____________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________
A kormányzati infokommunikációs megoldások külgazdasági vonatkozásai
1
____________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________
I.
Bevezetés
Magyarország a Közép-európai régió egyik vezető K+F+I szereplője, ami egyre inkább megmutatkozik az innovatív e-kormányzati megoldásokban is. Az 1990-es rendszerváltást követően az ország nekifogott az állam és a közigazgatás működésének teljes újraszervezésének. Az elmaradásokat csak innovatív, a régi beidegződéseken túlmutató, hatékony megoldásokkal lehetett leküzdeni. A közigazgatásban lezajló informatikai fejlesztési projektek első körben a papíralapú, lassú, nem hatékony óriásrendszerek elektronikus újraszervezésére irányultak – ezekben úgy kellett digitális háttérszolgáltatásokat felépíteni, hogy a közép-európai társadalom jellemzőit, sajátosságait is figyelembe kellett venni. Mostanra a magyar állam teljesen elektronikus működésre váltott, a digitális szolgáltatásokban képes az ország széles körű és változatos kínálatot nyújtani lakosainak. Ennek eredményeképp a futó és a közelmúltban megvalósult projektek már nem csak az államigazgatás alapfunkcióinak hatékonyságnövelését tűzték ki célul, hanem a költségvetési bevételek növelését, a terhek igazságosabb elosztását, a pontosabb ellenőrzést, vagy akár az állampolgárok életminőségének javítását. A széles körű kormányzati digitalizáció kiterjed az adózás, az egészségügy, az iratkezelés, a közigazgatás, a közlekedés, a mezőgazdaság, a pályázatmenedzsment és a támogatáskezelés területére, ezeket áthatja a digitális transzformáció és az innováció. Számos olyan egyedi, jól működő IKT megoldást fejlesztettek ki a közigazgatásban, amelyek szerte a világban implementálhatóak lennének, hozzájárulhatnának a gazdaság kifehérítéséhez, számottevő költségvetési bevételt generálhatnának, valamint megkönnyíthetnék a vállalkozások és az állampolgárok mindennapi életét. A Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács (NHIT) álláspontja, hogy ezen, magas hozzáadott értékű megoldások exportja pozitív hatást gyakorolhat a nemzetgazdaságra nemcsak az exportbevételek növekedése által, hanem a kormányközi kapcsolatok erősödése, valamint az adott külpiacokon való hosszú távú jelenlét megalapozása által.
2
____________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________
II.
IKT ágazat fejlesztése - kormányzati tervek
1. Digitális Magyarország
A Magyarországon befektetést tervező külföldi vállalatok számára érdekesek lehetnek a kormány tervei az infokommunikációs iparágat illetően. Jelen fejezet a kormány cselekvési tervét vázolja fel röviden. A magyar kormány – piaci és intézményi partnereivel együttműködve – a Digitális Magyarország program keretében olyan léptékű digitális fejlesztéseket hajt végre, amelyre korábban hazánk történetében nem volt példa. Az IKT-iparágra a kormány nemcsak a nemzetgazdaság egyik lehetséges kitörési pontjaként tekint, hanem olyan eszközrendszerként, amely képes elősegíteni, hogy állampolgárai jobb, kényelmesebb és tartalmasabb életet éljenek. Az infokommunikációs ágazat egyértelműen pozitív szerepet játszik: • a gazdasági növekedésben, • a foglalkoztatottság bővülésében, • az életminőség javításában, • a vállalkozások versenyképességének növekedésében, valamint • az esélyegyenlőség megteremtésében. A Digitális Magyarország olyan komplex kormányzati program, amely négy pillér mentén - digitális infrastruktúra, - digitális közösség és gazdaság, - digitális állam, - digitális