A kötet

Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlésének 2007. november 08-i rendes ülésére beterjesztett anyagok I./A kötet M E G H Í V Ó ...................................................................................................................................2 Bizottsági ülések időpontjáról tájékoztatás..........................................................................................4 2007. évi költségvetés I-III. negyedéves végrehajtásáról szóló beszámoló és a 2008. évi költségvetési koncepcióról szóló napirend elhalasztása ......................................................................5 Beszámoló az Eötvös József Szakközépiskola működéséről...............................................................8 Beszámoló a Belső Ellenőrzés 2007. év III. negyedévi tevékenységéről..........................................35 Belső Ellenőrzés 2008. évi munkaterve.............................................................................................51 Hódmezővásárhely idegenforgalmi helyzete /lehetőségek feltárása, bővítése/ .................................61 Közlekedésbiztonsági centrum létrehozása .......................................................................................76 Cigány és Német Kisebbségi Önkormányzatok és Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzatának kapcsolata ..........................................................................................................80 A közmeghallgatás témáinak meghatározása ....................................................................................86

I/A kötet 2. oldal

HÓDMEZŐVÁSÁRHELY MEGYEI JOGÚ VÁROS POILGÁRMESTERI HIVATAL POLGÁRMESTERÉTŐL Iktatószám: A-23-92-32/2007. MEGHÍVÓ Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlésének rendes ülését 2007. november 8-án, 1200 órára összehívom. Helye: Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal I/6. (Díszterem). 1. Napirend: a./ Az önkormányzat 2008. évi költségvetési koncepciója b./ Tájékoztató az Önkormányzat 2007. évi költségvetésének I-III. negyedéves teljesüléséről Előadó: Polgármester Véleményezésre: Valamennyi bizottság részére 2. Napirend: Eötvös József Szakközépiskola beszámolója a 2006-ban végzett munkájáról Előadó: Dr. Nagyné Bánfi Judit intézményvezető Véleményezésre: Valamennyi bizottság részére 3. Napirend: Beszámoló a Belső Ellenőrzés 2007. év III. negyedévi tevékenységéről Előadó: Dr. Korsós Ágnes jegyző Véleményezésre: Valamennyi Bizottság részére 4. Napirend: A Belső Ellenőrzés 2008. évi munkaterve Előadó: Polgármesteri Hivatal belső ellenőrzés vezetője Véleményezésre: Valamennyi Bizottság részére 5. Napirend: Hódmezővásárhely idegenforgalmi helyzete (lehetőségek feltárása, bővítése) Előadó: Városfejlesztési és Üzemeltetési Iroda, turisztikai referens Véleményezésre: Valamennyi Bizottság részére 6. Napirend: Közlekedésbiztonsági centrum létrehozása Előadó: Városfejlesztési és Üzemeltetési Iroda Véleményezésre: Valamennyi Bizottság részére 7. Napirend: Cigány és Német Kisebbségi Önkormányzatok és HMJV Önkormányzatának kapcsolata Előadó: Városstratégiai Iroda Kisebbségi-vallási ügyek referense, Raguczi Gábor Meghívandó: Alácsi Aurél a Német Kisebbségi Önkormányzat elnöke és Sztojka László a Cigány Kisebbségi Önkormányzat elnöke Véleményezésre: Valamennyi Bizottság részére

I/A kötet 3. oldal

8. Napirend: A közmeghallgatás témáinak meghatározása Előadó: Polgármester Véleményezésre: Valamennyi Bizottság részére 9. Napirend: A Tornyai János Múzeum és Közművelődési Központ Emlékpont intézményének beszámolója (Magyar Tragédia 1944. Kiállítás) Előadó: Intézményvezető Véleményezésre: Valamennyi bizottság részére 10. Napirend: Városmarketing feladatai, 2008-as elképzelések Előadó: Polgármesteri Hivatal Városstratégiai Iroda Véleményezésre: Valamennyi bizottság részére 11. Napirend: Beszámoló a határon túli magyarok támogatásáról Előadó: Dr. Kószó Péter alpolgármester, Dr. Berényi Károly a határon túli magyarok ügyei tanácsnok Véleményezésre: Valamennyi bizottság részére 12. Napirend: Zsigmondy Béla Zrt. és a HVSZ Zrt. távfűtési részegység tájékoztatója a Geohód változásával kapcsolatban Előadó: Ádók János igazgatósági tag, Kurunczi Mihály távfűtési részegység-vezető Véleményezésre: Valamennyi bizottság részére 13. Napirend: Egyebek Hódmezővásárhely, 2007. október 16. Tisztelettel:

Dr. Lázár János Polgármester Országgyűlési képviselő

I/A kötet 4. oldal

Iktatószám: 23-4254-4/2007 Tárgy: Bizottsági ülések időpontjáról tájékoztatás Tisztelt Cím! Tájékoztatom, hogy a Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlésének bizottságai az alábbiak szerint tartják üléseiket: Helyszín: Polgármesteri Hivatal 1/6. Díszterem Pénzügyi és Gazdasági Bizottság ülése: 2007. november 5./ hétfő / délelőtt 1000 óra Egészségügyi és Szociális Bizottság ülése: 2007. november 5. / hétfő / déli 1200 óra Oktatási, Kulturális, Ifjúsági és Sport Bizottság ülése: 2007. november 5. / hétfő / délután 14 00 óra Városüzemeltetési, Környezetvédelmi és Mezőgazdasági Bizottság ülése: 2007. november 6. / kedd / délelőtt 800 óra Városfejlesztési, Vállalkozásfejlesztési és Informatikai Bizottság ülése: 2007. november 6. / kedd / délelőtt 1000 óra Ügyrendi és Mandátumvizsgáló Bizottság ülése: 2007. november 6. /kedd / délután 1300 óra, Helye: Házasságkötő Terem, fsz. 30. Hódmezővásárhely, 2007. október 25.

Tisztelettel:

Dr. Korsós Ágnes jegyző

I/A kötet 5. oldal

Iktatószám: 22-4243-29/2007 Címzett:

Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlése

Tárgy:

2007. évi költségvetés I-III. negyedéves végrehajtásáról szóló beszámoló és a 2008. évi költségvetési koncepcióról szóló napirend elhalasztása

Az anyagot készítette:

Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Közgazdasági Iroda

Az anyagot látta: ……………………………… ……………………………… ……………………………… ……………………………… ……………………………… ……………………………… Véleményezésre megküldve:

Sokszorosításra érkezett:

Valamennyi Bizottságnak

2007.10.24.

Napirend kapcsán meghívandó személyek: Varga Jánosné könyvvizsgáló

I/A kötet 6. oldal

Szám: 04-……………/2007. Tárgy: 2007. évi költségvetés I-III. negyedéves végrehajtásáról szóló beszámoló és a 2008. évi költségvetési koncepcióról szóló napirend elhalasztása Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlése Hódmezővásárhely Tisztelt Közgyűlés! Az Önkormányzat 2007. évi munkaterve szerint Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlése az Önkormányzat 2008. évi költségvetési koncepcióját, és az Önkormányzat I-III. negyedévi gazdálkodásának helyzetéről szóló tájékoztatót a november 08. napján tartandó ülésén tárgyalja meg. Az Államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. Törvény 70.§-a értelmében a polgármesternek november 30-ig kell a Képviselő-testület részére benyújtania a költségvetési koncepciót és ehhez kapcsolódóan kell tájékoztatni a Képviselő-testületet a költségvetés háromnegyedéves helyzetéről (79.§). Tekintettel arra, hogy az első háromnegyedév könyvelésének zárása október közepén fejeződött be, így nem áll megfelelő idő rendelkezésre a tájékoztató elkészítésére.. A 2008. évi költségvetésünk koncepciójának elkészítéséhez szükséges a 2007. évi költségvetés várható teljesülésének ismerete, és szükséges lenne tudnunk azt is, hogy a következő év költségvetésének tervezéséhez milyen központi támogatásokra számíthat Önkormányzatunk. Ezen adatok nélkül nem tudunk olyan koncepciót benyújtani a Képviselő-testületnek, melyben az éves költségvetés fő céljait, feladatait részletes számításokkal támasztanánk alá. Fenti okokra tekintettel javasoljuk a Tisztelt Közgyűlésnek, hogy a 2007. évi költségvetés I-III. negyedéves végrehajtásáról szóló beszámoló és a 2008. évi költségvetési koncepcióról szóló előterjesztést halassza el, és azok megtárgyalását tűzze egy, a november végén megtartandó Közgyűlés napirendjére. Hódmezővásárhely, 2007. október 12. Tisztelettel: Dr. Lázár János sk. Polgármester Országgyűlési képviselő

I/A kötet 7. oldal

Tárgy: Napirendi pont elhalasztása

HATÁROZATI JAVASLAT

Hódmezővásárhely Megyei jogú Város Közgyűlése a 2007. évi költségvetés I-III. negyedéves végrehajtásáról szóló beszámoló és a 2008. évi költségvetési koncepcióról szóló napirend megtárgyalását a 2007. november végén megtartandó rendkívüli ülésére halasztja. Hódmezővásárhely, 2007. november 08. Dr. Lázár János sk. polgármester

Dr. Korsós Ágnes sk. jegyző

I/A kötet 8. oldal

Iktatószám: 41-/2007 Címzett:


Tárgy:

Beszámoló az működéséről

Eötvös

József

Szakközépiskola


Dr. Nagyné Bánfi Judit intézményvezető




2007.10.25.

Napirend kapcsán meghívandó személyek: Dr. Nagyné Bánfi Judit, intézményvezető

I/A kötet 9. oldal

Iktatószám: 41-

Tárgy:

/2007.

Beszámoló az Eötvös József Szakközépiskola működéséről

Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlésének

Helyben

Tisztelt Közgyűlés! Kérem a Tisztelt Közgyűlést, hogy Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzat Eötvös József Szakközépiskola mellékelt beszámolóját megvitatni és elfogadni szíveskedjék.

Hódmezővásárhely, 2007.november 8.

Tisztelettel: Dr. Lázár János sk. polgármester

I/A kötet 10. oldal

BESZÁMOLÓ AZ EÖTVÖS JÓZSEF SZAKKÖZÉPISKOLA 2006. ÉVI MŰKÖDÉSÉRŐL

„Nem hiszi senki, mennyire haladhatunk csupa botlásokkal, ha azokat ugyanazon cél felé törekedve, mind egy irányban tesszük.” /Eötvös József/

Összeállította: Dr. Nagyné Bánfi Judit igazgató


TARTALOMJEGYZÉK 1. Oktató-nevelő munka

3.

Tanulói létszámok alakulása ..................................................................................... 3. Beiskolázás a 9. évfolyamon..................................................................................... 3. Tanulmányi munka ................................................................................................... 4. Az idegen nyelvi előkészítő osztályról ..................................................................... 5. Érettségi és szakmai vizsgák eredményei ................................................................. 7. Tanulmányi és sportversenyek eredményei ............................................................ 11. A mindennapos testnevelés megvalósítása ............................................................. 12. Kompetenciafejlesztés ............................................................................................ 13. Érettségi és szakmai vizsgák utáni továbbtanulás és megjelenés a munkaerőpiacon ..................................................................................... 15. Gyermek és ifjúságvédelmi feladatok..................................................................... 16. A halmozottan hátrányos helyzetű és az SNI-s tanulókkal való foglalkozás .......................................................................................... 16. Hagyományok, tanórán kívüli foglalkozások ......................................................... 17. 2. A tanulók egészségi állapota; egészségvédelmi – egészségfejlesztő védőnői tevékenység ......................................................................................... 18. 3. Személyi és tárgyi feltételek, szakképzési hozzájárulások, pályázatok.................. 18. Személyi feltételek.................................................................................................. 18. Tárgyi feltételek ...................................................................................................... 19. Szakképzési hozzájárulások.................................................................................... 19. Pályázatok ............................................................................................................... 20. 4. Minőségirányítás az intézményben......................................................................... 20. 5. Pénzügyi-gazdasági helyzet, a könyvelői csoport munkája................................... 20. 6. Eötvös-iskolai Alapítvány....................................................................................... 23. 7. A jövő tervei ........................................................................................................... 23.


Tisztelt Polgármester Úr! Tisztelt Közgyűlés! Iskolánk működése több szempont alapján, sokféle adatsorral jellemezhető. A beszámolóban a 2006-os évhez kapcsolódva a 2005/2006-os és a 2006/2007-es tanév eredményeit és adatait adtuk meg a szükséges indoklással. Ahol fontosnak ítéltük, ott a 2007/2008-as tanév induló értékeit is feltüntettük. Tettük ezt azért, hogy bemutassuk a fejlődést, a képzési kínálat bővülését és a tanulólétszám gyarapodását. Erre az egyre csökkenő gyereklétszám mellett kollegáimmal különösen büszkék vagyunk. Sikereinket a nevelőtestülettel és a diákokkal közösen értük el, amelyért köszönettel tartozom. Tisztelettel köszönöm Polgármester Úrnak és a Képviselőtestületnek, hogy kéréseink megvalósításában segítségünkre voltak, biztosították iskolai működésünk, fejlesztésünk anyagi feltételeit. A kudarcokat nehezen éltük meg a matematika kompetenciamérésen, de bízom abban, hogy a meghozott intézkedések eredményre vezetnek. Igyekszünk a jövőben is mindent megtenni annak érdekében, hogy a város sikeres középiskolája maradhassunk, a fenntartó, a szülők és diákjaink megelégedésére végezzük munkánkat. Köszönöm támogató együttműködésüket. Tisztelettel: Dr. Nagyné Bánfi Judit sk. igazgató


1. Oktató-nevelő munka 1.1. Tanulói létszámok alakulása Iskolai tanulólétszám (fő) Nappali Esti Összesen 363 19 382 394 14 408 427 12 439 465 465 546 546

Tanév 2003/2004. 2004/2005. 2005/2006. 2006/2007. 2007/2008.

Osztályok száma (db) 15 16 16 16 19

Az idegen nyelvi előkészítő osztályt a 2004/2005-ös tanévtől kezdve minden tanévben indítani tudtuk, így az egy évfolyamon működő osztályok száma 3-ról 4-re emelkedett. A korábbi két szakképző osztály helyett 3 osztály indult a 2007/2008-as tanévben. A szakképzési palettánk a felsőfokú szakképzéssel is bővült. Sajnos az esti tagozaton az utóbbi két tanévben nem tudtunk beiskolázni tanulókat, mivel nem volt elegendő jelentkező. A tanulók nemek szerinti megoszlása Tanév 2003/2004 2004/2005 2005/2006 2006/2007 2007/2008

Fiúk Száma (fő) Aránya (%) 49 12,8 56 13,7 66 15,0 77 16,0 92 16,8

Lányok Száma (fő) Aránya (%) 333 87,2 352 86,3 373 85,0 405 84,0 454 83,2

Összesen 382 408 439 482 546

A tanulók megoszlása elhelyezésük szerint

Kollégiumban lakó Szüleinél lakó • Ebből bejáró • helybeli Összesen

2005/2006 Száma Aránya (fő) (%) 20 4,55 419 95,45 120 299 439 100,0

2006/2007 Száma Aránya (fő) (%) 26 5,39 456 94,61 127 329 482 100,0

2007/2008 Száma Aránya (fő) (%) 34 6,23 512 93,77 160 352 546 100,0

A tanulólétszám növekedésével párhuzamosan növekszik a kollégiumban lakó tanulók száma is. A szülőknél lakó tanulók közül szinte állandónak tekinthető a bejáró (27-29%) és helybeli (7173%) tanulók aránya.


1.2. Beiskolázás a 9. évfolyamon 2004/2005 2005/2006 2006/2007 2007/2008 Közgazdasági Tervezett létszám szakmacsoport Jelentkezők száma Felvettek száma Humán Tervezett létszám szakmacsoport Jelentkezők száma Felvettek száma Nyelvi Tervezett létszám előkészítő Jelentkezők száma Felvettek száma

45 fő

48 fő

50 fő

48 fő

144 fő 40 fő

157 fő 41 fő

181 fő 52 fő

159 fő 48 fő

45 fő

48 fő

50 fő

48 fő

170 fő 47 fő

178 fő 51 fő

203 fő 48 fő

174 fő 48 fő

30 fő

32 fő

32 fő

32 fő

65 fő 31 fő

74 fő 28 fő

53 fő 30 fő

74 fő 32 fő

A csökkenő általános iskolai tanulószám ellenére meg tudtuk őrizni a hozzánk jelentkezők magas számát, sőt évfolyamonként négy osztályt tudunk beiskolázni a 2004/2005-ös tanév óta. Ebből egy a nyelvi előkészítő osztály, egy humán, egy közgazdasági és egy vegyes szakmacsoportos osztály. Iskolánk vonzóerőit a hozzáadott érték szerinti országos első helyezések, a piacképes szakemberek képzése, a társadalmi igényekhez való alkalmazkodóképesség, a sokszínű szabadidős tevékenység és nem utolsó sorban a 60 év alatt kialakult hagyományok jelentik. Az épülő sportcsarnok megfelelő színteret biztosítana a városban és környékén igényként jelentkező sportosztály indításához. Eredményeink, törekvéseink ismertek nem csak Hódmezővásárhelyen, hanem térségünkben is, amiben a személyes megkeresések és reklámtevékenységünk mellett jó hírünk is szerepet játszik. 1.3. Tanulmányi munka Az iskola tanulóinak tanulmányi átlaga: 2005/2006-os tanév: 3,35 2006/2007-es tanév: 3,47 Tantárgyi bukások: •

2005/2006-os tanév: A 405 tanulóból 81 tanuló kapott egy vagy több tárgyból elégtelent, közülük 23 diáknak meg kellett ismételnie a tanévet. A legtöbb bukás matematikából, történelemből és magyar nyelv és irodalomból volt. • 2006/2007-es tanév: A 459 tanulóból 52 tanuló kapott egy vagy több tárgyból elégtelent, közülük 2 diáknak kell csak megismételnie a tanévet. A legtöbb bukás matematikából (17) és angol nyelvből (18) volt, majd ezt követi a történelem (8) és az irodalom (7). Minden tanév elején a 9. évfolyamon felmérjük tanulóink tudását matematikából, idegen nyelvből és magyar nyelvtanból. A gyengén teljesítő tanulók szüleit írásban értesítjük és ajánlják gyermeküknek a felzárkóztató foglalkozásokon való részvételét.


Mivel matematikából az utóbbi két kompetenciamérés eredményével elégedetlenek voltunk, ezért az év eleji tudáspróba mellett kompetenciamérést is végzünk korábbi általános iskolai mérések feladataiból.

Matematika felmérés 2006. szeptember Tudásszint Kompetencia

100 80 60 40 20 0

9. a

9. b

9. c

Összesen

A grafikon jól mutatja, hogy a tanulók az általános iskolákban általában sikeres kompetenciafejlesztésben vettek részt, viszont a számolási készségekben, egyenletmegoldásban, geometriai és függvénytani ismeretekben igen alacsony tudásszinttel rendelkeznek, amit az érettségiig a kollegáknak a tantervi követelmények teljesítése mellett feltétlenül pótolni kell. Ezekre szolgálnak a korrepetálások, amelyeket a szaktanárok rendszeresen tartanak. Sajnos a diákjaink nem mindig élnek ezekkel a lehetőségekkel. 1.4. Idegen nyelvi előkészítő osztályokban folyó oktatás tapasztalatai A nyelvi előkészítő évfolyamot 4 évvel ezelőtt indítottuk először iskolánkban, ekkor volt ugyanis az első lehetőség Magyarországon, ilyen osztály elindítására. Kezdetben nagyon furcsa volt, hogy 12 órában folyik az idegen nyelv oktatása, hiszen korábban ez 3 vagy 4 óra volt. Ez az idegen nyelvi osztályban tanító tanároknak is új kihívást jelentett. Ráadásul sok segítséget sem a tankönyvválasztásnál, sem a módszerek terén nem kaptunk, pedig a kollegák minden olyan továbbképzésen részt vettek, ahol az új osztály indításával kapcsolatos problémáinkat, kérdéseinket felvethettük. Az első nyelvi előkészítő évfolyamon is, mind az azt követő években is voltak a tanulók között olyanok, akik általános iskolában németet tanultak és az angol nyelvet csak itt kezdték el tanulni. A jelentkezőket az év eleji szintfelmérő alapján osztjuk két csoportba. Sajnos „haladó” csoportot nem tudtunk indítani, csak „kezdő” és „újrakezdő” csoportokat, hiszen az év eleji szintfelmérők azt mutatták, hogy az általános iskolai tudásukra csak kis mértékben lehet alapozni. A tanulók alapvető nyelvtani hiányosságokkal, minimális szókinccsel érkeznek az általános iskolából. Mindkét csoportot két-két tanár tanítja 6-6 órában. A munkamegosztás jól működik, nem adódnak problémák a feladatok felosztásánál. Minden óra után a csoportban tanító kollegák konzultálnak arról, hogy meddig sikerült az órán eljutni, mit kellene még gyakorolni, és mit adtak fel házi feladatként. A 12 óra lehetővé teszi, hogy a tankönyv használatán kívül sok érdekes dologgal foglalkozhassanak a kollegák az órákon, amelyek motiválják a diákokat, fejlesztik a tanulók szókincsét, nyelvtani tudását és országismeretét. A diákok nagyon élvezik az amerikai önkéntesek által tartott órákat. Dalokat, keresztrejtvényeket, angol anyanyelvű filmeket néznek,


meséket és más autentikus szövegeket olvasnak. Fontosabb angol illetve amerikai ünnepekről is megemlékeznek. A középiskolai tanulmányait 2004 szeptemberében megkezdő, jelenlegi 12.d osztály a szintfelmérő feladatlapot 23%-ra, míg a 2005 szeptemberében kezdő jelenlegi 11.d 21%-ra teljesítette. A követelmények az Európai Tanács skálájának alapszintjéhez (A2) igazodtak. A teszt sikeres teljesítéséhez egyszerű nyelvtani szerkezeteket (egyszerű jelen, folyamatos jelen, befejezett jelen, melléknévfokozás, there is/there are szerkezet, alapvető segédigék); minimális szókincset (melyek a tanulókat közvetlenül érintő területekhez kapcsolódnak); hétköznapi kommunikációs szándékokat (pl. dolgok és személyek megnevezése, dolgok és események alapfokú leírása, felszólítás, javaslat) kellett volna ismerniük. A feladatsor értékelésekor a szaktanárok megállapították: • a jelenleg 12.d osztályban tanuló 23 fő kilencedik évfolyamon szintfelmérőn elért eredménye: - 6 fő nem tanult korábban angolt, - 4 fő alapszintet (A2) teljesítette, - 13 fő tudása (A1) alapszintre volt besorolható. •

a jelenleg 11.d osztályos 23 tanuló kilencedikben írt szintfelmérőinek eredménye: - 5 fő nem tanult korábban angolt - 2 fő teljesítette az (A2) alapszintet - 16 fő (A1) szintet érte el.

