MERCZ
TAMÁS
A KORRUPCIÓ HÁLÓJÁBAN
MERCZ TAMÁS
A KORRUPCIÓ HÁLÓJÁBAN
A novella címe: A korrupció hálójában A novella írója: Mercz Tamás Copyright © Mercz Tamás, 2010 A kiadás éve: 2010. 01. 21. # 007 [2. átdolgozás] A jogtulajdonos engedélye nélkül a műből részlet nem közölhető. A novella bármely részletének a közléséhez a szerző előzetes hozzájárulása szükséges. Minden jog fenntartva.
EGY
A 48 éves Magulics Mihály egy piros Marlboro cigarettát szűrőig szívott. Nem igazán zavarta a savanykás íz mivel gondolatai egész máshol jártak. Füstöt fujt az orrán majd eldobta a csikket. Elgémberedett végtagjait alaposan kinyújtóztatta majd visszalépett a szürke irodaházba. Lagymatag arcképpel biccentet a takarítónak majd a felvonóhoz lépett. Megnyomta a liftgombot és várt. Visszanézett az élettelen folyosóra ahol csak a takarító és ő volt. Elmosolyodott a tényen, hogy nappal milyen sok ember forgolódik ebben az épületbe. Mennyien koptatják az amúgy is fakó szőnyeget. Milyen zsúfolt szokott lenni az előtér és most zavarba ejtően üres. Mihály a nagy magánytól hirtelen megborzongott és visszafordult a lifthez. Még mindig nem ért a földszintre a szerkezet. A férfi vállat vont majd a lépcsőhöz lépett. Nem bánta, hogy gyalogolnia kell. Amúgy is erőteljes álmosság ül a szemhéjain. Így legalább kirázza a testét a fáradtságtól. Felesége jutott eszébe. Látta maga előtt a tíz évvel ezelőtti boldog arcképét és mellé tette a mostani megfelelőjét. Egy kiégett házasság volt ez már. A szerelem tüze rég kialudt és esély sem volt rá, hogy újra fellángoljon vagy legalább a hamu felperzselődjön. Ezt a halott kapcsolatot egyedül a tizenegy éves Laura tartotta életben. A két felnőtt megegyezett, hogy nem akarják, hogy lányuk elvált szülők gyermeke legye. Így hát úgy döntöttek, hogy amíg ki nem repül a családi fészekből addig műmosolyt és „boldog” család képét mutatják. Minden egyes nap, hónap, év ugyanúgy telt. Mű ízű karácsony, húsvét és családi találkozók ahol Magulicsék erőltetett boldogságot mutattak. A két szülő szerencséjére a lányuk a legcsekélyebb jelét sem mutatta, hogy sejt valamit a felszín alatti gondokról. A férfi ezek a problémák ellen úgy védekezett, hogy megszállottan munkamániás lett. Annyira beletemetkezett a MNV (Magyar Nemzeti Vagyonkezelő) ügyeibe, hogy sokszor túlórázott és szántszándékkal később ért haza, hogy minél kevesebbet kelljen családjával lennie. Legbelül már a lányát is ugyanúgy gyűlölte, mint a feleségét. Utálta, hogy ő az egyedüli kapocs, ami miatt a felesége mellett kell maradni. Lányát olyan lehúzó erőnek érezte, mint vasmacskát a hajón. Jó időre lehorgonyzott a boldog család képe mellett és nem fog egyhamar szabadulni tőle. Ugyanakkor utálta önmagát is, hogy ilyen gondolatai vannak a saját szeretteivel szemben. Ördögi kör volt ez… Mihály felért a hatodik emeletre és irodájához sétált. Miután leült asztalához a bögrét szájához tette és mélyet kortyolt a nagy semmiben. A férfinak csak most jutott eszébe, hogy már órák óta kiitta az utolsó csepp kávét is. Olyan rég volt ez már, hogy a maradék odaszáradt a narancsszínű bögre oldalához. A férfi visszatette az asztalra a tárgyat. Úgy igazította, hogy vele szembe legyen a felirat: A VILÁG LEGJOBB APUKÁJA! Elmosolyodott és savanykás életére gondolt. Nagyot sóhajtott majd ujjaival megmasszírozta a halántékát. Felkapcsolta a villanyt és újra a jegyzetei fölé görnyedt. Ezeket az írásokat senki sem láthatta/olvashatta. Szigorúan mindig magánál tartotta a kis naplóját. Ebbe az elegáns kis fekete bőrborítású noteszbe minden olyan dolgot leírt, amit a jelentéseiben nem említett. (Magulics nagyon vigyázott erre a féltett tárgyra.) A férfi lapozgatott a jegyzetei között. - A drága politikusaink 1996-5-01-óta 129942.7 millió (129.9427 milliárd) Forintot loptak el Magyarországtól. Percenként 18019 Ft tűnik el.
