PD 71685 A környezettudatosság összetevői és mérési lehetőségeik 2008-2011 Kutatásvezető: Dr. Berényi László
A KÖRNYEZETTUDATOSSÁG MÉRHETŐSÉGÉRŐL Dr. Berényi László
tanulmány
Miskolci Egyetem Vezetéstudományi Intézet
A tanulmány célja, háttere
Jelen tanulmány az OTKA PD 71685 számú kutatáshoz készült, célja a kutatási beszámoló megállapításainak alátámasztása. A kutatási tervben szerepel egy komplex, környezettudatosság szintjét értékelő modell kidolgozása. A tanulmányban olyan vizsgálatba bevont személyek eredményeit mutatom be, akik kitöltötték a kapcsolódó kérdőíveket, több házi feladatban, továbbá a kutatás kapcsán szervezett tréningeken is rész vettek. Munkájukat, jellemzőiket tanárukként legalább két évig figyelemmel kísérhettem. A tanulmányban bemutatom az átfogó mérési modellt, illetve annak szakmai korlátozásait. Tapasztalatom, hogy a kutatás során gyűjtött információk lehetővé teszik egy olyan modell kidolgozását, amivel szélesebb körű vizsgálatokat megalapozva, nagy mintás adatgyűjtéssel és elemzéssel előrejelzési modell is kialakítható.
Jelen tanulmány azért készült, mert ezen eredmények egyéb publikáció formájában még nem jelentek meg.
A környezettudatosság értékelése
A környezettudatosság és összetevőinek értelmezéséhez és vizsgálatához összeállítottam egy átfogó modellt, ami szakirodalmi forrásokon, továbbá korábbi kutatási eredményeimen és tapasztalataimon alapul.
ós s áci ió itu ác ők SSz zintuyezezők tétény
okk sággo ottttsá AAddo
evelés NNevelés
láss nuulá TTaan
s ntétés DDöön ás sítítás alóós s) gvval vé és) MMe egselelkekv (c(cse
1. ábra
Az adottságok között megjeleníti a modell: -
személyiség szakmai ismeretek ökológiai ismeretek sémák attitűdök
A szituációs tényezők között megjelennek: -
észlelés döntési helyzet értékelése motiváció
Eleve kizártam, hogy a számos tényező miatt a környezettudatosságot egyetlen mutatóba sűrítve objektíven mérni lehetne. Kiváló analógiát adnak az SNA rendszer mérőszámai (GDP, GNI stb.), továbbá a zöld-makromutatók (NEW, ISEW stb.). Az elmúlt évtizedekben számos próbálkozás volt arra, hogy a lehető legobjektívebben mérjék a nemzetgazdaságok környezeti-fenntarthatósági teljesítményét. Közös megegyezés mindmáig nem született. A mikroszintű vizsgálatok esetében célravezetőbbnek tartottam (és tartom) a kiválósági alapú értékelések módszereit alkalmazni. Az EFQM vagy a Malcolm Baldrige modelljei mentén alkalmazott szakértői módszerek alkalmasak arra, hogy számszerűsített és nem számszerűsíthető tényezőkről átfogó képet alkossunk. Az eredmények a kapcsolódó díjmodellek skáláihoz, más szervezetekhez is hasonlíthatók, hosszú távon azonban a saját teljesítmény időbeli összehasonlítására helyezi a hangsúlyt. Mind az egyéni, mind a szervezeti szintű környezettudatosság vizsgálatához ilyen értékelő skálák és összegző módszerek kidolgozhatók, széles körű vizsgálatokkal viszonylag jó benchmark-adatbázis kidolgozható. Ilyen modell kidolgozásához a rendelkezésemre álló adatbázist túl szűknek tartom, ugyanakkor jó alapnak egy új adatgyűjtés elindításához.
Mérés vagy fejlesztés?
A fejlesztés alfája a jelen helyzet mérése, omegája pedig az elért állapot mérése. Az 1. ábrán bemutatott modell mentén lehetőség van a környezettudatosság tényezőinek mérésére, ugyanakkor keretet ad a fejlesztésekhez is. Próbálkozásaim a modell mentén komplex értékelés kidolgozására irányultak, az eredmények alapján azonban azt kell belátnom, hogy a modell magában hordozza az „objektív mérhetetlenséget”. Ez nem jelenti, hogy a modellt elvetném, sőt a kutatás megfigyelései ugyanis alátámasztották működőképességét.
A sajátos helyzet a szituációs tényezőkből és a motivációból fakad: a döntéshozatali szituáció, továbbá a csoport-hatások alapvetően befolyásolják a cselekvések környezeti teljesítményét. Következtetésem, hogy a szituációs tényezők mentén alapvetően befolyásolható az egyéni viselkedés. Szervezeti közegben a befolyásolni képes (formális és informális) elemek tehát az egyének és a szervezet környezeti teljesítményére is jelentős hatással vannak. A modellben az adottságok között megjelenített tényezők többsége hosszú támogatják a környezettudatos cselekvéseket, a teljesítményt rövid távon a szakmai ismeretek (adottság) és a motiváció (szituációs tényező) határozzák meg. A tréningek keretében végzett vizsgálatok rámutattak a befolyásolhatóság lehetőségeire, ezzel pedig a modell gyakorlati alkalmazhatóságát is.
