A gazdaság és a környezet R
A környezetszennyezés gazdaságtana
P
C
W r A környezet a hulladék befogadója R
2008. 02. 06.
1
Az externáliák
ER
RR
2
Az externáliák jellegzetességei
Hatás
Fogyasztói
Termelői
Pozitív
Védőoltás egy fertőző betegség ellen
Méhészgyümölcsöskert
Negatív
Rádió zaja egy parkban
Vegyi üzem által kibocsátott szennyezés
2008. 02. 06.
2008. 02. 06.
• Harmadik személy (vagy személyek) jóléti függvényét módosítja. • Nincs ellentételezés. • Az előidézett hatás nem szándékolt.
3
2008. 02. 06.
4
1
A negatív externáliák típusai
A környezetszennyezés alaptípusai
• technológiai (almos - vízöblítéses állattartás) • pénzügyi (bevásárlóközpont)
• flow (szétoszló): egyszeri károkozás • stock (felhalmozódó)
• közjavakhoz kapcsolódó (nem kimerülő)
– maradéktalanul felhalmozódó (nehézfémek) – lassan lebomló (növényvédő-szerek)
(szennyezett levegő)
• magánjavakhoz kapcsolódó (kimerülő) (hulladék)
2008. 02. 06.
5
2008. 02. 06.
6
A termelés magán és társadalmi költségei*
Az externális hatások közgazdasági következményei
nincs ösztönzés az egységnyi termelésre jutó szennyezés csökkentésére Ár, költség
• túlzó termelés • túl sok szennyezés • nincs ösztönzés az egységnyi termelésre jutó szennyezés csökkentésére • az ár túl alacsony • nincs ösztönzés a hulladékok újrahasznosítására. 2008. 02. 06.
Kínálat (ha a költségek tartalmazzák az externális határköltségeket)
Kereslet az ár túl alacsony
Kínálat (ha csak a termelés határköltségeit vesszük figyelembe)
p* pm h
7
*Kerekes-Szlávik: Gazdasági útkeresés - környezetvédelmi stratégiák KJK, 2008. 1989 56. o. 06. 02.
Q*
Qm Termelés túlzó termelés, több szennyezés
8
2
Az externália gazdaságilag optimális nagysága Költségek, hasznok
Az MNPB görbe származtatása Ár, költség
Externális határköltségek (MEC) Egyéni tiszta határhaszon (MNPB)
MC P Qπ Mennyiség
Ár, költség
D
Mπ 0 Q* Qm Gazdasági aktivitás MEC: a termelés egy egységgel történő növelése milyen többletkárt idéz elő a környezetben 2008. 02. 06.
9
Az externália optimális szintje De: Így:
Qπ Mennyiség MNPB (MΠ) : a termelés egy egységgel történő növelése milyen többlet hasznot hoz 2008. 02. 06.
10
Az externália gazdaságilag optimális nagysága Költségek, hasznok
MNPB = MEC MNPB = P - MC P - MC = MEC P = MC + MEC
Egyéni tiszta határhaszon Externális határköltségek (MNPB) (MEC)
A
D
MSC (társadalmi határköltség) Tehát: vagy 2008. 02. 06.
B
MNPB = MEC P = MSC
0 11
C Q*
Qm Gazdasági aktivitás
Q gazdasági tevékenység azon szintje, amely mellett maximális a Q*m-a-aA-a gazdasági Amagánhaszonnak -a társadalmi tevékenység tiszta társadalmilag haszon maximuma szintje C tiszta B +BC+D -az-a externália tiszta -az externália magánhaszon gazdaságilag azon az arésze, társadalmi része, optimális amit amitoptimális optimuma elszintje a kell társadalom kerülni nem ismer el 2008. 02. 06. magánhaszon
12
3
Az optimális szennyezési szint közgazdasági tartalma
Az externáliák internalizálása
B -az externália gazdaságilag optimális szintje, A +B -a tiszta magánhaszon társadalmi optimuma, A -a társadalmi tiszta haszon maximuma, C+D -az externália azon része, amit el kell kerülni, C -a tiszta magánhaszonnak az a része, amit a társadalom nem ismer el, Q* -a gazdasági tevékenység társadalmilag optimális szintje, Qm -a gazdasági tevékenység azon szintje, amely mellett maximális a magánhaszon. 2008. 02. 06.