- Az MNV vezetői korruptak? - Két év letöltendő börtönt kapott egy korrupt rendőr, aki 5000 forintért engedett tovább egy papírok nélkül közlekedő román autóst tavaly tavasszal. A rendőr azért bukott le, mert az általa igazoltatott sofőrt nem sokkal távolabb újra megállították. (Bővebben: A rendőr egy társával még tavaly márciusban ellenőrzött egy román autóst, akit Biharkeresztes és Mezőpeterd között, a 42-es számú főúton állítottak meg. Kiderült, hogy a külföldinél nincs forgalmi engedély, ám az egyik rendőr pénz ellenében továbbengedte Debrecen felé. Berettyóújfalu határában az autóst újra megállították: a nő a rendőröknek elmondta, hogy néhány perccel korábban már fizetett „bírságot”. - Az MNV-nél a korrupciós ügyeket nagyon könnyedén eltusolják. Nem csak hazai, hanem külföldi üzletkötéskor is egyre több a ködös (minden bizonnyal hamis) jegyzőkönyvek. - Az MNV vezérigazgató-helyettese a börtönbüntetése miatt távozik. A vád korrupció. Ennek ellenére öt millió forint végkielégítéssel búcsúzik a vezetőség tőle. (Ez pofátlanság…) Mihály megvakarta csupasz fejbőrét, amiről már réges-rég kihullott a haj. Folytatta a munkáját. - Rendőrök és önkormányzatok: a korrupciós ügyek közül e két terület kapott a legnagyobb sajtófigyelmet az elmúlt években. (Magyarországon a korrupció gyakran kapcsolati tőke formájában működik, s ez legalább olyan veszélyes, mint a klasszikus pénzátadás (baksis), hiszen ugyanúgy egyfajta magatartási modellt tükröz.) - Hazánk a korrupció ellen küzdő országok eredményességi rangsorában folyamatosan csúszik lefelé, így tavaly a Transparency International felmérése szerint a 47. helyen állt az egy évvel korábbi 39. hely után. Csehország 2008-ban első ízben ért el jobb eredményeket nálunk, s a miénknél alacsonyabb a korrupció szintje Szlovéniában és Észtországban is. A jelenség természetéből fakadóan az igazságszolgáltatásnak nagyon nehéz a dolga, évente alig néhány tucat büntetőügy indul ilyen jellegű cselekmény miatt. A férfi szeme kitágult. A legutolsó bekezdéshez ért. Négy hónapja ezen az ügyön dolgozik. Érdeklődését akkor keltette fel, amikor egy mondatban ezeket a szavakat olvasta: MAGYAR KORMÁNY – MOSZKVA – INGATLANÜGYLET. - Az MNK – Moszkvai ingatlan ügye FELHÁBORÍTÓ: - Több megmagyarázhatatlan lépés kísérte a moszkvai Magyar Kereskedelmi Képviselet 3,5 milliárd forintért eladott épületének értékesítését… - Az ellenőrző bizottság számára érthetetlen, miért készült két ellentmondó jegyzőkönyv a pályázatok felbontásáról, és miért bukkan fel az adásvételi szerződésben egy hivatalosan nem is létező előszerződés. (A bizottság valószínűleg… Mihály elbóbiskolt majd hirtelen felébredt. Órájára nézett és látta, hogy már éjfél is elmúlt. Nagyon fáradt volt. Meggondolta magát a munkával kapcsolatban. Bezárta a kis noteszt és gyűrött öltönyének belső zsebébe süllyesztette. Kikapcsolta a lámpáját és elindult a lift felé. A férfi, ahogy kilépett a bejárati ajtón azonnal megcsapta a kissé hűvös éjszakai levegő. Hirtelen megtorpant és mély levegőt vett. Tüdejében érezte a budapesti szmogot. Egy kis Ford Ka várta a parkolóban. Oldalait vélhetőleg nem az idén barnult gyerekek karcolásai elcsúfították. A férfi szórakozottan a kulcscsomóval babrált és azon töprenget hova menjen. Nem kívánkozott haza. Nem akart magyarázkodni feleségének, hogy miért megy ilyen későn haza. De a titkos szeretőjéhez sem volt kedve, akivel már csaknem négy hónapja kapcsolatfélébe bonyolódott. Igazából ez
