A kötet

Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlésének 2008. március 27-i rendkívüli ülésére beterjesztett anyagok I./A kötet M E G H Í V Ó ...................................................................................................................................2 Hódmezővásárhelyi Többcélú Kistérségi Társulás által beadott DAOP-2007-3.1.2. „Hódmezővásárhely Mindszent településeket összekötő közlekedési kerékpárút építése” pályázathoz kapcsolódó vagyonkezelői megállapodás ........................................................................3 A mezei őrszolgálatról szóló 34/2001. (10.20.) Kgy. számú rendelet módosítása ...........................10 Közmeghallgatás témájának meghatározása......................................................................................14 Tájékoztató az ÁNTSZ Dél-alföldi Regionális Intézet tisztifőorvosának, Dr. Mucsi Gyulának véleményéről az Egészséges Vásárhely Programmal kapcsolatban ..................................................17 Tornyai János Múzeum és Közművelődési Központ 2007. évi munkajelentése...............................20 Tornyai János Múzeum és Közművelődési Központ 2008. évi munkaterve.....................................72

I/A kötet 2. oldal

HÓDMEZŐVÁSÁRHELY MEGYEI JOGÚ VÁROS POILGÁRMESTERI HIVATAL POLGÁRMESTERÉTŐL Iktatószám: 23-3360-……./2008 MEGHÍVÓ A Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzatának és Szerveinek Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 52/2006. (11. 10.) Kgy. rendelet 10. § (3) és (6) bekezdése alapján rendkívüli közgyűlést hívok össze 2008. március 27-én, reggel 8,00 órára Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal (Kossuth tér 1.) I/6. Dísztermébe. Napirend: 1./

Hódmezővásárhelyi Többcélú Kistérségi Társulás által beadott DAOP-2007-3.1.2. „Hódmezővásárhely Mindszent településeket összekötő közlekedési kerékpárút építése” pályázathoz kapcsolódó vagyonkezelői megállapodás

2./ Egyebek Indoklás: A Hódmezővásárhelyi Többcélú Kistérségi Társulás által beadott DAOP-2007-3.1.2. „Hódmezővásárhely Mindszent településeket összekötő közlekedési kerékpárút építése” pályázathoz kapcsolódó vagyonkezelői megállapodás jóváhagyása miatt, rendkívüli közgyűlés összehívását kezdeményezem a fenti időpontra.

Hódmezővásárhely, 2008. március19.

Tisztelettel:

Dr. Lázár János Polgármester Országgyűlési képviselő

I/A kötet 3. oldal

Iktatószám: /2008 Címzett:

Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlése

Tárgy:

Hódmezővásárhelyi Többcélú Kistérségi Társulás által beadott DAOP-2007-3.1.2. „Hódmezővásárhely Mindszent településeket összekötő közlekedési kerékpárút építése” pályázathoz kapcsolódó vagyonkezelői megállapodás

Az anyagot készítette:

Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Városstratégiai Iroda

Az anyagot látta: ……………………………… ……………………………… ……………………………… ……………………………… ……………………………… ……………………………… Valamennyi Bizottságnak

Véleményezésre megküldve:

Sokszorosításra érkezett:

2008.03.19.

Napirend kapcsán meghívandó személyek: Napirend kapcsán nincs meghívandó személy.

I/A kötet 4. oldal

Száma:

/2008.

Tárgy:. Hódmezővásárhelyi Többcélú Kistérségi Társulás által beadott DAOP-2007-3.1.2. „Hódmezővásárhely Mindszent településeket összekötő közlekedési kerékpárút építése” pályázathoz kapcsolódó vagyonkezelői megállapodás Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város K ö z g y ű l é s ének Helyben Tisztelt Közgyűlés! A Hódmezővásárhelyi Többcélú Kistérségi Társulás pályázatot nyújtott be a Dél-alföldi Regionális Operatív Program támogatási rendszeréhez „Hódmezővásárhely és Mindszent településeket összekötő közlekedési kerékpárút építése” címmel a 4521 számú főút mellett épülő kerékpárút megvalósítására. A pályázat 260 006 400,- Ft támogatásban részesült, azonosító jele: DAOP-3.1.22007-0044. A támogatási szerződés megkötéséhez szükséges az érintett állami ingatlanokra vonatkozóan konzorciumi megállapodás megkötése. A konzorciumi megállapodás aláírója az Alsó-Tisza Vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság. Az Igazgatósággal történő megállapodás megkötésének feltétele, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. és a Hódmezővásárhelyi Többcélú Kistérségi Társulás között létrejött vagyonkezelői hozzájárulás. A vagyonkezelői hozzájárulásról szóló megállapodás aláírása után az MNV Zrt. tulajdonosi hozzájárulást ad ki, amely alapján az ATIKÖVIZIG aláírhatja a konzorciumi megállapodást. A vagyonkezelői hozzájárulásról szóló megállapodás tartalmazza, hogy amennyiben a Magyar Államnak a beruházással érintett ingatlanokon a megvalósítás során, illetve azt követően, az 5 éves fenntartási időszakban bármilyen kára származik, annak megfizetésére a Hódmezővásárhelyi Többcélú Kistérségi Társulás kötelezett, melyhez Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzatának készfizető kezességet kell vállalnia. Kérem a Tisztelt Közgyűlést, hogy vitassa meg és fogadja el a vagyonkezelői megállapodás tartalmát. Hódmezővásárhely, 2008. március 27.

Dr. Lázár János sk. polgármester

I/A kötet 5. oldal

Tárgy:. Hódmezővásárhelyi Többcélú Kistérségi Társulás által beadott DAOP-2007-3.1.2. „Hódmezővásárhely Mindszent településeket összekötő közlekedési kerékpárút építése” pályázathoz kapcsolódó vagyonkezelői megállapodás jóváhagyása

HATÁROZATI JAVASLAT 1. Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlése megtárgyalta és jóváhagyólag megerősítette azon nyilatkozatot, amely szerint a mellékelt megállapodásban foglaltaknak megfelelően a Hódmezővásárhelyi Többcélú Kistérségi Társulás által beadott DAOP-2007-3.1.2. „Hódmezővásárhely Mindszent településeket összekötő közlekedési kerékpárút építése” pályázathoz Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata készfizető kezességet vállal. Az erre vonatkozó kötelezettségvállalását jelen határozatával megerősíti. 2. Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlése megerősíti korábbi döntését, amely szerint az 1. pont szerinti pályázattal megvalósuló kerékpárút Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzat területén lévő szakaszát legalább 5 évig fenntartja, és az ezzel kapcsolatos feladatokat ellátja. Hódmezővásárhely, 2008. március 27.


A határozatról értesítés kapnak: 1./ Dr. Lázár János polgármester - Helyben 2./ Dr. Korsós Ágnes jegyző - Helyben 3./ Dr. Végh Ibolya aljegyző - Helyben 4./ Közgazdasági Iroda - Helyben 5./ Városfejlesztési és Városüzemeltetési Iroda – Helyben 6./ Hódmezővásárhelyi Többcélú Kistérségi Társulás 7./ Irattár

I/A kötet 6. oldal

MEGÁLLAPODÁS

amely létrejött egyrészről - a Magyar Állam képviseletében az állami vagyonról szóló 2007. CVI. tv.17.§ e.) pontja alapján eljáró Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (székhelye: 1133 Budapest, Pozsonyi u. 56. , cégjegyzékszám: 01-10-045784, KSH-szám: 14077340-7415-114-01, képv: Tátrai Miklós Zoltán vezérigazgató) mint hozzájárulást adó, (továbbiakban: MNV Zrt.)

másrészről - Hódmezővásárhelyi Többcélú Kistérségi Társulás (KSH-szám: 15358873-7511-366-06, székhely: 6800 Hódmezővásárhely, Kossuth tér 1., képv.: Varga Sándor, elnökhelyettes) mint pályázó, (továbbiakban: pályázó)

harmadsorban: - Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzat (KSH-szám: 15354738-7511-321-06, székhely: 6800 Hódmezővásárhely, Kossuth tér 1., képv.: Dr. Lázár János, polgármester) mint k é s z f i z e t ő k e z e s, között a DAOP-3.1.2-2007-0044 jelű Hódmezővásárhely – Mindszent településeket összekötő közlekedési kerékpárút építése című pályázatban a magyar állami tulajdont érintő ingatlanok (Mindszent: 0162/4, 0165/32, 0165/33, 0166/2, 0168, Mártély: 02, 209) tulajdonosi hozzájárulás kiadásának tárgyában az alábbiak szerint: 1. A Magyar Állam tulajdonosi jogait gyakoroló Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács a 2008. február 6-i ülésén hozott 44/2008. (II. 6.) NVT számú határozatában részletesen rögzítette az Európai Unió által meghirdetett pályázatok benyújtásához szükséges tulajdonosi hozzájárulás feltételeit. Ennek értelmében a hozzájárulás kiadásának feltételét képezi, hogy a pályázó - egyrészt az MNV Zrt rendelkezésére bocsássa azon okiratokat, melyeket a határozat 5. pontjában foglaltak meglétét igazolják, - másrészt jóváhagyólag aláírja a jelen megállapodást.

I/A kötet 7. oldal

2. Felek egybehangzóan kijelentik, hogy az előző pontban jelzett tartalmú okiratokat, nyilatkozatokat pályázó az MNV Zrt rendelkezésére bocsátotta. Az MNV Zrt kijelenti, hogy az átvett iratok tartalma a Tanács határozatában rögzített feltételeknek megfelel. 3. Pályázó tudomásul veszi, hogy a nyertessége esetén kötendő Támogatási Szerződésben foglaltak nem szerződésszerű teljesítéséből eredő hátrányos következmények őt terhelik, így - ha neki felróható szerződésszegés eredményeként visszafizetési kötelezettség keletkezik, úgy arra elsődlegesen és teljes mértékben ő köteles, - amennyiben a pályázó nem szerződésszerű teljesítéséből eredően bárminemű fizetési kötelezettség hárul a Magyar Államra, azt a pályázó az MNV Zrt felhívását követő 8 napon belül köteles részére megtéríteni. 4. A pályázó e megállapodás aláírásával és a számláit vezető hitelintézet(ek)nek szóló bejelentéssel feltétel nélküli és visszavonhatatlan hozzájárulását adja ahhoz, hogy az MNV Zrt - a pályázót a 3. pont 2. francia bekezdése szerint terhelő fizetési kötelezettség elmulasztása esetén - követelését minden külön értesítés nélkül a pénzforgalmi szolgáltatásokról és az elektronikus fizetési eszközökről szóló 227/2006. (XI. 20.) Korm. rendelet 6. § (3) bekezdés a.) és b.) pontjában megjelölt, előnyösen rangsorolt fizetéseket követően, de minden más megbízást megelőzően azonnali beszedési megbízással érvényesítse a pályázónak az Erste Bank Hungary Nyrt. Banknál vezetett 11600006-00000000-21806368, 11600006-00000000-24929994 számú bankszámlája terhére. Pályázó köteles előzetesen írásbeli engedélyt kérni az MNV Zrt-től, ha újabb pénzforgalmi számlát kíván nyitni. A pályázó ezen új számla tekintetében is köteles az MNV Zrt-t azonnali beszedési megbízás benyújtására jogosultként bejelenteni és a bank által záradékolt felhatalmazó levelet az MNV Zrtnek - a záradékolás időpontjától számított 3 banki napon belül - átadni. A pályázó a beszedési megbízásra vonatkozó nyilatkozatot csak az MNV Zrt előzetes írásbeli hozzájárulása birtokában vonhatja vissza. Az MNV Zrt a felhatalmazás visszavonásához mindaddig nem köteles hozzájárulni, amíg e megállapodásból fakadóan a pályázónak vele szemben bárminemű fizetési kötelezettsége keletkezhet. 5. Szerződő felek megállapodása értelmében - arra az esetre, ha a 4. pontban foglalt biztosíték fedezet hiánya miatt nem, vagy csak részben alkalmazható – a DAOP-3.1.2-2007-0044 kódszámú, Hódmezővásárhely – Mindszent településeket összekötő közlekedési kerékpárút építése című pályázatban az állami ingatlanokon megvalósuló beruházás értékének erejéig a pályázó Kistérségi Társulást alkotó - és a pályázattal közvetlenül érintett - Önkormányzat, nevezetesen: Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzat (székhely: Hódmezővásárhely, Kossuth tér 1., képv.: Dr. Lázár János polgármester,) a Ptk 274.§ (2) bekezdésében foglaltak szerint - jelen megállapodás aláírásával igazoltan - e megállapodás 7. pontjában meghatározott időpontig készfizető kezességet vállal a Közgyűlés utólagos jóváhagyásával. Felek annak érdekében, hogy az MNV Zrt. a pályázó nem szerződésszerű teljesítése esetén előállott fizetési kötelezettségéből adódó igényét - a 4. pontban foglaltak nem, vagy csak részösszeg megtérülését biztosító alkalmazhatósága esetén – közvetlenül végrehajtás útján érvényesíthesse, e megállapodás közjegyzői okiratba foglalását határozzák el. Pályázó képviselője kötelezettséget vállal arra, hogy e megállapodás közjegyzői okiratba foglalása érdekében - legkésőbb az aláírást követő 15 napon belül - az MNV Zrt által meghatározott időben és helyen megjelenik.

I/A kötet 8. oldal

Pályázó tudomásul veszi, hogy a közjegyző igénybevétele folytán felmerülő költségek őt terhelik. 6. Pályázó, mint intézmény fenntartó - e megállapodás aláírásával igazoltan - kijelenti és egyben kötelezettséget vállal arra, hogy a pályázatban szereplő ingatlan a projekt megvalósítási időszakának zárásától számítva a pályázati kiírásban rögzített ideig a pályázatban vállat funkciónak megfelelően fog működni. Az MNV Zrt az előző bekezdésben foglalt nyilatkozatra tekintettel kötelezettséget vállal arra, hogy - amennyiben a Pályázó a számára az ingatlan használatának jogát biztosító, az MNV Zrt-vel vagy jogelődjével kötött szerződésben foglalt kötelezettségeinek maradéktalanul eleget tesz - Pályázóval szemben semmi olyan intézkedést nem tesz, amely a pályázati cél megvalósítását szolgáló hasznosítási kötöttség fenntartását veszélyeztetné. 7. A MNV Zrt. kijelenti, hogy a kerékpárút beruházás időszaka alatt a beruházás elé akadályt nem gördítenek sem jogi, sem fizikai szempontból, továbbá ugyanezt vállalják a projekt lezárását követő legalább 5 éves fenntartási időszak alatt is. 8. A Pályázó kijelenti, hogy a kerékpárút teljes hosszán vállalja a fenntartási feladatokat (tisztítás, állagmegóvás, sikosságmentesítés stb.) 9. A Pályázó kijelenti, hogy vállalja a legalább 5 éves fenntartási feladatokat a hatóság által előírt építmények esetében (pl. szalagkorlát közút és kerékpárút között), amelyeket a projekt során a jogerős engedély szerint kötelező megépíteni. 10. Szerződő felek kijelentik, hogy jelen megállapodás közöttük az aláírás napján lép hatályba és hatályát a pályázó nyertessége esetén kötendő Támogatási Szerződésben foglalt, Pályázót terhelő kötelezettségek nem teljesítésére előírt szankciók Pályázóval szembeni érvényesíthetőségének idejére tartják fenn. 11. Az MNV Zrt kijelenti, hogy a felhatalmazáson alapuló azonnali beszedési megbízásra vonatkozó - a számlavezető bank(ok) által záradékolt - megbízólevél kézhezvételét követő 5 napon belül pályázó részére a tulajdonosi hozzájárulást kiadja. 12. Felek e megállapodással kapcsolatban felmerülő vitás kérdéseiket elsődlegesen békés úton tárgyalással - rendezik. Arra az esetre, ha a tárgyalások nem vezetnek eredményre, felek alávetik magukat a vita tárgya szerinti általános illetékességgel rendelkező bíróság döntésének.

I/A kötet 9. oldal

13. Jelen megállapodás 4 számozott oldalból áll, és 6 példányban készült, melyből 2 példány az MNV Zrt-t, 2 példány a Pályázót, 1 példány a Támogatót és 1 példány a készfizető kezest illeti meg. 14. Felek e megállapodást elolvasás és közös értelmezés után, mint akaratukkal mindenben megegyezőt helyben hagyólag aláírták.

Budapest, 2008. ………………….

…………………………………….. Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt Tátrai Miklós Zoltán vezérigazgató

Hódmezővásárhely, 2008. március 12.

…………………………………….. Hódmezővásárhelyi Többcélú Kistérségi Társulás Varga Sándor elnökhelyettes Pályázó

……………………………………. Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzat Dr. Lázár János polgármester készfizető kezes

Ellenjegyzem, Budapesten 2008……

jogtanácsos

Ellenjegyzem, Hódmezővásárhelyen, 2008. március 12. jogtanácsos

I/A kötet 10. oldal

Iktatószám: Címzett:

/2008


Tárgy:

A mezei őrszolgálatról szóló 34/2001. (10.20.) Kgy. számú rendelet módosítása


Mezei Őrszolgálat és Külterületi Koordinációs Központ

Az anyagot látta: ............................................................... ............................................................... ............................................................... ............................................................... ............................................................... Véleményezésre megküldve:

Sokszorosításra érkezett: Napirend kapcsán meghívandó személyek:

Valamennyi bizottságnak


Száma:

/2008

Tárgy: A mezei őrszolgálatról szóló 34/2001. (10.20.) Kgy. számú rendelet módosítása Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlése Helyben Tisztelt Közgyűlés!

A mezőőri körzetek átszervezése és Hódmezővásárhely-Újkishomok belterületté válása miatt, Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlése a mezei őrszolgálatról szóló 34/2001. (10.20.) Kgy. számú rendeletét, az alábbiakban kérem módosítani: A mezei őrszolgálat tevékenységét a következőkben meghatározott területi beosztás szerint, 8 mezőőri körzetben látja el. A körzetek területi elhelyezkedését és terület nagyságát a rendelet 1. számú melléklete tartalmazza. Kérem a Tisztelt Közgyűlést, a fenti javaslatot megvitatni és a mellékelt rendelet-tervezetet elfogadni szíveskedjen. Hódmezővásárhely, 2008. március 27.



Rendelet tervezet ............./2008. (02.27.) Kgy. rendelet A mezei őrszolgálatról szóló 34/2001. (10.20.) Kgy. számú rendelet módosításáról Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlése a mezei őrszolgálatról szóló 34/2001. (10.20.) Kgy. számú rendeletét, az alábbiak szerint módosítja: 1.§ Az 1. § (3) bekezdése az alábbiak szerint módosul: „A mezei őrszolgálat az (1) bekezdésben megállapított terület őrzését, e rendelet 1. számú mellékletében meghatározott területi beosztás szerint, 8 körzetben látja el.” 2.§ Az 1. számú melléklet az alábbiak szerint módosul: „Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlése a 34/2001. (10.20.) Kgy. számú rendeletének mellékleteként, az alábbi területi megosztás szerint határozza meg az egyes mezőőrök körzeteit: 1-es körzet: 3982 ha Hódmezővásárhely város nyugati széle, a Szegedi vasútvonal, a Tisza folyó védvonala, Mártély település közigazgatási határa, és a Mártélyi út , a Mártélyi útról a Szentesi útra átvezető dűlőút (0840/1 és 0821 hrsz), a Szentesi út városi védőtöltésig eső szakasza által bezárt terület, és a Paperei kiskertek. 2-as körzet: 4.940 ha Hódmezővásárhely déli széle, a Hódtói csatorna, Algyő település közigazgatási határa és a Szegedi vasútvonal által bezárt terület, beleértve a Öreg-Kishomoki kerteket is. 3-es körzet: 4783 ha Hódmezővásárhely déli széle, a Lelei út a Tízöles útig, a Tízöles út, Óföldeák település közigazgatási határa, Maroslele település közigazgatási határa, Algyő település közigazgatási határa és a Hódtói csatorna által bezárt terület. 4-ös körzet: 4964 ha Hódmezővásárhely dél-keleti és keleti széle, a Kutasi út, a városi védőtöltés a Rácz útig, a Rácz út, Makó település közigazgatási határa, Földeák település és Óföldeák település közigazgatási határa, a Tízöles út és a Lelei út által bezárt terület. 5-os körzet: 6309 ha Hódmezővásárhely keleti széle mellett fekvő védőtöltés Rácz út és Erzsébeti út közötti szakasza, az Erzsébeti út, Erzsébet után a 0341/6, 0364/2, 0389/1 és a 0420 hrsz-ú dűlőutak, Békéssámson település közigazgatási határa, Makó település közigazgatási határa és a Rácz út által bezárt terület. 6-es körzet: 5854 ha


Hódmezővásárhely keleti széle mellett fekvő védőtöltés Erzsébeti út és Orosházi vasútvonal közötti szakasza, az Orosházi vasútvonal, Székkutas település közigazgatási határa, a 0420, 0389/1, 0364/2, 0341/6 hrsz-ú dűlőutak és Erzsébeti út által bezárt terület. 7-as körzet: 6612 ha Hódmezővásárhely az Orosházi vasútvonal, a városi védőtöltés, a Kutasi út és a Rárósi út által határolt terület, a Rárósi út, a Kenyereéri csatorna a Kenyeéri szivattyúháztól, Derekegyház település közigazgatási határa, Székkutas település közigazgatási határa és az Orosházi vasútvonal által bezárt terület 8-es körzet: 5445 ha Hódmezővásárhely északi széle, a Szentesi út és a Rárósi út által közötti terület, Mártély település közigazgatási határa, Derekegyház település közigazgatási határa, a Kenyere-éri csatorna a Kenyere-éri szivattyúházig és a Rárósi út által bezárt terület, Szentesi út bal oldala a 02371, 0836/34 hrsz.-ú dűlőutak ill. a Mártélyi, Mindszenti, Derekegyházi közigazgatási határig.” 3. § A jelen rendelet, 2008. április 01-én lép hatályba.


Dr. Korsós Ágnes sk. Jegyző


Iktatószám: /2008 Címzett:


Tárgy:

Közmeghallgatás témájának meghatározása


Jogi-Munkaügyi Csoport




2008.02.29.

Napirend kapcsán meghívandó személyek: A napirend kapcsán nincs külön meghívandó személy


Ikt.sz: Tárgy: Közmeghallgatás témájának meghatározása Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlése Tisztelt Közgyűlés! A 2008. márciusi rendes közgyűlés a népszavazásra tekintettel, a tervezett 2008. március 6. napja helyett, 2008. február 13. napján került megtartása. A rendes közgyűlés időpontjának megváltozása miatt az eredetileg márciusra tervezett közmeghallgatás időpontja is módosult, így Közgyűlés korábbi döntésének megfelelően 2008. április 3. napján kerül megtartásra. A közmeghallgatás témájáról jelen ülésen kell döntenie a Tisztelt Közgyűlésnek. Kérem a Tisztelt Közgyűlést, szíveskedjen a határozati javaslatot megvitatni. Hódmezővásárhely, 2008. március 27. Tisztelettel: Dr. Lázár János sk. polgármester


Tárgy: Közmeghallgatás témájának meghatározása

HATÁROZATI JAVASLAT

1./ Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlése dönt arról, hogy a 2008. április 3. napjára kitűzött közmeghallgatást az alábbi témában tartja meg:…………………………………………………………………………. 2./ A Közgyűlés felkéri a polgármester, hogy a határozat végrehajtása érdekében a szükséges intézkedést megtenni szíveskedjen. Hódmezővásárhely, 2008. március 27.


A határozatot kapja: 1.) Dr. Lázár János polgármester 2.) Dr. Korsós Ágnes jegyző 3.) Dr. Végh Ibolya aljegyző 4.) PH Jogi-Munkaügyi Csoport 5.) Irattár


Iktatószám: 21-4137-11/2008 Címzett:


Tárgy:

Tájékoztató az ÁNTSZ Dél-alföldi Regionális Intézet tisztifőorvosának, Dr. Mucsi Gyulának véleményéről az Egészséges Vásárhely Programmal kapcsolatban


Jogi - Közbeszerzési – Oktatási Iroda




2008.03.19.

Napirend kapcsán meghívandó személyek: Nincs meghívandó személy


Száma:

/2008

Tárgy: Tájékoztató az ÁNTSZ Dél-alföldi Regionális Intézet tisztifőorvosának, Dr. Mucsi Gyulának véleményéről az Egészséges Vásárhely Programmal kapcsolatban Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlése Helyben Tisztelt Közgyűlés! Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlése a 2/2008 (01.24.) Kgy. számú határozatával elfogadta a 10 évre szóló Egészséges Vásárhely Programot. Az Egészséges Vásárhely Program az egészségügyben lévő felügyeleti szervek, az ÁNTSZ, az Egészségügyi Minisztérium, a különböző partner szervezetek részére véleményezés céljából megküldésre került. Tájékoztatásul a Tisztelt Közgyűlés elé terjesztem Dr. Mucsi Gyulának, az ÁNTSZ Dél-alföldi Regionális Intézetének tisztifőorvosának véleményét az Egészséges Vásárhely Programmal kapcsolatosan. Kérem a Tisztelt Közgyűlést a tájékoztató szíves tudomásul vételére. Hódmezővásárhely, 2008. március 27. Dr. Lázár János sk. Polgármester



Iktatószám:21-/2008 Címzett:


Tárgy:

Tornyai János Múzeum és Közművelődési Központ 2007. évi munkajelentése


Dr. Nagy Imre múzeumigazgató




2008.03.19.

Napirend kapcsán meghívandó személyek: Dr. Nagy Imre múzeumigazgató


Ikt.sz.: ………………………./2008. Tárgy: Tornyai János Múzeum és Közművelődési Központ 2007. évi munkajelentése Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlése Tisztelt Közgyűlés! Dr. Nagy Imre múzeumigazgató elkészítette a Tornyai János Múzeum és Közművelődési Központ 2007. évi beszámolóját. A beszámoló összeállítása az Oktatási és Kulturális Minisztérium Közgyűjteményi Főosztálya által megadott szempontrendszert követi, mind a Múzeum, mind az Emlékpont, mind pedig a népi építészeti emlékek esetében. Tekintettel arra, hogy a minisztériumi szempontrendszer nem alkalmas a művelődési központ tevékenységének és programjainak a leírására, ezért a Petőfi Művelődési Központ beszámolója az eddigiekhez képest változatlan formában került elkészítésre. Kérem a Tisztelt Közgyűlést, hogy szíveskedjen a munkajelentést megtárgyalni, majd hozza meg döntését. Hódmezővásárhely, 2008. március 27. Tisztelettel: Dr. Lázár János sk. polgármester


Száma: ……………………./2008.(………….) Kgy. sz. határozat Tárgy: Tornyai János Múzeum és Közművelődési Központ 2007. évi munkajelentése


1.) Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlése megtárgyalta és elfogadta a Tornyai János Múzeum és Közművelődési Központ 2007. évi munkajelentését. Hódmezővásárhely, 2008. március 27.