Vizsgálati háttér és módszer
Jelen elemzésbe 25 főt (19 lény, 5 fiú) vontam be. Mindnyájan a Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Karának nappali tagozatos hallgatói, hagyományos 5 éves képzésben vettek részt, már végeztek. Részt vettek a Vezetéstudományi Intézet szakmai kirándulásain, a pályázat keretében szervezett tréningeken, továbbá a kidolgozott gyakorlati feladatok megoldásában is. A kérdőívek eredményeit feldolgozva klaszterelemzéssel alakítottam ki jellemző csoportokat. A klaszterelemzés során az volt a célom, hogy olyan csoportokat alakítsak ki, melyek jellemzőinek szóródása a legkisebb a többihez képest. A klaszterekbe sorolást Ward módszerrel végeztem el, négyzetes távolságok alapján, 3 klaszterbe. Csoportképző ismérvként Meredith Belbin csapattagbesorolási tesztjének pontszámait használtam fel. Más csoportképzés (bővebb változóhalmaz) esetén képzett klasztereknél hasonló csoporttagságot produkált a módszer. Természetesen voltak eltérő tagságok, azonban a leggyengébb eredménynél is 60% fölötti volt az egyező tagság aránya. A tanulmány további részében bemutatott számszerű eredményeket a teljes mintára, továbbá a klaszterekre mutatom be. A statisztikai elemzéseken túl kiválasztottam minden klaszterből egy-egy alanyt, akik példáján keresztül vizsgáltam a környezettudatosság működését.
Személyiségvizsgálatok eredményei
A személyiségtesztek széles körben vizsgálták a kitöltőket. A tényezők nem csupán a környezettudatossághoz kapcsolódóan gyűjtöttem össze, hanem szerteágazóan, különböző személyiségjegyekről. Néhány, a környezettudatosság szempontjából fontosan ítélt jegy eredményeit az alábbiakban mutatom be.
Az olvasási érdeklődés tesztje alapján a teljes mintán és a klasztereken is látható (2-3. ábrák), hogy a mintába került személyek olvasási érdeklődése viszonylag alacsony (maximum 30-as értéket lehet elérni az egyes dimenziók mentén), továbbá az érdeklődésben nem a tudományos területek dominálnak. A sport (különösen az egészséges életmód révén), a szórakozás és a természetkirándulás dominál (utóbbi elsősorban a kiránduláshoz kapcsolódó beszámolók, útikönyvek révén). A klaszterek bontásában a III. Klaszter a leginkább „olvasott” és a többiekhez képest alacsony a fikció iránti érdeklődés. Az I. és II. Klaszter esetében az olvasási érdeklődés alacsonyabb, leginkább a szórakoztató tartalmak dominálnak. Az I. Klaszternél a legmagasabb a törtélelem és a műszaki kérdések iránti érdeklődés.
Olvasási érdeklődés (teljes minta) Művészetek és mesterségek 25 Pszichológia/filozófia
Műszaki tudományok
20 15 10
Földrajz/történelem
Természettudományok/ matematika
5 0 Testedzés/sport
Vallás/szentírások
Szórakozás
Természet/kirándulás Fikció
2. ábra
Olvasási érdeklődés (klaszterek) Művészetek és mesterségek 25 Pszichológia/filozófia
20
Műszaki tudományok
15 Földrajz/történelem
10 5
Természettudományok/ matematika
I. Klaszter II. Klaszter
0
III. Klaszter Testedzés/sport
Vallás/szentírások
Szórakozás
Természet/kirándulás Fikció
3. ábra
A hivatással, jövővel kapcsolatos határozottságot vizsgáló kérdések szintén relevánsak a környezettudatosság szempontjából. A környezeti kérdések nem érték-függetlenek (korábbi publikációkban tárgyaltam), a személyes motiváció szempontjából pedig meghatározó, hogy milyen irányba, célkitűzések felé halad az adott személy. A II. Klaszter tagjai tudják leginkább, milyen munkát akarnak (4. ábra) és ők hajlandóak a leginkább áldozni is céljaik eléréséért (5. ábra). A III. Klaszteresetében az elképzelések magas értéket képviselnek, ugyanakkor az áldozatvállalás a legalacsonyabb. Az eredmények 0-100 skálán értelmezettek.
Tudja, mivel akar foglalkozni 64,0 64,0 61,8 62,0
60,0
60,0
57,8 58,0 56,0 54,0
Teljes minta
I. Klaszter
II. Klaszter
III. Klaszter
4. ábra
Hajlandóság áldozathozatalra a karrier érdekében 50,0 48,0
47,0
48,4
47,9
46,0
42,3
44,0
42,0 40,0 38,0
Teljes minta
I. Klaszter
II. Klaszter
5. ábra
III. Klaszter
A 6-7. ábrák mutatják be a szívósság tesztjének eredményeit. Az I. Klaszter tagjai a leginkább magabiztosak, és végzett munkát is ők élvezik leginkább. A változást kevésbé tartják a megkérdezettek kihívásnak, azaz nem a fejlődés és pozitív változás egyértelműségét látják a változásokban. A Félelem a sikertől teszt eredményei (8. ábra) ezt megerősítik. Az eredmények 0-100 skálán értelmezettek.