Arthur Pigou (1877-1959) 1920: Jóléti gazdaságtan (Economics of Welfare) A társadalom ráfordításait a termelésre egységesen kivetett adókkal lehet internalizálni.
13
2008. 02. 06.
14
A Pigou-i adó optimális nagysága
Feltételezések
Költségek, hasznok
• tökéletes verseny • szennyezés arányos a tevékenységgel • MNPB, MEC ismert
Egyéni tisztahatárhaszon MNPB
Externális határköltségek MEC
MNPB-t* t* 0
2008. 02. 06.
15
2008. 02. 06.
Q*
Qm
Gazdasági aktivitás 16
4
A Pigou-i elmélet gyenge pontjai • • • • • •
Az optimális Pigou-i adó megegyezik az optimális termelési szinthez tartozó externális határköltséggel.
2008. 02. 06.
17
az MEC görbe meghatározása információs aszimmetria egységnyi termelés - egységnyi szennyezés tiszta piaci verseny nem ösztönöz környezetvédelmi innovációra az MEC sokszorosa lehet az MC-nek nem kívánatos áreltérítés.
2008. 02. 06.
Coase-tétel
A Coase-elmélet
függetlenül attól, hogy ki rendelkezik a tulajdonosi jogokkal, alku útján a rendszer eléri a társadalmi optimumot (nincs szükség állami beavatkozásra).
• Ronald Coase (1910- ) • 1960: The Problem of Social Cost (A társadalmi költségek kérdése) (Journal of Law and Economics) • Újszerű megközelítés
2008. 02. 06.
18
19
2008. 02. 06.
20
5
A hatékony tulajdonosi szerkezet feltételei
Feltételezések • • • • •
tökéletes verseny tulajdonjogok meghatározottak szennyezés arányos a tevékenységgel MNPB, MEC ismert minden érintett birtokában van a szükséges információknak • tranzakciós költség nulla
2008. 02. 06.
• Általános érvényűség (minden jog maradéktalanul meghatározott) • Kizárólagosság (hasznok/költségek a tulajdonos jólétét befolyásolják) • Átruházhatóság (szabad átruházás) • Kikényszeríthetőség (védelem az erőszakos eltulajdonlással szemben)
21
2008. 02. 06.
Tulajdonjog
Erdő Fafeldolgozó
• használati jog • jövedelemszerzési jog • lényeges tulajdonságok megváltoztatásának joga • az előbbiek átruházási joga
2008. 02. 06.
22
faúsztatás (impregnálás)
Szálloda vendégek elpártolnak
Hg-feldúsulás 23
2008. 02. 06.
24
6
Az optimális termelési szint kialakulása alku útján
A jogok definiálása
Költségek, hasznok
1. mindenkinek joga van a környezetet használni 2. mindenkinek joga van a tiszta környezethez
0
Egyéni tiszta határhaszon (MNPB)
Pearce - Turner: Economics of Natural Resources and the Environment 1990, 72. o.
2008. 02. 06.
25
Qm
Gazdasági aktivitás
2008. 02. 06.
Esély az alkura
26
A Coase-elmélet kritikája
• Látszólag azonos a jogok bármiféle definiálásakor • valójában, ha mindenkinek joga van szennyezni a környezetet (Qm-ből indulunk), a fizetési hajlandóságnak fizetési képességgel is kell párosulnia, vagyis ebben az esetben kisebb az esély az alku létrejöttére
2008. 02. 06.
Q*
Externális határköltségek (MEC) i
• tökéletes versenyt feltételez • nehéz az alkuban résztvevők azonosítása • nagyszámú érintett • károkozók - a kárt elszenvedők azonosítása • jövő generáció tagjai • a tranzakciós költségek összege nem nulla • kevés gyakorlati példa
27
2008. 02. 06.
28
7
A norma állítása optimális esetben Legyen: T = a tranzakciós költségek nagysága B = az alkudozó felek közül annak a nyeresége az alkuból, aki a tranzakciós költségeket állja G = a kormányzati beavatkozás költsége Ha T < B Ha T > B Ha B > T > G
Költségek, hasznok
0
29
Költségek, hasznok
30
• Minimálisan MNPB = S, amiből Ps adódik (ehhez ismerni kell MNPB-t) • információhiány esetén ún. fojtó büntetés, amelynél igaz, hogy Ps jóval nagyobb, mint a minimális szint
MEC
PB
2008. 02. 06.
Qm Gazdasági aktivitás
„Fojtó” büntetés
MNPB
QS
Q*
Mekkora az optimális büntetés?
