A kötet. Tartalomjegyzék:

Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlésének 2006. január 19-i ülésére beterjesztett anyagok II./A kötet Tartalomjegyzék: Beszámoló az Aranyossy Ágoston Általános Iskola kompetenciafejlesztés területén hozott intézkedéseiről.................................................................................................................................2 Beszámoló a József Attila Általános Iskola kompetenciafejlesztés területén hozott intézkedéseiről.................................................................................................................................7 Beszámoló a Kiss Lajos Általános Iskola kompetenciafejlesztés területén hozott intézkedéseiről .......................................................................................................................................................36 Beszámoló a Klauzál Gábor Általános Iskola kompetenciafejlesztés területén hozott intézkedéseiről...............................................................................................................................53 Beszámoló a Liszt Ferenc Általános Iskola kompetenciafejlesztés területén hozott intézkedéseiről...............................................................................................................................73

II./A kötet 2. oldal

Iktatószám: 06-1767/2006. Címzett:

Tárgy:

Az anyagot készítette:

Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlése

Beszámoló az Aranyossy Ágoston Általános Iskola kompetenciafejlesztés területén hozott intézkedéseiről

Oktatási, Ifjúsági és Sport Csoport

Az anyagot látta: Dr. Korsós Ágnes jegyző

Véleményezésre megküldve:

Valamennyi Bizottságnak

Sokszorosításra érkezett: Napirend kapcsán meghívandó személyek: Szabó Gáborné intézményvezető


Iktatószám: 06-1767/2006.

Tárgy: Beszámoló az Aranyossy Ágoston Általános Iskola kompetenciafejlesztés területén hozott intézkedéseiről

Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlésének

Helyben

Tisztelt Közgyűlés!

Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének 684/2005. (11.10) Kgy. határozata értelmében az Aranyossy Ágoston Általános Iskola benyújtotta a kompetenciafejlesztés területén hozott intézkedéseiről készített beszámolóját, melyet a Commitment Pedagógiai Intézet szakértői véleményeztek. Az előterjesztés csak az összefoglaló anyagot tartalmazza, a mellékletek az Oktatási, Ifjúsági és Sport Csoportnál megtekinthetők. Kérem az előterjesztést megvitatni és elfogadni szíveskedjék.

Hódmezővásárhely, 2006. január 19.

Tisztelettel: Dr. Lázár János sk. polgármester


Beszámoló az Aranyossy Ágoston Általános Iskola kompetenciafejlesztés területén hozott intézkedéseiről Intézkedési Terv Az intézmény tanulásban akadályozott, enyhe fokban fogyatékos tanulókat nevel. Az országos mérésben való közreműködés ez idáig nem volt kötelező. Ennek ellenére elkészítettük intézkedési tervünket, melyet a Commitment szakértői véleménye, figyelembe véve a specialitását, megfelelőnek tartott. Az intézkedési terv hatásai a 2005/2006-os tanév első félévében. - Munkaterveink összeállítása során kiemelt figyelmet fordítottunk az ellenőrzés területeire. A vezetők ellenőrzési tervén túl, a szakmai munkaközösségvezetők is kidolgozták ellenőrzési tervüket, melynek célja: • A megfelelő szakmai segítségnyújtás • Közös párbeszéd az egyes tantárgyakat tanító pedagógusok között, • Szakirodalmi ismeretek bővítése • Mérési módok kidolgozása - A szakmai munkaközösségek, munkatervükben napirendre tűzték a bemutató tanításokat, 1-1 pedagógus által, illetve gyakorlati módszereken alapuló előadás felvállalását a tantestület számára. - A szakmai gyakorlatukat intézményünkben teljesítő nappali és másoddiplomás hallgatók szakszerű felkészítése feltételezi a gyakorlatot vezető pedagógusok naprakész, módszertani tudását valamennyi tantárgyból. Ennek érdekében nevelőink önképzése elengedhetetlen. - A Nemzeti Tankönyvkiadó által juttatott összeget intézményünk maradék nélkül, a legújabb szakirodalomra költötte, elősegítve ezzel is a pedagógusok szakmai fejlődését. - Örömmel vették, a kollegák a Városi Pedagógiai Napok előadásait, hiszen a továbbképzések, előadások, jelentős költséget kívánnak meg, melyet nem áll módunkban finanszírozni. Az OKÉV tájékoztatása szerint 2006-ban az Országos kompetenciamérésben, kísérleti jelleggel a sajátos nevelési igényű tanulók is részt vesznek. Az Intézményünk adatait leadtuk. A mérés formájáról, módjáról, a mérésben résztvevőkről – tájékoztatásuk szerint – a későbbiekben meghatározott módon veszünk részt. A Commitment Pedagógiai Intézet javaslatai és a 684/2005. (11.10.) Közgyűlési Határozat Intézményünk számára a következő: 1. Fel kell mérni, hogy milyen hatással lesz/van az iskolára az integráció elterjedése a városban. 2. Az integráció megvalósulásában segítő szerep felvállalása jó ötlet. 3. Az iskolai koncepció elfogadása városi szinten. 1. A tanulók iskolánkban való beiratkozása, csak abban az esetben lehetséges, ha a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői Bizottság kijelöli mint fogadó intézményt, s ezzel a szülő egyet is ért. Akik, bár vizsgálatra lettek irányítva, de nem javasolta a Bizottság az áthelyezését nem is kerülnek képbe intézményünkben.


Csak közvetett információink vannak arról, hogy számuk egyre növekszik. Újra, csak akkor kerülnek reflektorfénybe, amikor a tanulásuk, továbbtanulásuk a többségi intézményben, lehetetlenné válik. Akkor már tanulásban akadályozottnak minősítik őket, s amellyel már a szülő is egyetért. A további folyamatot, csak jósolni lehet, de kiszámolni lehetetlen. Az eddigi gyakorlatot alapul véve, nem lehet megnyugtatóan tervezni. Az idei tanévet, figyelembe véve az integráció hatásait, létszám szempontjából alul terveztük: 105 tanulót jósoltunk. Ezzel szemen 2006. január 1-tól 125 beírt tanulónk van. Ennek, az iskolánkra vonatkoztatott következményei: - A középső szakaszban a 4-5-6-7 évfolyamok hatalmas létszámmal működnek. Tanév közben osztályt bontani nem lehet, s ez nagy terhet ró a pedagógusokra. - A Normatív támogatások, normatíva igénylés október 1-i statisztika alapján történik. - A Közgyűlés a tanulói létszám csökkenése miatt létszámleépítést hajtott végre 1 fő pedagógus és 1 fő pedagógiai munkát segítő alkalmazott személyében. Tizenöt tanulónként,- a törvény szerint jár 1 fő pedagógiai munkát segítő alkalmazott,- mely jelen esetben, intézményünk esetén 8,3 fő, a jelenlegi 7 fővel szemben. - A fönt leírt tendencia következtében, az első évfolyamon történő drasztikus csökkenés, ismételt osztályösszevonást eredményez majd, a felsőbb évfolyamokba kerülő „súlyos és összetett problémával küzdők” a szakmai színvonal szintentartását ronthatják. 2. Az ésszerű és optimális integráció elősegítését az intézmény közel két éve szorgalmazza. Mivel alapfeladatunk továbbra is az enyhe fokban értelmi fogyatékos tanulók oktatása, nem szabadul fel olyan óra felesleg, személyi és szellemi tőke, amely lehetővé tenné a többségi iskolában történő fejlesztést. Az Intézmény pedagógusai nyitottak. Rendszeresek a nyílt napok, tájékoztatókkal, szakmai irodalommal segítjük a minket megkeresőket. A város általános iskoláiban, óráiban szakirányú képzésben tanulók, iskolánkban végzik tanítási gyakorlatukat. November hónapban előadást tartottunk az érdeklődő óvónők, pedagógusok számára. Az utazó gyógypedagógus állás meghirdetésével egyidőben a Közgyűlés 10 óra többlet óvodáiban adott számunkra az integrált keretek között oktatott tanulók megsegítésére. Két célcsoportot kívánunk ezzel segíteni. A prevenció érdekében az óvodákat: Sindelár terápia Diszlexia prevenció Ez a folyamat már elindult: Előadás keretében az óvópedagógusok tájékoztatást kaptak, tanítási órákon vettek részt. Kérdőíven az igényeiket körvonalazták. A következő lépés a helyben való megsegítés, valamint ambuláns kezelés a központi telephelyünkön. Sajnos a többletóra anyagi fedezetét, csak a költségvetésbe tudjuk tervezni. Ezért a tevékenységért a pedagógus ez idáig nem részesült juttatásban. A másik terület a középfokú oktatás, heti 5 órában. A tevékenység ellátása szervezés alatt áll. 3. A szakmai fejlesztési koncepció tervezetét 2005. március végén nyújtottuk be, az Aranyossy Ágoston Általános Iskola Közoktatási feladata ellátásának bővítésére. Tárgyalások történtek az oktatási csoport kezdeményezésére, melynek eredménye lett jelenleg a 10 többletóra biztosítása az intézmény számára, az integráció elősegítésére. A további intézkedések meghaladják hatáskörünket. Szabó Gáborné sk. igazgató


Tárgy: Beszámoló az Aranyossy Ágoston Általános Iskola kompetenciafejlesztés területén hozott intézkedéseiről

HATÁROZATI JAVASLAT

1.) Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlése az Aranyossy Ágoston Általános Iskola kompetenciafejlesztés területén hozott intézkedéseiről készült beszámolóját a COMMITMENT Pedagógiai Intézet szakértői véleménye alapján A. változat: elfogadja, B. változat: nem fogadja el, és az alábbi intézkedések megtételét tartja szükségesnek: ……., ennek határideje: …….


Dr. Lázár János sk. polgármester A határozatot kapja: 1.) Dr. Lázár János polgármester 2.) Dr. Korsós Ágnes jegyző 3.) Közoktatási Bizottság 4.) PH Oktatási, Ifjúsági és Sport Csoport 5.) Érintett intézmény 6.) Irattár



Tárgy:



Beszámoló a József Attila Általános Iskola kompetenciafejlesztés területén hozott intézkedéseiről





Sokszorosításra érkezett: Napirend kapcsán meghívandó személyek: Szögi Tiborné intézményvezető



Tárgy: Beszámoló a József Attila Általános Iskola kompetenciafejlesztés területén hozott intézkedéseiről


Helyben


Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének 681/2005. (11.10.) Kgy. határozata értelmében a József Attila Általános Iskola benyújtotta a kompetenciafejlesztés területén hozott intézkedéseiről készített beszámolóját, melyet a Commitment Pedagógiai Intézet szakértői véleményeztek. Az előterjesztés csak az összefoglaló anyagot tartalmazza, a mellékletek az Oktatási, Ifjúsági és Sport Csoportnál megtekinthetők. Kérem az előterjesztést megvitatni és elfogadni szíveskedjék.




Mi lehet cél a jövő iskolájában? „…az iskolai eredményeket nem lehet csupán a kognitív tényezőkkel megmagyarázni, nagy szerepet játszanak abban az affektív tényezők, az attitűdök, a beállítódások. …ki kell alakítani a megfelelő értékeket, attitűdöket, fejleszteni kell a motivációt. Alapvető szempont a tudásnak mint értéknek a tisztelete,…” Csapó Benő. Charles Darwin azt mondta: „Nem az a faj a túlélő, amelyik a legerősebb, még csak nem is az, amelyik a legintelligensebb, hanem az, amelyik képes reagálni a változásokra.” Beszámoló a József Attila Általános Iskola kompetenciafejlesztés területén hozott intézkedéseiről A beszámoló az alábbi szempontok figyelembe vételével készült: I. Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlésének 2005. november 10. rendes, nyílt ülésén hozott, a József Attila Általános Iskola Intézkedési Tervével kapcsolatos Határozata, a határozatból adódó feladatok teljesítése. II. Az iskola Intézkedési Tervében megfogalmazott feladatok ütemterv szerinti teljesítése a javasolt szempontrendszer alapján. A beszámoló elkészítésében aktívan közreműködött, ötleteivel, javaslataival, táblázatok, kimutatások elkészítésével hozzájárult annak elkészítéséhez: Haladi Andrea és Sebőkné Kincses Judit igazgatóhelyettesek, Arnóczky Mária, Búza Imréné, Gyöngyösi Tiborné, Dr. Hajdúné Csakajda Ildikó, Horváth Tiborné, Molnár Gézáné, Nagyné Szabó Márta, Pintérné Elekes Edit és Talmácsi Györgyné munkaközösség-vezetők. I. A Közgyűlési Határozatból adódó feladatok és azok teljesítése: • Eredményesebb lenne egységes célokat kitűzni a három célcsoportra. 1. Cél (a három célcsoportra): a tanulók mindennapi életre való felkészítése Legfőbb feladat: kifejleszteni a felnőtt léthez szükséges alapkompetenciákat, és a gyerekeket kommunikációs stratégiákkal felvértezni. Feladat a tanárok számára: 1. Kompetenciaalapú továbbképzéseken való részvétel. 2. Fejlesztési terv készítése a fenti cél elérése érdekében 3. Feladatbank további bővítése megbízottak által 4. Önképzéssel, továbbképzéssel pszichológiai ismeretek gyarapítása. 5. Értékelési rendszer megváltoztatása 6. Szülők segítése – Szülők Akadémiája program elkészítése 7. Kompetenciaelméleti kézikönyv összeállítása és a szakirodalom (cikkek) folyamatos gyűjtése, tanulmányozása. Felelős: 1-7. pontig a tantestület minden tagja 7. pont: mérési-értékelési csoport Határidő: 1. pont: azonnal 2-4. pont: folyamatos 5. pont: 2006. szeptember. 6-7. pont: folyamatos Ellenőrzés módja: 1. pont: beszámoló 2. pont: fejlesztési tervek leadása 3. pont: feladatbank megbízottainak beszámolója alapján 4. pont: továbbképzéseken részt vettek beszámolója


5. pont: PP módosítása 6. pont: előadásokra lebontva, előadók megnevezése - leadása. 7. pont: kézikönyv Felelős: 1-2. pont: Szögi Tiborné igazgató 3. pont: mérési-értékelési csoport vezetője: Haladi Andrea ig.h. 4. pont: tantestület minden tagja 5. pont: Szögi Tiborné igazgató 6. pont: Rostásné Pópa Mária igazgatóhelyettes 7. pont: mérési-értékelési csoport vezetője: Haladi Andrea ig.h. Feladat a szülők számára, melyek tudatosítása a szülői értekezletek során az osztályfőnökök kompetenciája 1. Partnernek lenni a változásokban 2. Kérni az iskola segítségét 3. Szülők Akadémiáján részt venni 4. A gyerekeket bevonni az otthoni munkába 5. Több időt fordítani a gyerekekkel való beszélgetésre 6. Mesélni a gyerekeknek. Felelős: osztályfőnökök Ellenőrzés módja: 1. családlátogatások alkalmával 2. jelenléti ív szülői értekezleten, fogadóórán, Szülők Akadémiáján 3. gyerekekkel való beszélgetés Feladat a tanulók számára: 1. aktívan részt venni az iskola és a DÖK programjain: környezeti séta, kézműves foglalkozás, vetélkedők, sportprogramok, művészeti foglalkozások, kirándulások. A programok megszervezéséért, koordinálásáért felelős: DÖK-patronáló tanár Surányi Csilla és Sebőkné Kincses Judit igazgatóhelyettes. 2. felmerülő gondjaikkal, problémáikkal kapcsolatban kérdezzenek felnőttől és egymástól egyaránt. Ellenőrzés módja: tesztek, beszámolók, stb. Cél (a három célcsoportra): a mérés 1-2. szintjén és ez alatt teljesítők számának nagyarányú csökkentése. Ezen a szinten már szükség van fejlesztő pedagógusra, esetleg logopédusra, többlet óraszámra. Olyan szakemberre, aki ezeknek a tanulóknak egyéni fejlesztési tervet készít, módszertani útmutatásokkal segíti a pedagógust. A többlet óraszám ahhoz szükséges, hogy egyénileg foglalkozhasson a fejlesztendő gyerekkel, gyerekekkel egy másik pedagógus, miközben a többiek tanulnak. Ennek a célnak a megvalósítása nem elsősorban tőlünk, nem is a szülőktől vagy a gyerekektől függ. Kiindulási alap egy egzakt felmérés szakemberek által. Feladat: Minden pedagógus számára a gyengén teljesítő tanulók felzárkóztatása és a pedagógusok módszertani továbbképzéseken való részvétele. • El kell végezni a kompetencia-mérés elemzését az összes tanuló feldolgozott adatai alapján. Az elemzés megtörtént. Kompetenciamérés 2004 eredményei -177 tanuló tesztfüzete alapján. Az eredményeket az alábbi táblázatok mutatják. 6.osztály matematika eredményeinek átlagok szerinti összesítése


6.osztály szövegértés eredményeinek átlagok szerinti összesítése


8.osztály matematika eredményeinek átlagok szerinti összesítése

8.osztály szövegértés eredményeinek átlagok szerinti összesítése

Iskolai összesítés feladattípusonként


Ez az elemzés sokkal jobban rávilágít a problémás területekre és segít hozzá a megoldásokhoz. matematika 6. évfolyam országos

100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0

ér k

ép

eg es ik

on

sz

,t

öv

ria i et om ge

gr

af

fe le

le

tv

ál as z

tó

iskolai

matematika 8. évfolyam

országos iskolai

ép gr

af ik

on

sz

,t

öv

ér k

i ge om

et r

ia

tó ál as z tv le fe le

eg es

100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0


szövegértés 6. évfolyam 100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0

országos

tt it o

in

fo

rm

ny

ác i

fe le le tv

ók

er

ké

rd

es

ál as z

tó

és

és

iskolai

szövegértés 8. évfolyam 100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0

országos

tt it o ny

in

fo

rm

ác i

fe le le tv

ók

er

ké rd

es

ál as z

tó

és

és

iskolai

Háttérelemzés

a jelenlegi 8. osztályosainkról, akik a 2004-es méréskor 6. osztályosok voltak. 1 A néhány kérdésből álló háttérelemzés célja az volt, hogy a kompetenciaeredményekre szerintünk mindenképpen befolyást gyakorló állapotról térképet készítsünk. 1. kérdés a gyerekek családi helyzetére vonatkozott. Tudni akartuk, mennyien élnek teljes családban, hányat nevel közülük csak az egyik szülő.

1

Az elemzés az osztályfőnökök felmérésén alapul.


Viszonylag kedvező a helyzet, mert a 8. osztályos tanulóink 67%-a teljes családban

3%

él

8.o.családi helyzet

30% 2 szülő 1 szülő nagyszülő 67%

2. kérdésként a szülők iskolázottságáról készítettünk gyors mérleget. 8.o.szülők iskolai végzettsége 13% általános és szakiskola érettségi 49%

diplom a

38%

A várt körül alakultak az értékek: a szülők közel felének nincs érettségije, általános iskolai vagy szakmunkásképzős végzettségű. Sajnos ezek a felnőttek ritkán kerülnek abba a helyzetbe, hogy a munkahelyük újabb és újabb kihívások elé állítsa őket, nem (vagy ritkán) kényszerülnek továbbtanulási helyzetbe. Így sokukból „kikopik” az az ismeret, tudás, amit iskolai tanulmányaik során megszereztek. Gyakran nem tudnak gyerekeiknek segíteni tanulmányi munkájukban. Előfordul, hogy könyvet, periodikákat is ritkán forgatnak. Ehhez járul, hogy jobbára kevés pénz jut kulturális javakra, színházra, mozira, könyvre, stb. Többnyire a televízió marad egyetlen forrásként, s annak műsoraiban is a kevésbé igényesek. A mintát követve sok tanulónkban nem alakulnak ki magasabb fokú igények a műveltségre, művelődésre, tanulásra. Ugyanezen kérdéskörön belül megvizsgáltuk külön az apák és az anyák iskolai végzettségét. Nagyon kis eltérés mutatkozik az anyák javára(2%) a középfokú végzettséget illetően. Ez sajnos nem számottevő, ismerve, hogy az anyák iskolai


végzettsége jobban hat a gyerekek további sorsára, iskolázottságára. 8.o.az anya iskolai végzettsége 13%

általános és szakiskola érettségi diploma

47%

40%

3. kérdésként a tanulók szocio-kulturális helyzetét vizsgáltuk. 8.o.szocio-kultúrális helyzet

0% 8%

28%

1

25%

2 3 4 5

39%

1. 1 nincs könyv, autó, számítógép, egyszerű lelki/szellemi légkör 2. 1-10 könyv, van autó vagy számítógép, nincs ideje a családnak a kultúrára együtt mozi színház 3. átlagos - 10-50 könyv, számítógép vagy autó, néha együttes kultúra, kevés szellemi törődés a gyerekkel - rohanás az élet 4. jó - 50-200 könyv, számítógép, autó mind megvan, együttes programok, odafigyelő szülők 5. kiváló - sok könyv, számítógép(ek), autó(k), rendszeres közös programok, odafigyelő családi háttér Az 5-ös skálán a legmagasabb értéket abban fogalmaztuk meg, hogy a családok kiemelkedően jó körülmények között élnek, s szabadidejükben sokat olvasnak (mind könyvet, mind újságokat). Rendszeresen járnak színházba, moziba, egyéb kulturális rendezvényekre, időnként múzeumokba, tárlatokra, kirándulni, stb. A kitétel első felének (a jó anyagi körülmények) 8-10 gyerek még megfelelt volna, de — sajnos – ezekre a családokra sem jellemző a második fele a kívánalmaknak. Márpedig úgy ítéljük, hogy a műveltségnek, az ismeretek „begyűjtésének” ezek a tényezők fontos elemei. Jobb valamivel a helyzet az eggyel lejjebb lévő skálán. Jó anyagi körülmények, odafigyelő szülők, esetenként családi programokkal. Ezt a mértéket tanulóink családjának 26%-a éri el. Sajnos 40 %-uk már csak arról beszélhet, hogy a szülők keveset törődnek a gyerekekkel. Nincs, vagy alig van könyv otthon. A


rohanó életben a biológiai ellátásukról gondoskodnak a szülők, de a közös kulturális programokra már nem telik az erőből, pénzből. A gyerekek ¼-ének ennél is rosszabb a helyzete. Nincs vagy 10 alatti a könyvek száma, jobbára nem jár hozzájuk semmilyen periodika, egyáltalán nem költenek kultúrára. Ezek a gyerekek semmiféle „hozott” érdeklődéssel nem rendelkeznek, nem is igen akarnak kialakult szokásaikon változtatni. Nem lehet őket olvasásra rábeszélni, nem vesznek részt szellemi vetélkedőkben, nehezen tanulnak. Jobbára rosszul és sok hibával írnak, olvasnak, kicsi a szókincsük. Gyakran durvaság, trágárság kíséri társas kapcsolataikat. Az iskolai tanulás nyűg számukra, igen sokan közülük rosszul teljesítenek. Gyakran nincs is különösebb szülői igény a jobb tanulmányi eredményre. Ezek a gyerekek emiatt öntörvényűvé válnak a tekintetben, hogy nem fogadják szívesen a tanári segítséget, az esetenkénti szigorúbb számonkérést. Zaklatásnak veszik, ha gyakran noszogatjuk őket az aktívabb munkára, az igényességre. Igen fájó számunkra, hogy tanulóink 8 %-ának nagyon rossz az anyagi körülménye, igen sekélyes szellemi környezetben él. Számunkra ők a legnehezebben elérhetők. Közömbösek az iskola minden kezdeményezésére, gyakran megbuknak vagy az elégséges követelményt éppen teljesítik. Nincs jövőképük, nem vágynak tanulni, de a munka sem vonzza őket. Úgy ítéljük meg — nem kisebbítve ezzel felelősségünket —, hogy kompetenciavizsgálat lesújtó eredményei csak részben a mi felelősségünk. A társadalom okozta problémákkal szemben nagyon szegényes az eszköztárunk. Nem tudjuk formálni a családokat, nem tudjuk a szegénységet — s az abból fakadó sok hátrányt — felszámolni. Tudunk egyénre szabott fejlesztéssel, csoportmunkával, kooperatív tanulással, felzárkóztató foglalkozásokkal valamelyest enyhíteni a problémákon, de csak kicsi, alig-alig látható és mérhető eredményekre szabad reálisan számítanunk A fentiek alapján úgy ítéljük meg, hogy a kiválasztott 20 tanuló háttér kérdőívében a 2004-es felméréskor a gyerekek és szülők által adott válaszok talán nem voltak egzaktak. • Szükséges a munkaközösségi fejlesztési tervek elkészítése és az egyéni

tervekkel való összehangolása. Megtörtént. Az egységes célok figyelembevételével, az egyéni tervekre alapozva a munkaközösség-vezetők összeállították a fejlesztési terveket. A Commitment véleményét is figyelembe véve, saját tapasztalatokra és a továbbképzéseken hallottakra támaszkodva az ősz folyamán módosítottuk a fejlesztési terveket. Ennek kapcsán az intézkedési tervükben megfogalmazott feladatok közül néhányat átütemeztünk. Csak közös munkával érhető el eredmény, egymás segítése árán jutunk el ahhoz a tudáshoz, mely alkalmassá tesz bennünket arra, hogy tanítványainkat az alkalmazható tudáshoz hozzásegítsük, mindaddig, míg a tanárképzés-továbbképzés nem változtat jelenlegi képzési rendszerén, és nem készíti fel a tanárokat erre a feladatra. •

Azonosítani kell a kompetenciamérésben érintett pedagógusokat. Az azonosítás megtörtént. 2003. óta 17 fővel csökkent tantestületünk száma, és a jelenlegi tantestület csaknem 80%-a ( tanítók, tanárok) érintett a felmérésben.