Szívósság (teljes minta) 67,0
68,0 66,0 64,0 62,0 60,0 58,0 56,0 54,0 52,0 50,0
63,0
56,0
Mennyire hisz benne, hogy uralni tud egy helyzetet?
Mennyire élvezi munkáját?
Mennyire tartja kihívásnak a változást?
6. ábra
Szívósság klaszterenként 80,0 Mennyire hisz benne, hogy uralni tud egy helyzetet?
70,0 60,0 50,0
Mennyire élvezi munkáját?
40,0 30,0 20,0
Mennyire tartja kihívásnak a változást?
10,0 0,0 I. Klaszter
II. Klaszter
III. Klaszter
7. ábra
Félelem a sikertől 54,0 53,0 52,0 51,0 50,0 49,0 48,0 47,0 46,0 45,0
53,3
50,2
50,0 48,4
Teljes minta
I. Klaszter
II. Klaszter
III. Klaszter
8. ábra
A halogatás, pontosabban annak a hiánya a sikeres emberek jellemzője. Környezeti szempontból (a hatások időhorizontját figyelembe véve) nem visznek előre a „hirtelen” döntések, a tervezés és átgondolás tehát nem azonos a halogatással! A 9. ábra bemutatja, hogy a vizsgált csoportok között jelentős eltérés nincs, a halogatás értéke alacsony.
Halogatás 53,4
60,0
50,0
45,5
46,7
42,2
40,0 30,0
20,0 10,0 0,0
Teljes minta
I. Klaszter
II. Klaszter
III. Klaszter
9. ábra A kreativitás az elmúlt években különös figyelmet kapott. A környezeti témákban is meghatározó, hogy újszerű megoldásokkal, alkalmazásokkal tudjunk segíteni. A kreatív személyektől proaktivitást várunk el. Leginkább az I. Klaszter tagjai kreatívak, a teljes minta átlagát tekintve azonban megállapítható, hogy a vizsgált személyek eredménye közepes.
Kreativitás 58,6 60,0
55,0 51,2
55,0
48,8
50,0 45,0
40,0 35,0 30,0
Teljes minta
I. Klaszter
II. Klaszter
III. Klaszter
10. ábra A környezettudatosság szempontjából meghatározó, sőt alapkérdés a jó és rossz erkölcsi megítélésének képessége. A 11 ábrán látható, hogy a vizsgált személyeknél magas értékkel szerepel a jó és rossz megítélésének képessége. Az együttműködés irányába mutatott engedékenység szintén támogatja a környezettudatos magatartásformákat. A teljes mintához képest ez a III. Klaszternél mutatja a legmagasabb értéket.
Erkölcs és engedékenység 80 70
76
80
75
62
74 68
64 57
60 50
Erkölcs: jó és rossz megítélése
40
30
Engedékenység, együttműködés irányába
20 10 0 Teljes minta
I. Klaszter
II. Klaszter
III. Klaszter
11. ábra Az extrovertáció gyakorlatilag minden személyiségelemzés fontos része (12.ábra). A társaságkedvelés, vidámság és a szívélyesség magas értékei mellett a rámenősség közepes,
legalacsonyabb értékekkel pedig az izgalomkeresés jelenik meg. Jellemzően alacsonyabb értéket mutat a II. Klaszter, míg magasat a III. Klaszter.
Extrovertáció Extrovertáció/Szívélyesség 70 65 60 Extrovertáció/Vidámság
Extrovertáció/Társaságkedvelés
55 50
Teljes minta
45
I. Klaszter
40
II. Klaszter
III. Klaszter
Extrovertáció/Izgalomkeresés
Extrovertáció/Rámenősség
Extrovertáció/Aktivitási szint
12. ábra
A klaszterek kialakításához Belbin tesztjét használtam fel. A 13. ábra a tesztben az egyes típusokra adott pontszám-értékeket összegzi. Menedzsmentes hallgatók alkotják a mintát, így a szervező típus magas értéke nem meglepő. A III. Klasztert kell kiemelni, ahol a számértékek rendre elmaradnak az átlagostól. Belbin/Elnök 80
70 Belbin/Hajrázó
Belbin/Ötletember 60 50 40
30 Belbin/Értékelő
Belbin/Formáló
20
Belbin/Teammunkás
Belbin/Szervező
Belbin/Forrásszerző Teljes minta
I. Klaszter
13. ábra
II. Klaszter
III. Klaszter
Környezeti attitűdök
A környezeti kérdésekhez való viszony számszerűsíthető tényezőit saját fejlesztésű tesztekkel mértem. A 14. ábra a környezeti problémák mögötti felelősséget vizsgálja, településméret szerint. Ebben a sorban kapott helyet a külföld vizsgálata, továbbá egy speciális elem, az ipari parkok is. Az eredmények 0-100 skálán értelmezettek. A minta válaszadóinak eredményei alapján a környezetszennyezéssel kapcsolatos felelősség és a településméret között arányos összefüggés van, továbbá az ipari parkok és a külföld teljesítményét nagyon negatívan látják. Az ábrán látható, hogy az egyes klaszterek között – a III. Klaszter kis falvakra vonatkozó alacsony eredményét leszámítva – nincs lényeges eltérés. Korábbi publikációimban már foglalkoztam jelen környezeti attitűd és a valóság összefüggéseivel, itt azokat nem részletezem. Az eredmények nincsenek összhangban a műszaki mérésekkel igazolt környezeti teljesítményekkel, azonban nem szabad figyelmen kívül hagyni az emberek fejében élő képet!
