BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz.
Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR NEMZETKÖZI KOMMUNIKÁCIÓ SZAK Nappali tagozat Médiamenedzsment szakirány
A KÖRNYEZETTUDATOSSÁG FEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON: A SZELEKTÍV HULLADÉKGYŰJTÉS NÉPSZERŰSÍTÉSE
Készítette: Teszéri Nóra Budapest, 2003. december 10.
1
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz.
TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS
3
1. A környezetvédelem, környezettudatosság jelentősége
4
1. 1. A környezetvédelem kezdetei, fejlődésének lépései
4
1. 2. Környezetvédelem Magyarországon
8
1. 2. 1. Törvényi szabályozás
8
1. 2. 2. Csatlakozási kötelezettségeink
13
1. 2. 3. Környezettudatosság a statisztikák tükrében
15
2. A tudatosságot meghatározó tényezők kommunikációja
19
2. 1. Támogatások, pályázatok
19
2. 2. Környezeti nevelés
20
2. 3. Vállalati kultúra, arculattervezés
25
2. 4. Civil szervezetek
28
2. 5. Média
29
3. Hosszú távú célok
35
3. 1. A fogyasztási szerkezet átalakítása, a túlfogyasztás megszüntetése
35
3. 2. Környezetszennyezési bírságok és hiányosságaik
42
3. 3. A szelektív hulladékgyűjtés népszerűsítése
52
3. 3. 1. Mi az a szemét, mi az a hulladék
52
3. 3. 2. Hol keletkezik szilárd települési hulladék? A kommunikáció célcsoportjai, csatornái , üzenetei
57
ÖSSZEGZÉS
65
IRODALOMJEGYZÉK
68
2
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz.
MELLÉKLETEK
70
3
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz.
BEVEZETÉS Napjainkban égető fontosságúvá vált a környezetvédelem. Ez az UVsugárzáson túlmutató, közhelyszerű megállapítás sajnos komoly következményekkel járhat. Az EU- csatlakozás közeledtével Magyarország még messze nem tart ott, amit a 2004. májusi belépés megkövetelne. A szemét (eltakarítása, szelektív gyűjtése) feladatot ró a mindenkire; az átlagos állampolgártól kezdve a kivállalkozón át az önkormányzatokon
keresztül
az
összes
környezetvédelmi
hatóságra.
Alkalmazkodnunk kell az EU- s elvárásokhoz a fenntarthatóság eszméjének nevében, valamint pénztárcánk – és az államkassza- vastagsága érdekében. Nagyon szép, de borzasztóan koszos országban élünk, évente kilencemeletnyi Margit- sziget alapterületű szeméthegyet termelve. Vannak települések, ahol már megvalósult a szelektív hulladékgyűjtés, van, ahol elkészült a tervezete, és vannak olyanok is, amik csak most kapcsolódtak be a szervezett hulladékgyűjtésbe. Közvélemény
kutatások
igazolják:
az
emberek
általában
tájékozottak
a
környezetvédelmi témákat illetően, de cselekedni is csak „általában” szeretnének. A környezeti kommunikáció - ami sajnos egyáltalán nem igazodik a lakosság környezettudatosságához- vagy nagyon halványan, vagy egyáltalán nem működik. Az állam, az önkormányzatok, a civil szervezetek, a vállalatok, intézmények ritkán élnek a kommunikáció, információáramoltatás adta lehetőségekkel. A médiában megjelenő környezeti témájú hírek – mert műsorokról nehéz lenne beszélni- botrányszagúak A környezeti nevelés pedig még gyermekcipőben jár. Dolgozatom azt vizsgálja, milyen lehetőségei vannak ma Magyarországon a környezeti kommunikációnak Melyek azok a területek, ahol már megtette kezdeti lépéseit, és hol vannak elmaradások a tájékoztatás, informálás, a meggyőzés, az attitűd és a magatartás megváltoztatásában. Milyen kommunikációs feladatok hárulnak még az államra, mit kell még tenniük a települési önkormányzatoknak, és milyen eszközökkel és milyen kommunikációs csatornákon lehet rábírni az
4
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz.
embereket tudatosabb viselkedésre, és végül, hogy hogyan válhat itthon is megszokott mindennapi rutinná a szelektív hulladékgyűjtés.
5
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz.
1. A KÖRNYEZETVÉDELEM, KÖRNYEZETTUDATOSSÁG JELENTŐSÉGE
1. 1. A környezetvédelem kezdetei, fejlődésének lépései A nemzetközi környezetvédelmi mozgalom gyökerei, amely a világ közvéleményének formálása, a környezettudatosság fejlesztése révén jelentősen hozzájárult a környezetvédelmi együttműködés intézményesítéséhez, egészen a XIX. század második feléig nyúlnak vissza. Európában és Észak-Amerikában ebben az időben kezdték meg tevékenységüket az első természetvédelmi mozgalmak. Később, már a XX. század 50-es, 60-as éveiben ezekben az országokban éles társadalmi vita bontakozott ki az emberi tevékenységnek a környezetre és természetre gyakorolt hatásáról. Míg a fejlett országokban egyre inkább teret nyert az a gondolat, hogy a környezetszennyezésből,
a
természeti
erőforrások
csökkenéséből
és
a
népességnövekedés, illetve a nagyobb fogyasztási igények által fokozódó nyersanyag- és energiafelhasználásból fakadó problémákat szükségszerűen meg kell oldani, addig a fejlődő országok ezeket kizárólag a gazdag "északi" országokat érintő kérdéseknek tartották. A gyors technológiai fejlődés ellenére a fejlett országoknak tulajdonítható erőforrás-felhasználás és környezetterhelés jelentősen nőtt. A fejlődő országok természeti erőforrás felhasználása, a gazdasági tevékenység által előidézett környezetszennyezés mértéke viszonylag alacsony volt. Feladatuknak elsősorban a szegénység, s ezzel összefüggésben a különböző járványok leküzdését, a fejlett országokéhoz hasonló életkörülmények kialakítását tartották. Ezért kísérletet tettek gazdaságuknak a lehető leggyorsabb és legkevésbé tőkeigényes módon történő iparosítására olyan technológiák felhasználásával, amelyek jelentős mértékben hozzájárultak a környezetvédelmi problémák kialakulásához.
6
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz.
Az emberi környezet megóvásával foglalkozó első világméretű program kidolgozására
1972-ben
került
sor
Stockholmban,
az
ENSZ
környezeti
világkonferenciáján. A konferencián a résztvevők nyilatkozatot fogadtak el a környezetvédelem alapelveiről és nemzetközi feladatairól. Az együttműködés irányítására, a nemzetközi erőfeszítések összehangolására létrehozták az ENSZ Környezeti Programját (UNEP). A Stockholmi Nyilatkozat keretében első ízben fogadták el hivatalosan, nemzetközi szinten az emberhez méltó környezethez való jogot. A nyilatkozatban a kormányok ünnepélyesen kötelezettséget vállaltak, hogy megóvják és jobbá teszik az ember környezetét a mai és a jövő nemzedékek számára. A stockholmi konferencián nemzetközi szinten általános elfogadást nyert a gazdasági fejlődés és a környezetvédelem közötti kölcsönhatás gondolata is. Az iparilag fejlett és a fejlődő országok felismerték annak szükségességét, hogy megértsék egymás eltérő feltételrendszerének és szemléletmódjának lényegét. A fejlődő
országok
számára
nyilvánvalóvá
vált,
hogy
a
fejlett
országok
környezetvédelmi problémái igen hasonlóak az övékéhez. A természeti erőforrások csökkenése, ember és természet viszonyában az összhang megbomlása csak globális szinten értelmezhető. A konferencia legfőbb eredménye az volt, hogy kísérletet tett a fejlett és fejlődő országok között a környezet védelme és a gazdaság fejlesztése kérdéseiben vallott szemléleti különbségek áthidalására, s általánosan elfogadtatta az ökológiailag "egészséges" fejlődés érdekében szükséges környezetvédelmi szemlélet és gazdálkodás gondolatát. 1974 és 1981 között az ENSZ több szakmai konferenciát rendezett az élelmezés, népességnövekedés, településfejlesztés, elsivatagosodás, az egészségügy és agrárreform, az új és megújuló energiaforrások kérdésében.1984-ben az ENSZ Közgyűlés létrehozta a Környezet és Fejlődés Világbizottságot, melynek vezetésével a norvég miniszterelnököt, Gro Harlem Brundtland asszonyt bízták meg. A bizottság készítette el a "Közös Jövőnk" című jelentést, mely először fogalmazta meg a fenntartható fejlődés fogalmát: „A fenntartható –harmonikus fejlődés- a fejlődés olyan formája, mely a jelen igények kielégítése mellett nem fosztja meg a jövő generációját saját szükségleteik kielégítésének lehetőségétől.” A jelentés főbb
7
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz.
megállapításai egy olyan fejlődési modellt vázoltak fel, mely a mennyiségi növekedést és a minőségi fejlődés egyaránt tartalmazza, s kimondja, hogy a gazdaság csak a környezet megőrzésével növekedhet. A fenntartható fejlődés három pillére, a környezet - gazdaság - társadalom egymással összefügg, a döntéseknél mindhármat figyelembe kell venni. Az ENSZ 1992-ben Rio de Janeiróban megrendezett Környezet és Fejlődés Világkonferenciája előkészítésekor a Közös Jövőnk jelentés megállapításait vették alapul.
A
riói
konferencián
a
fenntartható
fejlődésre
vonatkozó
fontos
dokumentumokat fogadtak el, mint a "Feladatok a XXI. századra" (Agenda 21) dokumentumot, mely a fenntartható fejlődés átfogó programja, a fenntarthatóság elveit tartalmazó Riói Nyilatkozatot, valamint a tartamos erdőgazdálkodás elveit. Megnyitották aláírásra a Biológiai Sokféleségről szóló Egyezményt és az Éghajlatváltozási Keretegyezményt, melyeket "riói egyezmények"-nek is neveznek. A világkonferenciát követően 1993-ban alakult meg az ENSZ Fenntartható Fejlődés Bizottsága az ENSZ program végrehajtásának koordinálására. A riói konferencia eredményeként erősítették meg a Globális Környezeti Alapot (GEF), melynek feladata lett többek között a két riói egyezmény pénzügyi támogatási rendszerének működtetése. A riói világkonferencia után öt évvel, 1997-ben az ENSZ Közgyűlés Rendkívüli Ülésszaka értékelte a program megvalósítását a világkonferencia óta eltelt időszakban. Az ENSZ és szakosított szervei és más nemzetközi szervezetek is elkészítették saját fenntartható fejlődési programjukat, az OECD ajánlásokat fogadott el 2001-ben. Az Európai Unió is elkészítette Fenntartható Fejlődési Stratégiáját, melyet a 2001. júniusi göteborgi ülésen fogadtak el. 2002 augusztus végén - szeptember elején a dél-afrikai Johannesburgban rendezték meg a következő nagyszabású találkozót Fenntartható Fejlődési Világkonferencia elnevezéssel. Ezen áttekintették a riói konferencia óta eltelt tíz évet, értékelték az elért eredményeket, a kitűzött célok megvalósulását, illetve feltárták a megvalósítást akadályozó tényezőket, az elmaradások okait. Annak ellenére, hogy az elmúlt évtizedek során egyre nyilvánvalóbbá, nemzetközileg
8
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz.
általánosan elfogadottá vált a társadalmi-gazdasági fejlődés és a környezet védelme közötti szoros kölcsönhatás, mégis igen kevés történt a környezeti és fejlesztési szempontoknak a gazdasági tervezésben és döntés-hozatalban történő integrálása érdekében. A nemzetközi környezetvédelmi együttműködés számos területén történt ugyan jelentős előrelépés, de Földünk általános környezeti állapota összességében mégis
erőteljesen
romlott.
Az
ózonréteg
elvékonyodásának,
a
globális
éghajlatváltozás növekvő kockázatának és a természeti erőforrásokkal is kapcsolatos más környezeti problémáknak a világméretű nemzetközi összefogás révén történő kezelése egyre sürgetőbbé vált. Ezzel párhuzamosan a társadalmak közötti fejlettségi, átlagos életminőségi különbségek is nagy mértékben nőttek, s ebben is óriási szerepe van az erőforrásokhoz való hozzáférésben, azok hasznosításában, hasznosításának hatékonyságában megmutatkozó különbségeknek. A johannesburgi világkonferencia során a résztvevő államok elfogadták a politikai nyilatkozatot és a végrehajtási tervet, amely az alábbi főbb pontokat tartalmazza: •
megegyezés
született
az
energiahordozókhoz
való
minél
szélesebb
hozzájutásról, de az Európai Unió és az Egyesült Államok közötti nézeteltérések miatt nem sikerült konkrét célokat meghatározni a megújuló energiaforrások (például nap- és szélenergia) egyre növekvő kihasználásával kapcsolatban. •
2015-ig újra kell szaporítani a túlhalászat miatt kipusztulással fenyegetett halfajokat, mert ennek elmaradása veszélyeztetheti a tengerek élővilágát.
•
2020-ig el kell jutni odáig, hogy a vegyi anyagokat az emberi egészségre és a természetre nem ártalmas módszerekkel állítsák elő. A veszélyes hulladék tárolását vagy megsemmisítését szintén ellenőrzött és biztos módon kell végrehajtani.
•
a terv elismeri, hogy a globalizációnak van jó és rossz oldala. Miközben új lehetőségeket nyújt a világgazdasági növekedéshez és a magasabb életszínvonal eléréséhez, a szegényebb országok különleges hátrányokat szenvednek, s emiatt a sürgősen bevonandók a profitálók körébe.
9
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz.
•
a tervezet támogatja a kereskedelmet és a környezetvédelmet, anélkül, hogy említést tenne a WTO néhány határozatáról, amelyek ellentétben állnak nemzetközi környezetvédelmi egyezményekkel.
•
2010-ig mérsékelni kell a kihalófélben lévő állat- és növényfajok pusztulásának folyamatát.
•
2005-ig stratégiai terveket dolgoznak ki az erőforrások megőrzéséről a jövő nemzedékek számára.1
1. 2. Magyarország és környezetvédelem
1. 2. 1.- Törvényi szabályozás Az 1995. évi LIII. Tv. a környezet általános védelméről szól. A rendelkezés első paragrafusa szerint „a törvény célja az ember és környezete harmonikus kapcsolatának kialakítása, a környezet egészének, valamint elemeinek és folyamatainak magas szintű, összehangolt védelme, a fenntartható fejlődés biztosítása.A törvény a kiszámíthatóság és a méltányos teherviselés elve szerint megfelelő kereteket teremt az egészséges környezethez való alkotmányos jogok érvényesítésére.” A törvény szabályozza továbbá , hogy mik a alapelvei. Ezek: az elővigyázatosság, megelőzés, helyreállítás. A hatodik paragrafus szerint a környezethasználatot úgy kell megszervezni és végezni, hogy: •
a legkisebb mértékű környezetterhelést és igénybevételt idézze elő;
•
megelőzze a környezetszennyezést;
•
kizárja a környezetkárosítást.
A környezethasználatot az elővigyázatosság elvének figyelembevételével, a környezeti
elemek
kíméletével,
takarékos
használatával,
továbbá
a
hulladékkeletkezés csökkentésével, a természetes és az előállított anyagok visszaforgatására és újrafelhasználására törekedve kell végezni. 1
Környezetvédelmi Alapismeretek 1999. Környezetvédelmi Minisztérium 20-39. o.
10
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz.
A Nemzeti Környezetvédelmi Program A törvény negyvenedik paragrafusa rögzíti: „a környezetvédelmi tervezés alapja a hatévente megújítandó, az Országgyűlés által jóváhagyott Nemzeti Környezetvédelmi Program. A Programnak - a Program időtartamára vonatkozóan tartalmaznia kell: •
a környezet állapotának bemutatását;
•
az elérni kívánt környezetvédelmi célokat és célállapotokat;
•
a célok és célállapotok elérése érdekében végrehajtandó feladatokat, azok megvalósításának sorrendjét és határidejét;
•
a kitűzött célok megvalósításának eszközeit, ideértve a pénzügyi igények forrásának tervezett megjelölését is;
•
azoknak a területeknek a kijelölését, amelyeken különleges környezetvédelmi intézkedések szükségesek, valamint az intézkedések tartalmát.
A kormánynak az NKP megújítására irányuló előterjesztés benyújtásakor az Országgyűlés előtt be kell számolnia annak végrehajtásáról és a végrehajtás során szerzett tapasztalatokról. A Programban foglaltakat az ország társadalmi-gazdasági tervének [Alkotmány 19. § (3) bekezdés c) pont] meghatározása, a gazdaságpolitikai döntések kialakítása, a terület- és településfejlesztés, a regionális tervezés, továbbá a nemzetgazdaság bármely ágában megvalósuló állami tervezési és végrehajtási tevékenység során érvényre kell juttatni. A Programmal összhangban - külön törvény rendelkezései szerint - regionális és megyei környezetvédelmi programok készítendők. A program célja a lakosság életminőségének javítása, a természeti értékek megőrzése, a környezettudatosság erősítése és a környezeti szempontok érvényesítése a gazdasági fejlődésben. 2
Az első Nemzeti Környezetvédelmi Program (1997- 2002) értékelése
11
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz.
