A KORÁNYI FRIGYES GIMNÁZIUM ÉS KOLLÉGIUM PEDAGÓGIAI PROGRAMJA
Nagykálló, 2013.08.30.
Tartalomjegyzék 1. Az iskola nevelési programja ........................................................................................................................ 5 1.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai ..................................... 5 1.2 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ...................................................................... 7 1.3. Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ...................................................................... 10 1.4. Az elsősegélynyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv .......................................... 19 1.5. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ....................................................................... 20 1.6. A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása............................. 25 1.7. A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai........................................................................ 31 1.8. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység ......................................... 32 1.9. Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi rendje .......................................................... 33 1.10. Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel ............................................................ 34 1.11. A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata ...................................................................................... 39 1.12. Az átvétel szabályai ................................................................................................................................. 43 1.13. A felvétel szabályai .................................................................................................................................. 43 1.14. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei ................................... 47 1.15. Projektoktatás.......................................................................................................................................... 47 1.16. A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések................................................................................ 49 1.17. Csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezésének elve; a tanulók heti és napi terhelésének korlátozására vonatkozó rendelkezések........................................................................................................... 52 1.18. A tanulói tevékenység szervezeti keretei a kötelező tanítási órákon túli időben és otthon.................... 56 1.19. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek ............................................................ 58 1.20. Mindennapos testnevelés ........................................................................................................................ 58 1.21. A tanuló jutalmazásával összefüggő, a tanuló magatartásának, szorgalmának értékeléséhez, minősítéséhez kapcsolódó elvek ....................................................................................................................... 58 2. Az intézmény helyi tanterve ....................................................................................................................... 62 2.1 A választott kerettanterv megnevezése és a kötelező valamint a választott kerettanterv feletti óraszámok elosztása ........................................................................................................................................................... 62 2.2. A korábbi (jelenleg érvényes) beiskolázásra vonatkozó helyi tantervek .................................................. 77 3. TEMATIKAI EGYSÉGEK ÓRASZÁMAI .............................................................................................. 83 3.1 Német nyelv ........................................................................................................................................... 83 3.2 Civilizáció ................................................................................................................................................ 88 3.3 Geographie ............................................................................................................................................. 90 3.4 Geschichte .............................................................................................................................................. 92 3.5 Mathematik ............................................................................................................................................ 93 3.6 Schreiben, Sprechen, Grammatik ........................................................................................................... 96 3.7 Szaknyelv célnyelven .............................................................................................................................. 98
~2~
3.8 Francia 9. évfolyam ................................................................................................................................ 98 3.9 Francia 10. évfolyam .............................................................................................................................. 99 3.10 Francia 11. évfolyam ............................................................................................................................ 99 3.11 Francia 12. évfolyam .......................................................................................................................... 100 3.12 Olasz nyelv, Orosz nyelv ..................................................................................................................... 101 3.13 Angol - hatosztályos képzés ............................................................................................................... 106 3.14 Angol 7. évfolyam ............................................................................................................................... 108 3.15 Angol - általános tagozat .................................................................................................................... 108 3.16 Angol – nyelvi előkészítő .................................................................................................................... 109 3.17 Angol – dráma tagozat ....................................................................................................................... 111 3.18 Angol – két tanítási nyelvű tagozat .................................................................................................... 112 3.19 Magyar irodalom 7. évfolyam ............................................................................................................ 113 3.20 Magyar nyelv 7. évfolyam .................................................................................................................. 113 3.21 Magyar irodalom 8.évfolyam ............................................................................................................. 114 3.22 Magyar nyelv 8. évfolyam .................................................................................................................. 114 3.23 Magyar irodalom 9., 11. évfolyam...................................................................................................... 115 3.24 Magyar nyelv 9., 11. évfolyam............................................................................................................ 116 3.25 Magyar irodalom 10. évfolyam .......................................................................................................... 117 3.26 Magyar nyelv 10. évfolyam ................................................................................................................ 118 3.27 Magyar emelt fakt 11-12. évfolyam ................................................................................................... 119 3.28 Magyar közép fakt 11-12. évfolyam ................................................................................................... 119 3.29 Magyar nyelv és irodalom 12. évfolyam............................................................................................. 120 3.30 Magyar nyelv – nyelvi előkészíítő és két tanítási nyelvű tagozat ....................................................... 121 3.31 Matematika ........................................................................................................................................ 122 3.32 Matematika – nyelvi előkészítő .......................................................................................................... 127 3.33 Történelem 7. évfolyam ..................................................................................................................... 127 3.34 Történelm, társadalmi és állampolgári ismeretek .............................................................................. 127 3.35 Informatika ......................................................................................................................................... 135 3.36 Informatika középszintű érettségi előkészítő ..................................................................................... 142 3.37 Kémia .................................................................................................................................................. 143 3.38 Kémia érettségi előkészító 11-12. évfolyam....................................................................................... 144 3.39 Földrajz 7-10. évfolyam, Érettségi előkészítő 11-12. évfolyam .......................................................... 145 3.40 Biológia 7-8. és 10-12. évfolyam ........................................................................................................ 147 3.41 Tecnika, életvitel és gyakorlat 7. évfolyam......................................................................................... 151 3.42 Fizika 7-11. évfolyam, Éettségi előkészítő 11-12. évfolyam ............................................................... 152 3.43 Testnevelés ......................................................................................................................................... 154 3.44 Mozgóképkultúra és médiaismeret 9., 11-12. évfolyam .................................................................... 155 3.45 Tánc és dráma .................................................................................................................................... 156 3.46 A kollégiumi csoportfoglalkozások éves órakerete tematikai egységenként ..................................... 156 3.47 Erkölcstan ........................................................................................................................................... 157 3.48 Ének 7-10. évfolyam ........................................................................................................................... 157 3.49 Rajz és vizuális kultúra ........................................................................................................................ 159 4. Az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyak, a kötelező és választható tanórai foglalkozások, azok óraszámai, az előírt tananyagok és követelmények ..................................................................................... 162 IDEGEN NYELVEK ............................................................................................................................................ 162 ANGOL NYELV ................................................................................................................................................. 164 MÁSODIK IDEGEN NYELV - FRANCIA NYELV ................................................................................................... 455
~3~
CÉLNYELV ........................................................................................................................................................ 505 OLASZ NYELV................................................................................................................................................... 683 ÉLŐ IDEGEN NYELVEK - OROSZ ....................................................................................................................... 834 BIOLÓGIA ........................................................................................................................................................ 888 ÉNEK TANTERV.............................................................................................................................................. 1019 HITTAN .......................................................................................................................................................... 1076 ERKÖLCSTAN ................................................................................................................................................. 1077 ETIKA ............................................................................................................................................................. 1089 FIZIKA ............................................................................................................................................................ 1100 FÖLDRAJZ ...................................................................................................................................................... 1212 INFORMATIKA ............................................................................................................................................... 1290 KÉMIA ........................................................................................................................................................... 1521 MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM..................................................................................................................... 1584 MATEMATIKA................................................................................................................................................ 1736 SZAKNYELV CÉLNYELVEN .............................................................................................................................. 1886 MOZGÓKÉPKULTÚRA ÉS MÉDIAISMERET ..................................................................................................... 1890 MŰVÉSZETEK – MOZGÓKÉPKULTÚRA ÉS MÉDIAISMERET ............................................................................ 1903 MŰVÉSZETEK – DRÁMA ÉS TÁNC .................................................................................................................. 1918 DRÁMA ......................................................................................................................................................... 1934 RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA .......................................................................................................................... 1954 TECHNIKA, ÉLETVITEL ÉS GYAKORLAT........................................................................................................... 2038 TESTNEVELÉS és SPORT................................................................................................................................. 2075 EMBER ÉS TERMÉSZET .................................................................................................................................. 2314 EMBER ÉS TÁRSADALOM .............................................................................................................................. 2317 TÖRTÉNELEM, TÁRSADALMI ÉS ÁLLAMPOLGÁRI ISMERETEK ....................................................................... 2319 TÁNC ÉS DRÁMA ........................................................................................................................................... 2642 TÁRSADALMI, ÁLLAMPOLGÁRI ÉS GAZDASÁGI ISMERETEK .......................................................................... 2651 TÖRTÉNELM CÉLNYELVEN (GESCHICHTE) ..................................................................................................... 2799 5. A középszintű érettségi vizsga témakörei .............................................................................................. 2855 6. Kerettanterv az iskolarendszerű felnőttoktatás számára ........................................................................ 2862 7. Érettségi vizsgakövetelmények tantárgyanként közép és emelt szinten ................................................. 3198 8. A Korányi Frigyes Gimnázium és Kollégium Kollégium Intézményegységének Pedagógiai programja .... 3768
~4~
1. Az iskola nevelési programja 1.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai Alapelvek
Oktató-nevelő munkánk során a személyiségfejlesztés érdekében az alábbi alapelveket tartjuk szem előtt. Alapelvünk, hogy: -
-
-
A tanulókat az iskolának fel kell készíteni az önálló ismeretszerzésre és önművelésre. Ennek feltétele a szilárd alapkészségek kialakítása. Társadalmi esélyegyenlőség biztosítása a hátrányos helyzetű és/vagy halmozottan hátrányos helyzetű, tanulási, magatartási, beilleszkedési nehézségekkel küzdő SNI-s tanulók számára. Az iskolában minden tanulónak esélyt kell kapnia szociokulturális hátrányainak leküzdésére. Ehhez hatékony felzárkóztató munkára van szükség. Ugyanakkor a kiemelkedő képességű tanulóknak lehetőséget kell kapniuk tehetségük kibontakoztatására. Az emberi szuverenitás magában foglalja a tárgyi és személyes világunkban való eligazodás képességét. Ehhez fejlett kommunikációs képességekre és viselkedéskultúrára van szükség. Ez mind a társadalmi beilleszkedésnek, mind az egyén boldogulásának egyik alapvető feltétele. A világban való eligazodás feltételezi legalább két idegen nyelv elsajátítását. Az iskolának ezen a területen is gazdag kínálatot kell nyújtania. Az általános társadalmi modernizáció és az életmód átalakulása megkívánja a lépéstartást az informatikai forradalommal. A megfelelő továbbtanulási irány illetve pálya kiválasztása reális önismeret és életszemlélet kialakítását feltételezi. A harmonikus személyiségfejlődés a testi és lelki egészséget egyaránt magába foglalja. Alapvető értéknek tekintjük a szűkebb és tágabb hazához való kötődés érzését, környezetünk megismerésének és megóvásának igényét.
Célok
A Korányi Frigyes Gimnáziumban célunk, hogy: - elsősorban személyes példamutatással - neveljük gyermekeinket toleranciára, a másság elfogadására, empátiára, az emberi jogok tiszteletben tartására. - olyan színvonalon és mértékben biztosítsuk iskolánkban a tárgyi és személyi feltételeket, hogy gyermek és szülő egyaránt érezze: minden esélye megvan a gyermeknek az értelmi és érzelmi fejlődésre. - a szülőkkel olyan szemléletben együttműködni, hogy az iskola és szülő egyaránt érezze: közösek a céljaink és érdekeink. - tanulóink a megszerzett műveltségüket felhasználva a társadalom értéket teremtő hasznos tagjaivá váljanak, és a gimnáziumban szerzett ismereteikre, mint szilárd alapokra támaszkodva boldoguljanak felnőttként a világban.
~5~
A nevelési-oktatási folyamat prioritásai iskolánkban:
- Kiemelt feladatunk, hogy középpontban álljon a tanulók tudásának, képességeinek, egész személyiségének fejlődése, fejlesztése, felzárkóztatása, tehetséggondozása, szükség esetén egyéni fejlesztéssel is. - Fejlessze a tanulók önismeretét, együttműködési készségüket, eddze akaratukat, pótolja szociális hiányosságaikat - Adjon teret színes és sokoldalú iskolai életnek: a tanulásnak, játéknak, munkának - Járuljon hozzá életmódjuk, szokásaik, az értékekkel történő azonosulásuk fokozatos kialakításához, meggyökereztetéséhez Oktatási célok: - Tanulóink sikeres érettségi vizsgát tegyenek közép vagy emelt szinten. Az érettségit megkezdő tanulóinknak legalább 95%-a szerezze meg az érettségi bizonyítványt az általa választott szinten. - A továbbtanulni szándékozók a felvételi tárgyakat a közép vagy az emelt szintű érettségi követelményeinek megfelelően sajátítsák el. - A kiemelkedő képességű tanulók vegyenek részt a korosztályuknak hirdetett versenyeken. - A tanulókban alakuljon ki a mozgás és az egészséges életmód iránti igény. - A tanulók idegen nyelvtudási szintje feleljen meg az Európai Uniós elvárásoknak. A tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont: -
A kimeneti követelményekhez szükséges és a tanulók számára fejlődésre ösztönző, de differenciált, egyénhez igazodó módszerek alkalmazása. A megfelelő tanulói aktivitás mellett teljesíthető tevékenységek kiválasztása, hogy elkerülhetővé váljanak az iskolai kudarcok.
Nevelési célok: - Tanulóink váljanak alkalmassá a kultúra értékeinek a befogadására. - Érezzenek felelősséget a nemzeti lét, a magyarság sorskérdései iránt. - Alakuljon ki a tanulóban a demokratikus gondolkodás készsége és a demokratikus értékrend tisztelete. - Becsüljék és óvják az épített és a természeti környezetet. - A tanulók sajátítsák el a társas érintkezés alapvető normáit. - Egymás értékeit tartsák tiszteletben. - A tanulók szerezzenek tudomást a környező világ egyes veszélyeiről, azok elhárításának lehetőségeiről (drogok, alkohol, közlekedési balesetek, betegségek). - Ápolják az iskolai hagyományokat, kapcsolódjanak be a város kulturális életébe. Részcélok: -
A 13-14 évesek illeszkedjenek be a gimnázium életébe szervezeti-működési és pszichológiai szempontból is. Biztosítani kell a tanulók művészi késztetéseinek a kibontakoztatását a kommunikációs és néprajzi ismeretek fejlesztését. A sportban tehetségeseknek biztosítani kell a felkészülést és részvételt a megyei és országos versenyeken. Készítsük fel tanulóinkat az érettségi utáni önálló életkezdésre, a továbbtanulással, a munkába állással, kapcsolatos feladatokra.
Feladatok, eszközök, eljárások
~6~
A tanulók egy része helybeli, vagy bejáró illetve kollégista. A város földrajzi fekvése kedvező, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye központi részén található. Tanulóink beiskolázása a megye több településéről és a határon túlról történik. Pedagógiai törekvésünk a személyiség sokoldalú fejlesztése. Az iskola képzési struktúráját, kapcsolatrendszerét, tudatosan kialakított hagyományrendszerét ehhez a pedagógiai törekvéshez igazítjuk. Célunk a maradandó tudás elérése, kreatív gondolkodásra és az önálló tanulásra képesség kialakításával. Lehetőséget kell teremtenünk a differenciált tanulásszervezésre, az általános műveltséget megalapozó, és az érettségi vizsgát előkészítő tartalmak egy részének projektmunkával való összekapcsolására, az általános műveltségi elemek elsajátításának valamilyen konkrét gyakorlati tevékenység elvégzéséhez, élettapasztalathoz kapcsolására, ami növeli a tanulók tanulás iránti motivációját, lehetővé teszi sikerélményhez jutásukat.
1.2 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok "Mi, emberek, tudod, olyanok vagyunk, mint a dióhéj: ha nem a megfelelő időben akarod erőszakkal felnyitni, olyankor ez majdnem lehetetlen, de amikor már megérett, csak jó helyen kell meglegyintened és könnyen kinyílik."- Dan Millman „ A személyiség kogníciók, érzések és viselkedések komplex szerveződése, mely irányt szab és mintát ad a személy életének. Mint a test, a személyiség is struktúrákból és folyamatokból áll - mind az öröklődés, mind a környezet tükröződik benne. Magába foglalja a múlt hatásait és a jövő konstrukcióit is.”- Pervin A tanulói személyiségfejlesztés részben tanórai keretben, részben tanórán kívüli tevékenységben valósul meg. A személyiségfejlesztés pedagógiai programban meghatározott céljai között szerepel, hogy a tanítási-tanulási folyamatban teret kell biztosítani a tanulásnak, játéknak, munkának. Ezzel összhangban fejleszthető a tanulók önismerete, együttműködési készsége. Mindez hozzájárul életmódjuk, szokásaik, az értékekhez való pozitív viszonyuk kialakításához és megszilárdításához. A személyiségfejlesztés alapja a megfelelő önismeret, amely az egyéni lehetőségek, illetve gátak felismerésére épül. Olyan folyamat, amelyben az egyén értékei, képességei megerősítést nyernek a pozitív visszajelzéseknek köszönhetően. A tanulói személyiségfejlesztés az intézmény által legfontosabb kitűzött célok között szerepel, amelynek első lépése a tanuló minél teljesebb körű megismerése és az életkori sajátosságokat figyelembe vevő, egyénre szabott módszerek megtalálása. A tanulási tevékenységek közben és a tanulói közösségben való élet során fejlődik a tanuló önismerete, együttműködési készsége, akarata, segítőkészsége, empátiája. Az intézményi tanulói műveltségi szint mérése pozitív eredményeket mutat. Személyes példamutatással, különböző kommunikációs technikák és konfliktus-kezelési stratégiák elsajátításával erősödik a fiatalokban a tolerancia, a másság elfogadása, az emberi jogok tiszteletben tartása. A személyiségfejlesztés minden pedagógus célja és feladata kell, hogy legyen, amelyben nagy szerep jut az osztályfőnököknek, hiszen az ő tevékenységében kap nagyobb hangsúlyt az egyes tanulóra vonatkozó személyes odafigyelés és törődés.