A határozatot kapja: 1./ Dr. Lázár János polgármester 2./ Dr. Korsós Ágnes jegyző 3./ Dr. Végh Ibolya aljegyző 4./ Dr. Nagy Imre múzeumigazgató 5./ PH. Jogi-Közbeszerzési Iroda, Jogi és Munkaügyi Csoport


A TORNYAI JÁNOS MÚZEUM ÉS KÖZMŰVELŐDÉSI KÖZPONT 2007. ÉVI MUNKAJELENTÉSE I. BEVEZETÉS A Tornyai János Múzeum történetében a 2007-es esztendő kiemelt fontosságú események sorát jelenti. A megyei múzeumi szervezetek kialakítása óta a Tornyai János Múzeum a Csongrád Megyei Közgyűlés fenntartásában, a Csongrád Megyei Múzeumok Igazgatósága felügyeletében működött 2007. január 1-éig. Ekkortól, részben önálló költségvetési intézményként Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata fenntartásába és tulajdonába került át. Költségvetését a városi oktatási intézmények költségvetési szervénél, a Cseresnyés Kollégium gazdasági irodáján vezették. 2007. május 1-i hatállyal Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlése létrehozta a Tornyai János Múzeum és Közművelődési Központot, mely az alábbi intézményeket, ill. kiállítóhelyeket fogja össze: Központi intézmény: Tornyai János Múzeum Kiállítóhelyek: Alföldi Galéria; Emlékpont – Fél Évszázad Vásárhelyen; Magyar Tragédia 1944; Árpád utcai Népi Lakóház; Csúcsi Fazekasház; Kopáncsi Tanyamúzeum; Papi-féle Szélmalom és Molnárház; Zsinagóga. Telephelyek: Petőfi Sándor Művelődési Központ; Mozaik Kamaraterem; Korzó Mozi; Mozgásés Táncművészeti Központ. A Németh László Városi Könyvtár részben önálló költségvetési intézményként szintén a Tornyai János Múzeum és Közművelődési Központ alá lett gazdaságilag rendelve, így a két intézmény kapcsolatát az Együttműködési Megállapodás rögzíti. Az összevonást követően kidolgozásra került az új intézményi struktúra, a szervezeti- és működési szabályzat, az új munkaköri leírások. Július második felében az Oktatási és Művelődési Minisztériumnak megküldtük a működési engedélykérelmeket és módosításokat. A Minisztérium december végén hiánypótlást és korrekciókat kért a beadott működési engedélyekhez, melyek intézése 2008-ra áthúzódó feladat. II. SZEMÉLYI-SZERVEZETI VÁLTOZÁSOK 2007. január 1-el a fenntartó a Tornyai János Múzeum megbízott igazgatójának Hegedűsné Dékány Magdolnát, a Városháza kulturális referensét nevezte ki, s egyúttal intézkedett az igazgatói állásra kiírandó pályázat meghirdetéséről. A pályázatra három jelentkező volt, s közülük Dr. Nagy Imre művészettörténész, a szegedi Móra Ferenc Múzeum képzőművészeti osztályvezetője kapta meg a közgyűlés bizalmát. Dr. Nagy Imre 1991 és 1999 között már dolgozott a Tornyai János Múzeum igazgatójaként. Mostani belépését követően 2007. szeptember 30-ig félállásban ellátta a Móra Ferenc Múzeum művészettörténészi munkakörét is vásárhelyi munkáltatója, Dr. Lázár János polgármester engedélyével és hozzájárulásával. Pozícióját 2007. április 1-én foglalta el, s ekkortól Hegedűsné Dékány Magdolna munkaviszonya a múzeummal megszűnt. A 2007. május 1-el bekövetkezett intézményi struktúraváltás jelentősen átrendezte a személyi viszonyokat. A legjelentősebb változást az intézményi rendszer önálló költségvetési intézménnyé válása generálta, hiszen a Tornyai János Múzeum gazdasági és személyi ügyeit 2006. december 31ig a szegedi Móra Ferenc Múzeumban intézték, így a gazdasági- és munkaügyi csoport felállítására a Tornyai János Múzeum meglévő személyi állományából nem volt lehetőség. Az intézmény gazdasági igazgatói pozícióját Gulyás Csaba, az Emlékpont korábbi marketingese kapta meg. Ugyancsak az Emlékpontból került áthelyezésre Forgó Sándorné a gazdasági csoportvezetői


pozícióba. Gál Szilvia pénzügyi előadó a Petőfi Sándor Művelődési Központ állományából, míg Huszti Lajosné munkaügyi- , személyügyi előadó a Németh László Városi könyvtárból került áthelyezésre. Csordás Lászlóné a Tornyai János Múzeum korábbi pénzügyi előadója vállalta a főpénztárosi munkakört. Az intézmény összevonását követően Huszár Márta a múzeum adatrögzítője megvált az intézménytől, helyére Balogh Tímea, az Emlékpont korábbi pénztárosa lett áthelyezve ügyintézői munkakörbe. Tekintve, hogy az intézményi összevonásról intézkedő közgyűlési határozat a Tornyai János Múzeum és Közművelődési Központ álláshelyeinek számát 48 álláshelyben határozta meg, arra kényszerültünk, hogy a zömmel nyugdíjas – és közalkalmazotti besorolásban dolgozó – teremőreinktől megváljunk és a teremőröket (a pénztárosok kivételével) megbízási szerződéssel alkalmazzuk. Az intézményrendszeren belüli mozgás eredményeképpen Sonkoly Ágnes áthelyezéssel a Petőfi Sándor Művelődési Központba került, és a korábbi négy órás, részmunkaidős beosztás helyett teljes állású beosztásba került. Szőnyi Péter karbantartó az Emlékpontból áthelyezéssel a Tornyai János Múzeumba került kiállításrendezőnek. Kis Molnár Jenőné a Tornyai János Múzeum takarítója véglegesen nyugdíjba ment és a helyére belépett Csorba Ferencné. Az Emlékpontból év közben távozott Csák Tímea sajtó- és PR munkatárs, Szabó Nóra történészkutató, valamint Ombódi Orsolya pénztáros. Az ő helyére Donka Gábor lett felvéve ebbe a munkakörbe. Szabóné Sas Szilvia történész decemberben szülési szabadságra ment. Az intézmény megnövekedett sajtókapcsolat igényeinek ellátására 2007. augusztus 1-el megbízási szerződéssel Medgyesi Konstantint (a Móra Ferenc Múzeum sajtóreferensét) alkalmazzuk külsős sajtóreferensként. Az év folyamán két összmunkatársi értekezletre került sor (július 11; október 16). Igazgatói értekezleteket két hetente tartottunk, a szakalkalmazottak (tudományos beosztásban dolgozók) számára másfél havonta tartottunk értekezletet. III. GYŰJTEMÉNYI MUNKA Régészet III/1. Gyűjteménygyarapítás a.) Feltárások Tóth Katalin régészeti felügyeletet végzett a következő helyszíneken: — 2007. április 3. és 5. között Hódmezővásárhelyen a VII. számú homokbányában (helyrajzi szám 0481/26). — 2007. május 18. és június 19. között a Hódmezővásárhely-Mindszenti 20 kV-os vonal felújításának (I. ütem 1-2. szelvény és II. ütem 1-4. szelvény) földmunkái során. — 2007. július 17-én a Hódmezővásárhely-Kishomok, Homokdomb dűlő 22368 helyrajzi számú ingatlant ellátó középnyomású gázvezeték földmunkáihoz kapcsolódóan. — 2007. szeptember 14-én a Hódmezővásárhely, Csomorkányi út, Csanki István és társai (tanya 2010-2012-2028) villamosenergia ellátásához kapcsolódó földmunkák során. — 2007. szeptember 27-én a Hódmezővásárhely, Bodzási út, tanya 4105 villamosenergia ellátásának földmunkái során. Helyszíni szemlét végzett 2007. augusztus 15-én Mészáros Patríciával (Kulturális Örökségvédelmi Hivatal) a Hódmezővásárhely-Szikáncson (helyrajzi szám 0178/6, 0245, 0258/13-41) tervezett 80 ha-os lineáris-kutas tározós öntözőtelep víztározójának területén.


Ezeken a helyszíneken a földmunkákkal érintett területeken régészeti lelet vagy jelenség nem került elő. 2007. május 14. és 17. között Tóth Katalin próbafeltárást végzett HódmezővásárhelyKútvölgyön a VIII. számú homokbányában (helyrajzi szám: 0510/23), melynek célja a bánya területén lévő lelőhely pontos lehatárolása és intenzitásának felmérése volt. A próbafeltárás során egyértelművé vált, hogy a bánya teljes területe fedett régészetileg. 315 m2-es felületet tártunk fel, 5 szarmata kori objektum, két árokkal kerített temetkezés és egy árokrészlet került elő. A sírokban gyöngyöket, orsógombot, edénymellékletet, vaskést és vascsatot találtak. 2007. július 3-án és 4-én 336 m2-es felületen próbafeltárást végzett a Hódmezővásárhely-Szegfű utcában tervezett sportcsarnok és mélygarázs építési területén (helyrajzi szám: 12841/2). A területen egy török kori település maradványa található, így a beruházás teljes építési területén (336 m2 + 2. 240 m2 = 2. 576 m2) elvégezte a megelőző feltárást 2007. július 9. és augusztus 18. között. Összesen 181 objektum került elő. Többségük (3 földbe mélyített épület, méhkas alakú gabonatároló vermek, agyagkitermelő gödrök, cölöplyukak, árkok) egy intenzív török kori, Kr. u. XVI–XVII. századi település maradványa. Rendkívül nagy mennyiségű leletanyag került elő belőlük: kerámiatárgyak (különböző asztali, főző és tárolóedények, kályhaszemek, cseréppipák, orsókarikák stb.), állatcsontok, paticsok, téglák, üvegtárgyak, vas lószerszámok (kengyel, zabla, patkók) és egyéb használati tárgyak (béklyók, szögek, vasalások, faragott csontnyelű kések stb.), bronztárgyak (kis bronz edényke, hajtű), 3 pénzérme és egy díszített gyöngyházborítású markolatú vaskés. A Szegfű utcai jelenleg a legnagyobb megkutatott török kori településrészlet Hódmezővásárhelyen. A terület középső és déli részén a török kori réteg alatt egy szarmata kori (Kr. u. 2–4. század) telep néhány objektuma (árkok és cölöplyukak) jelentkezett. 2007. december 10. és december 21. között Tóth Katalin elvégezte a próba- és megelőző feltárást a Hódmezővásárhely Barattyoson, a 45. sz. főút mellett a 43 + 585 – 49 + 801 km szelvények között (helyrajzi szám: 0807) tervezett kerékpárút nyomvonalán található 504. és 137. számú régészeti lelőhelyen. Az 504. számú lelőhelyen 345 m2-es régészetileg fedett felületen egy Árpád-kori település részlete (15 objektum), a 137. számú lelőhelyen 343 m2-es régészetileg fedett felületen egy szarmata kori település részlete (30 objektum) került elő. III/1d) Gyűjtési napok száma Terepi napok száma: 64. Balogh Csilla (Móra Ferenc Múzeum, Szeged) megelőző feltárást végzett 2007. június 26. és július 18. között Mártély-Darvasszéken, a TXM Makó-8 kutatófúrás területén, melynek során 1.000 m2-es felületen egy Kr. u. 4-5. századi, hunkori szarmata településrészlet került elő. III/2. Nyilvántartás Ásatási dokumentáció A múzeum gyűjtőterületén az év során elvégzett régészeti felügyeletekről és helyszíni szemlékről Tóth Katalin elkészítette és leadta a jelentéseket. Balogh Csilla, Bende Lívia és Lőrinczy Gábor elkészítette és az Adattár számára leadta az általuk 2006-ban a TXM vezeték nyomvonalán végzett megelőző feltárások ásatási dokumentációját. Balogh Csilla elkészítette és az Adattár számára leadta az általa 2006-ban Hódmezővásárhely-Batidán és Hódmezővásárhely-Erzsébeten, a tervezett mezőgazdasági feltáró utak nyomvonalán végzett megelőző feltárások dokumentációját.


Tóth Katalin Bende Líviával és Lőrinczy Gáborral (MFM,Szeged) elkészítette és leadta a 2006-ban Székkutas-Kakasszéken a II. számú homokbányában végzett próbafeltárásuk ásatási dokumentációját. (A dokumentációt csak rendezni tudták, kénytelenek voltak nagyrészt az ásatáson elkészült formában leadni, ugyanis a beruházó (TESZT Kft.) nem utalta át a próbafeltárás végszámláját a Móra Ferenc Múzeum, Csongrád Megyei Önkormányzat Megyei Múzeumának. Emiatt anyagi forrás hiányában nem volt mód többek között a fotó- és rajzanyag digitalizálásának elvégeztetésére sem. Jelenleg a TESZT Kft. és a MFM perben áll az ügy miatt. 2007. szeptember 11-én a per során tanúként hallgatták ki Tóth Katalin régészt a szegedi Városi Bíróságon. A pert első fokon a MFM megnyerte, azonban a vállalkozó fellebbezést nyújtott be, így a pereskedés másodfokon folytatódni fog.) Tóth Katalin elkészítette és leadta a Hódmezővásárhely-Kútvölgyön a VIII. számú homokbányában 2007-ben végzett próbafeltárás, valamint a Hódmezővásárhely-Szegfű utcában tervezett sportcsarnok és mélygarázs építési területén szintén 2007-ben végzett próba- és megelőző feltárás ásatási dokumentációját. Leltározás Balogh Csilla beleltározta az általa 2006-ban a Hódmezővásárhely-batidai és Hódmezővásárhely-erzsébeti mezőgazdasági feltáró utak nyomvonalán végzett megelőző feltárások leletanyagát: 2004 tétel, 3083 db tárgy. Beleltározta továbbá a 2006 őszén Balogh Csilla, Bende Lívia és Lőrinczy Gábor által a TXM vezeték nyomvonalán végzett megelőző feltárások (összesen 6 lelőhely) leletanyagát: 293 tétel, 293 db tárgy. B. Nagy Katalin beleltározta a 2007. május 14. és 17. között HódmezővásárhelyKútvölgyön, a VIII. számú homokbányában végzett próbafeltárásunk leletanyagát: 18 tétel, 95 db tárgy, továbbá néhány kisebb, helyszíni szemlékből, régészeti felügyeletekből, terepbejárásokból származó leletanyagot: 33 tétel, 71 db tárgy. A 2007-ben beleltározott tárgyak összesen: 2348 tétel, 3542 db tárgy. Az összes beleltározott régészeti tárgy a TJM-ban: 50. 197 tétel, 76.673 db tárgy. III/3. Gyűjteményrendezés A beleltározott leletanyagokhoz Tóth Katalin elkészítette a lelőhely és a leltári szám szerinti kereső kartonokat. A régészeti gyűjteményből több időszaki kiállításhoz, valamint jó néhány szakmai feldolgozási munkához kölcsönöztünk leletanyagot. A gyűjtemény raktározási problémái egyre égetőbbé válnak. A pincei régészeti raktár (ahol az állatcsontanyagot, embercsontanyagot, terepbejárásokból származó leletanyagokat, vizsgálati mintákat, az ásatásokról bejövő restaurálatlan és a leltározatlan anyagokat tároljuk), gyakorlatilag betelt. A sportcsarnok ásatásának állatcsont anyagát már nem tudjuk polcokon elhelyezni. A helyzetet nehezíti, hogy a Szegedi Tudományegyetem Antropológiai Tanszéke is raktározási problémákkal küszködik, emiatt nem tudják a továbbiakban fogadni és tárolni a múzeum gyűjtőterületén végzett ásatások embertani anyagát. Sőt a jelenleg ott tárolt, korábbi ásatásokból származó antropológiai anyagot is szeretnék visszaadni. Közülük idén a Béres Mária Csomorkánypusztatemplomi ásatásából származó anyagot szállította vissza Marcsik Antónia a Tornyai János Múzeumnak. A zsákokban visszaszállított leleteket bedobozoltuk, rendeztük, de csak egy részüket tudjuk megfelelő módon, Salgó-polcokon elhelyezni, a többit a pincei raktárban a földön tároljuk. Az ez évben beleltározott és a jövőre beleltározandó leletanyagoknak még tudtunk, illetve tudunk helyet biztosítani az ún. „Szántó Kovács” raktárban, azonban jövőre nagy valószínűséggel telítődik a beleltározott anyagokat tároló régészeti raktár is. A Tornyai János Múzeum régészeti gyűjteményébe tartozó, de egyelőre a szegedi Móra Ferenc Múzeumban őrzött leletanyagoknak, valamint a Magyar Nemzeti Múzeumban lévő, Révész László feldolgozása alatt álló Hódmezővásárhely-nagyszigeti honfoglalás kori temető leletanyagának a jelenlegi kapacitás mellett nem tudunk helyet biztosítani.


III/4. Adattári munka Tóth Katalin beleltározta az adattárba ez évben bekerült anyagokat: 20 tétel. Az összes beleltározott adattári tétel a múzeumban: 248 tétel. Az újonnan beleltározott anyagokhoz elkészítette a leltári szám és lelőhely szerinti kereső kartonokat. III/6. Műtárgyvédelem Molnárné Balázs Zsuzsa restaurátor az Erzsébet és Batida lelőhelyekről 3083 kerámia töredék tisztítását végezte el, ebből összesen 13 kerámia került kiegészítésre. Székkutas 2. homokbánya lelőhelyről 1997 db kerámia, és fém tisztítását, és konzerválását végezte el ugyanő. Kútvölgy 8, homokbánya lelőhelyről Molnárné Balázs Zsuzsa 95 darab kerámia és patics, valamint üveggyöngy töredéket tisztított meg, és konzerválta azokat. Nagy Nándor és Molnárné Balázs Zsuzsa restaurátorok közösen végezték el a Szegfű utcai ásatás 104 doboznyi (kb. 20.000 db) török hódoltság korabeli anyagának, zömmel kerámia töredékének tisztítását, válogatását, és ragasztását, valamint az ugyancsak itt előkerült kb. 10.000 db állatcsont töredék tisztítását. Molnárné Balázs Zsuzsa régészeti terepmunkával töltött 16 napot Székkutas-Kútvölgy 8. homokbánya lelőhelynél, és Szegfű utcai ásatásoknál. Nagy Nándor restaurátor 2007 júniusa és augusztusa között a Hódmezővásárhely Szegfű utcai Sportcsarnok leletmentő ásatásán terepmunkát végzett. A múzeumba kerülő ásatási anyagot deponálta és a restaurálásra felkészítette. Az NKA 2007. évi műtárgyvédelmi pályázatára (pályázati felelős: Dr. Ozsváth Gábor Dániel) a Kopáncsi Tanyamúzeum kiállított tárgyainak tervezett restaurálásához kapcsolódóan elkészítette a tárgyak állapotfelmérését, restaurálási tervezetét és a tervezett restaurálás költségvetését. Néprajz III/1. Gyűjteménygyarapodás A Nagy Vera által 2007-ban begyűjtött néprajzi tárgyak száma: 204 db. Ennek kiemelkedő része egy csizmadia műhely teljes felszerelése (160 db). További gyűjtést jelent 35 db szíjgyártószerszám és 9 db, textíliákból és háztartási eszközökből álló együttes. III/1d) Gyűjtési napok száma: 6. Dr. Ozsváth Gábor Dániel által felügyelt népi műemlékek kiállításaihoz 228 db. műtárgyat gyűjtött melyek adományként kerültek az intézmény gyűjteményébe. Ennek az anyagnak jelentős részét teszi ki a Nagy Zsoltné által a város számára felajánlott Károlyi utcai Takácsműhely eszközkészlete (tárgy együttes 220 db), mely jelenleg a volt „Kert Mozi” barakkjában van elhelyezve. III/1a. feltárások Az időszaki kiállítások előtt végzett terepmunka eredményeként mintegy 250 tárgy került időszaki kiállításra. III/1d) Gyűjtési napok száma 25. III/2. Nyilvántartás A begyűjtött anyagból 2 tétel beleltározása megtörtént (44 db). A harmadik tétel, a csizmadia műhely leltározása folyamatban van.


III/4. Adattári munka Nagy Vera megkezdte a néprajzi adattár rendezését: egységes borítóban, a fontosabb adatok feltüntetésével sorrendben tárolva helyezi el az egyes anyagokat. III/6. Műtárgyvédelem Molnárné Balázs Zsuzsa restaurátor 14 textilt, és 4 fa tárgyat tisztított meg és konzervált. Nagy Nándor a 2007 novemberében megnyílt Céhes kiállítás több kerámia-, fa- és fémtárgyának tisztítását, ragasztását, valamint konzerválását végezte el. Néprajzos gyakornokok segítségével megtörtént a begyűjtött csizmadia műhely anyaga nagy részének tisztítása (Kb. 100 db tárgy). A Dr. Ozsváth Gábor Dániel által gyűjtött tárgyak közül az időszaki kiállításokhoz kapcsolódva zajlott műtárgytisztítás, mely kb. 200 tárgyra terjedt ki. Képzőművészet III/1. Gyűjteménygyarapodás Gyűjteménygyarapításunk alapvető törekvése, hogy az Alföldi Galéria állandó kiállításában a Magyar Nemzeti Galéria és a Móra Ferenc Múzeum gyűjteményeiből tartós letétben itt kiállított művek helyett saját gyűjteményünk darabjait mutathassuk be. A másik törekvés, hogy a vásárhelyi vagy a Vásárhelyhez kötődő művészek munkáit gyűjtsük, s ebbe beleértendők a Vásárhelyi Őszi Tárlatokon kiállító művészek munkái is. III/1b) 2007-ben ajándékozás révén egy nagyméretű Sebők János festményt szerzeményeztünk. Vásárlás révén 3 mű került gyűjteményünkbe, ezek közül egy (Chiovini Ferenc: Faluszéle) az Alföldi Galéria állandó kiállításán kerül majd elhelyezésre. Pályázati támogatásból (Képző- és Iparművészeti Lektorátus) egy művet tudtunk megvásárolni – Nagy Gábor: Tájmetszet – Dég című munkáját, mellyel az 54. Vásárhelyi Őszi Tárlaton a fődíjat, a Tornyai-plakettet nyerte el a művész. III/2. Nyilvántartás A 2007. évi szerzemények leltárkönyvi nyilvántartása megtörtént, és elkészültek leírókartonjaik is. III/3. Gyűjteményrendezés 2007-ben négy Patay László művet kölcsönöztünk a budapesti KOGART Patay emlékkiállítására. Öt festményt (3 Tornyai, 2 Endre Béla) kölcsönöztünk a Kerámia Szimpózium és a Wartha Vince Alapítvány közös kiállítására a budapesti VAM DESIGN kiállítóhelyre. Letétben lévő műtárgyaink: Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala:………………42 db Ráckevei Képtár:………………………………………………………………..17 db Alkotmánybíróság, Budapest (Dr. Trócsányi László):…………………………...6 db III/6. Műtárgyvédelem Nagy Nándor 2007 júliusában az Alföldi Galéria állandó kiállítási anyagából 3 db festményt tisztított meg, vásznaikat újra feszítette, kereteiket restaurálta.


Helytörténet III/1. Gyűjtemény gyarapítás 2007-ben begyűjtött helytörténeti tárgyak száma 125 db. Ebből 20 db az 1930-as-1940-es években készült fotót Csatári Tamás adományozott a múzeumnak. A többi tárgy a 2007. évből származó meghívó, plakát és egyéb nyomtatvány. III/2. Nyilvántartás A 2007. évben gyűjtött anyag teljes leltározása megtörtént. III/6. Műtárgyvédelem Molnárné Balázs Zsuzsa az Egyletek és olvasókörök című kiállításhoz 24 tárgy tisztítását, és konzerválását végezte el, ezen kívül segített az installációk elkészítésben, és a rendezésben. A Céhes kiállításhoz 12 fém serleg, 6 fa, illetve vegyes anyagú tárgy, és 3 bőr, illetve papír tárgy tisztítását, és konzerválását végezte el. Pál László (Móra Ferenc Múzeum, Feketeház) - Hódmezővásárhelyi céhemlékek” című kiállításhoz restaurált 8 db kerékgyártó remekrajzot, tisztított 1 db oklevelet. Nagy Nándor a 2007 januárjában nyíló malom kiállítás rendezésében közreműködött, és ennek kapcsán több malom modell tisztítását végezte el. IV. TUDOMÁNYOS TEVÉKENYSÉG — A GYŰJTEMÉNYI ANYAG TUDOMÁNYOS FELDOLGOZÁSA ÉS KÖZZÉTÉTELE Régészet A 7 éves továbbképzési terv keretében megkötött tanulmányi szerződés alapján Tóth Katalin folytatta 2005-ben megkezdett PhD-tanulmányait (4. és 5. félév) a Pécsi Tudományegyetem BTK Ókortörténeti Tanszékén, Dr. Makkay János témavezetésével, dél-alföldi kora bronzkori témában. Folytatja azon Csongrád megyei kora bronzkori leletanyagok feldolgozását (SzegedKiskundorozsma-Subasa, Szeged-Kiskundorozsma-Nagyszék I. és II. lelőhely, Csengele-Fecskés), melyek PhD disszertációja törzsanyagát fogják képezni. 2007. március 12. és 14. között (3 nap) Tóth Katalin részt vett Debrecenben az Őskoros Kutatók Konferenciáján. Folyamatosan fogadta és lehetőség szerint segítette a vásárhelyi régészeti gyűjtemény bizonyos részeinek tudományos feldolgozását végző, illetve abban résztvevő külsős kollégákat. A legjelentősebb külsős feldolgozások a következők: – Türk Attila (Régészeti Intézet) dolgozza fel corpus-szerűen a múzeum gyűjteményének honfoglalás kori leletanyagát. – Révész László (Magyar Nemzeti Múzeum) dolgozza fel a B. Nagy Katalin által feltárt Hódmezővásárhely-nagyszigeti honfoglalás kori temetőt. – Lajkó Orsolya (Szeged, MFM) dolgozza fel doktori disszertációjában a B. Nagy Katalin által feltárt török kori leletanyagokat (Hódmezővásárhely-Ótemplom, Hódmezővásárhely-Bocskai utca, autóbuszpályaudvar). – Tompa György régészhallgató (Szeged, JATE) dolgozza fel szakdolgozati témaként a Tóth Katalin által Hódmezővásárhely-Kopáncs, Olasz Sándorné tanyája lelőhelyen feltárt középső rézkori (Bodrogkeresztúri-kultúra) telepanyagot. – Csányi Viktor régészhallgató (Szeged, JATE) dolgozza fel szintén szakdolgozati témaként a Bende Líviával és Lőrinczy Gáborral Székkutas-Kakasszéken a II. számú homokbányában feltárt Árpád-kori telepünk leletanyagát.


– Patay Róbert (ráckevei múzeum) dolgozza fel a Tóth Katalin által Hódmezővásárhely-Laktanya lelőhelyen feltárt rézkori telep- és síranyagot. – Rózsa Zoltán (orosházi múzeum) és Sóskuti Kornél dolgozza fel a Tóth Katalin által SzékkutasRefle tanya lelőhelyen feltárt szarmata kori telepet. Emellett még számos külsős kutató dolgozik kisebb-nagyobb, a vásárhelyi gyűjteménybe tartozó anyagokon. Néprajz Nagy Vera adatgyűjtést végzett és tanulmányt írt a Majolikatelep és a vásárhelyi kerámia kisműhelyek kölcsönhatásáról. Ebben a témában előadást tartott Budapesten a szeptember 27-én a VAM DESIGN-ben rendezett kerámiakonferencián. Feldolgozta, és néprajzi szempontból kielemezte Wiener Tibor 1934 és 42 közötti levelezését, melyből előadást tartott december 4-én, Szegeden, a Móra Ferenc Múzeum és a Tornyai János Múzeum és KK közös tudományos ülésszakán. Adatgyűjtést végzett a múzeumnak ajándékozott csizmadia műhely felszereléséhez. Összeállított egy kötetre való anyagot az 1980 óta megjelent vásárhelyi témájú néprajzi cikkeiből, melynek kiadásához elnyerte a Czirbusz Piroska alapítvány támogatását. Nagy Veronika 2007-ben megjelent publikációi: IV/1) Gyűjtemények feldolgozásán alapuló kiadványok: Nagy Veronika: Kiss Lajos szerepe a hódmezővásárhelyi Tornyai János Múzeum néprajzi gyűjteményének megalapításában. A Nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve. 2007. IV/3) Egyéb megjelent publikációk: Nagy Veronika: Dömötör Mihály virtuális múzeuma. Marosvidék. 2007. aug. VIII (2): 68-69. Dr. Ozsváth Gábor Dániel 2007-ben megjelent publikációi: IV/3) Egyéb megjelent publikációk száma: 5. IV/5) Dr. Ozsváth Gábor Dániel által felhasznált kutatónapok száma: 49. IV/6) Részvétel átfogó tudományos intézményközi programokon: 39 nap IV/7) Részvétel a szakági továbbképzés, ill. a felsőoktatás munkájában oktatóként: Dr. Ozsváth Gábor Dániel oktatóként részt vesz a Vedres István Építőipari Szakközépiskola műemlékvédelmi technikus képzésében IV/9) Kutatószolgálat, külső kutatók száma: 5 fő Képzőművészet Dr. Nagy Imre 2006 szeptemberétől 2007. február 20-áig öt hónapos Fulbright-ösztöndíjjal vendégprofesszor volt az Indiana Egyetem (Bloomington, Indiana, USA) American Indian Studies Research Institute (Amerikai Indián Kutatások Intézeté)-ben, ahol közös kutatási programban vett részt Ray DeMallie és Doug Parks professzorokkal.


2007 májusában Párizsban előadást tartott a Premiéres Nations, Collections Royales címen a Musée du quai Branly-ban megrendezett 28. American Indian Workshop konferencián „The Plains Algonquian Connection: Early Pieces in the Paris and Madrid Collections” címmel. A Zürichi Magyar Történeti Egyesület éves konferenciájának nyitó napján előadást tartott „A realizmus gyökerei – keleti források” címen 2007. július 1-én. A Mártélyi Képzőművészeti Szabadiskola felkérésére „In Memoriam Fodor József” címen megemlékező előadást tartott Fodor József festőművész munkásságáról 2007. augusztus 1-én. 2007. augusztus 19-én előadást tartott a Makói Natura Művésztelep alakuló konferenciáján „A realizmus gyökerei” címen. 2007. december 4-én a Móra Ferenc Múzeum és a Tornyai János Múzeum és Közművelődési Központ közös Tudományos Ülésszakán előadást tartott „Sárga Orr, Pöttyös Farkas fogadott fia” címen. 2007. december 12-én, az Emlékpont „Paraszt Párizs” termében műelemző előadást tartott Fodor József „Favágó” című festményéről. Dr. Nagy Imre tárgyévben megjelent publikációi: IV/1) Gyűjtemények feldolgozásán alapuló kiadványok: Nagy Imre: A képzőművészeti gyűjtemény. Kiállításvezető a Móra Ferenc Múzeum állandó kiállításához. Szeged: Móra Ferenc Múzeum. 22p. Nagy Imre: A Lucs-gyűjtemény. Kiállításvezető a Móra Ferenc Múzeum állandó kiállításához. Szeged: Móra Ferenc Múzeum. 18p. Nagy Imre: A Városháza képzőművészeti gyűjteménye. A Városháza (Szerk.: Kovács István és Kruzslicz István Gábor). Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata: 117171. Nagy Imre: Vásárhelyi művészet, vásárhelyi művészek. Magyarországi művésztelepek, történeti művek. (Szerk. és kurátor: Urbán Ágnes) Szentendre: Szentendre Művészetéért Alapítvány: 142-145. IV/3) Egyéb publikációk: Nagy Imre: „A 2007-es esztendő sorsfordító év lesz...” 54. Vásárhelyi Őszi Tárlat, 2007. Katalógus előszó: 7-8. Nagy Imre: Megint Vásárhely. Az 54. Vásárhelyi Őszi Tárlat. Új Művészet, 18(11): 34-36. Nagy Imre: More than a Custeriana (könyvismertető). European Review of Native American Studies, 20(2): 61-62. Nagy Imre: René B. Bonnerjea: Eskimos in Europe, How They Got There and What Happened to Them Afterwards (könyvismertető). Acta Ethnographica Hungarica 52(2): 461-462.


Megjelenés előtt Nagy Imre: Yellow Nose, the Enigmatic Artist of the Cheyennes. Generous Man/Ahxsti-tapina: Essays in Memory of Colin Taylor. Arni Brownstone (szerk.) Wyk: Verlag für Amerikanistik. IV/5) Felhasznált kutatónapok száma: 5 Alkotó szabadság: 5 IV/6) Részvétel átfogó tudományos intézményközi programban: Korai síksági indián művészet – Prof. Dr. Christian F. Feest (Museum für Völkerkunde, Bécs) IV/9) Kutatószolgálat – külső kutatók száma: 3 Helytörténet Bernátsky Ferenc a 2007/2008-as tanév II.félévében befejezte a SZTE BTK Történeti Intézet Modernkori Történeti Doktori Iskolájában a PhD-képzést. 2007 júniusában részt vett a MAMUTT szervezésében a veszprémi Laczkó Dezső Múzeumban megrendezésre került történész muzeológus továbbképzésen. „Egyletek és olvasókörök” címmel helytörténeti kiállítást rendezett a Tornyai János Múzeumban, mely kiállítás 2007. június 8.- augusztus 15. között volt látható. A „Hódmezővásárhelyi céhemlékek” című kiállítás megrendezésében közreműködött, melynek néprajzos szakértője Nagy Vera volt. A kiállítás 2007. november 23-2008. március 30. között látható. A Móra Ferenc Múzeum és a Tornyai János Múzeum és Közművelődési Központ közös Tudományos Fölolvasó Ülésén 2007. december 5-én „Vitéz Nemes Árpád hódmezővásárhelyi belterületi iskolafelügyelő hagyatéka” címmel előadást tartott. A hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság 2007. évi évkönyvébe 2 cikket írt „Az 1926-os időközi törvényhatósági választások Hódmezővásárhelyen” és „Az 1929-es virilis törvényhatósági választások Hódmezővásárhelyen” címmel. A kötet várhatóan 2008. tavaszán jelenik meg. Folyamatosan gyűjtötte az anyagot a Horthy-korszakban Hódmezővásárhelyen lebonyolított országgyűlési és törvényhatóságai bizottsági választások történetének feldolgozásához. Műtárgyvédelem Nagy Nándor restaurátor 2007 júniusában védte meg a Magyar Képzőművészeti Egyetemen a diplomamunkáját. Az év első felében igazgatói engedéllyel egy szakdolgozati vizsgamunkaként a máriafalvi Zsolnay kerámia oltárt és egy Salviati által tervezett üvegpegazust állított helyre. 2007. december 4-én, a Móra Ferenc Múzeum és a Tornyai János Múzeum és Közművelődési Központ közös Tudományos Ülésszakán előadást tartott a máriafalvi Zsolnay kerámia oltár restaurálási munkálatairól.