Az NKP-I összesen 120 elérendő célt fogalmazott meg. A célok teljesítésének pontos nyomon követését és értékelését nehezíti, hogy a Program keretében megvalósított intézkedések egy része hosszú távú célkitűzés elérését szolgálja, és az eredményeket nem lehet hat évre szóló konkrét követelmények szerint értékelni. Az NKP-I időtávja és a források elégtelennek bizonyultak a környezetvédelem terén évtizedek alatt felhalmozódott lemaradások, az okok és a következmények teljes körű kezelésére. Az előcsatlakozási eszközöknek köszönhetően már az NKP-I végrehajtásának időszakában bővült a környezetvédelmi források köre (pl. PHARE, ISPA, SAPARD, LIFE), és az EU csatlakozást követően újabb EU források segítik majd a hiányosságok pótlását (pl. a Kohéziós és a Strukturális alapok). Az NKP-I céljainak elérése terén az eltelt időszakban történt előrelépés. Az Európai Unióhoz való csatlakozás feltételeinek részét képező környezetvédelmi jogharmonizáció legfőbb joganyagai elkészültek. Megkezdődött az EU-konform intézményrendszer kiépítése. Az NKP-I a környezetvédelmi problémák megoldását ágazati bontásban kezelte, és fontos szerepe volt abban, hogy erősödjön a környezeti érdekek integrálódása
a
különböző
ágazati
és
fejlesztési
programokba
(Országos
Területfejlesztési Koncepció, Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program, Nemzeti Fejlesztési Terv). A Program időszakának második felében (2000-től) további eredménynek
tekinthető
azoknak
a
programoknak
a
beindítása,
amelyek
környezetkímélő eszközökkel a versenyképesség javítását segítik elő (környezeti auditálás, integrált szennyezés megelőzés (IPPC), környezetkímélő takarékos eljárások stb. A környezeti célok megvalósítása a természetvédelem és a levegőtisztaság-védelem területén volt a legnagyobb mértékű (szakterületi becslések szerint 80-90%-os). A vizek védelme, a földvédelem, az emberi egészség védelme, a környezetbiztonság növelése érdekében meghatározott feladatok teljesítésének mértéke ettől kis mértékben elmaradt. A legnagyobb lemaradás a települési és épített környezet védelme, valamint a hulladékgazdálkodás terén mutatkozik. A közvetlen környezetvédelmi intézkedéseken túlmenően számos környezeti mutató a gazdaság szerkezeti változásának következményeként is javult. 3
2 3
1996. évi LIII törvény a környezet általános védelméről www.kvvm.hu 2003. 11. 24
12
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz.
A 2003–2008 közötti időszakra szóló Nemzeti Környezetvédelmi Programról: A Program alapelvei Az NKP-II a legfontosabb hazai és nemzetközi környezetpolitikai alapelvekre épül, amelyek három fő csoportba sorolhatók: •
A környezetvédelemben mára már hagyományosnak tekintett alapelvek (pl. az elővigyázatosság, a megelőzés, a helyreállítás, a felelősség, az együttműködés, a tájékoztatás, a nyilvánosság és a „szennyező fizet” elve).
•
A fejlett országok környezeti kormányzati tevékenysége alapján számunkra példaértékűnek tekinthető további alapelvek (a megosztott felelősség; az átláthatóság biztosítása a tervezés, döntéshozás, finanszírozás, megvalósítás és ellenőrzés során; kiszámíthatóság a szabályozásban és a finanszírozásban; számonkérhetőség, világos célok, mérhető teljesítmények; partnerség, szubszidiaritás, addicionalitás, többszörös hasznú intézkedések).
•
A fenntartható fejlődés alapelveinek figyelembevételével az NKP-II- nek elő kell segítenie a fenntartható fejlődés irányába történő átmenethez szükséges társadalmi, gazdasági és környezeti feltételek kialakítását.
Az NKP-II végrehajtása során a környezetgazdasági érdekeken kívül a nem számszerűsíthető etikai megfontolásokat is figyelembe kell venni. Az etikai szempontokat szem előtt tartó környezetvédelem elismeri a megóvandó értékek gazdasági érdekeken felül álló létjogosultságát. Feladatok: •
Kapcsolataink fejlesztése a jelenlegi tagállamokkal, illetve a csatlakozó országokkal
•
Szerepvállalás az EU környezeti politikájának alakításában,
•
A szubregionális és a szomszédos országokkal történő két- és többoldalú együttműködés erősítése
•
Az NKP I. értékelése.
13
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz.
Környezettudatosság növelése akcióprogram főbb céljai. •
a társadalom környezettel és fenntartható fejlődéssel kapcsolatos ismereteinek bővítése,
A
•
az információhoz jutás javítása,
•
a környezettudatos döntések és a fenntarthatóbb életmód ösztönzése,
•
a környezetpolitikai döntésekben a felelős társadalmi részvétel erősítése.
Környezettudatosság
növelése
akcióprogram
specifikus
és
operatív
célkitűzései •
a környezet- és természetvédelmi ismeretek, környezettudatosság közvetítése az a közoktatás minden szintjén és valamennyi műveltségterületen
•
a társadalom környezeti értékrendjének javítása
•
a fenntartható egyéni, valamint családi életmód- és háztartásvezetési szokások elterjedésének támogatása
•
környezetvédelmi
vezetési
rendszerek
és
környezetbarát
termékek
elterjesztése •
a társadalmi részvétel erősítése a környezettel és a természettel kapcsolatos döntéshozatali folyamatokban (partnerség a környezetért)
•
a környezettudatossággal kapcsolatos K+F és nemzetközi együttműködés erősítése
•
környezetiadat-gazdálkodás,
információs
rendszerek
fejlesztése
és
a
nemzetközi együttműködés erősítése. A Környezettudatosság növelése akcióprogram előrehaladását többek között az alábbi mutatókkal lehet nyomon követni: • a fenntarthatóság, a környezetvédelem megjelenése az egyéni döntésekben − attitüd-vizsgálatok alapján; • környezetbarát minősítési rendszerek ismertsége és alkalmazása; • környezetvédelmi vezetési rendszerben tanúsított és hitelesített szervezetek aránya; • a környezetbarát termékek és szolgáltatások piaci részesedése, aránya, valamint aránya az állami beszerzésekben; 14
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz.
• oktatási jogszabályok és dokumentumok (tantervek, képesítési követelmények környezeti nevelési, oktatási tartalma); • a pedagógiai szolgáltatások környezeti nevelési tartalmának mutatói; • környezet- és természetvédelmi szakképzésben részesültek száma; • környezeti és természeti oktató-nevelő központok, intézmények működési mutatói; • környezeti segélynyújtó, tanácsadó és információs szolgálatok működési mutatói; • környezettudatosság megjelenése a terület- és településrendezésben; • a szektorközi együttműködés (partnerség) érvényesülésének mutatói; • a fenntarthatósággal ellentétes reklámok száma és hatékonysága; • környezeti reklámok száma és hatékonysága, környezeti ügyek média megjelenése. A Nemzeti Környezetvédelmi Program feladatainak összköltsége 4300 milliárd forint, ennek felét a költségvetésből, 15 százalékát uniós forrásokból, 35 százalékát egyéni ráfordításokból fedezik.4 1. 2. 2. Csatlakozási kötelezettségeink
Átmeneti mentességek A
csatlakozási
tárgyalások
során
néhány
fontos
környezetvédelmi
követelmény teljesítésére átmeneti engedményt kapott Magyarország a következők szerint: •
Csomagolási hulladékok: Magyarország 2005. december 31-ig mentességet kapott
az
összes
hasznosításának csomagolóanyagok
csomagolási
hulladék
követelménye, hulladékainak
illetve
legalább az
legalább
ötven
százalékos
és
műanyag
üveg tizenöt
százalékos
újrafeldolgozásának követelménye alól. Az átmeneti időszak elsősorban a lakossági szelektív hulladékgyűjtés fejlesztéséhez szükséges.
15
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz.
•
Veszélyes hulladékok égetése: Egyes hazai berendezések esetében az EUkövetelmények teljesítése csak korszerűsítéssel vagy teljes kicseréléssel érhető el – a nem megfelelő technikai szint, a füstgáz tisztításának és az égetési technológia folyamatos ellenőrzésének hiányosságai miatt. Erre kaptunk 2005. június 30-ig tartó átmeneti mentességet.
•
Települési
szennyvízelvezetés
és
-tisztítás:
Magyarország
átmeneti
mentességet kapott az EU-irányelv rendelkezéseinek betartása alól – a szervesanyag felhalmozódás következményei (pl. algásodás) miatt érzékeny területek esetében 2008. december 31-ig, a 15 ezer lakosúnál agglomerációk esetében 2010. december 31-ig, a kétezer és 15 ezer közötti lakosságszámú agglomerációk esetében 2015. december 31-ig, illetve a négyezer vagy annál nagyobb
lakos-egyenértéknek
megfelelő
kibocsátású,
meghatározott
üzemekkel kapcsolatos követelmények tekintetében 2008. december 31-ig. Az irányelv végrehajtása jelentős beruházásokat igényel, és az ország csak akkor képes a magas költségek elviselésére, ha azok hosszú távra oszlanak el. •
A nagy tüzelőberendezések légszennyező anyag kibocsátásának korlátozása: egyes berendezéseknél 2004. december 31-ig terjedő átmeneti időszak áll rendelkezésre a technológia fejlesztésére, mind az energiaipari, mind az energiaiparhoz nem kapcsolódó szektorban (például erőművek, cement- és cukorgyárak).5
Az Európai bizottság rendszeresen készít éves jelentéseket (Regular Report) a csatlakozni kívánó országokról. Magyarország 2003-ig alapvetően teljesíti/ teljesítette a csatlakozási tárgyalásokból fakadó kötelezettségeket és vállalásokat, és a csatlakozás időpontjától várhatóan képes lesz az acquis communataire alkalmazására. Magyarországnak kiemelt figyelmet kell fordítania a végrehajtásra a vízminőség-védelmi területen, különös tekintettel az ivóvíz-minőségre, illetve a felszíni vizekbe bocsátott veszélyes anyagok elleni védekezést szolgáló programokra csatlakozásig történő befejezésére. Szükséges a helyi hulladékgazdálkodási tervek elfogadása is. Folytatni kell a hulladékgyűjtő rendszerek, illetve a hasznosító és 4
Nemzeti Környezetvédelmi Program II. 2003-2008
16
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz.
lerakó létesítmények kialakítását, és létre kell hozni a hulladékszállítás felügyeleti rendszerét. Az ipari kockázatkezelés és a súlyos ipari balesetek elleni védekezés terén be kell fejezni a notifikációs rendszer felállítását, a kockázatot jelentő létesítmények azonosítását szolgáló rendszer kiépítését, valamint biztonsági jelentések értékelését, illetve ki kell alakítani a külső veszélyhelyzeti terveket. További feladat a genetikailag módosított szervezetekre vonatkozó intézményi és eljárási keretek megteremtése.6
5 6
Környezetvédelem és EU- csatlakozás 2002.Külügyminisztérium 21.o. www.kum.hu
17
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz.
1. 2. 3. Környezettudatosság a statisztikák tükrében Lakóhelyén a környezet állapota, tisztasága 7 Egy
a
Környezetvédelmi
és
Vízügyi Minisztérium megbízásából
készült
közvélemény-kutatás szerint a lakosság •
42%-a lakóhelyén a környezet állapotát, tisztaságát jónak értékeli (4-es, 5-ös osztályzatok).
•
37% közepes véleményt formáltak (3-as osztályzatok)
•
21%-a értékeli rossznak (1-es, 2-es osztályzatok
Tehát Magyarország környezeti állapotáról a közepesnél kedvezőbbnek ítélik meg az itt élők (3, 23-as átlagosztályzat). A
lakosság
egészéhez
képest
kedvezőtlenebb
véleménnyel
vannak
lakókörnyezetükről a fővárosban élők (2, 89), a diplomások (3, 01). A vidéki városok lakói az országos átlagnál egy árnyalattal kritikusabbak (3, 13) szűkebb környezetük tisztaságát illetően, a legkedvezőbb értékelést a községekben élők adták (3, 51). Az ország különböző régióiban lakók nagyjából hasonlóképpen minősítik környezetük állapotát, Budapest és környékét leszámítva a legalacsonyabb átlag (3, 24) a Magyarország észak-keleti területén élők körében született, míg a legmagasabbat (3, 37) az észak-dunántúli régió polgárai adták. A természeti környezet minőségét rontó tényezők: Leginkább az élővizek szennyezettségét tekintik komoly problémának, legkevésbé pedig az ivóvíz nem megfelelő minőségét kifogásolják az emberek. Komoly veszélyforrásként jelenik még meg a zöldterületek pusztulása, a légszennyezettség, a közterületek szemetessége és a zajártalom.
A magyar lakosság környezettudatossága: A Cognative Kft. a WWF Magyarország megbízásából8 2002 januárjában és decemberében végzett felmérést reprezentatív mintán. Megdöbbentő adatok 7 8
www.kvvm.hu 2003. 10. 25 www.cognative.hu 2003. 10. 26
18
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz.
születtek: a megkérdezettek 72 százaléka nem tudott megnevezni egyetlen környezetvédelmi szervezetet sem 2002 januárjában. Decemberre ez javulni látszott: ekkor „csak” a lakosság 52 százaléka nem ismert ilyen jellegű szervezetet. A lakosság érdeklődése nagy a környezet- és természetvédelem iránt- derült ki a felmérésből. 2002 januárjában a megkérdezettek 10 százaléka a természeti katasztrófákat, 4 százalék pedig a természetet érő károkat jelölte meg az emberiség legfőbb problémájaként, míg decemberben ez az arány 7 és 3 százalék volt. Azokra a kérdésekre, hogy milyennek tartják a környezet állapotát ma, milyen volt öt évvel ezelőtt, és hogy öt év múlva vajon állapotban lesz, a következő válaszok érkeztek: öt évvel ezelőtti állapotot 68 és 65 százalék vélte közepesnek, 19, illetve 18 százalék rossznak. Jó állapotúnak 10 és 16 százalék gondolta. Nagy javulás nem következett be a környezet minőségében az elmúlt öt évben; 67 és 63 százalék véli úgy, hogy az. változatlanul közepes. Ami a jövőképet illeti; a magyar lakosság nem mondható optimistának, 46, illetve 41 százalék gondolja közepesnek, de 10 százalékkal megnőtt azoknak az aránya, akik úgy vélik, rosszabb állapotba kerül majd a természet és a környezet.
A 2003 februártól júliusig végzett kutatások eredményei. 2003 februárjától júliusig, ezer fő megkérdezésével is végzett közvéleménykutatást a WWF Magyarország megbízásából a Cognative Kft. Ekkor is a lakosság környezettudatosságát vizsgálták. A kapott eredményekből kiderült, a lakosság többsége tisztában van számos emberi tevékenység környezetkárosító hatásával, és ezek leküzdésére cselekedni is hajlandó, ám több más szennyező tevékenység esetében nem érzékelik kellőképpen azok súlyát. Az emberek elsősorban a tankhajók elsüllyedését, a vegyi üzemeket és a szemetelést tartják környezetkárosítónak, ugyanakkor
a
papírfelhasználást,
a
mezőgazdasági
tevékenységet
és
a
folyószabályozást nem ítélik annyira terhelőnek. A bel- és külföldi környezeti állapotot a lakosság fele súlyosan problémásnak, 18 százaléka katasztrofálisnak, a fennmaradó hányad pedig problémásnak gondolja. A megkérdezettek között nem volt olyan, aki szerint a környezet rendben lenne.
19
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz.
A lakosság a vizsgálatok alapján négy csoportra bontható környezettudatosságát illetően: •
Közönyösek (33 százalék): fő környezetszennyező tevékenységek: vegyi üzemek, tankhajók elsüllyedése, széntüzelésű erőművek, szemetelés
•
Atomfélők (27 százalék): a fent említettek mellett környezetkárosítónak tartják az erőműveket
•
Fogyasztási cikk fóbiások (28 százalék): a fenti területeken kívül a műanyag termékeket, a hajtógázas spray-ket, és a repülővel való közlekedést tartják veszélyesnek
•
Aggódók (11 százalék): véleményük szerint minden felsorolt emberi tevékenység károsító hatással bír.
A környezettudatosságok meghatározó tényezők: Az egyes szegmensek közötti különbség kialakulásában a lakóhely regionális elhelyezkedése, ami bármilyen környezetkárosító eseménnyel való személyes élményt, érintettséget jelent, valamint az általános tájékozottságot befolyásoló iskolai végzettség játszik meghatározó szerepet. A felmérés során kiderült, hogy a környezettudatosság mértéke elsősorban a tájékoztató és oktatótevékenységen múlik, főként azonban a médián. A kutatást végzők szerint ezt bizonyítja az áprilisi paksi üzemzavar sajtóvisszhangja, amelynek nyomán a "környezetkárosító slágerlistán" az atomerőművek a februári nyolcadik helyről júniusra az ötödikre jöttek fel, majd júliusban újra visszacsúsztak a hetedikre.
Mennyire hajlandó cselekedni a magyar lakos? A felmérés szerint az emberek nagy része már most is tesz a környezetért, és hajlandó is lenne többet vállalni. 52 százalékuk vallotta, hogy egyáltalán nem szemetel, 47 százalék gyűjtené szelektíven a háztartási hulladékot, a környezetbarát 20
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz.
csomagolásokat 41 százalékuk részesítené előnyben, környezetbarát tisztító és mosószereket azonban csak 37 százalékuk használna, a személyi jövedelemadó egy százalékát pedig 32 százalékuk ajánlaná fel szívesen környezetvédelmi szervezetnek. A megkérdezettek szerint elsősorban a környezetet szennyező vállalatoknak, az adott környéken élőknek, az egyes embereknek saját maguknak, az önkormányzatoknak, a zöld szervezeteknek, a kormányzatnak, végül pedig a nemzetközi politikusoknak kellene többet tenni a környezetért. A kutatás eredményeképpen megállapítható, hogy a magyar lakosságban van cselekvési hajlandóság a környezeti problémák megoldására. Az oktatás, de főként a média felelőssége, hogy ez hogyan és mikor nyilvánul meg tettekben.
21
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz.
2. A tudatosságot meghatározó tényezők kommunikációja
2.1. Támogatások, pályázatok
Az EU csatlakozás- előkészítő támogatással segíti leendő közép- és keleteurópai tagjait abban, hogy a legfontosabb ágazatokban mielőbb felzárkózzanak a tagsághoz szükséges szintre, illetve bevezessék az uniós szabályokat és az uniós tagsághoz
elengedhetetlen
intézményes
változtatásokat.
A
csatlakozás
előkészítésének segítésére három speciális pénzeszköz áll a kelet-európaiak rendelkezésére. Az intézményépítést és a terjedelmes EU- joganyag átvételének garantálását szolgáló PHARE, valamint a mezőgazdasági és területfejlesztési szükségletekre szolgáló pénzalap, a SAPARD mellett ebbe a körbe tartozik az ISPA, amely környezetvédelmi és infrastrukturális beruházásokat támogat. Az ISPA teljes neve előcsatlakozási szerkezetpolitikai eszköz.1,040 milliárd jut az ISPA - ra. A keretből évi 7- 10 százalék (jó esetben több mint 100 millió euró) jut Magyarországra: az első években 88 milliónyit hagytak jóvá az országnak, 2002-ben a részesedés már meghaladta a 100 millió eurót. Valamennyi program a kedvezményezett országok (minimum 25 százalékos) társfinanszírozásával A három pénzalap összesen évi 3,24 milliárd euró kerettel rendelkezik. A finanszírozásában részt vesz az Európai Beruházási Bank és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank is. 2004 januárjától a Nemzeti Fejlesztési Terv9 kapcsán elérhetővé válnak a az EU Strukturális Alapok támogatásaihoz szükséges dokumentumok- mondta Baráth Etele, a Nemzeti Fejlesztési Terv hivatalának elnöke 2003. december 2- án egy sajtótájékoztatón. Az évi 840 milliárd eurót ( és a 30 százaléknyi kötelező magyar társfinanszírozást) magába foglaló összkeretből 6,5 milliárd forint jut majd 2004- ben a hulladékgazdálkodás fejlesztésére.