~7~
A tanulói személyiségfejlesztés egy komplex folyamat, melynek legfontosabb feladatai a következők: önismeret fejlesztése; személyre szabott fejlesztés, differenciált tanulásszervezés biztosítása; kooperatív tanulási technikák alkalmazása, tantárgyi csoportbontás lehetőségének biztosítása; drámapedagógiai módszereinek kiaknázása és hasznosítása; alkotó légkör teremtése; pozitív megerősítés; elfogadó közösség; mentori kapcsolatok kiépítése; magas színvonalú ismeretátadás. A pedagógiai munka középpontjában a személyre szabott fejlesztés áll, ezért a tanulásszervezés meghatározó szempontja a tanulói aktivitás optimális kibontakoztatása és a tanuláshoz való pozitív viszony megalapozása. A tanulói kíváncsiságra, érdeklődésre alapozva fejleszthető a motiváció. A tanulásszervezés fő alapelve a tanulókhoz optimálisan alkalmazkodó differenciálás, amely megmutatkozik, mind a feladatok kijelölésében, azok megoldásában, mind a tanári segítségnyújtásban, mind az ellenőrzésben és értékelésben. Az oktatási folyamatban az együttműködő (kooperatív) tanulási technikák alkalmazása szintén hozzájárul a tanulói szokások és módszerek kialakításához. Magas színvonalú ismeretátadással fejleszthető a tanulók önálló problémamegoldó képessége és kreativitása. A tanítási tanulási folyamat hatékonyságát nagymértékben megnövelik a tantárgyi csoportbontás lehetőségei. A kisebb létszámú tanulócsoportok nagyobb teret biztosítanak a tanulói személyiségfejlesztés számára. Fontos szereppel bír a hátrányok csökkentése, amely a diákok eltérő szocio-kulturális környezetéből fakad, ezért a tanulási kudarcnak kitett tanulók sikerélményhez juttatása érdekében a pozitív tulajdonságokra támaszkodva a szaktanárok reális célokat határoznak meg. Az átlagon felül teljesítő tanulók tehetségének kibontakoztatása számos iskolai, városi és országos tanulmányi versenyen való részvételen és eredményes szereplésben mutatkozik meg. Az intézményes nevelésben – jelen esetben a középiskolában mint másodlagos szocializációs színtérben a személyiségfejlesztés mindig elsődleges szerepet kapott. Az utóbbi két évtizedben alapvető változáson ment át ez a feladat is, mivel a társadalmi elvárások és körülmények gyökeres átalakuláson mentek át. Középiskolánk elhelyezkedése folytán is eléggé nehéz és összetett problémákkal kell, hogy megküzdjön. Megyeszékhelyhez és két nagyobb városhoz is közel vagyunk, ezért fel kell venni a „harcot”, azért, hogy iskolánk vonzó legyen a fiatalok és szülők számára egyaránt! Pedagógus közösségünk, akkor lesz képes az iskolák versenyében talpon maradni, sőt kiemelkedni, ha figyelembe veszi, s magáévá teszi a következő tényeket. A megsokszorozódott ismeretanyag, s a családi – életstratégiák változásai már önmagában komoly kihívást jelentenek minden intézménynek. Térségünkben halmozottan jelentkeznek ezek a gondok, melyek az iskolában csapódnak le. A mindkét szülőre ránehezedő munkaviszony szükséglet, vagy ennek ellenkezője a munkanélküliség gondjai miatt, kevés fiatal élvezi alapvető szükségletét: a harmonikus családi légkört! Megnehezíti a
~8~
hatékony nevelési folyamatot, hogy a középiskolai évekre esik a fiatalemberek biológiai – pszichológiai változásai – a serdülőkor, mely önmagában is nagy kihívás a személyiségnek, s az őt körülvevő felnőtteknek. Nevelőközösségünknek fel kell vállalnia, s el kell fogadnia azt a tényt, hogy az intézményben lecsapódó társadalmi ellentmondások pedagógiai feladatként jelentkeznek. Ennek megoldása, hogy igyekszünk a személyiségfejlődést gátló tényezőket korrigálni. Ez a gyakorlatban úgy valósul meg, hogy a fejlesztés, építés mellett egy repativ – korrekciós feladatsort is el kell végeznünk. Eredményes személyiségfejlesztést, s hatékony pedagógiai munkát – csak abban az esetben fogunk elérni, ha a következőkben felsoroltakat, mint kötelezettségeket fogadjuk el. - A személyiségformálásban betöltendő erolutiv (fejlesztő- fejlődési) funkciók ellátása. - A tanuló személyiségének alapos megismerése, ami után feltárul a „zavarfelismerés” – az okok sora, illetve ténye. - A családdal való kapcsolat kezdeményezése, amely során egyúttal vállalni kell a familiáris rekreációs (családgondozó, családterápiás) feladatokat. - El kell fogadni és át kell vállalni a családi szocializáció mulasztásaiból ránk háruló korrekciós feladatokat, pl. a serdülőkorban fokozott formában jelentkező magatartási zavarok feloldását. - A fentiek előtérbe helyezése után jön az oktató, ismeretátadó funkciók ellátása. Iskolánkban akkor lesz hatékony az utóbbi funkció (mely hosszú évtizedeken át szinte elsődleges feladatként szerepelt), ha az előző négy feladatsort maximálisan elfogadjuk, s beépítjük pedagógiai munkánkba! Ahhoz, hogy képesek legyünk megbirkózni az összetett problémákkal csak akkor leszünk sikeresek, ha együttesen végezzük, látjuk el a meg növekedett feladatsort, s elfogadjuk azt a tényt, hogy minden pedagógus a nap minden percében nevel! Személyiségével, emberségével, derűjével, s így az ismeretátadás is hatékonyabbá, vonzóbbá válik a fiatalok részére. Hivatásunkból adódóan ismerjük azt a pedagógiai, pszichológiai tényt, hogy a didaktikai folyamat akkor lesz eredményes, ha egy kölcsönös tiszteleten alapuló, bizalommal teli légkörben zajlik. A család és iskola kapcsolata akkor lesz szorosabb, ha a szülők érzik, hogy segítőkezet nyújtunk számukra, s partnernek tekintjük gyermekük fokozottabb fejlesztésében (őket az érzelem vezérli, minket a céltudatosság, tervszerűség). A szülői értekezleteken túl, s a fogadóórák mellett fokozni kell azokat a lehetőségeket, amikor a szülőket is bevonjuk a nevelési folyamatba indirekt módon. Kitárjuk az iskola kapuit, s szeretettel hívjuk őket rendezvényeinkre, pl. „Ki mit tud”, Nonstop vetélkedő, verébavató, szavalóverseny, sportnap, stb, itt a cél, hogy oldott légkörben erősödhet szülő – pedagógus – tanuló viszony. Ezért, ha összefogunk, tiszteljük egymás személyiségét, akkor képesek leszünk a meg növekedett feladatok ellátására, s a mi iskolánkat választó ifjak fejlesztésére, s így a kisugárzó légkör vonzani fogja a megyéből a tehetséges tanulók tömegét. A Nat a gyerekek, a serdülők és a fiatalok képességeinek fejlődéséhez szükséges feladatok meghatározásával ösztönzi a személyiségfejlesztő tanítást. Olyan pedagógiai
~9~
munkát feltételez, amelynek középpontjában a tanulók tudásának, képességeinek fejlesztése, a készségek elsajátíttatása, kibontakoztatása, a személyiség fejlődéséhez szükséges megfelelő feltételek biztosítása áll, figyelembe véve, hogy az oktatás és a nevelés színtere nem csak az iskola, hanem az élet számos egyéb fóruma is. A fejlesztési területek, nevelési célok megvalósulásának, a kulcskompetenciák kialakításának egyik feltétele az említett célok szolgálatába állított pedagógiai folyamat. A differenciált tanítás-tanulás megvalósulásához különösen a következő szempontokat ajánlatos figyelembe venni: — olyan szervezési megoldásokat kell előnyben részesíteni, amelyek előmozdítják a tanulás belső motivációinak, önszabályozó mechanizmusainak kialakítását, fejlesztését; — a tanulást úgy kell megszervezni, hogy a tanulók cselekvő módon vegyenek részt benne, előtérbe állítva tevékenységüket, önállóságukat, kezdeményezéseiket, problémamegoldásaikat, alkotóképességüket; — a nevelési-oktatási folyamat segítse elő a tanulók előzetes ismereteinek, tudásának, nézeteinek feltárását, adjon lehetőséget esetleges tévedéseik kiigazítására és tudásuk átrendezésére; — az iskolai tanítás-tanulás különböző szervezeti formáiban (az osztálymunkában, a csoportfoglalkozásokon, a tanulók páros, részben vagy teljesen egyéni nevelésében-oktatásában) alkalmazni kell az együttműködő (kooperatív) tanulás technikáit és formáit; — váljék a tanítás egyik elvévé és teendőjévé a tanulókhoz alkalmazkodó differenciálás a feladatok kijelölésében, megoldásában, a szükséges tanári segítésben, az ellenőrzésben, az értékelésben; — a tanulók egyéni képességeinek fejlesztése érdekében alkalmazni kell a feladathoz illeszkedő tanulásszervezési technikákat; — sajátos tanulásszervezési megoldásokat kell alkalmazni a különleges bánásmódot igénylő, sajátos nevelési igényű gyerekek esetében, a tanulási és egyéb problémákkal, magatartási zavarokkal küzdő tanulók nevelési-oktatási feladatainak ellátásában; — a tanítási-tanulási helyzetek, a tanulásszervezési módok és értékelési eljárások alkalmazkodjanak az egyes területeken tehetséges tanulók fejlesztési igényeihez, általában is támogassák a tehetségek felkutatását és tehetségük kibontakoztatását; — különböző tanulásszervezési megoldásokkal az együttműködést és a tanulás esélyek egyenlőségét szolgáló szervezeti formákat kell kialakítani mind az iskolák közötti együttműködésben, mind az iskolán kívüli és az iskolai munkában.
1.3. Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Az iskolában folyó pedagógiai munka nagyon fontos területe az egészségnevelés, hiszen a testi egészség az alapja a lelki és szellemi egészségnek is. Az egészségnevelés nem más, mint az egészséges életmódra vonatkozó ismeretek közvetítése, amely az egészség tudatos megőrzését, megerősítését szolgálja. Az iskolára nagy feladat és felelősség hárul a felnövekvő nemzedék egészséges
~ 10 ~
életmódra nevelésében. Pedagógusaink felkészítik tanulóinkat arra, hogy felnőtt életükben képesek legyenek életmódjukra vonatkozóan helyes döntéseket hozni, egészséges életvitelt kialakítani. A különböző műveltségi területek feldolgozása során megismertetjük diákjainkat a betegségek, balesetek, sérülések megelőzésének módjaival, az egészségmegőrzés technikájával. Az iskola személyi és tárgyi feltételeivel segíti azoknak a pozitív beállítódásoknak, magatartásoknak és szokásoknak a kialakulását, amelyek a fiatalok egészségi állapotát javítják. Az iskolai környezetnek biztosítania kell a tanulók egészséges testi, lelki és szociális fejlődését. Pedagógusaink életvitelének fontos, példamutató szerepe van. A tanulók ismerjék meg az egészségvédelem kiemelt kérdéseit, például a rendszeres fizikai aktivitás egészségmegőrzésben játszott szerepét, megértsék az egészségtudatos léthez tartozó egyénileg kialakított mozgásprogram a fittség megőrzése szempontjából való fontosságát, továbbá a stressz- és feszültségoldó gyakorlatok szerepét a testi-lelki kiegyensúlyozottság elérésében. Céljaink: − Az egészséges élet lehetőségét biztosítania kell mindenkinek, és segítséget kell nyújtanunk a rendelkezésünkre álló eszközökkel. − Az iskola váljék az egészségfejlesztés színterévé! − Iskolánknak biztosítania kell a tanulók számára a megelőzési programokon való részvételt. − Ismereteket kell nyújtanunk az egészséges életmód, a krónikus betegségek, a szexualitás és családtervezés témakörében. − Intézményünknek biztosítania kell az egészségfejlesztő testmozgás megvalósulását. Programokat kell szerveznünk tanulóinknak a szabadidő egészséges eltöltéséhez. 1.3.1 Az egészségfejlesztés iskola feladatai Az egészséges test és szellem kialakításának érdekében − a magyarországi fertőző és nem fertőző betegségekkel felmerülő ismeretek átadása, − az infarktus és okainak értelmezése (biológiai kockázati tényezők, pszichés tényezők, stressz, a társadalmi tényezők, a jóléti társadalom és a túlfogyasztás), − a daganatos betegségek megismertetése (rák fogalma, tünetei, rákos megbetegedések okai, megelőzés, téves nézetek a rákról), − a stressz és az életünkre gyakorolt negatív hatásainak megismertetése (a stressz és a distressz fogalma, indítékok, kiváltó okok, következmények, a stressz hatása az emberre, orvoslások, megoldások, a lélek és a test harmóniájának összefüggése). A testi és a lelki egészség megőrzése céljából − az egészség, az egészséget befolyásoló életmód fogalmának, befolyásoló tényezőinek, az egészségre ható rizikófaktorok és a környezettel való kapcsolatuk megismertetése, − a sport szerepének hangsúlyozása, − komplex intézményi mozgásprogram tanévre aktualizált feladattervének kialakítása és megvalósítása
~ 11 ~
− a test tisztántartása, a személyi higiénia megőrzése iránti igény kialakítása (bőrápolás, kozmetika, nemi betegségek megelőzése, rendszeres testedzés, korszerű öltözködés, külső megjelenés, fogápolás). − A stressz- és feszültségoldás alapvető fontossága az interperszonális kapcsolatok kezelésében. − Annak tudatosítása a tanulókban, hogy az élethossziglani öntevékeny testedzés, az önálló sportolás és a motoros önkifejezés fontos eszköze a személyiség fejlesztésének és a lelki egészség megőrzésének. − A saját testkép megismerése és a testtudat kialakítása a tanulókban az egészségtudatos, az egészség-megőrzést preferáló magatartás fontos része.
Az egészséges táplálkozási szokások tudatosítása érdekében − a táplálkozás és a lelki egyensúly szerepének, a fogyás módszertanának megbeszélése (az ideális testsúly kiszámítása, táplálék kalória értékének kiszámítása), − a szeretet helytelen értelmezésének és a táplálkozási szokások (anorexia, bulimia) összefüggéseinek értelmezése. Az egészséges önismeret, önértékelés és önkritika kialakítása érdekében − az alapvető külső és belső személyiségjegyek megismertetése, sorrendbe állítása, csoportosítása, − az egyén saját tágabb és szűkebb környezetének, az önismeret és mások megismerésének segítése, − önvizsgálat fontosságának hangsúlyozása a saját személyiségük elemzésére, − segítségnyújtás a gátlások leküzdésében, saját hibáink elfogadásában, a velük való kiegyensúlyozott együttélésben. − A stressz- és feszültségoldás alapvető fontossága az interperszonális kapcsolatok kezelésében. A tizenévesek gondjainak csökkentése és a helyes párválasztás, családalapítás elősegítése céljából − felvilágosítás a nemek közötti különbségekről, a testi – lelki szerelemről, a nemi kapcsolatok zavarairól, a fogamzásgátlásról, az első kapcsolatok problémáiról, − a nemi betegségek fogalmának, a megbetegedés fajtáinak megismertetése (okok, tünetek következmények, terjedések és kezelések kérdéskörei, rizikócsoportok a nemi betegségek terjesztésében, a megelőzés, az AIDS keletkezése, gyógyászati lehetőségek, a HIV fertőzés fogalma és jellemzői, felelősségtudat). − párválasztás fontosságának, buktatóinak hangsúlyozása (a szerelem, a család fogalma, szerepe, házasság, család, öregség, családon belüli konfliktusok, válás, a családi életre nevelés). A környezet tudatos védelme érdekében − a természetes és mesterséges környezet fogalmi rendszerének megismertetése,
~ 12 ~
− az Alaptörvény környezet védelméről szóló cikkeinek értelmezése − a környezet életünkre gyakorolt hatásainak értelmezése az iskola településén, − a környezetvédelem fontosságának hangsúlyozása (szennyezése, formái, mértéke, megoldások) a tanórán és a tanórán kívül − A természettudományos gondolkodás tanórán kívüli környezetben való fejlesztése a természeti környezet értékeinek és megóvásának céljaival összhangban.
1.3.2. A mindennapi testedzés szerepe az egészségfejlesztésben, egészségnevelésben Az iskola egészségnevelési programjainak kiemelt feladata a tanulók testnevelése. Az iskola tanulóinak testnevelési kategóriába sorolását az iskolaorvos végzi. Működési formák: − − − − −
normál testnevelési csoportok könnyített testnevelési csoport gyógytestnevelés csoport tömegsport Iskolai sportkör, melyek foglalkozásai a mindennapos testedzés lehetőségeit, feltételeit biztosítják. Feladata: a középfokú versenyekre alkalomszerűen a diákolimpiákra való jelentkezés Fő profilja: kosárlabda, labdarúgás, kézilabda, atlétika A felmérési rendszerek: 1. Iskolaorvosi, egészségügyi felmérés (tanítási évenként index osztályok orvosi vizsgálata) 2. Hungarofit felmérés évente A köznevelési törvény előírja, hogy a középiskolában évente két alkalommal gondoskodni kell a tanulók fizikai állapotának méréséről. Az általános fizikai teherbíró képesség nyilvántartására a Hungarofit 1+4 motorikus próbát végzünk minden tanév őszén és tavaszán. Az iskola egészségnevelési programjában résztvevő szakemberek: - iskolaorvos - védőnő (iskolai) - osztályfőnökök - biológia és a testnevelő szakos tanárok. Az egészséges életmódra nevelés sokrétű feladatát iskolánk vezetése és tanári kara vállalja. A felnövekvő ifjúság idejének jelentős részét tölti az iskolában. Lehetőségeinket maximálisan kihasználva igyekszünk az egészséges állapot örömére és a harmonikus élet értékként való tiszteletére nevelni tanulóinkat. Az iskola egészségügyi feladatokat az iskolaorvos és a védőnő közösen látják el. Az
~ 13 ~
iskolavezetéssel, a testnevelőkkel folyamatos a kapcsolattartás. Az év eleji és év közbeni orvosi vizsgálatok alkalmával szűrik ki a beteg tanulókat, s megfelelő szakorvoshoz irányítják őket. A szülőkkel való kapcsolattartás, véleménykérés a tanulók érdekében végzett munkában fontos, szakértelmük, tájékoztatásuk, információ-átadásuk jelentősen növeli az iskolai munka hatékonyságát. Fejlesztési területek – nevelési célok 1.3.3 A testi és lelki egészségre nevelés Az egészséges életmódra nevelés hozzásegít az egészséges testi és lelki állapot örömteli megéléséhez. Láttatni kell a diákokkal, hogya fizikai erőnlét, a fittség – a test egészsége és jóléte – elválaszthatatlan a lelki egyensúlytól, a lélek egészségétől. A rendszeres testnevelés és sporttevékenység révén könnyebb elviselni a stresszt, a fizikai, lelki és szellemi terheléseket.A testi és a lelki egészség harmonikusan együttható fejlesztése és megőrzése a tanulók
élethosszig
tartó,
egészségtudatos,
fizikailag
aktív
életvezetésre
történő
szocializálásának célját szolgálja, melyhez szorosan kapcsolódik a tehetséggondozás és a motoros műveltség eszközeivel való személyiségfejlesztés is. Az egészségfejlesztés és megőrzés ösztönző erővel kell, hogy bírjon az egészségközpontú tevékenységrendszerek tudatos kialakítására és fenntartására. A tanulókat ösztönözni kell arra, hogy legyen igényük a helyes táplálkozásra, a mozgásra, a stressz- és feszültségoldás különféleismereteinek elsajátítására, módszereinek alkalmazására. Legyenek képesek lelki egyensúlyuk megóvására, társas viselkedésük szabályozására, a konfliktusok kezelésére.
Feladat, hogy a családdal együttműködve
felkészítsük a tanulókat az önállóságra, a betegség-megelőzésre, továbbá a szabályok betartására a közlekedésben, a testi higiénében, a veszélyes körülmények és anyagok felismerésében, a váratlan helyzetek kezelésében. Motiválni és segíteni kell a tanulókat a káros függőségekhez vezető szokások kialakulásának megelőzésében. Nélkülözhetetlen szerepet tölt be a mozgástanulás a tanulók saját testképének megismerésében és a testtudat kialakításában. Mindennek sikere nagyban függ a komplex intézményi mozgásprogram elméleti és gyakorlati minőségétől.
Az iskola egészségnevelési programja Az egészségnevelési program célja A tanulók ismerjék meg az egészségvédelem kiemelt kérdéseit
~ 14 ~
-a rendszeres fizikai aktivitás egészségmegőrzésben játszott szerepét; -az egészségtudatos léthez tartozó egyénileg kialakított mozgásprogram fittség megőrzése szempontjából való fontosságát; -a stressz- és feszültségoldó gyakorlatok szerepét a testi-lelki kiegyensúlyozottság elérésében; Pszichohigiénés nevelés -fizikailag aktív, egészségtudatos életvezetésre nevelés Szociálhigiénés nevelés -a stressz- és feszültségoldás metódusai Alapvető célunk: az egészségmegőrzés elemi feltételeinek megismertetése és betartatása. Célok
Feladatok
Kritériumok
A rendszeres
- A három kondicionális alapképesség
A kondicionális és
testmozgásra való
(erő, gyorsaság, állóképesség), a
koordinációs alapképességek
igény kialakítása
koordinációs képességek (egyensúly, az életkornak megfelelő térérzékelés, reakciógyorsaság,
szinten legyenek (Hungarofit-
ritmusérzék, hajlékonyság)
Netfitmérés).
fejlesztése. - A sportjáték komplex szerepének kihasználása. - Mindennapos testmozgás gyakorlati alkalmazása (heti 5 testnevelés óra + min. 2 alkalommal játékos testmozgás egyéb foglalkozásokon). - komplex intézményi mozgásprogram Az aktív, mozgásos tanévre aktualizált feladattervének
Az egészséges „fair–
tevékenységek az iskolai élet
kialakítása és megvalósítása.
minden területét fogják át.
- A céllal szorosan összefüggő felnőtt
A tanulók:
play” uralta
életben nélkülözhetetlen pozitív
versenyszellem
tulajdonságok (küzdeni tudás,
a különböző iskolai,
kialakítása
alázatosság, hazaszeretet, kitartás,
kerületi sport-, illetve
büszkeség, önismeret, önuralom)
tanulmányi
fejlesztése.
versenyeken,
- A közösségbeli „én-szerep”
~ 15 ~
-
vegyenek részt aktívan
diákolimpiákon;
Célok
Feladatok
Kritériumok
felismerése.
-
alakítsanak ki közös érdeklődésen alapuló, tartalmas baráti kapcsolatokat.
Az egészséghez és az - Megtanítani, bizonyítani, hogy egészséges környezethez való igény kialakítása
alapvető értékünk az egészség.
A tanulók: -
- Kialakítani, hogy az egészség egy
táplálkozás aktuális
soktényezős fogalom. - Az egészség megvédésére,
ismerjék az egészséges
alapelveit; -
legyenek igényesek a
megőrzésére, visszaszerzésére
személyes higiéniát
vonatkozó közérthető, de tudományos
illetően;
ismeretek átadása.
-
-Annak tudatosítása a tanulókban,
ismerjék és alkalmazzák az
hogy az élethosszig öntevékeny
egészség megóvásának
testedzés, az önálló sportolás és a
lehetőségeit és
motoros önkifejezés fontos eszköze a
alternatíváit;
személyiség fejlesztésének és a lelki egészség megőrzésének. - Tudatmódosító szerekkel kapcsolatos prevenció.
-
legyen tudatos stratégiájuk egészségük megőrzésére.
- Az egészségmegóvó alternatívák terjesztése, gyógynövények, természetgyógyászat. - A saját testkép megismerése és a testtudat kialakítása a tanulókban az egészségtudatos, az egészségmegőrzést preferáló magatartás fontos része. - A helyes napirend kialakítása. - A környezetszennyezés, mint egészségkárosító tevékenységforma vázolása.
~ 16 ~
Célok
Feladatok
Kritériumok
- Az egészséges életmód-tréningek beépítése az iskolai programokba (sport- és egészségnapok). - A „természet-iskola” tevékenységek megszervezése és megtartása (tanulmányi kirándulások, erdei iskolák, séták). Önismeret, önuralom, - Értékorientáció, személyes
A tanulók:
a társadalmi normák
példamutatás, azaz a tanári magatartás
szerinti viselkedés és
legyen modell értékű.
nyilvánuljon meg a
pozitív gondolkodás
- Tolerancia és empátia fejlesztése.
felnőttek és társak
kialakítása
- A kapcsolatok, problémák
tisztelete;
konfliktusmentes megoldására való
-
-
igény kialakítása, fejlesztése. - A stressz- és feszültségoldás alapvető
iskolai életükben
ismerjék fel a jó és rossz tulajdonságokat;
-
legyenek fogékonyak a
fontossága az interperszonális
tanárok által nyújtott
kapcsolatok kezelésében.
modellekre; -
tudjanak könnyen és vidáman alkalmazkodni a változó élethelyzetekhez.
