A kötet

Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlésének 2009. október 01-i rendes ülésére beterjesztett anyagok I./A kötet M E G H Í V Ó ........................................................................................................................... 2 Bizottsági ülések időpontjáról tájékoztatás ................................................................................ 4 A Mezei Őrszolgálatról szóló 34/2001.( 10.20.) Kgy. rendelet és a Mezei Őrszolgálat alapító okiratát egységes szerkezetbe foglaló 331/2009. (09.03.) Kgy határozat hatályon kívül helyezése .................................................................................................................................... 5 Beszámoló a 2009/2010. tanév indításáról............................................................................... 14 Beszámoló az Aranyossy Ágoston Óvoda, Általános Iskola, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény és Nevelési Tanácsadó működéséről................................................. 42 Beszámoló a Németh László Gimnázium és Általános Iskola működéséről ........................... 62

I/A kötet 2. oldal

HÓDMEZŐVÁSÁRHELY MEGYEI JOGÚ VÁROS POILGÁRMESTERI HIVATAL POLGÁRMESTERÉTŐL Iktatószám: 23-2974-76/2009 MEGHÍVÓ Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlésének rendes ülését 2009. október 1-jén, 1200 órára összehívom. Helye: Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal I/6. (Díszterem). 1. Napirend: Közterület Felügyelet, a Mezőőri Szolgálat és a parkoló őrök részére biztosított technikai eszközökről tájékoztató Előadó: Polgármester Véleményezésre : Valamennyi Bizottságnak 2. Napirend: Beszámoló a 2009-2010 tanév indításáról Előadó: PH. Jogi Iroda Oktatási Csoport, Báthoryné Licska Anikó csoportvezető Véleményezésre: Valamennyi Bizottságnak 3. Napirend: Aranyossy Ágoston Óvoda, Általános Iskola Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény és Nevelési Tanácsadó beszámolója Előadó: Szabó Gáborné, intézményvezető Véleményezésre: Valamennyi Bizottságnak 4. Napirend: Németh László Gimnázium és Általános Iskola beszámolója Előadó: Árva László intézményvezető Véleményezésre: Valamennyi Bizottságnak 5. Napirend: A válság hatása a Hód-Ipari Parkban tevékenykedő vállalkozásokra Előadó: Dr. Antalóczy Péter, HVSZ. Zrt. részegység vezető Véleményezésre: Valamennyi Bizottságnak 6. Napirend: Sportlétesítmények, egyesületek munkáját bemutató tájékoztató Előadó: PH. Horváth Zoltán, sportreferens Véleményezésre: Valamennyi Bizottságnak 7. Napirend: Beszámoló a városban működő művészeti, kulturális csoportok munkájáról Előadó: PH. Molnár Melinda, kulturális asszisztens Véleményezésre: Valamennyi Bizottságnak

I/A kötet 3. oldal

8.

Napirend:

a.)

Hódmezővásárhelyi Tűzoltóságnál foglalkoztatottakat érintő teljesítménykövetelmények alapját képező célok megállapítása b.) A Hódmezővásárhelyi Tűzoltóság humán erőforrás állományának bemutatása

Előadó: Hódmezővásárhelyi Tűzoltóparancsnok Véleményezésre: Valamennyi Bizottságnak 9. Napirend: Kabinet Iroda beszámolója Előadó: PH. Kabinet Iroda, Dr. Mikecz Péter, irodavezető Véleményezésre: Valamennyi Bizottságnak 10. Napirend: Közgazdasági Iroda Adócsoport beszámolója Előadó: PH. Közgazdasági Iroda, Antal István, csoportvezető Véleményezésre: Valamennyi Bizottságnak 11. Napirend: Beszámoló a közcélú foglalkoztatás eredményességéről Előadó: PH. Jogi Iroda, Dr. Ambrus Norbert, irodavezető Véleményezésre: Valamennyi Bizottságnak 12. Napirend: Egyebek

Hódmezővásárhely, 2009. szeptember 21. Tisztelettel:

Dr. Lázár János Polgármester Országgyűlési képviselő

I/A kötet 4. oldal

Iktatószám: 23-4003-6/2009 Tárgy: Bizottsági ülések időpontjáról tájékoztatás Tisztelt Cím! Tájékoztatom, hogy a Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlésének bizottságai az alábbiak szerint tartják üléseiket: Helyszín: Polgármesteri Hivatal 1/6. Díszterem Pénzügyi, Gazdasági Bizottság ülése: 2009. szeptember 28. / hétfő / délelőtt 1000 óra Oktatási, Kulturális, Ifjúsági és Sport Bizottság ülése: 2009. szeptember 28. / hétfő / délután 14 00 óra Városüzemeltetési, Környezetvédelmi és Mezőgazdasági Bizottság ülése: 2009. szeptember 29. / kedd / délelőtt 800 óra Városfejlesztési, Vállalkozásfejlesztési és Informatikai Bizottság ülése: 2009. szeptember 29. / kedd / délelőtt 1000 óra Egészségügyi és Szociális Bizottság ülése: 2009. szeptember 29. / kedd / délelőtt 1100 óra Ügyrendi és Mandátumvizsgáló Bizottság ülése: 2009. szeptember 29. /kedd / délután 1230 óra . Hódmezővásárhely, 2009. szeptember 18. Tisztelettel:

Dr. Korsós Ágnes jegyző

I/A kötet 5. oldal

Címzett:

Iktatószám: 21-13936-5/2009 (2db rendelet-tervezet, 2 db határozati javaslat) Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlése

Tárgy:

A Mezei Őrszolgálatról szóló 34/2001.( 10.20.) Kgy. rendelet és a Mezei Őrszolgálat alapító okiratát egységes szerkezetbe foglaló 331/2009. (09.03.) Kgy határozat hatályon kívül helyezése

Az anyagot készítette:

Közgazdasági Iroda- Adócsoport Jogi Iroda -Jogi Csoport

Az anyagot látta: ............................................................... ............................................................... ............................................................... ............................................................... ...............................................................

Véleményezésre megküldve:

Valamennyi bizottságnak

Sokszorosításra érkezett:

2009.09.22.

Napirend kapcsán meghívandó személyek: A napirend kapcsán meghívandó személy nincs

I/A kötet 6. oldal

Száma:21-13936-5/2009. Tárgy: A Mezei Őrszolgálatról szóló 34/2001.( 10.20.) Kgy. rendelet és a Mezei Őrszolgálat alapító okiratát egységes szerkezetbe foglaló 331/2009. (09.03.) Kgy határozat hatályon kívül helyezése Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlése Tisztelt Közgyűlés! Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlése a 2009. szeptember 03-i rendes ülésén, 366/2009. (06. 18.) Kgy. határozatával döntött arról, hogy a 2009. október 01-i rendes Közgyűlésre a jegyző készítsen a mezőőri járulék bevallásának tapasztalatairól tájékoztatót. A fenti tájékoztatót a Polgármesteri Hivatal Közgazdasági Iroda Adócsoportja elkészítette. 2009. június 22-én módosításra került a Mezei Őrszolgálatról szóló 34/2001. (10. 20.) Kgy rendelet, amely alapján 2009. október 15-ig minden hódmezővásárhelyi földhasználó mezőőri járulék fizetésére kötelezett. A mezőőri járulék alapjául szolgáló földterületek bevallásának határideje 2009. szeptember 15. napja volt. A mezőőri járulékfizetési kötelezettség azt a személyt terheli, akinek használatában vagy tulajdonában a termőföld a tárgyév január 1. napján van. A földhasználónak, ennek hiányában a földtulajdonosnak bejelentési kötelezettsége van a fenntartó irányába. A bejelentés formanyomtatványon történik. Az Adócsoport nyilvántartása szerint Hódmezővásárhelyen, 1138 fő magánszemély földhasználó összesen 20.000 hektáron gazdálkodik, szántó, gyep művelési ágban. A nyilvántartott 17 jogi személy 16.000 hektárt használ. 3801 személy tulajdonában van zártkerti ingatlan. A zártkertek területének nagysága összesen 514 hektár 5502 négyzetméter. Az adócsoport az alábbi táblázatban összesítette a 2009. szeptember 15-ig beérkezett földhasználatról szóló bevallásokat. A melléklet táblázatban szereplő adatok alapján megállapítható, hogy a mezőőri szolgáltatás által lefedett terület mindössze 46 %-áról érkezett bevallás. A fentiekkel kapcsolatban tájékoztatom továbbá a Tisztelt Közgyűlést, hogy Gyömrő-Molnár Imre, Városfejlesztési, Vállalkozásfejlesztési és Informatikai Bizottság elnökének javaslatára a Mezei Őrszolgálat feladatellátásának követhetőségének biztosíthatóságára vonatkozó rendszer a 2009. 09. 03-i közgyűlésen felvetődött észrevételek szerint az alábbiak szerint kerül módosításra. Az Interneten elérhető szolgáltatás két részből áll, az egyik a mezőőr pozíciójának követésére, a másik az adott területen tett észlelésekkel kapcsolatos. • Az esetleges visszaélések megelőzése érdekében, a mezőőr pozíciójára vonatkozó adatok egy nap késleltetéssel lesznek elérhetők a szolgáltatást igénylő földhasználók részére. Az adott mezőőr, vagy annak pozíciója természetesen a szervezet vezetőjén keresztül bármikor elérhető.

I/A kötet 7. oldal

•

A másik szolgáltatási kör, hogy a jogosult földhasználók számára legyen lehetőség a mezőőr által kezdeményezett észlelések, intézkedések megtekintésére is, az Interneten keresztül. A megoldás szerint, mivel a bevallások területhez (hrsz.) kötöttek, így minden terület egyértelműen körülhatárolható, és a jogosulthoz rendelhető. Tehát először a jogosultsági területek körülhatárolása történik meg, majd azok a mezőőri járulékot fizető ügyfélhez kerülnek hozzárendelésre, aki egy nap késleltetéssel lekérdezheti a rendszerből, hogy az ő területén, vagy területein milyen észrevételeket tett az adott mezőőr, vagy éppen milyen fényképeket készített.

Bizottsági elnök Úr felvetésének megfelelően, természetesen a rendelkezésre álló technikai eszközök abban is segítségül szolgálhatnak, hogy egy esetleges természeti-, elemi kár esetén a kialakult állapotok hitelesen képekkel dokumentálhatók. Az előterjesztés első részében tett megállapításokra, továbbá arra való tekintettel, hogy a mezei őrszolgálat fenntartása nem kötelező önkormányzati feladat, valamint az erre biztosított állami támogatás csupán a működtetéssel felmerülő költségek 50 %-át de legfeljebb mezőőrönként havi 50.000 Ft jelent, a fennálló problémára két megoldási lehetőséget látunk. Az első megoldás az intézmény 2010. január 1-től való megszüntetése, ami a Mezei Őrszolgálatról szóló 34/2001.( 10.20.) Kgy. rendelet és a Mezei Őrszolgálat alapító okiratát egységes szerkezetbe foglaló 331/2009. (09.03.) Kgy határozat hatályon kívül helyezését vonná maga után. A második a Mezei Őrszolgálat működésének megreformálása, amely változtatás alapján a mezőőri szolgáltatást csupán a mezőőri járulékot befizetők tulajdonában, vagy használatában lévő földterületeken látná el a Mezei Őrszolgálat. A fenti megoldáshoz a Rendelet módosítása szükséges. Jelen előterjesztés mellékletét képezik a két megoldási javaslathoz kapcsolódó rendelet tervezetek és határozati javaslatok. Kérem a Tisztelt Közgyűlést, hogy az előterjesztést vitassa meg és hozza meg döntését. Hódmezővásárhely, 2009. október, 1. Tisztelettel: Dr. Lázár János sk. Polgármester

I/A kötet 8. oldal

Száma:21-………………../2009. Tárgy: A Mezei Őrszolgálatról szóló 34/2001.( 10.20.) Kgy. rendelet és a Mezei Őrszolgálat alapító okiratát egységes szerkezetbe foglaló 331/2009. (09.03.) Kgy határozat hatályon kívül helyezése Beérkezett bevallások száma: magánszemélyek cégek

szántó

zártkert

424

290

5 429

Összesen:

290 719

Magánszemélyek

összes földterület (m2)

szántó

összes földterület (ha)

Fizetendő / év

53 741 864

5 374

3 923 156

zártkert

632 431

63

92 335

Összes:

54 374 295

5 437

4 015 491

Társas vállalkozások


Vásárhelyi Róna KFT


Fizetendő / év

31 758 426

3 176

2 318 365 Ft

7 275 938

728

531 143 Ft

263 011

26

19 200 Ft

Hód-Mezőgazda ZRT

39 778 500

3 978

2 903 831 Ft

Hód-Agro ZRT

33 042 684

3 304

2 412 116 Ft

112 118 559

11 212

8 184 655 Ft

Gorzsai Mezőgazdasági ZRT Szőrhát KFT

Összes: Magánszemélyek és társas vállalkozások



Fizetendő / év

166 492 854

16 649

12 200 146

I/A kötet 9. oldal

RENDELET-TERVEZET Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlésének …………../2009. (…..) Kgy. rendelete A Mezei Őrszolgálatról szóló 34/2001.( 10.20.) Kgy. rendelet hatályon kívül helyezéséről

1. § Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlése a Mezei Őrszolgálatról szóló 34/2001.( 10.20.) Kgy. rendeletét 2009. december 31-ei hatállyal hatályon kívül helyezi.

2. § Jelen rendelet a kihirdetés követő napon lép hatályba.

Dr. Korsós Ágnes sk. Jegyző

Dr. Lázár János sk. Polgármester

I/A kötet 10. oldal

Tárgy: A Mezei Őrszolgálatról szóló 34/2001.( 10.20.) Kgy. rendelet és a Mezei Őrszolgálat alapító okiratát egységes szerkezetbe foglaló 331/2009. (09.03.) Kgy határozat hatályon kívül helyezése HATÁROZATI JAVASLAT 1./ Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlése a Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Mezei Őrszolgálat és Külterületi Koordinációs Központ alapító okiratának módosításáról és egységes szerkezetbe foglalásáról szóló 331/2009. (09.03.) Kgy határozatát 2009. december 31-ei hatállyal hatályon kívül helyezi. 2./ A Közgyűlés felkéri a polgármestert, hogy a szükséges intézkedéseket tegye meg. Hódmezővásárhely, 2009. október 01.

Dr. Lázár János sk. polgármester

Dr. Korsós Ágnes sk. jegyző

Határozatról értesül: 1. 2. 3. 4.

Dr. Lázár János polgármester Dr. Korsós Ágnes jegyző Dr. Végh Ibolya aljegyző Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Mezei Őrszolgálat és Külterületi Koordinációs Központ 5. Jogi Iroda Jogi Csoport 6. Irattár


RENDELET-TERVEZET Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlésének …………../2009. (…..) Kgy. rendelete A Mezei Őrszolgálatról szóló 34/2001.( 10.20.) Kgy. rendelet módosításáról Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlése a Mezei Őrszolgálatról szóló 34/2001.( 10.20.) Kgy. rendelet (a továbbiakban: R.) az alábbiak szerint módosítja: 1. § A R.13.§. (1) bekezdésében foglaltak helyébe az alábbi rendelkezések lépnek: 1.§.(1) A rendelet területi hatálya Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város közigazgatási területéhez tartozó 41.767 hektár külterületen, illetve zártkerten belül a mezőőri járulékot megfizető természetes, illetve jogi személyek tulajdonában, illetve használatában lévő földterületekre terjed ki a (2) bekezdésben foglaltak kivételével. 2.§ Jelen rendelet a kihirdetés követő napon lép hatályba.

Dr. Korsós Ágnes sk. Jegyző

Dr. Lázár János sk. Polgármester


Tárgy: A Mezei Őrszolgálatról szóló 34/2001.( 10.20.) Kgy. rendelet és a Mezei Őrszolgálat alapító okiratát egységes szerkezetbe foglaló 331/2009. (09.03.) Kgy határozat hatályon kívül helyezése HATÁROZATI JAVASLAT 1./ Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlése megállapítja, hogy a mezőőri szolgáltatás igénybevételére csak a mezőőri járulékot megfizető természetes, vagy jogi személy földtulajdonos, illetve földhasználó jogosult. 2./ A Közgyűlés felkéri a polgármestert, hogy a szükséges intézkedéseket tegye meg. Hódmezővásárhely, 2009. október 01. Dr. Lázár János sk. polgármester

Dr. Korsós Ágnes sk. jegyző

Határozatról értesül: 1. 2. 3. 4.

Dr. Lázár János polgármester Dr. Korsós Ágnes jegyző Dr. Végh Ibolya aljegyző Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Mezei Őrszolgálat és Külterületi Koordinációs Központ 5. Jogi Iroda Jogi Csoport 6. Irattár


INDOKOLÁS Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlése a 2009. szeptember 03-i rendes ülésén, 366/2009. (06. 18.) Kgy. határozatával döntött arról, hogy a 2009. október 01-i rendes Közgyűlésre a jegyző készítsen a mezőőri járulék bevallásának tapasztalatairól tájékoztatót. A fenti tájékoztatót a Polgármesteri Hivatal Közgazdasági Iroda Adócsoportja elkészítette. 2009. június 22-én módosításra került a Mezei Őrszolgálatról szóló 34/2001. (10. 20.) Kgy rendelet, amely alapján 2009. október 15-ig minden hódmezővásárhelyi földhasználó mezőőri járulék fizetésére kötelezett. A mezőőri járulék alapjául szolgáló földterületek bevallásának határideje 2009. szeptember 15. napja volt. A mezőőri járulékfizetési kötelezettség azt a személyt terheli, akinek használatában vagy tulajdonában a termőföld a tárgyév január 1. napján van. A földhasználónak, ennek hiányában a földtulajdonosnak bejelentési kötelezettsége van a fenntartó irányába. A bejelentés formanyomtatványon történik. Az Adócsoport nyilvántartása szerint Hódmezővásárhelyen, 1138 fő magánszemély földhasználó összesen 20.000 hektáron gazdálkodik, szántó, gyep művelési ágban. A nyilvántartott 17 jogi személy 16.000 hektárt használ. 3801 személy tulajdonában van zártkerti ingatlan. A zártkertek területének nagysága összesen 514 hektár 5502 négyzetméter. Arra való tekintettel, hogy a mezőőri szolgáltatás által lefedett terület mindössze 46 %-áról érkezett bevallás, valamint arra, hogy a mezei őrszolgálat fenntartása nem kötelező önkormányzati feladat és az erre biztosított állami támogatás csupán a működtetéssel felmerülő költségek 50 %-át de legfeljebb mezőőrönként havi 50.000 Ft jelent, a fennálló problémára az intézmény 2010. január 1-től való megszüntetésével, vagy a működésének megreformálásával orvosolható.


Iktatószám: 41-24304/2009 Címzett:

Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlése

Tárgy:

Beszámoló a 2009/2010. tanév indításáról


Oktatási Csoport

Az anyagot látta: ............................................................... ............................................................... ............................................................... ............................................................... ...............................................................




2009.09.21.

Napirend kapcsán meghívandó személyek:


Iktatószám: 41-24304/2009. Tárgy: Beszámoló a 2009/2010. tanév indításáról Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlése Helyben Tisztelt Közgyűlés! Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzatának nevelési és oktatási intézményeiben a 2009. szeptember 1. napján elkezdődött a 2009/2010. tanév, a Közgyűlés által engedélyezett létszámokkal a képzések beindultak, s az intézmények számára előírt új jogszabályi feltételekhez folyamatosan igazítottuk a rendszert. Szervezeti változások Hódmezővásárhely közoktatási rendszerében A 2006-os teljes körű közoktatási átszervezés után, a tavalyi 2008/09. tanév az új összevont középiskolai szerkezet kipróbálásáról és egységesítéséről, és az integrációs törekvések továbbfejlesztéséről szólt. A 2008-ban elfogadott Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv komplex ütemtervet állított fel mind az általános és középiskolák mind az óvodák feladatait és elérendő céljait tekintve. Ezen ütemterv megvalósítása folyamatos együttműködést és aktív munkát igényel mind a fenntartó mind az intézmények részéről. A dokumentum az esélyegyenlőségi intézkedések, a pályázati aktivitás mellett kiemelt prioritásként kezeli az intézménytípusok közötti, tehát az óvodából az általános iskolába jutás megkönnyítését, és a körzeti intézmények együttműködését. Ez a feladat közös megoldást, együttgondolkodást igényel az intézmények részéről. Az iskolai beiskolázási körzeteket figyelembe véve az alábbi óvoda-iskola párosok készítettek közös intézkedési tervet: ¾ Liszt Ferenc Ének-Zenei Általános Iskola - Brunszvik Teréz Óvoda Szabadság téri Telephely ¾ Szent István Általános Iskola – Janikovszky Éva Óvoda ¾ Varga Tamás Általános Iskola – Hermann Alice Óvoda ¾ Németh László Gimnázium és Általános Iskola – Brunszvik Teréz Óvoda ¾ Klauzál Gábor Általános Iskola – Exner Leó Óvoda A terv az óvodától a középiskoláig bezárólag átfogó szakmai megújulást tartalmaz. Ezen időszakok megkönnyítésére kidolgozásra került az úgynevezett kettős mentorálási rendszer, mely az átmenetek megkönnyítését szolgálja. Tehát az óvodába beszokást a védőnő-óvónő, az iskolába lépést az óvónő és tanítónő és a középiskola megkezdését a felső tagozatos és a középiskolai mentor segíti elő a diákok számára. A „kettős mentorálás” és a pályaorientáció megvalósítása érdekében önkormányzatunk pályázatot nyújtott be 2008. novemberében a TÁMOP 3.3.2/08 „Esélyegyenlőségi programok támogatása” című programra. Az „Együtt, hogy jobb legyen” címet viselő projekt 2009. augusztus 29. napján közel 100 millió forintos


támogatásban részesült, ennek megfelelően a program megvalósítását már az idei tanévben megkezdjük. Az alapfokú oktatás átszervezését követően a középfokú intézményrendszer átalakítása is elkerülhetetlenné vált. A jogszabályi háttér változásának és a munkaerő-piaci elvárásoknak megfelelően szükségessé vált a szakmakínálat és a szakképző intézmények szerkezetének felülvizsgálata és városunk lehetőségeinek felmérése a megalakuló Térségi Integrált Szakképző Központban. A TÁMOP és TIOP pályázatok kiírása egyértelművé tette, hogy a minisztériumok által meghatározott irány mindenképpen régiós együttműködést kíván. A tanulólétszám változása, a szakképzés gyakorlati arányainak növelése és a térségben található intézményfenntartók együttműködési kényszere mindenképpen meghatározza az elkövetkező évek szakképzési struktúrájának alakulását. A létrejött 1000 Mester SzakképzésSzervezési Nonprofit Kiemelkedően Közhasznú Kft. az elmúlt tanévben még nem tudta teljesen ellátni a feladatkörét, azonban már a 2009/10. tanév beiskolázásában szerepet vállalt. A térségi integrált szakképző központok egyik irányító szerve a Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottság, amelynek legfőbb feladata az indítható szakképzések arányának és irányának meghatározása. Erre vonatkozó döntéseit minden év szeptember 30. napjáig kell meghoznia. Az idei évre vonatkozó döntését a 13/2008. (IX.24.) RFKB határozat tartalmazza. A csoport- és osztálylétszámok alakulása Az alábbiakban intézménytípusonként tekintjük át, hogy milyen adatokkal jellemezhető a város közoktatása. Az elemzés során a tényleges és nem a statisztikai létszámokból indultunk ki, mivel óvodában a kettőnek számító gyermekek száma igen alacsony. Óvodák (1. sz. melléklet) A 2009/2010. nevelési évben a belterületen 4 önkormányzati fenntartású óvoda működik, melyhez 8 telephely tartozik. A külterületen élő gyermekek óvodai ellátását az Exner Leó Óvoda 3 telephelye végzi. A 2009/2010. nevelési évben 43 óvodai csoport kezdte meg a munkát, 2009. szeptember 1. napjáig 974 gyermeket írattak be szüleik önkormányzati intézményeinkbe. Ez az adat folyamatosan változni fog a nevelési év során, hiszen az óvodai nevelésre vonatkozó rendelkezések pontosan meghatározzák, hogy melyik az az időpont, amelyiktől kezdődően a gyermek az óvodába léphet, és melyik az az utolsó időpont, ameddig az óvodában maradhat. A szabályozásból egyértelműen meghatározható, hogy a gyermek a harmadik életévének betöltését követően léphet be az óvodába, és addig maradhat, ameddig, tankötelessé nem válik a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény értelmében. Ennek megfelelően a gyermekek egy része a nevelési év folyamán, 3. életévük betöltése napjától kerül felvételre az óvodába, és legkésőbb a 7. életévében kezdheti meg utolsó óvodai nevelési évét. Önkormányzati fenntartású óvodák: • A Brunszvik Teréz Óvoda Telephelyei: - Oldalkosár u. 4. - Szabadság tér 93. A Brunszvik Teréz Óvoda összesen 9 csoporttal 221 gyermeket fogad. Az intézmény Oldalkosár Utcai Telephelye integráló óvodaként fogadja az ép intellektusú sajátos nevelési igényű testi és beszédfogyatékos, valamint a pszichés fejlődés zavarai miatt a nevelési folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott gyermekeket.


•

Az Exner Leó Óvoda Telephelyei: -Tornyai u. 15. - Klauzál u. 33. - Hódmezővásárhely-Batida, Iskola u. 2. - Hódmezővásárhely-Erzsébettelek, Posta u. 2. - Hódmezővásárhely-Kútvölgy, Dózsa Gy. u. 9. - Hódmezővásárhely-Szikáncs, Fő u. 16. A Külterületi telephelyek 2007. július 1. napjától kerültek át ide. Az óvoda összesen 15 csoporttal 300 kisgyermeket fogad. A belterületi telephelyek megfelelő létszámmal működnek, a gond a külterületi telephelyek csoportjainál van. A szikáncsi és batidai telephelyen a gyermekek száma nem éri el a 10 főt. Az intézmény kútvölgyi telephelyén 2 fő gyermeklétszámmal kellett volna az intézménynek működnie, ami a gyermekek fejlődését pedagógiai szempontokból is hátráltatja, továbbá a fenntartó részére is többletköltséget eredményez. Az intézménybe jelentkező két gyermek szülei tájékoztatást kaptak az alacsony csoportlétszámról, és az egyeztetések után nyilatkoztak arról, hogy a gyermeküket 2009. szeptemberétől a Nádor utcai székhelyintézménybe kívánják beíratni. A fentieknek megfelelően 2009. július 1. napjától nem folyik óvodai nevelés a kútvölgyi telephelyen. A szülőket tájékoztattuk a bejáráshoz igényelhető támogatási lehetőségekről. Jelenleg autóbuszbérlettel támogatjuk az óvodába eljutásukat. A Kútvölgyön élő 0-3 éves korú gyermekek száma 3 fő, továbbá a környező tanyákon további 16 fő 0-3 éves korú gyermek lakik. Az eddigi tapasztalatok alapján a környező tanyákról nem a kútvölgyi óvodába íratják gyermekeiket a szülők, így a telephely hosszú távú fenntartása nem biztosított. •

A Hermann Alice Óvoda Telephelyei: - Malom u. 25. - Pálffy u. 41. Az óvoda 11 csoporttal működik és szeptember 1-től 260 kisgyermeket fogad. Janikovszky Éva Óvoda - Telephelyei: - Észak u. 96. - Szent István u. 63. Az óvoda 8 csoporttal várja a gyermekeket, induló létszámuk 189.