9
Baráth Etele (Nemzeti Fejlesztési Terv Hivatalának elnöke) sajtótájékoztató
22
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz.
2. 2. Környezeti nevelés Törvényi keretei Magyarországon a Környezetvédelmi Törvény (1995. évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól) 54.§ 1. cikkelye rögzíti, hogy ,,minden állampolgárnak joga van a környezeti ismeretek megszerzésére és ismereteinek fejlesztésére". A törvény a továbbiakban kifejti, hogy a környezeti nevelés mind az iskolarendszeren belüli, mind azon kívüli formáiban elsősorban állami és önkormányzati
feladat.
A
környezeti
nevelést
meghatározó
kormányzati
dokumentumok között legfontosabb: a NAT, az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja és a Nemzeti Környezetvédelmi Program I. és II. 10
A környezeti nevelés megvalósulási formái Az intézményes keretek közötti környezeti nevelés elsősorban az iskolákban folyik, beleértve az óvodát, az általános- és középiskolát, a felsőoktatást, a speciális nevelést, az általános és a szakmai képzést. A környezeti nevelés beépíthető valamennyi tantárgyba, de megjelenhet önálló, alapozó vagy összegező tantárgyként is. Az óvodai és iskolai élet mindennapjait teljesen átszőheti a környezeti nevelés, amely a foglalkozásokon, a tanítási órákon kívül is érvényesülhet, mint a nevelőintézmény
egészének
ökológiai
kultúrája
(hulladék
újrahasznosítás,
energiatakarékosság, biokertészet stb.). A környezeti nevelés leghatékonyabb és innovatív műhelyei az öko-iskolák, amelyek az iskolahálózatok közötti kölcsönhatások formájában az iskolai nevelőmunka teljességére terjesztik ki a fenntarthatóság pedagógiáját. Az iskolahálózatok létrejötte és a széleskörű kommunikáció a pedagógiai tudásmenedzsment hatékony formája. A magyarországi iskolahálózatok között a viszonylag fiatal öko-iskola hálózat sokféle módszert követ, és gazdag információáramlást biztosít mind a hazai, mind a nemzetközi együttműködésekben. A hálózati munka lehetővé teszi a hatékony helyi 10
1995. évi LIII.törvény
23
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz.
gyakorlat (good practice) bemutatását, mások példáinak megismerését, amely további innovációk forrása, és egyben értékelési lehetőséget is kínál. A környezeti nevelésnek megvannak az iskolán (az intézményes nevelésen) kívüli formái is: teret nyújthatnak közművelődési intézmények: múzeumok, növény- és állatkertek, vadas parkok, nemzeti parkok, környezetvédelmi oktatóközpontok, gazdakörök, a természet- és a környezetvédő mozgalom civil szervezetei, csoportjai stb. Speciális formája az iskolán kívüli oktatásnak az ún. „erdei iskola”. Ez egy sajátos, a környezet adottságaira építő nevelési- és tanítási egység. Egybefüggően többnapos, a szervező oktatási intézmény székhelyétől különböző helyű tanítási módszer, ami a szorgalmi időben valósul meg. A módszer a diákok aktív, kölcsönösségen alapuló együttműködésére épül. A tanítás tartalmilag szorosan illeszkedik a választott helyszín természeti és ember által épített környezetéhez. Az erdei iskola nevelési feladata a környezettel harmonizáló életvezetési képességek fejlesztése. A környezeti nevelés a civil szféra nem kifejezetten környezetvédelmi célú közösségeinek, szervezeteinek és mozgalmi csoportjainak tevékenységében is megjelenhet: a felekezeti közösségek, a gyermek- és ifjúsági mozgalmak, a városvédők mozgalmaiban . A velük való együttműködés fontos a környezeti nevelés széles körben való elterjesztése szempontjából. A Környezetvédelmi Minisztérium rendszeres támogatást nyújt tanulmányi versenyek
megrendezéséhez,
környezet-
és
természetvédelmi
táborok
megszervezéséhez, tankönyvek írásához és a környezeti oktatással foglalkozó nonprofit szervezetek működéséhez (évente mintegy 200 millió Ft). 2003 szeptemberében 631 iskola részesült az összesen 250 millió forintos támogatásból, amit a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium a 2003/ 2004- es tanévre az Erdei Iskola Akcióprogram pályázati keretéből biztosított.11 A környezeti nevelés alapértékei, elérendő céljai a következők: olyan kulturáltsági fok és tudati állapot elérése, amelyben az ember ismeri a világ és önmaga eredetére vonatkozó elképzeléseket és azokban a maga meggyőződése szerint hisz.
11
www.kvvm.hu 2003. 09. 15
24
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz.
A természet és a társadalom törvényeinek megismerése, tiszteletben tartása, és mindennapi
életvitelünk
során
a
természet
törvényeivel
harmonizáló
magatartásformák alkalmazása. Törekvés a mértékletes és önkorlátozó fogyasztásra, a jövő nemzedékek lehetőségekhez való jogának csorbítatlanul hagyására. A pazarló és erőforrásokat kimerítő életvitelünk okozta környezetkárosítás,, gyógyítgatása" helyett a károkozás megelőzésének hangsúlyozása. A modernizáció és a gazdasági-technikai fejlődés során a természet erőforrásainak önző
kiaknázása
helyett
annak
kímélete,
a
piacgazdaság
kegyetlen
versenyszellemével szemben az azt egyensúlyban tartó együttműködési törekvések nagyra értékelése. Az élethosszig tartó, minden korosztályt és a társadalom minden rétegét érintő környezeti nevelés jelentőségét és szükségességét nemzetközi megállapodások is rögzítik. Az ENSZ első olyan dokumentumában, amely a környezeti neveléssel foglalkozik, a következő célkitűzést fogalmazták meg: ,,A világ népei számára tudatosítani kell, hogy a környezeti gondok megoldása és az újabbak megelőzése megfelelő tudást, felkészültséget, készségeket, hozzáállást, indítékokat és együttműködési szándékokat igényel, amelyek biztosítása a környezeti nevelés feladata." (Belgrádi Charta, 1975.) Néhány évvel később (Tbiliszi, 1978), a világ első környezeti nevelési kormányközi konferenciáján egy nyilatkozatot fogadtak el, amely a környezeti nevelés három alapvető célját a következőkben összegezte: •
növelni kell a környezeti tudatosságot és annak felismerését, hogy a gazdasági, a társadalmi, a politikai és az ökológiai jelenségek kölcsönös függőségben és kölcsön-hatásban vannak mind a városi, mind a falusi környezetben;
•
Biztosítani kell mindenki számára annak lehetőségét, hogy a környezet védelméhez és megőrzéséhez szükséges tudást, ismereteket, értékeket, attitűdöket és készségeket a megfelelő módon megszerezhesse;
25
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz.
•
Meg kell teremteni az egyének, a csoportok és az egész társadalom környezettel kapcsolatos, új típusú magatartási és életviteli mintáit.
A környezeti nevelési kutatások eredményeinek elemzése azt mutatja, hogy a környezeti ismeretek önmagukban nem elegendőek; környezettudatos életvitelt azok a személyek tanúsítanak, akik azon túl, hogy ismerik a fontosabb környezeti fogalmakat, az aktuális környezetvédelmi gondokat és tennivalókat, az adott kérdés megoldásához használható cselekvési stratégiákat, hisznek is tevékenységük jelentőségében, elkötelezettek és gyakorlatuk van az önálló cselekvésben.
A helyi lakosság környezethez való viszonya, a környezettudatosság és az önkormányzatok lehetőségei A környezettudatosság egyik rendkívül meghatározó tényezője a lakóhely regionális elhelyezkedése. Egy adott település lakosának a környezettudatos gondolkodás- és viselkedésmódját nagymértékben befolyásolja a közösségi lét, azt pedig a települési és megyei önkormányzat környezeti stratégiája. Ebbe nem csupán a gyerek- és fiatalkori nevelés tartozik bele, hanem a közvetett, felnőttekre ható tudatformáló tevékenység is. Az önkormányzatok környezetvédelmi és oktatási-nevelési feladatai törvényi kötelezettség formájában jelennek meg A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 8.paragrafusának első bekezdése többek között kimondja: „A települési önkormányzat feladata a helyi közszolgáltatások körében különösen: a településfejlesztés, a településrendezés, az épített és természeti környezet védelme ... az óvodáról, az alapfokú nevelésről, oktatásról, (…) valamint a gyermek és ifjúsági feladatokról való gondoskodás; a közösségi tér biztosítása; közművelődési, tudományos (...) tevékenység; (...) az egészséges életmód közösségi feltételeinek elősegítése.” A helyi környezeti nevelés, illetve társadalmi tudatformálás alapkérdése, hogy van-e a fenntartható fejlődés szemléletének helyi mozgástere. A helyi környezeti nevelés és tudatformálás lehetséges kiindulópontja a helyi környezeti problémák feltárása és a helyi értékek tudatosítása. A környezetvédelem azonban globális probléma is, ezért a
26
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz.
helyi környezeti nevelésnek a globális szempontokra is mindig tekintettel kell lennie.” Hatóterület lehet: a családi nevelés, az intézményes nevelés, az intézményes oktatás (gyerekkor), intézményes oktatás (fiatal- és felnőttkor), formális kommunikációs csatornák (média, központi tájékoztatás, rendezvények), informális kommunikációs csatornák (interperszonális kommunikáció), teljes közösséget vagy a közösség egy részét megmozgató rendezvények, akciók, minden olyan nyilvános tevékenység, amely a megcélzott közönség számára közvetve vagy közvetlenül példát, viselkedésmintát nyújthat. A környezeti nevelést erősítik a helyi közösségi természet- és környezetvédő akciók, programok, a környezetvédelem jeles napjainak megünneplése, például a Föld Napja (ápr. 22.), a Madarak és Fák Napja (májusban), a Környezetvédelmi Világnap (jún. 5.) és Assisi Szent Ferencnek, a környezetvédők védőszentjének napja (okt. 4.). A konfliktushelyzetekben tudatformáló hatású lehet a meggyőzés, a megfelelő tájékoztatás, a preventív szemléletű érdekeltségi rendszer kialakítása. A negatív szemléletű direkt módszerek — mint a büntetés — tudatformáló szempontból nem előnyösek, sok esetben kedvezőtlen viselkedésformákat válthatnak ki (pl. azt a szemléletet, hogy a szemetet el lehet dobni az erdőben, amíg senki nem veszi észre); illetve az utólagosságot erősítik (azaz egy problémát csak létrejötte után lehet és kell kezelni). Oktatáspolitika és környezeti nevelés Az OECD ENSI alapvető törekvése, hogy az egyes országok központi tanterveinek szerves része legyen a környezeti nevelés. Magyarországon azáltal teljesült, hogy a Nemzeti Alaptanterv önálló kereszttantervi fejezete, a műveltségterületek közötti közös tartalmi követelményeként megjelentek a környezeti nevelés céljai, főbb területei és tanulási módszerei. A NAT egyes témakörei, amik lehetőséget adnak a környezeti értékek megismerésére: élettelen természet alapismereteiből: a talaj, a vizek, a levegő leggyakoribb szennyezői a lakóhelyi környezetben. 1998-ban a nem kormányzati szervezetek Nemzeti Környezeti Nevelési Stratégiát adtak ki, amely oktatók és politikai döntéshozók számára készült. A Nemzeti Környezeti Nevelési Stratégia (NKNS), kimagasló értékű modellje az élethosszig tartó tanulás oktatáspolitikájának. Az NKNS a társadalom különböző
27
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz.
csoportjainak, egyéneknek és szervezeteknek kínál környezeti nevelési célokat és feladatokat, beleértve a fogyatékosok, a kisebbségek és a különböző életkorúak csoportjait. A környezeti oktatás, nevelés és képzés kiemelt hangsúlyt kapott Magyarországon az elmúlt évtizedben. A Környezetvédelmi Minisztérium és az Oktatási Minisztérium 1992-ben együttműködési megállapodást kötött a környezet oktatás és nevelés előmozdítása érdekében. Ezt a megállapodást 1999-ben egy 2002-ig szóló együttműködés váltotta fel. 1997-ben elfogadott hat évre szóló Nemzeti Környezetvédelmi Program prioritásként kezeli a környezeti oktatás és nevelés iskolarendszeren belüli és kívüli fejlesztését és támogatását. Jelenleg a felsőoktatási intézmények hallgatóinak 6%-a részesül környezet- és természetvédelmi oktatásban. A mintegy 5000 közoktatási intézményben körülbelül 3000-en rendelkeznek környezeti nevelő képesítéssel.
2. 3 A vállalati kultúra, arculattervezés A A vállalati kultúrák és a lakosság környezettudatossága közötti összefüggések
A környezettudatosság elterjedésével, a fogyasztói szokások és az alkalmazott vállalati kultúra megváltozásával előtérbe kerülhet. a termékek környezetbarátiságát hangsúlyozó zöld marketing alkalmazása. Ez sajnos még ritkaságnak számít Magyarországon. A környezettudatos vállalatirányítás szempontjai: •
Erősíteni kell a versenyt a hagyományos és a környezetbarát termékek közöttfőleg egymást helyettesítő termékek esetén.
•
Környezeti szempontú életciklus elemzés alkalmazása
•
A természeti erőforrások hatékony allokációja
•
A negatív externáliák internalizálása
•
A termelésben a károk következményének felszámolása helyett a károk megelőzésén, az „okozói elv” helyett az „előzetes gondoskodás” elvén kéne 28
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz.
hogy legyen a hangsúly. Intenzív környezetvédelem (tiszta technológiák alkalmazása) extenzív környezetvédelem (csővégi technológiák) helyett.12 A környezethasználat közgazdasági szabályozása a vállalatok esetében Az 1995 évi LIII. törvény a környezetvédelem általános szabályairól rendelkezik a vállalati oldal környezethasználatának közgazdasági szabályozásáról. Ezek a negatív ösztönzők a termékdíj, a környezetterhelési díj, az igénybevételi járulék. A díjakat a vállalatok környezetvédelmi alapokba fizetik be, céljuk a már bekövetkezett károk semlegesítése, kárenyhítés, kármentesítés. A környezetterhelési díjakat csak fokozatosan tervezik majd bevezetni. Az ökoadók bevezetése az igazságosabb teherviselést és a versenyképesség javulását szolgálja, a 2004. évi költségvetés az energiaadóból és a környezetterhelési díjból összesen 25 milliárd forintos bevétellel számol .A környezetterhelési díjak teremtik meg a megelőző környezetvédelem alapjait, mert nemcsak egy határértéket meghaladó kibocsátás, hanem a környezetbe juttatott anyag minden egysége után fizetik ezt. A termékdíjak kivetését Persányi Miklós azzal indokolta,13 hogy e termékek előállításánál az átlagnál jelentősebb környezetszennyezés, illetve környezetterhelés fordul elő. "A termékdíj célja, hogy költségnövelő hatása ösztönözzön a környezetszennyező termelés és felhasználás visszaszorítására" - mondta a miniszter. A termékdíj jelenleg az egyetlen ökoadó jellegű bevételi forrás, amely teljes egészében a Környezetvédelmi Alap Célelőirányzatba folyik be. Az ökomarketing jelentősége A zöld utat választó cégek általában a szakmai tipológia szerint egydimenziós, azaz termékorientált marketingtevékenységet
végeznek,
vagyis
kiemelnek egy pozitív tulajdonságot a termék összes jellemzője közül, és ez kerül a reklámok fókuszába. A vállalatok másik csoportja az imázsorientált zöld irányt választja, vagyis igyekszik felelős, tudatos képet kialakítani magáról, ami jó esetben átsugárzik a termékekre is. 12 13
Környezetgazdaságtan 1999., Környezetvédelmi Minisztérium 165- 197. o. www.kvvm.hu
29
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz.
A környezetvédők számára a legelfogadhatóbb stratégia az úgynevezett több dimenziós marketing, amikor a környezettudatosság a tervezés, a gyártás és az értékesítés minden fázisában hangsúlyt kap. A
KÖVET
(Környezettudatos
Vállalatirányítási
Egyesület) ügyvezető igazgatója ( Tóth Gergely) szerint a fő probléma, hogy a „környezetbarát” és az ehhez hasonló kifejezéseket nehezen lehet levédetni, hiszen a Magyar Szabadalmi Hivatal köznyelvben gyakran használt szavakra nem ad védjegyoltalmat. A védjegy népszerűsítése összetett feladat. A fogyasztók tájékoztatása jelenleg a védjegy ismertetését jelenti, szerinte a környezetbarát termékek vásárlását majd akkor kell szorgalmazni, ha a számuk a sok százezer termék között jelentős lesz.
Elismerések a környezettudatos vállalati kultúráért 2003. október 30-án a „Megtakarítások a környezetvédelemmel” című konferencián kiosztották a KÖVET-INEM megtakarítási díjakat. A környezetet kímélő, a fenntartható fejlődés elveihez igazodó gazdálkodás többlethasznot is hozhat a vállalatoknak- erre hívja fel a vállalatvezetők figyelmét a KÖVET évenként kiosztásra kerülő díja. Magyarországon még épp, hogy csak terjedőben van, a fejlett országokban viszont már bevett szokás, hogy a vállalatok az éves mérlegbeszámolóhoz hasonlóan, külső auditorokkal minősített környezeti jelentést is készítenek. A környezettel kapcsolatos teljesítményről számot adó dokumentum többek közt kitér a cég működésének környezeti hatására, környezeti stratégiájára és célkitűzéseire. A fenntarthatósági jelentés a környezeti szempontokon túllépve a társadalmi és gazdasági környezetre gyakorolt hatásokat is vizsgálja. A jelentések készítéséhez még nincs nemzetközi szabvány, de a várakozások szerint ezt a szerepet a CERES szervezet által lefektetett - 2002 nyarán közzétett - GRI (Global Reporting Initiative) irányelvei fogják betölteni. Az EU- ban az 1997 óta kétévente meghirdetett Európai Környezeti
30
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz.