nem is volt az. Amikor testileg megkívánták egymást telefonon megbeszéltek egy semleges helyet és ott találkoztak. Mihály látta maga előtt a nő gyönyörű testét. Érezte, ahogy meglovagolja. Megborzadt, amikor a hosszú barna haj mellkasát cirógatta. A férfi hirtelen rádöbbent, hogy nincs is ott a szeretője csak a szél fújt. Kinyitotta a kocsi ajtaját. Azon tűnődött, hogy valójában mit is szeret ebbe a csalfa nőben. A nevén kívül semmit nem tud róla. Fogalma sincs, hol dolgozik. Mi a szakmája? Hol lakik? Milyen a családi állapota? Van-e gyereke? Semmit sem tud. Ez pedig zavarba ejtette a férfit. Úgy érezte, hogy kiszolgáltatott helyzetbe került. Könnyűszerrel megszakíthatja vele a kapcsolatot. (És akkor vége a zaftos numeráknak.) A telefonszám pedig ideig-óráig működik hisz azt is pillanatok alatt meglehet változtatni. De ugyan miért tenné ezt vele? Nincs rá semmiféle oka. Az együttlétek mindig jók. A férfi megrázta magát, hogy kitisztuljon az elméje, de kusza gondolataitól nem tudott megszabadulni. Csak most négy hónap után kezdett gondolkozni azon a tényen, hogy akivel szinte minden héten legalább egyszer ágyba bújik, arról semmit sem tud. Kívánatos vonzó nő, de ezen kívül semmi. Annyira élvezetes az a néhány óra, hogy mindig elfelejtenek beszélgetni. Pedig fontos lenne, hogy minden részlet a helyére kerüljön. Vállat vont a férfi és beszállt a kocsiba. (Úgy döntött, hogy legközelebbi félrelépésekor elbeszélget a partnerével.) A kocsi tiszta volt. Olyan érzést keltett mintha most jött volna ki a gyárból. Ezt az emberek el is hitték volna csak azok az éktelen karcolások… Felberreget a motor. Gázt kapott az autó és lassan előre gurult. Ekkor egy hatalmas férfi ugrott a lámpák elé. Fékcsikorgás. Mihály kiszállt és előre meredt. Erős indulatát azonnal elfojtotta a látványa miatt. Egy 190 cm magas „izomagyú” pasas állt előtte. Fekete bőrdzsekit viselt. Arca a homály ellenére vagy épp amiatt úgy nézett ki, mint egy pitbullé. - Maga Magulics Mihály? – kérdezte a „pitbull”. - Igen. Tudok valamiben segíteni? - Velünk kell jönnie! - Miért velünk? Hol van a társa? Egyáltalán ki küldte? Mit akar tőlem? - Ha együttműködik nem lesz baja! - Majd együttműködök, ha elmondja, mit akar tőlem. A bőrdzsekis fazon megunta a beszélgetést és erélyesen a férfihez lépett. - Megmondaná, hogy ki a jó franc maga, és hogy mit akar tőlem? – kérdezte Mihály. Az idegen nem válaszolt. Hirtelen mozdulattal a kocsi ajtaját Magulics kezére csapta. A férfi fájdalmában feljajdult. Érezte, hogy az ujjai természetellenesen kifordultak. Úgy sejtette, hogy el is törtek. A keze hosszú másodpercek után végre kiszabadult a szorító erő közül. Térdre esett és keze az ölébe hullott, mint egy darab rongybaba. Ekkor érezte, hogy valami hátulról erősen megrúgja. Arca a kemény betonhoz vágódott. A „pitbull” előre lépett és arcon rúgta Magulics Mihályt, aki végleg elvesztette az eszméletét.
