A korfball szabályai

A korfball szabályai

2012.07.01

A korfball szabályai ....................................................................3 1. fejezet: A pálya és az eszközök .............................................3 1.1 1.2 1.3 1.4 1.5 1.6 1.7

A játéktér .................................................................................................................. 3 Jelölések ................................................................................................................... 3 Állványok ................................................................................................................. 5 Korfok ...................................................................................................................... 5 Labda........................................................................................................................ 5 Felszerelés ................................................................................................................ 6 Shot clock készülék.................................................................................................. 6

2. fejezet: Személyek .................................................................6 2.1 2.2 2.3 2.4 2.5

Játékosok .................................................................................................................. 6 Csapatkapitány, edző, cserék és további a csapathoz tartozó személyek ................ 7 Játékvezető ............................................................................................................... 8 Időmérő és eredményjelző személy ....................................................................... 11 Asszisztens játékvezető .......................................................................................... 12

3. fejezet: A játék ......................................................................12 3.1 Játékidő és időkérés ............................................................................................... 12 3.2 Gólok...................................................................................................................... 13 3.3 Felállás ................................................................................................................... 14 3.4 Térfél- és zónacsere ............................................................................................... 14 3.5 Középkezdés .......................................................................................................... 15 3.6 Szabálytalanságok .................................................................................................. 15 A játék során tilos:............................................................................................................ 15 3.7 Pályán kívüli labda ................................................................................................. 23 3.8 Játékvezetői feldobás ............................................................................................. 24 3.9 A játék újraindítása ............................................................................................... 24 3.10 Szabaddobás ....................................................................................................... 25 3.11 Büntetődobás ...................................................................................................... 26 3.12 A megengedett időkorlát túllépése a támadó zónában ....................................... 28

A játékvezető jelzései ...............................................................30 A Magyar Korfball Szövetség 2012/2013. évi felnőtt magyar bajnokság versenykiírásának a játékvezetőket érintő részleteinek gyűjteménye ................................................................ 40

2

A korfball szabályai Definíció és bemutatkozás A korfball egy koedukált labdajáték, melyben egy téglalap alapú pályán, az egy csapatban játszó négy férfi- és négy női játékos célja, hogy a labdát a korfon átdobva pontot szerezzen. A sport főbb jellemzői közé tartozik a csapatmunka, a játékosok sokoldalúsága, testi kontaktus kerülése, és a nemek közti egyenlőség. Szabályozott testi kontaktus alapú labdajáték lévén, a játékosok közötti érintkezés megengedett, de a játékvezető lefújhatja a játékot, ha két játékos közötti kontaktus során egyikük előnyt szerez. Ebben az esetben a megszegett játékszabály értelmében, a játékvezetőnek lehetősége van a játékos megbüntetésére. Azok a korfballspecifikus szavak és kifejezések, amelyek jelentése nem teljesen egyértelmű, de a szabályzatban (a szabályokban, illetve azok magyarázatánál) szerepelnek, a függelékben megtalálhatóak. Az alábbi szabályok érvényesek minden felnőtt tornára, különös tekintettel az nemzetközi barátságos mérkőzésekre. Néhány szabály, például a labda mérete, a csapatokra vonatkozó időkérés mértéke megváltoztatható, hogy illeszkedjen Ebben az esetben a játékszabályzatról van szó, mely csupán az aktuális sorozatára érvényesek.

IKF bajnokságokra és a a mérkőzés hossza vagy a helyi körülményekhez. mérkőzésre/mérkőzések

1. fejezet: A pálya és az eszközök A játéktér

1.1

A „játéktér” meghatározás alatt kell érteni a teljes pályát, a határvonalakkal és kispadokkal együtt. a

A pálya 40x20 méteres. A pályát egy, a pálya végeivel párhuzamos vonal két egyenlő térfélre osztja. A pálya feletti szabad magasságnak lehetőleg 9, de legalább 7 méternek kell lennie. A versenyszabályzat előírhat, vagy megengedhet kisebb pályaméreteket is, ha nincsen normál méretű pálya, vagy fiatalabb játékosok kívánnak játszani. A pálya hosszúságának és szélességének aránya minden esetben meg kell feleljen a 2:1 aránynak. A pályának egyenletesnek és pormentesnek kell lennie, és nem lehet csúszós.

1.2

b

Határterület: A határterület legalább 1 méter széles, körbeveszi a pályát, és mindenképp szabadon kell hagyni.

c

A cserepadok: Két cserepadot kell elhelyezni az egyik oldalvonal közelében. Térfelenként egyetegyet, egymástól legalább két méter távolságban. Ha lehetséges, a cserepadok a pályától legalább két métere legyenek.

Jelölések A pálya határait és a két térfelet elválasztó vonalat 3-5 centiméter széles, tisztán látható vonal jelöli. A büntető helyét 2,5 méterre az állványtól, a pálya közepe felé kell megjelölni. A büntetőterületet mind a két állvány körül jelölhető, ahogy az ábrán is látható. Ezeket a területeket meg lehet különböztetni a többi vonaltól és a pálya területétől, akár azok színétől elütő, egyszínű felülettel, akár a terület határait mutató vonalakkal. A pályát 3-5 centiméter széles szalaggal is ki lehet jelölni, melyet a földbe szúrnak, vagy a földhöz ragasztanak. A büntető pontnak vagy egy 8-10 centiméter átmérőjű körnek kell lennie, vagy egy 15 és 5 centiméter oldalnagyságú téglalapnak.

3

A sötéített területen csak a szabaddobást végző játékos állhat, a szabaddobást közvetlenül a büntető pont mögül kel elvégezni.

4

A sötétített területen csak a büntetőt dobó játékos tartózkodhat. A büntetőt közvetelnül a büntető pont mögül kell elvégezni.

A szabaddobást vagy büntetőt elvégző játékos sem érhet talajt a büntető pont és az állvány közötti területen, amíg a labda el nem hagyta a kezét.

1.3

Állványok A 4,5-8 cm átmérőjű állványokat mind a két térfélen az oldalvonalaktól azonos távolságra, a talajra merőlegesen kell felállítani úgy, hogy az adott térfél végétől a pálya hosszának 1/6-ára legyenek elhelyezve. Az állványok földhöz vagy földbe való csatlakozását úgy kell megoldani, hogy a játékosok ne botolhassanak meg benne, vagy ne sérüljenek meg tőle, amikor az állvány közelében játszanak, vagy elesnek. Az állvány alapjának egyenletesen a földön kell feküdnie. Tilos kereszteződő, X alakú állványalapot használni. Ha nem lehetséges az állványt a talajban rögzíteni, akkor az állványt egy megfelelően nagy és nehéz vastányérhoz lehet rögzíteni. (Pl.: egy 80 cm átmérőjű és 1 cm vastag vastányér.) Az alapként szolgáló tányérnak megfelelően laposnak kell lennie. A versenyszabályzat előírhat, vagy megengedhet rövidebb állványokat, amelynek eredményeként a korf teteje 3,5 méter alá kerül. Erre példa lehet a nagyon fiatal gyerekek közti verseny. Az állványok végeit le lehet kerekíteni annak érdekében, hogy megkönnyítsük a korfhoz vagy az alapokhoz való csatlakozását. Az állványoknak kör alakúnak kell lenniük. Anyagukat tekintve lehetnek keményfából, vasrúdból vagy szintetikus anyagból. Ha szintetikus anyagú az állvány, akkor az anyag viselkedésének a keményfához vagy a vasrúdhoz kell hasonlítania.

1.4

Korfok Egy korf található minden állvány tetején. A korfnak a pálya közepe felé kell néznie és felső élének 3,5 méter magasban kell lennie. A korfok henger alakúak, talp nélkül; 23,5-25 cm magasak és belső átmérőjük 39-41 cm a felső részen, 40-42 cm az alsó részen. A korf felső pereme 2-3 cm széles. A korfok műanyagból készülnek, megfelelnek az IKF szabványoknak, sárga színűek és egyformák. A kosarat az állványhoz a következő feltételek figyelembe vételével kell rögzíteni: 

a korf az állványhoz képest nem mozoghat,



az állvány nem nyúlhat a korf fölé,



a rögzítés se befelé, se kifelé nem nyúlhat ki 1 cm-nél jobban,



a korf alatti fém tartószerkezet, csak a korf állványhoz legközelebb eső negyedén engedélyezett; a korf külsején, kerületének legfeljebb harmadán lehetnek fémdarabok. Feltűnő sárga szín javasolt. A versenyszabályzat lehetővé teheti, vagy előírhatja szintetikus anyagból készített korf használatát. Szintetikus anyagból készített korfok használata esetén azoknak az IKF által elfogadott korfoknak kell lenniük.

1.5

Labda A korfballt gömbölyű 5-ös számú labdával játsszák, amelyet jóváhagyott az IKF. Lehetőleg kétszínű (fekete és fehér) legyen. A labda kerületének 68-70,5 cm kell lennie, súlya pedig nem lehet kevesebb 445 grammnál, és nem lehet több 475 grammnál. A labdát, a labdán megjelölt nyomásnak megfelelően kell felfújni. A labda 1,8 méter magasságból ledobva (a labda aljától mérve) legalább 1,1 méterig fel kell pattannia (a labda tetejét mérve) de nem pattanhat 1,3 méter fölé. A labda mintázatának szimmetrikusnak kell lennie, és forgás közben nem kelthet olyan illúziót, mintha nem lenne gömb alakú. A labda külső borítása bőrből vagy más jóváhagyott anyagból készülhet. Mindenféle, a játékosokra veszélyes anyag felhasználása tilos. A labda felülete lehetőleg ne legyen sima; a játékosoknak a labdát könnyen meg kell tudniuk fogni, például a labda varrásánál. A labda felületén meg kell jelölni, hogy milyen nyomástartomány kívánatos az adott labda használatakor. A megjelölésnek bárban kell 2 szerepelnie, de egy további font per inch egység is megadható. Amennyiben szintetikus anyagból

5

készült a labda, akkor külsejének mindenben hasonlítania kell a bőrlabdákra. Az IKF időről-időre dönt, hogy milyen anyagok használatát engedélyezi. Fiatal játékosok közti mérkőzések esetén a versenyszabályzat előírhatja, vagy megengedheti a 4-es méretű labdák használatát - ennek kerülete 64-66 cm, súlya kb. 370 g. Még fiatalabb játékosok esetén 3-as méretű labda is használható, melynek kerülete 59-60 cm és súlya 310-330 g. Az IKF kétféle labdát különböztet meg: az „IKF Approved” valamint az „International Match Standard” felirattal ellátott labdákat. Nemzetközi mérkőzéseken az „International Match Standard” feliratú és tulajdonságú labdával kell játszani.

Felszerelés

1.6

Minkét csapat játékosainak egységes mezt kell viselniük, amelyek színben jelentősen elütnek a másik csapat játékosainak mezeitől. A játékvezetőknek mindkét csapat mezeitől eltérő színű öltözékben kell pályára lépniük, továbbá a pályán tartózkodók közül senki sem viselhet sérülést okozó tárgyat. A játékosok nem viselhetnek veszélyes tárgyakat, például: keret nélküli szemüveg, karóra, karkötő, gyűrű, fülbevaló. Ezeket vagy le kell venni, vagy leragasztani oly módon, hogy nem okozhatnak kárt, illetve sérülést. A mérkőzés szabályai elvárhatják a játékosoktól, hogy számozott mezben lépjenek pályára. A játékosoknak és a játékvezetőknek cipőt kell viselniük a mérkőzésen.

Shot clock készülék

1.7

A shot clockot 0.90 – 1.80 méter magasra, jól látható helyre, a játéktéren kívül, de mindkét alapvonalhoz közel kell helyezni. A shot clock kezelése a zsűri asztalnál történik.

2. fejezet: Személyek Játékosok

2.1 a

Létszám és pozíció A játékot két, egyenként 4 női és 4 férfi játékosból álló csapat játssza, amelyekből mind a két térfélen 2 nő és 2 férfi található.

b

Felállás és hiányos létszámú csapat Ha az egyik, vagy akár mindkét csapat hiányos, a játék csak akkor kezdődhet el, vagy csak akkor folytatódhat, ha elérhető olyan felállás, amelyben minden térfélen mindkét csapatból legalább 3 játékos van, és egyik térfélen sem áll szembe kettő nő és egy férfi játékos egy nő és két férfi játékossal. Legtöbb esetben az induló felállásban zajlik a mérkőzés, de ha a játék során a körülmények megváltoznak: például valamilyen okból kifolyólag egy játékosnak el kell hagynia a pályát, a játékvezető az edző kérésére, a másik edzővel történő egyeztetés után elrendelhet egy cserét. Ezen elrendelés akkor történik, ha a fentebb említett körülmények nem teljesülnek, vagy a közvetlen ellenféllel nem rendelkező játékosok száma kevesebb a szükségesnél. Ha egy csapat egy játékosát nem léptette pályára, vagy valamilyen okból kifolyólag lehozta őt a pályáról (sérülés, vagy mert az ellenfél sem állt ki teljes csapattal), akkor azt a játékost bármikor játékba állíthatja azon a térfélen, ahol egyébként játszott volna. (Egyes kivételes esetekben a 2.1 (b) pontnak megfelelően a másik térfélre kell a játékost behozni.) Ha valamelyik csapat hatnál kevesebb játékossal rendelkezik, a játék nem folytatható. A játék abban az esetben sem folytatható, ha az „A” csapat 4 női és 2 férfi játékosa a „B” csapat 4 férfi és 2 női játékosával állna szemben. A játék abban az esetben sem folytatható, ha az „A” csapat 4 férfii és 2 női játékosa a „B” csapat 4 női és 2 férfi játékosával áll szemben

6

Ha a szabály többféle felállásban is betartható, akkor a játékvezető, szem előtt tartva a sportszerű és egyenlő elrendezést, megvitathatja a mérkőzés felállását az edzővel, vagy ha az edző nincs jelen, akkor a csapatkapitánnyal. c