Felelősök a környezeti problémák mögött 100,0 90,0 80,0 70,0 60,0 50,0 40,0 30,0 20,0 10,0 0,0
Teljes minta III. Klaszter II. Klaszter I. Klaszter
14. ábra
A kereskedelem szereplőire vonatkozó kérdések (15. ábra) a méretnagyság eredményei hasonlóan alakultak. A nagyobb környezetszennyezést a nagyobb hálózatokhoz kapcsolják a válaszadók. Az eredmények 0-100 skálán értelmezettek. A minta esetében ezek az eredmények azért emelendőek ki, mert részletesen tanultak közgazdaságtant, vállalatgazdaságtant, menedzsmentet, így a méretgazdaságosság kérdését, problémáit és lehetőségeit ismerik.
Környezeti felelősség a kereskedelemben 78,5 69,6
80,0 70,0
65,0
57,5
60,0 50,0
44,0
52,3
40,0
35,0
30,0
35,0
20,0 10,0 0,0 Teljes minta I. Klaszter II. Klaszter III. Klaszter
Kisebb boltok, bolthálózatok
Hipermarketek
15. ábra A környezet állapotáról alkotott véleményt, továbbá az egyes kérdések globális és lokális megítélését a 16-19. ábrák foglalják össze. Látható, hogy a válaszadók az egyes problémákat rendre értékelték jelentősebbre. E mögött a média hatása és a saját jólét másokhoz (elsősorban más országokhoz) való mérése is megfigyelhető. Alacsonyabb különbség az egészséges élelmiszerek, a közbiztonság és a kulturális lezüllés esetén figyelhetők melyek, melyek térségünkben is aktuális és égető problémák. „Távolabbi” problémák – különösen a sarki jégtakarók olvadása és az éhezés – jelentős különbséggel szerepelnek. Klaszterenként vizsgálva a III. Klaszter esetében emelhető ki, hogy a többiekhez képest lényegesen nagyobb különbség mutatkozik a globális és lokális értékek között.
Környezet állapota (teljes minta) Kulturális lezüllés Bűnözés
Közbiztonság Szegénység Éhezés Élelmiszerek egészségessége Ipari hulladékok Háztartási hulladékok Talaj szennyezettsége Vizek szennyezettsége Zajok, rezgések okozta ártalmak Levegőszennyezés Energiahordozók kimerülése
Fajok kihalása Hőmérséklet emelkedése Sarki jégtakarók olvadása 0
20
Lokálisan
40
Globálisan
16. ábra
60
80
100
Környezet állapota (I. Klaszter) Kulturális lezüllés Bűnözés Közbiztonság Szegénység
Éhezés Élelmiszerek egészségessége Ipari hulladékok Háztartási hulladékok Talaj szennyezettsége Vizek szennyezettsége Zajok, rezgések okozta ártalmak Levegőszennyezés Energiahordozók kimerülése Fajok kihalása Hőmérséklet emelkedése Sarki jégtakarók olvadása
0,0
20,0
Lokálisan
40,0
Globálisan
17. ábra
60,0
80,0
100,0
Környezet állapota (II. Klaszter) Kulturális lezüllés Bűnözés Közbiztonság Szegénység
Éhezés Élelmiszerek egészségessége Ipari hulladékok Háztartási hulladékok Talaj szennyezettsége Vizek szennyezettsége Zajok, rezgések okozta ártalmak Levegőszennyezés Energiahordozók kimerülése Fajok kihalása Hőmérséklet emelkedése Sarki jégtakarók olvadása
0,0
20,0
Lokálisan
40,0
Globálisan
18. ábra
60,0
80,0
100,0
Környezet állapota (III. Klaszter)
Kulturális lezüllés Bűnözés Közbiztonság Szegénység Éhezés Élelmiszerek egészségessége Ipari hulladékok Háztartási hulladékok Talaj szennyezettsége Vizek szennyezettsége Zajok, rezgések okozta ártalmak Levegőszennyezés Energiahordozók kimerülése Fajok kihalása Hőmérséklet emelkedése Sarki jégtakarók olvadása 0,0
20,0
Lokálisan
40,0
60,0
80,0
100,0
Globálisan
19.ábra
A globális problémák megoldásának nehézsége szinte közhelyszerű. A felelősségek vizsgálatával kapcsolatban kérdéseket fogalmaztam meg a megoldhatatlanság tényezőire is. A teljes minta és a klaszterek eredményeit a 20-22. ábrák foglalják össze. Helyi-országos viszonylatban itt is a nagyobb szereplőhöz kapcsolják a nagyobb felelősséget, továbbá ki kell emelni a környezeti érdekek más érdekekkel szemben fekvését. Pénzügyi kérdésekben a pénz rossz elosztása dominánsabb, mint a pénzhiány. A műszaki oldalt vizsgálva azok árát jelölik meg okként a válaszadók. Minden vizsgált csoport esetében ki kell továbbá emelni, hogy úgy látják, a tanulni akarás hiányzik az emberekből.