A biztonságos
- A fejlett technikai eszközök
életvezetés
szakszerű és biztonságos
elsajátítása
használatának bemutatása,megtanítása.
elsősegélynyújtás és
- Rávilágítás a lehetséges
munkavédelem reájuk
veszélyforrásokra.
vonatkozó szabályait
- Annak tudatosítása, hogy az
és alapelveit.
egészségtudatos magatartásra szocializálásnak szerves része a lelki egészség erősítése és fejlesztése, a szükséges prevenciós folyamatok és
~ 17 ~
A tanulók: -
ismerjék a KRESZ, az
Célok
Feladatok
Kritériumok
tevékenységek kialakítása. - A KRESZ, munkavédelem, elsősegélynyújtás elsajátíttatása, ilyen jellegű és témájú vetélkedők szervezése. Az egészségnevelés várható eredményei 1. Az egészségtudatos, fizikailag aktív – egészségmegőrzésre épülő – motoros tevékenységekben rejlő személyiség- és közösségfejlesztésben rejlő lehetőségeket kiaknázó életvezetés igényének kialakulása és megvalósítása. 2. A stressz- és feszültségoldás elméleti ismerete és gyakorlati megvalósítása. Komplex intézményi mozgásprogram 1. Egészséges életmód-tréningek beépülnek a kötelező iskolai programokba (sport- és egészségnap, részvétel helyi szervezésű fittségi és más sportprogramokon). 2. A mozgásos tevékenységek a tantárgyi jellegnek és az életkori sajátosságoknak megfelelően beépülnek az óratervi órákba. 3. Az egyéb foglalkozásokon – a tantárgyfelosztás keretei között – nagyobb időkeretben és változatosabb programok keretében képviseltetik magukat a sportfoglalkozások (tömegsport, sportszakkör, sportkör stb.). 4. Az éves munkatervben a szorgalmi időszak minden hónapjában – az évszak sajátosságainak megfelelően – egy-egy kiemelt mozgásos tevékenység. 5. Az
intézmény
horizontális
kapcsolatrendszerének
keretében
az
iskolai
sportegyesülettel illetve a településen működő más sporttevékenységgel foglalkozó társadalmi szervezetekkel, továbbá az iskolai működést támogatni hivatott alapítvánnyal stratégiai együttműködés az iskola tanulóinak mozgáskultúráját fejleszteni hivatott programok támogatása céljából. 6. A tanulmányi kirándulások és az egyéb programok egyik központi eleme a mozgás és az egészségtudatos életmódra nevelés. 7. Az osztályfőnöki foglalkozásokon tematikus program kidolgozása a testmozgás propagálására, amely életvezetési tanácsokat is foglal magába. 8. Az uniós és a központi költségvetési források kimerítésével, az ezekre épülő anyagi alapokra támaszkodva a legkülönfélébb sportprogramok kerülnek megszervezésre.
~ 18 ~
9. A tanulók fizikai állapotának méréséből fakadó tapasztalatok értékelése alapján a szabadidős és sporttevékenységek terén a mozgásprogramok tartalmára minden tanévben javaslat készül.
1.4. Az elsősegélynyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv Az iskolai elsősegélynyújtás oktatásának legfőbb célja: A tanulók képesek legyenek o szakszerűen segítséget kérnia sérült mielőbbi végleges ellátásának érdekében, ismerjék a mentő, a tűzoltóság és a rendőrség hívásának szabályait. o az életveszélyes állapotok, sérülések felismerésére o a feltétlenül szükséges beavatkozások elvégzésére, az egészségkárosodás megelőzésére, segélynyújtásra. Az elsősegélynyújtási alapismeretek elsajátításának formái: a) Az elsősegélynyújtási ismeretek elsajátítása részben tanítási órákon belül valósul meg. • Biológia órákon az elsősegély-nyújtáshoz szükséges anatómiai, élettani alapismeretek oktatása, elsajátítása a helyi tantervnek megfelelően történik. A tanulóknak a következő ismeretekkel kell rendelkezni: - Az emberi vérkeringés, a vérzéstípusok és ellátásuk - Az ember bőrének felépítése és működése, elsősegélynyújtás egyszerűbb bőrsérülésekkor. - Az ember mozgás-szervrendszere: a csontváz és a vázizomzat felépítése, működése, elsősegélynyújtás rándulás, ficam, törések esetén. - Az agyrázkódás és a napszúrás tüneteinek felismerése, teendők megismerése. - Az emberi tápcsatorna felépítése és működése. - Az ember légzőrendszerének felépítése. Az elsősegélynyújtás ábécéjének megértése, a stabil oldalfekvés. - A szén-monoxid és a szén-dioxid okozta mérgezés tüneteinek felismerése és a tennivalók ismerete. • Kémia órákon a tanulóknak minél több olyan anyag fizikai kémiai tulajdonságaival kell megismerkedniük, amelyekkel a hétköznapokban is találkozhatnak.A tanulók információkat szereznek: - a hipó összetételéről, felhasználásáról és annak veszélyeiről - a szén-monoxid és a szén-dioxid által okozott halálos balesetekről - a nehézfém-vegyületek káros élettani hatásairól - az etilén-glikol mint fagyálló folyadék alkalmazásáról, mérgezésekről - a veszélyes anyagok biztonságos használatáról a halogén elemek és vegyületeik példáján - a jódoldatok összetételéről és felhasználásáról (pl. fertőtlenítés) - a savak és bázisok fogalmáról, tulajdonságairól A kémiai kísérletek végzése előtt ismereteket sajátíthatnak el a következő veszélyhelyzetek megelőzésével kapcsolatban: - gázmérgezések; - gyógyszermérgezések;
~ 19 ~
- alkoholmérgezés; - vegyszer a bőrön; - vegyszer a tápcsatornában; - vegyszer a szemben; - háztartási vegyszerek; - égési sérülések; • Testnevelés órákon fontos a szervezet edzettségének fejlesztése, ellenáló képességének növelése. A tanulóknak tudniuk kell, hogy a bemelegítésnek, a fizikai felkészülésnek fontos szerepe van a sérülésmentes sportolásban. A tanulóknak ismerniük kell a balesetvédelmi is biztonsági szabályokat, hogy a különböző gyakorlatokat, a támadó és védekező taktika elemeit balesetmentesen tudják elvégezni. • Osztályfőnöki órák keretében az egyes évfolyamokon elsősegélynyújtásról szóló előadások szervezése történik az iskolaorvos, az iskolai védőnő meghívásával. b) Az elsősegélynyújtási ismeretek elsajátítása tanítási órákon kívül is megvalósul : • Igény esetén elsősegélynyújtási szakkörök szervezésével. • Előadások szervezésével az Országos Mentőszolgálat, a Magyar Vöröskereszt vagy a Jósa András Megyei Kórház szakembereinek bevonásával. Az elsősegélynyújtási ismertek oktatásához szükséges segédeszközök,például egészségügyi doboz és kellékeinek beszerzéséhez a fenntartó közreműködése szükséges.
1.5. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Általános alapelvek
A korszerű iskolának a NAT és a kerettantervek irányelveinek figyelembevétele mellett az oktató-nevelő folyamat minden területén a demokrácia elveire, a nemzeti kultúrára, az európai és humanista értékekre, az emberiség előtt álló közös problémákra kell összpontosítania. Az egyetemes kultúra és a tudomány ismereteinek átadása - felfedeztetése - oktatása mellett fontos szerep jut az iskolanevelési tevékenységének, nevelési hatásának is. Ennek területe a közösségfejlesztés. Az iskola a közösségfejlesztéshez szükséges források biztosításában közreműködik, a hiányzó források pályázatokból, tanulói önerőből stb. fedezhetők. A közösségfejlesztés az a folyamat, amely az egyén és a társadalom közötti kapcsolatot kialakítja, megteremti. Mindezek célja: gyorsan változó világunkban jól eligazodó, megfelelő alapműveltséggel és világszemlélettel rendelkező, jó kommunikációra és feladatvállalásra is képes, igaz ön - és nemzettudattal rendelkező fiatalok felnőttkori elindítása, pályára állítása. Ezek pedig olyan iskolai pedagógiai munkát feltételeznek, amelyben a tanulók tudásának, képességeinek, egész személyiségének fejlődése, fejlesztése áll a középpontban, figyelembe véve, hogy az oktatás, a nevelés nemcsak az iskola, hanem a társadalmi élet és tevékenység egyéb fóruma is. A közösségfejlesztés lehetséges helyszínei: - tanítási óra - osztályfőnöki óra - iskolai rendezvények, ünnepségek, versenyek - tanulmányi kirándulások - kiállítások, hangversenyek
~ 20 ~
-
szakkörök, klubok, érdeklődési körök kollégium diákönkormányzat
A közösségfejlesztés által megcélozható közösségformák: - család - párkapcsolat - baráti társaság - osztályközösség - iskolai közösség - sport- vagy hobbiközösség Tanulóink legyenek nyitottabbak és érdeklődőek a saját és iskolatársaik családi helyzetével kapcsolatban. Kövessék nyomon a családjaikban zajló eseményeket, legyenek aktívabb részesei a családi életnek, otthoni gondoknak és örömöknek. Alakuljon ki szociális érzékenység és nagyfokú segítőkészség diáktársaikkal kapcsolatban. Ismerjék és szeressék szűkebb lakókörnyezetük természeti és kulturális értékeit. Legyenek tájékozottak a haza földrajzában, történelmében, irodalmában, mindennapi életében. Ismerjék a magyar kultúra személyiségeit, a kiemelkedő államférfiakat, tudósokat, művészeket, sportolókat. Fedezzék fel az ország kulturális, néprajzi és idegenforgalmi kincseit. Váljanak hazájukkal kapcsolatba büszke, az értékeket óvó állampolgárrá. Legyenek nyitottak a hazánkban és szomszédságunkban élő más népek, népcsoportok értékeinek és eredményeinek megbecsülésére. Segítő, harmonikus kapcsolatot alakítsanak ki a határon túlról érkező diáktársaikkal kapcsolatban. Társas és baráti kapcsolataikban váljanak figyelmes, érdeklődő, őszinte, szeretetet adni tudó személyekké. Kerüljék a manapság divatos durva, udvariatlan magatartásformákat. Legyenek büszkék saját és diáktársaik belső értékeire és sikereire. A tanulás, tudás, siker, kreativitás váljon példaértékűvé számukra. Aktívan vegyenek részt az iskolai életben, legyenek alakítói és szervezői a közösségi programoknak. Legyen véleményük a mikro- és makro környezetüket érintő eseményekkel kapcsolatban. Tudjanak érvelni, értelmesen és udvariasan vitatkozni. Ismerjék az alapvető állampolgári és diákjogaikat. Tartsák be az alapvető együttélési szabályokat, s várják el ezt másoktól is. Jogsérelmük esetén legyenek képesek a demokrácia által biztosított módon megvédeni igazukat. Alakítsanak ki a későbbi életüket is meghatározó „életstratégiákat”, szokásokat a munka pihenés - szórakozás, tisztálkodás, étkezés, öltözködés, TV nézés, stb. területein. Lássák a torzult gondolkodás és életvitel formáit és veszélyeit.
Az iskolai hagyományok rendszere
~ 21 ~
A valahova tartozás tudatát a közösségi értékek és eszmék megbecsülését a hagyományok közvetítik. A hagyomány közösségteremtő és megőrző erő, amely bizonyos állandóságot és folytonosságot teremt az iskola mindennapi életében. Iskolánk tudatosan ápolja, őrzi és folyamatosan bővíti hagyományait. Rendszeresen ismétlődő események, tudatosan kialakított szokások és jelképek erősítik az iskolához tartozást. A hagyományteremtő és hagyományápoló tevékenység a nevelőtestület és a tanulóközösség közös munkájának eredménye. Cél: a kialakult egyéni arculat mind markánsabbá tétele, hogy jól megkülönböztethetők legyünk más iskoláktól. Szervezeti hagyományok
Középiskolánk pedagógiai tevékenységének szerves részét képezik a nevelőtestület, a tanulóközösség és a szülői közösség által létrehozott szervezetek. Önálló jogi személyként működnek: - Nagy Sarolta Adrienn emlékalapítvány - Tét a jövő alapítvány - Trió Sportegyesület Iskolán belüli szervezetek: - iskolai Szülői Munkaközösség - iskolai Diákönkormányzat - iskolai Diák Sportkör Valamennyi szervezet saját SZMSZ illetve működési rend szerint végzi tevékenységét. Az önálló jogi személyként működő szervezetek az alapító okiratukban foglaltaknak megfelelően tevékenykednek. Szülői Munkaközösség (SZMK) Az SZMK aktívan részt vesz az iskola belső életét meghatározó szabályzatok elkészítésében. Segítséget nyújt az Alapítványi bál szervezésében. Diákönkormányzat (DÖK) Az iskola tanulóinak demokratikus választással létrehozott szervezete. Tevékenységüket tantestületi segítséggel végzik a mindenkori DMST tanár közreműködésével. Szervezik a Verébavatót, a Gólyabált, a Diáknapot, segítséget nyújtanak a Sportnap lebonyolításához. Évente diákparlamenten értékelik munkájukat. Együttműködnek a regionális és országos diákszervezetekkel, továbbképzéseken, rendezvényeken vesznek részt. Iskolai Sportkör (ISK) Tagja az iskola valamennyi tanulója. Küldöttgyűlés formájában szervezett demokratikus választással létrehozott vezetőség irányítja. Az ISK vezetője a tantestület egy testnevelés szakos tanára. Az ISK közreműködik az iskolai tömegsport és a háziversenyek szervezésében.
~ 22 ~
Javaslatot tesznek a szakköri foglalkozásokra. Véleményt nyilvánítanak a mindenkori sporteszköz beszerzésekhez. Az intézményi hagyományok ápolása, az iskolai ünnepélyek, megemlékezések, rendezvények rendje
Általános rendelkezések
Címerek A Korányi Frigyes Gimnázium és Kollégium címere az iskolai dokumentumokon, rendezvényeken megjelenik.
Az iskola tanulóinak kötelező ünnepi viselete: - fiúk: sötét nadrág, fehér ing vagy öltöny, iskolai nyakkendő - leányok: sötét szoknya (nadrág), fehér blúz, iskolai nyakkendő
Zenés-táncos rendezvények Az iskola épületéiben a tanuló ifjúság részére megrendezésre kerülő zenés-táncos (disco) rendezvények lebonyolításának szabályai: - a rendezvény megtartásához igazgatói engedély szükséges - a rendezvény lebonyolítását vállaló (szervező) teljes felelősséggel tartozik az iskolaépületért, az iskola berendezési tárgyaiért, eszközeiért, a rendezvényen részvevők biztonságáért - nyitott rendezvény esetén a rendezvény szervezője köteles tűzoltósági és biztonsági őri felügyeletről gondoskodni - a rendezvények 24 óráig tarthatnak - a szervező köteles a rendezvényt követő 24 órán belül az épületben az eredeti állapotot visszaállítani, a takarításról gondoskodni.
Az iskola hagyományainak ápolása, fejlesztése és bővítése, az iskola jó hírnevének gyarapítása az iskolaközösség minden tagjának joga és kötelessége. A hagyományok ápolásával kapcsolatos teendőket, azok folyamatos gazdagítását, időpontokat, valamint a felelősöket a nevelőtestület az éves munkatervben határozza meg. Az iskola vezetősége minden olyan kezdeményezést támogat, ami az iskolához tartozás érzését erősíti. Az iskola által szervezett rendezvényeken a tanulók tanári felügyelet mellett vesznek részt. A rendezvény bárhol van a részvevőkre az iskola házirendje vonatkozik.
Felvételi tájékoztató Az iskola tanévente felvételi tájékoztató füzetet készít. Megjelenési ideje: október 31. Felelőse: az igazgató
Az iskolai rendezvények megvalósításának rendje -
a rendezvények (ünnepségek, megemlékezések, kiállítások stb.) felelősét az éves munkaterv tartalmazza, vagy az igazgató ad megbízást. A felelős gondoskodik a műsorról és a szervezésről.
~ 23 ~
-
A felelős irányítása mellett az oktatás-technikus minden esetben közreműködik a rendezvények megvalósításában. A tanulók elhelyezésében, felügyeletében az osztályfőnökök is közreműködnek.
Szalagavató Az iskolai Szalagavató ünnepség megrendezésére minden tanévben az őszi szünet előtti utolsó hét péntekén kerül sor. A Szalagavató ünnepségen a megjelenés a végzős évfolyamok számára kötelezően fehér blúz vagy ing és sötétkék-vagy fekete szoknya illetve nadrág
Kitüntetések A tanulók körében kiváló tanulmányi eredményért jutalmazásra a 12. évfolyamon a ballagási ünnepségen, egyéb évfolyamokon pedig a tanévzáró ünnepségen kerül sor. Osztálykirándulás Az osztályfőnökök a tantervi követelmények teljesülése, a nevelőmunka elősegítése érdekében osztályaik számára kirándulást szervezhetnek. A kirándulás tervezett helyét, idejét az osztályfőnöki munkatervben rögzítik. A kiránduláson a tanulók minimum 50 %-a vegyen részt, akik nem vesznek részt, azoknak aznap kötelező iskolába jönni. Az osztálykirándulásra igazoltan egy tanítási nap vehető igénybe. A kirándulások önköltségesen szervezhetőek. Kirándulás, mozi színházlátogatás, diáknap, osztály klubdélután, szervezett közhasznú munka, szervezett külföldi utazások, fiú-lány kosárlabda Korányi Kupa stb., pedagógus felügyeletével szervezhető. Kirándulás esetén 20 tanulónként 1 felnőtt kísérőt kell biztosítani. Fogadóórák, szülői értekezletek: Tanévente három szülői értekezlet, melyből kettő megtartása kötelező. A tantestület valamennyi tagja az éves órarend ismeretében fogadóórát jelöl ki. Az igazgatót és helyetteseit előzetes bejelentés alapján bármikor felkereshetik. Iskola tanulóit érintő kötelező és választható programok: -
osztálykirándulás filharmónia előadás
A filharmónia előadás minden 9-11. évfolyamos tanulónk számára kötelező, beleértve a nyelvi előkészítő osztályokat is. A középiskola tanulói rendszeres résztvevői a város más intézményei által rendezett programoknak. Például: - Kállai Kettős Néptáncfesztivál - Kállói Napok rendezvénysorozat - Ratkó szavaló verseny - Ratkó József Könyvtár helytörténeti és informatikai vetélkedői - Városi- Ki Mit Tud? - városi ünnepségek, rendezvények - stb.
~ 24 ~
Az iskola felkérésre közreműködik egyesületi, városi, alapítványi programokban is.
1.6. A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása A pedagógusok helyi intézményi feladatait, az osztályfőnöki munka tartalmát, az osztályfőnök feladatait A pedagógus az intézményi oktató-nevelő munkát közvetlenül segítő alkalmazott, akit a tanulókkal összefüggő tevékenységével kapcsolatban büntetőjogi védelem illet meg, közfeladatot ellátó személy./2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 66. § (2)/ 1.
A pedagógus feladatai általában
a./ A pedagógus felelősséggel és önállóan a tanulók nevelése érdekében végzi munkáját. Munkaköri kötelezettségeinek tartalmát és kereteit a 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről és a pedagógiai szaktárgyi útmutatók,módszertani levelek, az iskolai munkaterv, a nevelőtestület határozatai, továbbá az Igazgató, illetőleg a felettes szerveknek az Igazgató útján adott útmutatásai alkotják. Nevelő-oktató munkáját egységes elvek alapján, módszereinek szabad megválasztásával végzi, b/. A pedagógus alapvető feladata a rábízott gyermekek, tanulók nevelése, oktatása, óvodában a gyermekek Óvodai nevelés országos alapprogramja szerinti nevelése, az iskolában a kerettantervben előírt törzsanyag átadása, elsajátításának ellenőrzése, sajátos nevelési igényű tanuló esetén az egyéni fejlesztési tervben foglaltak figyelembevételével. /2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 62. § (1)/ c/. Közreműködik az iskolaközösség kialakításában és fejlesztésében.Alkotó módon részt vállal: • a nevelőtestület újszerű törekvéseiből, • a közös vállalások teljesítéséből, • az ünnepélyek és megemlékezések rendezéséből, • az iskola hagyományainak ápolásából, • tanulók folyamatos felzárkóztatásából, • a tehetséggondozást szolgáló feladatokból, • pályaválasztási feladatokból, • a gyermekvédelmi tevékenységből, • a tanulók egész napos foglalkoztatásának tervezéséből, szervezéséből, irányításából, • a diák önkormányzat kialakításából, • az iskolai élet demokratizmusának fejlesztéséből. d/. Tanítási (foglalkozási) órán minőségi munka végez (felkészülés, szervezés, ellenőrzés, értékelés). e./ Önképzés, továbbképzés, munkaközösségi munkában való aktív részvétel. f./A nevelő-oktató munkával összefüggő megbeszéléseken, értekezleteken részvétel. g./ Egyes adminisztratív és szervezési feladatok elvégzése, melyeket az intézmény nevelőoktató munkája szükségessé tesz, illetve az érvényben lévő jogszabályok előírnak. h./ Nevelő-oktató munkáját tervszerűen végzi, tanmenet alapján dolgozik.Ha az alapdokumentumok nem változnak, a bevált tanmenetet - folyamatos kiegészítéssel - több
~ 25 ~
éven át használhatja.Saját tanmenettel minden pedagógusnak rendelkeznie kell, melyet ellenőrzéskor kérésre be kell mutatni. i./ Az írásbeli dolgozatokat, felmérő és témazáró feladatlapokat 3 héten belül kijavítja. A témazáró felmérő dolgozatok megíratását előre jelzi. A házi feladatokat ellenőrzi, javítja vagy a tanulókkal javíttatja és velük együtt értékeli. j./ Részt vesz az iskola szülői értekezletein, fogadó órát tart. k./ Az intézmény egészére kötelezően háruló feladatok közül egyes teendőket, az intézményen belüli szakértelmen és az egyenlő teherviselés elvein alapuló munkamegosztás szerint - egyegy pedagógus lát el. • vezetők esetében a hatáskörükbe rendelt terület közvetlen pedagógiai, szakmai irányítása és ellenőrzése, • egyes, óraszámmal is kifejezhető feladatok (pl. korrepetálás, helyettesítés, szakkörök, tanulmányi kirándulás, tanulókíséret, tanulószoba, stb.), • osztályvezetői, osztályfőnöki munka, • versenyekre való felkészítés, • szertárakért a felelősség vállalása (fejlesztés, rendezés, selejtezés), • könyvtári munka, munkavédelmi és tűzvédelmi munka) 2.