A jelenlegi önkormányzati óvodák adatsorait elemezve megállapítható, hogy a 3-4 éve tartó demográfiai stabilitásról továbbra is beszélhetünk, illetve még csekély mértékű emelkedést is tapasztalhatunk. Az óvodák a törvényben meghatározott 25 fős maximális létszámot csak akkor léphetik túl, ha évközben a körzetükben állandó bejelentett lakcímmel rendelkező gyermek jelentkezik az intézménybe. Azoknál a csoportoknál ahol a maximálisnál kevesebb gyermek szerepel, a csoportszobák mérete nem teszi lehetővé több óvodás elhelyezését. Összesen az önkormányzati óvodákba 974 gyermek iratkozott be. A legnagyobb túljelentkezés az egyetlen önkormányzati belvárosi óvodában – Brunszvik Teréz Óvoda - volt, ahol már nem tudnak új beiratkozó gyermekeket fogadni. A túljelentkezés miatt csak azokat a kiscsoportos gyermekeket tudták fogadni, akik a körzetben laknak és a szülők munkaviszonnyal rendelkeznek. A többi önkormányzati óvodában is maximális csoportlétszámmal működnek a csoportok, a csoportszobák méretének figyelembevételével. A nevelési év folyamán új körzethatárok meghatározására kerül sor a Brunszvik Teréz Óvoda tehermentesítése érdekében. Az Oldalkosár Utcai Telephelyen - a körzeti


gyermekek mellett - a városban lakóhellyel rendelkező sajátos nevelési igényű gyermekek ellátását is biztosítják. Az SNI óvodások a létszámnál 2, illetve 3 főnek tekintendők, így a törvényi maximális létszám betartása került veszélybe. A tapasztalatok azt mutatják, hogy az óvodások körében is évről-évre egyre több a sajátos nevelési igényű. Tekintettel erre a körzetmódosítás mellett még két önkormányzati fenntartású óvoda kijelölése is szükséges, ahol szintén fogadni tudják az SNI gyermekeket. Az Exner Leó Óvoda Nádor Utcai Telephelyén fejlesztőszoba kialakítására került sor a nyár folyamán, így szeptembertől már megoldódott az óvodások megfelelő körülmények között történő egyéni fejlesztése is. Az Exner Leó Óvodában a tanköteles kort elért gyermekek 30%-a marad az óvodában, akiknek az iskolaérettségi vizsgálat javaslatában gyakran szerepel fejlesztő foglalkozásokon való részvétel. Miután a szülők a várostól távol élnek az óvodai napirend mellett nehezen tudják megoldani, hogy a gyermekek a Nevelési Tanácsadó fejlesztő foglalkozásain részt vegyenek. Így gyakori jelenség, hogy a megismételt nagycsoport alatt mégsem történik meg a fejlesztés. A probléma megoldása érdekében az Exner Leó Óvoda és a Klauzál Gábor Általános Iskola az óvoda-iskola átmenet program keretén belül egy olyan csoportot hozott létre, mely az együttműködéseken alapul, biztosítja az óvoda és az iskola közötti zökkenőmentes átmenetet. Az Óvodai Nevelés Országos Alapprogram elvárásaihoz igazodik, melyhez mikrocsoportos formában logopédiai fejlesztés, diszlexia, diszkalkulia prevenció, igény szerint pedig sindelar terápia és óvodapszichológiai szolgáltatás illeszkedik. A csoport az Exner Leó Óvoda szervezeti keretei között a Nádor Utcai Tagintézménybe kihelyezve működik. A beiratkozásoknál, illetve egész nevelési évben természetesen folyamatosan figyelemmel kísérjük a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek Közoktatási Törvényben meghatározott arányának megtartását az óvodák esetében is. A város közoktatási adatainak teljes körű vizsgálata érdekében bekértünk mutatókat a nem önkormányzati fenntartású intézményektől is, amelyek a következők: A Kertvárosi Katolikus Óvodában 2 kiscsoport indult, összesen 194 kisgyermek tölti mindennapjait a 8 csoportos óvodában. Az„Égbőlpottyant” Evangélikus Óvoda 3 csoportban összesen 85 gyermeket fogad, kiscsoportba 21 gyermek iratkozott be. A Mária Valéria Keresztény Óvoda 7 csoporttal működik, ebből 5 csoportba 25 gyermek, 1csoportba 24, 1 csoportba 26 gyermek jár. Az összlétszáma az intézménynek 175 fő. A református egyház városunkban már nyolc éve fogadja a gyermekeket az 5 csoporttal működő Szeremlei Sámuel Református Óvodában, ahová 24 kiscsoportos gyermek iratkozott be, és összesen 131 óvodás gyermek jár. Városunk egyetlen magán alapítású óvodája a Lurkó Kuckó Magánóvoda, melyben 1 vegyes korosztályú csoport működik 24 fővel. Összességében megállapítható, hogy az egyházi fenntartásba került intézményekben stabil maradt a gyermeklétszám, csökkenést egyetlen intézményben sem tapasztaltunk. A nem önkormányzati fenntartású óvodákba összesen 602 gyermek jár.


Intézmény neve Kertvárosi Katolikus Óvoda „Égbőlpottyant” Evangélikus Óvoda

Összes gyermeklétszám a 2009/10. nevelési évben (fő) 194 85

Mária Valéria Keresztény Óvoda Szeremlei Sámuel Református Óvoda Lurkó- Kuckó Magánóvoda Összesen:

175 131 24 609

Általános iskolák (2-3. számú melléklet) A 2007/2008. tanév jelentős szerkezeti változásait követően a minőségi megújulás jelentette a prioritást városunkban az általános iskolák vonatkozásában. A 2006. novemberében készült Közoktatási Koncepció, illetve az ennek nyomán készült Intézkedési Terv az intézményrendszer gyökeres átalakítását, a 2008-ban elfogadott Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv pedig a tartalmi megújulást irányozta elő, amelynek főbb irányvonalait az esélyegyenlőség, integrációs és kompetencia alapú oktatás jelentik. Ezen elérésnek legfőbb módszerei a helyi innováció és a hazai és uniós pályázati programokban történő részvétel. Elmondhatjuk, hogy az intézmény-átalakítások eredményeképpen a halmozottan hátrányos helyzetűek intézmények közötti aránya a törvényi elvárásoknak megfelel, az integrációs törekvések elindultak, viszont a fenntartásuk és továbbfejlesztésük továbbra is komoly feladat elé állítja az intézményeket és a fenntartót is. A 2009/10. tanév az alábbi struktúra szerint működik: A Németh László Gimnázium és Általános Iskolában a tavaszi beiskolázás eredményeképpen látható, hogy az intézmény iránti érdeklődés továbbra is nagy, hiszen 3 első osztály is indul az intézményben. A Németh László Gimnázium és Általános Iskolában a 6 osztályos gimnáziumi osztályok változatlan népszerűségnek örvendenek, emellett a szakképzést érintő átszervezés következtében a Gregus Máté Műszaki, Mezőgazdasági Szakközépiskola és Gimnázium 4 évfolyamos gimnáziumi osztályai is teljes egészében átkerültek az intézménybe. Az intézmény összlétszáma: 1172 fő, 31 általános iskolai osztályban és 13 gimnáziumi osztályban. (1 osztály az Arany János Kollégiumi Programban vesz részt) Az átszervezés eredményeképpen a város általános iskoláiban kiegyensúlyozottabbá vált a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók létszámbeli aránya. Az Aranyossy Ágoston Általános Óvoda, Iskola Egységes Gyógypedagógiai és Módszertani Intézmény és Nevelési Tanácsadó 2007. július 01. napjával jött létre és komplex az egész várost átölelő gyógypedagógiai, habilitáló és rehabilitáló feladatot lát el. Az intézmény 3 nagy egységből áll. Az intézmény óvoda, iskola részegysége a 2008/09. tanév óta elindított óvodai csoporttal egyfajta hiányt pótolt, hiszen a 3-7 éves korig a sajátos nevelési igényű: testi, értelmi, beszédfogyatékos , autista, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető tartós és súlyos rendellenességégével küzdő gyermekek óvodai nevelését látja el. Az általános iskola csökkenő létszáma ellenére, az óvodai csoport létjogosultságát mutatja, hogy a tavalyi évvel ellentétben az idén külön csoportot kellett indítanunk a jelentkezők száma miatt. Továbbá az intézmény feladat-ellátását könnyíti, hogy a gyermekek helyben megkapják a megfelelő gyógypedagógiai ellátást, fejlesztést és a tárgyi


feltételek is megfelelnek, sőt felülteljesítik a törvényi elvárásokat (pl. külön mozgásfejlesztő szobával rendelkezik az intézmény). Az intézmény összlétszáma 74 fő. (Az ide járó gyermekek 2 vagy 3 főnek számítanak a statisztikai létszám számítása szempontjából). Az intézmény EGYMI részegysége látja el a város utazó gyógypedagógia szolgáltatását, a sajátos nevelési igényű gyermekek habilitációját, rehabilitációját, összefogja a gyógytestnevelők munkáját, részt vesz az intézmények beilleszkedési, tanulási és magatartási nehezítettséggel küzdő gyermekeinek fejlesztésében és módszertani központként is működik. A Nevelési Tanácsadó a vizsgáló (pl. iskolaérettségi vizsgálat, mentesség, stb.) és terápiás fejlesztései mellett egyfajta felügyelő, koordináló, segítő funkciót is betölt az intézmények életében, továbbá ellátja az iskolákban az iskolapszichológiai szolgáltatást is. A Liszt Ferenc Ének-Zenei Általános Iskola az átszervezés során körzetet kapott, és a tavaszi beiskolázás után elmondható, hogy az intézmény népszerűsége töretlen, halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma növekedett az intézményben, és a városi IPR munkaközösségben aktívan részt vesznek, az intézmény kiemelt ének-zenei oktatásának megtartása mellett. A Liszt Ferenc Ének-Zenei Általános Iskola összlétszáma: 433 fő, 16 osztályban. A Varga Tamás Általános Iskolában az idei tanévben is 2 első osztály indul, így az intézmény a tanévet 385 tanulóval és 16 osztállyal indította. Az iskola kiemelt szerepet kapott az integrált oktatás fejlesztésében, és pályázati munkája, önálló innovációi révén szinte referenciaintézménnyé vált a régióban, amellyel kapcsolatban jelenleg is folyamatban van egy uniós pályázata (TÁMOP 3.3.3/08.). Ugyanerre a referenciaprogramra a Klauzál Gábor Általános Iskola is nyújtott be pályázatot. A Szent István Általános Iskola és a Klauzál Gábor Általános Iskola vonatkozásában mindenképpen ki kell emelnünk az intézményekben működő mentorprogramot, amelynek lényege, hogy a Szegedi Tudományegyetem hallgatói mentor, segítő tevékenységet látnak el az iskolában (koorepetálások, tanórán kívüli foglalkozások, stb), ezzel is elősegítve a minél teljesebb körű integrációs tevékenységet. A Varga Tamás Általános Iskola és a Szent István Általános Iskola a tanévben együttműködve és az integrációs pedagógiai módszereket alkalmazva elérte, hogy mind a gyermekek, mind a szülők elfogadták az átszervezés következtében történt strukturális átalakulást. Az iskolába tanuló gyermekek: 386 fő, 16 osztályban. Az intézmény a környezeti nevelés tudatos fejlesztésével és a testnevelés tagozat fenntartásával éri el, hogy az integrálás mellett a tehetséggondozás is prioritást kapjon a mindennapi munkájukban. Klauzál Gábor Általános Iskola életében fontos változásokat hozott a 2009/10. tanév megkezdése. A Közgyűlés döntése és a Klauzál Gábor Általános Iskola alapító okiratának módosításai révén a a Róka utcai telephely megszüntetésre került. A Klauzál utcai épület rendelkezik tornacsarnokkal, így ebben az épületben történik a felső tagozatos tanulók oktatása, a Nádor utcai épület pedig az alsó tagozatos gyermekeknek ad helyet. A helykihasználás racionalizálása mellett, az átalakítás után a pedagógusok órabeosztása is hatékonyabbá vált. Az Exner Leó Óvoda és a Klauzál Gábor Általános Iskola közötti óvoda-iskola átmenet program egyik újító pontja, hogy a tanköteles kort elért, de még nem iskolaérett gyermekek számára egyfajta fejlesztő csoportot indít be az óvoda és az iskola közösen. A gyermekekkel egy nevelési éven keresztül közösen foglalkozik az óvónő és a tanítónő, az óvodai előírásoknak megfelelően. A gyermekek továbbra is óvodai jogviszonyban maradtak, azonban az egy év fejlesztés alatt a lassabb ütemben érő gyermek is felkészülnek az iskolai életre ezzel is elősegítve a későbbi zavartalan fejlődésüket.


A Klauzál Gábor Általános Iskolában 567 tanuló kezdte meg tanulmányait 24 osztályban. osztályban. A város külterületén lakóhellyel rendelkező általános iskolások részére Önkormányzatunk a tavalyi tanévhez hasonlóan idén is biztosítja az iskolabusz szolgáltatást. A tanulók pedagógus kíséret mellett utaznak naponta lakóhelyük és az általános iskola között. A buszok 5 külterületi kistelepülés és a város között szállítják a diákokat reggel és délután. Az iskolabusszal utazó tanulók számát és iskolák szerinti megoszlását az alábbi két táblázat tartalmazza: Iskolabusz járatok Tanulók Járatok Férőhely száma Batida 49 32 Erzsébet 49 46 Kútvölgy 49 36 Szikáncs 49 38 Vajhát 49 21 Összesen: 245 173

Aranyossy Á. Liszt F. Klauzál G. Kl. Ti. – Nádor u. Németh L. Szent I. Varga T Kertvárosi Szőnyi B. Táltos Kozmutza Összesen

Batida 8 0 5 10 4 3 0 0 0 2 0 32

Erzsébet 5 1 24 13 1 2 0 0 0 0 0 46

Kútvölgy 4 0 19 10 1 0 0 0 0 0 2 36

Szikáncs 3 0 18 16 1 0 0 0 0 0 0 38

Vajhát 1 0 0 0 3 0 0 12 5 0 0 21

Összesen 21 1 66 49 10 5 0 12 5 2 2 173

A 2008/09-es tanévhez képest bővült az iskolabusz szolgáltatása, hiszen a kútvölgyi járat a Pusztaszéli út felé lakókat is elszállítja az oktatási intézményekbe. A Klauzál Gábor Általános Iskolában történt átszervezésnek köszönhetően az alsósok a Nádor utcai tagintézménybe, míg a felsősök a Klauzál utcára járnak, így a lakóhely szerint távolabb eső diákok utaztatását is meg kellett oldani. Ezt a feladatot szintén az iskolabuszokon keresztül biztosítja Önkormányzatunk. Kertvárosi Katolikus Általános Iskola (korábban Tornyai János Általános Iskola) 2007 nyara óta a Szeged- Csanádi Egyházmegye fenntartásában működik. Az intézmény iránt az érdeklődés nem csökkent, ezért a maximálisan indítható 30 fős osztálylétszámmal 2 osztályban kezdték az elsősök az új tanévet. Összlétszáma: 451 fő, 16 osztályban. A szegedi székhelyű Dél-Alföldi Táltosokért Tehetséggondozó Alapítvány működteti a Táltos Általános Iskolát, ahol 8 évfolyamon összesen 79 gyermek tölti mindennapjait.


A nem önkormányzati általános iskolák közé tartozik a Szőnyi Benjámin Református Általános Iskola is ahol 174 diák tanul 8 évfolyamon az elsősök száma 30 fő. Az egyházi, illetve alapítványi fenntartásban működő általános iskolák létszámadatait a következő táblázat tartalmazza:

Intézmény Kertvárosi Katolikus Általános Iskola Szőnyi Benjámin Református Általános Iskola Táltos Általános Iskola Összesen:

Osztályok száma 16

Tanulók száma 451

8 8 32

174 79 704

A Péczely Attila Alapfokú Művészetoktatási Intézménynek jelenleg 13 működő kihelyezett tagozata van. Ezek mind oktatási intézményben létesültek, melyek közül három egyházi, a többi pedig önkormányzati fenntartású. Egy kihelyezett tagozat a városon kívül, Mindszenten működik a helyi általános iskolában. A mindszenti kihelyezett tagozat egy éve működik 84 tanulóval. A jogszabályi változásokból eredően a művészetoktatási intézmények fenntartói 2007. szeptember 1-jétől a normatív költségvetési hozzájárulás teljes összegére csak akkor jogosultak, ha 2007. március 31-éig kezdeményezték a minősítési eljárás megindítását, és az intézmény az előminősítési eljárásban 2007. július 31-éig megfelelt az előminősítési követelményeknek. Akik ezt nem tették meg a fent írt határidőben, vagy az előminősítési eljárás nem vezetett sikerre, a normatív költségvetési hozzájárulás 50%-át vehetik csak igénybe. 2008. január 1-jétől pedig csak akkor jár a teljes összegű hozzájárulás, ha a minősítési eljárásban 2007. december 31-éig a "Minősített alapfokú művészetoktatási intézmény", vagy a "Kiválóra minősített alapfokú művészetoktatási intézmény" címet megszerezte az intézmény, egyébként csak a támogatás 50%-ára lesz jogosult a fenntartó. Az intézmény szakmai munkáját külső szakértők az utóbbi két tanévben is vizsgálták az alapfokú művészetoktatási intézmények minősítésének keretében. Péczely Attila Alapfokú Művészetoktatási Intézmény a szakmai megmérettetésen mindkétszer „kiválóra minősített alapfokú művészetoktatási intézmény” címet kapta. Ez a minősítés öt évre szól, de ha az intézményben bármilyen átszervezés történik, azt be kell jelenteni a Minősítő Testületnek. Az intézmény tanulólétszámát művészeti áganként a 2009/2010. tanévben az alábbi táblázat mutatja: Művészeti ág Zeneművészet Táncművészet Képzőművészet Színjáték Összesen

Létszám 2009/2010. tanévben 558 240 190 110 1098


Középfokú intézmények (4. számú melléklet) Az önkormányzat korábbi 6 középiskolája helyett 2 intézményben folyik középfokú nevelés-oktatás 2008. július 1. napjától. Az általános iskolákban korábban látható gyermeklétszám csökkenés stagnálni látszik, azonban a középiskolák esetében most kezdett látványossá válni. Míg a 2007/2008. tanévet 3488 tanuló, majd a 2008/09. tanévet 3461 tanuló addig a 2009/2010. tanévet már csak 3359 diák kezdte meg. Ez csupán 3 év viszonylatában tekintve 129 fős csökkenést (4 osztály!) mutat. A helybeli általános iskolás diákok helyben tartása végett az általános és középiskolák együttműködési megállapodást kötöttek, amellyel elő szeretnék segíteni a helyi középiskolák népszerűsítését, és azt, hogy a 7-8. osztályos diákok minél hamarabb megismerkedhessenek egy-egy szakma előnyeivel, hátrányaival és minél tudatosabban válasszanak maguknak pályát 8. osztályban. Továbbá a tananyagok átjárhatósága érdekében az általános és középiskolai munkaközösségek egységes elvárás-rendszert alakítanak ki, ezzel is segítve a 9. osztályba lépő gyermekek átállását. A 2008. júliusában létrejövő Hódmezővásárhelyi Integrált Szakképző Központ Szakiskola és Szakközépiskola első tanéve után elmondható, hogy az intézmény hatékonyabban működik és az egységesítés után az 1000 Mester TISZK-ben is kiemelt helyet foglal el. A Corvin Mátyás Tagintézményben jól sikerült a beiskolázás, hiszen 9. évfolyamon és az 1/11. évfolyamon is tudta tartani a tavalyi létszámadatokat. A pincér és cukrász képzés kiemelt népszerűségnek örvend az intézményben, és meg kell jegyeznünk, hogy a 10. évfolyamra épülő képzésre sok érettségizett diák is jelentkezik. A Közoktatási törvény értelmében a tanköteles kor fokozatosan eléri a 18. évet, erre is fel kell készíteni az intézményeket. A tavalyi létszámátlagot tartja az Eötvös József Székhelyintézmény, ahol a feljövő nyelvi előkészítő évfolyamos osztály révén a tavalyi tanévtől folyamatosan minden évfolyamon 4 osztály indul, továbbá a 9. osztályban sportosztály indult a tavalyi tanévtől. Ezen kívül az idei tanévben is indították a szinte már hagyományosnak számító ügyintézőtitkár és a pénzügyi-számviteli ügyintéző 13. évfolyamot. A Gregus Máté Tagintézményben korábban induló gimnáziumi osztályok a Németh László Gimnázium és Általános Iskolába kerültek át, ahol a már 12. évfolyamos diákokat, az átállás megkönnyítése érdekében - a főbb tantárgyakban - a Gregus Tagintézményben dolgozó pedagógusok tanítják. Az érettségi utáni képzésekben pedig 13. évfolyamon mezőgazdasági technikus, mechatronikai technikus és multimédia végzettséget szerezhetnek a diákok. A Kalmár Zsigmond Tagintézményben az idei tanévben 3 szakiskolai és 1 középiskolai 9. osztály indult. A tavaly elindított felzárkóztató oktatás sikeresnek bizonyult és az idei tanévben már két osztály indítása vált szükségessé. Továbbá speciális szakiskolai osztály is indult egy az Aranyossy Ágoston Óvoda, Általános Iskola, Egységes Gyógypedagógiai és Módszertani Intézmény és Nevelési Tanácsadó közreműködésével. A Közoktatási törvény a felzárkóztató és speciális osztályokban alacsonyabb osztálylétszámot engedélyez. A tagintézménynél fontos megjegyezni, hogy több olyan hiányszakmát oktatnak, amelyek hosszú távon kiemelt jelentőséget kaphatnak a TISZK-ben. A Németh László Gimnáziumban 15 diák tanul az Arany János Kollégiumi Program keretében, olyan hátrányos helyzetű diákok, akik a Cseresnyés Kollégiumban lakva komplex személyiségfejlesztésben, képességkibontakoztatásban részesülhetnek, így egy év felkészítő után valamely vásárhelyi érettségit nyújtó iskolában kezdhetik meg tanulmányaikat. Fontos megjegyezni, hogy az intézmény régiós feladatot lát el az Arany János Programmal, így leginkább nem városi, hanem a környező településekről érkező diákokat is fogad. Ezen felül a Németh László Gimnáziumba teljes mértékben átkerült az általános 4 évfolyamos gimnáziumi


osztály, melyet az elmúlt években a Gregus Máté Műszaki, Mezőgazdasági Szakközépiskola és Gimnázium indított. Az osztályok átlaglétszámában városi szinten jelentős változás nem mutatható ki. Ez a finanszírozhatóság egyik igen jelentős mutatója. Az átlaglétszámot minden esetben eléri, sőt az idei tanévben nagyon sok évfolyamon még a maximális létszámot is átléptük, melyhez az Oktatási Hivataltól engedélyt kértünk. Nagy hangsúlyt fektettünk arra, hogy a szakképző évfolyamok beiskolázásakor olyan szakmastruktúrát és létszámhatárokat szabjunk, amelyek révén a leginkább kihasználhatjuk kapacitásainkat, s igazodunk a munkaerő-piaci igényekhez is. A szakmák engedélyezésekor arra törekedtünk, hogy a rokonszakmák képzése egy osztályon belül történjen (de korlátozott számú szakma induljon egy-egy osztályban), s az egy szakmát tanulók száma az OKJ-s csoportlétszámhoz igazodóan alakuljon. Az idei tanévben már jelentősen meghatározta a középiskolák működését az 1000Mester TISZK és a Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottság (RFKB) működése. Az RFKB-k az idei tanév vonatkozásában ugyan meghatározták az indítható szakmák irányát és arányát, ez azonban még nem jelentett drasztikus változást az intézmények életében, csupán a 2008. októberi statisztikai létszámokat (szakképző évfolyamok), osztályszámokat (szakközépiskola) nem lehetett túllépni, kivéve a hiányszakmák esetében, ahol nincs létszámkorlát. Ezen intézkedés betartása a csökkenő létszám mellett nem jelentett gondot városunknak. A jövő tanévre vonatkozó, várhatóan drasztikusabb határozatát, 2009. szeptember 30. napjáig hozza meg az RFKB a TISZK-ekre vonatkozóan. A TISZK-ek feladata, hogy a jövőben több koordinációt és egyeztetést hajtsanak végre, a kereteik között működő intézményekben, hogy az RFKB döntések meghozzák eredményüket, és a profiltisztítás és a munkeerő- piaci elvárásoknak is megfelelő szakképzési rendszer alakuljon ki az intézményekben. Sajnos ezt a funkcióját az 1000Mester TISZK még nem látja el teljes körűen. A Cseresnyés Kollégium több intézménytípusból is fogad tanulókat. Az idén 230 tanulóval kezdte meg az évet. Az intézmény a középfokú intézmények tanulói mellett általános iskolás korú gyermekeket is fogad, továbbá együttműködik és fejleszti az Arany János Kollégiumi Tehetséggondozó Program diákjait. A Bethlen Gábor Református Gimnáziumban a 2009/2010. tanévre beiratkozott tanulók száma 567 fő és 9. évfolyamon 3 osztályt működtetnek. Jelenleg 20 osztályban folyik oktatás, így az átlaglétszám 28,3. Kiemelt feladatok, programok, pályázatok •