PS
0
MEC
2008. 02. 06.
A normával történő szabályozás nem kielégítő megoldása szabvány
szabvány
Büntetés* (P*)
az alku létrejöhet alku nem jön létre a kormányzati szabályozás lesz hatékony
2008. 02. 06.
MNPB
Q*
QB
Qm
Gazdasági aktivitás
31
2008. 02. 06.
32
8
Az MNPB és az MEC közel hasonló meredekségű
Norma vagy adó (hatékonyság)? Feltételezések:
Költségek, hasznok f
• a hatóság ismeri az MEC-t • a hatóság alábecsüli az MNPB-t, meredekségét jól határozza meg • a vállalat betartja a normát • az MEC különböző meredekségű
szabvány
MNPB (igaz) MNPB (hamis)
MEC d
a c b
0 2008. 02. 06.
33
e
Q
Q*
Q’
adó Gazdasági aktivitás
Qm
2008. 02. 06.
34
A meredek externális határköltség görbe esete
Közgazdasági értelemben a két helyzet egyenértékű (elmaradt haszon - bekövetkezett kár) DE a környezet szempontjából nem!
MNPB (hamis)
a
c
b
e adó
0 2008. 02. 06.
MEC szabvány d
Költségek, MNPB hasznok f (igaz)
35
2008. 02. 06.
Q
Q*
Q’
Qm
Gazdasági aktivitás 36
9
A lapos externális határköltség görbe esete Költségek, hasznok
f
Meredek MEC görbe esetén kisebb hibát követünk el, amennyiben normákkal szabályozunk.
MNPB (igaz)
szabvány
MNPB (hamis)
c b 0
2008. 02. 06.
37
Q
d e
Q* Q’
adó Qm
Gazdasági aktivitás
2008. 02. 06.
38
A két eszköz (norma vagy adó) közötti választást az MEC meredeksége határozza meg.
Lapos MEC esetén kisebb hibát követünk el, ha adókkal szabályozunk.
2008. 02. 06.
MEC
a
39
2008. 02. 06.
40
10
Az optimális szennyezettségi szint az asszimilációs kapacitás figyelembevételével
A szennyezés-kibocsátás csökkentésének lehetőségei
Költségek, hasznok
• a termelés visszafogása • a szennyezés elhárítása pl. szűrővel • tisztább technológia alkalmazása 0
(MAC) szennyezés elhárítási határköltségek
QA WA
2008. 02. 06.
41
Az optimális szennyezettségi szint a szennyezéselhárítási költségek alapján h. költségek
MAC = MEC MAC
WA W2
W*
Gazdasági aktivitás
Wm
Szennyezési szint
2008. 02. 06.
42
Feltételezések: • Két szennyező vállalat 15-15, összesen 30 egység szennyezést bocsát ki; • A hatóság 15 egységet szeretne elháríttatni összesen; Cél: A legkisebb összköltséggel elhárítani a 15 egységet.
MEC
MAC1 0
W*
Qm
A szennyezés-elhárítás megosztása két szennyező között
(a társadalmi költségek minimalizálása)
MAC2
Q*
MEC Externális határköltségek
W1 Wm Szennyezés A szennyezés elhárítása
MAC = szennyezés elhárítási határköltség 2008. 02. 06.
43
2008. 02. 06.
44
11
A szennyezés-elhárítási kötelezettségek megosztása két szennyező között a szennyezés tökéletes keveredése esetén Szennyezés elhárítási határköltségek1 (MAC1)
költség
költség
Szennyezés elhárítási határköltségek2 (MAC2)
Az emisszió csökkentése
Szennyező forrás 1
Szennyező forrás 1
Szennyező forrás 2
Tietenberg, Tom: Environmental and Natural Resource Economics 1992.2008. p. 371.02. 06.
45
A szennyezés-elhárítási kötelezettségek megosztása két szennyező között (a szennyezés tökéletes keveredése esetén) költség
A szennyezés-elhárítási kötelezettségek megosztása két szennyező között a szennyezés tökéletes keveredése esetén
Szennyezés elhárítási határköltségek2 (MAC2)
Szennyező forrás 2
*Tietenberg, Tom: Environmental and Natural Resource Economics 1992.2008. p. 371.02. 06.