készségek a teljes hazai digitális környezet fejlesztését tűzte ki céljául. A program megvalósítása révén 2018-ra minden háztartásban elérhetővé válik a legalább 30 Mbit/s sebességű internet-hozzáférés, növekszik az állam által nyújtott elektronikus közszolgáltatások száma, a digitális írástudás elterjedésével javul az állampolgárok egyéni életminősége, míg a digitális gazdaság kiszélesítésével jelentősen nő hazánk versenyképessége is. A Digitális Magyarország pillérei: I. Digitális infrastruktúra: • 2018-ra minden magyar háztartás számára elérhetővé tesszük a szupergyors, másodpercenkénti 30 megabites sávszélességű internet elérésének lehetőségét. • Ezt az Európai Unió 2020-as határidővel írja elő, a kormány azonban ambiciózus vállalást tett e téren, nevezetesen, hogy Magyarország a tervek szerint már két évvel korábban teljesíti ennek feltételeit. 3
____________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________
II. Digitális közösség és gazdaság: • Az intelligens városi fejlesztések, a vállalkozások informatikai fejlesztései új lendületet adnak a nemzetgazdaságnak. • A vállalkozások esetében az informatizáltság mértéke az egyik legfontosabb versenyképesség-növelő tényező. • Az infokommunikációs fejlődés a vállalkozásokat új lehetőségekhez, új piacokhoz juttatja, hatékonyabb működést eredményez, az ilyen módon felszabaduló erőforrások pedig újabb fejlesztéseket és új munkahelyek létrejöttét segítik elő. III. Digitális állam: • Az infokommunikáció az állam működését is nagyban képes tehermentesíteni, és lényegesen megkönnyíti az állami szervek és az állampolgárok párbeszédét. • A kormány alapvető célkitűzése, hogy 2020-ra az állampolgárok által igénybe vehető közszolgáltatások minél szélesebb köre legyen elérhető interneten, míg a vállalkozások számára az összes közigazgatási szolgáltatást elektronikus útra tereljük. IV. Digitális készségek: • Segítséget nyújtunk ahhoz, hogy minél többen megtanulják kezelni a számítógépet és a digitális eszközöket, hiszen ez a tudás a mai világban konkrét boldogulást, munkaerő-piaci versenyelőnyt jelent. • A legtöbb munkakörben a számítógépes ismeretek mára nélkülözhetetlenné váltak, a foglalkoztatottság növelésében kulcsszerepet játszik, hogy minél többen rendelkezzenek versenyképes digitális készségekkel. • A távoli munkavégzés lehetősége ráadásul a fogyatékkal élők, a gyermeküket otthon nevelő szülők és az elmaradottabb régiókban élők számára is esélyt adhatnak, hogy bekapcsolódjanak a munka világába. A program jelenlegi helyzete, eredményei: • Feltérképezésre került a magyarországi újgenerációs és alacsonyabb sávszélességű hálózati lefedettség, • elkészültek a digitális állam pillér megvalósítását megalapozó dokumentumok. • a GINOP keretében megjelentek a KKV-k infokommunikációs, szemléletformáló és kompetencia-fejlesztését segítő, valamint a hátrányos helyzetű felnőttek digitális készségeinek fejlesztését célzó pályázatok, • elindult a Digitális Magyarország település-központú kísérleti alprogramja Nyíregyházán. A piaci beruházások gyors és hatékony megvalósítása érdekében a kormány számos intézkedést hozott: felülvizsgálta és csökkentette a szektort érintő közműadó mértékét, döntött az elektronikus hírközlési szolgáltatások és infrastruktúra kiépítéséhez kapcsolódó jogszabályi háttér akadálymentesítéséről, valamint az építésügyi eljárások egyszerűsítéséről is. Mint látható, a Digitális Magyarország számos olyan területet ölel föl – mint a digitális gazdaság és közösség pillér – amely a hazai start up szcéna szereplőit is erősítheti.