•

•

A tavalyi évhez hasonlóan idén is városunk minden önkormányzati általános iskolájában, első osztályban folytatódott az iskolaotthonos képzés, melynek keretében a tanórákat a délelőtti és délutáni foglalkozásokon megosztva, a tanulói képességekhez jobban igazodó ütemben tartják. Ehhez valamennyi osztályban két tanító biztosítása szükséges. A változás révén kiválthattuk a napközivezetőket, s a felmerült költségek finanszírozására emelt normatívát igényelhettünk. Valamennyi általános iskolában és a középfokú intézményekben egyaránt folytatjuk a hátrányos helyzetű tanulók integrált nevelési programját, melynek következtében a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók nagyobb odafigyelést kapnak, szüleik aprólékosabb, negyedévenként megfogalmazott tanulói értékelést. Az így felmerült többletfeladatok finanszírozásához kiegészítő normatívát igényelhettünk. Törekvésünk továbbá, hogy minden tanulási problémával küzdő gyermek (SNI, BTMN) fejlesztéséhez lehetőségeinkhez mérten a legjobb feltételeket és szakembereket biztosíthassuk. Így az integráló óvoda mellett minden iskolánkban


bevezettük a sajátos nevelési igényű gyermekek integrált nevelési programját, melynek keretében a tanulási képességet vizsgáló szakértői bizottság véleménye alapján meghatároztuk a rehabilitációs órakeretet is. Az Aranyossy Ágoston Általános Óvoda, Iskola Egységes Gyógypedagógiai és Módszertani Intézmény és Nevelési Tanácsadó 2007. szeptemberétől ellátja az utazó-gyógypedagógus, iskolapszichológus és gyógytestnevelés hálózatát. E tevékenységhez az érintett gyermekek után gyógypedagógiai, emelt normatívát igényelhettünk. • Kibővült a feladat a kétszintű érettségi vizsgarendszer kapcsán is, hiszen az őszi érettségi vizsga is alkalom a rendes, az előrehozott és az ismétlő vizsgákra, melyekre idén október-novemberben kerül sor az Eötvös József Székhelyintézményben. Az országos vizsgaközpont a feladatlapokat a vizsgabizottságot működtető intézmény megbízottjának a jegyzőn keresztül juttatja el. • Folytatjuk az országos elismerést kiváltó mindennapos testnevelés programját, melyhez a szükséges óraszámot az intézményi óratömeg megállapításakor beépítettük a létszámba. • Beépítettük az iskolák életébe és programjaikba az Egészséges Vásárhely Program programelemeit, továbbá minden intézményben kijelöltek EVP koordinátort, aki 1 óra órakedvezményben részesül. • A tavalyi év folyamán a pedagógusok részt vettek a nem szakrendszerű oktatás bevezetéséhez kapcsolódó továbbképzésen, így az idén szeptembertől is folytatódik a nem szakrendszerű oktatás az 5. és 6. évfolyamokon. • A Varga Tamás Általános Iskola és a Klauzál Gábor Általános Iskola által benyújtott TAMOP-3.3.3-08/1. „Integrációs közoktatási referencia intézmények minőségbiztosítása, szakmai szolgáltató hálózatokkal történő együttműködésük támogatása” című pályázat. A pályázat célja: Intézményi konzorciumok kiválasztása 6 régióban, régiónként 3-7 intézményi konzorcium, összesen 18-42 integrációs referencia intézményi konzorcium fejlesztése, szolgáltató funkcióik kialakításának megvalósulása. A HHH tanulók integrált nevelésében modell-értékű gyakorlatot folytató integrációs referencia intézmények együttműködéséből kialakuló hálózat kialakítása. A pályázatot benyújtó két konzorcium összetétele: ¾ 1. Klauzál Gábor Általános Iskola, Exner Leó Óvoda, Aranyossy Ágoston Óvoda, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény és Nevelési Tanácsadó és Szegedi Tudományegyetem . ¾ 2. Varga Tamás Általános Iskola, Hermann Alice Óvoda, Péczely Attila Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Szegedi Tudományegyetem. • DAOP-2007-4.2.1/2F Alapfokú nevelési-oktatási intézmények és gimnáziumok infrastruktúrájának fejlesztése című pályázatban a Varga Tamás Általános iskola felújítása, bővítése került támogatásra. Jelenleg a szerződés aláírása van folyamatban és várhatóan a 2010. év májusától kezdődik meg a kivitelezés. • TÁMOP 3.3.5.”Tanoda programok támogatása” A pályázatot a Dél- Alföldi Regionális Társadalomkutató Egyesület (DARTKE ) nyújtotta be, önkormányzati támogatással, Tanoda működtetésére, jelenleg az elbírálás folyamatban van. Az egyesület kiemelt szerepet játszik intézményeink életében, hiszen a Varga Tamás Általános Iskola, Szent István Általános Iskola és Klauzál Gábor Általános Iskola fogadja a DARTKE által küldött mentorhallgatókat, akik segítik az intézmények integrációs munkáját • TÁMOP 3.1.4. „Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés- Innovatív intézményekben”. A pályázat a kompetencia alapú oktatáshoz szükséges módszertani megújulást, továbbfejlődést, elősegítő programokat, képzéseket és eszközfejlesztéseket támogatja. Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város


Önkormányzat részéről részt vevő intézmények: Exner Leó Óvoda, Varga Tamás Általános Iskola, Liszt Ferenc Ének Zenei Általános Iskola, Szent István Általános Iskola, HISZK Eötvös József Székhelyintézmény, HISZK Gregus Máté Tagintézmény és a Vásárhelyi Cseresnyés Kollégium. Hódmezővásárhelyi Többcélú Kistérségi Társulás részéről a Klauzál Gábor Általános Iskola nyert összesen 197 millió forint támogatást. • TÁMOP 3.3.2. – Esélyegyenlőségi programok támogatása” című pályázat támogatásáról 2009. augusztus 29. napján kaptunk értesítést. A projektre megítélt támogatási összeg 99.994.722 Ft. A programban az összes városi intézmény részt vesz (önkormányzati és nem önkormányzati egyaránt), kiemelt prioritásai között a „kettős mentorálás” rendszerének bevezetése és a pályaorientáció áll. • Példát átadó Gyakorlatok Pályázata (Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége által kiírva) Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város a Roma integráció, társadalmi kohézió erősítése témakörben jutott be a döntősök közé. A döntő 2009. április 22. napján került megrendezésre, ahol . Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata, a „vásárhelyi oktatási modell” bemutatásával a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség különdíját nyerte el. A díj egyik részét képezi,hogy a pályázatot képviselő 3 fő részt vehet a 2009. októberében megrendezésre kerülő „Open Days”- régiók és városok európai hete, a regionális és kohéziós politikában érintett szereplők találkozóján Brüsszelben. A képzési változások komoly feladat elé állítják az intézményeket, pedagógusokat, s a fenntartót egyaránt, hiszen új módszereket kell megismerni, eddig ismeretlen szemlélettel kell gördülékenyen dolgozni, új nyomtatványokat kell beszerezni, hosszabb ideig ülnek a gyermekek az iskolában, s a jogszabálykövetés is nagy feladat, hiszen gyakran előkészítetlenül, kidolgozatlanul kerülnek bevezetésre az új előírások. Jelentős programja városunknak az Arany János Kollégiumi Program, melynek keretében idén ötödször olyan hátrányos helyzetű gyermekek kezdik meg tanulmányaikat a Németh László Gimnáziumban, akik e program nélkül szociális hátrányaik miatt, tehetségük ellenére sem juthattak volna érettségit nyújtó intézménybe. A képzésben részt vevő tanulók a Vásárhelyi Cseresnyés Kollégium lakói öt éven át, az első évet követően valamely vásárhelyi érettségit adó intézményben tanulnak tovább. A személyi feltételek alakulása A pedagóguslétszám meghatározása a Közoktatási törvényben előírtak szerint történt, figyelembe véve a kötelezően előírt tanulói óraszámcsökkentést, valamint a Közoktatási törvényben meghatározott feladatok ellátásához szükséges óraszámokat és az órakedvezmények létszámszükségletét is. A szabadon választható óraszámok terhére a sajátos iskolai arculat biztosítására is lehetőségük van az intézményeknek, s továbbra is biztosítjuk a könyvtáros-tanárok számára a heti 22 órás nyitva tartás kötelezettsége miatti könyvtárosstátuszokat. Ennek megfelelően az iskolákban a törvény szerint számított 486,5 státuszt engedélyezett a közgyűlés, a fennmaradó órákat túlórában látják el a pedagógusok. A 2009/10. tanévben - a korábbi átszervezéseknek köszönhetően- nem volt szükség a kialakult pedagóguslétszám változtatására. A következő tanév egyik feladata, hogy az integráltan oktatható sajátos nevelési igényű gyermekek ellátásához (főként óvodában) megfelelő személyi háttért tudjunk biztosítani. A munkajogi feladatok mellett a szakos ellátás biztosítására is hangsúlyt fektettünk. Tartósan jelentkező probléma, hogy szaktanárok hiánya a műszaki tantárgyak oktatása terén


tapasztalható, egyéb területeken nem nehezítette intézményeinkben a szaktanárok hiánya az állások betöltését. A tárgyi feltételek alakulása Megállapítható, hogy intézményi költségvetésből, pályázati forrásokból, szülői segítséggel legtöbb nevelési-oktatási intézményben sor került a nyári szünetben a legfontosabb karbantartási munkák és tisztasági meszelések elvégzésére. A középfokú oktatási intézmények nagyobb horderejű felújítási munkálatai közül kiemelhető az Eötvös József Szakközépiskola udvarán épülő Sportcsarnok munkálatainak befejezése, így 2008. szeptemberétől a HISZK Eötvös József Székhelyintézmény testnevelés óráit már itt tartják. Továbbá fontos megemlíteni a pályázati és önkormányzati forrásból is igyekszünk az intézmények tárgyi feltételeit javítani. Az eszközfejlesztésre a TÁMOP 3.1.4 és a TÁMOP 3.3.2 pályázat ad lehetőséget, továbbá épület-felújításra, ablakcserére került sor a Klauzál Gábor Általános Iskolában és fejlesztő szobát alakítottak ki az Exner Leó Óvodában és a Janikovszky Éva Óvodában. Ez utóbbiban még tornaszoba és vizesblokk is készült a gyermekek részére. Fontosabb események a 2009/2010. tanévben • • •

• •

Az integrált nevelés bevezetése révén komoly többletfeladatok hárultak az intézményekre, melynek teljesítése elengedhetetlen a normatíva-elszámoláshoz. 2009. szeptember 22. napján valamennyi iskola bekapcsolódik az Autómentes Nap programjaiba, illetve azok szervezésébe. 2009. augusztus 31. napján a városi tanévnyitó egybekötve a TÁMOP 3.1.4-08/22009-0021 „Kompetenciaalapú oktatás, egyenlő hozzáférés Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város közoktatási intézményeiben” című pályázat projektindítóval tájékoztatta a pedagógusokat a tanév legfőbb feladatairól. A települési jegyzőnek a gyermekvédelmi kedvezményre jogosultak köréből meg kell állapítania a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek státuszát, s jelentési kötelezettsége van a Közoktatási Információs Iroda felé. Az iskolai és óvodai körzethatárok megállapításakor figyelembe kell venni a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók számát, s az egymással határos felvételi körzeteket oly módon kell kialakítani, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű tanulóknak az egyes felvételi körzetben számított aránya legfeljebb tizenöt százalékponttal lehet magasabb, mint a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekeknek a település egészére kiszámított aránya. Ha az általános iskola a kötelező felvételi kötelezettsége teljesítése után további felvételi, átvételi kérelmeket is teljesíteni tud, és valamennyi felvételi kérelmet helyhiány miatt nem tudja teljesíteni, az általános iskola sorsolás útján dönt. A sorsolásra a felvételi kérelmeket benyújtókat meg kell hívni. Sorsolás nélkül is felvehető a halmozottan hátrányos, vagy sajátos nevelési igényű tanuló, továbbá az a tanuló, akinek sajátos helyzete indokolja. Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése 18/2008. (04.22.) Kgy. rendeletet alkotott a hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek integrációjának elősegítése, az esélyegyenlőség közoktatási intézményekben történő maradéktalan érvényesítése, valamint a beiskolázás egyes kérdéseinek tisztázása, a felvehető gyermekek sajátos helyzetének meghatározása céljából, tekintettel a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. § (1)


bekezdésében biztosított hatáskörében eljárva, a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 66. § (2) bekezdésének felhatalmazása alapján. Összességében megállapítható, hogy a 2009/2010. tanév mind a pedagógiai, mind a tanügyigazgatási és pénzügyi feladatokat tekintve komoly, átgondolt, jól megtervezett munkát kíván, s sok új eleme révén, jelentős tanévnek ígérkezik.

I/A kötet 29. oldal 1. sz. melléklet 1. oldal

Óvodák létszámadatai 2009. szeptember 1-i állapot szerint

Kis csoport

Brunszvik Teréz Óvoda Szabadság Téri Telephely Oldalkosár Utcai Telephely Exner Leó Óvoda Tornyai János Utcai Telephely Klauzál Utcai Telephely Batidai Telephely Erzsébeti Telephely Kútvölgyi Telephely Szikáncsi Telephely Hermann Alice Óvoda Malom Utcai Telephely Pálffy Utcai Telephely Janikovszky Éva Óvoda Észak Utcai Telephely Szent István Utcai Telephely Aranyossy Ágoston Óvoda, Általános Iskola, EGYMI és Nev. Tan. Összesen:

Középső csoport

Nagy csoport

23 23

26 24

26 42

24 25

0 25

23 21

Vegyes csoport

Óvodás összesen 2009/2010. Tanévben

100 46

100 46 75 106

17 (óvodaiskola) 48 7 12 0 9

24 22 24 25 15

25 45 24 28

25 25 25 27 17

25

26

26

230

223

257

21

95 71 7 12 0 9 74 113 73 80 32

4

77 4

264

974


1.sz. melléklet 2.oldal

Óvodai csoportok száma 2009/2010. nevelési évben 2009/2010. tanév eleji adatok Az intézmény neve Brunszvik Teréz Óvoda Szabadság Téri Telephely Oldalkosár Utcai Telephely Exner Leó Óvoda Tornyai János Utcai Telephely Klauzál Utcai Telephely Erzsébeti Telephely Kútvölgyi Telephely Szikáncsi Telephely Batidai Telephely Hermann Alice Óvoda Malom Utcai Telephely Pálffy Utcai Telephely Janikovszky Éva Óvoda Észak Utcai Telephely Szent István Utcai Telephely Aranyossy Ágoston Óvoda, Általános Iskola, EGYMI és Nev. Tan.

Kiscsoport

Középső csoport

Nagy csoport

Vegyes csoport 4 2

1 1 1 1

1 1 1 1

1 2 1 1

2 2 1

4 2 3 5 4 3 1 0 1 1 3 5 3 3 2 3 1

Összesen

44

1 1 1 0 1 1

1 2 1 1 1

1 1 1 1

1 1 1 1

Összesen

1

I/A kötet 31. oldal 2.sz. melléklet 1. oldal

Általános iskolai létszámadatok 2009. szeptember 1. napján

Az intézmény neve Aranyossy Ágoston Óvoda, Általános Iskola, EGYMI és Nev. Tan. Klauzál Gábor Általános Iskola Liszt Ferenc Ének-zenei Általános Iskola Németh László Gimnázium és Általános Iskola Szent István Általános Iskola Varga Tamás Általános Iskola Összesen

1.

2009/2010. tanév eleji adatok (gyermeklétszám) 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. összesen évfolyam 6

10

9

9

11

23

68

75

71

69

63

53

80

64

92

567

57

56

55

55

52

54

53

51

433

84

85

107

96

98

101 128 113

812

52

50

51

51

46

42

50

386

53 48 56 47 43 37 53 48 324 313 343 317 301 323 353 377

385 2651

44

Általános iskolai osztályok száma 2009/2010. tanévben

Az intézmény neve Aranyossy Ágoston Általános Iskola Klauzál Gábor Általános Iskola Liszt Ferenc Ének-zenei Ált.Isk. Németh László Gimnázium és Általános Iskola Szent István Általános Iskola Varga Tamás Általános Iskola ÖSSZESEN

1.

2009/2010. tanév eleji adatok ( osztályok száma) 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. összesen évfolyam 1

1

1

1

2

1

7

3

3

3

3

2

3

3

4

24

2

2

2

2

2

2

2

2

16

3

3

4

4

4

4

5

4

31

2

2

2

2

2

2

2

2

16

2 13

2 12

2 14

2 13

2 13

2 14

2 16

2 15

16 110


Általános iskolák átlaglétszámai 2009. szeptember 1. napján

Az intézmény neve Aranyossy Ágoston Óvoda, Általános Iskola, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény és Nevelési Tanácsadó Klauzál Gábor Általános Iskola Liszt Ferenc Ének-zenei Ált.Isk. Németh László Gimnázium és Általános Iskola Szent István Általános Iskola Varga Tamás Általános Iskola ÖSSZESEN (Aranyossy nélkül) Közoktatási Törvény szerinti: átlaglétszám maximális létszám

2009/2010. tanév eleji adatok (átlaglétszám) 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. összesen évfolyam

1.

6

10

25

23,6

28,5

28

28

28,3

26

25

26,5

24

26,8 25,7

23

9 21

27,5 27,5 26,7

24

25,5 25,5

9

11

26,5 26,6 21,3 26

27

23

11,3

23

23,7

26,5 25,5

24,5 25,2 25,6 28,2 23

21

22

27 26,3

25

24,1

28

23,5 21,5 18,5 26,5

24

24

26

24,3 24,3 23,6 24,3

25

25

21

21

21

21

23

23

23

23

26

26

26

26

30

30

30

30

I/A kötet 33. oldal 3.sz. melléklet 1. oldal.

Középfokú iskolák létszámadatai 2009/2010. tanév

Az intézmény neve HISZK Eötvös József Székhelyintézmény HISZK Corvin Mátyás Taginézmény HISZK Gregus Máté Tagintézmény HISZK Kalmár Zsigmond Tagintézmény Németh László Gimnázium és Általános Iskola* Összesen *Arany János Kollégiumi Program

Az intézmény neve HISZK Eötvös József Székhelyintézmény HISZK Corvin Mátyás Tagintézmény HISZK Gregus Máté Tagintézmény HISZK Kalmár Zsigmond Tagintézmény Németh László Gimnázium és Általános Iskola Összesen

11.

2009/2010. tanév eleji adatok (gyermeklétszám) 12. 1./9 2./10 3./11 1./11 2./12 3./13 1./13 2./14 3./15 összesen évfolyam

9.

10.

138

120 101

112

193

177 102

85

110

126 118

88

175

146

94

80

126

76

34

38

47

112 728

90 82 659 497

76 441

126

76

34

173

150

135

57

8

536

87

48

930

74

34

550

48

52

38

29

983

48

270

128

29

360 3359

103

15*

9.

10.

2009/2010. tanév eleji adatok (osztályok száma) esti tagozattal 11. 12. 1./9 2./10 3./11 1./11 2./12 3./13 1./13 2./14 3./15 összesen évfolyam

4

4

4

4

6

6

4

4

4

4

4

4

7

7

3

3

4

3

1

1

2

4 25

3 24

3 18

3 18

4

3

1

5

6

4

2

1

19

3

2

33

2

1

19

2

2

2

1

38

2

9

6

1

13 122

4


3. sz. melléklet 2. oldal

Átlagos tanulólétszám középfokú iskolákban 2009/2010. tanév

2009/2010. tanév eleji adatok (átlaglétszámok) Az intézmény neve

9.

10.

11.

12.

1./9

2./10

3./11

1./11

2./12

3./13

1./13

2./14

3./15

összesen

évfolyam HISZK Eötvös József Székhelyintézmény

34,5

30

25,25

28

HISZK Corvin Mátyás Tagintézmény HISZK Gregus Máté Tagintézmény

32 27,5

29,5 31,5

25,5 29,5

21,2 22

HISZK Kalmár Zsigmond Tagintézmény

25

20,8

31,3

26,6

Németh László Gimnázium és Általános Iskola

28

30

27,3

25,3

29,4

28,3

27,7

24,6

31,5

25,3

34

35,8

24,7

24

30,1

21,2

29

28

28

28

28

23

23

28

28

28

28

28

28

28

35

35

35

35

30

30

35

35

35

35

35

35

35

Összesen Közoktatási Törvény szerinti: átlaglétszám maximális létszám

31,5

25,3

34

33,75

26

38

23,5

24

28,5

8

25,7

29 37

24 34

27,6 30,2

26

19

29

27,2 27,6 27,6

I/A kötet 35. oldal 5. sz. melléklet

Az egy pedagógusra jutó tanulólétszám Hódmezővásárhely MJV közoktatási intézményeiben

Iskola neve

Aranyossy Ágoston Óvoda, Általános Iskola és EGYMI Klauzál Gábor Általános Iskola Liszt Ferenc ÉnekZenei Általános Iskola Szent István Általános Iskola Varga Tamás Általános Iskola Németh László Gimnázium és Ált.Isk. HISZK Eötvös József Székhelyintézmény HISZK Corvin Mátyás Tagintézmény HISZK Gregus Máté Tagintézmény HISZK Kalmár Zsigmond Tagintézmény Összesen

1 Osztályok Tanulólét- Pedagógus- pedagógusra jutó száma szám létszám diáklétszám

Osztályok száma

Tanulólétszám

Pedagóguslétszám

1 pedagógusra jutó diáklétszám

2008/2009. 2008/2009. 2008/2009. tanév tanév tanév

2008/2009. tanév

2009/2010. tanév

2009/2010. tanév

2009/2010. tanév

2009/2010. tanév

8

79

20,5

3,8

7

68

43,5

1,5

25

591

50,5

11,7

24

567

50,5

11,2

16

430

29

14,8

16

433

31

13,9

16

396

36

11

16

386

36

10,7

16

394

32,5

12,1

16

385

33,5

11,4

46

1213

85,5

14,1

44

1172

85,5

13,7

112

3117

232,5

13,4

109

2999

232,5

12,8

239

6220

486,5

232

6010

512,5


Nyári felújítási munkálatok az óvodákban Szponzori támogatás Intézmény Brunszvik Teréz Lakk anyagköltség Óvoda

Exner Óvoda

Leó

Önkormányzat (Műszaki Iroda)

Konyha, mosdók tisztasági meszelése Csoportszoba lambériázás Babaház tisztasági festése Galéria lakkozása

Festékanyagköltsége Kerítés vakolása és festése Udvari játszóház javítása (faburkolás) Anyagköltség 50%

Tornaszoba kifestése és anyagköltsége 50% Asztal, szék javítás Játszóudvarra mulcs beszerzése és ezzel az udvar pormentesítése Bordásfal áthelyezés Udvari játékeszköz javítása

Oldalkosár utcai Telephely

Szabadság téri Telephely

Szülői segítség és alapítványi forrás

Kisgép

Udvari játékeszköz vásárlása, felállítása Udvari játékeszközök festése Sziklakert felújítása, balesetmentesítés Udvari gallyazás Közös, kiszolgáló helységek festése, meszelése szülői és munkatársi összefogással, (gyermek és felnőtt öltöző, mosdó, előkészítő konyha)

Játékeszköz alá homok beszerzése

Fejlesztőszoba létrehozása, kialakítása, (fal és padlóburkolás, festés, meszelés, fűtés és villanyszerelés) 4 csoportszoba meszelése.

Klauzál utcai Telephely

Tornyai utcai Telephely

Szülői és munkatársi összefogással udvari játszó eszközök folyamatos karbantartása, ápolása, festése. Szülői és munkatársi összefogással 3 csoportszoba festése és meszelése. Az előszoba illetve öltöző lábazatának meszelése.


Szikáncsi Telephely Batidai Telephely Erzsébeti Telephely Hermann Alice Óvoda

Az óvoda bejárati Munkatársi összefogással az lépcsőjének óvoda kerítésének lefestése. kibetonozása Szülői segítséggel az előkészítő konyha meszelése. Munkatársi összefogással az előkészítő konyha és a gyermekmosdó kimeszelése. Előkerti és nagyudvar Öltöző ajtó felújítása, gondozása kibontása, fal (homokozó újratöltése, bevakolása padok festése). Virágoskert kialakítása. Középső csoport teljes felújítása (parketta bontása, szállítása, szigetelés, betonozás, laminált padló lerakása), csoportszoba, öltöző, meszelése, mázolása. Udvari játékeszközök, felújítási anyagok beszerzése alapítványi forrásból.

Pálffy utcai Telephely

Gyermek mosdó teljes Vízvezetés szerelési felújítása (burkolatok, munkálatok. szerelvények bontása, törmelék elszállíttatása, csempézés, burkolás, meszelés). Udvar, füvesített terület gondozása, virágosítás. Alapítványi forrásból felújításhoz szükséges anyagok beszerzése.

Malom utcai Telephely

Két csoportszoba, mosdó, öltöző tisztasági meszelése, mázolás. Virágosítás, parkosítás. Homokozók feltöltése.

Janikovszky Éva Udvari játék lerakása szponzori Óvoda támogatással


Szent István Utcai Telephely Észak Utcai Telephely

Mosdó, konyha és terasz bemázolása szülői segítséggel Szolgálati lakás helyén torna szoba, mosdó és fejlesztő szoba kialakítása


Intézmény

Felújítási munkálatok az általános iskolákban Saját erőből, alapítványi pénz Szülői segítség Önkormányzat (HM.EI)

Szponzori támogatás

Aranyossy Á. Ált. Isk. Völgy utcai kerékpártároló elburjánzott, elöregedett növényzetének /fák, bokrok/ eltávolítása

Liszt Ferenc Énekzenei Ált. Isk.

Az épület általános karbantartási munkálatainak Tanterem festése ellátása, csapok, mosdók javítása, WC csere, ablakok, Kis játszóudvar ajtók javítása, üvegezése rendbe tétele 70 m2 folyosó szakasz burkolatcsere Szociális helyiség kialakítása

Nádor Utcai Tagintézményben kilenc osztályterem festése.

Nádor Utcai Tagintézményben tornaterem mennyezet javítása, Ovi-suli program csoportszoba festése, szociális helyiség kialakítása. Székhelyen csoportszoba kialakítása.

Klauzál G.Ált. Isk. Udvari pihenőpadok felújítása, festése Szent István Ált. Isk.

Varga Tamás Ált. Isk. Németh László Gimnázium és Ált. Isk.

Kettő osztályterem meszelése Pedagógusok és szülők közösen: iskolai szekrények és padok lefestése

Kerékpártároló előtti terület betonozása, Mellékhelyiségek meszelése, Aktuális hibaelhárítási feladatok Udvari játszóeszközök aljának balesetmentessé tétele

3 tanterem tisztasági festése WC tisztasági festése

Székhelyen nyílászárók cseréje és felújítása, hét tanterem tisztító meszelése


Felújítási munkálatok a középfokú intézményekben HISZK HISZK Eötvös HISZK Corvin Gregus HISZK Kalmár 03-1119 (főig.iroda) Nem történt Nem történt és 03-1013 (könyvtár) helyiségekben telefonhálózat bővítése Saját bevétel, munkaerő 03-1105 tanterem (volt könyvtár) meszeléséhez, festéséhez anyag vásárlása 03-1013 (jelenleg könyvtár) helyiségbe 6 ablakra reluxa szereléséhez anyag vásárlása, felszerelését, beépítését saját munkaerővel oldjuk meg. Cseresnyés Péczely Költségvetési előirányzat Egy fiú és egy lány Nem történt betegszoba kialakítása Saját bevétel, munkaerő mosdók / WC helyiségek tisztasági festését mosdókban csaptelepek komplett cseréjére Iskolabútorzat cseréje két tanulószobában

Tanüzem Gorzsa: tisztító meszelés a fejőházban, istállókban kocsiszínben Tantermek ajtóinak javítása (8), leánymosdó festése, mázolása


Tárgy: Beszámoló a 2009/2010. tanév indításáról HATÁROZATI JAVASLAT

1. Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlése a 2009/2010. tanév indításáról készült beszámolót elfogadja.

Hódmezővásárhely, 2009. október 1.

Dr. Lázár János sk., polgármester

A határozatot kapja: 1. 2. 3. 4.

Dr. Lázár János polgármester Dr. Korsós Ágnes jegyző PH Oktatási Csoport Irattár


Iktatószám: 41-10251-12/2009 Címzett:


Tárgy:

Beszámoló az Aranyossy Ágoston Óvoda, Általános Iskola, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény és Nevelési Tanácsadó működéséről


Szabó Gáborné intézményvezető

Az anyagot látta: ............................................................... ............................................................... ............................................................... ............................................................... ...............................................................