•

A pedagógus-értékelés alapja legyen a kompetenciamérésben elért eredmény. Amennyiben tanulóink egyetlen egy teszt alapján történő értékelése, amelynek eredményessége több tényezőtől is függ társadalmilag elfogadottá válik, akkor


lesz létjogosultsága annak, hogy egy-két tanuló eredménye vagy eredménytelensége alapján minősítsünk pedagógusokat. A kompetenciafejlesztésnek egyik legfontosabb eleme az értékelés sokszínűsége, változatossága és sokoldalúsága. • Módszertani képzések szervezését javaslom a felsős pedagógusoknak és az új módszerek beépítését a fejlesztési folyamatba. Amint az alábbi táblázat is mutatja tantestületünk szorgalmasan járt továbbképzésekre. Mentek volna tanáraink még többre is, de a számukra szervezett továbbképzések anyagi okok miatt elérhetetlenek maradtak. De senki nem maradt ki az önképzésből, egymást segítve, szakirodalmak felkutatásával, az azokban talált új módszerek kipróbálásával, a tapasztalatok átadásával, egymás óráinak – az alsó tagozaton is látogatásával próbálták a módszertani kultúrájukat bővíteni. A havi rendszerességgel megtartott információs értekezleteken is lehetőség van a továbbképzéseken hallottaklátottak továbbadására. Az alábbi továbbképzéseken vettünk részt felsős pedagógusok 2005 nyarától Időpont Továbbképzés Résztvevők július szeptember október

november

november

november dec. 1. dec.2-3. 16-17. dec. 8. dec. 9.

Pedagógiai Nyári Egyetem - Szeged Kompetencia-fejlesztés 2 napos továbbképzés - Celldömölk Apáczais tankönyvek, segédkönyvek

5 tanár

Országos Közoktatásvezetői Konferencia Kompetencia-mérés, kompetenciafejlesztés Magyar Nyelvtudományi Társaság – Bp. ELTE Szövegértés, a szövegértés tanításának alapvető kérdései, módszertani ajánlások, feladatsorok kipróbálása, mérések stb. Hogyan készüljünk a matematika kompetencia mérésére? -Előadó: Csekné Szabó Katalin- Bp. ELTE Radnóti Miklós Gyakorló Ált: Isk. tanítója. Szakvezető és tankönyvszerző

ig. és ig.h.

MOZAIK Kiadó tk. Oxford – Karácsonyi konferencia Mentor továbbképzés

1 tanár 1 tanár 2 tanár

. Pedagógiai napok előadásain való részvétel Témák: Bemutatórák iskolánkban Magyaróra 2. oszt. – Donnákné Budai Ildikó

Tantestületből 40 fő

3 tanár

7 tanító + igazgató

A tantestület minden tagja 2 tanító +. ig. h. 2 tanító+. ig. h.


Matematikaóra 4. oszt. – Nagy Imréné dec. 9. „Apáczais” nap – továbbképzés – Szeged A szövegértés fejlesztése, az alsó és felső tagozat közötti átmenet megkönnyítése, a magyar nyelv tanítása. Dec.

Európai Nyelvtanulási Napló Követő Program - Zánka

4 tanító+ igazgató

3 tanár

1. Az Intézkedési Tervünkben megfogalmazott feladatokból a mai napig mindent az ütemterv szerint teljesítettünk, egyes feladatok megvalósítását átütemeztük. Elkészült a helyzetelemzés, 454 kérdőívet dolgoztunk fel. (A PISA 2003 nagy hangsúlyt helyezett a tanulók családi és iskolai hátterének feltérképezésére.) Az intézkedési terv egy helyzetelemzés elkészítését javasolja: tudjuk honnan indulunk, mi legyen a konkrét célunk. 2005 szeptemberében minden szülőt 2-8. osztályig kérdőívvel kerestünk meg. A kérdőívvel célunk olyan információk megszerzése volt, amely segíti a személyre szabott képesség- és készségfejlesztést. 454 kérdőívet dolgoztunk fel, 165 alsós, 289 felsős szülő válaszát dolgoztunk fel. Háttérvizsgálatok igazolják, hogy a tanulási problémák kialakulásában az alábbi szocioökonómiai tényezők játszanak szerepet: 2 • A lakóhely kulturális infrastruktúrájából eredő hátrány • A szülők iskolai végzettsége • A szülők anyagi helyzete • Elhanyagoló nevelési attitűd • A szülők kommunikációja és annak minősége • A tanulók érzelmi fejlettségi szintje • A pedagógusok módszertani kultúrája Magyarországon a szülők foglalkozása az iskolai végzettségüknél még erőteljesebben befolyásolja a tanulók teljesítményét.

2

A kérdőív összeállításakor a fenti tényezőket figyelembe véve kerestük a választ, hogyan érhetjük el, hogy a József Attila Általános Iskola tanulói az országos átlag felett teljesítsenek a kompetencia felméréseken.


A kérdőív feldolgozása A szülők iskolai végzettsége: 200 150

apa anya

100 50

8 ál sz t. ak m un ká s ér et ts ég i fe ls őf ok ú

8

ál t.

al at t

0

A felsőfokú végzettséggel rendelkező anya gyermeke hatszor akkora eséllyel szerez diplomát, mint az alsó iskolai végzettséggel rendelkezőé. Tanulóink édesanyjának 25%-a felsőfokú végzettségű. 3 9% általános iskola vagy az alatti végzettségű.

A családi könyvtár nagysága: Családi könyvtár 1000felett 11%

0-100 23%

0-100 100-200 200-500 500-1000 1000felett

500-1000 15%

200-500 27%

100-200 24%

Sajnos a családlátogatásokon nem tudtunk meggyőződni az állítások valóságáról, mert a pedagógust a konyhában ültették le a szülők. Sem a gyerek tanulási körülményeit, sem a lakást nem mutatták meg. Így az állításokat igaznak tekintjük.

A szülők milyen gyakran olvasnak regényt? 140 120 100 80 60 40 20 0

alsó felső

havonta

évente1-2

nem olvas

A szülők bevallása szerint 44% naponta olvas regényt 4, 12% nem olvas regényt. Ha az élethosszig tartó tanulásra készítünk, fontos a szülői minta!

3 4

Az osztályfőnökök számára legnehezebben ellenőrizhető adatok egyike. Az iskolában naponta tapasztaltak alapján szintén valószerűtlen adatnak tűnik a szülők ezen válasza.


Milyen újságot olvasnak rendszeresen a családban? A válaszadók 38%-a napilapot, 12% szakmai újságot, alsóban gyermekmagazinokat.

Gyermeke milyen gyakran olvas a tankönyv és a kötelező olvasmányon kívül? 160 140 120 100 80 60 40 20 0

140

125

115

103 6164

62 53

alsó felső

63 51

37

12 naponta

hetente

havonta

nem olvas

A szülők válasza szerint az alsósok 32%-a naponta olvas, 7%-a nem olvas. Felsőben 21% olvas naponta, 18% nem olvas. Egy ismeretlen magyar szó akkor lesz része a szókincsnek, ha legalább tizenkétszer! Hallja, olvassa a gyerek. Egy átlagos gyerek szókincsének legalább 5000 szónak kell lennie. A szövegértés, szövegalkotás alapja pedig a szókincs nagysága! Felsőseink 79%-a nem olvas naponta!

Gyermeke mennyi időt tölt naponta tévézéssel, számítógépezéssel? 350 300 250 200 150 100 50 0

294 195 99

58 1840

öb b

6 5 11

4né lt

34

ór a

ór a 12

1ó .k e

ve s.

89 4049

alsó felső összes

Tanulóink 2%-a naponta 4 óránál többet tévézik vagy számítógépezik.

Gyermekének kisebb korában milyen gyakran olvasott mesét? 164 100

88

alsó felső

55

ol v

as

2 2

ne m

ha vo nt a

he t.t ö

na po nt

bb sz .

20 28

a

180 160 140 120 100 80 60 40 20 0


Az alsós tanulók 85%-ának naponta vagy hetente többször meséltek szülei. A felsősök 91%-ának meséltek naponta vagy hetente többször.

Naponta mennyit beszélget gyermekével? 250

204

200 122

150 100 50

alsó felső

71 35

6 14

0 fél órát

1 órát

1 óránál többet

Az tanulók 74%-ával naponta 1 óránál többet beszélgetnek szüleik. A felsősök 71%-ával beszélgetnek 1 óránál többet. 5 Ezek fontos adatok! A kisgyermekkorban, a családban, a családi kommunikáció által kialakuló fogalmi kapcsolatra épít az iskola. Ha egy gyerekkel nem beszélnek, az iskolában a szövegértési kompetenciák kialakításának nem lesz fogalmi bázisa. Sajnos azt tapasztaljuk, hogy a család visszavonul a gyerekek nevelésében, a gyerekek egyre kevesebb tartalmas időt töltenek szüleikkel. Ezért az iskola kiemelt feladata lett az érzelmi intelligencia és a társas képességek fejlesztése!

Milyen gyakran ellenőrzi gyermeke iskolai tanulmányait? 250

199

200

143

100 50

70 13

he te nt e

0

na po nt a

alsó felső 0 4

9 15

0 3

ha vo nt a al ka lm an k. ne m el l.

150

A tanulással kapcsolatos probléma az is, mennyire ellenőrzi a szülő gyermeke iskolai és iskolán kívüli munkáját. Az alsósok tanulmányait a szülők 87%-a naponta ellenőrzi. A felsősökét 69%. Kutatások igazolják, hogy az iskola nem csökkenti a tanulók közötti fejlettségbeli különbségeket. Sőt! A hatéves korban meglévő ötévnyi fejlettségbeli különbség( van, aki három és fél éves és van, aki nyolc és fél éves gyermek szintjén van) 16 éves korra a duplájára növekedhet.

5

Úgy tűnik, ez az eredmény jobb képet mutat, mint amit az órákon tapasztalunk.


Tanulóink 58%-a négy évig járt óvodába. Már itt, ennyi idő alatt is csökkennie kellene a fejlettségbeli különbségnek. Sajnos az óvodák nem elég határozottak az iskolaérettséget illetően. Azok is négy évig járnak óvodába, akik már hatévesen is a korosztályuknak megfelelő képességekkel rendelkeznek! Szintén kutatások igazolják, hogy ugrásszerűen nőtt a tanulási zavarokkal küzdő gyerekek száma. „ A tanulási zavar többféle területen megnyilvánuló jelenségek gyűjtőfogalma. Beszéd-, mozgás, rajz-, magatartás- és iskolai tanulási teljesítményekben (olvasás, írás, számolás) mutatkoznak meg, és másodlagos pszichés tünetek kialakítását eredményezhetik.” ( Pinczésné dr. Palásthy Ildikó: Tanulási zavarok, fejlesztő gyakorlatok 10-11.l.)

A fentiek ismeretében kérdeztük a szülőket a gyermek óvodás koráról, az akkor jelentkező gondokról, melyek befolyásolják a tanulási képességeket. Volt-e gyermekének beszédhibája? Tanulóink 25%-ának volt beszédhibája! Sajnos ez nehezíti a beszédmegértést, beszédészlelést, ami szerepet játszhat az olvasás, írás zavarainak kialakulásában.

Jártak-e logopédushoz, fejlesztő pedagógushoz, pszichológushoz? A szülők felismerve a probléma fontosságát, gyerekeink 24%-át elvitték szakemberhez. Sajnálatos, hogy a szakemberek nem jelzik az iskola felé a fejlesztésre járó gyerekek problémáit, hiányzik az együttműködés.

Az írás és olvasás tanulásakor volt-e valamilyen nehézsége gyermekének? A szülők 16 %-a válaszolt igennel a kérdésre. Jó tudni, kik azok a tanulók, akiknek nehézséget jelentett az írás, olvasás tanulása, hiszen a képességfejlesztés nem fejeződik be az alapozó szakaszban! A pedagógusok módszertani kultúrája is befolyásolja a tanulói teljesítményeket. Mindannyiunknak meg kell találni azokat az új pedagógiai eszközöket, módszereket, amelyek alkalmasak a diákok motiválására, az eredményes oktatásra, nevelésre.

Ezért kérdeztük a szülőket, szerintük mi motiválja gyermekét a tanulásban. Ön szerint mi ösztönzi jobb teljesítményre gyermekét? 140 120

113

109 107

97

100 80 60 40

128 87 54

felső

3736

25

15

20 0 a

alsó

60

b

c

d

e

f

a) a továbbtanulás, magasabb iskolai végzettség b) a jó jegy, a bizonyítvány c) azt tanulja csak, ami érdekli d) a szülői elvárásnak való megfelelés e) az osztály közösségének elismerése a jó jegyekért f) a tanárok dicsérete A szülők válasza alapján a motiváló tényezők sorrendje a következő: 1. a jegy, a bizonyítvány 49% 2. a tanárok dicsérete 47% 3. a szülői elvárásnak való megfelelés 32%


4. a továbbtanulás 30% 5. az osztály elismerése 16% 6. érdeklődés 15% Az iskolai jellemzőket összefoglalva megállapították, hogy a tanulók teljesítménye elsősorban az iskolai fegyelem, az órák légköre, illetve a tanulók tanulási morálja és elkötelezettsége befolyásolja. (A PISA 2003 nemzetközi tudásmérés magyar eredményei c. tanulmány) Intézkedési Tervünk három lábon álló szék, amely a legstabilabb! A tanár, a diák és a szülő hármasa lesz az oktatás stabilitásának biztosítéka. Ezért kell segítenünk egymást: szülőt, diákot. Mi tanultuk a pedagógiát, pszichológiát, a szülő gyakorolja. Lehet, hogy nem mindig jól, lehet, hogy várja a segítségünket. Azt tapasztaltuk, hogy szívesen meghallgatják a nevelésben, tanításban nyújtott tanácsainkat.

Szívesen részt venne-e olyan előadásokon, melyeken tanulás módszertani vagy pedagógiai, nevelési kérdésekben kapna tanácsokat, segítséget? A megkérdezett szülők 69%-a válaszolt igennel. Ezért a második félévben előadásokat szervezünk az érdeklődő szülőknek!

2. Mit tettünk az elmúlt fél évben a nagyobb eredményesség érdekében: Az eredmények ismeretében, és a változtatás érdekében az Intézkedési Tervben foglaltakon kívül az alábbiakat tettük. • 2005. júniusában a tanévzáró értekezleten a kompetencia-fejlesztés érdekében döntöttünk a nyári továbbképzésen való részvételről. • 2005. augusztusában az alakuló értekezlet egyik kiemelt napi rendi pontja volt a kompetencia-mérés eredményeiből adódó feladatok megbeszélése. Tájékozódtunk az „új NAT”-ban történt, az alapozó oktatást érintő változásokról: - a közös követelményeket (kereszttantervek) kiemelt fejlesztési feladatok leírása váltja fel. - Kiemeli a kulcskompetenciák jelentőségét (kommunikációs, narratív, döntési, szabálykövető, lényegkiemelő, életvezetési, együttműködési, problémamegoldó kritikai, komplex információk kezelése). - Nincsen modul. • 2005. augusztus tanévnyitó értekezlet: a feladatok elvégzésének ütemezése volt az egyik fő napi rendi pont. Az óraszámok csökkentése, a megnövekedett tananyag az alapkészségek fejlesztésétől veszik el az időkeretet. Időszerű feladattá vált újszerű módszerekkel, a tanulók képességeinek feltérképezésével, egyénre szabott fejlesztési terv kidolgozásával elősegíteni: - a felzárkóztatást, - a képességfejlesztést, - a tehetséggondozást, - a kulcskompetenciák fejlesztését. • A 2005/2006-os tanév feladatainak meghatározásakor prioritást kapott a kompetenciafejlesztés, illetve az eredmények elemzéséből adódó feladatok megoldása. • Munkaközösségek munkaértekezleteket tartottak a tapasztalatok átadására, módszerek ismertetésére, illetve az egységes, következetes eljárások kialakítása érdekében. Mindenkiben tudatosodott, hogy ma már nem elég a példamutatás, az alapos szakmai ismeret és a megfelelő előadási képesség. Magas szintű pedagógiai kultúrára, infokommunikációs tanári kompetenciára van szükség. Együtt kell


működni a kollegákkal, „a magányos partizánok kora” lejárt. A megváltozott tanári szerepkör mögött rejlő pedagóguskompetenciák: - Problémamegoldás (a változások megértése és kezelése) - Motiváció (szakmai megújulás és a tanulók érdeklődésének felkeltése). - Tantervfejlesztés (tantervi tartalom elrendezése, tudatos, több évet átfogó, folyamatban és tanulói tevékenységekben gondolkodó tervezés). - Kognitív kompetencia (tanulás-tanítás készlete, repertoárja). - Pedagógiai értékelés (többféle értékelési funkció, technika és eszköz ismerete és használata). - Együttműködési kompetencia (együttműködés a tanulókkal, szülőkkel és a kollegákkal). • 2001 óta folyamatosan vesznek részt 6. osztályos diákjaink egy hetes erdei iskolai táborozáson, ahol a projektpedagógia gyakorlata szerint dolgoznak. • 2005 tavaszán történt tantestületi továbbképzés eredményeként iskolánk pedagógusai rendszeresen alkalmazzák tanítási órákon a kooperatív tanítási technikát. • Tankönyvcsalád cseréje az alsó tagozaton, illetve a felső tagozaton több tantárgyban, pl. matematika, magyar, az 5., 6.,7., és 8. évfolyamon megtörtént. • Elkészült a feladatbankunk első része, melyben olyan feladatok szerepelnek, amelyekben a gyakorlati, természeti és társadalomtudományok alkalmazhatósága jelenik meg. • 2001 februárjában mérési-értékelési csoport alakult az iskolánkban, akiknek 2005 szeptemberétől az aktuális kompetenciamérés megszervezésén kívül feladatuk az intézményi intézkedési terv szem előtt tartásával a 2006-os mérésre való felkészülés: Haladi Andrea (magyar, igazgatóhelyettes), Kosztolányi Anikó (tanító), Tóth Anita (tanító), Arnóczky Mária (BECS, magyar, tanár, munkaközösség-vezető), Kardosné Kecskeméti Katalin (történelem, tanár), Nagyné Szabó Márta (matematika, tanár, munkaközösség-vezető). • Kísérletet tettünk az okok feltárására: - Társadalmi elvárások megváltoztak, ez a változás az iskola falain kívül maradt. Sem a tanárképzés, sem a továbbképzések nem nyújtottak lehetőséget a tanárok számára, hogy megújuljanak. - A tankönyvpiacon rendelkezésre álló tankönyvek többsége nem segítik a tanárokat a tartalmi és módszerbeli megújulásban. - A szülők elvárása az iskolával szemben nem a használható, hanem a lexikális tudás. Ezt erősítik meg a médiákban népszerű, lexikális tudást favorizáló műsorok, a versenyek. - A gyerekeknek a sok délutáni elfoglaltsága (sport, zene, szakkör, stb.), a szülők leterheltsége (akinek van munkája, az állandóan dolgozik, akinek meg nincs az próbálja keresni) miatt szinte alig marad idejük egymással foglalkozni. A gyerekeknek a tanuláshoz, a tudáshoz való attitűdjük érzelmi alapokon nyugszik. Naponta szembesülünk a szülői fásultsággal, érdektelenséggel. - A gyerekek túlságosan sok időt töltenek el Internetes játékokkal vagy TV-zéssel, ami szintén nem társas program. - A szülők tudáshoz való viszonya is megváltozott. Sajnos nem minden családban érték a tudás. Pedig tudás nélkül használható tudás sem létezik.


- Egyre több iskolánkban a részképesség-zavarral küszködő gyerek, a diszlexiás, diszkalkuliás, diszgrafiás. Eddig ezek felkutatására nem álltak eszközök rendelkezésünkre, nincs olyan szakemberünk, aki ebben segítségünkre lehetett volna. A felkeresett szakember, akinek a segítségét kértük azzal hárított el bennünket, hogy ez óriási munka, nem áll rendelkezésére annyi ember, akivel ezt megoldhatná. Ez ugyan akadály volt, de nem tántorított el bennünket és kerestük a megoldást. (Pintérné Elekes Edit alsó tagozatos munkaközösség-vezető több továbbképzésen vett részt, ahol megismerkedett más szakemberekkel, akik készségesen bocsátották rendelkezésére azt az anyagot, amely segítségével a tanítók, tanárok tudatosan ráirányíthatják a figyelmet a problémás gyerekekre. Ez meg is történt.)

25

1-4. osztály

20 15 10 5 0

1.a 1.b 2.a 2.b 3.a 3.b 3.c 4.a 4.b

dysgraphia gyanús

3

2

4

2

3

2

1

2

3

dyslexia gyanús

3

1

1

3

1

3

0

4

3

dyscalkulia gyanús

2

1

2

2

1

2

0

4

0

beszédhibás

7

7

4

2

3

4

3

1

2

Azért jelöltük pirossal a beszédhibás gyerekek számát, mert eddigi ismereteink szerint a kompetencia alapja a beszédhallás, beszédmegértés. A beszédhibás gyerek halmozott hátránnyal indul – a beszédhallás, beszédmegértés a helyesírási készség zavarává válik. - Tudomásul kell vennünk, hogy mást és máshogyan kell tanítanunk. Eddig javarészt ismeretátadás folyt az órákon, a jövőben emellett a gondolkodás fejlesztésére nagyobb hangsúlyt kell fektetni. - Tankönyvet tanítottuk, és nem az alkalmazható ismereteket adtuk át a tanórákon. Csak néhány tanulónk van abban a szerencsés helyzetben, hogy a Vállalkozási ismeretek szakkör tagja lehet, ahol olyan képességekre tehet szert, mely a való világban való eligazodását segíti. ( A nyolc kulcskompetencia az EU-ban: - Anyanyelvi kommunikáció - Idegen nyelvi kommunikáció - Matematikai, természettudományos és technológiai kompetencia - Digitális kompetencia - Tanulás tanulása - Személyközi és polgári kompetenciák - Vállalkozói képesség - Kulturális kifejezés)


- Nem sokan ismerték és így nem is alkalmazhatták a „Master learning”-et, azaz a Mester tanítást, amely során megállapítható, hogy a gyerek miért nem érti, miért akadt el a probléma megoldásában, hol maradt le. Igyekszünk ezt a tanítási módszert is elsajátítani. - Nem alkalmaztuk tudatosan a problémamegoldást és annak tanítását. - A memoritereket és nem az elemzéseket, a feladatmegoldást és nem a problémamegoldást értékeltük. - Tanulóink tulajdonképpen azt nem tudják, hogy hogyan kell tanulni. Nem rendelkeznek azokkal az alapvető készségekkel, amelyek segítenék őket ismereteket szerezni, fogalmakat definiálni, hipotéziseket felállítani, igazolni, cáfolni, összefüggéseket elemezni, érvényes következtetéseket levonni. - A szövegértés és a matematikai képességek fejlesztése még nem mindenki számára világos a tantestületben, hogy ez nemcsak a magyar- és matematikatanárok feladata. Itt is szükség van szemléletváltásra. • Elemeztük erősségeinket és gyengeségeinket Megállapítottuk, hogy erősek vagyunk a tehetséggondozásban, de gyengék a fejlesztésben. Az előbbit tanultuk, az utóbbiban járatlanok vagyunk, de készek vagyunk a fejlődésre, meg fogjuk szerezni a jártasságot ezen a területen is. • Célirányosan vettünk részt továbbképzéseken és szerveztünk továbbképzést. Az 1-4. évfolyamon tanító nevelők a kompetencia-fejlesztés érdekében igyekeztek minél több továbbképzésen részt venni. Városi és iskolai munkaközösség- vezetőként Pintérné Elekes Edit városi és iskolai munkaközösség-vezető 2 továbbképzést szervezett, melyek segítik munkánkat. Az egyik a részképesség zavarokkal küzdő gyermekek jobb megismerését szolgálta, a másik a matematika kompetencia méréséhez adott gyakorlati segítséget. Iskolánk kétnapos tanulmányi kirándulást szervezett a tantestületnek Celldömölkre az Apáczai Tankönyvkiadóhoz. Itt megismerkedhettünk az átdolgozott tankönyvekkel, valamint sok olyan segédkiadvánnyal és szemléltető eszközzel, melyeket megvásároltunk az iskolai könyvtár számára, s ezek nagyban segítik pedagógiai munkánkat. Az alábbi továbbképzéseken vett részt tantestületünk 2005 nyarától: Időpont Továbbképzés Résztvevők július szeptember szeptember október

október

Pedagógiai Nyári Egyetem - Szeged Kompetencia-fejlesztés 2 napos továbbképzés - Celldömölk Apáczais tankönyvek, segédkönyvek

5 tanár

Macmillan Tk. Hallott szövegértés Részképesség zavarok felismerése Városi munkaközösségi foglalkozás Előadő: Vinczéné Tóth Ibolya óvónő, gyógypedagógus

1 tanár

Az 1- 2. osztályos tanulók képességfejlődésének vizsgálata – Szeged

3 tanító

Tantestületből 40 fő

8 tanító


október

Őszi szakmai nap Budapesten A szövegértés elmélete és gyakorlata

2 tanító

október

Alsó tagozat munk. vez. és ig. helyetteseknek továbbképzés a törvényi szabályozásról, a szöveges értékelésről és a képességfejlesztés –alapozásról – Szeged

munkaközösség-vezető

október

Országos Közoktatásvezetői Konferencia Kompetencia-mérés, kompetenciafejlesztés Magyar Nyelvtudományi Társaság – Bp. ELTE Szövegértés, a szövegértés tanításának alapvető kérdései, módszertani ajánlások, feladatsorok kipróbálása, mérések stb. Hogyan készüljünk a matematika kompetencia mérésére? -Előadó: Csekné Szabó Katalin- Bp. ELTE Radnóti Miklós Gyakorló Ált: Isk. tanítója. Szakvezető és tankönyvszerző

ig. ig.h.

november dec. 1. dec.2-3. 16-17.