A játékosok cseréje Csapatonként legfeljebb 4 játékost lehet külön játékvezetői beleegyezés nélkül cserélni. A játékvezető által leküldött játékos helyettesíthető valamelyik cserejátékossal. Ha bármelyik korábban említett cserére még nem került sor, akkor ezt a helyettesítést egy, a korábban említett cserének kell tekinteni. Amennyiben a leküldött játékost nem helyettesítik, akkor is úgy kell tekinteni, mintha a csapat elhasználta volna a fentebb említett 4 cseréjének egyikét, és a továbbiakban a csapat nem cserélhet a leküldöttel azonos nemű játékost. Az előbb említett cseréken túl, azokat a játékosokat, akiket a játékvezető leküldött, vagy sérülés miatt nem tudják folytatni a játékot, a játékvezető beleegyezésével le lehet cserélni. Ha egy játékost lecserélnek, többé nem térhet vissza a mérkőzésre. Cserére csak a játék megállásakor van lehetőség. A mérkőzés szabályai, a cserélhető játékos számát illetően esetenként változhatnak. Az edzőnek (lásd 2.2 b pontot) értesítenie kell a játékvezetőt a tervezett cseréről. A csere önmagában nem elégséges indok a játék megállítására. A játékvezető értesítésének elmulasztását rossz magaviseletnek kell tekinteni. A cserére igénybe vett idő nem része a játékidőnek. (3.1-c pont) A cserét gyorsan kell végrehajtani. A csere során tapasztalt időhúzás a 3.6 g pontnak megfelelően büntetendő (indokolatlan időhúzás). Ha cserére nincsen azonnal lehetőség, akkor a felállást a 2.1 b pontnak megfelelően meg kell változtatni, hogy a játékot folytatni lehessen. Ha lecseréletlen, sérült játékosok vagy cserejátékosok újra rendelkezésre állnak, akkor az eredeti felállásban kell folytatni a játékot. A mérkőzés szabályai esetenként előírhatják, hogy az edző csereszándékát a eredményjelző személyen keresztül jelentse be. (2.4 b pont)

2.2 Csapatkapitány, edző, cserék és további a csapathoz tartozó személyek a

Csapatkapitány Minden csapatból egy játékos a csapatkapitány. Ennek jelzésére egy tisztán látható szalagot visel bal karjának felső részén. Ő képviseli csapatát és felel játékosainak helyes magatartásáért. Ha a csapat edzője nem áll rendelkezésre, akkor ő veszi át az edző esetleges feladatait is. Joga van felhívni a játékvezető figyelmét bármilyen, a játék helyes menetét szerinte elősegítő tényre. Ennek a megkeresésnek indokolt és szabatos formában kell megvalósulnia, jóhiszeműen és nem túl gyakran. A csapatkapitány az egész meccs alatt megőrzi tisztségét, és csak akkor adhatja át szerepét, ha már nem vesz részt a játékban. Ebben az esetben egy másik játékos veszi át a csapatkapitány szerepét. Ha a csapatkapitány visszaél a jogával, és indokolatlanul hátráltatja a mérkőzést, vagy kritizálja a játékvezető döntését, az rossz magaviseletnek tekintendő, és figyelmeztetéssel vagy kiállítással büntethető.

b

Edző és segédedző Az edzőnek joga van csapatát a mérkőzésre elkísérni. Az edzőnek a csapat részére kijelölt cserepadon kell ülnie. Sem az edző, sem más, a csapathoz tartozó személy nem léphet be a pályára a játékvezető engedélye nélkül.

7

Az edző csapatának a cserepadról utasításokat adhat, amennyiben az nem zavar másokat. Bizonyos esetekben az edző felállhat a cserepadról, hogy utasításokat adjon a játékosoknak, de mindezt csak a játéktéren kívülről teheti, ugyanazon az oldalon ahol a cserepad található. Az edző elhagyhatja a cserepadon kijelölt helyét, hogy a következő feladatok egyikét elvégezze: 

szünetet kérjen vagy időkérést kihasználjon. (lásd a 3.1 b pontot),



cserét kérjen és végrehajtson (lásd a 2.1 c pontot),



amennyiben a felálláson a 2.1 b pontnak megfelelően változtatni kell,



értesítse a játékvezetőt és az ellenfél edzőjét, hogy melyik játékosa nem fog dobni (lásd a 3.6 q pontot). Egy csapatot legfeljebb egy edző kísérhet, és a játékvezetőnek be kell mutatkoznia még a mérkőzés megkezdése előtt. Ha az edző játékosként lép a pályára, akkor többé már nem tekinthető edzőnek, és edzői jogait elveszíti. Időkérés esetén az edzőnek és a csapatának a kijelölt pad közelében kell tartózkodnia. A versenyszabályzat minden csapatnak engedélyezi, hogy kijelöljön egy edzőhelyettest, aki a fentebb felsorolt edzői feladatokat elláthatja, amennyiben az edző nincs jelen a mérkőzésen. Ha az edző és a helyettese is ott van a mérkőzésen, akkor a helyettes nem hagyhatja el a csapata részére kijelölt kispadot. Amennyiben nincsen jelen edző, akkor a megjelölt feladatok a csapatkapitányra szállnak át. (Lásd a 2.2 a pontot.)

c

Cserék és más személyek A cserejátékosokat és a többi, a cserepadon helyet foglaló személyt a csapat tagjának kell tekinteni. Ha a csapatot cserejátékosok vagy más a csapathoz tartozó személyek kísérik, ezeknek a személyeknek a mérkőzés alatt a cserepadon kell ülniük. A cserejátékosok, a cserét megelőzően, bemelegítés céljából elhagyhatják a cserepadot. A csapatot kísérő orvos, a játékvezető engedélyével, elhagyhatja a cserepadot, hogy megvizsgálja vagy ellássa a sérült játékost. Lecserélt játékos is ülhet a cserepadon, de annak a játékosnak, akit piros lappal kiállítottak el kell hagyni a játékteret, így a cserepadot is. Ha a mérkőzés szabályai másképp nem rendelkeznek, akkor a cserepadon helyet foglaló cserejátékosok száma legfeljebb nyolc lehet. A csapathoz tartozó, a cserepadon helyet foglaló személyek maximális száma pedig négy, amibe nem kell az edzőt beleszámítani.

Játékvezető

2.3

A játékvezető felügyeli a mérkőzést. Csakis az ő jogában áll a mérkőzés irányítása. Feladatai: a

Megállapítani, hogy a terem és a pálya megfelelő-e, az eszközök eleget tesznek-e az előírásoknak, továbbá felügyelni bárminemű változtatásra, amely felmerülhet a játék során A játék megállítására okot adhat: 

a nagyon csúszós talaj,



a vizes talaj,



a teremben található veszélyes akadályok.

8

A játékvezető a mérkőzés kezdete előtt megállapítja, hogy a terem és a pálya megfelelő-e, az eszközök eleget tesznek-e az előírásoknak, és minden rendben van-e a játék megkezdésére. A játékvezetőnek tisztában kell lennie felelősségével a játékosok megbetegedésével, sérülésével kapcsolatban, amennyiben azok a játéktér kedvezőtlen körülményeiből erednek. b

Betartatni a szabályokat A játékvezető bünteti a szabályok megszegését. Amennyiben a büntetés a vétlen csapatot hátrányos helyzetbe hozná, a játékvezető dönthet a büntetés mellőzéséről („előnyszabály”). A játékvezető a mérkőzés folyamán, bármikor büntethet szabálykihágást, még akkor is, ha a játékidő épp meg lett állítva. Előnyszabály: Ha a vétlen csapat egy szabálytalanság után is birtokolja a labdát, és a játékvezető a megállítással vagy különösképpen egy újraindítással előnytelen helyzetbe hozná a vétlen csapatatot, akkor dönthet annak mellőzéséről. Amennyiben büntetődobással büntetendő kihágás után a vétlen oldal azonnal gólszerző lehetőséghez jut, és a játékvezető az után fújja meg sípját, hogy a labda már a korf felé tart, akkor a 3.2 b és c pont szerint a gól érvényes lesz, ha átmegy a korfon (ebben az esetben természetesen a büntetőt nem kell elvégezni); amennyiben a dobás nem ér célt, a büntetődobást el kell végezni. A játékvezető dönt a kétséges esetekben. Példák kétséges esetekre: 

Mindkét csapatból egy-egy játékos úgy gondolja, hogy ő fogta meg előbb a labdát. A játékvezető ekkor vagy odaadja egyiküknek a labdát, vagy ha nem tudja eldönteni, hogy ki fogta meg előbb, akkor feldobja a labdát.



A játékos azért nem tudja elérni a labdát, mert a közönség átlépte a pálya szélét. Ha a játékvezető szerint a játékos elkapta volna a labdát, akkor a labdát odaadja a játékosnak. Ha ebben nem biztos, akkor feldobja a labdát. (Lásd a 3.8-as pontot.)

Ha két szabálytalanság egy időben történik, a játékvezetőnek a súlyosabb szabálytalanságot kell büntetnie. Példák az egy időben elkövetett szabálytalanságokra:

c



A támadó térfélen szabaddobás elvégzése során az egyik védő a szabaddobás elvégzésének helyétől kevesebb, mint 2,5 méterre áll, ezzel egyidejűleg két támadó az állvány alatt vagy annak közelében egymástól kevesebb, mint 2,5 méterre áll, de ezt a helyzetet nem próbálják meg előnyükre fordítani. Ebben az esetben a játékvezetőnek a védő hibáját kell bünteti.



A támadó térfélen szabaddobás elvégzése során mindkét csapat a megengedettnél közelebb áll a szabaddobás helyszínéhez. Ebben az esetben a támadó csapatot kell büntetni.

Hivatalos jelzéseket használva a játékosok értésére hozni döntéseit A hivatalos jelzések a szabályzat végén találhatóak.

d

Be kell avatkoznia, ha valamelyik oldal játékon kívüli okokból tisztességtelen előnyre tesz szert Példák tisztességtelen előnyre: 

a játékvezető hátráltat egy védőt, és a támadó játékos pontszerző pozícióba kerül emiatt,



egy védő elesik, egy támadóval történő ütközés következtében, amikor egyik fél sem követett el szabálytalanságot.

Ilyen és ezekhez hasonló esetekben a játékvezető lefújhatja a játékot és megengedi, hogy a védő felvegye a volt pozícióját. A labda természetesen a támadó félnél marad. e

Sípszóval jelezni a játék kezdetét, a végét, az újrakezdését, illetve az időkérést

9

A játék elkezdésekor vagy újrakezdésekor a játékvezető azonnal belefúj a sípjába, amint a dobást elvégző játékos készen áll, és minden feltétel (3.9-es és a 3.10-es pontok) teljesül. A játékvezető sípját röviden és erőteljesen fújja meg. A játékot meg kell állítani, ha a következők egyike teljesül: 

valaki gólt dob,



ha egy szabálytalanságot büntetni kell,



tisztességtelen előnyszerzés esetén,



ha feldobás következik,



ha vérző játékos van a pályán,



bizonyos körülmények, a felszerelésben vagy a talaj állapotában beállt változás miatt, játékosok esetén rossz magaviselet illetve zavarkeltés esetén,



az első félidő végén.

Az időkérést a játékvezető a 3.1 b pontnak megfelelően adminisztrálja. Ha vérző játékos van a pályán, a játékosnak azonnal el kell hagynia a pályát, és nem térhet vissza addig, amíg a vérzés el nem áll, a sebet le nem kezelik, és a vért el nem távolítják. Ha a 2.4-es pontnak megfelelően kijelöltek egy időmérőt, aki a mérkőzés folyamán a játékvezető jelzéseire leállította az órát, akkor mindkét félidő végét is az időmérő fogja jelezni. A játékot be kell fejezni, ha a következők egyike teljesül:

f



a teljes játékidő végén,



a talajban, eszközökben, vagy a játékosokban beállt valamilyen változás, illetve rossz magaviselet vagy külső behatás esetén, mely a játék folytatását nem teszi lehetővé.