2009.09.20.

Napirend kapcsán meghívandó személyek: Szabó Gáborné intézményvezető


Száma: 41-10251-12/2009. Tárgy: Beszámoló az Aranyossy Ágoston Óvoda, Általános Iskola, Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény és Nevelési Tanácsadó működéséről

Egységes

Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlésének Helyben

Tisztelt Közgyűlés! A munkatervben az októberi rendes Közgyűlés fő napirendi pontjai között szerepel az Aranyossy Ágoston Óvoda, Általános Iskola, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény és Nevelési Tanácsadó beszámolója. Az intézményvezető a működésről szóló beszámolót elkészítette. Kérem a Tisztelt Közgyűlést, hogy az Aranyossy Ágoston Óvoda, Általános Iskola, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény és Nevelési Tanácsadó mellékelt beszámolóját megvitatni és elfogadni szíveskedjék. Hódmezővásárhely, 2009. október 1.

Tisztelettel: Dr. Lázár János sk. polgármester


Tárgy: Beszámoló az Aranyossy Ágoston Óvoda, Általános Iskola, Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény és Nevelési Tanácsadó működéséről

Egységes

HATÁROZATI JAVASLAT

1./ Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlése az Aranyossy Ágoston Óvoda, Általános Iskola, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény és Nevelési Tanácsadó működéséről szóló beszámolóját megtárgyalta és elfogadta. Hódmezővásárhely, 2009. október 1.


A határozatot kapja: 1./ Dr. Lázár János, polgármester, országgyűlési képviselő 2./ Dr. Korsós Ágnes, jegyző 3./ Jogi Iroda 4./ Oktatási Csoport 5./ Érintett intézmény vezetője 6./ Irattár


Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzat Aranyossy Ágoston Óvoda, Általános Iskola, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény és Nevelési Tanácsadó OM: 038483 Intézményvezetői beszámoló

Készítette: Szabó Gáborné Igazgató Hódmezővásárhely, 2009. Szeptember 15.


Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzat Aranyossy Ágoston Óvoda, Általános Iskola, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény és Nevelési Tanácsadó Intézményvezetői beszámoló „A gyógypedagógia, segítséget igénylő személyek és a rájuk irányuló komplex megismerés, fejlesztés, terápia, oktatás, képzés, és kísérés- rehabilitáció tudománya” Szabó Ákosné

1. Az intézmény küldetése Az intézmény Hódmezővásárhely MJV Önkormányzata által fenntartott többcélú, közös igazgatású közoktatási intézmény, mely három szakmailag önálló intézményegységből áll. Az intézmény felépítése Aranyossy Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény Ágoston Óvoda, Általános Iskola Nevelő – oktató Utazó Pedagógiai Szakmai intézmény szakemberhálózat szakszolgálat szolgáltatás

Nevelési Tanácsadó

Szak, és szakmai szolgálat

Nevelési programunk legfontosabb ismérvei: - Segítségnyújtás – azaz a sérült, sajátos nevelési igényű gyermekek és környezetük közötti korlátok kiküszöbölése, a nevelő- oktató munka segítése. - Rugalmasság – azaz a gyermekek egyéni képességeihez, aktuális állapotához, érdeklődéséhez való maximális alkalmazkodás - Alkotó légkör – mely magasabb teljesítményre ösztönöz, melyben a gyermek és pedagógus jól érzi magát, kibontakoztatja tehetségét, és a képességének megfelelő legmagasabb szintre juthat - Nyitottság – egymás iránt, új módszerek, eszközök, partneri kapcsolatok iránt Az intézmény legutóbbi alapító okiratát Hódmezővásárhely MJV Közgyűlése a 2009. (09.03.) Kgy.sz. határozatával 2009. Július 1. hatállyal hagyta jóvá. A fenti alapdokumentum mellett a működés során – mivel ellátási területe kiterjed Hódmezővásárhely és kistérsége valamennyi nevelési-oktatási intézményére – valamennyi törvényi, jogszabályi változás érinti az intézményben dolgozók munkáját. Ezek szerint: A többször módosított Közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. Tv. A 11/1994. (VI.08.) MKM rendelet a működésről A 14/1994. (VI.24.) MKM rendelet a képzési kötelezettségekről, és a pedagógiai szakszolgálatokról Az 1992. évi XXXIII. Tv. módosítása, KJT és annak végrehajtási rendelete


A törvényi változások eredményeként, új intézményi dokumentumok elkészítése vált feladattá: Pedagógiai Program Szervezeti és Működési Szabályzat Házirend Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv Munkaterv Intézményi Minőségirányítási Program A dokumentumokat a fenntartó hagyta jóvá. A két tanévnyi működés munkáját, eredményeit a következő kulcsszavakkal lehetne leginkább jellemezni: változások, kihívások, megújulás, szakmaiság, eredményesség, fejlődő szervezeti kultúra.

2. Feladatellátás Az intézmény mindhárom egysége feladatát Hódmezővásárhelyen, és kistérségében (Mártély, Mindszent, Székkutas) látja el, 0-18 éves gyermekek és tanulók körében. 2.1. Feladatellátás egységek szintjén Óvoda, Általános Iskola

EGYMI


SNI gyermekek óvodai nevelése SNI gyermekek iskolai oktatása SNI: testi, értelmi, beszédfogyatékos, autista. Értelmileg akadályozottak integrált oktatása

Korai fejlesztés, gyp. Tanácsadás Logopédiai ellátás Gyógytestnevelés Konduktív pedagógiai ellátás Fejlesztő felkészítés Utazó gyógypedagógia SNI, BTMN gyermekek, tanulók ellátása

Nevelési, pszichológiai tanácsadás Továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás Egyéni és csoportos pszichológiai és pedagógiai terápia Szakvélemény készítés Iskolapszichológia Diagnosztika

Az egyes egységek a törvények, és a többcélú intézmény feladat-ellátási köre által kínált lehetőségek mindegyikét kimerítve nyújtják széles körben szak, és szakmai szolgáltatásaikat. Iskolai egység: A tanuló összetétel az áthelyezések függvényében jelentősen megváltozott. Az egységben dolgozó nevelők végzettsége, képzettsége, és sok éves gyakorlata teszi lehetővé a testi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, és értelmileg akadályozott tanulókkal való szakszerű foglalkozást, melynek eredményei számszerűsíthetők, és kézzel foghatók. Szakszolgálati tevékenységek: Az EGYMI és a Nevelési Tanácsadó gyógypedagógusai munkamegosztás szerint mátrix-rendszerben látják el az SNI a., SNI b. és a BTMN-es gyermekek fejlesztését a megrendelések szerint. A cél az, hogy lehetőség szerint egy szakember – egy intézmény elvét követve a helyben történő ellátás valósuljon meg. Az ambuláns fejlesztés a súlyosabb esetekben a tartós terápiát igénylő gyermekeknél és


tanulóknál, valamint olyan intézmények esetében történik, ahol a körülmények nem teszik lehetővé a helyben történő foglalkozásokat. A megrendelések azt tükrözik, hogy az intézmények kivétel nélkül magas létszámadatokkal tartanak igényt a gyógypedagógusok által nyújtott szak és szakmai szolgáltatásra. A kitartó tájékoztató tevékenység, valamint a prevenció jelentőségének hangsúlyozásával az elmúlt egy évben jelentősen megnövekedett a korai fejlesztést igénylők száma, valamint a Továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás iránti érdeklődés. A 2008/2009-es tanév legjelentősebb eredményének a szakmai szolgáltatás színvonalának emelkedését tartjuk. Mára az intézmény egésze módszertani központként funkcionál. 2.2. Szakmai szolgáltatás Óvoda, Általános Iskola

EGYMI


- SZTE JGYPK Főiskolai hallgatók gyakorlatvezetése (61 fő!) - ELTE BGGYPF Gyakorlatvezetés - Felnőttoktatás: gyógyped. Asszisztens képzés: (35 fő) - Szakmai konferenciákon előadás, - Bemutató órák, nyílt tanítási napok Óvodapedagógusok továbbképzése, előadás - Jó gyakorlatok, belső továbbképzés, - Szülősegítő szolgáltatások - Tábor szervezés - Saját, SNI-s tanulók számára kidolgozott kompetenciamérés - Kiemelt tehetséggondozás

- Óvodai mentorálás - Városi fejlesztő pedagógusi munkaközösség működtetése - Integrációs szakmai műhely működtetése - Képzés, önképzés, belső előadások - Szaktanácsadás, pedagógiai tájékoztatás - Óvodapedagógus továbbképzés (előadás) - Szakmai konferenciák (előadás) - Szakmai gyakorlatvezetés - Szülőklub működtetése városi szinten

- Pedagógiai pszichológiai szolgáltatás - Mesecsoport működtetése Tanulásmódszertan tréning - Önismereti csoport - Komplex művészetterápia - Képzés, önképzés, belső előadások - Szakmai integrációs műhely - Fejlesztő pedagógusok munkaközössége - Városi szülőklub - Óvodapedagógus továbbképzés, előadás - Szakmai konferenciák, előadás - Szűrések, iskolaérettségi vizsgálatok

2.3. Együttműködés, partneri kör Az intézmény a feladatellátása során a következő közvetlen és közvetett partnerekkel tart napi szakmai kapcsolatot: védőnők, gyermekorvosok, iskolaorvosok, óvodák, általános iskolák, középiskolák, fenntartók, kistérségi társulás intézményei, megyei és országos szakértői bizottságok, gyermekjóléti szolgálat, társintézmények, felnőttképzés intézményei, felsőoktatási képzőhelyek, egyéb szakemberek, szakmai egyesületek.


3. Szervezeti, vezetési jellemzők Az intézmény típusa szerint többcélú, közös igazgatású közoktatási intézmény. Fenntartó: Hmvhely. MJV Önkormányzata Irányító: Hmvhely. MJV Közgyűlése Az intézmény élén az intézményvezető áll, irányítása alatt van: az EGYMI egységvezető, a Nevelési Tanácsadó egységvezető és az általános igazgatóhelyettes. Az EGYMI egység két szakmai munkaközösségre tagolódik, a logopédusokéra, és az utazó gyógypedagógusokéra. Az általános igazgatóhelyettes irányítja az óvodai, iskolai egység oktatási-nevelési közösségét, melynek élén a szakmai munkaközösség-vezető áll. A Nevelési Tanácsadó egységvezető irányítja a pszichológusok és a fejlesztő pedagógusok munkáját. Az EGYMI egység külső megbízottakat is alkalmaz. A széles körű feladatellátás, az intézmények „lefedése”, a szakemberek optimális „mozgatása”, a partnerekkel való naprakész kapcsolattartás komoly logisztikai tevékenységet, és folyamatos stratégiai tervezést igényel a vezetőktől. Mindez feltételezi az információk azonnali átadását, a rendszeres kapcsolattartást, az őszinte kommunikációt. A gyakorlatban mindez csak úgy tud megvalósulni, ha az operatív tervezés hetekre lebontott. Az egyes egységek kisebb közösségei, teamjei, de a vezetés is heti rendszerességgel tartja megbeszéléseit. A szűkebb és tágabb vezetés, valamint a saját területükön ellenőrzésre jogosultak, munkatervben rögzített módon és formában végzik ellenőrző tevékenységüket. A pedagógusok értékelési rendszere az IMIP-ben rögzített. Az értékelés alapja a vezetői értékelés, a dolgozók önértékelése, és a partneri visszajelzések. Az intézmény egységei tanév végén minden közvetlen partnernél elégedettségi kutatást végeztek. A visszajelzések, javaslatok hozzájárultak a következő tanév optimálisabb tervezéséhez.

4. Személyi feltételek - 2009/2010. Engedélyezett pedagógus létszám: 43,5 fő Betöltött pedagógus létszám: 42,5 fő Nem pedagógus létszám: 14,5 fő Statisztikai létszám: 57 fő Munkajogi létszám: 60, 22 fő A létszámok alakulása egységenként Óvoda, Általános Iskola

EGYMI


16 fő gyp. tan. (ig.+ig. h.) 1 fő tanító 1 fő tanár (kép. fejl. vívás) 0,5 fő óvodapedagógus

1 fő gyógypedagógus (egység vezető) 6 fő utazó gyógypedagógus 6 fő logopédus

1 fő gyógypedagógus (egység vezető) 4 fő pszichológus 6 fő gyógypedagógus (fejlesztő)

Összesen: 18,5 fő pedagógus

Összesen: 13 fő pedagógus

Összesen: 11 fő pedagógus


6 fő gyp. asszisztens 0,5 gyermekvédelem 4 fő ügyvitel, technikai 2 fő takarító

Megbízás: 2 fő logopédus 8 fő gyógytestnevelő 1 fő szurdoped.

1 fő adminisztrátor 1 fő takarító

Mindösszesen: 31 fő



Az úgynevezett hiány-szakterületekre történő megbízás minden esetben a megrendelés függvényében történik. Növekvő tendencia jellemzi a logopédiai ellátást igénylők számát, de igény van a mozgássérültek, és a hallássérültek fejlesztésére is. Hódmezővásárhely és kistérségében a fenti létszámokkal, valamint túlórákkal tudjuk csak biztosítani valamennyi különleges ellátásra szoruló gyermek és tanuló szakvéleményben foglaltak szerinti fejlesztését 0-18 éves korig a helyszínen, vagy ambuláns formában. 4.1. Képzettség, végzettség, szakmai felkészültség A nevelőtestület minden tagjának megfelelő a speciális pedagógus munkakör betöltéséhez szükséges végzettsége. A tanév tervezésekor az egyes feladatok, munkakörök, és megbízások a képzettség, az adott területen szerzett tapasztalatok, és a gyakorlat alapján történtek. Az egyes továbbképzések támogatása az intézmény továbbképzési programján alapul, figyelembe véve a kötelező nyilvántartásokat. Szervezett, továbbképzési keretből támogatott képzések (80%+ szabadidő) Fő

Egység

Végzettség

1 fő 2 fő

EGYMI Nevelési Tanácsadó

3 fő

Óvodai, Iskolai egység

Közoktatási – vezető Tanácsadó- szakpszichológus Gyógyped. – diagnosztika, tanácsadás Autizmus, diszlexia prevenció Fejlesztő pedagógus szakirány

Önerőből végzett továbbképzés 2008/2009 Fő

Egység

Végzettség

5 fő

EGYMI

2 fő

Nev. Tan.

1 fő

Óvodai, Iskolai egység

Sindelar terápia Gyógypedagógiai szakvizsga Gyógypedagógiai tanár Pedagógiai szakpszichológus Nyelv és beszédfejlesztő pedagógus

A továbbképzésre, szakvizsgára fordítható intézményi keretösszeg (normatív támogatás) nem koherens az egyes képzések árával. Sajnálatos, hogy csak minimális létszámban tudjuk nevelőinket támogatni. A 2009/2010-es tanévben 3 fő támogatására kerül sor. A támogatás kritériumai az intézményi célokkal összhangba hozható képzések támogatása, törvényi előírások. A szakmai önképzések, egyesületi munkában való részvétel, a szakterületeknek megfelelő konferenciák látogatottsága jelentős volt az egységekben. Jelentőségük erősen felértékelődik a jövőben is. A 277/1997. (XII. 22.) kormányrendelet módosításai „engedményeket” tettek a továbbképzések teljesítésének módját illetően. Nevelőinknek, mivel


feladatuk a szakmai szolgáltatás is – előadások, tréningek, továbbképzések, szakvezetői feladatok ellátása – 30 óráig beszámíthatók lesznek ezek a tevékenységek. Ennek ellenére, mint módszertani központnak sokkal nagyobb támogatottságra volna igénye, mint amennyit a jelenlegi normatíva enged.

5. Gazdálkodás, infrastruktúra Az intézmény a feladatellátáshoz kapcsolódó funkciója szerint: önállóan működő költségvetési szerv. Az előirányzatok feletti rendelkezési jogosultság szempontjából: részjogkörrel rendelkező költségvetési szerv. Pénzügyi – gazdasági feladatait Hmvhely. MJV Polgármesteri hivatala látja el. Anyagi feltételek: Az elmúlt évben az intézmény éves költségvetési igénye alapján a fenntartó biztosította az intézmény alaprendeltetésének megfelelő működéshez szükséges feltételeket. Éves költségvetési igényünk 30%-át fedezi a normatív állami támogatás. (Ez az előző időszakhoz viszonyítva 6,79 %-os csökkentést jelent.) 17,2 %-át saját bevételünk, (Ez az előző időszakhoz viszonyítva 3,7 %-os növekedést mutat.) 0,52 %-át pályázati forrás képezi. (Ez az előző időszakhoz viszonyítva 0,22 %-os növekedés.) A fenntartó a működésünkhöz elengedhetetlenül szükséges további 51.28%-ot saját forrásból biztosítja intézményünk részére. Ez 2,79 %-kal több, mint az ezt megelőző időszakban. Az iskolai egység költség igénye, az intézmény teljes költségvetéséhez viszonyítva: 44,62 %. Intézményünk módszertani intézményegységén, és Nevelési Tanácsadó intézményegységén keresztül – városunk és Hódmezővásárhely és kistérsége óvodáiban és iskoláiban – a törvény által előírt szakszolgálati feladatokat, illetve az utazó gyógypedagógus szolgálatot látja el. Az utazó gyógypedagógusi szolgálat biztosítja városi és kistérségi szinten az SNI-s gyermekek gyógypedagógiai ellátását, fejlesztését. Mivel a gyermekek után járó állami normatív támogatást a nappali rendszerű oktatást ténylegesen végző intézmény igényli, a szakszolgálati és utazó gyógypedagógiai szolgálatok költség igénye – az intézmény teljes költségvetéséhez viszonyítva –: 55,38 %. Az iskolai egységünkre vetítve a férőhely kihasználtságunk (engedélyezett létszám: 140 fő, átlaglétszámunk:77,33 fő) 55,23 %-os. Ezt a mutatószámot természetesen jelentősen befolyásolják intézményünk sajátosságaiból adódó feladatok ellátása. (pl.: az autista csoport és az óvodai csoport is kizárólag kis létszámmal működhet, a gyermekek szakértői véleménye alapján.) A sajátos nevelési igényű gyermekek közül az értelmileg akadályozottak, mozgássérültek, az autisták a gyermeklétszám számításakor 3 főnek számítanak. Számukra a kötelező egészségügyi és pedagógiai habilitációs órakeret az alapóraszám 50%-a. A tényleges tanítási, oktatási feladatokat ellátó 16 fő pedagógus létszámot figyelembe véve az egy főre jutó tanulólétszám: 4,83 fő. A szakszolgálati tevékenységeket alapul véve – azok sajátosságaira figyelemmel – az egy pedagógusra jutó tanulók száma a következőképpen alakul: Logopédia: 57,43 fő; gyógytestnevelés: 31,62 fő; nevelési tanácsadás, fejlesztőpedagógia: 36,00 fő; pályaválasztási tanácsadás: 1212 fő; korai fejlesztés: 6 fő, fejlesztő felkészítés: 1 fő. Az utazó gyógypedagógiai feladatok esetén, az SNI-s gyermekek ellátását végző pedagógusoknál az egy főre jutó gyermeklétszám: 36,00 fő.


A tanulócsoportok száma, és nagysága a feladatok alapján egyértelműen nem meghatározható, hiszen a gyermek sajátosságait és fogyatékosságait figyelembe véve kerülnek ezek a csoportok kialakításra. Az előbbi számokból látható, hogy vannak olyan tevékenységek, melyek kizárólag egyéni foglalkozás keretében valósíthatók meg. Intézményünk gazdálkodását a tervszerűség és tudatos működés jellemzi. Működésünk eszköz- és anyagigényes, ezért a lehetőségeinken belül próbálunk ezekkel ésszerűen gazdálkodni. A tevékenységünk szakember igénye a legszámottevőbb, ezt a megfelelő munkaszervezéssel, a tanulócsoportok még szakszerűbb kialakításával próbáljuk meg hatékonyan és gazdaságosan működtetni – a szakértői bizottság és a törvényi előírások figyelembevétele mellett. Intézményünk szinte kizárólagos bevételi forrása a szakmai tevékenységek, szolgáltatások nyújtása. Ezeket a tevékenységeket kell továbbfejlesztenünk, és szakmai szolgáltatásaink bővítésével a bevételi forrásainkat növelnünk. Sajnos sajátosságainkból adódóan a pályázati lehetőségeink csekélyek. A szülői támogatás – tanulóink családi hátterét ismerve – intézményünk esetén nem biztosított, nem tudunk olyan rendezvényeket szervezni, mely bevétele iskolánk anyagi forrásait növelné a szülői hozzájárulásokkal. Bevételi források: alapnormatíva, kiegészítő normatíva, szakszolgálati normatíva, kistérségi kiegészítő normatíva, pályázatok, szakmai szolgáltatás összege. - Az intézmény feladata az ésszerű, és hatékony gazdálkodás. Bevételi lehetőségek: terembérlet, helyiségek kiadása, bérbeadása, pályázatok, támogatások, felnőttképzés megállapodás alapján, akkreditált továbbképzés nyújtása. 5.1. Gazdálkodás, infrastruktúra az elmúlt két tanév tükrében Megoldott

Megoldásra vár

- Jó infrastruktúra adottság a székhelyen

- Akadálymentesítés, karbantartás, javítás, szinten tartás, balesetveszély kiküszöbölése - Parkolási lehetőség

- A távolság legyőzése a gyermekek számára (iskolabusz, terápiák) - Eszköz és felszerelés, jegyzékben foglaltak szerint, helyiségek rendeltetésszerű kialakítása - Közbeszerzés: papír-írószer, tisztítószer - Kihelyezett szolgáltatás biztosítása - Bérek, pótlékok, járulékok megléte - Osztályfőnöki, gyógypedagógiai pótlék emelkedése - Fenntartói támogatás, normatívák

- Pedagógusok számára kialakított helységek felújítása, - Szegényes eszköztár (módszertani központ!) - Fénymásolás, sokszorosítás, adminisztráció terhek csökkentése - Saját bevétel növelése, szolgáltatások szorgalmazásával, pályázatokkal - Normatíva növelő ellátások szorgalmazása (ért. ak., korai fejl., fejl. felk., autisták.


5.2. Pályázatok intézményi szinten 2008/2009 Óvodai, Iskolai- egység Kiíró

Cél

Elnyert támogatás

Cs. m. Közoktatási Közalapítvány

Eszközfejlesztés

100 e Ft

Oktatási és Kulturális Minisztérium

Eszközfejlesztés, drogprevenció

140 e Ft

FÉCSOM

Sportrendezvények támogatása

440 e Ft

Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány

Szülősegítő szolgáltatás

469 e Ft

Hmvhely Városért Közalapítvány

Aranyossy Napok rendezvényei

200 e Ft

Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány

Terápiás lovagoltatás

100 e Ft

Kiíró

Cél

Elnyert támogatás


Eszközfejlesztés

150 e Ft

Konzorciumi pályázatok TÁMOP 3.3.2. TÁMOP 3.3.3. TÁMOP 3.1.6. HEFOP 2.1.9.

Szakszolgálati feladatok ellátásának támogatása

EGYMI- egység

Nevelési Tanácsadó- egység Kiíró

Cél

Elnyert támogatás


Eszközfejlesztés

150 e Ft

Konzorciumi pályázatok HEFOP 2.1.9. TÁMOP 3.3.2.

Szakszolgálati feladatok ellátásának támogatása


Fenntartói pályázat Megnevezés

Kedvezményezett

TIOP 1.1.1/07. Intelligens iskola

Iskolai egység

Fenntartói normatíva Megnevezés

Kedvezményezett

9/2008. (III.29.) OKM 23/2008. (VIII.6.) OKM 17/2009. (IV.2.) OKM

Pedagógiai szakszolgálatok támogatás: iskolapszichológia, ellenőrző, segítő tevékenység támogatása Szakmai és informatikai fejlesztési feladatok támogatása: szakszolgálat (logopédia), Nevelési Tanácsadó (WISC+ képzés) Teljesítmény motivációs alap Minőségi kereset-kiegészítés, pedagógusok

6. Az ellátottak adatai egységenként 6.1. Iskolai- egység 2008/2009 tanév vége 8 Tanuló csoportok száma 81 Tanulók száma Összetétel 67 tan. ak. 5 ért. ak. 6 autista 3 mozgássérült Napközis és tanulószobai ellátás 2008/2009 tanév vége Csoportok száma 3 napközis 3 tanulószoba Tanuló létszám 70 fő

2009/2010. szeptember 1. 1 óvodai + 7 iskolai 72 53 tan. ak. 7 ért. ak. 8 autista 3 mozgássérült 1 beszédfogyatékos 2009/2010. szeptember 1. 2 napközis 3 tanulószoba 61 fő

2008. január 21. Bevezetésre kerül mindennapos testnevelés keretében a képességfejlesztő vívásoktatás. Az ellátottak adata: 611 fő 6.1.1. Az ellátottak adataihoz - Évről-évre csökken a gyermeklétszám, elsősorban a tanulásban akadályozott (enyhe értelmi fogyatékosok BNO:70) gyermekek körében. Ezek a gyermekek organikus ok miatt bekövetkezett maradandó, irreverzibilis sérülést elszenvedett tanulók. A szakértői bizottságok szakvéleménye szerint – amennyiben integrálhatóak, s ellátásuk feltételrendszere biztosított, az integráló közoktatási intézményben - együttnevelésben történik ellátásuk. - Ennek következtében az alsó tagozat elnéptelenedett, 1-4 összevonásra került sor. A közismereti tárgyak oktatása csoportbontásban történik.


