízishelyzetbe került tanyán élő családok felkeresésében, hajléktalanok felkutatásában, szociálisan hátrányos helyzetű családok környezet-tanulmányában.

•

2009. júliusában az A.S.A. Hódmezővásárhely Köztisztasági Kft., Maroslelei úti telephelyén keletkezett tűzesetnél a helyszínen voltam, a kedvező szélirány miatt lakosságvédelmi intézkedésekre nem volt szükség

•

Hódmezővásárhely Bem u. 1. szám alatti tűzeset miatt hajléktalanná vált lakosok elhelyezésében közreműködtem.

•

Megszerveztük és végrehajtottuk a Mártély Üdülőterületen az árvíz miatt ottrekedt 4 fős család kimenekítését.

•

Rendszeresen részt veszek a települések Polgármesteri Hivatalaival és az ATIKÖVIZIG szakembereivel közösen a belvízi és árvízi bejárásokon. A májusi belvízi helyzet kapcsán folyamatos kapcsolatot tartottam a hivatalokkal, rendszeresen tájékozódtam a helyszíneken, részt vettem minden település belvízi kárelhárításában, majd az azt követő VIS MAIOR igények bejelentésében.

•

Az ATEV Zrt. mögött lévő területen tűzoltás közben talált robbanótest hatástalanításáig a terület biztosításában közreműködtem

•

Az augusztus 20-ai rendezvénysorozatok biztosításában közreműködünk.

•

Több esetben is riasztást kaptam rendkívüli időjárási veszélyhelyzetek felszámolására, lakosságvédelmi intézkedések tételére, lakosok elhelyezésére, kárelhárításra, kárfelmérésre. Ilyen esetek voltak a hirtelen jött nagy mennyiségű csapadék következtében kialakult belvíz által elöntött ingatlanok kárelhárítása, a Hódmezővásárhelyi és Makói Kistérség településeit ért viharos erejű széllel és jégveréssel társított szupercella okozta károk felszámolása, lakosok elhelyezése, károk felmérése.

•

2010. június 04-től 11-ig vezénylésre kerültem BAZ megyébe, ahol Felsőzsolca településen, a települést érintő árvízi védekezésben, kárelhárításban, kárfelmérésben vettem részt az ottani operatív törzsben, majd Miskolcon a megyei katasztrófavédelmi operatív törzs tagjaként az egész megye árvízi védekezésének operatív irányításában működtem közre.


•

2010. július 30-a hajnalban a Szegfű utcai mélygarázstűzhöz kaptam riasztást, ahol lakosságvédelmi intézkedéseket tettem, de nem kellett senkit sem ideiglenesen elhelyezni, a statikai felmérés és aládúcolás után a lakók visszatérhettek ingatlanjaikba.

X. Összegzés Munkám során fontosnak tartom, hogy tisztában legyek minden településen a várható veszélyhelyzetekkel, a veszély-elhárítás során helyben igénybe vehető technikai eszközökkel, bevonható védekező létszámmal. Számos éles helyzet bizonyította számomra, hogy az azonnali beavatkozás, a veszélyhelyzetek mihamarabbi felszámolásának megkezdése nagyban függ attól, hogy az adott településen elérhetőek-e az akár önkormányzati, akár a kirendeltség adattárában szereplő és nyilvántartott technikai eszközök, valamint az azonnal beavatkozni tudó védekező erő. Ezért fontos, hogy naprakész, állandóan frissülő adatbázis legyen a birtokunkban, a veszély-elhárítási tervek folyamatosan aktualizálva legyenek, a polgári védelmi szervezetbe beosztott technikák és emberek nyilvántartása pontos legyen. A települések polgármestereiben tudatosítanunk kell, hogy a természeti katasztrófák, a meteorológiai veszélyhelyzetek sűrűbben és szélsőségesebb formában jelenhetnek meg a kistérségben (amire számos példa volt már az utóbbi hónapokban). Fel kell készülnünk nekünk is, és fel kell készíteni a polgármestereket, mint a védekezésért egyszemélyben felelős személyt arra, hogy adott esetben milyen jogi eszközökkel, és milyen formában kell egy haváriaszerű eseményt kezelnie a településen. Szükséges a települések önmentő képességét fokozni, a lakosokban tudatosítani kell a kialakult veszélyhelyzetek során betartandó helyes magatartási formákat, cselekvési sorrendeket. Úgy gondolom, hogy a Csongrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Hódmezővásárhelyi Polgári Védelmi Kirendeltsége és Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata együttműködve a Kistérség településeinek önkormányzataival, rendvédelmi szervekkel, a védelmi igazgatásba bevonható hatóságokkal, valamint a civil szervezetekkel mindent megtesz annak érdekében, hogy a lakosságot érintő veszélyeztető hatások megszüntetése, az adódó veszélyhelyzetek leküzdése gyorsan, hatékonyan, megfelelő szakmaisággal történjen. Hódmezővásárhely, 2010. augusztus 16. Kérem tájékoztatóm elfogadását, tisztelettel:

Krám István pv. őrnagy kirendeltség-vezető

Melléklet: -

1. számú melléklet: Polgári védelmi szervezetek felkészítései 2. számú melléklet: Az életvédelmi létesítmények adatai 3. számú melléklet: Polgári Védelmi Kirendeltség tulajdonát képező anyagok 4. számú melléklet: Lakossági riasztó eszközök telepítési helyei

I/A kötet 121. oldal 1. számú melléklet

Kimutatás a Hódmezővásárhelyi Polgári Védelmi Kirendeltség által, a polgári védelmi szervezetbe beosztott személyek részére megtartott felkészítésekről (2000-2010.) Fsz.

1.

Megnevezés

Hódmezővásárhely - területi szervezet - parancsnokság - kirend. törzs áll. - vezetésbiztosító - kárfelszámolási - logisztikai Összesen:

2.

Mindszent - parancsnokság - vezetésbiztosító - kárfelszámolási - logisztikai Összesen:

3.

4.

Mártély - parancsnokság - logisztikai

Megalakított szervezet Raj/fő

2000.

2001.

2002.

1/57 1/9 1/23 2/7 19/131 12/61 36/288

2003.

2004.

Kiképzés éve 2005. 2006.

2007.

2008.

2009.

1/57

1/57

1/5 1/3

7/47

9/69 9/44

2/8

8/104

19/170

2/8

19/170

2/8

1/57

2010.

1/9 9/81 9/81

1/15

1/9

1/5 7/22 8/38

4/37 3/17

7/57 4/11

16/65

8/111

11/68

1/15

2/7 3/30 2/13

2/18

8/65

2/18

1/10

1/15

1/15 2/7 1/12 1/5

2/7 3/30 2/13

4/24

8/65

1/10

1/5

1/10 1/5

1/5

1/5

2/15

Összesen:

2/15

1/10

Székkutas - parancsnokság

1/5

1/5

1/5

Összesen:

1/5

1/5

1/5

MINDÖSSZESEN:

47/373

11/99

4/39

1/5 1/3

21/94

8/111

11/68

97 raj/786 fő

3/13

18/184


Életvédelmi létesítmények adatai A létesítmény pontos címe Fsz. Utca, házszám

Azonosító száma

Helyrajzi száma

Tulajdonos

Alapterület (m2)

Befogadó képesség (fő)

1/1

1

önk

696

350

Megye

Város

1.

Csm

Hódmezővásárhely

Kossuth tér 1.

2.

Csm


Bajcsy-Zs. u. 70.

2929/1

12929

üzemi

170

101

3.

Csm


Szabadság tér 77.

2383/1

12383//A

tház

84

88

4.

Csm


Szabadság tér 78/1.

2382

12382/2

önk

64

60

5.

Csm


Szabadság tér 89.

2372/1

12372//A

önk

84

88

6.

Csm


Szabadság tér 80/II.

2382/1

12381

önk

84

80

7.

Csm


Szabadság tér 80/III.

2382/1

12381

önk

84

80

8.

Csm


Szabadság tér 88/I.

2373/1

12373

önk

84

88

9.

Csm



2374/1

12374

önk

84

88

10.

Csm



2381/1

12378

önk

66

60

11.

Csm


Szabadság tér 83/II.