Fel kell lépnie a játékosok, az edzők, a cserejátékosok, és a csapathoz tartozó további személyek rossz magaviselete esetén Rossz magaviselet esetén a játékvezető bármelyik, a csapathoz tartozó személyt hivatalosan figyelmeztetheti (sárga lap), vagy a kérdéses személyt leküldheti a játéktérről (piros lap). Rossz magaviseletnek számít: 

egy ellenfél megrúgása, megütése, lökdösése vagy szándékos földre vitele,



a szabályok ismételt megszegése, különösképpen figyelmeztetés után,



dobás során az állvány szándékos mozgatása,



a szóbeli sértegetés, bárkinek is címezzék,



a játékvezető szabályismeretének kétségbe vonása,



a pálya elhagyása a játékvezető beleegyezése nélkül,



időkérés után a pozíciók újbóli felvétele folyamán történő időhúzás és játékvezető cseréről történő nem értesítése. Rossz magaviseletnek számít, ha a két csapat együtt késlelteti a játékot. (Lásd a 3.6 g pontot.) Amennyiben a játékvezető ezt a fajta játékot észreveszi, figyelmeztetnie kell mindkét csapat kapitányát. Ha a játékvezetői figyelmeztetés után is mindkét csapat folytatja korábbi játékát, akkor a játékvezető a mérkőzést lefújhatja. A játékvezető minden sportszerűtlen lépést rossz magaviseletnek tekinthet. Például a játékvezetőnek szóló illetlen felhívásokat vagy látványos, sértő mozdulatokat. A mérkőzés során a játékvezető hivatalos figyelmeztetés során a kérdéses játékosnak, edzőnek, cserejátékosnak vagy valamelyik, a csapathoz tartozó személynek sárga lapot mutat fel. A játékvezető, ha le akar valakit küldeni a pályától piros lapot mutat föl. Egy játékos súlyos szabálysértés esetén küldhető le a pályáról. Minden formájú súlyos szabálysértés azonnal

10

piros lappal büntetendő, és nem számít, hogy a játékosnak volt-e előtte sárga lapja vagy sem. A piros lapot kapott játékosnak el kell hagyni a játékteret (1.1-es pont). Az érintett játékos eldöntheti, hogy teljesen elhagyja a játékteret, vagy a nézőknek fenntartott helyre ül. Ha az adott játékos, vagy személy, aki már kapott egy sárga lapot, második alkalommal is megengedhetetlenül viselkedik, akkor a játéktérről le kell küldeni. Ebben az esetben a játékvezetőnek előbb egy sárga lapot, majd közvetlenül ezután egy piros lapot kell felmutatnia. Az adott verseny szabályzata előírhatja, hogy a játékvezető hatásköre mettől meddig tartson bizonyos - lappal büntetendő - szabályszegésekre és rossz magaviseletre értendően. Hivatalos IKF mérkőzéseken ez az idő a mérkőzésének jegyzőkönyvének beadásától (amely tartalmazza, mely játékosok játszanak majd, és melyek lesznek cserék) annak a játékvezető és a csapatkapitány által történő aláírásáig tart Ha a rossz magaviselet a félidei szünetben történik, amikor már a játékosok elhagyták a pályát, akkor a sárga vagy piros lapot fel kell mutatni az adott játékosnak, edzőnek, cserejátékosnak vagy a csapathoz tartozó személynek az adott pillanatban, és mindkét csapat edzőjét értesíteni kell a második félidő kezdete előtt. Ha a rossz magaviselet a mérkőzés lefújása után történik és a játékvezető intézkedni szeretne, akkor nem fog lapot felmutatni. Azonban az érintett játékost és mindkét csapat a csapatkapitányát és edzőjét értesíteni kell a történtekről. Az az edző vagy cserejátékos, aki piros lapot kapott a továbbiakban nem léphet pályára, és nem ülhet a cseréknek fenntartott padon sem. A versenyszabályzat előírhatja, vagy megengedheti, hogy a játékvezetőnek ne kelljen sárga és/vagy piros lapot használnia a játékos hivatalos figyelmeztetésekor vagy kiállításakor. Ennek feltétele, hogy a játékosok adott kor alattiak legyenek. A fent említett hivatalos figyelmeztetésen kívül a játékvezető nem hivatalos figyelmeztetést is használhat annak érdekében, hogy egy játékos, edző, cserejátékos vagy bármely más, a csapathoz tartozó személy változtasson játékán vagy magaviseletén Ha a mérkőzés alatt komoly szabálytalanság történik, mint például egy erőszakos fizikai támadás, akkor az érintett személyt azonnal ki kell küldeni a játéktérről. A játékvezető utasíthatja az edzőt, hogy az engedélye nélkül a mérkőzés hátralévő részében nem hagyhatja el a cserepadot, g

Felléphet a közönség zavarkeltése ellen Figyelmeztetheti, vagy eltávolíthatja a közönséget, vagy érvénytelenítheti, illetve befejezheti a mérkőzést Amennyiben a nézők közbeszólásai zavaróak, akkor a játékvezetőnek a hazai csapat kapitányán vagy képviselőjén keresztül kell a közönséget ennek megszűntetésére felszólítania. Ennek megismétlődése során a játékvezető, ha a körülmények ezt szükségessé teszik, a játékvezető elnapolhatja, vagy lefújhatja mérkőzést.

Időmérő és eredményjelző személy

2.4 a

Ha lehetséges időmérőt kell kinevezni Az időmérő feladata, a játékvezető figyelmeztetése minden félidő vége előtt, kivéve, ha a mérkőzés szabályzat külön előírja, hogy az időmérő felelőssége legyen a mérkőzés időbeosztásának követése. A játékvezető feladata ellenőrizni, hogy az órát megállították, majd újból elindították-e a megfelelő időben. A asszisztens játékvezető is lehet időmérő.

b

Ha lehetséges eredményjelző személyt kell kinevezni

11

A eredményjelző személy feladata a mérkőzés pontjainak számlálása, és ennek rögzítése. Előírható továbbá az is, hogy az időkérések és a cserék az eredményjelző személyen keresztül történjenek. c

Ha a játék megállt, az időmérő hangjelzéssel szólhat a játékvezetőnek, hogy valamelyik csapat időt kérne vagy, játékost cserélne Ha az időkérés vagy játékos cseréjének jelzésére az időmérő hangjelzést használ, akkor erre a célra csipogót, csengőt vagy kürtöt kell használnia. A használt hangjelzés semmiképpen sem lehet a játékvezetői síphoz hasonló, azzal összekeverhető. A eredményjelző személynek külön jelzést kell alkalmazni az időkérésre vagy a csereszándékra is.

Asszisztens játékvezető

2.5

Minden mérkőzésen van egy asszisztens játékvezető, akinek feladata a játék során a játékvezető segítése. A asszisztens játékvezetőnél egy zászló kell, hogy legyen, melyet a játékvezető figyelmének felhívására használ, ha a labda elhagyja a pályát, vagy ha közelében valamilyen szabálytalanság történik. A játékvezető megkérheti az asszisztens játékvezetőt, hogy további, előre megállapított esetekben is segítse őt. A játékvezető közli az asszisztens játékvezetővel, hogy hova álljon. A mérkőzés alatt az asszisztens játékvezetőnek a játéktéren (1.1-es pont), de a pályán kívül kell elhelyezkednie. Az asszisztens játékvezető a játékvezető engedélye után rövid ideig beléphet a pályára. A játékvezető az asszisztens játékvezetőt visszaléptetheti és – ha lehetséges – egy másik asszisztens játékvezetőt kérhet fel a feladat ellátására. A versenyszabályzat elhagyhatja az asszisztens játékvezető használatát. Az asszisztens játékvezetőnek lehetőség szerint a játékvezetőhöz hasonló öltözetben kell pályára lépnie. (1.6-os pont) A versenyszabályzat előírhat a használt zászlón kívüli kommunikációt is a játékvezető és az asszisztens játékvezető között. (Például: mikrofon és fülhallgató, vagy zászlóba épített csipogó, stb.). Kétséges esetben a játékvezető kikérheti az asszisztens játékvezető véleményét, és ez alapján hozhatja meg döntését. Az asszisztens játékvezető javaslatára a játékvezető megváltoztathatja korábbi döntését, ha még nem indította újra a játékot. Az asszisztens játékvezetőre átruházható további feladatok: 

legyen ő az időmérő. (Lásd a 2.4-es pontot),



felhívhatja a játékvezető figyelmét a játékosok, az edzők, a cserejátékosok vagy bármely más, a csapatokhoz tartozó személy rossz magaviseletére,



felhívhatja a játékvezető szabálytalanságra,



felhívhatja a játékvezető figyelmét az edzők 2.2 b pontnak megfelelő kéréseire.

figyelmét

minden,

a

játékvezető

3. fejezet: A játék Játékidő és időkérés

3.1 a

A játék hossza A játék és a félidő hosszát a mindenkori versenyszabályzat határozza meg.

12

látókörén

kívül

eső

A versenyszabályzat az előírtnál rövidebb játékidőt és félidőt is megadhat, ez fiatalabb játékosok esetén fordul elő. A normális játékhoz hozzá nem tartozó megállásokat nem kell beleszámítani a játékidőbe. (Ide tartozik: Időkérés, és a játékos csere is.) Ha a játékvezető úgy gondolja, akkor bármilyen, az első vagy a második félidőben a 3.6 g pont szerinti szabálytalanságot vagy bármilyen külső behatást (ide értve a sérülések kezelését is) játékidőn kívüli késleltetésnek tekinthet, és az adott félidő hosszát ennek megfelelően megnyújthatja. Ha kijelöltek időmérőt a 2.4-es pontban leírtak alapján, akkor az ő jelzésére ér véget minden félidő nem a játékvezető sípszavára. Ezenfelül a szabályok előírhatják, hogy minden félidő utolsó két percében, a mérkőzés idejét mérő órát le kell állítani a játékvezető minden egyes ezt jelző sípszavára. Amikor a játékvezető a mérkőzést újraindítja, akkor az órának is el kell indulnia (kivéve büntetődobás esetén). Büntető dobás esetén az órát újra kell indítani:

b



pontszerzést követően – középkezdéskor,



kihagyott büntetődobást megérintésekor.

követően

–

a

labdának

bármely

játékos

által

történő

Időkérés Az időkérés 60 másodperces szünetet jelent a játékban. A mérkőzés alatt mindkét csapatnak joga van időt kérni, csapatonként legfeljebb kétszer. A versenyszabályzat módosíthatja a csapatok időkérést, így megegyezés alapján ez kettőnél több is lehet. A szabályzatban további, a játék szintjére és korcsoportokra vonatkozó megkötések is szerepelhetnek az időkérés jogának használatára vonatkozóan. Az időkérést az edzőnek kell bejelentenie a játékvezető felé kivéve, ha versenyszabályzatban foglaltak szerint ezt a góljelezőn keresztül kell megtenni. Az edző az időkérést egy T-betűt formáló karjelzéssel is megerősíti a játékvezető felé. A játékvezető egyidejű T-jelzéssel és sípszóval tudatja az időkérés kezdetét. A játékvezető 45 másodperccel az időkérés vége előtt sípszóval jelzi, hogy mindkét csapat foglalja el időkérés előtti helyzetét. A játékot 60 másodperccel az időkérés után újra kell indítani. Egy időkérést a játék újraindítása zárja le. Az újraindítás előtt nem lehet időt kérni, csak miután egy időkérés után már egyszer újraindult a játék. Időkérés után, a játékot újraindítják, úgy mintha semmilyen jellegű időkimaradás nem történt volna.

c

Játékos cseréje A csere nem tartozik bele a játékidőbe. Amint a játékvezető tudomást szerzett az edző csereszándékáról a játékidőt le kell állítani. Amint a játékvezető sípszóval jelzi a játék újraindítását az órának is el kell indulnia. Piros lap esetén csak akkor kell leállítani az időt, ha az edző cserét kér a játékos helyére.

Gólok

3.2 a

Pontszerzés A c pont alatti eseteket kivéve egy csapat góllal pontot szerez ha, 

a labdafelülről, teljes terjedelmével átesik az adott csapat támadó térfelén lévő korfon,



a labda biztosan átesett volna a korfon, de egy védő azt alulról visszalökte.

A saját koráson átdobott labda az ellenfél góljának számít.

13

b

Gól szabálytalanság esetén A c pontban foglaltaktól eltekintve, a gól akkor is érvényes, ha a játékvezető korábban valamilyen védőoldali szabálytalanság miatt sípjába fújt, és a labda a sípszó megkezdésekor már elhagyta a támadó játékos kezét, és azt egy védő játékos sem érintette.

c

Érvénytelen gól A játékvezető nem adja meg a gólt, ha 

ő sípszóval, vagy az eredményjelző berendezés a kürtjével az első vagy a második félidő végét jelezte,



szabálytalanságot észlelt a támadó csapat részéről, mielőtt a labda a korfon átesett volna,



a labdát a támadó csapat védekező térfeléről vagy közvetlenül szabaddobásból vagy újrakezdésből dobták át a korfon,



észlelte, hogy a támadó csapat a gólt megelőzően jutott tisztességtelen előnyhöz,



a labda először alulról haladt át a korfon, majd úgy esett vissza.

A játékvezető akkor is érvényteleníthet egy gólt, ha szabálytalanságot észlelt, de csak azután fújt a sípba miután a labda már átesett a korfon. d

A több gólt szerző csapat nyeri meg a játékot

Felállás

3.3 a

Döntés a felállásról Az aktuális játékszabályzat dönt arról, hogy melyik csapattal melyik korfra fog támadni az első félidőben. Ezután a csapatok, szintén a játékszabályzatnak megfelelően, elhelyezik játékosaikat a két térfélen. Versenyszabályzat vagy bármilyen erre vonatkozó iránymutatás hiányában, mindkét csapat tájékoztatja a játékvezetőt, hogy mely játékosi fogják kezdeni a támadást, majd pénzfeldobással döntik el, hogy melyik csapat kezd és melyik korfra támadnak az első féidőben. IKF mérkőzések esetén pénzfeldobással dől el, hogy az első félidőben melyik csapat támad először, melyik korfra. Barátságos mérkőzések esetén a hazai csapat dönt. IKF mérkőzések esetén minden csapatnak előre kell közölnie a játékvezetővel, hogy mely játékosok 

lesznek az első támadó zónában,



melyek lesznek az első védelmi zónában,



melyek lesznek a cserék.

Ha nem történt előzetes egyeztetés, ugyanezen szabályok érvényesek a barátságos mérkőzésekre is. Ha mindkét csapat hiányosan áll pályára, akkor a nem kezdő csapat kapitányának úgy kell elhelyeznie a játékosokat, hogy a lehető legkevesebb játékos maradjon ellenfél nélkül. b

Változás a felállásban A felállás a mérkőzés végig állandó a játék folyamán, kivéve a 2.1 b pontban foglaltak esetében.

3.4

Térfél- és zónacsere Minden második gól után a játékosok szerepet váltanak: a támadók védekezni kezdenek, a védők pedig támadni. Ezt, a játékosok zónacserével érik el. Félidőben csak térfélcsere van, szerepcsere nincs.

14

A versenyszabályok ettől eltérően is rendelkezhetnek, például fiatal játékosok mérkőzésein, amikor egy félidő jelentősen rövidebb is lehet.

Középkezdés

3.5

Középkezdéskor 

a játékszabályzatban megadott csapat kezd (ha pénzfeldobással dőlt el, akkor a nyertes csapat kezd),



félidő után a másik, az első félidőben, nem kezdő csapat kezd,



mindig a gólt elszenvedő csapat kezd.

A középkezdést egy támadó játékos kezdi a saját térfeléről, a középponthoz közel. A középkezdésre ugyanazok a megkötések vonatkoznak, mint az újraindításra. (lásd 3.9-es pont) IKF mérkőzéseken a pénzfeldobást megnyerő csapaté a jog az első középkezdéshez. Barátságos mérkőzések esetén a hazai csapaté ez a jog.