V. KÖZMŰVELŐDÉSI ÉS KÖZÖNSÉGKAPCSOLATI TEVÉKENYSÉG V/2. Kiállítások Közönségkapcsolatok Állandó kiállítások: Tornyai János Múzeum Hétköznapok Vénuszai – régészeti kiállítás Hódmezővásárhely népművészete – néprajzi-népművészeti kiállítás Alföldi Galéria Az Alföld képzőművészete a kezdetektől 1945-ig Tóth Menyhért emlékkiállítás A Tornyai-festménylelet Szabó Iván szobrászművész hagyatéka Időszaki kiállítások: Tornyai János Múzeum 2006. december – 2007. január 21.: „Baromnak, víznek, szélnek erejével” Az őrlőkőtől a 150 éves Papi-féle szélmalomig 2007. január 25.- február 25.: Simon Miklós, Berki Viola-díjas képzőművész kiállítása 2007. február 17.- március 18.: A 41. Mártélyi Képzőművészeti Szabadiskola Téli Tárlata 2007. március 25.- április 22.: Tavaszi Tárlat 2007. június 8. -augusztus 8.: „Egyletek és olvasókörök” 2007. augusztus 10.- augusztus 31.: A 43. Mártélyi Képzőművészeti Szabadiskola Fodor József festőművész emlékére ajánlott Nyári Tárlata 2007. szeptember 2.- szeptember 30.: Jónák Tamás festőművész kiállítása 2007. október 7.- november 4.: „Síkban és térben” Tóth Ernő festő- és szobrászművész, az 53. Vásárhelyi Őszi Tárlat Tornyai-plakettesnek kiállítása 2007. október 21.- november 25.: Tóth Menyhért festőművész emlékkiállítása a Magyar Festészet Napja alkalmából 2007. november 23.- 2008. március 30.: „Hódmezővásárhelyi céhemlékek” Alföldi Galéria 2006. december 6.- 2007. január 21.: IX. Vásárhelyi Kerámia Szimpózium kiállítása 2006. december 1.- 2007. január 15.: „Negyven év” Eifert János fotóművész gyűjteményes kiállítása 2007. január 21.-február 18.: „Tanyavilág 2006” a IV. Hódmezővásárhelyi Fotószimpózium kiállítása 2007. január 27.- február 27.: Till Aran kisplasztikáinak kiállítása 2007. február 11.-március 4.: „A magyar történelem nagymúltú templomai„ Gránitz Miklós fotóművész kiállítása 2007. február 25.- március 25.: Losonci Lívia festőművész kiállítása 2007. március 11.- április 8.: Dudás Gyula festőművész kiállítása 2007. március 31.- május 6.: „Omnis nobilitas ab equuo” König Róbert grafikusművész kiállítása 2007. április 15.- május 13.: „Gyermek-játék nemzedékek a gyermekekért” című pályázat anyagának kiállítása 2007. (május 20.) június 3.- június17.: „Vallauris-Hódmezővásárhely kerámiaünnep” című kiállítás 2007. augusztus 2.- szeptember 2.: „Vásárhelyi művészet – vásárhelyi művészek” kiállítás a Tornyai János Múzeum képzőművészeti gyűjteményéből 2007. október 7.- november 25.: 54. Vásárhelyi Őszi Tárlat 2007. december 9.- 2008. január 27.: X. Vásárhelyi Kerámia Szimpózium kiállítása


2007. december 16. - 2008. január 20.: Fülöp Erzsébet festőművész és vendége Mihály Árpád szobrászművész kiállítása Külső helyszínen rendezett kiállítások: 2007. február 20 – 2007. április 30.: Mezőgazdasági Gépmúzeum, Mezőkövesd – Hagyományos malmok a Kárpát-medencében 2007. szeptember 7 – október 7.: VAM DESIGN Központ, Budapest – Hódmezővásárhely kincsei 2007. október 7. – október 28.: Sóshalmi Olvasókör – a Vásárhelyi alkotóművészek kiállítása Régészet A múzeum gyűjtőterületén végzett ásatások (főként a tervezett sportcsarnok és mélygarázs területén végzett feltárás) kapcsán tartotta Tóth Katalin régész a kapcsolatot a médiával. Öt alkalommal tárlatvezetést tartott a régészeti állandó kiállításban a bejelentkezett látogatók számára. Néprajz Nagy Vera V/2) Kiállítás rendezés: Hódmezővásárhelyi céhemlékek (Bernátsky Ferenccel közösen) Anyaggyűjtéssel besegített a következő kiállításokba: Egyletek és körök (Rendezte: Bernátsky Ferenc), Világítóeszközök (Rend.: Ozsváth Gábor), Pálinka kiállítás (Rend.: Ozsváth Gábor) V/3) Közönségkapcsolati tevékenység: Tárlatvezetés: 4 Előadás: 2 Kiállításnyitás: 10 (Ebből több, az intézményen belül.) Zsűri: 2 A kiállítások kapcsán számos alkalommal nyilatkozott a televízió, a rádió és a sajtó munkatársainak. Dr. Ozsváth Gábor Dániel V/2) Kiállítás rendezés: Felidézett mozzanatok a Vásárhely földjén dolgozók mindennapjaiból Kiállítás a 101. Gazdanap tiszteletére (márc. 02 – ápr. 22) (a Gazdasági Egyesülettel közösen) Tájak – korok – emberek (Dsc. Juhász Antal fotói) (ápr. 24 – jún.20) A fény keresése (Szent Iván éji álom) Sámándobok szóljatok, nyilak röpüljetek! Szent Iván nap és világítástörténeti kiállítás (jún. 22 – aug. 15) Szilvórium, törköly és egyéb lélekmelegítők (butella kiállítás és pálinkakóstoló) (aug. 17 – okt. 10) Pásztorszámadás „Szent Mihály nap” (pásztorkellék kiállítás) (szept.29 – nov. 05) A jó bornak is kell a cégér „Szent Márton nap” (Márton napi liba és újbor ünnep, borkóstolóval, boros-címke kiállítással) (nov.10 – dec. 18) Az Adventi ünnepkör képes levelezőlapokon (karácsonyi képeslap kiáll.) (dec. 19 – febr. 15) Képzőművészet V/2) Kiállítás rendezés Dr. Nagy Imre az alábbi kiállításokat rendezte: Tornyai János Múzeum – Tavaszi Tárlat (2007. március) Móra Ferenc Múzeum – Rejtett szépségek a MFM gyűjteményében (2007. április) Móra Ferenc Múzeum – Lucs gyűjtemény (állandó kiállítás) (2007. szeptember) Sóshalmi Olvasókör – Vásárhelyi művészek (2007. október) Tornyai János Múzeum – „Síkban és térben” Tóth Ernő kiállítása (2007 október)


Tornyai János Múzeum – Tóth Menyhért emlékkiállítás (2007. október) V/3) Közönségkapcsolati tevékenység Dr. Nagy Imre az alábbi kiállításokat nyitotta meg: Tornyai János Múzeum – Tavaszi Tárlat (2007. március 25.) Gulácsy Galéria, Szeged – Penovác Endre kiállítása (2007. július12.) Tornyai János Múzeum – Mártélyi Képzőművészeti Szabadiskola kiáll. (2007 aug. 10.) Gulácsy Galéria, Szeged – Szabó Klára Petra kiállítása (2007. október 11.) Dürer terem, Gyula – XXXV. Alföldi Tárlat (2007. december 14.) Helytörténet Közönségkapcsolati tevékenység Bernátsky Ferenc a két kiállításhoz kapcsolódóan 10 tárlatvezetést tartott. V/3. A kiállításokhoz kapcsolódó és egyéb közművelődési tevékenység Az elmúlt évek gyakorlatához hasonlóan Molnárné Balázs Zsuzsa ebben az évben is tartott pályaorientációs foglalkozásokat szakközépiskolás osztályok részére 2 alkalommal. Az állandó régészeti kiállításban 14 alkalommal tartott csoportoknak vezetést. Ezek megoszlása a következő : Általános iskolásoknak 4 Középiskola

7

Egyéb csoport

5

V/3. Média kapcsolatok A Tornyai János Múzeum és Alföldi Galéria média megjelenései a 2007-es évben a következőképpen alakultak: Írott sajtó Televízió Rádió

országos

32

helyi

37

országos

25

helyi

176

országos

19

helyi

118

Internet

86

VI. SZAKMAI ÉS TÁRSADALMI KAPCSOLATOK VI/1. Nemzetközi kapcsolatok, közéleti tevékenység Nagy Imre szerkesztőbizottsági tagja a Németországban megjelenő Europen Review of Native American Studies című folyóiratnak. Kutatási területe és amerikai ösztöndíja(i) révén szoros kapcsolatban áll számos amerikai és európai múzeumi és egyetemi szakemberrel. Dr. Ozsváth Gábor Dániel nemzetközi kapcsolatai: TIMS Nemzetközi Molinológiai Társaság – konferencia részvétel és tanulmányút EME Erdélyi Múzeum Egyesület Kolozsvár – konferencia részvétel DKI Dél Kelet Európai Intézet Sepsiszentgyörgy munkakapcsolat


VMF Vajdasági Magyar Folklór Központ Szabadka – tanácsadó Kríza János Néprajzi Társaság Kolozsvár – munkakapcsolat VI/2. Társadalmi tevékenység Nagy Vera tagja a Pulszky Társaságnak, valamint a helytörténeti kutatásokkal foglalkozó Szeremlei Társaságnak. Nagy Vera szervezőmunkát végez a Vásárhelyi Testamentum Alapítványban. Dr. Ozsváth Gábor Dániel a SZAB Építészeti és Örökségvédelmi Munkabizottság titkára. Tagja a Magyar Molnár Céhnek és a Molinológiai Tudományos Társaság titkára. Dr. Nagy Imre tagja a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének és a Magyar Néprajzi Társaságnak. Kuratóriumi tagja a Tápai Tűzzománc Tanoda Alapítványnak. Bernátsky Ferenc tagja a Pulszky Társaságnak, a helytörténeti kutatásokkal foglalkozó Szeremlei Társaságnak, a múzeumi történészeket tömörítő MAMUTT-nak, és a Tiszántúli Történész Társaságnak. VII. A KÖLTSÉGVETÉS ADATAI A 2007. évi költségvetés adatai: Bevételek: (ezer Ft) — fenntartói támogatás 260 893,— átvett pénzeszköz 0,ebből: — pályázaton elnyert összeg: 2 000,— saját bevétel jegybevétel kiadványértékesítés bérleti díj bevétele egyéb bevéte konferencia, kamat, ÁFA, stb. 12 995,Kiadások: A szakmai főbb kiadások: — gyűjteménygyarapítás 810,— kiállítások kiadásai 17.130,— propaganda kiadások 6 530,A költségvetés fedezete a személyi juttatások 48 közalkalmazotti pozícióhoz rendelt béreket, járulékokat és az üzemeltetési alapkiadásokat tartalmazza. VIII. A BELSŐ ELLENŐRZÉS MEGÁLLAPÍTÁSAI A SZAKMAI ÉS A PÉNZÜGYI VIZSGÁLATOK ALAPJÁN A belső ellenőrzés a múzeumi és közművelődési intézményben, annak raktáraiban és egyéb telephelyein különböző szinteken valósult meg, rendszeresen és folyamatosan. A múzeum igazgatója, helyettesei és a gazdasági igazgató különböző alkalmakkor látogatást tettek a szervezethez tartozó kiállítóhelyeken, ahol célvizsgálatot tartottak (raktári rend, jelenléti ívek, ingatlanok állapota, stb.), melyekről szükség szerint emlékeztető készült. A tűz- és vagyonvédelmi, valamint munkavédelmi előírások betartatását a múzeumigazgató, valamint ezt a munkakört betöltő külső munkatárs útján ellenőrizte. Az elmúlt év során fogadtuk a restaurátor országos szakfelügyeletet. E látogatásról jegyzőkönyvet kaptunk, melyet a fenntartóhoz is eljuttattunk. A gazdasági-pénzügyi belső ellenőrzés elsősorban a folyamatba épített ellenőrzésre és a vezetői ellenőrzésre épül, hiszen nincs függetlenített belső ellenőr. Belső szabályzataink alapján működik az érvényesítés, kötelezettségvállalás, ellenjegyzés és utalványozás.


IX. BIZTONSÁG, VAGYONVÉDELEM A múzeumi intézményrendszer szinte valamennyi épületében található elektromos riasztó rendszer, valamint tűzjelző, sőt az Emlékpont épületében 24 órás őrzés is van. Ezek működését külsős szakemberek ellenőrzik. A folyamatos ellenőrzésnek része egy 24 órás diszpécserszolgálat amely a beérkezett riasztásokat azonnal kivizsgálja. Sajnos vannak olyan kiállítóhelyeink, ahol még ez a fajta védelem is hiányzik (a Csúcsi fazekasház, Papi-féle szélmalom és molnárház, Árpád utcai tájház, a kopáncsi tanyamúzeum). Takarékossági megfontolásból az egész múzeumi szervezet vagyonvédelmi szerződéseinek felülvizsgálatát 2007-ben elvégeztük, és ennek eredményeként került sor az új vállalkozóval való szerződéskötésre. Hódmezővásárhely, 2008. január 31.

Dr. Nagy Imre sk. múzeumigazgató


A Tornyai János Múzeum és Közművelődési Központ tudományos munkakörben foglalkoztatottainak kimutatása

MTA tagja

-

Tudományok doktora, akadémiai doktor

-

Kandidátus, PhD

2,5

Egyetemi doktor

-

Fokozat nélkül

7

Összesen:

9,5

Minősítettek összesen

2,5

Minősítettek %-ban

26,32

Kiadások Üzemeltetés, fenntartás Bér és járulékai Intézményi beruházás Szakmai, dologi kiadások (feladatok szerinti bontásban) Nagyberuházás

100 748 000 122 140 000 0 51 000 000 0

Bevételek Fenntartói támogatás Átvett pénzeszközök (pályázatok, szponzorok, stb.) Saját bevétel (jegybevétel, kiadványok, rendezvények, terembérlet, jogdíjak, stb.) Nagyberuházás

2007. évi kiállítások Külön csatolva.

260 893 000 0 12 995 000 0


HUMÁN OKTATÁSI KÖZPONT

AZ EMLÉKPONT 2007. ÉVI BESZÁMOLÓJA

2008. január 20.


I.BEVEZETÉS Az Emlékpont – Fél Évszázad Vásárhelyen Humán Oktatási Központ első teljes éve volt 2007-ben, ugyanis a kiállítás 2006. július 7-én nyílt meg. Az intézmény működésében jelentős, de pozitív változás volt, hogy 2007. május 1-jével a Tornyai János Múzeum és Közművelődési Központ kiállítóhelyévé vált. Az év összességében sikeresnek mondható, hiszen az intézmény igen sokrétű tevékenységet folytatott. A látogatók száma (12.376 fő) és az ebből származó bevétel (3.715.700,- Ft) nem érte az előzetes terveket, de a jövőben határozottabb marketingmunkát folytatunk a látogatottság növelése érdekében. Az oktatási és közönségkapcsolati tevékenység (rendezvények) kimagaslónak mondható. 42 saját szervezésű rendezvény – tudományos előadások, könyv- és filmbemutatók, kerekasztal-beszélgetések – helyszíne volt az Emlékpont előadóterme, valamint egy kétnapos fesztivált is rendeztünk 8 óra munka, pihenés és szórakozás címmel, az egykori május elsejei felvonulások hangulatát idézve. Az országban kizárólag az Emlékpontban került megrendezésre egy, az 1947. évi „kékcédulás” választásokkal foglalkozó tudományos konferencia. Az oktatás területén kimagasló eredményeket értünk el, a hódmezővásárhelyi iskolások történelemoktatása 1945-90 közötti időszakról kihelyezett helyszínen, az intézmény előadótermében zajlik, a tanórák előadói az Emlékpont történészei. Ezen kívül havi rendszerességgel voltak és vannak rendhagyó tanórák országosan elismert kutatók előadásában. De nemcsak történelemoktatás folyik, hanem a korszak képzőművészetét bemutató „Paraszt Párizs” terem művészettörténeti, művészeti foglalkozások helyszíne. A Nemzeti Emlékezet Hete programsorozat keretében, melynek lényege, hogy nem csupán egyetlen nap október 23-án emlékeznek Vásárhelyen az 1956-os forradalom és szabadságharcra, hanem egy héten át tanórák és nyilvános programok voltak a témáról. A programsorozat 28 foglalkozásán közel 1300 diák vett részt. Az Emlékpont gyűjteménye -, mely teljesen digitalizálva van, és egy internetes felületről érhető el – számos értékes helytörténeti és országosan is egyedülálló anyaggal gyarapodott. Az intézmény tudományos tevékenysége keretében tovább bővült az „oral history” gyűjtemény, a történész-kutatók számos publikációt jelentettek meg és előadásokat tartottak.


II. SZEMÉLYI – SZERVEZETI VÁLTOZÁSOK Jelentős szervezeti változás érintette az Emlékpontot, ugyanis 2007. április 30-ig Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata részben önálló intézményeként működött. 2007. május 1. óta az egységes városi múzeumi és kulturális rendszer, a Tornyai János Múzeum és Közművelődési Központ kiállítóhelyeként működik. Aktív dolgozói létszám változása

Aktívdolgozói létszám 25

0 3 0 2

20 Megbízási szerződéses

0 2

15

Részmunkaidős Főállású

22 18

10

14 5

0

2007. január 1.

2007. május 1.

2007. december 31.

A Tornyai János Múzeum és Közművelődési Központ megalapítása során csökkent a dolgozói létszám, ugyanis átszervezés történt az intézményi struktúrában: Gulyás Csaba (marketing vezető), Sonkoly Ágnes (részmunkaidős tárlatvezető), Forgó Sándorné (gazdasági ügyintéző), Szőnyi Péter (karbantartó) és Balogh Tímea (pénztáros) az egységes intézmény más területére lettek kinevezve. Természetes fluktuáció is történt az év során: Csák Tímea (sajtó- és PR munkatárs), Szabó Nóra (történész-kutató), valamint Ombódi Orsolya (pénztáros) – helyette lett felvéve Donka Gábor ugyanebbe a munkakörbe - távozott. Szabóné Sass Szilvia szülési szabadságra ment, így alakult ki az év végi aktív dolgozói létszám: 14 főállású és 2 részmunkaidős közalkalmazott dolgozik az Emlékpont kiállítóhelyén. 2008. január 1-jétől Gál László történész-kutató részmunkaidősből főállású közalkalmazottá lett kinevezve.


Aktív dolgozói létszám és beosztások

2007. december 31.

Főállású közalkalmazottak: Név 1.

Madácsy Tamás

2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14.

Vincze Gábor Mészáros Tamás Elek András Szász Boglárka Nagrand Antal Szender Ákos Terhes András Horváth Károly Verba Béla Szabóné Juhász Rita Donka Gábor Huszka Heléna Vincze Szilvia

Beosztás intézményvezető, a Tornyai János Múzeum és Közművelődési Központ igazgató helyettese kutató-történész kutató-történész közönségkapcsolatok vezető gazdasági ügyintéző informatikai csoportvezető informatikus informatikus műszaki vezető karbantartó pénztáros pénztáros takarító takarító

Részmunkaidős közalkalmazottak: 15. 16.

Név Dr. Baracs Gabriella Gál László

Beosztás kutató-történész kutató-történész


III. GYŰJTEMÉNYI MUNKA Az Emlékpontban végzett gyűjteményi munka eltér a hagyományos múzeumi gyűjteményekétől, ugyanis az anyagokat – a tárgy és a könyvadományok kivételével – digitalizált formában, számítógépen gyűjtjük és tároljuk. III/1. Interjúk A gyűjtemény legfontosabb része az 1945 és 1990 közötti történelmi korszakra vonatkozó ún. „oral history” gyűjtemény. Az Emlékpont alapkoncepciója, hogy vásárhelyi vagy vásárhelyi kötődésekkel rendelkező visszaemlékezők személyes történeteiket videóinterjúk keretében mondják el. Az intézmény történész-kutatói veszik fel a visszaemlékezéseket, a rögzített anyagok ezt követően kerülnek feldolgozásra, számítógéppel. Az interjúk a felvételt követően digitalizálásra kerülnek, majd a történészek útmutatásai alapján kezdődik a vágás. Ehhez a nyers filmeket ún. scriptelni kell, mely azt jelenti, hogy a kivágandó pontokat meg kell határozni. Az így elkészült anyagok kerülhetnek fel a Kutatói terminálra, de előtte még kivonatolásra kerülnek: a történészek összefoglalják az interjúk tartalmát, így azok kereshetővé válnak szavak és témák alapján. A filmek további felhasználásra is kerülnek: tematikusan, a kiállítási termekhez kapcsolódó részeket kivágva megjeleníthetőek az adott teremnél, valamint az oktatási célra készülő filmekbe is kerülnek be részletek. 2007-ben 34 személlyel készült közel 50 órányi felvétel. A legtöbb felvett interjú az 1956-os forradalomhoz, valamint a „Megszakított hagyomány” témakörhöz – a mára eltűnt paraszti világhoz - kapcsolódik. A felvett anyagok közül jelentős volt Dr. Kertész Dezsővel, az 1956-os forradalom egyik vásárhelyi főszereplőjével készített közel 5 órás interjú. Dr. Filep Antal „Vásárhelyről elszármazott” orvos a korszak egészségügyi viszonyairól, valamint Gallyasi Miklósról, a Tornyai János Múzeum alapítójáról mondott el nagyon értékes adalékokat. III/2. Fényképek A fényképek - az interjúk mellett - fontos részét képezik az Emlékpont gyűjteményének, hiszen a kiállítás alapja a vizualitás. Az oktatásban jól felhasználhatóak ezek a képanyagok: multimédiás prezentációkban, valamint filmek vágóképeiként. Az Emlékpont részére felajánlott és beérkezett fotók szkennerrel kerülnek digitalizálásra, így az eredeti fotó a tulajdonosnál marad. A digitalizált fényképek tematikus rendben kerülnek fel a Kutatói terminálra, a rögzített esemény, helyszín, dátum, valamint a képen látható személyek feltüntetésével. Az Emlékpont fotótárában jelenleg több mint 3500 db digitalizált fénykép található, ebből 573 db került 2007-ben az adatbázisba. Ebből 270 db középiskolai tablókép a Szakmunkásképző Intézet és a Mezőgazdasági Szakközépiskola végzős diákjairól. A május elsejei rendezvényeinkhez kapcsolódóan fotópályázat került meghirdetésre az egykori felvonulásokat megörökítő adatbázist bővítésére. Több mint 50 értékes fényképpel gazdagodott az Emlékpont. III/3. Dokumentumok A digitalizált dokumentumok az Emlékpont történészei és a kutatók számára szolgálnak forrásként. Akárcsak a fényképeknél, az eredeti dokumentum ebben az esetben is a felajánlónál, vagy a levéltárakban marad, az Emlékponthoz csak a digitalizált változat kerül. Különösen jelentősek az 1956-os forradalomhoz kapcsolódó dokumentumok: a Bethlen Gábor Református Gimnázium könyvtárában található anyagok (röplapok, feljegyzések, fegyelmi eljárások, REF papírok) be lettek szkennelve, és azok a Kutatói terminálra kerülnek fel. Emellett Dr. Csoma Lajos ajánlotta fel az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában összegyűjtött


dokumentumait, melyek közel száz oldalt tesznek ki. A HM Hadtörténeti Múzeum és Levéltárában folytatott kutatások nyomán is több mint 200 oldalnyi 1956-os dokumentummásolat került gyűjteményünkbe. A történészek kutatási területeiken tanulmányoztak és digitalizáltak több száz oldalnyi dokumentumot. Több mint 500 oldalnyi anyagot gyűjtöttek össze a Csongrád Megyei Levéltár népbírósági anyagai közül. III/4. Újságok, újságcikkek Az 1945 és 1990 közötti korszak kutatásakor fontos forrásanyagként szolgálnak a korabeli újságcikkek. A Németh László Városi Könyvtárban szinte hiánytalanul és katalogizálva található meg az összes helyben megjelent periodika. Az anyagokból a történészek kutatási témaköreihez kapcsolódóan kerülnek digitalizálásra oldalak. A feldolgozást követően újságoldalként, valamint cikkenként találhatóak meg ezek a források a Kutatói terminálon, természetesen témakörök és termek szerint. Az elmúlt egy évben 295 újságoldal lett beszkennelve. A helyi sajtó anyagai alapján a következő témakörök lettek feldolgozva; az 1956-os forradalom, mindhárom vásárhelyi sajtóorgánuma: a Vásárhelyi Nemzeti Újság, a Viharsarok és a Szabad Viharsarok összes, 1956. október 23. és november 14. közötti száma olvasható az Emlékpont kutatógépein. A Kommunizmus Áldozatainak Emléknapjához kapcsolódóan Kovács Béla, a Kisgazdapárt főtitkárának ügyéhez kapcsolódó cikkek, melyek a vásárhelyi újságokban jelentek meg. Az 1947-es, „kékcédulás” választások teljes vásárhelyi sajtóanyaga – a három párt napilapja – is bekerült elektronikus formában az Emlékpontba. III/5. Tárgyak: 2007-ben 50 tárgyat adományoztak az Emlékpont részére, ezen kívül a Polgármesteri Hivataltól 15 db május elsejei transzparens került az intézményhez. Az adományozott tárgyak között érdekességként említhető egy ablaktáblára festett Sztálin portré, valamint egy, az ötvenes évekből származó italbolti ártábla. III/6. Könyvtár: Az Emlékpont könyvállománya jelenleg 764 kötetből áll. A helytörténeti kiadványok a kutatóteremben használhatóak, a többi kötet a leltározást követően az intézmény raktárába került. A könyvtár állományának több mint a felét a Németh László Városi Könyvtár és Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal adta át az Emlékpontnak, de folyamatosan és nagy számban érkeznek lakossági felajánlások is. A helytörténeti könyveken kívül, az 1945 és 1990 közötti korszak történelmi és propaganda kiadványai is megtalálhatóak a gyűjteményben.


IV. TUDOMÁNYOS TEVÉKENYSÉG A Tornyai János Múzeum és Kulturális Központ Emlékpont legújabbkori történész csoportja eredetileg, mint az Emlékpont történész-csoportja kezdett működni, hét fővel. Ebből négyen 8 órás, hárman 4 órás munkaidőben: Mészáros Tamás, Szabóné Sass Szilvia, Szabó Nóra és Vincze Gábor, illetve dr. Baracs Gabriella, Gál László, Sonkoly Ágnes. 2007 májusában Sonkoly Ágnes a Tornyai János Múzeum és Közművelődési Központ másik kiállítóhelyére került át, Sass Szilvia pedig 2007 szeptemberétől szülési szabadságra ment, Szabó Nóra pedig 2007 októberében felmondott. Ezt követően csak négy történészt maradt az Emlékpontban: ketten teljes, ketten fél állásban (Mészáros Tamás és Vincze Gábor, illetve dr. Baracs Gabriella, Gál László). A történészek tevékenysége az alábbi területekre terjedt, illetve terjed ki: – tárlatvezetés; – rendkívüli történelemórák tartása; – bizonyos rendezvények lebonyolítása; – interjúk készítése; – saját kutatómunkájuk végzése, az eredmények publikálása. A vidéki vagy külföldi csoportok tárlatvezetése rendszeres volt, számos esetben a hétvégeken is sor került ilyen alkalmakra. A külföldi csoportok német, illetve angol nyelvű kalauzolását korábban Baracs Gabriella, Mészáros Tamás és Sass Szilvia végezték. Az interjúk készítése februárban kezdődött el, eddig mintegy 34 személlyel készítettek interjút. Februártól májusig Gál László, Mészáros Tamás és Vincze Gábor „A hagyományos világ szétverésétől a Fehér Gárdáig” címmel, míg Baracs Gabriella, Sonkoly Ágnes, Sass Szilvia és Szabó Nóra az „Élet a Kádár-rendszerben. Munka és mindennapok Vásárhelyen” címmel tartott rendkívüli történelemórákat, melyeknek igen nagy volt a sikerük volt. A Nemzeti Emlékezet Hetében, 2007. október 20–27 között rendhagyó történelem órákat tartottak általános és középiskolás diákok részére 1956-ról. Az Emlékpontban rendezett 2007. március 28-i, illetve az októberi városi történelemverseny lebonyolításában az összes történész kivette a részét. Ugyancsak részt vállaltak „A Kultúra Magyar Városa 2007” című pályázat elkészítésében. A munka oroszlánrészét Sonkoly Ágnes végezte. Baracs Gabriella az „Egyházi, vallási programok, templomi koncertek száma 2001–2006 között,” című ponthoz gyűjtött adatokat. Gál László, Mészáros Tamás, Szabó Nóra, Szabóné Sass Szilvia és Vincze Gábor a „Közoktatás, felsőoktatás, művészeti oktatás rendszere, a képzésben résztvevők száma 20001-2006 között” c. ponthoz a helyi újságokból kigyűjtötte a 2001. és 2006. közötti vásárhelyi kulturális eseményekre vonatkozó adatokat. Az elkészült munkát a Polgármesteri Hivatalban használták fel. Sass Szilvia, Sonkoly Ágnes és Szabó Nóra a Budapesti Turisztikai Expóra egy játékos, Hódmezővásárhely vonatkozású „kérdezz-felelek”-típusú kérdéssort állított össze, mellyel a város népszerűsítését segítették elő. 2007. október 4-én a Batthyány-emlékév kapcsán megrendezett városi történelmi vetélkedő „akadályversenyének” lebonyolításában vettek részt a történész-munkatársak. Jelen voltak az október 9–11-i Megyei Levéltáros Napokon, ezeken a szakmai továbbfejlődésüket, kapcsolataik építését elősegítő találkozókon, előadásokon vettek részt. A „Nemzeti Emlékezet Hete” keretében 2007. október 23. és 27. között több programban vettek részt. Egyebek mellett kivették a részüket a történelmi vetélkedő lebonyolításában, több rendkívüli történelemórát tartottak az 1956-os forradalomról. 2007. december 5-én a történészek részt vettek a „Múzeumi kutatások Csongrád Megyében” című három napos szakmai konferencián. Baracs Gabriella: „Hódmezővásárhely gazdaságtörténete 1945 után”; Gál László „Paraszti migráció a vásárhelyi határban 1949–1953”; Mészáros Tamás előadása: Vásárhelyi gazdák a szegedi népbíróság előtt; Vincze Gábor pedig „Az igazolóbizottságtól az egyházi bíróságig. Református lelkészek üldözése a negyvenes-ötvenes évek Hódmezővásárhelyén” címmel tartottak előadást.


