A kreatív gazdaságról Európa és Magyarország a kreatív korban

S Á G V Á R I Bence – D E S S E W F F Y Ti b o r

A kreatív gazdaságról – Európa és Magyarország a kreatív korban Budapest, 2006. április

© 2006 Ságvári Bence, Dessewffy Tibor

4 ELÔSZÓ 6 BEVEZETÉS 8 12

A kreatív kihívás Mirôl is szól a kreatív kor gazdasága?

16 T E H E T S É G , T E C H N O L Ó G I A , T O L E R A N C I A

– 3T

A

K R E AT Í V

KORBAN

18

A kreatív foglalkozások aránya a munkaerôn belül

23

Tehetség – az elsô T

28 30 35 36

Tehetség index

Technológia – a második T Technológia index

Tolerancia – a harmadik T

46

Tolerancia index

49

És összeáll a kép…

54 F Ü G G E L É K 61 J E G Y Z E T E K

S Á G V Á R I B e n c e – D E S S E W F F Y Ti b o r | A kreatív gazdaságról – Európa és Magyarország a kreatív korban

TARTALOM

Ta r t a l o m

3

E

L

Ô

2005 decemberében az Európa Parlamentben a DEMOS Magyarország képviselôi hat másik progresszív think-tankkal (agytröszt) közösen1 átnyújtották Poul Nyrup Rasmussennek, a Haladó Erôk Globális Fóruma elnökének az Élesszük fel a polgárok Európáját! címû petíciót. Ez az állásfoglalás a következô alapvetéssel indul. „A polgárok úgy érzik, Európa éppen abban vall kudarcot, amihez a legjobban látszott érteni: a gazdaságban. És igazuk van. Az 1990-es évek közepe óta Európa egyike a világ azon térségeinek, amelyekben a legkisebb a növekedés. 1995 és 2005 között a tizenöt EU-tagállam átlagos éves növekedési mértéke 2% volt, szemben, az egyesült államokbeli 3,5 és a kínai 8,5%-kal. Csak Oroszország teljesített még rosszabbul: 1993 és 2001 között éves átlagban 1,9%-kal csökkent a GDP. Ugyanilyen egyenlôtlen az egy fôre jutó jövedelem: ugyanezen idôszak alatt az egy fôre jutó amerikai GDP-növekménynek csak mintegy a 70%-át érte el.

4

Ó

Az egységes piac, az euró és a lisszaboni

hiánya miatt. Változatlanul keresnünk

menetrend nyomán vissza kellett

kell azokat az elképzeléseket, amelyek

volna találni a prosperitáshoz. Csakhogy

alkalmasak arra, hogy Európát úgy

túl sok ígéret maradt betartatlanul.

tegyék valóban versenyképessé, hogy a

Európa kudarcot vallott a növekedés és

kulturális sokszínûséget, a tradíciók

a foglalkoztatottság frontján. Nagy-

és életstílusok gazdag sokféleségét is

részt ebbôl a kudarcból eredeztethetô,

megôrizzék. Ez nemcsak azért fontos,

hogy Európa veszített hitelességébôl

mert kizárólag egy ilyen konstrukcióhoz

és legitimitásából. A hatékonyság hiánya

lehet megszerezni a szükséges poli-

tarthatatlan.”

tikai támogatást, hanem azért is, mert a kulturális közeg, a tradíció és a

Valóban, miközben a berlini fal leom-

gazdagság – amennyiben sikerül kiak-

lása azzal a lehetôséggel kecsegtetett,

názni a benne rejlô lehetôségeket –

hogy a hidegháborús megosztott-

lehet az a versenyelôny, amely Európát

ság lezárásával Európa számára egy

visszaemelheti az információs korszak

új, sikeres korszak kezdôdik, mára

gyôztesei közé. A kreatív gazdaság

világosan látható, hogy a XXI. század

elmélete, amelyet az itt olvasható tanul-

kihívásaira az öreg kontinens még

mányban kifejtünk és több síkon

nem találta meg a választ. Ez a stag-

alkalmazunk, egy ilyen gondolati keret-

nálás különösen aggályos a nagy

nek tûnik számunkra. A DEMOS

reményekkel csatlakozó új tagorszá-

ezért tartotta Európa és Magyarország

gok, így Magyarország számára.

jövôje szempontjából fontosnak a kutatás elvégzését és e tanulmány

Eltérô szóhasználattal, különbözô narratívákban, több javaslat is készült már a lehetséges kitörési pályák felvázolására. Ezek a gyakran túlságosan technológiaközpontú, technokrata megközelítések azonban többnyire már a születésük pillanatában megfeneklenek, az állampolgároktól származó szük-

közreadását.

ELÔSZÓ

Z


S

séges politikai támogatás feltételezhetô 5

6


BEVEZETÉS

bevezetés

7

BEVEZETÉS

A kreatív kihívás Az elmúlt évszázadok jelentôs társadalmi és politikai földcsuszamlásokat elôidézô technológiai forradalmainak hátterében minden esetben ott talál-

Az Európai Unióban jó néhány olyan

juk azokat a kreatív, újító energiákat,

országot találunk, amely a kontinens

amelyek néhány évtized alatt kimoz-

egészét érintô globális pozícióvesztés

dították és új vágányra állították a vi-

ellenére továbbra is ôrzi helyét az élvo-

lág fejlôdését. Ez a kreatív energia

nalban, sôt a kor kihívásaira reagálva

azonban csak olyan környezetben jelen-

sikerrel állította új növekedési pályára

hetett meg, amely elôször képes volt

gazdaságát. Az Unió egészét tekintve

arra, hogy megteremtse létrejöttének

azonban egyelôre úgy tûnik, a cél az,

feltételeit, majd pedig felhasználta

hogy a hagyományosan gazdasági-

és folyamatosan táplálta azt. Ez az egy-

tudományos nagyhatalom Egyesült Ál-

szerû törvényszerûség még inkább

lamok és a viharos sebességgel fejlôdô

igaz napjainkra, amikor a gazdaság min-

Kína, illetve más távol-keleti országok

den szektorát egyre inkább áthatja

„erôterében” az öreg kontinens pozí-

az innováción és a kreativitáson nyugvó

ciói rövid távon ne romoljanak tovább

versenyképesség ethosza. Természe-

látványosan, és a nem túl távoli jövô-

tesen nem arról van szó, hogy valami

ben is megmaradjanak Európa esélyei

teljesen új, eddig szokatlan dolog tör-

arra, hogy megtarthassa, illetve javít-

ténik körülöttünk, azonban az emberi

hassa globális pozícióit.

kreativitás és a gazdasági fejlôdés

8

sohasem látott mértékben fonódik össze

Az információs és technológiai forra-

egymással. A kreatív ötletekbôl létre-

dalom, a posztindusztriális társadalmi-

jövô alkotások, az ezt lehetôvé tevô tudás

gazdasági átalakulás a világ legtöbb

feltartóztathatatlanul válik a legerô-

országában felrázta a tudomány, a gaz-

sebb értékteremtô tényezôvé, az új kor

daság és a politika szereplôit Csipke-

elsô számú kincsévé.

rózsika-álmukból, és a figyelem egyre

hogy miben rejlik egy-egy vállalat,

nológia fejlesztését a felzárkózás szolgá-

település, régió vagy éppen ország sike-

latába állítani. Mindezek azonban

ressége. Mindezek hátterében az a

néhány részleges sikertôl eltekintve

globális méretekben jelentkezô fruszt-

érdemben és radikálisan nem voltak

ráció húzódott (és húzódik) meg,

képesek megváltoztatni hazánk nemzet-

amelyet leginkább az „aki lemarad, az

közi pozícióit. Ugyanakkor kétségtelen

kimarad” képletével jellemezhetünk.

tény az is, hogy az ország végzetes

Mindeközben egyre inkább láthatóvá

leszakadása sem következett be. Álta-

válnak azok a globális erôvonalak

lánosságban elmondhatjuk, hogy a

is, amelyek az elkövetkezendô évtizedek

helyzet napjainkra sem változott számot-

fejlôdési tendenciáit, a vesztesek és

tevôen, hiszen – némileg „pongyolán”

a nyertesek közötti választóvonalakat

fogalmazva – Magyarország gazdasági

meghatározzák majd.

mutatóiban többnyire most is az európai középmezôny „se nem túl jó, se

A világgazdaságban tapasztalható át-

nem túl rossz vidékein egyensúlyoz”.

rendezôdés hátterében egy olyan –

Az elkövetkezendô öt-tíz év sorsdöntô

elsôsorban a gazdaságot, illetve ennek

lesz abból a szempontból, hogy sike-

kisugárzásán keresztül az élet szinte

rül-e ezen a pozíciónkon javítani, meg-

minden területét érintô – mélyreható

maradunk-e a fenti köztes állapotban

strukturális átalakulás húzódik meg,

vagy esetleg hátrébb csúszunk a sereg-

amely igencsak megtépázta Európa glo-

hajtók közé.

bális pozícióit. A siker receptje, az elérendô cél nagy vonalakban ismert

Magyarországnak és a térség többi

ugyan, de nem árt tisztában lenni

államának az elmúlt másfél évtizedben

azzal, hogy az ehhez vezetô út minden

kettôs kihívással kellett szembe-

esetben más és más. Ami valamelyik

néznie. A legfontosabb feladat – amivel

országban mûködôképesnek bizonyult,

többé-kevésbé sikerrel birkózott meg

az korántsem biztos, hogy egyszerûen

az ország – a posztkommunista átmenet

lemásolható és bevezethetô.

végrehajtása volt. Mindeközben azonban jóval kevesebb figyelem irányult az

Különösen igaz ez Magyarország eseté-

ebben az idôszakban minden eddigi-

ben, amelynek egyszerre kell az Unión

nél nagyobb lendületet vevô, a gazdaság-

és a világgazdaságon belül megtalál-

ban és a kultúrában mélyreható

nia saját szerepét. Az elmúlt több mint száz év meglóduló, majd el-elhaló modernizációs kísérleteinek jelentôs része

BEVEZETÉS

vásaira válaszolva a tudás és a tech-


inkább annak megértése felé fordult,

igyekezett a kor éppen aktuális kihí9

változásokat elôidézô posztindusztriális átalakulásra, amelynek kihívásaival szemben viszont egyelôre kevésbé bíztatóak a kilátásaink. Ezt a kiadványt ez a felismerés hívta életre. Célja a posztindusztriális társa-

számára – azt a befogadó és inspiratív

dalom igényeinek és lehetôségeinek

társadalmi-kulturális környezetet,

egy sajátos szempontú elemzése. Az el-

amelynek alaptulajdonságai a nyitott-

múlt évek ünnepelt, ugyanakkor so-

ság, az alkotás és a siker társadalmi

kat támadott szerzôjének, az amerikai

megbecsültsége és tisztelete, illetve az

geográfus-közgazdásznak, Richard

egyéni és a kisebbségi vélemények

Floridának a nevéhez köthetô az az el-

elfogadása. Arról van tehát szó, hogy a

mélet, amely – az Egyesült Államok

magyar olvasó számára ismerôsen,

példáján bemutatva – a regionális gaz-

de talán furcsán és nem feltétlenül pozi-

dasági fejlôdést a kreativitással, a

tívan csengô 3 T a gazdasági fejlôdés

kreatív munkaerô jelenlétével magyaráz-

kulcsa abban a lassan, de biztosan ki-

2

ta. A legfontosabb állítása – dacára a

bontakozó kreatív korban, ahol a

globális gazdaságról, a világot keresztbe-

sikerhez vezetô út féltve ôrzött, elsô szá-

kasul átszövô hálózatok fontossá-

mú erôforrását a kreatív munkaerô

gáról szóló elméleteknek, pontosabban

jelenti.

ezekkel párhuzamosan – az volt, hogy a lokalitás, avagy a hely szerepe a

Florida elméletét az elmúlt években

globalizációval párhuzamosan felértéke-

számos kritika, ugyanakkor elismerés

lôdni látszik. Florida a hanyatló,

érte.3 Legnagyobb érdeme, hogy köz-

illetve a kistigrisként emelkedô amerikai

érthetôen és az általa vizsgált témához

városok és régiók példáján keresz-

hûen, kreatív módon kapcsolta össze

tül szemléltette azt, melyek a siker re-

a gazdasági fejlôdésre kiható, hosszú

ceptjei az új, általa kreatívnak ke-

ideje bizonyított kemény magyarázó

resztelt korban. A szerzô a prosperitás

tényezôket (tehetség, technológia)

zálogát a 3T-ben, azaz a tehetségben,

az eddig inkább mostoha szerepre kár-

a technológiában és a toleranciában

hoztatott, puha kulturális értékdi-

vélte felfedezni. A tehetség röviden

menzióval (tolerancia).

a rendelkezésre álló humán erôforrás minôségét jelentette, a technológia az adott terület gazdasági-technológiai fejlettségét, míg a tolerancia – ami talán újdonságként hathat az olvasó 10

Flight of the Creative Class címû köny-

gazdaságainak pozícióit is. Az elem-

vében még inkább ennek jelen-

zést olvasva magától értetôdônek tûnt,

tôségét hangsúlyozta és azt reális ve-

hogy ezt az analízist az immáron

szélyként értékelve megkezdte a

huszonöt tagúra bôvült Unióban, illetve

vészharangok kongatását. Arra hívta

a még csatlakozásra váró országokban

fel a figyelmet, hogy az Egyesült

is el kéne végezni, hogy Közép-Kelet-

Államok elveszíteni látszik globális elô-

Európát, és ezen belül Magyarországot

nyét a kreatív elmékért folytatott

is felrajzolhassuk a kreatív kor

világméretû versenyfutásban, elsôsorban

globális térképére. Ezen megfontolások

a korábban egyedülállóan befogadó

alapján született meg ez a kiadvány,

társadalmi környezet lassú átalakulása

amely alapvetôen a Richard Florida

következtében. A Florida-féle gon-

által alkalmazott módszertanon alapul,

dolatok ugyanakkor jól illeszkednek a

ám azt az összehasonlítható nemzet-

társadalomtudományokban az elmúlt

közi adatok hiánya miatt, vagy pedig

idôszakban bekövetkezô lassú szemlélet-

saját megfontolásaink alapján kis

váltáshoz, amely egyre inkább az

mértékben módosítottuk.

interdiszciplináris megközelítésmódokat részesíti elônyben. Az emberi visel-

Az elemzésnek az volt a célja, hogy az

kedés, a kultúra, a vallás és a társadal-

olvasó képet kapjon az átalakulások

mi értékek dimenzióinak beemelése

hátterében zajló legfontosabb társadal-

a racionális gazdasági mutatók kissé

mi-gazdasági folyamatokról, illetve

talán rideg világába új irányokat

hogy az adatok elemzésén keresztül az

adott az elemzéseknek.