4
____________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________
2. EU-s források: 4000 milliárd gazdaságfejlesztésre
Az Európai Bizottság elfogadta a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) felügyelete alá tartozó mindhárom - GINOP, TOP, VEKOP - operatív programot, ezzel megnyílt az út minden idők legnagyobb gazdaságélénkítő és fejlesztési programjának végrehajtása előtt. A hazánk számára elérhető uniós források 2/3-a gazdaságfejlesztéssel kapcsolatos programokra allokálódik. A GINOP-ban megjelentek az első pályázatok. A gazdaságfejlesztést támogató uniós programok zászlóshajója a GINOP, 2733 milliárd forintos kerettel. A program célja - a hozzáadott érték növekedése, - a foglalkoztatás bővítése, - az új vállalkozások számának növelése. A GINOP arra épít, hogy a javuló gazdasági környezet, a stabilizálódó makrogazdasági helyzet a vállalkozásokat tevékenységük minőségi fejlesztésére, bővítésére ösztönzi. A program végrehajtásától a kormány többek között azt várja, hogy - 135 ezer főre növekedjen a 25 év alattiak részvétele az ifjúsági munkaerő-piaci programokban, - a tovább- illetve szakképzési programokban pedig a résztvevők száma 450 ezerre emelkedjen, - a mikro-, kis- és középvállalkozások (KKV) által lebonyolított külkereskedelmi termékforgalom értékének mintegy 6400 milliárd forintról legalább 8300 milliárdra kell emelkednie - Cél, hogy közel 10 ezer, termelési ágazatban tevékenykedő KKV jusson vissza nem térítendő támogatáshoz, - illetve 3400-ról 22,5 ezerre növekedjen a kedvezményes pénzügyi eszközökkel támogatottak száma. IKT fejlesztési lehetőségek az operatív programokban: GINOP (Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program) -
Vállalkozások informatikai fejlesztései IKT szektor versenyképességének javítása Digitális e-befogadás Szélessáv-hálózat rendelkezésre állását szolgáló fejlesztések Kutatáshoz kapcsolódó tevékenységek (ez kimondottan K+F+I forrás, amire IKT cégek is pályázhatnak) - Technológiafejlesztési projektekhez kapcsolódó IKT
5
____________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________
EFOP (Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program) - E-oktatás - E-egészségügy KÖFOP (Közigazgatás- és Közszolgáltatás Fejlesztési Operatív Program) - E-közigazgatási fejlesztések
6
____________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________
III.
Külgazdasági hatások, lehetőségek
Egyedi informatikai alkalmazások a közigazgatásban
Hazánk az előző EU-s költségvetési ciklusban nagyon sok energiát, EU-s és hazai forrást allokált állami infokommunikációs megoldások fejlesztésére. Magyarországon számos olyan egyedi, jól működő IKT-megoldást fejlesztettek ki a közigazgatásban, amelyek szerte a világban implementálhatóak lehetnek, hozzájárulhatnak a gazdaság kifehérítéséhez, valamint megkönnyíthetik a vállalkozások és az állampolgárok mindennapi életét. A tavalyi esztendőben az NHIT az IVSZ együttműködésével összegyűjtötte mindazokat a jó gyakorlatokat, amelyek a nemzetközi piacokon is bevezethetőek. Jelenleg folyamatban van a kiadvány 2.0-ás változatának megjelentetése, az ITU Telecom World 2015 konferenciára készülve. Ezen alkalmazások, megoldások külpiacra juttatása más szempontok miatt is különösen fontos lehet a magyar kormány számára. Költségvetési bevételeket generáló megoldások Mindenekelőtt érdemes kiemelni azokat az alkalmazásokat, megoldásokat, amelyek gyorsan és láthatóan költségvetési bevételeket tudnak generálni. Minden kormány érdekelt abban, hogy olyan infokommunikációs megoldásokat találjon, amelyek az adott kormány számára kifehérítik a gazdaságot, vagy költségvetési bevételeket generáló intézkedéseket támogatnak. Ennek okán számos magyar kormányzati IKT megoldás más országok érdeklődésére tarthat számot. Ilyen lehet például az online pénztárgép rendszer, a mobilparkolást támogató megoldás, vagy az útdíjfizetési rendszer. Államigazgatási core rendszerek Másodsorban érdemes kiemelni azokat az infokommunikációs rendszereket - az ún. core rendszereket - amelyek az állam- és közigazgatás alapfunkcióihoz kapcsolódnak, és ezáltal a kormányok számára nélkülözhetetlenek. Ezen rendszerek bevezetése többségében költséges és időigényes, ennek okán a verzióváltásuk is sokéves folyamat. Következésképp a szállításban résztvevő cégek - bár legtöbbször hosszabb előkészítési (tenderezési) és kivitelezési folyamattal számolhatnak, mint egyszerűbb rendszerek esetében - hosszabb, akár évtizedes távra is tervezhetnek egy-egy sikeres projekt után. Ilyen rendszer például a népesség-nyilvántartás. Aktuális trendeknek megfelelő fejlesztések Végül kiemelt szereppel bírnak az aktuális trendeknek megfelelő fejlesztések is. Ezen megoldások főképp olyan országok számára lehetnek érdekesek, ahol általában véve magasabb szintű kormányzati infokommunikációs rendszerekre is van igény. Ilyenek a smart city, vagy az e-health rendszerek.
