Környezetjogi szabályozás elemei, EU környezetjoga
A környezetjog szabályozása • másodlagos: nem önálló jogszabályban – nincs egységes szabályozási szemlélet; – a szabályozás tárgya nem a védelem.
• elsődleges: általában önálló jogszabály – egységes a szemlélet a szabályozásban; – tárgya a védelem.
1
Szabályozási filozófia • Hagyományos emberközpontú: – alapja a pillanatnyi kihívásra adott gyors jogi válasz; – célja a jelen nemzedék problémáinak megoldása.
• Jövő generáció védelmét szolgáló; • Természet egyes környezeti elemeinek önmagában való védelmét szolgáló.
Szabályozási módszer • Szektoriális-integrált: – a környezeti érdekek védelmét szektoronként, vagy a gazdasági-társadalmi élet más területeibe integrálva kezeli (külső integráció) – az egyes környezeti elemeket külön-külön, vagy egységben kezeli (belső integráció) – a környezetért felelő közigazgatás elkülönül, vagy beépül a közigazgatás egységes rendszerébe
2
Szabályozási módszerek • Jogi és állami befolyás érvényesülése szerint: – hagyományos eszközök (jellemző a közigazgatás túlsúlya, az állam meghatározó szerepe); – gazdasági, piaci eszközök; – önszabályozási módszer ( a piaci eszközök továbbfejlesztése - pl. EMAS - környezeti menedzsment és audit rendszerek 761/2001 EU rendelet.
Az EU környezetjogának struktúrája • 1. Horizontális szabályok: Általánosan vonatkoznak valamennyi környezetvédelmi területre: – környezeti hatásvizsgálat, stratégiai hatásvizsgálat; – környezeti információ szabadsága, hozzáférhetősége; – EMAS; – Európai Környezetvédelmi Hivatal; – Környezetvédelmi szabályok érvényesítésére vonatkozó jelentéstételi kötelezettség.
– ökocímke (környezetbarát termékjelzés)
3
• 2. Levegőtisztasági szabályok:
levegőminőségi normákat határoznak meg a légszennyező anyagokra - a kibocsátható mennyiséget korlátozzák -Keretirányelv 1996-ban
• 3. Hulladékgazdálkodás (legkiterjedtebb) keletkezés megelőzése,
anyagok újrahasznosítása előnyben részesítése szemben a környezetre veszély jelentő anyagok ártalmatlanításával • 4. Vízminőségvédelem: felszíni, felszín alatti, fürdővíz, ivóvíz (megengedhető határértékek) település szennyvíz kezelés (szennyeződés csökkentése)Keretirányelv -2000
• 5. Természetvédelem (legtöbb rendeleti szabályozás): • madarakról szóló irányelv (vándorló madarak védelme), • élőhely irányelv: flóra- fauna védelme + NATURA 2000 (természetvédelmi területek hálózatának létrehozása) • LIFE közösségi pü alap az élőhely irányelv és a NATURA 2000 végrehajtására • CITES (vadon élő állatok nemzetközi kereskedelméről szóló szabályok)
4
• 6. Ipari szennyezés: IPPC- integrált szennyezési és megelőzés ellenőrzési irányelv - kibocsátások olyan ellenőrzésének a rendszere, amely az „elérhető legjobb technikákon” (BAT) alapszik. Ipari létesítménynél: fekvése, környezeti feltételeinek (víz,levegő, talaj) integrált kezelése • 7. Vegyi anyagok, GMO: minden kémiai anyagnak egységes bejelentési eljáráson kell átmennie, toxikusság, veszélyesség alapján kategorizálják Seveso (1982) - ipari tevékenységek baleseti kockázata • Seveso II. (1996) - megelőzés, következmények korlátozása, védelem magas foka • GMO - használata, természetbe való kibocsátás korlátozása, módosított élelmiszerek címkézése.
• 8. Nukleáris energia • 9. Zaj- és rezgés elleni védelem:technikai berendezések, közlekedés zajszintje, egészségvédelem, munkahelyi ártalmak.
5
AZ EU környezeti joganyaga • 300 irányelv, rendelet, határozat, ajánlás • irányelv: célokat fogalmazza meg, az eszközöket részletszabályokat tagállamok maguk dolgozzák ki • keretirányelvek : előnyben - az EU csak a legszükségesebb kompetenciákat kívánja a tagállamoktól elvonni • rendelet: általános, tagországokra közvetlenül hatályos, ezért nem kell átvenni (pl. ökocimke rendelet) - kötelező • határozat : az EU konkrét országokra hozza, végrehajtása kötelező • ajánlás: nem kötelező jellegű
6
