A kromatográfia típusai
Az analitika anyag rövid összefoglalása
Kromatográfia Mi a kromatográfia ? Elválasztási módszer . Az elválasztani kívánt két (több) komponenst külön fázisba visszük: elnevezések szerint van egy álló (S, L) és egy mozgó fázis (G,L). A megoszlás a mozgó és az álló fázis között történhet adszorpció, fázisegyensúly (elegyedés, oldékonyság), méret, ioncsere vagy specifikus kölcsönhatások alapján.
– – – – –
b1 p1 1 m 1 b1 p1 b2 p2
Adszorpciós kromatográfia Megoszlásos kromatográfia Méretkizárásos kromatográfia Ioncsere kromatográfia Affinitás kromatográfia (biotin)
b1 b2 szelektivitás
2
Affinitás kromatográfia • Biotint pegilált felületre kötik. Streptavidin –biotin kölcsönhatás a legerősebb (4 dokkolás) nem kovalens kötés (10-15 M)
3
A kromatográfia típusai Az oldott anyag a felületet borító folyadékba kerül
Az oldott anyag az álló fázis felületére kerül
megoszlási
adszorpciós
Nagymolekulák kívül haladnak
A kismolekulák behatolnak a pórusokba
méretkizárásos
A kation kovalensen kötött a felületen az anion ionosan
ioncsere
anioncserélő gyanta
Alkalmazás
Alkalmazó
Elektrokinetikus jelenségek Kolloid stabilitás
Bányai István 2011-12/II.
http://dragon.unideb.hu/~kolloid/
Előző előadás • Adszorpció folyadék-szilárd felületen • Töltött felületek kialakulása – elektrolitok adszorpciója – elektromos kettősréteg létrejötte
• Az elektromos kettősréteg modelljei – Helmholtz-modell – Gouy-Chapman modell (diffúz réteg vastagsága) – Stern-modell • • • •
Felületi potenciál Stern-réteg (Helmholtz síkokkal határolt) Stern-potenciál Zéta (nyírási-)-potenciál (de nem tudjuk mi az!)
Elektrokinetikus vagy zéta potenciál A oldószer (többnyire víz) a felület közelében nem mozdul, rátapad, de bizonyos távolságtól már a folyadék elmozdul a felülethez képest.
Azt a síkot, ami a felületet (részecskét) beburkoló tapadó réteget és az elmozduló folyadékréteget elválasztja nyírási felszínnek (surface of shear) vagy nyírási síknak (the slipping plane) nevezzük. Az elektrosztatikus potenciál közeghez viszonyított értéke ebben a nyírási síkban az ún. zéta potenciál vagy elektrokinetikai potenciál.
Nyírási sík
Ezt tudjuk mérni! 1 V a feszültség két pont között. ha egységnyi töltés 1J munkával átvihető !!!
Elektrokinetikus vagy zétapotenciál kolloidokon (kis felület) A nyírási síkon belül a részecske egy dinamikai egységként viselkedik
Elektrolit hatás
Kolloidok oldataiban: elektromos kettősréteg jön létre minden egyes részecske körül. A részecske körül lévő folyadék két részből áll: a belső (Stern) réteg, ahol az ionok erősen kötöttek és egy külső a, diffúz ahol kevésbé. Ezen a diffúz rétegen belül egy nevezetes határ az un. nyírási sík jön létre, amely elválasztja a tapadó és a felülethez képest elmozduló folyadék réteget, és amelyen belül a részecske egy dinamikai egységként viselkedik.