7
____________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________
Az infokommunikációs megoldások exportjának további, nemzetgazdaságra gyakorolt pozitív hatásai: • Az infokommunikációs megoldások szinte soha nem egyszeri eladások. Mindig kapcsolódnak hozzájuk éves szolgáltatási, karbantartási (support, maintenance) költségek, átlagosan az egyszeri beruházási költség 10-20%-a értékében, amelyek többletbevételként jelentkeznek. • Nagyobb beruházás, rendszer esetében a szállítás nem csak egyszerű szoftver-, vagy hardverexport, hanem munkahelyteremtés is egyúttal, hiszen a support, maintenance szolgáltatások jelentős részét a helyszínen kell megoldani. A munkahelyteremtés szintén előnyt jelenthet egy-egy üzlet megkötésekor. Továbbá, hosszú távon a szállítók piaci jelenlétét is megalapozza. • Az infokommunikációs rendszerek hozzáadott értéke jóval magasabb, mint más ágazatok esetében.
8
____________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________
IV.
Példák alkalmazásokra, megoldásokra
Mobilparkolás Az államilag garantált, a piaci viszonyoktól függetlenül mindig elérhető közszolgáltatásként nyújtott MobilParkolás Magyarországon 2014. július 1-től egységes rendszerben működik, amelynek keretében a teljes mértékben állami tulajdonú nemzeti mobilfizetési szolgáltató integrátorként működik közre a parkolási üzemeltetők, illetve a mobilfizetési szolgáltatást nyújtó viszonteladók között. Így a korábbi kevésbé hatékony rendszerhez, és eltérő minőségű szolgáltatásokhoz képest most a MobilParkolást gyakorlatilag bárki, bárhol azonos feltételekkel igénybe veheti. Jelenleg a közterületi parkolók nagy részében már egyszerűen, mobillal is lehetséges a parkolás díjfizetése. A szolgáltatás népszerűségét igazolja, hogy a nemzeti mobilfizetési szolgáltató rendszerén átlagban napi 48.000, éves szinten pedig összesen mintegy 13 millió mobilparkolási tranzakció fut keresztül. A rendszer előnye az egyszerűség és a percalapú fizetés. A fizető parkolási övezetekben a parkolási üzemeltetők által kiszabott díjak gyorsan és kényelmesen rendezhetők mobileszközök segítségével: SMS küldéssel, telefonhívással vagy mobilalkalmazással. A rendszernek köszönhetően továbbá megszűnhetnek a közterületi parkolási bevételeket csökkentő visszaélések (pl. a mozgáskorlátozott kedvezményekkel) is. Ráadásul a mobilparkolás további térhódításával csökkenthető a parkoló automaták mennyisége, amelynek köszönhetően további költségmegtakarítás érhető el. A mobil parkolás jelenleg a fővárosi közterületi parkolók területein (10 kerületben és a fővárosi főútvonalakon) és 33 vidéki város parkoló övezeteiben érhető el.