Globális problémák megoldhatatlanságának okai Teljes minta 90,0 85,0
Kormányok tehetetlensége
80,0 75,0
Kormányok környezetvédelemmel ellentétes érdekei
70,0 65,0 III. Klaszter
60,0
I. Klaszter
Helyi önkormányzatok tehetetlensége
Helyi önkormányzatok környezetvédelemmel ellentétes érdekei
II. Klaszter
20. ábra
Globális problémák megoldhatatlanságának okai Teljes minta 100,0 90,0 80,0 Pénzhiány
70,0 60,0
Pénzek rossz elosztása
50,0
III. Klaszter
I. Klaszter
40,0
Műszaki megoldások hiánya Műszaki megoldások drágaság miatti elérhetetlensége Környezetbarát termékek, megoldások magas ára
II. Klaszter
21. ábra
Globális problémák megoldhatatlanságának okai
III. Klaszter
Teljes minta 90 85 80 75 70 65 60 55 50
I. Klaszter
Oktatási rendszerből hiányzó (nem megfelelő) környezeti oktatás Tanulni, változni akarás hiánya az emberekből
II. Klaszter
22. ábra
Klaszterek jellemzése tesztek alapján
I. Klaszter: Az olvasási érdeklődés középpontjában a szórakozás áll, ami mellett megjelenik a természet és kirándulás, interjúk alapján elsősorban az utazási-kirándulási témájú könyvekkel és honlapokkal. Hivatásukkal kapcsolatosan a legbizonytalanabbak a Klaszterek közül, ugyanakkor a legbiztosabbak abban, hogy az eléjük táruló helyzetekkel képesek megbirkózni. A sikertől való félelem a legalacsonyabb a vizsgálatba bevontak közül, a halogatás a legkevésbé jellemző, ami a legmagasabb kreativitás-értékkel párosul. A rámenősség e csoportban a legmagasabb. A Belbin teszt alapján többfélre szerepre is alkalmasak, rugalmas csoporttagok. Társadalmi kérdésekben a legkritikusabb csoport. A problémák megoldhatatlansága kapcsán viszont a leginkább engedékenyek voltak.
II. Klaszter: Az olvasási érdeklődés területén nem emelhető ki egyértelmű terület. Hivatásukkal kapcsolatban a leghatározottabb személyek, amihez a legmagasabb (de még mindig csak közepes értékű)
áldozatvállalás kapcsolódik. Ez a klaszter a legkevésbé extrovertált. A jó és rossz megítélésében a legmagasabb értéket képviselik, az együttműködésük viszont a legalacsonyabb. A sikertől való félelem a legmagasabb értékű, amihez a legmagasabb halogatás-érték kapcsolódik. A Belbin-teszt alapján ki kell emelni, hogy ezen személyek szélsőséges szerepekre (hajrázó és formáló) hajlamosak.
III. Klaszter: Olvasási érdeklődésük a legmagasabb, szinte minden területen. Kivétel a fikció köre. A sikertől való félelem magas, a kreativitás pedig alacsony szintű. Jövőorientációjuk közepes értékű a klaszterek között, azonban legkevésbé hajlandóak áldozatot vállalni a karrier érdekében. Magas értékű a társaságkedvelés értéke, a tapasztalatok alapján a Klaszterbe került személyek „társaságfüggők”, a Belbin-teszt ezt megerősíti az alacsony értékekkel, továbbá a „háttérmunkás” szerepek dominanciájával. A globális és lokális környezeti és társadalmi problémák megítélése között e személyeknél legnagyobb a különbség. A környezeti oktatást a legkevésbé hiányolták e személyek a problémák megoldhatatlanságának vizsgálata során.
Elvárások a gyakorlatban:
A fenti kategorizálás alapján tulajdonképpen lehetne környezettudatossági profilt is készíteni, ami az átfogó értékelés alapját jelenti.