európai országok világos és jól követhetô módon kialakított sorrendjét alkos-

Floridának 2004-ben, a londoni DEMOS

suk meg. Így nem lehetett célunk,

kiadásában jelent meg egy rövidebb

hogy bonyolult statisztikai módszereket

lélegzetvételû munkája, amelyben az

alkalmazó, az elérhetô adatok legszé-

Európai Unió akkori tizenöt tagál-

lesebb körét felhasználó munka szülessen

lamát a rendelkezésre álló statisztikai mutatók alapján vizsgálta a fent említett három dimenzió (3T) mentén.4 Fô állítása az volt, hogy Európa kreatív középpontja – amit elsôsorban a K+F-en és az innovációs teljesítményen keresztül vizsgált – fokozatosan észak (Finnország és Svédország) felé tolódik

BEVEZETÉS

illetve Európa hagyományosan robusztus


A szerzô 2005-ben megjelent The

el, kikezdve ezzel az Egyesült Államok, 11

meg. Természetesen tisztában vagyunk

ge, hogy egyre inkább egy olyan vi-

azzal, hogy a felhasznált adatok, illet-

lágban élünk, ahol a tudás, az informá-

ve az abból képzett mutatók csak egyik

ció feldolgozásának képessége és

lehetséges megközelítését és inter-

az emberi kreativitás sohasem látott

pretálását jelentik a témának. A statisz-

mértékben válik a fejlôdés mozgató-

tikai módszerek alkalmazásánál

rugójává, annak elsô számú meghatá-

is törekedtünk az egyszerûsítésre, ami

rozójává.

azonban reményeink szerint nem jelentett a szükségesnél nagyobb kompro-

Kicsit másképpen fogalmazva, egy óri-

misszumot a valóság számokba kény-

ási üzletrôl van szó. A kreatív gazda-

szerítésekor. A téma szerteágazó jellege

ságon belül zászlóshajónak tekinthetô

miatt ugyanakkor nem volt lehetô-

kulturális iparágak mára egyértel-

ségünk arra, hogy az eredményeket a

mûen bekerültek a gazdaság fôsodrába.

maguk összetettségében, mélyebb össze-

Szó sincs már arról, hogy ezek csak

függéseiben elemezzük.

valamiféle másodlagos szerepet töltenének be amellett az „igazi” gazdaság

A DEMOS Magyarország célja, hogy

mellett, amely valódi, hasznos és kézzel-

az elkövetkezendô idôszakban tovább

fogható termékeket állít elô. Az Egye-

folytassa – elsôsorban már Magyar-

sült Államok 1997-ben 414 milliárd

országra koncentrálva – a kreatív gazda-

dollár értékû könyvet, filmet, zenét, tele-

ság, az ehhez nélkülözhetetlen társa-

víziós mûsort és más, szellemi tulaj-

dalmi környezet jellegzetességeinek, a

donon alapuló, jogvédett terméket állí-

változások tendenciáinak megismerését.

tott elô.5 Ez így persze még nem mond túl sokat, de ha hozzátesszük azt is, hogy ezzel az ilyen jellegû alkotá-

Mirôl is szól a kreatív kor gazdasága?

sok az USA elsô számú exportcikkévé váltak, megelôzve a ruhanemût, a vegyiárut, az autókat, a számítógépet

Kétségtelen, hogy napjainkra a kreatív

és a repülôgépet, már lehet némi be-

jelzôhöz, és a kreativitáshoz mint

nyomásunk arról, hogy mirôl is szól ez

fogalomhoz többnyire valamilyen

az átalakulás.

pozitív, „trendi” jelentés társul. A kreatív ember a hétköznapi szóhasználatban „korunk egyik hôse”, míg a kreatív – önmagát folyamatosan megújító – vállalat a business schoolok kötelezô tananyaga. És még sorolhatnánk a példákat. A kreatív kor lénye12

dás tradíciója, amely az intellektus és az érzelem közötti különbségtételen, így a mûvészetek és a tudomány kreativitásának megkülönböztetésén Richard Florida számításai szerint az

(is) alapult, megszûnôben van. A kreativitás természetesen nem csak

száz évben a többszörösére nôtt. Míg

a mûvészek és a tudománnyal fog-

1900-ban a munkaerônek mintegy

lalkozók privilégiuma. Ez az egyik leg-

10%-a, majd 1980-ban 20%-a volt úgy-

fontosabb emberi tulajdonságunk,

nevezett kreatív dolgozó, addig ez a

amelyet folyamatosan gondozni és táp-

szám napjainkra 30%-ra nôtt, ami azt

lálni kell, amelyben különösen fontos

jelenti, hogy közel negyvenmillió ame-

szerep jut az önállóságot, a motiváltsá-

rikai dolgozik ilyen munkakörben.

got, azaz az ipari korszakban elôszeretettel elhanyagolt puha készségeket

A kreativitás az egyik legfontosabb gaz-

(soft skills) közvetítô és kialakító ok-

dasági erôforrásunk. A történelem

tatási rendszernek.

során az „új kombinációk” létrehozása, az innovációk sora teremtette meg

A témához inkább a népszerû üzleti

a preindusztriális korszakból az ipari

tanácsadó könyvek stílusában közelítô,

társadalomba való átmenet lehetôsé-

ám ennek ellenére alapos munkát

gét, így lerakta az alapjait a XX.

végzô John Howkins a kreativitást úgy

század utolsó évtizedeiben elkezdôdô

definiálja, mint valami új létrehozá-

globális gazdasági-társadalmi változá-

sának a képességét, azaz azt a folya-

soknak is. Az ezek mögött meghúzó-

matot, amikor valaki vagy valakik

dó ötletek, újítások természetesen nem

eredeti tartalmú gondolatokat, találmá-

maguktól keletkeztek. Emberek hoz-

nyokat hoznak létre.

ták ôket létre hosszadalmas, kitartó munkával. De ezek az ötletek talán

„Valaki valami újat mond, cselekszik,

még sohasem értek olyan sokat, mint

vagy állít elô, akár a »semmibôl

napjainkban. A kreatív kor igazi

valamit« értelmében, akár úgy, hogy

valutája nem más, mint a szellemi

új jelleget ad valaminek. A kreativitás

tulajdon.

vagy vezet valamire, vagy nem, megjelenik gondolatban és tettben egyaránt.

Nem véletlen, hogy a kreativitás

[ …] A kreatív jelzôvel illetem azt,

két – korábban egymástól élesen elvá-

aki valami újat alkot vagy eszel ki.” 6

lasztott – területe között lévô határ


kozásokban dolgozók aránya az elmúlt

BEVEZETÉS

Egyesült Államokban a kreatív foglal-

egyre inkább elmosódik. A felvilágoso13

Az emberi kreativitás mûködési logikája változatlan, ám ez nem mondható el a gazdaság alapvetô mûködési logikájáról, amelyben a verseny már nem

Általánosan elfogadott, hogy a kreatív

a fizikai munkáról vagy a termé-

gazdaság többnyire magában foglalja

szetben rendelkezésre álló, különbözô

az alkotás megnyilvánulásának vala-

erôforrások mennyiségérôl és azok

mennyi formáját, ám nagy különbség

kihasználásáról szól, hanem az emberi

van abban, hogy a mûvészi, kulturális

elme kreatív alkotóképességérôl, a

termékek mellett idetartozónak te-

szellemi értékteremtésrôl, és az ezek

kintjük-e a tudományos és a szabadalmi

által életre keltett innovációkról, kre-

területeket. Másképpen fogalmazva,

atív termékekrôl. És éppen ez az, ami

amíg a kreatív gazdasági ágazatok szû-

az elmúlt néhány évtized gazdasági

kebb meghatározása csupán a kultú-

növekedésének hátterében elsôsorban

rára összpontosít, addig ennek tágabb

meghúzódik.

értelmezése lényegében minden alkotási folyamatot, azaz valamilyen új

Fontos megemlíteni, hogy a kreatív

gondolaton alapuló termék, szolgál-

gazdaság területén, és ehhez kapcsoló-

tatás létrehozását a kreativitás részének

dóan, annak mûvelôire vonatkozóan

tekint. Ezt az elméleti megosztottsá-

viszonylagos fogalmi zûrzavar uralkodik.

got szemlélteti az 1. ábra.

1. Á B R A A kreatív gazdaság értelmezésének lehetséges szintjei

A kreativitás széles értelemben vett (nem csak kultúrához kötött) értelmezése (pl. kutatás-fejlesztés)

Tágan értelmezett kulturális-mûvészeti ágazatok, piacképes kultúra (pl. populáris zene, média)

Hagyományos mûvészeti ágak (pl. képzômûvészet)

14

Mindezek a változások átírták a globális versenyrôl szóló szabályokat is, amelyek kulcsa egyre kevésbé az áruk és a szolgáltatások kereskedelme, és nem is csak a tôkebefektetések a tehetséges munkaerôért folytatott,

hetô legszélesebb meghatározásból

egyre élesebbé váló nemzetközi verseny.

indul ki, mivel összességében ezek tel-

Az elkövetkezendô idôszak sikeres

jesítménye és fejlôdése hozta létre

nemzetei és régiói azok lesznek, amelyek

azt a kreatív kort, amelyben egyre in-

képessé válnak a hozzájuk tartozó

kább élünk. Kreatív foglalkozást ûzô-

emberek kreatív energiáit mozgósítani,

nek tekintünk tehát mindenkit, akinek

és – ami legalább ennyire fontos –

a munkáját elsôsorban valamilyen

a kreatív tehetségeket vonzani a Föld

alkotó tevékenység, azaz új gondolatok,

minden tájáról. Ellentétben a ter-

találmányok, technológiák, tartalmak

mészet szûkösen rendelkezésre álló

és különbözô megoldások létrehozása

kincseivel, a képzett, gazdasági

jellemzi.

7

érték elôállítására képes kreatív ember egészen más törvényszerûségek sze-

A Florida-féle eredeti elképzelés szerint

rint mûködik. Olyan „mobil erôforrás-

a kreatív osztályba tartoznak a tudo-

ról” van szó, amely többnyire oda

mányok mûvelôi, a mérnökök, az építé-

megy, ahol lehetôsége van tehetsége

szek, a dizájnerek, az oktatás, a mû-

kibontakoztatására, ahol rendelke-

vészetek és a szórakoztatóipar területén

zésére állnak az ehhez szükséges tech-

foglalkoztatottak, de ide sorolhatjuk

nológiai és társadalmi feltételek.

– bár nem a „belsô körbe” tartoznak – az üzleti élet, a pénzügyek, a jog és az egészségügy területén dolgozó, képzett szakembereket is. Talán még szembetûnôbbé teszi a foglalkoztatási szerkezetben végbemenô változást, ha megemlítjük azt is, hogy a felsorolt foglalkozásokat ûzô társadalmi csoport méretét tekintve ma már nagyobb, mint a hagyományos, kékgalléros munkát végzôk csoportja. Sôt, ôk részesednek a megtermelt jövedelmek közel


Az általunk vallott megközelítés a le-

BEVEZETÉS

megszerzéséért folyó küzdelem, hanem

felébôl.8 15

tehetség, technológia, tolerancia

16


– 3T a kreatív korban

17

TEHETSÉG,

TECHNOLÓGIA,

TOLERANCIA

TEHETSÉG, TECHNOLÓGIA, TOLERANCIA – 3T A KREATÍV KORBAN A rövid elméleti bevezetés után lássuk,

országban a foglalkoztatottaknak

mi jellemzi az általunk vizsgált or-

hány százaléka dolgozik az úgyneve-

szágokat a gazdasági fejlôdés három

zett kreatív munkakörökben.10 Az 2.

meghatározó feltétele, a tehetség, a

ábrán ez a foglalkozási csoport két

technológia és a tolerancia területén!

részre bontva szerepel. A kreatív foglal-

A következô három részben ezeket

kozásokba a mérnöki, a természet-

vesszük részletesen szemügyre, majd

tudományos, illetve az élettudományi

az ezekbôl kialakuló országrangsort

(orvosi) szakmák, az oktatási rend-

elemezzük, amely nem más, mint annak

szer különbözô szintjein oktatók, a gaz-

a mutatója, hogy az egyes országok

dasági és jogi szakemberek, a társa-

milyen összetett pozíciókkal is rendel-

dalomtudományok képviselôi, az írók,

keznek az új, kreatív korban.

a különbözô elôadó- és képzômûvészek, illetve az egyházak, azaz a hitélet szakemberei sorolandók. Emel-

A kreatív foglalkozások aránya a munkaerôn belül

lett külön megjelenítettük a vezetôket, akik közé az állami-önkormányzati szféra törvényhozó és igazgatási, vala-

Azt a mértékegységet, amely alkalmas

mint az üzleti szektor vezetôi tartoz-

lehet a kreatív foglalkozást végzôk

nak, akiknek munkáját összességében

összehasonlító mérésére – a Richard

szintén kreatívnak tekinthetjük.

Florida által alkalmazott módszertanhoz hasonlóan – az International Labour Organization (ILO, Nemzetközi Munkaügyi Szervezet) adatait felhasználva alkottuk meg.9 Ezt nevezhetjük akár kreatívosztály-indexnek is, amely azt mutatja meg, hogy egy adott 18

18%

30%

12%

12%

27%

15%

Finnország

27%

10%

17%

Észtország

31%

11%

13%

25%

12%

Litvánia

8%

25%

5%

24%

24%

24%

6%

23%

17%

Svédország

19%

USA* Svájc

17%

Dánia

15%

7%

22%

Lettország

12%

10%

22%

Görögország

12%

9%

21%

Németország

14%

Magyarország

13%

Spanyolország

13%

11%

Málta

12%

Bulgária Szlovákia

11%

Csehország

11%

20% 19%

7%

19%

7%

19%

6%

8%

5%

16% 15%

2%

15%

9% 10%

0%

17%

7%

13%

Románia

17%

8%

Ciprus

Olaszország

20%

6%

7%

Törökország

20%

6%

6%

9%

Ausztria Portugália

21%

9%

12%

Norvégia

8%

6%

13%

Lengyelország

21%

7%

14%

Szlovénia

7%

15%

3%

14%

3%

10%

11% 15%

Kreatív foglalkozások

20%

25%

30%

35%

Vezetôk

*Az USA esetében az eltérõ statisztikai rendszerek miatt a két kategória közötti bontás nem lehetséges. Az USA esetében az adat forrása: Richard Florida: The Flight of the Creative Class. Harper Business / Harper Collins, New York, 2005. Az adatok 2004-re vonatkoznak. Kivétel Belgium (2003), Olaszország (2003), Hollandia (2002) és Portugália (2003).