- A beszédfogyatékosok, mozgássérültek, értelmileg akadályozottak, és az autista gyermekek 3 főnek számítanak az Oktatási Törvény meghatározása szerint, valamint magasabb normatíva illeti meg őket (160%-a) - Az emelt normatíva mellett törvényben rögzítettek szerint magasabb a rehabilitációs órakeretük, és az egyéni fejlesztésre szánt időkeretük - Az iskola, napközi, és tanulószoba igénye rendkívül magas, tanév végére sincs lemorzsolódás. A szülők biztonságban tudják gyermekük délutáni ellátását, foglalkoztatását. - Az óvodai csoport lehetőséget kínál ép intelligenciájú, de mozgássérült, beszédfogyatékos, autisztikus tüneteket mutató kisgyermekek számára a korai prevencióra, a helyben történő intenzív ellátásra, mely óriási előnyt jelent a többségi iskolába való visszahelyezésnél - A tanulók között: - hódmezővásárhelyi: 37 fő - kistérség területéről bejáró: 9 fő - bejáró más településről: 6 fő - külterület: 20 fő - Iskolabuszt igénybevevő: - bejáró: 21 fő - terápiák: 55 fő - Az intézmény tanulói valamennyien a megismerő funkciók, vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető tartós, és súlyos rendellenességével küzdenek. A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma nincs összefüggésben az alapproblémával, a fogyatékossággal. Halmozottan hátrányos helyzetűek száma: 24 fő. - Az iskolai egység valamennyi pedagógusa a gyermekvédelmi megbízottal együtt jelentős gyermekvédelmi tevékenységet folytat. Évente több alkalommal kerül sor családlátogatásra, esetmegbeszélésekre, a gyermekvédelemmel foglalkozó partneri körrel való konzultációra. Az elmúlt tanév során legfontosabb feladatunk a hiányzások visszaszorítása, a rendszeres iskolába járás szorgalmazása volt. Pedagógusaink számára szigorú előírás hiányzás esetén az azonnali intézkedés. A családlátogatásokat követő kiküldött feljelentések száma: 33 db. - A pedagógusok nem fogadóórákon, hanem a tanórán kívül állnak mindig a szülők rendelkezésére. Nyitottak a családok problémáinak megoldására. - Hátrányos helyzetű családok támogatása: étkezési támogatás (69 étkezőből 49 fő részesül alanyi jogon, vagy állami támogatásból 100%-os kedvezményben), ingyenes tankönyvtámogatásban az intézmény valamennyi tanulója részesül. Rendszeres gyermekvédelmi támogatást 49 család kap. 6.1.2. Tanórán kívüli nevelőmunka Tanórán kívüli tevékenységek Egyéni fejlesztés (felzárkóztatás) Egyéni fejlesztés (tehetséggondozás) Logopédia Terápiás lovaglás Terápiás úszás Gyógytestnevelés Sport (atlétika felső tag.) Sport (asztalitenisz, kispályás labdarúgás) Környezetvédelem Egészségnevelés Angol Tehetséggondozás (kézműves)

Terápiák, habilitáció, rehabilitáció Ayres Logopédia Sindelar Lovas terápia Úszásterápia Kutyaterápia Egyéni fejlesztések Mozgásfejlesztés


6.1.3. A tehetséggondozás eredményei 2008/2009 Sport - Országos Atlétika Diákolimpia: 1 arany, 1 ezüst, 1 bronz - Fogyatékkal Élők Cs. M. Úszóversenye: 3 arany, 2 ezüst, 2 bronz - MLTSZ Nemzetközi Díjlovas Verseny és fogyatékosok lovasversenye: II. helyezés (csapatváltó) - IX. Országos Gyermek Terápiás Lovas fesztivál: 5 arany, 3 ezüst, 2 bronz Kézművesség Nemzetközi, Országos, Megyei, Városi, Iskolai pályázatok:

20 beadott pályázat 26 díjazott

Tanulmányi verseny Komplex Tanulmányi Verseny Megyei forduló: Országos Tanulmányi Verseny: Egyéni Tantárgyi Verseny (matematika, informatika):

I. helyezés 9. helyezés I. helyezés

6.1.4. Továbbtanulás 2008/2009 A tanév végén 13 fő végzős tanuló távozott. Ebből 10 fő a Kalmár Zsigmond Szakiskolában, 2 fő a József Attila Szakiskolában Szegeden, 1 fő felzárkóztató osztályban kezdte meg tanulmányait. 6.2. EGYMI- egység Szakszolgálati feladatellátás Hódmezővásárhely Korai Fejlesztő felk. fejlesztés 2008/9 2009/ 2008/9 2009/ 2010 2010 3 6 1 1 Kistérség Korai Fejlesztő felk. fejlesztés 2008/9 2009/ 2008/9 2009/ 2010 2010 0 0 0 0 Összes ellátott Korai Fejlesztő felk. fejlesztés 2008/9 2009/ 2008/9 2009/ 2010 2010 3 6 1 1

Gyógytestnevelés Logopédia

Utazó gy. p.

2008/9

2008/9 2009/ 2010 239 255

229

2009/ 2010 N.A.

2008/9 2009/ 2010 347 428


Utazó gy. p.

2008/9

2008/9 2009/ 2010 13 0

33

2009/ 2010 0

2008/9 2009/ 2010 86 86


Utazó gy. p.

2008/9

2008/9 2009/ 2010 252 255

262

2009/ 2010 N.A.

2008/9 2009/ 2010 433 514


A sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók ellátásának intézményei 2009/10

6.2.1. Az ellátottak adataihoz - Továbbra is jelentős a sajátos nevelési igényű tanulók létszámának emelkedése a közoktatás intézményeiben, mely lassan eléri a középiskolás korosztályt is. A szakemberek rendkívül magas létszámokkal, a kötelező órájukon túl, többletórával végzik tevékenységüket a törvény által meghatározott habilitációs, rehabilitációs órakeretben. - A szakszolgálati tevékenységek közül legmagasabb a logopédiai ellátást igénylők száma. A logopédiai terápia 80%-ban az adott helyszíneken zajlik. Súlyosabb esetekben az ellátás ambuláns keretek között történik. Az általános iskolák közül a helyben történő ellátást csak olyan intézményben tudtuk felvállalni, ahol sok a hátrányos helyzetű tanuló, vagy iskolaotthonos rendszerben zajlik a tanítás. - Emelkedés történt a mozgássérültek létszámában, és a korai fejlesztésben résztvevők esetében. A tanév kezdetére optimális feltételek között a módszertani központban történik fejlesztésük. - A szakszolgálatok közül 2009-től megváltozott a logopédia, a korai fejlesztés, a fejlesztő felkészítés, valamint a gyógytestnevelés normatíva igénylési módja. Mindez tovább növeli a szakemberek amúgy is jelentős adminisztrációs terheit. 6.3. Nevelési Tanácsadó- egység Szakszolgálati feladatok Hódmezővásárhely és kistérsége 2008/2009. Pszichológiai Pályaválasztási Fejlesztő terápia tanácsadás pedagógiai ellátás 60 fő 1212 fő 258 fő

Iskolaérettségi vizsgálatok 135 fő

Vizsgálati kérelmek száma 298 db

Várható igény BTMN-es ellátásra: 123 fő. Fejlesztő pedagógiai ellátás: a szűrést követően várhatóak számszerű adatok. 6.3.1. Az ellátottak adataihoz - Az ellátottak adatai egy-egy tanév során folyamatosan változnak. A fenti adatok a 2008/2009-es tanév végi állapotokat tükrözik. A vizsgálati kérelmek, kontrollvizsgálatok folyamatosak, egy-egy szakvélemény diagnózisa növelheti, vagy csökkentheti a létszámokat. - Az iskolapszichológia, mint ellátható szakszolgálati feladat nem azonos a közvetlen terápiás foglalkozással. Elsősorban a pedagógusok megsegítését, a primer prevenciót célozza, alternatívákat kínál a problémás helyzetek megoldására. Az elmúlt tanévben óriási igény


mutatkozott iránta. A szakemberek a fenntartó által igényelhető normatív támogatásban részesültek. Jelen tanévre ez a lehívható normatíva megszűnt. Ennek ellenére a feladatellátást továbbra is folytatjuk, újszerű, hatékonyabb formában. (2x5 órás tréning) - A Nevelési Tanácsadó ellenőrző, segítő tevékenysége terv szerint zajlott. A cél, a fejlesztő tevékenységet folytató többségi intézmények pedagógusai munkájának támogatása. (adminisztráció, dokumentáció, fogalmak tisztázása, eszköztár fejlesztési terv) A tapasztalatok rögzítésre kerültek, melyet minden intézmény megkapott. - A fenti szakszolgálati feladatokon túl a szakemberek jelentős csoportterápiás tevékenységet folytattak: - dadogó gyermekek számára szervezett komplex művészetterápiás csoport: 7-15 fő - mesecsoport óvodás gyermekeknek: 12 fő - tanulásmódszertan tréning iskolásoknak: 9 alkalom/ 6 fő - önismereti csoport szorongó gyermekeknek: 12 alkalom/ 12 fő - A pályaválasztási tanácsadás létszámadatai általában a 7-8 osztályok adataival azonosíthatók, Hódmezővásárhelyen és a kistérség intézményeiben. - Az összes elkészült szakvéleményből szakértői bizottsághoz irányított: 60 fő

7. A 2008/2009 tanévre meghatározott fejlesztendő területek, feladatok megvalósítása Óvodai, Iskolai- egység Fejlesztendő terület

Megvalósítás

Autista csoport fejlesztése

Felnőttképzésben való részvétel Létszámnövekedés (népszerűség) Kódos rendszer kialakítása Szülőklub, szülősegítő szolgáltatások Óvodások beiratkozása Tábor

Választható tanórák kínálatbővítése

Angol (7-8) Egészségnevelés (5-8) (1-4) Környezetvédelem Kézműves foglalkozás Kispályás labdarúgás Asztalitenisz Lovas terápia, terápiás úszás Atlétika Mindennapos testedzés, színjátszás

Tehetséggondozás

Lovas terápiás, úszó eredmények Rajz és kézműves pályázatok Megyei és országos atlétika eredmények Megyei és országos tanulmányi verseny eredmények Színjátszás

Tanulószoba, napközis tevékenység hatékonyságának emelése

Iskolaotthonos nevelés jó tapasztalatai Magas tanulólétszám, lemorzsolódás nélkül


Egészségnevelés, környezeti nevelés

Sikeres pályázat, projekthét, kortárs segítő képzés Erdei iskola Szülők bevonása

Magatartásjavító technikák

Mosolypontrendszer pozitív hatása, rendszeres értékelés, „jutalom” Jó magatartási átlag

Hatékony pályázati tevékenység

Rendezvények pályázat útján megvalósuló támogatása, eszközfejlesztés

EGYMI- egység Fejlesztendő terület

Megvalósulás

Szervezeti kultúra

Szervezeti felépítés pontosítása Feladatmegosztás Közös érték a szakmaiság Ellenőrzés, értékelés, visszacsatolás

Infrastruktúra (külső helyszínek)

Stratégiai terv készítés a javításra Kommunikáció a vezetőkkel Pályázati források irányítása

Szakszolgálati ellátás bővítése (korai fejlesztés, konduktív ellátás, fejlesztő felkészítés)

Széles körű tájékoztatás Szakember képzés Növekvő létszámok Helységek kialakítása Eszközfejlesztés

Szakmai szolgáltatások

Rendszeres, speciális tartalmakat hordozó, koordinált Az oktatás valamennyi színterét célozza

Kommunikáció, információáramlás

Folyamatos kapcsolattartás Ellenőrző látogatások Rendszeres találkozók Szakmai munkaközösségek

Minőségbiztosítás

Minőségbiztosítási csoporttag Rendszeres jelzés, visszajelzés Intézkedési terv feladatainak megvalósulása


Nevelési Tanácsadó- egység Fejlesztendő terület

Megvalósulás

Törvényi, jogszabályi változásból eredő új feladatok

Iskolapszichológia ellátása, tapasztalatok közzététele Segítő, ellenőrző tevékenység ütemezése, megvalósítása, tapasztalatok átadása

Kapcsolatépítés, kapcsolatkialakítás az oktatási-nevelési intézményekkel

Feladatellátási térkép kialakítása Közvetlen kapcsolatteremtés Visszajelzések Vezetők meghívása

PR, minőségbiztosítás

Nyomtatott kiadvány, szóróanyag készítés Névjegykártya Elégedettségi kérdőívek

Kistérségi feladatellátás

Továbbtanulás, pályaválasztás Fejlesztő pedagógiai ellátás Iskolaérettségi vizsgálatok a helyszíneken

Folyamatkövető eljárások

Adatnyilvánítás pontosítása Nyomon követhetőség Dokumentáció, rendszerezés Segítő, ellenőrző tevékenység

Konferenciák, továbbképzések, tréningek, tartós terápiák

Munkaterv szerinti megvalósulás

8. Tervezés, szervezés, vezetés, irányítás, visszacsatolás - 2008/2009 A tervezés éves, középtávú és hosszú távú szinten történik a stratégiai dokumentumok elkészítésével. A vezetők közötti munkamegosztás az SZMSZ-ben rögzítésre került. A vezetők heti egy alkalommal vezetői megbeszélést tartottak. Az egységekben zajló megbeszélések, értekezletek munkaterv szerint történtek. Nevelőtestületi értekezlet 3 alkalommal, illetve szükség szerint volt. Ellenőrzést minden ellenőrzésre jogosult végzett, az ellenőrzési tervekben foglaltakkal megegyezően. Fenntartói ellenőrzés: y 2008. okt. 2. Közgyűlési beszámoló az intézmény működéséről y 2008. dec. ÁSZ ellenőrzés kapcsán tett hiány pótlás y 2009. február-márc. a fenntartó önkormányzat belső ellenőrzése y 2009. márc. – MTA kutatás y Kérdőívek, adatszolgáltatások rendszeresen Az intézmény napi kapcsolatban áll működési területei révén a fenntartót képviselő köztisztviselőkkel. Az önkormányzati döntéseteket tiszteletben tartja, és igyekszik a korrekt partneri viszony fenntartására.


Fejlesztendő területek minden egységre vonatkozóan a 2009/10-es tanévre: y y y y y

Intézményi célokkal való azonosulás Intézményegységek közötti kapcsolat erősítése Pedagógus- pedagógus közötti kapcsolat erősítése Partnerközpontú működés erősítése Széles körű szakmai szolgáltatás

Hódmezővásárhely, 2009. Szeptember 15.

Szabó Gáborné sk. igazgató


Iktatószám: 41-10255-15/2009 Címzett:


Tárgy:

Beszámoló a Németh László Gimnázium és Általános Iskola működéséről


Árva László intézményvezető

Az anyagot látta: ............................................................... ............................................................... ............................................................... ............................................................... ...............................................................




2009.09.21.

Napirend kapcsán meghívandó személyek: Árva László intézményvezető


Száma: 41-10255-15/2009. Tárgy: Beszámoló a Németh László Gimnázium és Általános Iskola működéséről

Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlésének Helyben

Tisztelt Közgyűlés! A munkatervben az októberi rendes Közgyűlés fő napirendi pontjai között szerepel a Németh László Gimnázium és Általános Iskola beszámolója. Az intézményvezető a működésről szóló beszámolót elkészítette. Kérem a Tisztelt Közgyűlést, hogy a Németh László Gimnázium és Általános Iskola mellékelt beszámolóját megvitatni és elfogadni szíveskedjék. Hódmezővásárhely, 2009. október 1.

Tisztelettel: Dr. Lázár János sk. polgármester


Tárgy: Beszámoló a Németh László Gimnázium és Általános Iskola működéséről

HATÁROZATI JAVASLAT

1./ Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlése a Németh László Gimnázium és Általános Iskola működéséről szóló beszámolóját megtárgyalta és elfogadta. Hódmezővásárhely, 2009. október 1.


A határozatot kapja: 1./ Dr. Lázár János, polgármester, országgyűlési képviselő 2./ Dr. Korsós Ágnes, jegyző 3./ Jogi Iroda 4./ Oktatási Csoport 5./ Érintett intézmény vezetője 6./ Irattár


A Németh László Gimnázium és Általános Iskola intézményi beszámolója 2009. október 1. Bevezetés A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. tv. 102.§ (1) d) alapján az oktatási intézmény beszámol működéséről, különös tekintettel az intézmény működésének törvényességére, az intézmény gazdálkodására, az oktató-nevelő munka feltételrendszerére, a szakmai munka eredményességére, az iskola gyermek-és ifjúságvédelmi feladatainak ellátására és a tanulóbalesetek megelőzése érdekében tett intézkedésekre. Beszámolómat e jogszabályi rendelkezés előírásainak megfelelően építettem fel. A beszámolóban olyan adatokról és tényekről szeretném tájékoztatni az iskola fenntartóját, amelyek alapján megítélheti az iskolában folyó oktató-nevelő munka minőségét, eredményességét, és ezek, valamint az intézményre fordított kiadások függvényében az iskola működésének hatékonyságát. A beszámolóban a fenti fogalmakat az alábbi jelentésükben kívánom használni: A legutóbbi időkig az iskolák megítélésében az eredményesség kritériuma volt a döntő és a meghatározó. Az eredményességet mindig valami kimeneti teljesítményhez viszonyítva lehet mérni. Ez évtizedeken keresztül az általános iskola esetében a középiskolai felvételi mutatók, a középiskola esetében pedig a felsőoktatási felvételi arányok, illetve a tanulmányi versenyeken elért eredmények számbavételét jelentette. A középiskola, majd a közelmúltban a felsőoktatás tömegessé válásával ezek az adatok ma az eredményességnek már csak egy szűk szegmensét jelentik. Az eredményesség mérésében egyre fontosabb szerepet kap az országos kompetenciamérésen elért eredmény, ez a mérés ma a magyar közoktatás legobjektívebb mérési eljárásának tekinthető. A középiskolák esetében ide sorolható még az érettségi vizsga, annak is elsősorban a központilag kiadott feladatlapokból álló írásbeli része. Az utóbbi években egyre határozottabban jelent meg a magyar közoktatásban is az a felfogás, mely szerint az iskola minősége nem azonos az iskola eredményességével. Egyre elfogadottabb az az álláspont, amely szerint minőségről csak akkor beszélhetünk, ha az eredményesség mellett az iskola megfelel a méltányosság és a hatékonyság követelményeinek is. A méltányosság követelményeinek akkor tud megfelelni egy iskola, ha szolgáltatásai a helyi társadalom minden tagja számára elérhetőek, a hatékonyság vizsgálata során pedig a rendelkezésre álló anyagi erőforrások, az állam, illetve a fenntartó által az iskola működésére fordított költségeket vetik össze az iskola eredményességével. Az intézmény működésének törvényessége Az intézmény tevékenységét a fenntartó által jóváhagyott alapító okirat alapján szervezi meg, az ott kijelölt alap- és kiegészítő feladatokat látja el. Az alapító okiratban meghatározott feladatok után igényel működéséhez állami normatívát. Az általános iskolai évfolyamokra az alapító okiratban meghatározott körzetekből iskolázza be tanulóit. Az oktatási törvény, annak végrehajtási rendelete, a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény és annak végrehajtási rendelete alapján elkészített szervezeti és működési szabályzat, illetve házirend tartalmazza az iskola dolgozóinak, illetve a tanulóinak jogait és kötelességeit, az iskola életének a rendjét. Az intézményt vezető és képviselő igazgató munkáját három igazgatóhelyettes segíti. Burzon Mária, általános igazgatóhelyettesként koordinálja a két telephely munkáját, az igazgató-helyettesek és a munkaközösség-vezetők tevékenységét. Balázs József, középiskolai igazgatóhelyettes a gimnáziumi tagozat felelős vezetője, míg Sebőkné Kincses Judit, általános iskolai igazgatóhelyettesként az általános iskolai tagozat szervezési, adminisztratív feladatait irányítja. Az oktató-nevelő munka részterületeinek irányítása a munkaközösség-vezetők feladata. Az IPR-munkaközösség


működteti az integrációs pedagógiai rendszert, irányítja az osztályfőnökök munkáját, a halmozottan hátrányos helyzetű, hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, tanulási, magatartási zavarral küzdő, illetve a sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztésének megszervezését, végrehajtását. Ezen kívül a következő munkaközösségek működnek az iskolában: alsó tagozatos, magyar nyelv és irodalom, történelem, angol, német, matematikainformatika, fizika-kémia, biológia-földrajz, készségtárgyak. Az intézményben a jogszabályoknak megfelelően szerveződött meg és működik a diákönkormányzat, az iskolaszék és a szülői szervezet. Az iskola vezetése rendszeresen kapcsolatot tart ezekkel a szervezetekkel, tájékoztatja azokat az iskola működését érintő legfontosabb kérdésekről, problémákról, és a jogszabályoknak megfelelően biztosítja véleményezési és egyetértési jogkörük gyakorlását. Az oktatás-nevelés szakmai kereteit az iskola pedagógiai programja és helyi tanterve határozza meg. A pedagógiai program összhangban van Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város 2006 és 2013 közötti időszakra szóló közoktatási koncepciójával. A pedagógiai program készítésénél mindvégig figyelembe vettük a volt József Attila Általános Iskola pedagógiai és nevelési elveit, célkitűzéseit is. Az elkészült nevelési program a 2007. szeptember 1-én tanulmányaikat megkezdő évfolyamokra vonatkozik. A 2007. szeptemberében 2-12. évfolyamos tanulók a Németh László Gimnázium és Általános Iskola és a József Attila Általános Iskola 2007. június 30-án hatályos nevelési programja alapján folytatják tanulmányaikat. A program törvényességét vizsgáló szakértő megállapította, hogy az tartalmában és formájában megfelel a törvényi előírásoknak. A program tartalmazza azoknak a sajátos, helyi pedagógiai feladatoknak a végrehajtási rendjét, amelyeket a fenntartó írt elő intézményei számára. Így különösen az integrációs és képesség-kibontakoztató felkészítés pedagógiai rendszerét, az iskola egészségnevelési programját, amely szervesen illeszkedik az Egészséges Vásárhely Programhoz, valamint a környezeti nevelési programot, amelyben nagy hangsúlyt kap a város természeti és kulturális értékeinek megismertetése. Az egészségnevelés és a környezeti nevelés nemcsak a program szintjén, hanem a helyi tanterv konkrét tananyagtartalmaiban is megjelenik. Az egészséges életmódra nevelésben döntő szerepe van a mindennapos testnevelésnek. Ennek keretében minden tanuló megtanul úszni, a harmadik-negyedikes tanulók pedig vívásoktatásban vesznek részt. Az iskola tantervei döntő többségükben a minisztérium által kiadott kerettantervekre épülnek. A tantervek megvalósítása a tanév elején elkészített tanmenetek alapján történik. Az iskolavezetés és a munkaközösségek vezetői óralátogatási tervük alapján ellenőrzik a helyi tanterv és a tanmenet megvalósulását. Intézményünk minőségirányítási programja a fenntartó által kitűzött minőségcélok megvalósítását szolgálja. Összhangban van továbbá a fenntartó minőségirányítási programjában rögzített minőségfejlesztési célokkal. Minőségirányítási programunk a COMENIUS 2000 I. intézményi modelljére épül. Az intézmény működtetésének hatékonysága Fontos kérdés, mikor tekinthető egy oktatási intézmény működtetése hatékonynak. A befektetett erőforrások pontosan mérhetők, az eredményesség azonban nehezebben – és főleg hosszabb távon -- megítélhető, mint egy termelőüzem esetében. Előfordulhat, hogy az eredményesség növelése a pedagógiai folyamat egyik elemében a másik területen való visszaeséshez vezet. Egy szűkülő gazdaságban a hatékonyság összetevői közül meghatározó jelentőségűvé válik a költségek csökkentése. Ezzel persze önmagában nem nő az adott közszolgáltatás hatékonysága, legfeljebb olcsóbbá válik. Hatékonysága csak abban az esetben nő, ha eredményessége nem csökken. A magyar közoktatásban immár tíz éve a költségek


racionalizálása folyik. Ennek egy része a tanulólétszám csökkenésével, másik része pedig a költségvetési megszorításokkal hozható összefüggésbe. Eközben radikális tartalmi és módszertani megújhodást vár el az iskolától állam és fenntartó egyaránt. Ennek fedezetét pedig célzott pályázati támogatásokkal próbálják biztosítani. A reformok eredményeinek egy része a számszerű mutatókkal már most igazolható, ám hogy az elmúlt évek megszorításainak és reformjainak összességében milyen hatása lesz a magyar közoktatásra, és ezen keresztül a magyar társadalomra, az öt-tíz év múlva fog kiderülni. A Commitment Közoktatási Kht. szakértői jelentésében a hatékony működtetés mutatóit az egy pedagógusra jutó tanulók számában, az átlagos osztálylétszámban, a férőhelykihasználtságban, az egy tanulóra jutó költségen belül az önkormányzati kiegészítés és a normatív hozzájárulás arányában jelöli meg. Az intézmény költségvetése Az intézmény költségvetését két szempontból vizsgálhatjuk. Egyrészt a költségvetés szerkezetének, belső arányainak figyelembevételével, másrészt pedig a kiadási előirányzatok bevételi forrásainak szempontjából. A költségvetés szerkezetében a személyi juttatások a meghatározóak, a járulékokkal együtt ez meghaladja a költségvetés 90 %-át. A két diagram összevetéséből jól látszik, hogy nem új jelenségről van szó, hiszen hat évvel ezelőtt, 2003-ban hasonlóak voltak a költségvetés belső arányai: Az iskola 2003. évi költségvetésének belső arányai ell.pb.j.; 1,40%

beruházás; 0,05%

dologi; 9,03%

járulék; 22,50%

személyi kiadás; 67,02%

Az iskola 2009. évi eredeti előirányzatának arányai beruházás; 0,17% ell.pb.j.; 1,82% dologi; 7,29%

járulék; 22,20%

személyi kiadás; 68,52%


A dologi kiadásokon belül a döntő tételt a folyamatosan emelkedő közüzemi költségek jelentik annak ellenére, hogy mindkét épületünk a városi távfűtési hálózathoz csatlakozik, így a gázárak emelkedése kevésbé terhelte meg a költségvetést. Fejlesztésre csak külső forrásokból kerülhet sor, pályázati források, illetve alapítványi támogatás felhasználásával. Az intézmény saját bevételei elsősorban a tantermek, helyiségek bérbeadásából származnak. A forrásoldalt vizsgálva azt látjuk, hogy bár iskolánk alapvetően kötelező állami feladatokat lát el, az állami normatívák nem fedezik a személyi kiadásokat és azok járulékait sem. A 2009. évi bevételi előirányzat forrásai

int.bev; 1,38% önkorm.tám.; 18,70%

normatív tám.; 79,93%

Így van ez annak ellenére, hogy a városi intézmények közül iskolánk költségvetésében kell a fenntartónak a legkisebb arányban kiegészíteni az állami normatívát: Az állami normatíva aránya a 2009. évi bevételi előirányzatban 90,00% 79,93%

80,00%

76,90%

70,00%

67,30% 58,47%

60,00%

50,00%

40,00%

30,00%

20,00%

10,00%

0,00% NLG

iskola_1

iskola_2

iskola_3

Ez azért lehetséges, mert igen magas (90% fölötti) az iskolaépületek kihasználtsága, magasak az átlagos osztálylétszámok, és magas az egy pedagógusra jutó tanulók száma. Átlagos osztálylétszámok 31,00

30,00 29,46 29,00 28,19

28,27

28,50

28,69

28,92

29,62

29,81

29,69 29,38

29,46

29,04 28,62

28,00 27,15 27,00 26,24 26,00

25,91

25,91

25,00

24,00

23,00 2009_2 2008_2 2008_1 2007_2 2007_1 2006_2 2006_1 2005_2 2005_1 2004_2 2004_1 2003_2 2003_1 2002_2 2002_1 2001_2 2000_2


A diagram az átlagos osztálylétszámok alakulását mutatja az elmúlt kilenc évben. Az intézmény-összevonást követően ez a mutató kevéssel csökkent, de még mindig magasabb az országos átlagnál, és meghaladja az EU átlagát is. Átlagos osztálylétszámok az általános iskolai évfolyamokon Németh László Gimn. és Ált. (2008) 25,5

Országos átlag (2004)

EU átlaga (2004)

20,2

20

Átlagos osztálylétszámok a középiskolai évfolyamokon NLG (Gregus és AJKP nélkül 2008) 30


EU átlaga (2004)

21,5

22,8

Az alkalmazotti létszám az intézmény-összevonás során áttekintett feladatmutatóknak megfelelően került megállapításra. Az iskola által ellátott heti óratömeg (amelynek egyik összetevője az oktatási törvény által évfolyamokhoz rendelt óratömeg, másik forrása pedig a fenntartó által az iskola kiegészítő feladatainak ellátásához biztosított óratömeg) 2067 óra. Ennek ellátásához 97,6 pedagógus-álláshelyre van szükség. Az iskola számára 85,5 álláshely betöltését engedélyezte a fenntartó. Ez a szükséges álláshelyek 87,6%-a. A fennmaradó 12% óráit a Gregus Máté Szakközépiskolából érkezett osztályok pedagógusai látják el megbízási szerződéssel, illetve a törzsállományhoz tartozó pedagógusok rendszeres túlmunkában. Ez a rugalmas rendszer teszi lehetővé, hogy a városban beiskolázandó tanulólétszám változásai miatt nem kell változtatni a betölthető álláshelyek számát, ha a beiskolázott osztályok száma csökken, az a túlórák csökkenésével jár, de nem kell pedagógust elbocsátani. Ennek a struktúrának az eredménye, hogy kedvező az egy pedagógusra jutó tanulók aránya, akár országos, akár uniós összehasonlításban. Egy pedagógusra jutó tanulók száma NLG (volt gregusos tanulók nélkül) 2008 14,1


EU átlaga (2004)

alapfokú oktatás: 10,7 középfokú oktatás: 12,3

alapfokú oktatás: 15,3; középfokú oktatás: 11,5

Ugyanez az arány az összevonást megelőzően a 2006/2007. tanévben a Németh László Gimnázium és Általános Iskolában 11,97, a József Attila Általános Iskolában pedig 11, 48 volt. Az összevonást követően kedvezően alakult a két iskolaépület kihasználtsága is. 2007 előtt az Ormos E. utcai épület túlterhelt volt, míg az Árpád utcai épület szabad, kihasználatlan kapacitásokkal is rendelkezett.