December 17-én Gál László, Mészáros Tamás és Vincze Gábor a tarjáni Varga Tamás Általános Iskolában rendhagyó történelemórát tartottak. Baracs Gabriella kutatási témája Hódmezővásárhely iparának és kereskedelmének 1945 utáni története. Jelenleg a kereskedelem történetét tárja fel 1950-től. Kutatásait a Csongrád Megyei Levéltár Hódmezővásárhelyi Fióklevéltárában végezte. Eddig a levéltárban található anyagokból a VB jegyzőkönyvek 1950–51-es évekre vonatkozó anyagát nézte át Anyagot gyűjtött az 1945–1949 közötti kereskedelmi reklámokról, amelyek a korabeli helyi sajtóban jelentek meg. Figyelemmel kísérte az adott korszakra vonatkozó irodalmat, főleg a folyamatosan megjelenő helytörténeti munkákat, a pedagógiai vonatkozású cikkeket a Németh László Könyvtár olvasótermében jegyzetelte ki. Ezeket az információkat a tárlatvezetéseken és a diákoknak készített anyagokban hasznosította. Március hónapban a Szeremlei Társaság 2006-os Évkönyvében megjelent A gabonatárolás hagyományai a Dél-Alföldön című publikációja. Február elején anyagot gyűjtött A katolikus egyház története Hódmezővásárhelyen 1945 és 1990 között című előadásához, melyet február 14-én az Emlékpont konferenciatermében a Katolikus Olvasókör kihelyezett ülésén tartott meg. 2007 május 11-én A gyűlölet síkjai Jézus szenvedéstörténetében címmel előadást tartott az MTA Szegedi Akadémiai Bizottságának Történelem és Filozófia Munkabizottsága által rendezett konferencián. Június 27-én a Károli Gáspár Református Egyetemen rendezett „1947 – Magyarország és a nagyvilág” című konferencián A gazdasági kibontakozás útjai 1945 után (Hódmezővásárhely példáján) címmel tartott előadást. A Zürichi Magyar Történelmi Egyesület (ZMTE) és Hódmezővásárhely Megyei jogú Város Önkormányzat Képviselő Testülete közös szervezésében július 1–8 között megrendezett „ZMTE XX. Magyar Őstörténeti Találkozó”-n is tartott július 1-én előadást: Szent István Intelmeinek aktualitása és erkölcsi ereje. Szeptember 17 részt vett a Szeremlei Társaság éves szakmai kirándulásán. November 10-én Egy két világháború közötti szociáldemokrata politikus önazonossága címmel tartott előadást a „Történelem és önazonosság” című, a Német-Magyar Filozófiai Társaság által tartott konferencián. November 29-én Hányatott sorsú vásárhelyi miniszter – Takács Ferenc (1893–1956) címmel rendhagyó történelemórát tartott. Interjút készített Szenti Tibor néprajzkutatóval és Szabó Gáborral. Gál László kutatási témája a Hódmezővásárhely környékén kialakított öt tanyaközponttal kapcsolatos. Hogyan, milyen okokkal magyarázható ennek a speciális településformának a megjelenése? Tisztán politikai okokkal magyarázható-e, vagy esetleg gazdasági szükségszerűség is állt a háttérben? A témában összeállított egy bibliográfiát, valamint kicédulázta az ezzel foglalkozó szakirodalmat. Megkezdte az elég szűkös levéltári források áttekintését is. Ezen kívül felvette a kapcsolatot Szenti Tibor néprajzkutatóval is, mivel ő a vásárhelyi tanyavilág és népélet elismert kutatója. Az ő javaslatára és tevékeny támogatásával, szeretné elkezdeni egyéb területek kutatását is. Ilyen lehet például, azon tárgyak történetének kutatása, amelyek a tanyák „kiürítésekor” vagy tovább „mentek” gazdáikkal a városba vagy egyszerűen csak kidobták őket. Milyen egyéb szempontok befolyásolták ezeknek, a tárgyaknak a további történetét? December 17-én a tarjáni Varga Tamás Általános Iskolában „Élet a vásárhelyi tanyán” címmel tartott rendhagyó történelemórát. Mészáros Tamás történész (operatív csoportvezető) kutatási témája a Fehér Gárda története. Az Emlékpont birtokában levő vonatkozó anyagok, illetve a szakirodalom áttekintése után több statisztikai kimutatást állított össze a fehérgárdistákra vonatkozóan (pl. átlagéletkor, birtokolt föld nagysága, átlagosan kiszabott büntetés). A Csongrád Megyei Levéltárban kutatott, az 1951-es periratokat tanulmányozta. Áttekintette az 1948-ban a kommunisták által a gazdák („kulákság”) ellen megkezdett koncepciós eljárások hódmezővásárhelyi áldozatainak dossziéit, az érdekesebbeket digitalizálta is. (A digitalizált „kulák-dossziékat” az Emlékpont kutatótermináljára lehet majd felhelyezni.) Az összegyűjtött anyagokat rendszerezte, cédulázta. A Németh László városi könyvtár helytörténeti szobájában a rendelkezésre álló korabeli napilapok (Vásárhely Népe, Független Újság, Viharsarok) vonatkozó cikkeit is felhasználta a kutatásaihoz.


A szegedi Belvedere Meridionale című szakfolyóirat 2007/3–4. számában, novemberben megjelent a Levél Németországból (Egy népbíróság elé állított vásárhelyi polgár kálváriája) című dolgozata. 2007. március 10-én, szombaton az „Európai oktatás és kisebbségi identitás a „Duna–Körös– Maros–Tisza Eurorégióban” című, Szegeden megrendezett nemzetközi konferencián bemutatta az Emlékpontot, annak oktatási-kutatási lehetőségeivel együtt. 2007. június 16-án Szak István: Szenvedések országútján című kötete bemutatójának, valamint az azt követő kerek-asztal beszélgetésnek volt a levezetője. Október 4-én bevezető előadást tartott Sághy Gyula Recski rabok a kövek árnyékában című dokumentum filmjének levetítése előtt. December 17-én a tarjáni Varga Tamás Általános Iskolában „Gulag szigetvilág” címmel tartott rendhagyó történelemórát. Az első negyedévben több olyan idős vásárhelyi lakossal sikerült felvennie a kapcsolatot, akik beleegyeztek, hogy rögzítsék az emlékeiket az Emlékpont számára, eddig tizenkét esetben (Végh János, Dr. Kertész Dezső, Fazekas Gábor, Kopornyik Ferenc, Szenti Tibor, Kovács Ernő, Hajdú Ottóné, Nemes Imre, Molnár Lajos, Szabó Mihály, Csányi István, Szabó Sándor) vett részt az interjúk elkészítésében. Vincze Gábor (aki a történész csoport szakmai vezetője) kutatási témája a vásárhelyi református egyház 1945 utáni története. 2006 őszén összeállított a magyarországi református egyház 1945 és 1989 közötti történelmére vonatkozó, 90 tételből álló szakbibliográfiát, novembertől a Hódmezővásárhely-ótemplomi Református Lelkészi Hivatal irattárában kezdett el kutatni, áttekintette az 1948 utáni esperesi jegyzőkönyveket és a hivatalos levelezést. 2007. január 3–12., március 9–12. és május 7–11. között a Tiszántúli Református Egyházkerület Levéltárában, Debrecenben folytatott kutatást, az egyházközségre vonatkozó iratokat tárta fel. Február és június között a Csongrád Megyei Levéltár Hódmezővásárhelyi Fióklevéltárában végzett kutatást, az 1945ös igazolóbizottság és a földigénylő bizottság iratanyagában a református egyházra vonatkozó iratokat nézte át. A szegedi megyei levéltárban feldolgozta az 1947-ben népbíróság elé állított Eperjesi Mihály és dr. Vásárhelyi Lajos lelkipásztorok periratait és az Állami Egyházügyi Hivatal Csongrád megyei megbízottjainak a jelentéseit. 2007 októberében megkapta az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának kutatási engedélyét, novembertől ott folytat kutatást. Kutatómunkája eredményeit eddig több dolgozatban foglalta össze. A „Várad” című nagyváradi kulturális folyóirat 2007/3. számában „Szabad egyház szabad államban”? (A Tiszántúli Református Egyházkerület a „nulla évben”), a „Belvedere Meridionale” c. szegedi történész folyóirat 2007/1–2. számában az Egyháziak üldöztetése a „fordulat éve” előtt. (A hódmezővásárhelyi református egyházközség esete), a 3–4. számban pedig „Senki se áltassa magát azzal…, hogy a román demokrácia máris ideális állapotokat teremtett az erdélyi magyarság számára.” (Az erdélyi magyarság 1947-ben) című dolgozatai jelentek meg. A Bakó László-ügy. Egy szegedi esperes üldöztetése az ötvenes években című tanulmánya a 2008/2-es Tiszatáj-ban, az Egy hódmezővásárhelyi lelkipásztor, aki „nem tudott olyan engedelmességet tanúsítani, mint kellett”. (Dr. Vásárhelyi Lajos esete 1946–1958.) című dolgozat pedig a Móra Ferenc Múzeum 2007-es Évkönyvében fog napvilágot látni. 2006 őszén jelent meg könyve A száműzött egyetem. A Ferenc József Tudományegyetem útja Kolozsvártól Szegedig (1919–1921.) címen, melynek bemutatója 2007 márciusában volt az Emlékpontban volt. Ugyanebben a hónapban, 2007 márciusában a debreceni Kossuth Egyetemi Kiadónál megjelent a 12. könyve, melynek címe: Vasfüggöny Keleten. Iratok a magyar–román kapcsolatokról 1948–1955. A Magyar Televízió Miért? Beszélgetés a történelemről című sorozatában két alkalommal szerepelt: januárban a Romániai Magyar Népi Szövetségről, májusban pedig Márton Áron gyulafehérvári római katolikus püspökről szóló műsorában vett részt. A március 23-án Baján megrendezett „Régiók a Kárpát-medencén innen és túl” című nemzetközi konferenciára elkészítette Az 1945-ös földreform – mint az egyházpolitika egyik „harci eszköze” (A Tiszántúli Református Egyházkerület esete) című tanulmányát, mely a Baján, Gulyás László szerkesztésében megjelent, „Régiók a Kárpát-medencén innen és túl” című konferenciakötetben olvasható. 2007. június 27-én a Károli Gáspár Református Egyetemen megrendezett „1947 – Magyarország és a nagyvilág” című tudományos konferencián Egyházüldözés a „fordulat éve”


előtt, a Békés-Bánáti Református Egyházmegyében – különös tekintettel Hódmezővásárhelyre címmel tartott előadást. Augusztus 28-án az Emlékpontban tartott „1947-es „kékcédulás” választások Magyarországon” című tudományos konferencián szintén előadást tartott, melynek címe: Az egyházak az „utolsó békeévben”. (Mindkét konferenciát dr. Lázár János polgármester úr nyitotta meg.) A bajai, budapesti és hódmezővásárhelyi konferenciákon kívül (Tőkés László református püspök meghívására) Nagyváradon tartott előadást a kommunizmus áldozatai emléknapján, majd másnap, február 26-án a Partiumi Keresztyén Egyetem hallgatói előtt beszélt az Emlékpont Múzeumról és a vásárhelyi Fehér Gárda Mozgalomról. Március 13-án a Konferenciateremben „A hatalom márciusa. Miként (nem) ünnepelték meg március 15-ét a Kádár-korszakban” címmel tartott egy rövid előadást, illetve beszélgetés folytatott Csoma Lajossal és Vörös Gézával. A beszélgetést élénk vita követte. 2007 szeptemberétől a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományai Kara Legújabbkori Magyar Történeti Tanszékén szemináriumot vezet, Agrártársadalom és agrárpolitika a DélAlföldön 1945 és 1962 között címmel. Október 11-én rendhagyó történelemórát tartott a Bethlen Gábor Református Gimnázium diákjainak, illetve tanárainak, a város református egyházának 1945 és 1956 közti történelméről. (Erről a Csongrád Megyei Napilap másnapi száma is beszámolt.) Október 18-án bevezető előadást tartott Sághy Gyula: Hortobágyra hurcoltattak című dokumentumfilmjének vetítése előtt. December 17-én a tarjáni Varga Tamás Általános Iskolában „Koncepciós perek az ötvenes évek Magyarországán” címmel tartott rendhagyó történelemórát. Eddig négy interjú készítésében vett részt: Kádár Ferenccel, Czirják Ferencnével, dr. Csoma Lajossal és Csermaz Lajosnéval folytatott beszélgetést. A közeljövőben volt presbiterekkel szeretne interjúkat készíteni. 2008. évi munkaterv Az Emlékpont történészei 2008-ban is folytatják az alkalmankénti tárlatvezetést. Emellett tovább készítik az interjúkat, illetve az elkészült interjúk kijegyzetelését, szerkesztését. Részt vesznek az év közbeni rendkívüli történelemórák megtartásában, történelmi vetélkedők lebonyolításában és a különféle megemlékezések (pl. a február 25-i kommunizmus áldozatai emléknap) megszervezésében. Az aktuális városi és iskolai évfordulókhoz, versenyekhez háttéranyagokat, teszteket készítenek. Baracs Gabriella tovább folytatja a megkezdett kutatásait, Hódmezővásárhely ipara és kereskedelme vonatkozásában. Eddigi kutatásai az 1945–60 közötti évekre korlátozódott, most kiterjeszti a kutatásait a hatvanas-hetvenes évekre. Nem csak levéltári kutatásokat szeretne folytatni, hanem interjúkat is készítene olyan személyekkel, akik a kutatott időszakban a kereskedelemben dolgoztak. Ha lehetősége lesz rá, az év közben megrendezésre kerülő szakmai konferenciákon előadóként kíván részt venni. Kutatásának eredményeit szakfolyóiratokban teszi közé. Gál László (január 1-től 8 órás munkatárs) tovább folytatja a megkezdett, a tanyaközpontok kialakulásával kapcsolatos kutatómunkáját. A hódmezővásárhelyi és a szegedi levéltárban az MDP pártarchívumában (a városi pártbizottság mezőgazdasági osztálya), illetve a közigazgatási iratokban (a városi tanács VB mezőgazdasági osztálya) folytat kutatásokat. Elsősorban a tanyaközpontok kialakítására, a „szocialista falu” kiépítésének előzményeire, a paraszti migráció folyamatára koncentrál. Mivel most van a szövetkezetesítés/kolhozosítás megkezdésének 60. évfordulója, ebben az évben a hódmezővásárhelyi TSZ-szervezés kezdeteit is megvizsgálja. Kutatásainak eredményeit több tanulmányban, publikációban kívánja közzétenni. Mészáros Tamás ebben az évben ugyancsak a már megkezdett témájában akar tovább dolgozni. A szegedi népbíróság elé állított hódmezővásárhelyiek pereit vizsgálja, különös tekintettel a „kuláknak” nyilvánított személyekre. A másik témája a fehérgárdisták pere. A szegedi levéltárban található az 1951-es perben elítéltek kegyelmi kérvényei. Ezeknek a vizsgálata – társadalomtörténeti megközelítésből – még sok új ismeretet nyújthat számunkra. Mivel ebben az évben van az 1958-as megtorlások évfordulója is, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti


Hivatalából és a Hadtörténeti Múzeum és Levéltárból származó iratok alapján fel akarja dolgozni a Kertész Dezső és társai per történetét. Vincze Gábor ugyancsak tovább folytatja a megkezdett témáját. Amennyiben sikerül végre a szentesi esperesi levéltárban is kutatnia, akkor a vásárhelyi református egyház 1945 és 1958 közti történelmének egy részletesebb feldolgozását prezentálná az év folyamán. Amennyiben továbbra is akadályoztatva lesz Szentesen, tovább folytatja kutatásait a debreceni püspöki levéltárban, valamint az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában, valamint – ezúttal a hatvanas évek történetét tárná fel. Év közben – előadóként – részt kíván venni az Emlékpontban megrendezésre kerülő konferenciákon, valamint június 4-én a Trianon Múzeum sorra kerülő konferencián, amelyre már meghívást kapott. V. KÖZMŰVELŐDÉSI és KÖZÖNSÉGKAPCSOLATI TEVÉKENYSÉG A közönségkapcsolatai feladatok legfontosabb része az oktatási intézményekkel történő kapcsolattartás és szervezés. Ide tartozik továbbá a látogatói csoportok és a tárlatvezetések beosztása, az adományozókkal, interjúra jelentkezőkkel történő kapcsolattartás, a programok, rendezvények szervezése, valamint az internetes oldal folyamatos frissítése. Az ezzel kapcsolatos feladatokat Elek András közönségkapcsolatok vezető látja el. V./1. Marketing Az Emlékpont marketing feladatait Gulyás Csaba, az Emlékpont igazgatóhelyettese, marketing vezetője, jelenleg a Tornyai János Múzeum és Közművelődési Központ gazdasági igazgatóhelyettese látja el. Munkáját 2007. augusztus 1-ig Csák Tímea sajtó és PR munkatárs segítette. - Kiadványok: 2007. tavaszán húszezer példányban egy új, színes képekkel illusztrált kétnyelvű szóróanyagot adtunk ki, melyeket folyamatosan küldünk a turisztikai szolgáltatókhoz azzal a céllal, hogy az igényes kiadvány által a városba és a régióba látogatók felfigyelnek az Emlékpontra. - Egész oldalas PR cikkek jelentek meg építészeti és turisztikai szaklapokban (Design Room, Szép Magyarország, Vendégváró), valamint internetes turisztikai portálokon. - Az Emlékpont - Fél Évszázad Vásárhelyen Humán Oktatási Központ az összes olyan idegenforgalmi kiállításon részt vett, amelyen Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata is képviseltette magát. Csák Tímea és Sonkoly Ágnes segítettek a standoknál. A város és az intézmény megjelent Szegeden két alkalommal, Pécsett, Budapesten, Veszprémben és Miskolcon. A tapasztalatok szerint fontos a megjelenés a turisztikai kiállításokon, ugyanis a belföldi utazásokhoz innen tájékozódnak az utazni vágyók az éppen időszerű lehetőségekről, ajánlatokról. A kiállításokon ingyenes belépők kerültek kiosztásra, melyeket ez év végéig válthatnak be az érdeklődők az Emlékpontban. - Internetes megjelenések: az Emlékpont felkerült az összes ingyenes idegenforgalmi portálra www.vendegvaro.hu, www.iranymagyarország.hu stb. -, melyek turisztikai adatbázisként szolgálnak a világhálón. Ezek a megjelenések ingyenesek. - Rendezvényekhez kapcsolódó marketingtevékenység: az Emlékpont egyes kiemelt rendezvényeihez (Kulturális Örökség Napjai, Május elsejei Retro Utcabál) is kapcsolódott marketingmunka, mely főként helyi hirdetésekből állt. A rendezvények sajtómegjelenései, főleg az országos sajtóorgánumokban erősítik az Emlékpont imázsát, így még több emberhez jut el az intézmény híre. Látogatói kérdőívek: 2007. októberében kezdődött el az Emlékpont látogatóinak felmérése kérdőívek segítségével. Sajnos még nem áll rendelkezésre egy reprezentatív minta elkészítésére alkalmas mennyiség,


mindössze 231 kitöltött lapot tudtunk feldolgozni. A látogatók korosztály szerinti megoszlása a kérdőívek alapján is a kiadott belépőjegyekből adódó arányokat tükrözték: a felnőtt, nyugdíjas, diák korosztályhoz tartozók közel egyenlő arányban látogatták meg a kiállítást. A látogatók újságcikkből és a televízióból szerzett tudomást az Emlékpontról, és vásárhelyi látogatásukat ez motiválta. A kitöltők kétharmada a régióból és kizárólag az Emlékpont miatt utazott Hódmezővásárhelyre. A kiállítás legnépszerűbb terme a legtöbb multimédiás eszközt – köztük az ún. interaktív asztalt – tartalmazó „Mindennapi élet” terem, valamint a Kádár-korszak klasszikus vendéglátóipari egységének alapján berendezett „Soportbüfé”. Sajnos a kitöltők csupán egynegyede ismeri az intézmény internetes oldalát. V./2. Kiállítások Állandó kiállítás: A 2006. július 7-én megnyílt Emlékpont elsőként Magyarországon, egy város történetén keresztül mutatja be, hogy mit jelentett az itt élők számára az 1945-től 1990-ig tartó „szocialista” korszak, a pártállam időszaka. A legkorszerűbb kiállítási-, és múzeumpedagógiai eszközök segítségével elevenednek meg azok a történelmi folyamatok, amelyek Hódmezővásárhely és környéke lakóinak életét meghatározták ebben az időszakban. A három évszázad építészeti jegyeit magán viselő épületben létrehozott kiállítás, így egyben város- és korszaktörténeti is. A látványos és magával ragadó 800 négyzetméteres kiállítás 9 terme a legkorszerűbb múzeumi eszközökkel került berendezésre. Az intézmény 81 férőhelyes előadóterme konferenciáknak, filmbemutatóknak és előadásoknak ad otthont. Időszaki kiállítás: Az Emlékpont jelenleg nem rendelkezik időszaki kiállítótérrel, de 2008-as terveink között szerepel ennek kialakítása, ezáltal időszaki kiállítások rendezése is.


V./3. A kiállításokhoz kötődő közművelődési és közönségkapcsolati tevékenység Látogatottság Az Emlékpont- Fél Évszázad Vásárhelyen Humán Oktatási Központ 2007. január 1. és 2007. december 31. között 12.376 látogatót fogadott. Ez átlagban napi 40 főt jelent, a havi látogatottsági átlaga 1031 fő. Az egyéni látogatók mellett közel 172 csoportot (4538 főt) fogadtunk, és az intézmény történészei 232 tárlatvezetést tartottak. A tárlatvezetések száma azért magasabb a csoportok számánál, ugyanis a 30 fő feletti csoportokat meg kell bontani, hogy megfelelő legyen a tárlatvezetés. Ezen kívül számos alkalommal óránkénti tárlatvezetést is biztosítottunk a látogatóknak. A külföldi csoportok német, illetve angol nyelvű kalauzolását dr. Baracs Gabriella és Szabóné Sass Szilvia végezték. Hódmezővásárhelyi – vidéki látogatók aránya A vidékről érkezett vendégek mellett több mint 3200 vásárhelyi lakos volt kíváncsi a kiállításra. Ők hódmezővásárhelyi lakcímkártya felmutatásával ingyenesen tekinthették meg az Emlékpontot. A látogatók közel kétharmada (73 %-a) vidékről vagy külföldről érkezett. Az Emlékpont vendégkönyvében olvashatóak elismerő bejegyzéseik, melyeket internetes honlapunkon is megjelentetünk.

Vásárhelyi - vidéki látogatókaránya

Hódmezővásárhelyi látogató 27%

Vidéki látogató 73%

Látogatók megoszlása korosztályonként Az Emlékpont látogatóinak korosztály szerinti megoszlása egyenletes. A legmagasabb a felnőtt korú látogatók száma. A jövőben különböző akciókkal, és programokkal kívánjuk növelni a diákok számát.


Látogatókmegoszlásakorosztályonként

Nyugdíjas 31%

Felnőtt 39%

Diák 30%

Díszvendégeink Számos prominens vendéget üdvözölhettünk látogatóink között. Megtekintette a kiállítást Sólyom László, köztársasági elnök úr, Bajnai Gordon önkormányzati és területfejlesztési miniszter úr, Philippe Zeller úr, Franciaország magyarországi nagykövete, valamint Eperjes Károly, Rudolf Péter színművész úr. Október 31-én April H. Foley-t, az Amerikai Egyesült Államok magyarországi nagykövetét láttuk vendégül az Emlékpontba.


Oktatás Legfontosabb feladatunknak és célunknak tekintjük, hogy a kiállítás népszerűsítésén felül elsősorban diákoknak foglalkozásokat, tanórákat szervezzünk, melyeken megismerhetik a magunk mögött hagyott fél évszázadot. Fontos, hogy ezen alkalmakkor a korszak történelmét, művészetét és mindennapjait tárgyszerűen, de átérezhetően adjuk át a fiataloknak. Ennek leghatásosabb eszköze a rendelkezésünkre álló multimédiás eszközpark, az interaktivitás, az „oral history” módszerével rögzített interjúk; így a diákok szeme láttára elevenedik meg a múlt. Oktatási lehetőségek az Emlékpontban Adottságok: állandó kiállítás 9 terem, 900 négyzetméter konferenciaterem: 84 férőhely (100 főig bővíthető); hangosítás, projektor, vetítés (DVD), számítógép – laptop kutató/ oktatóterem: 16 férőhely 8 tanuló és 1 tanári számítógép, könyvrészleg Az oktatási koncepció célcsoportjai: általános iskolák felső tagozatos diákjai középiskolák diákjai főiskolai és egyetemi hallgatók, kutatók Pedagógiai foglalkozások: az Emlékpont kiállításának megtekintése tárlatvezetéssel, feladatlap kitöltésével kihelyezett tanórák: történelem, valamint rajz és vizuális technika tantárgyakban emléknapok, megemlékezések rendhagyó tanórák szakkörök érettségi előkészítő filmklub (filmelemzések) pályázatok vetélkedők


Oktatási eredmények a 2006/07. tanévben A 2006/07-es tanévben az Emlékpont sokoldalúan kapcsolódott be Hódmezővásárhely közép- és általános iskolai oktatásába. A tanév második félévében a korszakra vonatkozó óráknak helyszínévé vált az intézmény; egyfajta kihelyezett tanórákon ismerkedhettek meg a diákok az 1945 és 1990 közötti időszak történelmével és művészetével. 2007-ben folytatódott a rendhagyó tanórák sora az Emlékpont előadótermében. Olyan országosan elismert történészek tartottak előadásokat, mint Dr. Horváth Miklós, Dr. Kahler Frigyes és Dr. Markó György, intézményünkből pedig Vincze Gábor történész adott elő. Az órák tematikája az 1945 és 1990 közötti időszakhoz, azon belül is főként az 1956-os forradalom és szabadságharc 50. évfordulójához kapcsolódtak. Résztvevői főként a középiskolák történelem szakos és történelem fakultációs diákjai voltak. 2007. tavaszán a Batthyány-emlékév keretében (szervezője a HM Honvéd Kulturális és Szolgáltató KHT. Hódmezővásárhelyi Intézménye volt) három előadást hallgathattak meg a város középiskolás diákjai gróf Batthyány Lajosról Dr. Pelyach István történész előadásában. A 2006/2007-es tanév második félévtől kezdve az oktatási tananyag részeként két tantárgyban (történelem, illetve rajz és vizuális alkotások) tartottak kihelyezett tanórákat az Emlékpont munkatársai. Történelem tantárgyból két komplex, multimédiás előadás szakmai koncepciója került kidolgozásra Madácsy Tamás intézményvezető és Vincze Gábor, a történészek szakmai csoportvezetője által. Az előadások, melyeket az Emlékpont történészei tartottak meg, kiegészültek az interjúrészletekből összeállított filmekkel. Az Emlékpont adatbázisából származó, un. „oral history” részletek felhasználásával a diákok személyes történeteken és sorsokon keresztül ismerhették meg 1945-1990 közötti történelmi korszakot. Az előadásokhoz a diákok szócikkekkel kiegészített óravázlatot és feladatlapot kaptak, melyeket az előadást követően az iskolai történelem órán töltöttek ki. Az Emlékpont történészei a szakmai anyag összeállítására (interjúk kiválasztása, fényképanyag válogatása, szócikkek és feladatlap elkészítése, stb.) tettek javaslatot, majd ők tartották meg a foglalkozásokat. Nagrand Antal informatikai vezető a videó-anyagok számítógépes vágásáért, a filmek összeállításáért felelt. A tanórákat hatékonyan sikerült beépíteni az általános iskola 8. évfolyam, valamint a középiskola 12. évfolyam történelemoktatásába. Az intézmény történészei – Dr. Baracs Gabriella, Gál László, Mészáros Tamás, Szabó Nóra, Szabóné Sass Szilvia és Vincze Gábor – 25 tanórát tartottak, két témakörben. Az iskolákkal, tanári munkacsoportokkal történő kapcsolattartás felelőse Elek András volt. - Az első előadás „A hagyományos világ szétverésétől a Fehér Gárdáig” címet viselte. A 45 perces órán bemutatásra került az évszázados vásárhelyi paraszti kultúra szétverése a kommunista hatalomátvétel nyomán. A visszaemlékezők a diákok elé tárták a beszolgáltatások, az erőszakos téeszesítés és az ÁVH-s terror világát. Az elnyomás ellen a vásárhelyi határban szerveződött ellenállási mozgalmakat (Fehér Gárda, Magyar Ellenállási Mozgalom) is megismerték a diákok ezen az órán. - A második előadás az „Élet a Kádár-rendszerben – Munka és mindennapok Hódmezővásárhelyen” címet viselte. Ezen a foglalkozáson bemutatásra került a Kádár-korszak, mely 1956-os forradalmat követő megtorlásokkal kezdődött és a rendszerváltozásig tartott. Ez az előadás négy részből állt, melyeken a diákok megismerték a vásárhelyi pedagógusokra mért megtorlást a forradalom után, a vásárhelyi ipar lehetőségeit a tervgazdálkodás rendszerében, a város művészeti életét és a mindennapok világát. A tanóra végén összeállítást láthattak a diákok a nyolcvanas évek reklámfilmjeiből. Az Emlékpontban filmklub is indult, melyen a 38. Magyar Filmszemle alkotásai közül, az 1956-os forradalomhoz kapcsolódó dokumentum és játékfilmek kerültek vetítésre. A másik vetített témakör a Batthyány-emlékévhez kapcsolódott. A Városi Történelmi Szaktárgyi Verseny (főszervező: Kiss Lajos Általános Iskola) helyszíne is az Emlékpont volt. A 92 fő résztvevő az általános iskolák felső tagozatos diákjai közül került ki. A verseny két részből állt; első felében a történelem tanórák anyagát kérték számon a diákoktól. A második részben az Emlékpont kiállításához kapcsolódó kérdéssort, feladatlapot


töltöttek ki, melyet az Emlékpont történészei állítottak össze. A versenyt és a feladatsor megoldását is nagyon élvezték a diákok, hiszen a kiállítótereket bejárva, a kiállítás tárgyaihoz, teremfelirataihoz, az érintőképernyős számítógépek anyagához kapcsolódó kérdésekre kellett választ adniuk. A rajz és vizuális alkotások tantárgyból Sonkoly Ágnes állított össze négy témakörben tanórát, melyek a helyszíne a kiállítás „Paraszt Párizs” terme volt. Ezek a tanórák művészettörténeti részből, illetve műalkotások elemzéséből álltak. A tanórákon a diákok megismerkedhettek az Emlékpontban fellelhető jelképvilággal, a szocialista- és az alföldi realista festészettel (külön tárgyalva, és összehasonlítva azokat), valamint a hagyományos Őszi Tárlatokkal. Az iskolák 20 db művészettörténeti tanórán vettek részt. A vásárhelyi képzőművészeti életről 2007. február 22-én dr. Dömötör János művészettörténész, a Tornyai János Múzeum nyugalmazott igazgatója tartott teltházas előadást. Oktatás a 2007/08-as tanévben Legfőbb célok a 2007/08-as tanévre Az elsődleges cél, hogy a hódmezővásárhelyi oktatási intézmények diákjainak további lehetőségeket biztosítsunk a korszak-, és a helytörténet megismerésre. Ennek érdekében – követve eddigi gyakorlatunkat – minden hónapban megrendezésre kerülnek rendhagyó történelemóráink. Másrészt a pedagógusok több kihelyezett tanóra közül választhatnak, és a kiegészítő foglakozások körét is bővíteni fogjuk; szakkörök, pályázatok, filmklubok indulnak. Fontos továbbá, hogy a lehető legtöbb vidéki diák tekintse meg az Emlékpont kiállítását, és a vidéki iskolák diákjait is bevonjuk a pedagógiai programokba. E cél érdekében kiajánlásra kerül a dél-alföldi régióban működő oktatási intézményeknek egy olyan oktatási csomagot, mely 45 perces tárlatvezetést, és az azt követő 45 perces kihelyezett történelemórát foglal magában. Ezt kiegészítve, vagy önálló foglalkozásként kerül kiajánlásra a Magyar Tragédia 1944. kiállítás tárlatvezetéssel történő megtekintése is. Az oktatásban résztvevő szervezetek, személyek Az Emlékpont pedagógiai munkáját egy Oktatási Testület felügyeli, melynek tagjai javaslatokat tesznek az oktatási munkára, szakmai tanácsokat adnak; jóváhagyják és lektorálják az oktatási koncepciót, valamint a kidolgozott anyagokat; felügyelik az oktatási tervek végrehajtását. Az Oktatási Testület tagjai: - Árva László, a Németh László Gimnázium és Általános Iskola igazgatója - Dr. Nagy Imre, művészettörténész, a Tornyai János Múzeum és Közművelődési Központ igazgatója - Simon Ferenc, a Bethlen Gábor Református Gimnázium magyar-történelem szakos tanára Az Oktatási Testület munkáját Dr. Kun Miklós, a Károli Gáspár Református Egyetem Kremlinológiai Intézetének vezetője is segíti szakmai tanácsokkal és útmutatással. Az oktatási feladatokért felelős vezető Madácsy Tamás történész, intézményvezető. Feladata az Oktatási Testület által jóváhagyott oktatási koncepció megvalósítása: a pedagógia tananyagok és segédanyagok kidolgozása, a foglalkozások lebonyolítása, szakmai felügyelete. Az oktatási feladatokat az Emlékpont történészei látják el, akik a korszak kutatása mellett fő céljuknak tekintik pedagógiai tevékenységüket. Az általuk tartott foglalkozásokon a legújabb multimédiás eszközöket alkalmazva, élményszerű, párbeszédre alapuló oktatást alkalmaznak. - Dr. Baracs Gabriella történész - Gál László történész - Mészáros Tamás történész - Vincze Gábor történész