A pedagógus kötelezettségei, feladatai • • • • •
• • • • • • • • • • • • • • •
a nevelést-oktatást a türelmesség elve alapján végzi figyelemmel kíséri, hogy tanítványait világnézeti, lelkiismereti, vagy politikai meggyőződése miatt hátrány ne érje nevelő-oktató tevékenysége keretében gondoskodik a tanuló testi épségének megóvásáról, erkölcsi védelméről, személyiségének fejlődéséről az ismereteket tárgyilagosan közvetíti a kerettantervben és a pedagógiai programban meghatározottak szerint érdemjegyekkel vagy szövegesen, sokoldalúan, a követelményekhez igazodóan értékelje a tanulók munkáját 62. § (1) j) a pedagógiai programban és az SZMSZ-ben előírt valamennyi pedagógiai és adminisztratív 62. § (1) m) feladatait maradéktalanul teljesítse, nevelő-oktató munkája során figyelembe veszi a tanuló egyéni képességét, fejlődésének ütemét, szocio - kulturális helyzetét, fejlettségét, sajátos nevelési igényét segíti a tanuló képességének, tehetségének kibontakozását gondot fordít a tehetséges tanulók fejlesztésére a tanulók részére az egészségük testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, s meggyőződik annak elsajátításáról baleset esetén megteszi a szükséges intézkedéseket elsajátíttassa a tanulóval a közösségi együttműködés magatartási szabályait és törekszik annak betartatására szülői értekezletet, fogadóórát tart a szülőket és a tanulókat az őket érintő kérdésekről rendszeresentájékoztatja aszülőket figyelmezteti gyermekük jogainak megóvása, fejlődése érdekében, s tájékoztatja őket, hogy milyen intézkedések megtételét tartja szükségesnek ezek érdekében aszülő és a tanuló javaslataira, kérdésire érdemi választ ad atanuló és a szülő emberi méltóságát, jogait tiszteletben tartja az etikus viselkedéshez szükséges ismereteket a tanuló részére átadja
~ 26 ~
•
3.
jogszabály által meghatározott időszakonként és módon szakmai továbbképzésen vesz részt. A pedagógus jogai
A pedagógust munkakörével összefüggésben az alábbi jogok illetik meg: • A pedagógiai program alapjána tananyagot, a neveléséstanításmódszereit megválaszthatja. • A szakmai munkaközösség véleményének meghallgatásával megválaszthatja az alkalmazott taneszközöket, tankönyveket és tanulmányi segédleteket. • Irányítsa és értékelje a tanulók munkáját. • Minősítse a tanulók tudását. • Hozzájusson a munkájához szükséges ismeretekhez. • A nevelőtestület tagjaként részt vegyen az iskola pedagógiai programjának tervezésében és értékelésében, gyakorolja a nevelőtestület tagjait megillető jogokat. • Szakmai ismereteit, tudását szervezett továbbképzésben való részvétel útján gyarapítsa, részt vegyen pedagógiai kísérletekben, tudományos kutatómunkában. • Szakmai egyesületek, kamarák tagjaként, vagy képviseletében részt vegyen helyi, regionális és országos közoktatással foglalkozó testületek munkájában. • Személyét, mint a pedagógusközösség tagját megbecsüljék, személyiségi jogait tiszteletben tartsák, nevelői, oktatói tevékenységét elismerjék. • Feladatát az intézmény igazgatójának, és az igazgatóhelyettesek általános irányítása és ellenőrzése mellett végzi. 4. A pedagógus döntési jogköre • Pedagógiai program, az SzMSz, a Házirend és módosításának elfogadása • A nevelési oktatási intézmény éves munkatervének elfogadása • A nevelési oktatási intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadása • A nevelő testület érdekében eljáró pedagógus kiválasztása • A tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása • Részvétel tanuló fegyelmi ügyeiben való döntésekben, • A tanuló osztályozó vizsgára bocsátása • Az intézményvezetői pályázathoz készített vezetői programmal összefüggő szakmaivélemény kialakítása 5. A pedagógus felelős • A rábízott tanulók testi, szellemi épségéért • A tanítási óra rendjéért, pontos kezdéséért, befejezéséért • Az adminisztráció pontos, idő szerinti vezetéséért /naplók, ellenőrző könyvek, anyakönyvek, felszólítások, feljelentések, félévi, év végi statisztika vezetése, elkészítése, dolgozatok felmérések javítása) • Az éves tanmenet elkészítéséért • Az éves munkatervben megfogalmazott célkitűzések megvalósításáért (nevelésre és tantárgyára vonatkoztatva) • Minden hónap végéig a túlóra, helyettesítés jelentés (nyomtatvány) leadásáért • Az iskolai körlevelek, tájékoztatások aláírásáért • Az átvett - az oktatást segítő - eszközökért • Az ügyelet és a helyettesítés pontos ellátásáért • A személyi adataiban történő változás bejelentés Az osztályfőnök nevelő munkája
~ 27 ~
Az osztályfőnököt az intézmény vezetősége jelöli ki. Közvetlen munkahelyi felettese, irányítója az igazgatóhelyettes. Szakmai munkájának irányítója az osztályfőnöki munkaközösség vezető. Osztálya közösségének felelős vezetője. Nevelő munkáját folyamatosan tervezi, ennek írásos dokumentuma a foglalkozási terv.A gyermekek nevelését, oktatását a lelkiismereti szabadság és a különböző világnézetűek között a türelmesség elve alapján végzi. Az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatait Tevékenysége három fontos feladatkörre terjed ki: 1. közvetlen nevelőmunka. 2. ügyviteli (adminisztrációs) teendők ellátása, 3. szervezési, koordinációs feladatok végrehajtása, 1. Az osztályfőnök nevelő munkáját az iskola pedagógiai programja, a helyi tanterve és a tanmenete alapján végzi. Az osztályfőnök céltudatosan irányítja az osztályban folyó nevelő-oktató munkát, összehangolja az iskolai és iskolán kívüli nevelési tényezőket, pedagógiai törekvéseket. A tanulókkal közösen tervezi, elemzi, és alakítja az osztály életét, biztosítja annak bekapcsolódását az iskola egészének nevelési rendszerébe. A tanulók közvetlen megismerése és az osztályközösség arculatának formálása kiváló lehetőségeket kínálnak az iskolai és iskolán kívüli programok: szakkörök, klubdélutánok, sportfoglalkozások, rendezvények, diákgyűlések, utazások, kirándulások, színház-, és múzeumlátogatások stb.Segíti a tanulók pályaválasztását, pályaorientációját, azok személyiségének ismeretében. 2. Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli feladatokat (osztálynapló naprakész vezetése, félévi és év végi statisztikák, továbbtanulással, gyámüggyel kapcsolatos tennivalók, stb.). Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét. Az osztályfőnök dicséretet is adhat, fegyelmező intézkedést hozhat. Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, ösztöndíj elnyerésére, kitüntetésére (a tanulók, kollégák véleményét figyelembe véve.)Mint osztályfőnök saját hatáskörben az SZMSZ-ben felruházott jogainál fogva indokolt esetben 3-szor 1-2 nap távollétet engedélyezhet és igazolhat osztálya tanulójának. 3. Az osztályfőnöki munka eredményessége érdekében a pedagógus kapcsolatot tart tanítványai szüleivel, erősíti a családból származó pozitív nevelési hatásokat, megismeri a család viszonyulását az iskolához, a gyermekhez. Az osztályfőnöki munka kritikus pontja a torz családi nevelési minták és szokások ellensúlyozása, a negatív társadalmi hatások kivédése. Szülői értekezletet tart. Tájékoztatja a szülőket a tanulók magatartásáról, tanulmányi előmeneteléről, valamint a fogadó órájának időpontjáról. Kiemelt fejlesztési feladatok Énkép, önismeret Az énképük és önismeretük gazdagodásához olyan tanulási környezetet célszerű biztosítani, amely fokozza az őket körülvevő személyek és dolgok egyre tágabb körei iránti érzékenységet, illetve kialakítja bennük az alapvető erkölcsi, etikai normák iránti fogékonyságot.
~ 28 ~
A nevelési értékek abban az esetben épülnek be a fejlődő személyiségbe, ha a tanulási tartalmak elsajátítása során a tanulók maguk is aktív részesévé válnak ezen értékek megnevezésének és azonosításának. Ahhoz, hogy tanulóink képesek legyenek énképükbe integrálni az újabb és újabb ismereteket, folyamatosan gondoskodnunk kell arról, hogy egyre fontosabbnak érezzék magukat saját nevelésük, sorsuk és életpályájuk alakításában. Az erkölcsi nevelés során hangsúlyt kell helyezni a közelmúlt viharos történelmi eseményeinek etikai alapú megítélésére, a XX. századi totális diktatúrák lélektelen, emberellenes voltának sokoldalú bemutatására, különös tekintettel a társadalomtudományi és művészeti tantárgyak oktatása terén. A nemzeti öntudat, hazafias nevelés során fontos, hogy a tanulók legyenek képesek azon alkotók helyes etikai alapú megítélésére is, akik elfogadhatatlan politikai és morális szerepvállalásuk révén – akár passzívan, akár tevőleges cselekvések során – az embertelen eszmék és gyakorlat szolgálatába álltak, idegen elnyomó hatalmak érdekeit szolgálták ki. A nemzeti öntudat egészséges voltától idegen mindenféle nacionalizmus – így a nemzetiségek, a vallási-nyelvi etnikumok történelem- és jelenformáló szerepének és államalkotó létük elismerésének az iskolai nevelés-oktatatás egészében evidenciának kell lennie. Gazdasági nevelés A gazdálkodás és a pénz világára vonatkozó tudás nélkül nem érthetjük meg a bennünket körülvevő világ számunkra fontos folyamatainak jelentős hányadát, e tudás az általános műveltségünk részévé vált. Fontos, hogy a tanulóban alakuljon ki a pénzzel való bánni tudás és az okos gazdálkodás képessége. Az iskolai nevelés során kellő figyelmet kell fordítani a gazdálkodásra és a pénzügyekkel kapcsolatos kérdésekre. A személyiségnevelés fontos részének kell tekinteni az okos gazdálkodás képességének kialakítását. A fenntarthatóság gazdasági-üzleti világban értelmezhető vonatkozásai olyan fejlődési folyamatot feltételeznek, mely az önfenntartó mechanizmusok, a megújuló erőforrások révén nem csak a természettudományi műveltségterülethez, hanem a testi-lelki egészség céljaihoz is kapcsolódnak az iskolai nevelés-oktatás területén.
Környezettudatosságra nevelés Fontos, hogy a felnövekvő nemzedék alkalmassá váljon a környezeti válság elmélyülésének megakadályozására. Tanítványainkban alakuljon ki egy vonzó jövőkép, mely elősegíti a környezeti harmónia létrejöttéhez szükséges életvitel, szokások kialakulását és a környezet iránti pozitív érzelmi viszonyulás megerősödését. Célunk, hogy környezettudatos állampolgárrá váljanak tanulóink. A természettudományi oktatás és nevelés terén a tanulók empirikus tapasztalataira épülő és életkori sajátosságaikhoz, igényeikhez adekvát módon kapcsolódó ismeretátadás a természettudományos és műszaki életpályákra való szocializáció sikerességének záloga. Olyan magatartás határozza meg a tanulók viszonyát az ember életteréül szolgáló környezethez, annak fenntartható megóvásához és fejlesztéséhez, melynek tudásbázisa nem kizárólagosan a rendszerszerűség, az alapelvek és kulcsfogalmak merev struktúrájára épül,
~ 29 ~
hanem elsősorban a különféle összefüggésekre alapozott és begyakorolt természettudományos és műszaki műveltség mindennapi életben és a munka világában való hatékony alkalmazhatóságához. A természettudományos oktatás-nevelés, a műszaki életpályára való szocializáció és a környezeti nevelés terén a jelenben folyó kutatások folyamatai alapvető jellegű ismeretének és a nem hagyományos oktatásszervezési módszerek terrénumának egyre nagyobb szerepet kell biztosítani. A tanulás tanulása Minden nevelő feladata, hogy a gyerekeket megtanítsa tanulni. A tanulás nem más, mint fegyelem és az emlékezés működtetése. Mindamellett magában foglalja az értelmi képesség és az egész személyiség fejlesztését, fejlődését. Az eredményes tanulás módszereinek az elsajátítása, gyakoroltatása magában foglalja az egyénre szabott tanulási módszereket, az értő olvasás fejlesztését, az emlékezet erősítését, a célszerű rögzítő módszerek kialakítását. A tanárnak meg kell ismernie a tanulók sajátos nevelési stílusát, szokásait. Figyelembe kell venni az életkori és egyéni jellemzőket és erre kell alapozni a tanulás fejlesztését. Testi és lelki egészség Az oktatási intézményre nagy felelősség hárul abban, hogy a felnövekvő nemzedéket egészséges életmódra nevelje. A pedagógusoknak fel kell készíteni a tanulókat arra, hogy önálló életükben képesek legyenek egészséges életvitelt kialakítani, életmódjukra vonatkozóan helyes döntést hozni. Elfogadó és segítőkész magatartást tanúsítsanak beteg, sérült és fogyatékos embertársaik iránt. A diákok készüljenek fel a veszélyhelyzetek egyéni és közösségi szintű megelőzésére, kezelésére. A pedagógusok nyújtsanak támogatást a gyerekeknek a káros függőségekhez vezető szokások kialakulásának megelőzéséhez. Figyelmet kell fordítani a családi életre, a felelős, örömteli párkapcsolatokra történő felkészítésre is. Fontos, hogy az iskolai környezet biztosítsa az egészséges, testi, lelki és szociális fejlődést. Láttatni kell a diákokkal, hogy a fizikai erőnlét, a fittség – a test egészsége és jóléte – elválaszthatatlan a lelki egyensúlytól, a lélek egészségétől. A rendszeres testnevelés és sporttevékenység révén könnyebb elviselni a stresszt, a fizikai, lelki és szellemi terheléseket. A testi és a lelki egészség harmonikusan együttható fejlesztése és megőrzése a tanulók élethosszig tartó, egészségtudatos, fizikailag aktív életvezetésre történő szocializálásának célját szolgálja, melyhez szorosan kapcsolódik a tehetséggondozás és a motoros műveltség eszközeivel való személyiségfejlesztés is. Az egészségfejlesztés és -megőrzés ösztönző erővel kell, hogy bírjon az egészségközpontú tevékenységrendszerek tudatos kialakítására és fenntartására. A tanulókat ösztönözni kell arra, hogy legyen igényük a helyes táplálkozásra, a mozgásra, a stressz- és feszültségoldás különféle ismereteinek elsajátítására, módszereinek alkalmazására. Nélkülözhetetlen szerepet tölt be a mozgástanulás a tanulók saját testképének megismerésében és a testtudat kialakításában. Mindennek sikere nagyban függ a komplex intézményi mozgásprogram elméleti és gyakorlati minőségétől.
~ 30 ~
Az állampolgárságra, demokráciára nevelés A felelős, hazájáért cselekedni akaró és tudó állampolgárrá nevelésnek szerves része a demokratikus jogállam és a nemzeti függetlenség (szuverenitás) ellen fellépő törekvések felismerése, és annak megértetése, hogy a diktatúrák elleni küzdelem minden korban elsődleges állampolgári kötelezettség, hiszen a jogtiprásból sohasem születhet jog. Ennek alapján kell a XX. századi totális diktatúrák jellemzőit is feldolgozni, feltárva e rendszerek emberiesség ellen elkövetett soha el nem évülő bűntetteit is. Az iskola minden évfolyamán fontos feladat – az életkori sajátosságok és egyéb specifikációk mentén – Magyarország Alaptörvényének, különösen a Nemzeti Hitvallásban és az Alapvetésben foglaltak megismertetése. Felkészülés a felnőtt élet szerepére (pályaorientáció) A felnőtt lét szerepeire történő felkészülés egyik fontos eleme a pályaorientáció. Összetevői: Az egyéni adottságok, képességek megismerésén alapuló önismeret fejlesztése, a legfontosabb pályák, foglalkozási ágak tartalmának, követelményeinek és a hozzájuk vezető utaknak, lehetőségeknek tevékenységek és tapasztalatok útján történő megismerése. Tudatosítani kell a tanulókban, hogy a további életpályájuk során akár többször is pályamódosításra kényszerülnek. Az iskolának a lehető legszélesebb képet kell nyújtani a munka világáról. Ennek érdekében olyan lehetőséget kell biztosítani a tanulónak, amelyben kipróbálják képességeiket, adottságaikat.
1.7. A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai A pedagógusok feladatainak részletes listáját személyre szabott munkaköri leírásuk tartalmazza. A pedagógusok legfontosabb helyi feladatait az alábbiakban határozzuk meg. • • • • • • • • • • • • • • • • •
a tanítási órákra való felkészülés, a tanulók dolgozatainak javítása, a tanulók munkájának rendszeres értékelése, a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése, érettségi, különbözeti, osztályozó vizsgák lebonyolítása, kísérletek összeállítása, dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése, a tanulmányi versenyek lebonyolítása, tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok, felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken, iskolai kulturális és sportprogramok szervezése, osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok ellátása, az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása, szülői értekezletek, fogadóórák megtartása, részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken, részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken, a tanulók felügyelete óraközi szünetekben, tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése,
~ 31 ~
• • • • • •
iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel, részvétel a munkaközösségi értekezleteken, tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés, iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés, szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása, osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása.
Az osztályfőnök feladatai és hatásköre
• • • • • • •
• • • • •
Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire. Együttműködik az osztály diákbizottságával, segíti a tanulóközösség kialakulását. Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját. Kapcsolatot tart az osztály szülői munkaközösségével. Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét. Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti. Szülői értekezletet tart. Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: napló vezetése (későbbiekben digitális napló), ellenőrzése, félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítványok megírása, továbbtanulással kapcsolatos nyomonkövetés elvégzése, hiányzások igazolása. Segíti és nyomon követi osztálya kötelező orvosi vizsgálatát. Kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő ifjúságvédelmi feladatokra Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében. Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, segélyezésére. Rendkívüli esetekben órát látogat az osztályban.
1.8. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység A középiskolában az évente induló osztályainkba különböző, a környező és távolabbi településekről érkeznek a tanulók. A hozott osztályzatok, különböző tudást és tanulói felkészülést takarnak. E probléma kezelése hatékonyan csak külön foglalkozások keretében oldható meg. Iskolánk feladatának tekinti, hogy hozzásegítse diákjait ahhoz, hogy képességeiket az akadályozó tényezők felszámolása után teljes mértékben kibontakoztassák. Ezért iskolán erőfeszítéseket tesz a különböző okokból gyengébb előképzettségű tanulók felzárkóztatása érdekében. Tanulóink előképzettségében nemcsak a megszerzett ismeretek, készségek terén mutatkoznak jelentős –a lemaradók számára speciális segítség nélkül leküzdhetetlen hátrányt jelentő – különbségek, hanem a szocializáció fokában, viselkedésmódban, az udvariassági szabályok ismeretében, személyi higiénia terén. Az esélyegyenlőtlenség csökkentése fontos feladatunk, amely speciális felzárkóztató programokkal, személyes törődéssel, beszélgetésekkel történhet. A felzárkóztatás egy komplex, nagy körültekintést igénylő pedagógiai tevékenység. Jelenti a lemaradás fokának és okainak feltárását, a tanuló helyes önismeretre és küzdőképességre való nevelését, a tanórán kívüli felzárkóztató foglalkozások és a tanórai differenciált foglalkoztatás megtervezését, szervezését és kivitelezését.