Az I. Klaszterbe tartozóktól határozott véleményt, prekoncepciót várhatunk el a gyakorlati problémák megoldása során, amely mellett még akkor is kitartanak, ha az valamilyen szempontból helytelen. A környezeti kérdésekben a társadalmi oldal dominál, a természet érdekeit háttérbe szorítják. A II. Klaszterbe tartozóktól introvertált magatartást várhatunk. El tudják dönteni, mit tartanak helyesnek, viszont igyekeznek minden információt begyűjteni, és a lehetőségeket elemezni (könnyen befolyásolhatók). A halogatás magas értéke és a Belbin-teszt eredményei alapján a problémamegoldás során csak az utolsó pillanatban látható majd döntésük. A III. Klaszterbe tartozók a leginkább nyitottak, ugyanakkor sodródnak is azzal. Ők a legkevésbé érzékenyek a környezeti kérdések iránt, miközben a leginkább tájékozottak. A problémák megoldása során a környezeti érdekek figyelembe vételét legkevésbé várhatjuk tőlük.
Félévközi feladatok megerősítése:
Áttekintve a beadott félévközi feladatokat, a Klaszter-tagság helyessége igazolható. Az I. Klaszterbe tartotók szívesen támasztják alá számokkal és általános összefüggésekkel mondanivalójukat, mindenképpen meg akarnak győzni az igazukról. A II. Klaszterbe tartozóknál a szülői minta követése áll. A III. Klaszterbe tartozóknál a társaságkedvelés tűnt ki. példaképeik, céljaik, terveik középpontjában a barátok és saját család áll, a „zöld” kérdések a pénzzel egyenesen arányosak.
Tréningek tapasztalatai
A tréningeken eredeti környezetükből kiszakítva tudtunk dolgozni a hallgatókkal. Különböző praktikus feladatokat kaptak csoportmunkában, így toronyépítés, kombinációs feladatok, logikai feladatok, pontkereső feladat, tájékozódás stb.
A tréningek tapasztalata – nem csupán az előzőekben bemutatott csoportnál –, hogy a szituáció, a feladatkiadás módja és az aktuális információk alapvetően befolyásolták a döntéseket. Amikor a csoportokat magukra hagytuk (azaz nem közöltünk speciális információkat), kellő erőforrás biztosításával, akkor alapvetően a klaszterüknek megfelelően cselekedtek. A toronyépítési feladat jó példa rá, ahol először makettből kellett felépíteni egy tornyot (tészta, ragasztó stb.). Azon csoportok, amelyekben III. Klaszter tagjai domináltak, a legmagasabb és legerősebb tornyot építették meg, a környezeti kérdésekre nem figyelve. Volt olyan csoport, amely a legszebb torony megépítésére törekedett, előre eltervezték a célt és az ahhoz vezető utat egyaránt. A tagok között többen az I. Klaszterből kerültek ki. Külön beavatkozás nélkül csoportmunkájuk megváltozott, amikor észlelték, hogy a megoldáshoz rendelkezésre álló idő kevés lesz. A környezettudatosság az „egyszerűsítésben” jelent meg, amit a bemutatások során kifejezetten környezetbarát megoldásként adtak elő.
Egy másik feladatban tervezni kellett (ezt nem tréningen, hanem egy gyakorlat keretében hajtottuk végre), szélmalmot. A szempontok között a környezetbarát jelleget kiemeltük, minden csoport csak azt favorizálta. Még fikciókba illő ötletekkel is előálltak, a gazdasági érdekek háttérbe szorultak.
Általában elmondható, hogy amennyiben a célokat megfelelően tűztük ki a tréningek során, tetszőlegesen tudtuk befolyásolni a csoportok viselkedését. A kitűzött cél „erősségétől” függően sikerült befolyásolni a tagokat. Az esti közös főzés utáni mosogatás, a reggeli takarítás elkerülése vagy az extra ital-ellátás jó motiválóknak bizonyultak. A csokoládé azonban nem. Egyesek a csokoládéért nagyobb teljesítményre igyekeztek ösztönözni társaikat, a hatás ugyanakkor elmaradt az előzőekben említett megoldásoktól. Viszonylag jó motiváló volt a „zsákbamacska” jutalom is. Ha kihangsúlyoztuk, hogy megéri küzdeni a nyereményért, alapvető változást láttunk a csoportmunkában. Ha azonban a „zsákbamacska”
elmaradt az elvárásoktól, annak motiváló hatása drasztikusan csökkent – egészen egyszerűen csalódtak benne.
Következtetések
Általános következtetés:
A tréningek legfontosabb tapasztalata – visszafordítva a modellre és vizsgálatokra –, hogy a környezettudatos döntéseket a szituációs tényezők alapvetően meghatározzák. Ez az a tapasztalat, ami miatt az eltervezett mérési modell kidolgozását nem tartom célszerűnek jelen keretek között. A személyiség- és attitűdvizsgálatok jó alapot adnak egy átfogó értékelési megoldás kidolgozásához, azonban ezekkel nem jelezhető előre a döntések tényleges tartalma. Úgy vélem, hogy széles körű vizsgálatokkal, több ezer fős adatbázis alapján kidolgozható a megoldás, ez azonban jelen kutatás keretében nem valósítható meg. ez a kutatás azonban alapot ad egy átfogó, standardizáló munka előkészítéséhez és végrehajtásához, amit távlati célomnak tűzök ki.