Szabálytalanságok

3.6

A szabálytalanságokat a szerint különböztetjük meg, hogy a szabálytalanságot a védő vagy a támadó játékos követi el. Védő játékosok által elkövetett szabálytalanságok: a

enyhe szabálytalanságok – büntetés: újraindítás 1.

technikai szabálytalanságok (lépéshiba, labda lábbal való érintése, vagy időhúzás),

2.

fizikai szabálytalanságok, melyek nem a támadás megszakítására irányulnak és nem járnak durvább kontaktussal.

b

súlyos szabálytalanságok – büntetés: szabaddobás

1.

fizikai szabálytalanságok, melyek durvább kontaktussal járnak (labda kiütése az ellenfél kezéből, lökés, ellenfél visszahúzása és feltartása),

2.

szabálytalanságok, melyek a megszakítását eredményezik.

támadás megszakítására

irányulnak,

vagy a

támadás

c

szabálytalanságok, melyek ismétlődően szabálytalanul hátráltatják a támadást – büntetés: büntető dobás az ellenfél csapatnak

d

nagy súlyos szabálytalanságok, melyek eredménye a gól szerzés meghiúsulása – büntetés: büntető dobás a másik csapatnak Támadó játékosok által elkövetett szabálytalanságok:

a

enyhe szabálytalanságok – büntetés: újraindítás,

b

nagyon súlyos szabálytalanságok, melyek eredménye a másik térfélen lévő csapat gólszerzési lehetőségének meghiúsulása – büntetés: büntető dobás az ellenfél csapatnak. Esetenként, a játékszabályzat megkülönböztethet enyhe és súlyos szabályokat védők esetén, illetve tekintettel lehet a játék szintjére vagy a játékosok életkorára. Ha a játék aktuális játékszabályzata nem különböztet meg védők által elkövetett súlyos és enyhe szabálytalanságot, akkor minden szabálytalanság súlyosnak számít és a szabaddobást a szabálytalanság helyéről kell dobni. Ha az adott szabálytalanság egy játékos ellen irányult (3.6 h, i, j, k, l, és esetenként m pont) akkor a szabaddobást arról a pontról kell elvégezni, ahol ez a játékos állt.

A játék során tilos: a

A labdát lábbal érinteni Támadó esetén, újraindítás, míg védő estén, ha a lábbal érintés nem szándékos, szintén újraindítás a büntetés.

15

Ha a védő szándékosan ér lábbal a labdához, és ebből előnye származik, vagy a másik fél támadása meghiúsul, a büntetés szabaddobás. b

A labdát ököllel érinteni Támadó estén, újraindítás, míg védő esetén szabaddobás a büntetés. Minden ököllel történő labdaérintés büntetendő, még akkor is, ha a játékos csuklója ért a labdához.

c

Szabálytalan labdabirtoklás (a labda birtoklása, elkapása, megérintése, amennyiben ezzel egyidejűleg a játékosnak a lábfején kívül bármely más testrésze érintkezik a talajjal) A szabálytalanság minden esetben újraindítással büntetendő. Ha a labdát birtokló játékos a talajra esik, úgy ő az elesést követően a labdával felállhat, illetve fekvő helyzetből is megjátszhatja a labdát.

d

Futni a labdával (Lépéshiba) Labdával való helyváltoztatás, a következő három esetben lehetséges: 1.

Amikor a labda megszerzésekor a játékos álló helyzetben van Ebben az esetben egyik lábát tetszése szerint mozgathatja, amennyiben a másik lába a helyén marad („sarkazás”). A másik lábon való megfordulás is engedélyezett. Álló helyzetből indulva a játékos nem mozgathatja az egyik lábát, ha utána a másikat is felemeli, mielőtt a labda elhagyja a kezét, különösen gólszerzési kísérlet esetén. Ugrani szabad, amennyiben az ugró játékos az egyébként helyben maradó lábra érkezik meg. Ha az ugrást követően még mindig a játékosnál van a labda, és a kiinduló helyzetétől távolabb ér földet, akkor ezt szabálytalan futásnak (lépésnek) kell tekinteni.

2.

Amikor a labda megszerzésekor a játékos fut vagy ugrik, és először megáll, mielőtt tovább adná, vagy korfra dobná a labdát. Elvárás, hogy a játékos a labda megszerzését követően azonnal és teljes mértékben próbáljon megállni. Miután megállt az 1. pont szabályai vonatkoznak rá

3.

Amikor a labda megszerzésekor a játékos fut vagy ugrik, majd tovább adja vagy korfra dobja a labdát mielőtt megállt volna. Szabálytalan, ha a játékos még akkor is birtokolja a labdát, amikor a labda megszerzésétől számítva harmadszor is a talajra helyezi a lábát. A játékvezetőnek figyelnie kell a labdát birtokló játékos mozgását. A szabály szempontjából a játékos mozgásának iránya nem számít. Megszegésének büntetése újraindítás. Ha egy játékos álló helyzetből távolra kíséri meg eldobni a labdát, ez esetben előreléphet az egyik lábával, és még azelőtt felemelheti a helyben maradó lábát, mielőtt a labda elhagyná a kezét. A játékost nem kell büntetni, ha egy be nem fejezett dobás során egy kicsit halad a pályán. Annak megítélésekor, hogy a játékos mindent megtett-e a megállás, stb. érdekében a játékvezetőnek figyelembe kell vennie a pálya állapotát és a játékos sebességét és technikai képességeit. Ha a játékos úgy kapja meg a labdát, hogy nyilvánvalóan érintkezik a talajjal, akkor ezt az érintkezést kell az első labda birtoklása során történt talajérintésnek tekinteni.

e

Szóló játék Az összjáték szándékos elkerülése, amikor a labdát birtokló játékos a pozícióját egy másik játékos segítsége nélkül próbálja megváltoztatni.

16

A szóló játék nem büntethető, ha 

a játékos észrevehetően nem változtatott helyzetén,



az összjáték elkerülése nem volt tudatos.

A szóló játék büntetése újraindítás. Példák a szóló játékra: A játékos: 

Eldobja a labdát annak érdekében, hogy azt máshol fogja majd meg. Ez akkor is tilos, ha a labdát egy másik játékosnak vagy az állványnak dobja. Ha viszont a játékos egy másik játékosnak próbál passzolni, de a másiknak nem sikerül a labdát elkapni, akkor az első játékos újra megfoghatja a labdát.



Pattogtatva vezeti a labdát.

Esetek, amikor nem beszélünk szóló játékról: 

Nem beszélünk szóló játékról, ha a kérdéses játékos helyzete nem változott; például az egy helyben álló játékos a labdát egyik kezéből a másikba átveszi, vagy azt lepattintja, majd megfogja.



Ha a játékos mozog, akkor az a kérdés, hogy szándékosan kerülte-e el az összjátékot.



A labda pattogtatása nem büntetendő, ha a labdát nem lehet azonnal megfogni. Ha viszont a labdát korábban meg lehetett volna fogni, akkor a labda vezetése, majd megfogása tiltott. A labda vezetése akkor is tilos, ha ezzel annak későbbi megfogását segítik elő.



Gyakran előfordul, hogy két ellenfél ugrálva vagy lehajolva, futva verseng a labdáért. Ha az egyik játékosnak elegendő előnye van, akkor az esetek többségében gyorsan meg fogja szerezni a labdát. Ha ez az előny nem elegendő, akkor megengedett, hogy a labdát neki kedvezőbb irányba üsse, hogy meg tudja fogni. A játékosnak az így megszerzett pozícióból megengedett a rádobás. Az ilyen párbajokban könnyen előfordulhat, hogy a labdához valaki egymás után többször is hozzá ér mielőtt azt végül megfogná. Ez teljes mértékben szabályos. Hasonló helyzet állhat elő a térfél szélén, ha a játékos a labdát zónáján belül próbálja tartani. A játékvezetőnek ilyen esetekben csak akkor kell a sípjába fújnia, ha úgy gondolja, hogy a labdát korábban is meg lehetett volna fogni.

Ilyen esetben a játékvezetőnek figyelembe kell vennie a játékosok technikai képességeit is. Minél jobb egy játékos, annál korábban gondolhatjuk, hogy az összjátékot szándékosan kerülte el. f

A labda saját csapattársnak történő kézből-kézbe adása A labda kézből-kézbe adása azt jelenti, hogy a labda anélkül kerül az egyik játékostól a másikhoz, hogy az szabadon repült volna a levegőben vagy gurult volna a földön. Büntetése újraindítás. Ha egy csapat két játékosa közel ugyanabban a pillanatban kapja el a labdát, majd egyikük elengedi azt, az sohase tekinthető a szabály megszegésének.

g

Időhúzás Példák időhúzásra: 1.

passzolás előtt túl sokáig várni,

2.

a labdát messzire a pályán kívülre eldobni vagy a labdába a játék leállítása során belerúgni,

3.

a labdát a támadó térfélről a védekező térfélre visszajátszani, kivéve, ha ezzel egy támadást készítenek elő,

4.

játékos cseréje, zónacsere vagy időkérés utáni felálláskor időt húzni,

5.

túlzott passzolgatással késleltetni a labda átjuttatását a támadó térfélre,

6.

túlzott passzolgatás, ha annak célja nem a dobóhelyzet kialakítása,

7.

szándékosan mellőzni a tiszta dobóhelyzetek kihasználását.

8.

a labdát a combok közé helyezni és ott tartani.

17

A játékvezetőknek időhúzás szempontokat:

megállapítása

során

figyelembe kell

venniük a következő



a játékosok technikai felkészültségét, mint a 3.6 d és e pontokban,



a mérkőzés állapotát és eredményét,



annak mértékét, hogy az ellenfél mennyire igyekszik a dobóhelyzeteket megakadályozni, vagy a labdát megszerezni.

Eszerint a játékvezetőnek nem kell azonnal jeleznie, és megállítania a játékot, ha egy szoros mérkőzés végén a nyerésre álló csapat nagyobb körültekintéssel, kevesebb kockázatvállalással játszik. Ugyanebben a szellemben a játékvezető adhat időt a támadó csapatnak, hogy a védők stratégiáját kiismerjék, ha azok ellenfeleiket a dobóhelyzetek elvégzésére ösztönzik azáltal, hogy kevésbé aktívnak mutatkoznak az ellenfél zavarásában és az emberfogásban, ezzel felvállalva egy gól esélyét, abban a reményben, hogy egy sikertelen korfra dobással nő a labda megszerzésének esélye. Ugyanakkor egyik esetben sem szabad hagyni, hogy a játék kizárólag a labda megtartására irányuljon. A támadó csapat játékában a dobóhelyzetek megvalósítására és kihasználására irányuló tevékenységnek felismerhetőnek kell lenni. Ha mindkét csapat döntetlen eredmény mellett több kör óta húzza az időt, vagy úgy tűnik, hogy elfogadják a mérkőzés állását, annak megváltoztatására irányuló szándék nélkül, akkor a játékvezető figyelmezteti a csapatkapitányokat. Közli velük, hogy az alkalmazott játék helytelen, és ha folytatják, akkor a játékot a 2.3 f pont szerint meg fogja állítani. Ilyen helyzet akkor állhat elő, ha mindkét csapat elégedett a mérkőzésen elért pontszámmal, és úgy gondolják, hogy az számukra előnyös. Az indokolatlan időhúzás újraindítással büntethető. h

Kiütni, kivenni vagy kilökni az ellenfél kezéből a labdát A szabálytalanság elkövetésének a feltétele, hogy az ellenfélnek a labdát megfelelően birtokolnia kellett. A labdabirtoklás megvalósulhat a labda egy vagy két kézzel történő megfogásával, vagy a labda tenyérrel vagy ujjal való tartásával. Támadó játékos általi elkövetése esetén a büntetése újraindítás. Védő játékos általi elkövetése esetén a büntetése újraindítás, azonban ha a szabálytalanság súlyos, akkor a büntetése szabaddobás.

i

Az ellenfél lökése, visszahúzása, feltartása Az ellenfél szabad mozgásának minden jellegű akadályozása büntetendő, függetlenül attól, hogy az szándékos-e vagy sem. Az ellenfél ilyen szabálytalan akadályozását minden esetben büntetni kell függetlenül attól, hogy a sértett játékos birtokolja-e a labdát, illetve attól hogy a labda egyáltalán az adott térfélen van-e. Ez a szabály nem kényszeríti a játékost arra, hogy utat adjon más játékosoknak, így minden játékos oda állhat, ahova csak szeretne. A játékost akkor kell megbüntetni, ha olyan hirtelen ugrik be egy másik játékos elé, hogy az összeütközés elkerülhetetlenné válik. Támadó által elkövetett szabálytalanság újraindítással büntetendő. Védő által elkövetett enyhe szabálytalanság újraindítással, súlyos szabálytalanság szabaddobással büntetendő. A feltartás tiltása egyenes következménye annak, hogy a korfball nem az erő, hanem az ügyesség sportja. Példák a szabálytalan akadályozásra:  lökés, 

fellökés,



ugrás után a földön álló emberre ráesni,



megakadályozni, hogy az ellenfél felálljon, vagy felugorjon,

18



ugró játékos útjába állni,



egy közeledő vagy passzoló ellenfél irányában kinyújtani a kart vagy a lábat, és ezáltal rákényszeríteni az ellenfelet arra, hogy hosszabb utat járjon be a játékos megkerülésére.

A kar vagy a lábak kinyújtása nem jelenti feltétlenül a mozgó ellenfél akadályozását. A szabálytalanság akkor következik be, ha az ellenfélnek hosszabb utat kell választania, hogy elkerülje a játékos lábát vagy karját. A játékos a közeledő ellenfél útjába állhat, amennyiben 

karjainak vagy lábának kinyújtásával nem kényszeríti az ellenfelet a szükségesnél hosszabb út választására az összeütközés elkerülése érdekében,



nem ugrik olyan gyorsan az ellenfél útjába, hogy az összeütközés elkerülhetetlenné válik.