ADATOK FORRÁSA:

40%

TECHNOLÓGIA,

Hollandia Egyesült Királyság

35%

18% 20%

TEHETSÉG,

17%


Írország Belgium

TOLERANCIA

2. Á B R A A kreatív foglalkozásokat végzôk, illetve a vezetôk aránya az egyes országokban

ILO Laborsta

19

Mindösszesen három olyan ország van, ahol a kreatív foglalkozást végzôk aránya (vezetôk nélkül) nem éri el a teljes munkaerô 10%-át: ezek Törökország (6%), Portugália (7%), Románia Mint látjuk, ezek a foglalkozási cso-

(8%) és Ausztria (9%).

portok igen tág területeket fognak át. Közös bennük, hogy a tudás és a

Magyarország, ahol a teljes munkaerô-

különbözô képességek nem mechanikus,

nek összesen 21%-a dolgozik ezekben

rutinszerû alkalmazását kívánják

a munkakörökben, a vizsgált országok

meg. Ugyanakkor igaz az is, hogy a min-

középmezônyében helyezkedik el,

dennapok során a kreatív gondolko-

Németországgal és Spanyolországgal

dásnak, a problémamegoldásnak más

közel azonos értékekkel. Hazánk

és más mennyiségét, illetve minôsé-

esetében a kreatív munkát végzôk

gét igénylik. (Itt csupán arról van szó,

aránya 13%, míg a vezetôké 8%, ame-

hogy nagyon nehéz összehasonlítani

lyek nagyjából a legmagasabb, illetve

egy író és egy orvos, vagy éppen egy

a legalacsonyabb arányokkal rendelke-

programozó matematikus munkáját,

zô országok közötti átlagos, középsô

ám kétségtelen tény, hogy mindegyik

értékeknek felelnek meg (némileg figyel-

feltétele az önálló problémafeltárás

men kívül hagyva a vezetôk csoport-

és -megoldás.)

jában Ciprus, Olaszország és Románia igen alacsony értékeit). Az Unióhoz

E két foglalkozási kategóriában (kreatív

2004-ben csatlakozott országok közül

foglalkozások és vezetôk) dolgozók

csak a három balti állam (Észtország,

számát összevonva látható, hogy három

Lettország, Litvánia) „elôzi meg”

olyan ország van, amelyben a kreatív

Magyarországot, de nálunk rosszabb

foglalkozást végzôk összaránya eléri,

arányokkal rendelkezik (lásd a 3.

illetve meghaladja a 30%-ot. Ezek

ábrát) Szlovákia és Csehország (17%),

Írország (35%), Belgium (31%) és Hol-

illetve Ausztria is (16%).

landia (30%). Rajtuk kívül igen magas értékek jellemzôk még az Egyesült Királyságra (27%), Finnországra (27%), illetve Észtországra (26%) is. Ha vezetôk csoportját nem számítjuk, akkor a lista elején Belgiumot (20%), Svédországot (19%), Hollandiát (18%), Írországot, Svájcot, Finnországot és Litvániát (17%) találjuk. 20

3. Á B R A A kreatív foglalkozást végzôk aránya Európában

TOLERANCIA

30% felett 25–29% 20–24%

TECHNOLÓGIA,

15–19%

A fenti adatokat a gazdasági fejlettség

ti erôforrással rendelkeznek. A 4. ábrán

legegyszerûbb, ugyanakkor legmeg-

az országokat (klaszteranalízis segít-

bízhatóbb mérôszámával, az egy fôre

ségével) hat csoportba soroltuk be asze-

jutó GDP-vel együtt elemezve egy-

rint, hogyan viszonyul egymáshoz

értelmû, lineáris összefüggést nem mu-

az adott ország gazdasági teljesítménye,

tathatunk ki az egyes országokban a

illetve a kreatív munkát végzôk ará-

kreatív munkát végzôk aránya, illetve

nya a teljes munkaerôn belül. Természe-

a gazdaság teljesítménye között. Azaz

tesen tisztában vagyunk vele, hogy

a kreatív munkakörökben foglalkoz-

ez az ábra a valóságnak csak egy szûk

tatottak magas aránya korántsem ga-

szeletét képes megjeleníteni, ám ar-

rancia a gazdasági prosperitásra,

ra mindenképpen alkalmas, hogy nagy

ugyanakkor ennek fordítottja is igaz:

vonalakban meghatározhassuk az

kevesebb kreatív dolgozóval is lehet

„erôviszonyokat” a vizsgált országok

jelentôs teljesítményt elérni, ez azonban

között.

szinte csak azokra az országokra igaz,


TEHETSÉG,

15% alatt

amelyek jelentôs mennyiségû természe21

4. Á B R A A kreatív foglalkozásokat végzôk arányának, illetve az egy fôre jutó nemzeti jövedelem (GDP) kapcsolata $35 000 US

NO

Egy fôre jutó GDP (PPP, USD) 2003

CH

$30 000

$25 000

3.

DK

DE

UK SE

CY

$15 000

PT

CZ

BE

FI

EL

4.

SK

HU LT

PL

6.

NL

SI

MT

$10 000 RO

1.

ES

IT

$20 000

IE

2.

AT

TR

LV

BG

EE

5.

$5 000 10%

15%

20%

25%

30%

35%

Kreatív foglalkozást végzôk aránya a teljes munkaerôn belül (2004) ADATOK FORRÁSA:

22

ILO Laborsta, Europe in figures (Eurostat)

Az elsô csoport országai, Finnország,

tükben a gazdaság húzóágazatai a

Egyesült Királyság, Hollandia, Belgium

könnyûipar, illetve a szolgáltatások

és az ábráról már-már „kicsúszó” Ír-

(elsôsorban a turizmus). A negyedik

ország az „igazi éllovasok”: erôs gazda-

csoport az, ahol Magyarországot

sággal rendelkeznek, amelyben igen

is megtaláljuk a legtöbb közép-kelet-

magas a kreatív munkát végzôk aránya.

európai ország, illetve Görögország,

A második csoportban találjuk a kö-

Portugália, Ciprus és Málta társaságá-

zepes nagyságú kreatív munkaerôvel

ban. Közös jellemzôjük a közepes

rendelkezô, de szintén gazdag orszá-

arányú kreatív munkaerô, illetve az ala-

gokat: Dániát, Németországot, Svédor-

csonyabb vagy (Bulgária esetében)

szágot, a tôlük kissé leszakadó Spa-

kifejezetten alacsony egy fôre jutó GDP.

nyolországot, illetve a gazdaság teljesít-

Az ötödik csoport lényegében az elô-

ményében a csoportból kiemelkedô

zônek egy alcsoportja, hiszen a három

Norvégiát, Svájcot és az Egyesült Álla-

balti állam csak a kreatív foglalkozást

mokat. A harmadik csoportba tartozik

végzôk magas arányában tér el ettôl, ám

Ausztria és Olaszország, az a két ország,

úgy gondoljuk, hogy érdemes ôket

amely viszonylag alacsony arányú

külön csoportban szerepeltetni. S végül

kreatív munkaerôvel rendelkezik, ugyan-

a hatodik csoport Romániát és Török-

akkor jelentôs gazdasági teljesítményt

országot foglalja magába, azt a két

tud felmutatni. Nyilvánvaló, hogy ese-

országot, ahol az egy fôre jutó GDP a

foglalkozást végzôk igen csekély, 15%

jával, a felsôfokú végzettséggel ren-

alatti aránya is.

delkezôknek a 25–64 év közötti lakosságon belüli arányával mérjük (lásd az 5. ábrát). Ez az a mérôszám, amely

Tehetség – az elsô T

jó néhány „gyengesége” ellenére képes leírni egy társadalomban a munkaerô

A Florida-féle 3T elsô pillére, a tehetség

általános felkészültségét. Igaz ez még

régóta ismert összetevôje a gazdasági

akkor is, ha tudjuk, hogy a különbözô

fejlôdésnek. A közgazdaságtan többnyire

országokban vagy éppen az egyes

a szellemi tôke (human capital) elmé-

korszakokban megszerzett végzettségek

leteként hivatkozik rá, amelynek elsôd-

más és más tudásszintet jelentenek.

leges forrását természetesen a jól kép-

Itt elég csak utalnunk az európai okta-

zett emberek jelentik. Ôk azok, akik

tási rendszereknek arra a jellegze-

képesek létrehozni az új tudást, vagy a

tességére, hogy a felsôoktatás expanziós

már meglévô ismereteket magukba

folyamata a kontinens nyugati, illetve

szívni és azt kreatívan alkalmazni, az

keleti felén egymástól eltérô idôszakok-

értékteremtés szolgálatába állítani.

ban következett be. Ami Magyar-

Természetesen a kreativitásnak, a kre-

országon az 1990-es évek második felé-

atív munkavégzésnek nem kizáróla-

ben teljesedett ki, az tôlünk nyuga-

gos feltétele a felsôfokú végzettség, azon-

tabbra néhány évtizeddel korábban

ban nyilvánvaló, hogy a legtöbben

ment végbe, és akkor még nem is szól-

rendelkeznek diplomával. A szellemi

tunk az egyes diplomák egymáshoz

tôke és a gazdasági fejlôdés kapcso-

viszonyított értékérôl, illetve más, a

latát meggyôzô empirikus bizonyítékok

képzés minôségét illetô problémák-

11

támasztják alá. Különösen a kisebb

ról. Ugyanakkor az is általános jelenség,

régiók, városok esetében mutatták ki ko-

hogy egész Európában továbbra is

rábban, hogy nagyobb és intenzívebb

folyamatosan nô a felsôfokú végzettség-

fejlôdésre számíthat az a térség, ahol

gel rendelkezôk aránya. Az Unió a

megfelelô mennyiségben és minôségben

képzettségek követelményrendszerének

áll rendelkezésre a magasan képzett

harmonizációjában is jó úton halad.

munkaerô. Az 5. ábra adatai alapján a vizsgált országok rangsorát az Egyesült Államok (38%), illetve Japán (37%), a világgazdaság két legnagyobb szereplôje veze-

TOLERANCIA

annak egyik legkézenfekvôbb mutató-

TECHNOLÓGIA,

nyabb, s mindehhez társul a kreatív

TEHETSÉG,

A tehetség T- jének elsô elemét így


vizsgált országok közül a legalacso-

ti, bár az elôbbivel kapcsolatban fontos 23

5. Á B R A Felsôfokú végzettséggel rendelkezôk aránya a 25–64 éves korosztályon belül

USA

38%

Japán

37%

Finnország

34%

Dánia

33%

Norvégia

32%

Észtország

31%

Belgium

30%

Izland

29%

Egyesült Királyság

29%

Svájc

28%

Svédország

28%

Írország

28%

Hollandia

28%

Spanyolország

26%

Litvánia

25%

Németország

25%

Franciaország

24%

Luxemburg

23%

EU-25 átlag

22%

Bulgária

22%

Görögország

21%

Lettország

20%

Szlovénia

19%

Ausztria

18%

Magyarország

17%

Lengyelország

16%

Szlovákia

13%

Portugália

13%

Csehország

12%

Olaszország

12%

Málta

11%

Románia

11%

Törökország

10% 0%

10%

20%

30%

Az adatok 2004-re vonatkoznak, kivéve Japán, Hollandia, Törökország, USA (2003).

ADATOK FORRÁSA:

24

European Innovation Scoreboard 2005

40%

megjegyezni, hogy a felsôfokú végzettségûek csoportjában igen nagy arányban

ben közel 4%-kal nôtt, és azóta is

Dániát (33%) és Norvégiát (32%), il-

dinamikusan emelkedik, ennek ellenére

letve az új tagállamok közül Észtorszá-

az ország még így is az uniós országok

got (31%). A listát 10% és 13% közötti

utolsó harmadában található.

értékekkel Törökország, Románia, Málta, Olaszország, Csehország, Portu-

A felsôfokú végzettséggel rendelkezôk

gália és Szlovákia zárja. Különösen az

és a kreatív foglalkozásokat végzôk

utóbbi négy ország (és ezen belül is

arányának kapcsolata egyértelmû ösz-

Olaszország) teljesítménye tûnhet meg-

szefüggést mutat, van azonban né-

lepônek, bár nem árt tisztában len-

hány ország, amely a trendvonaltól

nünk azzal sem, hogy Magyarországon

jelentôsen elszakadva, jóval alatta

ennél csak néhány százalékkal maga-

vagy felette található. A 6. ábra adatai

sabb (17%) a 26–64 év közötti lakosság

elsôsorban a kreatív potenciál moz-

körében a felsôfokú végzettséggel

gósításáról szólnak, azaz arról, milyen

rendelkezôk aránya, amely 5%-kal ala-

módon képes egy ország a képzett

csonyabb a huszonöt uniós tagállam

emberfôit foglalkoztatni.

6. Á B R A Felsôfokú végzettséggel rendelkezôk és a kreatív foglalkozásokat végzôk arányának kapcsolata

Felsôfokú végzettséggel rendelkezôk aránya a 25 –64 éves korosztályban

35%

FI

NO DK

CY

30%

EE

CH ES

25%

SE

BE

UK NL

LT

IE

DE

BG

EL AT

20%

LV

SI

HU

PL

15% RO

SK

IT PT

MT

CZ

10% TR

5% 5%

10%

15%

20%

25%

30%

Kreatív foglalkozást végzôk aránya (vezetôkkel együtt) a teljes munkaerôn belül

ADATOK FORRÁSA:

35%

TECHNOLÓGIA,

ban találjuk még Finnországot (34%),

TEHETSÉG,

átlagánál. Ez a szám az elmúlt hat év-


Az európai országok közül az élboly-

TOLERANCIA

vannak fôiskolai (college) végzettségûek.

European Innovation Scoreboard, ILO LaborSta 25

A diplomások munkaerôn belüli aránya mellett a tudás alapú, kreativitásra épülô gazdaság humán erôforrásainak mérésében, egy ország innovációs potenciáljának meghatározásában a kutatással és fejlesztéssel „hivatalból” foglalkozóknak kitüntetett szerepük van. Ez képezi elemzésünkben a tehetség T- jének második pillérét (lásd a 7. ábrát). A vizsgált országok közül a tízezer munkavállalóra jutó kutatói létszám általában az északi országokban a legmagasabb. (A 7. ábrán sze-

Magyarország 124 fôvel a vizsgált orszá-

replô arányok nemcsak a szigorú ér-

gok közül a középmezôny végén he-

telemben vett kutatókra, hanem a K+F

lyezkedik el, Észtországgal és Csehor-

szektorban foglalkoztatott teljes

szággal közel azonos eredménnyel.

személyzetre vonatkoznak.) Az élen álló

Ugyanakkor a tizenöt régi tagállam kö-

országok közül is kitûnik Finnország,

zül csak Olaszországot (113 fô) és

ahol tízezer munkavállaló közül 311-en

Portugáliát (86 fô) elôzzük meg, de a ma-

foglalkoznak kutatás-fejlesztéssel.

gyarnál rosszabb mutatókkal rendel-

Ezt követi Svédország (249 fô), Dánia

kezik Szlovákia (97 fô) és Lengyelország

(229 fô) és Norvégia (226 fô), csak

(92 fô) is. A közép-kelet-európai tér-

ezek után találjuk a világ számszerûleg

ségben Ausztria érdemel még külön em-

legtöbb kutatójának otthont adó

lítést, ahol – mint az elôzôekben lát-

Egyesült Államokat 200 fôvel. A rang-

tuk – mind a kreatív foglalkozásokat

sor végén az újonnan csatlakozott

végzôk, mind pedig a felsôfokú vég-

tagállamok átlagától is jelentôsen elma-

zettséggel rendelkezôk aránya viszony-

radva következik Ciprus (64 fô),

lag alacsony volt, a K+F-ben foglal-

Bulgária (61 fô), Románia (43 fô) és

koztatottak számát tekintve mégis az

Törökország (38 fô).