KETTŐ
Mihály különös érzésre ébredt fel. Nagy szőrös dolog az arcát birizgálta. Puha nedvességet érzett a szemöldökénél. Valami szaglászta! Ekkor hírtelen éles fájdalom hasított a szeme sarkába. Kiharaptak egy húsdarabot az arcából! El sem tudta képzelni mi harapdálja. Kezét próbálta fellendíteni, hogy lesöpörje magáról bántalmazóját, de le voltak kötve. A férfi meglepődött. Miért van lekötözve a keze? Az állat ismét az arcába harapott. A kín egyre jobban fokozódott. Fejét ide-oda rángatta, míg végül leesett arcáról az állat. Egy patkány volt az. Mihály kábultan bámulta az állatot, ahogy visszafut a menedékébe. Ahogy eltűnt az állat szemével nagyokat pislogott és tüzetesebben megnézte hol is van most. Halkan csepegett a víz a kis szobában. Falait a penész rágta. Különös szagok terjengtek a helységben: Gumi, vér és valamilyen sav illatát lehetett érezni. A bejárati ajtó hamuszürke volt. A világítás pedig pislákolt és különös szikrázó hangokat adott ki. Mihály gondolatait a csurdogáló vér zavarta meg. Érezte, ahogy a szeme tövéből egészen a nyaki ütőeréig folydogál. Csak most ébredt rá, hogy mennyire fáj mindene. Nyelvével végig nyalta fogait és érezte, hogy a hátsósorokban némelyik kiesni kivinkózik. Meglökdöste őket, hogy felmérje a kárt és nyilallás futott végig az egész testén. Fájt minden porcikája. Különösen a keze, amit az autó ajtajához csaptak. Valószínűleg eltört. A hátát érő rúgástól úgy érezte mintha megrepedt volna néhány bordája. Most, hogy jobban elgondolkozott talált benne némi igazságot. Háta rettenetesen hasogatott. Levegőt is alig kapott. Van ennek egymáshoz köze? Nem tudta eldönteni. Gondolatait próbálta másfelé terelni. Hirtelen eszébe jutott több kérdés is: Miért vagyok itt? Ki miatt vagyok itt? Ahogy ezen a kérdéseken gondolkozott az esélyeket latolgatta. Lehetséges, hogy a munkatársai akarják megtréfálni. Barátai mindig hívják valahová, de a munkára hivatkozva sosem tart velük. NEM! Ez az egész tréfának is rossz… Kósza ötlet suhant át az agyán. Lehetséges, hogy a felesége küldte ezeket az embereket. Rájött mindenre. Minden kis mocskos titkára fényderült. Tud a szeretőjéről. Ismeri a titkos bankszámláját. Sőt! Már ki is vette az összeget, amit arra az esetre tett félre, amikor elválnak. Nincs most már egyetlen titka sem! Ez itt a vég… Nincs hová menekülnie. Megfogják, fenyegetni, vagy legrosszabb esetben még jobban megverik. A férfi félelmében összerezzent. A hamuszürke ajtó fájdalmasan felsikított, amikor kinyitották. A kopasz „pitbull” lépett be. Kezében fegyvert lógott. Vicsorgót majd a mocskos fal mellé állt. Mihály nem tudott rájönni, hogy jöhetett rá felesége a dolgokra. Törte a fejét, amikor eszébe jutott a szürke Toyota. Már négy hónapja állandóan látta azt a jellegzetes autót. A férfi nagyot harapott az ajkában, hogy ilyen figyelmetlen volt. Önmagát ostorozta. Hamarabb észre kellett volna vennie! De hát egy árulkodó jel sem volt. De akkor is. A szürke Toyota. Figyelmetlen, figyelmetlen, figyelmetlen… Te tuskó! A férfi tovább szitkozódott magában, amikor valaki belépett az ajtón. Az idegen csaknem elérte a két méter magasságot. Szépen ápolt dús fekete haja hátra felé volt fésülve. Elegáns öltönye kirívóan kilógott a mocskos helytől. Egy széket tolt az asztalhoz ahol Mihály ült. Fölényesen intett a „pitbullnak”, hogy oldozza el.