2011. áprilisi finnországi utam során (HANKEN School CSR konferenciája, Helsinki) olyan tapasztalatokra tudtam szert tenni, amelyek megerősítették véleményemet. Egy olyan országban, mely élenjár a felelős erdőgazdálkodásban, továbbá világszerte környezetbarát ország képe él róla az emberekben, számos ponton azzal (vagy csak más országok felfogásával) ellentétes dolgokat láttam: - a tudományos kutatásban a vállalatok társadalmi felelősségvállalása szűk területre, elsősorban a faiparra koncentrálódik, aminek hátterében elsősorban a kínai és finn faipar együttműködése (versengése) áll. - az emberek napi viselkedésében a környezet megóvása nem feltétlenül van jelen. A szemetelés, a csikkek szétdobálása csak azért nem okoz komolyabb problémát, mert folyamatosan takarítják az utcákat.
Mérés és fejllsztés: Az adottságok és szituációs tényezők külön-külön történő mérése segít képek alkotni a környezettudatossághoz való hozzáállásról. Jelen kutatásban széles körben vontam be tényezőket, mivel kitűzött célom volt felkutatni a környezettudatosság összetevőit. Sikerült összeállítani egy magyar értelmiségi fiatalokra vonatkozó adatbázist, azonban ez a réteg a népességnek csupán egy kis szeletét adja. Munkám során – jelen OTKA kutatáson túl is – igyekeztem nyomon követni, ki milyen döntéseket milyen indokokkal hoz meg. A munkahelyi környezet hatásáról korábbi publikációimról már írtam,
amit megerősítenek jelen tanulmány tapasztalatai is. A tréninget levezetőként „főnök” szerepben saját értékrendemnek megfelelően tudtam alakítani a végrehajtást. Az emberek saját akaratukkal, sőt személyiségük bizonyos jegyeivel szemben is cselekedhetnek.
Munkám elsődleges eredményét a környezettudatosság fejleszthetőségében, pontosabban kikényszerítésében látom. A környezettudatosság átfogó modelljének működését a tréningeken a gyakorlatban is meg tudtam figyelni. Kritikus kérdés marad azonban – úgy vélem, rövid távon ez nem fog megoldódni – hogy mely érdekek, értékrendek mentén befolyásoljuk a viselkedéseket.
Átfogó értékelési modell megalapozása
Modell felépítése és korlátai:
Az értékelési modellt a környezettudatossági modellhez kötöttem, működési logikájának alapját a szakértői értékelések adják. Minden szemponthoz skálás értékeléssel kell meghatározni az egyedi értékeket, amelyek átlaga adja a kategóriák értékét. A skálás (szakértői értékelés mögött) kombinált adatgyűjtések alkalmazandók, melyeket később részletezek. A modell átfogó alkalmazásának korlátját az a tapasztalat határozza meg, hogy csupán a célok és motivációk megváltoztatásával a döntések környezettudatossága alapvetően megváltozhat. A modellt így egyéni akciók értékelésére tartom alkalmasnak, amivel széles körű adatbázist építve lehet tudástárat létrehozni, és átfogó véleményt alkotni. Az ilyen fajta adatgyűjtés erősen támaszkodik az interjúkra, azonban szimulációs gyakorlatokkal (speciális tréningekkel) is lehet őket támogatni. Ennek erőforrásigénye egy kiterjedt kutatás esetén jelentős pénzben, időben és kutatói kapacitásban egyaránt.
Értékelés szerkezete:
Az értékelés 3 fő terültre terjed ki, ebből a második és harmadik a környezettudatossági modellel analóg. Az első terület azonosítja a döntési helyezet és teremti meg a hosszú távú működőképesség alapjait. A területek: -
Helyzetértékelés Adottságok Szituációs tényezők
A helyzetértékelésben kell rövid, szöveges leírással megadni, hogy milyen döntési helyzetről van szó, továbbá a vizsgált személyre és a helyzetre vonatkozó csoportképző ismérveket. Számítógépes
adatbázisban ezek külön tárolhatók, azaz egy újabb döntés vizsgálatához nem feltétlenül kell minden adatot újra felvinni. A szükséges információk a személyre vonatkozóan: -
nem életkor (születési év) lakóhely típusa családi állapot iskolai végzettség munka, beosztás
A döntési helyzetre vonatkozóan (skálás értékeléssel): -
helyzet ismertsége vagy újszerűsége helyzet környezeti hatása/kockázata helyzet társadalmi hatása/kockázata helyzet gazdasági hatása/kockázata helyzet idődimenziója helyzet megoldásának környezettudatossági értékelése