élmezônytôl alig lemaradva találjuk. Némileg módosul a sorrend, ha csak a kutatók számarányát vizsgáljuk: e tekintetben Magyarország valamivel közelebb áll az uniós átlaghoz. Érdemes megemlíteni, hogy a hazai adatok mindkét dimenzióban jóval magasabbak, mint a 2004-ben csatlakozott tíz ország átlagértéke.

26

7. Á B R A 10 000 munkavállalóra jutó K+F-ben foglalkoztatottak, illetve kutatók száma

Finnország

209

Svédország

249

Norvégia

158

Dánia

229

Dánia

136

Norvégia

226

Japán

127

USA

200

Németország

111

Németország

185

Belgium

110

Belgium

182

Ausztria

108

Ausztria

179

Luxemburg

108

Svájc

177

Franciaország

100

Franciaország

173

Észtország

92

Japán

166

Spanyolország

92

Spanyolország

145

Írország

92

EU-25 átlaga*

144

Svájc

86

Írország

143

EU-25 átlaga*

85

Szlovénia

140

Szlovénia

79

Görögország

78

134

Svédország

Hollandia

132

Magyarország

77

Észtország

129

Szlovákia

74

Magyarország

124

Litvánia

72

Csehország

118

Portugália

70

Olaszország

113

Lengyelország

69

Litvánia

99

Csehország

67

97

Görögország

66

Szlovákia

10 új uniós

Lengyelország

92 tagállam átlaga*

63

10 új tagállam átlaga*

87

Hollandia

56

Portugália

86

Lettország

55

Lettország

80

Olaszország

49

Ciprus

Az adatok 2003-ra vonatkoznak, kivéve Ausztria, Törökország (2002), Svájc (2000). *Az Eurostat saját becslése.

ADATOK FORRÁSA:

Az adatok 2003-ra vonatkoznak, kivéve Ausztria, Törökország (2002), Svájc (2000).

220

200

180

160

28 140

Románia

120

38

80

33

Törökország

100

Ciprus

60

34

43

40

61

Románia

0

38

20

Bulgária Törökország

0 20 40 60 80 100 120 140 160 180 200 220 240 260 280 300 320 340

64

Bulgária

TECHNOLÓGIA,

311

TEHETSÉG,

Finnország

TOLERANCIA

Kutató-fejlesztô helyeken foglalkoztatott kutatók


Kutató-fejlesztô helyeken foglalkoztatottak összesen

Eurostat

27

8. Á B R A A K+F-ben foglalkoztatottak és a felsôfokú végzettséggel rendelkezôk arányának kapcsolata 1000 foglalkoztatottra jutó kutatók száma (fô)*

FI

20 NO

15 DK LU

AT

10

HU

SK

5

DE FR

SI

PL

PT CZ

EL LV

ES

EE

CH SE

NL

IT TR

IE LT

JP

BE

BG

CY

RO

0 5

10

15

20

25

30

35

40

Felsôfokú végzettséggel rendelkezôk aránya a 25–64 éves korosztályban (%)** *Az adatok 2003-ra vonatkoznak, kivéve Ausztria, Törökország (2002), Svájc (2000). **Az adatok 2004-re vonatkoznak, kivéve Japán, Hollandia, Törökország, USA (2003).

ADATOK FORRÁSA:

European Innovation Scoreboard, ILO LaborSta

A tehetség T-jének az elôbbiekben bemu-

laszolni, ugyanakkor a trendvonaltól

tatott két eleme (diplomások, illetve

való jelentôsebb, felfelé vagy lefelé

kutatók aránya) közötti kapcsolatot

történô elszakadás is jelzés értékû lehet.

vizsgálva láthatjuk, hogy egyértelmû összefüggésrôl nem beszélhetünk.

Tehetség index

Annyi azonban bizonyos, hogy a vizs-

Lássuk most, hogy az eddig bemuta-

gált országok legtöbbjében a két mutató

tottak alapján hogyan alakul a vizsgált

többnyire együtt mozog, azaz a kép-

országok rangsora az elsô T, azaz a

zettség általános színvonala és a kimû-

tehetség mentén!

velt emberfôk egyfajta tudáselitjének tekinthetô kutatók aránya nem válik

Az 1. táblázat szerint az élen Finnország,

el nagyon egymástól. Kétségtelen,

Belgium, Írország, azaz lényegében

hogy a kor kihívásaira leginkább a jobb

a Benelux államok és a skandináv, illet-

felsô sarok felé „igyekvô” országok

ve az észak-európai államok talál-

lesznek képesek a legsikeresebben vá-

hatók. Magyarország a lista 16. helyén, közvetlenül Ausztria és Szlovénia után szerepel, maga mögé utasítva a többi közép-kelet-európai államot, illetve – ami talán némileg meglepô – Portugáliát és Olaszországot.

28

Finnország Belgium Írország Dánia Svédország Norvégia Hollandia Észtország Svájc Németország Spanyolország Litvánia Görögország Szlovénia Ausztria Magyarország Lettország Franciaország* Bulgária Lengyelország Csehország Szlovákia Portugália Olaszország Románia

4. 2. 1. 9. 7. 17. 3. 5. 8. 12. 14. 6. 11. 15. 21. 13. 10. 25. 18. 16. 20. 19. 22. 23. 24.

Humán tôke

Tudományos tôke

1. 5. 8. 2. 7. 3. 9. 4. 6. 12. 10. 11. 15. 17. 18. 19. 16. 13. 14. 20. 23. 21. 22. 24. 25.

1. 6. 11. 3. 2. 4. 14. 15. 8. 5. 10. 19. 13. 12. 7. 16. 23. 9. 24. 21. 17. 20. 22. 18. 25.

helyezés

* Franciaország esetében jelentôsen torzítja az index értékét az, hogy az ISCO 88 rendszerre való áttérés nehézségeibôl fakadóan a kreatív foglalkozásokat végzôk, illetve a vezetôk aránya a többi, hasonló országhoz képest vélhetôen igen alacsony.

Az index kiszámításának módszerérôl A tehetség index megalkotásához a kreatív foglalkozásokat végzôk (kreatív osztály), a felsôfokú végzettséggel rendelkezôk (humán tôke), illetve a K+F-ben foglalkoztatottak munkaerôn belüli arányát (tudományos tôke) használtuk fel. A módszer lényege, hogy – kiküszöbölendô az egyes mutatók eltérô mértékegységeibôl fakadó torzításokat – minden ország esetében a standardizált értékeket vettük alapul, majd ezek átlagát kiszámolva kaptuk meg az index végsô értékét. (Ezek konkrét értékei a függelékben találhatók meg.) Azokra az országokra, ahol valamelyik adat hiányzott, értelemszerûen az értéket nem tudtuk kiszámolni, így fordulhat elô, hogy az elôzô oldalakon bemutatott ábrákon szereplô országoknál kevesebbet találunk a táblázatban. A táblázat celláiban az egyes összetevôk szerinti helyezést láthatjuk.

TECHNOLÓGIA,

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25.

Kreatív osztály

TEHETSÉG,

Ország


Sorszám

TOLERANCIA

1. T Á B L Á Z A T A vizsgált országok rangsora a tehetség index értékei alapján

29

Technológia – a második T

K+F-re fordított összegek (például pályázatok, illetve a költségvetési szféra

A tehetség önmagában természetesen

kutatóintézeteinek finanszírozása),

csak szükséges, ám nem elégséges

illetve a vállalatok saját kutatás-fejlesz-

feltétele a gazdasági fejlôdésnek. A tech-

tési ráfordításai között. Míg optimális

nológia gazdasági folyamatokban való

esetben az elôbbinek elsôsorban az alap-

jelenléte kétségtelenül a növekedés,

kutatásokban van jelentôsége, addig

a gazdasági prosperitás elsô számú meg-

az utóbbi inkább olyan alkalmazott ku-

határozója, ezért magától értetôdô,

tatási eredményeket hoz(hat) létre,

hogy – a Florida által követett gondo-

amelyek – a vállalat érdekeinek megfe-

latmenetnek is megfelelôen – kitün-

lelôen – jóval könnyebben jelenhet-

tetett szerepet kell kapnia elemzésünk-

nek meg új termékekben és szolgálta-

ben. Röviden arról van szó, hogy a

tásokban.

kutatás-fejlesztési tevékenység a globális versenyképességért folytatott

A vizsgált országok közül a K+F-re

küzdelemben a világ minden pontján

fordított összegek GDP-hez viszonyított

kulcsfontosságú tényezôvé vált. A

arányát tekintve az élen Svédország

világgazdaságban végbemenô struktu-

áll, ahol az összeg megközelíti a GDP

rális változások azon országok (vagy

4%-át (lásd a 9. ábrát). Ezt követi Japán

éppen kontinensek, régiók, de akár vá-

és Finnország (3,5%), majd némi-

rosok) számára kecsegtetnek fénye-

leg „lemaradva” az Egyesült Államok

sebb jövôvel, amelyek képesek az egy-

2,8%-kal. Magyarország a GDP-hez

re inkább hálózati elven szervezôdô

viszonyított 1%-os értékkel „szokásos

globális értéklánc tetejére „felkapasz-

helyén”, a középmezôny végén, az utolsó

kodni”, illetve az ott megszerzett po-

harmad elején helyezkedik el. A 9. áb-

zícióikat megtartani.

rán nagyjából Magyarország elôtt húzhatunk egy képzeletbeli határvonalat

Fordítsuk tehát most figyelmünket

is, hiszen jól látható, hogy a lista

a technológiára, azon belül is az emberi

elején szereplô országokban a ráfordítá-

kreativitás és alkotás által életre hí-

sok nagyobb részét a vállalati K+F je-

vott innovációs folyamatok felé! Ennek

lenti, míg hazánkban, illetve az utánunk

a teljesítménynek a mérésére az egyik

következô országokban lényegében

legalapvetôbb mutató a GDP-bôl a

a központi forrás, az állam a kutatás-

kutatás-fejlesztésre fordított összegek

fejlesztés elsô számú finanszírozója.

aránya. Ezt a nemzetközi gyakorlatnak megfelelôen általában két részre szokták bontani, hiszen alapvetô különbség van a kormányzat által 30

9. Á B R A Állami és vállalati K+F kiadások GDP-hez viszonyított aránya

0%

1,9% 1,8% 1,9% 1,8% 1,3% 1,4% 1,3% 1,1% 1,3% 1,6% 1,0% 0,9%

1%

2%

Állami K+F

3%

4%

Vállalati K+F

Az adatok 2003-ra vonatkoznak, kivéve Ausztria (2002), Olaszország (2002), Törökország (2002), Svájc (2000) – állami K+F. Az adatok 2003-ra vonatkoznak, 2003, kivéve Ausztria (2002), Törökország (2002), Svájc (2000) – vállalati K+F.

ADATOK FORRÁSA:

European Innovation Scoreboard 2005

A 10., illetve a 11. ábrán a kutatás-

got találjuk. A 11. ábra is elsôsorban

fejlesztésre költött összegek, továbbá a

ezt az összefüggést támasztja alá,

kutatók munkaerôn belüli, illetve a

hiszen szembetûnô, hogy néhány ország

kreatív foglalkozásokat végzôk arányá-

(például Hollandia) esetében mennyi-

nak kapcsolatát láthatjuk. A 10. ábra

re elválik egymástól a két mutató értéke,

jól mutatja, hogy a kreatív foglalkozást

azaz a kutatók aránya jóval alatta

végzôk munkaerôn belüli magas ará-

marad a kreatív osztály nagysága által

nya korántsem garancia az erôteljes

valószínûsíthetô értéknek. Ugyanez

K+F tevékenységre. Intô jel azonban,

azonban ezzel ellentétes elôjellel is igaz

hogy a „vonal” alatt – Szlovénia kivéte-

lehet, hiszen több olyan ország van

lével – szinte csak a volt szocialista

(például Finnország), ahol a kutatók

országokat, illetve Portugáliát, Cip-

aránya a kreatív osztály nagyságá-

rust, Máltát, Görögországot és Írorszá-

hoz képest kiugróan magas.

TECHNOLÓGIA,

0,8% 0,6% 0,5% 0,8% 0,4% 0,8% 0,6% 0,6% 0,5% 0,6% 0,6% 0,4% 0,5% 0,3% 0,5% 0,3% 0,5% 0,1% 0,5% 0,2% 0,4% 0,2% 0,4% 0,2% 0,3% 0,3% 0,4% 0,1% 0,2% 0,2% 0,1% 0,3% 0,3% 0,1% 0,2% 0,1%

3,9 3,6 3,5 2,8 2,6 2,6 2,6 2,1 2,1 2,0 1,9 1,9 1,8 1,8 1,5 1,3 1,2 1,2 1,1 1,0 0,8 0,8 0,6 0,7 0,6 0,6 0,6 0,5 0,5 0,4 0,4 0,3

TEHETSÉG,

0,2%

2,9% 2,7% 2,5%


1,0% 0,9% 1,0% 0,9% 0,8% 0,7% 0,8% 0,8% 0,7% 0,7% 0,8% 0,6%

TOLERANCIA

Összesen Svédország Japán Finnország USA Dánia Svájc Németország Franciaország Ausztria Egyesült Királyság Norvégia Belgium Luxemburg Hollandia Szlovénia Csehország Írország Olaszország Spanyolország Magyarország Észtország Portugália Litvánia Törökország Görögország Lengyelország Szlovákia Bulgária Románia Lettország Ciprus Málta

31

10. Á B R A A kreatív foglalkozást végzôk aránya és a K+F kiadások kapcsolata

K+F-ráfordítások aránya a GDP-hez viszonyítva*

4,0%

SE

3,5%

FI

3,0%

US

DK DE

2,5%

AT

CH

FR

UK

NO

2,0%

BE

SI

1,5%

NL

CZ

IT

ES PT

1,0% TR

SK PL

RO

0,5%

CY

EL

LV

MT

10%

EE

LT

BG

0,0% 5%

IE

HU

15%

20%

25%

30%

35%

Kreatív foglalkozást végzôk aránya a munkaerôn belül** *Adatok: állami K+F: 2003, kivéve Ausztria (2002), Olaszország (2002), Törökország (2002), Svájc (2000), vállalati K+F: 2003, kivéve Ausztria (2002), Törökország (2002), Svájc (2000). **Az adatok 2004-re vonatkoznak, kivéve Belgium, Olaszország, Portugália (2003), Hollandia (2002).