Az izomagyú rögtön pattant. Mihály érezte, ahogy a kötél kihorzsolta a csuklóját. Égető érzés fogta el. Feje és törött keze rettenetesen fájt. Ülni is rossz volt. Nem találta a helyét. A hányinger kerülgette és borzasztóan pánikba esett, hogy mi fog vele történni… Talán már ilyen hamar itt is a halál…? - Nem ismerjük egymást. Hadd mutatkozzak be. Urtz Ádám vagyok. Bemutatkozott! Ez nem jelenthet rossz dolgot. Vagy még is? Ha elmondta a nevét, akkor könnyen megtalálhatják a rendőrök, ha úgy esik. De mi van, ha ez csak egy álnév? Mihály gondolatai egyre jobban összekuszálódott. Urtz krákogott. - Magulics… Magulics Mihály. - Örülök, hogy megismerhetem. A férfin önelégült mosoly húzódott el. Olyan pofát vágott, aki már előre tudta, hogy fog végződni ez a beszélgetés. (Lehet tényleg tudta…) - Miért vagyok itt? – kérdezte Mihály. - Mert segítenie kell. - Miben tudnék magának segíteni? - Ó, rettentő sok dologban! Maga egy nagyon okos ember. Talán túlságosan is az. És olyan dolgokba ütötte az orrát, amibe nem kellet volna. A férfi összerezzent. Mit akarhat ez az ember? Lehet, hogy bérgyilkos. Ki fogják végezni. Hulláját a Dunába dobják. Felesége pedig új életet kezd nélküle. Férjhez megy és boldogan él. A múltat pedig mélyen elsüllyeszti. Igen… ez lesz! Meg fog halni… Urtz megigazította a félre álló tincseit majd egy fekete noteszt vett elő. Az asztalra tette és Mihály szemébe nézett. - Felismeri? - Igen. Ez az én naplom… - Elmondaná, nekem mi célt szolgál ez a napló? - Nem. Erre a válaszra a „pitbull” megvillantotta fegyverét: - Kérdeztek tőled valamit! Mihály nagyot nyelt és elkezdte kapirgálni arcáról az alvadt vért. Eddig észre sem vette, hogy elállt a vérzés. - Ebbe írom le az olyan dolgokat, amit a jelentésemből kihagyok. Bele írom a gondolataimat. Olyan mintha kiönteném a szívemet. Csak én nem a lelki dolgaimmal foglalkozom, hanem a korrupciós ügyekkel. Urtz elmosolyodott: - Ez tetszik. Ilyennel még nem találkoztam. – A férfi kinyitotta a naplót. – Ugye nem bánja? - Van más választásom? - Egyre jobban tetszik a stílusa – mondta Urtz majd elkezdett lapozgatni a noteszben. - A drága politikusaink 1996-5-01-óta 129942.7 millió (129.9427 milliárd) Forintot loptak el Magyarországtól. Percenként 18019 Ft tűnik el. - Az MNV vezetői korruptak? - Szép! – dünnyögte az orra alatt a férfi. - Hazánk a korrupció ellen küzdő országok eredményességi rangsorában folyamatosan csúszik lefelé, így tavaly a Transparency International felmérése szerint a 47. helyen állt az egy évvel korábbi 39. hely után. Csehország 2008-ban első ízben ért el jobb eredményeket nálunk, s a miénknél alacsonyabb a korrupció szintje Szlovéniában és Észtországban is. A jelenség természetéből fakadóan az igazságszolgáltatásnak nagyon nehéz a dolga, évente alig néhány tucat büntetőügy indul ilyen jellegű cselekmény miatt. MAGYAR KORMÁNY – MOSZKVA – INGATLANÜGYLET.
Urtz megtorpant. Megtalálta, amit keresett. - Mit tud a moszkvai ingatlanvásárlásról? - Mindent. A hivatalnok egyre idegesebb lett. Mi köze van a homályos moszkvai ingatlanügynek az ő feleségéhez? A dolgok egyre jobban összekuszálódtak és a férfi hagyta, hogy az események átvegyék fölötte az irányítást. - Minden információt leírt ide? - Azt hiszem igen. A férfi belemélyedt a jegyzetbe.