MOZAIK Kiadó tk. Oxford Karácsonyi Konferencia Mentor továbbképzés

1 tanár 1 tanár 2 tanár

dec. 8.

Pedagógiai napok előadásain való részvétel Témák: Bemutatórák iskolánkban Magyaróra 2. oszt. – Donnákné Budai Ildikó Matematikaóra 4. oszt. – Nagy Imréné

A tantestület minden tagja

november

november

dec. 9.

dec. 9.

3 tanár 3 tanító

7 tanító + igazgató

2 tanító + ig. h. 2 tanító+ig. h. 4 tanító+ igazgató

„Apáczais” nap – továbbképzés – Szeged A szövegértés fejlesztése, az alsó és felső tagozat közötti átmenet megkönnyítése, a magyar nyelv tanítása. dec. 7-9.

Európai Nyelvtanulási Napló Követő Program - Zánka

3 tanár


• •

Továbbképzési tervünket módosítottuk Két fő iratkozott be fejlesztő pedagógusi képzésre tantestületünkből a Debreceni Egyetem Hajdúböszörményi Pedagógiai Főiskolai Kar –fejlesztőpedagógus szakra Az alsó és felső tagozatban felmérést készítettünk a tanulók családi helyzetéről a célok összehangolása érdekében. Gyermekét egyedül nevelő szülő

350 300 250 200 150 100 50 0

•

1-4.o.

5-8.o.

összes gyermek

219

307

szülő egyedül

42

76

Az osztályfőnökök családlátogatási tervet készítettek és a tanév első félévében ez alapján csaknem minden családot meglátogattak. Családlátogatások az I. félévben

400 300 200 100 0

1-4.o.

5-8.o.

összes gyermek

219

307

családlátogatás

160

172

A családlátogatások általános tapasztalata: A kollégák fontosnak érzik, hogy családi környezetben is megismerjék a tanulókat, személyiségüket. Fontos, hogy nyugodt körülmények között beszéljenek a felmerülő gondokról, kapjanak segítséget, tanácsot. Sajnos azt tapasztaljuk, hogy a szülők szívesebben eljönnek az iskolába, felhívják telefonon az osztályfőnököt, de lakásukba nem szívesen engedik. Többen írták, hogy a szülő elhárítja az időpontkérést, vagy be sem engedi az ajtó előtt álló tanárt. (hallatszik, hogy otthon vannak) Többen olyan megalázó helyzetbe kerültek, hogy az előszobáig, esetleg a konyháig jutottak. Így a szülői kérdőívben állítottakat még esélyük sem volt ellenőrizni.


A tapasztaltak osztályon belül és osztályok között is szélsőségesek. Vannak osztályok, ahol a szegénység, alul iskolázottság jellemző: Máshol osztályon belül található óriás különbség: kollégám szavát idézve járt „palotában és kunyhóban”. • Fejlesztő játékokat vásároltunk – saját bevételből– és hozzákezdtünk egy fejlesztő helyiség kialakításához. • Minden évfolyamon elkészültek a tanév elején a felmérések matematikából és olvasásból, a tanév kiemelt feladatait a munkatervekben ezen felmérések eredményeinek elemzése adta. • A magyar munkaközösség a felsős tanulókat teljes körűen feltérképezte. Megmérték a tanulók helyesírási, olvasási, szövegértési szintjét. Ezt rögzítették, és azóta is folytatják ezt a munkát. • A matematika munkaközösség évek óta tanév elején felmérést készít minden évfolyamon. E felmérésre alapozva készülnek el a felzárkóztatási, illetve a tehetséggondozási tervek. • Mind matematikából, mind szövegértésből a jelenlegi 6. és 8. évfolyamon tanulókkal a kompetenciamérésben előforduló típusfeladatokhoz hasonló feladatsorokat oldatunk meg, és azok megoldásait elemezzük előre megadott szempontok szerint. Százalékos arányban kimutattuk az egyes feladattípusokban a helyes és a helytelen válaszokat. A feladattípusonkénti elemzések döntően befolyásolják az ebből adódó feladatokat. Az elemzések kapcsán legtöbb gondot a szöveg megértése okozta. A továbbhaladás irányáról, az egész tantestületet érintő feladatok kijelöléséről a félévi értekezleten döntünk. • Elkészültek az igazgató, az igazgatóhelyettesek, és a munkaközösség-vezetők ellenőrzési tervei. Folynak a látogatások, melyek kiemelt szempontja a kompetenciafejlesztés órai munkába való beillesztése. Szövegértés, értelmezés, analógiák használata, stb. • Bekapcsolódtunk az Arany János Tehetséggondozó- és a Mentor Programba. • Sulinova Kht. felkérésére szövegértés és matematika felméréseken vettünk részt novemberben 5. és 7. évfolyamos tanulóinkkal. Az eredményeket még nem ismerjük. • 2005 tavaszán – sikeres pályázat révén – megduplázódott a szakkörök és diákvállalkozások száma iskolánkban. ( 5 éve vezettük be iskolánkban a városban egyedüli iskolaként a vállalkozási és gazdasági ismeretek oktatását szakköri keretek között). A szakkörök célja: ismerjék meg a tanulók a gazdaság világát, a pénz szerepét, reális jelentőségét. Alakítsanak diákvállalkozást, ezen keresztül ismerjék meg a kockázat vállalását, a döntést, a csapatmunkát, a siker örömét. Alakuljon ki a vezetési készségük, a felelősség vállalás önmagukért és másokért. Vagyis fejlődjenek ki olyan kompetenciáik, melyek elengedhetetlenek a valós életben, de tanórai fejlesztésükre nincs lehetőség. Jelenleg 3 szakkör és 3 diákvállalkozás működik. A diákvállalkozások országos versenyen mérettetnek meg. Eddigi eredményeink: 2 legjobb logo díj és 1 legjobb diákvállalkozás díja azon a három versenyen, melyen indultunk. • Teljesen önállóan, szakértői segítség nélkül készítettük el a HEFOP/2005/3.1.3 „Felkészítés a kompetencia-alapú oktatásra” Kulcs a jövőhöz című pályázatunkat. A pályázatot az Oktatási Minisztérium Alapkezelő Igazgatósága elfogadta, sem formai, sem tartalmi kifogást nem emeltek. Az eredményt a napokban várjuk. A 2006/2007-es tanévben három évfolyamon 130 tanuló szövegértési-szövegalkotási, matematikai-logikai és szociális képességét fejlesztjük minden


tanórán. 2007-ben tanulóink 39%-a, 2008-ban pedig 58%-a tanulna a megkezdett program alapján.

Általános feladatok tantestületünk minden tagja számára: 1. A tanuláshoz való, az iskolával kapcsolatos attitűdök mérése. (Ezek általában szorosan összefüggnek a teljesítménnyel.) A szülők iskolázottságával általában nem függnek össze az attitűdök, kivétel az idegen nyelv, mely szignifikánsan korrelál az anya iskolai végzettségével. A tantárgyak szeretete alapvetően „érzelmi kérdés”, összefügg a tanárokról és az önmagukról kialakított szubjektív élménnyel. A tanulók azt tanulják meg, amit az iskola értékel, amire jó jegyet kapnak. 2. Értékeléselméleti felkészülés. Az értékelés módszereinek az elsajátítása továbbképzésen. 3. A tanítás módszertani kultúrájának fejlesztése. Egymás óráinak látogatásával tapasztalatokat szerezni. 4. Olyan feladatbank készítése, mely feladatok eleget tesznek a készség-és képességfejlesztés kívánalmainak, de emellett az ismeret elsajátítását, a lexikális tudást is mérik. 5. Anyanyelvi fejlesztés. A nyelvi képességeken keresztül a gondolkodás tanítása. (A fogalmak megértésében tanulási eszközként hatékonynak bizonyuló írásbeli feladatok maguk is jelentéssel bíró, valódi, s így több odafigyeléssel végzett tevékenységekké válnak: a fogalomelsajátítás és a szövegalkotási képesség fejlődése párhuzamosan, egymást erősítve történhet meg.) 6. Kritikai gondolkodás fejlesztése. A kritikai gondolkodás tervszerű, önirányított döntést jelent, mely magában foglalja az interpretációt, az analízist, az értékelést és a következtetést is. A kritikai gondolkodás magában foglalja a reflektáló készséget, az ítélőképességet; segíti az előítéletes gondolkodás leküzdését. A kritikai gondolkodás megtanít az érvek tiszteletére, így fejlesztése egyszerre javítja a logikus, racionális gondolkodást és segít elsajátítani a demokratikus viselkedés szabályait. Ez csak úgy valósulhat meg, ha több tantárgy tanításának módszereit, a tananyag feldolgozásának módját, a tanórai munka megszokott rendjét átalakítjuk. Ha felkutatjuk azokat a módszereket, amelyek segítenek a komplex, újszerű problémák megértésében és megoldásában. 7. Tanulást tanító tanárokká kell válnunk. Minden szövegekkel dolgozó tanárnak „olvasástanárokká” kell válniuk, mert ezáltal fejlődnek a tanulók verbális képességei, és ennek hozadéka, hogy a saját tantárgyát is eredményesebben tanulja. Megfelelő sebességű értő olvasás nélkül a tanulók intellektuális képességei sem fejleszthetők. 8. Az emlékezés fejlesztése. Az emlékezés az egyik legfontosabb intellektuális funkció. Hatékony memóriára, az információ pontos rögzítésére, megőrzésére és felidézésére sokféle élethelyzetben szükség van. Prózai szövegek, versek, idézetek megtanulását kulturális értékük mellett kognitív fejlesztő hatásuk is indokolja. A memorizálásnak azonban csak akkor van értelme, ha megtanítjuk diákjainkat az „emlékezetbe vésés” technikáira, illetve módszereire. 9. Az írás készségeinek fejlesztése. Ez szintén nem lehet egyetlen tantárgy feladata. Hangsúlyt kell fektetni arra, hogy a tanulók rendszeresen írjanak. 10. Megtanulni, hogy az ismeretek és azok átadása mellett az ismeretbe ágyazott képességfejlesztésé a jövő. Az első jelenti a túlméretezett tananyagot, pedagógusközpontú, egységes módszertant, a passzív tanulói


magatartást, a szegregációt és a szelekciót. Míg az utóbbi a reális tananyagmennyiséget, a tanulóközpontú, differenciált módszertant, a tevékeny tanulói magatartást, az integrációt és inklúziót jelenti. És ez utóbbira van jelen korunkban szükség. A fenti feladatok elvégzéséért felelős a tantestület minden tagja. + Fejlesztőpedagógus, logopédus segítse az egyéni fejlesztést a hátrányok csökkentése érdekében Ellenőrzés módja: írásbeli munkák szúrópróba-szerű ellenőrzése, tesztek eredményei, óralátogatások, beszámolók készítése. Határidő: folyamatos

Összegzés A 2000. és a 2003. évi PISA vizsgálat eredménye sok országban, köztük hazánkban is nagy megdöbbenést váltott ki. Míg az első a szövegértést, a második a matematikai tudást mérte. Eddig azt tapasztaltuk, – az eredmények alapján- hogy oktatásunk magas színvonalú, tanulóink a nemzetközi megmérettetéseken is megállják helyüket. Ez a nemzetközi összehasonlítás és a 2003. és a 2004. évi kompetencia-mérés eredménye ráirányította a figyelmünket, hogy változott a világ, változik az a tudás is, amire változó világunkban szükség van. Tudatosodott bennünk, hogy a magyar közoktatásban változás várható. A felméréseken és a PISA vizsgálat eredményeinek elemzésén kívül ennek más jele nem mutatkozott sem az országos, sem a megyei továbbképzések anyagában. Pedig a kompetencia fogalma már a ’70-es évek végén, a ’80-as évek elején kezdett – a kognitív tudományok jóvoltából – az oktatás-nevelés elméletébe „beágyazódni”. A kutatások megindultak már évekkel ezelőtt, de a tanárképzés a régi rend szerint folyt tovább. 2005-ös év volt az, amikor a kompetencia-méréssel, a kompetencia-fejlesztéssel megindultak a továbbképzések országosan és megyei szinten is. Addig igazán lehetőség sem volt megismerkedni csak nagyon szűk rétegnek az anyagiak hiánya miatt az új módszerekkel. A felsőoktatás a mai napig nem készült fel a tanárok ez irányú képzésére, továbbképzésére. Városunkban sem volt szó 2004-ig a kompetencia-alapú oktatásról, annak személyi és tárgyi feltételeinek megteremtéséről. Miközben nap, mint nap szembesülnünk kell azzal a ténnyel, hogy rohamosan növekszik a részképesség-zavarral küszködők, a diszlexiások, diszkalkuliások és diszgrafiások száma, a személyi feltétel sem ezen problémák felismeréséhez, sem fejlesztésükhöz nem adott iskolánkban. Önképzéssel, autodidakta módon, egymást tanítva, majdnem hogy „vak vezet világtalant” vagyunk kénytelenek szembeszállni olyan problémákkal, melyre nem készítettek fel bennünket. Kötelez bennünket a hivatástudat, vezérel az, hogy tanítványaink sikeresen állják meg a helyüket az életben. Nehezen tudunk előbbre lépni, de nem azért mert nem akarunk, hanem azért, mert a rendelkezésünkre álló eszközök, könyvek, tankönyvek többsége még nem alkalmazkodtak a megváltozott igényekhez. Az elmúlt hónapok alatt, miközben ismerkedtünk az új feladattal, tanultuk, elemeztük a kompetencia-mérés feladatait, továbbképzéseken vettünk részt, melyek témája most már a kompetencia-mérés és kompetencia-fejlesztés volt értettük meg, hogy szemléletváltásra van szükség. Olyan szemléletváltásra, mely segíteni fogja a kognitív készségek, képességek fejlesztését, és az eddiginél hatékonyabb tudást eredményező tanítási módszerek elsajátításához vezet.


Olyan szemléletváltásra van szükség, amelyben tudatosul mindenki számára, hogy a képességek fejlesztése és a jól szervezett ismeretanyag megtanítása csak egyszerre valósulhat meg. A tudás minőségének javításához is szemléletváltásra van szükség: - figyelembe kell venni, hogy a tudás tartalma, fogalma alapvetően átértékelődött: alkalmazható tudás az, ami a jól szervezett, felhasználható, ismeretek és képességek együttes rendszereként hatékonyan működtethető. A társadalom ilyen tudás átadását várja az iskoláktól. - Tehát változtatni kell az értékelési rendszerünkön is, hiszen a gyerek azt tanulja, amit értékelnek. Ennek érdekében azokat az értékelési technikákat kell alkalmaznunk, amelyek a tanulás folyamatának irányításához, segítéséhez felhasználhatunk. A diagnosztizáló értékelés számára kidolgozott technikák sokrétűek, személyre szólóak és motiváló hatásuk lehet. Az objektív értékelés érdekében be kell vezetnünk a standardizált tudásszintmérő teszteket, és azok rendszeres használatával érhetünk el csak eredményt. A módszertani megújulás a munkaformák többféleségének megjelenését is eredményezi. A kooperatív módszerek kis csoportos munkaformát feltételeznek, tehát csökken a nagy csoportos kommunikáció lehetősége, ezáltal a gyerekek értékelése a pedagógusnak egymagában megoldhatatlan feladattá válik egy-egy órán. Ebből logikusan következik, hogy a diákokat egész kicsi koruktól tanítani kell önmaguk, társaik és a tanítás-tanulás folyamatának értékelésére is. Fontos ismernünk a szemléletváltás jellemzőit is: - A tanulási idő nem csupán az ún. kötelező iskoláztatás ideje, hanem az egész élet az arra felkészítő tanulási lehetőségekkel. - A tanulás célja nem befejezett tantárgyi tudás, hanem tovább építhető műveltség, az ehhez szükséges egyéni motivációkkal és kompetenciákkal együtt. - Ennek megfelelően a tanítás nem a megtanításra irányul elsősorban, hanem a fejlesztésre. - A tanulás önfejlesztő folyamat is, amely elsősorban nem a tananyagra, hanem annak feldolgozásában érvényesülő problémamegoldásra, kommunikációra és kooperációra épít és nevel. - Az iskolának a jövőben már nem csupán biztos tárgyi ismereti alapokat, szakértelem jellegű tudást, hanem műveltséget és megfelelő kompetenciákat is kell nyújtania. Nemcsak a mi iskolánkban tény, hogy a tanárok általában sokat tudnak arról, amit tanítanak, és kevesebbet azokról, akiket tanítanak. Nem tanították meg, nem volt része a tanárképzésnek az a tudás, hogy hogyan ismerik meg a gyerekek a világot, hogyan fejlődik gondolkodásuk, hogyan szerveződnek fogalomrendszereik, és ez gátolja a tanárok gyakorlati tapasztalatainak általánosítási lehetőségeit is. (Ezzel egyre több szakirodalom is foglalkozik.) Feladatunk, nekünk gyakorló tanároknak, hogy minél előbb megismerkedjünk – önképzéssel vagy továbbképzésen – a pedagógiai pszichológia és a kognitív pszichológia legújabb eredményeivel. Tisztában kell lennünk azzal, hogy mit jelent a tudás érvényessége, alkalmazhatósága, hogyan lehet azt mérni, hogy ki milyen szinten sajátította el az anyagot. A tudás alkalmazhatóságának fontos feltétele, hogy a tanulók pontos ismeretekkel rendelkezzenek, fogalmaik mögött működőképes tartalom álljon, fogalmi hálójukban minél több gazdag kapcsolattal rendelkező, ezért könnyen felidézhető fogalom, és minél kevesebb elszigetelt, nehezen előhívható elem legyen. Arra kell törekednünk, hogy a tanulók ne csak megtanulják, de meg is értsék a tananyagot. Az értelmes tanulás segítése magas szintű felkészültséget igényel a


tanároktól, hiszen nemcsak a szakterületük ismeretanyagát kell magas színvonalon ismerni, hanem számos módszertani eszközzel is rendelkezni kell. Tény, hogy a tanítók módszertani eszközgazdagsága felül múlja a tanárok módszertani ismereteit. Ezen a téren is van még bőven tennivalónk. Tény, hogy a tanulók sok mindent tudnak, ugyanakkor tudásuk bizonyos alapvető elemeinek alkalmazására képtelenek. A Nemzeti Alaptantervben már megjelenik a képességek fejlesztése, és számos helyen utalás történik az ismeretek gyakorlati alkalmazásának fontosságára (egészség- és környezetvédelem). A Helyi Tantervben ezt tovább kell fejlesztenünk, ügyelve arra, hogy az ismeretek közvetítése és a képességek fejlesztése nem állítható egymással szembe, együtt, integráltan lehet és kell mindkettőt megvalósítani; a gondolkodás, a képességek fejlesztésének az ismeretek átadásával együtt kell megjelenniük. Biztosak vagyunk abban, hogy a képességfejlesztés nem azt jelenti, hogy a diákoknak bizonyos ismereteket nem kell megszerezniük. Nem gondolhatjuk azt, hogy a színvonalon csökkenteni szabad vagy kell! Nagyon is fontos szempont az ismeretek átadása, mivel ismeretbevitel híján a képességfejlesztés sem optimalizálható. Tulajdonképpen arról van szó, hogy a képességfejlesztés és az ismeretszerzés tanórákon megvalósuló viszonya változik radikálisan az első javára. Kínai mondás: „Ha a változások szele fúj, egyesek védőgátat építenek, mások szélmalmokat.” Tudom, hogy tantestületünk többsége a szélmalomépítők táborába tartozik. Szögi Tiborné sk. igazgató


Tárgy: Beszámoló a József Attila Általános Iskola kompetenciafejlesztés területén hozott intézkedéseiről


1.) Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlése a József Attila Általános Iskola kompetenciafejlesztés területén hozott intézkedéseiről készült beszámolóját a Commitment Pedagógiai Intézet szakértői véleménye alapján A. változat: elfogadja, B. változat: nem fogadja el, és az alábbi intézkedések megtételét tartja szükségesnek: ……., a teljesítés határideje: …….


Dr. Lázár János sk. polgármester

A határozatot kapja: 1.) Dr. Lázár János polgármester 2.) Dr. Korsós Ágnes jegyző 3.) Közoktatási Bizottság 4.) PH Oktatási, Ifjúsági és Sport Csoport 5.) Érintett intézmény 6.) Irattár




Tárgy:

Beszámoló a Kiss Lajos Általános Iskola kompetenciafejlesztés területén hozott intézkedéseiről






Sokszorosításra érkezett: Napirend kapcsán meghívandó személyek: Patócs Anikó intézményvezető



Tárgy: Beszámoló a Kiss Lajos Általános Iskola kompetenciafejlesztés területén hozott intézkedéseiről


Helyben


Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének 679/2005. (11.10) Kgy. határozata értelmében a Kiss Lajos Általános Iskola benyújtotta a kompetenciafejlesztés területén hozott intézkedéseiről készített beszámolóját, melyet a Commitment Pedagógiai Intézet szakértői véleményeztek. Az előterjesztés csak az összefoglaló anyagot tartalmazza, a mellékletek az Oktatási, Ifjúsági és Sport Csoportnál megtekinthetők. Kérem az előterjesztést megvitetni és elfogadni szíveskedjék.