ADATOK FORRÁSA:


11. Á B R A A kutatók munkaerôn belüli aránya és a kreatív foglalkozást végzôk arányának kapcsolata

2,5% IS

A kutatók aránya a foglakoztatottak teljes számához viszonyítva

FI

2,0% NO

1,5%

JP FR

DE

BE

ES

1,0% SI

SK IT

0,5%

DK

LU

AT

RO

HU EL

PL

PT

CH

EE SE

LT

CZ

IE NL

LV TR

CY

BG MT

0,0% 5%

10%

15%

20%

25%

30%

Kreatív foglalkozást végzôk aránya (a vezetôkkel együtt) a teljes munkaerôn belül ADATOK FORRÁSA:

32


35%

csolatban fontos kérdés, hogy ezek ho-

zik az adott ország innovációs teljesít-

gyan képesek hasznosulni. Az öncélú

ményét.

kutatás vajmi keveset képes hozzáadni A 12. ábra viszonylag nehezen kezel-

Ezt a hivatalos statisztikákban általában

hetô adatainak információit össze-

a tudományos publikációk, illetve a

foglalandó, az innovációs teljesítmény

különbözô, új szellemi tulajdonokhoz

mérésére megalkottuk azt az össze-

kapcsolódó bejegyzések számával

tett mérôszámot, amely a szellemi tulaj-

szokás mérni. Ezek a számok ugyan a

donhoz kapcsolódó mutatókat összesíti.

minôségrôl önmagukban még nem 12. Á B R A Innovációs teljesítmény – az 1 millió fôre jutó, bejegyzett szellemi tulajdonok száma a vizsgált országokban EPO szabadalmak (2002)

EPO csúcstechnológiájú szabadalmak (2002)

Közösségi védjegyek (2004)

Közösségi formatervezési mintaoltalmak (2004)

Svájc

460,1

Finnország

135,2

Luxemburg

571,2

Dánia

199,1

Svédország

311,5

Hollandia

68,4

Svájc

180,0

Svájc

161,2

Finnország

310,9

Svédország

63,4

Ausztria

158,8

Németország

147,1

Németország

301,0

Svájc

54,1

Dánia

139,9

Ausztria

143,6

Hollandia

278,9

Lettország

44,7

Írország

134,9

Luxemburg

131,1

Dánia

214,8

Németország

44,7

Spanyolország

129,4

Olaszország

129,2

Luxemburg

201,3

Izland

42,9

Hollandia

127,8

Hollandia

125,9

Ausztria

174,8

Dánia

39,2

Németország

116,6

Belgium

92,2

Japán

166,7

Franciaország

30,8

Ciprus

116,2

Finnország

91,7

USA

154,5


27,6

Svédország

111,5

Svédország

89,0

Belgium

148,1

EU-25 átlag

27,0


105,8

EU-25 átlag

84,0

Franciaország

147,2

Ausztria

26,9

EU-25 átlag

87,2

Spanyolország

71,1

EU-25 átlag

133,6

Belgium

26,5

Olaszország

83,6

Franciaország

69,8

Norvégia

131,3

Írország

23,7

Finnország

82,7

Írország

69,1


128,7

Norvégia

19,8

Belgium

81,6


65,8

Izland

121,8

Luxemburg

8,7

Franciaország

73,1

Norvégia

41,0

Írország

89,9

Olaszország

8,4

Málta

67,7

Portugália

26,3

Olaszország

74,7

Szlovénia

4,6

Izland

58,7

Szlovénia

24,6

Szlovénia

32,8

Spanyolország

3,9

Portugália

47,8

Izland

17,3

Spanyolország

25,5

Magyarország

2,7

Szlovénia

38,6

Japán

15,1

Magyarország

18,3

Görögország

2,0

USA

32,0

USA

12,4

Málta

17,7

Észtország

1,8

Csehország

27,1

Csehország

10,5

Csehország

10,9

Japán

1,1

Görögország

24,9

Magyarország

9,3

Ciprus

9,9

Ciprus

0,9

Norvégia

23,9

Málta

7,6

Észtország

8,9

Szlovákia

0,8

Észtország

22,2

Litvánia

6,4

Görögország

8,1

Csehország

0,8

Lengyelország

14,3

Szlovákia

5,9

Lettország

6,0

Bulgária

0,7

Magyarország

11,4

Észtország

5,2

Szlovákia

4,3

Lengyelország

0,6

Japán

11,1

Lettország

5,2

Portugália

4,3

Litvánia

0,5

Litvánia

4,9

Lengyelország

5,2

Bulgária

3,7

Portugália

0,4

Lettország

3,0

Ciprus

2,8

Lengyelország

2,7

Románia

0,1

Szlovákia

3,0

Törökország

2,0

Litvánia

2,6

Törökország

Románia

1,1

Görögország

1,1

Törökország

1,0

USA

Törökország

1,0

Bulgária

0,9

Románia

0,9

Málta

Bulgária

0,3

Románia

0,0

ADATOK FORRÁSA:


TEHETSÉG,

egy-egy ország gazdasági fejlôdéséhez.

TOLERANCIA

árulkodnak, ám mindenképpen kifeje-

TECHNOLÓGIA,

A K+F-re fordított összegekkel kap-

Eurostat, European Innovation Scoreboard, 2005

33

Az innovációs index kiszámításának módszerérôl Az innovációs index meghatározásához a European Innovation Scoreboard által is használt mutatókat vettük alapul. Így az 1 millió lakosra jutó Európai Szabadalmi Hivatalnál (EPO) bejegyzett szabadalmak, az ugyanitt bejegyzett csúcstechnológiájú szabadalmak (a biotechnológia, az információs technológia, a gyógyszeripar, a repülô- és ûripar területein bejegyzett újítások), illetve a szintén 1 millió lakosra jutó közösségi védjegyek és formatervezési mintaoltalmak számát használtuk fel. Az összevont innovációs index megalkotásához – bár tisztában vagyunk vele, hogy ezek súlyukat tekintve nem tekinthetôk egyenértékûnek – az egyes mutatók standardizált átlagait számoltuk ki.

Ez alapján az innovációs teljesítmény

lyen látszik, hogy elsôsorban azok

európai „éllovasai” Svájc, Finnország,

az országok képesek kimagasló teljesít-

Luxemburg és Svédország. Ennek,

ményre, ahol a kreatív foglalkozást

illetve a kreatív osztály méretének kap-

végzôk aránya meghaladja a 20%-ot.

csolatát szemlélteti a 13. ábra, ame-

13. Á B R A Az innovációs teljesítmény és a kreatív foglalkozást végzôk arányának kapcsolata

2,0

CH

LU

FI

Innovációsteljesítmény-index

1,5 DK NL

SE

1,0

DE

AT

0,5 FR

BE

IT

0,0

ES NO

– 0,5

JP

CY

LV

US

IS

SI

CZ MT

RO TR

EL

LT

EE

PL HU

PT SK BG

– 1,0 5%

10%

15%

20%

25%

Kreatív foglalkozást végzôk aránya a teljes munkaerôn belül ADATOK FORRÁSA:

34

IE

UK


30%

35%

országok között! Az élen Svédország és

2. táblázatot). Magyarország a régióban

nézzük most meg, hogy a bemutatott

Szlovénia és Csehország után a 16.

mutatók alapján hogyan is néz ki az

helyet foglalja el, a régi tagországok

egyes országok technológia indexe, és

közül mindösszesen Portugáliát és Gö-

az ezáltal kialakuló sorrend a vizsgált

rögországot utasítva maga mögé.

2. T Á B L Á Z A T A vizsgált országok rangsora a technológia index értékei alapján Sorszám

Ország

K+F ráfordítások

Innovációs index

1.

Svédország

2.

Finnország

2.

2.

3.

Svájc

4.

1.

4.

Dánia

3.

3.

5.

Németország

5.

5.

6.

Ausztria

7.

7.

7.

Hollandia

10.

4.

8.

Franciaország

6.

10.

9.

Belgium

9.

9.

10.

Norvégia

8.

13.

11.

Írország

13.

8.

12.

Olaszország

14.

11.

TECHNOLÓGIA,

Dánia, Németország és Ausztria (lásd a

Hasonlóan a tehetség elsô T-jéhez,

TEHETSÉG,

Technológia index

TOLERANCIA

Finnország található, ôket követi Svájc,

1.

6.

13.

Spanyolország

15.

12.

14.

Szlovénia

11.

15.

15.

Csehország

12.

17.

16.

Magyarország

16.

20.

17.

Portugália

18.

16.

18.

Észtország

17.

18.

19.

Lettország

25.

14.

20.

Görögország

20.

19.

21.

Litvánia

19.

22.

22.

Lengyelország

21.

21.

23.

Szlovákia

22.

23.

24.

Bulgária

23.

24.

25.

Románia

24.

25.


helyezés

35

Az index kiszámításának módszerérôl A technológia index megalkotásához a K+F-re fordított összeg GDP-arányos mutatóját, illetve a számított innovációs teljesítmény index értékét vettük alapul. A technológia index a két mutató standardizált értékének átlaga. A konkrét számokat a függelékben található táblázat tartalmazza.

Tolerancia – a harmadik T A Richard Florida-féle elméletben a harmadik T a toleranciát hivatott jelképezni. A tehetséggel, illetve a technológiával kapcsolatban jogosan merül

tatás is, amely elvetette ugyan a moder-

fel a kérdés, hogy mi ebben az újdon-

nizáció (gazdasági átalakulás) lineáris,

ság, amit nem ismertünk eddig egy-egy

determinisztikus modelljét, ugyanakkor

ország vagy régió gazdasági fejlôdési

szoros kapcsolatra derült fény a poszt-

potenciáljának jellemzésekor. Nos, a

indusztriális, tudásra és kreativitásra

döntô tényezô az utolsó „ T- ben”, a

épülô társadalom (gazdaság), illetve

társadalmi-kulturális környezetet leíró

a racionalitást, toleranciát, bizalmat

toleranciában rejlik. Florida A kreatív

elôtérbe helyezô értékrendszerek

osztály felemelkedése (The Rise of

között.12

the Creative Class) címû könyvének talán legfontosabb mondanivalója,

A tolerancia indexének meghatározásá-

hogy a nyitott, befogadó kultu-

hoz három, kulturális attitûdöket

rális környezet és egy-egy város vagy

kifejezô, illetve egy, az általános elége-

nagyobb régió gazdasági fejlôdése

dettséget mérô mutató értékeit vontuk

között kimutatható kapcsolat van.

össze. Az elsô három változóhoz a World

Hasonló eredményekre jutott a Ronald

Value Survey13 adatbázisát, míg az

Inglehardt-féle nemzetközi értékku-

utolsóhoz az Eurostat adatait használtuk fel. Az elsô két mutató olyan aggregált, kulturális, világnézeti attitûdöket kifejezô skálákon alapul, amelyeknek jelentését röviden a tradicionális/ szekuláris, illetve a túlélés/önkifejezés értékekkel foglalhatjuk össze (lásd a 14. ábrát).

36

Svédország

1,37

Csehország

0,93

Dánia

1,18

Németország

0,88

Hollandia

1,05

Dánia

0,87

Izland

0,99

Észtország

0,78

USA

0,97

Norvégia

0,72

Norvégia

0,92

Szlovénia

0,71

Ausztria

0,75

Bulgária

0,67

Svájc

0,75

Hollandia

0,62

Írország

0,67

Svájc

0,61

Finnország

0,64

Litvánia

0,52

Luxemburg

0,62

Szlovákia

0,47

Belgium

0,52

Luxemburg

0,47

Franciaország

0,43

Finnország

0,47

Olaszország

0,40

Franciaország

0,46

Görögország

0,30

Lettország

0,45

Spanyolország

0,28

0,23

Portugália

– 0,16

Spanyolország

0,23

Szlovákia

– 0,20

Olaszország

0,13

Lengyelország

– 0,23

Románia

0,0

Litvánia

– 0,56

USA

–0,27

Észtország

–0,68

Lengyelország

–0,32

Lettország

– 0,71

Portugália

– 0,35

Magyarország

– 0,72

Írország

–0,43

Bulgária

– 0,75

Málta

–0,89

Románia

– 0,94

tradícionális értékek

ADATOK FORRÁSA:

szekuláris értékek

– 1,0 – 0,8 – 0,6 – 0,4 – 0,2 0,0 0,2 0,4 0,6 0,8 1,0 1,2 1,4 1,6

Magyarország

1,2

0,0

1,0

Málta

0,8

Izland

0,6

0,16

0,4

Szlovénia

0,33

0,2

0,34

0,0

Ausztria

– 0,2

0,18

– 0,4

0,24

Csehország

– 0,8

Németország

– 0,6

0,42 0,38

– 1,0

Belgium Görögország

túlélés értékek

önkifejezés értékek

TECHNOLÓGIA,

1,10

Svédország

TEHETSÉG,

Túlélés-önkifejezés értékdimenzió


Tradicionális-szekuláris értékdimenzió

TOLERANCIA

14. Á B R A A két értékdimenziónak az egyes országokhoz tartozó átlagértékei

World Value Survey, 1999-2000.

37

Tradicionális/szekuláris (racionális) értékek: a tradicionális értékek elsôsorban a vallás és a családi élet fontosságát, az engedelmességet, valamint

politikai nézetek megerôsödésének is.

a hatalom tiszteletét foglalják magukba.

Az önkifejezésnek, illetve túlélésnek ez

Az eredeti, Ronald Inglehart-féle

a dimenziója Inglehart szerint szoro-

modellben e változó jól jellemezte a zöm-

san összefügg a materialista és posztma-

mel preindusztriális, afrikai, dél-ame-

terialista értékek közötti polarizá-

rikai és ázsiai országokat. A skála

cióval is. Ott, ahol a túlélés lehetôsége

másik „végpontján” viszont azokat

társadalmi méretekben adottnak és

a szekuláris, racionális értékeket talál-

biztosítottnak tekinthetô, magától

juk, amelyek a fentiekkel éppen

értetôdôen kerülnek elôtérbe a fizikai,

ellentétes attitûdöket fogalmaznak meg,

anyagi jóléten túlmutató olyan célok,

és egyértelmûen a legfejlettebb, a

mint például az egyéni szabadság fon-

posztindusztriális társadalmi-gazdasá-

tossága vagy a társadalmi folyamatok-

gi átalakulásban élenjáró országokat

ban való aktív részvétel.

jellemezték. A globális méretekben zajló posztinTúlélés/önkifejezés értékek: az

dusztriális átalakulás egyértelmûen a

önkifejezés értékdimenziója a biza-

szekuláris (racionális), illetve a

lomról, a toleranciáról, a politikai akti-

posztmateriális, önkifejezést elôtérbe

vitásról és az önmagunk kiteljesítésére

helyezô értékek felé való elmozdu-

való törekvésrôl szól. Ezek azok az ér-

lásról szól. A fenti két dimenzió által

tékek, amelyek a biztonság érzetéhez

kialakított globális értéktérképen

kapcsolódóan elsôsorban a posztin-

egymástól viszonylag jól elkülöníthetôk

dusztriális társadalmakra jellemzôk.