MAGYAR KORMÁNY – MOSZKVA – INGATLANÜGYLET. - Az MNK – Moszkvai ingatlan ügye FELHÁBORÍTÓ: - Több megmagyarázhatatlan lépés kísérte a moszkvai Magyar Kereskedelmi Képviselet 3,5 milliárd forintért eladott épületének értékesítését… - Az ellenőrző bizottság számára érthetetlen, miért készült két ellentmondó jegyzőkönyv a pályázatok felbontásáról, és miért bukkan fel az adásvételi szerződésben egy hivatalosan nem is létező előszerződés. (A bizottság valószínűleg nincs benne.) - Az egész ügy tisztaságát meglehetne kérdőjelezni! (Senki nem teszi.) - A 3,5 milliárdos kiadás körül több dokumentum is homályos. - A nem létező szerződés: Az eb (ellenőrző bizottság) még június végén kezdte vizsgálni az ingatlan értékesítését. Ugyanarra a következtetésre jutott, mint az ügyet először felvető M. M.: az eb szerint a moszkvai ingatlant már jóval az előtt eladták, hogy az erről szóló pályázatot kiírták volna. Eszerint az ingatlant megvásárló cég, a luxemburgi bejegyzésű Diamond Air 2008 márciusában utalta át a 3,5 milliárd forintos vételárat az MNV-nek. Az ingatlan eladásáról szóló pályázatot azonban csak hónapokkal később, 2008 júliusában írták ki. A zártkörű pályázaton a Diamond Air nyert, ráadásul a vételár is megegyezett a cég által korábban átutalt összeggel. - Két jegyzőkönyv készült(!): A jelentés szerint homályos az is, hogyan került képbe a Diamond Air. Az ingatlant ugyanis a Külügyminisztérium javaslatára zártkörű pályázaton értékesítették. A Külügy ezt azzal indokolta, hogy az 1973-as kormányközi egyezmény szerint az ingatlant csak az orosz kormány beleegyezésével lehet eladni. Az egyezmény nem mondja ki ugyan szó szerint, hogy zártkörű pályázatot kell hirdetni, de a Külügy jogértelmezése szerint ez következik a szövegéből. - A külügy valószínűleg nem próbálta megváltoztatni a ’73-as egyezményt. (Miért lett volna szükség a változtatásra? Miért nem változtatta meg?) - Szabálytalan pályázati felbontás! - 12 órakor a moszkvai magyar nagykövetségen megjelent a három meghívott cég: a Diamond Air, a Masinoimport és a Gazprombank Invest - képviselője, és átadták az ajánlatukat. Gazprombank Invest egy nyilatkozatot hozott, hogy nem akarja megvenni az épületet, a másik két cég pályázata megfelelt a formai követelményeknek. Az ajánlattevők 12 óra 18 perckor el is hagyták a követséget. Az eseményről azonban készült egy nem hitelesített bontási jegyzőkönyv is. Ebben a dokumentumban már az szerepel, hogy az ajánlatok felbontásakor a magyar nagykövetség munkatársai mellett csak a Diamond Air képviselője volt jelen. (A nem hivatalos bontási jegyzőkönyv eredeti példánya meg van. Esetleg fel lehetne használni…) - Mint mondtam ön nagyon okos ember. Talán ez a nagy tudásvágy foglya sírba tenni. Mihály önkívületi állapotba került. Egészen máshol járt. Egyszer csak minden világossá vált. Ezeket az embereket nem a felesége küldte. Hanem a korrupciós ügy miatt jöttek. - Igazából nem tudom, mit lehetne ilyenkor mondani. Eddig még nem raboltak el. - És már nem is fogják többet. Hajlandó együttműködni? - Az együttműködésért mit kapok én?