A szintfelmérők tapasztalata azt mutatta, hogy az oktatás során nagy hangsúlyt kell helyezni a kommunikatív készségek mindegyikére (olvasott szövegértés, hallott szövegértés, íráskészség, beszédkészség) és a nyelvhelyesség együttes fejlesztésére, a hátrányok leküzdésére. A beszéd- és íráskészségre, a hallott és olvasott szöveg értésére, valamint a nyelvhelyesség fejlesztésére kidolgozott speciális módszerek alkalmazásával a tanulók tudásszintje jelentősen emelkedett az eltelt 3 illetve 4 év alatt. Ennek mérésére külső, objektív besorolási (placement) tesztet írtak a tanulók 2007. szeptemberében, amelyet az alábbi eredménnyel teljesítettek: 12.D

11.D

0-39%

0 tanuló

0 tanuló

40-59%

6 tanuló

7 tanuló

60-79%

11 tanuló

9 tanuló

80-100%

6 tanuló

6 tanuló

Teljesítményük azt vetíti előre, hogy az alacsonyszintű hozott tudás ellenére a tanulók képesek lesznek arra, hogy elérjék a tőlük elvárt minimális (érettségi) illetve magasabb (középfokú nyelvvizsga) célok elérését középiskolai tanulmányaik során. Fontos kiemelni, hogy ezen eredményeket az iskolai képzés keretein belül, a család költségvetésének megterhelése nélkül érhetik el majd tanítványaink. A mi és tanulóink véleménye szerint is nagyon fontos és hasznos az idegen nyelvi előkészítő évfolyam, hiszen az iskolánkba jelentkező tanulók nagy része szociálisan hátrányos helyzetű, a szülők anyagi helyzete nem teszi lehetővé, hogy magántanárhoz járhassanak gyermekeik akár felzárkóztatás, korrepetálás, akár nyelvtudásuk fejlesztése céljából. Itt, iskolánkban a magas óraszám mindezt lehetővé teszi. Tanulóink és szüleik úgy vélik, hogy a nyelvi előkészítő évfolyam keretében az általános iskolákból hozott tudás hiányosságait itt pótolni tudják, és 5 év alatt több lehetőségük van felkészülni a középszintű érettségi vizsgára, és sikeresen teljesíteni annak követelményeit. A jobb képességű tanulóknak pedig lehetősége lesz a középfokú nyelvvizsgára, illetve az emeltszintű érettségire. A jelenlegi 12. évfolyam tanulói közül 23 tanulóból 11 tanuló


szeretne előrehozott érettségit tenni ebben a tanévben, néhányan év végén a középfokú nyelvvizsga letételével próbálkoznak. 1.5. Érettségi és szakmai vizsgák eredményei 1.5.1 Érettségi vizsgák eredményei A kétszintű érettségi bevezetését megelőzően a tanulók az érettségi tárgyakból próba érettségi vizsgákon vettek részt, illetve iskolánk is szervezett előkészítő vizsgákat. A vizsgáztató tanárok mindegyike elvégezte a kétszintű érettségire felkészítő akkreditált pedagógus továbbképzést. Az új vizsgarendszerre történő átállás problémamentes volt a 2004/2005-ös tanévben. A központi informatikai rendszer folyamatosan fejlesztett működésének köszönhetően a vizsgák előkészítése, lebonyolítása zökkenőmentessé vált. Az eltelt három év tapasztalatai azt mutatják, hogy a régi típusú érettségihez képest átlagosan jobb eredményeket érnek el diákjaink. A jelentkezők számának változása: A 2004/2005-ös tanévben 77-en, 2005/2006-ban 92-en, 2006/2007-ben 118-an tettek rendes, előrehozott, szintemelő, ismétlő vagy kiegészítő érettségit közép vagy emelt szinten. Az érettségizők számának növekedésében jelentős szerepe van az előrehozott, illetve a szintemelő vizsgáknak, a tanulói létszám növekedésén kívül. (A 2005/2006-ban 92-ből 10-en, 2006/2007-ben 118-ból 42-en (!) tettek előrehozott érettségi vizsgát.) A kötelező magyar nyelv és irodalom, matematika, történelem és idegen nyelv mellett a választott tárgyak egyre sokszínűbbek, igazodnak diákjaink igényeihez. Ez egyben a pedagógusok felkészültségét, szakmai tudását is bizonyítja. A kötelező és választott tárgyak mindegyikéből érettségi felkészítőn vehetnek részt a tanulók. Az érettségi vizsgákra jelentkezők megoszlása éves bontásban tantárgyanként: Tanév

2005/2006

2006/2007

Közép és emelt szintű tantárgy Angol nyelv Biológia Földrajz Informatika Kémia Közgazdasági alapismeretek (elméleti gazdaságtan) Közgazdasági alapismeretek (emelt szintű) Közgazdasági alapismeretek (üzleti gazdaságtan) Latin nyelv Magyar nyelv és irodalom Matematika Német nyelv Testnevelés Történelem Angol nyelv Biológia Ének-zene Földrajz Informatika

A vizsgára jelentkezők száma (előrehozott érettségizők) 45 fő 29 fő 3 fő (2) 13 fő 10 fő (6) 11 fő 4 fő 5 fő 1 fő 74 fő (1) 66 fő 17 fő 11 fő (2) 69 fő 43 fő 21 fő (9) 1 fő 23 fő (23) 11 fő (4)


Kémia Közgazdasági alapismeretek (elméleti gazdaságtan) Közgazdasági alapismeretek (üzleti gazdaságtan) Közgazdasági-marketing alapismeretek Magyar nyelv és irodalom Matematika Német nyelv Rajz és vizuális kultúra Testnevelés Történelem

3 fő 17 fő 2 fő 1 fő 65 fő (2) 62 fő 19 fő 3 fő (1) 7 fő (4) 64 fő (1)

Eredmények középszinten: A kétszintű érettségi első évében minden tárgyból legalább közepes átlagot értek el tanulóink, az érettségi átlaga 3,61 lett. A középiskolai munka néhány mutatója 2005 című kiadvány adatai alapján a kötelező érettségi tárgyak százalékos eredményei megfelelnek az országos átlagnak, a matematika tantárgy 67,59 %-os eredménye pedig a jó minősítésnek felel meg. A következő év eredményei ennél is jobbak voltak, az átlag 3,79. Az elmúlt évben gyengébben teljesítettek diákjaink, csak 3,56 lett az átlag. Sajnos gyengébb volt ez az évfolyam, ráadásul a legjobbak emelt szinten vizsgáztak, többen közülük korábban előrehozott érettségit tettek. Középszintű érettségi eredmények éves bontásban tantárgyanként: Tantárgy Angol nyelv Biológia Egészségügyi alapismeretek Ének-zene Földrajz Informatika Kémia Közgazdasági alapismeretek (Elméleti gazdaságtan) Közgazdasági alapismeretek (Üzleti gazdaságtan) Magyar nyelv és irodalom Matematika Művészet és kommunikáció Német nyelv Rajz és vizuális kultúra Testnevelés Történelem

2004/2005 eredmény 3, 305 3,81 3,1 4,0

2005/2006 eredmény 3,01 4,27 5,0 4,0 3,4 3,5

2006/2007 eredmény 3,51 3,0 5,0 4,33 3,79 3,33

3,76

3,06

3,6

-

4,2

3,5

3,15 3,44 3,88 4,0 3,67

3,32 3,68 3,42 3,88 4,42 3,9

3,475 2,49 3,42 3,23 4,0 3,5 3,22

Előrehozott érettségi vizsgák: Először a 2005/2006-os tanévben választották ezt a lehetőséget a tanulók, majd a következő tanévben a vizsgázók száma megnégyszereződött. Ennek többféle oka van. Egyrészt később szintemelő vizsgát szeretnének tenni, másrészt a továbbtanulás miatt hat tantárgyból akarnak érettségizni, de van, aki csak könnyebb érettségit szeretne a tizenkettedik év végén. A vizsgatárgyak


száma annak ellenére növekszik, hogy osztályozóvizsgát is kell tenni azoknak, akik az adott tantárgy tanulásának befejezése előtt jelentkeznek érettségi vizsgára. Az eredmények azt mutatják, hogy a jelentkezőknek megalapozottak a szándékaik és jól szerepelnek. Előrehozott érettségi eredmények éves bontásban tantárgyanként: Tanév 2005/2006

2006/2007

Előrehozott érettségi tantárgy Földrajz Kémia Magyar nyelv és irodalom Testnevelés Biológia Földrajz Informatika Magyar nyelv és irodalom Rajz és vizuális kultúra Testnevelés Történelem

A vizsgára jelentkezők száma 2 fő 6 fő 1 fő 2 fő 9 fő 23 fő 4 fő 2 fő 1 fő 4 fő 1 fő

Eredmények 3,5 3,33 4,0 4,5 3,11 4,33 4,5 3,5 4,0 4,25 4,0

Emelt szintű vizsgák: Emelt szintű vizsgára a felvételi miatt jelentkeznek diákjaink. A végzősök jó eredményeket érnek el. A 13. évfolyamosok, illetve az iskolánkban korábban végzettek közül sokan gyengén szerepelnek, az írásbeli eredményüket ismerve néhányan nem jelennek meg a szóbeli vizsgán. Ebből adódóan vannak gyenge átlagok is. A legtöbben eddig a 2005/2006-os tanében jelentkeztek és viszonylag jó eredményt értek el. Az elmúlt tanévben kevesebben jelentkeztek, ugyanakkor általában jobb eredménnyel vizsgáztak. Az eddigi felvételi rendszer csak kevés szakterületen ösztönözte az emelt szintű vizsgát. Emelt szintű érettségi eredmények éves bontásban tantárgyanként:

Tanév 2005/2006

2006/2007

Emelt szintű érettségi tantárgy Angol nyelv Biológia Kémia Közgazdasági alapismeretek Latin nyelv Magyar nyelv és irodalom Német nyelv Történelem Angol nyelv Biológia Közgazdasági alapismeretek Magyar nyelv és irodalom

A vizsgára jelentkezők száma 1 fő 5 fő 3 fő 4 fő

Eredmények

1 fő 8 fő

5,0 3,6

1 fő 7 fő 3 fő 4 fő 1 fő

5,0 4,0 2,0 3,0 5,0

1 fő

5,0

3,0 4,4 3,3 4,0


Német nyelv Rajz és vizuális kultúra Történelem

1 fő 1 fő

5,0 5,0 4,4

5 fő

1.5.2. Szakmai (OKJ-s) vizsgák eredményei éves bontásban szakmánként 2005/2006. tanév

Szakma megnevezése Ápoló (esti) Pénzügyi-számviteli ügyintéző Ügyintézőtitkár (középfokú)

Szakmai vizsgát megkezdők száma 12

Vizsgaeredmények átlaga

Sikeres vizsgát tett tanulók száma

Szakmai elmélet

Szakmai gyakorlat

12

4,08

4,75

12

9

3,44

3,22

24

21

3,62

3,76

Szakmai vizsgát megkezdők száma

Sikeres vizsgát tett tanulók száma

Szakmai elmélet

Szakmai gyakorlat

13

13

4,31

4,15

19

14

3,86

3,64

13

8

4,625

5,00

2006/2007. tanév

Szakma megnevezése Marketing- és reklámügyintéző Pénzügyi-számviteli ügyintéző Ügyintézőtitkár (középfokú)

Vizsgaeredmények átlaga


1.6. Tanulmányi és sportversenyek eredményei Diákjaink képességük és érdeklődésük szerint vesznek részt rendszeresen tanulmányi és sportversenyeken. A szaktanárok ösztönzik is a tehetségeseket a megmérettetésen való részvételre, illetve minden segítséget meg is adnak tanítványaiknak a felkészülésben. Az alábbi táblázatban csak a megyei és országos versenyeken elért eredményeinket sorakoztatjuk fel: Tanév

2005/2006.

2006/2007.

Verseny megnevezése Helyezés Országos Tehetséggondozó Levelező Verseny 1. hely • biológia 12. évfolyam 2. hely • kémia 12. évfolyam 1. hely • kémia 10. évfolyam Szakmai Előkészítő érettségi vizsgatárgyak országos 15. hely versenye (egészségügyi alapism. tantárgyból • Egészségügyi szakmacsoport jeles érettségi minősítés) Országos Szakmai Tanulmányi Verseny 3 fő (mentesség az • Pénzügyi-számviteli ügyintéző szakon döntőbe írásbeli-gyak. szakmai vizsga alól jutott és jeles minősítés mind a 4 vizsgatárgyból) GORDIUSZ Matematika Tesztverseny • Megyei fordulón 12. évfolyamon Megyei atlétikai csapatbajnokság Megyei amatőr úszóverseny Megyei egyéni atlétika verseny • 200 m futás • 100 m futás Megyei duatlon verseny Megyei triatlon verseny Országos Tehetséggondozó Levelező Verseny • földrajz 9. évfolyam • földrajz 10. évfolyam • biológia 10. évfolyam GORDIUSZ Matematika Tesztverseny • megyei forduló 10. évfolyam csapat egyéni 12. évfolyam egyéni • országos döntő 10. évfolyam egyéni KENGURU Nemzetközi Tesztverseny • országos döntő szakközépiskolás kategória 10. évfolyam egyéni Szép Magyar Beszéd országos döntő

4. hely 1. hely 1. hely 4. hely 1. hely 1. hely 1. hely 3. hely 1. hely 3. hely 3. hely 1. hely 1. hely 5. hely 12. hely

8. hely Különdíj


Országos Szakmai Tanulmányi Verseny • pénzügyi-számviteli ügyintéző döntőbe jutott

•

ügyintézőtitkár országos döntő

Megyei egyéni úszóverseny Megyei atlétika verseny: csapatban 400 m futás egyéni magasugrás

országos 2 fő (valamennyi vizsgatárgyból mentesség és jeles minősítés a szakmai írásbeli-gyak. vizsgán) 1 fő 2. hely (teljes szakmai vizsgamentesség és jeles minősítés) 1 fő 8. hely (teljes szakmai vizsgamentesség és jeles minősítés) 1. hely 2. hely 2. hely 2. hely

1.7. A mindennapos testnevelés megvalósítása A mindennapos testnevelés bevezetése nagy előrelépés volt a Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város képviselőtestületének döntése értelmében. Büszkék lehetünk arra, hogy országos szinten egyedülálló ez a kezdeményezés. Az iskolában a mindennapos testnevelés a következőképpen valósul meg: • 2 „hagyományos” testnevelés óra • 1 örömszerző testnevelés óra (játékóra) • 1 úszásóra Hétfőtől csütörtökig a délutáni órákban tömegsport foglalkozások állnak a tanulók rendelkezésére: kosárlabda, röplabda, kézilabda, aerobic sportágakban. Amennyiben valamelyik tanulónak úszás alól állandó felmentése van, akkor köteles valamelyik tömegsport foglalkozáson rendszeresen részt venni. Sajnos nagyon sok tanuló az uszodai foglalkozások alkalmával megbetegedett (nőgyógyászati probléma, bőrbetegség, fül- és szemgyulladás). Az úszás órák alóli felmentések egy része éppen ezért indokolt volt. A Gerincgyógyászati Társaság szakvéleményére épülő új felmérések váltották fel a már korszerűtlen Hungarofit méréseket, amelyeket csak Hódmezővásárhelyen végeznek a testnevelők. Ez az objektív módszer alkalmasabb a tanulók gyorsaságának, ügyességének, izomerejének és állóképességének a mérésére. 2008 szeptemberében várhatóan felépül az új sportcsarnok, amit a testnevelő kollegák már nagyon várnak. Ugyanis a nagy létszámú osztályokkal igen nehéz dolgozni a jelenlegi tornateremben, és a Petőfi utcai tornaterembe való átjárás is elvesz néhány percet az órából. Összességében véve a mindennapos testnevelés elgondolása rendkívül jó. Reméljük, hogy jövőre a sportcsarnok felépítése által az előbb említett problémák is megoldásra kerülnek.


1.8. Kompetenciafejlesztés 1.8.1. Kompetenciamérések eredményei Iskolánk a 2003-ban végzett első kompetenciamérés óta foglalkozik a kulcskompetenciák fejlesztésével. Ez az első mérés iskolánk eredményeinek tekintetében kedvező volt, hiszen az olvasás-szövegértés és a matematika kompetencia eredménye diákjainknak az országos átlag felett volt. A 2004-es mérés matematikából már az országos átlag alatti értéket hozott, amely az elvárható eredménynél még így is jobb volt. Mivel az eredményekkel elégedetlenek voltunk, ezért csatlakoztunk ahhoz a megyei konzorciumhoz, amely pályázatot adott be kompetenciafejlesztő program megvalósítására. Sajnos nem nyertünk, ezért 2005-ben már iskolánk egyénileg vett részt a HEFOP 3.1.3 pályázaton. Ennek egyik nyerteseként 2006-ban intézményünkben elkezdődhetett az a módszertani és szakmai megújulás, amely segítséget adhat pedagógusainknak abban, hogyan lehet és kell eredményesen fejleszteni a tanulók kulcskompetenciáit. A 2005-2006-os tanévben intézkedési tervet készítettünk arra, hogy a kollegák valamennyi tantárgy keretében a tanítási órákon hogyan fejlesszék a tanítványaik olvasás és szövegértési, illetve matematika kompetenciáit. A 2006-os országos mérésen az olvasás-szövegértés átlageredményünk javult az előző évihez képest, a matematika sajnos csökkent.

Valós eredmény Várható eredmény az összes iskolára von. regressziós egyenes alapján Túlteljesítés a várható eredményhez képest

2003. 2004. 2006. Matematika Olvasás- Matematika Olvasás- Matematika Olvasásszövegért. szövegért. szövegért. 518 538 483 511 476 527 496

491

455

461

486

491

+29

+47

+28

+51

-10

+36

A 2006-os mérésen résztvevő valamennyi tanuló dolgozatát a kollegák kijavították és elemezték feladatonként a teljesítményeket. Az összes tanulóra is igaz volt, hogy több feladatban is az országos átlag alatti eredményt produkáltak. Ez a részletes elemzés megmutatta, hogy mely területre kell különleges hangsúlyt fektetni a szaktanároknak, hogy a 2007. májusi országos mérésen végre eredményesebben szerepeljenek tanítványaink. A 2006/2007-es tanévben a gyenge matematika felmérési eredmények miatt kiemelt hangsúlyt kapott a kompetenciafejlesztés ezen a területen. Ehhez a munkához javasoltuk kollegáinknak, hogy használják a korábbi országos mérések feladatait, valamint a suliNova által kiadott tankönyveket és feladatgyűjteményeket. Minden szaktanárnak felhívtuk a figyelmét, hogy a tantárgyi sajátosságok figyelembevételével teremtsenek lehetőséget a matematika kompetencia fejlesztésére. 2007. márciusában matematikából és olvasás-szövegértésből is a 2006-os országos kompetenciamérés egyik feladatsorát megoldattuk a 10. évfolyamosokkal, hogy összehasonlíthassuk eredményüket a 2006-ban 10. évfolyamosok teljesítményével. Az összehasonlítást a 2006-os és 2007-es mérési eredményekre vonatkozóan elvégezve megállapítottuk, hogy a 2007. márciusában megoldott feladatok átlaga az országos átlagnak megfelelő volt. Bízunk abban, hogy a matematikaterületre ajánlott kiemelt kompetenciafejlesztés eredményeképpen az országos kompetenciamérésen 2007. májusában tanítványaink a korábbi évekhez képest sikeresebben teljesítettek, amelyről a 2008. februári értékeléskor tájékozódhat majd iskolánk


1.8.2. A kompetencia alapú iskolai képzés megvalósítása a HEFOP 3.1.3. projekttel Iskolánk 2005-ben pályázatot nyújtott be KOMPiskola – kompetencialapú iskolai képzés megvalósítása és terjesztése a hódmezővásárhelyi Eötvös József Szakközépiskolában címmel. A projekt címe jelzi az átmenetet az ismeretközpontú oktatásból a kompetencia-alapú oktatásba, mintegy a „komp” szerepre utalva. Pályázatunk nyert, ennek eredményeképpen 17.989.330,- forintos fejlesztést valósítottunk meg a kompetenciafejlesztés elősegítése érdekében.A projekt 2006. február 1-jével indult, és 2008. január 31-ig tart. A projekt indulásakor a 2006/2007-es tanévben 6 kollégánk kezdte meg a kompetenciaalapú fejlesztést: • „szövegértés–szövegalkotás” kompetenciát a magyar, a történelem, a kémia, a földrajz, a médiaismeret, az osztályfőnöki órákon és az irodalmi önképzőn, • „matematikai, logikai” kompetenciát a matematika, a fizika, a történelem és a magyar órákon, • szociális, életviteli és környezeti kompetenciát a történelem, a kémia, a földrajz és az osztályfőnöki órákon. A kollégák közül többen is vállalták, hogy az egész tananyagot az új módszerek alkalmazásával oktatják majd (A modul), több tantárgy esetében pedig évente 4-5 órát, illetve az órák alatti pár perces külön feladatmegoldást iktatnak be a kompetencia fejlesztésére (B modul). Az irodalmi önképző délutáni foglalkozásain dolgoznak fel a gyerekek egy-egy érdekesebb témakört (C modul). A 2007/2008-as tanévben felmenő rendszerben történik a fejlesztés, de bekapcsolódnak a 9. évfolyam tanulói és az ott tanító 12 kollega is. Ők 30 órás belső képzésen sajátítják el az alkalmazandó új technikai eszközök kezelését és módszereket. Tehát adottak a személyi feltételek. Tantestületünk nyitott a kompetencia-alapú oktatási programcsomagok, módszertani eljárások, digitális tartalom befogadására, az új pedagógiai eszközök és eljárások elsajátítására, tanórai alkalmazására. A projekt megvalósítása során nagy mértékű eszközfejlesztés is történt: kialakítottunk több HEFOP-termet, és 5.126.280,- Ft értékben számítástechnikai eszközöket vásároltunk. A pályázatunkban vállaltuk azt is, hogy Web-alapú oktatási rendszerben (E-learning) tananyagot készítenek kollégáink történelemből, magyar irodalomból, fizikából és, kémia tantárgyból. Tapasztalataink: • több a tanulói sikerélmény • az év végi bukások száma felére csökkent a kilencedik évfolyamon • megnőtt a tanulói munka hatékonysága • növekedett az alkalmazott tudás a lexikális ismeretekkel szemben • javult a szociális alkalmazkodás, az együttműködési hajlam, a másikért vállalt felelősségtudat, az önfegyelem • a differenciáló, sokféle módszertant alkalmazó eszközrendszer változatossá teszi az órát • a kooperatív technika felkelti a tanulók érdeklődését • a többi évfolyamon is megjelentek az új tanítási technikák


1.9. Érettségi és szakmai vizsgák utáni továbbtanulás és megjelenés a munkaerőpiacon Végzős diákjaink közel harmada folytatja tanulmányait felsőoktatási intézményekben. Elsősorban gazdasági jellegű főiskolát és egyetemet, egészségügyi főiskolát, illetve tanárképző intézményeket választanak a tanulók felsőoktatási tanulmányaikhoz. 2005/2006-os tanévben érettségi utáni továbbtanulás Összes létszám Felsőfokú intézményben tanul tovább Iskolánkban tanul 13. évfolyamon Más OKJ-s szakmát tanul

63 fő 21 fő 27 fő 15 fő

2006/2007-es tanévben érettségi utáni továbbtanulás Összes létszám Felsőfokú intézményben tanul tovább Iskolánkban tanul 13. évfolyamon Más OKJ-s szakmát tanul Évismétlő

64 fő 8 fő 32 fő 22 fő 2 fő

2004-ben utoljára készítette el az OKI a középiskolák rangsorát a hozzáadott érték alapján. A 2005-ös érvre vonatkozóan a középiskolákból továbbtanulók felvételi arányát (a felsőoktatásba felvettek / a 12. évfolyamon végzettek száma) és az írásbeli felvételi dolgozatok átlagát kiszámítva határoztak meg elvárható értéket, amelyet öt fokozatú skálán minősítettek. Eszerint iskolánk: Felvételi arány Valós átlag

Elvárható érték

26,16

16,25

Eltérés az elvárható értéktől 9,92

átlagos

Eltérés az elvárható értéktől 1,52

kiváló

Írásbeli átlag Valós átlag

Elvárható érték

5,35

3,83

Iskolánkban az elmúlt 2 évben szakképző évfolyamon végzett tanulók megoszlása továbbtanulókra, munkát vállalókra illetve munkát keresőkre vonatkozóan

2006. Ügyintézőtitkár 21 fő 2007. Ügyintézőtitkár 9 fő

Szakmáb an dolgozik

Nem szakmába n dolgozik

Továbbta nul

Munkát keres

Nincs informáci ó

GYES

6

3

12

-

-

-

1

-

8

-

-

-


Szakmában dolgozik

Továbbtanul

Munkát keres

Nincs információ

GYES

2

7

1

-

1

4

6

2

2

2006. Pénzügyiszámviteli ügyint. 11 fő 2007. Pénzügyiszámviteli ügyint. 14 fő

2007. Reklámmarketing 13 fő

Szakmába n dolgozik

Nem szakmába n dolgozik

Továbbta nul

Munkát keres

Nincs informáci ó

GYES

3

2

7

-

1

-

1.10. Gyermek és ifjúságvédelmi feladatok Iskolánkban 26 halmozottan hátrányos helyzetű és 82 hátrányos helyzetű diák tanul. Tanítványaink szociokulturális háttere az országos átlagnak megfelelő. 2006-ban az Országos Közoktatási Intézet által kiadott „A középiskola néhány mutatója 2005” című tanulmányban az iskolánkba érkező tanulók szülőire vonatkozóan munkanélküli arány és nevelési segély arány mutatók jelzik, hogy a szülők hány %-a munkanélküli és a tanulók hány %-a részesült nevelési segélyben. • Munkanélküliek aránya: 15,4 (átlagos) • Nevelési segély: 30,5 (gyengébb) • A szülők iskolaévei: 11,3 (átlagos) A tanév kezdetén az ifjúságvédelmi felelős rendszeresen felméri a diákétkeztetési igényeket, a szülők és a diákok tájékoztatást kapnak az igényelhető menzakedvezményekről. A 2006/2007-es tanévben 35 tanulónk jogosult menzakedvezményre. Az elmúlt tanévben a Tempus Közalapítványtól 7 diákunk kapott ösztöndíjat, a 2007/2008-as tanévben pedig az Alapítványhoz 32 fő nyújtott be „Út az érettségihez” címmel meghirdetett ösztöndíjprogramhoz pályázatot. A hátrányos helyzetű tanulók Arany János Tehetséggondozó Kollégiumi programban 6 tanulónk vesz részt. 1.11. A halmozottan hátrányos helyzetű és az SNI-s tanulókkal való foglalkozás A 2006/2007-es tanévben kiegészítettük Pedagógiai programunkat „A képességkibontakoztató felkészítés pedagógiai rendszere”című fejezettel. Ebben megfogalmaztuk az integrációs program fő célkitűzéseit, a képességfejlesztés során elvárható eredményeket, az általános iskolából a középiskolába való átmenet segítését, együttműködést a szülői házzal, a kisebbségi önkormányzattal. Iskolánkban 1 fő kollegát a 2007/2008-as tanévben beiskolázunk 120 órás fejlesztő pedagógus továbbképzésre. E tanévtől halmozottan hátrányos helyzetű tanulóink felzárkóztató foglalkozásokon vehetnek részt, melyekről írásban is tájékoztattuk a szülőket. Iskolánkban a 2006/2007-es tanévben 1 fő, a 2007/2008-as tanévben 3 fő sajátos nevelési igényű tanuló van, akik közül 2 fő diszlexiás, 1 fő pedig diszgráfiás. A tanulókkal heti rendszerességgel gyógypedagógus foglalkozik. A szakértői bizottság szakvéleményét a szaktanárok is ismerik és a tanítás, valamint az értékelés során figyelembe veszik. A gyógypedagógus által


elkészített egyéni fejlesztési tervben megfogalmazottak is ajánlásul szolgálnak a tanítási órák szervezése során. 1.12. Hagyományok, tanórán kívüli foglalkozások Az iskolai hagyományok ápolása a közösségformálásnak, az iskolához, illetve lakóhelyhez való kötődés fontos nevelési eszköze. A hagyomány eseményeket, tárgyi formákat, szokásokat egyaránt jelent. Hagyományaink a nevelő-oktató munka szerves részét képezik, ezek ápolása minden kollega és tanuló feladata. Fiatal, számtalan ötlettel rendelkező kollegáink gazdag programsorozatot állítottak össze diákjainknak, illetve a város diákjainak, hogy a tanórán kívül is lehetőséget biztosítsanak érdekes és hasznos tevékenységekre a tanév során. Ezek: • hagyományos PITE-tábor Mártélyon a 9. évfolyamosok részvételével • Autómentes nap (környezetvédelmi előadások, ügyességi játékok az udvaron) • osztályok közötti alumíniumdoboz- és használt elemgyűjtő verseny • angliai utazás • Global Volunteers nevű szervezet tagjainak látogatása, tanórákon való részvétele • Ismerd meg Vásárhelyt! vetélkedő általános és középiskolás diákok számára • PITE-nap a 9. évfolyamosok részére • REÁL-isták természettudományi verseny (többfordulós, interneten megvalósuló iskolai verseny) • október 23-i ünnepség • Pályaválasztási Börze • Eötvös Junior Kupa az ált. iskolák 7. és 8. osztályos diákjainak • nyílt napok, amikor a leendő 9. évfolyamos tanulók látogatnak el iskolánkba (délelőtt részvétel tanítási órákon, délután tájékoztató az iskolai képzésekről) • „Vendégeink az évszakok” néprajzi programsorozat (krampuszok versenye, Luca-pogácsa sütés, karácsonyi szokások, karácsonyi díszek készítése, farsangi fánk sütése, húsvéti tojásfestés) • Jeles napok történelmi tárgyú 12 fordulós feladatmegoldó vetélkedősorozat (faliújságra kihelyezett szöveg elolvasását követően feladatlapot töltenek ki a tanulók, amely feladatok az olvasás-szövegértés kompetencia fejlesztését szolgálják) • egynapos bécsi kirándulás Adventkor • Mikulás-vetélkedő • betlehemezés • szalagtűzés a 12. évfolyamosok részvételével • megyei természetbarát elméleti vetélkedő • diákbál a 12. évfolyamosok részére • március 15-i ünnepség • áprilisi Eötvös-nap és est, benne: Eötvös-vetélkedő, névadónk emléktáblájának megkoszorúzása, Közgazdász-vetélkedő, természetvédelmi előadások, társasjátékok, gyöngyfűzés, fotókiállítás, képzőművészeti kiállítás, kosár- és röplabda, foci meccsek • diákgaléria a PMK-ban • természetvédelmi programok: pl. Ózon Világnapja, Állatok Világnapja, Víz Világnapja, Föld Világnapja alkalmából faliújságok készítése, vetélkedők, illetve feladatlapok készítése • iskolaújság készítése havi rendszerességgel