Feladataik az oktatási koncepcióban meghatározott pedagógiai foglalkozások anyagának kidolgozása. Felkészülés a pedagógiai foglalkozásokra; a tanórák, előadások, szakkörök stb. megtartása, továbbá részvétel szakmai képzéseken. Elek András közönségkapcsolatok vezető feladata a kapcsolattartás a helyi és vidéki oktatási intézményekkel, a pedagógiai foglakozások egyeztetése, a jelentkező csoportok beosztása. Tájékoztatja az oktatási intézményeket a pedagógiai programokról, rendezvényekről. Kapcsolatrendszer kiépítése helyi és vidéki oktatási intézményekkel. Pedagógiai foglalkozások az Emlékpontban: I. TÁRLATVEZETÉS Az Emlékpont – Fél Évszázad Vásárhelyen Humán Oktatási Központba ellátogató osztályok az intézmény történészeinek vezetésével tekinthetik meg a kiállítást, és ismerhetik meg az 1945 és 1990 közötti korszakot. A tárlatvezetés követően a diákok feladatlapot tölthetnek ki, ha ezt a kísérőtanárok igénylik. A tárlatvezetés 45-60 perc időtartamú. II. KIHELYEZETT TÖRTÉNELEMÓRÁK A kihelyezett tanórákon alkalmunk nyílik arra, hogy a történészi előadás kiegészítéseként a konferencia terem multimédiás eszközeit is felhasználjuk az oktatás részeként. A videó- és filmrészleteket, fényképeket, beépítjük az oktatási folyamatba, mely különleges, átélhető élményt és ismereteket nyújt a diákoknak a korszak feldolgozásakor. Az Emlékpont adatbázisából származó, un. „oral history” interjúrészletek felhasználásával a diákok személyes történeteken és sorsokon keresztül ismerhetik meg a korszakot. A 45 perces előadások anyaga az általános történelem tantervre épül, de emellett a helytörténet is kiemelt szerepet kap, összehasonlítva és párhuzamokat vonva az országos tendenciákkal. A diákok minden tanórán szócikkekkel kiegészített óravázlatot és feladatlapot kapnak, melyeket az előadást követően az iskolai történelem órán töltenek ki, majd értékelik pedagógusukkal. A foglalkozások elsődleges célcsoportja az általános iskolák 8. osztályos, valamint a középiskolák 12. osztályos diákjai. A tanórák helyszíne az Emlékpont konferenciaterme. Időpontja: 2008. február – június. A 2008. februárjában induló kihelyezett történelemórák sora – a meglévő két előadás mellett – három új foglalkozással bővül: 1. Vesztesnek lenni Magyarország és Hódmezővásárhely veszteségei a II. világháborúban. A város katonai és civil áldozatai; a Gulágra hurcolt vásárhelyiek sorsa. 2. A hagyományos világ szétverésétől a Fehér Gárdáig A kommunista diktatúra kiépülése és Magyarország szovjetizálása. A vásárhelyi gazdák megtörése, a tanyavilág elpusztítása. Antikommunista ellenállási mozgalmak Vásárhely térségében. 3. Az 1956-os forradalom és szabadságharc Diákgyűlések Szegeden és Vásárhelyen. A forradalom és szabadságharc története. A kádári megtorlás. 4. Élet a Kádár-rendszerben – Munka és mindennapok Hódmezővásárhelyen A vásárhelyi pedagógusok a megtorlásban, a helyi ipar lehetőségei a tervgazdálkodás rendszerében, a város művészeti élete és a mindennapok. 5. Egyházak a diktatúrában Az egyházüldözés korai szakasza 1945 és 1948 között; felekezeti iskolák államosítása, a Rákosikorszak egyházpolitikája (koncepciós perek, Állami Egyházügyi Hivatal szerepe). Az egyházak az 1956-os forradalom idején; megtorlások, „visszarendeződés” az egyházakban. A Kádár-korszak egyházpolitikája. Fentiek alapján a pedagógusok választhatnak, hogy mely tanórákat kívánják beépíteni történelem tantervükbe. III. TÖRTÉNELEM SZAKKÖRÖK A foglalkozások célja, hogy a szakkörre jelentkező diákok a kötelező tananyagnál részletesebben ismerjék meg az 1945- és 1990 közötti történelmet, valamint helytörténeti ismeretekkel is


gazdagodjanak. A tanórák helyszíne az Emlékpont kutatóterme, de egyes szakkörök külső helyszínen is megtarthatóak. (pl. Németh László Városi Könyvtár, Levéltár, emléktáblák, épületek stb.) A szakkörök célcsoportja a hódmezővásárhelyi diákok. Általános iskolás (7-8. osztályos), valamint középiskolás (9-12. osztályos) szakköri csoportokat hirdetünk meg. Időpontja: 2008. február – június. A foglalkozásokon főként az egyéni munka: a forráselemzés, a kutatás kap szerepet. A foglalkozásokat irányító történész irányítja a diákok munkáját és értékeli, elemzi a feladatokat és eredményeiket. Témakörök: 1. Magyarok a GULÁG szigetvilágban Táborok típusai, a GULÁG. Magyarország a II. világháborúban. Honvédek, leventék, munkaszolgálatosok, deportáltak, „málenkij robot”. Életkörülmények a szovjet táborvilágban. Áldozatok száma, megemlékezés az áldozatokról. 2. Mindennapi élet Az alsószoknyától a miniszoknyáig – öltözködési szokások a huszadik század második felében. A tisztaszobától a lakótelepig. 8 óra szórakozás – szórakozási és kulturálódási lehetőségek Vásárhelyen (mozi, színház, strand, szórakozóhelyek, rádió, televízió)


IV. KIHELYEZETT MŰVÉSZETTÖRTÉNET ÓRÁK A rajz és vizuális alkotások tantárgyból négy témakörben van lehetőség kihelyezett tanórára, melyek a helyszíne a kiállítás „Paraszt Párizs” terme. Ezek a tanórák művészettörténeti részből, illetve műalkotások elemzéséből állnak. Célcsoportja az általános iskolák felső tagozatos tanulói, valamint a középiskolás diákok. A tanórákon a diákok megismerkedhetnek az Emlékpontban fellelhető jelképvilággal, a szocialistaés az alföldi realista festészettel – külön-külön tárgyalva, és összehasonlítva azokat, Hódmezővásárhely 1945-90 közötti (képző) művészeti életével, valamint az országosan egyedülálló kiállítással, az Őszi Tárlattal. A történeti háttér, a korszak kötelező kultúrpolitikájának ismertetése fontos a diákok számára, hogy megértsék a különbséget a pártállami diktatúra idején elvárt, támogatott és honorált, valamint a tűrt és a tiltott művek között. V. EMLÉKNAPOK A jeles dátumokhoz, évfordulókhoz kapcsolódó emléknapokra különböző programsorozatokat szervezünk a diákoknak is. 1. Nemzeti Emlékezet Hete 2007. október 22. – 26. Egész héten az 1956-os forradalomhoz kapcsolódó rendezvényeket szerveztünk: rendhagyó tanórák, filmvetítések, történelmi vetélkedők, előadások. 28 pedagógia foglalkozáson 1300 diák vett részt. 2. Kommunizmus Áldozatainak Emléknapja 2008. február 25. Az emléknapon rendhagyó tanórákkal és megemlékező műsorral várjuk a diákokat. VI. RENDHAGYÓ TANÓRÁK Az Emlékpont konferenciatermében a 2007/08-as tanévben is havi rendszerességgel szervezünk olyan előadásokat, melyeket országosan elismert történészek tartanak. Rajtuk kívül az Emlékpont munkatársainak, valamint a helytörténészeknek biztosítunk lehetőséget előadások megtartására. Fontos, hogy egy-egy ilyen rendhagyó tanóra keretében ne csak szaktörténészekkel, hanem a kor szemtanúival is találkozhassanak a diákok. Így elsődleges forrásból értesülhetnek az eseményekről, és átélhetővé válhatnak a hallottak; ez a megértést, az interiorizálást, a motivációt, és a befogadást egyaránt segíti. 2007. október 11-én Vincze Gábor a vásárhelyi református egyház 1945 és 1956 közötti történetéről tartott telt házas előadást a Bethlen Gábor Református Gimnázium diákjai részére. A Nemzeti Emlékezet Hete keretében számos tanórán, előadáson vettek részt a diákok. Ezen kívül 2007 decemberében a Varga Tamás Általános Iskola által rendezett „Platán-hét” keretében tartottak tanórákat az iskolában 8. osztályos diákoknak, melyeket prezentáció és kisfilmek tettek élményszerűvé. VII. FILMKLUB Az Emlékpont konferenciatermében 2007. szeptemberében ismét elkezdődött a filmklub. Az Oscardíjas Mások élete című filmet tekintették meg a diákok, mely a keletnémet titkosrendőrség, a Stasi embertelen világát mutatta be. A film előtt Máthé Áron, a Terror Háza Múzeum történésze tartott előadást az ügynökvilágról. További tematikus dokumentum- és játékfilmek vetítését tervezzük, melyeket követően történészek összegzik, elemzik a látottakat.


VIII. VETÉLKEDŐK, VERSENYEK A Batthyány-emlékévhez kapcsolódva az Emlékpont munkatársai segítettek a gróf Batthyány Lajosról rendezett történelmi vetélkedő szervezésében, lebonyolításában. Az Eötvös József Szakközépiskola „Ismerd meg Vásárhelyt” várostörténeti vetélkedőjéhez kapcsolódott az Emlékpont, helyszínként és rendezőként is. A Nemzeti Emlékezet Hetén az 1956-os forradalom és szabadságharchoz kapcsolódó történelmi verseny került megrendezésre az Emlékpontban. A Városi Történelmi Szaktárgyi Versenynek ebben a tanévben is az Emlékpont ad helyet, felhasználva az intézmény nyújtotta lehetőségeket. Az Emlékpont a felsőoktatásban Az Emlékpont számos lehetőséget nyújt a felsőoktatásban résztvevő hallgatók bevonására is. Egyrészt a kiállítás megtekintése, másrészt a kutatóterem és kutatói számítógépek adatbázisának felhasználása szemináriumokhoz, kutatásokhoz, forráselemzéshez. 2007 szeptemberétől a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományai Kara Legújabbkori Magyar Történeti Tanszékén szemináriumot vezet, Agrártársadalom és agrárpolitika a Dél-Alföldön 1945 és 1962 között címmel. Hasonló címmel tervezünk fakultációt indítani az SZTE Mezőgazdasági Karán, így bővítve a vásárhelyi diákok célcsoportját. Elérendő célként határoztuk meg, hogy a Szegedi Tudományegyetem hallgatói meglátogassák az Emlékpontot, és lehetőség szerint a jövőben kihelyezett szemináriumokon vegyenek részt az Emlékpontban. Az Emlékpont kiállítását és programjait szükséges az ország többi felsőoktatási intézményében is népszerűsítenünk meghívók, levelek és szóróanyagok útján. Ennek érdekében a Károli Gáspár Református Egyetem Kremlinológiai Intézetével lévő együttműködést is kamatoztathatjuk. RENDEZVÉNYEK Az Emlékpont számos kulturális és oktatási eseménynek adott helyszínt, így könyv és filmbemutatóknak, konferenciáknak, megemlékezéseknek, rendhagyó irodalom és történelem óráknak, előadásoknak volt helyszíne. Kiemelt események voltak az évfordulókhoz, történelmi dátumokhoz kapcsolódó rendezvények, mint az 1956-os forradalom és szabadságharc 50. évfordulója, a Kommunizmus és Holokauszt Áldozatainak Emléknapjai, az 1947-es „kékcédulás” választások 60. évfordulójára rendezett tudományos konferencia, valamint a Nemzeti Emlékezet Hete. 2007. április 30-án és május 1-én retro-utcabált szervezett az Emlékpont 8 óra munka, pihenés és szórakozás címmel. Mindkét nap koncertekkel és programokkal vártuk az érdeklődőket az Andrássy úton felállított színpadon, valamint kialakításra került egy retro sörsátor is, amelyet sajátos, 70-es évekbeli hangulattal igyekeztünk megtölteni. Az intézmény országos muzeológiai rendezvények helyszíne is volt; a Kulturális Örökség Napjai keretében tavaly és idén is a meghirdetett tematikához kapcsolódó programok kerültek megrendezésre. 2007. novembere 5-én a Múzeumok Őszi Fesztiválja programsorozat keretében, a Dél-alföld közművelődési intézményeinek munkatársai részére rendezett konferencia helyszíne volt az Emlékpont. V./4. Médiakapcsolatok és internetes megjelenés Az Emlékpont, létrehozása óta jelentős médianyilvánosságnak örvend. A hazai turisztikai, építészeti és közművelődési nyomtatott és elektronikus sajtóban is rendszeresen publikálnak az Emlékpontról. A intézmény programjairól, rendezvényeiről, eredményeiről a helyi sajtó szinte napi szinten jelentet meg cikkeket. Az országos jelentőségű eseményekről (pl. Retro utcabál, tudományos konferenciák…) az országos napilapok, rádió és televízió csatornák is beszámolnak. 2007-ben közel 500 tudósítás jelent meg az Emlékpontról nyomtatott és elektronikus sajtóorgánumokban, valamint televízió- és rádióadásokban. A rendszeres média-megjelenésnek és a kiterjedt médiakapcsolatoknak köszönhetően nemcsak az intézmény, hanem Hódmezővásárhely városa is


országos figyelem középpontjába került. Több neves, elismert hazai és nemzetközi építészeti szaklap méltatta az Emlékpont kiállítását, és tervezőjét F. Kovács Attilát. Az Emlékpont sajtófeladatait 2007. augusztusáig Csák Tímea sajtó és PR munkatárs látta el, augusztus 1. óta ezt a Tornyai János Múzeum és Közművelődési Központ sajtófelelőse dr. Medgyesi Konstantin (megbízási szerződés keretében). Az Emlékpont internetes oldala a www.emlekpont.hu címen található. A weblap felelősei Szender Ákos informatikus, valamint Elek András közönségkapcsolatok vezető. Ők végzik a honlap folyamatos frissítését, napi rendszerességgel kerülnek fel sajtóhírek, a rendezvények, programok, az azokról készített fényképek. Ezen kívül heti rendszerességgel feltöltésre kerülnek a vendégkönyv bejegyzései, valamint olyan általános információk melyek a látogatók tájékoztatásra szolgálnak (pl. rendhagyó nyitva tartás, változások stb.) 2007 őszén készült el a honlap angol és német nyelvű mutációja, így a külföldi érdeklődők számára is elérhető az intézmény. Az Emlékpontnak van egy ún. belső internetes oldala is, a Kutatói terminál, mely kizárólag az intézményen belül érhető el (a kutatóteremben és a kávézóban található számítógépeken keresztül). Ez az oldal is folyamatos frissítést igényel, hiszen a történészek által összegyűjtött anyagok a digitalizálást és feldolgozást követően itt tekinthetőek meg tematikus rendszerben. Az „oral history” gyűjtemény is folyamatos bővül az interjúk elkészítése és vágását követően. VI. SZAKMAI ÉS TÁRSADALMI KAPCSOLATOK VI./1. Szakmai kapcsolatok A Károli Gáspár Református Egyetem Kremlinológiai intézetével épített ki az Emlékpont 2007. áprilisában szakmai kapcsolatot. Dr. Kun Miklós intézetvezető professzor úr szervezésével három jelentős tudományos tanácskozást, előadást rendezett közösen a két intézmény: - 2007. május 24-én az 1932-33. évi Nagy Ukrán Éhínségről, a Holodomorról beszélgetett Hartyányi Jaroszla történész, a magyarországi Ukrán Országos Önkormányzat elnöke és Kun Miklós professzor az Emlékpontban. - 2007. június 27-én Budapesten, a Károli Gáspár Református Egyetemen került sor az „1947 – Magyarország és a nagyvilág” című tudományos konferenciára, ahol Vincze Gábor és Dr. Baracs Gabriella, az Emlékpont történészei is előadást tartottak. - 2007. augusztus 28-án az Emlékpontban került megrendezésre az 1947-es „kékcédulás” választások Magyarországon című tudományos tanácskozás a választási csalások 60. évfordulóján. Az Emlékpont munkatársai a szervezésben és a lebonyolításban is kivették a részüket, Vincze Gábor pedig előadást is tartott. VI./2. A munkatársak szakmai kapcsolatai és társadalmi tisztségei Dr. Baracs Gabriella: - Magyar Filozófiai Társaság tag(1994) - Magyar Pedagógiai Társaság-tag (2002) - Magyar Történelmi Társulat tag (1998) - Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság tagja (1997) - Globalitás Virtuális Kutatóműhely tag (2002) - Református Iskolák Igazgató Tanácsának tagja (Hódmezővásárhely) Mészáros Tamás: - Belvedere Meridionale történelem és társadalomtudományok című szaklap szerkesztője Vincze Gábor: - Magyar Kisebbség – Nemzetpolitikai Szemle szerkesztőségének külső munkatársa


VII. A KÖLTSÉGVETÉS ADATAI Az intézmény gazdaságilag Hódmezővásárhely Megyei Jogú Városának részben önálló intézményeként működött 2007. április 30.-ig. 2007. május 1.-től a Tornyai János Múzeum és Közművelődési Központ kiállítóhelyévé vált és így gazdaságilag is az intézményrendszer része lett. Személyi jellegű kiadások: I.

időszak: 2007. január 1.-től 2007. április 30.-ig

Ezen időszakban az Emlékpont személyi állománya 22 fő állású közalkalmazott, 3 részmunkaidős közalkalmazott, illetve 2 megbízási szerződéses volt. A személyi állomány bérköltsége januáráprilis hónapokra: 14 871 296 Ft. Ennek járulékvonzata: 4 824 904 Ft volt. Dologi jellegű kiadások: Az Emlékpont dologi kiadásai a 2007. január 1.-től 2007. április 30.-ig terjedő időszakban a következőképpen alakultak*:

Készletbeszerzés (irodaszer, könyv, nyomtatvány számítástechnikai felszerelés)

168 109 Ft

Szolgáltatások (víz, hő, áram, telefondíjak, postaköltségek)

5 238 664 Ft

Különféle dologi kiadások (reklám és propaganda kiadások, reprezentáció, belföldi kiküldetés)

2 569 132 Ft

Egyéb folyó kiadások (adók, késedelmi kamatok) Összesen:

81 723 Ft 8 057 628 Ft

*2007. április 30-ig lekönyvelt adatok szerint Erre az időszakra a közgyűlés által az intézménynek biztosított forrás 17 173 000 Ft. volt. Tehát erre az időszakra az intézmény forrás-felhasználása 47%-os volt. Bevételek alakulása: 2007. január 1. és április 30. között a bevételek összesen 1 613 480 Ft-ot tettek ki, ami az adott időszakra vonatkozó előirányzat 48 %-a. Összességében megállapítható, hogy az Emlékpont – Fél Évszázad Vásárhelyen Humán Oktatási Központ működése során a számára biztosított előirányzatokat teljes egészében nem költötte el. IX. BIZTONSÁG, VAGYONVÉDELEM Az Emlékpont külső terület, valamint a kávézó kamerarendszerrel van felszerelve, melynek anyagai két hétig kerülnek megőrzésre. Az őrszolgálati feladatokat külső biztonsági cég látja el napi 24 órában, két fővel.


Tornyai János Múzeum és Közművelődési Központ - Petőfi Sándor Művelődési Központ Népi építészeti és mesterség-történeti kiállítóhelyek múzeumi szakterület 2007-évi tevékenységi összesítése Közművelődés

kiállítások címe

Élet a vásárhelyi tanyán. Kopáncs Tanyamúzeum Tálas mesterség Hódmezővásárhelyen Fazekasház Szélmolnár mesterség

szaklátogató területe* k száma

tárlatvez etések

Állandó kiállítások

5

568

21

5

152

4

5

1826

12

5

6 656 9 202

85 122

Szélmalom Népművészet Hódmezővásárhelyen Tájház Állandó kiállítások száma összesen: 4.


Időszaki kiállítások saját épületben TÁJHÁZ

Felidézett mozzanatok a Vásárhely földjén dolgozók mindennapjaiból Kiállítás a 101. Gazdanap tiszteletére 03.02. – 04. 22. Tájak – korok – emberek (Dsc. Juhász Antal fotók) 04. 24 – 06 .20 A fény keresése (S,zent Iván éji álom) Sámándobok szóljatok, nyilak röpüljetek! 06. 22 – 08. 15. Szilvórium, törköly és egyéb lélekmelegítők 08. 17 – 10. 10. Pásztorszámadás „ Szent Mihály nap” 09.29 -11. 05 A jó bornak is kell a cégér „ Szent Márton nap” 11.10 – 12. 18 Az Adventi ünnepkör képes levelezőlapokon 12. 19 – 02.15. Időszaki kiállítások száma összesen: 7

5

foglalkoz

Látogatószám, kiegészítés * Látogató k. sz audiogui de tárlatvez etések vezető gyermek

Kiállítás címe

NyitvaKiállítá tartás s szakidőtarta területe ma * (hét)

534

25

285

20

823

16

igen

818

21

igen

7

5

8

5

6

5 5

6 5

726

16

igen

5

5

223

9

igen

5

8

119

8

45

3528

115


Rendezvény címe

Kunkovács László: Kőemberek és nomád népek 01.12 16 00 PMK Dr. Szűcs Judit: Tojásos bodag és bagolytüdő 04. 02. 17 h. PMK

Részt vevő szakk területe* szám a 5

56

5

16

Haszmann Réka Kiállítás 5 09.10. – 09. 30 17h PMK Technikák találkozása, családi nap a Papi-féle szélmalomban 04. 26 5 Egy malomban őröltünk, nyílt nap Papi-féle szélmalomban 5 10. 28

350 igen 656 850 1856

Időszaki rendezvények száma összesen: *néprajz Kiállítások külső helyszínen, más városban: Hagyományos malmok a Kárpát-medencében 2007. 02. 20 – 2007. 04. 30. Mezőkövesd Mezőgazdasági gépmúzeum: Gyűjteményi munka : Műtárgygyarapodás: 228 db (adomány) Takácsműhely eszközkészlete (tárgy együttes 220 db) Kutatók tárgyévi publikációi, tudományos tevékenysége: Tudományos fokozattal rendelkező kutatók száma 1 2007. évi publikációk száma 5. Az intézmény saját kutatásainak száma 4. Más kutató helyekkel közös kutatási témáinak száma 3. Munkatársak által terepen töltött gyűjtőnapok száma 49. Munkatársak által tartott előadások száma 9 Munkatársak hazai és nemzetközi konferencianapjainak száma Felsőfokú intézményekbe oktató kutatók száma 1.

gyermek foglalkoz á

Rendezvények saját épületben

39


INTÉZMÉNYI BESZÁMOLÓ 2007 ÉVRŐL Intézmény neve: Petőfi Sándor Művelődési Központ Beszámolót készítették: dr. Ozsváth Gábor Dániel, Somogyi Rózsa, Sonkoly Ágnes, Terjékné Kaposi Andrea 2007. ÉVI OSVÁTH BÉRLET ELŐADÁSOK jan. 31. márc. 12. ápr. 23. máj. 21. nov. 06. dec. 11.

Körúti Színház John Patrik: Ajándék gésa, avagy teaház az augusztusi holdhoz – vígjáték 2 felvonásban 347fő Eisemann- Szilágyi: Én és a kisöcsém – zenés bohózat 2 felvonásban 453fő Szigligeti : Liliomfi – színmű 377fő N. Simon: Furcsa pár – vígjáték 2 felvonásban 389fő Molnár- Kocsák- Miklós: Vörös malom –musical 2 részben 350fő Bergman.: Jelentek egy házasságból – színmű 2 részben 453fő pótszékes 2007. ÉVI GYEREKBÉRLET ELŐADÁSOK

febr. 05. márc. 05. ápr. 16. máj. 14. okt. 15. nov. 05. dec. 03.

Fogi Színház – Oroszlánkirály – zenés mesejáték 615fő Forrás Színház – Áldott János –zenés mesejáték 556fő Ciróka Bábszínház- Kököjszi és Bobojsza- bábjáték 619fő Pom-Pom együttes – Ernő és a Kalóz- zenés műsor 611fő Fogi Színház – Süsü a sárkány – zenés mesejáték 368fő Forrás Színház – Német E.: Mátyás király krónikái –zenés mesejáték 419fő Nektár Színház– Diótörő -zenés előadás 364fő

2007. ÉVI EGYÉB RENDEZVÉNYEK febr. 25.

Tini-disco 100fő márc. 04. Városi Farsang 340fő márc. 16. 17. Huszárnapok- előadások, játszóház, kiállítás 280fő febr. 20.22. Petőfi Sándor Szavalóverseny elődöntői 76fő versenyző


márc. 19. márc. 19. ápr. 05. ápr. 14. júl. 01-08. szept. 22-23. nov. 22. nov. 26. nov. 26.27. dec. 14. dec. 17. dec. 22. dec. 27. dec. 28. dec. 29.

Képzőművészeti pályázat díjátadó, kiállítás megnyitó 250fő Petőfi Sándor Szavalóverseny döntő megnyitó 28fő versenyző Húsvéti játszóház 32fő Nemzetközi Táncház 328fő ZMTE Nemzetközi Őstörténeti Találkozó 136fő Állatbarát Családi Délután 160fő Adventi készülődés I. 13fő Adventi készülődés II. 2fő XXII. Kistérségi Amatőr Művészeti Fesztivál elődöntői 294 fő versenyző XXII. Kistérségi Amatőr Művészeti Fesztivál Döntő és gálaműsor 148 fő versenyző Adventi készülődés IV. 3fő Téli szüneti kézműves foglakozás 8fő Téli szüneti kézműves foglakozás 22fő Téli szüneti kézműves foglakozás 16fő Téli szüneti kézműves foglakozás 18fő 2007. ÉVI TEREMBÉRLETES ELŐADÁSOK

ápr. 04. ápr. 12. ápr. 13. ápr. 18. ápr. 19. máj. 11. máj. 12. máj. 18. jún. 08. jún. 09. jún. 10. jún. 22. jún. 24. okt. 06. dec. 09. dec. 09.

Éneklő Ifjúság Kórustalálkozó Eötvös József Szakközépiskola estje Népzene Ünnepe Kodály fényében Németh László Gimnázium és Általános Iskola estje Kossuth Zsuzsanna Műszaki Szakközépiskola és Gimnázium estje Tornyai János Általános Iskola estje Népzenei Találkozó Liszt Ferenc Ének-zenei Általános Iskola estje Szántó Kovács János Általános Iskola estje József Attila Általános Iskola estje Fogarassy Judit Balett és Jazztánc Stúdió balettvizsga Kankalin Néptánc együttes NRG Országos Tánciskola évzáró show műsora Irodalmi est - Lámpások VIII. Városi Mikulás Buli Kankalin est


2007. ÉVI BÉRLETEN KÍVÜLI ELŐADÁSOK febr. 11. márc. 07. márc. 27. ápr. 10. ápr. 28. jún. 14. okt. 08. nov. 08.