- Fájdalommentes jegyet. - Még is hová? – értetlenkedett Mihály. De valójában tudta mire megy ki a játék. Itt a vég! Csak még egy kicsit élhessen! A férfi minden lehetőségbe belekapaszkodott, hogy még tovább maradhasson ebbe az unalmas életébe. - Minden bizonnyal a mennyországba. Mondja csak… Maga jó ember? – kérdezte Urtz. - Nézőpont kérdése. - Megtenne nekem egy szívességet? Árulja, el nekem hol rejtegeti a nem hivatalos jegyzőkönyvet! - Á! Hát ez kell maguknak… Ha meg van az eredeti dokumentum akkor már nyert ügyük van. Senki sem tudja majd magukra bizonyítani az én általam összegyűjtött vádakat. Ami persze minden bizonynyal helytállóak. - Csípem a fejét! - Miért adnám át a dokumentumokat? – kérdezte Mihály. - Mert szerintem nem bírná elviselni azt a tényt, hogy maga miatt halt meg a lánya. - ANYÁD! - Elnézem magának ezt a kirohanását. De tudnia kell rólunk valamit. Mindegy, hogy kiről van szó. Szeretni való kisgyerekről. Vagy egy idős nagymamáról, akinek imádnivaló anektódái vannak. A munka az munka. Amit elvárnak tőlünk azt mindig elvégezzük. Így hát jobban járna, ha együttműködne velünk és gyorsan végezhetnénk. Nyugodjon meg! Tisztázza a gondolatait és próbáljon arra a kérdésre koncentrálni, hogy mi a legfontosabb. Gondolkozzon! Mihály összeroppant. Nem tudta elviselni azt a gondolatot, hogy a lánya halott. Élnie kell! Ő még fiatal. Előtte az élet. Az első szerelem. Első csók. Házasság. Gyerekek. Boldog aggastyánkor. Unokák. Szép halál. Nem, nem! Nem halhat meg. Így nem! Neki más van megírva. - Kifutunk az időből! – mondta Urtz. - Rendben van. A jegyzőkönyv egy banki széfben van. Leírnám magának, de hát eltörték a kezemet. Vegyen elő egy lapot és diktálom. - Nagyszerű! – csattant fel a férfi. A hivatalnok gyorsan elmondta, amit kértek tőle. Urtz a telefonjába írta az infót és azonnal el is küldte társának, aki ellenőrizte a valóságalapját. - Kérdezhetnék valamit? - Csak bátran! Csak bátran! - Hogy sikerült engem lépre csalni? - Hm! Idevágó kérdés. Tudja, ha az ember a korrupció szót hallja, elsőre megvesztegethető politikusok és milliárdokban utazó vállalkozók jelennek meg a lelki szemei előtt. Pedig nem… A korrupció az átlagemberhez sokkal közelebb van, mint azt gondolná vagy sejtené. Magával is ez történt. Az orra előtt zajlott le minden. Mégsem vette észre. Felbéreltünk egy helyes kis cicababát. A szeretőjét. Megfigyeltük az életét majd fokozatosan átvettük felette az irányítást. Mindenhová követtük. Többet tudunk magáról, mint saját maga. Hagytuk, hogy megszerezze az eredeti jegyzőkönyvet. Ezután már csak ki kellett tervelni hogyan vesszük el. Őszintén… nem is volt olyan nehéz. Mihály elgondolkozott. Megrémült. Akárhogyan is kereste a menedéket innen már nincs kiút. Tökéletes csapdát állítottak neki. A szeretője kém. Ezért nem beszélt magáról. Az együttlétek során megvárta még ő teljesen elveszti az önuralmát a teste és a tudata felett. Addig pedig titkos naplóját szabadon olvashatta és informálódhatott. A szürke Toyota… Az is csak egy kellék volt. Egész életét megfigyelte. Töviről hegyire… Urtz felállt. Mobiltelefonját összecsukta, amire egy különös üzenet érkezett: HAMIS! A FÉRFI HAZUDOTT NINCS OTT SEMMIFÉLE DOKUMENTUM. Kinyitotta az ajtót és fejével intett Mihálynak, hogy kövesse. Mocskos folyosón haladtak előre. Félhomály uralkodott. Ettől olyan érzése támadt az embernek mintha végtelenül hosszú lenne. Végén pedig halvány fény pislákolt. Mihály reszketett. Minden lépése visszhangzott fülében. A halála felé közeledett. A férfiak a pislákoló fényhez értek. Mihály kezét az arca elé tett. Kilépett az ajtón. A fényt leküzdve tágra nyitotta a szemét és körül nézett. Lecsonkított fák voltak mindenütt. Az eső hangtalanul szitált.