~ 32 ~
Arra törekszünk, hogy a tanulócsoport egységesen magasabb tudásszintje, a korábban lemaradó tanulók erőfeszítésének példája, valamint a folytonos kétirányú differenciálásra való törekvés a tanári munkában számukra is meghozza a kívánt eredményt. E feladatnak fontos részét képezi minden iskolai szinten a korrepetálás, illetve a kezdő gimnáziumi osztályoknál a szintre hozás. A felzárkóztató programok elsődleges feladata az érdeklődés, a gondolkodás, a beszéd megfelelő fejlesztése. Ebben első és legfontosabb lépés a tanulási kudarc, a lemaradás okának kiderítése. Okok lehetnek: - nem megfelelő tanulási stratégia, - szorongás - beilleszkedési nehézségek - munkamorál, esetleg HH, HHH, - részképesség zavarai - testi, érzékszervi, beszédfogyatékosság - megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos rendellenességével küzdő, ill. a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének súlyos rendellenességével küzdő sajátos nevelési igényű tanulók A vizsgálatok eredményei alapján kerül meghatározásra a fejlesztés módja, helye. Az SNI tanulókra is a NAT követelményrendszere érvényes, ezért igazodni kell a tanulók speciális igényeihez. (személyi, tárgyi feltételek biztosítása,(pl: szükség esetén számítógép használatának engedélyezése írásbeli számonkérésnél, helyesírás-ellenőrzés, szövegszerkesztés, megfelelő léptékű nagyított feladatlap szótárak, számológép, hosszabb idő, más számonkérési forma, stb.) A munka középpontjába a gyerekek fejlődésének a nyomon követése, a csoport és az egyén jellemzőinek a megismerése áll. Lehetőség van az esetleges zavarok felismerésére, előrejelzésére, és szükség esetén illetékes szakemberhez irányításra. Mindezzel a pedagógiai munka segítése és a megelőzés a cél.
1.9. Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi rendje A diákönkormányzatnak egyetértési joga van: - első tanítási órának legfeljebb 45 perccel korábban történő elkezdésének igazgatói bevezetéséhez. - ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök igazgatói vagy nevelőtestületi felhasználásakor. - iskolai Házirend elfogadásakor és módosításakor. - iskolai SZMSZ jogszabályban meghatározott részeinek elfogadásával és módosításával kapcsolatban. Ezek a részek a következők: - diákönkormányzat részére biztosított helyiségek kijelölése, használati rendjének megállapítása, használati jogának megvonása, - diákönkormányzattal és más diákképviselőkkel történő iskolavezetői kapcsolattartás rendje, - diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételek biztosítása,
~ 33 ~
-
-
fegyelmező intézkedések formái és alkalmazásának elvei, iskolai sportkör és az iskolavezetés közötti kapcsolattartás formái és rendje, mindennapi testedzés formái, szociális ösztöndíj és támogatás megállapításának, felosztásának elvei, tanulói jogviszonyok, kollégiumi tagsági viszonyok összefüggő bármely egyéb kérdés szabályozásakor, - tanulói véleménynyilvánítás rendszere, - tanulók jutalmazásának elvei és formái, - tanulók rendszeres tájékoztatásának rendje és formái, - ünnepélyek rendje és hagyományápolás. tankönyvjegyzékben nem szereplő tankönyvek, segédkönyvek tankönyvrendelésbe felvételről szóló igazgatói döntéshez. tanulói szociális juttatások elosztásának elvei nevelőtestületi meghatározásakor.
Kötelező a diákönkormányzat véleményét kikérni: - iskola megszüntetésével, átszervezésével, feladatának megváltoztatásával, nevének megállapításával kapcsolatos fenntartói döntés előtt. - iskolai költségvetés fenntartói meghatározása és módosítása előtt. - iskolai sportkör működési rendjének megállapításához. - iskolavezető megbízásával és megbízásának visszavonásával kapcsolatos fenntartói döntés előtt. - könyvtár és sportlétesítmények működési rendjének kialakításához. - externátusi, kollégiumi felvétel elveinek meghatározásakor. - tanév helyi rendjének nevelőtestületi elfogadásakor a tanulókat érintő programok tekintetében. - tankönyvvásárlási támogatás módjával kapcsolatos nevelőtestületi döntés előtt. - tanórán kívüli tevékenység formáinak meghatározásához. - tanuló ellen indult fegyelmi eljárás során a diákönkormányzattól. - tanulói pályázatok és versenyek meghirdetéséhez, megszervezéséhez. - tanulók helyzetét értékelő és elemző beszámolók elkészítéséhez és elfogadásához. - tanulók nagyobb közösségét érintő kérdésekre vonatkozó döntések meghozatalához.
1.10. Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel Belső-Külső együttműködési modell a tanulók lemorzsolódásának csökkentésére
Belső együttműködési modell szereplői: -
Tanuló-osztályfőnök- kollégiumi nevelő Szaktanár - orvos - védőnő Diák Önkormányzat - alapítvány Vezetőség
A modell 3 egymásra épülő koncentrikus kört ábrázol. A legbelső kör tagjai közül a legfontosabb a tanulók közössége, őket veszi körül az osztályfőnökök közössége, kollégiumi nevelő. Ez a két csoport, aki a legtöbb információt tudhatja a tanulókról, illetve ők azok, akik a leghamarabb tudnak segíteni a tanulók problémáin, napi kapcsolatban vannak. Fontos a bizalmi légkör kialakítása. Ez a csoport az elsődleges segítőtevékenységet nyújtja tanulóink számára, nemcsak iskolai, hanem magánjellegű problémák esetében is.
~ 34 ~
A második kör szereplői nem feltétlenül állnak mindennapi kapcsolatban a tanulókkal, kivéve talán a szaktanárok, mert ők naponta taníthatják, mégis szervesen kapcsolódnak a diákhoz, ugyanúgy részt vesznek a prevencióban a lemorzsolódás visszaszorítása érdekében. Kialakulhatnak szorosabb kapcsolatrendszerek a szaktanárok és a diákok között, mint az osztályfőnökök-diákok között. Rendkívül nagy szerepet játszik az egymás elfogadása és a szimpátia kialakítása. Fontos a tanulók megnyerése. Az orvos/védőnő prevenciós tevékenysége a felvilágosító előadások, tanácsadások, kivizsgálások. Akadhat a tanulók között, akinek egészségügyi problémája van, amit csak az orvossal beszélne meg szívesen, s ő segíthetné orvosolni gondját, panaszát érdemlegesen. A harmadik körben egyre kevesebb résztvevő van, kevésbé szoros a kapcsolat a diákokkal. Nincs mindennapi kontroll, csak eseti probléma kapcsán kerülhetnek kapcsolatban a résztvevők a diákokkal és nem is biztos, hogy csak probléma kapcsán. A DÖK inkább prevencióban szerepel különböző hasznos szabadidős programok megszervezésében, iskolai programok lebonyolítása érdekében bevonva a diákok segítségét. A Vezetőség tagjai alkotják a külső, negyedik kört. Ők a mindennapi munkájuk mellett, csak azokkal az esetekkel találkoznak, mikor már mindenképpen szükséges, hogy a probléma az ő számukra is kiderüljön, mert érdemben ők tudnak intézkedni a leghatékonyabban. Tulajdonképpen ők fogják össze az egész együttműködési modellt, ők zárják be a kört.
Külső együttműködési modell szereplői: -
tanuló-iskola Gyermekjóléti Szolgálat Gyermekvédelmi Központ Nevelési tanácsadó Rendőrség
A külső együttműködési modellben a központi helyett szintén a tanulók közössége tölti be az egész iskolával együtt. Ez a modell nem koncentrikus körökből áll, itt a segítőhálózat összessége egy szinten áll a tanulók-iskola körül. A Gyermekjóléti Szolgálat felé intézzük a jelzéseket a diákok mulasztásaival, egyéb problémáival kapcsolatban, kérhetünk, javasolhatunk gondozásbavételt, védelembevételt, szoros együttműködés alakult ki az intézményünk és a Gyermekjóléti Szolgálat között, amit együttműködési szerződésben rögzítettünk, hogy kinek mi a pontos feladata. A Gyermekvédelmi Központ munkatársai egyre inkább számítanak az osztályfőnökök jelenlétére egy-egy gyermek elhelyezés kapcsán. Számítanak a mi véleményünkre, szaktudásunkra, tapasztalatainkra, ami a tanulóink szempontjából is igen fontos. A lakásotthon vezetővel, gyámmal, nevelőkkel is fontos a szoros kapcsolattartás, probléma esetén azonnal intézkednek, keresik intézményünket. A Nevelési tanácsadó munkatársai (logopédus, pszichológus) kulcsszerepet töltenek be a szakértői vélemények kapcsán, feladatuk a vizsgálat, véleményezés, tanulóink azon körében, akik rendelkeznek, rendelkezhetnek tanulási részképesség-zavarral, illetve sajátos nevelési igényűek. A Rendőrség is fontos szerepet tölt be a prevenciós tevékenységével, melyet felvilágosító előadásaival segít, például bűnmegelőzéssel, drogfogyasztással és következményeivel kapcsolatban, törvényi háttér ismertetéssel. A két modell között helyezkednek el a szülők/gondviselők, akiket nagyon fontos bevonni
~ 35 ~
az iskola mindennapi tevékenységébe, a külső segítőhálózat munkájába gyermekük tanulmányi eredményei, egyéb iskolai problémái ügyében. Elengedhetetlen a jelenlétük a prevencióban, a lemorzsolódás visszaszorítása érdekében. Fontos hogy együtt érjünk el sikereket, érezze ő is felelősségtudatát gyermeke jövőjével kapcsolatban. A szülők és az iskola
A szülők közösségének szervei: - osztály-szülői munkaközösség - iskolai szülői munkaközösség A szülők tájékoztatásának formái: - osztály-, iskolai- és kollégiumi szülői értekezletek - fogadóórák - nyílt tanítási napok - felvételi tájékoztató nyílt napok - ellenőrző könyv - levél - tájékoztató szórólap - iskolai kiadvány - média Iskolánk honlapot működtet. Feladata, hogy a szülők, minden érdeklődő betekintést nyerjen az iskola nevelő és oktató munkájába, szellemiségébe. Alapvető értéknek tartjuk a szülőkkel a harmonikus, jó kapcsolat kialakítását. Pedagógiai programunkat a szülőkkel, mint iskolahasználókkal egyetértésben tudjuk megvalósítani, ezért nagyon fontos a szülők folyamatos tájékoztatása az iskola működéséről és a szülők véleményének folyamatos megismerése az igényekhez igazodó oktatás megteremtésének érdekében. Minden olyan szülői kezdeményezés iránt nyitottak vagyunk, amely az intézményünkben folyó oktatási-nevelési feladataink sikerességét támogatja. Ennek érdekében: - évente legalább kétszer minden osztályfőnök szülői értekezletet tart. - A szülői értekezletek mellett fogadó órákon a szülők felkereshetik a szaktanárokat. - A szülők lehetővé teszik a családlátogatásokat. - Az iskola jelzi a szülőnek, ha a tanuló igazolatlanul mulaszt, romlik a tanulmányi eredménye, vagy magatartása. - Az iskola meghívja a szülőt a tanulóval kapcsolatos esetmegbeszélésekre. - A szülő felkeresheti az iskolát nevelési gondjaival kapcsolatban, és tőlünk segítséget kap, vagy szakellátáshoz továbbítjuk jelzéseit. - A PARTNERSÉG kialakításában kezdeményező szerepe van az iskolának!
Az iskola működésében a következő szülői szerepek jelennek meg: - a szülő, mint a szolgáltatás megrendelője - a szülő, mint a tanulási- nevelési folyamat segítője - a szülő, mint az iskolai közélet szereplője A szülő kérhet (a tanulóval egyetértésben): - megválaszthatja az egyik tanult idegen nyelvet
~ 36 ~
- menzai étkezést - kollégiumi elhelyezést - a tanuló szabadon választható foglalkozásokon részvételét - független vizsgabizottság előtti vizsgázást
A szülő közreműködhet: - az iskola alapítványának támogatásában - az iskola eszközparkjának gyarapításában - az iskola esztétikai arculatának alakításában - iskolai rendezvények lebonyolításában - a szülői szervezeten keresztül a jogszabályban meghatározott keretek között az iskola működését meghatározó dokumentumok véleményezésében A szülő közreműködés formái: - pénzadomány - tárgyi támogatása - szellemi-és társadalmi munka.
A nevelők és a tanulók közötti kapcsolattartás
A tanulókat az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról • az igazgató az iskolai diákönkormányzat vezetőségi ülésén kérésre fél évente, a diákközgyűlésen évente egy alkalommal, az elhelyezett hirdetőtáblán keresztül folyamatosan, az iskolák épületében található információs táblákon, az iskolarádióban • az osztályfőnökök az osztályfőnöki órákon, • kollégiumi nevelők a csoportfoglalkozáson tájékoztatják. - A tanulók és a pedagógusok között közvetlen, partneri légkör megteremtése alapvető követelmény: a bizalomra, az együttműködésre, egymás segítésére épülő közösségfejlesztő magatartással. - A tanulók, szülők, és a pedagógusok közötti háromoldalú kapcsolatok rendszeressége az azonos irányú pedagógiai hatás alapfeltétele. - Az együttműködésben a pozitívumokra helyezzük a hangsúlyt.
A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban, egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján közölhetik az iskola vezetőségével, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel, az SZMK-val.
A nevelők és a szülők közötti kapcsolattartás
Nevelők- szülők: A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról • az igazgató: a szülői szervezet vezetőségi ülésén 6 havonta, vagy aktuálisan alkalmanként; intézményi szülői értekezleten, (csak rendkívüli esetben, eseti jelleggel hívható
~ 37 ~
össze) ; az időközönként megjelenő írásbeli tájékoztatón keresztül; a felvételi tájékozató füzeten keresztül •
az osztályfőnökök: az osztályszülői értekezleten; alkalmanként írásban (levél, ellenőrző, vagy telefon); fogadóórán tájékoztatják. A szülők tanköteles gyermekük tanulmányi előmeneteléről és az iskolában tanúsított viselkedéséről rendszeres tájékoztatást kapnak. Ez elsősorban a szülői értekezletek és a fogadóórák révén, levelezés útján, valamint a tanulók ellenőrző könyvében történik. A tájékoztatás pontossága érdekében a tanuló köteles érdemjegyeit a szerzéskor az ellenőrzőbe bejegyezni, melyet az osztályfőnök, illetve a szaktanár alkalomszerűen ellenőriz. Ha a tanuló nem tesz eleget beírási és a szüleit tájékoztató (aláíratási) kötelezettségének vagy nincs ellenőrzője, az osztályfőnök köteles fegyelmező intézkedést hozni. A tanév során az osztályfőnök szülői értekezletet tart. Szükség esetén rendkívüli szülői értekezlet is összehívható az osztályfőnök, a szülői munkaközösség, az iskolavezetés kezdeményezésére. Az iskola valamennyi pedagógusa hetente egyszer 45 percben szülői fogadóórát tart. Amennyiben a gondviselő fogadóórán kívüli időpontban is találkozni szeretne gyermeke pedagógusával, telefonon vagy írásban időpontot kell egyeztetnie az érintett pedagógussal. Az iskolavezetés tagjaival történő találkozás is előzetes bejelentkezés alapján időpont egyeztetés útján történhet. Ha a tanuló igazolatlan mulasztásáról a szülőnek szóló értesítés eredménytelen marad, az osztályfőnök a 20/2012 EMMI (nov. 15.) rendelt szerint jár el. A szülők számára a tanulók egyéni haladásával kapcsolatos tájékoztatásra az alábbi lehetőségek szolgálnak: • a szülői értekezletek, • a nevelők fogadó órái: minden tanév szeptember 30-ig köteles a pedagógus az egyéni fogadóórájának időpontját meghatározni, és közölni a tanulókkal. • a nyílt tanítási napok, • írásbeli tájékoztatók, (ellenőrző könyvön keresztül) • iskolai rendezvények
Szülők- nevelők A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat írásban vagy szóban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola vezetőségével, nevelőtestületével, pedagógusaival vagy az SZMK vezetőségével.
A pedagógus-pedagógus kapcsolatában: Az iskola pszichés klímáját a vezetők és a pedagógusok magatartása, viselkedése határozza meg. Humánus, emberi magatartásra, segítőkészségre, a gyermekek megismerésére inspiráljuk egymást. Alapvető igény a magas színvonalú felkészültség és a felkészülés a pedagógiai munkában.
~ 38 ~
Konszenzusra vagy kompromisszum létrehozására törekszünk, amelyben ugyanakkor érvényesül a többségi akarat és az előzetesen egyeztetett vezetői elképzelés is. A vezetői eszközök és a felelősség megosztott a vezetői személyek és a tantestület között, ugyanakkor a szervezet kellően hierarchikus a vezetők felelősségének hangsúlyozásával.
1.11. A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata Általános szabályok A vizsgaszabályzat célja a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 7.§ (1) bekezdése alapján a tanulók tanulmányok alatt tett vizsgái lebonyolítási rendjének szabályozása. A fenti jogszabályban foglalt szabályozás szerint a tanulmányok alatti vizsga követelményeit, részeit (írásbeli, szóbeli, gyakorlati), az értékelés rendjét a nevelőtestület a pedagógiai program alapján határozza meg és a helyben szokásos módon nyilvánosságra hozza.
A tanulmányok alatti vizsgák célja: - azon tanulók osztályzatainak megállapítása, akiknek félévi vagy év végi osztályzatait évközi teljesítményük és érdemjegyeik alapján a jogszabályok és az intézmény Pedagógiai Programja szerint nem lehetett meghatározni - a pedagógiai programban meghatározottaknál rövidebb idő alatt (tanév összevonással) szeretné a követelményeket teljesíteni. Jelen vizsgaszabályzat az intézmény által szervezett tanulmányok alatti vizsgákra, azaz: - osztályozó vizsgákra - különbözeti vizsgákra - javító vizsgákra - és pótló vizsgákra vonatkozik Hatálya kiterjed az intézmény valamennyi tanulójára: - aki osztályozó vizsgára jelentkezik - akit a nevelőtestület határozatával osztályozóvizsgára utasít - aki különbözeti vizsgára jelentkezik - akit a nevelőtestület határozatával javítóvizsgára utasít Kiterjed továbbá az intézmény nevelőtestületének tagjaira és a vizsgabizottság megbízott tagjaira. A tanulmányok alatti vizsgák eljárási rendjét a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 64-77. § tartalmazza. Az intézmény a vizsgák szervezésénél ezt alkalmazza. Az érettségi vizsga Az érettségi vizsgával kapcsolatos tudnivalókat a 100/1997. (VI.13.) Korm. rendelet szabályozza. A közösségi szolgálattal kapcsolatos rendelkezések 20/2012(VIII.31.) EMMI; 2011. CXC törvény Nkt.
~ 39 ~
2016. január 1-jétől az érettségi vizsgára bocsátás feltétele ötven óra közösségi szolgálat elvégzésének igazolása. A sajátos nevelési igényű tanulók esetében azok a tanulók mentesülnek e követelmény alól, akiket a szakértői bizottság ez irányú javaslata alapján a közösségi szolgálat alól az igazgató határozatban mentesített. 133. § (1) Középiskolában meg kell szervezni a tanuló közösségi szolgálatának teljesítésével, dokumentálásával összefüggő feladatok ellátását. A tanuló osztályfőnöke a tanuló előmenetelét rögzítő dokumentumokban az iratkezelési szabályok megtartásával nyilvántartja és folyamatosan vezeti a közösségi szolgálattal összefüggő egyéni vagy csoportos tevékenységet, amely alapján az Nkt.-ban az érettségi bizonyítvány kiadásának feltételeként meghatározott ötven óra közösségi szolgálat elvégzése igazolható legkésőbb a tanuló érettségi bizonyítványa kiadásának időpontjára. (2) A közösségi szolgálat keretei között a) az egészségügyi, b) a szociális és jótékonysági, c) az oktatási, d) a kulturális és közösségi, e) a környezet- és természetvédelemi, f) a katasztrófavédelmi, g) az óvodás korú, sajátos nevelési igényű gyermekekkel, tanulókkal, az idős emberekkel közös sport- és szabadidős területén folytatható tevékenység. (3) A tanulót fogadó intézménynek a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott tevékenységi területen minden esetben, a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott esetekben szükség szerint mentort kell biztosítania. (4) A középiskola a 9–11. évfolyamos tanulói számára lehetőség szerint három tanévre, arányosan elosztva szervezi meg vagy biztosít időkeretet a legalább ötven órás közösségi szolgálat teljesítésére, amelytől azonban indokolt esetben a szülő kérésére el lehet térni. A közösségi szolgálatot alapvetően a tanulmányi időszakban kell elvégezni, de az iskola igyekszik a fogadó intézmények hozzájárulását megszerezni, és így lehetővé tenni, hogy a nyári szünetben is elvégezhető legyen az önkéntes munkavégzés . (5) A közösségi szolgálatot az adott tanuló esetében koordináló pedagógus azaz az osztályfőnök az ötven órán belül – szükség szerint a mentorral közösen – legfeljebb öt órás felkészítő, majd legfeljebb öt órás záró foglalkozást tart. (6) A közösségi szolgálat teljesítése körében egy órán hatvan perc közösségi szolgálati idő értendő azzal, hogy a helyszínre utazás és a helyszínről hazautazás ideje nem számítható be a teljesítésbe. (7) A közösségi szolgálat helyszínén a szolgálattal érintett személy segítése alkalmanként legkevesebb egy, legfeljebb háromórás időkeretben végezhető.