2. A tanulók egészségi állapota; egészségvédelem – egészségfejlesztő védőnői tevékenység Az iskolaorvos a védőnőkkel közösen felmérést végezett a tanulók egészségmagatartási szokásairól is először 1996-ban, majd 2007-ben. Minden középiskolában megtették ugyanezt, így mód nyílt a városi fiatalok egészségi állapotának, szokásainak összehasonlítására. Képet kaphattunk a káros szenvedélyekről (dohányzás, alkohol, drog kipróbálásról) ill. a közérzetről, éjszakai pihenésről. Figyelemre méltó, hogy a tanulók 15%-a nem érzi egészségesnek magát, több mint egyharmad része fejfájásról panaszkodik, és a tanulók több, min fele reggel fáradtan ébred. A városi felmérésben részt vett tanulók 36%-a dohányzik, iskolánkban a tanulók 24,4%-a teszi ezt, ami sajnálatos módon még mindig sok diákot jelent. Ugyanígy kevesebb a városi átlaghoz képest azon tanulók száma, aki már kipróbálta a füves cigit, illetve ha lehetősége lenne ki is próbálná. A tanulók egészségi állapotáról a 2006/2007-es tanévben az iskolaorvosi jelentés alapján megállapítható, hogy kiemelkedően sok a tartási rendellenességgel, illetve a gerincferdüléssel diagnosztizálható tanuló. Ebben a tanévben 21 diákunk gyógytestnevelésben, 23 tanuló könnyített testnevelésben részesült, teljes felmentést pedig 5 tanuló kapott. Évek óta jó szakmai kapcsolat van az Ifjúság-egészségügyi Szolgálat és a tantestület között. A szűrővizsgálatok alkalmával többször találkozott az iskolaorvos és a v édőnő a tanulókkal, megismerték a problémáikat; szakmai, programokat szerveztek a tanulók részére, így pl. egészségnapot. Ezen a napon a vetélkedők mellett a helyes táplálkozásról hallhattak a diákok, illetve koleszterin és vércukormérésre is sor került. A 2006/2007-es tanévben az iskolaorvos két alkalommal szülői értekezletet szervezett, melyen a szülők előadást hallottak a felmérésekről, a veszélyeztetett tanulók szűréséről, a bűnmegelőzésről, az egészséges táplálkozásról, valamint ismertették az iskolai egészségfejlesztési és drog-stratégiáját. Az iskolai védőnő segíti egyrészt az iskolaorvos munkáját, másrészt végzi a középiskola mindegyik évfolyamában az egészségvédelmi-egészségfejlesztő munkát. A prevencióban az összes gyermek részt vesz, ennek során életmódbeli, életvezetési tanácsadásban részesülnek. Az iskola évek óta nyer a drogprevenciós pályázaton, és az osztályfőnöki órákon szó esik a drogfogyasztás ártalmairól, önismeretről illetve a káros szenvedélyektől mentes életvezetésről.

3. Személyi és tárgyi feltételek, szakképzési hozzájárulások, pályázatok 3.1. Személyi feltételek Iskolánk pedagógusainak képesítése az előírásoknak megfelelőek. Egyetemi végzettségű 26 fő, főiskolai végzettségű 13 fő Engedélyezett pedagógus létszám 38,5 fő, üres álláshely nincs, óraadó pedagógus 8 fő. Nem pedagógus munkakörre 9,25 álláshelyünk van, illetőleg 4 álláshely az önálló- és részben önálló intézmények könyvelését végző gazdasági szervezetben. A pedagógusok önképzése és továbbképzése folyamatos, a beiskolázási terv szerint történik.


Pedagógusok életkor szerinti megoszlása 8,0 7,0 6,0 5,0 4,0 3,0 2,0 1,0 0,0

25-30 31-35 36-40 41-45 46-50 51-55 56-60 éves éves éves éves éves éves éves

3.2. Tárgyi feltételek Iskolánk 2001. szeptemberétől használja a Mária Valéria utcai iskola „új” épületrészét, 2007. szeptember 1-jétől pedig már az egész épületet. Nagyon örültünk, hogy megkaptuk az épületet, mivel a jelenlegi tanévben három osztállyal többet tudtunk indítani és így megfelelő körülmények között oktathatjuk tanulóinkat. Pedagógusok részére kialakított helyiségek: 2 tanári szoba Szent Antal utcai épületrészünkben 2307 m2, Mária Valéria utca 4. szám alatt 1350 m2-t használunk. 2006. őszén iskolánk kazánháza felújításra került, 4 db új gázkazánt kaptunk. Sajnos a régi épületrészünkben a padlócsatornában levő fűtéscsövek az elmúlt 40 év alatt elhasználódtak, a rendszerben levő víz az épületünk alá folyt. 2007. február hónapban a rendszerből a vizet leengedtük, hogy az épületünk állagát megóvjuk. A fűtésrendszer kijavítása folyamatban van, jelenleg dolgoznak a kijavításán a szakemberek. A Szent Antal utcai épületünk felújítása 1980-ban volt. Szükségessé vált a vízelvezető rendszer felújítása, melyet az elmúlt négy évben rendszeresen jeleztünk a Műszaki Iroda felé. A műemlék-jellegű épületünk díszítő vakolata az átázás miatt folyamatosan leválik, mely az utcai járókelők testi épségét veszélyezteti. 3.3. Szakképzési hozzájárulások Szakképzési hozzájárulásból 2006. évben összesen 5.932.841 Ft folyt be. A szakképzési támogatási összegek nagyban segítik iskolánkban a szakmai tantermek felszereltségének korszerűsítését, bővítését. Az elmúlt két évben a földszinti számítógépterembe új asztalokat és új komplett számítógépeket és egyéb multimédiás eszközöket tudtunk vásárolni. Egy gyakorlati oktatásra kijelölt terembe vásároltunk asztalokat, székeket, valamint táblákat. A Szent Antal utcai épületünk I. emeletén levő tantermekbe internet csatlakozást építtettünk ki. A tanirodába korszerű TFT monitorokat szereztünk be. Ebben a tanévben szeretnénk az Intézményi kommunikátor szakma gyakorlati oktatásához egy tantermet berendezni szintén szakképzési hozzájárulásból. Köszönjük Polgármester Úrnak, hogy közreműködésével jelentős összegben gyarapodott szakképzési alapunk.


3.4. Pályázatok Igyekeztünk pályázati forrásokból is anyagi lehetőséget biztosítani tárgyi és tartalmi megújulásokra. • 2005. évben: 3.892.500 Ft-ot • 2006. évben: 20.144.000 Ft összeget sikerült pályázatokon nyernünk.

4. Minőségirányítás az intézményben 2004 óta az intézményi minőségirányítási program határozza meg az intézmény működésének hosszútávra szóló elveit, és a megvalósítását szolgáló elképzeléseket. A minőségirányítási rendszer felépítése során szerzett tapasztalatainkat felhasználva végezzük a minőségirányítási munkát. Az intézmény vezetése felelősséggel vállalja a minőségpolitikai nyilatkozatban megfogalmazottak mindenkori betartását és betartatását. A stratégiai tervezés területén biztosítja az alapdokumentumok elkészítését, azok folyamatos felülvizsgálatát. Szervezi a lehetséges közvetett és közvetlen partnerekkel az együttműködést, a velük kialakított kommunikáció folyamatosságát. Gondoskodik arról, hogy a minőségi munkához szükséges tárgyi és humán erőforrások rendelkezésre álljanak. Az intézmény jogszerű működtetésének biztosítására összehangolja azon dokumentumok tartalmát, melyek az intézmény működését szabályozzák. A minőségpolitikával kapcsolatos szabályozás felülvizsgálata négyévenként, az irányított önértékelés elvégzése után, a kapott eredmények elemzésének segítségével történik. Az iskola minőségügyi vezetője tervezetet készít a Minőségirányítási program változtatásaira. Ezt a tantestület megvitatja, majd a módosításokkal együtt elfogadásra kerül. A közvetlen partnereink közül a pedagógusok, diákok és szülők elégedettség mérésének gyakorisága 2 év, melyre a 2007/2008-as tanévben kerül sor.

5. Pénzügyi – gazdasági helyzet; a könyvelői csoport munkája Intézményünk önállóan gazdálkodó költségvetési szerv, melyhez részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervek kapcsolódnak. Gazdasági szervezetünk a 217/1998.(XII. 30.) Korm rendelet az államháztartás működési rendjéről szóló, 17 § (1) bekezdésében foglaltak szerint működik. A gazdasági szervezet a részben önálló intézményekkel kötött együttműködési megállapodás alapján végzi feladatát. mely 2007.-ben a gazdálkodási szervezet életében bekövetkezett változások miatt átdolgozásra került. 2006. január 1-től a CompuTREND által forgalmazott CT-EcoSTAT integrált gazdálkodási és gazdasági rendszer használatát biztosította a fenntartó intézményeink részére. A programrendszer lehetőséget ad arra, hogy szervezeti egység kódokkal, a részben önálló intézmények anyagait elkülönítse egymástól. A főkönyvi rendszer közös adatbázisával tudja biztosítani önálló intézményi szinten az információszolgáltatást és a beszámoló készítést. 2006. január 1-től a gazdasági szervezetnél került bevezetésre a pénzügy modul, a főkönyv modul és a tárgyi eszköz modul. Az integrált gazdasági és gazdálkodási rendszer bevezetésének nagy előnye: • Az adatbevitel egyszeres (a belépő gazdasági esemény a keletkezés helyén a megfelelő modulban rögzítésre kerül és végig előhívható a további útját érintő modulokban) • Konzisztens adataink vannak • A jogosultsági rendszerrel mindenki a „saját területét” látja • Ellenőrzés során egyértelműen megállapítható hogy ki, mit, mikor és hogyan valósított meg a rendszerben


•

A gazdasági vezető segíteni tud a telephelyen dolgozó kollegáknak, azáltal hogy a rendszerbe belépve látja az ő munkafelületüket, közvetlenül irányíthatja munkájukat, javíthatja az esetleges hibákat • A programfrissítések Interneten keresztül letölthetők a CompuTREND honlapjáról. A gazdasági szervezet feladata a kötelezettségvállalás modul bevezetésével és a rendelés modul használatának ellenőrzésével bővült. 2006-ban is az egységes költségvetés elkészítéséhez a gazdasági vezető egyeztetett az iskolák gazdasági ügyintézőivel a fenntartó által kiadott utasítások alapján. A tervezéshez EXCEL táblát készített a gazdasági vezető, mely a tételes költségvetés kimunkálásának alapjául szolgált, segítve az intézményeket a tervezési munkában a megfelelő automatikus összegzésekkel, járulékszámításokkal. Lehetőséget nyújt az előirányzatok könnyű, gyors felvezetéséhez a főkönyvbe és a beszámoló táblák elkészítéséhez, valamint a teljesülések tervhez viszonyított alakulásának figyeléséhez. 2006-ban a technikai feltételek fejlesztésére is sor került. Számítógépet, nyomtatót, fénymásolót és szervergépet vásároltunk eszközbeszerzési keretből. A Cseresnyés Kollégium kiépítette az informatikai hálózatot. Gazdasági helyzet alakulása a beszámolási időszakban Adatok e Ft-ban

Bevételek alakulása jogcímenként 2006 Bevételek

Terv

Terv adatok megoszlása

Tény

Tény adatok megoszlása

Működési bevételek Működési célú pénzeszköz átvétel Felhalmozási célú pénzeszköz átvétel

2 505

1,13%

2 552

1,19%

3 754

1,69%

4 078

1,90%

5 674

2,56%

9 236

4,30%

Önkormányzati támogatás Előző évi költségvetési visszatérülések Pénzmaradvány igénybevétele

182 242

82,19%

165 744

77,14%

27 550

0,00% 12,43%

12 850 20 396

5,98% 9,49%

Összesen:

221 725

100,00%

214 856

100,00%

A fenti táblázat jól mutatja, hogy az intézmény működéséhez szükséges bevételek több mint háromnegyed részét teszi ki az önkormányzati támogatás. Az intézmény a jövőben is törekszik arra, hogy a saját bevételi forrásait mind teljesebb mértékben kiaknázza. Adatok e Ft-ban

Kiadások alakulása jogcímenként 2006 Kiadások Személyi juttatások Munkaadót terhelő járulékok Dologi kiadások Előző évi maradvány visszafizetése Ellátottak pénzbeli juttatásai Működési célú pénzeszköz átadás Felhalmozási kiadások

Összesen:

Terv adatok megoszlása Terv 127 521 57,51% 39 341 17,74% 27 815 12,54%

Tény adatok megoszlása Tény 121 646 61,66% 37 421 18,97% 19 515 9,89%

8 046 350

3,63% 0,16%

8 046 211

4,08% 0,11%

18 652 221 725

0,00% 8,41% 100,00%

10 452 197 291

0,00% 5,30% 100,00%


A táblázat alapján megállapítható, hogy minden jogcímen tervezett kiadás elegendő volt a zavartalan működéshez. A bér és járulékai 95,33 %-ra teljesültek. A dologi kiadás tervhez viszonyított teljesülése csak 70,16 % , de a kiegyenlítetlen szállítói állomány figyelembe vételével ez 88 %. A felhalmozási kiadások nagyobb része szakképzési hozzájárulás. A szakképzési hozzájárulás előző évi áthúzódó összege is szerepel a tervszámok között. A fel nem használt bankszámlán lévő szakképzési pénzmaradvány előirányzata maradt a felhalmozási kiadások jogcímen. A beszámolási időszakra vonatkozóan az intézmény mérleg tételeinek alakulása Adatok e FT.-ban

Eszközök alakulása főbb csoportonként Bázis 2005 2006 viszonyszám Immateriális javak Tárgyi eszközök Befektetett eszközök összesen:

337

45

13,35% Saját tőke

73412

76251

103,87%

76 208

80 923

106,19% Tartalékok

14700

11869

80,74%

3133

4717

150,56%

3133

4717

150,56%

91245

92837

101,74%

76 545

80 968

13 879

11 683

Követelések Pénzeszközök Egyéb aktív pénzügyi elszámolások

Források alakulása főbb csoportonként Bázis viszonyszám 2005 2006

Rövid lejáratú 105,78% kötelezettségek Egyéb passzív elszámolások Kötelezettségek 84,18% összesen:

821

186

22,66%

Forgóeszközök összesen:

14 700

11 869

80,74%

Eszközök összesen:

91 245

92 837

101,74% Források összesen:

A befektetett eszközök 5,78 %-os növekedést mutatnak, ami nagyon pozitív, mert nem csak az elszámolt értékcsökkenés összegével azonos beruházás került megvalósításra, hanem annál nagyobb mértékű emelkedés következett be. A beszerzett eszközök forrása pályázati nyeremény és szakképzési hozzájárulás. A pénzeszközök növekedése a bankszámlán lévő szakképzési hozzájárulás összegéből adódik. A rövid lejáratú kötelezettségek 50 %-kal emelkedtek az előző évihez viszonyítva. Ez a kiegyenlítetlen szállítói állomány.

6. Eötvös-iskolai Alapítvány A Hódmezővásárhelyi Eötvös-iskolai alapítványt 1996-ban alapítottuk 4 szülő kezdeményezésére. Az alapítványunk legfontosabb célja a tanárok és diákok eredményesebb munkájának elősegítése, a rászoruló tanulók támogatása, valamint iskolai versenyek és vetélkedők győzteseinek díjazása. Bevételeink a befizetett személyi jövedelemadó 1 %-ának felajánlásából, valamint egyéb befizetésekből tevődik össze. A Kuratórium elnöke Herczegh Magdolna, titkára Dr. Nagyné Bánfi Judit. A Kuratórium tagjai: Kovácsné Velenczei Magdolna, Burzon Mária és Rakonczai Mihály. A kuratórium biztosítja az alapítvány zavartalan működését. Nagy súlyt helyez a vagyongazdálkodásra és annak cél szerinti felhasználására. Az alapítvány a pályázati lehetőségeket kihasználja, számítógép vásárlásához kaptunk támogatást az NCA-tól.


A tanulóink tanulmányi versenyeken való részvételét segítjük, azt szeretnénk, ha minél több tanulónk valamelyik tantárgyból kimagasló eredményt tudjon elérni. Iskolánkban hagyományosan megrendezésre kerül a „Pite-tábor”, az iskolánkban 9. évfolyamos tanulóink számára, mely rendezvényt a kezdetektől támogat az alapítvány. Továbbra is fontos célunk elsősorban a tanulóink támogatása, a szociálisan rászorulók segítése.

7. A jövő tervei • • • • • • • •

Az eddigi eredményeink megtartása és lehetőségek szerinti javítása. Sportosztály indítása a 2008/2009. tanévben a HNKC és a HFC szakosztályokkal kötendő megállapodások alapján az utánpótlás nevelésére. Tomori Pál Főiskolával felsőfokú szakképzés indítása Pályázati forrásból új könyvtár kialakítása a régi tornaszoba helyén. Az országos kompetenciamérésen eredményeink javítása. A munkaerő-piaci igényekhez igazodó szakemberek képzése. Az egészségügyi és a szociális szakmák iskolarendszerben történő oktatása nappali és esti tagozaton. A felnőttképzés preferálása.


Tárgy: Beszámoló az Eötvös József Szakközépiskola működéséről


1./ Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlése az Eötvös József Szakközépiskola beszámolóját megtárgyalta és elfogadta.

Hódmezővásárhely, 2007. november 8. Dr. Lázár János sk. Polgármester

A határozatot kapja: 1./ Dr. Lázár János, polgármester, országgyűlési képviselő 2./ Dr. Korsós Ágnes, jegyző 3./ Oktatási, Ifjúsági és Sport Csoport 4./ Érintett intézmény vezetője 5./ Irattár


Iktatószám: A-10-28083/2007 Címzett:


Tárgy:

Beszámoló a Belső Ellenőrzés 2007. év III. negyedévi tevékenységéről


Belső Ellenőrzés




2007.10.25.

Napirend kapcsán meghívandó személyek:


Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Jegyzőjétől Iktatószám: A-10-28083/2007. Tárgy: Beszámoló a Belső Ellenőrzés 2007. év III. negyedévi tevékenységéről Mell.: beszámoló és határozati javaslat Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlésének Helyben Tisztelt Közgyűlés! Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzat közgyűlési munkaterve alapján Önök elé terjesztem a Polgármesteri Hivatal Belső Ellenőrzése 2007. III. negyedévi tevékenységéről szóló beszámolót. Az intézményi belső ellenőrzési feladatok elvégzéséről szóló beszámoltatás változatlan rendje szerint a Tisztelt Közgyűlés negyedéves ciklusokban nyer közvetlen tájékoztatást az ellenőrzés alá vont szervezeti egységeknél végzett vizsgálatok eredményeiről. A Belső Ellenőrzés folyamatos munkakapcsolatot tart a Pénzügyi-Gazdasági Bizottság elnökével, az arra jogosultak részére pedig biztosítja az ellenőrzési jelentésekbe való betekintést a Belső Ellenőrzés területén. Felmerülő igény esetén konzultáció céljából a vizsgálati anyagokkal kapcsolatos részletes szóbeli kiegészítésekkel is rendelkezésre áll. A Belső Ellenőrzés 2007. év III. negyedévében befejezett, illetve lezárt három, a jóváhagyott éves ellenőrzési munkaterv programja szerint elvégzendő és három soron kívüli ellenőrzést. Ezeken felül tovább folytatott az előző negyedévről áthúzódó munkatervi feladatként egy darab vizsgálatot és megkezdett kettő újabb soronkívüli ellenőrzést is. Az elvégzett vizsgálatok eredményeit az ellenőri jelentések, azok főbb elemeit pedig a csatolt felsorolás tartalmazza. A feladataik teljesítése során alkalmazandó jogszabályok változatlanok voltak az elmúlt időszakban, ezért a belső ellenőrök továbbra is a költségvetési szervek belső ellenőrzéséről szóló és a 162/2005. (VIII.16.) Korm. rendelettel módosított 193/2003.(XI.26.) Korm. r. előírásait, az államháztartásról szóló (Áht.), a számvitelről szóló (Sztv.), az önkormányzatokról szóló (Ötv.) törvények, valamint az államháztartás működési rendjéről szóló kormányrendelet előírásait vették figyelembe. Kérem a Tisztelt Közgyűlést, hogy a beszámolót megvitatni és azt elfogadni szíveskedjen. Hódmezővásárhely, 2007. november 08. Tisztelettel: Dr. Korsós Ágnes sk. jegyző


HÓDMEZŐVÁSÁRHELY MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATAL

BELSŐ ELLENŐRZÉS I./

2007. III. negyedév során befejezett, illetve lezárt belső ellenőrzések: 1. A Gregus Máté Műszaki, Mezőgazdasági Szakközépiskola és Gimnázium mg. Tanüzemének pénzkészlet, pénzkezelési és bizonylati fegyelem betartási ellenőrzése 2007. július hó 31. határnappal 2. A 2007. május hó 01-től bevezetett térítéses parkolási rendszer működésének ellenőrzéséről 3-4-5. A Polgármesteri Hivatal házipénztárának július, augusztus és szeptember havi rovancsai 6. A volt Gregus Máté Mezőgazdasági Szakközépiskola és Szakiskola gorzsai Tanüzemének aktuális gazdasági helyzetéről jelentés a növénytermesztési és állattenyésztési szakágazatok 2007. első félévi pénzforgalmi adatai alapján

1.

A Gregus Máté Műszaki, Mezőgazdasági Szakközépiskola és Gimnázium mg. Tanüzemének pénzkészlet, pénzkezelési és bizonylati fegyelem betartási ellenőrzése 2007. július hó 31. határnappal

A Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzat Gregus Máté Műszaki, Mezőgazdasági Szakközépiskola és Gimnázium gorzsai Tanüzemének működésére vonatkozóan soron kívül elrendelt belső ellenőrzést folytattunk. A megbízólevél kihangsúlyozott eleme a pénzkezelés szabályszerűségi ellenőrzése volt. A következő főbb megállapításokat tettük: Pénzkészlet ellenőrzése a., 2007. év július hó 24-én a gorzsai helyszíni ellenőrzésünk során megállapítottuk, hogy a Tanüzemben a szezonális terményértékesítés időszakának elmúltával semmilyen pénzkezelés nem folyik. Az egyébként erre a célra rendszeresített vaskazetta a bevételi- és számla tömbökkel együtt a volt Kossuth Zsuzsanna és a volt Gregus Máté középfokú oktatási intézmények 2007. év június hó 29-ei átadás-átvételi eljárását követően az egyesített iskola pénztári helyiségében voltak kezelve. 2007. év július hó 01. napjától egységes pénzügyi dokumentációja van a két volt korábbi középiskolának. A kiadási és bevételi bizonylatokat a volt Kossuth Zs. pénztárosa kezeli. b., Az oktatási szünet miatt az iskolák minden hét keddi napjain tartottak ügyeletet. Ezen ok miatt és az egyesített középiskola pénztárosának közös megegyezéssel történt munkaviszony megszűnése miatt 2007. év július hó 31-én került sor a pénztár ellenőrzésre. A készpénzkészlet megegyezett a pénztárnapló szerinti összeggel, sem hiányt, sem többletet, vagy idegen pénzeszközöket nem leltünk föl. A házipénztár ellenőrzési jegyzőkönyvét ellenőrzési záradékkal láttuk el.