A fenti szabályok ismétlődő áthágása a 3.11 a pontjának B alpontjában leírtak szerint büntetődobást eredményez. A másik oldalról viszont a támadónak meg kell próbálni a védővel való összeütközést elkerülni. Ha a támadó azért megy neki a védőnek, hogy kibillentse egyensúlyából, vagy, ha karjaival vagy vállával kilöki a védekező pozícióból, akkor a támadó követ el szabálytalanságot a 3.6 i pont szerint. Ha egy játékos nem tudja követni ellenfelét, mert egy másik ellenfele elállja az útját, akkor a második ellenfél szegi meg 3.6 i szabályt (feltartás). Gyakran előfordul, hogy két játékos a labdáért vívott harcban egymáshoz ér. Az ilyen érintkezést csak akkor kell büntetni, ha szándékosságból vagy feltartásból ered. Ilyen esetben a játékvezetőnek kell eldöntenie, hogy kit büntet. Ez lehet egyaránt az a játékos, akinek a labdát passzolták vagy az ellenfél, aki megpróbált közbelépni. Az úgynevezett „vonalon ugrás”-t, vagyis a pályát jelölő vonalak feletti átugrást csak akkor kell büntetni, ha az ellenfél gátolva volt testének szabad használatában. Nem történik szabálytalanság, ha a védő a labdát azelőtt érinti meg, mielőtt az a támadó játékos kartávolságán belül érne. Ezzel ellentétben viszont szabálytalanság történik, ha a védő a támadó mellett vagy mögött állva a támadóra dől, őt akadályozza a labda megszerzésében, és így a védő megérinti a labdát. A labda ugrás közbeni elkapását csak akkor kell büntetni, ha a fizikai érintkezés fellökést vagy ráugrást eredményez. j

Az ellenfél túlzott akadályozása Egy játékos az ellenfél játékosnak a labda meghatározott irányba történő eldobását oly módon zavarhatja, hogy a zavarás eredményeként a labdát az ellenfél játékos az ő kezébe vagy karjába dobja. Támadó által elkövetett szabálytalanság újraindítással büntetendő. Védő által elkövetett enyhe szabálytalanság újraindítással, súlyos szabálytalanság szabaddobással büntetendő. A zavarás csak annyiban engedélyezett, amennyiben az a labdának a dobójátékos által a kívánt irányba történő szabadon eldobását akadályozza. Megengedettek továbbá azok a mozdulatok, amelyek hatására a labdát birtokló játékos a labdát a zavaró játékos kezébe vagy karjaiba dobja vagy lehetővé teszik, hogy a labda eldobását megzavarja. A zavaró játékos megállíthatja a labdát úgy, hogy karját a labda útjába rakja, de 

nem zavarhatja ellenfelét azzal, hogy a labda helyett annak karját állítja meg,



nem csaphatja le a labdát vagy a dobó kezet, így a zavaró kéz vagy kar nem mozoghat a labda irányába az érintkezés pillanatában.

Az ellenfél váratlan mozdulatai gyakran vezetnek a játékos szabad mozgásának korlátozásához. Ezeket az alkalmakat nem kell büntetni, amennyiben az ellenfél azonnal megpróbálja a játékos szabad mozgását lehetővé tenni. Abban az esetben nincsen szabálytalanság, ha a zavaró játékos azután ér a labdához, hogy az elhagyta a dobó játékos kezét. Ha a dobó játékos kezei közt érinti meg a labdát, akkor nem történik

19

szabálytalanság, ha a játékos kezei nyugalomban vannak. Ellenben szabálytalanság történik, ha a karok a labda felé mozognak, miközben azt megpróbálják eldobni. Ha az érintkezés enyhe és a passzt ez nem érintette kedvezőtlenül, akkor a játékvezető előnyszabályt alkalmazhat, és továbbengedheti a játékot. Határozott és szigorú fellépés szükséges minden olyan esetben, amikor az akadályozás ütéssé vagy bántalmazássá fajul, még abban az esetben is, ha a dobó játékosnak sikerül eldobnia a labdát. (Ha az akadályozás vagy bántalmazás ellenére is sikerült eldobni a labdát, a játékvezető megvárhatja a dobás eredményét és csak azután figyelmeztetheti az elkövető játékost) k

Ellenkező nemű játékos zavarása labdatovábbítás közben Támadó által elkövetett szabálytalanság újraindítással büntetendő. Védő által elkövetett enyhe szabálytalanság újraindítással, súlyos szabálytalanság szabaddobással büntetendő. A szabályt csak abban az esetben kell alkalmazni, ha a labdát birtokló játékos azt ténylegesen megpróbálja dobni. Minden olyan cselekvés, amely akadályozza a dobást zavarásnak minősül. A játékosok kartávolságán belül történő zavarás számít csak szabályszegésnek és zavarásnak.

l

Olyan játékost zavarása, akit már egy másik játékos is zavar Támadó által elkövetett szabálytalanság újraindítással, védő által elkövetett szabálytalanság szabaddobással büntetendő. A 3.6 k ponthoz hasonlóan ezt a szabályt is csak akkor kell alkalmazni, ha a labdát birtokló játékos a labdát megpróbálja eldobni. Minden olyan cselekvés, ami akadályozza a dobást, zavarásnak tekintendő. Ha két védő is zavarja a labdát birtokló játékost, a játékvezetőnek figyelnie kell, hogy az első zavaró védő eleget tesz-e a 3.6 n pont feltételeinek. Ha ennek eleget tesz, és a támadó korfra dob, akkor nincs szó a 3.6 l pont szerinti szabálytalanságról (lásd a 3.6 n pont magyarázatát). Ha az első zavaró játékos a 3.6 n pont feltételeinek nem tesz eleget, és a rádobás vagy egy dobóhelyzetben lévő játékos felé irányuló passz sikertelen lesz a zavaró játékosok miatt, akkor büntetődobást kell ítélni.

m

A saját zónán kívüli játék Büntetése újraindítás. Egy játékos zónán kívül kerül, ha megérinti az oldalvonalat, a középvonalat, a zónáján kívül a talajt, vagy, ha az előbb felsoroltak valamelyikéről ugrik fel. A saját zónán kívüli játék a labda érintésében, és az ellenfél zavarásában nyilvánulhat meg. Ha egy a zónáján kívül lévő játékos hozzáér a labdához, akkor a szabálytalanság helye az a pont, ahol a labdaérintés megtörtént. A vonalon álló játékos labdaérintéséről szóló szabály egyaránt vonatkozik a térfeleket elválasztó vonalra és a pálya határvonalaira A pályán kívüli labdaérintésről lásd a 3.7-es pontot. Szabálytalan zavarás esetén az újraindítást a 3.9 b pontnak megfelelően onnan kell elvégezni, ahol a zavarás történt. A következő megmozdulások a szabály áthágása nélkül megengedettek:

n



a labdát elkapni vagy megérinteni, amikor az valamelyik vonal fölött van, feltéve, hogy a játékos saját zónájában áll,



megérinteni a labdát a levegőben a saját zónáján kívül, amennyiben a saját zónájából ugrott a játékos,



zavarni a másik zónában lévő ellenfelet, amennyiben a játékos a saját zónájában áll.

Fedett pozícióból korfra dobni Fedett dobásnak kell tekinteni, ha a zavaró védő minden következő feltételnek eleget tesz:

20

A védőnek meg kell próbálnia a labdát blokkolni ÉS mindeközben 1.

az állványhoz a támadónál közelebb kell állnia (kivéve azt az esetet, amikor mindketten nagyon közel állnak az állványhoz az állvány két oldalán, ilyenkor a 2-4 feltételek teljesülése is elegendő),

2.

kartávolságon belül kell állnia a támadóhoz. (A kartávolság azt jelenti, hogy elég közel áll ahhoz, hogy megérintse a támadó mellkasát),

3.

a támadó felé kell néznie.

Büntetése újraindítás. A fedett pozícióból való gólszerzést tiltó szabály célja, hogy megelőzze az ügyes kar és kézmozdulatok góllal való jutalmazását, és arra ösztönözze a játékosokat, hogy együttműködjenek olyan szabad pozíciók kialakításában, amiből korfra szabad dobni. A szabályok nyilvánvalóvá teszik, hogy egy rádobás nem tekinthető fedettnek, ha 1.

a védő teste a támadó testénél távolabb van az állványtól. Az nem elegendő, hogy a védő keze vagy karja közelebb van az állványhoz

2.

a védő kartávolságon túl van

3.

a védő háttal áll támadójának, és nem néz rá

4.

a védő nem veszi észre, hogy a támadónál van a labda (nagyon gyors dobás, érintés esetén) vagy a dobást nem próbálja meg megakadályozni (a kar egyszerű felemelése nem elegendő).

A szabály szerint a védőnek nem kell a dobást valóban megakadályozni. Például, amikor a támadó sokkal magasabb a védőjénél, a támadó valószínűleg mindig tud dobni úgy, hogy védője ne tudja a dobást blokkolni. A dobást akkor kell fedettnek tekinteni, ha a védő eleget tesz a 3.6 n pontban felsorolt feltételeknek. Ugyanez igaz akkor is, ha a támadó felugrás közben dob korfra, vagy érinti meg a labdát a védő zavaró kezei felett. Ha egy támadó két védő mellett dob korfa, úgy, hogy az első védő eleget tesz a 3.6 n feltételeinek, akkor a 3.6 l pontban leírt szabálytalanság nem állhat fenn. Ellenben a támadót kell büntetni, mert fedett pozícióból dobott korfra. A következő esetek kiemelkedő figyelmet érdemelnek:

o



A támadó háttal áll az állványnak, úgy kapja meg a labdát miközben védője mögötte, vagyis közte és az állvány között áll. Ha a támadó ebből a helyzetből hátrafelé dob korfra, akkor az fedett dobásnak minősül, ha a 3.6 n feltételei teljesülnek.



Alulról jövő dobás esetén magas védő mellett könnyen előfordulhat, hogy a védő megérinti a labdát. Ugyanez előfordulhat akkor is, ha a védő nagyon magasra ugrik. A védő labdaérintése önmagában nem jelent fedett dobást. A feltétel az, hogy a védő kartávolságon belül legyen a dobás pillanatában.



A támadó az állvány felé futva dob, miközben védője mögötte áll. Ilyen esetben fedett dobás nem létezik. A védő megpróbálhatja a labdát hátulról elütni, de általában ekkor véteni fog a 3.6 j pontnak (az ellenfél túlzott zavarása). Ilyen esetben büntetőt kell ítélni.



A támadó fedett helyzetben áll. Ha a támadó hátraugrik, vagy hátralép (anélkül, hogy a 3.6 d lépésszabály ellen vétene) és korfra dob, a védő pedig követni próbálja támadóját, kifejezetten a dobás megakadályozására törekedve, akkor a dobást fedettnek kell tekinteni még akkor is, ha a támadó egy rövid időre kartávolságon kívülre kerül.

Zárásból korfra dobni Zárás történik, ha egy védő, aki fedi támadóját, nem tudja követni ellenfelét, mert a támadója olyan közel fut el egy támadó-csapattársa mellett, hogy a védő összeütközik, vagy összeütközne vele, és így a védő kénytelen feladni korábbi fedő helyzetét. Zárás történik akkor is, ha a védő, aki támadóját kartávolságon belül zavarja, nem tudja követni ellenfelét, mert a támadója olyan közel fut el egy támadó-csapattársa mellett, hogy a védő összeütközik, vagy összeütközne vele, és így a védő kénytelen feladni korábbi kartávolságon belüli helyzetét. A zárás önmagában nem szabálytalanság, csak a zárás utáni korfra dobás. Büntetése újraindítás.

21

A rádobás akkor is szabálytalan, ha a zárást végző játékos helyzete további javítása érdekében lepasszolja a labdát, majd a visszapasszból dob korfra. Ha a védő játékos kartávolságon kívül van, amikor a támadó elfut csapattársa mellett, akkor a zárás kérdése nem merülhet fel, így a dobás engedélyezett. Ha egy védő nem tudja követni a támadót, mert egy másik támadó szándékosan a védő útjába áll, akkor a zárás a feltartás egy formája, (3.6 i pont) és a támadót szabaddobással kell büntetni függetlenül attól, hogy az első támadó korfra dob-e a „zárás” után vagy sem. p

A védekező zónából illetve közvetlenül szabaddobásból vagy újraindításból gólt dobni Elkövetésének büntetése újraindítás.

q

Személyes ellenfél nélkül korfra dobni Ez akkor fordulhat elő, ha a védekező csapatnak csak három játékosa van, a négy támadó játékossal szemben. Ebben az esetben a támadó oldal edzője köteles értesíteni a játékvezetőt és a másik csapat edzőjét, hogy melyik támadója nem fog korfra dobni. Az edző döntésén a mérkőzés alatt változtathat, de csak az után, hogy a játékvezetőt és a másik edzőt erről tájékoztatta, miközben a labda, játékon kívül volt (vagyis a játékvezető valamilyen szabálytalanság miatt sípjába fújt, gól született, stb…). A támadó játékosok ilyen cseréje zónacserénként legfeljebb kétszer engedélyezett. Büntetődobás során az a játékos is szerezhet pontot, akinek egyébként nincsen személyes ellenfele. Elkövetésének büntetése újraindítás. A támadók védők fölötti számbeli fölénye abból eredhet, hogy az egyik csapat nem állt ki teljes létszámmal, vagy sérülés miatt egy vagy több játékos elhagyta a pályát, illetve a játékvezető valakit kiállított, akit cserejátékossal nem helyettesítettek. Ha a támadó csapat edzője nem értesíti a játékvezetőt, hogy melyik játékos nem rendelkezik ellenféllel, akkor a játékvezető feladata e kérdés azonnali tisztázása.

r

A dobás eredményét az állvány mozgatásával befolyásolni A gól érvényes, ha a labda azután megy át a korfon, hogy egy védő mozgatta meg az állványt. A gól abban az esetben is érvényes, ha a játékvezető emiatt a szabálytalanság miatt már a sípjába fújt (lásd a 3.2). Büntetőt kell ítélni, ha az állvány védő általi mozgatása gólt akadályozhatott meg. A büntető azért jár, mert gólszerzési esélyt hiúsítottak meg. Ha egy támadó játékos mozgatja meg az állványt, és a labda átmegy a korfon, akkor a védekező csapat javára kell újraindítást ítélni. Ha egy támadó játékos mozgatja meg az állványt, és a labda nem átmegy a korfon, de a támadóknak kedvező irányba pattan, akkor szintén a védekező csapat javára kell újraindítást ítélni A játékvezetőnek nem kell a sípját használnia, ha egy védő mozgatja meg az állványt, de a labda olyan távolról kerüli ki az állványt, hogy az állvány mozgatása nem befolyásolhatta a dobás kimenetelét.

s

Az állványt megragadni felugrás vagy futás során vagy az állványtól való minél gyorsabb eltávolodás érdekében Támadó által elkövetett szabálytalanság újraindítással, védő esetén, szabaddobással büntetendő. Példák:

t



a játékos magasabbra kíván ugrani az állvány segítségével,



a játékos gyorsabb irányváltoztatás érdekében megragadja az állványt,



a játékos gyorsabb az elrugaszkodás kedvéért az állványt használja segítségként.