~ 40 ~
(8) A közösségi szolgálat során a tanuló naplót köteles vezetni, amelyben rögzíti, hogy mikor, hol, milyen időkeretben és milyen tevékenységet folytatott. (9) A közösségi szolgálat dokumentálásának kötelező elemeként a) a tanulónak közösségi szolgálati jelentkezési lapot kell kitöltenie, amely tartalmazza a közösségi szolgálatra való jelentkezés tényét, a megvalósítás tervezett helyét és idejét, valamint a szülő egyetértő nyilatkozatát, b) az osztálynaplóban és a törzslapon az osztályfőnknek dokumentálnia kell a közösségi szolgálat teljesítését, c) az iskola a közösségi szolgálat teljesítéséről igazolást állít ki két példányban, amelyből egy példány a tanulónál, egy pedig az intézménynél marad, d) az iskola a közösségi szolgálattal kapcsolatos dokumentumok kezelését az iratkezelési szabályzatában rögzíti, a szükséges dokumentumokat pedig 5 évig meg kell őrizni e) az iskolán kívüli külső szervezet és közreműködő mentor bevonásakor az iskola és a felek együttműködéséről megállapodást kell kötni, amelynek tartalmaznia kell a megállapodást aláíró felek adatain és vállalt kötelezettségein túl a foglalkoztatás időtartamát, a mentor nevét és feladatkörét. Térbeli korlátozás: A közösségi szolgálat a tanulók lakókörnyezetében, vagy az iskola környezetében szervezhető meg és a helyi közösség támogatását szolgálja. Figyelembe kell venni, hogy: -18 éves kor alatt 14 óra pihenőidőt kell két nap között biztosítani, - 16 éves kor alatt naponta 3, hetente 12 órát tevékenykedhet, - 16-18 éves kor között napi 4 és fél, heti 18 órát tevékenykedhet a tanuló. Óralátogatás alóli felmentés- előrehozott érettségi A tantárgyi felmentéssel rendelkező tanulók, előrehozott érettségivel rendelkezők és heti két óra alóli felmentés - mindennapos testnevelés óra esetén – kötelesek az adott tanóra ideje alatt a könyvtárban tartózkodni minden nap 12 óra 15 percig. A 2011.évi CXC. törvény 27.§ (11) bekezdésének megfelelően a mindennapos testnevelést heti öt testnevelés óra esetén heti két óra kiváltható, ha a tanuló igazolást hoz az adott tanév szeptember 15-ig, és konkrétan meghatározza azt a két órát, melyen nem kíván részt venni. (az egész tanévben, minden héten ugyanazon napok óráinak látogatása alól kaphat felmentést) Az egyes vizsgatárgyak részei, követelményei és értékelési rendje
~ 41 ~
Minden vizsgatárgy esetében a tanulónak írásbeli és szóbeli vizsgát kell tennie. Kivétel ez alól a testnevelés, informatika, gépírás tantárgy, melyek gyakorlati részből állnak és a matematika, mely csak írásbeli részből áll. A gyakorlati vizsga szervezésére a szóbeli vizsga szervezésének követelményei érvényesek. A vizsgatárgyak követelményei megegyeznek a kerettantervben az adott évfolyamra előírt követelményekkel. Az írásbeli feladatlapok és szóbeli tételek elkészítése az igazgató által kijelölt szaktanár feladata. Az írásbeli és szóbeli feladatlapokon a szaktanár köteles feltüntetni az egyes feladatokra adható pontszámokat. Az egyes tantárgyak esetén az írásbeli és szóbeli pontszámok összege a tantárgy jellegéből adódóan eltérhet. Célszerű a 25, 50 vagy 100 pont használata. A vizsgázó teljesítményét a pontszámok százaléka alapján osztályzatban történő kifejezésével minősíteni kell. A teljesítmény százalékban történő kifejezésekor a számítást csak az egész szám megállapításáig lehet elvégezni, tizedesjegy nem állapítható meg. Ha a vizsgatárgy vizsgája írásbeli és szóbeli vizsgarészből áll, a vizsgázónak minden vizsgarészből legalább tizenkét százalékot kell teljesítenie ahhoz, hogy a vizsgatárgyból a teljesített százalékérték alapján legalább elégséges osztályzatot kaphasson. Matematika vizsgatárgyi vizsga esetén, ha a tanuló írásbeli teljesítménye elérte a tizenkét százalékot, de nem érte el a huszonöt százalékot, szóbeli vizsgát kell tennie. A javítóvizsga szóbeli részén a szaktanár minimum 10 maximum 20 tételt állít össze (10 vizsgázó fölött tanuló létszám +3 tétel). Az elérhető pontszámok százalékos teljesítésének osztályzatban történő kifejezése a következő: a) 80-100% elérése esetén jeles (5), b) 60-79% elérése esetén jó (4), c) 40-59% elérése esetén közepes (3), d) 25-39% elérése esetén elégséges (2), e) 0-24% elérése esetén elégtelen (1). A tanulmányok alatti vizsgán elért eredmény csak akkor támadható meg, ha az Intézmény nem a Pedagógiai Programban meghatározott követelményeket kéri számon, vagy a vizsgáztatás során olyan eljárási hiba történt, amely vélhetőleg a tanuló teljesítményét hátrányosan befolyásolta. A vizsgaszabályzat hatálybalépése a 2013/2014-es tanévben megszervezendő vizsgáktól érvényes, és határozatlan időre szól. A vizsgaszabályzat hatálya Jelen vizsgaszabályzat az intézmény által szervezett tanulmányok alatti vizsgákra, azaz: • osztályozó vizsgákra, • különbözeti vizsgákra, • javítóvizsgákra vonatkozik.
~ 42 ~
Hatálya kiterjed az intézmény valamennyi tanulójára: • aki osztályozó vizsgára jelentkezik, • akit a nevelőtestület határozatával osztályozó vizsgára utasít, • akit a nevelőtestület határozatával javítóvizsgára utasít. Kiterjed továbbá más intézmények olyan tanulóira • akik átvételüket kérik az intézménybe és ennek feltételeként az intézmény igazgatója különbözeti vizsga letételét írja elő. Kiterjed továbbá az intézmény nevelőtestületének tagjaira és a vizsgabizottság megbízott tagjaira.
1.12. Az átvétel szabályai 1.Tanulók átvételéről az igazgató dönt. 2.Tanuló átvételére a tanév közben abban az esetben van lehetőség, ha a törvényben előírt létszámok lehetőséget biztosítanak erre. Az átvételt az igazgató helyhiány miatt azonnal megtagadhatja. 3. Az átvételhez a tanuló év végi vagy félévi bizonyítványát be kell mutatni. 4.Kiskorú tanuló átvételét szülő és tanuló együtt kérheti írásban. 5.Különböző iskolatípusokból történő átvétel különbözeti vizsga letételéhez kötött, abban az esetben, ha van olyan tantárgy, amelyet a tanuló nem tanult a korábbi iskolájában. A különbözeti vizsgát egy hónapon belül köteles a tanuló letenni. Indokolt esetben az igazgató hosszabb felkészülési időt is engedélyezhet. Az intézmény felvételi és átvételi szabályzatának felülvizsgálatára minden tanév október 15. napjáig van lehetőség. Érvényességi ideje egy tanév.
1.13. A felvétel szabályai 1. A szabályzat a Korányi Frigyes Gimnázium és Kollégium 7. és 9. évfolyamára jelentkező magyar és nem magyar állampolgárokra terjed ki. 2. Jogszabályok és törvények, melyek alapján a felvételi eljárást lebonyolítjuk: - a 20/ 2012 (VII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről: 23§ (3); 27 § (1), (2) a; 30.§ (1) - A Nemzeti Alaptanterv (Nat.) - A 2011.évi CXC. törvény a nemzetei köznevelésről (Nkt.) 3. Az általános iskolai tanulók a középfokú iskolába az általános, vagy a rendkívüli felvételi eljárás keretében vehetők fel. A felvételi eljárás költségei a szülőre, tanulóra nem háríthatók át. 4. A középfokú iskola felvételi tájékoztatót készít, és azt a honlapján nyilvánosságra hozza. A felvételi tájékoztató tartalmazza: 4.1. az intézmény kódját: 033649 4.2. a felvételi eljáráshoz kapcsolódó rendezvényeket:
~ 43 ~
- Pályaválasztási kiállítás Nyíregyháza - Nyílt tanítási nap - „Road-show” – az általános iskolákba kihelyezett felvételi tájékoztató - Általános iskolák által szervezett pályaválasztási szülői értekezleten való részvétel 4. 3. A meghirdetett tanulmányi területeket és a meghirdetett tanulmányi területeket jelölő belső kódokat: 01 - Ötosztályos német két tanítási nyelvű 02 - Angol nyelvi előkészítő évfolyam- informatika 03 - Dráma 04 - Általános gimnázium 05 - Hatosztályos gimnázium 06- Humán – reál gimnáziumi osztály 4.4. a felvételi kérelmek elbírálásának, rangsorolásának módját, szabályait, ezen belül különösen a 27. § (2) bekezdésében szereplő szempontok alapján a teljesítmények értékelésének módját és figyelembe vételének arányait: 4.4.1. Az intézmény nem tart felvételi vizsgát a következő képzési formákon: -01 - Ötosztályos német két tanítási nyelvű -02 - Nyelvi előkészítő évfolyam + angol- informatika -03 - Dráma -04 - Általános gimnázium -05 - Hatosztályos gimnázium -06- Humán – reál gimnáziumi osztály 4.4.1.1. A felvétel a 7. év végi és 8. félévi (a hatosztályos gimnáziumba jelentkezők esetén 5. év végi és 6. félévi) tanulmányi eredményekből számított átlag alapján elkészített sorrend szerint történik. Az átlag számítása során a magyar nyelv, magyar irodalom, idegen nyelv, történelem, földrajz, matematika, fizika, kémia és biológia tárgyakat vesszük figyelembe. 4.4.1.2. Tanulmányi eredmények alatt kizárólag a középfokú iskolába felvételiző tanuló általános iskolai tanulmányait igazoló bizonyítványában, félévi értesítőjében (ellenőrzőjében) szereplő osztályzatait, minősítéseit kell érteni. 4.4.2. Készségfelmérő vizsgán kell részt venniük a dráma tagozat képzésére jelentkezőknek: 4.4.2.1. A készségfelmérés anyaga: két, egyenként maximum 5 perces vers-prózavagy monológ, két népdal, ritmus és mozgásgyakorlatok. Az instrukciók megértése, követése, együttműködés (közös jelenetépítés, társak ötleteinek elfogadása, cselekménybe illesztése), színpadi jelenlét, figyelem, koncentráció (játékban maradás képessége, egyértelmű szerepbe lépés, szituációban maradás, egyértelmű kilépés a szerepből Légző-, hang-, artikulációs, ritmus- és tempógyakorlatok. A szó- és mondathangsúly, a hanglejtés, valamint a hangsúly- és hanglejtés-variációk köréből a szaktanár által kiválasztott és összeállított gyakorlatok. Intonálás, kifejező előadásmód. Ritmus felismerés, visszatapsolás. A mozgás zenei illeszkedése, mozgás improvizáció. 4.4.2.2. Megfelel az a tanuló, aki mind az egyéni, mind pedig a csoportos gyakorlatok
~ 44 ~
szempontrendszere alapján mindhárom szaktanár véleménye alapján megfelelt. 4.4.2.3. Nem felel meg az a tanuló, aki valamelyik szaktanár véleménye alapján nem felel meg. Az a tanuló, aki nem jelenik meg készségfelmérő vizsgán nem felelt meg minősítést kap. 4.4.2.4. A készségfelmérő, a pótfelvételi és a jelentkező tanulók behívásának pontos időpontja az intézmény honlapján olvasható. 4.4.3. Az intézmény minden évben a felvételi tájékoztatójában közli az adott képzési formákhoz tartozó minimális tanulmányi átlagot. Az azt el nem érő tanulók minősítése nem megfelelt. 4.4.4. Az intézmény fenntartja magának azt a jogot, hogy a jelentkezési lapok feldolgozását követően, a korábban megállapított tanulmányi átlag alatti tanulókat is megfeleltnek minősítse. 4.5. a gimnázium felvételi eljárásának rendjét: 4.5.1. A középfokú iskolai felvételi kérelmet az oktatásért felelős miniszter köznevelési feladatkörében eljáró, kormányrendeletben kijelölt központi hivatala (a továbbiakban: hivatal) által kiadott jelentkezési lap és tanulói adatlap (a továbbiakban: felvételi lapok) felhasználásával kell benyújtani intézményünkhöz, illetve a Felvételi Központba. A felvételi kérelmeket a tanév rendjében meghatározott időszakban kell benyújtani, illetve elbírálni. 4.5.2. Az intézmény a középfokú felvételi eljárást a középfokú intézmények felvételi informatikai rendszerében (a továbbiakban: KIFIR rendszer) bonyolítja le. 4.5.3.1.Az intézmény a felvételi vizsgák befejezése után, legkésőbb a tanév rendjében meghatározott időpontig honlapján nyilvánosságra hozza a jelentkezők felvételi jegyzékét. A nyilvánosságra hozott jegyzékben a jelentkező az oktatási azonosító számával szerepel, egyéb személyes adatai nélkül. Ha a jelentkező jelentkezési lapján kérte, hogy a felvételi jegyzékben egyéni adat (jelige) alkalmazásával szerepeltessék, akkor intézményünk az oktatási azonosító szám helyett a jelentkező egyéni adatát (jeligéjét) tünteti fel. 4.5.3.2. A felvételi jegyzéket tanulmányi területenként kell elkészíteni, valamennyi jelentkező feltüntetésével. A jegyzék a jelentkező azonosító adata mellett tartalmazza a jelentkezőnek a felvételi eljárásban elért összesített eredményét, és az iskola által meghatározott rangsorban elfoglalt helyét. 4.5.3.3.A rangsorolás során az azonos összesített eredményt elérő tanulók közül előnyben kell részesíteni a halmozottan hátrányos helyzetű tanulót, ezt követően azt a jelentkezőt, akinek a lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye az iskola székhelyének, telephelyének településén található, illetve akinek különleges helyzete azt indokolja. Különleges helyzetű a tanuló: - ha testvére már az adott iskola tanulója, - ha a szülő az iskola alkalmazásában áll, - ha tartósan beteg vagy fogyatékos szülő által nevelt. A sajátos helyzet fennállását írásban kell igazolni, az igazolást a középiskola vezetőjéhez kell benyújtani. 4.5.4.Az iskola igazgatója a jelentkezők listájának felhasználásával tanulmányi
~ 45 ~
területenként elkészíti - a törvényben meghatározott módon-az ideiglenes felvételi rangsort. 4.5.5. A tanulói adatlapok módosításának feldolgozását követően a Felvételi Központ a KIFIR rendszerben kiegészíti a jelentkezők listáját. 4.5.6. A jelentkezők listájának kiegészítése után a középfokú iskola igazgatója a törvényben meghatározottak szerint, a tanév rendjében meghatározott határidőig kiegészíti az ideiglenes felvételi rangsort, valamint tanulmányi területenként közli a felvehető tanulók számát. 4.5.7. A Felvételi Központ a KIFIR rendszer segítségével az ideiglenes felvételi rangsorok alapján tanulmányi területenként elkészíti az egyeztetett felvételi jegyzéket 4.5.8. A Felvételi Központ a KIFIR rendszerben a középfokú iskolák számára elérhetővé teszi az egyeztetett felvételi jegyzéket. 4.5.9.1A felvételt hirdető középfokú iskola az egyeztetett felvételi jegyzék alapján, a tanév rendjében meghatározott határidőig megküldi a felvételről vagy az elutasításról szóló értesítést a jelentkezőnek, kiskorú jelentkező esetén a szülőnek, továbbá, ha a jelentkező tanulói jogviszonyban van, az általános iskolának is. Az általános iskola értesítése jegyzék formájában is történhet. 4.5.9.2.. A felvételről szóló értesítést a törvényben meghatározott eset(ek)ben a szülőnek, nagykorú tanuló esetében a nagykorú tanulónak kell megküldeni, továbbá az általános iskolának is, ha az ott tanulói jogviszonyban levő tanuló a középfokú iskolába felvételt nyert. 4.5.9.3.. Az elutasításról szóló értesítést nem kell megküldeni az általános iskolának, a jogorvoslati eljárás eredményéről pedig csak akkor kell az általános iskolát értesíteni, ha ennek eredményeképpen a tanuló a középiskolába felvételt nyert. 4.5.10. Ha a középfokú iskola a benyújtott felvételi kérelmek, illetve a felvételi eljárás eredményeképpen megállapítja, hogy a meghirdetett tanulmányi területen nem tudja elindítani az oktatást, köteles erről három munkanapon belül értesíteni a jelentkezőket, a fenntartót és a hivatalt. 4.5.11. A középfokú iskola igazgatója a felvételi döntésekről szóló értesítések megtörténte után a következő tanév első napjáig rendkívüli felvételi eljárást írhat ki. 4.5.11.1. Abban az esetben, ha az általános felvételi eljárás keretében a középfokú iskolába az adott évfolyamra felvehető tanulói létszám kevesebb, mint kilencven százalékát sikerült betölteni, a rendkívüli felvételi eljárást ki kell írni. A kiírást meg kell küldeni a székhely szerint illetékes kormányhivatalnak, továbbá a hivatalnak, amely a megküldött és összesített adatokat közzéteszi az interneten. 4.5.11.2. A rendkívüli felvételi eljárásban új jelentkezési lapot kell benyújtani a felvételt meghirdető iskola által meghatározott formában és időpontig. A rendkívüli felvételi eljárásban több jelentkezési lap is benyújtható, de egy jelentkezési lapon csak egy iskola jelölhető meg. A felvételi kérelmekről az iskola igazgatója dönt. 4.5.12.1. A jelentkezés elutasítása esetén az iskola igazgatójának felhívja a jelentkező, kiskorú jelentkező esetén a jelentkező és a szülő figyelmét, hogy az Nkt. 37. § (3) bekezdése alapján a döntés ellen jogorvoslattal élhet. 4.5.12.2. A jogorvoslati eljárást megindító kérelmet annak a középfokú iskolának a fenntartójához kell benyújtani, amelyiknek a döntésével a tanuló, a szülő nem ért egyet. Ha több jelentkezési kérelemmel kapcsolatos döntés ellen élnek a jogorvoslat lehetőségével,
~ 46 ~
egyidejűleg valamennyi felvételiről szóló döntést tartalmazó lapot továbbítani kell. 4.5.12.3. Az eljárást megindító kérelmeket az általános felvételi eljárásban oly módon kell elbírálni, hogy a jogorvoslati eljárás a tárgyév június 1-jéig befejeződjék. Ha a jelentkező tanköteles, a jogorvoslati eljárás eredményéről értesíteni kell azt az iskolát, amellyel a jelentkező tanulói jogviszonyban áll. Az Nkt. 37. § (2) bekezdésben leírt esetben csak akkor kell értesíteni az általános iskolát, ha a jogorvoslati eljárás eredményeképpen a tanuló a középiskolába felvételt nyert. 4.5.13. A középfokú iskola a tanköteles tanuló beiratkozásáról értesíti azt az általános iskolát, amelyikben a tanulmányait folytatta. 5. A felvételi eljárásokkal kapcsolatos határidőket az oktatásért felelős miniszter évente, a tanév rendjéről szóló miniszteri rendeletben határozza meg. 6. Az általános felvételi eljárásban felvett tanulók által visszamondott férőhelyek betöltésére, várakozó listán szerepelteti az intézmény a jelentkező kérésére azokat a tanulókat, akik felvételre nem kerültek, de a felvételi jegyzéken rangsorolva lettek, azon sorszámmal szerepelnek. Az üres férőhelyek betöltésénél a sorszámot vesszük figyelembe. 7. Az esélyegyenlőség érvényesülése érdekében, intézményünk hatosztályos gimnáziumi képzésben részt vevő 8. osztályos tanulói, más iskolák 8. osztályos tanulóival megegyező módon vesznek részt a felvételi eljárásban.
1.14. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei A tankönyv kiválasztására a szaktanár tesz javaslatot, a munkaközösségben pedig megbeszélik ezt. Ezután a munkaközösség dönt, hogy az egyes osztályoknak milyen tankönyveket rendelnek. A döntés előkészítésének szempontjai: 1. a tankönyv legyen rajta a hivatalos tankönyvjegyzéken; 2. a tankönyv tartalma, az egyes leckék megjelenése feleljen meg az adott tantárgy kimeneti követelményeinek, amelyek a Kerettantervben vannak megnevezve, illetve feleljen meg az iskola Pedagógiai programjában lévő helyi tanterveknek is; 3. azonos tartalom mellett az olcsóbb könyvet kell választani; 4. az ingyenes tanulóknak –lehetőség szerint- tartós könyveket kell választani, amelyeket majd a tanulók a könyvtárból kölcsönöznek;
1.15. Projektoktatás Az iskolában alkalmazott sajátos pedagógiai módszerek A nevelési eljárások során figyelembe kell venni a fejlettséget és fejlődési sajátosságokat, az érdeklődést. A közös műveltségi alapok birtokbavétele differenciált bánásmódot követel. A különböző pszichikumú gyerekek más-más nevelési eljárásokat feltételeznek, a közös ismeretanyagot is más – más módszerekkel kell a különböző felkészültségű fiatalok számára érthetővé, élvezhetővé tenni. A nevelőtestület és az intézményvezető döntése alapján a pedagógiai program tartalmazza a projektoktatást.