A tanulók és az osztályok elhelyezése a két telephelyen (2007-2012) Árpád u.

2006/2007 osztály létszám

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 7.g 8. 8.g

2 2 2 3 2 3 3 3

44 50 51 69 42 68 67 59

átlag

20 450

átlag

2 44 2 50 2 51 5 119 2 42 4 75

22,00

2008/2009

2009/2010

osztály létszám

átlag

osztály létszám

átlag

2 44 4 102 4 102 5 109 2 60

22,00

1 28 4 96 4 98 4 101 3 69 2 60 2 53

28,00

2010/2011

2011/2012

2012/2013

osztály létszám

átlag

osztály létszám

átlag

osztály létszám

átlag

4 100 4 94 4 102 2 55 2 60 3 69 2 60 1 15 22 555

25,00

3 75 4 100 4 100 2 55 2 60 2 55 2 60 1 15 20 520

25,00

3 75 3 75 4 100 2 60 2 60 2 55 2 60 1 15 19 500

25,00

3 75 3 100 3 75

25,00

3 3 3 3 1

85 85 85 87 32

28,33

22 624 41 1124

28,36

22,00 25,00 25,50 23,00 21,00 22,67 22,33

19,67

AJKP összes

2007/2008 osztály létszám

22,50

4

90

25,00 25,50 23,80 21,00 18,75

22,50

1 20 22 491

20,00

4 100 2 50 2 52 2 51

25,00

2

61

30,50

2

60

2 3 2 2 2

63 83 69 58 64

4

75

25,50 25,50 21,80 30,00

18,75

1 20 22 512

20,00

3 75 4 100 2 50

25,00

30,00

2

60

30,00

31,50

2 3 3 3 3

60 87 83 69 58

30,00

178,55

163,55

1 15 21 520

24,00 24,50 25,25 23,00 30,00 26,50

15,00 196,25

23,50 25,50 27,50 30,00 23,00 30,00 15,00 199,50

25,00 25,00 27,50 30,00 27,50 30,00 15,00 205,00

25,00 25,00 30,00 30,00 27,50 30,00 15,00 207,50

Ormos E. u.

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 7.g 8. 8.g 9. 10. 11. 12. 13. AJKP összes

Együtt

2 2 2 2 2 2 1 2 1 2 2 2 2 2

50 52 51 50 61 57 23 63 24 59 69 58 64 56

25,00 26,00 25,50 25,00

25,00 26,00

25,00 25,00

3 3 3

85 85 79

28,33

2 3 3 3 3

60 99 90 81 76

30,00

28,33 26,33

3 3 3

75 78 75

25,00

3 3 3 3 1

85 85 87 83 33

28,33

22 601 44 1156

27,32

26,00 25,00

3 3 3

75 75 75

25,00

3 3 3 3 1

85 85 85 87 32

28,33

22 599 42 1119

27,23

25,00 25,00

33,33 25,00

25,50

30,50 28,50 23,00 31,50 24,00 29,50 34,50 29,00 32,00 28,00

1 9 9,00 27 746 27,63 47 1196

25 711 47 1202

27,67 34,50 29,00 32,00

28,44

25 642 47 1154

29,00 27,67 23,00 19,33

25,68

23 655 44 1175

33,00 30,00 27,00 25,33

28,48 26,70

28,33 29,00 27,67 33,00

28,33 28,33 29,00 32,00

28,33 28,33 29,00 32,00

A táblázatból látható, hogy az összevonást megelőző tanévben 7 osztállyal és közel 300 tanulóval volt több az Ormos E. utcai iskolaépületben. A most induló tanévben már csak két osztállyal és mintegy 130 tanulóval több jár ide. Az osztályok elhelyezése az összevonás egyik legérzékenyebb kérdése volt. A középiskolai képzés infrastruktúrája az Ormos E. utcai épületben formálódott ki 1995 óta, elsősorban ez indokolta, hogy a gimnáziumi oktatás kilencedik évfolyamtól itt zajlik. A nagy iskolaudvar és a kert ugyanakkor kedvező feltételeket teremt a legkisebbek mozgás- és térigényének, ezért ők a harmadik évfolyam végéig járnak ide, a negyedik – nyolcadik évfolyamok, valamint az Arany János Kollégiumi Program előkészítő osztálya pedig az Árpád utcai épületben tanul. Az oktató-nevelő munka személyi és tárgyi feltételei Az iskola tárgyi feltételrendszere átlagos. Rendelkezünk azokkal a legfontosabb tárgyi eszközökkel, amelyek munkánkhoz szükségesek. A fejlesztés és a szinten tartás lehetőségei az elmúlt években tovább szűkültek, ez azzal a veszéllyel jár, hogy oktatási eszközeink nem csak pénzügyileg amortizálódnak, hanem idővel használhatatlanná válnak. Ebben óriási problémát jelent, hogy a mai napig nem kaptuk meg azokat az informatikai és oktatástechnikai eszközöket, amelyeket a TIOP „Intelligens iskola” pályázatán nyertünk. Ezekre az eszközökre pedig most az OKM pályázat keretében sem pályázhattunk, hivatkozással arra, hogy a TIOP keretein belül ezekre az eszközökre már kaptunk támogatást. Nagyon komoly hiányossága az iskolának, hogy a természettudományos szaktantermek felszereltsége gyenge. Fejlesztésükre pályázati lehetőségeket sem lehet


mostanában találni. 2000-ben a Csongrád megyei Közoktatási Alapítvány támogatásával tudtunk utoljára korszerűsítést végrehajtani. Számomra ismeretlen okok miatt a mai magyar oktatásban a természettudományos oktatás alárendelt szerepet kap. Rendkívül alacsonyak az óraszámai. Reményeink szerint ez a közeljövőben változni fog, ehhez elengedhetetlen lesz infrastruktúrájának fejlesztése is. Az iskolaépületek állapota is megfelelő. Az Ormos E. utcán a homlokzati festés lehullása és a lapos tető beázása, az Árpád utcán pedig az üvegtéglák jelentenek visszatérő problémát. Az Ormos E. utcai épület 1-2. szintje mozgássérült tanulók számára is jól megközelíthető. A szakmai és a humán infrastruktúra fejlesztésében a pályázati források bevonása kap döntő szerepet. Az alábbi táblázat az elmúlt két tanév elnyert pályázatait mutatja, illetve azokat a pályázatokat, amelyeket a fenntartó nyújtott be az iskola valamely tevékenységének a támogatására. Elnyert anyagi Pályázatok 2007/2008 HEFOP 2.1.5/b „Kéz a kézben” – Integrációs oktatás (konzorciumi partnerként) ANNEX HU6 Magyar-román partnerkapcsolat – iskolánk és az aradi gimnázium projektje a matematika oktatás területén Világ-Nyelv/Alapfokú Nyelvtanfolyam Pedagógusok nyelvtanfolyamon való részvételének támogatása Erdei iskola pályázat

támogatás (e Ft) 5710 Utazás 480 100

Könyvtári állomány gyarapítására pályázat

320

Eszközfejlesztésre pályázat (Csongrád megyei Közoktatási Alapítvány)

1020

Drogprevenciós pályázat

1315

Összesen:

8945 Pályázatok 2008/2009

Ezer Ft

9/2008. OKM – BTM-es tanulók felkészítésére

350

11/2008. OKM - pedagógusok kiemelt munkavégzésére

400

9/2008. OKM – integrációs pedagógiai rendszer működtetése

4920

23/2008. OKM - informatikai normatíva

1479

Útravaló TSZ-UK-2008/2009-00154

276

Útravaló TSZ-UE-2008/2009-00080.

869

Útravaló TSZ-UK-2008/2009-00809

231

Útravaló TSZ-UE-2008/2009-00569

348

Csongrád Megyei Közoktatási Alapítvány Iskolabútorok beszerzése Drogprevenciós pályázat

500 1468


Tempus Világ-Nyelv Élesztő pályázat Francia nyelv tanítása Tempus Comenius pályázat Iskolák közötti kapcsolatok HEFOP-3.1.3/B Kompetenciaalapú oktatás eszközrendszerének beszerzése

522

Összesen:

23192

2330 9499

Komoly segítséget jelent az iskola mellett működő három alapítvány: a Hódtói Általános Iskola és Gimnázium Alapítványa, "Központban a gyermek" a hódmezővásárhelyi Központi Általános Iskolában Alapítvány és a József Attila Általános Iskola Számítástechnikai Fejlesztéséért Alapítvány. Az alapítványok segítik a hátrányos helyzetű, rászoruló tanulókat, lehetővé teszik, hogy részt vegyenek a kirándulásokon. Támogatják a tehetséges, kiemelkedő eredményeket elért tanulók jutalmazását, és részt vállalnak az iskola környezetének szépítésében is. Személyi feltételek A 2009/2010. tanév indulásakor az engedélyezett 85,5 álláshelyen 75 teljes munkaidős és 17 részmunkaidős pedagógusa van az iskolának, tizenhárom kolléga van tartósan távol. Nem pedagógus munkakörben dolgozik két részmunkaidős ifjúságvédelmi felelős, egy iskolatitkár, egy gazdasági ügyintéző, egy karbantartó és két kisegítő dolgozó. Rajtuk kívül nyolc fő hat órában és három fő nyolc órában lát el takarítói és adminisztratív feladatokat a közmunka program keretében. Az iskola tantestülete alapvetően stabil maradt, miközben lényegesen átalakult 1995 óta. Ezt természetesen az iskola szerkezetváltása, a gimnáziumi képzés elindítása hozta magával. Meg kellett felelni a törvény által előírt képesítési követelményeknek. Az iskolaátszervezések során 21 pedagógus hagyta el iskolánkat és 4 érkezett hozzánk a Szántó Kovács János Általános Iskolából, illetve a Külterületi ÁMK-ból. A huszonegy távozó pedagógusból hat a pályán tudott maradni, a felmentett munkavállalók közül egy indított munkaügyi pert, amit az iskola mint alperes megnyert. Az átszervezés során végrehajtott személyi változások, megítélésem szerint, kedvezően hatottak a tantestület szakmai színvonalára. Összetettebb lett a tantestület, sokféle képzettség, ismeret, jártasság találkozott össze az új tanári karban. A tantestület összetétele végzettség szerint

mindhárom iskolafokon tanári/középiskolai tanári 1% 11% tanító 27%

középiskolai 37%

tanári 20% tanító/tanári 4%

Egyenletesebb lett a testület életkor szerinti összetétele is, hiszen a volt József Attila Általános Iskolából nagy számban érkeztek a középgenerációhoz tartozó, tapasztalt


pedagógusok. Jelenleg az átlagéletkor 40,6 év. Az elmúlt években mindössze egy pedagógus hagyta el a pályát. A tantestület összetétele lényegében csak a tartós távollétek miatt változik. A tantestület életkor szerinti összetétele

30 alatt 13%

50 fölött 17%

31-40 30%

41-50 40%

A tantestület összetétele az iskolában eltöltött évek alapján

5 évnél kevesebb 28%

több mint 15 év 47%

6-10 év 16%

11-15 év 9%

A tantestület nemek szerinti összetétele jól mutatja a pedagógus pálya elnőiesedését, bár az átszervezés során valamivel magasabb lett a férfi pedagógusok aránya, 11%-ról 15%-ra emelkedett. A tanítási órák szakos ellátása teljes körű. A legnehezebb a két tanítási nyelvű képzésben kötelező nyelvi lektorok, illetve idegen nyelven szakos tanítást végző pedagógusok alkalmazása. 1998 óta kötött felhasználású központi normatíva teszi lehetővé a pedagógusok szakmai továbbképzését. Ez óriási lehetőség és egyben óriási felelősség is az iskola vezetése számára, hiszen a normatíva célirányos és tudatos felhasználása lényegesen emelheti a tantestület szakmai kultúráját. Az 1998 és 2005 közötti továbbképzési időszakban minden pedagógus teljesítette továbbképzési kötelezettségét. Legtöbben a fentebb említett képzettségi szintet emelő egyetemi képzéseken vettek részt. A továbbképzéseknek köszönhetően a számítógép és az információs technológia szerves része lett a tanórára való felkészülésnek és egyre inkább a tanórai munkának is. Ezenkívül a következő témákban vettek részt tanáraink továbbképzéseken: életvezetési ismeretek, minőségbiztosítás, természet- és vízvédelem, a dyslexia felismerése és a dyslexiás gyermekek fejlesztése, iparművészeti továbbképzés, mentor-tanár képzés német nyelvből, pedagógiai értékelés, gyógyúszás. A központi normatíván túl a Tempus Közalapítvány Világnyelv programjának elnyert támogatásával hat tanárunk (közöttük tanítók is) tett eredményes alapfokú nyelvvizsgát angol, illetve német nyelvből, és ugyancsak ebből a forrásból négyen középfokú nyelvvizsgát. Különösen büszkék vagyunk arra, hogy négy pedagógusunk doktori képzésen vesz részt.


A HEFOP pályázatok keretében a tantestület jelentős része vehetett részt a kompetenciaalapú programcsomagok használatára felkészítő külső, majd belső továbbképzéseken, a korszerű tanulásszervezési eljárások alkalmazására felkészítő továbbképzéseken, valamint az új információs technológiák alkalmazására felkészítő továbbképzéseken. Ezekre az integrációs pedagógiai rendszert bemutató fejezetben részletesen kitérek. A 2007-ben elkészített hétéves továbbképzési programunkban már prioritást kapnak az integrációra felkészítő képzések. A Németh László Gimnázium és Általános Iskola Intézményi Minőségirányítási Programjának megvalósítása A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 40.§ (11) bekezdésében foglaltak alapján „A nevelőtestület a szülői szervezet (közösség) véleményének kikérésével évente értékeli az intézményi minőségirányítási program végrehajtását, az országos mérés, értékelés eredményeit, figyelembe véve a tanulók egyéni fejlődését és az egyes osztályok teljesítményét. Az értékelés alapján meg kell határozni azokat az intézkedéseket, amelyek biztosítják, hogy a közoktatási intézmény szakmai célkitűzései és az intézmény működése folyamatosan közeledjenek egymáshoz. A nevelőtestület és a szülői szervezet (közösség) értékelését és a javasolt intézkedéseket meg kell küldeni a fenntartónak.” Az alábbi értékelést a nevelőtestület 2009. június 26-i értekezletén megvitatta és elfogadta. A szülői szervezet az értékelést 2009. szeptember 9-i ülésén megismerte és elfogadta. Az intézményünkben a minőségbiztosítással kapcsolatos szervezési feladatokat háromtagú minőségirányítási munkacsoport végzi. A fenntartó az ÖMIP-ben több évre érvényes célokat fogalmazott meg iskolánkkal kapcsolatban. Ezeket a célokat beépítettük tervezőmunkánkba: Tartalmi célok: • a tanulók kompetenciafejlesztése - a magyar és a matematika munkaközösség munkaterve alapján folyamatos • iskolai integrációs program – az IPR munkaközösség rendszeresen végzi az integrációt segítő tevékenységeket • egészséges életmódra nevelés – az EVP bevezetése és alkalmazása minden osztály esetében megvalósult • hatékony tanulási módszerek kialakítása – módszertani továbbképzések történtek • a tanulók kommunikációs készségének fejlesztése – a csoportbontásokkal és a differenciált tanítási módszerekkel megnövekedett a diákok kommunikációs lehetősége a tanítási órákon • tehetségek felismerése, segítése – a versenyekre való felkészítés folyamatos volt, amit az eredmények bizonyítanak • humanizmus, közösségi értékek átadása, szociális érzékenység erősítése –iskolai rendezvények, osztálykirándulások • rendezvények szervezése – kiemelt eseményeink: Diákok Ősz Tárlata, karácsonyi műsor, diákbál, farsangi ünnepség, Németh László-est • a természet és környezet tisztelete – kapcsolat létesült a mártélyi Bodnár Bertalan Oktatóközponttal. A környező tanösvények rendszeres látogatása. Szervezeti célok • jól felkészült tantestület • minőség iránti elkötelezettség • munkatársaink legyenek elégedettek munkakörülményeikkel • innovációs törekvések erősítése • tényekre épülő döntések • kétirányú információs rendszer


érdekes és hasznos feladatokat ad

rendszeresen értékeli a tanulók munkáját

az egyénekre is tud figyelni

viselkedése nem pillanatnyi hangulatától függ

a problémákat meg lehet vele beszélni

darab

Átlag

4,79 4,53 4,63 4,66 4,42 4,39

teljesíthető követelményeket támaszt

jól tud fegyelmet tartani

4,94 4,90 4,91 4,91 4,95 4,88

Osztály

5/d 12/b 5/a 6/b 7/d 7/a

meg tudja szerettetni tárgyát felkészül az óráira, a rendelkezésre álló időt kitölti

ismeri tárgyát

• hatékony konfliktuskezelés • közösen kidolgozott értékelési rendszer működtetése A minőségirányítás által átfogott területek A tanulói és a szülői elégedettséget kérdőívekkel mérjük. Vannak célcsoportos kérdőívek (pl. a gimnáziumi tanulmányaikat kezdő, illetve befejező csoportok elégedettségének mérésére), vannak meghatározott tematikájú kérdőívek és van egy átfogó kérdőív, amit az 5-12. évfolyamos tanulók és szüleik töltenek ki, és az egyes pedagógusok megítélését mérik meghatározott szempontok szerint. Ez utóbbinak (az önértékelés és a vezetői értékelés mellett) döntő szerepe van a tanév végén a pedagógusok minősítésében. Ez a mérés fontos információkkal szolgált minden egyes pedagógusról az iskolavezetés számára. Minden tanár kézhez kapja a saját értékelését, és megtalálhatja azokat a problémás területeket, amelyekkel javíthatja oktató-nevelő munkáját. De képet kaphatunk az egyes osztályok helyzetéről is, amit figyelembe vehetünk a következő évi tantárgyfelosztás elkészítésekor. A következő táblázat az egyik összegző táblázat részlete, megjelölve azt a területet, amellyel a legelégedettebbek és azt is, amellyel legkevésbé elégedettek a tanulók.

4,75 4,49 4,71 4,51 4,31 4,13

4,86 4,83 4,78 4,71 4,71 4,55

4,77 4,62 4,70 4,61 4,51 4,35

4,73 4,78 4,70 4,75 4,34 4,51

4,65 4,78 4,69 4,70 4,45 4,50

4,72 4,81 4,74 4,72 4,50 4,52

4,86 4,95 4,78 4,83 4,70 4,79

214,00 334,00 243,00 208,00 304,00 283,00

4,79 4,76 4,75 4,72 4,56 4,53

4,86 4,87 4,83 4,85 4,72 4,68

Kétévente az elégedettségmérést a szülők között is elvégezzük. A méréssel azonosíthatók a nevelési folyamat legproblémásabb elemei, amelyek javítására intézkedési tervet lehet készíteni. A 2008/2009. tanévben végzett vizsgálat alapján a javításra szoruló kulcsterületek a fegyelmezés, a tantárgy iránti pozitív motiváció kialakítása, a tanuló egyéni problémáira való odafigyelés. Az átfogó méréssel tanári és tantárgyi népszerűségi rangsor is felállítható, konkrét tényekkel alátámasztva. A szülői elégedettség vizsgálat az elmúlt tanévben a következő területekre irányult: az osztálytermek tisztasága, az iskolai környezet rendezettsége, az iskolai környezet biztonsága és az iskolai fegyelem. Osztálytermek tisztasága: Az iskolai környezet rendezettsége: 25

18 16 14 12 10 8 6 4 2 0

20 15 10 5

tu do m ne m

et t5 el ég ed

4 na gy on

3

2

ég ed et le n1 na gy on

el

tu do m ne m

ég ed et t5

3

2

4

el na gy on

na gy on

el

ég ed et le

n1

0


Az iskolai környezet biztonsága:

Az iskolai fegyelem:

tu do m ne m

ég ed et t5

4

el na gy on

3

n1 na gy on

el

ég ed et le

tu do m ne m

4

ég ed et t5 el

na gy on

3

2

n1 ég ed et le el na gy on

2

20 18 16 14 12 10 8 6 4 2 0

18 16 14 12 10 8 6 4 2 0

Fontos eleme minőségirányítási rendszerünknek a Pedagógusok körében végzett klímavizsgálat. Ennek eredményeként képet kapunk arról, hogy az alkalmazottak hogyan ítélik meg a szervezet működését, abban milyen gátló problémákat vélnek felfedezni. A kérdőíveken 100 problémából kell bejelölni azokat, amelyek az intézményre jellemzőek. Az összevonást megelőző évhez képest valamivel negatívabbnak értékelték az iskola belső világát. Pozitív, hogy nincsenek olyan problémák, amelyeket nagyon sokan jelöltek volna meg (tizennyolc a legmagasabb), ugyanakkor sok problémát bejelöltek, ami nehezíti a javítást, hiszen ha valami csak kevesek számára jelent problémát, a belső klímát ugyanúgy negatívan befolyásolhatja. Várható volt, hogy az anyagi elismerés hiánya, illetve a nevelőtestület egységének a problémái okozzák a legtöbb gondot. Nagy az igény az egzisztenciális biztonság növelésére és a kollegiális viszonyok javítására. Az iskola vezetésének azonban csak ez utóbbira lehet befolyása. A program végrehajtásának értékelése alapján készült el a munkaterv a 2009/2010. tanévre. A munkaterv megvalósítása a minőségirányítási csoport feladata és felelőssége. A félévi értekezleten beszámolnak addigi tevékenységükről, a tanévzáró értekezletre elkészítik az IMIP értékelését. Irányelveink a következő tanévre: Az elégedettségvizsgálatok alapján mind a szülők, mind a diákok többnyire elégedettek oktatási intézményünkkel. Célunk ennek az elégedettségnek a megtartása, illetve a fejlesztendő területek folyamatos szabályozása és javítása. Fejlesztési céljaink változatlanok a korábban megfogalmazottakhoz képest, de a mérések tapasztalata alapján új fejlesztési területeket is célszerű kijelölnünk. Ezek a következők: • tanulmányi kirándulások szervezettségének fokozása • a tanórai fegyelem erősítésének pedagógiai lehetőségei • a követelményrendszer és az értékelés szakszerűségének erősítése • osztálytermek tisztaságának növelése • az iskolai környezet rendezettségének fokozása, biztonságának növelése • a tantestületen belüli együttműködés erősítése • matematika és szövegértés kompetencia fejlesztésének nagyobb mértékű jelenléte más órákon A tanév munkatervének része a partneri igény- és elégedettségmérés ütemterve, amely majd előkészíti a 2010/2011-es tanév feladatkijelölését. Az iskolában folyó oktató-nevelő munka eredményessége Ahogyan a beszámoló bevezetőjében írtam, az iskola eredményességének szempontjai sokat változtak az elmúlt évtizedben. Korábban szinte kizárólag a következő iskolafokra továbblépők száma és aránya volt az eredményesség kritériuma, és az egyetlen összehasonlítható adatsor, közös írásbeli érettségi-felvételi vizsga eredménye csak a középiskolák összehasonlítását tette lehetővé, de azt is csak egy szempontból. Az elmúlt évtizedben viszont két összevethető mérési rendszer jelent meg a közoktatásban. Az érettségi


vizsga átalakításával összemérhetőbbé váltak az egyes iskolák vizsgabizottságai előtt elért eredmények, hiszen a középiskolai osztályzatok mellett ezek jelentik a felsőoktatás számára a felvételről vagy az elutasításról szóló döntés alapját. Az országos kompetenciamérés pedig az érettségi vizsga kimeneti mérése mellett megteremtette a folyamat közbeni mérés lehetőségét, ezzel pedig – szükség esetén -- a beavatkozás lehetőségét az iskola számára. Természetesen továbbra is komoly jelzésértéke van annak, hogy a tanulók milyen eredményeket érnek el az iskola saját, belső mérési-értékelési rendszerében. Az országos kompetenciamérés tapasztalatai A 2008. évi mérés eredményeiről részletes szakértői jelentés készült. Ennek részleteit itt nem kívánom megismételni. Ehelyett az eddigi mérések legfontosabb tendenciáit szeretném bemutatni, illetve azokat a pedagógiai tevékenységeket, amelyek a mérési eredményekből következnek, és amelyek szándékaink szerint tanulóink teljesítményét – és ezzel esélyeit – javíthatják. Matematika hatodik évfolyam: A 2003. és 2004. évi eredményekhez képest mindkét telephely esetében javulás, az Árpád utcai telephely 2004. évi és 2008. évi eredményét összevetve lényeges javulás tapasztalható. Az eredmények jobbak mind az országos, mind pedig a hasonló, városi iskolák eredményeinél. Az intézmény-összevonás pozitív hatással volt az eredményekre, hiszen az Ormos E. utcai telephelyen lényegében a 2007. évi eredményt sikerült megismételni, míg az Árpád utcán ezen az évfolyamon az összevonást követően lett jobb az eredmény az országos átlagnál. Ugyanakkor az Ormos E. utcai telephelyen az országos átlagot meghaladó eredmények elmaradnak a családi háttér index alapján elvárható eredményektől. Matematika eredmények alakulása 2003-2008. 6. évfolyam 560

552

540 527 520

520

505

503 képességpont

517

513 500 500

500

506

502

499 492

490 482 477

480

460

440

420 2003

2004

2006

2007

2008

mérés éve matematika_Ormos

matematika_Árpád

országos átlag

városi iskolai teleph.