Európa protestáns, katolikus, angol-

Ezzel szemben a bizonytalanság, a

szász, illetve az elôbbiekkel átfedésben

komfortérzet hiánya az, ami a túlélésre

lévô, ám mindenképpen sajátos

való törekvést helyezi elôtérbe. Az ilyen

csoportot alkotó posztszocialista orszá-

társadalmakban a biztonságra, a vál-

gai (lásd a 15. ábrát). Ezek a jelleg-

tozatlanságra irányuló vágy mindenek

zetes kulturális tradíciók ugyan nagyban

felett áll. Ez azonban egyben termé-

meghatározzák az uralkodó érték-

keny táptalaja a bezárkózásnak, az in-

rendet, ám az is kétségtelen, hogy a

toleranciának vagy éppen az autoriter

gazdaság fejlettsége és a munkaerô megoszlása az egyes ágazatokban (azaz, hogy milyen fontos szerepet tölt be a szolgáltatási szektor) szintén összefüggésben vannak ezzel.

38

15. Á B R A A tradicionális/szekuláris, illetve túlélés/önkifejezés értékek kapcsolata

TOLERANCIA

SE EE BG

CZ posztszocialista

NO DE

LT

SI

FR

0,5

EL LV

NL

CH BE

FI LU

SK

IS AT

ES

HU

DK protestáns

TECHNOLÓGIA,

1,0

IT

0,0 katolikus

PL

US IE angolszász

PT

– 0,5

TEHETSÉG,

RO

MT

– 1,0 – 1,0

– 0,5

0

0,5

1,0

1,5

Túlélés/önkifejezés értékek dimenziója ADATOK FORRÁSA:

World Value Survey, European Value Survey.

A tolerancia mértékét kifejezô muta-

A 14. ábrán láthatjuk, hogy míg a vizs-

tókra úgy kell tekintenünk, mint a

gált országok között az elsô dimenzió

minket körülvevô kreatív ökoszisztémák

esetében nehéz jól definiálható csopor-

legfontosabb jelzôszámaira. Ahol

tokat meghatározni, addig a második

ennek szintje magas, ott olyan nyitott

esetében egyértelmûen látszik, hogy az

társadalmi környezet a meghatározó,

ábra kisebb értékekkel rendelkezô

ahol az emberek közötti kooperáció, a

(azaz a túlélést, a materialista célok

kreatív energiákat felszínre hozó in-

elsôbbrendûségét hangsúlyozó) orszá-

terakció biztosított, és ahol a ragyogó

gai Közép-Kelet-Európa és a Baltikum

ötletek nem falakba ütköznek, nem

posztszocialista, gazdaságilag kevésbé

elnyomják ôket, hanem minden lehetô-

fejlett, az elmúlt évtizedekben jelentôs

ség adott ahhoz, hogy projektekké

társadalmi megrázkódtatásokon ke-

és sikeres vállalkozásokká alakulhassa-

resztülmenô országai. A magyar társa-

nak át. Azok a régiók és nemzetek,

dalom ezen országcsoporton belül is

ahol ilyen ökoszisztémák vannak – ame-

elsôsorban a túlélés/önkifejezés dimen-

lyek a legjobban használják ki minél

ziójában rendelkezik igen kedvezôtlen

több ember különbözô jellegû kreatív

mutatókkal.

tehetségét – óriási versenybeli elônyt


Tradicionális/szekuláris értékek dimenziója

1,5

szereznek. 39

nyilvánvaló, hogy az alapvetô társadalmi rétegképzô változók nagymértékben meghatározzák az egyes emberek értékpreferenciáit.) Talán nem túlzás kijelenteni, hogy ezeknek az értékeknek a megváltozása csak hosszú, generációváltásokon keresztül zajló folyamat lehet. Az is nyilvánvaló, hogy az emberek jóléte nagyban meghatározA tolerancia indexének meghatározásá-

za azt, miképpen gondolkodnak az

hoz ugyan nem használtuk fel a 16.

életükrôl. Felidézve tanulmányunk

ábrán látható adatokat (mivel ezek szo-

egyik alapvetô állítását, nem szabad

ros összefüggésben vannak az elôzô-

megfeledkeznünk azonban arról

ekben bemutatott két értékdimenzióval,

sem, hogy a gazdasági prosperitás és

így új információt alig hordoznak),

az értékek között nem csak egyirányú

ám érdemes vetni rájuk egy pillantást,

kapcsolat létezik. Egy társadalom

mivel „vegytiszta” formában tartal-

aktuális értékrendje, fôleg ha az ellent-

mazzák a vizsgált országokban a mate-

mondásban van a posztindusztriális

riális és posztmateriális, illetve az eze-

átalakulás értékvilágával, hosszabb

ket együttesen magukénak vallók

távon komoly akadályokat jelent a

arányát. A materiális értékeket vallók

gazdasági fejlôdés számára.

aránya egyedül a magyar társadalomban haladja meg az 50%-ot, míg szinte alig-alig találkozhatunk olyan honfitársunkkal, akinek életét a posztmateriális értékek elsôbbsége határozná meg. Ehhez hasonló értékeket találunk még több volt szocialista ország, így Bulgária, Észtország, Lengyelország, Szlovákia és Románia esetében is. Figyelemreméltó azonban, hogy a cseh és a szlovén társadalomra a legfejlettebb nyugat-európai országokéhoz igen hasonló értékek jellemzôk. (Jelen tanulmányunkban nincs lehetôségünk arra, hogy az országokon belüli különbségeket is jellemezzük, ám 40

Belgium

23%

20%

Bulgária

49%

48%

3%

Csehország

25%

65%

10% 16%

9%

75%

Észtország

41%

56%

3%

Finnország

26%

63%

11%

Franciaország

28%

54%

18%

Németország

28%

55%

17%

Görögország

19%

64%

17%

Magyarország

51%

47%

2%

Izland

22%

68%

10%

Írország

20%

66%

14%

Olaszország

14%

58%

28%

Japán

19%

70%

11%

Lettország

35%

60%

5%

Dánia

Litvánia

31%

63%

6%

Luxemburg

20%

63%

17%

Málta

35%

57%

8%

Hollandia

12%

66%

22%

Norvégia

14%

75%

11%

Lengyelország

37%

55%

8%

Portugália

36%

54%

10%

Románia

45%

48%

7%

Szlovákia

46%

50%

4%

Szlovénia

17%

67%

16%

Spanyolország

25%

57%

28%

7%

71%

22%

Svájc

14%

67%

19%

USA

9%

65%

26%

Svédország

0%

20% Materiális

ADATOK FORRÁSA:

40%

60% Vegyes

80% Posztmateriális

100%

TECHNOLÓGIA,

29%

57%

TEHETSÉG,

63%


8%

Ausztria

TOLERANCIA

16. Á B R A Materiális, illetve posztmateriális értékeket vallók aránya az egyes országokban

World Value Survey

41

A kreativitás kibontakozásának alapvetô feltétele a sokszínûség, az, hogy az egymást megtermékenyíteni képes gondolatok térben és idôben találkozhassanak. Ennek egyik legkézenfekvôbb megnyilvánulási formája a bevándorlók, az idegenek munkavállalása egy-egy országban. Az Európai Unió esetében különösen nagy jelentôsége van ennek, és bizton állíthatjuk, hogy – ha nem fordul visszájára az eddigi

elsôsorban az adott ország gazdasági

tendencia – szerepe az elkövetkezendô

fejlettsége, illetve a bevándorlókkal kap-

idôszakban növekedni fog. Igaz ez

csolatos valós, vagy hiedelmeken és

még akkor is, ha tudjuk, hogy számará-

sztereotípiákon alapuló tapasztalatok

nyát tekintve ez elsôsorban nem a kre-

határozzák meg.

atív szakmákra, hanem az egyszerûbb képzettséget igénylô szolgáltatási

A 17. ábrán Magyarország az utolsó

ágazatokra jellemzô.

helyen szerepel ebben a kérdésben, azaz kirívóan alacsony, csak 21% azok ará-

Mindezek alapján a tolerancia T-jének

nya, akik alapvetôen támogatják a

meghatározásához fontosnak tartottuk

bevándorlók munkavállalását.14 Az ered-

egy olyan mutató szerepeltetését is,

ményeket látva hangsúlyozni kell,

amely a bevándorlók munkavállalásá-

hogy az ábra adatai nem a bevándorlók-

val kapcsolatos attitûdöket méri fel

kal kapcsolatos általános vélemé-

a vizsgált országokban. Ennek értékeit

nyekre, hanem kifejezetten azok munkavállalására vonatkoznak. A magyarországi népesedési helyzettel foglalkozók általános meggyôzôdése (ami azonban közel sem része a közbeszédnek), hogy az elkövetkezendô évtizedekben több százezer bevándorlóra lesz szükség a romló népesedési helyzet orvoslására. Korántsem lesz azonban mindegy, hogy kialakul-e az a befogadó társadalmi környezet, amely az értékteremtésben élenjáró kreatív szakmákban dolgozók többirányú mobilitását képes lesz elôsegíteni.

42

83%

Portugália

82%

Hollandia

78%

Luxemburg

75%

USA

73%

Dánia

72%

Izland

72%

Észtország

71%

Norvégia

71%

Svájc

68%

Olaszország

67%

Románia

67%

Írország

62%

Ausztria

62%

Szlovénia

59%

Belgium

59%

Görögország

58%

Franciaország

58%

Finnország

57%


57%

Németország

55%

Lettország

45%

Bulgária

44%

Litvánia

43%

Csehország

41%

Szlovákia

37%

Málta

34%

Lengyelország

29%

Magyarország

21%

0%

ADATOK FORRÁSA:

20%

40%

60%

80%

100%

TECHNOLÓGIA,

Spanyolország

TEHETSÉG,

95%


Svédország

TOLERANCIA

17. Á B R A Bevándorlók munkavállalásának támogatásával kapcsolatos attitûdök

World Value Survey, European Value Survey, 1999–2000.

43

Az értékek kiszámításának módszerérôl Az ábra értékeinek meghatározásához a World Value Survey és a European Value Survey kutatások idegenek bevándorlásával, illetve az ô munkavállalásukkal kapcsolatos kérdéseit használtuk fel. Az ábrán azok arányát látjuk, akik egyrészt nem értenek egyet azzal, hogy kevés munkahely esetén a munkáltatónak elônyben kell részesítenie a saját nemzet polgárait, másrészt pedig elutasítják azt, hogy az adott országban szigorúan korlátozni kellene vagy teljesen meg kellene tiltani a külföldiek munkavállalási célú bevándorlását. Érdemes azonban tovább nézegetni

ország (57%), illetve a tömeges beván-

a listán Magyarország elôtt közvetlenül

dorolás két európai célországa,

lévô országok sorát is, hiszen itt is

Franciaország (58%) és Németország

elsôsorban a posztszocialista társadal-

(55%).

makkal találkozhatunk. Toleráns, befogadó nézeteket vall a bevándorlókkal

Mint azt az elôzô három mutatóval kap-

szemben a lakosság kisebbsége Lengyel-

csolatban tapasztalhattuk, ezek

országban (29%), Szlovákiában (37%),

mindegyike – néhány kivételtôl eltekint-

Csehországban (41%), Litvániában (43%),

ve – több-kevesebb összefüggést mu-

Bulgáriában (44%), illetve Lettország-

tatott az adott ország gazdasági hely-

ban (45%). Ezeknél jóval alacsonyabb

zetével és az ettôl korántsem elvá-

értékeket találunk azonban a térség

lasztható posztszocialista múltjával.

többi országa közül Szlovénia (59%) és

A harmadik T meghatározásához

Románia (67%) esetében, ami fôleg az

vegyünk szemügyre most még egy adat-

utóbbi esetében tûnik meglepônek. A leg-

sort, amely egyszerû formában fejezi ki

inkább befogadó társadalomnak a

a vizsgált országokban az emberek

svéd, a spanyol és a holland bizonyult,

megelégedettségét saját életükkel!

bár nem árt emlékezni arra sem, hogy

(lásd a 18. ábrát).

az elmúlt idôszakban éppen ez utóbbi országban nôtt az idegenekkel szembeni intolerancia. Jóval kevésbé befogadó az eddigi mutatók alapján viszonylag elôkelô helyen lévô Finn-

44

Dánia

93%

Finnország

93%

Svájc

91%

Norvégia

91%

Ciprus

90%

Spanyolország

90%

Svédország

89%

Belgium

89%

Luxemburg

88%

Írország

88%

Málta

86%


86%

Németország

85%

Szlovénia

83%

Franciaország

80%

Olaszország

80%

Görögország

79%

Ausztria

78%

Csehország

77%

Lengyelország

75%

Portugália

72%

Szlovákia

67%

Lettország

66%

Törökország

66%

Észtország

65%

Románia

64%

Magyarország

62%

Litvánia

60%

Bulgária

37% 0%

ADATOK FORRÁSA:

20%

40%

60%

Social values, Science and Technology, Special Eurobarometer, Eurostat, 2005 június.

80%

100%

TECHNOLÓGIA,

94%

TEHETSÉG,

97%

Izland


Hollandia

TOLERANCIA

18. Á B R A Az élettel való megelégedettség a vizsgált országokban (Azok aránya, akik egy 1-tôl 10-ig terjedô skálán 6-nál nagyobb értékkel jellemezték elégedettségüket saját életükkel)

45

A rosszkedv, az elégedetlenség, a siker hiánya nem kedvez az elhivatottságnak, annak az össztársadalmi szinten megjelenô hitnek, amely éltetô lételeme a kreativitásnak, az „új minôség” létrehozásának, egyben alapfeltétele egy toleráns, befogadó társadalmi légkör kialakulásának is. A 18. ábra tanúsága szerint a helyzet az eddig megismert tendenciákhoz képest nem sokat változott. Az élen Hollandiát, Izlandot, Dániát, Finnországot, Svájcot, Norvégiát, Ciprust,

Tolerancia index

Spanyolországot, Svédországot,

Az elôzôekben ismertetett négy mutató

Luxemburgot és Írországot találjuk.