~ 47 ~
Projektmódszer A projektoktatás során a témaegységek feldolgozása, a feladat megoldása a tanulók érdeklődésére, a tanulók és a pedagógusok közös tevékenységére, együttműködésére épül a probléma megoldása és az összefüggések feltárása útján. A projekt közösen végzett tevékenységek sorozata, amelynek középpontjában egy gyakorlati jellegű probléma áll, melyet a diákok és tanárok közösen, több szempontból elemezve komplex módon dolgoznak fel. Az egyéni és a csoportos munka egyaránt jellemzi. A munkafolyamat eredménye a produktum. A módszer a tanulók érdeklődésére, szükségleteire és közös tevékenységére épít. Fő jellegzetessége a szabadság és önállóság. Kilép a hagyományos időbeosztásból és a tantárgyi keretekből, valamint az iskolai környezetből. Az ismeretszerzés alkotó módon történik, az ismereteket a tanulók szerzik meg. A projektmódszert alkalmazzák a pedagógusaink a tanítási órán belül. A módszer alkalmazásáról a szaktanár dönt. A projektoktatás metodikai lépései Tervezés, témaválasztás • • • • •
az adott probléma megoldásához vezető cél felismerése, megértése további konkrét problémák, részcélok megfogalmazása egyéni vagy önkéntes vagy szakértői alapon a csoportok kialakítása választás a megfogalmazott problémákról tanári együttműködés
Kivitelezés: • • • • •
a feladat megszervezése, az adatgyűjtés színhelyeinek és adatközlőinek kiválasztása aktív kivitelezés: együttműködés, a szükséges eszközök,munkatechnikák, közösségi, kommunikációs és tevékenységi formák kialakítása, tantárgyi ismeretek integrációja önálló kutatás differenciált segítségadás
Felülvizsgálat: • • •
a produktum bemutatása a csoportok előtt értékelés a szükséges javítások elvégzése
A projekt közzététele: • • •
az eredmények, a produktum nyilvánosság elé tárása belső értékelés: ön –társ-és pedagógus értékelése külső értékelés: szakértői értékelés
A projektmódszer előnyei: • •
a tanulók kezdeményező, aktív szerephez jutnak, saját érdeklődésük vezeti őket, így a motiváció igen erős,
~ 48 ~
•
• • • • • • •
fejleszti a kommunikációs és szociális képességeket, a kreativitást, az ismertszerzési képességeket, a problémamegoldó és analitikus gondolkodást, az önállóságot, a kooperációt, a tervezést, az alkalmazkodást, az időbeosztást, az információk megosztását, az ismeretek, jártasságok, szokások elsajátítását indirekt úton biztosítja, saját képességeiknek megfelelően tudnak részt venni egy-egy probléma megoldásában, konkrét , hasznosítható, gyakorlati tudást nyújt, lehetőség nyílik újfajta tanár-diák kapcsolat kialakítására, örömteli és stresszmentes együttműködést biztosít, előmozdítja a pedagógusok szakmai együttműködését, megvalósul az egymástól tanulás elve.
1.16. A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések A közoktatás szervezésében, irányításában, működtetésében, feladatainak végrehajtásában közreműködők a tanulóval kapcsolatos döntéseik, intézkedéseik meghozatalakor minden tanulóra kötelesek az egyenlő bánásmód követelményét megtartani. Az egyenlő bánásmód követelménye alapján a közoktatásban minden tanulónak joga, hogy vele összehasonlítható helyzetben levő más személyekkel azonos feltételek szerint, velük azonos színvonalú ellátásban részesüljön. A közoktatási törvény értelmében hátrányos helyzetű (HH) tanuló az, akit családi körülményei, szociális helyzete miatt a jegyző védelmébe vesz, rendszeres juttatásra, gyermekvédelmi támogatásra jogosult. Ezen belül halmozottan hátrányos helyzetű (HHH) az a tanuló, akit a jegyző védelmébe vesz, illetve rendszeres juttatásra, gyermekvédelmi támogatásra jogosult, akinek a törvényes felügyeletét ellátó szülője a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben szabályozott eljárásban tett önkéntes nyilatkozata szerint, tanuló esetében a tankötelezettség beállásának időpontjában legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen. A fentieken túlmenően halmozottan hátrányos helyzetű az a tanuló is, akit tartós nevelésbe vettek (állami gondozott). Ebben az esetben a helyi települési jegyzőnél (csak annak személyes jelenlétében) a szülőnek nyilatkoznia kell a végzettségéről, csak ekkor lehet nyilvántartásba venni a tanulót. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerint a veszélyeztetettség olyan - magatartás, mulasztás vagy körülmény következtében kialakult állapot, amely a tanuló testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését gátolja, vagy akadályozza. Veszélyeztetett a tanuló olyan esetekben, ahol a testi-lelki, értelmi, erkölcsi fejlődést a szülői környezet nem biztosítja, (elhanyagoló nevelés, gondozás, a családban lévő devianciák halmozódása: alkoholizmus, drog, bűncselekmény). SNI tanuló: a szakértői bizottság által sajátos nevelési igényű gyermek (mozgás, látás, vagy hallássérült).
~ 49 ~
Kiugróan tehetséges tanuló, aki valamilyen területen kiemelkedő képességekkel rendelkezik. Napjainkban folyamatosan növekszik a hátrányos helyzetű, valamint a veszélyeztetett tanulók aránya. Az ilyen diákok értelmi képessége nem tér el az átlagtól, viszont családi, környezeti tényezői gátolják képességei kibontakoztatásában, tanulmányi sikerességében. A szociális hátrányok okai: családi mikrokörnyezet családi, gazdasági helyzetből adódó lakásviszonyok (higiéniai hiányosságok, túlzsúfolt lakás, alacsony komfortfokozat) a szocializációhoz szükséges alapfeltételek hiánya (családi biztonság, a rendszeres törődés, a gondoskodás, a védettség) alacsony egy főre jutó jövedelem munkanélküliség kulturális helyzet (szülők alacsony iskolai végzettsége, a kultúra megbecsülésének hiánya) a család magatartása (helytelen nevelési módszerek, kevés közös élmény, családban előforduló devianciák) a családi környezet nem megfelelően szocializáló hatású a család erkölcsi magatartása tartós betegség a családban családi házon kívüli környezet (utca, lakókörzet negatív hatása, kifogásolható referencia csoportok és kortárs kapcsolatok) iskolai környezet (a tanulók értékelésének módszerei, nem megfelelő oktatási módszer) családszerkezet (csonka család, elvált szülők, fél-, árva gyermek) Az iskola alapvető feladata, hogy ezeket a problémákat mielőbb feltárja, a tanár pedagógiai munkáján belül elsősorban az alábbi módon köteles a gyermeket oktatni, nevelni: Egyetlen tanuló sem kerülhet hátrányos helyzetbe származása, színe, neme, vallása, nemzeti vagy etnikai hovatartozása, illetve bármilyen más oknál fogva. Minden tanuló számára biztosítani kell a fejlődéséhez szükséges feltételeket; biztosítani kell a családi, vagyoni helyzetből fakadó hátrányok leküzdését, a tanuló képességeinek, tehetségének kibontakoztatását. Az iskolának rendszeres kapcsolatot kell tartania a szülőkkel, a családokkal. Segíteni, illetve biztosítani kell a tanulói szervezetek, a diákönkormányzatok létrejöttét és működését. Biztosítani kell, hogy a tanulók megismerjék jogaikat, és véleményt nyilváníthassanak az őket érintő kérdésekben. A tanuló számára biztosítani kell, hogy nevelése és oktatása biztonságos és egészséges környezetben folyjon; iskolai tanulmányi rendjét pihenőidő, szabadidő, testmozgás beépítésével, sportolási, étkezési lehetőség biztosításával életkorának és fejlettségének megfelelően alakítsák ki. A tanuló személyiségi jogait tiszteletben kell tartani. A tanuló számára biztosítani kell, hogy családja anyagi helyzetétől függően kedvezményes étkezésben ellátásban részesüljön. A hátránnyal küzdő gyermekeket, tanulókat differenciált fejlesztéssel kiemelten segítse az előre haladásban, tegyen meg mindent a hátrány mérséklésére,
~ 50 ~
felszámolására. A hátrányos helyzetű tanulókat be kell vonni az iskola által nyújtott programokba, az iskola által nyújtott programokat, és szolgáltatásokat ugyan úgy igénybe vehetik és veszik az SNI, és hátrányos helyzetű tanulók is. A tanuló joga, hogy testi, érzékszervi, értelmi, beszéd vagy más fogyatékosságának megfelelő pedagógiai ellátásban részesüljön. Megtörtént a gimnázium akadálymentesítése, melynek során már mozgássérült, illetve látássérült diákokat is tud fogadni az intézmény. Teljes körű akadálymentesítést hajtottak végre, a mozgáskorlátozottak számára liftet szereltek az épületbe, rámpákat, kapaszkodókat hoztak létre, valamint parkolóhelyeket is kialakítottak részükre. A látáscsökkentek kedvéért tájékozódási csíkokat festettek fel. Felújították, és a fogyatékkal élők számára is könnyebben elérhetővé tették a tantermeket, mosdókat, mellékhelyiségeket. A közoktatási intézményi esélyegyenlőségi terv célja, hogy biztosítsa az intézményen belül a szegregációmentesség és az egyenlő bánásmód elvének teljes körű érvényesülését. Az intézmény szolgáltatásaihoz való hozzáférés egyenlőségének biztosításán túl célul kell kitűzni az esélyteremtést. A támogató lépések, a szolgáltatások megvalósítása a hátrányos helyzetű gyerekek hátrányainak kompenzálása és az esélyegyenlőség előmozdítása érdekében az intézmény minden tevékenysége során: A problémák feltárást folyamatosan kell végezni, de két időpont kiemelten fontos: a tankönyvrendelések időpontja és a szeptemberi beiskolázások ideje. A tankönyvrendelés idejére ismernünk kell a diák szociális hátterét ahhoz, hogy tankönyvtámogatást biztosíthassunk számára, vagy kezdeményezni lehessen a rendkívüli önkormányzati támogatás folyósítását. A szeptemberi tanévkezdéstől kiemelt figyelmet kell fordítani a gyermekek rendszeres étkezésére. De a hátrányos helyzetű tanulók részére biztosítani kell olyan foglalkozásokat, amelyek segítenek a lemaradásaik felszámolásában, az esélyegyenlőség biztosításában, s abban, hogy eredményesen készülhessenek fel az érettségi vizsgára és a továbbtanulásra. A hátrányok enyhítését szolgáló tevékenységformák intézményünkben: Iskolánk pedagógiai munkáján belül elsősorban az alábbi tevékenységek szolgálják a gyermekek esélyegyenlőségének biztosítását, megvalósítását: A diákok fejlesztésében a differenciált egyéni bánásmód érvényesül. Nagy hangsúlyt fektetünk a tanulást segítő módszerek alkalmazására, az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezésére, valamint a tehetséggondozó, felzárkóztató foglalkozások biztosítására pályázatok figyelése, részvétel a pályázatokon annak érdekében, hogy a hátrányos helyzetű diákok is részt tudjanak venni iskolai kirándulásokon, rendezvényeken a kedvezményezettek részére ingyenes tankönyvellátás a kedvezményezettek részére kedvezményes étkezés biztosítása iskolánk tanulói számára drog- és bűnmegelőzési programok szervezése a Nagykállói Rendőrkapitányság és az iskolaorvos bevonásával a gyermekjóléti szolgálat segítségének igénybevétele, annak érdekében, hogy a szociális hátrányt elszenvedő tanulók minél hamarabb segítségben részesüljenek rendszeres kapcsolattartásra törekszünk a szülőkkel, hogy a gyermeke érdekében
~ 51 ~
megnyerjük támogatásukat, együttműködésüket a szülők felvilágosítása a lehetséges kedvezményekről, a szociális hátrányok mérséklésére szolgáló támogatási lehetőségekről szükség esetén családlátogatások keretében segítjük a gyermekek, tanulók szociális helyzetének feltárását segítségnyújtás a szabadidő kulturált eltöltéséhez, az életkoruknak megfelelő rendezvényeken történő részvételhez, a pályaválasztáshoz és a továbbtanulás megkezdéséhez folyamatosan ellenőrizzük a tanuló eredményeit, a rendszeres iskolába járást. ösztöndíj programban való részvétel (Útravaló) pszichológiai problémák feltárása érdekében szakemberrel kapcsolatteremtés. A tanulónak minden segítséget meg kell kapnia képessége, tehetsége kibontakoztatásához, személyisége fejlesztéséhez, ismeretei folyamatos korszerűsítéséhez. A tantestület minden tagja felelős azért, hogy tisztában legyen az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó jogi előírásokkal, biztosítsa a diszkriminációmentes oktatást, nevelést, a befogadó és toleráns légkört, és megragadjon minden alkalmat, hogy az esélyegyenlőséggel kapcsolatos ismereteit bővítő képzésen, egyéb programon részt vegyen és közreműködjön annak megvalósításában; illetve az esélyegyenlőség sérülése esetén jelezze azt a felettesének, illetve az illetékes munkatársának. Az iskola, illetve a pedagógusok feladata közé tartozik, hogy részt vegyenek a tanuló fejlődését veszélyeztető okok megszüntetésében. A tehetséges, kimagasló képességekkel rendelkező tanulóknál a képesség kibontakoztatását segítő tevékenységeket, tehetséggondozó foglalkozásokat, versenyek, vetélkedők, bemutatók (szaktárgyi, sport, kulturális), szabadidős foglalkozások (színház és múzeumlátogatások), emelt szintű érettségire való felkészítéseket kell tanórai és tanórán kívüli foglalkozások keretében megszervezni.
1.17. Csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezésének elve; a tanulók heti és napi terhelésének korlátozására vonatkozó rendelkezések A tanulói tevékenység szervezeti keretei tanulási alapidőre A tanulók az iskolába felvételkor, átvételkor a hagyományos módon értelmezett osztályokba szerveződnek. A tanulói részvétel szempontjából a tanítási óra lehet kötelező, kötelezően választandó és szabadon választható tanítási óra. Kötelező tanítási óra A hagyományos osztálystruktúrát képzéstől függően megbontjuk: • idegen nyelv és célnyelven tanított tantárgyak • informatika • magyar nyelv és irodalom • matematika
~ 52 ~
A csoportbontás elvei: Idegen nyelv Az osztályok nyelvi óraszámait a helyi tanterv tartalmazza. A német két tanítási nyelvű tagozatra és az angol nyelvi előkészítő-informatika osztályban az idegen nyelvek oktatása minden nyelvi csoportban kezdő szintről indul. A második idegen nyelvi csoportok (angol, német, olasz és francia, orosz) több osztály tanulóiból szerveződhetnek.
Informatika Informatika órán a csoport létszámot meghatározza a számítástechnika termek felszereltsége - a teremben található gépek száma. Testnevelés A testnevelési órák fiú-lány csoportbontására az évfolyamonként meghatározott kötelező óraszámot, az öltözők, a tornaterem, a tornaszoba kihasználtságát figyelembe véve kerül sor. Kötelezően választandó tanítási óra – érettségi előkészítő Az igazgató a fenntartó jóváhagyását követően közzéteszi a tájékoztatót azokról a tantárgyakról, amelyekből a tanulók választhatnak. A 11. és 12. évfolyamon a középszintű és az emelt szintű érettségi vizsgára készítő csoportokban folyik a tanítás. Jelentkezés a törvényi előírásoknak megfelelően. Kötelezően indítandó érettségi előkészítők közép szinten: - magyar nyelv és irodalom - történelem - matematika - idegen nyelv Kötelezően indítandó érettségi előkészítők emelt szinten: - angol nyelv - matematika Kötelezően választható közép szintű érettségi előkészítők: - biológia - fizika - földrajz Igény esetén a helyi tantervben szereplő tantárgyak bármelyikéből indítható érettségi előkészítő.
~ 53 ~
Óraszám, értékelés, mulasztások: A fakultációk óraszáma amennyiben az adott évfolyamon szaktárgyi óra is van úgy alakul, hogy a fakultáció és az adott szaktárgy óraszám összeadódik. Amennyiben a tanuló olyan fakultációra jár, amely az adott évfolyamon már nem kötelező szaktárgyi óra, úgy az adott tantárgy fakultáció néven kerül beírásra az adott óraszámmal a megfelelő dokumentumokba. Az ilyen típusú érettségi előkészítők esetén a tantárgyat osztályzattal értékeljük. A mulasztások követése ugyanazzal a módszerrel történik, mint a rendes tantárgyi órán és beleszámít a tanuló összes hiányzásába. Szabadon választható tanórai foglalkozások- tehetséggondozás, felzárkóztatás: A helyi tantervben szereplő tantárgyakból, heti egy óra terjedelemben. A választható tantárgyak, foglalkozások, és a pedagógusválasztás szabályai A középiskolai oktatásban a választott tantárgyra vonatkozó jogszabályi előírásokat a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 20/2012 EMMI rendeletben, valamint Az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Kormányrendeletben találjuk. A tantárgyválasztás célja, szabályai A középiskolai képzés utolsó két évfolyamán választható tantárgyak célja és feladata a kétszintű érettségi vizsga közép, ill. emelt szintjére, és a felsőfokú tanulmányokra való eredményes felkészítés. A tantárgy választásának lehetőségével minden tanuló élhet. A választás önkéntes. A tantárgyválasztás eljárásrendje A következő tanévre szóló választható tantárgyak körét a szakmai munkaközösségek írásbeli javaslata alapján állítjuk össze, figyelembe véve a Pedagógai programban meghatározott érettségi vizsgatárgyakat. A szakmai munkaközösségek április15-éig írásban tájékoztatják a tanulókat a meghirdetésre kerülő választott órák céljáról, tematikájáról, követelményeiről. A választott órát oktató tanár személyéről a tanulók a jelentkezéskor tájékoztatást kapnak, de a tantárgyfelosztás csak a tanév elején válik véglegessé. A választott órára való jelentkezés írásban, a tanuló és a szülő együttes aláírásával történik, legkésőbb május 30-ig. A választott órán való részvétel a tanítási év végéig kötelező. A választott tanórai foglalkozást az értékelés és minősítés, a mulasztás, továbbá a magasabb évfolyamra lépés tekintetében úgy kell tekinteni, mint a kötelező tanítási órát. A tanuló egy évben egyszer az igazgató engedélyével megváltoztathatja döntését. Ez a megszerzett osztályzatot nem érinti. Változtatás esetén a tanulónak különbözeti vizsgát kell
~ 54 ~
tenni az újonnan választott tantárgy előző évi tananyagból. A tanulók heti és napi terhelésének korlátozására vonatkozó rendelkezések 110/2012 Kormányrendelet 8. § (1) A tanuló kötelező és választható tanítási óráinak száma - ha e rendelet másképp nem rendelkezik - egy tanítási napon nem lehet több a) hat tanítási óránál az első-harmadik évfolyamon, b) hét tanítási óránál a negyedik évfolyamon, c) hét tanítási óránál az ötödik-nyolcadik évfolyamon, d) nyolc tanítási óránál a kilencedik-tizenkettedik évfolyamon. (2) Két tanítási nyelvű iskolai oktatásban, továbbá ha az iskolában nemzetiségi nevelésoktatás folyik, az (1) bekezdésben meghatározott tanítási órák száma eggyel megnövelhető. (3) A tanuló kötelező és választható tanítási óráinak összege - ha e rendelet másképp nem rendelkezik - egy tanítási héten a nemzeti köznevelésről szóló törvény 6. melléklet B és D oszlopában az adott évfolyamra meghatározott időkeretet a) az első-negyedik évfolyamon legfeljebb kettő, b) az ötödik-hatodik évfolyamon legfeljebb három, c) a hetedik-tizenharmadik évfolyamon legfeljebb négy, d) két tanítási nyelvű iskolai oktatásban, továbbá ha az iskolában nemzetiségi nevelésoktatás folyik, da) az első-nyolcadik évfolyamon legfeljebb négy, db) a kilencedik-tizenharmadik évfolyamon legfeljebb öt tanítási órával haladhatja meg. 9. § (1) A 8. §-ban a tanuló napi és heti terhelésével összefüggésben meghatározottak alkalmazásakor figyelmen kívül kell hagyni a) az egyházi iskolában szervezett hitoktatás tantárgy, b) a tanuló heti kötelező tanóráinak száma és az osztályok engedélyezett heti időkerete különbözete terhére megszervezett egyéb foglalkozások, c) a nemzeti köznevelésről szóló törvény 7. § (6) bekezdése szerinti sportiskolában a mindennapos testnevelési órákat meghaladó többlet testnevelési óra, valamint a mindennapos testnevelés keretében szervezett iskolai sportköri foglalkozások, d) a nemzeti köznevelésről szóló törvény 27. § (5)-(8) bekezdése alapján szervezett foglalkozások, e) a nemzeti köznevelésről szóló törvény 6. melléklet E oszlopában foglaltak alapján szervezett egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozás óraszámait.