Matematika nyolcadik évfolyam: Az Ormos E. utcai telephely eredményei kisebb ingadozásokkal ugyan, de minden esztendőben lényegesen jobbak mind az országos, mind a hasonló helyzetben lévő városi iskolák átlagánál. Az Árpád utcai telephely eredménye 2007-től javul. Az iskola-összevonást követő mérés eredményei mindkét telephelyen jobbak a korábbi évek eredményeinél. Az összevont intézmény együttes eredménye is lényegesen meghaladja az országos átlagot, illetve a hasonló típusú iskolák átlagát. Az összevonás tehát itt sem volt negatív hatással az eredményekre.


Matematika eredmények alakulása 2004-2008. 8. évfolyam 580

560

557

553

539

Képességpont

540

520

520

500

516

500 498

494

515

497

494

497 491

490

485

483

485

480

460

440 2004

2006

2007

2008

A mérés éve matematika_Ormos

matematika_Árpád

NLG_2008_együtt

országos átlag


A 2008. évi mérés kapcsán az elvárható eredményekről nem rendelkezünk intézményi adattal az Árpád utcai telephely vonatkozásában, annak ellenére, hogy a háttérkérdőívek szinte teljes egészében visszaküldtük, nem készült ilyen elemzés. Az Ormos E. utcai telephelyet pedig két részre osztották: gimnáziumi telephelyre, hiszen ezen a telephelyen tanult a két nyolcadik évfolyamos gimnáziumi osztályunk, és általános iskolai telephelyre, mert itt tanult az a nyolcadik osztályunk, amelyben azok a tanulók tanultak, akik nem nyertek felvételt a gimnáziumi osztályokba. A két képzési típus között lényeges eltérés tapasztalható az elért és az elvárható eredmények viszonyában. A gimnáziumi osztályoké lényegesen meghaladja, az általános iskolai osztály eredménye viszont lényegesen elmarad attól. A két adat nagy eltérése azt mutatja, hogy azok a tanulók, akik hatodik évfolyamon nem lépnek át a gimnáziumi osztályokba, komoly motivációs hiányokkal rendelkeznek, ezért további vizsgálatokra van szükség, hogyan lehet ezeknek a tanulóknak a teljesítményét javítani. Matematika tizedik évfolyam: A tizedik, gimnáziumi évfolyamon elért eredmények stabilitást mutatnak. 2008-ban az eddigi mérések második legjobb eredményét értük el. Minden évben lényegesen jobb az átlagunk az országos átlagnál, de meghaladja a hozzánk hasonló jellegű és nagyságú gimnáziumok átlagát is. Ezen az évfolyamon 2003 után minden mérésnél magasabb képességpontszámot sikerült elérni, mint ami a tanulók háttere alapján elvárható lett volna. Ez alapján úgy tűnik, hogy a középiskolai tagozaton eredményes a matematika tantárgy tanítása, amit a kompetenciaalapú érettségi eredményessége is igazol. 2003 -2008 . 10 . évfolyam

Matematika eredmények alakulása 700

605 600 549 512

500

497

2003

2004

500

556

543

557

554

567

557

501

499

490

2006

2007

2008

mérés éve 400

300

200

100

0 képességpont NLG

országos átlag

hasonló gimnázium


A mérés tapasztalataiból az alábbi fejlesztési feladatokat határoztuk meg: - Meg kell vizsgálni, van-e érzékelhető tendencia abban, hogy mely feladatoknál a legjellemzőbb, hogy a tanulók hozzá sem kezdenek a megoldásukhoz. - A munkaközösség tegyen javaslatot arra, hogyan erősíthető az egyes feladattípusok begyakorlottsága, amivel a lassabban dolgozó tanulók is több feladatot lennének képesek megoldani. - Meg kell vizsgálni, hogy az egyes osztályok heti matematika óraszáma és az elért eredmények között van-e összefüggés. - Hatodik évfolyamon a C osztály eredménye 11 ponttal elmaradt az országos átlagtól. Elemezni kell ennek okait! - A 10. évfolyam eredményeinek részletes elemzése szem előtt tartva az érettségire való felkészítést! - Az írásbeli érettségi feladattípusainak összehasonlítása a kompetenciamérés feladattípusaival. - Az 1. szinten lévő tanulók egyéni felkészítésének megszervezése. - Elsőtől tizenkettedik évfolyamig össze kell gyűjteni a tartalmi területhez tartozó alapvető ismereteket és jártasságokat évfolyamra lebontva. Ezt át kell adni az évfolyamon tanító pedagógusoknak, és folyamatosan gyakorolni kell. - A már létező matematika feladatbankot ki kell bővíteni ilyen feladatokkal, majd a tanmenetekben konkrét feladatokkal meg kell jeleníteni ennek a két gondolkodási műveletnek a fejlesztését. Ezeknek a fejlesztési feladatoknak a megvalósítását teszi lehetővé, hogy minden tanuló kompetenciaeredményét azonosítottunk, és egyéni teljesítményüket is nyomon tudjuk követni hatodik évfolyamtól. Az eddig elkészült elemzésekből az alábbi következtetések valószínűsíthetők: A különböző tartalmi területekhez tartozó feladatok százalékos megoldottsága viszonylag egységes, sehol sem találunk 10%-nál nagyobb eltérést két tartalmi terület között. A mennyiségek és műveletek tartalmi területekhez tartozó feladatok megoldhatósága azonban kisebb kreativitást és nagyobb begyakorlottságot kíván, ezért ennek fejlesztése tűnik a legegyszerűbbnek. Mivel ez a tartalmi terület a 10. évfolyam kivételével kissé elmarad a többitől, fejlesztésével komoly előrelépés érhető el az iskola átlagteljesítményében is. Szövegértés hatodik évfolyam: Az eredmények az Ormos E. utcai telephelyen 2004 óta 550 pont fölött vannak, és 2004 óta az Árpád utcai telephelyen is lényegesen javultak. Az Ormos E. utcai telephely eredményei 2003 után mind 2004-ben, mind 2008-ban (amikor kontrolladatokkal rendelkezünk) lényegesen meghaladják mind az országos átlagot, mind pedig a hasonló városi iskolák átlagát. Az iskola-összevonás nem volt negatív hatással az eredményekre, sőt az Árpád utcai telephelyen még javult is az eredmény. Szövegértés eredmények alakulása 2003-2008. 6. évfolyam 600 588

584 576

580

566 559

560

554

képességpont

540

539

534

519

520 509 507 501 500

500 500 494

493

480

460

440 2003

2004

2006

2007

2008

mérés éve Szövegértés_Ormos

Szövegértés_Árpád

NLG_2008_együtt

országos átlag


514


Szövegértés nyolcadik évfolyam: Hasonlóan a hatodik évfolyamhoz, az eredmények ezen az évfolyamon is az utóbbi három mérés során lényegesen meghaladták mind az országos átlagot, mind a városi iskolák átlagát. Az iskola-összevonást követően az eredmények tovább javultak mindkét telephelyen, és az együttes eredmény is meghaladja a korábbi esztendő telephelyenkénti eredményét. 2004-ben az Ormos E. utca eredménye még elmaradt az elvárttól, ezt követően azonban minden esztendőben meghaladta azt. Szövegértésből is megfigyelhető az a probléma, ami a matematikánál, hogy a 8. c általános iskolai osztály teljesítménye elmarad az elvárható eredménytől. A probléma megoldásában az iskola átalakítása a segítségünkre volt. Addig a gimnáziumba be nem került tanulók külön osztályt alkottak, 2008-tól viszont újjászervezzük hatodik után ezeket az osztályokat, így azok egyenletesebb teljesítményt nyújtanak. Szövegértés eredmények alakulása 2004-2008. 8. évfolyam 580

573 565 556

560 550 541 540

képességpont

526 516

520

512

512 506 500 500

500

497

497

494

496

493

480

460

440 2004

2006

2007

2008

mérés éve Szövegértés_Ormos

Szövegértés_Árpád

NLG_2008_együtt

országos átlag


Szövegértés tizedik évfolyam: 2004-től folyamatosan magasabbak a szövegértési eredmények 550 pontnál. 2008-ban sikerült megközelíteni a 2006-os mérés kiugróan magas, 604 pontos eredményét. Ezek az eredmények lényegesen magasabbak az országos és a gimnáziumi átlagnál is. Szövegértés eredmények 2003-2008. 10. évfolyam 700 604 600

562 521

képességpont

500

565

543

500

499

2003

2004

574

570

593 563

501

506

497

2006

2007

2008

400

300

200

100

0 mérés éve Szövegértés

országos átlag

hasonló gimnázium

Fejlesztési feladatok: A minél sikeresebb érettségi érdekében folytatni kell a kompetenciaterület tantárgyakon átívelő fejlesztését, és ezt az óralátogatások során külön figyelemmel kell kísérni. Azonosítottuk az első szinten és az első szint alatt teljesítő tanulókat. Elemeztük, mely feladattípusokban teljesítenek gyengébben. Megszervezzük tervszerű és rendszeres tanórán kívüli fejlesztésüket. Meglepő, hogy a különböző tartalmi területek, illetve szövegtípusok közül hatodik évfolyamon az elbeszélő szövegekkel kapcsolatos szövegek értelmezése okoz nagyobb


problémát, és ugyanez jellemzi a gyengébben teljesítő nyolcadik évfolyamos osztályt is. A dokumentumjellegű, illetve a magyarázó szövegekkel kapcsolatos feladatok megoldása könnyebben megy. Ez egyrészt pozitív, mert eredményesebb tanulást tesz lehetővé, másrészt pedig negatív, mert azt jelzi, hogy az elbeszélő jellegű szövegtípusokban gazdag szépirodalom, illetve annak gyerekekhez közel álló értelmezése háttérbe szorul. Valószínű, ennek következménye, hogy írásbeli érettségi vizsgán a tanulók kisebb arányban választják az epikai művek értelmezésére vonatkozó feladatokat. A gondolkodási műveletek közül a gyengébben teljesítő osztályok is jól megoldják azokat a feladatokat, amelyek az információ-visszakeresésre épülnek. Elmarad ugyanakkor ettől a szövegben rejlő kapcsolatok, összefüggések felismerése. Az egyes évfolyamok között azonban itt is javulás tapasztalható az érettségi felé közeledve, ami a kognitív képességek életkori sajátosságaival is összefügg. A gyengébben teljesítő osztályok ugyanazokban a feladattípusokban nyújtanak jobb, illetve gyengébb teljesítményt, mint az évfolyam más osztályai, csak azoknál alacsonyabb szinten. Mindezek alapján 5-6. évfolyamon a nem szakrendszerű tanítás keretében magyar és történelem órákon az eddiginél is hangsúlyosabban meg fog jelenni az elbeszélő próza feldolgozása. A következő évfolyamra készülő tanmenetekben ezt kiemelten meg kell jeleníteni konkrét elbeszélő művek feldolgozásával. Minden évfolyam (5-12.) tanmenetében tervezetten meg fognak jelenni az elbeszélő jellegű szövegek létrehozására irányuló házi dolgozatok. A kompetenciamérés tapasztalatainak értékelésekor kérdésként merült fel a két gimnáziumi nyolcadik osztály teljesítménye közötti különbség. Ennek magyarázata a két osztály eltérő képzési sajátosságaiban lelhető fel. A gimnáziumi tagozaton a fönntartó jóváhagyásával, illetve a középtávú közoktatás-fejlesztési koncepció iránymutatása alapján 2005 szeptemberétől átalakult a két osztály képzési szerkezete. Megszűnt az emelt óraszámú matematika-képzés, és elindult – a már működő német-magyar két tanítási nyelvű képzés mellett – az angol-magyar két tanítási nyelvű képzés. A két tannyelvű csoportok alkotnak egy osztályt, hiszen ők kilencedikben a nyelvi előkészítő évfolyamon eltérő program szerint tanulnak, és csak tizedikben kezdik el tanulni a kilencedik évfolyam anyagát, és tizenharmadik év végén tesznek érettségi vizsgát. A nem kétnyelvű, úgynevezett emelt óraszámú angol és német nyelvi csoportok alkotják a másik, B jelű osztályt. Gimnáziumunkban nincs és nem is volt soha felvételi vizsga, ahol bármilyen feladatot meg kellene oldani a jelentkezőknek. Ilyet úgynevezett egységes iskola nem is tarthat. A tanulók felvételénél az általános iskolában negyedik osztály év végén, ötödik osztály év végén és hatodik osztály félévkor szerzett magyar nyelv, magyar irodalom, matematika és idegen nyelv osztályzatokat vesszük figyelembe. Így a maximálisan elérhető felvételi pontszám 60 pont. Ezt a rendszert pedagógiai programunkban rögzítettük, és a fenntartó jóváhagyta. A két tanítási nyelvű osztályba magasabb pontszámmal lehet bekerülni, mivel ide magasabb a jelentkezők száma, és magasabb a kiváló tanulmányi eredménnyel jelentkezők száma is. A magasabb pontszámok jobb tanulmányi eredményeket jelentenek a figyelembe vett negyedik, ötödik hatodik osztályokban. A két tanítási nyelvű képzés ugyanakkor nagyobb motivációt és jobb képességeket kíván meg a tanulóktól, így talán érthető, miért erősebbek ezek az osztályok. Sok szülő és tanuló már a jelentkezésnél is gondol erre, és gyengébb tanulmányi eredmény esetén eleve az emelt óraszámú nyelvi osztályba jelentkezik. A következő táblázat mutatja, mennyivel magasabb minden esztendőben az A osztályba jelentkezők átlagos felvételi pontszáma. Ez a különbség látható az osztályok nyolcadik évfolyam végén elért tanulmányi átlagában is.


A osztály német ktny 54,5 54,5 58 57,9 57,9

2003/2004 2004/2005 2005/2006 2006/2007 2007/2008

angol ktny 58,4 57,95 59,2 57,8 58,04

B osztály német e.sz. 52,69 52,2 53,7 52 55,7

8. év végi osztály átlag 4,51 4,53 4,6 4,48

angol e.sz. 8. év végi osztály átlag 53,9 4,21 56,8 3,91 56,4 4,3 55,8 4,04 54,1

Azon tanulók eredményeiben, akik 2006-ban hatodikosként vettek részt a mérésben, 2008-ban pedig nyolcadikos gimnazistaként, két pozitív változás történt: Míg 2006-ban a majdani 8. B osztályosok közül öten voltak első szinten, 2008-ban már csak hárman. (Rajtuk kívül egy bukott tanuló és két, más iskolából érkezett tanuló teljesített még a nyolcadikos kisgimnazisták között első szinten.) Két tanuló nyolcadikosként „szintet váltott”, magasabb képességszintre került. Az A osztályban pedig kettővel csökkent a második, hárommal pedig a harmadik szinten lévők száma, öttel többen teljesítettek viszont a negyedik szinten. 8. A (19 tanuló) 615,42 623,73 0 0 3 5 6 9 10 5

matematika 2008. matematika 2006. 1. szinten 2008. 1. szinten 2006. 2. szinten 2008. 2. szinten 2006. 3. szinten 2008. 3. szinten 2006. 4. szinten 2008. 4. szinten 2006.

8.B (20 tanuló) 538,95 544,75 3 5 10 8 6 6 1 1

különbség 76,47 78,98 -3 -5 -7 -3 0 3 9 4

A két osztály közötti képességszint-eloszlás jóval kedvezőbb, mint a korábbi években mért nyolcadikos gimnáziumi osztályok között: Képességszintek közötti eloszlás a nyolcadikos gimnáziumi osztályokban 2006-2008

06_B

06_A 3%

07_B

08_B

08_A

0%

10%

47%

31%

19%

20%

30%

40% 1. sz. alatt

9%

31%

44%

16%

3%

24%

28%

38%

10%

7%

27%

40%

27%

07_A

38%

24%

18%

18%

16%

22%

19%

34%

9%

50% 1. szint

2. szint

60% 3. szint

70% 4. szint

80%

90%

100%


2006-ban 43%, 2007-ben 27% volt az első szinten vagy az az alatt lévők aránya a B osztályban, 2008-ban pedig 16%. A második és a harmadik szinten lévők aránya pedig nőtt. Ennek az osztálynak az összetétele egyenletesebb, mint a korábbi két év B osztályaié. Az A osztály teljesítménye azonban sokkal jobb, mint a korábbi évek A osztályaié (78% a 3. és a 4. szinten), és ehhez viszonyítva tűnik jelentősnek az eltérés. Az ország hatévfolyamos gimnáziumi telephelyeinek nyolcadik osztályosai közül matematikából első szint alatt van a tanulók 2%-a, 1. szinten pedig 11,9%-a, a második szint alatt tehát összesen 13,9%-a. Ehhez képest hatévfolyamos gimnáziumunk nyolcadikosai között hat tanuló (9,4%) van első szinten. Szövegértési kompetenciájuk pedig lényegesen jobb, ezért minden reményük megvan arra, hogy megtalálják helyüket a magyar felsőoktatásban. Kevesebb szó esik a 4. évfolyamosok országos készség- és képességmérésének eredményeiről. Ez a vizsgálat azoknak az alapvető készségeknek és képességeknek a kiépültségét vizsgálja, amelyek a szövegértési és a matematikai kompetenciák alapját jelentik. Az ötödik-hatodik évfolyamon a nem szakrendszerű képzés keretében azoknak a tanulóknak a fejlesztésére van kifejezetten szükség, akik valamely készség- vagy képesség kiépülésében nem jutottak el a befejező szintig. A 2008. évi mérés során iskolánk negyedik osztályosainak átlagos teljesítménye a 16 vizsgált terület közül 15-ben jobbak az országos átlagnál, egyedül az írásminőség gyakorlottságában marad el attól. Lényegesen magasabb tanulóink átlaga az olvasáskészség begyakorlottsága, az elemi gondolkodási képesség kiépültsége, az elemi rendszerező képesség kiépültsége és az elemi kombinatív képesség kiépültsége területén. Az érettségi vizsgák eredménye Az érettségi vizsgarendszer reformja 2005-ben lépett életbe. A tanulók választásuk szerint emelt vagy középszinten tehetnek érettségi vizsgát. Néhány szakot leszámítva a felsőoktatás nem követeli meg felvételi tárgyaiból az emelt szintű vizsgát, a rendszer ezt jó teljesítmény elérése esetén plusz ponttal honorálja. Ezt a plusz pontot azonban a tanuló megszerezheti nyelvvizsgával is, akár többszöri próbálkozással. Ez az oka, hogy 2005 óta folyamatosan csökken az emelt szinten vizsgázók száma. 2009 május-júniusban az 533871 vizsgának mindössze 4,6%-a volt emelt szintű vizsga. A tanulók és szüleik praktikusan gondolkodnak, előre kalkulálják elérhető pontszámukat, és a felvételhez legtöbb esetben elég a jó színvonalon teljesített középszintű vizsga, az egy vagy két nyelvvizsgáért járó többletpont, esetleg egy emelt szintű vizsga. A következő diagramok az érettségi vizsgákon diákjaink által elért osztályzatok átlagát mutatják: Közép és emelt szintű vizsgák száma 2006-2009 450

400

ksz.; 387

350

300

250

ksz.; 250

ksz.; 237

ksz.; 242

200

150

100

50

esz.; 50 esz.; 29

esz.; 18

esz.; 25

0 2006

2007

2008

2009


Középszintű vizsgák osztályzatának átlaga 2006-2009 5 4,5

4,32

4,31

4,21 4,04

4,01

4 3,69 3,5 3,11 3 2,5 2 1,5 1 0,5 0 2006

2007

2008

2009 /A-B/

12.A

12.B

12.C

Emelt szintű vizsgák osztályzatának átlaga 2006-2009 6

4,83

5 4,36

4,58

4,41

4,28

4,2 4

4

3

2

1

0 2006

2007

2008

2009 / A-B/

A

B

C

Az érettségi vizsgákon minden esztendőben jól teljesítenek diákjaink. 2009-ben már nálunk tett érettségi vizsgát az az osztály, amely a Gregus Máté Szakközépiskolából került át hozzánk, és tanulmányi munkája nem volt egyenletes. Ezekkel az érettségi eredményekkel a felsőoktatásba jelentkező tanulóink döntő többségét felveszik. A tanulók továbbhaladása Az elmúlt tanévben 97 nyolcadik osztályos tanuló fejezte be iskolánkban tanulmányait. Közülük kilencvenen hódmezővásárhelyi középiskolában tanulnak tovább. Nyolcvanöt tanulót az első helyen megjelölt középiskolába, illetve képzésre vettek föl. Nagy részük érettségit adó középiskolában tanul tovább. gimnázium

ebből HHH

31 31,96%

ebből ebből HHH Szakiskola HHH AJKP Összesen 56 17 8 4 1 97 57,73% 17,53% 8,25% 4,12% 1,03% 100,00%

szakközépiskola

3 3,09%

A 2009-ben érettségizettek továbbtanulási mutatóit a következő táblázat foglalja össze:

12.A 12.B 12.C összesen százalék

továbbtanul felvettek 22 29 19 70 83,33%

szakmát tanul

Egyetem

felsőfokú szakképzés

főiskola

20

5

9

7

29 19 68 80,95%

1 8 14 16,67%

12 3 24 28,57%

9 8 24 28,57%

összes 4

27

8 30 8 27 20 84 23,81% 100,00%


Az elmúlt kilenc év adatai igen kedvezőek, de ahogyan korábban említettem, a mai magyar felsőoktatásba – leszámítva a legnépszerűbb karokat – nem túl nehéz bekerülni, főleg ha figyelembe vesszük a felsőfokú szakképesítés megszerzésére felkészítő szakokat. Sokkal fontosabb információt szolgáltatna az eredményesség szempontjából, hogy milyen arányban fejezik be diákjaink felsőfokú tanulmányaikat. Erről azonban nem tudunk adatokat gyűjteni a felsőoktatási intézményektől. Felvételi arányok 2001_2009 1,20

0,97

1,00 0,84

0,93 0,90

0,91

0,91

0,88

0,87

0,84

0,88

0,83 0,78

0,80 0,71 0,66

0,76 0,69

0,81

0,78

0,78

0,68

0,60

0,40

0,20

0,00 2000/2001

2001/2002

2002/2003

2003/2004

2004/2005

felvett/jelentkezett

2005/2006

2006/2007

2007/2008

2008/2009

összes

felvett/érettségizett

Tanulságos, hogyan oszlanak meg a főiskolán és az egyetemen továbbtanulók a különböző képzési ágak között. Megállapítható, hogy viszonylag széles skálán tanulnak tovább a régésztől az építészmérnökig. Pozitív, hogy jó arányban jelentkeznek és nyernek felvételt azokra a karokra és szakokra is, ahol nagy a túljelentkezés. Továbbtanulók megoszlása a felsőoktatásban 2006-2009

egyéb eü.; 9; 6% agrár; 5; 3% pszichológia; 2; 1%

turizmus/vendéglátás; 14; 9%

term.tud.; 14; 9%

közgazd./pénzügy; 19; 12%

orvos/fogorvos/gyógyszerész; 11; 7%

műszaki; 20; 13%

jog/közig.; 23; 15%

bölcsész/pedagógus; 38; 25%

A nyelvvizsgák száma A nyelvvizsgák jelentősége az új érettségi-felvételi rendszer hatására nőtt meg 2005-től, amikor előbb a középfokú C-típusú nyelvvizsga emelt szintű 100%-os jeles érettséginek felelt meg, majd a következő években, amikor a felvételi eljárásban többletpontokat jelentett. A középiskolai évek alatt megszerzett nyelvvizsga a felsőoktatásban is sokat ér, hiszen a diplomához ma már két nyelvvizsga szükséges. Iskolánk alapítványa anyagilag támogatja azokat a hátrányos helyzetű gimnazistákat, akik nyelvvizsgára jelentkeznek. A középfokú nyelvvizsgával rendelkezők száma a tanévek végén 2004 és 2009 között: 2004 15

2005 72

2006 106

2007 68

2008 84

2009 66

A nyelvvizsga megszerzésének másik lehetősége az emelt szintű legalább 60%-os idegen nyelvi érettségi, amely középfokú C típusú nyelvvizsgával, illetve a két tanítási nyelvű érettségin még legalább két tantárgy középfokú célnyelvű érettségijével kiegészülve,


felsőfokú C típusú nyelvvizsgával egyenértékű. Ilyen felsőfokú bizonyítványt 2006 és 2009 között 41 tanuló vehetett át. A tanulók informatikai jártasságuk bizonyítására ECDL-vizsgát tehetnek, amely Európában elismert felhasználói szintű informatikai ismereteket igazol. Az iskolában ECDL vizsgaközpont működik, és jelenleg is 50 tanuló vesz részt a felkészülésen és a vizsgafolyamatban. Az iskola tanulmányi átlaga: Az iskola tanulmányi átlaga 4,35 4,30

4,28 4,26

4,26

4,25

4,25 4,22 4,2

4,19

4,20

4,2

4,19

4,17

4,17

4,16 4,14

4,15

4,1

4,10 4,07

4,06

4,05

4,05 4

4,00 3,95 3,90 3,85

2009_2 2009_1 2008_2 2008_1 2007_2 2007_1 2006_2 2006_1 2005_2 2005_1 2004_2 2004_1 2003_2 2003_1 2002_2 2002_1 2001_2 2000_2

Az iskola tanulmányi átlaga 2000 óta négyesnél jobb. Némi visszaesés az összevonás után következett be, ami várható volt, hiszen jóval nagyobb a tanulólétszám, és kevésbé egyenletes a tanulók teljesítménye. Igen magas ugyanakkor -- 64% -- a négyesnél jobb átlagot elérő tanulók aránya, ami azt mutatja, hogy nagyon sok jó képességű és megfelelően motivált tanuló jár hozzánk. Ez óriási felelősség, ahogyan azok leszakadásának a megakadályozása is, akik valami miatt nem ilyen sikeresek. Bukott tanulók aránya 12,00

9,92

10,00

9,11

8,00

7,50 6,92

6,00 5,18

5,17

4,00

4,42

4,16

4,00

3,53

3,36 2,73

2,00

2,45 1,62

1,60 1,17

2,55

1,27

0,00 2009_2 2009_1 2008_2 2008_1 2007_2 2007_1 2006_2 2006_1 2005_2 2005_1 2004_2 2004_1 2003_2 2003_1 2002_2 2002_1 2001_2 2000_2

A bukott tanulók aránya sem mutat nagy ingadozást, félévkor többen vannak, év végére kevesebben. A tanév végén ez a 3,36% 31 tanulót jelentett, közülük csak 2 halmozottan hátrányos helyzetű. A félévkor megbukott tanulók számára a második félévben felzárkóztató korrepetálásokat tartunk, ezek hatása a tanév végén megmutatkozik.