Német Berlin Cirkusz Téli Gálaműsora 453fő Zanzibar koncert 50fő Opera keresztmetszet- Mascagni : Parasztbecsület 202fő Magyar Költészet Napja – Pécsi Ildikó estje 226fő Gála a Tánc Világnapja alkalmából 326fő Amatőr Színjátszók előadása Slavomir Mrozek: Nyílt tengeren 103fő Amatőr Színjátszók előadása Jelenetek Karinthy és Romhányi írásaiból 84fő Koncz Zsuzsa koncert 308fő

2007. ÉVI II. EMELETI EGYÉB RENDEZVÉNYEK jan. 05. jan. 09. jan. 16. jan. 22. febr. 02. febr. 02. febr. 13. márc. 02. márc. 20. ápr. 02. ápr. 03. ápr. 04. ápr. 06. ápr. 18.

ZMTE előadás ea.: Bokorné Nagy Katalin 25fő Zenetörténeti Estek ea.: Varga Ferenc 28fő Kunkovács László előadása 56fő Magyar Kultúra Napja – Bitskey Tibor estje 280fő ZMTE előadás ea.: Szabó Pál 24fő Magyar Táncház hangszerbemutatóval, vendég Fabatka együttes 46fő Zenetörténeti Estek ea.: Varga Ferenc 20fő ZMTE előadás ea.: Pintér István 76fő Zenetörténeti Estek ea.: Varga Ferenc 18fő Böjti táplálkozás régen és ma ea.: dr. Szűcs Judit 16fő Zenetörténeti Estek ea.: Varga Ferenc 32fő Holland-Magyar Baráti Társaság 42fő ZMTE előadás ea.: Zachar József 15fő ZMTE előadás ea.: vitéz Török Pál


máj. 06. máj. 08. máj. 15. máj. 18. máj. 22. jún. 01. jún. 11-15. szept.. 07. okt. 05. nov. 16. nov. 23. dec. 07.

18fő ZMTE előadás ea.: dr. Szikora István 22fő Zenetörténeti Estek ea.: Varga Ferenc 28fő Zenetörténeti Estek ea.: Varga Ferenc 24fő Perui úti beszámoló ea. Knyur Géza 68fő Pünkösd ea.: Máté-Tóth András 30fő ZMTE előadás ea.: dr. Löffner Tibor 22fő Észbontó- interaktív játszóház 1250fő ZMTE előadás ea.: Nagy Kálmán 21fő ZMTE előadás ea.: Szekeres István 17fő Wass Albert könyvbemutató 57fő ZMTE előadás ea.: dr. Vajda Gábor 23fő ZMTE előadás ea.: dr. J. Újváry Zsuzsanna 16fő

2007. ÉVI TÁJHÁZ PROGRAMOK márc. 03. máj. 04. jún. 22. aug. 17. szept. 29. nov. 10.

Gazdanapi kiállítás 534fő Tájak, munkák, emberek – dr. Juhász Antal fotókiállítása 285fő Szent Iván napi rendezvény 823fő Szilvórium, törköly és egyéb lélekmelegítők 818fő Szent Mihály Nap 726fő Márton Napi liba és újbor ünnep 223fő 2007. ÉVI KIÁLLÍTÁSOK

márc. 29. ápr. 19. máj. 14. máj. 21.

Ezüstévek – PMK és a Kapcsolat Központ közös kiállítása 150fő Diákgaléria 134fő Újvidéki Petőfi Sándor Magyar Művelődési Egyesület Képzőművészeti Szakköre 80fő Tűzzománc és Rajz Szakkör


máj. 28. szept.10. dec. 05.

250fő PMK kézimunka szakköreinek kiállítása 360fő Haszmann Réka – képzőművész 350fő Vásárhelyi Képeslapgyűjtő Klub 70fő 2007. ÉVI NYÁRI TÁBOROK

jún.25-29. Kézműves Tábor – gyerekeknek 25fő résztvevő júl. 23-27. Aprók- tánca- Néptánc tábor 20 júl. 02-06. Sakk Tábor 10 júl. 16-20. Sakk Tábor 6 2007. ÉVI SZÍNHÁZI BUSZOK jan. 28. febr. 18. ápr. 22. ápr. 28. máj. 13. máj. 20. okt. 28. dec. 02.

Színházbusz Szolnok Delila 44fő Színházbusz Szolnok Sose halunk meg 44fő Színházbusz Szolnok Gogol: A revizor – színmű 44fő Színházbusz Szeged Windsori víg nők – opera 44fő Színházbusz Budapest R.Cooney.: Páratlan páros II. 44fő Színházbusz Szolnok Shakespeare: Szentivánéji álom 44fő Színházbusz Szolnok Kálmán I.:Zsuzsi kisasszony 44fő Színházbusz Szolnok Kiss József: Az angyalok nem sírnak- dráma 44fő 2007. ÉVI SZAKKÖRÖK, KLUBOK EGÉSZ ÉVBEN MŰKÖDÖTT

Díszítőművészeti, Szövő Öltögető Képeslapgyűjtő Margaréta Foltmozaik Műhely Tulipán Foltmozaik Klub Bélyeggyűjtő Klub Csipke Műhely SALSA Klub

- Rostás Zoltánné - Rostás Zoltánné - Varga Imre - Pokomándy Zsuzsa - Kéryné Joó Sára - Lenkei István - Pesti Katalin - Smajda Tímea

30fő 6fő 15fő 16fő 20fő 27fő 8fő 15fő


Művészettörténeti Önképző Kör Tűzzománc Rajz Japán Klub Amatőr Színjátszók Galibák Bábcsoport OKTÓBERTŐL Bóbita Óvodás Néptánc csoport

- dr. Cserjés Katalin - Csókási Katalin - B. Kovács Emőke - Hegyi Attila - Rostás Tamás - Salamon Magdolna

22fő 30fő 12fő 10fő 9fő 6fő

- Tápai Lászlóné

20fő

2007. ÉVI PMK-N KÍVÜLI TEVÉKENYSÉG febr. 02. máj. 10. máj. 19. máj. 26. máj. 26. jún. 23. jún-aug. aug. 17-20. aug. 17-20. okt. 05-07. okt. 28. okt. 28. nov. 22. dec. 03-23. dec. 06.

Mártély Bodnár B. Term. És Körny. Okt. Közp. – Somodi István és Paulovics Péter előadása Madarak és Fák Napja Mártély Bodnár B. Term. És Körny. Okt. Közp. – Foltvarrók kiállítása Techinák Találkozás- Családi délután a Papi-féle szélmalomnál Csudanap- gyereknap Kossuth tér- Zene ünnepe Promenád vasárnaponként Vásárhelyi Pódium Borfesztivál Őszi Hetek Egy malomban őröltünk- Múltidéző találkozó a Papi-féle szélmalomnál Időutazás a kubikoknál- Téglagyári Tanösvény Közönségtalálkozó Koltai Lajossal Karácsonyi Vásár Közönségtalálkozó Koltai Róberttel

2007. ÉVI KLUBTEREM RENDEZVÉNYEK ápr. 04.

Koller Zsolt: Az Anjou dinasztia - könyvbemutató 2007. ÉVI TÁNC ÉS MOZGÁSMŰVÉSZETI KÖZPONT

jan. 06. Zenthus János Középkori Hagyományörző Egyesület EGÉSZ ÉVBEN MŰKÖDŐ CSOPORTOK PMK Mazsorett Együttes – Zsarkó Mária

20fő

Aerobic csoport – dr. Zsurzsáné Kovács Katalin

30fő

Dixie Jam Együttes – Hatvani Jenő

6fő

Városi Fúvószenekar – Vágó János

50fő


Magyar Táncház – Ferenc Tamás

25fő

Jazz Balett Csoport - Fogarassy Judit

40fő

Promenád TSE – Smajda Tímea

30fő

NRG Moderntánc

25fő

- Vas Sándor

2007. évben a Petőfi Sándor Művelődési Központ által szerkesztett Vásárhelyi Műsor-ból 8 hónap alatt kb. 160000 példányszámot jelentettünk meg.


Iktatószám:21-/2008 Címzett:


Tárgy:

Tornyai János Múzeum és Közművelődési Központ 2008. évi munkaterve


Dr. Nagy Imre múzeumigazgató




2008.03.19.

Napirend kapcsán meghívandó személyek: Dr. Nagy Imre múzeumigazgató


Ikt.sz.: ………………………./2008. Tárgy: Tornyai János Múzeum és Közművelődési Központ 2008. évi munkaterve Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlése Tisztelt Közgyűlés! Dr. Nagy Imre múzeumigazgató elkészítette a Tornyai János Múzeum és Közművelődési Központ 2008. évi munkatervét, amelyet elfogadás céljából terjesztek a Tisztelt Közgyűlés elé. Kérem a Tisztelt Közgyűlést, hogy szíveskedjen a munkatervet megtárgyalni, majd dönteni annak elfogadásáról. Hódmezővásárhely, 2008. március 27. Tisztelettel: Dr. Lázár János sk. polgármester


Száma: ……………………./2008.(………….) Kgy. sz. határozat Tárgy: Tornyai János Múzeum és Közművelődési Központ 2008. évi munkaterve


1.) Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlése megtárgyalta és elfogadta a Tornyai János Múzeum és Közművelődési Központ 2008. évi munkatervét. Hódmezővásárhely, 2008. március 27.


A határozatot kapja: 1./ Dr. Lázár János polgármester 2./ Dr. Korsós Ágnes jegyző 3./ Dr. Végh Ibolya aljegyző 4./ Dr. Nagy Imre múzeumigazgató 5./ PH. Jogi-Közbeszerzési Iroda, Jogi és Munkaügyi Csoport


Tornyai János Múzeum és Közművelődési Központ 6800 Hódmezővásárhely, Dr. Rapcsák András út 16-18. Telefon: (62) 242-224 A TORNYAI JÁNOS MÚZEUM ÉS KÖZMŰVELŐDÉSI KÖZPONT 2008. ÉVI MUNKATERVE

I. BEVEZETÉS Múzeumunk feladata a kezdetek óta változatlan, hiszen lényegét tekintve az máig ugyanaz maradt: a nemzeti kultúra értékeinek mentése, megőrzése és bemutatása. Értékmegtartó és értékmentő munkánkat az érvényben levő törvények előírásainak megfelelően végezzük, szem előtt tartva helyi sajátosságainkat és lehetőségeinket. Az utóbbi évek tendenciája azt mutatja, hogy a városban és vonzáskörzetében élő közösségek lakói, és e közösségek vezetői, fontosnak tartják saját helyi kultúrájuk emlékeinek összegyűjtését és megőrzését. Mindez azt jelenti számunkra, hogy fontos szerepünk lesz továbbra is az ilyen irányú törekvések segítésében, valamint hogy a múzeum és kiállítóhelyei szerepe térségünkben nem csupán megmarad, hanem tovább erősödik. Ehhez a színvonalas tudományos munka teremt alapot, melynek közzétételére szolgálnak szakmai kiállításaink, és tervezett tudományos és tudományos ismeretterjesztő kiadványaink. Miközben az alábbi tervet összeállítottuk, nem tudtuk még, hogy hogyan alakul pontosan a múzeumi és közművelődési intézmény 2008. éves költségvetése. Ez annyit jelent, hogy terveink egy része csak akkor teljesülhet, ha ahhoz vagy a költségvetésben, vagy pályázatok útján anyagi fedezetet lesz, vagy sikerül azt megteremtünk. Az intézmény 2008-as tevékenységének másik befolyásolója lehet a „Tornyai-projekt” mely a Dr. Rapcsák András út mentén minden kiállítóhelyet és telephelyet érinthet. Amennyiben a Tornyaiprojekt csak 2009-ben indul meg, a sikeres DA-OP pályázat esetén a Tornyai János Múzeum és az Emlékpont egyaránt nagy átalakításon mehet keresztül. A 21. századi múzeummal szemben támasztott követelményeknek csak akkor tudunk igényesen megfelelni, ha a teljes intézményi vertikumban meg tudjuk oldani az égetően szükséges informatikai fejlesztést. Szükséges lenne a szakalkalmazottak irodai számítógépeinek teljes rendszerét felújítani, lehetővé téve az összes gép Internet-es elérhetőségét, és a megfelelő számítógépes fejlesztéseket elvégezni. II. SZEMÉLYI-SZERVEZETI VÁLTOZÁSOK A 2008-as esztendő legégetőbb problémája az Emlékpont intézményvezető álláshelyének betöltése. Ennek szükségét az okozza, hogy 2008. január 15-el Madácsy Tamás korábbi intézményvezető és általános igazgatóhelyettes közös megegyezéssel megvált az intézménytől. Az Emlékpontban Gál László történészt a korábbi négy órás részmunkaidős alkalmazása helyett teljes státuszba, nyolc órás munkaviszonyban alkalmazzuk 2008. január 1-el. A Tornyai János Múzeumban a nagyságrendekkel megnövekedett régészeti munkák eredményes és határidőre való elvégzése érdekében 2008. január 1-től április 1-ig három hónapos próbaidőre felvettük Csányi Viktor régészhallgatót, aki ebben az évben szerzi meg diplomáját. A próbaidő sikeres letöltése és szakképesítés megszerzése után határozott időre szóló kinevezéssel tervezzük alkalmazását a nagy volumenű régészeti munkák befejezéséig. A működési engedélyek kiadásához a minisztérium olyan alkalmazási feltételeket szab, amely az intézményen belül további átcsoportosításokat tesz szükségessé, s ennek függvényében a


Szervezeti- és működési szabályzatot, illetve egyes munkaköri leírásokat módosítani kell. Ezek a munkálatok folyamatban vannak. III. GYŰJTEMÉNYI MUNKA Régészet III/1. Gyűjteménygyarapítás A már megkötött szerződés értelmében 2008. április 15-ig Tóth Katalin elvégzi a Hódmezővásárhely-Barattyoson tervezett kerékpárút nyomvonalán található 616. számú lelőhely próba- és megelőző feltárását. Amennyiben a munkaterület jelentősen késedelmes átadása miatt 2007-ben már nem kerül sor a kerékpárút nyomvonalán található 137. és 504. számú lelőhely próbaés megelőző feltárására, 2008. április 15-ig arra is sort kerít. Az anyagi fedezet (a 3 lelőhelyre vonatkozóan összesen 1. 926. 600 Ft + 20 % ÁFA) külső forrásból (Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata - Móra Ferenc Múzeum, Csongrád Megyei Önkormányzat Megyei Múzeuma) rendelkezésre áll. Amennyiben a Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálattal előkészített szerződés-tervezet aláírása megtörténik, a múzeummal határozott idejű közalkalmazotti munkaviszonyban álló munkatárs (régész/régésztechnikus/gyűjteménykezelő) közreműködésével Tóth Katalin elvégzi a 47-es út Hódmezővásárhely és az algyői Tisza-híd közötti négynyomúsításának nyomvonalán (III. ütem), Hódmezővásárhely-Kopáncs, Olasz Sándorné tanyája (47/4.) lelőhely (4. 500 m2) megelőző feltárását, valamint a III. ütem építéséhez kapcsolódó régészeti felügyeleti munkákat. A feltárás és a régészeti felügyelet anyagi fedezetét külső forrás (Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat) biztosítja (az egyeztetés alatt lévő szerződés-tervezet értelmében előreláthatólag 11. 112. 000 Ft + 20 % ÁFA). A Tornyai János Múzeum és Közművelődési Központ gyűjtőterületén igény, lehetőség és kapacitás szerint végzi a szükséges helyszíni szemléket, régészeti felügyeleteket, leletmentéseket, próba- és megelőző feltárásokat. Ezek anyagi fedezete külső forrásokból történik. III/2. Nyilvántartás Balogh Csilla beleltározza az általa 2007-ben Mártély-Darvasszéken végzett megelőző feltárás leletanyagát. B. Nagy Katalin közreműködőkkel beleltározza a hódmezővásárhelyi sportcsarnok és mélygarázs építési területén 2007-ben végzett próba- és megelőző feltárásunk rendkívül nagy mennyiségű leletanyagát. A leltározásokhoz az anyagi fedezet külső forrásokból, a régészeti munkákra megkötött szerződések keretéből rendelkezésre áll. III/3. Gyűjteményrendezés A beleltározott leletanyagokhoz Tóth Katalin folytatja a lelőhely és a leltári szám szerinti kartonok készítését. Rendben tartja a régészeti gyűjteményt, intézi a leletanyagok kölcsönzését. Amennyiben 2008-ban sor kerül a múzeum épületének teljes felújítására, a régészeti gyűjteményt, az ásatási és dokumentációs felszerelést, valamint a régészeti adattárat, fotótárat, diatárat ki kell költöztetni a raktárakból, illetve a régészeti irodából. Ehhez mozgathatóan, szállíthatóan bedobozolt állapotba kell hozni a teljes gyűjteményt. Noha a gyűjtemény többsége jelenleg is dobozolt, egy kis részét (főként az ép edényeket, nagyobb tárgyakat) jelenleg szabadon tároljuk. A csomagolás anyagi fedezete: 400. 000 Ft, költségvetési keretből kell megoldani, amennyiben szükség lesz a költözésre. Ha a szállításhoz teherautót kell bérelni, annak költsége a szekrények és salgópolcok szállításával együtt körülbelül 360. 000 Ft + ÁFA, költségvetési forrásból. Emellett a hatékony munkához (az előkészületekkel együtt: csomagolás, szekrényekből kipakolás, salgópolcok szét- és összeszerelése) 4-5 ember folyamatos munkája szükséges 4-5 héten keresztül, valamint állandó felügyelet és irányítás a múzeum részéről. Ha ki kell költözni a múzeum épületéből, a meglehetősen nagyszámú tárgyból álló régészeti gyűjteményt (a beleltározott tárgyak száma meghaladja a 75. 000 darabot) megfelelő és kezelhető


módon csak úgy lehet elhelyezni, hogy a dobozokat/leleteket visszarakjuk ugyanazon szekrényekbe, melyekben voltak. Emellett szét kell szerelni és újra összeállítani a régészeti iroda egyúttal adattárként, fotótárként, diatárként és térképtárként is szolgáló bútorait. Anyagi fedezete: 68. 000 Ft + ÁFA, költségvetési forrásból. III/4. Adattári munka Tóth Katalin elkészíti a Hódmezővásárhely-Barattyoson tervezett kerékpárút nyomvonalán végzendő próba- és megelőző feltárások (137., 504. és 616. számú lelőhely) ásatási dokumentációját és amennyiben az előkészített szerződés-tervezet aláírása megtörténik, a Hódmezővásárhely-Kopáncs, Olasz Sándorné tanyája (47/4. lelőhely) lelőhelyen végzendő megelőző feltárás ásatási dokumentációját is. Elkészíti továbbá a jelentéseket, dokumentációkat a múzeum gyűjtőterületén végzendő régészeti felügyeletekről, helyszíni szemlékről. Balogh Csilla (MFM, Szeged) elkészíti az általa 2007-ben Mártély-Darvasszéken végzett megelőző feltárás ásatási dokumentációját. Ezen ásatási dokumentációk elkészítéséhez az anyagi fedezetet külső források biztosítják, a régészeti munkákra megkötött szerződések keretéből. Tóth Katalin beleltározza az adattárba újonnan bekerülő anyagokat. Folyamatosan készíti a leltári szám és lelőhely szerinti kereső kartonokat. III/6. Műtárgyvédelem A restaurátorok 2008. első negyedévben befejezik a Hódmezővásárhely-Szegfű utcai lelőhelyről származó régészeti anyag restaurálását. Ezt követően megkezdik a Hódmezővásárhely-Barattyoson tervezett kerékpárút nyomvonalán végzendő próba- és megelőző feltárások (137., 504. és 616. számú lelőhely) leletanyagának restaurálását. Továbbá restaurálásra kerül a tervbe vett Hódmezővásárhely-Kopáncs, Olasz Sándorné tanyája (47/4.) lelőhelyen végzendő megelőző feltárás leletanyaga. Egyéb régészeti felügyeletek, helyszíni szemlék és ásatások révén bekerülő új leletanyagokat restaurálása. Néprajz III/1. Gyűjteménygyarapítás Nagy Vera olyan néprajzi-népművészeti tárgyak gyűjtésére törekszik, melyek a múzeum jövőbeli állandó néprajzi kiállításban kerülhetnek bemutatásra. III/ 2. Nyilvántartás Nagy Vera befejezi a csizmadia műhely anyagának beleltározását. Az újonnan szerzeményezett néprajzi tárgyak leltározását folyamatosan végzi. III/4. Adattári munka: Nagy Vera befejezi a néprajzi adattár rendezését. III/6. Műtárgyvédelem A 2008. évben a múzeum gyűjteményébe bekerülő új szerzemények tisztítása, konzerválása és restaurálása lehet a feladat. Ezenkívül a tervezett állandó néprajzi kiállítás anyagának állapotfelmérése és az egyes darabok restaurálásának megkezdése várható. Képzőművészet III/1. Gyűjteménygyarapítás A műtárgypiacon az utóbbi években bekövetkezett árrobbanás miatt józanul gondolkodva, egy vidéki múzeumi szakember nem beszélhet gyűjteményfejlesztési koncepcióról akkor, amikor a


képzőművészeti gyűjtemény gyarapításának lehetőségeit kell megfogalmaznia. Ebben a helyzetben csak a múzeumnak ajándékként felajánlott egyedi darabok, gyűjtemények vagy életművek szerzeményezését tervezhetjük. Szerényebb pénzügyi keretek között is nyílhat azonban lehetőség arra, hogy a kortárs képzőművészet és iparművészet egyes darabjait, a múzeum által rendezett kiállításokról a képzőművészeti gyűjtemény számára megvásároljuk. Hódmezővásárhelyen a képzőművészeti gyűjtemény gyarapítására elsősorban az Őszi Tárlaton eszközlendő vásárlásra nyert pályázati pénzből nyílhat lehetőség. III/2. Nyilvántartás Minden, a gyűjteménybe került műtárgy leltári nyilvántartásba vételét elvégezzük. III/3. Gyűjteményrendezés A tartós letétben lévő művek ellenőrzését – és amennyiben szükséges – visszahívását kell elvégezni. III/ 6. Műtárgyvédelem Az októberben sorra kerülő Magyar Festészet Napja alkalmából a 100 éve született Almási Gyula Béla munkáiból tervezünk emlékkiállítást, s előre láthatólag 5 db festmény tisztítása, konzerválása, illetve ezek kereteinek szükségszerű helyreállítása lesz szükséges.

Helytörténet III/1. Gyűjtemény gyarapítás A gyűjtés szempontjai: a városban lezajlott fontosabb politikai és kulturális események dokumentálása (plakát, meghívó, szórólap, stb.), a város és a múzeum által rendezett események dokumentálása, helytörténeti fotók, dokumentumok, tárgyak gyűjtése 1945-ig terjedő időszakig. III/ 2./3. Nyilvántartás, gyűjtemény rendezés Bernátsky Ferenc elvégzi a tárgyévben begyűjtött helytörténeti tárgyak leltározását. Amennyiben a technikai és személyi feltételek adottak, megkezdi a helytörténeti anyag számítógépes nyilvántartását. III/6. Műtárgyvédelem A restaurátorok elvégzik az újonnan bekerülő helytörténeti tárgyak tisztítását és konzerválását. Besegítenek a „Sírkövek és síremlékek” című kiállítás rendezésébe, az ott kiállítandó tárgyak restaurálásába.

IV. TUDOMÁNYOS TEVÉKENYSÉG—FELDOLGOZÁSA ÉS KÖZZÉTÉTELE

GYŰJTEMÉNYI

ANYAG

TUDOMÁNYOS

Régészet IV. Tudományos tevékenység Tóth Katalin folytatja azon Csongrád megyei kora bronzkori leletanyagok feldolgozását, rajzoltatását, fotóztatását, melyek a későbbiekben PhD disszertációja törzsanyagát képezik (SzegedKiskundorozsma-Nagyszék I. és II. lelőhely, Szeged-Kiskundorozsma-Subasa, Csengele-Fecskés, Kiszombor-Nagyszentmiklósi út, Hódmezővásárhely-Kishomok, homokbánya). A 7 éves továbbképzési terv keretében megkötött tanulmányi szerződés alapján folytatja 2005-ben megkezdett PhD-tanulmányaimat a Pécsi Tudományegyetem BTK Ókortörténeti Tanszékén, Dr. Makkay János témavezetésével, dél-alföldi kora bronzkori témában. Elvégzi az aktuális szakmai belföldi kiküldetéseket. Fogadja a vásárhelyi régészeti gyűjtemény leletanyagaival dolgozó külsős szakembereket, segíti munkájukat.


Néprajz Nagy Vera folytatja a Majolikatelep történetével kapcsolatos kutatásait, ennek részeredményeit igyekszik előadásokon, publikációkban közzétenni. A Múzeumi Műhely című periodikánk kiadását folytatni kívánjuk, s ennek tervezett, új kötetébe tervezi az e témában elkészített tanulmányt megjelentetni. Dr. Ozsváth Gábor Dániel folyamatban lévő kutatásai: Hagyományos malmok Erdélyben (OTKA 63041) Famívesség Hódmezővásárhelyen – a készülő néprajzi monográfia részére Hagyományos malmok Hódmezővásárhelyen – a Múzeumi Műhely c. periodika részére Régészeti malomleletek a Kárpát – medencében Népi építészeti emlékeink Tájházak helye és jövője The Typology of Horizontal Watermills in Europe – nemzetközi kutatás résztvevőjeként Dr. Ozsváth Gábor Dániel a következő nemzetközi konferenciákon tervezi részvételét: „Vízifűrészek a Kárpát-medencében” – Gyergyószentmiklós, 2008. május A tudomány napja Erdélyben – Kolozsvár, 2008. november Millstone Quarries. Research on an European Industrial Heritage (Antiquity – 21th century) – Meinz, Németország, 2008. október 28 – november 03. Részvétel az intézmény tudományos testületének munkájában, valamint a Múzeumi Műhely c. periodika 5. számának szerkesztésében. Tudományos együttmüködés megyei, országos és társintézményekben, kutatóhelyeken dolgozó kollégákkal.

a

nemzetközi

múzeumokban,

Képzőművészet Dr. Nagy Imre hosszabb tanulmányt készít „A realizmus gyökerei” címen az 55. Vásárhelyi Őszi Tárlat alkalmából megjelenő Az Őszi Tárlatok ötven éve című tanulmánykötet számára. Ugyancsak ő a fenti kötet szerkesztője is, mely az októberi tárlatnyitásra kell megjelenjen. A Múzeumi Műhely 5. számának művészettörténeti szekciójába tanulmányt ír „Vásárhelyi művészet” témakörében. Helytörténet Bernátsky Ferenc folytatja a Horthy-korszakban Hódmezővásárhelyen lebonyolított országgyűlési és törvényhatóságai bizottsági választások történetének feldolgozását. „Honvéd portrék” címmel kiállítást rendez a helytörténeti gyűjteményben őrzött Plohn József által készített fotókból az 1848/49-es forradalom és szabadságharc kirobbanásának 160. évfordulója alkalmából. A kiállítás tervezett ideje: 2008. március 15 - május 15. „Sírkövek és síremlékek” címmel a város neves személyiségeinek síremlékeit bemutató kiállítást rendez a vásárhelyi levéltárral együttműködve. A kiállítás tervezett nyitási ideje: 2008. december. Bernátsky Ferenc 2008 júniusában részt kíván venni a MAMUTT szervezésében Dunaszerdahelyen megrendezésre kerülő történész muzeológus továbbképzésen és a MAMUTT által szervezett további 2 szakmai napon, a Pulszky Társaság és a Tiszántúli Történész Társság éves közgyűlésein.


V. KÖZMŰVELŐDÉSI ÉS KÖZÖNSÉGKAPCSOLATI TEVÉKENYSÉG V/2. Kiállítások Közönségkapcsolatok Állandó kiállítások: Tornyai János Múzeum Hétköznapok Vénuszai – régészeti kiállítás Hódmezővásárhely népművészete – néprajzi-népművészeti kiállítás Alföldi Galéria Az Alföld képzőművészete a kezdetektől 1945-ig Tóth Menyhért emlékkiállítás A Tornyai-festménylelet Szabó Iván szobrászművész hagyatéka Időszaki kiállítások: Tornyai János Múzeum 2007. november 23.- 2008. március 30.: „Hódmezővásárhelyi céhemlékek” 2008. február 10.- február 24.: Mártélyi Szabadiskola Téli Tárlata 2008. március 15.- április: Plohn honvédek 2008. április: Tavaszi Tárlat 2008. május- június: Néprajzi kutatóúton a Duna-deltában (fotókiállítás) 2008. május 11.- június 15.: Festőszimpózium 2008. július- szeptember: Falvédő kiállítás 2008. augusztus: Mártélyi Szabadiskola Nyári Tárlata 2008. október- november: Nagy Gábor festőművész Tornyai-plakettes kiállítása 2008. október- november: Festészet Napja: Almási Gyula Béla emlékkiállítás 2008. december: Sírkövek és síremlékek 2008. december: Mészy keramikusművész kiállítása Alföldi Galéria 2007. december 9.- 2008. január 27.: X. Vásárhelyi Kerámia Szimpózium kiállítása 2007. december 16. - 2008. január 20.: Fülöp Erzsébet festőművész és vendége Mihály Árpád szobrászművész kiállítása 2008. február 10. – március 16.: Fotószimpózium 2008. április 6. – május 11.(18): Hézső Ferenc 70 éves Gyűjteményes kiállítás 2008. június 29. – július 27.: 12 fiatal művész 2008. október: Picasso - kiállítás 2008. október- november: 55. Őszi Tárlat 2008. december: XI. Kerámia szimpózium 2008. december: Szalay Ferenc festőművész kiállítása Külső helyszínen rendezett kiállítások: 2008. október: Sóshalmi Olvasókör – a Vásárhelyi alkotóművészek kiállítása Kiállítások: A 2007-ben begyűjtött csizmadia műhely anyagából kiállítást rendezünk az Árpád utcai Tájházban. A Tornyai János Múzeumban pedig hímzett falvédőkből tervezünk kiállítást.