HU-GO útdíjrendszer A HU-GO rendszer kiépítésére és bevezetésére – a jogszabályban rögzítetteknek megfelelően 2013. július 1-jével – a külföldi példákhoz képest is meglehetősen rövid idő, mindössze 2,5 hónap alatt, és az előzetesen tervezettnél kisebb költséggel került sor, amely ugyanakkor a mintegy 40 milliárd forintos beruházás már a működés első pár hónapjaiban meg is térült, az üzemeltetési költségek útdíj bevételekhez viszonyított alacsony aránya mellett. A HU-GO rendszer a bevezetése óta megszakítés nélkül teljesítette a költségvetés bevételi előírésait. Már az első fél évében bruttó 78,8 milliárd forint bevételt generált, míg 2014ben bruttó 160 milliárd és az idei első félévben pedig 90 milliárd forint volt a bevétel. A HU-GO rendszert 178 gépjármű (kb. ötvenezer ügyfél) használja, melyek közel 60%-a fedélzeti eszközzel (OBU, azaz on-board unit) van ellátva. A hazai fejlesztésű rendszer olyan nyílt platformmal rendelkezik, amely lehetővé teszi, hogy más rendszerek is kapcsolódjanak hozzá. Nemzetközi szinten is innovatív
9
____________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________
megoldásnak számít továbbá, hogy a felhasználók többféle módon – fedélzeti eszköz (közel 30 választható szolgáltató) mellett viszonylati jegy (mintegy 1000 ponton több száz viszonteladó) megvásárlásával is – eleget tudnak tenni útdíjfizetési kötelezettségüknek, amely ez által alternatív megoldást is ajánl az úthasználóknak.
Online pénztárgépek A magyar kormányzat alapvető célként jelölte meg a gazdaság fehérítését, amelynek egyik legfontosabb állomásaként 2012-ben döntés született az online pénztárgépek bevezetéséről. A folyamat 2014 szeptemberében zárult le, amikortól Magyarországon már csak ilyen típusú kasszákat lehet használni. Az új pénztárgépek folyamatosan kapcsolatban vannak a Nemzeti Adó- és Vámhivatal központi szerverével, és meghatározott időközönként, mobilinternet kapcsolaton keresztül adatokat küldenek a pénztárgép működéséről. A kormányzat az új gépek segítségével védi a tisztességes és jogkövető vállalkozásokat, valamint növeli a költségvetés bevételeit. A gépek részletesebb adattárolásra képesek, mint a hagyományos elődeik, elérhető a napi szinten kibocsátott bizonylatok száma és folyamatosan nyomon követhető a kasszában található pénz mennyisége is. Ezek az adatok segítik a revizorok munkáját forgalomszámlálás esetén, és iránymutatást adnak az ellenőrzések alanyait illetően is. A 200.000 online pénztárgépnek köszönhetően, tavaly csaknem 227 milliárd forinttal több áfát vallottak be a kereskedelmi ágazatban működő cégek, mint egy évvel korábban. Ez csaknem 14 százalékos bővülést jelent! Vagyis egy 10 milliós országban több mint 700 millió EUR/USD többletbevétele keletkezett az államnak a rendszer bevezetéséből, ami nem elhanyagolható, összeg.
Vietnámi népesség-nyilvántartási rendszer fejlesztése A Magyar-Vietnami Gazdasági Együttműködési Vegyes Bizottság első körben 2012. október 29-31. között tartott ülésszakában írta alá a Vietnami népesség-nyilvántartási rendszer fejlesztéséről szóló kereskedelmi szerződést. A megkötött megállapodás értelmében a vietnami népesség-nyilvántartás elektronikus rendszerének kialakítását, fejlesztését magyar kötött segélyhitellel történő finanszírozással magyar vállaltok végzik Hai Phong körzetében. Közel 100 milliós országban az elektronikus népesség-nyilvántartást kiépítőt cég 10 évre előre tud tervezni ezzel az üzlettel.