Beszámoló a Kiss Lajos Általános Iskola kompetenciafejlesztés területén hozott intézkedéseiről A 2005/2006-os tanévben kiemelt feladatunk az olvasás és szövegértés, a matematikai-logikai kompetenciák fejlesztése. E kiemelt területek fő irányelveit az elkészült intézkedési tervünk, az iskola munkaterve, a tantárgyak tanterve és tanmenete valamint a pedagógusok egyéni fejlesztési terve tartalmazza. 1. A Kiss Lajos Általános Iskola háttéradatai a kompetenciamérés függvényében A Kiss Lajos Általános Iskola a város egyik legszegényebb peremkerületében működik. A családok számára sok esetben a mindennapi megélhetés is gondot okoz. A csökkenő gyereklétszám következtében – mely részben társadalmi okokkal, részben az iskola geo-szociális helyzetével magyarázható - jelenleg már csak 222 tanulónk van, akiket 11 osztályba sorolva tanítunk. A demográfiai hullám, az iskola vezetésében bekövetkezett válsághelyzet, az iskolaérettségi szint alul teljesítése valamint a városi iskolák elszívó hatásának következtében a 2005/2006-os tanévben első osztályt nem tudtunk indítani. Tanulóink közül 103 fő hátrányos helyzetű, 48-an halmozottan hátrányos helyzetűek és 26-an veszélyeztetettek. A veszélyeztetettség okai: a szülők munkanélkülisége, betegsége, alkoholizáló életmódja, a gyerekeikkel szembeni nemtörődömsége, valamint anyagi problémák. 6 – családban élő - állami gondozott tanulónk van. Étkezési támogatásban – alacsony jövedelem vagy a család nagysága miatt – 113 fő részesül. Folyamatosan figyeljük tanulóink egyéni teljesítményét. Ahol problémát észlelünk a szakértői bizottság és a nevelési tanácsadó segítségét kérjük. Így a jelenleg elvégzett vizsgálatok alapján a sajátos nevelési igényű tanulóink közül 74 fő rendelkezik szakértői véleménnyel, és vizsgálatra vár 12 fő. Egyéni fejlesztésükben, felzárkóztatásukban azok a pedagógus kollégák nyújtanak segítséget, akik jelenleg gyógypedagógus és fejlesztő pedagógus főiskolai hallgatók. Nehézséget okoz, hogy a szakértői bizottság hónapok eltelte után hívja vizsgálatra az érintetteket. A sajátos nevelési igényű tanulók magas száma mellett a fejlesztő pedagógus státusz valamint a pedagógiai asszisztens hiánya miatt a fejlesztésekre kevés idő jut, felzárkóztatásuk így nem elég hatékony. Problémát jelent a tanulók viszonylag nagy számának tanév közbeni mobilitása, amit részben a szülők más lakóhelyre költözése, részben pedig a város más általános iskoláiból való átirányítás okoz. A gyerekek egyre kevesebb időt töltenek családi körben, így az iskola veszi át a szocializációs feladatokat. Alapfeladatunknak tekintjük az alapkészségek olyan szintre való fejlesztését, hogy azt eszközként tudja a tanuló felhasználni a tananyag ismereteinek elsajátításához. Nagy kihívást jelent számunkra a tanulók motiválása, jobb teljesítményre és nagyobb erőfeszítésre való ösztönzése. 2. A 2004-es OKÉV mérés eredményei Az Értékelési Központ 2004. május 20-án bonyolította le a Kiss Lajos Általános Iskolában is azt az országos felmérést, amely a közoktatási rendszer 6. és 8., 10. évfolyamán tanuló diákok olvasási-szövegértési képességét és matematikai eszköztudását mérte. A felmérés azt


vizsgálta elsősorban, hogy a tanulók képesek-e a tudásukat az életben hasznosítani, alkalmazni és további ismeretszerzés céljára felhasználni, vagyis birtokában vannak-e annak az eszköztudásnak, amely a továbbhaladásukhoz nélkülözhetetlen. Nem minden felmérésben résztvevő tanuló tesztjét kellett beküldenünk, csak 20 gyereknek a munkáját (illetve a 6. osztályban 19 tanulóét +1 hiányzó), akiket véletlenszerűen választottak ki, kódszám alapján. Ebben a felmérésben egyrészt a tanulói háttérkérdőív elemzésével a tanulók otthoni tanulási körülményeiről is adatokat kaphatunk, és ez alapján meg tudjuk állapítani, hogy saját lehetőségeihez képest milyen eredményt ért el az iskola. Másrészt meg tudtuk, hogy iskolánk helyezése hogyan változott a 6. osztályosok mérésénél, a 2003. évi kompetenciaméréshez viszonyítva. Szövegértésből és matematikából szignifikánsan nem változott. ( A 8. osztályosok mérésének viszonyítására nem állt rendelkezésre 2003-as mérési eredmény, hiszen akkor csak a 6. és a 10. évfolyamokat mérték.) Iskolánk tanulóinak teljesítménye nem érte el az országosan várható átlagértékeket, de a mérést értékelők véleményét felhasználva ez több oldalról magyarázható. A tanulók teljesítményére kiható háttérváltozók a következők: − A családi környezet fontossága elsősorban a család szocializációs szerepéből fakad, amely megalapozza a tanuló életszemléletét, értékrendjét motivációs és megismerési attitűdjét. − Az eredményeket nagy mértékben befolyásolja a szülők iskolai végzettsége. Ez elsősorban a gyerekek felé támasztott követelményekből ered. Az anya iskolai végzettségét alapul véve tanulóink teljesítménye a következőképpen alakult. 6. osztályosoknál szövegértésből: Képességszint

1. szint alatt 1. szint 2. szint 3. szint 4. szint

A mi iskolánk tanulói (fő)

A városi iskolák tanulói (fő)

2 11 3 2 1

1 3 6 6 3

Az édesanya iskolai végzettsége alapján várható létszám (fő) 2 6 7 3 1

8. osztályosoknál szövegértésből: Képességszint




2 12 6 0 0

1 4 10 4 1



6. osztályosoknál matematikából: Képességszint



8 8 3 0 0

3 6 6 3 1





8. osztályosoknál matematikából: Képességszint

Az édesanya iskolai végzettsége alapján várható létszám (fő) 3 1. szint alatt 6 6 5 1. szint 9 7 6 2. szint 5 6 4 3. szint 0 1 2 4. szint 0 0 A táblázatok kiemelt oszlopai jelentik az iskolánkra nézve megfelelő összehasonlítási értékeket, hiszen a korábbi magyarázatok és iskolánk tanulóinak családi helyzete ilyen viszonyításban reális. A realitást megerősítheti a hátrányos és veszélyeztetett helyzetű tanulóink számaránya is. − A tanulást segítő eszközök közül a családban megtalálható könyvek száma és ezen belül a tanulók saját könyvei magyarázták a legnagyobb mértékben a teljesítménykülönbségeket. A kérdőíves vizsgálatokból kiderült, hogy azok a tanulók, akik azt válaszolták, hogy a tankönyveiken kívül nincsenek otthon saját könyveik, a teljesítményekben a 6. évfolyamon közel egyszórásnyi hátrányba kerültek a saját könyvekkel rendelkező társaikhoz képest. − A hozzáadott érték vizsgálatakor azt értékelték, hogy a teljesítmény eléréséhez milyen erőfeszítéseket tesz az adott intézmény, és milyen teljesítményt tud kihozni a tanulóból, figyelembe véve annak szocioökonómiai hátterét. HPÉ alapján figyelhető meg a tanulóink teljesítményének romlása mindkét kompetenciaterületen. Ennek oka egyrészt a sajátos nevelési igényű tanulók magas számában (a mért 6. évfolyamon 22 fő), és a későn indult fejlesztésükben rejlik, másrészt a kompetenciafejlesztéshez szükséges szakmai tapasztalatok hiányából adódik. (Országos szinten most kezdődik az oktatásban az a szemléletváltás, mely megteremti a képességfejlesztés feltételeit.)


3. A Commitment Pedagógiai Intézet szakértői véleményében foglalt javaslatok megvalósulásának rövid áttekintése: − Az iskola intézkedési tervét konkrétabbá tettük. Feltártuk a 2004-es kompetenciamérés eredménytelenségének okait, intézményi szinten megjelöltük azokat a célokat, amelyeket a 2005/2006-os tanévben a kompetenciafejlesztés területén megvalósíthatónak találunk. − Az iskola vezetése által megfogalmazott célokat és feladatokat összehangoltuk a munkaközösségek szakmai fejlesztési terveivel, a megjelölt feladatokat beépítettük a munkaközösségek és az iskola éves munkatervébe. − Minden pedagógus elkészítette egyéni fejlesztési tervét. A tanmeneteket átdolgoztuk a kompetenciafejlesztés tükrében, különös tekintettel az olvasás-szövegértés valamint a matematikai-logikai területekre. − Az országos mérés elemzése során minden érintett tanuló teljesítményét megvizsgáltuk, az érintett pedagógusokat beazonosítottuk. − Az éves munka értékelése során kiemelt helyet kapott az, hogy a tanítási órákon hogyan valósul meg a kompetenciafejlesztés, milyen módszerekkel járul hozzá a pedagógus a szövegértés és a matematikai tudás fejlesztéséhez, milyen eszközök segítségével növeli a pedagógiai munka hatékonyságát. − Elvégeztük a klímavizsgálatot, mely szükséges a szakmai munka eredményességéhez. A vizsgálat eredményei alapján megfogalmaztuk a pedagógus közérzet javításához szükséges legfontosabb feladatainkat. Többek között az alsó és a felső tagozatot egyaránt összefogó szakmai munkaközösségeket hoztunk létre, az együttműködésre, a támogató és segítő megbeszélésekre nagyobb hangsúlyt fektettünk, elkészítettük az iskola SWOT elemzését, mely feltárta erősségeinket és gyengeségeinket is. A pedagógusok kiégését megelőzően külső szupervizor segítését szervezzük meg. (pályázati forrásból) 4. A 2005/2006-os tanévre meghatározott intézkedési tervünk megvalósulásának részletes bemutatása: 4.1 Feltártuk és megfogalmaztuk azokat az okokat, amelyek a gyenge tanulói teljesítmények hátterében állnak. Ezek a következők: − Az első évfolyamokon elvégzett bemeneteli mérés alapján megállapítható, hogy a hozzánk beíratott tanulók alapkészségei elmaradást mutatnak. Ez magyarázható a hátrányos szociális helyzetükkel, a szülők alacsony iskolai végzettségével, valamint az anyagi okok miatti ingerszegény környezettel. − A megváltozott társadalmi értékek és szokások maguk után vonták a tudás bizonyos szintű értéktelenedését. Így tapasztalható, hogy tanulóink nem szeretnek olvasni, nincsenek ösztönözve a minél nagyobb ismerethalmaz elsajátítására, hiányoznak gyerekkorukból a képességeiket fejlesztő játékok. − Az eredmények alakulásához nagymértékben hozzájárult a sajátos nevelési igényű tanulók magas száma. A különböző tanulási nehézségek beazonosítása az iskolában nehezen, lassú folyamaton keresztül folyt. Ennek köszönhető, hogy pl. a 2004-es OKÉV mérésre beválogatott 19 dolgozat írói közül azóta 10 tanulóról derült ki a dyslexia, dysgrafia, dyscalculia, illetve szakértői vélemény alapján alacsony mentális készségek kerültek megállapításra. − Az ismeretalapú oktatás hagyományos pedagógiai módszerei nem alkalmasak az alapkompetenciák fejlesztésére. Az országos szinten is tapasztalt nehézkes


szemléletváltás, az új módszerek alkalmankénti alkalmazása az alapkészségek szinten tartásához, és nem a fejlesztéséhez volt elegendő. 4.2 Az iskola vezetése megfogalmazta az adott területen a kitűzendő célokat: − Az iskola életének minden területét szője át az alapkompetenciák fejlesztése. 1. osztálytól 8. osztályig minden tantárgyat tanító pedagógus felelőssége a kompetencia területek fejlesztése. Miután tanulóink szociális hátrányokkal küzdenek, mely nagy mértékben befolyásolja teljesítményüket, ezért elsődleges céljaink között szerepel a személyes és a szociális kompetenciák fejlesztése. A tanulói teljesítményükhöz elengedhetetlen a kognitív kompetenciaterület fejlesztése, mely magába foglalja a tanulást segítő kommunikáció, gondolkodás és a tudásalkotás részterületeit is. Ezek fejlesztése hozhatja meg a szövegértés és a matematikai-logikai területeken az eredmények javulását. − Az OKÉV mérés eredményeinek folyamatos javítása. − Tanulóink teljesítményének szintenkénti megoszlása a hozott érték indexet figyelembe véve az országos átlaghoz közelítsen. Az 1 szint alatt teljesített tanulóink számát csökkentsük, illetve a 3.- 4. szinten elhelyezkedő tanulók számát növeljük. − Az oktatásban szükséges szemléletváltással, a hangsúlyos területek átrendezésével, a differenciált oktatással a hozzáadott pedagógiai értéket növeljük. − Minden tanítási órán valósuljon meg az olvasáskészség fejlesztése mind a szókészlet, mind a folyékonyság tekintetében. − A szövegértő olvasás elérése a különböző műveleti szinteken: tudjanak információkat keresni; kapcsolatokat, összefüggéseket felismerni; véleményt megfogalmazni, értelmezni. − A matematikai-logikai képesség fejlesztése a műveleti osztályok szerint: - 1. műveleti osztály: képesek legyenek rutinfeladatok megoldására, standard algoritmusok, technikák alkalmazására. - 2. műveleti osztály: ezen a szinten képesek legyenek tervezni, kapcsolatot teremteni, stratégiát kidolgozni a megfelelő matematikai módszerek kiválasztásához. - 3. műveleti osztály: tudjanak a matematikai modellezés mellett önálló megoldásokat tervezni, értelmezni, a matematikai fogalmakról, jelenségekről kommunikálni képesek legyenek. − Az önálló tanulást segítő módszerek beépítése a tanmenetekbe, alkalmazása a tanítási órákon. − A tanítási órákon hangsúlyos szerepet kapjon az eszközjellegű komponensek, a multikulturális adathordozók alkalmazása. − Tanulóink szociális hátrányának kompenzálása kiemelt feladat, ezáltal érhető el a teljesítmények növelése. − A pedagógiai feladataink közül fontos az integrációs komponens erősítése. − A sajátos nevelési igényű tanulók folyamatos mérése, egyéni fejlesztése, a tanítási órákon a differenciált oktatás megvalósítása. 4.3 Megvizsgáltuk a 2004-es OKÉV mérésben résztvevő összes tanulónk eredményét. A 6. és 8. évfolyamon tanító pedagógusokat azonosítottuk az egyéni teljesítményekhez. Hangsúlyozni kell, hogy miután a társadalmi szokások megváltoztak, és az olvasás, mint


szokás a családok értékrendjéből eltűnőben van, a kompetenciafejlesztés nemcsak a matematika és magyar szakosok felelőssége, hanem az adott évfolyamon tanító összes pedagógust érinti. Különösen jelentős szerepe van az alsó tagozatos tanítóknak. Az 1-4. évfolyamon kell kialakítani az olvasás és a matematika rutinjait, valamint azokat az alapkészségeket, melyek megteremtik az értő olvasást, a rutinból, a készségekből és az ismeretekből pedig képességeket formálnak. A sajátos nevelési igényű tanulók egyéni fejlesztését első osztálytól folyamatosan az alsó tagozatban lehet eredményesen elvégezni. Amennyiben az alapozások nem valósulnak meg, úgy a felső tagozaton a szabályalkotó, magasabb szintű gondolkodást igénylő logikai fejlesztés a kapcsolatok felismerése, a következtetések, vélemények formálása és kialakítása akadályokba ütközik. A hozzáadott pedagógiai érték szempontjából a 8. évfolyamon nem állt rendelkezésünkre viszonyítási adat. A tanulók gyenge teljesítményéhez hozzájárult fegyelmezetlenségük, a motiváció hiányában nem végezték el teljesen a mérést. Az érintett pedagógus már nem dolgozik iskolánkban. A 6. évfolyamon az eredmények teljesítmény szintenként a következőképpen alakultak. Szövegértés 6. évfolyam 4. szint 3. szint 2. szint 1. szint 1. szint alatt Összesen

3 fő 6 fő 11 fő 16 fő 7 fő 43 fő Matematika 6. évfolyam

4. szint 3.szint 6 fő 2. szint 9 fő 1. szint 13 fő 1. szint alatti 15 fő Összesen 43 fő A teljesítményszintenként összesített eredmények kijelölték a legfontosabb céljainkat. Az eredmények értékelése során figyelembe kell venni, hogy a 43 tanuló közül 22 sajátos nevelési igényű. A három osztályban érintett tanítók, valamint a magyart és matematikát tanító tanárok a következők: − Tanítók: Bencsikné Tölgyesi Tünde, Csengeri Andrásné (rokkant nyugdíjas), Dobsáné Csáki Mónika (már nem tanít iskolánkban), Dehény Enikő (már nem tanít iskolánkban), Hajdú Erzsébet (már nem tanít iskolánkban), Horváth Csabáné (már nem tanít iskolánkban), Marhás Erika, Molnár Károly (már nem tanít iskolánkban), Mucsiné Ötvös Anikó (már nem tanít iskolánkban), Nagyné Venkei Irén, Prjevara Györgyné (nyugdíjba vonuló tanító), Sápi Zoltán (már nem tanít iskolánkban) Tóth Sándorné (nyugdíjas pedagógus), − Magyar tanárok: Hegyi Magdolna (elhunyt), Kékesiné Palotás Mária, Kis-Molnár Sándorné, Patócs Anikó, Venkei Ágnes (már nem tanít iskolánkban), − Matematika tanárok: Bangáné Csontos Julianna (rokkant nyugdíjas), Pótári Etelka, Radicsné Albert Zsuzsanna, Rácz Jánosné, Sápi Zoltánné, Soványné Ódor Ilona,


Az érintett pedagógusok közös megbeszélés során kidolgozták azokat a tevékenységi köröket, mely során a hozzáadott pedagógiai érték növelhető. 5. Megvalósított feladataink Feladatok A nevelőtestület folyamatos tájékoztatása a kompetenciafejlesztésről, célokról, feladatokról, eredményekről, tapasztalatokról Munkaközösségi megbeszélések a tanmenetek átdolgozására, a folyamatos figyelemmel kísérő mérések megszervezésére, elemzésére Figyelemmel kísérő mérések lebonyolítása

Felelősök Igazgató

Munkaközösségek vezetői

Magyar és matematika szaktanárok, tanítók (az eredmények a többi tantárgyat tanítók felelőssége is) A második osztályos tanítók

A tanulási képességet vizsgáló mérés megismétlése 2. osztályban (célja: az első osztályos bemeneteli méréshez képest történt e fejlődés) A Sulinova Kht. által 2005Munkaközösség-vezetők, ben elvégzett mérések szaktanárok eredményeinek értékelése, elemzése A komptenciafejlesztéshez szükséges módszerek elsajátításához és eszközök beszerzéséhez szükséges feltételek megteremtése céljából pályázatok megírása: - Hefop 3.1.3 Felkészülés a Igazgató, project menedzser, kompetencia alapú oktatásra gazdasági vezető - Hefop 3.1.4 A kompetencia- Igazgató, project menedzser, alapú oktatás elterjesztése gazdasági vezető (a pályázatok biztosítják a kompetencia alapú oktatás felmenő rendszerű folyamatos bevezetéséhez szükséges programcsomagokat , illetve az egész tantestület szakmai

Határidők Minden hónap utolsó péntekén információs értekezlet keretében. Már megvalósult: augusztus 30-án, szeptember 30-án, október 28-án, december 9-én Minden hónapban folyamatosan. Már megvalósult: humán mnk: szeptember2-án, 27-én, november 15-én; Reál mnk: szeptember 2-án, november 14-én. Szövegértés mérése 3 havonta Matematikai-logikai készség mérése félévente Szeptember 30.

November

Határidő: október 17. Határidő: október 17.


felkészülését.) - Hefop 2.1.5 Halmozottan hátrányos helyzetű tanulók integrált nevelése Igazgató, project menedzser, Határidő: december 31. (elősegíti a szociális gazdasági vezető kompetenciák fejlesztését) A sajátos nevelési igényű Fejlesztő pedagógusok, Határidő: december 15. tanulók kiszűrése, a szakértői tanítók, osztályfőnökök, bizottsághoz való irányítása szaktanárok (magas számuk miatt kértük a nevelési tanácsadó utazó gyógypedagógusainak segítségét) A sajátos nevelési igényű Fejlesztő pedagógusok, Folyamatos tanulók egyéni fejlesztése, szaktanárok, tanítók tanórákon differenciált oktatása A tanulás tanulása project Project: a képzésben részt Project: szeptember 5-9. megvalósítása, a tanórákon vevők január 9-13. történő alkalmazása, az alsó tagozaton az iskolaotthonban A tanórai beépítés minden Alkalmazás minden szakórán foglalkozások tartása. pedagógus feladata folyamatosan Az óvoda és az iskola közös Igazgató, alsó tagozatos Október 18. szakmai napja tanítók Témája: a kompetenciafejlesztés az óvodától az iskoláig. Őszi nyílt tanítási nap Igazgató November lebonyolítása a szülőknek és Alsós munkaközösség- vezető az óvodai szülői közösségnek (képességfejlesztő órák) Útravaló mentori pályázat Mentorok Folyamatos megvalósítása Project-hét lebonyolítása (két részből tevődött össze: az olvasás fejlesztésére irányuló programok, illetve a természettudományokat felölelő Környezetünk és az egészség project) Helyszíne: Bodnár Bertalan Oktatási Központ Városi Könyvtár Iskolai Könyvtár Óralátogatások, hospitálások Városi Pedagógiai Napok

Igazgató-helyettes, Munkaközösség-vezetők, Diákönkormányzat vezetője Alsós tanítók Felsős tanárok

November 7. – 11.

Igazgató, igazgató-helyettes munkaközösség-vezetők

Folyamatos

Igazgató minden pedagógus

December 8-9.


6. A tanítási órákon és az azokon kívüli fejlesztésre irányuló tevékenységeket az alsó és felső tagozatos munkaközösségek az alábbiakban foglalták össze. 6.1 Humán munkaközösség Munkaközösség-vezető feladatai: Elemzés, tájékoztatás, anyagok összegyűjtése, rendszerezése, közreműködés az iskolai intézkedési terv elkészítésében, koordinálás, ellenőrzés, irányítás. Szakirodalom ajánlása, szakanyagok összegyűjtése, a munkaközösség tagjainak segítése, eszközök beszerzésének segítése, hospitálások megszervezése. 2005. május Az OKÉV mérés eredményének elemzése, fejlesztési területek meghatározása, Munkaközösség minden tagja 2005. június Az egyéni és az iskolai intézkedési tervek elkészítése. A helyi tanterv és a tanmenetek áttekintése, és ahol szükséges átdolgozása különös tekintettel a szövegértés és a kommunikációs területekre vonatkozóan. A választott tankönyv csomagok áttekintése. Önértékelés elkészítése 2005. július – augusztus Önképzések, szakirodalom tanulmányozása 2005. szeptember - A tanulói típusok szerinti beazonosítás (látó, halló, cselekvő), ezek figyelembevételével tervezzük meg az órák felépítését. Egy szövegértéses felmérés keretében a bemenetelt mérjük. Az év folyamán 3 havonta, majd az év végén egy lezáró méréssel figyeljük a fejlődést A tanulási folyamatban folyamatosan − A tanulók motivációjának elérése: pl.: az életkornak megfelelő vagy a közéletből vett szövegek elemzése. Ez megteremti a tantárgyközi kooperációt is. − A megértő olvasás fejlesztése: értse a szöveg jelentését, összefüggéseit. A lényeges és lényegtelen információk egymástól való elkülönítése. − Következtetéseket tudjanak levonni a szöveg alapján. − Alkalmazzuk a bíráló, elemző olvasást. − Törekszünk a problémamegoldó olvasás szintjének elérésére. − A tananyag feldolgozása során a szavak és a szöveg jelentését helyezzük előtérbe. A megértés során a logika fejlesztését szorgalmazzuk. − A feladatok összeállításánál a mérés során alkalmazott feladattípusokat használjuk. − Nyelvtan és irodalom órákon is kitüntetett helyet kap az írásbeli és a szóbeli kommunikációs képességek fejlesztése. − Alkalmazzuk a tanulás tanítása módszertan eszközeit. − A tanév során rendszeresen könyvtári órákat tartunk, hangsúlyozva a szakirodalom, a szakkönyvek használatát. − A házi feladatoknál előtérbe helyezzük a szövegértéses, a kutató jellegű feladatokat. − Oktató CD-k és internet használatát szorgalmazom az órák keretén belül.


− Az újságolvasás technikájának beiktatásával segítjük elő az olvasásmotiváltságot, illetve az informatív szövegrészletek felkutatására ösztönözzük tanulóinkat. − Az alkalmazott módszerek tekintetében előnybe részesítjük az önálló, a kooperatív, az interaktív, a differenciáló és a drámapedagógiai eszközöket. − A kötelező olvasmányok feldolgozásánál a regényekből vett részleteken keresztül segítjük elő az értelmezést. − Irodalomórán kiemelt helyet kap a szó szerinti jelentésen túli értelmezés megtapasztalása (közmondások, szólások), a szóképek, alakzatok jelentésének magyarázata. − Feladatunk az aktív és a passzív szókincs folyamatos gazdagítása, a szövegjelentés és a grammatikai eszközök összefüggésének megláttatása. − A kifejtős feladattípusok és az önkifejezés erősítésére minél több fogalmazást, rövidebb és hosszabb terjedelmű írásos anyagok készítését szorgalmazzuk. − Felmérések írásakor információgyűjtő, következtető, értelmező feladatokat alkalmazunk. − Különös figyelmet fordítunk a dyslexiás és dysgrafiás tanulók felzárkóztatására, sajátos módszereket alkalmazunk a részképesség zavarral küzdő tanulóknál − A nyelvtan oktatás során a grammatikai rendszer logikai összefüggéseire tesszük a hangsúlyt. Megláttatjuk a nyelvtan különböző területeinek összefüggéseit. A grammatikai jelrendszer szabályait ismertetjük meg. − A tánc- és dráma órák során fejlesztjük a kommunikációs, önkifejező területeket. Megtanuljuk a nem nyelvi kifejező eszközök alkalmazását, erősítjük a szóbeli nyelvi eszközök helyességét. − Történelem és honismereti órákon a szóbeli kifejezőkészséget előtérbe helyezzük, de történelmi szövegek feldolgozását is végezzük. Minden órán gyakoroljuk a történelmi szövegek értő olvasását, kérdések alapján történő feldolgozását. A dolgozatok összeállításánál előtérbe helyezzük a kifejtős, és kiegészítős feladatokat. Grafikon, táblázat és topográfiai elemzést végzünk. Kronológiai besorolással fejlesztjük a rendszerbe foglalást. Rendhagyó órák keretében a szemléletességre törekszünk. Az iskolai könyvtár, a levéltár és a múzeumi órák keretében forráselemzést végzünk. − Az idegen nyelv oktatása terén kommunikatív és vizuális nyelvoktatást végzünk. Beiktatjuk a játékot és a projekt módszert. Már az óvodás korban játékos nyelvi foglalkozásokon alapozunk. Levelező partnereket keresünk. − Nyelvi tesztek, feladatmegoldó versenyeket rendezünk. − Folyamatos felzárkóztatást tartunk. − Idegen nyelvi szövegértéses mérést végzünk. Használjuk az idegen nyelvi folyóiratokat, az internetet és a nyelvi labort. − Célnyelvű zenehallgatással teremtjük meg a tantárgyközi kapcsolatot. − Rajz órák keretében a diákok kreativitását, alkotó kedvét, esztétikai igényüket erősítjük. − Mozgókép- és médiaismeret órák keretében filmvetítés után elemző tevékenységet folytatunk. A kifejező eszközök tárházát ismerjük meg. 6.2 Reál munkaközösség Minden tanítási órán folyamatosan megvalósítjuk (matematika, kémia, fizika, földrajz, biológia, természetismeret, informatika tantárgyak)


Munkaközösség-vezető feladatai: Elemzés, tájékoztatás, anyagok összegyűjtése, rendszerezése, közreműködés az iskolai intézkedési terv elkészítésében, koordinálás, Ellenőrzés, irányítás. Szakirodalom ajánlása, szakanyagok összegyűjtése, a munkaközösség tagjainak segítése, eszközök beszerzésének segítése, hospitálások megszervezése. 2005. júniustól-szeptemberig − Intézkedési terv készítése: közös célok megfogalmazása, a célok érdekében végzendő feladatok megfogalmazása − Önképzések, szakirodalom tanulmányozásával, a tananyag átgondolásával a módszerek gyakorlatba történő átültetésének kidolgozása − Tanmenetek átdolgozása: jelenjen meg a differenciálás, és a többi alkalmazott módszer (páros munka, csoport munka, project, egyéni fejlesztés lehetősége 2005. szeptembertől a tanítási órákon folyamatosan − Tájékozódó felmérések matematikából, ill. a júniusi felmérés tapasztalatai alapján terv készítése a hiányosságok pótlására, felzárkóztatási tervek tantárgyanként − Havonta egy alkalommal szaktárgyanként, osztályonként számítógépes óra biztosítása. − Minden pénteken délután internet és játék biztosítása évfolyamonként történő beosztással, konkrét keresési feladatok kidolgozásával. − Minden órán alkalmazzuk a hangos és néma szövegértő olvasást. − Összegyűjtjük a mindennapi élet tapasztalatait. − Minél több feladat megoldásakor tárgyakat, eszközöket használunk. − Játékos formában, mozgásos illetve manipulatív tevékenységeket végzünk. − Elemezzük a felmerülő problémákat és a matematika nyelvére lefordítjuk azokat. − Szöveges feladatoknál a történet visszamondása, lényegkiemelés gyakorlása történik. − Törekszünk a feladat rajzos formában történő értelmezésére. − A cselekvési sorrendet megtervezzük, megoldásokat keresünk. − Méréseket gyakorlati példákon keresztül végezzük. − Az általánosítások során nyert új ismereteket igyekszünk beépíteni a korábban tanult ismeretek rendszerébe. − A szerkesztési feladatoknál is törekszünk a fegyelmezett munkavégzésre, pontosságra, figyelmesen koncentrálunk a feladatra. − A statisztikai adatok gyűjtése, rögzítése, értékelése is a kiemelt feladatok közé tartozik. − A diagnosztikus felméréseknél, tudáspróbáknál és a témazárók esetén is törekszünk kompetenciaalapú felméréseket összeállítani, amelyek több érdekes szöveges feladatot, táblázatok kitöltését, összehasonlítások megtételét, állítások eldöntését, többféle megoldás megadásának lehetőségét jelenti. − A korábbi évek OKÉV méréseinek feladatai is segítenek a dolgozatok összeállításában. − Ebben a folyamatban állandó motiválással szoktathatók a tanulók a rendszeres önálló, páros illetve csoportos munkára. − A kooperatív tanulás elemeit fokozatosan bevezetjük. Talán ennek hatására sok gyereknél jobb az egyéni teljesítmény, aktívabb az órai részvétel, versenyszerű helyzetek alakulnak ki, no és ami nagyon fontos, többszöri megszólalási lehetősége van egy-egy tanulónak ezeken, az órákon.