Közönségkapcsolati tevékenység Tóth Katalin alkalomszerűen, igény szerint tárlatvezetéseket tart a bejelentkező csoportok, látogatók, kollégák számára az állandó régészeti kiállításban. Az aktuális régészeti tevékenységek kapcsán tartja a kapcsolatot a médiával. Nagy Vera az elmúlt évekhez hasonlóan, igény szerint tart előadásokat, a néprajzi kiállításban vezetéseket. A kiállításokhoz kapcsolódóan Bernátsky Ferenc helytörténeti vonatkozású tárlatvezetéseket tart. V/4. A médiával továbbra is Medgyesi Konstantin (megbízási szerződéssel) tartja a kapcsolatot, és a teljes intézményi hálózat rendezvényeiről ő szolgáltatja a sajtóanyagot számukra. VII. A KÖLTSÉGVETÉS ADATAI A Tornyai János Múzeum és Közművelődési Központ 2008-ban dologi kiadások tekintetében a 2007-es közgyűlés által biztosított költségvetését lényegesen csökkentette. A feladatait 160 millió forintból látja el. Emellett az intézmény által tervezett bevételek 18 900 ezer forintra lettek tervezve, ami a 2007-es elért bevételek 105%-a. Az intézmény nem tervezett műtárgyvásárlásra, illetve egyéb beruházásra, ezt pályázati pénzekből próbálja megoldani. A létszámhelyzet várhatóan nem változik. Az intézménynek 48 közalkalmazotti pozíciója van, s a működési engedélyhez szükséges feltételeket átcsoportosítással próbálja megoldani. A személyi juttatások és a járulékok finanszírozása az engedélyezett létszám alapján történik. Az intézménynek nincsenek 60 napon túli tartozásai. 2008-ban még nagyobb jelentősége lesz a külső források megszerzésének, pályázni továbbra is szükséges a műtárgyállomány bővítésére illetve az egyéb beruházások finanszírozásához. VIII. BELSŐ ELLENŐRZÉS 2008-ban a belső ellenőrzés súlypontja a raktári rend ellenőrzésén lesz. Rendszerét az igazgatókkal és a szakalkalmazottakkal közösen alakítjuk ki. A vezetői és összmunkatársi értekezletek a kialakult rend szerint kerülnek megszervezésre. IX. BIZTONSÁG, VAGYONVÉDELEM Az előírásoknak megfelelően rendszeresen sor kerül a vagyon-, tűz- és biztonsági ellenőrzésre is. Szeged, 2008. január 31.

Dr. Nagy Imre sk. múzeumigazgató


HUMÁN OKTATÁSI KÖZPONT AZ EMLÉKPONT 2008.

ÉVI RENDEZVÉNYTERVE

Az előzetes tervek alapján lesznek kiemelt rendezvények – tudományos ülések, konferenciák -, valamint minden hónapban egy nagyobb szabású nyilvános program (előadás, filmés könyvbemutató), illetve havonta egyszer elismert történészek, művészettörténészek tartanak rendhagyó tanórát a város középiskolás diákjainak. A konferenciák szervezésében számítunk Kun Miklós, illetve a KRE Kremlinológiai Intézet segítségére. Főbb rendezvényeinket 1948-hoz, a „fordulat évéhez” kapcsoljuk, ugyanis az 1968-as csehszlovákiai és európai történelemi eseményekre építi a Terror Háza Múzeum ez évi programjait. Az 1957-58-as kádári megtorlással is kiemelten kíván foglalkozni az intézmény (tanulmány készítése folyamatban, melynek eredményeiről tájékoztatjuk a szakmát és a nyilvánosságot). Néhány program kapcsolódni fog 1988-hoz, a rendszerváltáshoz is. A havi programokat főként történelmi dátumokhoz kapcsoljuk. Ezeken kívül a helytörténeti évfordulókhoz kapcsolódóan készülnek kutatási anyagok és sajtóanyagok, amelyekkel A kiemelt rendezvények tervei: 1. Kommunizmus Áldozatainak Emléknapja 2008. február 25. Rendhagyó tanórák és megemlékezés Az emléknap programjai között délelőtt lesznek rendhagyó tanórák (4 db) a hódmezővásárhelyi általános és középiskolák diákjai számára. Délután a vásárhelyi polgárok részére szervezünk megemlékezést, melyen Kun Miklós történész, a Károli Gáspár Református Egyetem Kremlinológiai Intézetének vezetője tart előadást, valamint irodalmi műsorral is készülünk. A rendezvényt az áldozatokra emlékező gyertyagyújtás zárja. 2. 1948, a Rákosi-féle egyházüldözés kezdete 2008. május Konferencia 60 éve, 1948 júniusában államosították az egyházi iskolákat. Előadásokat tartanak az Emlékpont, valamint a környező települések (hely)történészei, illetve az országos viszonyokról is lesznek felszólalások. 3. A mezőgazdaság szovjetizálása, az első téeszek szervezése 2008. október eleje Tudományos ülés 1948 októberében alakultak meg az első termelőszövetkezeti csoportok Vásárhelyen és Magyarországon, és ebben az évben kezdődött meg a kommunista hadjárat az egyéni gazdálkodók ellen. Döntően helytörténeti előadások - az Emlékpont történészei ismertetik kutatásaikat és egykori „tanúk” visszaemlékezései - lesznek a témában, de országosan elismert szakemberek szintén felszólalnak. 4. Nemzeti Emlékezete Hete 2008. október 20-26. Programsorozat


A Nemzeti Emlékezet Hetén idén is az oktatásé lesz fő hangsúly: délelőtt és kora délután rendhagyó tanórák (történelem, művészettörténet és irodalom), esténként pedig nyilvános rendezvények lesznek. A Nemzeti Emlékezet Hete keretében ismertetik az intézmény munkatársai kutatási eredményeiket az 1957-58-as megtorlásokról. 5. 1948, a kommunista hatalomátvétel éve Kelet-Közép-Európában 2008. november vége Nemzetközi konferencia Megfelelő anyagi, szakmai és technikai háttér esetén szeretnénk Kun Miklós és Schmidt Mária szakmai segítségével megszervezni és rendezni egy nemzetközi történészi konferenciát a címben említett témában. Vincze Gábornak, az Emlékpont történészének vannak szakmai kapcsolatai a korszakkal foglalkozó romániai és szerbiai történészekkel. 6. Az 1968-as „prágai tavasz” 2008. december Előadások A Terror Háza Múzeum egész évben kiemelten foglalkozik az 1968-as évvel. Ennek keretében egy vagy több előadást „lehoznánk” Vásárhelyre is, az Emlékpontba.


H U M Á N

O K T A T Á S I

AZ EMLÉKPONT 2008.

K Ö Z P O N T

ÉVI OKTATÁSI TERVE

Legfőbb célok a 2007/08-as tanévre Az elsődleges cél, hogy a hódmezővásárhelyi oktatási intézmények diákjainak további lehetőségeket biztosítsunk a korszak-, és a helytörténet megismerésre. Ennek érdekében – követve eddigi gyakorlatunkat – minden hónapban megrendezésre kerülnek rendhagyó történelemóráink. A pedagógusok több kihelyezett tanóra közül is választhatnak, így az 1945 és 1990 közötti korszak történelemoktatása megoldható az Emlékpontban. Fontos továbbá, hogy a lehető legtöbb vidéki diák tekintse meg az Emlékpont kiállítását, és a vidéki iskolák diákjait is bevonjuk a pedagógiai programokba. E cél érdekében ki fogunk ajánlani a dél-alföldi régióban működő oktatási intézményeknek egy olyan oktatási csomagot, mely 45 perces tárlatvezetést, és az azt követő 45 perces kihelyezett történelemórát foglal magában. Ezt kiegészítve, vagy önálló foglalkozásként kerül kiajánlásra a Magyar Tragédia 1944. kiállítás tárlatvezetéssel történő megtekintése is. A pedagógiai foglalkozások felelősei Az oktatási feladatokat az Emlékpont történészei látják el, akik a korszak kutatása mellett pedagógiai tevékenységüket fő céljuknak tekintik. Az általuk tartott foglalkozásokon a legújabb multimédiás eszközöket alkalmazva, élményszerű, párbeszédre alapuló oktatást alkalmaznak. - Dr. Baracs Gabriella, történész - Gál László, történész - Mészáros Tamás, történész - Vincze Gábor, történész - Dr. Cserjés Katalin, irodalomtörténész, a SZTE-BTK Modern Magyar és Irodalomtörténet tanszék egyetemi adjunktusa Oktatási területe: irodalom-, és művészettörténet. - Szabó Dániel, történész, a Holokauszt Múzeum tárlatvezetője Feladataik: A pedagógiai foglalkozások anyagának kidolgozása, felkészülés a tanórákra, azok megtartása. Részvétel szakmai képzéseken. PEDAGÓGIAI FOGLALKOZÁSOK I. TÁRLATVEZETÉS Az Emlékpont – Fél Évszázad Vásárhelyen Humán Oktatási Központba ellátogató osztályok az intézmény történészeinek vezetésével tekinthetik meg a kiállítást, és ismerhetik meg az 1945 és 1990 közötti korszakot. A tárlatvezetés követően a diákok feladatlapot tölthetnek ki, ha ezt a kísérőtanárok igénylik. A tárlatvezetés 45-60 perc időtartamú.


II. KIHELYEZETT TÖRTÉNELEMÓRÁK A kihelyezett tanórákon alkalom nyílik arra, hogy a történészi előadás kiegészítéseként az előadóterem multimédiás eszközei is felhasználásra kerüljenek az oktatás részeként. A videó- és filmrészleteket, fényképeket, beépül az oktatási folyamatba, mely különleges, átélhető élményt és ismereteket nyújt a diákoknak a korszak feldolgozásakor. Az Emlékpont adatbázisából származó, ún. „oral history” interjúrészletek felhasználásával a diákok személyes történeteken és sorsokon keresztül ismerhetik meg a korszakot. A 45 perces előadások anyaga az általános történelem tantervre épül, de emellett a helytörténet is fontos szerepet kap, összehasonlítva az országos tendenciákkal. A diákok minden tanórán szócikkekkel kiegészített óravázlatot és feladatlapot kapnak, melyeket az előadást követően az iskolai történelem órán töltenek ki, majd értékelik pedagógusukkal. A foglalkozások célcsoportja az általános iskolák 8. osztályos, valamint a középiskolák 12. osztályos diákjai. A tanórák helyszíne az Emlékpont konferenciaterme. Időpontja: 2008. február – június. 1. 1944. Magyar Tragédia Magyarország a Vészkorszakban. A Holokauszt áldozatai Hódmezővásárhelyen. zsidótörvényektől a deportálásig. Emberek az embertelenségben - embermentők. A rendhagyó óra helyszíne: Holokauszt Múzeum (Szent István tér 3.)

A

2. „Gulág-szigetvilág” A II. világháború katonai és civil áldozatai; Táborok típusai, a GULÁG. Honvédek, leventék, munkaszolgálatosok, deportáltak, „málenkij robot”. Életkörülmények a szovjet táborvilágban. Áldozatok száma, megemlékezés az áldozatokról. 3. A hagyományos világ szétverésétől a Fehér Gárdáig A kommunista diktatúra kiépülése és Magyarország szovjetizálása. A vásárhelyi gazdák megtörése, a tanyavilág elpusztítása. Antikommunista ellenállási mozgalmak Vásárhely térségében. 4. Az 1956-os forradalom és szabadságharc. Diákgyűlések Szegeden és Vásárhelyen. A forradalom és szabadságharc története. A kádári megtorlás. 5. Élet a Kádár-rendszerben – Munka és mindennapok Hódmezővásárhelyen A vásárhelyi pedagógusok a megtorlásban, a helyi ipar lehetőségei a tervgazdálkodás rendszerében, a város művészeti élete és a mindennapok. Fentiek alapján a pedagógusok ki tudják választani, hogy mely tanórákat – akár mind az öt foglalkozást – kívánják beépíteni történelem tantervükbe. III. KIHELYEZETT MŰVÉSZETTÖRTÉNET ÓRÁK A rajz és vizuális alkotások tantárgyból négy témakörben van lehetőség kihelyezett tanórára, melyek a helyszíne a kiállítás „Paraszt Párizs” terme. Ezek a tanórák művészettörténeti részből, illetve műalkotások elemzéséből állnak. Célcsoportja az általános iskolák felső tagozatos tanulói, valamint a középiskolás diákok. A tanórákon a diákok megismerkedhetnek az Emlékpontban fellelhető jelképvilággal, a szocialista- és az alföldi realista festészettel – külön-külön tárgyalva, és összehasonlítva azokat, Hódmezővásárhely 1945-90 közötti (képző)művészeti életével, valamint az országosan egyedülálló kiállítással, az Őszi Tárlattal. A történeti hátér, a korszak kötelező kultúrpolitikájának ismertetése fontos a diákok számára, hogy megértsék a különbséget a teremben kiállított szocialista realista festmények, valamint a „vásárhelyi iskola” alkotásai között.


IV. EMLÉKNAPOK, MEGEMLÉKEZÉSEK A jeles dátumokhoz, évfordulókhoz kapcsolódó emléknapokra különböző programsorozatokat szervezünk a diákoknak. 1. Kommunizmus Áldozatainak Emléknapja 2008. február 25. Az emléknapon négy rendhagyó tanórára várjuk a diákokat, amelyeken megtudhatják miért február 25-e a dátuma. Megtudhatják hány áldozata volt a vörös diktatúrának Magyarországon és a világon. Az előadásokon szó lesz az 1932-33-as ukrajnai nagy éhínségről, melyben legalább Sztálin parancsára legalább hétmillióan vesztették életüket. 2. Holokauszt Áldozatainak Emléknapja 2008. április 16. Rendhagyó tanórák a Vészkorszakról a Magyar Tragédia 1944. kiállítóhelyen. 3. Nemzeti Emlékezet Hete 2007. október 22. – 26. Egész héten az 1956-os forradalomhoz kapcsolódó rendezvényeket szervezünk: rendhagyó tanórák, filmvetítések elemzéssel, történelmi vetélkedő, pályázatok stb. A Nemzeti Emlékezet Hetén idén is az oktatásé lesz fő hangsúly: délelőtt és kora délután rendhagyó tanórák (történelem, művészettörténet és irodalom), esténként pedig nyilvános rendezvények lesznek. A Nemzeti Emlékezet Hete keretében ismertetik az intézmény munkatársai kutatási eredményeiket az 1957-58-as megtorlásokról. V. RENDHAGYÓ TANÓRÁK Az Emlékpont előadótermében 2008-ban is havi rendszerességgel szervezünk olyan előadásokat, melyeket országosan elismert történészek tartanak. Ezen kívül az Emlékpont munkatársainak, valamint helytörténészeknek biztosítunk lehetőséget előadások megtartására. Tervezett előadók és tematika: 2008. február-március Dr. Nagy Imre: Kortárs képzőművészet a szocializmus éveiben 2008. március Dr. Belényi Gyula: Politika, gazdaság, társadalom 1950-1970 között 2008. április Máthé Áron: Hungarista és nyilaskeresztes mozgalmak Magyarországon – kapcsolódva a Holokauszt Áldozatainak Emléknapjához. 2008. május Dr. Osváth László - Földvári László: Színházi élet Hódmezővásárhelyen - A Nyári Színkör története AZ EMLÉKPONT A FELSŐOKTATÁSBAN Az Emlékpont számos lehetőséget nyújt a felsőoktatásban résztvevő hallgatók bevonására is. Egyrészt a kiállítás megtekintése, másrészt a kutatóterem és kutatói számítógépek adatbázisának felhasználása szemináriumokhoz, kutatásokhoz, forráselemzéshez stb. A 2007/2008-as tanévben Vincze Gábor óraadóként a Szegedi Tudományegyetem BTK Újés Legújabbkori Magyar Történeti Tanszékén „Parasztsors és parasztpolitikai a Dél-Alföldön (1945–1962)” címmel tart speciálkollégiumot. Elérendő cél, hogy a Szegedi Tudományegyetem hallgatói meglátogassák az Emlékpontot, és lehetőség szerint a jövőben kihelyezett szemináriumokon vegyenek részt az Emlékpontban.


MUNKATERV A 2008-AS ÉVRE Az Emlékpont történészei 2008-ban is folytatják az alkalmankénti tárlatvezetést. Emellett tovább készítik az interjúkat, illetve az elkészült interjúk kijegyzetelését, szerkesztését. Részt vesznek az év közbeni rendkívüli történelemórák megtartásában, történelmi vetélkedők lebonyolításában és a különféle megemlékezések (pl. a február 25-i kommunizmus áldozatai emléknap) megszervezésében. Az aktuális városi és iskolai évfordulókhoz, versenyekhez háttéranyagokat, teszteket készítenek. Baracs Gabriella tovább folytatja a megkezdett kutatásait, Hódmezővásárhely ipara és kereskedelme vonatkozásában. Eddigi kutatásai az 1945–60 közötti évekre korlátozódott, most kiterjeszti a kutatásait a hatvanas-hetvenes évekre. Nem csak levéltári kutatásokat szeretne folytatni, hanem interjúkat is készítene olyan személyekkel, akik a kutatott időszakban a kereskedelemben dolgoztak. Ha lehetősége lesz rá, az év közben megrendezésre kerülő szakmai konferenciákon előadóként kíván részt venni. Kutatásának eredményeit szakfolyóiratokban teszi közé. Gál László (január 1-től 8 órás munkatárs) tovább folytatja a megkezdett, a tanyaközpontok kialakulásával kapcsolatos kutatómunkáját. A hódmezővásárhelyi és a szegedi levéltárban az MDP pártarchívumában (a városi pártbizottság mezőgazdasági osztálya), illetve a közigazgatási iratokban (a városi tanács VB mezőgazdasági osztálya) folytat kutatásokat. Elsősorban a tanyaközpontok kialakítására, a „szocialista falu” kiépítésének előzményeire, a paraszti migráció folyamatára koncentrál. Mivel most van a szövetkezetesítés/kolhozosítás megkezdésének 60. évfordulója, ebben az évben a hódmezővásárhelyi TSZ-szervezés kezdeteit is megvizsgálja. Kutatásainak eredményeit több tanulmányban, publikációban kívánja közzétenni. Mészáros Tamás ebben az évben ugyancsak a már megkezdett témájában akar tovább dolgozni. A szegedi népbíróság elé állított hódmezővásárhelyiek pereit vizsgálja, különös tekintettel a „kuláknak” nyilvánított személyekre. A másik témája a fehérgárdisták pere. A szegedi levéltárban található az 1951-es perben elítéltek kegyelmi kérvényei. Ezeknek a vizsgálata – társadalomtörténeti megközelítésből – még sok új ismeretet nyújthat számunkra. Mivel ebben az évben van az 1958-as megtorlások évfordulója is, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Hivatalából és a Hadtörténeti Múzeum és Levéltárból származó iratok alapján fel akarja dolgozni a Kertész Dezső és társai per történetét. Vincze Gábor ugyancsak tovább folytatja a megkezdett témáját. Amennyiben sikerül végre a szentesi esperesi levéltárban is kutatnia, akkor a vásárhelyi református egyház 1945 és 1958 közti történelmének egy részletesebb feldolgozását prezentálná az év folyamán. Amennyiben továbbra is akadályoztatva lesz Szentesen, tovább folytatja kutatásait a debreceni püspöki levéltárban, valamint az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában, valamint – ezúttal a hatvanas évek történetét tárná fel. Év közben – előadóként – részt kíván venni az Emlékpontban megrendezésre kerülő konferenciákon, valamint június 4-én a Trianon Múzeum sorra kerülő konferencián, amelyre már meghívást kapott. Intézmény: Petőfi Sándor Művelődési Központ Szakmai programot készítette: dr. Ozsváth Gábor Dániel, Somogyi Rózsa, Sonkoly Ágnes, Terjékné Kaposi Andrea


2008. ÉVI SZAKMAI PROGRAM tervezet Örömmel tapasztaltuk, hogy 2007 év folyamán intézményünk média megjelenése jelentősen javult. Mindenekelőtt azonban ahhoz, hogy intézményünk megfelelő módon tudja képviselni hivatását elengedhetetlen egy jól átgondolt, egyedi arculat megjelenítése, amely kiterjed az igényes és jól kezelhető weboldal megjelenítéstől a plakátok és mindenféle írott kommunikáció-hordozón át az épület arculatáig. Természetes, hogy a már szinte teljesen használhatatlan és elavult számítógépes rendszer teljes felújításra szorul, hisz jelenlegi állapotában nem segíti, hanem hátráltatja a szakmai munkát. Hasonló hiányosságok vannak színpad- és oktatástechnikai eszközök területén is. A tárgyi infrastruktúra megteremtésén túl, elengedhetetlen a település szintű program és rendezvény egyeztetés, amelyben pontosan megjelenik a város kulturális intézményeinek kompetencia köre. Az összegző éves kulturális rendezvénymátrix elkészítése elengedhetetlen a következetes és sikeres munkavégzéshez, valamint a város kultúráját alakító szakemberek havi rendszerességű egyeztetése is. Mindehhez intézményünkön belül a telephelyek munkáját összehangoljuk. Ezért a programjainkat telephelyenként írjuk le és intézményünk munkatársai egymás munkáját segítve a programokat színesítve, kompetenciájuk függvényében közösen vállalnak részt benne. Egyben feladatunknak tekintjük a civil szervezetekkel való gördülékeny együttműködést. A városi szintű, periodikusan ismétlődő nagy rendezvényekben való szerepvállalás: • • • • • • • • • • • • • • • •

Testvérvárosi programok Zene ünnepe Néptánc Fesztivál Augusztusi Napok Gyereknap Őszi Hetek Borfesztivál Vásárhelyi Vendégasztal Gyerek Karácsony Városi Napközis Tábor Városrészi Napok Nemzetközi Néptáncgála Vásárhelyi Pódium Külterületi Olvasóköri programok Karácsonyi Vásár Promenád


PETŐFI SÁNDOR MŰVELŐDÉSI TELEPHELYENKÉNT:

KÖZPONT

SZAKMAI

PROGRAMJAI

PMK • Osváth bérlet előadásai (6 db) (február, március, április május, október, november) • Óvodás- és kisiskolás bérlet előadásai (6db) (február, március, április, október, november, december) • Magyar Kultúra Napi műsor (január) • Városi Farsang (március) • Húsvéti Játszóház (március) • Petőfi Szavalóverseny • Petőfi Rajzverseny • Költészet Napi Műsor (április) • Tánc Világnapja – Gálaműsor (április) • Nyári táborok szervezése, beindítása (június-július) • Kistérségi Amatőr Művészeti Fesztivál • Adventi készülődés – kézműves foglalkozások (november-december) • Ifjúsági színházi előadások szervezése • Rendhagyó irodalomórák rendezése • Zene- és irodalom történeti előadások (Varga Ferenc) • Művészettörténeti önképzőkör • Diákgaléria • Könnyűzenei koncertek • Zürichi Magyar Történelmi Egyesület előadásai • Vásárhelyi Történelmi Kör előadásai • Biogazdák előadásai • Útibeszámolók • Egyéb ismeretterjesztő előadások • Színházbuszok szervezése (Két állandó bérlet: Örkény bérlet – Szolnok, Vaszy bérlet – Szeged, és alkalmanként pl. Budapest, Kecskemét) • Nyári Színházi esték az Alföldi Galéria udvarán • Szakkörök, klubok működtetése (Bóbita Óvodás Néptánc csoport, Öltögető szakkör, Tűzzománc szakkör, Művészettörténeti Önképző kör, Margaréta és Tulipán foltmozaik szakkörök, Hímző és Szövő szakkörök, Amatőr színjátszó csoport, Galibák bábcsoport, Mazsorett csoport, Salsa Klub, Japán Klub, Képeslapgyűjtő Klub) Tánciskola • Táncház • Baba-mama torna • Ringató • Terhes-torna • Intim-torna • Jóga • Gyógytorna nyugdíjasoknak • Városi Fúvószenekar • Mazsorett csoport Mozaik Mozi • Filmklub programok ( Jávor, Karády …) • Nemzetközi Filmhetek


• • • • • • • • • • • • • • •

Első filmesek bemutatkozása Dokumentumfilm Amatőr Film Fesztivál Vicces Családi Videó Fesztivál Népi építészeti és mesterség-történeti kiállítóhelyek Népi Építészet Erdélyben fotó kiállítás Tájház 2008. február 8 - március 20. Vízbevető hétfő A húsvéti asztal kiállítás, családi nappal Tájház 2008 március 20 – április 20. Határjárás Pásztorélet Vásárhelyen kiállítás családi nappal Tájház 2008 április 24 – 2008 május 31. Népélet a frontokon Frontkatonák tárgyai, általuk készített képek kiállítás családi nappal Tájház 2008 június 04 – 2008 június 20. A Tűz csiholója Szent Iván éj III. kiállítás családi nappal Tájház 2008 június 24 – 2008 augusztus 15. Csizmadia műhely kiállítás családi nappal Tájház (Nagy Verával közösen ) 2008. augusztus 7 – november 30. Malomkörkép kiállítás családi nappal Szélmalom 2008 augusztus 16. Szent Mihály nap Juhászszámadás III. 2008 szeptember 29. Terményáldás és vásár 2008. október 18. Advent és karácsony családi nappal 2008, november 20 – december 31 Kísérleti régészeti bemutató terep létrehozása kihelyezett iskolai programok számára (eltűnt vásárhelyi települések miniatűr rekonstrukciója, valamint bemutató régészeti ásatás)

Mártély • Ifjúsági Tábor programjainak szervezése (képzőművész-, iparművész-, vízi-, természetvédelmi-, ökológiai-, ornitológiai-, madárgyűrűző-, zene-, néptánc-, irodalmi-, horgász-, lovas táborok) Amennyiben az intézmény tervezett felújítása megvalósul és új közösségi terek létesülnek, akkor munkatervünket az új helyzet ismeretében kibővítjük. Hódmezővásárhely, 2008. január 8. 2008. ÉVI MUNKATERV ÉS KÖLTSÉGVETÉSI TERVEZET Külön csatolva.


Tornyai János Múzeum és Közművelődési Központ Népi építészeti és mesterség-történeti kiállítóhelyek Középtávú fejlesztési koncepció. – munkaközi anyag összeállította Dr. Ozsváth Gábor Dániel főmuzeológus Az egykoron 80 000 hektárnyi területen gazdálkodó Hódmezővásárhely mezőváros lakosságának mintegy 40%-a élt külterületen, és az ország egyik legnagyobb tanyavilággal rendelkező településének számított. Lakossága kettős életet élt, azaz a külterületi tanyán kívül sok gazda belterületi, mezővárosi házzal is bírt, vagy később vásárolt, ahová öregségére beköltözött. Bár a hivatalok, a nagyobb szolgáltatási központok, a vásárok, a pénzintézetek a belterületen álltak, azonban a külterületeken is kiépültek azok a gazdasági, kisipari szolgáltatások, amelyek a tanyavilágban élők ellátását biztosították. Így természetes, hogy Hódmezővásárhely népéletének, történetének, múltjának bemutatására egymástól viszonylag nagy távolságra elhelyezkedő, eredeti helyszíneken – in situ – került sor. A kiválasztott helyszínek a belvárosi és külterületi gazdálkodásnak (Kopáncsi Tanyamúzeum, Árpád utcai Tájház), valamint két fontos iparágnak, azaz a tálas mesterségnek és a külterületi szélmolnárságnak (Csúcsi Fazekasház és Papi-féle szélmalom) állítanak emléket. Hódmezővásárhely népe nem csupán a határában nevelt, messze vásárokon híres állataival, a szántóföldjein termelt, kitűnő gabonájával szerzett hírnevet magának, de ezt öregbítették kézműves termékei is. Napjainkra a népélet kutatói szemében Vásárhely neve nem csupán a művészi fazekas, tálas termékekkel forrt össze, de festett bútorai, „szőrös párnavégei”is a magyar népművészet féltett kincsének számítanak. A fenti gazdagság egyben számos dilemma elé is állítja a muzeológust: Mit mutasson be: az állattartást?, a tanyás növénytermesztést?, az agyagművességet?, a bútorfestést?, a hímzést? Mely korban? E tekintetben a 21. század múzeumának egyben, komplex élethelyzetekben kell bemutatnia kulturális örökségünket. Hisz csak így ismertethetők meg a tárgyak, műveletek, élethelyzetek. Meg kell eleveníteni, életre kell kelteni apáink mindenapjait. Kiállítóhelyeink történetei és lehetőségei különbözőek. Kopáncsi Tanyamúzeum A várostól 7 km-re található, középparaszti tanya a külterületi gazdálkodásnak állít emléket. Tálasi István, az ELTE Néprajzi Tanszékének professzora 32 esztendővel ezelőtt az alábbi szavakkal adta át a közönségnek: ”…elismeréssel kell gondolnunk egykori jelentőségére, mert ez az Európában sajátos fejlődésű tartozék-település-típusunk tette hazánkat képessé a mezőgazdasági exportra, az évszázados állatkivitelre, a világpiaci gabonaexportban való részesedésre, a homoki szőlő- és gyümölcskultúra kialakítására, a baromfitenyésztés és élelmiszeripari termelés felfutására abban a mértékben, amelyre a házierővel dolgozó paraszt képes volt, s ami nem is volt kis teljesítmény.” A tanyák a népélet iránt érdeklődők számára a hagyományos kultúrák egyik legfontosabb forrását jelentették. A nagyárvíz után épült tanya-együttes kiválasztásánál nem az egyedisége, hanem épp a kort idéző reprezentativitása volt a meghatározó. Vidékünkön a tanyák száma a 19. század második felében, a vízállásos területek lecsapolását követően ugrásszerűen megnövekedett. A mintegy 600 négyszögöles telken az állattartás és a földművelés jellemző épületei egyaránt megtalálhatók. Az előbbiről a téli és nyári állásos marha- és lóistálló, baromfi- és sertésólak, az utóbbiról pedig a mintegy 200 q kukoricát befogadó góré és a deszkából készült gabonás tanúskodik. Az épületek a telek középső harmadában helyezkednek el. A lakóépület mögött mintegy 200 négyszögöles gyümölcsös található.