Jelentés Díjra azok a vállalatok pályázhatnak, melyek hazájukban ugyanezen a területen már első díjat nyertek Magyarországon a környezetvédelmi tanácsadással is foglalkozó Deloitte & Touche alapította meg a Közép-európai Környezeti Jelentés Díjat 2001-ben. A cég közlése szerint az EU- s díj a Deloitte & Touche által kidolgozott értékelő pontrendszerét használja és a régiónkra kifejlesztett díj elbírálási szempontjai is teljesen megegyeznek az uniós feltételekkel.
2. 4. Civil szervezetek „2004-ben a korszerű hulladékgazdálkodás elősegítése lesz az egyik olyan kérdés, amely a minisztérium erőfeszítései mellett a társadalom széles körű részvételét igényli: az önkormányzatoknak ki kell dolgozniuk saját – immár EUkonform – hulladékgazdálkodási terveiket, emellett a gazdálkodókat a szabályozók erejével is a környezetbarát csomagolási technológiák meghonosítására ösztönzik, és a
lakosság
körében
is
gyökeres
szemléletváltozásra
van
szükség
a
hulladékmennyiség csökkentése, valamint a szelektív gyűjtés elterjesztése érdekében. E törekvések támogatásban, a tudatformálásban a minisztérium számít a zöld szervezetek aktív részvételére”- mondta Persányi Miklós környezetvédelmi miniszter 2003. október 22-én egy sajtótájékoztatón. Hiszen a kommunikáció fontos célja az is, hogy napirenden tartson egyes kérdéseket, és megoldást kínáljon a társadalom problémáira. Kommunikációjuk céljáról a legtöbb civil szervezet úgy nyilatkozik, hogy megpróbálnak nyomást gyakorolni a döntéshozókra, tudatosítani kívánják az emberekben a környezetvédelmi kérdéseket, valamint tájékoztatni szeretnék a közönséget. Vannak zöld olyan szervezetek, amik rendszeresen adnak hírt magukról és környezetünkről; ilyenek a WWF Magyarország, a Greenpeace vagy a Friends of the Earth (Föld Barátai). A civil zöld szervezetek jelentős része azonban nem dolgozik megfelelő nyilvánosság mellett, hiszen 2002 januárjában a WWF Magyarország és a Cognative Kft. által közösen végzett felmérés során a megkérdezett magyar lakosok
72
százaléka nem tudott megnevezni egyetlen környezetvédelmi szervezetet sem. 31
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz.
A civil szervezetek és kommunikáció; médiakapcsolatok A civilek szerint a közönség tőlük eltérően értékeli a veszélyt: az emberek nem képesek felfedezni az összefüggést a környezetvédelmi problémák és saját mindennapi életük között. Erre a jelenségre példaként említik a nagy bevásárlóközpontokat vagy a globalizáció kérdéseinek megítélését. Másfelől az utca embere által felvetett környezeti problémák gyakran jelentéktelenek, csupán az illető egyének szűkebb lakókörnyezetét érintik. A civil szervezetek egyik küldetése éppen az, hogy megtanítsák az embereknek, mi az, ami igazán veszélyes, mik a problémák igazi okai. A közösség egészét felelőssé tenni a környezeti problémákért veszélyes csapda, ezért a civilek általában nem is teszik ezt, inkább megértéssel közelítenek a rendszerek áldozatainak tekintett emberekhez. Az egyéni felelősség hangsúlyozása ugyanakkor segíthet, amennyiben ily módon sikerül rávenni az embereket a cselekvésre. Az újságírók attól függően használják a civil környezetvédőket információforrásként, hogy milyen kapcsolatuk van a zöld mozgalommal és az újságírás milyen formáját űzik. Vannak újságírók, akik erősen elkötelezettek a civil ügyek iránt, és még a szerkesztésben is viszonylag szabad kezet kapnak. Mások szigorúan ragaszkodnak a tárgyilagos újságírói megközelítéshez. Az újságírók általában szívesen vennék, ha gyakrabban keresnék meg őket a civilek, akiket értékes információforrásnak tartanak. Új szervezetek azonban ritkán veszik fel velük a kapcsolatot, így előfordul, hogy az újságíró időről időre ugyanazokkal az aktivistákkal dolgozik. Látható, hogy mindkét részről van igény a gyakoribb kapcsolatfelvételre, de ezek az igények nem találkoznak. Az újságírók úgy vélik, hogy a civilek meglehetősen amatőr módon tartják a kapcsolatot a médiával; csak a legnagyobb szervezeteknél intézményesült a kapcsolattartás, a többinél a személyes viszonyok dominálnak.
2. 5. Média
32
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz.
Tájékozódás, tájékoztatás, nyilvánosság: környezeti témák a magyar médiában Mindenkinek joga van a környezetre vonatkozó tényeknek, adatoknak, így különösen a környezet állapotának, a környezetszennyezés mértékének, a környezetvédelmi tevékenységeknek, valamint a környezet emberi egészségre gyakorolt hatásainak megismerésére. Az állami szervek kötelesek (…) az adatokat nyilvántartani, és- a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény által megállapított kivételekkel – hozzáférhetővé tenni, és a megfelelő tájékoztatást megadni. A környezethasználót az 1995. évi III. törvény rendelkezései szerint tájékoztatási kötelezettség terheli az általa okozott környezetterhelés és igénybevétel, valamint környezetveszélyeztetés tekintetében.”14
2. 4. 2. A média befolyásoló szerepe: 2003. május 16-a és 20-a között készítette a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet, az ország közel 100 településén véletlenszerűen kiválasztott 1200 felnőtt állampolgár személyes megkérdezésével a felmérést. A minta kisebb torzulásait a KSH adatait felhasználva matematikai eljárással, úgynevezett súlyozással korrigálták, és így a minta pontosan tükrözi a szavazókorú lakosság településtípus, nem, életkor és iskolai végzettség szerinti összetételét. A közölt adatok hibahatára az adott kérdésre válaszolók számától függően ±2-5 százalék. A megválaszolandó kérdés az volt, hogy általában az atomerőművek környezetbarát energiatermelőknek számítanak-e? Az emberek 46 százaléka negatívan viszonyul az atomerőművekhez, 43 százalék viszont pozitív véleményen van, mert szerintük ezek az erőművek nem szennyezik a környezetűket .Persze az utóbbiak nagy része is csak általánosságban megengedő: biztos, ami biztos, a lakosság háromnegyede ellenezné, hogy a lakóhelye közelében építsenek atomerőművet. 71 százalék ugyanakkor azt is tudja, hogy az
33
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz.
atomerőművek a többi erőműnél olcsóbban állítják elő az áramot. Ezért is lehet az, hogy az atomenergiától tartókénál jóval kevesebben vannak, akik az üzemzavarok miatt bezáratnák a Paksi Atomerőművet: ezt a lakosság 22 százaléka támogatná, és közülük is csak minden második tartana ki e mellett akkor is, ha az jelentősen növelné a villamosenergia árát. Nagyobb a bezárást támogatók aránya azok körében, akik nem tudták megítélni, hogy a magyar áramhasználat hány százalékát termeli meg. Erre vonatkozóan egyébként csak minden hatodik megkérdezett adott többékevésbé pontos (35 és 45 százalék közötti) becslést. Paks ügyében a különböző lakóhelyű, életkorú vagy iskolai végzettségű emberek nagyjából azonos módon gondolkodnak az atomerőmű esetleges bezárásáról. 15
14 15
1995. évi LIII. törvény www.median.hu 2003. 10. 26.
34
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz.
A hazai sajtó és média elemzésünk szempontjából a következő részekre bontható: •
az elhivatott környezetvédelmi, a környezeti nevelés, tudatformálás ügyének elkötelezett sajtó
•
közszolgálati sajtó, illetve média
•
kereskedelmi sajtó és média.
A szaksajtó A mozgalmi sajtón belül szét kell választani a környezetvédő szervezetek belső információcseréjét szolgáló, hírlevél jellegű kiadványokat és a szélesebb közönség számára is elérhetőket. Ez utóbbi csoportban meglehetősen kevés kiadvány található (a jelentősebbek a Lélegzet, a Kukabúvár, az Ökotáj, a Cédrus), ezek terjesztése is korlátozott. Az elektronikus médiumok a Zöld Pók, Hulladék Munkacsoport.(…) Internetes portáljai. Az elkötelezett sajtó körébe túlnyomórészt természetvédelmi kiadványok tartoznak. Többségük kivitelében, tartalmában is színvonalas. (Süni, majd később Természet, Természetbúvár, Természet Világa, Madárvárta, Élet és Tudomány). Az elektronikus médiában vannak elkötelezett rétegműsorok (Oxigén, Zöld jelzés, Zöld hírek, Talpalatnyi zöld, Gaia, Kölcsönkapott Föld stb.), amelyek a környezeti nevelés értékrendjét közvetítik. Meg kell említeni a pedagógiai szaksajtót is (Iskolakultúra, Köznevelés, Fejlesztő pedagógia, stb.), amely időről-időre teret szentel a környezeti nevelés kérdéseinek Az országos napilapok környezetvédelmi témái Az országos napilapok közül a Magyar Nemzet, a Népszabadság és a Magyar Hírlap rendszeresen foglalkozik környezeti témákkal, időről időre megjelentet ilyen témájú mellékletet. A helyi lapokban és közszolgálati csatornákon több hely juthat környezetvédelmi témáknak, e lehetőség kihasználása elsősorban az adott szerkesztőn, illetve a helyi civil szervezetek aktivitásán, felkészültségén, együttműködési készségén múlik. A Környezetvédelmi Minisztérium sajtóarchívumában található, 1999. január 1-je és 2000. június 15-e között megjelent sajtótermékekben (beleértve az országos napi- és hetilapokat, a közszolgálati és kereskedelmi elektronikus médiát) előforduló főbb 35
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz.
környezet- és természetvédelmi témák előfordulási gyakoriságának elemzése azt mutatta, hogy a vízminőséggel, illetve az ár- és belvízzel (33%), valamint a talajszennyezéssel, illetve a hulladékgazdálkodással (17%) foglalkozó híradások a meghatározóak. Ugyancsak nagy gyakorisággal szerepelnek a természetvédelemmel összefüggő hírek (16%). Diagramm! A közszolgálati és a kereskedelmi csatornák A közszolgálati és a kereskedelmi csatornák növekvő műsoridőben adnak természetfilmeket, amelyek közvetve ugyanezt szolgálják. E műsorok azonban a kevésbé nézett (hallgatott) sávokban jelennek meg, és összességükben elvesznek a szemléletüktől gyökeresen eltérő, a fogyasztást, a fogyasztói életformát propagáló műsorok és reklámok tengerében.
A Napló című magazinműsor 2003 szeptember 28-i adása a TV2-n a környezetünk szennyezettségét vizsgálta.16
Az adás elején a műsorvezető, Sváby András logikus kérdést tett fel, ami kereskedelmi csatornán főműsoridőben sajnos nagyon- nagyon ritkán hangzik el; „ miért éri meg valakinek lakhelyétől több kilométerre, sárban, dagonyában gázolva letenni a szemetét” ? „Az örökös magyarázat: mindig mindenről más tehet”: miért is van az, hogy senki nem szemetel, de mégis egyre csak nőnek a szeméthegyek. „Ha nincs kitéve a tábla, akkor nem tilos lerakni a szemetet” – mondja a filmben az egyik szemetelő, aki éppen egy szemétkupacot növel. És hogy mi a megoldás? „ Ki kell tenni egy táblát”mondja ugyanez az ember. A „Kukatanfolyam osztrák módra” című rész az ausztriai gyakorlatot mutatja be; hogyan kell elmosni a tejfölös poharat, és hogy mi történik, ha valaki nem tartja be a
16
A teljes adás megtekinthető: www.tv2.hu
36
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz.
szelektív hulladékgyűjtés szigorú, Magyarországon egyelőre elképzelhetetlennek tűnő szabályait. A vasárnapi magazin „Turistaút a pokolba- Óriás szemétdombok a hegyek között” című fejezete egy békásmegyeri kirándulásra csábította a nézőt, a természetben megbúvó szeméthegyek közé. A felvételek nem szenzációértékűek, egészen egyszerűen megdöbbentőek- milyen kosz és szemét közepén élünk. A minden műsorban megszokott telefonos és internetes szavazás kérdése az volt, hogy a lassan mindent elborító szeméthegyek kialakulásáért és növekedésükért kit lehet okolni. A betelefonálók 79,5 százaléka szerint kizárólag maguk a szemetelők okolhatók, míg 20,5 százalékuk vélte úgy, hogy mindezért az önkormányzatok és hivatalos szervek okolhatóak. Az Interneten ugyanerre a kérdésre lehetett szavazni, csak ott a látogató több lehetőség közül választhatott. A voksolók 18 százaléka mondta azt, hogy az önkormányzatok hibáztathatóak, mert nincs elég konténer, ahova a szemetet el lehetne helyezni. 12 százalékuk a rendőrséget nevezte meg hibaforrásként, mert nem lépnek fel eléggé határozottan, 19 százalékuk pedig a helyi köztisztasági hivatalokat, mert szolgáltatásaikért magas (szemét-) díjat számolnak fel. A szavazók több, mint a fele, (51 százalék) kizárólag magukat a szemetelőket hibáztatja. Tehát a Napló nézőinek nagyobbik része a társadalom „szemetelő” részét okolja a hulladékkupacok terjeszkedéséért.
Sváby András azon felszólítására, hogy mindenki fogadjon örökbe egy szemétdombot- és azt tüntesse is el onnan – szép számmal érkeztek felajánlások. Szüntettek meg hulladékdombot Szegeden, Érden, Törökbálinton, Újpesten a IV. és XV. kerület határán, Pécs közelében. Arra azonban nincs garancia, hogy mennyi ideig maradnak szemétmentesek a megtisztított területetek.
37
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz.
Hogyan alakult a környezetvédelmi témájú adás nézettsége a többi Napló- hoz képest?17 A Napló vasárnaponként ebben a műsorsávban ( 19:00- 20:00) a legnézettebb műsor.
A szeptemberi, októberi Napló- adások nézettsége: Dátum
Nézettség
Részesedés az összes
(AMR)
televíziónézőből (SHARE)
Szeptember 14
1 674 115
41 százalék
Szeptember 28
1 663 162
36, 3 százalék
Október 5
1 755 830
36 százalék
Október 12
1 876 883
Október 19
1 986 634
A szeptember 28-i adás 1 663 162 embert ültetett le a televíziókészülékek elé, ami az adott idősávra 36, 3 százalékos SHARE- t jelent. Ezek az adatok a többi adás nézettségi eredményivel összehasonlítva nem mutatnak jelentősebb különbséget, hiszen a szeptember 14-i műsor 1 674 115 embert vonzott, 41 százalékos SHARE értéket biztosítva a TV2- nek. Az októberi és a novemberi műsorokat is körülbelül annyian látták, mint a szeptember 28- i adást. Az, hogy mennyire mozgatja meg az embereket a téma, a csatorna internetes oldalán (www.tv2.hu ) található hozzászólások mennyiségéből is kiderül: szeptember 28- tól november 17- ig kilencvenöt hozzászólás érkezett, míg más hasonló nézettségű műsorokban feldolgozott témákhoz három, tizennégy ill. hatvanöt vélemény olvasható az oldalon. Összességében elmondható, hogy a médiát általánosságban a fogyasztói szemlélet közvetítése határozza meg, a reklámok a közszolgálati médiában is túlsúlyban vannak, a környezetvédelem és a környezeti nevelés kérdései csak marginálisan 17
A nézettségi adatok megtalálhatók: www.index.hu/kult. és www.origo.hu
38
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz.
kapnak helyet bennük. Az országosan olvasott sajtótermékekbe és a kiemelt műsoridőben nézett műsorokba a politikával, pénzzel összefüggő ügyek mögött a környezetvédelemmel kapcsolatos hírek közül többnyire csak a botrányok kerülnek be. Sajnos az ezeket tálaló hírműsorok szerkesztői nem felkészültek e témákban, nem kellően érzékenyek a környezetvédelem ügye iránt.
39
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz.
3.Hosszú távú célok:
A környezetvédelem népszerűsítése, hiszen ha nem sikerül partnerként megnyerni a lakosságot, kibontakoztatni együttműködését és aktivitását, a hulladékgazdálkodási rendszer eleve, alapjaiban véve működésképtelen. A lakosság fontos résztvevő, szereplése a megvalósulás záloga. A szelektív hulladékgyűjtés elfogadtatásával váljon megszokott mindennapi rutinná, amit a lakos szívesen végez, a környezetbarát életmód váljon belső igénnyé, mindenki ismerje fel a környezetszennyezés kockázatait létünk, jövőnk érdekében. Ezáltal értse meg mindenki, hogy ez a „macera” nem csak a „vállalkozónak”, vagy az önkormányzatnak jelent hasznot, hanem neki és a családjának is!
3. 1. A fogyasztási szerkezet átalakítása, a „túlfogyasztás” megszüntetése Az összes hulladék tömegéhez viszonyítva a szelektív hulladékgyűjtés arányát 30-35 százalékra kell növelni, a csomagolási hulladékok hasznosítási arányát pedig 50 százalékra. Fenntartható fogyasztásnak nevezzük a szolgáltatások és a hozzájuk kapcsolódó termékek olyan módon történő felhasználását, amely megfelel az alapvető szükségleteknek, jobb életminőséget eredményez, de közben minimálisra csökkenti a természeti források és a mérgező anyagok használatát, valamint a hulladék- és szennyező anyagok kibocsátását az adott szolgáltatás illetve termék teljes életciklusa során annak érdekében, hogy a jövő nemzedékek szükségleteit ne veszélyeztessék."18
18
Report of the Symposium on Sustainable Consumptiun; Norwegian Ministry of the Environment, Oslo, 1994
40
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz.