Bizonylati fegyelem és szabályozottság ellenőrzése A pénztárban lévő záró pénzkészlet megfelelt a szabályzat szerinti záró pénzkészletnek. A pénzkezeléssel korábban megbízott kolléga a pénztárosi munkakör gyakorlásához szükséges felelősségvállalási nyilatkozattal rendelkezik Az ellenőrzött alapbizonylatok mindegyikén megtörténtek a teljesítés leigazolások. Valamennyi bizonylat megfelelt a szabályszerűségi követelményeknek Szigorú számadású nyomtatványok nyilvántartásának ellenőrzése A szigorú számadású nyomtatványok körét és nyilvántartásának módját az iskola Bizonylati Szabályzata rögzíti. A szigorú számadású nyomtatványok tételes adatait a 2007. június hó 29-ei iskolai egyesítés miatti átadás-átvételi jegyzőkönyve részletesen tartalmazza. A még ki nem adott üres valamint a betelt és értelemszerűen a gorzsai tanüzem működésével is összefüggő nyomtatványokat a volt Gregus Mg. Szakközépiskola korábbi gazdasági irodájában zárható szekrényben tartják. A rendelkezésünkre bocsátott nyilvántartásból megállapítható volt, hogy melyek a már használatból kivont nyomtatványok, a nyilvántartásokat szabályszerűen zárták le. Rögzíteni kívánjuk, hogy a megbízásunkat követően haladéktalanul megkezdett un. prompt ellenőrzésünk során nem tapasztaltunk olyan pénzügyi jellegű szabálytalanságot amely azonnali vezetői intézkedést indokolt volna.

2. A 2007. május hó 01-től bevezetett térítéses parkolási rendszer működésének ellenőrzéséről Tekintettel arra, hogy az ez év május hó 01. napjától bevezetett új rendszerű, a korábbihoz képest megnövelt területet érintő térítéses parkolási rendszer tapasztalatairól már a szeptemberi és az októberi rendes Közgyűlésen is napirendre került egy-egy tájékoztató, a jelen beszámolónkban az ellenőrzésünk megállapításainak csak rövidített változatát tartjuk célszerűnek ismertetni. Elsősorban azt jelenthetjük örömmel, hogy az ellenőrzési munkáink során ritkán tapasztalunk olyan precíz, valamennyi munkajogi-, munkavédelmi szabályt alkalmazó személyi nyilvántartási rendszert, mint amilyent a Városellátó Kht. gyakorol a térítéses parkolási rendszer alkalmazottai esetében. Mind a munkaszerződések megkötését, mind az esetleges munkaviszony megszüntetéseket hibátlanul bonyolították le az első öt hónapban a Kht. munkatársai. Valamennyi személyi anyag magában foglalja azokat az iratokat (alkalmazási előzmények, személyi adatlapok, nyilatkozatok, „sztk” kiskönyv, stb.) amelyek nélkülözhetetlenek a foglalkoztatások elindításához. Megtörténtek a munkába állás előtti munkavédelmi oktatások is. A dolgozók számára a havi bér- és egyidejűleg a szükségszerű napi túlóra számfejtések minden hónapban az aktuális időpontban megtörténtek. A rendelkezésemre bocsátott rendkívül jól áttekint-


hető nyilvántartásokból könnyen volt megállapítható az állammal szembeni befizetési kötelezettségek (munkáltatót terhelő járulékok) határidőben történő teljesítése is. Az első ellenőrzési periódusunk alatt, július hónapban tapasztaltuk, hogy az országos „hőségriadó” időtartama alatt megosztott munkaidejű szolgálati beosztásokat alkalmazva, példás munkaszervezésről tett tanúbizonyságot a közvetlen munkairányító. A posztjaikon dolgozó kollégáink ásványvízzel történő ellátásáról történt gondoskodásról meggyőződtünk. Fontosnak tartjuk rögzíteni és jelen beszámolónkban is közreadni, hogy hogyan alakultak a térítéses parkolási rendszer bevételei 2007. május hó 01. – szeptember 30. között: 2007.

Napi bevétel

Bérletekből

Pótdíjakból

Összesen

május

2.406.500

692.000

10.000

3.108.500

június

3.012.100

640.500

14.000

3.666.600

július

2.870.200

180.000

21.000

3.071.200

augusztus

2.881.700

29.500

8.000

2.919.200

szeptember

2.660.600

146.000

15.000

2.821.600

13.831.100

1.688.000

68.000

15.587.100

5 havi

Ezzel a bevétellel állíthatjuk szembe a térítéses parkolási rendszer alkalmazottaira fordított kiadások 2007. május hó 01. – szeptember 30. közötti összegeit: Bruttó munkabérek tényleges kifizetései - szerződés szerinti túlórákra Munkabérre fordított közvetlen költségek:

8.834.412 1.459.633 10.294.045

Munkáltatót terhelő járulékok (29% + 3 %) közvetett költségként Bérköltségek összesen:

3.350.781 13.644.826

A közvetlen és közvetett bérköltségeken felül felmerült kiadási tételek összegeit a következő oldalon lévő adatsorokkal mutatjuk be. Betegszabadságokra kifizetve: 177.145 Munkáltatót terhelő EHO: 262.600 Munkavédelmi eszközökre (fényvisszaverő mellények, sapkák, pénztartó ővtáskák, ásványvíz, stb.) 271.560 Nyomdai és egyéb költségek (parkolójegytömbök és engedélyek, jelző táblák, kp.fizetési számla tömbök, napi elszámolás összesítők, pótdíj tasakok, csekkek,stb.) 427.644 Lakossági tájékoztatást szolgáló hirdetések összesen 163.932 Dologi jellegű közvetett kiadások: 1.302.821 E g y ü t t: 14.947.647


A fenti táblázatban rögzített öt havi bevételi és kiadási számok egybevetéséből látható, hogy a térítéses parkolási rendszer jelenleg fenntartja magát. A képződött bevételi többletet, mint már több fórumon is elhangzott a Városellátó Kht. közterületi virágosításra használta fel. Az ellenőrzés során szerzett tapasztalatunk megerősíti azt a korábbi véleményalkotást, amely szerint a térítéses parkolási rend bevezetése óta jelentősen megváltozott a parkolás a Belvárosban. Nem vitatható, hogy az ezt megelőző időszakhoz képest szemmel jól láthatóan sokkal kevesebb gépjármű áll meg a kialakított várakozási zónák területén. Amíg korábban a belvárosi parkolókra a telítettség közeli állapotok voltak az uralkodók, addig most még a legfrekventáltabb területeken is jelentős csökkenés tapasztalható. Környezetvédelmi szempontból ez óriási eredmény. Belső ellenőrként sem állapítható meg más, mint az, hogy a parkolási rendszer bevezetése jó változást hozott, kedvező hatással volt a Belváros közlekedési helyzetére. Javasoljuk és a parkolási rendszer tovább fejlesztése során célszerűnek tartanánk egy közlekedési szempontból fizikailag jól körülhatárolt területen belül (lásd Szegeden a különböző díjtételű, de egymással, pl. az ügyintézési szempontból jól kombinálható zöld, sárga, kék zónákat!) egységesen az egész területre bevezetni. Reményeink szerint a következő időszakban olyan díjfizetési rendszer fog kialakulni, amely méltán foglalja magába egyszerre az európai kultúrához igazodó modern technikai megoldásokat, és a parkolási díj megfizetésének egyszerű, de hatékony ellenőrizhetőségét is. Belső ellenőrzésünk során megtapasztalhattuk, mennyire is fontos a lakosság és a szolgáltatást igénybevevők széleskörű, de egyszerű szavakkal megfogalmazott, egyértelmű tájékoztatása, ezért ennek a folyamatosságát javasoljuk. Pl. a résztvevőknek tudniuk kell, hogy a parkolójegyet időre, jelen esetben egy óra időtartamra veszi, és nem az egy óra alatti tartózkodás kötelezettségére. Magyarul, ha valaki 8 óra 50-kor parkolásra jegyet vesz az Andrássy úton, akkor azzal a jeggyel egy órán belül landolhat a Zrínyi utcában is, vagy onnan ügyintézési célból tovább menve beállhat pl. az Oldalkosár utca valamely fizetős parkolójába. Stb-stb. Tapasztalataink alapján javasolni fogjuk 2008. évben e témakör utóellenőrzését.


3-4-5. A Polgármesteri Hivatal pénztárának július, augusztus, szeptember havi rovancsairól Folyamatosan hangsúlyozott munkatervi feladatunk az, hogy az Önkormányzat Polgármesteri Hivatalának pénztárában havi rendszerességgel, de előre meg nem határozott időpontban pénzforgalmi rovancsot tartsunk. Így történt ez változatlanul a 2007. év III. negyedévében is. A július 31-én, kedden, augusztus 31-jén, pénteken, és szeptember hó 28-án, pénteken megtartott III. negyedévi pénztári ellenőrzések alapvető célja annak megállapítása volt, hogy a Pénztárban a vonatkozó jogszabályoknak, illetve a Pénz- és Értékkezelési Szabályzat előírásainak megfelelően történt-e a pénzkezelés. Mindhárom belső ellenőri pénztárrovancs megállapításainak közös tartalmát a következők szerint rögzítettük: - a címletenkénti bontásban rögzített tényleges pénzkészlet minden esetben megegyezett a könyvszerinti záró pénzkészlettel, - a korábbi rovancsokhoz hasonlóan sem hiány, sem többlet nem mutatkozott, - a pénztár területén sem idegen pénz, sem egyéb értéktárgy nem volt fellelhető, - a pénztárbizonylatokhoz az alapbizonylatok hozzá voltak csatolva, és el voltak látva aláírt utalvánnyal, - a pénztáros valamennyi szigorú számadású nyomtatványról vezette az előírt nyilvántartást. - az étkezési utalványok a dolgozók részére mindhárom hónap során is a szükséges bizonylatolással, változatlanul rendben lettek kiadva. - a valutapénztár bevételi és kiadási pénztárbizonylatairól felfektetett nyilvántartást a pénztáros folyamatosan, naprakészen vezeti. A nyilvántartások szerinti és a tényleges pénzkészletek között egyik esetben sem volt eltérés. Összegezve a megállapításainkat rögzíthetjük azt, hogy a Polgármesteri Hivatal Házipénztárában változatlanul a vonatkozó jogszabályok, valamint a Pénz- és értékkezelési Szabályzat előírásai szerint történik a pénzkezelés. A megtartott ellenőrzések alaki, vagy kevés esetszámban előfordulva tartalmi kifogást eredményező hibái rövid határidőn belül korrigálásra kerültek, elősegítve ezzel a pénzügyi elszámolások rendszerszerű és helyes gyakorlatát. Tehát nem volt indokolt azonnali vezetői intézkedést tenni egyik esetben sem. A kisebb vásárlásokra kiadott előlegek határidőre történő elszámolásának stabil gyakorlata és az eljárási rend további finomítása érdekében a korábbi időszakban éltünk több olyan javaslattal, amelyek a kiadható előleg összegek elszámolási határidejének indokolt mértékű növelésére vonatkoztak. Ezek a javaslataink realizálódtak, jelenleg az írásbeli felszólításokkal együtt számított határnapok száma betartandó intézményi belső szabályként optimális. A 2007. év III. negyedévben elvégzett pénztárrovancsok alapján a Belső Ellenőrzés fenntartja az igényét arra, hogy az előlegek elszámolási kötelezettségének betartatására irányuló, a jegyző és az aljegyző részéről kiadott minden korábbi vezetői intézkedésnek érvényt kell szerezni.


6. A volt Gregus Máté Mezőgazdasági Szakközépiskola és Szakiskola gorzsai Tanüzemének aktuális gazdasági helyzetéről jelentés a növénytermesztési és állattenyésztési szakágazatok 2007. első félévi pénzforgalmi adatai alapján Fontosnak tartjuk, hogy a belső ellenőrzési tapasztalatokról szóló negyedéves beszámoltatás részeként egy-egy különösen figyelmet érdemlő szakterület ellenőrzési eredményéről a szokott összefoglalóknál részletesebben tájékoztassuk a tisztelt Képviselőtestületet. Megítélésünk szerint ebben a negyedévben ilyen érdeklődésre számot tartó vizsgálatunk a gorzsai tanüzemé volt. A Gregus Máté Mezőgazdasági Szakközépiskola és Szakiskola gorzsai Tangazdaságának gyakorlati tevékenysége kettő ágazatra, növénytermesztési, kertészeti, illetve állattenyésztési szakfeladatra bonthatóan működik. Dolgozói összetétele a tanüzemvezető személyén kívül: 1 fő traktoros, 2 fő kertész, 1fő állatgondozó és 1 fő felvigyázó-éjjeliőr. Az összesen hat fő munkajogi létszám a vizsgálat időintervallumában folyamatosan foglalkoztatva volt, így az átlagos statisztikai állományi létszáma megegyezik a 2007. évi költségvetésben engedélyezett létszámmal.

A.

A Gregus Máté középiskola 2007. évi költségvetési keretszámain belül a Tangazdaság tervezett előirányzati adatai /eFt-ban/ a következők: éves bevétel éves kiadás 014012 Növénytermelés, kertészet 15.972 25.605 014023 Állattenyésztés 1.358 12.212 A Tangazdaság 2007. I. félévi gazdálkodásának számvitelben rögzített adatai: 2007. év január 01. – június 30. közötti bevételek kiadások 014012 Növénytermelés, kertészet 5.236 * 15.135 014023 Állattenyésztés 2.620 ** 4.512 Az *,** értékelése a B/b. és a C/ alatt tárgyalt szakágazatoknál találhatók. A tanüzem 70ha, átlagosan 40ak értékű földön gazdálkodik, a megműveléséhez szükséges gépek, munkaeszközök jelentős mértékben amortizálódott állapotban ugyan, de rendelkezésre állnak. A kertészet 1790m2 fűthető területtel rendelkezik. Állattenyésztési ágazatát: 34 db szarvasmarha, 43 db juh, 2 db ló, valamint a tartásukhoz szükséges épületek, járművek és egyéb gépi eszközök, tárgyak alkotják . A kis- és nagyértékű tárgyi eszközök felleltározása megtörtént, a leltárkönyv adatai hiteles számítógépes nyilvántartással, alleltár szerinti bontásban, ellenőrizhető módon vannak kezelve. A valamennyi egyedi azonosítót tartalmazó dokumentumot a terjedelmes volta miatt (50 oldal) nem csatoltuk a jelentésünkhöz mellékletként, de az arra jogosult személyek bármikor betekintést nyerhetnek a Belső Ellenőrzésen a tételes adatsorokba. A Tangazdasággal szemben az elmúlt években többféle követelmény fogalmazódott meg. A tanüzem vezetője a 2007. évre szóló szakmai tervének elkészítése során kettő, az általa legfontosabbnak ítélt szempontot vette figyelembe. Ezek közül az első a tanulók gyakorlati képzése, amelynek teljesítésére maximálisan törekedni kell. A tangazdaság adottságaiból következő megítélése szerint az ágazatok körét lehetőleg bővíteni, amennyiben erre nem kerülhet sor, úgy minimálisan a jelenlegi szortimentet megtartani szükséges. A második igen fontos szempontja az éves gazdasági terv elkészítése során a tulajdonosi elvárás volt, melynek lényege tömören az, hogy a Tanüzem gazdálkodása profit orientáltan történjék. Ezt jelentősen befolyásolják az oktatás elsődlegességéből következő döntések, amelyeknél cél a minél kisebb veszteségekkel történő lebonyolítás, hiszen mint ismeretes, ez is a profit termelés egyik elemének tekintendő.


B/a. A könyvelés technikailag 014012 szakfeladat számú növénytermesztés a Tangazdaság legnagyobb profitot hajtható ágazata, amely optimális körülmények között a legkevesebb élő munka igénnyel működhet. A rendelkezésre álló, összesen 70 ha termőföldön folyó termelés biztosítja az állatállomány tömegszerű abrak, takarmány ellátását alacsony önköltségi áron. E mellett jelentős árualapot is képez a gazdasági mutatók javítása érdekében. A tangazdaság vezetője és az iskola gazdasági ügyintézője által elkészített mezei leltár alapján terményféleségenként a következőket állapítottuk meg: Az un. haszon növények közül 2007. évre 25 ha őszi búza vetése történt meg. A tanüzemvezető előrelátó tervezése a jövőre vonatkozóan is legalább ugyanekkora területet irányoz elő őszi búza termesztésére. Ennek előnye, hogy a vetésforgót és a munkaszervezést tekintve jól beilleszthető, viszonylag biztonságos a termesztése és a forgó tőke igénye sem magas. A búza szalmájára szüksége van az állattenyésztésnek, továbbá esetleges eladási nehézségek esetén saját célú abrak takarmányként is felhasználható. Lucernából 7 ha van telepítve, ez a terület nagyság fedezi az állattenyésztés jelenlegi igényeit. További területek lucernával történő betelepítését a jelen piaci helyzetben nem tervezi a szakmai irányító. Az elmúlt évben bálázásért cserében réti szénát szerzett be a tangazdaság vezetője, aki továbbra is azt tervezi, hogy bérben bálázást végeznek a kapacitások jobb kihasználása érdekében. Megállapítható, hogy szálas takarmány és szalma tekintetében a gazdaság biztonságosan el van látva. A növénytermesztési ágazatnak meghatározó tényezője marad ahogy a jelenben, úgy a jövőben is az áru kukorica termesztése. Az árualap nagy részét, a biztonságos tömegtakarmány ellátást kukorica vetésével tudja biztosítani a gazdaság. Ennek hátránya, hogy vetésváltásban önmagán kívül csak tavaszi vetésű növények egy része követheti. Silókukorica és megfelelő gépkapacitás esetén lehetséges őszi vetésű növények beillesztése. Jelenleg 20 ha-on folyik kukorica termesztése. A mai ismereteink szerint helyes, hogy a gazdaság a jövőben is hasonló nagyságú területen szándékozik kukoricát termelni. Napraforgó 17 ha területen van vetve. A szakmai terv szerint a későbbiekben is hasonló nagyságrendű lesz a termesztése, a helyszíni bejárás során sem merült föl e terület növelési szándéka. A tanüzem 2007-es évre szóló gazdálkodási terve többek között előirányozta, hogy a vetésforgóban betöltött kedvező szerepe, az alacsony ráfordítás igénye, a kedvező bel-tartalmi értékei, valamint a szalmájának szénát kiváltó szerepe miatt is a tavaszi árpából jövőre mintegy 5.6 ha terület nagyságban kellene termeszteni. A vetésforgóban későbbiekben, csak kisebb súlyban lesz indokolt néhány más növényt is, például zabot, triticálét vetni, elsősorban az oktatási szempontok miatt. B/b. A növénytermesztési ágazaton belül külön súlyt képvisel a dísznövény kertészet. A kertészethez 600 m2 fűthető szaporító fóliaház, valamint 1190 m2 összterületű ugyancsak fűthető fóliaházak tartoznak. Az évi virág kibocsátása mintegy 60000 tő. A tangazdaságnak ez a mg-i szakemberek véleménye szerint a legmodernebben felszerelt ágazata a legtöbb lehetőséget magában hordozva egyúttal periodikusan a legtöbb költséget is nyeli el. Az ennek ellensúlyozását szolgáló bevétele, a *-al jelzett 2007. első félévi 5.236 eFt látszólag csak 1/3-ada volt ugyan az éves tervezett bevételnek, de ha figyelembe vesszük a Tangazdaság vállalkozási szerződései alapján idejében teljesített, kiszállított virágok (egynyáriak, tiroli típusú futómuskátlik) leszámlázott, a számlájára még be nem folyt ~2.056 illetve 3.006, összesen további 5.062 eFt értékű kintlévőségét, azt állapíthattuk meg, hogy a tényleges teljesítésével már az év első


felében a Tangazdaság elérte az éves tervezett bevételének mintegy 2/3-át. Ez rendkívül bíztató a növénytermesztési ágazat egész évi gazdálkodására vonatkozóan. Megítélésünk szerint a további előrelépés, a dísznövény termesztés gazdasági fejlődésének egyik gátja lehet, hogy nincs kidolgozva - a 2005. évben végzett ellenőrzésünkkor vetettük föl - egy olyan személyi érdekeltségi rendszer, amely a jelenleginél hatékonyabban motiválná a kertészeket. Ebből következően az élőmunkaerő kapacitásában továbbra is látunk még rejtett tartalékokat. Megállapíthattuk azt is, hogy az önkormányzattal 2007. évre kötött értékesítési (vállalkozási) szerződése biztonságos keretet nyújtott a folyamatos termeléshez. A megfelelő tervezhetőséget nagyban segíti elő a virágfajtákra bontott értékesítési szerződéseknek már a tavalyi év október hónapjában történő megkötése. A Tangazdaság növénytermesztési ágazatának gazdálkodási biztonságát azonban még jobban növelné egyrészt az, ha a virágtermelési, értékesítési szerződéseinek „3. Szerződési biztosítékok” c. fejezetének egyes alpontjait az eddiginél erősebb feltételekkel (pl. …..”A Vállalkozó jogosult igényelni Megrendelő késedelmes pénzteljesítése esetén a mindenkori jegybanki alapkamat kétszeres mértékének megfelelő késedelmi kamatot.”) fogalmaznák meg. Véleményünk szerint ebben a kérdésben egyeztetni lehetséges, de szükséges is a Megrendelővel közös akarat elérése céljából. Ismeretes, hogy a hagyományos magyar polgári jogrend ezt a mértéket minimumként fogadja el. A tangazdasági gazdálkodás kiszámíthatóságát biztosító másik elem a számla leigazolásától számított fizetési határnap elvárható betartása a Megrendelő részéről. Ennek elmaradása jelentős működési zavarokat, anyagi károkat okozhat a tanüzemnek. Egyértelmű tehát, hogy a szerződési fegyelem betartását kétoldalú követelményként, mindkét érintett félnek javasoljuk. Megjegyezni kívánjuk, hogy a gorzsai tangazdaság növénytermesztési ágazat 2007. év első félévi állapotának felméréséhez az előzményeket is ismerni célszerű, amelyek tömören a következők: Az iskola tangazdaságában 2002-ben az év végén adták át a pályázatból nyert és megépített 600m2-es fűthető fóliaházat. A gorzsai tangazdaság 2004-ig kht formájában, HódGazdász Kht. néven, az iskolától függetlenül működött. A fejlesztések az iskola szakképzési hozzájárulásából történtek, ennek ellenére a kht jelentős veszteségeket halmozott föl. Az önkormányzat a veszteségeket kiegyenlítve újra szervezte és az iskolához kapcsolta a tangazdaságot. A létszámot 6 főfoglalkozású és 3 közcélúra csökkentette. Így 2004-ben jelentős hitel fölvétellel a nulláról indulva kellett a gazdálkodást indítani. A gazdálkodás azóta a számokból is jól követhetően látható, hogy egyre eredményesebb. 2006-ban először haladták meg a bevételek a kiadásokat. Mindezekhez hozzá tartozik, hogy az önkormányzati munkabér támogatás nélkül nem tudna működni. Emellett fűthetővé tettek 5db fóliasátrat és újabb 2 megépítésével lett 7db fűthető fólia sátruk 1240m2 nagyságban. A nagyobb beruházások közül említést érdemel az új traktor, borona, magas nyomású fertőtlenítő mosó, öntöző berendezés beszerzése. Az oktatótraktor felújításával a termelési és az oktatási funkciót szétválasztották, ezzel mindkét tevékenység hatékonságát növelték. (Kivonatos emlékeztető az Iskola 2007. január 11-ei Közgyűlésen megismert beszámolójából.)