Elektrokinetikai potenciál különböző oldatokban 0 1
Nyírási sik
Vasoxid pH NTP ~6-7 1. vasoxid 0,01 M KCl pH 4
2
2. vasoxid 0.0001 M KCl pH 5 3. vasoxid 0.001 M KCl pH 8.5 + kationos tenzid
3 z
z1 = z2 = z3 Stern sik
+
stabilis
[Al3+]
Koagulál, ha |z |< 5 mV stabilis
Elektrokinetikus jelenségek Technika
Mit mérünk
Mi mozog
Mi okozza a mozgást
Elektroforézis
sebességet
részecske
külső elektromos térerő
Elektroozmózis
sebességet
folyadék a kapillárisban
külső elektromos térerő
Áramlási potenciál
potenciál különbséget
folyadék mozog
nyomás különbség
Ülepedési potenciál
potenciál különbséget
részecske
sűrűség különbség =
Dr
•
1. Elektroforézis: folyadék áll, a részecske mozog
•
2. Elektroozmózis: töltött felület áll, folyadék mozog
•
3. Áramlási potenciálok: áramló folyadék generál töltést (fordított elektroozmózis)
•
4. Ülepedési potenciál: mozgó töltés generál potenciált
•
5. Elektrolitikus lerakódás/ leválasztás (elektrolízis)
Elektroforetikus mozgékonyság
Fel QE Ffric fv Fel Ffric QE v Q u f E f ze ze u 6 a kT / D v
z 0 ue C a
Egy makro ion esetében az ellenion felhő vastagsága befolyásolja a mozgékonyságot, a C konstans fokozatosan változik 1-től 1.5 ig, ahogy a a változik: Ha a κa > > 1 „vékony kettős réteg„ akkor nem befolyásolja az eredő térerőt, a C =1 (Smoluchowski) Ha a κa << 1 „vastag kettős réteg" C= 3/2 befolyásolja az eredő térerőt
Elektroforetikus mozgékonyság a zéta potenciállal kifejezve.
Elektroforézis
gélben
Elektroforézis
Gél elektroforézis Polyacrylamide Gel Electrophoresis (PAGE)
A DNS protein kölcsönhatás bizonyítása EMSA (electrophoretic mobility shift assay). A nem kötött DNS gyorsabban mozog gélben mint a proteinhez kötött.
Izoelektromos fókuszlás (IEF) Izoelektromos fókuszálás során pH gradienst alkalmaznak. A protein nem mozog tovább, ha az izoelektromos pontjának megfelelő pH-hoz ér. Bármely más ponton töltése van és így elektromos erőtérben mozogni fog
http://www.biochem.arizona.edu/classes/bioc462/462a/N OTES/Protein_Properties/protein_purification.htm
Izoelektromos fókuszálás (IEF)
+
ue ( electrophoretic mobility (EPM)) elektroforetikus mozgékonyság
A méretkizárást el kell kerülni. A gél maga lehet pH-gradiensre készítve azaz amfolit csoportokat építenek bele.
-
Amfolitok keverékére feszültséget adva stacionáris gradiens létrehozható A proteinek két irányban mozoghatnak a töltéstől függően.
Elektro-ozmotikus áramlás
Diffúz réteg
Elektroozmózis kapillárisban. A körök jelzik a molekulákat és az ionokat. A nyilak jelzik az áramlási sebességeket. Az erőtér hatására áramló ionok hozzák mozgásba a folyadékot.
nagyítása
Milyen az áramlási profil? Dugószerű, eltérően a mechanikai áramlástól. Diffúz réteg
Kapilláris elektroforézis 1 (készülék elve)
Capillary electrophoresis 2.
http://www.chemsoc.org/ExemplarChem/entries/2003/leeds_chromatography/chromatography/eof.htm
Move in capillary
Neutral
Elektroforetikus mozgékonyság: felületi potenciál (zeta potenciál), méret
Elektroozmózis http://www.chemsoc.org/ExemplarChem/entries/2003/leeds_chromatography/chromatography/eof.htm
(LB layers)
Az elektroozmotikus áramlás a pH és a kapilláris anyagának függvénye
Az elektro-ozmózist a felület módosításával változtathatjuk. EOF (electro osmotic flow)
–töltött felület áll, folyadék mozog –házfalak „szárítása”
Nem-ekvivalens (vagy ioncsere) adszorpció Az adszorbensben már eleve vannak ionok, az elektrolit valamelyik ionja kötődik az adszorbensen. Az ioncsere egy megfordítható reakció, amelyben valamelyik oldott ion sztöchiometrikusan cserélődik a szilárd szorbens azonos töltésű mozgékony ionjával
XR KA KR XA
RY KA
RA KY
Kationcsere, anioncsere, savas kationcserélő, pH-tól függő amfoter felületek stb. a jegyzetből elolvasni.