46
A szennyezés-elhárítási kötelezettségek megosztása két szennyező között a szennyezés tökéletes keveredése esetén
Szennyezés elhárítási határköltségek1 (MAC1)
költség
Szennyezés elhárítási határköltségek2 (MAC2)
Szennyezés elhárítási határköltségek1 (MAC1)
MAC1 = MAC2 Szennyező forrás 1
A
Szennyező forrás 2
B
Szennyező forrás 1
A szennyezés-kibocsátás csökkentése
A szennyezés-kibocsátás csökkentése *Tietenberg, Tom: Environmental and Natural Resource Economics 1992.2008. p. 371.02. 06.
47
*Tietenberg, Tom: Environmental and Natural Resource Economics 1992.2008. p. 371.02. 06.
Szennyező forrás 2
48
12
A szennyezéselhárítás költséghatékony megoldása általános esetben (három szennyező)
Tökéletesen keveredő szennyeződés
Feltételezések • 3 vállalat (MAC1, MAC2, MAC3) • Eredeti emisszió: q* + q • Elhárítandó összmennyiség: q • A szennyeződés tökéletesen keveredik Hogyan hárítható el q a legkisebb összköltséggel? 2008. 02. 06.
• Amennyiben teljesen mindegy, hogy egységnyi kibocsátás mely vállalattól kerül ki a környezetbe, mivel ugyanolyan koncentrációváltozást okoz.
49
A szennyezéselhárítás költséghatékony megoldása általános esetben (három szennyező) - tökéletesen keveredő szennyezés esetén költség, haszon
ΣM AC =M AC 1+
Te = 2+
MAC2 Te
q1
q1+ q2+ q3 = q
3
MAC3
MAC1
q2
q3
emisszió
ahol q = emisszió a = átviteli koefficiens i = kialakuló koncentráció (immisszió) (a tökéletes keveredés speciális eset, a vállalatok átviteli koefficiensei azonosak)
MEC
q*
q
szennyezési szint (emisszió)
szennyezés elhárítás 2008. 02. 06.
immisszió
átviteli koefficiens q x a = i,
ahol q az emisszió csökkentés mértéke
MA C
50
Nem tökéletesen keveredő szennyeződés
MAC1= MAC2= MAC3
határérték
MA C
2008. 02. 06.
51
2008. 02. 06.
52
13
A szennyezéselhárítás költséghatékony megoldása általános esetben (három szennyező) - nem tökéletesen keveredő szennyezés
h.költség
MAC 1 MAC 2 MAC 3 = = a1 a2 a3
ΣM Ti
1
3
2
AC i
= Ti
A szennyezéselhárítás költséghatékony megoldása általános esetben (három szennyező) - nem tökéletesen keveredő szennyezés esetén
MAC 1 MAC 2 MAC 3 = = a1 a2 a3
a1q1+ a2q2+ a3q3 = aq
határérték ahol a q az emisszió csökkentés mértéke
= Ti
a1q1 + a2q2 + a3q3 = aq*
(qi1 + qi2 + qi3 = qi*) a1q1 a2q2
a3q3 szennyezés elhárítás
aq szennyezési szint (immisszió)
2008. 02. 06.
53
2008. 02. 06.
Az MAC haszonnal jár (negatív MAC)
Példák a negatív MAC-re
Hktg.
MAC
54
• „mosott gyümölcs tálban”, „alacsonyan csüngő gyümölcsök” • izzócsere • kénsav-gyártás (kettős kontakt eljárás) SO2 → SO3 → elnyeletés kénsavban (1,5%-os hatékonyság-növekedés = 15 t SO2/nap kibocsátás-megtakarítás) • üzemanyag töltőállomás (töltőpisztoly)
a szennyezés elhárítása haszonnal jár
Szennyezés Sz. elh 2008. 02. 06.
55
2008. 02. 06.
56
14
A szennyezési lánc
Az intenzív környezetvédelem paradoxona
Hktg. hhaszon t’ t
Társadalmi-gazdasági tevékenység
kívánt MNPB - technológiaváltás előtti környezetminőség
Mikro és makro szerkezet Emissziók
MNPB’ - technológiaváltás utáni
Transzmisszió
MNBP’
Immissziók Hatások
MNBP
Hatások Értékelés Gyógyító KörnyezetHatás orientált politika Forrás orientált Szerkezet váltó (megelőző)
szennyezés Paradoxon: kevésbé szennyező technológia bevezetése mellett adót kell emelni az eredeti környezetminőség megőrzése érdekében 2008. 02. 06.