értékeit egyesítve lássuk tehát, ho-

Ezek azok az országok, ahol a lakos-

gyan is alakul a Florida-féle harmadik

ságnak csak nagyjából 10%-a elégedetlen

T, a tolerancia index értéke a vizsgált

a saját életével. A lista végén viszont

országokban! A 3. táblázat szerint az

azok az országok vannak – beleértve

elsô helyen Svédországot találjuk, azt

Magyarországot is –, ahol a lakosságnak

az országot, amely az összesített társa-

már csak kevesebb mint kétharmada

dalmi értékpreferenciákat tekintve

mondja el ugyanezt magáról. Hazánkon

mind a szekuláris, mind pedig az önki-

kívül ide tartoznak a balti államok,

fejezés dimenzióban, illetve a beván-

Törökország, Románia, Szlovákia, illet-

dorlókkal kapcsolatos tolerancia terén

ve az adatok tanúsága szerint kife-

is a vizsgált országok közül az élen

jezetten „rosszkedvûnek” tekinthetô

végzett. Egyedül az általános elégedett-

Bulgária, ahol az embereknek csak alig

ségre vonatkozó adatsorban került

több mint egyharmada elégedett a

a 7. helyre. A svédek után következik

saját életével.

Dánia, Hollandia, Norvégia és Svájc, illetve a déli, mediterrán országok közül egyedüliként Spanyolország, amely elsôsorban a bevándorlókkal kapcsolatos befogadó attitûdöknek és az általános társadalmi „jókedvnek” köszönheti kedvezô helyezését.

46

okot, hogy az országok rangsorában az

hajtói” közé került, de az Inglehart-féle

utolsó helyen Magyarországot találjuk,

dimenziók mentén is inkább a tra-

amely – mint láttuk – mind az idege-

dicionális értékek és a túlélésre való

nek befogadásával, mind pedig az élettel

törekvés voltak jellemzôk a társada-

való megelégedettséget tekintve egy-

lomra.

3. T Á B L Á Z A T Az országok rangsora a tolerancia index értékei alapján Tradicionális/ szekuláris értékek

Túlélés/ önkifejezés értékek

1.

Bevándorlók befogadása

Elégedettség

Svédország

1.

1.

1.

7.

2.

Dánia

4.

2.

5.

2.

3.

Hollandia

9.

3.

4.

1.

4.

Norvégia

6.

4.

7.

4.

5.

Svájc

10.

6.

8.

5.

6.

Spanyolország

20.

13.

2.

6.

7.

Finnország

13.

8.

17.

3.

8.

Németország

9.

Belgium

10.

Szlovénia

11.

Ausztria

12.

Franciaország

13.

Olaszország

14.

Csehország

15.

TEHETSÉG,

Ország

helyezés

3.

14.

18.

10.

16.

9.

14.

8.

7.

16.

13.

11.

18.

5.

12.

15.

14.

10.

16.

12.

21.

11.

9.

13.

2.

15.

22.

16.

Görögország

17.

12.

15.

14.

16.

Írország

25.

7.

11.

9.

17.

Észtország

5.

21.

6.

21.

18.

Portugália

24.

17.

3.

18.

19.

Szlovákia

12.

18.

23.

19.

20.

Lettország

15.

22.

19.

20.

21.

Litvánia

11.

20.

21.

24.

22.

Románia

22.

25.

10.

22.

23.

Lengyelország

23.

19.

24.

17.

24.

Bulgária

25.

Magyarország

8.

24.

20.

25.

19.

23.

25.

23.


Sorszám

TOLERANCIA

értelmûen a vizsgált országok „sereg-

TECHNOLÓGIA,

Némi aggodalomra adhat ugyanakkor

47

Az index kiszámításának módszerérôl A tolerancia index megalkotásához a tradicionális/szekuláris, a túlélés/önkifejezés értékdimenziójának, a bevándorlók befogadásának, illetve az élettel való elégedettség mutatójának értékeit használtuk fel. Az index ezek standardizált értékeinek átlagából jött létre. A konkrét számokat a függelék tartalmazza. Mint arról korábban már volt szó, a

utat teszi kevésbé göröngyössé a sokat

posztmodern értékeket magáénak valló,

idézett, termékeny táptalajt nyújtó

toleráns társadalom és a gazdasági

társadalmi-kulturális környezet. A 19.

fejlettség közötti kapcsolat igen erôs

ábra – anélkül, hogy választ tudna ad-

összefüggésben van egymással. Nehéz

ni erre a kérdésre – egyértelmûen jelzi

kérdés viszont annak eldöntése, hogy

az ezek közötti szoros kapcsolatot.

„melyik volt elôbb”, azaz vajon in-

Az ábrába behúzható képzeletbeli vá-

kább arról beszélhetünk, hogy a gazda-

lasztóvonal segítségével világosan

sági fejlôdés egy társadalom értékvi-

elkülöníthetjük egymástól Európa kele-

lágának a megváltoztatója, vagy éppen

ti és nyugati felét. A bal alsó sarok-

fordítva, a gazdasági fejlôdés elôtti

ban találjuk az elôbbieket, míg a jobb

19. Á B R A A gazdasági fejlettség és a tolerancia index kapcsolata

$35 000 CH NO

$30 000

IE

Egy fôre jutó GDP (PPP, USD)

AT

$25 000

BE

IT

DK FI

FR

NL

SE

DE ES

$20 000 PT

$15 000

EL

HU SK LT

PL

SI

CZ EE

$10 000 RO

LV

BG

$5 000 –1,5

–1,0

–0,5

–0,0

0,5

alacsony

48

World Bank, World Value Survey.

1,5

2,0 magas

Tolerancia index ADATOK FORRÁSA:

1,0

felsô sarok felé haladva az utóbbiakat. És láthatjuk azt is, hogy a keleti

pen – egyedül Csehországnak és

T-je az ezek összesítése által létrejövô

Szlovéniának sikerült elszakadnia.

sorrend alapján nyeri el valódi értelmét. A 4. táblázat a vizsgált országoknak a három dimenzió mentén elért összesített helyezéseit tartalmazza, a 20. ábra pedig térben helyezi el ôket ugyanezen paraméterek szerint.15

4. T Á B L Á Z A T Az országok rangsora a tehetség, a technológia és a tolerancia index értékei alapján Sor szám

Ország

Tehetség

Technológia

Tolerancia

1.

Svédország

5.

1.

2.

Finnország

1.

2.

7.

3.

Dánia

4.

4.

2.

4.

Svájc

9.

3.

5.

5.

Hollandia

7.

7.

3.

6.

Belgium

2.

9.

9.

helyezés

7.

Németország

8.

Norvégia

9. 10.

1.

10.

5.

8.

6.

10.

4.

Írország

3.

11.

16.

Ausztria

15.

6.

11.

11.

Spanyolország

11.

13.

6.

12.

Franciaország

18.

8.

12.

13.

Szlovénia

14.

14.

10.

14.

Észtország

8.

18.

17.

15.

Görögország

13.

20.

15.

16.

Olaszország

24.

12.

13.

17.

Csehország

21.

15.

14.

18.

Litvánia

12.

21.

21.

19.

Lettország

17.

19.

20.

20.

Portugália

23.

17.

18.

21.

Magyarország

16.

16.

25.

22.

Szlovákia

22.

23.

19.

23.

Lengyelország

20.

22.

23.

24.

Bulgária

19.

24.

24.

25.

Románia

25.

25.

22.

TECHNOLÓGIA,

A tudás, a technológia és a tolerancia

TEHETSÉG,

kulturális értékeket illetôen mindenkép-

TOLERANCIA

És összeáll a kép…

tekintve nem is számottevôen, de a


csoporttól – ha a gazdasági fejlettséget

49

20. Á B R A Az egyes országok térbeli pozíciója a tehetség, technológia és tolerancia dimenzióinak mentén 2

2

SE

y

1,5

1,5 IT

1 AT

0,5

–1

EE

0 BE

DK ES

–1

z

EL LT

SI NO

x

–0,5

SK

CH

–1,5

FR

RO

–1,5 –2 –1,5

0,5

PT

NL

– 0,5

1 IE

PL

HU

0

FI CZ

1,5

DE BG

1

LV

0,5

–1 0

– 0,5 0

– 0,5 0,5 1

x – tolerancia y – tehetség z – technológia

–1 1,5 2

–1,5

A fenti indexek és mutatók értékei

csatlakozott országainak, ezen belül

alapján mindenekelôtt azt állapíthatjuk

Magyarországnak. Hazánk a vizsgált

meg, hogy – Richard Florida által a

25 ország közül az összesített rang-

tizenöt tagú Európai Unióra elvégzett

sorban a 21. helyet foglalja el, részben

elemzéssel összhangban – a kontinens-

a tolerancia dimenziójában elért igen

nek a versenyképesség szempontjából

kedvezôtlen helyezése miatt. Láthatjuk

kiemelkedôen fontos kreatív gazdasági

azt is, hogy a mögöttünk lévô országok

központja az olyan hagyományos gazda-

– Szlovákia, Lengyelország, Bulgária

sági hatalmaktól, mint Franciaország

és Románia – kivétel nélkül a poszt-

és Németország, egyre inkább eltolódik

szocialista országok körébôl kerülnek

a skandináv, illetve az észak-európai

ki, de Olaszországot, Görögországot és

országok csoportja felé. Nagy kérdés

Portugáliát leszámítva a közvetlenül

azonban, hogy hol lesz/van a helye ebben

Magyarország elôtt lévô országok is

a regionális és egyben globális ver-

ebbôl a csoportból kerülnek ki.

senyben Kelet-Közép-Európa újonnan Mint láttuk, a kreatív foglalkozások, a kreatív osztály mérete tekintetében a posztszocialista országok viszonylag 50

Magyarországnak komoly lemaradása van Európa és a világ legfejlettebb,

gokkal szemben már korántsem ilyen jól teljesítenek. A nemzeti statisztikai

rosszak a pozícióink.

rendszerek kisebb-nagyobb eltéréseibôl fakadó esetleges különbségektôl el-

És mit mondhatunk a társadalmi kör-

tekintve van egy másik, igen fontos

nyezetrôl? Természetesen számtalan

tényezô, amelyrôl mindenképpen szót

módon lehet mérni egy-egy ország vagy

kell ejtenünk. Az eredményeink meg-

nép toleranciájának mértékét. Itt is –

mutatták, hogy nem elég csak „papíron”

mint az elôzôekben – elsôsorban a rendel-

kreatívnak lenni. Egy ország sikeres-

kezésre álló, nemzetközi összehason-

sége nagymértékben múlik azon, hogy

lításra is alkalmas adatbázisok határoz-

ez a rendelkezésre álló kreatív mun-

ták meg a lehetôségeinket. Az általunk

kaerô mennyiben képes valódi, innovatív

kiválasztott mutatók alapján Magyar-

gazdasági teljesítményt elôállítani.

ország sajnos igen rosszul „teljesített”.

A képzett emberek önmagukban sajnos

A befogadóbb társadalmi miliôt jelentô

még közel sem jelentenek garanciát a

szekuláris/racionális és önkifejezô

szárnyaló gazdaságra.

értékorientációkat tekintve a magyarokra összességében inkább a tradicio-

Talán nem túlzás azt állítani, hogy

nális és a túlélést a középpontba

nincsenek jelentôs, tendenciaszerû kü-

helyezô értékek voltak jellemzôk.

lönbségek a foglalkoztatási struktúrákban, illetve a felsôfokú végzettséggel

Mit jelent ez összességében? Aligha két-

rendelkezôk számában, azaz a tehet-

séges, hogy Magyarország nem a

séget mérô fontos mutatókban a volt

legjobb pozícióból indul a kreatív kor

szovjet blokk országai (és ezen belül

globális gazdasági versenyében. Az ala-

Magyarország), illetve Európa nyugati

pok azonban megteremtôdtek ahhoz,

fele között. Annál nagyobb azonban

hogy jól átgondolt, tudatos stratégiával,

ezeknek az országoknak a hátránya

de leginkább annak nem „elsumákolt”

(természetesen néhány régi uniós

végrehajtásával jelentôsen javítsuk po-

tagországgal egyetemben) a kutatás-

zícióinkat.

fejlesztés területén. Mind a kutatók számában, mind a ráfordításban, mind

TECHNOLÓGIA,

gazdasági helyzetben lévô orszá-

TEHETSÉG,

megjegyezni, hogy a hozzánk hasonló


hoz képest. Ugyanakkor azt is fontos

TOLERANCIA

e téren vezetô szerepet játszó országai-

pedig az eredmények tekintetében 51

fejlettebb része ezen a területen öles léptekkel halad elôre, míg Magyarország lényegében rendszer szinten, azaz valamilyen erôteljes koncepcióba helyezve ez idáig nem sok mindent tud felmutatni. E kérdés jelentôsége azonban aligha elhanyagolható, hiszen Minden kornak (ami sok esetben csak

a gyengén támogatott kreatív gazda-

néhány évet jelent) megvannak a saját

ság, amely Magyarországon viszonylag

divatos kifejezései. Információs gazda-

korlátozott belsô piaccal rendelkezik,

ság, tudásgazdaság, kreatív gazdaság,

aligha képes felvenni a versenyt a nagy

hogy csak az elmúlt egy-két évtized

és gazdag országok abszolút érték-

témánk szempontjából releváns hívó-

ben többszörösen dotált és adópolitikával

szavait említsük. A globális gazdaságban

piacra segített termékeivel és szolgál-

a sikerességért, a versenyképességért

tatásaival.

zajló küzdelemben minden vállalat, település, régió, ország vagy éppen

Az ország egyik legfontosabb kitörési

szupranacionális szervezôdés (például

pontja a tudás-, illetve kreatív gazdaság-

az Európai Unió) megpróbál vala-

hoz kapcsolódik. Ez az egyetlen érték,

hogy talpon maradni. Minden egyes te-

ami versenyképessé tehet bennünket.

rületnek ismerjük a maga sikertör-

Ennek deklarálása azonban nem elég.

téneteit. Ha vállalatra gondolunk, akkor

Ezeket a szerteágazó területeket alapos

Bill Gates és a Microsoft, vagy a

elemzésnek kell alávetni, és kivá-

Google és megalkotói jutnak eszünkbe,

lasztani azt a néhány részterületet, ahol

ha településre, akkor San José és

rendelkezésre áll az a „kritikus

az ezt körülvevô Szilícium-völgy, a bos-

tömeg”, amely további anyagi és nem

toni 128. út vagy Hollywood, ha ország-

anyagi támogatással nemzetközi mé-

ra, akkor Írország, Finnország vagy

retekben is sikeres lehet. Nem lehet ál-

éppen India szoftveriparból élô területei.

talános fogalmakban gondolkodni.