Kolloidstabilitás (ismétlés) • DLVO elmélet (Derjaguin, Landau and Verwey, Overbeek) – A kettősréteg (EDL), zetapotenciál, Eredő kölcsönhatás, energiagát a liofób kolloid részecskék között (szuszpenziók, emulziók) – A koaguláció sebességét befolyásolják (kinetikai stabilitás) •
Liofil kolloidok stabilitása (makromolekuláris és micelláris oldatok), termodinamikailag stabilisak
Stabilis és instabilis rendszerek:üledéktérfogat Buzágh-kísérletek üledéktérfogat
Tömör üledék Laza halmaz
a) koagulált, b) flokkulált Irreverzibilis, reverzibilis ,
Szakszavak !!!
Gyógyszeripar, kerámia ipar, festék, színezék, papíripar, víztisztítás, stb Ha nincs taszítás akkor a nagyobb vonzás nagyobb üledéktérfogat
Bázikus bizmutnitrat tömény szuszpenzio fehér pigment, kontraszt anyag
Részecskék közötti kölcsönhatás
Brown-mozgás, ütközések kölcsönhatások? A stabilitás a vonzó és taszító kölcsönhatások viszonyától függ. Nagy taszítás stabil rendszer.
Nincs taszítás
A vonzás van der Waals erőkből származik
A taszítás a hasonló töltésű részecskék taszításából és vagy a részecske-oldószer (hidratáció) kölcsönhatásból ered. Nagyobb zéta potenciál: stabilabb rendszer, jobban diszpergált, nem vagy nagyon lassan koagulál, és ha ekkor ülepszik akkor tömör irreverzibilis üledéket ad
Van taszítás
A van der Waals vonzás részecskék között vákuumban
Atomok vagy molekulák közötti vonzás vákumban (pontszerű): r EA ~ 11r 6 , J
Téglatesteknél:
A diszperziós kölcsönhatás additivitása miatt a vonzás nagyobb részecskék között is működik, a hatótávolsága jóval nagyobb, függ a geometriától. Két a sugarú gömb esetében H távolságban a vonzó kölcsönhatás VA, [J]: H
H
VA
A H2
a
„A” Hamaker állandó, J
VA H
Aa 12 H
Hamaker modell – A Hamaker állandó a molekuláris kölcsönhatásokból számítható
Molekulák a 2 részecskében
Molekulák az 1 részecskében
A ~ q2
A: Hamaker állandó, q: db atom /tf, van der Waals konstans EA ~ r 6 , J
vákuumban
A részecskék közötti vonzóerő a molekulák közötti (diszperziós) vonzóerőkből épül fel (a molekulák függetlenül hatnak), azok összege
Függ a geometriától!
Vonzás közegben effektív Hamaker állandó
A részecskék között lévő folyadék erősen csökkenti a Hamaker állandót
közegben Nagyságrend VA H
H
részecsketávolság
Aeffektiv: kvarc: 11-18×10-20 J víz: 3.3×10-20 J,
szénhidrogének: 4.6-10×10-20 J
H (m) távolságban a vonzó kölcsönhatás VA, J
A töltött részecskéket diffúz ionatmoszféra veszi körül
St exp ( x xSt )
xSt
1/: a Debye távolság Felületi töltés (ζ~ψ0~ pH) sókoncentráció (κ, z).
xSt Plane of shear
Az átlapoló ellenion atmoszféra taszítást, VR eredményez H
VR
A lazán kötődő ellenionok diffúz ionatmoszférát alkotnak. A részecskék közeledésekor az ionatmoszférák 2 egymásba hatolnak és az azonos töltések miatt taszítás VR H 0 exp H lép fel. Mivel az ionok koncentrációja a Boltzmann eloszlás szerint rohamosan nő, így a taszítás is H ~ részecskék közötti exponenciálisan nő. távolság, ψ felületi potenciál 0
Két töltött gömb közötti eredő kölcsönhatás A kölcsönhatási potenciál az elektrosztatikus taszítás és a vonzás eredője a DLVO elmélet szerint:
VT
VT = VA + VR
[J]
VA H
Aa 12 H
H VR H a (kT )2 2 z 2 exp H
Az elektrosztatikusan stabilizált rendszer érzékeny a felszíni potenciál értékére (ζ~ψ~ pH, saját ion) és az ionerősségre (κ, z).
ze St exp 1 2 kT ze St exp 1 2 kT
Figyeljünk a szélső értékekre!