2381/1

12378

önk

66

48

12.

Csm


Hódi Pál u. 1.

5190/1

5190

önk

119

120

Megjegyzés


Polgári Védelem tulajdonát képező anyagok

Megnevezés Biológiai mintavevő Tábori meteorológiai felszerelés SVJ-1 mérőműszer SVJ-2 mérőműszer SZÉM-1 mérőműszer IH-5 egységes sugárzásmérő Szűrőbetét Menekülő kámzsa Keretálarc RDC-64/D dozimeter összetett RDC-III/D dozimeter Szupermaszk Csizma műa. férfi Csizma műa. női Triform öltöny téli bélés Triform öltöny sapkával Munkaruha ETK-85 akkutöltő LOT-1 kézi sziréna Akciómellény Utászlapát

Mennyiség 2 db 2 klt 1 db 3 db 3 db 4 db 35 db 192 db 100 db 500 db 300 db 3 db 1.418 pár 150 pár 73 db 75 db 1.528 db 1 db 4 db 20 db 26 db

Megszűnt gazdálkodó szervezetektől térítésmentesen lakossági célra átvett anyagok Megnevezés ETK-85 akkutöltő 67 M gázálarc 75 M gázálarc RBV csomag Triform ruha+sapka 75 M gázálarc javító IH-63 DKP-50 VFK-66 M AM 01-27 rádió Műanyag sisak Mászóőv

Mennyiség 2 db 60 klt. 2.130 klt. 2.140 db 15 db 2 db 1 db 69 db 2 db 4 db 23 db 10 db


Telepített motorszirénák

Telepített szirénavégpont címe

Kossuth tér 1 Rudnai Gy.18. Ady E. 41. Kálvin J.tér 4. Bajcsy-Zs. 70. MÁV nagyállomás Erzsébeti út Nádor u. Klauzál u.63. SimonyiBoróka u. Rárósi u. 108. Szabadság tér 78/I. Szent István u. Teleki u. 18. Szék u. 5. Pál-Fűzfa u. sarok Szentesi út Malom u. 17. Kishomoki Bázis Székkutas Kossuth tér 2. Mártély Fő u. Mártély Üdülőtelep Mindszent Koztársaság tér

Megítélésünk szerint közvetlen élet-, és balesetveszély fennáll (Igen/Nem)

Veszélyforrás konkrét megjelölése (pl.: erős megdőlés, vezérlőszekrény előlap hiánya, stb.)

A végpont A végpont milyen Telepítés véglegesen módja tulajdonú megszűnteth (tetőn, területen van ető-e vasbeton (önkormányza (Igen/Nem) oszlopon) ti, társasházi, stb.)

nem

sérülésmentes

tetőn

önkormányzati

nem

nem nem

sérülésmentes sérülésmentes

oszlopon tetőn

önkormányzati DÉMÁSZ

nem nem

nem

sérülésmentes

tetőn

nem

nem

sérülésmentes

tetőn

önkormányzati METRIPOND PLUS

nem

nem nem nem nem

vezérlő szekrény jó sérülésmentes sérülésmentes sérülésmentes

tetőn oszlopon oszlopon tetőn

MÁV önkormányzati önkormányzati önkormányzati

nem nem nem nem

nem nem


oszlopon oszlopon

önkormányzati önkormányzati

nem nem

nem

sérülésmentes

tetőn

társasház

nem

nem

sérülésmentes

oszlopon

nem

nem nem


tetőn tetőn

önkormányzati EUROHÓD KFT önkormányzati

nem nem

nem nem nem

sérülésmentes sérülésmentes sérülésmentes

oszlopon oszlopon tetőn

önkormányzati önkormányzati önkormányzati

nem nem nem

nem

sérülésmentes

oszlopon

KVI

nem

nem

önkormányzati

nem

önkormányzati

nem

nem

sérülésmentes oszlopon vez.szekrény fordítva van felszerelve egy csavar tartja a fedelet oszlopon feszítősodronyról levált a vezeték, oszlopon

önkormányzati

nem

nem

sérülésmentes

önkormányzati

nem

nem

tetőn

A kötet

Recommend Documents