7. Pedagógusok ellenőrzése, óralátogatások, értékelések A 2005/2006-os tanév elején különösen nagy hangsúlyt fektettünk az egyéni fejlesztési tervek elkészítésére, a tanmenetek teljes átdolgozására. Szeptemberben ezen dokumentumok ellenőrzését végeztük el. A tanmenetek elkészítésénél fő szempontként a helyi tanterv alapján a kompetenciafejlesztés szempontjából a tananyagok átrendezését, az eszközhasználat illetve az újító módszerek alkalmazásának megjelenítését tűztük ki. A tanmenetek mellékletét szolgálja az egyéni fejlesztési terv, mely tartalmazza a tanórákon alkalmazott szövegértő illetve matematikailogikai képességeket fejlesztő módszereket. Az ellenőrzés következő lépése az óralátogatások lebonyolítása volt. Az első félév során az igazgató, az igazgató-helyettes, a munkaközösségek vezetői minden szaktanár egy-egy óráját látogatta az intézkedési terv ellenőrzési, értékelési ütemezése alapján. A látott órákat írásban értékeltük, a tapasztalatokat szóban megbeszéltük. Az ellenőrzés területei: − Tanórán folyó oktató-nevelő munka − Tanulmányi munka, szaktanári tevékenység ellenőrzése − Egyéni fejlesztő foglalkozások − Tanórán kívüli foglalkozások Iskolaotthonos foglalkozások Napközis foglalkozások Korrepetálások Szakkörök Sportfoglalkozások A látogatás főbb szempontjai: − A tanítás – tanulási folyamat tervezettsége − A kompetenciamérés területeinek megjelenése − Korszerű oktatási módszerek, eszközök használata − Szervezési módok, eszközök, technikák − Motiválás, kölcsönhatás, eredményesség − A sajátos nevelési igényű tanulók differenciálása − Ellenőrzés, értékelés A folyamatos óralátogatások tapasztalatait kiegészítette a pedagógusok önértékelése. Ezeket összevetve a munkaközösségek megbeszéléseik során tovább értékelték, tapasztalataikat elemezték. 2005. november 23-án az őszi nyílt tanítási órák keretében a szülők az alsó tagozaton képességfejlesztésre épülő szakórákat láthattak. Ezeken az órákon a korszerű módszertani eszközöket is bemutattuk. Ezeken az órákon részt vett Nagy Judit oktatási referens is. A pedagógusok értékelésénél kiemelt helyet kapott a kompetenciafejlesztés tanórai megjelenése. A minőségi bérpótlék felosztásánál a fent megjelölt szempontokat vettük alapul. 8. Továbbképzések A kompetenciafejlesztés eredményes alkalmazásának elengedhetetlen feltétele a pedagógusok megfelelő képzésben való részvétele. Ennek egyik része a szakirodalom folyamatos olvasása, az önképzés. Másik fontos pillére a szervezett képzésekben való részvétel. A maradéktalan elterjesztéshez szükséges a megfelelő oktatócsomagok beszerzése. Jelenleg képzéseken való részvétel csak pályázati úton valósulhat meg. Éppen ezért tartottuk fontosnak a


Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program által kiírt ilyen irányú pályázatok benyújtását, melyek a következők: − Hefop 3.1.3 Felkészülés a kompetencia alapú oktatásra − Hefop 3.1.4 A kompetencia-alapú oktatás elterjesztése − (a pályázatok biztosítják a kompetencia alapú oktatás felmenő rendszerű folyamatos bevezetéséhez szükséges programcsomagokat, illetve az egész tantestület szakmai felkészülését.) − Hefop 2.1.5 Halmozottan hátrányos helyzetű tanulók integrált nevelése − (elősegíti a szociális kompetenciák fejlesztését) - 2005. szeptember 15-én részt vettünk a Hefop szegedi szakmai napján, mely legfőbb témája a tanulás – tanítás folyamatának átszervezése a képességfejlesztés szemszögéből. - 2005. november 28-án városi matematika munkaközösség megbeszélésen vettek részt az érintett kollégák, mely témája a matematikai-logikai képességek fejlesztése a tanítási órákon. - Az Útravaló pályázati program keretében 4 pedagógus mentori továbbképzésen vesz részt folyamatosan. - Közös szakmai nap keretében az Exner Leó Óvodával illetve tagóvodájával közösen szakmai napot tartottunk e témában. - Részt vettünk a Városi Pedagógiai Napokon. - Tanulási zavarokról tartott szülői értekezletet és előadást Ráczné Török Erzsébet a Nevelési Tanácsadó vezetője 2005. november 8-án. - Az egész tanév során hospitálásokat, konzultációkat szervezünk. - Az SNI tanulók ellátásához és fejlesztéséhez elengedhetetlenül szükséges a gyógypedagógus illetve a fejlesztő pedagógus képzettség megszerzése. Utolsó éves hallgató 2 tanítónk illetve 1 tanár kollégánk. - A második félévben is folyamatosan figyeljük a képzési lehetőségeket, segítő beszélgetésekkel, értekezletekkel adjuk át egymásnak a megszerzett információkat. - A második félévi nevelési értekezletünk témájaként is az alapkészségek fejlesztését jelöltük meg, melyre külső előadót hívunk meg. 9. A tanulók egyéni értékelési módjai Az oktatás terén történt változások szükségessé teszik a tanulók értékelésének átgondolását is. Az alsó tagozatosok szöveges értékelése lehetőséget nyújt a képességek pontosabb beazonosításához. A felső tagozaton a hagyományos osztályozások mellett a modul tantárgyak értékelése is szövegesen történik. A Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság véleménye alapján, a javasolt fejlesztési területek figyelembevételével egyéni fejlesztési tervet készítünk minden érintett tanulóra. Negyedévre vonatkozó célokat, feladatokat fogalmazunk meg és ezt folyamatosan, a szülőkkel egyeztetve, kontrolláljuk. Értékelő véleményt alkotunk a tanuló: - magatartásáról, viselkedéséről - figyelméről, motivációs szintjéről, önállóságáról, feladatértéséről, feladattudatáról - beszédének alakulásáról, kifejezőkészségének fejlettségi szintjéről - tantárgyi teljesítményének, iskolai munkájának megítélése a közismereti tárgyak érdemjegyei alapján - valamint az alkalmazott fejlesztési terápia megjelölése mellett. A fentieket jegyzőkönyvben rögzítjük, melyben az elért eredmények alapján a kitűzött


célokat, és az ehhez tartozó feladatokat szükség szerint módosítjuk a következő három hónapra vonatkozóan. A szülőkkel történő egyeztetés, megbeszélés során felmerülő kéréseket, problémákat ugyanott rögzítjük. 10. A Sulinova Kht. Képességfejlesztési Kutatóközpont által elvégzett 2005-ös mérési eredményeink A tanulóink képességeit folyamatosan figyelemmel kísérjük. A tanév során is három havonta próbaméréseket végzünk. A mérések szakszerű lebonyolítása és a folyamatosság fenn tartása céljából önkéntesen bekapcsolódtunk a Sulinova Kht. által szervezett különböző területeket felölelő vizsgálatokba. Így 4. évfolyamon mérték tanulóink anyanyelvi képességeit. A mérés eredményeként megállapítható, hogy az adott évfolyam az országos átlag körüli eredményt érte el. (Az országos átlag 63%-hoz képest 61 %-ot teljesítettek diákjaink). A szóolvasó készség mérése során a szókészletet illetve a folyékonyságot vizsgálták. A szókészlet előkészítő, kezdő, haladó, befejező és optimum szintjeit vizsgálva a helyi eredmények az országos szinthez közel állóak. (Az országos 86%-hoz képest iskolánkban 82 %os a teljesítmény). A folyékonyságot vizsgálva azonban megállapítható, hogy életkorok szerint az elérhető szinteknél elmaradás látszik. Ez igazolja a már meglévő mérési eredményeinket, kijelöli az olvasás terén a fejlesztési területet, az olvasás tempójának fokozását. A matematikai képességeket 8. évfolyamon mértük, ahol a tanulói teljesítmények az országos átlagot meghaladták. (az országos 43%-os átlaghoz képest 51%-ot teljesített iskolánk). Természetismeretből is részt vettünk a képességek vizsgálatában. A 6. évfolyamon az országos átlagot 9 %-kal haladtuk meg. A második félévben is folytatjuk a májusban lebonyolításra kerülő OKÉV mérésre való felkészülést. Arra törekszünk, hogy tanulóink a korszerű elvárásoknak megfelelő képzésben részesüljenek. Ehhez az oktatás terén rendszeres megújulásra, képzésre van szükség. Tantestületünk tagjai napi felkészülésük során ennek a célnak az eléréséért tevékenykednek. Patócs Anikó sk. igazgató


Tárgy: Beszámoló a Kiss Lajos Általános Iskola kompetenciafejlesztés területén hozott intézkedéseiről


1.) Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlése a Kiss Lajos Általános Iskola kompetenciafejlesztés területén hozott intézkedéseiről készült beszámolóját a COMMITMENT Pedagógiai Intézet szakértői véleménye alapján A. változat: elfogadja, B. változat: nem fogadja el, és az alábbi intézkedések megtételét tartja szükségesnek: ……., a teljesítés határideje: …….


Dr. Lázár János sk. polgármester

A határozatot kapja: 1.) Dr. Lázár János polgármester 2.) Dr. Korsós Ágnes jegyző 3.) Közoktatási Bizottság 4.) PH Oktatási, Ifjúsági és Sport Csoport 5.) Érintett intézmény 6.) Irattár



Tárgy:



Beszámoló a Klauzál Gábor Általános Iskola kompetenciafejlesztés területén hozott intézkedéseiről





Sokszorosításra érkezett: Napirend kapcsán meghívandó személyek: Kocsis Tamás intézményvezető



Tárgy: Beszámoló a Klauzál Gábor Általános Iskola kompetenciafejlesztés területén hozott intézkedéseiről


Helyben


Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének 676/2005. (11.10.) Kgy. határozata értelmében a Klauzál Gábor Általános Iskola benyújtotta a kompetenciafejlesztés területén hozott intézkedéseiről készített beszámolóját, melyet a Commitment Pedagógiai Intézet szakértői véleményeztek. Az előterjesztés csak az összefoglaló anyagot tartalmazza, a mellékletek az Oktatási, Ifjúsági és Sport Csoportnál megtekinthetők. Kérem az előterjesztést megvitatni és elfogadni szíveskedjék.




Beszámoló a Klauzál Gábor Általános Iskola kompetenciafejlesztés területén hozott intézkedéseiről Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzat 676/2005. (11.10.) Kgy. h. számú közgyűlési határozata értelmében a Hmvhely M.J.V. Önkormányzat Klauzál Gábor Általános Iskola beszámol a fenti határozatban közölt feladatok, valamint az iskola saját intézkedési tervében megfogalmazott feladatok végrehajtásáról, azok esetleges hatásairól. Kérem a tisztelt Közgyűlést a tantestület közös munkáját tükröző beszámoló elfogadására, a szakmai munkánkhoz, fejlődésünkhöz szükséges feltételek biztosítására. Az intézkedési terv megvalósulása érdekében kérem a hatáskörünkön kívül eső kérdésekben a támogatásukat. 1. Közgyűlés által meghatározott feladatok és megvalósulásuk 676/2005. (11.10.) Kgy. határozatban megjelölt feladatok:

Az iskolai elemzés térjen ki a mérésben érintett pedagógusok megnevezésére, Kapjanak elismerést azok a pedagógusok, akik hozzájárultak a tanulók eredményes kompetenciafejlesztéséhez, Legyen a pedagógus-értékelés alapja a kompetenciamérés eredményessége, Városi szinten javaslom az iskola kompetenciafejlesztésben elért eredményeinek és fejlesztési tervének bemutatását.

Fenti feladatok megvalósulása:

Az iskolai elemzés térjen ki a mérésben érintett pedagógusok megnevezésére.

A 2003 és 2004 évi kompetenciamérés során kapott eredmények eléréséhez az adott osztályokat tanító pedagógusok mindegyike hozzájárulhatott, mivel olyan kompetenciaterületek meglétének mérése történt, amely tantárgyakon átívelő, sőt iskolán kívüli tevékenységek is fejlesztő tényezők lehettek. A szakértői vélemény és a közgyűlési határozat pedagógusok megnevezését várja el, mely megítélésünk szerint úgy történhet, hogy valószínűsítjük súlyozott szerepüket a felmért évfolyamokon oktató tanítóknak, felső tagozatos pedagógusoknak. Szakmailag ez a kiemelés természetesen nem jelenthet egyértelmű értékelést, de a jó eredmények elérésében nagy valószínűséggel valóban súlyozott a szerepük. A 2002/2003-as tanév kompetencia felmérésének jó eredménye elsősorban a következő pedagógusok színvonalas munkájának köszönhető: 1. 2. 3. 4.

Fehér Tiborné Kucsera Jánosné Makainé Vitális Mónika Miklós Anikó

Magyar nyelv és irodalom 1. Baricsa Enikő 2. Gabnai Jánosné 3. Kovács Szabina 4. Vincze Éva Matematika

tanító tanító tanító tanító


1. 2. 3.

Balázsné Katona Ida Juhász-Nagy Istvánné Vidács Sándorné

A 2003/2004-es tanév kompetencia felmérésének jó eredménye elsősorban a következő pedagógusok színvonalas munkájának köszönhető: 1. 2. 3.

Miklós Szilvia Ungor Edina Sándorfiné Csikós Anna

tanító tanító tanító

Magyar nyelv és irodalom 1. Gabnai Jánosné 2. Vincze Éva Matematika 1. Balázsné Katona Ida 2. Juhász-Nagy Istvánné 3. Vidács Sándorné

Kapjanak elismerést azok a pedagógusok, akik hozzájárultak a tanulók eredményes kompetenciafejlesztéséhez.

Az 1. pontban megnevezett pedagógusok elismerése megtörtént, a szakmai fejlesztésekben jelenleg is számítunk tapasztalatukra. A minőségi kereset kiegészítés megítélése a komplex értékelésünk alapján történik, melynek súlyozott pontja a kompetencia fejlesztés eredményessége. Ezen keretösszeget a jogszabályok betartásával, esetleges ösztönző hatását kihasználva osztjuk fel. Erkölcsi elismerést jelentet a tantestület előtti megnevezés, köszönet és oklevél.

Legyen a pedagógus-értékelés alapja a kompetenciamérés eredményessége.

Intézményünkben a szakmai munka ellenőrzése a tantestület minden tagját érinti úgyis, mint ellenőrzött, és mint ellenőrző személy. Fontos ez az objektivitás felmutatása érdekében is. Az óralátogatási terv egy adott ciklusra (A és B hét) készül, melyet az elfoglaltságok függvényében rögzítünk. Az előre elfogadott szempontok szerint minden látogató véleményt nyilvánít, mely alapja a féléves és évvégi értékelésnek. Ezen értékelések sokféle szempont együttes figyelembevételével állnak össze. Kétségtelenül súlyozott és kiemelt szempont a kompetenciafejlesztéseket célzó módszertani kultúra bővülése, de nem egyedüli szempont. A fent vázolt értékelések személyre szabott értékelést jelentenek, mindig előremutató, fejlődési irányt jelölnek meg és célokat tűznek ki. Fontos szempont, hogy az ellenőrzés maga nem lehet cél, nem gátolhatja a pedagógiai alkotó munkát, ezért fontos a teljes közösség bevonása. Az ellenőrzés és értékelés eszköz a minőség biztosításához és fejlesztéséhez. Ezen szemlélet iskolánkban kialakulóban van, meghonosításán dolgozunk. Minőségbiztosítási rendszerünk továbbfejlesztése fontos célkitűzés. Ezen kereteken belül fogalmazunk meg olyan célokat, amely a minőség szinten tartását és javulását eredményezi. A partnereink által támasztott elvárásoknak való megfelelés sarkalatos pontja a kompetencia méréseken való eredményes szereplés. Így a célok megvalósulásáért legtöbbet tevő kollegák elismerését ezen szempontok alapján súlyozzuk.


Városi szinten javaslom az iskola kompetenciafejlesztésben elért eredményeinek és fejlesztési tervének bemutatását.

Az intézményünk kompetenciafejlesztésben elért eredményeiről, valamint az intézkedési tervünkről a tájékoztatót Kocsis Tamás igazgató 2005. december 9-én az intézményvezetők részére szervezett továbbképzésen megtartotta. Sajnálatos módon ezen a rendezvényen minden érintett nem tudott részt venni, pedig a közös szakmai állásfoglalás kialakítása városi és intézményi érdek. 2. Intézkedési tervünk időarányos részének megvalósulása Az intézmény intézkedési tervében a következőket vállalta: Feladat

felelős, határidő

ellenőrzést végző megvalósulás mutatók személy időpontja Az intézmény igazgató igazgatóhelyettes 2005. szeptember Jelenleg 17 fő „Lépésről-lépésre” projekt rendelkezésére álló humán- 2005. szeptember 1. oktatás elemeit megismertető képzéssel és eszköz erőforrások 15. rendelkezik. 10 fő „ A tanulás módszertan feltérképezése. tanítása” továbbképzésen vett részt. Módszertani elemek. Tanmenetekbe, minden pedagógus igazgató 2005. szeptember 31 fő pedagógus tanmenetébe beépültek a munkatervekbe beépíteni a 2005. szeptember 1. 1. kompetencia fejlesztés elemei kompetencia fejlesztés elemeit Módszertani modulok munkaközösség igazgató, első ütem: 2005. Kompetencia-fejlesztéshez kapcsolódó kidolgozása vezetők helyettes november 30. módszertani könyvek, kiadványok 2005/2006. tanév felkutatása. Módszertani előadásokon való részvétel: 9 fő. Belső mérés év elején és év szaktanárok, tanítók igazgatóhelyettes 2005. október 3 évfolyamon 147 gyermek szövegértési és végén a 3., 5., 7. 15-19. 127 matematikai kompetenciájának felmérése évfolyamokon iskolai szinten összeállított feladatlapokkal. Értékelő esetmegbeszélések szaktanárok, tanítók igazgató 2005. november Alsó tagozaton a szöveges értékelések létrejötte minden elkészülte után 100 gyermek szülőjével negyedévben. megbeszélés a további teendőkről. Külső segítség keresése iskolavezetés, igazgató első ütem Feladatbank összeállítása a 2000., 2003.,


mérőeszközök kidolgozásához.

munkaközösségvezetők 2005/2006. tanév

Iskolai olvasókör működtetése Tanulói differenciálás heterogén csoportban. Tanulás tanítása

Tanórán kívüli fejlesztő foglalkozások szervezése Hospitálások növelése, tanulás.

számának egymástól

Számítógéppel tanulási

támogatott módszerek

2005. november 2004. évi kompetencia felmérés feladataiból, 15. valamint a 2005. évi középiskolai felvételi feladatlapok felhasználásával. Jelenleg 150 feladat matematikai kompetencia fejlesztésére, 38 komplex feladatlap a szövegértési kompetencia fejlesztésére áll rendelkezésre. A külső segítség bevonása nagyon költséges, így pályázati források vagy költségvetési források hiányában ezen pont nem fog megvalósulni. könyvtáros 2005. igazgatóhelyettes 2005. szeptember 14 gyermek heti egy alkalommal 2 órában szeptember 15. 30. vesz részt az iskolai olvasókör munkájában. Szaktanárok, tanítók igazgató folyamatos 24 fő pedagógus havonta legalább egy órát a 2006. június 20. kooperatív tanulási módszer felhasználásával szervez meg. napközis nevelők, igazgatóhelyettes felmérés 10 fő pedagógus vett részt „A tanulás tanítók, szaktanárok időpontja módszertan tanítása” továbbképzésen. 53 fő 2006. június 20. tanuló tanulási szokásainak feltérképezése történt meg. 12 órán tanulás módszertani ismeretek nyújtása 53 tanulónak. Tanítók, matematika, Munkaközösség- 2005. szeptember Minden osztályban, heti egy órában a magyar szakos vezetők 10. matematikából és magyarból lemaradók tanárok 2005. felzárkóztatását végzik a pedagógusok (14 szeptember 15. fő). MunkaközösségIgazgató-helyettes 2005. október- A megadott időszakban 51 db óralátogatás vezetők 2006. június december történt 17 fő pedagógus által. Az órákat előre 20. megadott szempontok alapján értékelték a kollegák. Fő megfigyelési szempont a kompetencia-fejlesztés lehetőségeinek kiaknázása az adott témához kapcsolódóan. igazgató igazgatóhelyettes Lehetőségek felkutatása, árajánlatok 2007. június begyűjtése megtörtént.


alkalmazása, megfelelő programcsomagok beszerzése, egész osztályt befogadó szaktanterem kialakítása. Tehetséggondozás, szaktanárok 2005. Munkaközösségszakkörök szervezése a szeptember 15. vezető tehetséges tanulók számára, versenyekre való felkészítés

Jelenleg 1 millió forintba kerülne a szaktanterem kialakítása, melynek a megvalósításához költségvetési segítséget kért az igazgató a Műszaki Irodán keresztül. 2005. szeptember Érdeklődési köröknek megfelelően 15. mikrocsoportok jöttek létre, amelyek a tehetséggondozást segítik.

3. Korábbi kompetencia mérések eredménye 3.1. Az előző kompetencia mérésben elért eredményekből levonható következtetések. A 2004. évi szövegértés és matematika kompetenciák felmérésének eredményei Az elemzések azokra a dolgozatokra terjednek ki, amelyek nem kerültek a központi mintavételi anyagba, így nem annyira véletlenszerűek, hanem reálisabb képet nyújtanak az adott kompetenciaterületek 2004. évi fejlettségi szintjéről iskolánkban. I.

6. évfolyam, szövegértés Az átlagok szerinti adatok azt tükrözik, hogy a Klauzál Gábor Általános Iskola mind a városi, mind a nagyvárosi, mind az országos átlag fölött helyezkedik el 59 %-os átlagteljesítményével. Sőt annyiban múlja felül a városi, a nagyvárosi és az országos átlagot (amely képzeletbeli vonal nagyjából 50%-on húzható meg), hogy inkább megközelíti a legjobb 50 iskola eredményeit azzal, amivel túlszárnyalja a városi, nagyvárosi és országos átlagokat. Az eloszlások szerinti adatok alapján kiderül, hogy iskolánkban a szövegértés kompetencia területén igen széles a teljesítménybeli szórás, azaz az összeredmény nagyjából 3 feltételezett (nagyjából azonos létszámú) csoport összes teljesítményének átlagos eredményeiből tevődik össze, ahol az átlag fölött magasan (70-90%-on) teljesítő tanulók csoportja kiegyenlíti az átlagtól alig vagy nagyon elmaradó szinten teljesítő (30-50%-on) tanulók csoportjának eredményeit.