A lakossági fogyasztási szokások változásának összefüggései a hulladékgazdálkodással Az Európai Unió országaiban a hulladéktermelés, illetve a hulladékok újrahasznosítása feltűnően eltérő értékeket mutat, ami az egyes országokon belüli eltérő gazdasági tényezőkkel magyarázható. A keletkező kommunális hulladék mennyisége a ‘90-es évekig mindenféle statisztikában egyenletesen emelkedő értékeket mutat (1. táblázat). Ez a tendencia elsősorban
a
fogyasztás
luxusfogyasztás),
a
növekedését
‘90-es
évek
tükrözi
elején
a
(egyutas
csomagolóanyagok,
“megtorpanás”
pedig
az
új
hulladékgazdálkodási irányzatok bevezetésének a következménye.
Kommunális hulladék mennyisége néhány EU országban, kg/fő (EUROSTAT YEARBOOK ’96, A statistical view on Europe 1985-1995)
Európai
Kommunális hulladék (kg/fő)
Unió
1980
1985
1990
106 t/év
tömeg % 1992
lerakás égetés komposztálás
ANGLIA
275
300
348
32,3
604
90
9,0
1,0
AUSZTRIA
-
228
622
2,6
-
51,0
12,0
37,0
DÁNIA
399
475
570
3,4
567
22,0
70,0
8,0
FRANCIAORSZÁG 315
339
539
17,8
472
54,0
37,0
9,0
HOLLANDIA
-
480
546
7,3
602
30,0
69
2,0
NÉMETORSZÁG
349
-
489
-
70,0
27,0
3,0
OLASZORSZÁG
249
265
353
14,0
353
85,0
11,0
3,0
SPANYOLORSZÁG -
261
323
10,6
355
81,0
14,0
5,0
SVÉDORSZÁG
318
375
2,5
-
40,0
55,0
5,0
302
A táblázatból szembetűnik, hogy egyes EU tagállamok között is nagy eltérések tapasztalhatóak a főbb hulladékkezelési eljárások között.
41
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz.
Az EU hulladékgazdálkodás szabályozását különböző direktívák látják el, így a 75/442 hulladék keretdirektíva, a 91/689 veszélyes hulladék irányelv, valamint a hulladékok lerakására vonatkozó COM (91)-102-SYN 335-ös rendelkezés. A direktívák különböző szempontrendszere között az alábbi prioritások élnek: •
mennyiségi, minőségi megelőzés
•
újrafelhasználás termékként
•
újrahasznosítás anyagként
•
égetés energianyeréssel
•
égetés energianyerés nélkül
•
lerakás
Mind az EU direktívák, mind a Környezetvédelmi Minisztérium koncepciói között első helyen szerepel a mennyiségi és minőségi megelőzés. E pont megvalósítása csak a különböző felek együttműködésével lehetséges. A mai átlagfogyasztótól nagyon nehezen várható el, hogy az évtizedeken át gyakorolt szemetelési szokásait - anyagi érdekeltség nélkül- hónapok alatt megváltoztassa, vagy hogy fogyasztásának ökológiai következményeit helyezze előtérbe. Az állampolgár alapvetően pozitív hozzáállása és környezeti tudatának kialakítása kevés, - ha nem történnek egyidejűleg olyan jogi és szakmai intézkedések, melyek segítségével közvetlenül (anyagilag) is érdekeltté tehetőek az együttműködésben.. Az "elbánás elve" helyett tehát a megelőzés elve kapjon prioritást. Alapvető, hogy a hulladékgazdálkodással kapcsolatos döntéshozatali és végrehajtási szakaszban minden érdekelt részt vehessen, feladatát teljesítse és megfelelő beavatkozási jogosítvány alanya legyen (együttműködés elve!). Hogyan lehetne meggyőzni az átlagfogyasztót? Még egy fontos érvényesítendő elv: a példamutatás elve. Mindaddig, amíg az illetékes szakmai és önkormányzati szervek személyes példamutatásukkal, technikai és hulladékpolitikai intézkedéseikkel nem teszik hihetővé a hulladékcsökkentési és
42
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz.
megelőzési szándékaik komolyságát - addig nehéz lesz a lakossággal a probléma lényegét megértetni, és őket változtatásra bírni. Célszerű elfogadni a társadalmi szervezetek alapállását- egy olyan "szociális" indíttatású koncepciót kellene érvényesíteni, amely az összes részvevőre hatással van. A lakosságot be kell vonni a programok előkészítésébe, tervezésébe, végrehajtásába. Kapjon
folyamatos
információt,
iratbetekintési
jogot,
vehessen
mintát,
kezdeményezhessen vizsgálatot. További: lehetőségek: •
hulladék projekt-felelősök kiképzése és beállítása (tanácsadó irodák
létesítése), •
a téma megfelelő színvonalú előkészítése és folyamatos napirenden
tartása a helyi és az országos médiában, •
a közösségi és házi komposztálás támogatása (aprítógépekkel,
komposztáló keretekkel és bemutatókkal), •
hulladékmegelőzést szolgáló áruválaszték biztosítása az adott terület
üzleteiben
(elsősorban
többutas
csomagolások,
biotermékek
és
környezetbarát háztartási és papírárúk), •
a
megmaradt
begyűjtési
lehetőségek
kihasználása
(iskolai
papírgyűjtés, üvegvisszaváltók) és támogatása, •
a többutas csomagolási rendszerek piaci helyzetelőnyének biztosítása.
(csomagolóanyag törvény segítségével ill. termékdíjak, különadók és kedvezmények alkalmazásával), •
a kiskereskedelem kötelezése többutas csomagolások választékon
tartására meghatározott termékeknél •
A különösen problémás csomagolások (pl. alumínium doboz, PVC) és
a társított anyagú csomagolások (kombinált dobozok) hatósági eszközökkel történő visszaszorítása ill. megtiltása. Fogyasztói magatartásunk sokféle hatás mentén, a szociális tanulás útján alakul, fejlődik. A tudatos fogyasztóvá válás és az adekvát magatartás kialakulása hosszú, sokoldalú folyamat, amely során az egyén megismeri a fogyasztási javakat és szolgáltatásokat, megtanulja, hogyan viselkedjen a piaci viszonyok között, képes
43
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz.
legyen fogyasztói érdekeinek érvényesítésére és nem utolsó sorban a fenntarthatóság szempontjainak figyelembe vételére, a természeti források védelmére. A fogyasztói mintáknak a fenntarthatóság irányába történő fejlődése szempontjából a nevelés kritikus jelentőségű. Lényeges, hogy a fenntartható fogyasztás jelenjen meg az óvodai nevelésben és az iskolai valamint az iskolán kívüli és a családi nevelésben egyaránt. Mivel ismereteket kell szerezni, készségeket, hozzáállást, értékrendet kell formálni a fenntartható fogyasztás érdekében, ezért a gyermekkorban elkezdett fejlesztés döntő hatású. Fontos törekvés, hogy a fenntartható fogyasztás kapjon helyet a tantervekben, az óvodák és az iskolák pedagógiai programjában, helyi tantervében és a napi nevelés gyakorlatában. A fogyasztás elemi meghatározója a család. Otthon az iskolarendszeren belüli oktatásból éppen kikerült felnőttek (mint szülők) a fő döntéshozók a fogyasztói szokások alakításában. E tekintetben is az otthonról hozott hatás a legélénkebb, legáthatóbb, sokszor tudatalatti, nagyrészt ismeretlen és kiaknázatlan. Ezért is fontos feladat a szülők, családok bevonása. A napi megélhetési gondok a fenntarthatóság eszméjét teljes mértékben háttérbe szoríthatják illetve nehezebben elfogadhatóvá tehetik bizonyos társadalmi rétegek körében.
A
magyar
lakosság
magatartásában
megjelentek
a
védekező
mechanizmusok, amelyek befolyásolják a vásárlói szokásokat. Az emberek az olcsóbb, akciós termékeket keresik, árleszállításkor vásárolnak, kevesebbet költenek kultúrára, utazásra, nyaralásra, olcsóbb ételeket főznek, nem tudnak megtakarítani. Általánosságban az árak fontosabb szerepet játszanak, mint a minőség. Ezek a védekező mechanizmusok az iskolai feldolgozás során a gyakorlatban is megjelenhetnek, ezeket a gyerekek és a családok értékként élhetik meg. Melyek azok a vásárlói szokásokat irányító erők, amelyek a fogyasztói mintákat a fenntarthatóság irányába fejleszthetik? Ilyenek a gazdasági és piaci életben működő erők, a társadalmi és pszichológiai mozgatók, technológiák, az infrastruktúra, a politikai szerkezet, az információ áramlás, az érték formálás. Ezek közül a tényezők közül az iskolai és családi programokban a pszichológiai mozgatókra, az információ áramlásra (média), és az érték formálásra kell a hangsúlyt helyezni. A fenntartható fogyasztás nem annyira tudományos vagy technikai kérdés, hanem inkább értékek választása.
44
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz.
Az érték formálásában fontos szempont lehet: • az élet minőségének előtérbe helyezése az élet anyagi tényezőivel szemben, • a kívánság és a szükséglet fogalmának tisztázása és elkülönítése, • az egyéni és társadalmi jogok tiszteletben tartása, • a természeti források védelme. A mai, magyar iskolai gyakorlatban, ha találkozunk is a környezetvédelmi és fenntarthatósági kérdésekkel, az legtöbbször az iskolai élet perifériáján marad. Nem
tételezhetjük
fel,
hogy
a
tudatosság
növekedése
automatikusan
a
viselkedésminták változását idézi majd elő. Gyakran tapasztalhatjuk, hogy az emberek (gyerekek) tudják, mi lenne jó a környezet számára, azt is tudják, valamit tenniük kellene az ügy érdekében, de általában nem tudják megfelelő módon megváltoztatni életstílusukat. A
téma
iskolai
feldolgozásánál
a
reklám→fogyasztás→hulladék
alapvető
összefüggéseit szem előtt tartva és ezeknek környezeti hatásait is említve kell megtalálnunk a lehetőségeket a fenntarthatóság gondolatának megértetésére. A kisiskolás korosztály értelmileg elég érett a következő alapvető tények megismeréséhez: • mindennapi életvitelünkhöz javakra van szükségünk, melyeket meg kell termelnünk és vásárolnunk, • majd minden, amit megveszünk egyszer hulladékká lesz (mert elhasználódik, tönkremegy, ódivatúvá válik, vagy mert egyszer használatosra készítették, • és fordítva is: majd minden, amit szemétbe dobunk, azt valaha megvettük vagy megvetettük. 19 A UNEP20 „Fenntartható Fogyasztási Lehetőségek” című dokumentuma a következő stratégiai elemeket javasolja az együttműködésre: •
Dematerializáció – Hatékony Fogyasztás Az erőforrás-hatékonyságnak milyen faktorú növelése érhető el az egyes
19
Kalas György: Reklám- fogyasztás- hulladék: környezeti hatásai Alternatíkörnyezetismereti jegyzet 1994 20 az ENSZ Környezetvédelmi Programja
45
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz.
termékekben és szolgáltatásokban? Ipar •
->
Kormány
->
Fogyasztók
Optimalizáció – Eltérő Fogyasztás Az alternatívák és az infrastruktúra milyen változása elégítené ki fenntarthatóbban a fogyasztási igényeket? Kormányok
•
->
Ipar
->
Fogyasztók
Optimalizáció – Tudatos fogyasztás Hogyan tudják a fogyasztók növelni az életminőségüket azzal, ha okosabb ’kiválasztás és felhasználás’ lesz jellemző? Fogyasztók
•
->
Ipar
->
Kormány
Optimalizáció – Megfelelő fogyasztás Fenntarthatóak-e a fogyasztás szintjei? A fogyasztás-e a legjobb módja az életminőség javulásának eléréséhez? A társadalom egésze ->
Közösségek
->
Állampolgárok
A kormányzat elsődleges feladata az együttműködésben egy közös stratégia kialakítása. Szintén a kormányzat feladata a különböző ösztönzők segítségével a fogyasztási alternatívák infrastruktúrájának megteremtéséhez nyújtott támogatás (szelektív hulladékgyűjtés, megújuló energiaforrások, stb.). Nagy jelentőséggel bír a környezeti információkhoz való hozzáférés biztosítása, hiszen a társadalmi részvételnek a döntéshozatalban kiemelkedő szereppel kell bírnia. Fejleszteni kell az intézményi hátteret. A fenntartható fogyasztás területén kívánatos az érdekeltek közötti egyeztetési fórumok működtetése. Az üzleti szektor elsődleges feladata az erőforrások hatékony felhasználása. Ez az üzleti szféra természetes törekvése is. A legjobb elérhető technológiák használata. A felelős magatartás és környezeti, szociális érzékenység kialakítása a vállalati vezetésben. Fontos szerepe van a kutatásnak és a környezetbarát termékek fejlesztésének. Az üzleti szektor az externáliák internalizálásától nem zárkózik el, ha ezeket valós és objektív költségkezeléssel oldják meg. A civil szektornak (különösen a fogyasztói érdekvédelmi és környezeti oktatási szervezeteknek) kiemelt szerepe lehet a tudatformálásban. A szervezet működési alapelveitől függően ez lehet: információ 46
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz.
áramoltatás, oktatás, társadalmi „számonkérés”, bojkott, kampány, ökocímkék népszerűsítése stb.21
3. 2. A környezetszennyezési bírságok és hiányosságaik Hetente legalább két illegális hulladéklerakót jelentenek be a fővárosi természetvédők a Hulladék Munkaszövetségnek (HuMuSz) Volt már példa arra, hogy önkormányzatot is sikerült megbírságoltatniuk, ugyanis illegálisan tárolta a település szemetét. De a szemetelők felkutatása és a tett bizonyítása többnyire nehézkes. Az illegális lerakás, ez eleve tiltott tevékenység mértékét “országosan” még csak felbecsülni is nehéz. . A megoldást a helyi rendeletek betartatása jelenthetné, de kérdés, mennyire lehet kordában tartani az áldatlan folyamatot, amit az utóbbi négyöt évben a szemétdíj rendszer erősített meg. A tarifa növekedésével arányosan ugyanis egyre nőnek a cégek, magánszemélyek anyagi terhei. A hulladéktól tehát egy ösztönzően méltányos, kifizethető díj híján Az 1999. évi 69.törvény, ami a természetvédelmi szabálysértésről szól, 147. paragrafusában meghatározza a szabálysértés tényét: szabályt sért, aki a természetvédelmi célokkal össze nem egyeztethető tevékenységet folytat, szemetel, a területet más módon szennyezi, tiltott helyen tartózkodik,, engedély nélkül tüzet rak, a védett vagy a fokozottan védett élő szervezet egyedét, barlangi képződményt jogellenesen megrongálja, elviszi, állatfaj egyedét élettevékenységében jelentős mértékben zavarja, valamint a védett élő szervezet egyedét, származékát, barlangi képződményt
jogellenesen
elpusztítja
a
természet
védelmére
vonatkozó
rendelkezéseket egyébként megsérti, százezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. A
fenti
bekezdésben
meghatározott
szabálysértés
elkövetőjével
szemben
kiutasításnak is helye van. A szabálysértés elkövetőjére a természetvédelmi őr, az önkormányzati természetvédelmi őr, valamint a természetvédelmi hatóság részéről eljáró és erre felhatalmazott személy helyszíni bírságot szabhat ki Azt a védett, 21
2002. november 11- 12 REC- konferencia, Szentendre
47
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz.
illetőleg fokozottan védett növény- és állatfaj egyedet, annak bármely fejlődési alakját, származékát, védett ásványi képződményt, amelyre nézve a szabálysértést elkövették, el kell kobozni. A törvényben meghatározott legfeljebb százezer forintnyi bírság azért nem fejthet ki kellő fenyegetést, mert nincs olyan hivatalos szerv ma Magyarországon, ami komolyan foglalkozna ezeknek a bírságoknak a kivetésével és behajtásával. Környezetvédelmi szabálysértés a148. § szerint: aki a környezetvédelmi hatóság engedélyéhez vagy hozzájárulásához kötött tevékenységet engedély vagy hozzájárulás nélkül, vagy az engedélytől, hozzájárulástól eltérő módon végez vagy végeztet, illetve a környezet elemeit a külön jogszabályban meghatározott módon terheli, illetve szennyezi, vagy az egyéb környezetvédelmi előírásokat más módon megszegi, százötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. A szabálysértés elkövetőjével szemben kiutasításnak is helye van. Ezzel a szankcióval csupán az a gond, hogy magánszemélyek ritkán szoktak olyan tevékenységet végezni, ami bármelyik környezetvédelmi hatóság engedélyéhez lenne kötve. A jogi személyiséggel bíró szervezetek pedig azért választják a hatóság megkerülésének útját, mert ez még mindig egyszerűbb és olcsóbb számukra, mint az engedélyeztetési procedúra és az azalatt eltelő idő meg netán az üzlet, amit a várakozás miatt elveszíthetnének. Így már nem is tűnik soknak a legfeljebb százötvenezer forint. Legalábbis vállalatok szokták tudni nélkülözni a kasszájukbólmár amennyiben a helyi illetékes környezetvédelmi felügyelőség a szennyezés tényét rájuk tudja bizonyítani. 2000. évi 43. tv rendelkezik az elhagyott hulladékról. Ennek a törvénynek a 30. §- a szerint minden ingatlanon elhagyott hulladék kezelési kötelezettsége a hulladék tulajdonosát, vagy, ha annak személye nem állapítható meg –az ellenkező bizonyításáig - az ingatlan tulajdonosát terheli. A környezetvédelmi hatóság (környezetvédelmi felügyelőség, köztisztasági-, vagy közterület fenntartó vállalat) az elhagyott hulladék elszállítására és ártalmatlanítására kötelezheti a hulladék tulajdonosát, abban az esetben, ha a hulladék tulajdonosának személye nem állapítható meg, az ingatlan tulajdonosát, közterületen elhagyott
48
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz.
hulladék esetében a települési önkormányzatot. Ha az elhagyott hulladék tulajdonosa azonosítható, a költségviselő vele szemben a hulladékkezelés és az eljárás költségeit érvényesítheti. Magyarországon e törvény szerint a környezetvédelmi hatóság köteles megtalálni a szemétdomb
„gazdáját”,
és
rábizonyítani,
hogy
szabálytalanul,
netán
törvényellenesen járt el. Az ártatlanság vélelme védi a szemétkupacok építőit, ahelyett, hogy a „gyanúsítottnak” kellene bizonygatnia, akár a szemét elemzésével is, hogy nem az ő háztartásából, cégétől, irodájából került ki a természetbe, vagy netán más kertjébe. Hulladékgazdálkodási bírságot köteles fizetni a törvény 49. paragrafusa szerint az, aki tevékenységével vagy mulasztásával a hulladékgazdálkodással kapcsolatos jogszabályok vagy a reá vonatkozó hatósági határozat előírásait megsérti, illetve azokban foglalt kötelezettségének nem, vagy nem megfelelően tesz eleget.