A világsajtó, a nagy tanácsadócégek,

Magyarországon a kreatív gazdaság

a paperback tudományos irodalom fel-

definiálásához meg kéne határozni

kapnak egy-egy történetet, amely azután villámgyorsan követendô mintává válik világszerte. Ebben a környezetben ismerték fel egyre többen a kreatív iparágak és a kreativitáson alapuló gazdasági tevékenységek jelentôségét. Kétségtelen, hogy a világ 52

Azt talán már nem nagyon kell sem a tudományos gondolkodók, sem pedig

számára. Különös helyzetben vannak azok az országok, ahol a tervgazdasági rendszerek bukása egy olyan átmeneaz egyes iparágak gazdasági teljesítmé-

ti gazdasági környezetben következett

nyét és munkaerô-piaci jelentôségét,

be, ahol a hagyományos ipari kapi-

majd mindezt globálisan is elhelyezni

talizmus már nem, az „új” viszont még

a „kreatív mezôben”.

nem mûködött. És az alkalmazkodás napjainkban, amikor már láthatóvá

A tehetetlenség és a változtatás kénysze-

váltak az új kor játékszabályai, a jelek

re egyszerre van jelen Magyarorszá-

szerint korántsem problémamentes.

gon. Míg az elmúlt másfél évtized egy-

A kérdés az, hogy sikerül-e végre-

értelmûen arról szólt, hogy mind a

hajtani ezt az újabb ugrást, azaz a rend-

gazdaság, mind pedig a társadalom nagy

szerváltás teljesítése után sikerrel

része hatalmas változáson ment

tudunk-e megbirkózni a ránk váró kor-

keresztül, addig számos intézmény, illet-

szakváltás feladatával?

ve alapvetô struktúra változatlan maradt. A valódi és feloldásért kiáltó feszültség e régi intézmények és a teljesen új folyamatok és elvárások között feszül. Ha azonban a változásoktól való szorongást nem leszünk képesek sem egyéni, sem társadalmi szinten feloldani, amennyiben nem tanuljuk meg az ôszinte beszéddel és nyílt lapokkal való kártyázást, akkor az elkövetkezendô néhány év, esetleg évtized által felkínált történelmi pillanat nagyon hamar szerte fog foszlani.

TECHNOLÓGIA,

vásokat jelent a nemzetgazdaságok

TEHETSÉG,

ni, hogy az új kor merôben más kihí-


döntés-elôkészítôk számára bizonygat-

TOLERANCIA

a politikai döntéshozók, illetve

53

54


függelék

55

FÜGGELÉK

5. T Á B L Á Z A T A tehetség index standardizált értékei

56

Sorszám

Ország

Kreatív osztály

Humán tôke

Tudományos tôke

Tehetség index

1.

Finnország

0,962

1,570

2,652

1,728

2.

Belgium

1,684

1,057

0,580

1,107

3.

Írország

2,338

0,706

-0,046

0,999

4.

Dánia

0,189

1,391

1,335

0,972

5.

Svédország

0,492

0,752

1,656

0,967

6.

Norvégia

–0,331

1,318

1,287

0,758

7.

Hollandia

1,532

0,664

–0,223

0,658

8.

Észtország

0,794

1,191

–0,271

0,571

9.

Svájc

0,441

0,757

0,500

0,566

10.

Németország

11.

Spanyolország

12.

0,005

0,316

0,628

0,316

–0,146

0,511

–0,014

0,117

Litvánia

0,542

0,353

–0,753

0,047

13.

Görögország

0,122

–0,282

–0,191

–0,117

14.

Szlovénia

–0,197

–0,481

–0,094

–0,257

15.

Ausztria

–0,851

–0,578

0,532

–0,299

16.

Magyarország

0,005

–0,791

–0,351

–0,379

17.

Lettország

0,189

–0,354

–1,058

–0,407

18.

Franciaország*

–2,010

0,174

0,436

–0,467

19.

Bulgária

–0,381

–0,126

–1,363

–0,624

20.

Lengyelország

–0,314

–0,948

–0,865

–0,709

21.

Csehország

–0,684

–1,391

–0,448

–0,841

22.

Szlovákia

–0,650

–1,326

–0,785

–0,920

23.

Portugália

–0,885

–1,363

–0,962

–1,070

24.

Olaszország

–1,221

–1,489

–0,528

–1,079

25.

Románia

–1,624

–1,630

–1,652

–1,635

Ország

K+F index

Innovációs index

Technológia index

1.

Svédország

2,505

1,001

1,753

2.

Finnország

2,025

1,450

1,737

3.

Svájc

1,095

1,802

1,449

4.

Dánia

1,166

1,202

1,184

5.

Németország

1,044

1,093

1,069

6.

Ausztria

0,635

0,885

0,760

7.

Hollandia

0,267

1,200

0,734

8.

Franciaország

0,665

0,188

0,427

9.

Belgium

0,400

0,285

0,342

10.

Norvégia

0,430

–0,261

0,085

11.

Írország

–0,336

0,290

–0,023

12.

Olaszország

–0,356

0,164

–0,096

13.

Spanyolország

–0,459

–0,003

–0,231

14.

Szlovénia

0,032

–0,569

–0,269

15.

Csehország

–0,234

–0,749

–0,491

16.

Magyarország

–0,530

–0,793

–0,662

17.

Portugália

–0,735

–0,610

–0,672

18.

Észtország

–0,704

–0,787

–0,746

19.

Lettország

–1,133

–0,539

–0,836

20.

Görögország

–0,908

–0,793

–0,850

21.

Litvánia

–0,837

–0,880

–0,858

22.

Lengyelország

–0,929

–0,843

–0,886

23.

Szlovákia

–0,949

–0,885

–0,917

24.

Bulgária

–1,031

–0,919

–0,975

25.

Románia

–1,123

–0,929

–1,026


Sorszám

FÜGGELÉK

6. T Á B L Á Z A T A technológia index standardizált értékei

57

7. T Á B L Á Z A T A tolerancia index standardizált értékei

58

Sor szám

Ország

Tradiciónális/ szekuláris értékek

Túlélés/ önkifejezés értékek

Bevándorlók befogadása

Elégedettség

Tolerancia index

1.

Svédország

1,658

1,770

2,033

0,854

1,579

2.

Dánia

1,102

1,487

0,745

1,069

1,101

3.

Hollandia

0,461

1,286

1,096

1,355

1,049

4.

Norvégia

0,706

1,103

0,642

0,925

0,844

5.

Svájc

0,433

0,843

0,509

0,925

0,678

6.

Spanyolország

–0,511

0,123

1,337

0,854

0,451

7.

Finnország

0,090

0,672

–0,135

1,069

0,424

8.

Németország

1,122

0,061

–0,273

0,496

0,351

9.

Belgium

10.

Szlovénia

11.

Ausztria

12.

Franciaország

13.

Olaszország

14.

Csehország

15.

–0,025

0,489

–0,020

0,782

0,307

0,689

–0,051

–0,014

0,352

0,244

–0,240

0,844

0,147

–0,006

0,186

0,058

0,350

–0,100

0,138

0,111

–0,764

0,306

0,458

0,138

0,034

1,242

–0,021

–1,049

–0,077

0,024

Görögország

–0,123

0,159

–0,083

0,066

0,005

16.

Írország

–2,163

0,722

0,176

0,711

–0,139

17.

Észtország

0,869

–1,325

0,665

–0,937

–0,182

18.

Portugália

–1,948

–0,541

1,297

–0,436

–0,407

19.

Szlovákia

0,098

–0,597

–1,296

–0,794

–0,647

20.

Lettország

0,035

–1,370

–0,813

–0,865

–0,753

21.

Litvánia

0,228

–1,134

–0,945

–1,295

–0,787

22.

Románia

–1,229

–1,721

0,440

–1,009

–0,880

23.

Lengyelország

–1,875

–0,641

–1,727

–0,221

–1,116

24.

Bulgária

0,596

–1,431

–0,888

–2,942

–1,166

25.

Magyarország

–0,508

–1,378

–2,204

–1,152

–1,311

Ország

Tehetség index

Technológia index

Tolerancia index

Összesen (3T index)

1.

Svédország

0,967

1,753

1,579

1,433

2.

Finnország

1,728

1,737

0,424

1,296

3.

Dánia

0,972

1,184

1,101

1,085

4.

Svájc

0,566

1,449

0,678

0,897

5.

Hollandia

0,658

0,734

1,049

0,814

6.

Belgium

1,107

0,342

0,307

0,585

7.

Németország

0,316

1,069

0,351

0,579

8.

Norvégia

0,758

0,085

0,844

0,562

9.

Írország

0,999

–0,023

–0,139

0,279

10.

Ausztria

–0,299

0,760

0,186

0,216

11.

Spanyolország

0,117

–0,231

0,451

0,112

12.

Franciaország

–0,467

0,427

0,111

0,024

13.

Szlovénia

–0,257

–0,269

0,244

–0,094

14.

Észtország

0,571

–0,746

–0,182

–0,119

15.

Görögország

–0,117

–0,850

0,005

–0,321

16.

Olaszország

–1,079

–0,096

0,034

–0,381

17.

Csehország

–0,841

–0,491

0,024

–0,436

18.

Litvánia

0,047

–0,858

–0,787

–0,533

19.

Lettország

–0,407

–0,836

–0,753

–0,666

20.

Portugália

–1,070

–0,672

–0,407

–0,716

21.

Magyarország

–0,379

–0,662

–1,311

–0,784

22.

Szlovákia

–0,920

–0,917

–0,647

–0,828

23.

Lengyelország

–0,709

–0,886

–1,116

–0,904

24.

Bulgária

–0,624

–0,975

–1,166

–0,922

25.

Románia

–1,635

–1,026

–0,880

–1,180


Sorszám

FÜGGELÉK

8. T Á B L Á Z A T A 3T index standardizált értékei

59

Az ábrákban a kétbetûs rövidítések az alábbi országoknak felelnek meg.

60

AT

Ausztria

LU

Luxemburg

BE

Belgium

LV

Lettország

BG

Bulgária

MT

Málta

CH

Svájc

NL

Hollandia

CY

Ciprus

NO

Norvégia

CZ

Csehország

PL

Lengyelország

DE

Németország

PT

Portugália

DK

Dánia

RO

Románia

EE

Észtország

SE

Svédország

EL

Görögország

SI

Szlovénia

ES

Spanyolország

SK

Szlovákia

FI

Finnország

TR

Törökország

FR

Franciaország

UK


HU

Magyarország

US

USA

IE

Írország

IS

Izland

IT

Olaszország

JP

Japán

LT

Litvánia

1

Gauche Réformiste Européenne; À Gauche

5

En Europe; DEMOS Magyarország; Fundacion Alternatives; IΣTA ME; Italiani

HVG Kiadói Rt., Budapest, 2004. 7. oldal. 6

Europer; Policy Network. 2

3

Richard Florida: The Rise of the Creative

Lásd errôl magyar fordításban is: John Howkins: i.m. 9. oldal.

7

A kreatív tevékenységekhez kapcsolódó

Class. Basic Books, New York, 2002.

legfontosabb iparágak a reklám, az

Csak néhány ezek közül: Edward L.

építészet, a képzômûvészet, az iparmû-

Glaser: Review of Richard Florida’s The

vészet, a formatervezés, a divat, a

Rise of the Creative Class The capital

film, a zene, az elôadómûvészet, a könyv-

of what? The New York Sun, 2004. február

és lapkiadás, a rádió és a televízió, a

19. Terry Nichols Clark: Urban Amenities:

szoftver, a videojáték, valamint a kutatás-

Lakes, Opera, and Juice Bars. Do They Drive Development? http://culturalpolicy.

fejlesztés. 8

uchicago.edu/workshop/juicebars.html,

Glasses. Grantmakers in the Arts Reader.

Collins, New York, 2005. 28 –29. oldal. 9

http://www.anndaly.com/articles/ florida.html, 2004. Steven Malanga: The

Richard Florida: The Flight of the Creative Class. Harper Business/Harper

2002. Ann Daly: Richard Florida’s High-class

4

John Howkins: Az alkotás gazdagít.

Az adatbázis online formában elérhetô a http://laborsta.ilo.org/ címen.

10

Az ISCO-88 (International Standard

Big City. The Curse of the Creative Class.

Classification of Occupation) négy

http://www.city-journal.org/html/

szakmai szintet, valamint a hozzájuk

14_1_the_curse.html, 2004.

kapcsolódó oktatási követelményeket

Richard Florida – Irene Tinagli: Europe in

definiálja. Ebben a formájában elsôsor-

the Creative Age.

ban a szakmai végzettséget veszi alapul,

http://www.demos.co.uk/catalogue/creati

amely természetesen nem feltétlenül

veeurope_page370.aspx, 2004.

utal a szó szoros értelmében vett kreatív


JEGYZETEK

JEGYZETEK

61

munkavégzésre. A nemzetközi

TÁRKI Adatbank bocsátotta rendel-

összehasonlító vizsgálatok sajátossága ugyanakkor, hogy szinte minden esetben

kezésünkre. 14

kompromisszumot kell kötnünk az adatok összehasonlíthatósága, illetve

kétség-kívül célravezetôbb lett volna az

és tolerancia index értékeinek

egyes foglalkozási fôcsoportokon belüli

átlaga képezi. Ezek részletes értékei

alcsoportok kiválasztása, ám ez a

a függelékben találhatók meg.

Például Edward L. Glaeser – Albert Saiz: The Rise of the Skilled City. National Bureau of Economic Research (NBER) Working Paper series No. 10191, 2003. Ronald Inglehart – Wayne E. Baker: Modernization, cultural change and the persistence of traditional values. In American Sociological Review, Vol. 65., 2000. 19 – 51. oldal, illetve a kutatásról bôvebben lehet olvasni a www.worldvaluessurvey.org címen.

13

A World Value Survey a University of Michigan által koordinált, a világ hatvan országára, illetve népességének 85%-ára kiterjedô nemzetközi kutatás. Tanulmányunkban az 1999 és 2002 között lezajlott, negyedik hullám adatait használtuk fel. Ezek az adatok kétségtelenül nem tekinthetôek a legfrissebbnek, ám ennél újabb, azonos sztenderdek alapján készült nemzetközi adatbázis nem állt rendelkezésünkre. Úgy gondoljuk, hogy a társadalmi értékek viszonylag lassan változó folyamatai miatt az eredmények még napjainkban is helytállónak és aktuálisnak tekinthetôk. Az adatbázist a

62

Az egyes országokhoz tartozó pontszámokat a tehetség, technológia

volt lehetséges.

12

1999 november-decemberében került sor. 15

azok mélysége között. Jelen esetben

jelenleg elérhetô adatok alapján nem

11

Magyarország esetében az adatfelvételre

D E M O S M A G YA R O R S Z Á G

T/F E W

1054 Budapest, Alkotmány u. 16. II/14. +36 1 332 2411 [email protected] www.demos.hu

A kreatív gazdaságról Európa és Magyarország a kreatív korban

Recommend Documents