II.

III.

Ezáltal a kiegyenlítődés által egy harmadik csoport kezd el dominálni, amely magabiztosan 50-70% közötti szinten teljesít (az abszolút átlagunk így lesz nagyjából 59%). A szórási eredmények arra is rávilágítanak, hogy iskolánkban van szövegértésből jobban teljesítő diák, mint az ország legjobb 5 iskolájában. A legjobb iskolák titka jelen esetben az, hogy „leggyöngébben” 75%-on teljesítenek tanulóik, tehát igen kicsi az átlagos teljesítmény megoszlása. Nekünk ezen a területen (felzárkóztatás) vannak és lesznek teendőink. Kívánatos elérendő cél lenne az átlag alatt (30-50%-on) teljesítő (adott évfolyamon kb. 30%-nyi) tanulói csoportnak a 40%-os teljesítményhez való közelítése. 6. évfolyam, matematika A 2004-es mérés átlagok szerinti összesített eredménye a matematikai kompetencia terén is azt tükrözi, hogy a mintavétel reális képet adott a Klauzál Gábor Általános Iskola tanulóinak teljesítményéről. A matematikai kompetencia ugyan alatta marad a szövegértésnek (összességében 50%-os teljesítményt tükröz), de még így is az országos, a nagyvárosi és főleg a városi átlagteljesítmény fölött húzódik, amely 12%-kal ugyan, de mégis elmarad mögötte. Az eloszlásadatok szerinti végeredménynél itt sem lehet nem észre venni, hogy iskolánk tanulói teljesítményük alapján 3, körülbelül azonos létszámú táborra oszlanak. Ez a 3, egymástól merőben eltérő képességű csoport megint csak igényt tart az „y tengely” 50%-ára, azaz a jól és a nagyon jól teljesítő csoport eredményét kiegyenlíti a gyöngén és a nagyon gyöngén teljesítő csoport eredménye, és a középmezőny beszorul a 40 és 60%-os teljesítmény közé. Minimális eltérés tapasztalható a teljesítménybeli szórásban a szövegértés kompetencia eredményekhez képest a tekintetben, hogy itt a gyöngébben teljesítők (kb. a tanulói csoport egyharmada 25 és 40 % között) kevesebben vannak ugyan, de esetenként a szövegértésnél tapasztalt 30%-os teljesítmény alá is esnek. Kívánatos cél lenne ezen adatok ismeretében a gyöngén teljesítőket itt is min. 35-40%-os teljesítményre zárkóztatni. Másrészről a középmezőny is potenciális célcsoport lehet, hiszen talán csak a további gyakorlás hiányzik ahhoz, hogy 40-60%-os teljesítményüket 50-70%-ra javítsuk. A legjobban teljesítő tanulók a matematikai kompetencia mérés során 80%-os eredményt tudtak felmutatni, ami előkelő eredmény, hiszen csak a legjobb 50 iskola tudhat hasonlót magáénak. 8. évfolyam, szövegértés A 2004-es szövegértés kompetencia mérés átlagok szerinti összesített eredményének tanulsága alapján a Klauzál Gábor Általános Iskola 50%-os átlageredményével alig marad az 51-52%-os országos, nagyvárosi és városi átlagok mögött. Az eloszlásadatok azt a – már jól ismert – képet mutatják iskolánkról, hogy tanulóink teljesítménye igen széles skálán, 15 és 80% között mozog. A legjobban teljesítő diák kis mértékben lépi túl a 80%-os teljesítmény határát, a leggyöngébben teljesítő viszont sajnálatos módon a 15%-ot sem éri el, ami egy igen széles szórási sáv meglétéről tanúsít. A nyolcadik évfolyamon a szövegértést mérő vizsgálat azt a sajnálatos eredményt hozta, hogy a tanulók csaknem fele (kb. 45%) 40%-os vagy gyöngébb teljesítményt nyújtott. A tanulók fennmaradó (kb. 55%) hányadánál kb. 30% teljesítménye kielégítő: 40-60% közötti, további kb. 25% teljesítménye pedig 60-80%-os. A szórás ilyen fokú nagysága itt is tipikusnak mondható a nagyvárosi iskolákat tekintve, országos szinten azonban kevésbé jellemző. Kívánatos, elérendő cél a leggyöngébb tanulók minél magasabb teljesítményszintre való felzárkóztatása, hogy az alsó érték lehetőleg ne múlja alul a 35- 40%-ot.


IV.

8. évfolyam, matematika A matematikai kompetencia mérés 2004. évi összesített átlag szerinti eredményei (kb. 50%-os teljesítmény) a szövegértés eredményeihez hasonlóan kevéssel, mintegy 12%-kal maradnak el az országos átlag (52%) mögött. A Klauzál Gábor Általános Iskola ezen mérési eredmény alapján Magyarországon egy erősen átlagos iskola a matematikai kompetencia tekintetében. Az eloszlásadatok 19-90% között mozognak, ami óriási szórást jelent. Kb. 45% teljesítménye mozog 60-90% között, kb. 20% 45-60%-os, a fennmaradó 35% 1945%-os teljesítményt nyújtott. Természetesen célunk, hogy a nagyon gyönge (2530%) tanulóinkat legalább 30-35%-os teljesítményszintre emeljük a felzárkóztatás módszereivel. Ismételten figyelemre méltó adat, hogy iskolánknak van olyan tanulója, aki a teljesítménye alapján megállná a helyét az ország legjobb 5 iskolájában is. Ez arra kötelez bennünket, hogy további, fokozottabb figyelmet szenteljünk a tehetséggondozásnak.

Kijavítottuk az összes feladatlapot 6. és 8. osztályokban is. A 6. osztály esetében az elért eredmények tükrében tűztünk ki további célokat, mivel ezen évfolyam tanulói 2006-ban, mint 8. osztályosok újra részt vesznek az országos mérésben. Teljesítmény eloszlása 6. osztály A nem továbbított feladatlapok alapján. Matematika A függőleges oszlop a tanulók teljesítményét mutatja százalékban kifejezve. Iskolánk teljesítménye és az országos átlagteljesítmények közel azonosak. A tanulók 23% és 80% között teljesítettek, átlagunk 50%. Legkevesebben 50 és 75 percentilis értékek között helyezkednek el. Célunk a 25 és 50 percentilis, valamint a 75 és 95 percentilis zónába eső tanulók teljesítményének 5 %-os emelése. Szövegértés Iskolánk teljesítménye az országos átlagnál jobb. A tanulók 30% és 90% között teljesítettek, átlagunk 59%. Az országos átlag 25% és 78% között van. A tanulók egyharmada az 5 és 25 percentilis zónába esik. Célunk ezen tanulók teljesítményének 5%-os javítása.


3.2. Elért eredmények háttere

I.

II.

Kovács Szabina: A negatív eredmények okának elhárítása 1. motiváció Alapvető fontosságúnak tartom, hogy a szövegértés kompetenciájának fejlesztésekor a tanulók minél nagyobb száma, sőt lehetőleg mindegyike megfelelően motivált legyen az elsajátítandó tananyag irányában. Véleményem szerint nincs olyan diák (vagy ha van, nagyon kevés), aki valamilyen szinten ne lenne motiválható. Ennek egyik – szerintem hatásos és bevált – eszköze, hogy az elsajátítandó anyag (pl. egy irodalmi műalkotás; vagy szófaji kategória; vagy egy kontinens éghajlata stb.) élményt ébresszen a gyerekben, érzelmileg közel kerüljön hozzá, fontosnak tartsa, hogy foglalkozzon vele és ne jelentsen számára csupán elháríthatatlan kényszerszerű kötelességet. Motiváló erejű bármi lehet, ami felkelti a gyerek érdeklődését (és valamilyen szinten kapcsolódik a tananyaghoz). Irodalmi szövegeknél motiváló erejű a hős jellemével, cselekedeteivel, képességeivel való azonosulás; motiváló a fantázia felszabadítása; hangulati és érzelmi elemekre való ráismerés; egy ismerős motívum (pl. egy meseszám) többszöri felismerése. Erős motiváló erő a sikerélmény . Ha a tanuló átéli azt az örömöt, hogy önmagától talál rá valamire, vagy old meg egy problémát és azt értékelik. Ezért irodalom órán nincs hibás interpretáció, a szöveg majdnem minden értelmezést elbír, a lehetséges világok száma végtelen. Nincs tartalmilag értékelhetetlen, vagy elégtelen (csak ha nem írt semmit) fogalmazás. A siker átélése teljesítményfokozó lehet. Fontos motiváló ereje van a játékosságnak, a módszertani sokszínűségnek, stb. 2. módszertani változatosság A munkaformák, a feladattípusok, a megfigyelési szempontok változatossága, egyegy kérdés több szempontból való megvilágítása amellett, hogy ébren tartja az érdeklődést, fejleszti a tanulók módszertani kultúráját is. A gyerek számára is alapvetően fontos, (ha pl. egy ismeretlen irodalmi művet kell interpretálnia, vagy egyszerűen megértenie,) hogy legyenek a kezében jól bevált módszerek, ami alapján elindulhat valamerre (pl. tudjon különbséget tenni szövegtípusok között formai és tartalmi jegyek alapján; ismerjen fel stiláris eszközöket, stb.) 3. belső és külső koncentráció Bizonyos minimális ismeretanyag (főleg a készségek tekintetében) állandó sulykolása, gyakorlása és rögzítése, de megfelelő motivációs légkörben és nem az unalomkeltés céljából, hanem a magabiztosság, és az egészséges önbizalom kialakítása végett. Szaktárgyi készségek kerüljenek a figyelem középpontjába, még ha az a lexikális tananyag rovására is megy. A külső tantárgyi koncentráció (a magyar irodalom esetében pl. történelem, ének-zene, rajz, földrajz; a magyar nyelvtan esetében leggyakrabban idegen nyelv, matematika, ének-zene, történelem, stb.) rávilágít kiválóan, hogy nem tantárgyakat tanulunk, hanem sok minden sok minden mással összefügg, az efféle felismerések fejlesztik a gondolkodást, fellazítják vagy elmossák a mesterségesen kialakított határvonalak vagy korlátok képzetét.. A differenciálás módjai Az egyéni-, csoport- és frontális munka egészséges arányban és összhangban legyen a tanórák során. Az egyéni munka során mind a feladat kijelölésében, mind értékelésében a tanuló képességeinek figyelembe vétele megkerülhetetlen.


A csoportmunka fejleszti a szociális kompetenciákat, úgy, hogy közben felkelti az egészséges versenyszellemet. Az egyéni feladat önállóságra szoktatja a tanulókat. Fehér Tiborné: A tavaly végzett 8/b.osztályt tanítottam harmadik és negyedik évben. Magyar órákon: • A nyelvtani és helyesírási ismereteket bővítettük • Az önálló tanulás lépéseit próbáltuk elsajátítani pl.: a megtanulandó ismeretek értelmezésével, lényegkiemeléssel, önellenőrzéssel. • Rendszerszintű gondolkodásra próbáltam szoktatni őket (rész-egész viszony) • Hasonlóságokat, összefüggéseket kerestünk a már megtanult ismeretekkel • Olvasástechnikát fejlesztettünk pl.: szólépcső, dramatizálás stb. segítségével • Szókincset bővítettünk pl.: önálló fogalmazás elmondásával vagy szólás, közmondás magyarázattal • Rendszeresen vázlatot írtunk pl.: olvasmányról vagy éppen vázlat alapján tartalmat mondtunk el • Rövid kiselőadásokat készítettek • Dolgoztak (főleg gyakorló órán) 4-5 fős csoportokban Matematika órákon: • Matematikai készségüket fejlesztettem számolás, alapműveletek stb. terén • Logikai, kombinatórikai feladatokat oldottunk meg • Diagrammokat, táblázatokat készítettünk, leolvastuk, értelmeztük stb. azokat • Valószínűségi feladatokban eseményeket figyeltünk meg, lehetőségeket ábrázoltunk • Analógiás gondolkodást fejlesztettünk számításokkal • Szöveges feladatokat oldottunk meg, ahol előtérbe került az értelmezés, adatok kiemelése, összefüggések keresése • Mértékegységek megismerése, alkalmazása tapasztalatgyűjtéssel, megkülönböztetéssel, osztályba sorolásuk rendezéssel • Geometriai témakörben síkbeli és térbeli megfigyeléseket végeztünk, rész és egész viszonyának megértésével. Mindezek mellett: • Ha olyan egyéb téma merült föl, amire reagálni kellett, megbeszéltük, kapcsolva a mindennapi élethez • Támogató tanulási légkört, környezetet próbáltam kialakítani körülöttük (tanterem dekorálás, családlátogatások) • Egymás elfogadására, segítésére ösztönöztem őket pl.: odafigyelés, egymás meghallgatása, segítése, csoport munka esetén vegyes csoport létrehozása • Értékelésüknél megpróbáltam sokat dicsérni őket, ezzel is énképüket, önértékelésüket erősíteni • Mint pedagógus próbáltam megfelelni különbözőségeiknek (tanulásbeli, tudásbeli, szociális, vérmérsékleti stb. eltéréseiknek)


Makainé Vitális Mónika: Mit tettem annak érdekében, hogy az egyik kompetencia felmérésben sikeresen szerepelt az egyik általam is tanított osztály? Mikor diplomát kaptam, arra tettem esküt, hogy minden erőmmel azon leszek, hogy az általam nevelt gyerekek úgy kerüljenek ki a kezeim közül, hogy az adott osztályra vonatkozó követelményeket minél jobban tudják teljesíteni. Ez a mondat határozza meg munkásságomat. Semmi különlegeset nem csinálok, csak az alapképességeiket és –készségeiket próbálom 100%-ban kialakítani. Ennek szellemében készülök fel az órákra, valamint időt és fáradtságot nem ismerve készítek különböző gyakorló és szövegértő feladatlapokat, legyen ez bármilyen óra. Minden eddigi és mostani osztályomnál is elsős koruk óta minden héten volt egy óra, mikor kimondottan csak egy szövegértő lappal foglalkoztunk. Nagyon sokáig közösen oldottuk meg ezeket. Így ismertük meg a különböző feladattípusokat. Matematika órákon is nagyon sokféle feladattípussal foglalkoztunk. Külön a szöveges feladatokat megoldására és a gondolkodtató, logikát fejlesztő feladatok megoldására nagyon nagy hangsúlyt fektetek. Maximalista vagyok a munkámban. Nem elégszem meg addig, míg ki nem hozom a gyerekekből azt, amire képesek. 4. Kompetenciák fejlődését eredményező lehetőségek 4.1. Munkaközösség vezetői koncepciók FELSŐS munkaközösség Tanulóink nagy része hátrányos helyzetű, a képességeik fejlesztésének színtere szinte kizárólagosan az iskola. Ezért minden tanórán fontos feladat a szövegértés fejlesztése és a logikus gondolkodásra nevelés. Feladatunk, hogy szeretetteljes, biztató és bizalommal teli légkör megteremtésével fejlesszük tanulóink alapkészségeit: • az értő szövegolvasást, • elemi számolást, • problémamegoldó gondolkodást, figyelembe véve az életkori sajátosságokat. Növelni kell a tanulók motivációs szintjét, segíteni az önálló ismeretszerzést, kialakítani tanulóinkban az élethossziglani tanulás iránti igényt és ennek érdekében változatos tanulástechnikákat kell megismernünk. Munkánk jobbítása érdekében rendszeressé kell válnia a különböző körben végzett méréseknek, azok értékelésének, új feladatok meghatározásának. Minél inkább érvényre kell juttatni a kompetencia-alapú oktatás elvét. A nevelés-oktatás folyamatában el kell érni, hogy kellő hangsúlyt kapjanak a következő kulcskompetenciák: • Tanulási technikák: tudatos és rutinszerű tanulási gyakorlat, változó helyzetek megkövetelte tanulási szükségletek felismerése; • Intelligens tanulás: a tanult anyag belső összefüggéseinek megértése, problémamegoldó képesség, az egyes tudásterületek közötti kapcsolatok felismerése; • Alkalmazó tudás: a tudás hozzákapcsolása személyes tapasztalatokhoz és valóságos élethelyzetekhez, a változások megértésének képessége, a különböző


• • •

tudáselemek összekapcsolása, döntési képesség, tervezés, viselkedés és önkontroll, a megszerzett tudás alkalmazása változó helyzetekben; Eszközjellegű kompetenciák: nyelvi, kommunikációs, matematikai, informatikai és médiahasználati kompetenciák rugalmas és rutinszerű alkalmazása; Szociális kompetenciák: társadalmi viszonyrendszerek felismerésének képessége, felelősség, konfliktuskezelő képesség, kooperativitás, társadalmi tapasztalatokra való reflektálás; Értékorientáció: a cselevés normavezérelt mintái, társadalmi, demokratikus és egyéni értékek, autonóm cselekvés, megbízhatóság, tolerancia, társadalmilag elfogadott viselkedés, kulturális bekapcsolódás.


Cél A kulcskompetenciák fejlesztése nagyobb hangsúlyt kapjon a tanítási órákon

Feladatok Minden pedagógus a tanmenetébe beépíti a kompetenciafejlesztés elemeit. Szemléletváltás. Iskolai olvasókör működtetése Módszertani kultúránk Módszertani modulok fejlesztése kidolgozása. Szakirodalom figyelemmel kísérése. Hospitálások számának növelése. Továbbképzésekről beszámolók A hátrányos helyzetű A tanulás tanítása. tanulók Fejlesztő foglalkozások. esélyegyenlőségének Hátrányos helyzetű biztosítása tanulók szöveges értékelése.

Felelős Minden pedagógus

Határidő 2005. 09. 15.

Ellenőrzés módszere Igazgató; igazgató helyettes; munkaközösség vezető: tanmenetek ellenőrzése

Minden pedagógus

Folyamatos

Igazgató; igazgató helyettes; munkaközösség vezető. Naplók, jegyek ellenőrzése. Továbbképzési terv

Minden pedagógus, Folyamatos fejlesztő pedagógus.

Igazgató; igazgató helyettes; munkaközösség vezető. 5. évfolyamos osztályfőnökök. Naplók, szöveges értékelés. Igazgató; igazgató helyettes; munkaközösség vezető. Osztályfőnökök. Naplók, szöveges értékelések. Pedagógiai program

Új típusú értékelés, Minden pedagógus Minden pedagógus minősítés a tanulók kidolgozza az új típusú körében értékelés lehetőségeit

Bán Sándorné munkaközösség vezető

Folyamatos


ALSÓS munkaközösség Fogalmak, gondolatok e témában: • • •

•

• •

Kompetencia: illetékesség, jogosultság, szakértelem Kompetencia alapú oktatás: képesség-, és készségfejlesztésen alapuló oktatónevelő munka, melynek célja az alkalmazásképes tudás fejlesztése és kialakítása Mindezek figyelembevételével tudjuk, hogy a tudás nem cél, hanem eszköz a társadalmi részvételhez. Életünk végéig kell tanulni, hiszen az ismeretek rendkívül gyorsan avulnak. Ezért is nagyon fontos a tanulók tanulásra, a tudás megszerzésének képességére való megtanítása. Az eredményes társadalmi léthez, a sikerességhez változatlanul szükség van a tárgyi tudásra, a tények ismeretére, ezért nem hanyagolható el a memória szerepe, illetve fejlesztése. A tételes tudás fejlesztése mellett a kompetencia - fejlesztés került egyre inkább a figyelem középpontjába. A kompetencia: a képességen, a tudáson, a kvalifikáción túl a konkrét személyiség önszervező képessége, amelynek birtokában a környezetre hatást tud gyakorolni az egyén, melynek eredményeképpen megfelelő teljesítmény születik. A kompetencia főbb komponensei: célra-irányultság, problémamegoldás, kommunikációs készség, elméleti ismeretek, alkalmazott ismeretek, alkalmazkodó- készség a szervezethez, emberi kapcsolatok, önbizalom. Végeredményben a környezettel való hatékony bánni tudás, melynek lényegi mozzanata az önállóság.

Pedagógusaink tanmeneteik összeállításánál kiemelten kezelték a fenti elveket, így a kompetenciafejlesztést éves szinten végig beépítették munkájukba. Matematika tantárgy terén • •

Új megfogalmazás, hogy a matematikai képesség több, mint fogalmak, folyamatok és ezek alkalmazásának megtanulása Abban jelent mást, hogy hatékony helyzetfelismerési módszer, mely pozitívan hat a gondolkodásra

Magyar tantárgy terén: • Beszédkészség fejlesztése, szóbeli szöveg alkotása és megértése • Olvasás, írott szöveg megértése • Írásbeli szövegek alkotása, íráskép, helyesírás • Tanulási képesség fejlesztése • Ismeretek az anyanyelvről, irodalomról • Az ítélőképesség, az erkölcsi, esztétikai és történeti érzék fejlesztése Mindezek mellett fontos: •

Munkaközösségi üléseken beszámolni továbbképzéseken, bemutatókon látottakról, hallottakról, ezzel team munkában próbálunk új dolgokat megismerni.


• • •

Egymás tanóráinak látogatása, mely egyben tapasztalatcsere az ötletek, munkaformák terén Tankönyvek, segédanyagok, tanítást segítő eszközök bemutatása egymásnak Internet – és web címek összegyűjtése és folyamatos frissítése

Mindezek: • szemléletváltást, • a tanári szerep megújulását, • rendszeres visszacsatolást, • önellenőrzést, • egymás segítését stb. teszik lehetővé egy folyamatos együttmunkálkodással. Fehér Tiborné munkaközösség vezető 4.2.Továbbképzés A Klauzál Gábor Általános Iskola továbbképzési terve szorosan illeszkedik az ötéves továbbképzési terv alapelveihez. Ennek megfelelően előnyt élveztek a szakvizsgára jelentkező, valamint az iskola szükségleteit figyelembevevő pedagógusok. E terv tartalmazza a továbbképzések célját, mely a szakmai ismeretek mélyítését, bővítését,” valamint „új módszerek megismerését és átadását” fogalmazza meg. A 2004/2005-ös tanév beiskolázási terve 2 fő szakvizsgára való felkészülését és 4 fő pedagógiai-pszichológiai továbbképzését tartalmazta. A 2005/2006-os tanév beiskolázási terve tartalmazza a 2 fő szakvizsgájának befejezési támogatását, valamint 1-1 fő differenciált tanulásszervezés és kooperatív tanulás módszertanának elsajátítását szolgáló továbbképzését. Ez utóbbi kettő már célzottan a kompetencia fejlesztés területén jobb eredmény elérését szolgálja. HEFOP 2.1.3. nyertes pályázat segítségével 2005. júniusában „A tanulás módszertan tanítása” elnevezésű 40 órás továbbképzésen 10 fő pedagógus vett részt intézményünkből. A pályázat megírásának motivációja a kompetencia alapú oktatásra való átmenet segítése volt. Ezt követően az őszi időszakban is a kollegák a következő kompetencia fejlesztést szem előtt tartó továbbképzéseken vettek részt: - A szövegértés fejlesztése az alsó és felső tagozat közötti átmenet megkönnyítésére (2 fő Szeged), - „ Hatékony módszerek a tanítási órán, amely heti 1 órára szűkített keretek között zajlik” (tankönyvbemutató, 1 fő, Szeged), - Angol nyelv oktatás módszertana, tankönyvbemutató (4 fő Szeged), - Történelemtanulás-tanítás atlasszal (1 fő Szeged). Természetesen a kínálatból mindkét munkaközösségünk igyekszik a legjobbakat kiválasztani a könyvtári állományra tekintettel. 4.3. Szöveges értékelés A szöveges értékelés bevezetése Cél: • Személyre, közösségre szólóan ösztönző legyen. • Az iskolai élet egészére kiterjedjen.


• •

Az értékelés során a tanulók eltérő képességeinek figyelembe vétele. A fejlődés, a teljesítmény, a tanulás motiválása.

Feladat: • Az érdemjeggyel és szöveggel történő értékelés kapcsolata, a kétféle értékelés összefüggéseinek, szabályozásának kidolgozása. • 1., 2., 3. évfolyamon a szöveges értékelés rendszeressége: negyedévi; félévi; háromnegyedévi; tanév végi. • 4. évfolyamon a szöveges értékelés rendszeressége: negyedévi; félévi; háromnegyedévi. Tanév végén osztályzatot és szöveges értékelést is kapnak. • Felső tagozatban kivéve a 8. évfolyamot az osztályzatok mellett szöveges minősítést is kapnak a tanulók, amely árnyaltabb értékelési forma. Szöveges értékelés bevezetésének ütemezése Bevezetés időpontja/évfolyam 2004/2005 2005/2006. 2006/2007. 2007/2008.

1.

2.

X X X X

X X X

3.

X X

4.

5.

6.

7.

X

X X X

X X

X

8.