A tornácos, nyeregtetős lakóépület hármas tagoltságú: egymásba nyíló szoba, konyha és a tornácról nyíló kamra. A kaminos kemencével és rakott takaréktűzhellyel felszerelt épület berendezése a kor átlagának felel meg. Jelen állapot bemutatása Múzeumi, műtárgyvédelmi szempontból az épületek állaga rohamosan romlik. A lakóépület és az istálló teljes felújításra, a sertésólak rekonstrukcióra szorulnak. A többi épületen is általános felújítást karbantartást kell végezni. A kiállított tárgyak nagy része a belső nedvesség következtében általános állagmegóvási kezelésre szorul. A kiállításból betörés és kiemelés következtében számos tárgy hiányzik. Az épület felújítását követően a kiállítás átdolgozása elengedhetetlen. A telek kiemelt értékét képviselő gyümölcsös teljes kertészeti felújításra szorul. A műemléki együttes részét képezi egy széldaráló is, melyet az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkba szállítottak. A felújításokkal egy időben tárgyalásokat kell kezdeményezni az Történeti Emlékpark vezetőségével az oda elszállított széldaráló visszatelepítéséről. A kiállításokat és az épületeket oly módon kell felújítani, hogy udvara és környéke alkalmassá váljon iskoláskorú gyerekek számára nyári időszakban a tanyai életmódot bemutató táborok fogadására is. Ennek érdekében a területen riasztórendszert kell fölszerelni, valamint meg kell oldani a telek ivóvízzel való ellátást is. Az országos szakfelügyelő és a szakma véleménye alapján – a gondos felújítást követően – az országos szinten kategóriájában unikális értéket képviselő műemlékegyüttes jó eséllyel pályázhat a világörökségi védelem elnyerésre (UNESCO). A tanyatelek kiválóan alkalmas a Város közönsége számára vonzó, különösen a mezőgazdálkodási idénymunkákhoz, gyümölcstermesztéshez kapcsolódó programok szervezésére (pl. határáldás, aratóünnep, kukoricafosztó stb.). Különös értéket képvisel e tekintetben a gondosan felújítandó gyümölcsös és az akácliget. E terület ugyancsak fontos tényezőként kapcsolható be a SZTE MFK programjaiba, rendezvényeibe is. Úgy érzem, mindezek olyan adottságai a kiállítóhelynek, amelyek egyértelműen hozzájárulnak további ismertségének, valamint a régió turisztikai életébe való integrálódásának elősegítéséhez. Kapcsolódva a Dél-Alföldi Regionális Program 2. prioritásaihoz a jelen pályázat eredményeként alapvető célként fogalmazódik meg a kiállítóhelynek a muzeológiai, műemlékvédelmi és turisztikai célokat egyaránt szem előtt tartó fejlesztése. Ennek érdekében a következő fejlesztéseket kívánjuk elvégezni: - Az épületek teljes körű, műemléki és muzeológiai szempontból egyaránt szakszerű fölújítása. - Az elektromos energiaellátás biztosítása. - A látogatók fogadására alkalmas közösségi és infrastrukturális terek kialakítása oly módon, hogy mindenben illeszkedjen a porta jellegéhez. - Az állandó kiállítás teljes körű fölújítása a műtárgyak általános restaurációs munkálatainak elvégzésével. - Az új kiállítás alapvető koncepciója egy, a 19-20. század fordulója idején működő, komplex, külterületi, középparaszti tanyai gazdaság bemutatása, melynek keretében különös hangsúlyt kap a mintegy 400 négyszögölön elterülő, a régió tipikus, archaikus fajtáit tartalmazó gyümölcsös. A gyümölcstermesztés haszonvételéhez tartozó pálinkafőzést egy, a helyszínen bemutatott, „kisüst” rendszerű, hagyományos, működő pálinkafőző segítségével kívánjuk föleleveníteni. - Ugyancsak a gyűjtemény kiemelkedő értékét képezik a lóvontatású, mezőgazdasági eszközök, melyek a fölújítást követően színekben lesznek bemutatva. - Az állattartás épületeit szándékaink szerint valós funkciójukban kívánjuk a látogatókkal megismertetni, azaz bennük őshonos állatfajokat kívánunk tartani.


A telek első fele kiválóan alkalmas nagyobb számú turisztikai, experimentális táborok, lovas és ijjászbemutatók szervezésére. Alapvető célunk, hogy a kiállítások mindenki számára elérhetők legyenek, ezért biztosítani kívánjuk a teljes akadálymentesítést, a tájékozódást audo-guide rendszerekkel, interaktív számítógépes programokkal és a népéletet bemutató filmekkel. Csatlakozva a régió turisztikai célállomásaihoz a helyszínen a kerékpáros és a lovas turisták igényeit is kielégítő eszközhátteret szándékozunk kialakítani, pl. lovaspihenő, itatóvályúk. -

A Papi-féle molnárporta és szélmalom - mint országos szinten is kiemelt malomtechnikatörténeti emlékünk - bemutatása E műemlékegyüttes a város határában egykoron dolgozó szélmolnároknak állít emléket. A Dél-Alföldön a városok peremén és a tanyavilágban még a 19. században is a száraz- és szélmalmok százai működtek; a Tisza és a Maros e szakaszán hajómalmok sokasodtak. Az időben a szélmalmok a dél-alföldi táj meghatározó elemeivé váltak. Hódmezővásárhelyen 1863-ban 50, 1906-ban 23, 1968-ban 5 szélmalom létezett. Sajnos mára e tekintetben csak nagyon kevés tárgyi emlékünk maradt bemutatható állapotban. Ami ránk maradt, az is szórványos, és többnyire múzeumi raktárak mélyén rejtőzködik. A fentiek függvényében érthető meg, mily különös érték, hogy Hódmezővásárhelyen, az Erzsébeti út mentén, a várostól 10 km távolságra máig fennmaradt egy felülhajtós, magyar típusú, tornyos szélmalom és a hozzátartozó molnárporta molnárházzal és melléképületekkel együtt. E malmot 1856-ban Csánki Bálint építette. Az 1880-as években készült II. katonai felmérés térképszelvényén az Erzsébeti úti iskolával szemben Csánki-szélmalom néven említik. A hozzá tartozó földterülettel és molnárlakkal együtt 1891-ben már a Papi-család birtokában találjuk. Az új tulajdonos családtagjai az 1940-es évek elejéig működtették. Az utolsó időben már csak állatok számára darált. Az Országos Műemléki Felügyelőség 701/1962. számú határozatával műemlék jellegű népi műemlékké nyilvánította. Különös jelentősége, hogy közel teljes a molnárporta a szélmalommal, a molnárházzal és a gabonással. A Felügyelőség 1976. évi anyagi segítségével a molnárportát kisajátították, majd a műemlékegyüttes kezelésével a hódmezővásárhelyi Tornyai János Múzeumot bízták meg, amely még a megszerzés évében kijavíttatta a malom zsindelyezett tetőszerkezetét és az elavult faelemeket. Jelen állapot bemutatása A szélmalom belső berendezése közel teljes egészében jó állapotban maradt ránk. Legutoljára a millennium évében, a kulturális örökségvédelmi program keretében pályázaton elnyert támogatásból személyesen magam végeztem el a restaurálási és állagmegóvási munkálatokat. Ezt követően került sor az akkori Műemlékvédelmi Hivatal műemlék-helyreállító csoportja által a vitorlák pótlására, a molnárház kijavítására. Sajnos a vitorlák pótlása szakszerűtlen módon történt. A múzeumi működés érdekében meg kell oldani a telek árammal való ellátását, valamint riasztórendszerrel való felszerelését is. Az épület felújítást követően e porta berendezését az 1940-es évek második felét idézve tartom célszerűnek berendezni. Emellett szól, hogy ez a malom aktív működésnek utolsó szakasza, amikor a portán szatócsbolt és egy kerékpárjavító műhely is működött. Így ezen egységek szintén bemutatásra kerülhetnek. Ezen időszakban a szomszédos tanyán található kovácsműhellyel, az olvasókörrel és a szintén közeli, egykori iskolával egyfajta tanyai központ részét képezte. Lehetőséget látok az egykori szatócsbolt felélesztésben is, hisz a környéken lakók szerint 34 km-es körzetben nem található üzlet. Elképzeléseink szerint e molnárporta megfelelő helyszínként szolgálhat egy regionális, hagyományos malomtörténeti kiállítás és bemutatóközpont kialakítására.


Ezen a helyszínen a vásárhelyi tanyavilág jellegzetes kismesterségeit bemutató, nyári foglalkozásokat, tanórákat, táborokat kívánunk szervezni. Itt a gyakorlatban is megismerkedhetnek a programokra ellátogatók a gabonának az őrléstől a kenyérig vezető útjával. A gabonaőrlés fáradságos folyamatát kézimalmokkal kívánjuk bemutatni, a nyert lisztből pedig a molnárház kemencéjében sülhet cipó vagy pogácsa. Kapcsolódva a Dél-Alföldi Regionális Program 2. prioritásaihoz a jelen pályázat eredményeként alapvető célként fogalmazódik meg a kiállítóhelynek a muzeológiai, műemlékvédelmi és turisztikai célokat egyaránt szem előtt tartó fejlesztése. Ennek érdekében a következő fejlesztéseket kívánjuk elvégezni: - Az első és legfontosabb cél a szélmalom működőképes helyreállítása és működtetésének biztosítása. Ezzel elérhetjük, hogy nem csupán a régióban, hanem a hazánkban legteljesebb belső szerkezetével és molnárportával megmaradt Papi-féle szélmalom Közép-Európa egyik nevezetességeként hoz hírnevet a Városnak és a Régiónak egyaránt. - A tanyatelek működése során nem csupán liszttel és őrleményekkel, hanem a molnár által fönntartott szatócsbolt révén a legfontosabb kellékekkel szolgálta a külterületi lakosságot. Ennek bemutatására újra berendezzük az 1950-es évek első felének megfelelő állapotban, amely egyfelől mint kiállítási tér, másfelől múzeumi boltként, de a környéket ellátó, valós üzletként is szolgál. - A Papi család tevékenységi köréhez tartozott a kerékpárok javítása is. A tanyavilág ezen fontos szolgáltatásáról egy kerékpár-javító műhely berendezésével kívánunk megemlékezni. - A portához tartozó földterületeken kalászosokat kívánunk termeszteni, amely a gabonatermesztés különböző fázisaihoz kötődő rendezvényeket szolgálja majd (szántás, vetés, búzaszentelés, aratás, cséplés, terményáldás). - Az elektromos energiaellátás biztosítása. - A látogatók fogadására alkalmas közösségi és infrastrukturális terek kialakítása oly módon, hogy mindenben illeszkedjen a porta jellegéhez. Alapvető célunk, hogy a kiállítások mindenki számára elérhetők legyenek, ezért biztosítani kívánjuk a teljes akadálymentesítést, a tájékozódást audo-guide rendszerekkel, interaktív számítógépes programokkal és a népéletet bemutató filmekkel. Csatlakozva a régió turisztikai célállomásaihoz a helyszínen a kerékpáros és a lovas turisták igényeit is kielégítő eszközhátteret szándékozunk kialakítani, pl. lovaspihenő, itatóvályúk. Csúcsi Fazekasház Több ezer éve, hogy Hódmezővásárhely és környéke az ember számára lakhelyet nyújt. A régészeti feltárások, leletek azt bizonyítják, hogy a településen az agyag-feldolgozás közel egyidős az ember megtelepülésével. Így természetes, hogy a nagy mennyiségben előforduló, jó minőségű agyag birtokában Vásárhelyen a népi fazekasság messze földön híressé vált. A 19. századra a Városban volt olyan év, hogy négyszáz mester és legényeik családja élt e mesterségből; ezzel az ország egyik legfontosabb fazekas-központjának számított. Az itt készült edények nem csupán az egész Alföldön terjedtek el, de ismertté váltak a Dunántúl, Erdély és a Felvidék vásárain is. Bár a fazekastermékek teljes skáláját készítették a városban, mégis tálaik váltak a leghíresebbé. A fazekas-adottságokat kihasználva Vásárhelyen a 20. század elején a gyáripari termelés is beindult. A gyártás fellendülésével párhuzamosan sorvadt el a népi fazekasság. Vékony Sándor tálasmester mintegy fél évszázadig – élete utolsó felében a népművészet mestereként – dolgozott Rákóczi utcai műhelyében. Halála után e házban állítottak emléket a csúcsi tálasoknak. A műhellyel egybeépült lakóház berendezése és felszerelése a 20. század első feléből való, és egy működő tálasműhely látványát idézi.


Jelen állapot bemutatása A kiállítás és az épület egyaránt felújításra, karbantartásra, állagmegóvásra szorul. A kerítés oszlopai elkorhadtak, a dróthálóval határolt, szomszédos telkeken található rendetlenség zavaró hatást kelt. A kiállítás felújítását célszerű oly módon elvégezni, hogy egyben lehetőség nyíljon mesterség-bemutatók, fazekas kézműves foglalkozások tartására is. Hosszabb távon - további bővítések révén - ez lehet helyszíne egy egységes, a Város agyagművességét bemutató kiállításnak, amely egyben az agyagnak Vásárhely építészetében betöltött fontosságát is hivatott lenne bemutatni. Gondolok itt a téglagyárak jelzett termékeire, az épületdíszekre, a különböző egyéb kerámiatárgyakra is. Ily módon nyerhet megfelelő helyet az a felbecsülhetetlen, jelzett téglagyűjtemény is, melyet egy gyűjtő ajánlott fel a Város számára. Elképzeléseim alapján úgy az iskoláskorú, mint a fazekasmesterség iránt érdeklődő, felnőtt korosztály, a civil szervezetek tagjai számára is megnyerő, aktív foglalkozások fórumává lehet és kell változtatni e kiállítóhelyet. Úgy látom, hogy kellően előkészített programokkal el lehet érni, hogy a városrész kulturális centrumává váljon Vékony Sándor tálasmester egykori otthona. Ez a fazekasműhely magában rejti a helyben előállítható és értékesíthető ajándéktárgyak, műtárgymásolatok készítést is. Kapcsolódva a Dél-Alföldi Regionális Program 2. prioritásaihoz a jelen pályázat eredményeként alapvető célként fogalmazódik meg a kiállítóhelynek a muzeológiai, műemlékvédelmi és turisztikai célokat egyaránt szem előtt tartó fejlesztése. Ennek érdekében a következő fejlesztéseket kívánjuk elvégezni: - Az épületek teljes körű, a műemléki és muzeológiai szempontoknak maradéktalanul megfelelő fölújítását. - A Vékony Sándor tálasmester hagyatékából készült kiállítás általános revíziója, karbantartása és fölújítása az első világháborút megelőző időszaknak megfelelő bemutatásával. - Egy, a kiállítástól megfelelően szeparált, de azzal azonos technológiájú, működő fazekasműhely berendezése, amely többes célt szolgál, így mesterség-bemutatás, oktatás, ajándéktárgy-készítés és építészeti kerámiaelemek reprodukálása a régióban történő műemlék-fölújítások számára. - Az agyag Hódmezővásárhely építészetében című, átfogó, állandó kiállítás összeállítása, amely a téglagyárak bélyeges termékeitől a különböző profiltéglákon át az építészeti ornamentikáig mutatja be tárgyakban, tervekben és fényképekben mutatja be a cím által jelölt témát. - A látogatók fogadására alkalmas közösségi és infrastrukturális terek kialakítása oly módon, hogy mindenben illeszkedjen a porta jellegéhez. Alapvető célunk, hogy a kiállítások mindenki számára elérhetők legyenek, ezért biztosítani kívánjuk a teljes akadálymentesítést, a tájékozódást audo-guide rendszerekkel, interaktív számítógépes programokkal és a népéletet bemutató filmekkel. Csatlakozva a régió turisztikai célállomásaihoz a helyszínen a kerékpáros és a lovas turisták igényeit is kielégítő eszközhátteret szándékozunk kialakítani, pl. lovaspihenő, itatóvályúk. Árpád utcai Tájház Hódmezővásárhely, a 19-20. században nagy beltelkekkel tagolt mezőváros életét idézi fel a 18. században a Hód-tó partján épült, tágas gazdaporta. A két lakóépületből, gabonásból, istállókból, ólakból álló épületegyüttes tágas udvart zár közre. A műemlékké nyilvánított épületek berendezése 19. századi paraszti életformát idézi. A jól karban tartott parasztporta jelenleg népi tájházként működik, mintegy oázist képezve a többemeletes panelházak között.


Meggyőződésem, hogy nincs kihasználva mindazon lehetőség, amit jó fekvése – a városközpontban, az árvízvédelmi fal közvetlen szomszédságában – hivatott lenne szolgálni. Ezen teleknek ugyanis a hagyományok, a népélet, a népművészetek, a népszokások iránt fogékony hódmezővásárhelyiek agórájává kell válnia. Ezen területen viszonylag könnyűszerrel valódi népművészeti és kézműves élő múzeumot lehet és kell létrehozni. Lehetőséget nyújt e hely, hogy a Város iskoláiban tanulók közvetlen módon ismerkedjenek meg a népművészetek, a kézműves szakmák csínjaival. Egyben lehetőséget nyújt e tér táncházak, népzenei találkozók, különböző folklórrendezvények, népművészeti és kézműves seregszemlék tartásra is. Egyben itt érdemes körvonalazni azon lehetőségeket is, amelyet az árvízvédelmi fal - Árpád utca - Nagy Imre utca – Oldalkosár utca határolta, szabad zöldterület kínál a többemeletes panelházak tövében. A közeljövőben további népi épületegyüttesek, műhelyek átgondolt idetelepítésével kiteljesedhet a régió egyetlen településszintű mesterségtörténeti szabdtéri gyűjteménye. Itt kaphatna végre méltó helyet többek között a Perényi János-féle, jobb sorsra érdemes kocsigyűjtemény, amely a Város egykor híres kocsigyártásának féltve őrzött emlékeit mutatná be. E területen kovács- és bognárműhely elhelyezésére is lehetőség kínálkozik. Az épületegyüttesek megfelelő megválasztásával lehetőség nyílhatna az egykori híres, hódmezővásárhelyi vásárokat megidéző, népi vásártér kialakítására. Meggyőződésem, hogy egy olyan létesítménnyel gazdagodna a város, amely folyamatosan hagyományokat ápoló seregszemlék helyszíne lehetne. Egyben meg lehet teremteni ily módon egy olyan „pajtaszínházat”, amely néptánc-találkozók, de nyári népszínmű-bemutatók, bohózatok számára is lehetőséget nyújthatna. Télen, karácsonyi vásárok idején, autentikus keretek között önmagában garanciát és rangot jelenthetne eladónak és vevőnek egyaránt. Ugyancsak hiányzik Vásárhelyen egy olyan hely, ahol értékes népművészeti és helytörténeti vonatkozású emlékeket, tárgyakat lehetne vásárolni. Megfelelő körültekintéssel és „zsürizéssel”, hasonló értékrendet képviselő kiadványokkal létrehozható egy exkluzív „kultúrbolt”. Természetes, hogy ez csak jól célzott marketing-tevékenységgel működtethető eredményesen. Meg vagyok győződve róla, hogy amint az Óbudán ugyancsak a tömbház-rengetegbe beékelődött Építészeti Múzeum és a szomszédságában lévő, kis templom által közrezárt tér a környékbeliek kedvenc helyévé vált, Prága belvárosában az Aranymívesek utcája keresett kuriózum, úgy egy átgondoltan felépített és élettel megtöltött falumúzeum a Város szívében hamarosan annak kedvelt kulturális központjává válhat. Különös színt jelenthet, ha sikerül megnyerni olyan autentikus kézműveseket, akik a helyszínen készülő termékeiket egyben árusíthatják is. Nemzetközi tapasztalataim birtokában mondhatom, hogy az ilyen jellegű létesítmények turisztikai vonzerőként is jelentősek. Kapcsolódva a Dél-Alföldi Regionális Program 2. prioritásaihoz a jelen pályázat eredményeként alapvető célként fogalmazódik meg a kiállítóhelynek a muzeológiai, műemlékvédelmi és turisztikai célokat egyaránt szem előtt tartó fejlesztése. Ennek érdekében a következő fejlesztéseket kívánjuk elvégezni: - Az épületek teljes körű, a műemléki és muzeológiai szempontoknak maradéktalanul megfelelő fölújítását. - Az áldatlan állapotban és pillanatnyilag a megfelelő elhelyezést nélkülöző, 40 kocsiból álló, kiemelten védett kocsigyűjtemény és a hozzátartozó eszközök kiállítása egy 40 kocsiállásos, a környék hagyományos stílusát követő, födött kiállítótérben. Ily módon kívánunk emléket állítani a régióban híres, egykori hódmezővásárhelyi kocsigyártásnak. - Az előzőhöz szervesen kapcsolódik egy működő szíjgyártó-, egy bognár- és egy kovácsműhely is. Itt kívánjuk elérni a környék lovasait kiszolgáló, teljes, hagyományos lovas infrastruktúra fölelevenítését sétakocsi-állomással.


-

A kocsiszín és a gazdaporta között a mezővárosi vásárok (Hódmező-vásárhely) állandó piacterét kívánjuk működtetni, ünnepi alkalmakkor vásári komédiások, vásári zenészek, ponyvaárusok (antikváriusok) bevonásával. A piacteret másik oldalról a működőképes takácsműhely épülete zárja, amely egyben oktatóműhelyként is szolgál. A látogatók fogadására alkalmas közösségi és infrastrukturális terek kialakítása oly módon, hogy mindenben illeszkedjen a porta jellegéhez.

Alapvető célunk, hogy a kiállítások mindenki számára elérhetők legyenek, ezért biztosítani kívánjuk a teljes akadálymentesítést, a tájékozódást audo-guide rendszerekkel, interaktív számítógépes programokkal és a népéletet bemutató filmekkel. Csatlakozva a régió turisztikai célállomásaihoz a helyszínen a kerékpáros és a lovas turisták igényeit is kielégítő eszközhátteret szándékozunk kialakítani, pl. lovaspihenő, itatóvályúk.

Hódmezővásárhely, 2008. január 5.


Tornyai János Múzeum és Közművelődési Központ Petőfi Sándor Művelődési Központ Népi építészeti és mesterség-történeti kiállítóhelyek 2008 évben sürgősen megoldásra szoruló problémái A muzeális szakmai és tudományos tevékenység közvetlen összefüggésben áll a gyűjtemények elhelyezésére, őrzésére, kiállítására hivatott épületek állapotával, infrastrukturális felszereltségével. A feldolgozási, előkészítési, kutatási feladatok ellátásához napjainkra elengedhetetlen a megfelelő számítógépes infrastruktúrával (korszerű multimédiás számítógép, digitális fényképezőgép, szkenner, diktafon valamint a hozzá tartozó kép és hangkezelő programokkal) felszerelt önálló iroda, ahol megfelelő zárható szekrények szolgálnak a feldolgozás alatt álló szakmai anyag, könyvek, kéziratok, a műtárgyak biztonságos tárolására. Jelen pillanatig azonban e kérdés, többszöri szóbeli és írásbeli felvetés ellenére is, teljesen rendezetlen. Nem hogy önálló munkaszoba, de még egy mások által nem háborgatott íróasztal, sem egy önálló zárható szekrény nem áll rendelkezésemre. A két népművelő kollégával közösen használt irodában a közművelődési területhez tartozó ügyfélforgalom mellett jelentős nehézségekbe ütközik a múzeumi szakfeladattal járó elmélyült munka. Az öt fő által közösen használt két elavult számítógép már szövegszerkesztésre és internetes kapcsolattartásra is nehezen használható, semmi nemű külső adathordozó (Cd, USB) befogadására nem alkalmas, bizonytalan voltuk a tárolt adatokat veszélyezteti. Az intézmény személyi keretei között teljesen tisztázatlan és megoldatlan a „Népi építészeti és mesterség-történeti kiállítóhelyek” karbantartása, zöld területeinek rendezése, takarítása akárcsak a kiállítás rendezési, és teremőri feladatok ellátása. Megoldatlan a műtárgyraktározás, jelen pillanatban a felajánlásból származó műtárgyak a volt „Kertmozi” beázós barakkjában nyertek átmeneti elhelyezést. 2006. január 12.-től a muzeális telephelyek, azzal a szigorú kikötéssel kerültek a Város tulajdonába, hogy bennük folyamatosan múzeumi feladatok ellátását kell biztosítani. A tulajdonos egyben köteles gondoskodni a műemlék épületek jó karban tartásáról és látogathatóságáról. Ahhoz, hogy a fenti a város turisztikai kínálatában is szereplő épületekben a szakmai, múzeumi feladatokat el lehessen kezdeni az épületek környékét és magukat az épületeket is műszakilag látogatható, bemutatható állapotba kell hozni ezért elengedhetetlen teendők: Kopáncsi tanya múzeum: Műszaki feladatok: Lakóépület: - Az épület lábazata omladozik, azonnali javításra szorul. - A bejárati ajtó felett átmenő repedések láthatóak. - Az egész épület teljes felületén szükséges a tapasztás javítása, majd mésszel történő meszelés elvégzése. Szoba Az ablak fölött repedezik, táskásodik a vályogfal. Az ok feltárandó és elhárítandó. Pitar: A kémény mellett beázott, a fal csatlakozás elvált. A kémény mellett a szarufa korhadt, a mestergerenda porlik.


Tornác: Mellvéd deszkázata a földdel érintkező részeken erősen korhadt. Rendbe tétele szükséges, faápolást, részben cserét igényel. Kamra: Nyílászáróinak átvizsgálása, teljes falfelület tapasztása, újra festése szükséges. Disznóólak:: A falak szakadozottak, megsüllyedtek, a vályogfalak teljes felújítása, vályoggal való kijavítása, majd az épület meszelése szükséges, továbbá a tetőszerkezet is teljes felújítást igényel. Hombár::A tetőszerkezete beázott, a teljes faanyag védelme, felújításra szorul. Góré:A góré épülete megdől, az épületben lévő valamennyi faanyag védelme szükséges. Gépszín::Fedett részén, az ott lévő gépek jobb tárolhatósága miatt célszerű a padlót bontott nagyméretü téglával burkolttá tenni. Istállók: Az istállóban a jászol mögötti fal, valamint az istálló akol közötti fal megrogyott, az épület végső fala valószínűleg süllyedés miatt több helyen megrepedt, a fal alján egér járatok láthatóak. Útba igazító tábla kihelyezése szükséges, a kintlévő táblát el kell távolítani, mivel téves megjelölés van rajta. Zöldfelületi feladatok: Szükséges az ingatlanhoz tartozó területen kaszálás elvégzése, évi 4-5 alkalommal, időjárásfüggvényében. A kaszálékot célszerű a táj jellege miatt helyben gyűjteni. A valamikori lakóépület előtt paraszti életre jellemző növényekből kert kialakítása szükséges, mintegy 4-5 nm - nyi területen. A lakóépület mögötti részen található nagy kiterjedésű gyümölcsös feltárása, sarjtisztítás, fák esetleges pótlása halasztást nem tűr. Jelen állapotában fokozott a kullancs veszély! A gépszín melletti bodzát ki kell vágni, mivel az épületet rongálja. Az épületek védelme érdekében a góré, valamint a lakóépület vonalától 5 méteres sáv kitisztítása is szükséges. Papi malom: Műszaki feladatok: Malom épülete: - Az épületen lévő vitorla széttört, az alapanyaga nem megfelelő fából készült. - A teljes malom épületére kiterjedő rágcsáló és molyirtás, valamint takarítás szükséges. - A malom hátsó ajtajának, teljes körű javítása, nyithatóvá tétele elengedhetetlen. Gazdasági épület: Az épület teljes felületének átvizsgálása, tapasztás kijavítása, ajtók újra festése, külső-belső meszelés elvégzése esedékes. Lakó épület: - Rágcsálók által okozott lyukak vannak a falon. - Veranda faanyagának kezelése elengedhetetlen. - Ablakszárnyak pótlandók, újraüvegezést kell végezni. - Lakat pántok korhű pótlása. - Az épület teljes körű takarítása. Udvari épület: Az ablakszárny pótlása, üvegezése. Szükségesnek ítéltük még a kút ágasának és gémjének pótlását, valamint a drótháló kerítés cseréjét korhű hasított lécekből való kerítésre. Kertészeti feladatok A telken évi 4-5 alkalommal a füvet le kell kaszálni. A meglévő körtefát rendbe kell tenni. A tégla járdákat rendszeren kell tisztítani. A tanya környékén az út széléig a felnövő gazt, füvet le kell vágni. Sürgősen el kell végezni a telek földkábelen keresztül villanyárammal való ellátását


Csúcsi fazekasház: Az épületben a 103. szám felöli oldalon, reped a fal, valószínűleg süllyed. Az égetőkemencénél beázás nyoma látható a falon, míg a korongozó szobában az ablak mellett észlelhető beázás. Az épület tetején lévő cserepek igazítása szükséges, egy sor cserép hiányzik. Meszelés, takarítás, valamint az áram vezetékeinek eltakarása szükséges. Az udvari kerítés tartóoszlopai korhadtak, kidőléssel fenyegetnek. Zöldfelület: A bejárat előtti utcafront teljes egészében tisztítandó. Az udvar kaszálása, virágokkal való beültetése, továbbá a meglévő koros dió nyesése szükséges előnevelt dió suhángokkal előfásítást kell végezni a folyamatos fával való ellátottság miatt. Tájház: Gondnoki lakás: Villany és vízhálózat teljes körű felújítása, tapasztások kijavítása, fürdőszoba, konyha rendbetétele, nyílászárók javítása, majd teljes tisztító meszelés elvégzése. Pitar a nyitott tűzhely beázott kijavítása, a kemence kéményének felülvizsgálata szükséges. Pince :a falfelület fugáinak kikaparása, szárítása indokolt, majd tapasztása szükséges. A vizesblokk, az istálló falai megrogytak. Valamennyi udvari épület meszelése, tapasztása szükséges. A tájházat körülvevő kerítés felülvizsgálata elengedhetetlen. A telek villanyhálózatának teljes körű felújítása halaszthatatlan, kis teljesítményű gépeket sem bír el a hálózat. Szükséges a vízóra akna mélyítése, valamint megfelelő kialakítása, hogy a vízóra télen ne fagyjon el. Szükséges a villany és vízhálózat teljes körű felújítása. Ki kell vizsgálni az épület kőfal felöli részén tapasztalható vizesedésének okát. A látogató közönség számára biztosítani kell a tájékozódást segítő információs anyagot pl. városon belüli jelzőtábla. 2008 évi tudományos tevékenység Folyamatban lévő kutatások Hagyományos malmok Erdélyben OTKA 63041 Famívesség Hódmezővásárhelyen – a készülő néprajzi monográfia részére Hagyományos malmok Hódmezővásárhelyen – a múzeumi periodika részére Régészeti malomleletek a Kárpát – medencében Népi építészeti emlékeink Tájházak helye és jövője The typology of Horizontal Watermiils in Europ – nemzetközi kutatás résztvevőjeként Tervezett nemzetközi konferencia részvételek: „Vízifűrészek a Kárpát-medencében” Gyergyószentmiklós 2008. május A tudomány napja Erdélyben – Kolozsvár 2008. november Millstone Quarries. Research on an European Industrial Heritage (Antiquity-21th century) – Meinz D. 2008 10. 28 – 11. 03


Részvétel az intézmény tudományos testületének munkájában, valamint a periodika 5. számának szerkesztésében. Tudományos együttmüködés megyei, országos és társintézményekben, kutatóhelyeken dolgozó kollégákkal.

a

nemzetközi

múzeumokban,

Továbbképzés: A 7 éves továbbképzési terv keretében 2008 februárjátol, részvétel a Műegyetem Műemlékvédelmi Tanszéke által szervezett Műemlékvédelmi szakmérnöki képzésben

Hódmezővásrhely. 2008. január 8-án Dr. Ozsváth Gábor Dániel PhD. Sk. főmuzeológus

A kötet

Recommend Documents