A Közoktatási esélyegyenlőségi terv akciótervével kapcsolatos tevékenységek Az oktató-nevelő munka méltányossága „Az oktatás egyik legfontosabb feladata, hogy csökkentse a társadalmakban meglévő gazdasági, területi, etnikai és kulturális különbségekre visszavezethető egyenlőtlenségeket, hogy a maga összetett eszközrendszerével segítse a méltányosságot, növelje a hátrányos helyzetű rétegek társadalmi, munkaerő-piaci esélyeit.” (Méltányosság az oktatásban. Két jelentés az oktatás méltányosságáról OM. 2007 Készítette: Radó Péter) Azt gondolom, hogy a szakmai elkötelezettség és az elemi emberi tisztesség szempontjából is megkérdőjelezhetetlen ez a feladatkijelölés. Az oktatási rendszer nem akkor méltányos, ha egyenlősít, azaz azt tűzi ki célul, hogy mindenki ugyanazt a teljesítményt nyújtsa. Ez megvalósíthatatlan. Az azonban elvárható, hogy a teljesítménykülönbségek ne a jövedelemtől, a család etnikai hovatartozásától, társadalmi státuszától, vagy egyéb, az egyén által nem vagy csak nehezen befolyásolható külső körülménytől legyenek függőek. Ez a megközelítés nem veszi le az egyén (a korai életszakaszban a szülő, majd a későbbiben a tanuló) válláról a döntés felelősségét az egyéni életút kijelölésében, de megteremti a lehetőségek sokféleségét, és kifejleszti a valódi döntéshez szükséges személyes kompetenciákat. Lefordítva mindezt iskolánk példájára; nem az a probléma, ha az oktatási rendszerben működnek nyolc vagy hatévfolyamos gimnáziumok, amelyek több lehetőséget biztosítanak a tehetségesebb tanulók számára, mint az általános iskola felső tagozata, és ezzel bizonyos mértékig kétségkívül szelektálnak. A problémát az jelenti, ha ez a szelekció társadalmi, anyagi státusztól, a szülő iskolai végzettségétől függ, mert a hátrányos helyzetű családból származó tanulók el sem juthatnak addig, hogy ebben a kérdésben valódi döntéshelyzetbe jussanak. Iskolánk képzési szerkezetét a fenntartó önkormányzat jelölte ki 1994-ben. A tanulók kiválasztásában kezdettől fogva törekedtünk a méltányosságra, hiszen 1996 óta nem tartottunk felvételi vizsgát, hanem a korábbi években elért tanulmányi eredmények alapján választottuk ki a tanulókat. Az általános iskola első évfolyamán pedig a lakóhely alapján iskoláztuk be a gyerekeket. A kilencvenes évek végén és az évtized elején még fel kellett tüntetni a naplóban a szülő munkahelyét és foglalkozását. Az ott szereplő adatokból világosan látszik, hogy a hozzánk járó gyerekek szüleinek zöme szakmunkás vagy középfokú végzettséggel rendelkezett, és jóval kisebb arányban voltak a felsőfokú végzettségű szülők. Az általános iskolai tanulók összetétele az anya legmagasabb iskolai végzettsége alapján 2006.

8 ált. alatt; 0; 0%

8 általános; 23; 6%

felsőfokú; 84; 23%

szakmunkás; 95; 26%

érettségi; 166; 45%

8 ált. alatt

8 általános

szakmunkás

érettségi

felsőfokú


A gimnáziumi tanulók összetétele az anya legmagasabb iskolai végzettsége alapján 2006.

8 ált. alatt; 0; 0%

8 általános; 13; 4%

szakmunkás; 65; 18% felsőfokú; 112; 32%

érettségi; 162; 46%

8 ált. alatt

8 általános

szakmunkás

érettségi

felsőfokú

Az is kétségtelen, hogy a hatévfolyamos gimnáziumi képzésbe alig tudtak bekapcsolódnia a -- mai terminológiával -- halmozottan hátrányos helyzetű tanulók, itt is jelentős volt ugyanakkor a hátrányos helyzetű tanulók száma. Azt mindenképpen eredményként értékelhetjük, hogy közülük nagyon sokan – közöttük roma származású tanulók is – jutottak be a felsőoktatásba és szereztek diplomát. A szelekció tehát nem a gimnáziumba lépéssel kezdődött, hanem már korábban. Az integráció egyik legfontosabb eredménye – a szegregáció felszámolásával együtt -- éppen az lehet, hogy már az óvodában, illetve az alsóbb évfolyamokon javul a hátrányos helyzetű tanulók eredményessége, ezzel tanulási motivációja, és lehetősége nyílik a különböző iskolatípusok közötti valódi választásra. Ez a méltányosság motiválta a 30-as évek végén a magyar értelmiség elitjének egy csoportját – többek között iskolánk névadóját, Németh Lászlót --, hogy éppen Hódmezővásárhelyen hozzák létre a Tanyai Tanulók Otthonát. A Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Kollégiumi Programja Ezért is éreztük kötelességünknek 2005 elején, hogy a Cseresnyés Kollégiummal közösen jelentkezzünk a minisztérium pályázati felhívására. A sikeres pályázat eredményeként indulhatott el a program, amelynek célja, hogy segítse a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók eljutását az érettségiig. Ebben a tanévben már az ötödik előkészítő évfolyamot indítottuk. A programban részt vevő pedagógusaink meghatározó szerepet vállaltak a program nyáron kiadott országos kerettantervének kidolgozásában. Az előkészítő évfolyamot befejező tanulók közül az utóbbi két esztendőben már többen gimnáziumunkban folytatják középiskolai tanulmányaikat. Bár a program nem illik bele a klasszikus integráció fogalmába, mégis az egyik lehetséges alternatíváját jelenti az esélyegyenlőség növelésének, hiszen az előkészítő év után a tanulók integráló középiskolai osztályokban tanulnak tovább. A program tapasztalatai alapul szolgáltak az integrációs pedagógiai rendszer kidolgozásának. Ebben a képzési formában az előkészítő évfolyamon a tanulók egyéni fejlesztési terv alapján vesznek részt a hátránykompenzálásban. Kezdettől fogva szöveges értékelést alkalmazunk, és szoros az együttműködés az iskola és a szülő között. A programban részt vevő iskolák és kollégiumok hálózatot alkotnak, belső továbbképzéseket szerveznek, és ennek révén a programban tanító pedagógusok már 2005-től megismerkedhettek a hátrányos helyzetű, alacsony motivációjú tanulók eredményességét erősítő új didaktikai eljárásokkal. A lemorzsolódást ugyan nem sikerült megszüntetni – ezeknek a tanulóknak egy része 10-11. osztályra átlépi a 18. életévét, és ezzel megszűnik tankötelezettsége--, de a program más intézményeihez képest jóval kedvezőbb ennek az aránya.


Az iskola integrációs és képesség-kibontakoztató felkészítésének pedagógiai rendszere A város iskolaszerkezetének reformját követően a korábbi 4, illetve 3%-ról a 2007/2008. tanévben 5,3, a 2008/2009. tanévben pedig 8,3%-ra nőtt a halmozottan hátrányos helyzetű tanulóink aránya. A hátrányos helyzetű tanulók aránya pedig a 2006. évi 18, illetve 14%-ról 2007-ben 21, 2008-ban pedig 27%-ra emelkedett. A rendszer működésének alapelveit az iskola pedagógiai programja tartalmazza. Megvalósításának alapfeltételeivel rendelkezünk. Személyi feltételek A feladatok megvalósításához – a várható tanulócsoportok és tanulólétszám alakulását is figyelembe véve -- a személyi feltételek adottak. Az önkormányzat utazó gyógy-, illetve fejlesztő pedagógust biztosít az SNI-s gyermekek számára, ezen kívül a tantestület továbbképzési tervezetében is szerepel a fejlesztő pedagógus és gyógypedagógus képzettség megszerzése. A tantestületben 3 pedagógus rendelkezik fejlesztő pedagógusi képesítéssel és egy pedagógus logopédiai képesítéssel. Mindhárman részt vesznek a rászoruló tanulók fejlesztésében. Öt évre szóló továbbképzési programunkban prioritást élveznek azok a kollégák, akik a pedagógiai rendszer alkalmazásához szükséges ismereteket közvetítő továbbképzéseken vesznek részt (fejlesztő pedagógus, a nem szakrendszerű oktatásra felkészítő képzések, konfliktuskezelés, alternatív pedagógiai módszerek alkalmazása, óvodaiskola, általános iskola-középiskola közötti átmeneteket támogató módszertani továbbképzések, mérés-értékelés). Így a 2007/2008-as tanévben két pedagógus gyógypedagógiai főiskolán tanult, 14 pedagógus pedig 120 órás továbbképzés keretében készült fel a nem szakrendszerű oktatás bevezetésére. A 2008/2009. tanévben pedig egy pedagógus tanul gyógypedagógiai főiskolán, négyen pedig a nem szakrendszerű oktatásra felkészítő továbbképzésen vettek részt. A pedagógiai rendszer alkalmazásához szükséges jártasságok kialakításában nagy segítséget jelentett a Kéz a kézben pályázat. Ennek révén 25 fő vett részt projektpedagógiával foglalkozó képzésen, 30 fő a Hatékony együttnevelés az iskolában című integrációs képzésen, 26 fő a drámapedagógia eljárásait bemutató képzésen. A 2008/2009. tanév OKM pályázatának támogatásából 11 pedagógus vett részt konfliktuskezeléssel foglalkozó képzésen. Ezek eredményeként lényegében minden pedagógus részt vett valamely, az integrációs rendszerrel kapcsolatos továbbképzésen. Tárgyi feltételek A tárgyi feltételek szinten tartása vagy javítása az iskolafenntartó támogatásával, a kötött felhasználású normatívák célirányos felhasználásával, aktív pályázati tevékenységgel, a saját bevételek révén, valamint az iskola alapítványának támogatásával volt lehetséges. Az elmúlt tíz esztendőben e forrásoknak a segítségével sikerült megteremteni a képzés tárgyi eszközeit. A Csongrád megyei Közoktatási Alapítvány támogatásából a fejlesztőszobák kialakítására és felszerelésére tudtunk fordítani, az OKM pályázatokból pedig a tanulóbarát és az új pedagógiai eljárások számára alkalmas osztálytermek kialakítására, ennek megfelelő iskolabútorok beszerzésére került sor. Az integrációs pedagógiai rendszert működtető munkacsoportnak minden osztályfőnök tagja. Az operatív és irányító tevékenységet egy öt tanárból álló csoport végzi, a következő munkamegosztás szerint: Hatvaniné Böröcz Katalin IPR és osztályfőnöki munkacsoport vezetője, gyermek és ifjúságvédelmi felelős: az IPR csoport koordinálása, adatfeldolgozás, kapcsolattartás a városi IPR csoporttal, indikátorok készítése, pályázat készítése, szöveges értékelések és az egyéni fejlesztési lapok ellenőrzése 8-9-10-11-12 évfolyam, HHH-s lista elkészítése, egyeztetése, adatszolgáltatás.


Burzon Mária ált. igazgatóhelyettes: kapcsolattartás az Önkormányzattal, együttműködési megállapodások nyilvántartása, bővítése, adatküldés, ellenőrzés az Árpád utcai telephelyen. Balázs József középiskolai igazgatóhelyettes: ellenőrzés - Ormos Ede utca, adatküldés. Lévai Anikó gyermek és ifjúságvédelmi felelős: kapcsolattartás a rendőrséggel, Kagylóhéj Gyermekjóléti Szolgálattal, szöveges értékelések és az egyéni fejlesztési lapok ellenőrzése 6-7. évfolyam, HH-s lista elkészítése, a változások nyomon követése, egyeztetése, adatszolgáltatás. Kardosné Kecskeméti Katalin: Útravaló pályázat koordinálása, roma-pályázatok figyelemmel kísérése, kapcsolattartás a kisebbségi önkormányzattal, alapítványokkal, szöveges értékelések és az egyéni fejlesztési lapok ellenőrzése 4-5. évfolyam, pályaválasztással, pályaorientációval kapcsolatos teendők. Gyöngyösi Tiborné fejlesztő pedagógus: SNI- BTM- lista nyilvántartása, szakértői vélemények nyilvántartása, kapcsolattartás a Nevelési Tanácsadóval, az utazó gyógypedagógussal és az EGYMI-vel, szöveges értékelések és az egyéni fejlesztési lapok készítése és ellenőrzése 1-2-3 évfolyam, együttműködés az alsós munkaközösséggel, fejlesztő eszközök nyilvántartása, bővítésére javaslat. Az integrációs és képesség-kibontakoztató pedagógiai rendszer keretében végzett tevékenységek a 2008/2009. tanévben: Kulturális tevékenység, tanórán kívüli programok, halmozottan hátrányos helyzetű és nem hátrányos helyzetű tanulók részvételével: • Budapesti színházlátogatás 45 hátrányos helyzetű gyermek számára • egész napos kirándulás, múzeumlátogatás, foglalkozások Ópusztaszeren 80 fő részére • János vitéz című előadás a PMK-ban • 4 napos ingyenes táborozás Balatonszárszón 45 gyermek részére 5-11. évfolyam Logopédiai ellátás 2008. december 1-től 2009. június 30-ig Dr. Hajdúné Csakajda Ildikó, az iskola pedagógusa, aki logopédus szakképesítéssel is rendelkezik, heti 3 órában 11 gyerek logopédiai ellátását oldotta meg. Az iskolai könyvtár megvásárolta mindazokat a szakkönyveket, segédanyagokat, amelyeket a kolléganő kért. A fejlesztő szobát alkalmassá tettük a logopédiai ellátásra tükör, segédanyagok (papír, írószer) biztosításával. Munkacsoport alakult az óvoda-iskola közötti átmenet támogatására Vas Mariann vezetésével. A munkacsoport felvette a kapcsolatot az óvodákkal. Közös nevelőtestületi megbeszéléseket szerveztek. Közös programokat szerveztek az iskolába készülő óvodások és a kisiskolások számára. Ennek eredményeként az általános iskolai beiskolázás zökkenőmentesen történt. A munkacsoport az óvodákkal együttműködési megállapodást kötött, és a tanév során megvalósuló munkatervvel rendelkezik. Az általános iskola-középiskola közötti átmenetet támogató munkacsoportot Kardosné Kecskeméti Katalin vezeti. Intézményünkben az általános iskola és középiskola közötti átmenet programjának alapja a pályaorientációs tevékenység, melynek összehangolása az IPR munkacsoport vezetésével történik. A tevékenység nemcsak a végzős diákokra, hanem az 5-7. évfolyamokra is kiterjed. A legfőbb cél együttműködést kialakítani a tanulókkal és a szülőkkel, hogy minden nyolcadikos gyermekünk a lehetőségeit megismerve, a képességeinek birtokában tudjon felelősséggel dönteni a továbbtanulásról, mely befolyásolja jövőjét. El kell juttatni minden családhoz a továbbtanulást segítő szakirodalmat, tájékoztatni kell őket a döntést segítő rendezvényekről, börzékről, nyílt napokról, stb. A tanulási kudarcnak, az iskolai lemorzsolódás veszélyeinek kitett tanulókat figyelemmel kísérjük, egyéni fejlődésüket, továbbhaladásukat (tanulási útjukat) nyomon követjük. Kiemelt feladatnak tekintjük a hátrányos helyzetű tanulók középiskolai beiskolázását.


Konfliktuskezelés tanfolyam a tantestület tagjai számára A tanfolyam célja az volt, hogy bemutassa az alternatív konfliktuskezelés módszerét a tanárgyerek, tanár-szülő és tanár-tanár kapcsolatokban. Fontos eleme volt az előítéletek kezelése. Egyéni fejlesztés, mentorálás: A pályázati programban részt vevő 80 tanulóval és szüleikkel egyeztetett háromszori szöveges értékelés megtörtént az év folyamán. Ebben a tevékenységben nagy segítséget jelentene, ha kapcsolódhatnánk a szegedi főiskolások és egyetemisták által működtetett mentorálási rendszerhez. Az EGYMI-vel való együttműködés keretében került sor a sajátos nevelési igényű gyerekek számára fejlesztő foglalkozások megszervezésére heti 10 órában, a gyógytestnevelés megszervezésére, illetve az iskolapszichológiai szolgáltatás megszervezésére. Fejlesztő tevékenység Megtörtént a tanítók által javasolt első osztályosok DIFER- mérése, illetve a mérési eredmények alapján elkezdődött a fejlesztésük. 2008 szeptemberében 10 sajátos nevelési igényű tanuló járt intézményünkbe, de folyamatosan nőtt a számuk. (Sokáig nagyon hosszú volt a várakozási idő a szakértői bizottság vizsgálatára, de a törvény módosítása után ez lecsökkent.) Jelenleg tizenhatan vannak. Az utazó gyógypedagógus végzi a habilitációjukat heti 10 órában. A megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető tartós és súlyos rendellenességével küzd 7 tanuló („SNI” A) „SNI” B A megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzd 9 tanuló. 2008 szeptemberében 36 fő rendelkezett szakvéleménnyel, vagy szakértői véleménnyel, mely szerint beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzd. Tanév végére ez a létszám 43 főre emelkedett. Fejlesztésük intézményen belül történik a szakvéleményben vagy szakértői véleményben meghatározott óraszámban. Utógondozásban 1 fő részesül, aki „SNI”-s volt, de a szakértői bizottság véleménye szerint megszűnt a problémája. Az OKM pályázat lezárásaként elkészült az intézményi önértékelés mind az általános iskolára, mind a középiskolára, amelyet Fejes József szakértő 2009. június 26-án elfogadott. Az integrációs pedagógiai rendszer kiegészítője az Útravaló ösztöndíj program, amely anyagilag támogatja a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók tanulási útját és az őket mentoráló pedagógusok munkáját. A 2007/2008. tanévben 8 tanuló, a 2008/2009. tanévben 7 tanuló részesült az Út a középiskolába program támogatásában, míg az Út az érettségihez program 2007/2008-ban 19, 2008/2009-ben 15 tanulót támogatott. A 2009/2010. tanév integrációs munkaterve az eddigi jó gyakorlat mentén kíván továbbhaladni. Lényeges új eleme a roma kultúra napjának megszervezése 2010 tavaszán, ahol roma származású művészek mutatnák be alkotásaikat, szemléltetve ezzel a kultúrák sokszínűségét és az emberi humánumból eredő közös gyökereit. A tanulók biztonsága, illetve a tanuló- és gyermekbaleset megelőzése érdekében tett intézkedések Az iskola legfőbb feladata a tanulók biztonságának megóvása. Ez a pedagógusok legfontosabb feladata, amely munkaköri leírásukban hangsúlyosan jelenik meg. Az iskolaépületek még azokban az időkben épültek, amikor erre kevesebb figyelmet fordítottak. A tanulókban meglévő feszültségek, amelyek sok-sok forrásból származhatnak, konfliktustűrő képességükre is hatással vannak. Mindez fokozottan igényli a pedagógus személyes jelenlétét, amely lehetővé teszi adott esetben a beavatkozást. Minden tanév elején a pedagógusokkal ismertetjük azokat a kötelezettségeiket, amelyek a tanulóbalesetek megelőzése érdekében a szervezeti és működési szabályzat, valamint a házirend előír számukra. A tantermekben felügyelet nélkül nem maradhat tanuló, ezért a három végzős, érettségiző osztályt kivéve, a szünetben nem tartózkodhatnak a tanteremben. Az iskolaépületek aulájában, az udvar


különböző területein előre meghatározott beosztás szerint fél nyolc és fél kettő között pedagógusok felügyelnek. A testnevelők számára külön vezetői utasítás szabályozza a felügyelettel kapcsolatos feladatokat. Minden tanévet megelőzően munka-és balesetvédelmi szemlét tartunk, amelynek jegyzőkönyvét megküldjük a műszaki iroda részére. A tanév indításakor munka-és balesetvédelmi oktatásban részesül minden iskolai dolgozó és minden tanuló. Az iskola szabályozza a rendkívüli helyzet esetén szükséges intézkedéseket. A tanév végén a tanulók és a szülők tájékoztatást kaptak a napozás kockázatairól. A tanév indításakor pedig elkészült az a cselekvési terv, amely a H1N1 vírus terjedésének megelőzésével kapcsolatos, illetve a vírus megjelenése utáni teendőket foglalja össze. A tervezetet a szülőkkel és a tanulókkal ismertettük. Az iskolaépületek vagyonbiztonságát is igyekszünk megteremteni. Az Árpád utcai épület a délelőtti tanítási órák végéig zárva van. Az Ormos Ede utcai épületben jelenleg ez nem megoldható. Az udvari kapukat nem lehet zárva tartani, mert az akadályozza az osztályok és a kollégák bejutását. Az épületben diákügyelet működik. Az iskola hagyományai Az átszervezés eredményeként egy gazdag hagyományokkal (ráadásul két régi vásárhelyi iskola hagyományaival) rendelkező iskola kapcsolódott egy fiatalabb, hagyományait építő iskolával. A változás mindig konfliktusokat és feszültségeket indukál. Az iskola vezetésének azonban nem lehet más célja, mint hogy ezek a feszültségek megújuláshoz vezessenek. Az összevont intézmény első tanévében számtalan olyan tapasztalatunk halmozódott fel, amelyek a továbbiakban hasznosíthatóak lesznek a hatékonyabb működés kialakításához. Az iskola-összevonás eredményeként egy 1200 fős iskola jött létre, ahol közel kilencven pedagógus és 10 segítő alkalmazott dolgozik. Az átszervezés egy közel 20%-os létszámleépítést is jelentett (elsősorban a pedagógusok kötelező óraszámának emelkedése miatt). Mivel a tanítás két telephelyen folyik, a mindennapi munka gördülékeny megszervezése igen nagy körültekintést igényel. Diáknak és pedagógusnak egyaránt fontos az iskolához való kötödés. Egy iskola arculatában, minőségében meghatározó szerepe van, hogy legyenek más iskoláktól megkülönböztető sajátosságai. Ezek a sajátosságok a tanárok és diákgenerációk során formálódnak ki, és nagyon pozitív neveléslélektani hatásuk lehet. Ezért az iskola-összevonás nem az iskolai sajátosságok megszüntetését, hanem azok összeillesztését, a pozitív hagyományok megőrzését jelentette. Vezetői programomban tudatosan felvállaltam a volt József Attila Általános Iskola hagyományainak továbbvitelét. A munkaközösségek egy részénél kettős vezetés van. Tapasztalataim szerint a harmadik tanév elején egyre hatékonyabb közöttük az együttműködés. Az iskola őrizni kívánja egyik jogelődje, a József Attila Általános Iskola névadójának kultuszát. Ennek legfőbb elemei: az iskolai díjak (József Attila Tanulmányi díj, József Attila és Takács Ferenc barátságának emlékére alapított díj, a József Attila Emlékplakett az év tanárának az évzáró ünnepségen), az iskolai rendezvények (József Attila-Kupa Matematika Verseny, József Attila - kupa kézilabda és labdarúgó torna, József Attila születésének minden 5. évfordulóján szavalóverseny és rajzverseny, Költészet napi megemlékezés). Amennyiben anyagi lehetőségeink megengedik, az osztálytermekben a címer két oldalán elhelyezésre kerül József Attila és Németh László portréja. A Németh László Gimnázium és Általános Iskola egyik legszebb és legfontosabb része a " Tudás Kertje ", amelyben mintegy háromszázféle fa és cserje található, és amelyet a szarvasi arborétum vezetőjének tervei alapján az iskola diákjai, a nevelők és a szülők közösen építettek. Ebben a kertben láthatók: az iskola támogatóinak emlékoszlopa, a harangláb, amely a ballagó diákokat búcsúztatja, Nagy Attila szobrászművész Földanyát ábrázoló szobra, amely


az őszi termékenységáldozatok színtere, Miklós András férfi portréja, Tuza László térplasztikája, Rományi László és Sándor Eszter Kívánságfája, Tuza László Japán Kapuja. Visszatérő rendezvényeink az Őszi Hetek megnyitó ünnepségének keretében a Diákok Őszi Tárlata a várossal közös rendezésben, évente három-négy képzőművészeti kiállítás, illetve a természettel kapcsolatos kiállítás, iskolai karácsony, iskolai farsang, Hódtói Napok kétévente más-más tematikával, Németh László Est; az iskola tanulóinak bemutatkozása a Hódtói Napok keretében kétévente, ballagás, a ballagó diákok emlékfát ültetnek el a Tudás Kertjében és a diákbál. Első osztályos gimnazistáink erdei táborban kezdik a tanévet. Az előttünk álló tanévben tisztelegni kívánunk iskolánk régi pártfogója, Dr. Dömötör János emléke előtt. Januárban egy róla elnevezett művészettörténeti versenyt szervezünk a város középiskolái számára. A külső kapcsolatok megtervezésénél elsődleges szempontot az iskolában tanított idegen nyelvek gyakorlása, illetve a határon túli magyarsággal való kapcsolattartás jelenti. Ennek jegyében építettünk ki kapcsolatot a nagybányai Németh László Líceummal, a zentai magyar gimnáziummal, INTERREG – pályázat keretében dolgoztunk együtt az aradi gimnáziummal. Legszilárdabb külföldi kapcsolatunk az ulmi St. Hildegard Gymnasiummal alakult ki. Évek óta szervezünk diákcseréket, reményeink szerint a közeljövőben tanárcserére is sor kerülhet. A kapcsolat kialakításában sokat segítettek a két város vezetői, különösen sokat köszönhetünk Siegfried Kepler főtanácsos úrnak. Az ulmi kapcsolat mellett már többször vettünk részt az Európai Unió Comenius iskolai együttműködési projektjében Mettlach-Orscholz és az ausztriai Tux általános iskolájával. Számtalan feladata van ma egy iskolának. A tanítás és a nevelés mellett a mai magyar társadalomban szinte egyetlen lehetséges színtere a hátránykompenzációnak, legyen az etnikai, szociológiai vagy akár egészségügyi eredetű. Az előírt terjedelmi korlátok túllépésével is az iskola életének csak egy szeletét tudtam bemutatni. Hiszen az eddigiekben részletezett feladatokon túl az iskola szerepe azért is nagyon fontos, mert hét és tizennyolc éves koruk között a tanulók életének legfontosabb színtere, ahol nemcsak tudást, ismeretet szereznek, kompetenciáikat fejlesztik, hanem itt sajátítják el napról napra, mit jelent közösségben élni, elfogadtatni önmagukat és elfogadni másokat. Ezeknek a szociális kompetenciáknak a fejlesztése legalább olyan fontos, mint más területeké. És bár vannak szervezett, tanórai formái is, mégis leghatékonyabban a diák – tanár, diák – diák, diák – szülő, tanár – szülő nyitott, őszinte, előítéletektől mentes kommunikációjában fejlődhetnek. Az utóbbi évek közoktatásra irányuló hatékonyságvizsgálatai felfedezték és kimondták azt (a sokak által talán évszázadok óta már sejtett) axiómát, hogy az oktatás minőségének legfontosabb feltétele a jó tanár. Iskolánk pedagógusainak döntő többsége jó tanár akar lenni. Megpróbál megfelelni annak a sokféle elvárásnak és kihívásnak, amit a szűkebb és tágabb környezete támaszt, és hittel vallja, hogy az egyik legszebb hivatást műveli, sikerekkel és kudarcokkal. Az, hogy a jó tanárnak ez a hite megmaradjon, és a lehető legtöbbet hozzuk ki az oktatás minden szereplőjéből gyermekeink és az ország jövője érdekében, mindannyiunk közös felelőssége. Hódmezővásárhely, 2009. szeptember 17. Árva László sk. /igazgató/

A kötet

Recommend Documents