10
____________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________
Egyéb rendszerek FUTÁR utastájékoztatási rendszer A 2014. október 1-jén átadott Forgalomirányítási és UtasTÁjékoztatási Rendszer (FUTÁR) a legmodernebb technológiai vívmányokat követve biztosítja azt, hogy a fővárosi közösségi közlekedést használók a lehető leggyorsabban érjék el céljukat. A műholdas járműkövetésen alapuló rendszer nagymértékben elősegíti a budapesti forgalom valós idejű, folyamatos, 24 órán át történő felügyeletét, a menetrendszerű közlekedés fenntartását, rendkívüli esetben pedig a gyors és hatékony közbeavatkozást. A megállóhelyeken elhelyezett FUTÁR kijelzők segítségével az utasok valós idejű információkat kapnak, azaz percre pontosan láthatják, hogy mikor indul a megállóból tovább a járat. Ez megkönnyíti az utazás tervezését, és kiszámíthatóbbá is teszi azt, továbbá az új kijelzők tájékoztatnak a jármű irányán és indulási idején kívül a forgalmi változásokról is, amely azonnal megtörténik mind a járműveken, mind a megállókban. Az utasok bármilyen, internetezésre alkalmas készülékkel maguk is rákapcsolódhatnak a FUTÁR hálózatára. Az új utazástervező rendszer beépült a fővárosi közlekedési központ honlapjába, ahol platform- és böngésző független felületen lehet úgynevezett „ajtótól ajtóig” terjedő utazástervezést indítani, térképes modullal kiegészülve, és alkalmas az akadálymentes útvonalak megtervezésére is. A mobiltelefonra optimalizált megoldások a rendszert kiegészítve és azzal teljes mértékben integráltan valósultak meg, kihasználva az okostelefonok helymeghatározó képességét. Az alkalmazás képes statikus hálózattérképek megjelenítésére, illetve a járművek helyzetének valós idejű térképes megjelenítésére, azonnali ügyfél-tájékoztatásra.
Építésügyi hatósági engedélyezés A 2013. január 1-jén bevezetett Építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokat Támogató elektronikus Dokumentációs Rendszer (ÉTDR) az elektronikus közigazgatás azon szolgáltatása, amely az építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokban lehetővé teszi az elektronikus kérelem- és tervbeadást, valamint az elektronikus ügykezelést. A rendszer támogatást nyújt az építésügyi hatósági alapeljárások, valamint közigazgatási jogorvoslati eljárások elektronikus kezdeményezéséhez és lefolytatásához; támogatja mind a hatóságok belső ügyviteli folyamatait, mind pedig az ügyfelek web alapon történő ügyintézését, illetve bárki, aki Magyarországon építési ügyintézést kezdeményez vagy folytat. Az eljárás teljes egészében elektronikus formában zajlik. A kérelem és bejelentés megtehető nem elektronikus formában is, de az építésügyi hatóság számára az iratanyag már elektronikus módon áll rendelkezésre. Az eljárás során készült iratok csak elektronikus formában készülnek, de – kérésre – papíralapú másolat, vagy papíralapú hiteles másolat is előállítható. Az ÉTDR egy központi szerveren futó alkalmazás, amellyel a kérelmezők és a hatósági felhasználók az interneten keresztül, böngésző felületen keresztül kommunikálnak. A rendszer az eljárás adatait helyben nem, csak a központi szerveren tárolja.
11
____________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________
V.
A Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács legfontosabb feladatai, együttműködési lehetőségek külgazdasági ügyekben
A Médiatörvény alapján a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács a Kormány véleményező és tanácsadó szerve az információs társadalmat érintő kérdésekben, amely: - véleményezi a kormány felé az információs társadalom kialakításának programját, - az informatika, hírközlés és média területére vonatkozó stratégiai döntéseket, - a kutatás és fejlesztés irányvonalának meghatározását, - valamint a Kormány számára készült kormányrendeletek, miniszteri rendeletek tervezeteit, előterjesztéseket, és jogszabály-tervezeteket így valóban objektív képpel rendelkezik a hazai és az uniós IKT-területről egyaránt. A XXI. században a gazdasági versenyképesség egyik legmeghatározóbb ágazata az infokommunikációs szektor. Az információ-technológia behálózza egész életünket: egyegy ipari, mezőgazdasági vagy bármely egyéb szolgáltatáshoz kapcsolódó beruházás ma már elképzelhetetlen informatikai fejlesztés, infokommunikációs pillér nélkül. Mindezeken túlmenően a közigazgatás modernizációjához, valamint az állami feladatok hatékony ellátásához is elengedhetetlenek az infokommunikációs megoldások. Az NHIT nemcsak a korábban említett, exportképes kormányzati IKT megoldások kiválasztásában tud segítséget nyújtani, hanem a jogszabályi keretrendszerek, valamint a fejlesztéspolitikai környezet áttekintésében, vizsgálatában és összehangolásában is.
12