Eredmény: • Pozitív megítélés és elfogadó attitűd kialakulása, megszilárdulása a tantestületben. • Megfelelő szakirányú képzettségek megszerzése. Az első és második osztályban már a gyakorlatban is alkalmazzuk a szöveges értékelést. Negyedévente mindkét évfolyamon minden tantárgyat érintve írásos formában kapnak tájékoztatást a szülők gyermekeik előrehaladásáról. Első osztályban minden szóbeli és írásbeli számonkérés során a gyermek szöveges értékelést kap a tájékoztatóba. Dolgozat esetében általában a százalékot és a minősítést, míg szóbeli megnyilvánuláskor szövegbe foglalt értékelést olvashat a szülő. Ez a forma olvasás órán úgy mutatkozik meg, hogy a gyermek olvasási tempóját, gördülékenységét, hibáinak gyakoriságát, monotonitását figyelembe véve egy-két szóval tudjuk jellemezni, így a szülő is tisztában lehet azzal, milyen szinten áll a gyermeke, és mi az, amit még gyakorolniuk kell. Míg abban az esetben, ha hazaküldenénk egy piros pontot, a szülő csak azt érzékelné, hogy valami nem eléggé fényes. Második osztályban már összetettebb dolgozatokról lévén szó, így csak negyedévente alkalmazzuk a szöveges értékelést, illetve alkalmanként tanórákon is. Negyedévente kitérünk a gyermek magatartására, szorgalmára, helyesírásának alakulására. Olvasásnál az első osztályhoz hasonlóan értékeltünk (természetesen mindig figyelembe véve az aktuális követelményeket). Ezen az évfolyamon kiemeljük a nyelvtani szabályok alkalmazását, órai aktivitást és az írásbeli munka esztétikumát. Matematikából külön foglalkozunk a szöveges feladatok értésének, megoldásának


szintjével, a nyitott mondatok és a logikai gondolkodás értésével, az összeadás és a kivonás aktuális szinten való elsajátításával. Rajz és technika tantárgyaknál a kreativitás, eszközhasználat, munkához való hozzáállás, kész munkák esztétikuma a fő megfigyelt terület, környezetismeretből a környezet iránti érdeklődés és a gyermek környezetének ismerete. Testnevelésnél az állóképességet, az ügyességet, a szabálytartást, énekből leginkább a ritmusérzéket, a dallamismeretet és az énekhang kellemességét vesszük figyelembe. Közös megegyezés alapján az „aláhúzós” megoldást választottuk, mely a szülő szempontjából azért kedvezőbb, mert láthatja a különböző fokozatokat és azt, hogy azok közül melyik szintet teljesítette az adott negyedévben a gyermeke. A tanév végén a szoftver segítségével végeztük a szöveges értékelést, melynek előnye és hátránya is volt. Előnye az, hogy jobban megtaláltuk a gyermekre illő szavakat, míg hátránya, hogy ezeknek a szavaknak az alkalmazásával nem minden estben vált egyértelművé, hogy az éppen leírt ténnyel a gyermek milyen szinten áll a követelményekhez viszonyítva. 4.4 Tankönyvválasztás A tankönyvválasztásban rejlenek komoly lehetőségek, de jelenleg a gazdasági érdek inkább gátolja a pedagógiai munkát, mintsem segítené. Két fontos gátló tényezőt látunk, amely tőlünk független és meghatározza a lehetőségeinket. 1. Az idei tanévtől az egyik legerősebb limitáló tényező a tankönyv ára lesz, hisz az ingyenes tankönyvek biztosítását a normatívából kell megoldani. 2. A könyvtári állomány túlzott növelése a tankönyvekből kockázatos és az is marad, míg a kiadók gazdasági érdeke a kiadványaik sokszor a lényeget nem érintő évenkénti változtatása. Véleményünk szerint a kiadók olyan kiadványokat forgalmaznak majd a jövőben, amelyekre a pedagógusok vevők, amelyeket visszajelzéseikben igényelnek. Az új módszerekhez jól igazítható kiadványok száma (minden korosztály életkori sajátosságainak megfelelően) még kevés. 5. Összegzés: A Klauzál Gábor Általános Iskola a Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzat 676/2005. (11.10.) Kgy. h. számú közgyűlési határozatában foglalt feladatokat végrehajtotta. Intézkedési tervünk időarányos végrehajtása megtörtént, a következők kivételével:


Feladat Ok Külső segítség bevonása a tanulói Forráshiány. mérőeszközök kidolgozásához A költségek fedezésére nincs lehetőségünk.

Javaslat Intézményünk által beadott HEFOP 3.1.3 pályázat elnyerése megoldást jelenthet. Ellenkező esetben önkormányzati segítséget szeretnénk kérni. A számítógéppel támogatott Forráshiány. A Közgyűlés tanulási módszerek alkalmazása. Kb. 1.000.000,- Ft- ba kerül támogatásával a a számítástechnika terem költségvetési forrás Egész osztályt befogadó áthelyezése. megteremtése szaktanterem kialakítása. Amennyiben ez nem valósul meg, az új informatikai eszközeinket sem tudjuk használni, a feladat nem valósul meg. Ezen feladat elmaradása súlyos hiányosságnak tekinthető.

Kocsis Tamás sk. igazgató


Tárgy: Beszámoló a Klauzál Gábor Általános Iskola kompetenciafejlesztés területén hozott intézkedéseiről


1.) Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlése a Klauzál Gábor Általános Iskola kompetenciafejlesztés területén hozott intézkedéseiről készült beszámolóját a COMMITMENT Pedagógiai Intézet szakértői véleménye alapján A. változat: elfogadja, B. változat: nem fogadja el, és az alábbi intézkedések megtételét tartja szükségesnek: ……., a teljesítés határideje: …….





Tárgy:



Beszámoló a Liszt Ferenc Általános Iskola kompetenciafejlesztés területén hozott intézkedéseiről





Sokszorosításra érkezett: Napirend kapcsán meghívandó személyek: Győri Sára intézményvezető



Tárgy: Beszámoló a Liszt Ferenc Általános Iskola kompetenciafejlesztés területén hozott intézkedéseiről


Helyben

Tisztelt Közgyűlés! Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 680/2005. (11.10.) Kgy. számú határozata értelmében a Liszt Ferenc Általános Iskola benyújtotta a kompetenciafejlesztés területén hozott intézkedéseiről készített beszámolóját, melyet a Commitment Pedagógiai Intézet szakértői véleményeztek. Az előterjesztés csak az összefoglaló anyagot tartalmazza, a mellékletek az Oktatási, Ifjúsági és Sport Csoportnál megtekinthetők. Kérem az előterjesztést megvitatni, és elfogadni szíveskedjék.




Beszámoló a Liszt Ferenc Általános Iskola kompetenciafejlesztés területén hozott intézkedéseiről 1. Bevezetés Az iskola világában a fejlődés és minőség szempontjából elengedhetetlen a demokrácia és a hatékonyság. Autonóm intézményekhez szuverén értelmiségi személyekként dolgozó pedagógusok tartoznak. Az iskolának a közelmúltban végig kellett gondolnia, hogy képes-e megteremteni az iskolai élet demokratikus légkörét, vagyis tudja-e biztosítani a szakmai cselekvés szabadságát, a kompetenciahatárok rugalmasságát pedagógusai számára. Az iskolai élet kritikus önvizsgálata tehát a fejlődés lehetőségeinek a kezdete. E kezdet feltételezi azt a pedagógusi szemléletváltást is, amely az iskolai kudarcok eredőjét az iskola falain belül keresi, nem hárítja azt más személyre vagy a társadalomra, és az iskolát gyermek és felnőtt központú intézményként értelmezi.

2. A matematika tantárgy tanításáról A Közgyűlés elsősorban a matematika tantárgy tanításával kapcsolatos eredmények javítását jelölte ki számunkra. Intézkedési tervünk e terület mutatóinak változását szeretné biztosítani. A terv értékelésénél pozitívumként emelte ki a szakértő, hogy intézményünk a szövegértés igen jó eredményei mellett foglalkozik e szakterület fejlesztésével is. A matematika a szigorúan fegyelmezett, mégis rugalmas gondolkodásra, a problémamegoldásra nevel. Világos, kristálytiszta logikát igényel, és azt fejleszti. Kapcsolatos minden hétköznapi tárggyal, jelenséggel. Ugyanakkor más tantárgyak ismeretanyagának feldolgozása is matematikai eszközök használatát igényli, igényelheti, legtöbbször e tény tudatosulása nélkül. A matematika tartalmi változásai alig-alig követték a közoktatás reformtörekvéseit, a követelményeknek legfeljebb csak a „szintje” tolódott le vagy éppen fel, ráadásul azok érvényesülését is nagyon fékezték a szaktanári berögződések. El kell fogadnunk, hogy bár maga a tantárgy tartalma, szerkezete, a tantervi rendszerben betöltött szerepe napjaink változó világában sem veszítette el meghatározó szerepét, ugyanakkor a tanítás célja, módja, eredménye, a tanuló indítékai, motiváltsága, tanulási stratégiája alapvetően megváltozott. Mindenkinek az az érdeke, hogy az iskolában piacképes tudást, gyakorlatban hasznosítható ismereteket szerezzenek a tanulók. Az oktatás során szem előtt kell tartanunk az információs társadalom, a kommunikáció forradalma, a mindent átszövő multimédia által előidézett gazdasági és társadalmi változásokat. Hogyan tanítsunk tehát? Egyrészt meg kell ismertetni a matematikát, mint az emberi gondolkodás vívmányát, egy állandóan fejlődő gondolati rendszert a tanulókkal, másrészt nyilvánvalóvá kell tenni a gyakorlati hasznosságát, tanítani kell, mint eszközt. Munkánk eredményességét döntően meghatározza, hogy e kettősségben megtaláljuk-e a helyes arányokat.

3. Az eddig megvalósult intézkedések, feladatok. 2005/2006-os tanév A elején felkértem két kollégát, akik a kompetencia alapú


oktatás intézményi szintű vezetői: 1fő tanító-alsó tagozat (Rostás Istvánné)1 fő tanár-felső tagozat. (Karasz Bálintné) A kollégák munkatervet készítettek, melyben megtervezték ez évi feladataikat. Ezek: •

tanmenetek ellenőrzése abból a szempontból, hogy az tartalmazza-e a pedagógus által az Intézkedési tervben vállalt feladat megvalósításának időbeli elrendezését/Határidő: szeptember közepe/

•

továbbképzésen való részvétel /városi és megyei szintű/

•

óralátogatások: matematika és magyar órák szerepelnek elsősorban terveik között, de más területek vizsgálata is segíti a kompetencia alapú oktatás megvalósítását/Határidő: folyamatos/

•

pályázatok készítése: az év legfontosabb munkája a HEFOP 3. 1. 3. pályázat elkészítése, mely munka összefogó-irányító feladatait látták el, az iskolavezetéssel együttműködve

•

feladatbank létrehozására, belső pályázat kiírása, s a beérkezett pályaművek elbírálása, gyűjteménybe rendezése/Határidő: folyamatos/

•

A 2003/2004-es kompetencia mérés eredményének értékelése, feladatokra, tanulókra lebontva, százalékosan értékelve. /Mellékletben./

Két nevelőtestületi értekezlet témája volt a kompetencia alapú oktatás megvalósítása iskolánkban: •

szeptember vége: az Intézkedési terv által meghatározott feladatok személy szerinti kiosztása, a módszertani szemléletváltás szükségességének sürgetése, helyi tantervünk felülvizsgálata/Felelősök: munkaközösség vezetők, kompetenciafelelősök/

•

november vége: beszámolók meghallgatása, óralátogatási feljegyzések ismertetése. Ezen az értekezleten beszéltük meg a tankönyvrendeléssel kapcsolatos feladatokat is, melyek már jelezték azt az igényt, hogy a testület által a jövőben alkalmazandó könyvek feleljenek meg az új követelményeknek. Feladatul tűztem ki az eddig használt tankönyvek tartalmi átvizsgálását, s estlegesen új, a problémamegoldó gondolkodást jobban fejlesztő tankönyvek listára vételét.

4. További intézkedések: • a belső ellenőrzés fokozása: a munkatervünkben szereplő óralátogatások számának emelése/Jegyzőkönyvek, óralátogatási feljegyzések az iskolai irattárban/


• együttműködés a minőségbiztosítási csoport tagjaival /IMIP megvalósítása/ • személyes beszélgetés során megbeszéltük a felmérésben részt vett tanárokkal a feladatlapok javítása során tapasztalt problémák megoldásának lehetőségeit, a gyengébb eredményt produkáló tanulók felzárkóztatásának, a tehetségesek további fejlesztésének módozatait •

szakirodalom biztosítása, műhelymunka a szűkebb szakmai közösségekben/Felelősök: munkaközösség vezetők, kompetencia felelősök/

• felkészülés a következő kompetenciamérésre: típusfeladatok megoldása, a felmérés komolyságának hangsúlyozása, felelősségérzet kialakítása tanárban, tanulóban egyaránt • felkészíteni a tantestületet a hosszú, kitartó munkára, hiszen csak fokozatosan, lépésről-lépésre lehet eredményesen haladni, s eredményt elérni • a kollégák munkájának minősítésénél egyik szempontként figyelembe vesszük a kompetenciamérés eredményeit is.

5. Összegzés Köszönjük városunk Önkormányzatának azon törekvését, hogy felhívták az igazgatók, tantestületek figyelmét arra, hogy az általános iskolai oktatás szemléletében is megújulásra van szükség. Az évenkénti kompetenciamérés segíthet abban, hogy a pedagógiai értékelést és az ezen az úton szerezhető információkat szerte az országban fontosnak érezzék az iskolák. Népszerűsítheti is a helyi rendszerek működéséhez szükséges értékelési kultúrát, de nem oldhatja meg a problémát, hiszen nem érinti a tantárgyi és kompetenciaterületek (pl.: kommunikációs, személyes és társas) valamint az évfolyamok jelentős részét. A kompetenciamérés eredményeinek értékelésekor meg kell találni annak megfelelő helyét az iskolák munkájának megítélésénél. Csak folyamatos építkezéssel szabad ezeken a területeken haladni! Úgy érzem, kollégáim megértették az elvárások jogosságát, nagy kedvvel, megújulási készséggel kezdtek a munkához. I. számú melléklet (felső tagozat) 1. Eddigi intézkedések •

A 2003/2004-es kompetenciamérés eredményének értékelését elvégeztük, a feladatok típusára, tanulókra lebontva. A típushibák kiküszöbölésére meghatároztuk a feladatokat (Mellékletben: táblázatok, grafikonok)


•

Matematika tantárgyból a 2005/2006-os tanév elején az eddigi felmérések feladatainak felhasználásával, illetve hasonló típusú feladatok segítségével minden felső tagozatos tanuló részére egy felmérő feladatsort állítottunk össze. Minden évfolyamon más-más tartalommal. A felmérés tapasztalatai alapján lehetőleg minden órán megoldunk egy-egy hasonló jellegű problémát, és házi feladatokban is szerepel kompetencia jellegű feladat.

•

Pályázatot nyújtottunk be címmel.

HEFOP 3.1.3. „Felkészítés a kompetencia-alapú oktatásra”

2. További feladatok •

Nagyon fontos teendőnknek tekintjük a tanulók koncentráló képességének javítását; ezt is a feladatok megoldása során igyekszünk fejleszteni.

•

Fontos és megoldásra váró tennivaló a feladatok megoldási sorrendjének eldöntésére stratégia kidolgozása, a feladatok gyors átlátásának megtanítása.

•

A matematika tanításában nagy jelentőséget kap a megoldások ellenőrzése

•

Fontos feladat egy-egy tantestület tagjainak az összefogása, együttműködése, mivel a kompetencia alapú tudás minden órán fejleszthető és fejlesztendő. Szerencsésebb elnevezésnek tartanánk a természettudományos ismeretek kompetencia mérését, mivel az eddigi felmérések több olyan feladatot tartalmaztak, amely megoldásához szükséges ismeretek jelentős részét a gyerekek fizika, kémia, földrajz, biológia, informatika, technika órákon sajátíthatják el. Ezért is nagyon fontos az un. tantárgykoncentráció szinte minden órán.

•

A városban szervezett és a kompetencia alapú tudás tanítását segítő továbbképzéseken részt veszünk.

•

Folyamatban van egy feladatbank összeállítása, amely kompetencia alapú feladatokat tartalmaz. Ennek a tanulók között történő szétosztása, megismertetése azonban rendkívül sok papírt és fénymásoló festéket igényel.

•

Pályázatunk sikeres elbírálása esetén az abban foglalt feladatainknak igyekszünk megfelelni.

Készítették a matematika munkaközösség tagjai: Fazekas Ilona, Karasz Bálintné, Rárósi Mihályné, Tóth Emők


2003/2004-es kompetencia mérés matematika 8. Osztály 'A' lap 1. rész ('B' lap második rész)

8

0 95,50%

4,50%

Nem foglalkozott vele %- osan

37

2

Helytelenül válaszolt %-osan

Angliai mértékegység

43

Helyesen válaszolt %osan

2

Alaprajz

Nem foglalkozott vele Helytelenül válaszolt Helyesen válaszolt

A feladat sorszáma 1

A feladat típusa

0%

Mind a 8 helytelen megoldás készítője szorzás helyett az osztás műveletét végezte el. Nem tiszta az egyenes arányosság fogalma.

36%

3%

A helytelen válaszok 30%- a a méréshez használt eszközök pontatlanságából ered. / 3 különböző vonalzó 3 mérési értéket erdményezett a tanári mérés során is/

3 75,60% 17,80%

6,70%

0

82%

18%

Budapestről Barcelonába

26

16

4

Időeltolódás

34

8

5

Büntetődobások

24

17

4

56%

37%

7%

6

Hajtogatás

31

5

9

69%

11%

20%

7

Pizzéria- arányos következtetés

40

5

0

89%

11%

0%

8

Terepkerékpár- adatok leolvasása grafikonról

42

3

0

93%

7%

0%

9

2

25

3

8

58%

4%

55%

Feladat

0%

3

Grafikon készítésösszefüggések ábrázolása út- idő tengelyeken

Típushiba

17%

Nem hozzáadott az Athénban mért időhöz 7 órát, hanem kivont a helytelen választ adó 8 tanuló közül 6.

A tengelyek hibás beosztása, a feladat adatainak pontatlan értelmezése.

Még több gyakorlati, hétköznapi példa gyűjtése; megbeszélése az arányosságokkal kapcsolatban. Mérések végeztetése, lehetöleg pontos eszközzel. Méretarány fogalmának pontosítása, átszámítás gyakorlása. Hasonló jellegű feladatok megbeszélése, egyeztetés a földrajzot tanító kollégákkal az időzónák pontosításáról. Nagyobb hangsúlyt kell fektetnünk a valószínűségszámításra. Kísérletek végzése, az alapvertő fogalmak elmélyítése. A mértani feladatok modellezése, darabolás, átdarabolás, hajtogatás- a térlátás fejlesztése Hangsúlyt fektetni a feladatok utasításának pontos végrehajtására, a következtetés fontosságának hangsúlyozása.

A két tengelyen különböző léptékű beosztás készítése. Az egységszakaszok fontosságának hangsúlyozása. Tudomásul venni, hogy a fizika órák számának lecsökkenése után alapvető fizikai fogalmak és összefüggések megtanítása a matematika órákra

II./A kötet 80. oldal marad.

10

11

Raktér- Téglatest méretei, térlátás

Ötöslottóvalószínűség Görög számokalgebrai kifejezés helyettesítési értékének kiszámítása, relációk vizsgálata

40

38

1

6

4

1

89%

84%

2%

13%

9%

3%

Szemléleti tévedés, hogy az fog nagyobb bizonyossággal kihúzásra kerülni, ami régóta nem fordult elő.

A véletlenszerű események fogalmának tisztázása, vizsgálata gyakorlati példákon, az életkornak megfelelő, próbálkozással megoldható feladatok vizsgálata.

Behelyettesítési érték számításának gyakorlása nem szokványos feladatokon keresztül is.

Forgatás

30 26 33

13 17 12

2 2 0

67% 58% 73%

29% 38% 27%

4% 4% 0%

Nem jó irányba történő elforgatás

Parkolóházszázalékszámítás

29

16

0

64%

36%

0%

Nem a feltett kérdésre válaszol, mivel az nem a színnel kiemelt részre Fordított szövegezésű feladatok feldolgozása vonatkozik- figyelmetlen szövegolvasás

Bolygók távolságagrafikon és táblázat összehasonlítása

42

2

1

93%

4%

3%

16/a

Fahrenheit- Celsius és F. "összemérése" algebrai kifejezés értelmezése, behelyettesítés

17

10

18

38%

22%

40%

16/b

Csökkenés

5

13

27

11%

29%

60%

16/c

Egyenletrendezés, két ismeretlen esetén az egyik kifejezése

6

12

27

13%

27%

60%

39

6

0

87%

13%

0%

12 13 14/a 14/b 15

17

Olvasás kördiagramról- arány

Térlátás fejlesztése

Képletekből ismeretlen kifejezésének gyakorlása Csak két területet figyel, ami egyenlő, ezeknek amásik kettőhöz való arányát figyelmen kívül hagyja

Grafikonok vizsgálata, összehasonlítása


18

19 20

Mennyiségek átváltása, osztás tizedestörttel

Vércsoportok: kördiagramról százalékban megadott értékek alapján százalékérték számítása Nézetek

22 23 24/a 24/b

9

19

38%

20%

42%

21 40

7 2

17 3

46% 89%

16% 4%

38% 7%

24

13

8

53%

29%

18%

Kölcsönzés- alapdíj+ napi bérleti díj

26

10

9

58%

22%

20%

Mérlegelv- egyensúly, testek tömege

28

8

9

62%

18%

20%

26 28 24

7 0 4

12 17 17

58% 62% 53%

16% 0% 9%

26% 38% 38%

21/a 21/b

17

Piramisépítés Grafikonról olvasás, összehasonlítás

Az SI mértékrendszernek nem eleme a q tömegmérték, nem is szoktuk használni, ennek következtében nagyságrendtévesztés. Kerekített értékkel történő számplás

Minden használatos és nem használatos mértékegység megtanítása, átváltások gyakorlása

A munkatempó fokozása, hasonló jellegű feladatok megoldása

Minden napra 275 Euro bérleti költség felszámítása

Hasonló feladatok megbeszélése

Típushiba nincs, a feladatsor vége felé található feladat, idő hiányában nem foglalkoztak vele a tanulók /onnan lehet tudni, hogy a következő feladatok is megoldatlanok maradtak ezeknél a tanulóknál/ Típushiba nincs, a feladatsor vége felé található feladat, idő hiányában nem foglalkoztak vele a tanulók /onnan lehet tudni, hogy a következő feladatok is megoldatlanok maradtak ezeknél a tanulóknál/

II./A kötet 82. oldal 2003/2004- es kompetencia mérés matematika 8. Osztály 'A' lap 2. Rész ('B' lap első rész)

Koncert- kiadásbevétel

4/a 4/b 5/a 5/b 6

Grafikonról leolvasás

Nem foglalkozott vele %- osan

Szóródás

91% 91% 73%

Helytelenül válaszolt %-osan

3

Átlagos vizsgálat

Helyesen válaszolt %osan

2/a 2/b

Nézetek- tárgy és felülnézeti képe

Nem foglalkozott vele Helytelenül válaszolt Helyesen válaszolt

A feladat sorszáma 1

A feladat típusa

41 41 33

4 4 12

0 0 0

9% 9% 27%

0% 0% 0%

30 24

6 19

9 67% 13% 2 53,30% 42,20%

20% 4,40%

40 25

4 19

1 1

89% 56%

9% 42%

2% 2%

Típushiba

A népességszám leolvasásakor nem vették figyelembe a függőleges tengely beosztásai melletti ezres szorzót

Ilyen "hiányos" tengelyű grafikonok vizsgálata

Figyelemkoncentráció fejlesztése A geometriai transzformációk modellezése, szemléletes végrehajtása

Skála beosztásának leolvasása

29

15

1 64,40% 33,30%

2%

Nem veszi figyelembe a kezdőértéket, illetve 0- nak tekinti 50 helyett, így nem jól állapítja meg a beosztás érékét, ennek következtében a b feladat megoldása is hibás lesz

Érmék- forgatás

23

22

0

0%

Az elforgatás szögének fel nem ismerése

7

Területszámítás- kör, négyzet területe

15

6

8

Út-idő grafikon olvasása

44

1

51%

49%

24 33,30% 13,30% 53,30% 0 97,70%

2,20%

Feladat

Körből kivágott legnagyobb négyzet területének számításával találkozott a tanuló. Ezt még továbbfejleszteni még kisebb terület számítására.Felfedeztetni a feladatok megoldásának lehetőségét átdarabolással. Tudatosítani az átmérő helyzetét, annak viszonyát a különböző berajzolt alakzatok oldalához, átlójához.

0%

9

Alakzatok területénekkerületének összehasonlítása

32

13

0

71%

29%

0%

Különböző alakzatok kerületének és területének vizsgálatának, összehasonlításának gyakorlása, az egységszakasz és területegység szerepének fontossága.

10

Tengelyes tükrözéstükörkép megkeresése

37

8

0

82%

18%

0%

Geometriai transzformációk modellezése


11

Téglatest éleinek meghatározásarajzolvasás

23

6

16

51%

13%

36%

Az 5 cm-t is élnek tekintik

12/a

Keverési feladatoldott anyag mennyiségének meghatározása

12

18

15

27%

40%

33%

Összeadták az oldatok tömegét, nem az oldott anyag tömegét számolták.(Szövegértés?)