Aki
hatósági
engedélyhez,
hozzájáruláshoz,
bejelentéshez
kötött
hulladékgazdálkodási tevékenységet engedély, hozzájárulás vagy bejelentés nélkül vagy attól eltérően végez, vagy a hulladékgazdálkodásra vonatkozó előírások megsértésével
a
környezetet
veszélyezteti,
károsítja,
bírság
megfizetésére
kötelezhető. A hulladékgazdálkodási bírságot a környezetvédelmi hatóság szabja ki. A bírság kiszabására a környezetvédelmi hatóságnak a cselekményről való tudomásszerzésétől számított egy éven túl már nincs lehetősége. A cselekmény elkövetésétől számított öt éven túl nem szabható ki bírság, kivéve, ha a cselekmény jogszerűtlen állapot fenntartásával valósul meg. Ebben az esetben az elévülés mindaddig nem kezdődik meg, amíg a jogszerűtlen állapot fennáll. A hulladékgazdálkodási bírság nem mentesít a büntetőjogi, a szabálysértési, továbbá a kártérítési felelősség, valamint a tevékenység korlátozására, felfüggesztésére, tiltására, illetőleg a megfelelő védekezés kialakítására, a természetes vagy korábbi környezet helyreállítására vonatkozó kötelezettség teljesítése alól.
49
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz.
A 271/2001. számú (XII. 21.) kormányrendelet a hulladékgazdálkodási bírság mértékéről, valamint kiszabásának és megállapításának módjáról szól. E szerint a bírság mértéke: 1. § (1) A bírság mértéke az alapbírságok és az azt módosító tényezőkhöz hozzárendelt szorzószámok szorzataként, a mellékletben foglaltak szerint kiszámított összeg. A bírság megállapítása során figyelembe kell venni: •
a jogsértő magatartás konkrét veszélyességét vagy károsító hatását;
•
a jogsértésnek az ország, illetve a térség hulladékgazdálkodási helyzetére gyakorolt hatását;
•
a bekövetkezett kár mértékét és a helyreállíthatóság lehetőségét, kár hiányában a jogsértéssel esetlegesen szerzett előnyt, elhárított hátrányt.”
A hulladékgazdálkodási alapbírság (a továbbiakban: alapbírság) legmagasabb mértéke: •
a hulladékok, továbbá azok kezelésével kapcsolatos, jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt nyilvántartási, bejelentési, adatszolgáltatási kötelezettségek nem vagy nem megfelelő teljesítése, a rendelkezések egyéb megsértése esetén kilencezer forint;
•
a hulladékgazdálkodási tervek készítésének nem, vagy nem megfelelő teljesítése esetén tizenkétezer forint;
•
a
külön
jogszabályban
vagy
hatósági
határozatban
meghatározott
hulladékkezelési feladatok, továbbá az egyes hulladékfajtákra, illetve kezelési tevékenységekre vonatkozó, jogszabályokban előírt technikai követelmények, műszaki szabályok nem vagy nem megfelelő teljesítése esetén tizenötezer forint; hulladékkezelő létesítmény jogellenes létesítése; hulladékkezelésnek minősülő
tevékenység
jogellenes
folytatása,
valamint
települési
hulladékkezelési közszolgáltatás jogellenes végzése esetén tizennyolcezer forint;
környezetveszélyeztetés
esetén
huszonnégyezer
forint,
környezetkárosítás esetén negyvennyolcezer forint; nem veszélyes hulladék országhatárt átlépő jogellenes szállítása esetén kétszázezer forint; veszélyes hulladék országhatárt átlépő jogellenes szállítása esetén egymillió forint. A
50
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz.
környezetveszélyeztetéssel, illetőleg környezetkárosítással nem járó egyéb jogsértés esetén az alapbírság hatezer forint. Az alapbírság összege az összegek 25 és 100%-a között állapítható meg, ha az elkövető a következményeket felszámolta és a jogellenes állapotot megszüntette a bírságot megállapító határozat kiadásáig. A pénzbírságok összege önmagában nem elrettentő méretű. Úgy meg főként, hogy minimális a lebukás veszélye. A bírság kiszabására az illetékes környezetvédelmi felügyelőség, illetve a Környezetés Természetvédelmi Főfelügyelőség jogosult. A települési önkormányzat jegyzője is jogosult, amennyiben az ingatlantulajdonos a települési hulladék gyűjtésére és átadására vonatkozó kötelezettségét megszegi, vagy a települési hulladék kezelésére szervezett hulladékkezelési közszolgáltatás igénybevételét mellőzve jogellenes hulladék-elhelyezés történik, vagy a települési hulladékot közterületen, illetve más ingatlanán hagyták el. Ha az ingatlan tulajdonosa a települési hulladéknak az önkormányzati
rendeletben
meghatározott
szelektív
gyűjtésére
vonatkozó
kötelezettségét megszegi, vagy az ingatlan tulajdonosa az önkormányzati rendeletben meghatározott közterület tisztántartási kötelezettségének nem tesz eleget, vagy a kötelezett az a jegyző által hozott hatósági önkormányzati rendeletben foglalt, egyéb hulladékgazdálkodással összefüggő kötelezettségeit megszegi, vagy a kötelezett határozat előírásait megsérti, illetve az azokban foglalt kötelezettségének nem vagy nem megfelelően tesz eleget. A második paragrafus bekezdésének eseteiben a jegyző a bírságot ezerötszáz és ötvenezer
Ft
között
állapítja
meg,
amennyiben
a
jogsértés
nem
jár
környezetveszélyeztetéssel, környezetszennyezéssel vagy környezetkárosítással, ugyanazon jogsértés ismételt elkövetése nem áll fenn, a jogsértés nem veszélyes hulladékkal kapcsolatos, a jogsértéssel érintett hulladék mennyisége nem haladja meg az adott településen a háztartásokban keletkező települési hulladék átlagos havi mennyiségét. A bírság megállapításának módja a 3. paragrafus alapján a kerül megállapításra. A legmagasabb mértékben kell megállapítani az alapbírságot, ha visszafordíthatatlan környezetkárosítás, vagy ugyanazon jogsértés ismétlődése, illetőleg egyéb súlyosbító körülmény
felmerülése,
vagy
a
hulladékkezelési
tevékenységet
ellenőrző
51
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz.
környezetvédelmi hatóság szándékolt félrevezetése, ellenőrzésének akadályozása valósult meg. Hulladék országhatárt átlépő jogellenes szállítása (behozatala, kivitele vagy az ország területén való átszállítása) esetén a fizetendő bírság mértékét, az alapbírság és a hulladék tömegét mutató szám szorzata alapján kell megállapítani. A bírság összegét ugyanazon jogsértés ismételt elkövetése esetén kétszeres, ugyanazon jogsértés harmadszori, valamint minden további elkövetése esetén háromszoros, amennyiben a környezetveszélyeztetéssel, illetőleg környezetkárosítással járó jogsértést természetvédelmi területen - beleértve a védett természeti területet is -, jogszabály vagy felhatalmazása alapján védetté nyilvánított, illetve helyi védelem alatt álló, avagy külön jogszabály szerint kiemelt vízminőség-védelmi területté, illetve felszín alatti vízminőség-védelmi szempontból fokozottan érzékeny területté nyilvánított helyen követték el, ötszörös szorzóval emelt összegben kell alkalmazni.
Ha a bírság megfizetésére kötelezett a kiszabott bírság megfizetésére előírt határidő lejárta előtt az eredeti állapotot helyreállítja, illetőleg a szabálytalanságot megszünteti a környezetvédelmi hatóság a bírságot kérelemre csökkentheti Ha a jogsértés
a
tevékenység
vagy
mulasztás
súlyára,
az
elkövetés
vagy
kötelezettségszegés következményeire tekintettel annyira csekély, hogy büntetés vagy intézkedés alkalmazása szükségtelen, a bírság kiszabása mellőzhető. A jegyző által jogerősen kiszabott bírság teljes összege, illetve a környezetvédelmi felügyelőség által a települési önkormányzat területén jogerősen kiszabott és abból befolyt bírság összegének 30%-a, az illetékes települési (fővárosban a kerületi) önkormányzatot illeti meg. A bírság megfizetésére az eljáró környezetvédelmi hatóság - kérelemre - legfeljebb 2 évig terjedő részletfizetést engedélyezhet. A kamatot, a bírságot kiszabó határozat jogerőre emelkedésének napjától kell számítani. Egy részlet megfizetésének elmaradása esetén a teljes összeg azonnal esedékessé válik. Az eljáró környezetvédelmi hatóság a bírságot kiszabó, módosító és részletfizetést engedélyező
határozatait
tájékoztatásul
megküldi
az
érintett
települési
önkormányzatnak.
52
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz.
Melléklet a 271/2001. (XII. 21.) kormányrendelethez- A bírság kiszámításának módját határozza meg: 1. A bírság összegének kiszámításakor - amennyiben e rendelet másként nem rendelkezik - a következő képletet kell alkalmazni: B=AxMxS 2. Az 1. pont szerinti képletben: B: a bírság forintban fizetendő összege A: az alapbírság forintban M: a jogsértés jellegét, súlyát, volumenét figyelembe vevő - a Hgt. 3. § a) pontja szerint
meghatározott
hulladék
környezeti
jellemzőitől
(veszélyességétől,
hasznosíthatóságától, ártalmatlaníthatóságától stb.) és mennyiségétől (tömegétől) függő - módosító tényező. S: a jogsértés ismétlődését, a környezet érzékenységét figyelembe vevő súlyosbító szorzó A 10/2000. számú (II. 23.) BM rendelet a helyszíni bírságolás részletes szabályairól szól a szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény 167. paragrafusában foglalt felhatalmazás alapján. Ha jogszabály helyszíni bírság kiszabását lehetővé teszi és a hatóság tagja a helyszíni bírság kiszabása mellett dönt, ezt közli az elkövetővel és egyben tájékoztatja a jogkövetkezményekről. Ha az azt elkövető a helyszíni bírságolás tényét és a helyszíni bírságolás összegét tudomásul veszi, a hatóság tagja helyszíni bírságot szab ki. A helyszíni bírság tudomásul vétele esetén a hatóság tagja tájékoztatja az elkövetőt a pénzbírság végrehajtására vonatkozó törvényi rendelkezésekről. Ha az elkövető a helyszíni bírságolás tényét nem veszi tudomásul, vagy a helyszíni bírság összegét vitatja, a hatóság tagja a helyszíni bírságolást befejezi és közli az elkövetővel, hogy feljelentést tesz. A 31. paragrafus szerint a közterület szervezett, rendszeres tisztán tartása a települési önkormányzat közszolgáltatási feladata.Az ingatlantulajdonos és a települési önkormányzat közterület tisztán tartási feladatait, valamint a közterületen megvalósuló
állattartás
részletes
szabályait
-
a
külön
jogszabályokban
53
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz.
meghatározottaknak megfelelően - a települési önkormányzat rendeletben állapítja meg. A köztisztaságról és a hulladékgazdálkodásról minden önkormányzat képviselő testülete köteles volt elkészíteni saját önkormányzati rendeletét. Mosonmagyaróvár város 19/2002.(VI. 28.) ÖKT rendelete a köz- és magánterületek szennyezésének tilalmáról: •
Tilos a hulladékot elhagyni, felhalmozni, ellenőrizetlen körülmények között elhelyezni, kezelni.
•
Az illegális szemétlerakó-helyek elterjedésének megelőzése érdekében a háztartási szilárd hulladék egy m3 –ét magánszemélyek díjmentesen beszállíthatják a hulladékudvarba . nem tartalmazhat bio- illetve veszélyes hulladékot, továbbá a szelektíven gyűjthető összetevőit kiválogatása után a kijelölt szelektív hulladék gyűjtő edénybe kell tenni.
A hulladékudvarban a lakosság által elhelyezhető hulladékok. •
Papír
•
Műanyag fólia, műanyagpalack
•
Színes és fehér üveg
•
TV., számítógép
•
Fémhulladék
•
Veszélyes hulladék
Egyéb típusú hulladék nem vihető a hulladékudvarba! A 19. § szerint a jegyző feladata a köztisztasággal és hulladékgazdálkodással kapcsolatos kötelezettségek teljesítésének ellenőrzése. Aki a rendelet szabályait megszegi, jogellenes tevékenységet folytat, harmincezer forintig terjedő bírsággal sújtható. A Polgármesteri Hivatal ügyintézője, valamint a Közterület felügyelet jogosult szabálysértés esetén helyszíni bírság kiszabására, amelynek összege ötszáztízezer forintig terjedhet.
A bírságolási rendszer hibái, hiányosságai A ma is folyamatosan zajló környezetrombolás kárai felmérhetetlenek, ugyanakkor hazánkban évente mindössze néhány tucat eljárás indul ilyen ügyekben. 54
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz.
A jogos ítéletek meghozatalát még ezeknél is rendre gátolja az elkövető kilétének ismeretlensége vagy a felelősség megállapíthatóságának nehézsége. A megoldást a helyi rendeletek betartatása jelenthetné. Az utóbbi négy-öt évben a szemétdíj növekedésével arányosan egyre nőnek a cégek, magánszemélyek anyagi terhei. Tehát egy részük egy ösztönzően méltányos, kifizethető díj híján illegálisan “szabadul meg”, szemetétől, ez nem kerül semmibe. Ráadásul minimális a lebukás veszélye. Mind apparátusukban, mind költségvetésükben, s szakmai felkészültségükben kéne megerősíteni a hatóságokat, ügyészségeket, bíróságokat. A szakhatóságok, most - még ha a korrupciós esetektől eltekintünk is - rendkívül kis létszámmal, óriási túlterheltséggel dolgoznak, lassan és bürokratikusan, ezért hiába várhatnánk elrettentő hatást egy-egy eljárástól. Pedig sok esetben nem “csak” a természet károsodik, hanem az egészséges élethez való jog is veszélybe kerül. Változatlan gond a végrehajtás: igen hiányosak személyi és egyéb feltételei. Mert a környezetvédelem területén folyó bűnözés visszaszorításához a jogszabályok önmagukban nem elegendőek. Komoly ellenőrzésekre és szankciókra volna szükség, de a jelenlegi állapotukban sem a rendőri, sem a környezet és természetvédelmi szervek nem alkalmasak.
A Környezetvédelmi Felügyelőségek Összességében elmondható, hogy a vállalatokat ellenőrző felügyelőségeknek sincsenek megfelelő eszközeik, forrásaik a környezetpolitika érvényesítésére. A jogszabály köti őket, nincs hatáskörük még arra sem, hogy kirívó esetekben elrettentés céljából nagyobb bírságot vessenek ki. A hatóságok a bizonyítási kényszer miatt nehéz helyzetben vannak. A felügyelőségeknek kell bizonyítaniuk a vállalat bűnösségét, ami sok időt igénylő folyamat. Az alaprendeletek alapos bizonyítási kötelezettséget rónak a felügyelőségekre, így nem csoda, ha végül megbuknak a bíróságon. Az EU- ban már a szennyezőnek kell bizonyítania az ártatlanságát. Magyarországon vízszennyezés esetén például mire 85 komponenst megvizsgálnak drága eljárással a felügyelőségek, elveszítenek 3 évet. A határérték túllépése esetén a bizonyításnak nem ilyen bonyolultnak és részletekre kiterjedőnek kellene lennie,
55
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz.
hanem a nyilvánvaló tényt egyszerű bizonyítással megmondani. A helyzet javítására megfontolandók lehetnének az alábbi javaslatok: Legalább az inflációval korrigálni kellene a bírságokat. Az alaprendeleteket felül kellene vizsgálni.(A veszélyes hulladékra vonatkozó kormányrendelet mellékletében szereplő lista például számos olyan anyagot tartalmaz, amelyek az OECD és az EU meghatározása szerint nem tekinthetők veszélyes hulladéknak. Zaj-, és rezgésvédelem esetén pedig a határértékeket kellene felülvizsgálni, valamint a hatáskörök és a felelősség kérdését tisztázni). A progresszivitás elve és bizonyos feltételek teljesítése esetén a progresszivitástól való eltekintés maradhat az alaprendeletekben. Meg kell határozni, hogy mit akarunk elérni, és úgy kell megállapítani a bírságot, hogy ne érje meg a vállalatoknak a szennyezés mértékének változatlanul hagyása. Minden esetben megfelelő hatástanulmányt kellene készíteni arról, hogy a bírságokat helyesen állapították-e meg, és elérik- e ösztönző, kikényszerítő céljukat. A gyakoribb helyi ellenőrzés feltételeit meg kellene teremteni, hogy a felügyelőségek tevékenysége ne állandó
papírmunkából
álljon.
Megfelelő
jogi
környezetet
kell
teremteni
(adójogszabályok, környezetvédelmi jogszabályok, a rendelkezésre álló legjobb technológia –BAT – szabályai stb.), és növelni kellene az emberek hajlandóságát azok betartására. A veszélyes hulladék esetében a veszélytartalom függvényében le kellene szűkíteni a bírság körét. Alkalmazhatjuk azt a módszert, hogy amitől nagyon félünk, arra nagy bírságot vetünk ki. Általánosságban is elmondhatjuk, hogy csak a nagyon veszélyes anyagok kibocsátására (cianidra, mérgekre stb.) kellene óriási bírságot kivetni, vagy bezárni a vállalatot. Célravezető lehetne a lehetne a nyilvánosság növelése, hiszen egy komoly, hírnevére és arculatára ügyelő vállalat befektetésnek tekinti a környezetvédelmi jogszabályok betartását, a környezettudatos vállalatirányítást.. Magánszemélyekre és a vállalatokra is a leghatékonyabb motivációs eszköz a szankcionálás. Amíg Magyarországon a környezettudatosság és a szelektív hulladékgyűjtés nem válik mindennapi megszokott rutinná, az informáláson, tájékoztatáson túl az első lépcső a büntetések szigorítása (kéne) hogy legyen. Egyrészt a pénzbüntetések emelése, behajtásuk szigorítása, másrészt a nem pénzjellegű büntetési formák gyakori alkalmazása: köz-munka, közterületek megtisztítása, a személyes szabadság korlátozása.