A szabaddobás vagy a büntetődobás feltételeit megszegni

22

Támadó által elkövetett szabálytalanság újraindítással büntetendő. Védő által elkövetett szabálytalanság vagy szabaddobással, vagy a büntető újra dobásával (lásd. 3.11 c pont) büntetendő. A szabálytalanságot elkövetheti:

u



a dobó játékos (például, ha túl sokáig vár a dobás előtt, vagy büntetődobás közben megérinti a talajt az állvány és a büntetővonal között),



a dobó játékos egyik csapattársa (például: ha az előírt távolságon belül tartózkodik, befolyásolja a büntető kimenetelét),



egy ellenfél (például: ha az előírt távolságon belül tartózkodik, befolyásolja a büntető kimenetelét)

Veszélyes játék Ez a helyzet áll elő, ha egy támadó úgy választja meg az útját, hogy kartávolságon belül álló védőjét arra kényszeríti, hogy nagy sebesség mellett összeütközzön egy másik támadóval. A támadó veszélyesen játszik, ha kartávolságon belül álló védőjét arra kényszeríti, hogy nagy sebesség mellett összeütközzön egy másik támadóval. A védőnek nem kell feltétlenül készülnie rá, hogy egy másik támadó az útjában áll, de az is lehet, hogy csak túl későn veszi ezt észre. Támadó játékos által elkövetett szabálytalanság esetén újraindítással büntetendő. A fenti esetekben az is előfordulhat, hogy a védő szándékosan okozza az összeütközést a másik támadóval, annak ellenére is, hogy tisztában van az útjában álló támadó létével vagy ezt olyan korán észreveszi, hogy az összeütközést elkerülhetné. Ebben az esetben a játékvezetőnek a védőt kell büntetnie. Amikor a játékvezetőnek döntenie kell, hogy a fentiek közül melyik helyzet áll fenn, akkor figyelembe kell vennie a játékosok technikai és taktikai képzettségét és a támadó felé mozgó másik támadó sebességét. Kisebb összeütközés esetén, amikor a védőt kellene büntetni, de az ütközés nem befolyásolja a játék folytatását, a játékvezető dönthet a játék folytatásáról („előnyszabály”).

v

Újraindítás feltételeinek megszegése Ez a következő helyzetekben történik: 

egy játékos akadályozza az újraindítást végző játékost,



ha bármely csapat hozzáér a labdához, mielőtt az legalább 2,5 métert távolodott volna kiindulási helyétől.

Támadó által elkövetett szabálytalanság esetén a büntetés egy újabb újraindítás megítélése. Ha többször megtörténik az már helytelen magaviseletnek bizonyul. Védő által elkövetett szabálytalanság esetén a büntetés, szabaddobás és szintén helytelen magaviseletnek bizonyul, ha többször megtörténik. Az újraindítást végző játékos akadályozása nem megengedett, mivel sikeres újraindításkor a labdának legalább 2,5 métert kell megtennie (3.9 pont). A játékvezetőnek külön figyelmet kell fordítania az aktív és a passzív akadályozásra. Utóbbi esetében az ellenfél olyan közel helyezkedhet az újraindítást végző játékoshoz, hogy annak elvégzése nehezebb, és több időt vesz igénybe.

3.7

Pályán kívüli labda A labda a pályán kívülre kerül, amint megérinti, 

a pálya széleit jelző vonalat,



a játéktéren kívül a földet, vagy bármit, ami a játéktéren kívül van,



a plafont, vagy bármit, ami a játéktér felett van.

Ha a labda a játéktéren kívülre került egy csapat játékosa által, a másik csapatnak ítélik az újraindítást. Az újraindítást a 3.9 pont alatt foglaltak szerint kell végrehajtani.

23

A pálya nem háromdimenziós. Ennek megfelelően a labdát bárhonnan vissza lehet ütni a játéktérre, feltéve, ha a labda nem érintette meg a felsoroltakat, és a 3.6 m pontjában foglaltak nem sérülnek. Ha a labda pályán kívülre került, vagy a 3.6 m pontban foglaltak sérülnek akár a határvonalon vagy azon túl, akkor a bedobást a pályán kívülről, a határvonalhoz közel annál a pontnál kell elvégezni, ahol a labda vagy a szabálytalan játékos átlépte a vonalat. Ha a labda hozzáér a plafonhoz, vagy bármilyen tárgyhoz a pályán felül, akkor a bedobást a hosszú oldalvonaltól kell elvégezni, a lehető legközelebb ahhoz a ponthoz, ahol a labda a plafonhoz ért. Ha a labda eltalál egy nézőt, vagy bármely tárgyat a pályán belül, akkor a játékvezető feldobást ítél, (3.8as pont) kivéve akkor, ha biztos benne, hogy a labda kiment volna a pályán kívülre, amikor is bedobást ítél. Ha a bedobást végző játékos a bedobás megkezdését jelző sípszó után hozzáér az oldalvonalhoz, vagy túllép azon, a játékvezető a bedobást az ellenfélnek ítéli.

Játékvezetői feldobás

3.8

Amikor két játékos egyszerre próbálja birtokolni a labdát, a játékvezető feldobást rendel el. Hasonlóan jár el, ha újraindítást ítél, de egyik csapatnak sincs előjogosultsága a labdabirtokláshoz. A feldobás a következő módon történik: A játékvezető az adott zóna játékosai közül kiválaszt két azonos nemű és lehetőleg közel azonos magasságú játékost. A két játékos elhelyezkedik a játékvezető két oldalán úgy, hogy először a védő veszi fel helyzetét. Olyan magasra dobja a labdát, hogy egyik fél se érhessen hozzá, majd sípszóval jelzi a játék újraindítását. A feldobás után csak ez a két játékos érhet a labdához, miután az elérte a repülésének legmagasabb pontját. A többi játékosnak mindezt 2,5 méteres távolságból kell végignéznie, és csak azután érhetnek a labdához, hogy a két kiválasztott játékos egyike azt már megérintette, vagy a labda a talajhoz ért. Abban az esetben is fel kell dobni a labdát, ha 

a labda a pályán megérint egy nézőt vagy egy pályán belüli tárgyat, (kivéve, ha egyértelmű hogy egyik csapat megszerezte volna meg a labdát (lásd a 2.3 b pontot), vagy a labda kiment volna a pályáról (lásd a 3.7-es pontot),



egyik csapatnak sincsen előjoga a labda birtoklására miután a játékot megszakították.

A játék újraindítása

3.9 a

Mikor ítél a játékvezető újraindítást Az újraindítást a játékvezető szabálytalanság (a 3.6 pontban leírtak) elkövetése esetén ítél. A védekező csapat esetén az enyhe szabálytalanság is újraindítást von maga után. Gólszerzés után minden esetben középkezdéssel folytatódik a mérkőzés (a 3.5 pontban foglaltak szerint). A 3.6 g pontjának 2-es és 4-es alpontjában szereplő szabálytalanságok nem vonnak maguk után újraindítást vagy szabaddobást.

b

Az újraindítás elvégzésének helye Az újraindítást a szabálytalanság helyéről kell elvégezni. Ha a szabálytalanság egy játékos ellen irányult (3.6 h, i, j, k, l, és esetenként m pont), akkor az újraindítás is arról a pontról indul, ahol a játékos állt. Ha egy játékos a felezővonalon állva érinti meg a labdát, akkor az újraindítást a másik zónából a vonalérintés közeléből kell elvégezni. Ha a labdát a játékos a másik zónában érintette meg, akkor az újraindítást a labdaérintés helyéről kell elvégezni.

c

Hogyan kell elvégezni az újraindítást Amint a játékos kezében van a labda, és az újraindítás elvégzésére készen áll, a játékvezető sípszóval jelzi ezt. A sípszó után a játékosnak 4 másodperce van a labdát játékba hozni. Az ellenfél csapat ebben nem akadályozhatja meg.

24

A labda játékba kerül, ha legalább 2,5 métert tett meg az újraindítás kiinduló helyétől, a talajjal párhuzamosan. Ezen táv megtétele előtt egy csapat sem érhet a labdához. Ha a játékos nem hozta játékba a labdát a megadott 4 másodpercen belül, akkor a játékvezető, sípszó után, a másik csapatnak ítél egy újraindítást. Az újraindítást végző játékos nem szerezhet gólt, csak miután egy másik játékos is hozzáért a játékba hozott labdához. Abban az esetben, ha az újraindítás végző játékos, a játékvezető sípszója után, és meg az újraindítás elvégzése előtt hozzáér a oldalvonalhoz, vagy az ellenfél térfeléhez, a játékvezető a másik csapatnak ítéli az újraindítást. Ha a játékos a játékvezetői sípszó elhangzása előtt kezdi el az újraindítást, akkor azt meg kell ismételni. Az újraindítás előkészítésének vagy elvégzésének akadályozása büntethető a 3.6 v pontban foglaltak szerint. Gyakori megismétlése rossz magaviseletnek számít.

3.10 Szabaddobás a

Mikor ítél a játékvezető szabaddobást A játékvezető, szabaddobást a védekező csapat súlyos szabálytalansága esetén (lásd:3.6 pont) ítél a támadó csapat részére.

b

A szabaddobás elvégzésének helye A szabaddobást a büntető pontról dobják. Olyan pályákon, ahol büntető zóna fel van tüntetve, a hely az állvány előtti 2,5 méter sugarú kör, mely egy 3-5 cm széles csíkkal van kijelölve. A csík a 2,5 méteres félkör részét képzi. Olyan pályákon, ahol a zóna nincs feltüntetve, ajánlott könnyen eltávolítható anyagból felragasztani (például ragasztócsík) a 2,5 méter sugarú félkört jelző zónát. A dobást végző játékoson kívül, egyik játékosnak sem szabad a büntetőzónán belül állnia a szabaddobás elvégzésekor.

c

Hogyan kell elvégezni a szabaddobást Amint a játékos kezében van a labda, és a szabaddobás elvégzésére készen áll, a játékvezető felemelt karral négyet mutat: ezzel jelzi, hogy négy másodpercen belül jelzést ad a szabaddobás elvégzésének megkezdésére. A játékvezető a szabaddobás elvégzésének felkészülésekor is büntethet szabálysértést. Ha a szabálysértő egy védő, akkor új szabaddobást adhat a támadó félnek. Ha a szabálysértő egy támadó, akkor újraindítást ítélhet a védelemnek. A játékvezető felemelt karjelzése után két eset lehet: (A és B lehetőség lásd alább) A lehetőség: 1.

Minden játékos legalább 2,5 méterre van a szabaddobás elvégzésének helyétől.

2.

A dobást végző játékos csapattársai egymástól is legalább 2,5 méterre helyezkednek el.

Amint a fent említett állapot beáll, a játékvezető sípszóval indítja újra a játékot, miután a dobó játékosnak szintén 4 másodperc áll rendelkezésére. Ha a labdát nem hozzák játékba 4 másodpercen belül a játékvezető újraindítást ítél a védekező csapatnak. Az ellenfél játékosai akkortól léphetnek a szabaddobó körön belülre, amint az megmozdította a labdát, egyik karját vagy lábát. Az nem számít, hogy ez a mozdulat dobást eredményez-e, vagy csak megtévesztésre szolgál.

25

A szabaddobást elvégző játékos csapattársainak be kell tartaniuk a fentebb leírt két követelményt egészen addig, amíg a labdát játékba nem hozzák. A játékvezetőnek szigorúan tartania kell magát az időzítéssel és a távolsággal kapcsolatos feltételek teljesüléséhez. A játékvezető karjának felemelésekor jelezheti, vagy megmondhatja a játékosoknak, hogy vegyék fel a szükséges távolságot. Ugyanakkor a játékvezetőnek nem kell kivárnia a négy másodpercet a játék újraindításához. Amint úgy gondolja, hogy a játékosok megfelelő távolságra állnak egymástól, azonnal újraindíthatja a játékot. A labda játékba kerül, ha az alábbiak közül bármely bekövetkezik a szabaddobást engedélyező sípszó elhangzásától számított 4 másodpercen belül: 

Egy védekező játékos a labdához ér



A labda a dobás elvégzésének helyétől legalább 1 métert tesz meg a levegőben (a talaj szintjével párhuzamosan) és a szabaddobást elvégző játékos csapattársa két lábbal a földön és a 2,5m-es körön kívül áll, amikor megérinti a labdát



A labda teljesen elhagyta a 2,5m-es kört

Megjegyzés: Az asszisztáló játékos elhagyhatja a talajt a labda megjátszásának érdekében, de ebben az esetben a labdának el kell hagynia a 2,5m-es kört. A szabaddobást végző játékos nem szerezhet gólt, csak miután egy másik játékos is hozzáért a játékba hozott labdához. B lehetőség: Ha az A lehetőségben fennálló 1 és 2 pontban leírtak nem teljesülnek, a játékvezető két rövid sípszóval jelzi a játék újabb leállítását, majd a következő büntetéseket ítélheti meg: 

Ha a szabálytalanságot a védekező csapat követte le, akkor a szabaddobást meg kell ismételni. Ha a védekező csapat újabb szabálytalanságot követ el, a játékvezető büntetődobást ítél meg.