C) Megállapítások a számvitelben technikailag 014023 szakfeladat számú állattenyésztés szakágazatról: A tangazdaságban az ellenőrzésünkkor 34db szarvasmarha, 43db juh, 2db ló volt az állatállomány. Az állatokat megfelelő műszaki állapotú épületekben, a 2005. év nyarán végzett ellenőrzésünk időszakához képest rendezett körülmények között tartották. Nem kell agrárszakosnak lenni ahhoz, hogy megállapíthassuk, az ágazat lehetőségeit messze nem használja ki a tangazdaság. Nem történik baromfinevelés, sertés tenyésztés nincs. Rendelkezésre áll ugyan 72 m2+180 m2 alapterületű istálló, mely akár 3500 db baromfi tartására is alkalmas lehetne, a sertéstenyésztéshez azonban új épületre lenne szükség. Tömegtakarmány és abrak takarmány szempontjából a B. pont alatt kifejtettekből is kitűnőleg megfelelően ellátott az ágazat. A volumenét és az értékét tekintve jelentős a szarvasmarha tenyésztés. Az épületek és a technológia 40 db tejelő tehén és a szaporulatának az igényeihez lettek kialakítva. Klasszikus értelemben vett árutej termelés évek óta nincs a telepen. A kifejt tejet bika borjak felnevelésére használták, a felesleget évekig megsemmisítették. Az ágazat működtetéséhez, pontosabban a rendbe tételéhez a tangazdaságot 2006. év május 15. óta irányító vezető a következő intézkedéseket tette. Mivel állattenyésztési szakember lévén nem volt számára kérdés, hogy a termelődő tejet értékesíteni is kell, elsősorban el kellett végeznie az állatok adottságainak, a megtermelhető tej mennyiségének és minőségének felmérését. Ennek eredményeként már tudta, hogy az elkövetkezendő időszakban mit várhat az állománytól. Mind ezzel párhuzamosan, fel kellett derítenie a lehető legtöbb értékesítési lehetőséget. Ennek során mivel közvetlenül a tejipari vállalatok nem jöttek szóba, a tej direkt értékesítésének kialakítását látta megvalósíthatónak. A nem értékesíthető, minőségi okok miatt piacképtelen tejet továbbra is borjú nevelésre fordítja a gazdaság. A szarvasmarha állomány összetétele a 2005. évben látott állapotokhoz képest egyértelműen javult, de megítélésünk szerint további 2-3 év kell ahhoz, hogy a tejhozamban mind a mennyiséget, mind a minőséget illetően további, tartós időszakú növekedést érjenek el. A fejlődésre jellemző egyébként az, hogy amíg 2006-ban 980.000 Ft árbevétel származott - gyakorlatilag plusz befektetés nélkül - a tej eladásából, addig 2007-ben várhatóan ugyanebből már 1,800.000-2,000.000 Ft árbevételt fog elérni a gazdaság. A tangazdaság vezetője megoldotta a hús típusú szarvasmarhák külön választását is. A kis létszámú, de többféle húsmarha fajtát bemutató állományt helyileg elkülönítette a tejelő marháktól. A karámokban lévő állatállomány elhelyezése laikus számára is azonnal a tudatosságot, a szakmai megfontoltságot, szervezettséget mutatta. Várhatóan a húsmarha állományból nagy árbevételeket nem fog elérni a gazdaság, viszont az oktatás céljait aránylag olcsón szolgálja. A juhászatban lévő 43 db állatot sem szaporítani, sem csökkenteni nem célszerű. Az ágazat szerepe a bemutatás, illetve a munkák gyakoroltatása. Legelő hiánya miatt nyereséggel nem működtethető. Mivel a költségek csökkentését egyik lehetséges mód szerint a tarlók villanypásztoros legeltetésével lehetett elérni, a villanypásztor beszerzésre került és annak használatát a tangazdaságban megkezdték. A másik költségcsökkentő módozat az lehetett volna, hogy a legeltetési időszakra, bértartásra adják a juh állományt. Ebben az esetben áprilistól októberig az istálló pihentetésre kerül, a más területeken felhasználható munkaórák felszabadulnak ugyan, de a szállítás és a bértartás együttes költsége megközelítheti, elérheti, sőt akár meg is haladhatja a remélt megtakarítás összegét. A tangazdaság megbízható tartó gazda hiányában ezt a megoldást már 2006. évben szerencsére elvetette.


A lovászat jelenleg 2 db kancából áll. A lovak az elmúlt években oktatási célból csak tartva voltak, mivel sem csikó hozamuk, sem fogatozva, sem lovagolva nem voltak. Jelenleg a kancák bevizsgáltan vemhesek. Abban az esetben, ha valami oknál fogva a kancák nem tudnák kihordani a vemhességet, a ló állomány cseréje szükséges. A tanulók oktatási célzatú lovagoltatása lovagló tréner segítségével képzelhető el. Heti egy, vagy igény esetén kettő délutáni foglalkozással. Megfelelő trénert e célra találni nem könnyű feladat és alkalmazásuk is viszonylag nagy költségeket jelentene, az önkéntes segítők pedig ez idáig hamar feladták a diákokkal való önzetlen ismeretátadó foglalkozásokat. A lovak fogatozására egyelőre nincs ok, de felmerülő igény esetén megoldható lenne. A baromfi ágazat jelenleg nem prosperál. Rendelkezésre áll ugyan egy 72m2 + 180m2 alapterületű istálló, de a jelen helyzetben, bármilyen baromfinevelés beállítása igen nagy kockázattal jár. Mindezek mellett hasznos lenne, ha működő telepen tudnának a tanulóknak gyakorlási lehetőséget biztosítani. Egyszerűen ezt úgy lehetne elérni, hogy az épületet bérbe adnák. A megkötendő szerződésnek részletes megfogalmazással tartalmaznia kellene az oktatás igényeit és a profitot biztosító kitételeket is. A gazdaságossági szempontok, a munkaerő gazdálkodási megfontolások és a kockázati tényezők kiiktatása a bérbe adás mellett szólhatnak. Az alapvetően pénzügyi, költségvetés-gazdálkodási és nem agrárszakos ellenőrként végzett vizsgálatunk során érdekes volt megismerni a tangazdaság vezetőjének jövőbeni terveit, aki un. saját /intézményi!/ működtetés esetén a következő alternatívát vázolta föl: „őshonos kendermagos tojó állomány betelepítése, kifutós tartással, majd a tojások értékesítése. Gyakorlatilag bármilyen baromfit tarthatnánk, amelynek viszonylag jók a piaci pozíciói, igényeit az adott keretek között ki tudjuk elégíteni, valamint tartása nem extra tőkeigényű. Termeltetési szerződések gyakoriak, viszonylag könnyű lenne a beindítás.” Ez így, ebben a puritán formában a célnak megfelelő lenne, olcsó és egyszerű. Véleményünk szerint több, mint megfontolandó. A sertés esetében a tartását viszont csak saját, tehát szintén intézményi erőből lehet elindítani. Jelenleg nincs azonnal betelepíthető állapotú férőhely. Előbb a lehetőségeket tekintve 20 koca + szaporulata elhelyezésére alkalmas férőhelyet kellene kialakítani a hagyományos almos tartásra berendezkedve. Teljesen új épületre lenne szükség, az épület és a technológia részben meg van tervezve, amint az a Gregus Máté Mg. Szakközépiskola Közgyűlés elé került 2002-2006. évi beszámolójából már ismeretes. Az új épület bekerülési költsége azonban mintegy 40-50 millió lenne, így erre egyenlőre nem gondolhat a tangazdaság. A gorzsai Tanüzem jelenlegi gazdasági helyzetének felmérését célzó ellenőrzésünk során örömmel állapítottuk meg, hogy 014023 szakfeladat jelzőszámú állattenyésztési ágazat 2007. év első felében az egész évre tervezett 1.358 e Ft értékű bevétellel szemben már a január 01 – június 30. közötti időszakban 2.620 e Ft bevételt ért el, amely majdnem kétszerese az éves tervszámoknak. Ez a kitűnő eredmény gyakorlatilag azt jelenti, hogy ha sikerül a második félévben fenntartaniuk a jószág és tejtermék értékesítés eddigi intenzitását, úgy az eredeti tervekhez képest ebben az évben, várhatóan mintegy megnégyszerezi a bevételét az ágazat. Egyidejűleg azt is megállapítottuk, hogy ezen időszak alatt az állattenyésztési szakfeladatra tervezett egész évi 12.212 eFt kiadás időarányosan fele része (6.106eFt) alatt maradt a tényleges ráfordítás 4.512 eFt összege. Összhatásában ez rendkívül pozitív és egyértelműen a szakszerű és korrekt gazdaság vezetést jelzi.


D) A volt Gregus Máté Mezőgazdasági Szakközépiskola és Szakiskola gazdasági helyzetének ellenőrzése során a következő főbb tárgyi eszköz érték állományt állapítottuk meg a rendelkezésünkre bocsátott számviteli nyilvántartások adataiból. Vastagított számokkal írtuk le az értékcsökkenés utáni jelenlegi értékeket és normál számokkal, aláhúzottan jelöltük a már 0-ra futott tárgyak nyilvántartás szerinti volt bruttó (eredeti beszerzési) értékét: - ingatlanok, épületek számviteli nettó értéke 14,943.507 Ft - mezőgazdasági gépek ” ” 1,988.049 Ft (továbbá vemhességvizsgáló, kultivátor, 6 soros kombinátor, ekék, gyűrűshenger, tárcsa, talajmaró, vetőgép, műtrágyaszóró, permetező, szárzúzó, gázfűtéses roncsoló, MAGI visszacsatoló, áramátalakító, kút+öntözö berendezés, pH mérő, lószerszámok, nyergek, almos fiaztató, elektromos juhnyíró, fejőberendezés +tartozékok, szivattyú, fűkasza, sövényvágógép, talajmarók, stb. 14,631.227.-Ft értékben) - új traktor + utánfutó 2,617.047 Ft (0-ra futott traktorok, pótkocsik, stb. = 5,041.640.-Ft értékben) - üvegházi beruházások jelenlegi nettó értéke összesen 23,044.668 Ft - állatállomány amortizációs számítások utáni értéke 2,036.674 Ft A megállapításaink rögzítése elején azért fogalmaztunk úgy, hogy „ ……a megműveléshez szükséges gépek, munkaeszközök jelentős mértékben amortizálódott állapotban ugyan, de rendelkezésre állnak” , mert a fentiekből is kitűnőleg az értékcsökkenési leírások utáni, mintegy 45 millió Ft értékű eszközön fölül további 20 millió Ft eredeti beszerzési értékű, ma már csak eszmei értéket képviselő, 0-ra kifutott tárggyal, berendezési-felszerelési eszközzel működik a Tangazdaság. E) 2007. augusztus hó 22-ei fogalmazású > Gyakorlati helyzetkép a Gregus Máté Műszaki, Mezőgazdasági Szakközépiskola és Gimnázium gorzsai tanüzeméről az iskolai összevonást követően: Szántóföldi növénytermesztés: - 24 ha őszi búzának a növényvédelme, saját géppel, bérmunka mellőzésével, továbbá a betakarítása megtörtént, 46 q/ha termésátlaggal. A termény kombájn-tisztán 4000 Ft+áfa áron a Hód-Agro Zrt. részére került értékesítésre. A területen lévő szalma felbálázva betárolásra került. A földterület tarlóhántása tárcsával szintén megtörtént. Augusztus hónap folyamán szervestrágyát juttatnak még ki a terület egy részére. - 1 ha zab betakarítása és a terület letakarítása megtörtént, 28 q/ha hozammal. A zabot a telepen lévő lovak takarmányozására termesztették. - 20 ha kukorica az aszályt viszonylag jó állapotban vészelte át, a hozam-kiesés 30 % körül várható. A teljes területből 5 ha kukorica lesilózása augusztus 20-ig volt várható, a fennmaradó 15 ha kukorica termése szemestakarmányként fedezi az állatállomány éves szükségletét és kb. 150-200 q árukukorica értékesítése hozzájárul az árbevételük növeléséhez. - 17 ha napraforgó betakarítása szeptemberi ütemezéssel, várhatóan 25 q/ha körüli hozammal kerül értékesítésre. - 7 ha lucerna harmadik kaszálása van folyamatban. Az aszály miatt a termésátlag gyenge, de a tavalyról megmaradt szénával együtt fedezi az állatok szálastakarmány igényét. Új telepítésű lucernát 2 éven belül nem terveznek. Géppark: az elvárt ráháruló feladatokat a műszaki állapotukból eredően nagyrészt ellátja.


Kertészet: 2007. évben 60 000 tő dísznövényt állított elő, jelenleg 1500 db krizantém nevelése folyik. Ezzel párhuzamosan az új fóliában a hiányzó asztalok pótlása, valamint a kertészetben dolgozó 2 fő szabadságolása van folyamatban. A Hód-Mezőgazda Zrt-vel előszerződést kötöttek a kiállításra szükséges virágok előállítására. A város jövő évi muskátli és egynyári növényeinek megtermelésére várják az Önkormányzat nyilatkozatát. A szaporító fóliaház külső fóliacseréjét megrendelték. (lejárt a 4 éves kihordási idő) A kertészetben további technológiai felújításokra van szükség. Állattenyésztés: - Szarvasmarha: 2006. és 2007. években markánsan elkülönítették a tejelő és hús típusú állatokat, külön tartásuk a 2005-ös állapotokhoz képest jól láthatóan szervezetten, az állattenyésztő szakember tangazdaság-vezető szakmai szemével nézve viszont csak részben megoldott. A tejtermelés minősége és volumene az eddigi fejlődés volumenét figyelembevéve 2008. év második felére várhatóan nagy kiugrást és ezzel együtt további jelentős árbevételt fog eredményezni. Állományfejlesztést csak saját nevelésből kívánnak megvalósítani. A szarvasmarha-technológia műszaki állapotának feljavítása szükséges lenne. - Juh: az állománnyal az egyébként kihasználatlan (az összesen kb. 1ha-nyi) területeket legeltetik. Az anyaállományt sem szaporítani, sem csökkenteni nem akarják. - Ló: 2007. márciusában belefogtak egy szaporodásbiológiai programba, hogy az eddig még csikót sem adó kancákat fedeztessék. Eredmény, a két kanca várhatóan 2008. április hóban fog elleni. - Baromfi: jelenleg nincs, ennek több okát már leírtuk, de megemlítendő még kockázati tényezőként a nem kívánatos baromfi influenza veszély is, illetve ismeretes, hogy a tartás technológia teljesen leamortizálódott. - Sertés: a telepen nincs tartástechnológia. Jelen belső ellenőrzési munkánkhoz jó alapot biztosított a Gregus Máté Mezőgazdasági Szakközépiskola és Szakiskola igazgatójának az Iskola működésének 2002-2006. évek közötti időszakára, ezen belül pedig a gorzsai Tangazdaság tevékenységére vonatkozó, a Közgyűlés által 2007. év január hó 11-én tartózkodás és ellenszavazat nélkül, tehát egyhangúlag elfogadott beszámolója. (Lásd.: 3/2007.01.11.) A Tangazdaságban jó szakmai irányítással korrekt, megbízhatóan ellenőrizhető, megfontolt, tudatos gazdálkodás segíti elő a középfokú mezőgazdasági szakemberek képzését. A tételesen átvizsgált könyvelési dokumentációban (2/b. és 3/b. mellékletek) egyetlen olyat sem találtunk, amely ne a tangazdaságban folyó oktatói és üzemszerű termelési tevékenységgel függött volna össze. Megbizonyosodhattunk arról, hogy a tanüzem vezetője és kevés számú dolgozója jól sáfárkodik a rábízott javakkal, valamennyien a jó gazda gondosságával takarékosan használják föl a költségvetési és egyéb anyagi forrásaikat. Vezetői megfontolásra javasoljuk: - A Tangazdaság vezetője kapjon megbízást, illetve konkrét felhatalmazást arra, hogy a környező gazdaságokban tájékozódjon arról, vannak-e olyan munkaeszközök, amelyeket ott már nem használnak, de a tangazdaságban még kiválóan hasznosítható lenne. A szponzorálás egyik formájának lenne tekinthető ezen eszközök térítés nélküli, könyvviteli átvétele. Továbbá az értékesítésben, esetleg már eredendően a beszerzésben nyújtott támogatás is.


- A jövőben a diákmunka hatékonyabb, szervezettebb beillesztésére kell törekedni. Annál is inkább, mivel az eddig nem működő, ezért új ágazatok esetleges beindításával meg fog növekedni az élő munkaigény. - Javasoljuk a jelenlegi dolgozói körben termelési érdekeltségi rendszer kidolgozását, akár a kertészetnek olyan bérbeadási megoldásával együtt, amely továbbra is biztosítja a tanulók gyakorlási lehetőségét, valamint nagyobb bevételt biztosítana, mint a kertészet eddig valaha is elért legnagyobb tiszta nyeresége. Ezzel lehetőség nyílna jelenleg nem prosperáló ágazatok beindítására, szélesebb körű gyakorlati munkára épülhetne az oktatás. - Törekedni kellene a szaporítóanyagok saját, intézményi előállítására, a muskátli gyökeres dugvány nagy tételű előállítása üzleti szempontból nagyon előnyös lenne. Minden feltétel adott hozzá véleményünk szerint. - Érdemes lenne néhány kétnyári növény elő állításán gondolkodni, amennyiben annak szakmai és fizikai feltételei biztosíthatóak a jelen körülmények között. Ez esetben jobb lehetne a fóliák kihasználása, növekedne az árbevétel. - Az értékesítési szerződések megkötésekor a Megrendelőkkel történt egyeztetéssel a Tangazdaságnak is előnyös feltételek (pl. rövidebb fizetési határidők, nagyobb mértékű kamat kikötése, stb.) legyenek meghatározva. Ugy gondoljuk, hogy az eddigi eredményeken túl a fentiek hozzájárulnának ahhoz, hogy a Tangazdaságban rejlő „igazi aranybánya” továbbra is sikeres legyen, a szakemberektől megismert oktatás-gazdaság technikák alternatívái megteremtik a gazdasággal szemben eddig támasztott fő követelmények, a tanítás-tulajdonosi elvárás teljesítésének lehetőségét.

II./ A Belső Ellenőrzés a 2007. év III. negyedévében elvégzett, fent felsorolt konkrét vizsgálatok mellett megszakításokkal, szüneteltetésekkel ugyan, de tovább folytatta az éves munkatervi feladatai közé tartozó közbeszerzési eljárások, valamint a lakbér hátralék kezelés helyzetének ellenőrzését újabb adatgyűjtésekkel. Ezeken felül megkezdtük három+töredék évre visszamenőleg az önkormányzati pályázatok célellenőrzését kiemelt szempontok szerint, valamint megkezdtük az Önkormányzatunk követelés-állományának f.év szeptember hó 30-ai állapot szerinti A befejezését tekintve 2007. év IV. negyedévére áthúzódó fenti belső ellenőri feladatok fő jellemzője az, hogy olyan rendkívüli eseményt, amely azonnali vezetői intézkedés megtételét igényelte volna, nem észleltünk. A Belső Ellenőrzés III. negyedévi munkáját továbbra is nehezítette az, hogy az április hó első napjaitól kezdve 2 főre olvadó, eredetileg 3 fős csoport létszámát még nem sikerült kiegészíteni. A munkaerő kapacitás csökkenésből keletkezett hátrányokat megpróbáljuk lehetőleg lefaragni az év hátralévő részében. Amennyiben ez az igyekezetünk ellenére sem sikerülne, úgy az elmaradt feladatokat részben a 2008. évre ütemezzük át, részben pedig beépítjük a jelen önkormányzati képviselői ciklus időtartamára tervezendő stratégiai ellenőrzési terveink közé. Hódmezővásárhely, 2007. október 24. dr. Pálfy Tamás sk. belső ellenőrzési vezető


Tárgy: Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Belső Ellenőrzésének 2007. év III. negyedévi tevékenységéről szóló beszámoló


1./ Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlése a Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala Belső Ellenőrzésének 2007. év III. negyedévi tevékenységéről szóló beszámolót elfogadja. Hódmezővásárhely, 2007. november 08.

Dr. Lázár János sk. polgármester

A határozatot kapják: 1. Dr. Lázár János polgármester - H 2. Dr. Korsós Ágnes jegyző – H 3. Jogi-Közbeszerzési Iroda Önkormányzati Csoport – H. 4. Belső Ellenőrzés - H 5. Irattár



Iktatószám: A-10-28082/2007 Címzett:


Tárgy:

Belső Ellenőrzés 2008. évi munkaterve


Belső Ellenőrzés




2007.10.24.



Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Jegyzőjétől Iktatószám: A-10-28082/2007. Tárgy: a Belső Ellenőrzés 2008. évi munkaterve

Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlésének Helyben Tisztelt Közgyűlés! A Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Belső Ellenőrzése 2008. évi munkatervét jóváhagyás céljából Önök elé terjesztem. A belső ellenőrök a feladataik teljesítése során kötelesek a költségvetési szervek belső ellenőrzéséről szóló módosított 193/2003.(XI.26.) Korm. r. előírásait, valamint az államháztartásról szóló (Áht.), a számvitelről szóló (Sztv.), az önkormányzatokról szóló (Ötv.) törvények és az államháztartás működési rendjéről szóló kormányrendelet (Ámr.) előírásait figyelembe venni. Ezeken túl a tevékenységük során - többek között - a Polgármesteri Hivatal belső szabályzatai /Ügyrend, Belső ellenőrzési Szabályzat/ alapján járnak el a belső ellenőrök. A költségvetési szervek belső ellenőrzésére vonatkozó jogszabályok előírásai szerint az önkormányzatok Belső Ellenőrzésének jóváhagyott éves munkatervvel kell rendelkeznie. Az elmúlt években ennek megfelelően kialakult gyakorlatot az Önkormányzati törvényt módosító 2005. évi XCII. tv. 4. § /6/ bekezdése akként módosította, hogy „a helyi önkormányzatra vonatkozó éves belső ellenőrzési tervet a képviselő-testület az előző év november 15-éig hagyja jóvá”. Ennek az előírásnak megfelelően kérem a Tisztelt Közgyűlést, hogy a Belső Ellenőrzés 2008. évre szóló munkatervét megvitatni és azt jóváhagyni szíveskedjen. Hódmezővásárhely, 2007. november 08. Tisztelettel:



HÓDMEZŐVÁSÁRHELY MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATAL 6800 Hódmezővásárhely, Kossuth tér 1. Pf: 23. Tel: (62) 530-104

Belső Ellenőrzés 2008. évi munkaterve

2007. november 08.


Belső ellenőrzési munkaterv 2008. évre A költségvetési szervek belső ellenőrzésének elsősorban az a feladata, hogy vizsgálja a jogszabályoknak és az intézményi belső szabályzatoknak való megfelelést. A Belső Ellenőrzés tevékenységével szabályszerűségi, pénzügyi, rendszer és teljesítményellenőrzési típusú vizsgálatokat végez, amelyek során - többek között - a gazdaságosságra, a hatékonyságra és az eredményességre vonatkozó megállapításokat tesz, továbbá olyan javaslatokat fogalmaz meg a költségvetési szerv vezetője részére, amelyekkel elősegíti az ellenőrzött szervezet működésének fejlesztését, eredményességének fokozását. A költségvetési szervek belső ellenőrzésének jogszabályi környezete több mint három évvel ezelőtt, már a 2004. évre érvényesen, a korábbi évekhez képest jelentősen megváltozott. Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény, az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998.(XII.30.) Korm.r. módosításai, a költségvetési szervek belső ellenőrzéséről szóló 193/2003. (XI.26.) Korm. r., majd annak 2005. év nyarán a 162/2005.(VIII.16.) Korm. r.-el történt módosítása, valamint a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvénynek (Ötv.) szintén 2005. évi XCII. törvénnyel történt módosítása adják azt a jogszabályi háttért, amely alapján végzik a belső ellenőrök a tevékenységüket. A Belső Ellenőrzés által elvégzendő belső hivatali és az Önkormányzat intézményeinek, gazdasági társaságainak szükséges ellenőrzései a mennyiségében növekedett, minőségében a nemzetközi standardokhoz, a pénzügyminiszter, az Állami Számvevőszék útmutatóihoz és a Jegyző irányításához igazodó feladatok, valamint a vonatkozó jogszabályok előírásai alapvetően megkövetelik azt, hogy az önkormányzat Belső Ellenőrzése jóváhagyott éves munkatervvel rendelkezzék. Az Ötv.-t módosító 2005. évi XCII. törvény 4. § /6/ bekezdése előírja, hogy „a helyi önkormányzatra vonatkozó éves belső ellenőrzési tervet a képviselő-testület az előző év november 15-éig hagyja jóvá”. Figyelembe véve az előző években végzett belső ellenőrzések tárgyköreit, vizsgálati eredményeit, az Önkormányzat közoktatási intézményeiben 2007. év során végrehajtott és a 2007/2008. tanévtől realizálódott rendkívül jelentős szervezeti változásokat, továbbá a 2008. év során aktuálisnak tartott ellenőrzések témaköreit és az ellenőrzendő szerveket részletező, a tényleges lebonyolítást negyedéves bontásban ütemező feladattervet, az ellenőrzésre fordítható időalap 20%-ának soron kívüli vizsgálatok elvégzésére tartalékolva, az alábbiakban javasoljuk meghatározni: Január – március: Polgármesteri Hivatal házipénztárának rovancsa előre meg nem határozott időpontban, havonta egy alkalommal. Ráfordított munkanapok: A 2005-2006-2007. évben végzett belső ellenőrzések megállapításainak realizálása utóellenőrzésként egy később meghatározott konkrét vizsgálat esetében Ráfordított munkanapok: A Hódmezővásárhelyi Hivatásos Önkormányzati Tűzoltóság 2007. évi pénzmaradványának zárszámadás előtti ellenőrzése. Tervezett munkanapok száma:

6 nap

26 nap

5 nap


Az Erzsébet Kórház-Rendelőintézet 2007. évi pénzmaradványának zárszámadás előtti vizsgálata. Tervezett munkanapok száma: A Tornyai János Múzeum és Közművelődési Központ 2007. évi pénzmaradványának zárszámadás előtti vizsgálata. Tervezett munkanapok száma:

15 nap

5 nap

Az Eötvös József Szakközépiskola, valamint a gazdasági szervezete által kezelt részben önállóan gazdálkodó költségvetési intézmények (Németh László Gimnázium és Általános Iskola, Corvin Mátyás Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközépiskola és Szakiskola, Kalmár Zsigmond Ipari Szakközépiskola és Szakiskola, Gregus Máté Műszaki, Mezőgazdasági Szakközépiskola és Gimnázium, Vásárhelyi Cseresnyés Kollégium) 2007. évi pénzmaradványának zárszámadás előtti ellenőrzése. Tervezett munkanapok száma: 25 nap Kiemelt vizsgálati szempontok figyelembevételével a vevők, adósok kintlévőségei behajtására tett intézkedések hatékonyságának vizsgálata a 2007. dec. 31-i állapot szerint. Tervezett munkanapok száma:

25 nap

Civilszervezetek 2007. évi önkormányzati támogatás elszámolásának felülvizsgálata. Tervezett munkanapok száma: 35 nap A 2007. évben készített belsőellenőrzési jelentések észrevételeire, megállapításaira tett vezetői intézkedések utóellenőrzése az Erzsébet Kórház-Rendelőintézetben. Tervezett munkanapok száma: 5 nap Jelentés a Belső Ellenőrzés 2008. I. negyedévi tevékenységéről. Tervezett munkanapok száma:

3 nap

Április – Június: Polgármesteri Hivatal házipénztárának rovancsa előre meg nem határozott időpontban, havonta egy alkalommal. Ráfordított munkanapok: 6 nap A 2005-2006-2007. években végzett belső ellenőrzések megállapításainak realizálása utóellenőrzésként egy később meghatározott konkrét vizsgálat esetén. Ráfordított munkanapok: 26 nap Sportegyesületek 2007. évi önkormányzati támogatásának felülvizsgálata. Tervezett munkanapok száma:

25 nap

A Belső Ellenőrzés 2007. évi tevékenységéről szóló beszámoló. (a zárszámadási rendelet megalkotása napjához igazodóan terjesztendő be!) Tervezett munkanapok száma:

5 nap


Az Erzsébet Kórház-Rendelőintézet labordiagnosztika nem orvosi tevékenységének vizsgálata. Tervezett munkanapok száma:

12 nap

Intézményekre bontott adatok alapján az analitika és főkönyv egyezőségének vizsgálata (bérkifizetések és bérfeladás) a MÁK Dél-Alföldi Regionális Igazgatóság adatainak figyelembevételével. Tervezett munkanapok száma:

30 nap

A Óvodák működését meghatározó mutatószámok, az óvodai csoportlétszámok, a pedagógus foglalkoztatás alakulásának ellenőrzése; A térítési díjak megállapítása az önkormányzati rendelet előírásai alapján történt-e, hogyan alakul a díj-hátralék. Tervezett munkanapok száma:

20 nap

A 2007. február 15-től bevezetésre került vizitdíjjal kapcsolatos intézményi belső rendelkezések, eljárási szabályok, utasítások, valamint a pénzügyi elszámolások ellenőrzése. Tervezett munkanapok száma:

8 nap

A munkaügyi nyilvántartások szabályszerűségi vizsgálata az Erzsébet KórházRendelőintézetben. Tervezett munkanapok száma:

5 nap

Jelentés a Belső Ellenőrzés 2008. II. negyedévi tevékenységéről. Tervezett munkanapok száma:

3 nap

Július – Szeptember: Polgármesteri Hivatal házipénztárának rovancsa előre meg nem határozott időpontban, havonta egy alkalommal. Ráfordított munkanapok:

6 nap

A 2005-2006-2007. években végzett belső ellenőrzések megállapításainak realizálása utóellenőrzésként egy később meghatározandó vizsgálat esetében. 26 nap A befejezetlen beruházások üzembehelyezési, használatbavételi bizonylatainak, műszaki átadásának vizsgálata, esetleges késedelmek okainak feltárása. Tervezett munkanapok száma:

15 nap

Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város gazdasági társaságai összevonásának (2007. évben) hatása a költségtényezők, a személyi és dologi kiadások alakulására. Tervezett munkanapok száma:

17 nap

Németh László Gimnázium és Általános Iskola gazdálkodásának vizsgálata. Tervezett munkanapok száma:

25 nap

Varga Tamás Általános Iskola gazdálkodásának vizsgálata utóellenőrzés jelleggel. Tervezett munkanapok száma:

5 nap


Aranyossy Ágoston Általános Iskola, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény és Nevelési Tanácsadó gazdálkodásának vizsgálata. Tervezett munkanapok száma:

15 nap

Szent István Általános Iskola gazdálkodásának vizsgálata. Tervezett munkanapok száma:

5 nap

A pénz- és értékkezelés rendjének vizsgálata az Erzsébet Kórház-Rendelőintézetben a pénztár- és bankbizonylatok szúrópróbaszerű ellenőrzésével. Tervezett munkanapok száma:

5 nap

A beruházási, fejlesztési, fenntartási számlák iktatásának rendje, a szerződések, kötelezettségvállalások időpontjának összhangja az előirányzatok kereteivel. Tervezett munkanapok száma:

25 nap

A Polgármesteri Hivatal leltározási szabályzatának aktualizálási vizsgálata, a fordulónapi leltárak teljeskörűségének, értékelésének, az analitikus nyilvántartások vezetésének vizsgálata. Tervezett munkanapok száma: 17 nap Jelentés a Belső Ellenőrzés 2008. III. negyedévi tevékenységéről. Tervezett munkanapok száma:

3 nap

Október – december: Polgármesteri Hivatal házipénztárának rovancsa előre meg nem határozott időpontban, havonta egy alkalommal. Ráfordított napok:

6 nap

A 2005-2006-2007. években végzett belső ellenőrzések megállapításainak realizálása utóellenőrzésként egy később meghatározandó vizsgálat esetében. 26 nap Liszt Ferenc Ének-Zenei Általános Iskola gazdálkodásának vizsgálata. Tervezett munkanapok száma:

5 nap

Péczely Attila Alapfokú Művészetoktatási Intézmény gazdálkodásának vizsgálata. Tervezett munkanapok száma:

5 nap

Gregus Máté Műszaki, Mezőgazdasági Szakközépiskola és Gimnázium gazdálkodásának vizsgálata. Tervezett munkanapok száma:

15 nap

Kalmár Zsigmond Ipari Szakközépiskola és Szakiskola gazdálkodásának vizsgálata. Tervezett munkanapok száma:

10 nap

Corvin Mátyás Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközépiskola és Szakiskola gazdálkodásának vizsgálata. Tervezett munkanapok száma:

10 nap


Az aktív, passzív, függő, átfutó, kiegyenlítő számlákon levő tételekre tett, vagy nem tett intézkedések vizsgálata, rendezésükre javaslat tétellel. Tervezett munkanapok száma:

25 nap

Az Erzsébet Kórház-Rendelőintézet által gyakorolt kötelező közbeszerzési eljárási rend vizsgálata különös tekintettel az élő szerződésállományra. Tervezett munkanapok száma:

18 nap

A felhalmozási kiadások, közbeszerzések nyertes értékeit meghaladó kifizetések indokolásának vizsgálata, összehasonlítása a túllépés törvényi szintű mértékével, korlátaival 2007. év január hó 01-től. Tervezett munkanapok száma:

25 nap

Az intézmény függő kiadásainak, függő bevételeinek, valamint a követeléseknek (vevőállomány) ellenőrzése az Erzsébet Kórház-Rendelőintézetben. Tervezett munkanapok száma: 8 nap A szállítói állomány 2008. évi alakulásának stabil elemei az Erzsébet Kórház-Rendelőintézetben. Tervezett munkanapok száma: 8 nap Jelentés a Belső Ellenőrzés 2008. IV. negyedévi tevékenységéről. Tervezett munkanapok száma: 3 nap * * * * * Munkaidő szükséglet tervezése 4 főre a 2008. január 01. – december 31. napok között: Naptári napok száma 365x4fő = 1460 nap Munkaszüneti napok 103x4 - 412 Fizetett ünnepek száma 9x4 - 36 2008. évi rendes szabadság mértéke összesen - 128 2007. évről áthúzódó (ki nem vett) szabadság napok száma - 35 Belső ellenőrök szervezett szakmai továbbképzése 12x4 - 48 Egyéb igazolt távollétek (pl.: táppénzes napok) miatti kiesés - 28 Belső ellenőri tervezett tiszta munkaidőalap 4 főre 773 nap Soron kívüli ellenőrzési feladatokra tartalékolható a „nettó” munkanapok 20%-a - 155 Munkatervi feladatokra biztosított napok száma 4 főre tervezve: 618 nap

A tényleges belső ellenőrzési munkaidőalap 2008. évi felhasználási terve negyedéves bontásban:

I. negyedév II. -”III. -”IV. -”Összesen:

150 nap 140 -”164 -”164 -”618 nap

Az elmúlt évekhez hasonlóan 2008. évben sem teljesen azonos munkanapokkal tervezünk a negyedévenkénti munkaidőalap felhasználás során. Ennek egyrészt az az oka, hogy a belső ellenőrzési feladatok elvégzésének sajátossága szerint a különböző vizsgálatok áthúzódnak egyik időszakról a másikra, másrészt pedig az eredeti bruttó munkaidőalapból nem negyedév arányosan esnek ki a munkaszüneti napok, a rendes évi szabadság napjai, vagy a szakmai továbbképzés tervezett napjai. A munkatervben ütemezett „soros” ellenőrzéseket annál a negyedévnél tüntetjük fel, amelyben a belső ellenőrzési vizsgálatot elindítani tervezzük.


A 2008. évi belső ellenőrzési munkaterv mennyiségét és tartalmát tekintve a 2007. évi munkatervben rögzített vizsgálati számot meghaladva nagy volumenű ellenőrzést ütemezett be, ennek ellenére remélhetőleg a végrehajtás szintjén tartható lesz a soron kívüli ellenőrzések számára az Állami Számvevőszék 3.sz. Önkormányzati és Területi Igazgatóság revizorainak még az 2006. évben végzett vizsgálat során tett ajánlása figyelembevételével tervezett 20%-nyi tartalék ellenőrzési időalap. Hódmezővásárhely, 2007. október 20. dr. Pálfy Tamás sk. belső ellenőrzési vezető

A Belső Ellenőrzés 2008. évi munkatervével egyetértek: Dr. Korsós Ágnes sk. jegyző


Tárgy: Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Belső Ellenőrzése 2008. évi munkatervének jóváhagyása


1./ Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlése a Polgármesteri Hivatal Belső Ellenőrzésének 2008. évi munkatervét jóváhagyja, az a jelen határozat elválaszthatatlan részét képezi. Hódmezővásárhely, 2007. november 08.


A határozatot kapják: 1. Dr. Lázár János polgármester - H 2. Dr. Korsós Ágnes jegyző - H 3. Jogi-Közbeszerzési Iroda Önkormányzati Csoport – H 4. Belső Ellenőrzés - H 5. Irattár





Tárgy:

Hódmezővásárhely idegenforgalmi /lehetőségek feltárása, bővítése/


Városfejlesztési és Üzemeltetési Iroda




2007.10.24.

Napirend kapcsán meghívandó személyek: Dr. Ruszinkó Ádám – EuroSpa Investment Kft.

helyzete


Száma: 35/2007 Tárgy: Hódmezővásárhely idegenforgalmi helyzete /lehetőségek feltárása, bővítése/ Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlése Hódmezővásárhely Tisztelt Közgyűlés! Az európai turisztikai piacon a 90-es években lényeges hangsúlyeltolódások történtek, melyek napjainkig meghatározzák mind a keresleti, mind a kínálati oldalon ható trendeket. Eredetileg a turista szemszögéből az „úti cél” valamely földrajzi hely: Olaszország, London, Párizs, vagy éppen Hódmezővásárhely. Ma az európai piac turisztikai termékek „vására”. A turista vásárlói magatartása a turisztikai piacon alapvetően élmény-orientált, a turisztikai termék pedig nem más, mint egy élmény ígérete: egészségturisztikai, wellness, aktív turizmus, a szabadság, felfedezés élménye. A „termék” egyre kevésbé az elszigetelten megjelenő egyes szolgáltatás, hanem sokkal inkább az egyes élményeket egységes kínálatként reprezentáló település, tájegység, régió, ország vagy kontinens. Az egyes települések, tájegységek turizmusa piaci értelemben akkor működik sikeresen, ha a térségben található vonzerőket sikerül termékké alakítani, a termékeket piacra juttatni, a piacon értékesíteni. A láncolat legalsó szintjén a vonzerő található. A turisztikai vonzerő azonban önmagában nem elegendő, piacképessé, turisztikai értelemben hasznosítható vonzerővé csak fejlesztés révén válik (termálvízre alapozott élményfürdő). A termékké fejlesztés lényege az összehasonlíthatóvá formálás, másképp fogalmazva, a termék egyedi jegyeinek meghatározása. A turisztikai piacon minden település termék, amely települési szinten rendelkezik egy sokszínű, de egységes termékkínálati rendszerrel, melynek alapelemei az élményfürdő, a wellness, a szálláshelyek, interaktív múzeumok és kiállítóhelyek, a lovaglási, kirándulási stb. lehetőségek. A folyamat következő lépése a turisztikai piacra jutás. A marketingkommunikáció eszközei a vásárokon való megjelenéstől az Internet alapú informatikai rendszerekig terjednek. A folyamat lényeges eleme az értékesítés mozzanata, amely a közeljövőben erőteljesen eltolódik az online értékesítés irányába, bár a hagyományos értékesítési módok és csatornák szerepe jelenleg még meghatározó. A jövőben egyre nagyobb szerepet kap az ügyfélmegtartás és – gondozás is, hiszen az elégedett turista visszatérő vendég lehet egy adott desztinációban, elősegítve a turisztikai beruházások fenntarthatóságát. A turizmus főbb mutatói Magyarországon A Központi Statisztikai Hivatal előzetes adatai szerint Magyarországon, 2007 első nyolc hónapjában a kereskedelmi szálláshelyeken 5,1 millió vendég összesen 114,3 millió vendégéjszakát töltött el. Az átlagos tartózkodási idő 2,8 nap volt. Az előző év azonos időszakához képest a vendégek száma 1,7%-kal, a vendégéjszakák száma 0,6%-kal nőtt, ami elsősorban a belföldi vendégforgalom bővüléséből adódott. 2007. január-augusztusában a kereskedelmi szálláshelyek vendégéjszakáinak száma a Balatonnál, az Észak- és a Dél-Alföldön, a Tisza-tónál, a Közép- és a Nyugat-Dunántúlon emelkedett. Abszolút értékben a legnagyobb növekedést a Balaton érte el, de jelentős növekedést regisztráltak a többi említett régió kereskedelmi szálláshelyein is.


1. ábra A vendégéjszakák számának alakulása a turisztikai régiókban 2007. január - augusztus (részesedés 2007; változás 2007/2006) Nyugat-Dunántúl ( 10,0%; +0,7%) Közép-Dunántúl (4,7%;+3,7%)

Tisza-tó (1,4%; + 13,8%) Balaton (25,4%; +1,7%)

Észak-M agyarország ( 7,3%; -1,2%) Észak-Alföld ( 9,6%; +4,3%) Dél-Dunántúl ( 4,4%; -4,9%)

Dél-Alföld (5,8%; + 3,6%)

Budapest-KözépDunavidék ( 31,4%; -1,7%)

Forrás: KSH

2007. január-augusztusban az Észak- és Dél - Alföldön, a Nyugat-Dunántúlon és a Tisza-tónál nőtt, a többi régióban pedig csökkent a külföldi vendégéjszakák száma. A dél-alföldi vendégforgalom javulása leginkább a német vendégforgalom bővülésének köszönhető. 1. Táblázat A kereskedelmi szálláshelyek vendégéjszakái turisztikai régiók szerint 2007. január - augusztus Szállástípus Balaton Budapest-KözépDunavidék Dél-Alföld Dél-Dunántúl Észak-Alföld Észak-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Tisza-tó Összesen

Összesen 2007/2006 2007 éjszaka % éjszaka 3 629 903 1,7 60 677

Külföldi 2007/2006 2007 éjszaka % éjszaka 1 591 331 -4,4 -73 241

Belföldi 2007/2006 2007 éjszaka % éjszaka 2 038 572 7,0 133 365

4 495 076 827 685 623 248 1 379 756 1 050 230 670 709 1 435 805 204 556 14 316 968

3 605 960 -2,2 186 412 5,8 150 508 -9,7 448 997 7,1 153 686 -4,1 220 046 -7,5 628 527 3,1 56 388 16,7 7 041 855 -1,8

889 116 0,5 641 273 2,9 472 740 -3,3 930 759 3,0 896 544 -0,7 450 663 10,3 807 278 -1,1 148 168 12,7 7 275 113 3,0

-1,7 3,6 -4,9 4,3 -1,2 3,7 0,7 13,8 0,6

-77 738 28 761 -32 113 56 884 -12 756 23 931 9 981 24 806 85 389

-81 116 10 219 -16 168 29 765 -6 571 -17 842 18 898 8 069 -129 077

4 423 18 073 -16 133 27 109 -6 320 42 084 -8 979 16 697 211 896

Forrás: KSH


Hódmezővásárhely turisztikai adottságai Hódmezővásárhelyen és térségében minden megtalálható ahhoz, hogy a turista jól érezze magát: szép természeti környezet, folyó- és állóvizek, tanösvények, termál- és gyógyvizek, gazdag vad- és halállomány, műemlékek, az Emlékpont, múzeumok, galéria, néprajzi és népművészeti emlékek, színvonalas kulturális programok, országosan ismert, élénk képzőművészeti élet. Tornyai János festőművésznek, a város szülöttének komoly szerepe volt abban, hogy a 20. század első évtizedében jelentős művésztelep fejlődött ki Vásárhelyen. Festészete mellett kulturális, közéleti tevékenysége is jelentős. Egyike volt a Múzeumalapítás kezdeményezőinek, de ott találjuk a Művészek Majolika és Agyagipari Telepe és az „A Jövendő” című lap alapítói között is. Első gyűjteményes kiállítását 1908-ban rendezte Hódmezővásárhelyen. Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város jövőképében kiemelt feladatként jelenik meg a város örökség-értékeinek megóvása, az épített környezet állapotának megőrzése, javítása, mely hozzájárul a város kulturális identitásának erősödéséhez. A kulturális vonzerők fejlesztése, a kínálat kvantitatív és kvalitatív bővítése optimális esetben nem elsősorban a turisták elvárásainak minél magasabb szintű kielégítése érdekében történik, hanem főként a helyi lakosság életminőségének javítása, az adott város lakóhelyként való vonzóvá tétele végett – az élénk és barátságos atmoszférájú, gazdag kulturális kínálattal, vonzó épített környezettel rendelkező város pedig látogatásra és viszontlátásra ösztönzi a turistát. A város kiállítóhelyei ingyenesen látogathatók, a város a kiállítóhelyeket a közművelődés szolgálatába állította. A vásárhelyi és környékbeli iskolások generációi nőhetnek fel a kiállításokon, ébredhet fel bennük az érdeklődés történelmünk, a múlt kincsei iránt. Látnivalók Hódmezővásárhelyen A város és tágas határa már hatezer éve lakott terület. A neolitikumból származó híres „Kökénydombi Vénusz” és a különböző korokból származó régészeti emlékek a Tornyai János Múzeum (Dr. Rapcsák A. u. 16-18.) állandó régészeti kiállításán láthatók. A Múzeum néprajzi kiállítással és időszakos képzőművészeti kiállítással is várja a látogatókat. A Tornyai János Múzeum állandó régészeti kiállítása a „Hétköznapok Vénuszai” címmel, a Kr. e. 7 évezred vége – Kr. e. 5 évezred közepe közötti időszak gazdag leletanyagát mutatja be interaktív módon. A látogató az újkőkor emberének mindennapjaiba nyer betekintést a szemléletes kiállításon – megtekinthető a Körös-kultúra Tiszajenő - Szárazparton feltárt házának rekonstrukciója. Európa különböző tájairól érkeznek látogatók, hogy közvetlen közelről vehessék szemügyre a kökénydobi oltárt és Vénuszokat, vagy éppen a szegvári sarlós Istent. Az Alföldi Galéria (Kossuth tér 8.) klasszicista épületének emeletén az Alföld képzőművészetét 1945-ig bemutató kiállításon Tornyai, Koszta József, Rudnay Gyula, Aba-Novák Vilmos, Fényes Adolf, Medgyessy Ferenc, Tóth Menyhért, Endre Béla műveit láthatják az érdeklődők. A kiállítótermekben kapnak helyet a képzőművészeti és fotó szimpóziumokat kísérő időszaki kiállítások. Tornyai János nemcsak a festészet szerelmese volt – Rudnay Gyula és Endre Béla társaságában gyűjtötte a népművészet emlékeit, s együtt hozták létre a népi fazekasság megmentésére a hódmezővásárhelyi művészek Majolika- és Agyagipari Telepét is 1912-ben. A 20. század fordulóján az alföldi fazekasság fellegvárában, Hódmezővásárhelyen dolgozott a legtöbb fazekasmester. A határban található kitűnő agyag szolgáltatta az alapanyagot. A híres vásárhelyi kerámia változatosságát bizonyítja, hogy míg az újvárosi zöld, a tabáni kerámia alapszíne a sárga, addig a csúcsiak fehér alapon kobaltkék mázas mintákkal dolgoztak. A ma élő és még dolgozó fazekasok között nem egy népi iparművész. A helyi fazekasok szívesen fogadják az érdeklődőket, műhelyeikben bemutatják, hogyan készülnek a híres vásárhelyi kerámiák. Az Árpád utca 21. szám alatti Tájházban, Nagy György János, tehetős vásárhelyi gazda 18. században épült parasztházában megismerkedhetünk a vásárhelyi hímzés és kerámia történetével. A melléképületben Mária Terézia korabeli katonaszoba belső tárul a látogató szeme elé. Vásárhely az


ország legnagyobb fazekas központja volt, a 19. század második felében 240 tálasmester dolgozott itt. A 18. századtól kezdve itt formálódott a magyar népi asztalosság egyik legjelentősebb, virágos festésű, faragásos bútorstílusa. Hasonló jelentőségűek a régi tiszántúli hímzés Hódmezővásárhelyen készített darabjai, melyek közül leginkább a szőrhímzésű párnavégek ismertek. A vásárhelyi hímzés alapanyaga kendervászon, amelyet a magyar racka juh gyapjából font és növényi festékkel színezett fonallal varrtak ki. A felújított Zsinagóga kertjében (Szent István tér) 2004. júliusában nyílt „Magyar tragédia 1944” állandó kiállítás a Holokauszt áldozatainak állít emléket. A felszentelt Zsinagóga kulturális rendezvények, elsősorban koncertek helyszíne. Magyarország első EMLÉKPONT-ja (Andrássy út 34.) állandó kiállítás keretében, a legkorszerűbb kiállítási technológiákkal és múzeumpedagógiai lehetőségekkel élve teszi tapinthatóvá és mindenki számára is felfoghatóvá azokat a történelmi folyamatokat, amelyek Hódmezővásárhelyt és lakóit érték az elmúlt ötven esztendőben. Emlékpontunk mementó is, hiszen figyelmeztet arra, hogy ez az ötven esztendő nem álom: azzal, hogy távolodunk tőle, nem csökken a tanulságok súlya. Az Emlékpont 2006. július 7-én nyitotta meg kapuit, nyitása óta több mint negyven ezren voltak kíváncsiak a város 1945 és 1990 közötti történetét bemutató különleges kiállításra. Az Emlékpont – Fél évszázad Vásárhelyen Humán Oktatási Központ 2007-ben több mint 45 rangos rendezvénynek adott helyet, melyek Hódmezővásárhely társadalmi életében kiemelkedő helyet foglaltak el. A Városi Strand-, Termál-, és Gyógyfürdő Hódmezővásárhely központjában parkosított környezetben helyezkedik el. Közlekedési szempontból előnyös helyzetben van, jól megközelíthető, a vendégek számára a Fürdő előtt parkoló található, 4 db autóbuszoknak fenntartott hellyel. A Fürdőt tápláló gyógyvíz 2.200m mélyről, 76°C fokosan, bukkan a felszínre, alkáli-hidrogénkarbonátokban gazdag vizét 1994-ben nyilvánították gyógyvízzé. Összetételének köszönhetően alkalmas fürdőkúrákra, mely elsősorban mozgásszervi degeneratív és gyulladásos, kopásos megbetegedések kezelésére alkalmazható. A fedett uszoda 50 × 25 m-es, 2,20 m-es vízmélységű, 10 pályás, feszített víztükrű, 26-28°C vízhőfokú versenymedencéje, eredménykijelzővel és iramórával ellátott. Az uszodához kapcsolódik egy 2 × 120 fős szekrényes férfi és női öltöző, zuhanyzók, WC-k és mosdók, valamint külön játékvezetői, edzői öltözők várják a versenyzőket. Az emeleti lelátón 700 fő számára készült férőhely - a mozgássérültek külön az előcsarnokban foglalhatnak helyet. Az uszodához kapcsolódó tanmedence 21 ×11 m-es, körben feszített víztükörrel, változó 0,8-1,1 m-es vízmélységgel, 28 30°C vízhőfokkal a gyerekek úszásoktatása céljából készült. A rekreációs részlegben szauna, merülőkád, zuhanyzók, szolárium és masszázs helyiség található. Kérdőíves felmérés Hódmezővásárhely kiállítóhelyein és az uszodában 2007. októberében kérdőíves felmérést végeztünk a Tornyai János Múzeum, az Alföldi Galéria, az Emlékpont, valamint a Városi Sportuszoda látogatóinak körében. A felmérés elsődleges célja a látogatók motivációinak feltárása volt. A válaszadók valamennyien belföldiek voltak: Abonyból, Békéscsabáról, Budapestről, Elekről, Győrből, Gyuláról, Kazincbarcikáról, Kecskemétről, Keszthelyről, Orosházáról, Pécsről, Szegedről, Tatabányáról, Újkígyósról, Veszprémből érkeztek, illetve helyi vendégek. A megkérdezettek 37% a férfi, 63%-a nő volt. Életkori megoszlásuk szerint 34% 18-30 év közötti, 36% 30-50 év, 22% 5065 év közötti, míg 8% 65 év feletti. A válaszadók 17%-a helybéli (az uszodában valamennyi látogató helybéli volt), 14 % átutazó, maximum 1 órát töltött a városban, míg 69 % kirándulóként