56
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz.
57
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz.
3. 3. A szelektív hulladékgyűjtés népszerűsítésének céljai
3. 3. 1. Mi az a szemét, és mi az a hulladék?22 „hulladék bármely, (…) tárgy vagy anyag, amelytől birtokosa megválik, megválni szándékozik vagy megválni köteles.” Hogy egy adott anyag hulladéknak minősül- e, az anyagi jellemzőkkel azonos súlyú szerepet játszanak a társadalmi , gazdasági tényezők is. A hulladékok tételes jegyzékét a hulladékok jegyzékéről szóló 16/ 2001 (VII. 18.) KöM rendelet tartalmazza. Ez az érvényes EU lista alapján készült hulladékkatalógus. A hulladékjegyzékben külön csoportként jelennek meg a települési hulladékok, amelyek az elosztási és fogyasztási tevékenységből származnak, összetételük és mennyiségük az életszínvonaltól, az életmódtól és ezen belül a fogyasztási szokásoktól erősen függ.
Mennyi szilárd települési hulladék keletkezik Magyarországon, és milyen összetételben?23 Magyarországon 460 kilogramm települési hulladék jut egy főre. Az egy év alatt keletkező 23 millió köbméter települési hulladék kilenc emelet magasan borítaná be a Margitszigetet. Az életmódtól és az életszínvonaltól, a fogyasztási szokásoktól függő települési szilárd hulladék mennyisége jelenleg Magyarországon évente 21 millió m3, (kb. 4, 3 millió tonna). Ennek mintegy 62 %-a lakossági eredetű háztartási hulladék, a többi az intézményeknél, szolgáltató egységeknél és gazdálkodó szervezeteknél jelentkezik, mint a háztartási hulladékkal együtt kezelhető hulladék. A tapasztalatok szerint a
22
www.humusz.hu, www.kukabuvar.hu, Hulladék Kukabúvár című melléklete önkormányzatok számára 23 Hulladékgazdálkodási Szakmai Füzetek 1. 2003. KvVM- kiadvány
58
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz.
települési szilárd hulladékok mennyisége átlagban 2-3 % - al nő, és ez a tendencia hosszútávra is várható. Hulladékanalitikai vizsgálatok hiányában a települési szilárd hulladék jellemző összetétele csak tapasztalati úton becsülhető meg:24
HULLADÉKALKOTÓ
FŐVÁROS ÉS
ORSZÁGOS ÁTLAG
NAGYOBB VÁROSOK Papír
18-20
15-17
Műanyag
12-15
5-7
Textil
5-6
3-4
Üveg
4-5
3-4
Fém
3-4
3-4
Szerves (bomló)
30-32
35-40
szervetlen
20-25
25-30
Hulladékgyűjtés Magyarországon Országosan az összes hulladék 3,5 százalékát gyűjtik, illetve hasznosítják jelenleg a szelektív módszerrel. A második nemzeti környezetvédelmi programban megfogalmazott célkitűzések szerint 6 év alatt 35 százalékra kellene javítani ezt az arányt. A hulladékpiac beindulásával nyereségessé válhat a ma még jelentős ráfordítást igénylő szelektív hulladékgyűjtés. Eddig megközelítőleg 15 város épített ki begyűjtő rendszert, pl. Debrecen, Pécs, Győr, Veszprém, így ma körülbelül 750 ezer háztartás hulladékát gyûjtik szelektíven. Miért lesz kevesebb a szemétdíj, ha bevezetjük a szelektív szemétgyűjtést? Ha az újrahasznosítás, vagy újrafeldolgozás által csökken a lerakásra kerülő hulladék mennyisége, megnő a regionális lerakó élettartama. Csökken a hulladékgyűjtő
24
Hulladékgazdálkodási Szakmai Füzetek 1. KvVM- kiadvány: 24.o 2003.
59
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz.
edények térfogata, ezáltal a közszolgáltatási díj 30- 40 % - al csökkenni fog. A díjkülönbözetet a szolgáltatónak a hasznosítható hulladék piaci értékesítése adja. Célok Budapesten Demszky Gábor budapesti főpolgármester 2003 novemberének végén budapesti hulladékszigetek átadásának alkalmából elmondta: december közepéig a főváros további 95 helyszínén teszik lehetővé a szelektív hulladékgyűjtést. A gyűjtőszigeteken helyezhetik el majd külön-külön tárolókban a papírt, a fehér és színes üveget, a műanyagot, valamint a fém italos dobozokat. Így kevesebb hulladék után kell majd fizetniük a lakosoknak, vagyis csökken a szemétdíjuk. A száz gyűjtőszigetre 180 millió forintot fordít a Fővárosi Közterület-fenntartó Vállalat. A tervek szerint 2008-ra már 2000 gyűjtősziget lesz, a begyűjtött anyagok két válogatóműbe kerülnek. Így már valamennyi háztartás könnyen a közelében lévő szigetre juttathatja a szelektíven gyűjtött hulladékokat. A főváros célja, hogy ekkor már a hulladékok legalább egyharmadát külön gyűjtsék, illetve újrahasznosítsák. A nagyobb mennyiségű szelektíven gyűjtött anyagokat, valamint szárazelemeket és akkumulátorokat a hulladékgyűjtő udvarokra szállíthatják a budapestiek Sikeresnek mondható a szárazelemek gyűjtésére indított módszer, ezer fővárosi intézményből évente 14-16 tonnányi veszélyes hulladéknak számító elemet sikerül összegyűjteni. Hulladéklerakók Magyarországon 1996-ban a Fõvárosi Önkormányzattal kötött szerzõdésben az ezerlelkes település, Pusztazámor vállalta egy regionális hulladéklerakó megépítését a fõváros számára Az összességében mintegy egymilliárdos beruházást A másodlagos hulladék hasznosításának folyamatában nem működik hatékonyan minden válogatott hulladék esetében a nagybani felvásárló rendszer. A legfontosabb környezetvédelmi alapelvek:25
25
Környezetgazdaságtan Környezetvédelmi Minisztérium, 1999
60
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz.
A prevenció A megelőzés lényegében két fő stratégiai részből áll:26 -
megelőzés a termékek útján
-
megelőzés a technológiák révén.
A megelőzés szorosan összefügg a termékekkel, illetve azok tulajdonságaival. A hulladéknak a termelés szintjén történő minimalizálása természetesen magában foglalja a termék élettartam-ciklusának és környezeti hatásainak figyelembe vételét is. A kitűzött cél az, hogy a termékek gyártásukkal, használatukkal és felhasználásuk után hulladékként a lehető legkisebb mértékben járuljanak hozzá a környezet szennyezéséhez. Hulladékcsökkentés másodnyersanyagok, hulladékok visszaforgatásával Ezek a módszerek szerves részét képezik az üzemi környezetvédelmi munkának. Magukban foglalják az anyagok azonos vagy más termelési folyamatba való visszaforgatását, az értékes alkotórészek visszanyerését és azok recirkulációját, valamint egyéb célú, üzemen belüli feldolgozási technikákat. A HULLADÉKOK HASZNOSÍTÁSA A hulladékhasznosítás fogalma A használt, de még felhasználható anyagok (ócskavas, papír, rongyok stb.) gyűjtése és hasznosítása századokkal ezelőttre nyúlik vissza. A tevékenységet külön szóhasználattal nem jelölték, de megtalálhatóak nyelvünkben még most is azok a szavak, melyek a gyűjtési tevékenységet végzők elnevezésére szolgáltak (ócskás, rongygyűjtő stb.). Évtizedekkel ezelőtt született meg angol nyelvterületen a recycling szó, mely egyes gyártási maradékoknak vagy hulladékoknak a gyártási folyamatba való visszavezetését volt hivatva jelölni. Az utóbbi években a szó jelentésében bővült; új, nagyobb fontossággal bíró, a környezet védelmét kereskedelmi, technológiai, adminisztratív úton szolgáló összetett folyamatoknak megnevezésére szolgál. A tevékenység a termelésből és fogyasztásból kikerülő anyagok, hulladékok újrahasznosítására helyezi a hangsúlyt, magában foglalhatja ezen anyagok kezelését,
61
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz.
illetve a hasznosítás különböző módozatait is. Célja többek között a természet erőforrásainak kímélése és a természet terhelésének csökkentése. A hulladékok hasznosításának előnyei •
csökken a nyersanyagforrások kitermelése,
•
kevésbé terheli a természeti és az épített környezetet,
•
kevesebb energia felhasználásával jár, tehát energia-megtakarítást jelent; egyrészt a szokásos mennyiségű többletnyersanyag folyamatból való kiesése miatt, másrészt mert a
•
másodnyersanyagok feldolgozása általában kevesebb energiát igényel, mint az eredeti nyersanyagok átalakítása,
•
csökken a kommunális hulladékgyűjtés és hulladéklerakás volumene,
•
kommunális hulladéklerakók kapacitásának növekedése,
•
a
hulladékhasznosítással
megelőzhető
a
hulladék
ellenőrizhetetlen
körülmények közötti elhelyezése a környezetben, •
lényegesen kisebb környezetterheléssel jár mint a többnyire alkalmazott lerakás, égetés
•
csökken a megbetegedések, fertőzések veszélye,
•
új munkahelyek teremtésének lehetősége…
A hulladékok hasznosításának legalapvetőbb feltételei •
A hulladékok újrahasznosításának hosszú távú előfeltétele, hogy a folyamatos, gazdaságos, ipari hasznosításra megfelelő mennyiségű és minőségű hulladék álljon rendelkezésre.
•
Az
újrahasznosítás
hulladékgyűjtés
útján
a
hulladék nyert
utóválogatásával
hulladékokból
egyaránt
vagy
szelektív
történhet.
Az
utóválogatáshoz kapcsolódó technikai háttér telepítése és üzemeltetése a
62
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz.
költségeket tekintve drágább, mint a másik lehetőség, mivel az ömlesztett hulladék révén az egyes elemek, összetevők egymást szennyezik. •
Mivel technikai szinten a hulladékfeldolgozás rendszerint drágább folyamat, mint alapanyagokból új termék előállítása, ezért az európai tapasztalat az, hogy állami ösztönző és kényszerítő rendszer szükséges a tervszerű hulladékgazdálkodás megvalósításához.
•
A lakosság környezeti tudatának formálása nélkül elképzelhetetlen egy ilyen jellegű vállalkozás eredményessége. Fontos, hogy a társadalom egyre szélesebb
rétegei
szerezzenek
hasznosítható
ismereteket
a
környezetvédelemről, s így alkalmasabb partnerré váljanak a hosszú távú célok elérésében.
63
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz.
3. 3. 2. Hol keletkezik szilárd települési hulladék? A kommunikáció célcsoportjai és csatornái
Lakosság; a háztartási hulladék fő forrása A WWF Magyarország és a Cognative Kft. már említett közvélemény kutatása során az alábbi kérdésre is vizsgálta az emberek reakcióját: „Ön mit tenne a környezet megóvása érdekében?” A „szelektíven gyűjteném a szemetet”- :alternatívára a következő arányban érkeztek a válaszok: Igen, biztosan
Valószínű Lehet, Valószínű igen hogy igen, nem lehet, hogy nem
Biztosan nem
Most is Nem tudja így teszek
47
21
11
3
3
14
1
százalék
százalék
százalék
százalék
százalék
százalék
százalék
A megkérdezettek igen kis (16) százalékát kell arról meggyőzni, hogy a szelektív hulladékgyűjtésre igenis szükség van. Milyen szempontok határozzák meg, hogy az adott háztartásban élő ember milyen mértékben hajlandó elfogadni a szelektív szemétgyűjtés szükségességét és hasznosságát? Meghatározó szempontok: •
Lakóhely regionális elhelyezkedése mérete, az urbanizáció szintje: tanya, falu, kis-, közepes-, nagyváros infrastruktúra fejlettsége szerint: megkezdték-e a szervezett hulladékgyűjtést, vagy már szelektíven gyűjtik a hulladékot
•
Az iskolai végzettség sokat számít a tájékozottságot illetően
•
Az egyén életkora rugalmasságát, tájékozottságát határozza meg 64
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz.
•
A jövedelmi tényező arra van nagy hatással, mekkora anyagi áldozatot hajlandó vállalni az állampolgár, illetve pénztárcájába milyen mértékben lehet a viselkedését befolyásolni.
Vállalatok, intézmények Az állami vállalatokat-, illetve intézményeket az ún. példamutatás elve köti, tehát szilárd települési hulladékukat duplán kötelesek szelektíven, EU- kompatíbilis rendszerben gyűjteni, példát mutatva a lakosoknak és a magánvállalatoknak. A cégeknél, irodákban, vállalatoknál keletkező lakossági típusú hulladék nagy része papír. Ennek mennyisége az elektronikus kommunikáció eszközeinek (pl. a fax esetében) gyakori alkalmazásával radikálisan csökkenthető.
Milyen csatornákon érdemes üzenetünket küldeni? A szelektív hulladékgyűjtés megtervezése és megvalósítása az EU szubszidiaritáselve alapján az önkormányzatok feladatkörébe tartozik. Az egyes települések; városok és falvak eltérő fejlettségi szinten állnak. Ezért van szükség, területspecifikus kommunikációra, ahol a különböző szintekhez igazíthatóak a tájékoztatás csatornái is. Nagy a jelentősége a közvetlen, direkt kommunikációnak. Szükség van a gyors visszacsatolásra, a lakossági kérdések azonnali megválaszolására. Rendkívüli jelentőséggel bír az objektív és hiteles tájékoztatás, informálás. Ez legegyszerűbben a következő csatornákon valósulhat meg: •
Falugyűlés
•
Lakossági fórumok ( egy hulladékudvarhoz tartozó terület lakosságának, vagyis azonos beépítési módú lakókörzetekben)
•
Az önkormányzati környezetvédelmi megbízott szervezésében sor kerülhet olyan nyilvános beszélgetésekre, amelyek közvetlen, informális jellegűek, és 65
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz.
ahol valamilyen a környezetvédelem szakterületén elismert, de politikailag független személy válaszol az érdeklődők kérdéseire Ezekben az esetekben nagyon fontos az előadó személye, szükséges, hogy a hitelesség, a szakmai hozzáértés biztosítva legyen, hogy a lakosok „ez csak az önkormányzatnak és a vállalkozónak jó, aki eltakarítja a szemetet”- szemlélete megváltoztatható legyen. Egy ingyenesen hívható, tájékoztató igazán „ZÖLD” szám sokat jelentene (választó) kerületenként, ahol általában a környezetvédelemmel, a szelektív hulladékgyűjtéssel, valamint ezeknek a lakókörzettel való kapcsolatban feltett kérdésekre kaphatna választ az érdeklődő, és ahol esetleg a legújabb illegálisan lerakott hulladékkupacot be lehetne jelenteni, hogy az önkormányzat minél előbb fel tudja azt számolni. Így igazán szorossá válhatna a lakos- önkormányzat közötti együttműködés; az ember az érezhetné, hogy a hivatalos szervek igenis tesznek annak érdekében, hogy közös lakóterületük és tágabb környezetük tiszta legyen. A tájékoztatásnak egy lehetséges változata, ami igazán hosszabb távon fejtheti ki a hatását, azok a szórakoztató információszerzési lehetőségek: •
Önkormányzati, vagy civil szervezetek rendezésében sportprogramok;ahol a nevezési díj valamilyen helyi, körzeti, vagy kerületi környezetvédelmi problémára jelenthet megoldást
•
Önkormányzati, iskolai, civil szervezeti szervezésű túra- tájékozódási versenyek diákoknak
•
Versenyfelhívás az alkotói tevékenységekben tehetséges fiataloknak (és kevésbé fiataloknak): milyen műalkotás készülhet hulladékból, milyen használati tárgy, ruha …stb.
•
Fotóverseny; „A természet régen és ma” címmel
•
Környezetvédelmi vetélkedők, utcabál pl. falunapokon
•
Az év vállalkozója: az év környezettudatos vállalata
•
„Zöld Bál”- a befolyt bevételek fedezhetik egy kerület, folyószakasz megtisztítását előny: alkalmi munkalehetőség, nem a civil szervezetek takarítanak 66
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz.
társadalmi munkában, presztízsnövelési lehetőség magánszemélyeknek, vállalatoknak Helyi szintű kommunikációs lehetőségek: A helyi rádió, TV:- ben szükségesek tájékoztató, szórakoztató jellegű műsorok közvetlen visszacsatolási lehetőséggel. Itt a hallgató, néző választ kaphat általános és helyi érdekeltségű kérdéseire akár élő adásban, vagy telefonon, SMS ben vagy talán, e- mail-ben. Az azonnal megválaszolt kérdések a helyi lap (ok) ban is megjelenhetnének, hiszen valószínű, hogy egy adott kérdés nem csak egy emberben merül fel. Az emberek körében elterjedt az a tévhit, hogy a szelektíven gyűjtött hulladék minden fajtája ugyanarra a nem EU- konform lerakóba kerül- összeöntve. Ennek eloszlatására kellene egy filmben bemutatni a helyi szemét életét egy PR- filmben. Ne érezhesse azt senki sem, hogy feleslegesen vár el tőle az önkormányzat erőfeszítéseket.
Helyi nyomtatott sajtó Az önkormányzati lapok, regionális napi-, hetilapok rendszeresíthetnének zöld mellékleteket, ahol a régió zöld ügyeinek biztosíthatnák a szükséges nyilvánosságot. A helyi terjesztésű szórólapok osztása, vagy postaládában történő elhelyezése csak a felesleges hulladékhegyet növeli. A helyi újságokban azonban elhelyezhetőek PR- cikkek, megjelentethetőek havi, vagy akár heti rendszerességgel hírlevelek- ez már „csak” a helyi zöld szervezet, az önkormányzat környezetvédelmisének, valamint a helyi újságírók kapcsolatán és együttműködési hajlandóságán múlik. A helyi média bemutathatná azokat a kis-, és középvállalatokat, amik már az EUszabályoknak megfelelően működnek.
67
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz.