Ha a szabálytalanságot a támadó csapat követte el, akkor újraindítást ítél a másik csapatnak.

Ha mindkét csapat játékosai közelebb vannak 2,5 méternél a dobás végzésekor, a játékvezető a szabaddobás végzésének helyéhez legközelebb álló játékost fogja büntetni. Ha nagyjából minden játékos egyenlő távolságra áll, akkor a támadó csapatot fogja bünteti a játékvezető. Ha egy védő ismétlődően az előírt távolságon belülre lép, a játékvezető büntetődobást ítélhet (3.11 a pontjának B alpontja értelmében) vagy – szélsőséges esetben – a szabálytalanságot rossz magaviseletnek minősítheti. A szabaddobás felkészülésének, magaviseletnek tekinthető.

vagy

elvégzésének

akadályozása

esetenként

rossz

A játékvezető az egyetlen személy, aki dönt a 4 másodperc leteltéről és arról, hogy a labda legalább 1 métert haladt, vagy a labda teljesen elhagyta a 2,5m-es kört. A versenyszabályzat előírhatja, hogy a négy másodperces szabály – ami alatt a játékosoknak el kell foglalniuk helyüket – nagyon fiatal játékosoknál a játékosok képességeinek megfelelően alakítható. Ha a játékos a játékvezetői sípszó elhangzása előtt kezdi el a szabaddobást, akkor azt meg kell ismételni.

3.11 Büntetődobás a

Mikor ítél a játékvezető büntetődobást A következő esetekben ítélhető büntetődobás: A

Szabálytalanság, mely korlátozza a támadó csapatot a szabad gólszerzésben. Ebben az esetben a játékvezető azonnal büntetőt ítél.

B

Többszöri szabálytalanság a védekező csapat részéről, mely megakadályozza a támadó félt gólhelyzet kialakításra. Ebben az esetbe a játékvezető dönti el, ad-e büntetődobást vagy sem.

26

Az alábbi esetekben a játékvezetőnek kötelessége azonnal büntetőt ítélni: 

egy férfi játékos egy gólszerző eséllyel rendelkező női játékost zavar (3.6 k pont) vagy fordítva,



egy játékos egy szabadon álló ellenfelét megakadályozza a dobásban azzal, hogy meglöki vagy fellöki (3.6 i) túlzottan zavarja (3.6 j),



egy játékos dobóhelyzetben áll, de csapattársa nem tudja neki pontosan és időben passzolni a labdát, mert a következőképpen zavarják: a

az ellenfelet szabálytalanul zavarják (3.6 j),

b

kiütik kezei közül a labdát (3.6 h),

c

fellöki, meglöki vagy belekapaszkodik az ellenfele (3.6 i),

d

ellentétes nemű játékos zavarja (3.6 k),

e

két ellenfele is zavarja (3.6 l).



Egy védő az állvány mozgatásával kedvezőtlenül befolyásolja a dobás kimenetelét (3.6 r)



A védelem másodjára is megsérti a 2,5 méteres távolságot szabaddobás esetén (3.10).

A fent említett esetekben akkor is büntetőt kell ítélni, ha ilyen szabálytalanságot a másik térfélen lévő játékos vagy játékosok követnek el és ez egy gólszerző esélytől veszi el az adott csapatot. A következő esetekbe a játékvezető büntetőt ítélhet meg egy védő ellen:

b



az ellenfél feltartása, megfogása vagy az ellenfélnek futás, ha ezzel megakadályozzák, hogy az ellenfél szabad helyzetbe érjen (3.6 i),



szabálytalan zavarással a labda továbbjátszásának megakadályozása (3.6 j),



a labda kiütése az ellenfél kezei közül (3.6 h),



a 2,5 méteres szabály ismételt megszegése, még mielőtt a szabaddobást elvégző játékos a labdát megmozdította volna (lásd a 3.10 c pont),



szabaddobásnál, a négy másodperces felkészülési idő alatt, ismétlődően az előírt 2,5 méteres távolságon belül maradni.

A büntetődobás elvégzésének helye A büntetődobást a támadó zónában tartózkodó játékosnak kell elvégezni, közvetlenül a büntetőpont mögül. (1.2 pont)

c

Hogyan kell elvégezni a büntetődobást A büntetődobást végző játékosnak közvetlenül a büntetőpont mögül kell dobni a labdát, és nem érhet az állvány és a büntető pont között részhez a dobás előtt. Az a tény, hogy a játékosoknak 2,5 méterre kell állniuk az állványt a büntetődobás helyével összekötő vonal minden pontjától, azt jelenti, hogy nem léphetnek be az 1.2 pontban leírt büntető zóna területére. (Lásd az ábrát) Büntetődobás elvégzése során az ellenfél csapata, ideértve annak edzőjét is nem vonhatja el a dobó játékos figyelmét semmilyen formában sem. A csapat minden tagjának tartózkodnia kell mindennemű közbeszólástól, vagy tettől mely zavarhatja a dobást végző játékost. Az utóbbinak tanácsos addig várnia, amíg minden el nem csendesedik. A büntetődobás megzavarása esetén, ha az első büntető eredménytelen, új büntetőt kell dobni. Ez rossz magaviseletnek tekintethető, kifejezetten, ha megismétlődik. Ha szükséges, az első és a második félidő is meghosszabbítható, újabb büntetődobás elvégzése céljából, ha nem eldönthető, hogy a büntetődobás eredményeképpen sikerült-e a labdának a korfon átesnie vagy sem. Ha a játékos a játékvezetői sípszó elhangzása előtt kezdi el a büntetődobást, akkor azt meg kell ismételni.

27

Büntetőt csak támadó játékos végezhet. A négy másodperces szabály a büntetőre nem érvényes. Büntetődobás esetén a 3.10 c kikötés, miszerint az ellenfél játékosai az után léphetnek az előírt 2,5 méteres távolságon belülre, amikor a játékos megmozdítja a labdát, a dobó játékos csapattársainak pedig egymástól 2,5 méterre kell maradniuk, amíg a labda játékba nem kerül, büntetődobás esetén szintén nem érvényesek. Mindenkinek 2,5 méterről kell figyelnie a büntetődobást addig, amíg a labda el nem hagyja a dobó játékos kezeit. Ha egy védő túl korán túl közel fut, akkor a büntetőt annak sikertelensége esetén meg kell ismételni. Ha egy támadó túl korán túl közel fut, akkor a büntetődobás szabálytalan, és a védőknek szabaddobás jár. Büntetőből megengedett azonnal korfra dobni és pontot szerezni.

3.12 A megengedett időkorlát túllépése a támadó zónában A támadó csapatnak 25 másodperc áll a rendelkezésére, hogy a labda rádobása során a korfhoz érjen, vagy a támadó csapat gólt érjen el. A támadóidőt egy időmérő berendezéssel mérik. A támadóidő túllépését egy dudaszó jelzi és ekkor a játék megáll, és a játékvezető újrakezdést ítél a védekező csapatnak onnan, ahol a duda megszólalásakor a támadó kezében volt a labda, vagy ahol a duda megszólalása előtt a támadó kezében volt a labda. 1. A támadóidő 25 másodpercről indul, amikor az egyik támadó játékos birtokába kerül a labda. 2. A támadóidő újra 25 másodpercről indul, ha a labda a rádobás során a korfot érinti. 3. A támadóidő megáll, és vissza kell állítani 25 másodpercre, amikor egy védő birtokába kerül a labda, vagy a játékvezető gólt ítél, vagy mikor vége van az első illetve a második félidőnek. 4. a. A támadóidő megáll, és vissza kell állítani 25 másodpercre, ha a játékvezető a következők miatt sípszóval megállítja a játékot: 

ha egy szabálytalanságért szabaddobást ítél (melyet közvetlenül a bűntető pont mögül kell elvégezni)



ha újrakezdést ítél (Lásd a szabálytalanságokat a 3.6 pont alatt)



ha büntetődobást ítél (3.11)



ha egy védő játékos sérülése miatt megállított játék folytatódik.

b. Miután a játékvezető a játékot sípszóval újraindítja, a támadóidőt akkor indítják újra, amikor az egyik támadó úgy birtokolja a labdát, mintha a labdát szabaddobás vagy újrakezdés vagy büntetődobás esetén játékba hozzák. (Lásd külön 3.10, 3.9 és 3.11) Ezért a labda megfogásának pillanatában kell a támadóidőt elindítani. 5.a. A támadóidőt meg kell állítani, ha a játékvezető sípszóval bármilyen okból (a fenti 4. pontban felsoroltakon kívül) megállítja a játékot. Példák - a labda a pályán kívül került, játékvezetői labda, bármely támadó, sérülése esetén vagy olyan helyzetekben, melyek ok nélküli előnyt eredményeznek. b. A támadóidő újraindul, ha az egyik támadó birtokába kerül a labda, miután a játékvezető sípszóval újraindítja a játékot. Ilyenkor a támadóidő arról az időpontról indul újra, ahol azt korábban megállították. Kivétel, ha az egyik védő megsérül, mert akkor vissza kell állítani az órát 25 másodpercre és onnan kell újraindítani. Ezért a támadóidőt abban a pillanatban kell elindítani, amikor az egyik támadó birtokolja a labdát.

28

6. Ha az egyik támadó véletlenül vagy szándékosan az egyik védekező csapattársának játssza a labdát, aki a másik térfélen tartózkodik, a támadóidőt nem szabad megállítani és visszaállítani 25 másodpercre, amikor ezek után újra egy támadó birtokolja a labdát. 7. A gól akkor is érvényes, ha a labda támadóidőmérő berendezés kürtjének megszólalásakor már elhagyta a támadó játékos kezét, azt egy védő játékos sem érintette és a labda áthalad a korfon.

29

A játékvezető jelzései

30

3.1a 2.1c

Játékidő megállítása

Játékos cseréje

A játékvezető felemeli a karján lévő órát, és a másik kezével megállítja azt. Újrakezdésnél, ugyanezt a jelzést alkalmazza.

A játékvezető kezeit feje fölé emeli, és kinyújtott mutatóujjal, kezeit előre hátra mozgatva jelez.

3.1b

3.4

Időkérés

Zónacsere két gól után

Időkérés esetén a játékvezető kezeivel egy T betűt formál.

A játékvezető karját felemelve körkörös mozdulattal jelez. 31

3.6b Labdához érés ököllel A játékvezető felemelt ökölbe szorított kezét le föl mozgatva jelez.

3.6a Labdához érés lábbal vagy lábfejjel A játékvezető térd alatt jelez, ha lábbal értek a labdához. A játékvezető nem minden esetben emeli fel a lábát.

3.6d

3.6c

Futás labdával a kézben

Szabálytalan labdabirtoklás Ha a játékosnak a labdát birtokló játékos más testrésze is érintkezik a földdel, akkor a játékvezető leguggol, és megérinti a földet.

A játékvezető kezeit maga előtt tartva forgó mozgást imitálva jelez. 32

3.6g Időhúzás A játékvezető az órájára mutatva jelez. 3.6e Szabálytalan labdavezetés A játékvezető labdapattogtatást utánoz a kezével.

3.6e Csapaton belüli labdaátadás A játékvezető a kezeivel labdaátadás mozdulatit imitálja. 33

3.6h A labdának az ellenfél kezéből történő kiütése vagy elvétele A játékvezető söprő mozdulattal imitálja a labda kézből történő kiütését. Ha a játékvezető vállmagasság fölött jelez, akkor a szabálysértés ugrás közben történt.

3.6i Ellenfél feltartása A játékvezető, lökés esetén, mindkét kezével lökés mozdulatait imitálja

3.6i Ellenfél visszatartása A játékvezető kinyújtott karral, lefelé mutató kezekkel jelez. 34

3.6j Az ellenfél jelentős akadályozása Karmozgás akadályozása: A játékvezető a kinyújtott karját a másik kezével lefogva jelez.

3.6j

3.6j

Az ellenfél jelentős akadályozása

Az ellenfél jelentős akadályozása

A játékvezető átölelő mozdulatot imitál karjaival.

Másik játékos megütése esetén a játékvezető a mellkasára üt, és a szabálytalankodó játékos felé mutat.

35

3.6m

3.6n

Zónán kívüli játék

Fedett dobás

A játékvezető egy képzeletbeli vonal mentén jelez a karjával.

A játékvezető felemelt kézzel jelzi, hogy a dobás fedett volt.

3.6o Zárásból dobás

3.7

A játékvezető felemelt karjait maga előtt keresztezve jelez.

Játéktéren kívüli labda A játékvezető egy képzeletbeli vonal mentén jelez a karjával. 36

3.6r Dobás befolyásolása (dobásra történő felhívás) az állvány mozgatásával 3.6s Az állvány segítségével történő ugrás, futás vagy indulás A játékvezető az állványhoz szalad és megfogja azt.

3.6u

3.8

Veszélyes játék

Játékvezető elrendelte feldobás

A játékvezető a szabálytalankodóra nézve az öklét a tenyeréhez ütve jelez.

A játékvezető hüvelykujjait feje fölé emelve jelzi a feldobást. 37

3.9 3.10

Játék újraindítás

Szabaddobás A játékvezető a jelzést, a 4 másodperces időkorlát meghaladása estén használja:

Újraindítás megítélésénél a játékvezető egyik keze annak helyét, míg a másik az irányát mutatja.

Szabaddobás esetén ugyanezt a jelzést alkalmazza, amikor is ezzel jelzi, hogy négy másodpercen belül fújni fog a szabadobás elvégzéséhez.

3.9

3.10

3.10

Szabaddobás

Szabaddobás

A játékvezető felemelt kézzel és nyitott tenyérrel jelez, miközben a büntetőpontra mutat. Ezt a jelzést meg kell, hogy előzze a szabálytalanság fajtájának bemutatása.