kereste fel Hódmezővásárhelyt. A belföldi látogatók 58%-a előzetesen tájékozódott Hódmezővásárhelyre érkezése előtt. Valamennyi válaszadó megfelelőnek tartotta a megszerzett információt. A legtöbben visszajáró vendégek (42%), a válaszadók egyharmadának az ismerőse ajánlotta a látogatást, 15% az Interneten, 13% újságokból, 15% az elektronikus médiából szerzett tudomást a látnivalókról, míg 2% a Tourinform Irodákban tájékozódott, 23 % egyéb módon szerzett információt (plakát, figyelemfelhívó épület-Emlékpont). A látogatók 70%-a több helyet is meglátogatott a városban; a kiállítóhelyeken és a strandon kívül a városközpontot, templomokat, éttermeket, üzleteket, városi rendezvényeket említették. A városba látogatók 62%-a fél napig tartózkodik a városban, 22% 2 napot, 13% legfeljebb egy órát marad, míg 2% 3 napnál is tovább marad. Az Emlékpont látogatói tanulságosnak tartják a kiállítást. A legtöbb látogató Szegedről és Budapestről érkezik az Emlékpontba. A városba érkező vendégek valamennyien elégedettek a város nyújtotta szolgáltatásokkal, elégedettek a kiszolgálással, a vendégfogadással, tetszett nekik Hódmezővásárhely. Az uszoda látogatói igénylik a csendes pihenési lehetőséget, az öltöző szolgáltatásainak javítását és érdemesnek tartják a büfé szolgáltatásait külön is hirdetni. A felmérés alapján is megállapítható, hogy szükséges az egységes „Hódmezővásárhely” termék létrehozása, mellyel meghosszabbíthatjuk a vendégek itt tartózkodását, minél több szolgáltatás igénybevételére ösztönözve őket. Turisztikai információs rendszer Hódmezővásárhelyen A város nagy forgalmú közútjain információs táblák segítik a városba érkezőt az eligazodásban. Napközben a turisták a Tourinform Irodában informálódhatnak, a helyi képviselő több nyelven ad ismertetést a városról. Hódmezővásárhely, az alföldi művészváros 1 c., képekkel gazdagon illusztrált, rendhagyó útikönyv segíti a város iránt érdeklődő turistát barangolásai során. A város műemlékeit, műemlék jellegű épületeit, a város arcait bemutató „Négy évszak Vásárhelyen” fotóalbum mellett, több képes kiadvány is bemutatja a művészi fotósok szemén keresztül az alföldi mezővárost. Hódmezővásárhely szobrairól, több mint 160 köztéri alkotásáról is készült képes gyűjtemény. A kíváncsi turista nemcsak útikönyvet és képes albumokat lapozhat fel a városról, hanem értékes helytörténeti könyvsorozat darabjait is a kezébe veheti. A Vásárhelyi téka helytörténeti, irodalmi, művészeti, néprajzi tanulmánykötetei közül a turisták Herczeg Mihály: Hódmezővásárhelyi parasztételek c. könyvét kedvelik a legjobban. A város honlapján egy virtuális körsétára invitáljuk a látogatót Hódmezővásárhelyen. A Nevezetességek A-Z-ig menüpont alatt megtalálható Hódmezővásárhely valamennyi építészeti emlék rövid leírása. A Tourinform Iroda által összeállított programajánlón kívül a város szállás- és vendéglátó helyeiről is tájékozódhatnak a turisták. A Tourinform Iroda elérhetőségei is megtalálhatók a honlapon. Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város honlapjáról elérhető az Emlékpont, és a Bodnár Bertalan Oktató Központ honlapja is. A turisztikai marketingeszközök ismertetése A hagyományos megfogalmazás szerint az idegenforgalom olyan önkéntes, tömeges helyváltoztatás, melynek résztvevői állandó lakhelyüket elhagyva – nem pénzkereseti céllal – más területeket keresnek fel, ahol idegenforgalmi szolgáltatásokat, programokat vesznek igénybe. A turisztikai piac sajátossága, hogy a kereslet és a kínálat térben és időben elválik egymástól. A két tényező összehangolásában kiemelkedő szerepet tölt be a marketing, mint a piacbefolyásolás eszköze. A marketing a turista utazása előtt, az utazási döntés befolyásolása érdekében kifejtett tevékenység, amely egy adott termék vagy szolgáltatás megvásárlására hivatott rávenni a fogyasztót. A versenyképességhez szükséges a kínálat potenciális fogyasztókkal való megismertetése. A marketing kommunikáció egyik eszköze a turisztikai vásárokon való megjelenés. 1

Arató László-Bátyi Zoltán újságírók jegyzik a könyvet


A turisztikai kiállítások látogató közönségéből kerülnek ki azok a potenciális turisták, akiknek a meggyőzése, motiválása, a város iránti érdeklődésük felkeltése érdekében a marketing eszközeit használjuk fel. Hódmezővásárhely Megyei jogú Város 2007 évben 6 turisztikai vásáron jelent meg, elősegítve a Hódmezővásárhelyi Kistérség ismertségének növekedését, bemutatva Hódmezővásárhely és környékének értékeit, elsősorban a legnagyobb érdeklődésre számot tartó turisztikai célpontokat: az Emlékpontot, a Zsinagógát és a Holokauszt Kiállítást, a Tornyai János Múzeumot és az Alföldi Galériát, valamint a helyi programokat. A turisztikai vásárokon a marketing eszközrendszer számos elemének összehangolt felhasználásával igyekeztünk a városba irányuló forgalmat erősíteni, hiszen az élénkülő érdeklődés „katalizátora” a további turisztikai fejlesztések megvalósításának. A marketing eszközrendszer legfontosabb eleme a szakmai kiállításokon a stand kialakítása, a megjelenés. Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város mobil elemekből összeállított standja, a város építészeti, természeti értékeit mutatja be, felhívja a figyelmet az alföldi város turisztikai szempontból legfontosabb látnivalóira, eseményeire. A standot változó alapterületen kellett felállítanunk, azonban a beállított bútorzat minden esetben a vásárhelyi festett bútorokból állt össze, az asztalra vásárhelyi hímzéses terítő és vásárhelyi kerámiák kerültek. A komplex megjelenés további elemei a standon elhelyezett információs anyagok, a bemutatók, kvízjátékok, sajtótájékoztatók, TV interjúk, a vásári sajtóban PR cikkek megjelentetése, a promóció, azaz a potenciális vendégek részére ingyenes belépők átadása az Emlékpontba és a Városi Strandfürdőbe, Sóshalmi borkóstoló, biotermékek kínálása, és maguk az informátorok, akik színes előadásaikkal hívják fel a figyelmet a helyi látnivalókra. Felkészült informátoraink a Tourinform Iroda vezetője, a turisztikai ügyintéző, a kistérségi területfejlesztési referens, és az Emlékpont történészei, sajtó és PR munkatársa voltak. A kiállítások március 2.-ától április 15.-éig, folyamatosan kerültek megrendezésre, ezért a legnagyobb látogatottságú és számunkra stratégiailag legfontosabb helyeken képviseltük a várost. Kiállítások: 1. XIV. Szegedi Utazás Kiállítás – Hangár Expo, 2007. március 2-4. 2. Pécsi Utazási Börze – Pécs Expo, 2007. március 9-11. 3. Szegedi Utazás Börze és Szabadidő Szakkiállítás – Mars tér „U” pavilon, 2007. március 24-25. 4. UTAZÁS 2007. – 30. Nemzetközi idegenforgalmi kiállítás – HUNGEXPO Budapesti Vásárközpont, 2007. március 29. – április 1. 5. „Menjünk világgá!” 14. Miskolci Utazási Kiállítás – ITC székház Miskolc, 2007. április 12-14. 6. X. Veszprém Megyei Utazás Kiállítás 2007. – Veszprémi Egyetem aulája, 2007. április 14-15. A 2007. évi utazási kiállításokon az igényesen kialakított stand, az alkalmazott értékesítési technikák révén Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város ismertségét erősítettük a belföldi piacon, a város jó hírnevét tovább öregbítettük, megmutattuk értékeit, ízelítőt adtunk a vásárhelyiek vendégszeretetéből. Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város 1998 óta működtet TOURINFROM Irodát a városban. Az érdeklődés felkeltésére, a fogyasztásösztönzés, az otthonuktól távol lévő vendégek informálása érdekében megfelelő mennyiségű és minőségű információval kell ellátni a turistákat. Az információk összegyűjtésének, elosztásának legfontosabb csatornája az önkormányzat által névhasználati rendszerben - egységes elvek szerint -, non-profit módon működő Tourinform Iroda.


Az idegenforgalmi adatbázis kialakítását követően több térítésmentes turisztikai kiadványt jelentetett meg Hódmezővásárhelyről az önkormányzat. • Hódmezővásárhely bemutató kiadvány A/4 –es méret (angol, német, magyar nyelven) (városkalauz, szállás, étterem, programajánló), • Művészi tájak, tájak művészete, kistérségi kiadvány 21 x 21 cm (angol, német, magyar nyelven), • Rendezvénynaptár, évente A/5 – ös méret, • EMLÉKPONT bemutató kiadvány (angol, német, magyar nyelven), • A város, amely befogad – leporelló (városismertető és programajánló), • Hagyományőrzés – leporelló (fazekasság, hímzés, népi mesterségek címlistával), • Ökoturizmus – leporelló (Nemzeti Parkok a város közelében), • HÓD-STRAND fürdő – leporelló, • Sport Hódmezővásárhelyen - leporelló • Zsebtérkép turisztikai információkkal. A kiadványok arculata egységes, a bemutató kiadvány és a rendezvénynaptár borítója megegyezik, egy régi módos gazdaház kapujának míves kilincse látható rajta – a „város, amely befogad”. A Művészi tájak… kiadvány borítóján vásárhelyi festők műveiből és a város környéki tájról látható montázs. A tematikus kiadványok egy-egy attrakciót mutatnak be. Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város 2007. évi költségvetésében az önként vállalt turisztikai feladatok, ellátására, többek között a Tourinform Iroda működtetésére fordítható előirányzat 20 millió Ft, mely a költségvetés főösszegéhez viszonyítva 0,1%-os arányt mutat. A Tourinform Iroda 2007. évi működése A vásárhelyi Tourinform Iroda elsődleges feladata a térség idegenforgalmi vonzerő tényezőinek feltárása, rendszerezése. A térség idegenforgalomhoz kapcsolódó vállalkozóinak összefogása, helyi információs anyagok összeállítása. Információt gyűjt a Dél-alföldi Regionális Marketingigazgatóság részére régiós kiadványok megjelentetéséhez. Az összegyűjtött, rendszerezett információk igényes kiadványként történő megjelentetéséhez pályázati lehetőségeket keres. A térségbe érkező bel- és külföldi turistákat ellátja információval, a Magyar Turizmus Rt. ingyenes kiadványaival, térítéses kiadványokkal: térképpel, útikönyvvel, képeslapokkal. Másrészt ellátja a helyi lakosságot a Magyar Turizmus Rt. kiadványaival, tájékoztatást ad az országos rendezvényekről, a bővebb információk elérhetőségéről. A pénzforgalmi adatok alapján a 2007. I-III. negyedévében teljesített összbevétel már meghaladta a tavalyi év bevételét, ami 825.000,- Ft volt, így év végére lényeges bevétel-növekedést könyvelhető el. A forgalom jelentős részét (67%) a fizetővendéglátás teszi ki, a II. negyedév végére elértük az előző évi bevétel összegét.


2. Táblázat Tourinform Iroda pénzforgalma 2007. I-III. negyedév Tevékenység Fizetővendéglátás Tisza Volán buszbérlet értékesítés Kiadvány értékesítés ÖSSZESEN:

Bruttó bevétel (Ft) 6 390 000

Jutalék (Ft) 639 049

2 249 720

31 294

907 542

272 262

9 547 262

942 605 Forrás: HMJV Polgármesteri Hivatal

A személyes ügyfélforgalom 2007. I-III. negyedévében 3 956 fő volt, míg 2006. év hasonló időszakában 4 007 fő fordult meg a Tourinform Irodában. A személyes forgalomnál megfigyelhető, hogy márciustól kezdődően nőtt a forgalom, legtöbben júliusban tértek be az irodába. A nyári forgalom zökkenőmentes lebonyolítására gyakornokokat foglalkoztattunk. Figyelembe véve, hogy az iroda egy fővel működik, és pénzforgalmat is bonyolít szükséges a szervezeti működésének felülvizsgálata. Tourinform Iroda ügyfélforgalma 2005-2007 között 800

fő

600 400 200 0 Január

Február

Március

Április

Május

Június

Július

Augusztus Szeptember

2005

157

171

277

353

368

593

736

393

284

2006

380

347

411

426

648

469

618

494

214

2007

301

517

545

453

383

458

545

430

324

hónap 2005

2006

2007

Forrás: HMJV Polgármesteri Hivatal

A betérők kb. 70%-a helyi lakos, akik fő úti céljuknak továbbra is leginkább a Balatont, Mátra-, Bükk hegységeket, valamint a Nyugat-Dunántúlt választották. 15-15 % a külföldi, illetve belföldi ügyfelek aránya – ők elsősorban a helyi turisztikai látnivalók iránt érdeklődtek. 2007. évben nőtt a belföldi turisták száma, elsősorban a fővárosból, valamint a nyugati határrészről érkeztek sokan, akik vagy városunkban töltöttek el néhány napot, vagy pedig a környező településeken megszállva ellátogattak hozzánk, érdeklődve turisztikai attrakcióink iránt. Legtöbbjük nem járt még Hódmezővásárhelyen, de sokat hallottak rólunk és kiemelten a gyógyfürdőnk, múzeumaink, az Emlékpont, valamint kézművesség, népi iparművészet iránt érdeklődtek. Külföldiek jellemzően a német nyelvterületről érkeznek, de az idén megfordultak az irodában angol, ír, belga, svéd, norvég, lengyel, amerikai turisták is. A külföldi turisták itt tartózkodásuk idején gyakran fordulnak irodánkhoz, kommunikációs problémáik megoldása végett, ugyanis a város szolgáltatóhelyein (posta, üzletek stb.) kevesen beszélnek idegen nyelvet.


Az idén is – a SZTE Mezőgazdasági Karának meghívására - kitelepültünk az áprilisi Szent György napi Juhászversenyre, ahol színes szóróanyagainkkal jelentünk meg. Június végétől augusztus végéig a Tourinform Iroda részt vett a vasárnapi Promenád előkészületeiben és lebonyolításában. A rendezvények idején, a vendégek a helyi szóróanyagok mellett egyéb információs anyagokat is találhattak standunkon. Turisztikai infrastruktúra állapota Kereskedelmi és magán (falusi és fizetővendéglátás) szálláshelyek száma, kategóriája, összes kapacitása 3. Táblázat Szálláshelyek Hódmezővásárhelyen Szálláshely Típusa megnevezése Hotel Pelikán Szálloda Hotel Fáma Szálloda Kenguru Hotel Szálloda/panzió Égető Panzió Panzió Papa Csárda Panzió Fogadó Vándorsólyom Panzió Fogadó Dél-alföldi Vendégház/faház Lovasudvar Nyugdíjas Vendégszobák Lakópark Hotelek, panziók SZTE ifjúsági Kollégium szálláshely Cseresnyés ifjúsági Kollégium szálláshely Ifjúsági szálláshelyek Thermál Faház Kemping Sátorhely Kereskedelmi szálláshelyek Magánszálláshelyek Szálláshelyek

Kategóriája

Szobák száma

Férőhely

*** *** *** ** **

18 15 28 8 9

51 43 78 21 22

***

11

25

**

8

25

***

5

13

összesen: **

102 100

278 300

**

100

300

összesen: ** ** összesen: összesen: összesen:

200 4 306 54 360

600 16 50 878 129 1073 Forrás: HMJV Polgármesteri Hivatal

A szálláshelyek megoszlásából kiolvasható, hogy a szálláshelyek mindössze 24%-a, alig egynegyede felel meg a mai kor elvárásainak. A város turisztikai potenciálja alapján mind kvantitatív, mind kvalitatív szálláshelyfejlesztés szükséges a fogadási feltételek javítása érdekében. A fejlesztések elmaradása gátja lehet a további fejlődésnek. Hódmezővásárhelyen a turista érkezések szempontjából kiemelkedő 2003-as év után közel 4%-os visszaesés tapasztalható, de 2006-ban a turisták száma már meghaladja a 2003. évi bázist, ugyanakkor a vendégéjszakák száma 9,4 %-kal kevesebb, a tartózkodási idő pedig 9,2%-kal marad el a 2003. évitől. A növekedés üteme az Emlékpont átadását követően érezhetően felgyorsult.


2. ábra Vendégforgalom Hódmezővásárhelyen 2001-2006. között

1 50

08 1 53

28

7 78 5

5000 2001

2,0 1,5

9 66 9

5 1 03 6

5 1 04 7 9 01 4

6 99 2

2002

2003

2004

2005

1,0

vendég vendégéj tartózkodási idő

0,5 2006

vendég

7785

6992

10365

9669

9014

10475

vendégéj

15028

15308

26531

24566

21543

25010

1,9

2,2

2,6

2,5

2,4

2,4

tartózkodási idő

2,5

2, 4

43 2 15

10 2 50

Tartózkodási idő (éj

1 ,9

10000

0

66 2 45

2, 2

20000

2, 4

2, 6

25000

15000

3,0

31 2 65

2, 5

Vendégéjszakák/vendégek száma

30000

0,0

Év


2007 év turista forgalmának adatait összehasonlítva 2006 év hasonló időszakának adataival megállapítható, hogy a kereskedelmi és magánszálláshelyeken megfordult vendégek száma 6%-kal nőtt, míg a vendégéjszakák száma ugrásszerű emelkedést mutat, 82%-kal emelkedett. Az első félévben a turisták tartózkodási ideje 2,1 éjről, 3,7 éjre nőtt, ez 76%-os javulást jelent. A minőségi fejlesztések, és a kulturális beruházások ezek közé tartoznak, a vendégek számában és tartózkodási idejében is pozitív változásokat hoznak a város életében. 3. ábra

20 000

4,0

3,7 éj 18 428 véj

15 000

10 000

5 000

3,0 2,5

2,1 éj

2,0

10 075 véj 4 73 7

3,5

5 03 7

fő

fő

1,5 1,0

Tartózkodási idő (éj

Vendégéjszakák/vendégek száma

Hódmezővásárhely kereskedelmi és magánszálláshelyeinek vendégforgalmi adatai

vendég (fő) vendégéj tartózkodási idő

0,5 0

2006. I. félév

2007. I.félév

vendég (fő)

4 737

5 037

vendégéj

10 075

18 428

tartózkodási idő

2,1

0,0

3,7 Félév


„Hódmezővásárhely” turisztikai termékfejlesztési lehetőségei 2007-13 között Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város integrált városfejlesztési stratégiájának egyik kulcseleme a hosszú távú városfejlesztési célok középtávú programokká való lebontása.


Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város a területi konvergencia program, a Dél-alföldi Operatív Program, második prioritás tengelyében a lisszaboni és göteborgi stratégiában megfogalmazott célkitűzésekhez illeszkedően és a fenntartható fejlődés előmozdítását szem előtt tartva készíti elő egy élményfürdő komplex fejlesztési tervét. Projektünk hozzájárul a Dél-alföldi Régió átfogó céljaihoz, mivel a fejlesztés biztosítja a fenntartható növekedést (mind pénzügyi, mind környezetvédelmi szempontból – a fürdőkomplexum fűtését jórészt a termálvíz energiájával oldjuk meg, illetve rendelkezésre áll a humán erőforrás is), és bővíti a foglalkoztatást a Régióban. Emellett a beruházás megvalósulásával – egy vonzó, színes programokat kínáló élményfürdő által – növekszik Hódmezővásárhely turizmusának versenyképessége, tehát hozzájárul a Régió specifikus céljához is. A turizmus a Nemzeti Stratégiai Referenciakeret célrendszerében a versenyképes gazdaság erősítésének fontos ágazata. Fontos a szerepe az egészségturizmusnak, amely a tudásközpontokra (Szeged, (Hódmezővásárhely)) kiemelten építő konferenciaturizmussal és a kulturális örökségeinket hasznosító kulturális turizmussal együtt a szolgáltatásgazdaság jelentős növekedési potenciállal rendelkező ágazata. A turisták által igénybe vett széleskörű szolgáltatások révén az ágazat relatíve kiemelkedő gazdaságélénkítő hatással rendelkezik, kedvező hatásai számos szektorban jelentkeznek. Ezen kívül az egészségturizmus hatással van az életminőség javítására is a célterületen. Az alkalmazott technológiák a legmodernebbek, a Sportuszodához kapcsolódóan jön létre az új élményfürdő, melynek belső kialakítása során a költséghatékony üzemeltetés a cél (geotermikus energia használata). Hódmezővásárhelyen 2002-2006 között jelentős beruházások, fejlesztések valósultak meg. A város megközelíthetőségét elősegítő, 2 md Ft nagyságrendű útrehabilitációs programunkkal és a háttér infrastruktúra fejlesztésével erősítettük a település iránti befektetői érdeklődést. A városban rendelkezésre állnak szállodaépítésre alkalmas telkek, ingatlanok. A hódmezővásárhelyi egészségturizmus fejlődéséhez minden adott, mindez alátámasztja a projekt turisztikai relevanciáját. Fürdőnk jelen állapotában a Régió egyik legnépszerűbb sportszolgáltatást nyújtó fürdője. A megvalósítás szükségességét az indokolja, hogy a vendégkör egyéb irányú – wellness, rekreáció – igényeit is ki kell elégítenünk. A vendégszám növekedésének tehát elsősorban a nem megfelelő minőség és a fedett kapacitás szűkössége szab határt. A hódmezővásárhelyi fedett élményfürdőt a már működő városi fedett Sportuszoda és a hozzá szervesen kapcsolódó felújított gyógy-, termál- és strandfürdő területén belül, mintegy 8 000 m²- en, közvetlen folyosós átjáró kapcsolattal az uszodához, kapcsolódó éttermi és szabadidős szolgáltatásokkal, infrastrukturális fejlesztéssel hozzuk létre. Tervezzük egy komplex wellnessközpont kialakítását a fürdő területén, mely az élményfürdővel együtt jelentősen növelni fogják a fürdő – és egyúttal a Város – vonzerejét. A megcélzott egészségturisztikai piaci szegmens igényszintjének megfelelő 3-4 csillagos, 100 szobás wellness jellegű szálloda építését is tervezzük külső partner bevonásával az uszodához és az élményfürdőhöz kapcsolódóan. A fejlesztés során törekszünk az egyedi arculat megjelenítésére, mind építészeti, belső építészeti, műszaki megoldásokban, mind a szolgáltatások terén. Célunk, hogy a Dél - alföldi Régión belül egyedi arculatú gyógy- és fürdőhelyekből álló, nemzetközi viszonylatban is jelentős egészségturisztikai desztináció alakuljon ki, ami összehangolt, közös érdekek mentén szerveződő fejlesztésekkel valósul meg, és amelynek része a hódmezővásárhelyi élményfürdő. A fürdőhöz kapcsolódó szálláshely kapacitás növelése, minőségi fejlesztése jelentősen hozzájárul a fogadóképesség optimalizálásához, a régión belül és így Hódmezővásárhelyen is a turistaérkezések és vendégéjszakák számának növekedéséhez. A projekt megvalósulása esetén javítja a régió, a város gazdasági versenyképességét, a régió és a város turisztikai potenciálját, és elősegíti a szabadidő gazdaságának hasznosítását. A projektünk célja továbbá a SPA-gyűrű pontjainak együttműködése révén komplex turisztikai termék kialakítása, ezen kívül Hódmezővásárhely bekapcsolása a desztináció


tematikus turisztikai útvonalaira. A már megvalósított uszoda és strandfürdő fejlesztést, a tudásközpontokra (Szeged, Hódmezővásárhely alközpont) kiemelten építő konferenciaturizmus és a kulturális örökségeinket hasznosító kulturális turizmus színhelyeinek fejlesztését követően (Emlékpont, Zsinagóga, Holokauszt kiállítóhely, Alföldi Galéria) a szolgáltatásgazdaság jelentős növekedési potenciállal rendelkező ágazata, az egészségturizmus minőségi fejlesztésével egészítjük ki.. A projekt megvalósítása esetén Hódmezővásárhely és térségének turisztikai vonzereje jelentősen nő. Az idegenforgalom interdiszciplináris jellege miatt a versenyképes gazdaság erősítésének fontos ágazata. Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Hosszútávú Fejlesztési Koncepciója alapján elkészített Rendezési Terve rögzíti a fő fejlesztési irányokat, köztük a fürdő komplex fejlesztését. Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlése a 325/2006. (07.06.) határozatával támogatta a fürdőfejlesztést, amennyiben az • 2007-ben vagy 2008-ban indítható, • jelentős EU támogatás felhasználását teszi lehetővé, • fejlesztési hatása számszerűsíthető, • jogi, pénzügyi, szervezeti és egyéb feltételei biztosíthatók. A fenti tényezők vizsgálata érdekében HMJV Önkormányzata szakmai társaságokat kért fel a • megvalósíthatósági tanulmány, környezeti hatástanulmány, egyéb szükséges háttértanulmányok elkészítésére, • szükséges műszaki tervek elkészítésére. A projekt megvalósíthatóságának vizsgálatával Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város az EuroSpa Investment Befektetési és Fejlesztési Tanácsadó Kft. turisztikai tanácsadóját bízta meg. Az élményfürdő és wellnessközpont megvalósíthatósági tanulmánya 2007. szeptember 27-én elkészült, végső konklúzióként a fejlesztést mind szabadidő/turizmus, mind pénzügyi szempontból egyértelműen indokoltnak tartja. A tanulmány célja a hódmezővásárhelyi Városi Strand-, Termálés Gyógyfürdő, Városi Sportuszoda fejlesztésének, turisztikai szempontú hasznosításának megtervezése, bővítése élményfürdővel és wellnessközponttal, valamint sikeres piacra vitelének és pénzügyi eredményeinek vizsgálata. A pénzügyi vizsgálat legfontosabb megállapítása, hogy a teljes beruházás megtérülési ideje 10,58 év, míg a Fürdővel összeköttetésben lévő szállodával együtt: 8,98 év. Az élményfürdővel és wellnessközponttal bővített, megújult Fürdő kedvező befektetői klímát fog kialakítani, szállodák, magánszálláshelyek, éttermek és egyéb szolgáltatások fognak nyílni a környékén. Közvetett hasznai rendkívül nagyok lesznek tehát, emellett a finanszírozásához szükséges hitel visszafizetését stabilan ki tudja termelni. A projekt megvalósulása lehetőséget teremt a hazai egészségturizmusban megmutatkozó, folyamatosan növekvő és egyre magasabb minőségi elvárások kielégítésére. A Fürdő közelében – lehetőség szerint akár azzal közvetlen összeköttetésben – több olyan helyszín vizsgálata történt meg koncepció szinten, ahol szállodát (szálláshelyet) lehet létrehozni. Ennek (ezek) megfelelő töltésével biztos, jól fizető vendégkört jelent majd a wellness és a fizetős gyógyászati szolgáltatások számára. A fürdőfejlesztés a szállodák mellett a vendéglátásra és a kereskedelemre is élénkítő hatást gyakorol majd. Míg maga a fürdőfejlesztés – szabadidő és turizmus szempontjából – kifejezetten hiánypótló projekt lesz Vásárhelyen, addig a szálláshelyek jól jövedelmező vállalkozások lesznek. Egymást erősítve, a kihasználtságot, a jövedelmezőséget kölcsönösen javító módon kerülnek kölcsönhatásba, így mind a vendégek, mind a vendégéjszakák száma, valamint tartózkodásuk idején a turisták költése is nőni fog a Városban. Ez egyfelől számottevő adóbevételt jelent majd (idegenforgalmi adó, ÁFA, iparűzési adó, SZJA), másfelől Hódmezővásárhely üzleti turizmusa számára fontos kínálatbővülést eredményez. A Fürdő új élményelemei és wellness szolgáltatásai pedig új színt hoznak, emellett a Város ismertsége, presztízse nagyban növekedni fog. A Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia alapvető céljának megfelelően az új Fürdő mind a helyi lakosok, mind az idelátogató turisták életminőségét javítani fogja.