57
A környezeti politikák típusai a szennyezési lánc tükrében
58
Környezetpolitikai alapelvek 1. „szennyező fizet elv” (polluter pays principle, PPP): elvben kizárja a támogatást 2. „a szennyező és a felhasználó fizet elv” (PUPP) 3. elővigyázatosság elve 4. közgazdasági hatékonyság elve (költséghatékonyság) 5. „szubszidiaritás” elve 6. közös felelősség elve
• „Gyógyító” körny.pol.: a káros hatások utólagos helyreállítása (tűzoltás) • Hatás-orientált kp.: immisszió javítása (elkerülő utak, hanggátló falak) • Forrás-orientált kp.: emisszió-csökkentés (extenzív körny.véd.) • Megelőző kp.: társadalmi-gazdasági tevékenységekre hat (intenzív környvéd.) 2008. 02. 06.
2008. 02. 06.
59
2008. 02. 06.
60
15
Kritériumok a megfelelő szabályozóeszközök kiválasztásához • gazdasági hatékonyság
A környezeti szabályozás gyakorlata
– statikus és – dinamikus hatékonyság
• az ellenőrzés és végrehajtás egyszerűsége, alacsony információigény • rugalmas alkalmazkodás a gazdasági változásokhoz • politikai megfontolások (disztribúciós, stabilizációs) 2008. 02. 06.
1. közvetlen vagy normatív szabályozás 2. közvetett vagy gazdasági szabályozás
61
NORMATÍV SZABÁLYOZÁS
62
A normák állítása • emissziós normák előírása • immissziós normákon alapuló szabályozás
• „utasítás és ellenőrzés” (command and controll) • szennyezés/termelés egyedi szintjei • tevékenység, felhasznált anyag, termék szab. területi korlátozás • eszközei – nyílt tiltás – engedélyeztetési eljárás – norma-állítás (norma-állítás, ellenőrzés, büntetés) 2008. 02. 06.
2008. 02. 06.
Példák: • megengedhető kibocsátás időegységre vonatkoztatva (t/év, kg/óra) • a szennyezéselhárítás mértékének meghatározása (%) • kibocsátásra vonatkoztatott szenny. anyag koncentráció előírása • az alkalmazható legjobb megoldás (technológia) előírása BAT = best available technology BPM = best practicable means BATNEEC = best available technology not entailing excessive cost 63
2008. 02. 06.
64
16
A közvetlen szabályozás hátrányai Ellenőrzés • a monitoring rendszer kiépítése (költséges) • önbevallás, szúrópróbaszerű ellenőrzés (Mo.)
• • • •
nehéz a normák mértékének megállapítása magas adminisztrációs költségek nehézkes a normák változtatása nem ösztönöz költséghatékony szennyezés csökkentésre • a környezet használata ingyenes a normát betartóknál
Szankcionálás • bírság fizetése a normán felüli szennyezésre (ált. nagyon alacsony, progresszív)
2008. 02. 06.
65
KÖZVETETT (GAZDASÁGI) SZABÁLYOZÁS FAJTÁI
66
1. Környezetvédelmi adók/díjak Típusai:
1. környezetvédelmi adók/díjak 2. piaci engedélyek (szennyezési jogok) rendszere 3. végrehajtási ösztönzők 4. támogatások 5. önkéntes megegyezések 6. felelősségbiztosítás
2008. 02. 06.
2008. 02. 06.
• • • •
67
kibocsátási vagy környezetterhelési díjak termékdíjak betétdíjak (letéti-visszafizetési rendszer) szolgáltatási, felhasználói díjak
2008. 02. 06.
68
17
4. Támogatások
2. Piaci engedélyek (jogok) rendszere
• dotáció • adókedvezmények, gyorsított leírás • állami kölcsönök, kamatkedvezmények
• Mo.: lehetőség: SO2, CO2
3. Végrehajtási ösztönzők
5. Önkéntes megegyezések
• nem-teljesítési illeték • teljesítési óvadék
2008. 02. 06.
• a vállalat és a hatóság megegyezése • a szerződés ideje alatt nincs szigorítás • „reklám”, hírnév növelő
69
2008. 02. 06.
70
6. Környezeti felelősségbiztosítás • minden szennyező vállalat biztosítást köt • a biztosítók ebből finanszírozzák azon környezeti károk költségeit, ahol: • a károkozó nem megállapítható • a károkozó fizetésképtelen • a kártérítési igény elévült
2008. 02. 06.
71
18