Az adottságok esetén 1..6 skálás értékeléssel célszerű az alábbi csoportokat és tényezőiket értékelni. Ezzel a megoldással még kezelhető méretű skálán kell dolgozni, továbbá nincs középső érték a skálán, ami egyértelmű véleményalkotásra ösztönöz. A csoport-eredményeket az egyes tényezők átlagából lehet képezni. Az értékek 0..100 skálán történő megjelenítésével az eredmények könnyen áttekinthetők. Adottságok ALACSONY ÉRTÉK MAGAS ÉRTÉK MEGJEGYZÉS Környezettudatos Környezettudatos tényezők átlaga magatartásformákkal magatartásformákkal nehezen azonosulni könnyen azonosulni tudó személy tudó személy Nyitottság Zárkózott Nyitott személyiségteszt mérése alapján besorolás Vezető szerep Háttérben marad, Domináns, diktál személyiségteszt mások véleményét mérése alapján követi besorolás Erkölcs erkölcsi érzék hiánya jó és rossz egyértelmű személyiségteszt megkülönböztetése mérése alapján besorolás Áldozathozatal nem hajlandó magas szintű személyiségteszt áldozatot hozni áldozatvállalás mérése alapján besorolás Szakmai ismeretek Hiányos ismeretek Széles körű ismeretek új fejlesztésű teszt alapján Ökológiai ismeretek Alacsony szintű, Alapos, széles körű rendelkezésre álló hiányos teszt használható Sémák Teljes mértékben Széles körben új fejlesztésű teszt hiányoznak a támogató rendelkezésre állnak a alapján sémák támogató sémák CSOPORT/TÉNYEZŐ Személyiség
Attitűdök
környezet-ellenes
környezet-érzékeny
rendelkezésre tesztekkel
álló
1. táblázat
A szituációs tényezők általában mérik a reakciókat és jellegzetességeket döntési helyzetekben. Azaz a jelen kutatás alapján azokat a tényezőket
Szituációs tényezők ALACSONY ÉRTÉK MAGAS ÉRTÉK
CSOPORT/TÉNYEZŐ Észlelés Információk Gyenge értelmezése Halogatás Általános
Kiváló
MEGJEGYZÉS képesség/készségvizsgálati teszttel nem személyiségteszt alapján
Egyáltalán jellemző Probléma-orientáció Alacsony szintű Magas szintű új fejlesztésű teszt alapján Döntési helyzet Képtelenség a döntési Döntési helyzetek jó új fejlesztésű szimulációs értékelése helyzet felismerésére felismerése teszt alapján Motiváció Motiválhatóság nehéz könnyű elsősorban a gazdasági szempontok dominanciáját kell vizsgálni (alacsony érték), új teszttel Motiváció sok kevés új fejlesztésű teszt alapján szükségessége 2. táblázat Az új fejlesztésű tesztek azért szükségesek, mert a szükséges vizsgálati mintához a jelen kutatásban alkalmazott kérdések nagy száma nem engedhető meg. Célszerű, már nem a lehetőségeket kereső tesztanyagok összeállítására van szükség. A modell anyagainak felépítését, a szükséges adatbázisok és adatgyűjtési megoldások programozását, továbbá a modell tesztelését és általános használatát jövőbeli feladatomnak tekintem, illetve alkalmasnak tartom arra, hogy PhD kutatás alapját képezze az elkövetkező években. Az értékelési modellt a 23. ábra, az értékelés menetét a 24. ábra foglalja össze.
ADOTTSÁGOK
SZITUÁCIÓ Észlelés
Személyiség
Információk értelmezése Halogatás Probléma-orientáció
Nyitottság Vezető szerep Erkölcs Áldozathozatal
Szakmai ismeretek
Azonosító és csoportképző személyes adatok
Döntési helyzet értékelése
Ökológiai ismeretek Sémák Attitűdök
Helyzetleírás
Motiváció Motiválhatóság Motiváció szükségessége
Leírás Ismertség/újszerűség Fenntarthatósági kockázatok Idődimenzió
Környezettudatosság értékelése
23. ábra
Az értékelés menetének felépítésekor az alábbiakból indultam ki: -
kifejlesztettem a kérdőíveket kezelő adatbázist és WEB-felülelet, ami a Vezetéstudományi Intézet szerverén rendelkezésre áll az elektronikus adatgyűjtés gyors, környezetbarát, jól áttekinthető keretet ad, ezzel segíti a statisztikai elemzések elvégzését is ezzel a megoldással folyamatos és egyedi visszajelzést tudok adni a kutatásba bevont személyeknek (erről pozitív visszajelzéseket kaptam) opcionálisan a jelen kutatáshoz kidolgozott teszteket is kínálhatom, így további információk gyűjthetők az érdeklődőktől.
A helyzetek adatainak feltöltése egy formanyomtatvánnyal történhet, amit felvihet a vizsgálatban részt vevő egyedileg, illetve a kutató. A helyzetleírásnak olyannak kell lenni, hogy nem kutatói felvitel esetén is értékelhető legyen a helyzet és megoldása a környezettudatosság szempontjából. Az introspektív információkat természetesen nem lehet azonos módon kezelni a külső megfigyelések eredményeivel, az önértékelés megengedése azonban segíthet további információkhoz jutni a vizsgált személyekről (az eredmények összevethetők más helyzetértékelésekkel, amikor kutatói jelenlét is volt. Az információk relevenaciájának megállapítása kutatói feladat.)
Személyes adatok rögzítése, azonosítók generálása
Helyzetek felöltése
Adottságtesztek kitöltése
Szituáció-tesztek kitöltése
Helyzetek önértékelése
Helyzetek szakértő általi értékelése
24. ábra