2007. október 4-én megjelent a pályázati felhívás a Dél-Alföldi Operatív Porgram keretében „Dél-Alföld Spa”. egészségturisztikai létesítmények komplex fejlesztésére (DAOP – 2007 – 2.1A/2F). A 2 fordulós pályázat támogatási formája vissza nem térítendő támogatás. A rendelkezésre álló forrás összege 5,116 milliárd forint. A támogatási intenzitás 50%, a támogatás maximális összege 2,0 milliárd forint. Az I forduló pályázati benyújtása 2007. november 26. – 2008. február 01. között lehetséges. A kedvezményezettek köre: állami szervezetek, non profit szervezetek, egyéni vállalkozó, gazdasági társaságok. A projekt becsült forrás-szükséglete 2 md Ft +ÁFA. A megvalósítandó élményfürdő a HVSZ Zrt. tulajdonában álló telken kerül megvalósításra. Célszerű a pályázat kedvezményezettjeként gazdasági társaságot megjelölni, a pályázat volumenét tekintve kedvező az ÁFA visszaigénylés lehetősége. A projekt finanszírozása kapcsán a kedvezményezett a saját erőt kötvénykibocsátással teremti elő. A megvalósulás tervezett ideje: 2008. januártól 2009. októberig. Két hónap próbaüzem után, 2010. januárjában nyithat az új Élményfürdő és Wellnessközpont. Kérem a Tisztelt Közgyűlést, hogy Dr. Ruszinkó Ádám, az EuroSpa Ivestment Tanácsadó Kft. turisztikai igazgatója által ismertetett fürdő megvalósíthatósági tanulmányt vitassa meg, és határozzon a fejlesztés kedvezményezettjének kijelöléséről. Hódmezővásárhely, 2007. november 08. Dr. Lázár János sk. polgármester


Tárgy: Hódmezővásárhely idegenforgalmi helyzete /lehetőségek feltárása, bővítése/


1./ Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlése megtárgyalta és elfogadta az EuroSpa Investment Kft. által készített megvalósíthatósági tanulmány - „A Hódmezővásárhelyi Városi Strand-, Termál – és Gyógyfürdő, Városi Sportuszoda bővítése élményfürdővel és wellnessközponttal” – beszámolóját. 2./ Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlése a „Dél-Alföld Spa” egészségturisztikai létesítmények komplex fejlesztésére (DAOP – 2007 – 2.1.A/2F) kiírt pályázat kedvezményezettjeként a HVSZ Zrt.-t jelöli meg. 3./ A Közgyűlés felkéri a polgármestert, hogy a pályázattal kapcsolatosan a további szükséges lépéseket tegye meg. Határidő: 2007. november 15. Hódmezővásárhely, 2007. november 08. Dr. Lázár János sk. polgármester

A határozatról értesítés kapnak: 1./ Dr. Lázár János polgármester 2./ Dr. Korsós Ágnes jegyző 3./ Közgazdasági Iroda 4./ Városfejlesztési és Üzemeltetési Iroda 5./ HVSZ Zrt. 6./ EuroSpa Investment Kft. 7./ Irattár




Tárgy:

Közlekedésbiztonsági centrum létrehozása


Városfejlesztési és Városüzemeltetési Iroda




2007.10.29.



Iktató szám: Tárgy: Közlekedésbiztonsági centrum létrehozása

Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlése Tisztelt Közgyűlés! Hódmezővásárhelyen az elmúlt években jelentősen megnőtt a gépjárművek száma, a közlekedés egyre veszélyesebbé vált. Szükséges a közlekedésben résztvevők képzésének fokozása, és az egész életen át való tanulás bevezetése. A 24/2005.(IV.21.) GKM rendelet előírja, hogy a C1, C1+E, C, C+E, D1, D1+E, D, D+E kategóriájú – vagy ezekkel egyenértékűnek elismert – vezetői engedéllyel rendelkezők, szakmai továbbképzésen kell hogy részt vegyen öt évenként. A továbbképzés végén vizsgázniuk kell a gépkocsi vezetőknek, különböző útviszonyok között. A rendelet melléklete felsorolja az elméleti és gyakorlati vizsga követelményeket. A gyakorlati követelményeket különleges gyakorlati célra speciálisan kialakított tanpályán, vagy erre alkalmas szimulátor berendezésen kell lebonyolítani. A továbbképzésen a vészfékezéssel való megállást, haladás közbeni megpördülést, sodródás esetén a gépkocsi megtartását az úton, fékezés közbeni megpördülést, megpördült gépkocsi megállítását akadály előtt, és akadály kikerülését (fékezéssel és fékezés nélkül) kell gyakorolniuk a vezetőknek, illetve kell vizsgázniuk. A fentiek alapján látható, hogy a továbbképzéshez speciális tanpályák szükségesek, amelyek kialakítása és üzemeltetése jelentős összegbe kerül. A tanpálya létesítése nem Önkormányzati feladat, de annak létrehozásában célszerű a városnak segédkezni, mivel amely településen a megyében illetve a régióban először épül ilyen oktatási központ, az helyzeti előnybe kerül. A pályák üzemeltetése a kötelezettek körére tekintettel gazdaságosan megoldható. Jelenleg az országban csak néhány ilyen pálya található, az innen szerzett információk alapján a kialakításuk az alábbiak szerint történhet: A speciális pálya építéséhez szükséges terület ~ 3 - 5 ha, amelyen a burkolt felület nagysága 5000 – 7000 m2. A burkolt felületen kell kialakítani a különböző speciális vezetéstechnikai elemeket (pl. csúszós felületet), és a rutin pályát. A területet teljesen be kell keríteni, és egy kiszolgáló épületet is kell építeni szociális blokkal. Az épületet célszerű úgy megépíteni, hogy abban egy - két tanterem is helyet kapjon, hogy helyben megoldható legyen az elméleti oktatatás is. Az épülethez csatlakoztatni kell egy műhelyt is, ahol a képzéshez szükséges gyakorlati, szereléstechnikai ismereteket is megszerezhetik a tanulók. A közlekedési parkot úgy célszerű kialakítani, hogy ne csak a felsorolt gépjármű vezetők képzésére legyen alkalmas, hanem személygépkocsi, motorkerékpár jogosítvány megszerzésekor is igénybe lehessen venni. Az építés során gyerekek közlekedés oktatását is figyelembe kell venni, itt előnyös egy iskolák által használható tanuló kreszpályát kialakítani, ahol a gyalogos, kerékpáros közlekedés szabályait sajátíthatják el. Közlekedésbiztonsági centrum létrehozása nem az Önkormányzat feladata, de célszerű abban részt venni, legalább a szükséges terület biztosításával. Amennyiben a közeljövőben olyan pályázat kerül kiírásra, ahol a város kedvező feltételekkel pályázhat, akkor természetesen meg kell próbálni a szükséges támogatást megszerezni. Abban az esetben ha a közlekedési park magán beruházásban valósul meg, akkor is előnyös ha az


Önkormányzat a szükséges telket biztosítja, ennek ellentételezéseként az iskolák számára rendszeresen idősávot kapna a város. Amennyiben a közlekedésbiztonsági centrum Hódmezővásárhelyen épülne meg, a városban minden gépkocsivezető tovább fejleszthetné vezetési tudását, felkészülhetne az extrém helyzetekre, amely a balesetek számának csökkenéséhez vezethetne. Az iskolások megfelelő körülmények között gyarapíthatnák közlekedési ismereteiket, ezáltal felkészültebben vennének részt a mind veszélyesebb közlekedésben.

Hódmezővásárhely, 2007. október 20.

Dr. Lázár János sk. Polgármester


Tárgy: Közlekedésbiztonsági centrum létrehozása

HATÁROZATI JAVASLAT 1. Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlése megtárgyalta és jóváhagyta a közlekedésbiztonsági centrum létrehozásával kapcsolatos előterjesztést. 2. Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlése felkéri a polgármestert, hogy kísérje figyelemmel a pályázati kiírásokat, és amennyiben a Közlekedésbiztonsági centrum létrehozásához segítséget nyújtó pályázat jelenik meg, arról tájékoztassa Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlését. Hódmezővásárhely, 2007. november 08.


A határozatról értesítés kapnak: 1./ Dr. Lázár János polgármester - Helyben 2./ Dr. Korsós Ágnes jegyző – Helyben 3./ Dr. Végh Ibolya aljegyző - Helyben 4./ Jogi-Közbeszerzési Iroda - Helyben 5./ Városfejlesztési és Városüzemeltetési Iroda 6./ Irattár


Iktatószám: /2007 Címzett:


Tárgy:

Cigány és Német Kisebbségi Önkormányzatok és Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzatának kapcsolata


Városstratégiai Iroda Kisebbségi-vallási ügyek referense




2007.10.24.

Napirend kapcsán meghívandó személyek: Raguczki Gábor kisebbségi-vallási ügyek

referense Alácsi Aurél elnök Sztojka László elnök


Ikt.sz.: /2007. Tárgy: Cigány és Német Kisebbségi Önkormányzatok és Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzatának kapcsolata Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlése Amikor olyan messzire mentél, hogy képtelen lennél még egy lépést megtenni, csak fele olyan messzire jutottál, mint amennyire képes vagy.” (közmondás) Tisztelt Közgyűlés! A 2006 évi önkormányzati választásokkal egy időben került sor a települési kisebbségi önkormányzati választásokra, amit követően városunkban a Cigány és a Német Kisebbségi Önkormányzatok, képviselői személyeikben részben megújuló testületekkel kezdhették meg munkájukat. A kisebbségi önkormányzatok a települési önkormányzatoktól függetlenül működnek ugyan, mégis az egymás mellett párhuzamosan végzett munka során utjaik többször keresztezik egymást. Ezek a metszéspontok egyfajta egymásrautaltságot eredményeznek. A két önkormányzati forma szerves összetartozásának ismerete, valamint a választások óta eltelt egy év indokolja, hogy egy objektív képet fessünk a mögöttünk álló esztendő történéseiről, az elvégzett munkáról és a közben megerősödött vagy drámaian meggyengült szervezeti kapcsolatokról. Hódmezővásárhely Megyei jogú Város közigazgatási területén két, egymástól kulturális, történelmi hagyományaiban, szociális helyzetében valamint demográfiai számarányában is eltérő nemzetiség van jelen. A fent említett eltérések okán a Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzatával is eltérő a kapcsolati mechanizmusa a két kisebbségi önkormányzatnak. Ezért célszerű a települési önkormányzattal való együttműködésük tartalmi és formai minőségét külön tárgyalni. A kisebbségi önkormányzatok jogállását, létrejöttének valamint működésének feltételeit az 1993. évi LXXVII többször módosított a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény szabályozza. A 2006 évben lezajlott kisebbségi önkormányzati választások Hódmezővásárhelyen is a törvényben előírtak szerint mentek végbe, így az újonnan megválasztott képviselő testületek jogszerűen elkezdhették működésüket. A választásokat követően a kisebbségi önkormányzatok működésére vonatkozó jogszabály szerint első lépésként a települési kisebbségi önkormányzatnak saját hatáskörén belül meg kell határoznia szervezete és működése részletes szabályait, az alakuló ülést követő 3 hónapon belül. Továbbiakban meg kell határoznia a helyi önkormányzat vagyonán belül részére elkülönített vagyon használatát és a helyi önkormányzat rendeletében költségvetését, a települési önkormányzat által rendelkezésére bocsátott források felhasználását. Az így elkészített szervezeti és működési szabályzatot továbbá a költségvetés határozatát a helyi önkormányzat a kézhezvételtől számított 60 napon belül változatlan tartalommal köteles beépíteni a saját költségvetéséről, zárszámadásáról szóló rendeletébe. A Polgármesteri Hivatal, mint a települési kisebbségi önkormányzat gazdálkodásának végrehajtó szerve – az adott helyi önkormányzat és az érintett települési kisebbségi önkormányzattal történő megállapodás alapján, ellátja annak gazdálkodási feladatait, de ez nem jelent alá- fölé rendelt viszonyt. A települési önkormányzatnak biztosítania kell a szükséges helységet a kisebbségi önkormányzat munkájához, valamint az adott kisebbséget érintő önkormányzati döntések, határozatok előkészítése során lehetőséget kell biztosítani a véleményezésre és a konzultációra.


A Települési Önkormányzat és a Német Kisebbségi Önkormányzat kapcsolata

A fent leírtak ismeretében könnyen áttekinthető a helyi települési önkormányzat és a települési kisebbségi önkormányzatok jelenlegi kapcsolata. A Német Kisebbségi Önkormányzat a törvényi szabályozásnak megfelelően és a kisebbségi önkormányzatiság céljának szellemében működik. A törvényben előírt adminisztratív vagy gazdálkodási együttműködésen kívül, jelentősebb kapcsolat nincs a települési kisebbségi és helyi önkormányzat között. Ennek okai a Német Kisebbségi Önkormányzat önállósága, jól szervezettsége és teljes autonómia iránti törekvéseinek pozitív ismérvei. A Német Kisebbségi Önkormányzat személyi összetétele, továbbá magukat ehhez a nemzetiséghez tartozónak valló személyek társadalmi státusza révén az önkormányzat tevékenységi profilja főleg kulturális jellegű. A nyelvi hagyományok ápolása, német nemzetiségű irodalmi kiadványok gondozása, vagy ehhez a nemzetiséghez tartozó neves vásárhelyi személyek életútjának, monográfiájának megjelentetése. Ezeken felül németországi testvérvárosokkal és testvérszervezetekkel a kapcsolatok ápolása mind a tevékenységük esszenciáját alkotja. Jelenleg a települési önkormányzat által biztosított ingatlannal nem rendelkeznek és semmilyen tárgyi vagy pénzbeli támogatásban a helyi önkormányzattól, nem részesülnek, leszámítva a Kossuth tér 2. szám alatti irodaházban lévő irodájukat. A Települési Önkormányzat és a Cigány Kisebbségi Önkormányzat kapcsolata.

A fentiekkel ellentétben a hódmezővásárhelyi Cigány Kisebbségi Önkormányzat működése teljesen más tendenciát mutat, ami negatív módon befolyásolta a települési és a Cigány Kisebbségi Önkormányzat kapcsolatát. A cigányság kultúrája, egzisztenciális állapota és a társadalomban elfoglalt helyzete miatt, egy jól körvonalazható, elkülönülő csoportként él. A cigányság pozícionálása egy össztársadalmi érdek. Ennek felismerését követően, országos és nemzetközi kezdeményezések sora indult el a szegénység felszámolása, a szegregációs jelenségek megszüntetése, a magasabb szintű iskolázottság elérése valamint az esélyegyenlőség és integráció megteremtése érdekében. Az ilyen jellegű kezdeményezések többlet terheket rónak a közigazgatási, a szociális, az egészségügyi valamint az oktatási intézményekre egyaránt. Ez a folyamat a Cigány Kisebbségi Önkormányzattal történő szélesebb körű együttműködést igényelne. Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata több ponton kereste az együttműködés lehetőségét a Cigány Kisebbségi Önkormányzat jelenlegi képviselő testületével. A kezdeményezések sorozatosan sikertelennek bizonyultak. Az első rendkívüli közgyűlésre február 22-én került sor, ahol a települési önkormányzat illetékes képviselői is jelen voltak és javaslatot tettek, a már korábban említett, nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény által előírt alapvető rendelkezések megtárgyalására, többek között a költségvetés tervezet elkészítésére valamint a települési és a kisebbségi önkormányzat együttműködési megállapodásának elfogadására. A tárgyalt két pont a mai napig nem tisztázott a Cigány Kisebbségi Önkormányzatnak nincs használható költségvetése és együttműködési megállapodás sem született. Az együtt működés másik szegmense város és társadalom stratégiai jellegű. A korábban felsorolt a cigányság jobb társadalmi helyzetét és életminőségét javító programokban és pályázatokban a települési önkormányzat vagy intézményei részvétele eredményesebb és sikeresebb lett volna a kisebbségi önkormányzat támogatásával. Az oktatási intézményrendszer átalakítása során, mint


ismeretes a kisebbségi önkormányzat több képviselője ellenkampányt indított, megnehezítve ezzel az átalakítás fájdalmas, de szükségszerű megvalósítását. A települési önkormányzat 2007 évben egyetlen kiírt pályázatban sem tudott részt venni, amely közvetlenül a cigányság helyzetének javítását részben vagy egészében szolgálná, hiszen a támogatói vagy a konzorciumi partnerség alapját a meg nem született együttműködési megállapodás alkotná. Az említett jelenségek a kisebbségi önkormányzat képviselő testületében is ellentéteket generáltak. Több képviselő javaslatot tett a kialakult állapot megszüntetésére, és a települési önkormányzattal meggyengült kapcsolat megerősítésére. Többször kezdeményezték rendkívüli képviselő testületi ülés összehívását. A kezdeményezés sikertelenségét látva segítségért fordultak Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város jegyzőjéhez, aki értesítette a kisebbségi önkormányzat elnökét a rendkívüli közgyűlés összehívásának törvényi kötelezettségéről. A hivatalos megkeresések sem jártak eredménnyel, így a kialakult állapot felszámolása érdekében szükségszerű volt a Dél-alföldi Regionális Közigazgatási Hivatalt bevonni a folyamatba. A Közigazgatási Hivatal többszöri felszólítását sem követte érdemi eredmény, miután a kisebbségi Önkormányzat több testületi képviselője kezdeményezte a települési önkormányzat jegyzőjénél a kisebbségi Önkormányzat feloszlatását, ami szakmai szempontokat figyelembe véve helytelen, szükségtelen és rombolná az egész város össztársadalmi megítélését. Alternatív megoldások

A leírt epilógusból következik, hogy a települési Önkormányzat kénytelen volt a civil szféra felé fordulni és javaslatot tenni egy roma integrációs tanács létrehozására, amelyet a városi képviselő testület 2007. januári közgyűlésén határozatban elfogadott. A 7 civil bejegyzett roma szervezetből álló tanács ellen többször élt kifogással a kisebbségi önkormányzat elnöke, aki a kezdetektől nem képviseli a Cigány Kisebbségi Önkormányzatot a tanácsban. Az integrációs tanács működése kényszer ugyan, mégis eredményként könyvelheti el, hogy sikerült a városban működő roma szervezeteket közös munkára bírni. Így több lényeges program megvalósításában nélkülözhetetlen partnerei a települési önkormányzatnak. Említésre méltó munkát végeztek a roma gyerekek nyári táboroztatásában, az általános és középiskolás roma származású tanulókat támogató ösztöndíj pályázatokban, a városi bűnmegelőzésben és a későbbiekben induló szakmai képzést nyújtó tanfolyamok előkészületeiben szociális felmérések elkészítésében, gyermekjóléti munkában, tanoda kialakításában egyaránt. A közösen végzett munka elismeréseként a települési önkormányzat a 2007 évi költségvetésének a kisebbségi szervezetek támogatását célzó előirányzatából két vásárhelyi roma szervezetnek is pénzügyi segítséget nyújtott.


Távlati célok Természetesen a távlati célok továbbra is a Cigány Kisebbségi Önkormányzattal való rendezett viszony kialakítása, valamint a hosszabbtávú együttműködés lehetőségeinek kiaknázása. Ehhez szükséges mind a két fél részéről egy szemléletváltás, amely reményeink szerint kialakult az elmúlt zűrzavaros időszaknak köszönhetően. Aktuális megoldásra váró feladat a Cigány Kisebbségi Önkormányzat értékesítésre került korábban a települési önkormányzat tulajdonát képező Zrínyi utca 2 szám alatti irodájából, az újonnan kijelölt és a települési önkormányzat által biztosított Bajcsy Zsilinszky út 70 szám alatti helységbe történő átköltöztetése. Ezen felül sürgős megoldást igénylő probléma a kisebbségi önkormányzat közüzemi és az előző ciklusban felhalmozott egyéb, a települési Önkormányzat felé fennálló tartozásainak mielőbbi rendezése valamint a további együttműködés deklarációja.

Hódmezővásárhely, 2007. november 8.



Tárgy: Cigány és Német Kisebbségi Önkormányzatok és Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzatának kapcsolata

HATÁROZATI JAVASLAT 1.) Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlése megtárgyalta és elfogadja a Cigány és Német Kisebbségi Önkormányzatok és Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzatának kapcsolata tárgyában készült beszámolót. Hódmezővásárhely, 2007. november 8.


A határozatot kapja: 1. 2. 3. 4. 5.

Dr. Lázár János polgármester Dr. Korsós Ágnes jegyző Dr. Végh Ibolya aljegyző Városstratégiai Iroda, vallásügyi és kisebbségi ügyi referens Irattár


Iktatószám: /2007 Címzett:


Tárgy:

A közmeghallgatás témáinak meghatározása


Jogi-Közbeszerzési Iroda




2007.10.17.

Napirend kapcsán meghívandó személyek: A napirend kapcsán nincs külön meghívandó személy.


Száma: /2007. Tárgy: A közmeghallgatás témáinak meghatározása Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlésének Tisztelt Közgyűlés! Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 13. §-a alapján évente legalább egyszer, előre meghirdetett időpontban, közmeghallgatást tart, amelyen a választópolgárok és a helyben érdekelt szervezetek képviselői közérdekű kérdést és javaslatot tehetnek. A Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzatának és szerveinek Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 52/2006.(11.10.) Kgy. rendelet alapján a Közgyűlés minden évben két alkalommal tart közmeghallgatást, eltérő határozat hiányában március és december hónapokban. A közgyűlés tisztségviselői és a képviselők a feltett kérsésekre lehetőleg a helyszínen szóban, de legkésőbb 15 napon belül írásban kötelesek válaszolni. A fentieknek megfelelően az idei évben december hónapban kerül sor a második közmeghallgatásra. Tekintettel a közmeghallgatás decemberi időpontjára, ezúton javaslom a Tisztelt Közgyűlés felé, hogy az ülés fő témaköre az energia, az energetika, valamint az ezzel kapcsolatosan felmerülő kérdések legyenek. Ennek megfelelően kérem a Tisztelt Közgyűlést, hogy a közmeghallgatás napirendjét meghatározni, fő témaköreként az energia és az energiafelhasználás témakörét elfogadni szíveskedjen. Hódmezővásárhely, 2007. november 08.



Tárgy: A közmeghallgatás témáinak meghatározása


1.) Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlése a 2007. december 06. napján tartandó közmeghallgatás fő témaköreként az energia és energiafelhasználás témáját határozza meg. 2.) A Közgyűlés a közmeghallgatás további napirendjét az alábbiak szerint fogadta el: …………………………………………………………………………………………………... …………………………………………………………………………………………………... …………………………………………………………………………………………………... 3.) A közgyűlés felkéri a polgármestert, hogy a közmeghallgatás lebonyolításához szükséges intézkedéseket tegye meg. Hódmezővásárhely, 2007. november 08. Dr. Lázár János sk. polgármester

A határozatot kapja: 1.) Dr. Lázár János polgármester 2.) Dr. Korsós Ágnes jegyző 3.) PH Jogi-Közbeszerzési Iroda Jogi-Munkaügyi Csoport 4.) PH minden iroda- és csoportvezető 5.) Irattár


A kötet

Recommend Documents