Erős hullaszag terjengett a levegőben. A háttérben halk sertés röfögést lehetett hallani. Az ismeretlen vidéket szomorú halál övezte. - Hozzátok őket! – ordította Urtz. Két verőlegény Mihály lányát és feleségét előre lökték, akik így a sárba estek. - NE! – a hivatalnok megpróbált előre futni, de a „pitbull” lefogta. - Magulics úr! Nagyot csalódtam magában. Úgy látom nem értettük meg egymást. Felteszem magának megint a kérdést. Őszinte ember? - Igen! - Nem szeretem, ha HÜLYÉNEK NÉZNEK! Maga bizony hazudott nekem. Pedig őszinte embernek hittem. Urtz a kislányhoz sétált és revolverét elővette. A kislány felé tartotta. - Úgy látom maga egy érzéketlen tuskó. Egy féreg! Undorodom magától! Azt hitte nem fogunk rájönni? Nem tanulta meg a leckét. Nekünk mindenhol vannak embereink. A férfi a lány lábába lőtt. A kislány felsikoltott és fájdalmába anyja ölébe vetette magát. - Csinálj már valamit! – ordította a lány anyja. - Láthatja nem beszéltem félre. A munka az munka. Szeretné, ha életbe maradna a kurva családja? Mondja meg hol van a jegyzőkönyv! Mihály nem tudott koncentrálni. Lányát bámulta. Látta, ahogy kis arcocskája eltorzul a fájdalomtól. Mindjárt el fog vérezni! - Ígérje meg, hogy el fogja engedni a családomat! – könyörgött Mihály. - Kívánsága parancs – gúnyolódott Urtz. - Jól van! Az irodámban tartom a dokumentumokat. Az íróasztalom legalsó fiókjában van. Tényleg így van. Ott vannak az iratok. - Köszönöm. – A férfi nagyot sóhajtott. – Ha őszinte lett volna, akkor ezt el tudtuk volna kerülni. De nem! Maga okosabb. Mit gondolt, hogy ha majd átadja, a dokumentumokat nyalókával együtt haza sétálhat? Nem gondolta, hogy le fogjuk ellenőrizni? Ébredjen fel! Ez a valóság. Most pedig legyen olyan jó és tegyen meg nekem egy utolsó szívességet. Térdepeljen le és nyissa ki a száját. Mihályt már semmi sem érdekelte. Valójában nem is értette, amit neki mondanak. Minden olyan értelmetlenül hatott rá. Csak a lánya járt az eszében. A férfi lerogyott a sárba. Kinyitotta a száját. Szúrós esőcseppek verdesték az ajkát. Érezte, ahogy a fegyver csöve végigsúrolja fogait. A meglazult fogakból vér tört ki. A fegyvercső nyelvét kissé hátra tolta így enyhe hányinger kapta el. Már csak másodpercek vannak hátra… Halotta, ahogy kibiztosították a fegyvert. Látta, ahogy felesége eltakarja lánya arcát és hangosan sikít. Mindez olyan lassan történt mintha szabályszerűen visszatartanák az elkerülhetetlen. Hirtelen egy furcsa gondolat haladt át rajta. Életét boncolgatta. Milyen lett volna, ha nem romlik meg a kapcsolata a feleségével? Ha tényleg boldog házasságuk lenne. Akkor nem kellett volna beletemetkeznie a munkájába és sose kelti fel az érdeklődését ez a ködös ingatlanügy. Minden másképp alakult volna! Most nem itt lennének. Valahol egészen máshol. Hirtelen azonban rájött, hogy ez csak az agy játéka… Urtz valamit motyogott majd meghúzta a ravaszt. BUMM! A hivatalnok agyveleje a sárra fröccsent. Mindent vér lepett el. Nincs többé Magulics Mihály. Anya és lánya elborzadva sikítottak. Életükért könyörögtek. - Főnök mi legyen ezekkel? – kérdezte a „pitbull”. - Ha végeztetek velük a hullájukat adjátok a disznóknak.
A novella kizárólagos terjesztője az író MERCZ TAMÁS E-mail:
[email protected] K
É S Z Ü L T
2010. 01. 21.