Szabaddobáskor, 2,5 méteren belül nem tartózkodhat senki, a dobást végző játékos körül. Ha ez nem teljesül, a játékvezető a karjait maga előtt tartva, tenyereit egymás felé mozgatva jelez.

A játékvezető, a büntetőponton kívül, más pontot is kijelölhet szabaddobás céljából. Ezt mutatással jeleznie kell.

A játékvezető ugyanezt a jelzést alkalmazza, büntetődobás esetén is, ha valaki a dobás elvégzése előtt belépett volna a büntetőzónába. 38

3.11

3.11

Büntető

Ismételt büntető

A játékvezető a büntető pont felé mutat kinyújtott kézzel miközben a sípjába fúj.

Sorozatos szabálysértések esetén, a játékvezető kinyújtott kézzel a büntető pont felé mutat, és felemelt kezén két ujjal jelez, miközben a szabálytalankodó felé néz.

Irányjelzés A játékvezető felemelt karjával a játék irányát jelzi.

39

A Magyar Korfball Szövetség 2012/2013. évi felnőtt magyar bajnokság versenykiírásának a játékvezetőket érintő részleteinek gyűjteménye

10. Megjelenés a mérkőzésen Amennyiben valamelyik fél a mérkőzés kiírt időpontjáig nem áll készen megfelelő számban (7 fő) a játékra, úgy a jelenlevő csapatnak 5:0-s gólaránnyal igazolja a VB a mérkőzést, ill. a távolmaradó csapattól 2 pont levonásra kerül. [...] Ha egy csapat létszáma egy mérkőzésen bármilyen okból úgy lecsökken, hogy a szabályok szerint nem lehet a mérkőzést folytatni, akkor  ha a vétlen csapat legalább 5 korffal vezet, az aktuális eredmény lesz a végeredmény  minden egyéb esetben a vétlen csapat 5-0-ás gólaránnyal nyeri a mérkőzést 16. Óvás, fellebbezés A mérkőzésen résztvevő csapatok óvásának az a módja, hogy a csapatkapitány a jegyzőkönyvet az erre rendszeresített rovatban aláírja, a csapat az óvási díjat megfizeti és az óvás részletes indoklását írásban (e-mailben) eljuttatja a VB címére a mérkőzést követő 5 munkanapon belül. A mérkőzésen történt játékvezetői műhibával kapcsolatos óvást benyújtani addig lehet, amíg a játékvezető alá nem írta a mérkőzés jegyzőkönyvét.

17. Játékjogosultság A Magyar Korfball Szövetség által szervezett bajnokságokban egy mérkőzésen egy csapatban maximum 16 játékos szerepeltethető. 7 játékosnál kevesebbel nem léphet pályára egy csapat. Ha ez az eset áll fenn, akkor a versenykiírás megjelenés a mérkőzésen pontja szerint kell eljárni. A mérkőzéseken csak érvényes sportorvosi igazolással, valamint játékengedéllyel rendelkező játékosok vehetnek részt! NB1-ben csak 14. életévüket betöltött játékosok szerepeltethetők. A sportorvosi igazolás csak fényképes tagsági igazolványon fogadható el.

20. Kiállítás

40

A kiállított játékosnak a mérkőzés végéig el kell hagynia a mérkőzés helyszínét! Az öltözőbe kell vonulnia, vagy elhagyni a csarnokot. 22. Játékvezetők A mérkőzéseket csak a Magyar Korfball Szövetség Játékvezető Bizottsága (JB) – vagy a JB által erre a célra felkért személy - által küldött játékvezetők vezethetik. A játékvezető hatásköre a mérkőzés kezdete előtt 15 perccel kezdődik és a mérkőzés végét jelző sípszóval ér véget. Ha a kiírt játékvezető a mérkőzésen nem jelenik meg, úgy a Játékvezetői Bizottságot kell értesíteni a tényről, aki dönt a továbbiakról. Ilyen esetben az elmaradt meccset a VB által meghatározott új időpontban kell lejátszani. 23. Technikai személyzet biztosítása a mérkőzésen A jegyzőkönyvet minden mérkőzésen a hazai csapat* köteles vezetni, a vendégcsapatnak az időmérőről kell gondoskodnia. A támadóidő-mérőt a fordulót rendező csapat biztosítja (a Szövetség által szervezett fordulókon a támadóidő-mérőt is a vendégcsapat biztosítja). Támadóidőt csak képesítéssel rendelkező ember mérhet. Személyi vita esetén a mérkőzés játékvezetője dönt. A technikai személyzetet, ha az nem látja el megfelelően feladatát a játékvezető bármikor leválthatja. Ha a technikai személyzetet az ezért felelős csapat nem biztosítja, akkor a csapatnak a VB mérkőzésenként a mindenkori sárga lap díjának megfelelő mértékű büntetést kell megfizetnie. Ha hiányosan van kitöltve a jegyzőkönyv (4. számú melléklet), a hazai csapatnak a mindenkori sárgalap díját kell a következő mérkőzéséig befizetnie a VB-nek. *hazai csapat: az alapszakaszban és a rájátszás első két fordulójában az a csapat, aki előre van írva a beosztásban; a döntőkön és a bronzmeccseken pedig az alapszakaszban rosszabb helyen végzett csapat. 24. Egyéb rendelkezések 

A mérkőzés hivatalos jegyzőkönyvének vezetése a hazai csapat feladata. A jegyzőkönyvek helyszínre juttatásáról a fordulót rendező csapatnak kell gondoskodnia, kérésre ezeket a VB elkészíti.



A csapatok csak egységes, számozott felső mezben játszhatnak. A hazai csapat választ mezszínt, a másik csapat köteles a hazai csapattól jól megkülönböztethető mezben játszani. Nem egységes mezben pályára lépő csapatok büntetése a sárga lap díja, az egységesség megítélése a játékvezető feladata.



Az alapszakaszban a hazai csapat köteles először megadni támadó és védekező négyesét, melyet a jegyzőkönyvbe kell rögzíteni, és erről az ellenfelet is tájékoztatnia kell. Ezt legkésőbb a mérkőzés előtt 5 perccel kell megtenni.



A rájátszásban mindkét csapat edzőjének a támadó és védekező négyesét a mérkőzés kezdete előtt, külön felszólítás nélkül meg kell adnia a mérkőzés játékvezetőjének.



A hazai csapat választ korfot a melegítéshez, melyet a sorsolás után azonnal közölni kell a játékvezetővel és az ellenfél csapatkapitányával is. A választott korfra kell az első félidőben támadnia is.



Mindkét csapat köteles biztosítani a mérkőzésen labdát. A mérkőzéslabdát a hazai csapat biztosítja, melyet a játékvezető hagy jóvá. Ha nincs megfelelő labda a hazai csapat birtokában, úgy a helyszínen lévő bármelyik labda lehet mérkőzéslabda. A kijelölt labdával a vendégcsapat melegít.

41



A mérkőzéseken a Nemzetközi Korfball Szövetség által kiadott, a Magyar Korfball Szövetség által lefordított és a Szövetség honlapján közzétett mindenkori korfball játék- és versenyszabályok érvényesek, a támadóidő NB1/B-ben 35 másodperc. A felnőtt bajnokságok mérkőzéseit az IKF által minősített műanyag kosarakra kell játszani.



Az edzői feladatot ellátó személy felel a csapatához tartozó szurkolók viselkedéséért. Rendbontás esetén a játékvezető utasítása szerint köteles eljárni. Ennek megtagadása fegyelmi eljárást von maga után.



Játékvezetői engedély nélkül a pályára nem lehet belépni.



Minden olyan kérdésben, amelyről a Versenykiírás nem rendelkezik, a Magyar Korfball Szövetség Versenyszabályzata érvényes. Ha egy szabály mind a Versenyszabályzatban mind a Versenykiírásban szerepel, akkor a Versenykiírást kell figyelembe venni.



Minden olyan kérdésben, amelyről ezen Versenykiírás, vagy a Magyar Korfball Szövetség Versenyszabályzata nem rendelkezik, a VB dönt.



A Versenykiírásban említett és nem mellékelt szabályzatok letölthetők a www.korfball.hu honlapról a Szövetség menü letöltés pontjában.



Minden csapat felelős a szurkolóiért. Ha egy szurkoló zavarja a mérkőzés menetét, illetve a játékvezető jelzi, hogy az illetőt el kell távolítani a teremből, akkor a néző eltávolításáért annak a csapatnak a vezetője (ha ilyen nincs, akkor edzője) felelős, akihez a néző köthető.

I.

Melléklet - Az „aranygól” és a büntetődobások szabályai

Ha egy mérkőzésen mindenképpen győztest kell hirdetni, és a rendes játékidő végén az eredmény döntetlen, Aranygól következik 3 perc szünet után. Aranygólnál - hacsak nem történt közben a szabályoknak megfelelő csere - ugyanazoknak a játékosoknak kell játszaniuk, akik a lefújás pillanatában játszottak. Az Aranygól szabályai a következők: Az Aranygól kezdetén a csapatok ugyanazon a térfélen és ugyanazzal az oldallal támadnak, mint a mérkőzés elején. Sorsolás dönt az első támadás jogáról. A sorsolás győztesét a továbbiakban 'kezdő csapatnak', a vesztest pedig 'másik csapatnak' hívjuk. Ha mindkét csapatnak volt lehetősége támadni (tehát a támadótérfélen birtokolta a labdát), az a csapat a győztes, aki az első gólt dobja. Ha a kezdő csapat az első támadásból gólt ért el (tehát a másik csapat nem birtokolta a támadó térfelén a labdát), akkor a másik csapatnak lehetősége van visszatámadni és gólt szerezni. A másik csapat támadásának akkor van vége, ha a kezdő csapat egyik játékosa a saját támadótérfelén birtokolja a labdát. Ebben az esetben teljesül az a követelmény, hogy mindkét csapatnak lehetősége volt támadni, és a kezdő csapat a győztes. Ha a kezdő csapat gólt szerez az első támadás során, és a másik csapat is gólt szerez a visszatámadásból, a játék térfélcsere után úgy folytatódik, mintha a kezdő csapat újrakezdené az Aranygólt. A fenti feltételt arról, hogy mindkét csapatnak biztosítani kell egy lehetőséget a támadásra, alkalmazni kell mindaddig, amíg győztest nem lehet hirdetni. Ha 10 perc alatt nem születik győztes gól, akkor az Aranygólnak vége van, és büntetődobások következnek, amelynek a szabályai a következők:

42

A büntetődobások során annak a 8 játékosnak, akik a lefújás pillanatában a pályán voltak, dobnia kell egy-egy büntetődobást. Cserélni még mindig lehet a csereszabályokkal összhangban. A játékvezető sorsolással dönti el, hogy melyik csapat kezd. A sorsolás győztese kezd. A két csapatból a 8-8 ember felváltva dob. Ha az eredményből egyértelműen megállapítható, hogy melyik csapat a győztes, akkor a büntetődobásokat abba lehet hagyni. Ha a teljes 8-as sorozat után döntetlen az eredmény, akkor ugyanazon játékosok ugyanolyan sorrendben addig dobnak teljes 8-as sorozatokat, amíg el nem dől, hogy melyik csapat a győztes. II. IV. Melléklet - A jegyzőkönyv A jegyzőkönyv hiányos, ha 1. Nincsenek kitöltve a mezszámok 2. Nincs feltűntetve a támadó és védő oldal 3. Nincs feltűntetve a csapatkapitány 4. Nincsenek vagy hiányosan vannak vezetve a cserék, időkérések 5. Nincsenek vagy hiányosan vannak vezetve a dobott gólok adatai: gólszerző, dobás típusa, perc 6. Nincs rajta a játékvezető aláírása. 7. Nincs rajta a jegyzőkönyvvezető, időmérő, játékvezető neve A jegyzőkönyvvezetés menete: A mérkőzés előtt: 1. A jegyzőkönyvben szereplő játékosok mezszámának beírása a nevük mellé a szám oszlopba 2. A csapatkapitány nevének beírása az erre rendszeresített mezőbe 3. A játékvezető(k) nevének kitöltése az erre rendszeresített mezőben 4. A támadó és védőoldal bejelölése a T/V oszlopban A mérkőzés közben: 5. Gólszerzés esetén a következők kerülnek a jegyzőkönyvbe: - a gólt szerző csapat betűjele (A vagy B) a Cs oszlopba - a gólt szerző játékos száma az Sz oszlopba - a gól időpontja a Perc oszlopba - a dobás típusa (B=Büntető, Sz = Szabaddobás, Z = Ziccer, K = Közeli, T = Távoli) - az A csapat által eddig szerzett gólok összege az A oszlopba - a B csapat által eddig szerzett gólok összege a B oszlopba 6. Csere esetén a csere időpontját be kell írni a Cs oszlopba a játékosok neve mellé. Ha cserejátékost cserél le egy csapat, akkor a lecserélés időpontját a neve mellé a neve oszlopába kell beírni. (ha az A csapat a második félidő 16. percében a Kovács Béla nevű játékosát lecseréli a Tóth Tibor nevű játékosára, akkor a Kovács Béla és a Tóth Béla név melletti Cs oszlopba be kell írni, hogy 46) 7. Sárga illetve piros lap esetén a lapot kapó játékos neve mellé a Lap oszlopba kell egy S vagy P betűt írni. 8. Félidőben a játékvezető egyeztetése után a jegyzőkönyv alján az Első félidő felirat mellé be kell írni az első félidő eredményét. A mérkőzés után: 9. A mérkőzés végén a játékvezető egyeztetése után a jegyzőkönyv alján a Második félidő felirat mellé be kell írni a második félidő eredményét, a Végeredmény mellé a végeredményt, a Győztes csapat mellé a győztes csapat nevét. A jegyzőkönyvet aláírja a játékvezető, az asszisztens játékvezető (ha van), a jegyző, az időmérő. 10. Óvás esetén a csapatkapitány az erre az esetre rendszeresített helyen írhatja alá a jegyzőkönyvet a játékvezető aláírása előtt. 11. A jegyzőkönyv eredeti példányát a hazai csapatnak el kell juttatnia a VB-hez 5 munkanapon belül.

43