Országos szintű kampány (televíziós és rádiós): Környezeti témájú műsorok a hírérték fogalmának átértékelésével Akár a közszolgálatiság feltételei közé is bekerülhetne a környezeti tudatosság nevelésének feladata.. Az 1996. évi I. törvényben rögzített feltételeket és kategóriákat a környezetvédelemmel bővítve a közszolgálati és kereskedelmi csatornák kötelezhetővé válhatnának, hogy műsoridejük bizonyos százalékát fordítsák erre a témára. Nagyon fontosnak tartom az országos csatornák esetében a hírérték fogalmának mérlegelését. Nem csak az válhat hírré, ami botrányos, emberi életet, a környezetet veszélyezteti, hanem az is, ami fejlődést jelent, ami pozitív kicsengésű, amire büszkék lehetünk. •
Hírműsorokban: meg lehetne határozni, hogy a műsor hosszának hány százaléka foglalkozzon a témával- természetesen eltérő arányban a közszolgálati és a kereskedelmi csatornák esetében.
•
Környezetvédelmi témájú műsorokban: minisztériumi támogatással, ahol esetleg helyet kaphatnak a civil szervezetek is. Szükség van országos méretű tájékoztató kampányokra, ahol elhangzik, hogy a szelektív hulladékgyűjtés kötelező.
•
Szórakoztató műsorokban: a csak nagyon hosszú távra alkalmazható kommunikációs csatorna. A cél az, hogy mindenki megszeresse azt, ami kötelező ugyan, de neki is hasznot jelent.
Az Internet teljes mértékben kihasználatlan ebből a szempontból. Pedig már kis hazánkban is nő a „szörfölők” száma, és elég sokan unatkoznak akár munkaidőben is egy számítógép monitorja előtt. •
Hiányzik egy összefoglaló linkgyűjtemény, ami helyet kaphatna akár a minisztérium oldalán is
•
Számítógépes játékprogramok
•
E-mail-en érkező hírlevelek (nem spam-ek!)
68
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz.
•
Környezetvédelmi Információs Rendszer tényleges létrehozásával valóban javítani lehetne az országos szintű információáramlást
•
Mobiltelefonra letölthető (nevelő jellegű) játékok
A népszerűsítés során alkalmazott üzeneteink Sam Black tíz szabálya alapján27 feltétlenül kell hogy tartalmazza az alább felsorolt tájékoztató, megdöbbentő és fenyegető információkat. Tájékoztatás: •
Mi az a szemét, mi a hulladék, mennyi képződik belőle és milyen összetételben?
•
Pontosan mik a szeméthegyek veszélyei?
•
Mi a szelektív hulladékgyűjtés?
•
Miért kötelező?
•
Az átlag magyar lakosnak mi haszna van belőle? ” Ez csak az önkormányzatnak és a vállalkozónak hoz hasznot”- tévhit eloszlatása miért kell, miért szükséges, amellett, hogy kötelező?
•
Tényleg csökkenhet a szemétdíj, miért nem „a gazdag országok luxusa?”
•
Mi a „szennyező fizet” – elv?
•
Mit nem szabad elhinni a reklámoknak, mitől lesz tisztességes a reklám?
•
A fogyasztási kultúra változtatásának szükségessége
Fenyegetés: •
Ha nem valósul meg: drágul a szemétdíj büntetések sora következik
Mik a szeméthegyek veszélyei:
27
•
Talaj, talajvíz, felszín alatti, valamint a felszíni vizek szennyeződése
•
Levegő szennyeződése
Szeles Péter: Public Relations a gyakorlatban 1999. Geomédia Kiadói Rt., 249. o.
69
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz.
•
Fertőzésveszély
•
Rovarok és rágcsálók elterjedése
•
A környezet elszennyeződésének esztétikai jelentősége
•
A szennyezett környezet következményei: egészségügyi problémák koszos víz, levegő, talaj- szennyezett ételek
•
Az allergiás megbetegedések száma folyamatosan nő, ha nem lesz tisztább az ember közvetlen (és tágabb) környezete, nem lesz olyan ember, aki ne szenvedne az allergiától
•
A növekvő egészségügyi problémák növelik a család egészségügyi kiadásait is!
„Jó tudni” jellegű információk: •
Vállalati költségcsökkentő intézkedés: lehetőség szerint csökkenteni kell a felhasznált irodai papír mennyiségét az elektronikus kommunikáció adta lehetőségeket kihasználva
•
Miért jó saját kezűleg ajándékot készíteni, és újrahasznosított, vagy újrahasznosítható papírba csomagolni?
•
A termék és az ő élete- a csomagolás és … a háztartásban keletkező hulladék fele csomagolóanyag! kétszer fizetünk érte. egyszer a termék árában, egyszer a szemétdíjban
•
A „hagyományos termék” előnyei és hátrányai
•
Mert nincs szárazabb és boldogabb kuka, mint az üres kuka”- Kalas György
•
A környezetbarát termék: a magyar „Cédrus”, a német „Kék Angyal”, vagy az „EU- virág”
•
Terméket vegyünk, ne kupakot, vonalkódot, csatolt terméket!
•
Bevásárlószatyor-adó
•
Mi van a dobozban? Sokszor a csomagolás, a dobozon lévő felirat elvonja a figyelmet a benne rejlő termékről. Lehet, hogy más a mérete, színe, mint ami a dobozon látszik. Pl: a chips- es zacskók,
Megdöbbentő számok:
70
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz.
•
Az évenként keletkező három Gellért- hegynyi szemét 40 %- a potenciális nyersanyag!
•
Egy bunda hány élet rókabunda
18 róka
farkasbunda 12 farkas medvebunda 2 mackó nercbunda
50 nerc
leopárdbunda 6 leopárd perzsabunda 36 újszülött bárány
•
fókabunda
8 fóka
vidrabunda
20 vidra
Egy kiló papír előállításához 440 liter friss víz szükséges. Ebből a folyamat végére zavaros szennyvíz lesz.
•
Az újrapapír minden tonnája 10-17 öreg fát kímél meg a kivágástól. (Ennyi fa fotoszintézisével évente 112 kg szén- dioxidot köt meg.) Emellett 31, 3 köbméter vizet, három köbméter lerakóhelyet, 4,1 MW áramot, és 280 liter kőolajat takarít meg.
•
Az ún. eldobó pelenkát viselő baba szobatisztaságáig ( két és fél éven át) csak az ilyen típusú pelusból átlag egy tonna hulladék keletkezik
•
Egyik borítékban ott a másik, aztán kivesszük, aztán pedig lekaparjuk… beküldjük és nem nyerünk- ebből lesz a kampányonként 20 tonnányi szemét!
•
Egy fővárosi lakosra átlagosan 1,45 kilogramm szemét jut. Az évi mennyiséget az országban egyenletesen elterítve 30 centiméteres réteget kapnánk.
Számos olyan adat, statisztika áll már most rendelkezésünkre, ami ezeknek az üzeneteknek az emberekhez való eljuttatását sürgeti. Egyrészt, mert ez mindenkinek a saját, valamint mindannyiunk közös érdeke.
71
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz.
ÖSSZEGZÉS
A Brundtland – jelentés szerint: „a fenntartható –harmonikus fejlődés- a fejlődés olyan formája, mely a jelen igények kielégítése mellett nem fosztja meg a jövő generációját saját szükségleteik kielégítésének lehetőségétől.”. Magyarország környezetpolitikája ehhez az irányzathoz csatlakozott. Tudatos viselkedés azonban csak hosszú távú építőmunka eredményeként alakulhat ki. Az egyik, főként a gyermekeket érintő befolyásoló eszköz a környezeti nevelés. A természet és az épített környezet szeretetét és a védelmére irányuló igény kialakítását jobb minél fiatalabb korban elkezdeni. A környezeti nevelés célja: egy „olyan kulturáltsági fok és tudati állapot elérése, amelyben az ember ismeri a világ és önmaga eredetére vonatkozó elképzeléseket és azokban a maga meggyőződése szerint hisz”. A környezeti információk terjesztésének következő lehetséges csatornái a civil szervezetek. A zöld szervezetek jelentős része azonban nem dolgozik megfelelő nyilvánosság mellett, hiszen 2002 januárjában a WWF Magyarország és a Cognative Kft. által közösen végzett felmérés során a megkérdezett magyar lakosok 72 százaléka nem tudott megnevezni egyetlen környezetvédelmi szervezetet sem. Saját kommunikációjukról a legtöbb civil szervezet úgy nyilatkozik, hogy megpróbálnak nyomást gyakorolni a döntéshozókra, tudatosítani kívánják az emberekben a környezetvédelmi kérdéseket, valamint tájékoztatni szeretnék a közönséget. A civilek szerint a probléma abban rejlik, hogy a közönség tőlük eltérően értékeli a veszélyt: az emberek nem képesek felfedezni az összefüggést a környezetvédelmi problémák és saját mindennapi életük között. A környezettudatosság elterjedésével, a fogyasztói szokások és az alkalmazott vállalati kultúra megváltozásával előtérbe kell, hogy kerüljön. a termékek környezetbarátiságát hangsúlyozó zöld marketing alkalmazása. Ez a ma még tisztázatlan ökocímke- rendszerben nem teljesen hasznos arculat építő stratégia. A legfontosabb és meghatározóbb véleményformáló csatorna a média. Elmondható, hogy a médiát általánosságban a fogyasztói szemlélet közvetítése határozza meg, a reklámok a közszolgálati médiában is túlsúlyban vannak, a
72
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz.
környezetvédelem és a környezeti nevelés kérdései csak marginálisan kapnak helyet bennük. Az országosan olvasott sajtótermékekbe és a kiemelt műsoridőben nézett műsorokba a politikával, pénzzel összefüggő ügyek mögött a környezetvédelemmel kapcsolatos hírek közül többnyire csak a botrányok kerülnek be. Az egyik legösszetettebb feladat a hulladékkérdés megoldása. Jelenleg az összes hulladék 3, 5 százalékát gyűjtik, illetve hasznosítják szelektív módszerrel. A második nemzeti környezetvédelmi programban megfogalmazott célkitűzések szerint 6 év alatt 35 százalékra kellene javítani ezt az arányt. A hulladékpiac beindulásával nyereségessé válhat a ma még jelentős ráfordítást igénylő szelektív hulladékgyűjtés. A (nagyon) hosszú távú feladatok közé tartozik a fogyasztói struktúra átalakítása
a
fenntartható
fogyasztás
kialakításának
érdekében.
A
mai
átlagfogyasztótól nagyon nehezen várható el, hogy az évtizedeken át gyakorolt vásárlási és szemetelési szokásait - anyagi érdekeltség nélkül- hónapok alatt megváltoztassa, vagy hogy fogyasztásának ökológiai következményeit helyezze előtérbe. Az átlagember alapvetően pozitív hozzáállása és környezeti tudatának kialakítása kevés, - ha nem történnek egyidejűleg olyan jogi és szakmai intézkedések, melyek segítségével közvetlenül (anyagilag) is érdekeltté tehetőek az együttműködésben. Az anyagi szempontokat tekintve a szankcionálás is reformra szorulna. Évente mindössze néhány tucat eljárás indul szilárd hulladékkal kapcsolatos szennyezési ügyekben, még ezeknél is akadályt jelent az elkövető kilétének ismeretlensége vagy a felelősség megállapíthatóságának nehézsége. Ha mégis bírság kiszabására kerülne a sor, az elkövetőnek nem kell túl mélyen a zsebébe nyúlnia. Egy ösztönzően méltányos, kifizethető szemétdíj híján inkább illegálisan “szabadul meg”, szemetétől, és ez nem is kerül neki semmibe.. Mind apparátusukban, mind költségvetésükben, s szakmai felkészültségükben meg kéne erősíteni a hatóságokat, ügyészségeket, bíróságokat. A kommunikáció első lépése mindenképpen a tájékoztatás kell, hogy legyen. Mi a szelektív hulladékgyűjtés, milyen előnyökkel rendelkezik a „régi rendszerhez„ képest (csökken a szemétdíj… ) stb.. A második lépést az első várható sikertelensége követeli meg: ez pedig a megdöbbentés és a fenyegetés. Például: ha nem valósul
73
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz.
meg, drágul a szemétdíj, ráadásul büntetések komoly sora következik. Az allergiás megbetegedések száma folyamatosan nőni fog, ha nem lesz tisztább az ember közvetlen (és tágabb) környezete, nem lesz olyan ember, aki ne szenvedne az allergiától. Minden esetben nagy a jelentősége a közvetlen, direkt kommunikációnak. Szükség
van
a
gyors
visszacsatolásra,
a
lakossági
kérdések
azonnali
megválaszolására. Ami hiányzik: Egy ingyenesen hívható, tájékoztató igazán „ZÖLD” szám sokat jelentene (választó- ) kerületenként, ahol általában a környezetvédelemmel, a szelektív hulladékgyűjtéssel, valamint ezeknek a lakókörzettel való kapcsolatban feltett kérdésekre kaphatna választ az érdeklődő, és ahol esetleg a legújabb illegálisan lerakott hulladékkupacot be lehetne jelenteni Így igazán szorossá válhatna a lakosönkormányzat közötti együttműködés. Az emberek körében elterjedt az a tévhit, hogy a szelektíven gyűjtött hulladék minden fajtája ugyanarra lerakóba kerül- összeöntve. Ennek eloszlatására kellene bemutatni a helyi szemét „életét” egy PR- filmben. Ne érezhesse azt senki sem, hogy feleslegesen vár el tőle az önkormányzat erőfeszítéseket. Akár a közszolgálatiság feltételei közé is bekerülhetne a környezeti tudatosság nevelésének feladata.. Az 1996. évi I. törvényben rögzített feltételeket és kategóriákat a környezetvédelemmel bővítve a közszolgálati és kereskedelmi csatornák kötelezhetővé válhatnának, hogy műsoridejük bizonyos százalékát egy összefoglaló Internetes linkgyűjtemény, ami helyet kaphatna akár a minisztérium oldalán is.
„Mert nincs szárazabb és boldogabb kuka, mint az üres kuka”- Kalas György a Hulladék MunkaSzövetség alapítója
74
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz.
IRODALOMJEGYZÉK Könyvek: Szeles Péter: Public Relations a gyakorlatban Geomédia szakkönyvek 1999, Hulladékgazdálkodási Szakmai Füzetek 2003 május KvVM , Környezetgazdaságtan 1999 Környezetvédelmi Minisztérium, Környezetvédelmi alapismeretek I., Környezetvédelmi Alapismeretek II. 1999. környezetvédelmi Minisztérium, Az Európai Unió környezetvédelmi szabályozása Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Környezetvédelem és EU- csatlakozás 2002 Magyar Köztársaság Külügyminisztériuma, Európai Füzetek 15. : Környezetvédelem Magyarországon és az Európai Unióban, Kommunikáció I. szerk.: Horányi Özséb General Press Kiadó Környezeti Információs Tanulmányok: Magyarország környezeti mutatói 2002 Internetes források: www.kvvm.hu/ www.ktm.hu www.kum.hu www.magyarorszag.hu www.kancellaria.hu www.humusz.hu www.tajsebeszet.hu www.kormany.hu www.konkomp.hu www.okoszolgalat.hu www.wwf.hu www.cognative.hu www.greenfo.hu www.median.hu www.mti.hu 75
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz.
www.tv2.hu www.rec.hu www.index.hu www.origo.hu
Egyéb források: Jogforrások: 1995. évi LIII. törvény a környezet általános szabályairól 1999. évi XLIII. törvény a hulladékgazdálkodásról 1999. évi LXIX. törvény a szabálysértésekről 2000. évi XLIII törvény 271/2001 (XII. 21) kormányrendelet 241/2000 kormányrendelet 10/2000 (II. 23.) BM rendelet a helyszíni bírságokról 16/2001. (VII. 18.) KöM rendelet a hulladékok jegyzékéről Országos Hulladékgazdálkodási Terv Regular Report of the Eurorean Commission 2003- nem hivatalos nyers fordítás Nemzeti Környezeti Program I. Nemzeti Környezeti Program II: Nemzeti Környezeti Nevelési Stratégia 1998 Nemzeti Alaptanterv A környezetvédelmi Minisztérium és az Oktatási Minisztérium Környezeti Nevelési Koncepciója 2001- 2002 Közép- és Kelet- Európai Regionális Környezetvédelmi Központ: Fenntartható Termelés és Fogyasztás Magyarországi Konferencia javaslatai 2002. november 1112. Gyűjtsünk szelektíven!- A szemét gond,… de a hulladék érték lehet! Győri Kommunális Szolgáltató Kft. tájékoztató füzetkéje
76
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz.
MELLÉKLETEK 1.számú diagramm: Környezetvédelmi témák a magyar sajtóban 1999-2000
30,0%
25,0%
20,0%
15,0%
10,0%
5,0%
0,0%
1
talaj, kármentesítés, hulladék
17,8%
vízszennyezés, ivóvíz, szennyvíz, csatorna, Tisza, Balaton
25,8%
légszennyezés, savasodás, szmog, zaj és rezgés, bűz
6,7%
nehézfémek, cián
5,9%
eutrofizáció
0,6%
ózón+ UV-B sugárzás
1,6%
ár- és belvíz
7,9%
éghajlatváltozás, aszály, szárazság, sivatagodás
2,2%
77
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz.
forrás: Környezeti Információs Tanulmányok: Magyarország Környezeti Mutatói szerk.: Szabó Elemér, dr. Pomázi István KvVm 2003 A WWF Magyarország- Cognative Kft. közös felméréseinek eredményei: 2. számú diagramm: Ön hány környezetvédelm i szervezetet ism er? (2002 január)
28%
nem ismer egy szervezetet sem legalább egyet ismer 72%
3. számú diagramm Ön hány környezetvédelm i szervezetet ism er? ( 2002 decem ber)
48% 52%
nem ismer egyetlen szervezetet sem legalább egyet ismer
4. számú diagramm Ön szerint be kellene zárni a Paksi Atom erőm űvet?
10% igen
22%
NEM 68%
nem tudja
4. számú diagramm:28
28
forrás: www.wwf.hu/ www.cognative.hu
78
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz.
Abban az esetben is, ha a bezárás miatt jelentősen növekedne a villamos energia ára?
28% 46%
igen nem nem tudja
26%
5. számú diagramm:
79
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz.
80
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz.
A 2000. évben képződött hulladék összetétele 45%
mezőgazdasági és élelmiszeripari nem veszélyes hulladék
40%
ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladék
35%
települési szilárd hulladék
30% 25%
települési folyékony hulladék
20%
települési szennyvíziszap
15%
veszélyes hulladék
10%
biomassza
5% 0% 1
81