9 42

10 1

26 20% 2 93,30%

22% 2,20%

58% 4,40%

12/b 13

Töménység meghatározása Átlagszámítás

27

14/a

14/b 15

Testtömegindex és magasság ismeretében tömeghatárok számítása Kg átváltása N-ra

2 40

16

21 4

2

22 1

60%

4% 89%

36%

47% 9%

Összeadták az oldatokban szereplő százaléklábakat és azt adták meg válaszként

1. A magasságot nem méterben vette figyelembe, hanem cm- ben, amint az a feladat szövegében is szerepelt. 2. A megadott határok között egyetlen számmal számolt a gyerek, így nem egy intervallumot kapott megoldásként, csak egy konkrét értéket. Így a rossz megoldások között 8 részben jó megoldás szerepelt.

16

Különböző alapok és százaléklábak esetén százalékértékek összehasonlítása

18

26

1

40%

58%

2%

1. Nem vették figyelembe az alap növekedését, csak a százalékláb csökkenésére figyeltek. 2. Csak a kérdés eldöntésének eredményességét vették figyelembe, sikeres volt a szavazás, jól gondolkodott a polgármester, mert megszavazták a feldolgozó üzem megépítését.

17

Törtrészek összehasonlítása

30

12

3

67%

27%

6%

Nem vizsgálta meg, hogy a körnek mekkora része van beszínezve.

18

Tömörítés hatékonyságának vizsgálata- arányok összehasonlítása

10

14

21

22%

31%

47%

19

Térképen való tájékozódás

36

7

2

80%

16%

4%

20

Síkmetszetek átmérőjének meghatározása

19

21

5

42%

47%

11%

Kémia szakos tanárral is megbeszélni a probléma lehetséges okait. Gyakorlás Számok nagyságától hogyan függ a négyzetük? Ennek tudatosítása . Mennyiben befolyásolja a hányados nagyságát az osztandó ill. osztó nagysága? Ennek gyakorlása

4%

49% 2%

Különböző hálózatok vizsgálata, abból élek hosszának megállapítása. Konzultálás atechnikát tanító kollegával a rajzolvasás gyakorlásáról, elmélyítéséről.

A datok kigyűjtésének és megoldási terv készítése fontosságának a hangsúlyozása. Olyan feladatok megoldása, amellyel 14 éves gyerek még bizosan nem találkozott a mindennapok gyakorlata során. Egészségtan tanárral megbeszélni, hogy ő is feldolgozhat az élet e területéről feladatokat.

Nem az arányokat, hanem a különbségeket vizsgálja. Nem indokolja a válaszát.

Felhívni a figyelmet:- hogy számolással ellenőrizze a megérzéseit- a százalékérték nagyságát az alap is és a százalékláb is befolyásolja- az arány fogalmának elmélyítése -a szorzat változásainak elmélyítése Különböző alakzatok területének összehasonlítása. Ne csak pl. kört körrel vagy téglalapot téglalappal. Hány- hányad jelentésbeli és matematikai különbsége. Mennyivel, mennyiedére jelentésbeli különbsége. Rávezetni, hogy egy megoldás akkor elfogadható, ha az megfelelően indokolva is van.

A "tájékozódási pont" rossz meghatározása

"Térképolvasási" gyakorlatok koordináta rendszerben.

Elkerüli afigyelmet, hogy az átférő "legszélesebbet" kéri a feladat és azok közül jelöl meg egyet, amely átfér.Nem alkalmazzuk körre a legszélesebb fogalmát.

Szövegelemzés, pontos végrehajtása a feladat utasításának. Minden szónak jelentősége van- ennek tudatosítása.

II./A kötet 84. oldal 21

Táblázat adatainak vizsgálata

31

10

4

69%

22%

9%

22

Grafikon adatainak olvasása, állítások igaz- hamis voltának eldöntése

27

11

7

60%

24%

16%

23

Pitagorasz tétel alkalmazása- rajzról adatok megállapítása

11

12

22

24/a

Tájékozódás koordinátarendszerben. Jelzőszámok alapján pontok meghatározása

37

0

8

24/b

Pontok jelzőszámainak meghatározása

34

1

24% 26,60%

49%

82%

0%

18%

10 75,50%

2%

22%

A tétel nem megfelelő alkalmazása. Négyzetek különbségének négyzetgyöke helyett a négyzetek összegének négyzetgyökét határozzák meg. Mivel rengeteg ilyen feladattal találkoztak már ez figyelmetlenség, kapkodás, ami az írásképen is látszik.

Gyakorlás, rajzolás.


II. számú melléklet (alsó tagozat) Az idei tanévben az alsó tagozaton is előtérbe került a problémamegoldó gondolkodás fejlesztése, a kompetenciamérés. Iskolánk is pályázatot nyújtott be a HEFOP 3.1.3. „Felkészítés a kompetencia-alapú oktatásra” címmel kiírt pályázatra, melybe a tanítók is bekapcsolódtak. A tanév során két alkalommal tervezünk kompetenciamérés feladatsorok megoldását az alsó tagozatban. Az érintett területek: - olvasás – szövegértés - matematika Az első feladatsorokat az osztályok októberben írták meg. A tanítók értékelték feladatonként és átfogóan az osztályuk teljesítményét. /mellékletben/ Olvasás – szövegértés: A feladatlapok valóságos szövegértést vizsgáló feladatokat tartalmaznak. Így ellenőrízni tudtuk az információ kiemelés pontosságát, az oksági összefüggések felismerését, a lényegkiemelést, az értelmezésben – következtetésben – véleménynyilvánításban való gyakorlottságot, a szövegből szerzett információk felhasználását, a szövegben való tájékozódást. A feladatsorok egy tanítási óra felhasználásával elvégezhetők voltak. Matematika: A feladatsorok nem kapcsolódtak a tantervi tananyaghoz. Összeállításukkor azt tartottam legfontosabb szempontnak, hogy felmérjük a matematika tanulása során fejlődő összehasonlító, rendszerező, csoportosító, problémafelismerő, problémamegoldó, logikus gondolkodási képesség fejlettségének szintjét. E tantárgynál is nagyon fontos a szövegértés pontossága, a kreativitás fejlesztése, az önálló tanulási képességek alakulása. A feladatsorok egy tanítási óra időtartamára készültek. /Az osztályonkénti eredmények mellékelve./ A felmérés célja nem az iskolában elsajátított tudás szintjének vizsgálata volt,, hanem az, hogy a tanulók képesek-e a tudásukat az életben hasznosítani, alkalmazni és a további ismeretszerzésben felhasználni. A felmérések feladatai ezért alapvetően nem a tantervi követelmények teljesítését mérik, hanem, hogy tanítványaink mennyire képesek a tanultakat aktivizálni, valódi problémákat, helyzeteket megoldani. Ezeket a tájékozódó jellegű, próba felméréseket sem osztályozzuk. Tájékoztatjuk a gyerekeket és a Szülőket a %-os teljesítményről.


A második feladatsorok megoldására 2006. márciusában kerül sor. Az 1. feladatsor tapasztalatait figyelembe véve állítom össze a következő kompetenciamérés feladatsorokat. Szintén évfolyamonként, és az előbbiekben említett két területen tervezzük a felmérést. A 2005/2006. tanév 4. osztályosai központi kompetenciamérésben vesznek részt 2006. május 31-én. Ezért ezen az évfolyamon több alkalommal végzünk ilyen jellegű mérést. Az olvasás teszt összeállítása során törekedni fogok arra, hogy minél jobban hasonlítson a problémamegoldó feladatlapon előforduló szövegtípusokhoz, valamint minél jobban megközelítse a PISA olvasásról alkotott definícióját: „ Az olvasási kompetencia írott szövegek megértését, használatát jelenti, hogy a szövegek által céljainkat meg tudjuk valósítani, ismereteinket tovább tudjuk fejleszteni … „ Terveim szerint az olvasásteszt feladatai nem a hagyományos értelemben vett folyékony szöveg olvasási képességét fogja vizsgálni, hanem az információk képszerű bemutatásának /diagram, kép, táblázat/ olvasási képességét. Ez fogja mérni az analóg olvasási technikát a problémamegoldó feladatlapon felmerülő problémák megoldásához segítségül adott információk szelektálásával. Emellett lesz olyan feladat, mely hasonlóan a komplex problémamegoldó feladatlapon szereplő történethez, folyékony szöveg megértését vizsgálja különböző feladatokon / pl.: a szöveggel kapcsolatos állítások igazságának eldöntése, mondatok kiegészítése a megadott szöveg alapján, információk szelektálása…/


ÖSSZESÍTETT ÉRTÉKELÉS 1. sz. kompetenciamérés

MATEMATIKA

Osztály:

Időpont: 2005. október

1. feladat %

2. feladat %

3. feladat %

4. feladat %

5. feladat összesen % %

1. a

54

26

28

83

90

73

1. b

52

72

62

85

80

77

57

18

11

100

---

50,2

2. b

57

39

12

91

---

53

3. a

67

79

20

57

79

60

3. b

67

30

3

61

89

50,3

4. a

43

9

36

54

80

35

4. b

56

15

65

39

39

46

2. a


Tapasztalatok: 1. a osztály:

MÉSZÁROS ÁGNES

A 2. és a 3. feladatnál hiányzik az alapos megfigyelés. Az a tapasztalatom, hogy amikor több dologra kell figyelni, akkor csak egy szempont szerint vizsgálják meg a problémát. Ezeknél mennyiség, alak, nagyság, hely volt a megfigyelési szempont. a feladat ismertetésekor külön felhívtam a figyelmet arra, hogy hányféle dologra figyeljenek. Úgy látszik, hogy még több ilyen jellegű feladatot kell megoldanunk 1.b osztály:

PÓTHNÉ NAGY TÜNDE.

Az első feladat a./ részében 4 különböző dolgot kellett figyelembe venni, ez nehézséget okozott. A harmadik feladatnál a gyöngyök alakja nem volt egyértelmű, főleg az elsőt lehetett félre érteni, ezt később el is mondták a gyerekek. 2. a osztály:

VARGÁNÉ DEZSŐ ZSUZSANNA

- A feladatokat hangosan felolvastam a tanulóknak, de a megoldáshoz segítséget nem adtam. - E. Zs. már a feladatlap kiosztása után /az első feladat alatt/ elkezdett sírni, és végig sírta az órát. - Egyszerre csak fél osztállyal végeztettem el a feladatlapot. - Típushibák: a 2. és a 3. feladat. 3. a osztály:

SZILÁGYI GÁBORNÉ

Az osztály 28 tanulója 45 percet, azaz 1 tanórát kapott az önálló feladatmegoldásra. Szembetűnő, hogy kitűnő megoldást egy kisgyerek sem tudott elérni. Az eredményekből két következtetés vonható le: 1. Látszik, hogy az ilyen típusú feladatok megoldásában még csupán az ismeret vagy jártasság szintjén vannak a gyerekek. 2. Csak azokat a típusú feladatokat képesek megoldani, amilyenekkel /vagy hasonlókkal/ már többször találkoztak. az elvont, absztrakt gondolkodásra ez a korosztály önállóan nem vagy alig képes. Az alsó tagozat matematika óráinak nagyon fontos eleme a logikus gondolkodásra, kreativitásra nevelés. Ehhez alapos ismeretekre, megtapasztalásra van szüksége. Tankönyveink kevés ilyen típusú feladatot tartalmaznak. Igyekszem beszerezni a megfelelő segédanyagot, hogy lehetőleg minden órára jusson egy-egy játékos formában – az egyéni és közös gondolkodást serkentő – és megoldható feladat. Az egy igazán gyengén teljesítő tanulót elsősorban a megértés területén kell fejlesztenünk. 3. b osztály:

KONKOLYNÉ SZILÁGYI BEÁTA

A felmérés nagy része nem a matematika órán megszokott, ismert feladattípusokból épült fel. Sok volt benne a logikai, több lépéses következtetéssel, próbálgatással megoldható. Így ez a feladatlap igen nehéznek bizonyult. Néhány feladat meghaladta a tanulók képességét. Ilyen jellegűekkel még sokan nem is találkoztak, nincs a tananyagban.


- A 3. feladatot /melyben próbálgatással értelmes szavakat kellett kirakni/ szinte senki sem tudta megoldani. Ez lett a leggyengébb /2,7 % - os/. - Utána a 2. feladat következett nehézségi szintben /itt következtetéssel kellett több lépésben a szövegből kitalálni a megoldást. - A 4. kérdés is nehéznek bizonyult /rajzos feladat különböző alakzatokkal, következtetéssel/. Ezt már több mint az osztály fele megoldotta. - Az 1. feladatban már voltak olyan kérdések, melyek az eddig tanult tananyaghoz kapcsolódtak. - A legjobban az 5. szöveges feladat sikerült 89,3 % - ra. Így az osztályátlag a 3. és 2. feladat sikertelensége miatt igen gyenge lett véleményem szerint. Ha több időnk lenne, matematika órán vehetnénk több rajzos, következtetéses, logikai /nemcsak számolási/ úton megoldható feladatot. A gyenge teljesítményt a feladattípusok ismeretlenségében látom. A leggyengébb tanuló 25 % - ot ért el. Ő felzárkóztatásra szorul. 4.a osztály:

Dr. BÁLINT LÁSZLÓNÉ

- 31 tanuló írta meg a felmérőt. - A könnyebbnek vélt feladatokat oldották meg először a tanulók, az idő elmúltával a nehezebb feladatokra már csak tippeltek. 4. b osztály:

ROSTÁS ISTVÁNNÉ

A kompetenciamérés matematika feladatsora nehéz volt. 1. feladat: A TOTÓ feladatait sok hibával oldották meg. Kevés kisgyerek próbálkozott a feladatok megoldásának leírásával. Könnyűnek hitték, hisz 3 válasz közül lehetett választani. Ilyen jellegű matematika feladatot még nem oldottunk meg. 2. feladat: Ez a feladat nehéz volt, ezt is mutatja az eredmény /15 %/. A neveket néhányan helyesen kikövetkeztették a szövegből, de a korukat már nem. 3. feladat: a feladat nem volt annyira nehéz, de figyelmetlenül olvasták el az utasítást. A számjegyeket ismételték, nem figyelték meg, hogy csak az 5 – tel osztható számokat kell leírni. 4. feladat: A kreativitásuk fejlesztésre szorul. Nehezen képzelték el, melyik lehet a helyes ábra. 5. feladat: Figyelmetlenek voltak, nem a legnagyobb négyjegyű számot keresték. Sokan nem írták le a számjegyek összegét, csak a négyjegyű számot – ez is a figyelmetlenségüket bizonyítja. A tanév során több ilyen jellegű – problémamegoldó gondolkodást fejlesztő – feladatsort kell megoldanunk. Az osztály összesített eredménye gyenge. /46 % - os/. - Külön feladatsorokat fogok adni szorgalmi feladatnak. - A 0 – 30 % közötti eredményt elért tanulókat felzárkóztató foglalkozásokon fogom korrepetálni.


ÖSSZEGZÉS: Reméljük az Országos kompetenciamérés 4. o. előtt tájékoztatást kapunk a feladatok jellegéről, típusáról. Még nem találkoztunk alsó tagozatos hasonló mérőlapokkal, így a feladatok összeállítása nagyon nehéz volt. Elképzelhető, hogy túl nehéz feladatokat gyűjtöttem össze. Az osztályok között évfolyamonként nem látható nagy eltérés. A matematika tantervben nagyon kevés idő jut a hasonló jellegű feladatok megoldására. Az osztályokban a tanulók egy részének a négy alapművelet megtanítása, begyakorlása is gondot okoz. A tankönyvekben nagyon kevés hasonló jellegű feladatokat találunk. Köszönöm a kollegák segítségét és megértését! A következő, márciusi felmérő feladatsort igyekszem jobban előkészíteni, de az elsőre nagyon kevés időnk jutott. Pólya György matematikus szavai mindannyiunk számára tanulságosak lehetnek, megerősítenek bennünket abban, hogy ezeket a feladattípusokat csak a rendszeres gyakorlás során képesek a tanulók megérteni, elsajátítani. „ A problémamegoldás csakúgy gyakorlat kérdése, mint az úszás, sízés vagy zongorázás. Megtanulni is csak utánzás és gyakorlás útján lehet. Nem adhatsz kulcsot, mely minden ajtót megnyit, és minden problémát megold, de adhatok utánozható, jó példákat és sok alkalmat a gyakorlásra. Aki úszni akar tanulni, annak vízbe kell ugrania, aki problémákat megoldani akar tanulni, annak problémák megoldását kell gyakorolnia.” /Pólya György matematikus/


ÖSSZESÍTETT ÉRTÉKELÉS 1. sz. kompetenciamérés OLVASÁS – SZÖVEGÉRTÉS

Időpont: 2005. október

Osztály:

összesen %

2. a

Recept: Főzés nélküli gyümölcsös csemege

64

2. b

Recept: Főzés nélküli gyümölcsös csemege

68

3. a

Egy színházi előadás színlapja

81

3. b

Egy színházi előadás színlapja

71

4. a

Vásárlási nyugta

73

4. b

Vásárlási nyugta

79


Tapasztalatok: Az 1. osztályosok még nem vettek részt az olvasás – szövegértés kompetencia felmérésben. Ők majd a márciusi 2. feladatlapot fogják először megoldani. 2. a osztály:

VARGÁNÉ DEZSŐ ZSUZSANNA

-A tanulók számára a legnehezebb a 2. feladat volt. /Megkezdett mondatok befejezése/ - E. Zs. sokat sírt a felmérés ideje alatt. - T. Zs. nem készült el, pedig még 10 percet kapott. - Két tanuló teljesítménye: 100 % 3. a osztály:

SZILÁGYI GÁBORNÉ

A feladatsort 27 tanuló oldotta meg /egy hiányzó volt/. A megoldásra 45 percet kaptak, amit az osztály több mint fele fel is használt. Szeptemberben két alkalommal került sor a szövegértés felmérésére. Ezek eredményéhez hasonlítva, ennek a szövegtípusnak a feldolgozása lett a legsikeresebb, mivel az előzőek 60 – 70 % -os eredményt mutattak. a szembetűnő „javulás” két okra vezethető vissza: a tanév megkezdése óta eltelt idő alatt jobban belerázódtak a tanulásba; ill. a soron következő iskolai színpadi előadás kapcsán spontán beszélgetés történt a szereplőválogatásról és az irodalmi színpad munkájáról. Itt két – ennek a korosztálynak még többségében nagyon ismeretlen tevékenységről is sző esett. Ezért meglepően sokan jól oldották meg a rendező és a koreográfus munkájával kapcsolatos feladatot. – Mindez azt is bizonyítja, hogy a sikeres szövegértéshez nagyon fontosak a fogalmi ismeretek. Ezért munkám során a jövőben is igyekszem nagy hangsúlyt fektetni a fogalmak tisztázása, a problémák sokoldalú megközelítésére, a tapasztalatgyűjtésre, gyakorlati példák alkalmazására, a figyelem és koncentráló képesség fejlesztésére. A három gyengébb eredményt nyújtott tanuló a korrepetálásokon rendszeresen részt vesz. 3. b osztály:

KONKOLYNÉ SZILÁGYI BEÁTA

A gyerekek nem egy szokványos olvasmányt /mesét, leírást/ dolgoztak fel, hanem egy színházi előadás színapját. Ilyennel még az iskolában soha nem találkoztak. Feldolgozása, megértése sem volt könnyű - Leggyengébben a 2. feladat sikerült. Következtetni kellett a szövegből a kérdésekre. - Az előadás munkatársaira való következtetés kérdések alapján, azaz a 3. feladat 68,5 % os lett. Ebben is több ritkábban használt szó volt /pl. koreográfus/, melyet nem mindenki értette meg. /57,4 %/ - Az 1. feladat: a főszereplő és a rendező kikeresése 77,8 % -ban sikerült. - A válaszadás a kérdésekre a szöveg alapján – 4. feladat – 78,8 %- os lett. Így az osztályátlag: 71 % Az okát abban látom, hogy a gyerekek nem szoktak hozzá az ilyen jellegű szövegek írásbeli értelmezéséhez, feldolgozásához. Ha volna rá idő, talán több nem csak a szokványos mesék, történetek feldolgozását, hanem más jellegű szövegeket is be lehetne építeni az órákba. 30 % alatt senki nem teljesített, a leggyengébb tanuló munkája 40 % -os lett.


4. a osztály:

Dr. BÁLINT LÁSZLÓNÉ

31 tanuló írta meg a felmérőt. A legtöbb kisgyerek figyelmetlenségből hibázott az 1. /A nyugta tanulmányozása után válaszadás a kérdésekre/ és az 5. /Számítási feladat az ismert adatok alapján/ feladatoknál. Többen nem értették a bankkártya előnyeit a 6. feladatban. 4.b osztály:

ROSTÁS ISTVÁNNÉ

A feladatsor a problémamegoldó gondolkodás fejlettségét vizsgálta. A téma: a mindennapi élet egyik gyakori példája: Vásárlási nyugta. A gyerekeknek gondot okozott leolvasni, miből és mennyit vásároltak, illetve az egységárat. Több kérdésnél figyelmetlenek voltak. A tanév folyamán több hasonló feladatot fogunk megoldani. Eredményeink jónak mondhatók. ÖSSZEGZÉS: Nagyon köszönöm a Kollegák alapos, lelkiismeretes munkáját! A tapasztalataikkal, véleményükkel, típushibákkal sokat segítettek. A 2. felmérésben ezeket fel fogom használni. Itt is elmondható, hogy a párhuzamos osztályok között nem jelentős az eltérés. Talán a 2. osztályosok számára volt még nehéz ez a más jellegű szöveg, nekik volt nehéz még eligazodni a recept leírásában. Ezen az évfolyamon az év elején még nagyon különböző olvasási és megértési szinten állnak a gyerekek. Igyekeztem a szövegeket úgy kiválogatni, hogy az olvasás célja megvalósuljon: A szövegértés közvetlenül kapcsolatba hozható azzal, hogy miért olvasunk, amely magába foglalja a személyes célú olvasást, amikor az olvasó kedvtelésből olvas, a tanulás célú olvasást és azt, amikor az olvasás célja társadalomban való részvétel. Az olvasási cél szempontja nagy hangsúlyt kap a különböző kompetenciamérés feladatlapjaiban. Ezek a szövegek az információszerző olvasási célhoz kapcsolódtak. Emellett természetesen fontosnak tartjuk az élményszerző olvasást is, melyek mesék, elbeszélések, leírások, versek … Ilyen jellegű szövegeket tartalmaznak az olvasókönyvek és a hozzájuk kapcsolódó munkafüzetek. Ezeket órán dolgozzuk fel. A felmérő dolgozatok is hasonló jellegű szövegekhez kapcsolódnak. Ritkán van alkalmunk a feszített tanterv mellett a mindennapi élethez kapcsolódó dokumentum típusú szövegek, mint pl. listák, ábrák, grafikonok stb. megismerésére. A forgalomban lévő olvasókönyvek nem tartalmaznak ilyen jellegű szövegeket. Az információszerző célú olvasás során a kisgyerek nem egy képzeletbeli világ részeseként olvas, hanem az őt körülvevő valóság részeként. A tájékoztató, informatív szövegek olvasása során a tanuló az őket körülvevő világ működését tanulmányozzák, vizsgálják. az olvasók a puszta információszerzés műveletén túl ok-okozati cselekvéssorok működését is értelmezik a szövegek olvasása során. A mérésekkel igyekeztünk megvalósítani az Országos Kompetenciamérések célját.


„Nem az iskolában elsajátított tudás szintjének vizsgálata a cél, hanem az, hogy a tanulók képesek-e a tudásukat az életben hasznosítani, alkalmazni és a további ismeretszerzésben felhasználni. A felmérés tesztjei ezért alapvetően nem a tantervi követelmények teljesítését mérik, hanem a diákok mennyire képesek a tanultakat aktivizálni, valódi problémákat, helyzeteket megoldani. Az egy-egy populáció tudását /szövegértési képességét és matematikai eszköztudását/ felmérő vizsgálat célja az is, hogy elősegítse az iskolák mérési-értékelési kultúrájának kialakulását, hogy ismertté váljanak a mérés módszerei, eszközei, és az iskolák számára is hozzáférhetőek legyenek azok az adatok és eljárások, amelyekkel intézményük helyi szintű értékelését el tudják végezni.” /SuliNova Közoktatási-fejlesztési és Pedagógus-továbbképzési Kht./ Ebben a tanévben elindítottunk egy folyamatot, mellyel véleményem szerint hosszabb távra tervezve lehet megoldani a problémamegoldó képesség fejlesztését, megfelelő szintre hozását. ROSTÁS ISTVÁNNÉ Győri Sára sk. igazgató


Tárgy: Beszámoló a Liszt Ferenc Általános Iskola kompetenciafejlesztés területén hozott intézkedéseiről


1.) Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlése a Liszt Ferenc Általános Iskola kompetenciafejlesztés területén hozott intézkedéseiről készült beszámolóját a COMMITMENT Pedagógiai Intézet szakértői véleménye alapján A. változat: elfogadja, B. változat: nem fogadja el, és az alábbi intézkedések megtételét tartja szükségesnek: ……., a teljesítés határideje: …….



A kötet. Tartalomjegyzék:

Recommend Documents