~ 55 ~
(2) Azokon a tanítási napokon, amikor a tanuló a tanév rendjében meghatározott mérési feladatok végrehajtásában vesz részt, más tanórai foglalkozáson való részvételre a művészeti és a testnevelési órák kivételével nem kötelezhető.
1.18. A tanulói tevékenység szervezeti keretei a kötelező tanítási órákon túli időben és otthon Szabadon választható, tanórán kívüli foglalkozások Az iskola – a tanórai foglalkozások mellett a tanulók érdeklődése, igényei, szükségletei, valamint az intézmény lehetőségeinek figyelembe vételével tanórán kívüli egyéb foglalkozásokat szervez a tanári órakeret terhére az adott évfolyamokon. A tanórán kívüli szervezett foglalkozások a személyiség- és közösség fejlesztésének, a társas kapcsolatok alakításának színterei. Jellegüktől függően az iskola pedagógiai célrendszeréhez igazodva szolgálják a tanulók értelmi, érzelmi, esztétikai, közösségi, munkára, egészséges életmódra nevelését. • • •
• • • •
A versenyeken való részvétel a diákok képességeinek kialakítását és fejlesztését célozza. A tanulók intézményi, városi, kistérségi, megyei és országos meghirdetésű versenyeken vehetnek részt, szaktanári felkészítést igénybe véve. Tehetséggondozás – a pedagógiai munka része a tehetségek felismerése és segítése differenciálással, speciális pedagógiai technikákkal, kötetlen konzultáció során a szaktanárokkal. A szakkörök a tanórán kívüli fejlesztésre nyújtanak lehetőséget. Itt minden kiemelkedő képességgel rendelkező tanuló lehetőséget kap önmaga fejlesztésére, s ebben szakmailag jól felkészült pedagógusok segítik őket. Az igazgató, a fenntartó jóváhagyását követően engedélyezheti a szakkörök beindítását. A felzárkóztatások, korrepetálások célja az alapképességek fejlesztése és a tantervi követelményekhez való felzárkóztatás. A fenntartó jóváhagyását követően, a korrepetálást az igazgató által megbízott pedagógus tartja. A Diák önkormányzat a kreatív, aktív, a közösségért tenni akaró diákok csoportja. A DÖK szakmai irányítását lelkes, jó felkészültségű, patronáló pedagógus végzi az intézményvezető engedélyével. Diák sportkör Sportágakhoz kötődő szervezett sportolás: iskolai kosárlabda csapat, kispályás labdarúgó csapat, atlétika stb. Az iskola zenekara sajátos diákkörként működik, vezetője az igazgató által megbízott tanár. Elsősorban az iskolai igényeket hivatott kielégíteni, de a városi kulturális rendezvények színesítését is szolgálja.
A fenti csoportok valamennyien önkéntes csatlakozás szerint szerveződnek. A fentieken túl iskolánk tanulói tagjai lehetnek iskolán kívüli szervezeteknek, egyesületeknek de az ezekhez kapcsolódó tagsági viszony nem akadályozhatja a kötelező és az önként vállalt iskolai feladatok teljesítését. Az otthoni felkészülés szabályai Az otthoni munka fontos szerepet játszik a tanulási folyamatban. A készségek,
~ 56 ~
képességek kialakításának és a gyakorlat megszerzésének a lehetősége nem korlátozódik csak a tanórára. Mindezek elsajátításához feltétlenül szükséges az otthoni tanulás, gyakorlás. Az órarend elkészítésekor törekszünk arra, hogy a tanulók terhelése egyenletes legyen, és ezt az elvet követjük az otthoni tanulás tekintetében is. A házi feladatoktól azt várjuk, hogy elkészítésükkel a tanulók elmélyítsék az órán tanultakat, s megtanulják ismereteiket önállóan alkalmazni, logikusan gondolkodjanak. Az otthoni munka formái és céljai: •
a megtanulandó anyag szükséges ismeretek megjegyzése, bevésése,
•
írásbeli házi feladat elkészítése,
•
az órán tanultak elmélyítése, begyakorlása, átismétlése
•
házi dolgozat írása,
• •
az anyaggyűjtés módszereinek gyakorlása, megfelelő formájú dolgozat szerkesztése,
•
elmélyült, hosszabb időt igénylő munka kipróbálása,
•
kézzel írt vagy szerkesztett feladatok,
•
kötelező olvasmány elolvasása általános műveltség fejlesztése,
•
szókincs fejlesztése,
•
előkészület az órai munkára,
•
kiselőadásokra felkészülés,
•
az önálló ismeretszerzés gyakorlása,
•
könyvtári és internetes kutatómunka,
•
érettségi témakörök, tételek ismétlése, az érettségire való felkészülés közvetlen segítése, szorgalmi feladatok a tárgy iránt különösen érdeklődő tanulók tudásának elmélyítése önkéntes módon,
• •
memoriterek tanulása, a memória hosszú távú fejlesztése.
A napi tananyag megtanulása, a házi feladat megírása rendszeres legyen, óráról órára történjen. A házi dolgozat írása, a kiselőadásokra való felkészülés, tételek ismétlése és a kötelező olvasmány elolvasása hosszabb időt igényel, ezért a szaktanár az ilyen jellegű feladatok kiadását úgy ütemezi, hogy teljesítésük ne legyen különösen megterhelő a diákok számára. A hétvége, a tanítási szünet nem befolyásolja az otthonra adott feladatok mennyiségét. Az egyszerre adható házi feladat mennyiségét egy átlagos képességű tanulóhoz mérjük. A nyári szünetre a kötelező olvasmányok feladhatók. Az otthoni munka rendszeres ellenőrzése igen fontos, mert ez biztosítja azt, hogy a következő tanórán a tanár együtt tudjon dolgozni a tanulóval. Az ellenőrzés szóban vagy írásban történik. Az írásbeli feladatokat minden esetben ellenőrizni kell. A feladatok ellenőrzése egyes
~ 57 ~
tantárgyak esetében rendszeres, míg másoknál csak szúrópróbaszerű. Az ellenőrzés konkrét módja az egyes tantárgyak tantervében kerül rögzítésre. Az otthonra adott feladat a tanórán számon kérhető, és az eredmény értékelhető. Az írásbeli feladatok minősítése a tantárgyak tantervében rögzített módon történik. A szorgalmi feladatok és kiselőadások vállalása minden esetben önkéntes, a tanulónak nem származik hátránya, ha nem vállal ilyen munkát. Ezek a következők lehetnek: anyaggyűjtés, kiállítás rendezése, külön feladat megoldása, versenyen való részvétel stb. A jól elkészített szorgalmi munkát a szaktanár érdemjeggyel jutalmazhatja.
1.19. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek A Korányi Frigyes Gimnázium és Kollégium évente két alkalommal (ősszel és tavasszal) gondoskodik a tanulók fizikai állapotának méréséről és értékeléséről. A motorikus képességek mérése és minősítése a Hungarofit (1+6) teszttel történik. A mérés biztosítja a nevelési-oktatási intézményben: - a fizikai állapot megítélését - lehetővé teszi a fejlődés mértékének megállapítását - módot ad az összehasonlításra - lehetőséget ad az eredmények megismertetésére - lehetőséget nyújt a hiányosságaik felismerésére.
1.20. Mindennapos testnevelés Intézményünkben a mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósulásításának módja, az Nkt. 27.§ (11) bekezdésében meghatározottak szerint történik.
1.21. A tanuló jutalmazásával összefüggő, a tanuló magatartásának, szorgalmának értékeléséhez, minősítéséhez kapcsolódó elvek A jutalmazás elvei és formái: A jutalmazás elvei: házi, területi, megyei, országos tanulmányi versenyen történő részvétel, eredményes szereplés; kiemelkedő művészeti és sport tevékenység; kiemelkedő tanulmányi eredmény; az iskola hírnevét öregbítő cselekvés, magatartás; tisztelettudó, példamutató magatartás, szorgalom, közösségi munka; pályázatokon való részvétel, projektmunka. Személyre szóló legyen, ösztönző legyen, fokozatokat tartalmazzon, mérhető eredményeken alapuljon, s nyilvánosságot kapjon.
- A tanulók szorgalmának és magatartásának félévi és év végi értékeléséhez a tantestületnek az osztályfőnök tesz javaslatot a tantestületi osztályozó értekezleteken. - Az osztályfőnök a javaslattétel előtt kikéri az osztályközösség és az osztályban tanító tanárok véleményét. - A tanulók szorgalmának és magatartásának értékelését (érdemjegyét) a tantestület hagyja jóvá. Vitás esetekben a tantestület szótöbbséggel határoz. A jutalmazó és fegyelmező intézkedésekről a szülőt értesíteni kell.
~ 58 ~
A magatartás elbírálásának szempontjai: A magatartás értékelésekor – az intézmény házirendjében megfogalmazottak szellemében – a tantestület áttekinti, hogy • a tanuló milyen mértékben fogadja el az iskola szellemiségét, • szabályrendszerét, erkölcsi alapelveit; • milyen mértékben jellemzi őt az önként vállalt fegyelmezettség; • mennyire tartja tiszteletben az emberi együttélés, a kulturált viselkedés normáit; • tiszteli-e a létrehozott szellemi és anyagi értékeket, védi-e a közösség és tagjai vagyonát; • képességei szerint vállal-e szerepet az iskolai közösségek formálásában; • közreműködik-e a kulturált iskolai környezet létrehozásában és fenntartásában. Példás: - Az a tanuló, aki a közösség alakítását, fejlődését munkájával, jó kezdeményezéseivel, véleményével, példás viselkedésével elősegíti, társait ösztönzi; - Az iskolai feladatokból önként részt vállal, azokat teljesíti; - A házirendet betartja, s ezzel társainak j ó példát mutat; - Felnőttekkel, társaival szemben udvarias, segítőkész, tisztelettudó; megértő, együttműködő és jóindulatú; - Fegyelmező intézkedés nem volt vele szemben; - Munkavégzése megbízható, pontos, lelkiismeretes; - Megnyilvánulásaiban őszinte; - Nincs igazolatlan hiányzása. Jó: - Az a tanuló, akinek neveltségi szintjében, emberi kapcsolataiban apróbb hiányosságok tapasztalhatók, de törekszik kijavításukra; - Részt vesz a közösségi életben, a rábízott feladatokat elvégzi; - A házirendet betartja; - Fegyelmezési problémák ritkán fordulnak elő, ezek kismértékűek; - Fegyelmi fokozata: legfeljebb szóbeli osztályfőnöki figyelmeztetés; - 1-2 óra igazolatlan hiányzás. Változó: - Az a tanuló, aki a közösségi munkában csak vonakodva vesz részt, a rábízott feladatokat nem végzi el hiánytalanul; - Viselkedésével szemben kifogás merül fel; - Többször vét a házirend és a közösségi magatartás szabályai ellen; - Társaival szemben időnként durva, goromba, nem segítőkész; - Önértékelése irreális, felelősségérzete, rendszeretete ingadozó; Fegyelmi fokozata: írásbeli osztályfőnöki figyelmeztetés többszöri szaktanári figyelmeztetés, igazgatói figyelmeztetés; - 3-10 óra igazolatlan hiányzás Rossz: - Az a tanuló, aki fegyelmezetlen magatartásával a közösség fejlődését hátráltatja, rossz példát mutat társainak, hibáit nem látja be, szándékosan árt a közösségnek; - A nevelési ráhatásokat tudatosan elutasítja; - A felnőttekkel szemben gyakran neveletlenül viselkedik, tiszteletlen, társaival durván
~ 59 ~
-
beszél, verekedik; Fegyelmi fokozata: igazgatói megrovás; 10-től több igazolatlan hiányzás.
A szorgalom értékelésének szempontjai A szorgalom értékelésekor a tantestület azt vizsgálja, milyen mértékben és színvonalon él a tanuló az iskola által számára biztosított művelődési lehetőségekkel. Ennek során alapvető szempont, hogyan aránylik a tanuló teljesítménye saját képességeihez, milyen mértékben vesz részt a tanórán kívüli egyéb rendszeres, önálló munkában, például tanulmányi versenyeken. Példás: - Annak a tanulónak a szorgalma, aki a tanulmányi munkában kitartó, a tőle telhető legjobb eredményre törekszik, illetve jelentősen javít tanulmányi eredményén; - Munkája pontos, megbízható, precíz, törekszik a hibátlan munkavégzésre; - Többletfeladatokat vállal, feladatait maximális önállósággal és megbízhatóan végzi el; - Kötelességtudata magas fokú, munkatempója állandó, órai aktivitása kimagasló; - Érdeklődése sokirányú, a tananyagon kívülre is kiterjed. Jó: - A tanuló szorgalma, ha figyel az órákon, a házi feladatot elvégzi, az órákra képességeihez mérten lelkiismeretesen készül, az órán megfelelően dolgozik, de többre nem törekszik; - Ösztönző hatásokra rendszeresen dolgozik, és ellenőrzi munkáját, önmagát; - Órai aktivitása, munkához való viszonya a tőle elvárható szintű; - Érdeklődése megmarad az iskolai tananyag keretein belül. Változó: - Annak a tanulónak a szorgalma, aki munkájában ingadozó; felkészülése rendszertelen; - Önállótlan, munkája folyamatos ellenőrzést igényel; - Aktivitása változó, gyakran dolgozik képességszintje alatt; - Jelentősen ront korábbi tanulmányi eredményén; - Szétszórtság, koncentrációhiány jellemzi; - Pontosan egy tantárgyi bukása van. Hanyag: - A tanuló szorgalma, ha képességeihez, a körülményeihez képest csak vonakodva és keveset tesz tanulmányi előrehaladása érdekében, munkavégzése megbízhatatlan, pontatlan; - Nem kötelességtudó, munkafegyelme rossz; - Érdektelenség, közömbösség jellemzi; - Egynél több tantárgyi bukása van. Nevelőtestületi dicséret: - városi vagy annál magasabb szintű kulturális, sport vagy tanulmányi versenyen elért kimagasló eredmény - annak a tanulónak vagy tanuló csoportnak, akik városi vagy magasabb szinten meghirdetett pályázatokon sikeresen szerepelnek
~ 60 ~
- „Jó tanuló, jó sportoló” címet elért tanulónak - kitűnő tanulmányi eredményért Igazgatói dicséret: - városi vagy annál magasabb szintű kulturális, sport vagy tanulmányi versenyen elért teljesítmény - iskolai rendezvényeken való aktív részvétel - iskolai versenyeken elért jó teljesítmény (1-3. helyezett) Osztályfőnöki dicséret: - az osztályközösségért végzett munka - társak segítése a felzárkóztatásban - iskolai versenyeken való eredményes (4-6. helyezett) szereplésért Szaktanári dicséret: - szaktárgyi többletmunkáért - szaktárgyi versenyeredményért - szaktárgyi vizsgaeredményért - szóbeli dicséretek: aktuálisan a szaktárgyi órán, osztályfőnöki órán, szülői értekezleten, fogadóórán, osztályozó értekezleteken. E mellett alkalmazzuk a tárgyi jutalmazást és az alapítványi ösztöndíjjal történő elismerést is.
~ 61 ~
2. Az intézmény helyi tanterve A kerettantervi rendelet megjelenését követően iskolánkbananemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvényben (továbbiakban: Nkt.) és a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012. Kormány rendeletben, valamint az annak mellékletét képező Nemzeti alaptantervben (továbbiakban: Nat) előírtak szerint végeztük a köznevelési rendszer tartalmi megújítását a helyi tantervek kidolgozása által. Az ennek alapján kidolgozott helyi tanterv felmenő rendszerben a 2013 szeptemberében induló osztályok esetén lép életbe. Az előző években indult osztályok esetén a korábban érvényben lévő pedagógiai programban foglaltak az irányadók. Intézményünkben az alábbi képzések folynak: Általános gimnázium (4 év) Hatosztályos gimnázium (6 év) ∗ Drámás osztály (4 év) Angol nyelvi előkészítő - informatika (5 év) Ötosztályos magyar-német két tanítási elvű (5 év)
2.1 A választott kerettanterv megnevezése és a kötelező valamint a választott kerettanterv feletti óraszámok elosztása A kerettantervek közül az alábbiakat alkalmazzuk: Tantárgy megnevezése Magyar nyelv és irodalom Matematika Fizika Kémia Technika és életvitel
Változat A változat B változat B változat B változat B változat
A kerettanterv a tantárgyak rendelkezésére álló órakeret 90 %-át fedik le. A fennmaradó 10%-ot az iskola a kerettantervben rögzített tananyag elmélyítésére, a kulcskompetenciák fejlesztésére fordítja. A szabadon tervezhető órakeretek megoszlása ANGOL NYELV Az angol órák 10 %-át a következőkre használjuk: Általános tagozaton és a drámatagozaton: 9. évf.: A tanulók nyelvtani alapjainak megerősítésére és kommunikációs gyakorlatokra. 10. évf. : A hallás utáni megértés és az íráskészség fejlesztésére. 11. évf.: A B1 szintű nyelvtudáshoz szükséges hiányosságok pótlására. ∗ 9. évfolyamtól humán-reál irányultság választható, a magyar nyelv és irodalom valamint a matematika tantárgyakat a tanulók csoportbontásban tanulják.
12. évf. : Középszintű érettségi feladattípusok begyakorlására, olvasott szöveg értése, nyelvhelyesség, hallott szöveg értése, íráskészség és beszédkészség fejlesztésére. Hatosztályos tagozat első idegen nyelv: 7. évf.: A tanulók nyelvtudásának azonos szintre való emelésére. 8. évf. : A kommunikációs készségek fejlesztésére. 9. évf.: A tanulók nyelvtani alapjainak megerősítésére, a hallás utáni megértés és az íráskészség fejlesztésére 10. évf. :. A B1 szintű nyelvtudáshoz szükséges hiányosságok pótlására. 11. évf.: A B1-B2 nyelvtudás szintjének elérésére. 12. évf. : Közép- és emelt szintű (B2) érettségi feladattípusok gyakorlására, olvasott szöveg értése, nyelvhelyesség, hallott szöveg értése, íráskészség és beszédkészség fejlesztésére. Hatosztályos tagozat második idegen nyelv: 9. évf.: A tanulók nyelvtani alapjainak megerősítésére és kommunikációs gyakorlatokra. 10. évf. : A hallás utáni megértés és az íráskészség fejlesztésére. 11. évf.: Az A1 szintű nyelvtudáshoz szükséges hiányosságok pótlására. 12. évf. : Az A2 szintű nyelvtudás eléréséhez szükséges készségek fejlesztésére. Két tanítási nyelvű tagozaton: 9. évf.: A tanulók nyelvtani alapjainak megerősítésére és kommunikációs gyakorlatokra. 10. évf. : A B1 szintű nyelvtudáshoz szükséges hiányosságok pótlására. 11. évf.: Szókincsfejlesztésre, kommunikációs készségek és íráskészség fejleszstésére. 12. évf. : A B2 szintű nyelvtudáshoz szükséges készségek fejlesztésére, B2 szintű feladatok gyakorlására. Nyelvi előkészítő és angol-informatikai osztályokban: 9/Ny. évf.: A tanulók nyelvtani alapjainak megerősítésére, kommunikációs gyakorlatokra, a négy alapkészség fejlesztésére, az A2 szintű nyelvtudás elérésére. 9. évf. : A B1 szintű nyelvtudáshoz szükséges hiányosságok pótlására. 10. évf.: A B2 szintű nyelvtudáshoz szükséges hiányosságok pótlására. 11. évf. : A B2 szintű nyelvtudáshoz szükséges hiányosságok pótlására. 12. évf. : Emelt szintű (B2) érettségi feladattípusok gyakorlására, olvasott szöveg értése, nyelvhelyesség, hallott szöveg értése, íráskészség és beszédkészség fejlesztésére. A Közös Európai Nyelvi Referenciakeret (KER) szerinti B1 szintű nyelvtudás elsajátítása a 12. évfolyam végén az első idegen nyelv terén olyan elvárásként jelenik meg, melyre az idegen nyelv belépésének első évfolyamától kezdve tudatosan és szisztematikusan kondicionálni kell a tanulókat.
INFORMATIKA A plusz órákat a bejövő osztályok különböző előképzettségét figyelembe véve szándékozzuk felhasználni, nevezetesen a szakmai kompetenciák fejlesztésére és alkalmazói ismeretek elmélyítésére. Célunk az eredményes közép és emeltszintű érettségire való felkészítés, továbbá a magabiztos számítógép használat kialakítása.
MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM A plusz órákat az ismeretek elmélyítésére, gyakorlásra kívánjuk fordítani. Mivel a NAT-ban a magyar nyelv és irodalom tantárgy óratömege együtt szerepel, a helyi pedagógiai programban ennek a lebontását évfolyam szinten szabályoztuk (irodalom + nyelvtan).
~ 63 ~
• 7. évfolyam: 2+2 • évfolyam: 3+2 • évfolyam: 2+2 • évfolyam: 3+1 • évfolyam: 3+1 • évfolyam: 3+1 A magyar nyelv és irodalom tantárgy félévkor és év végén külön osztályzattal kerül értékelésre a naplóban, bizonyítványban és törzskönyvben egyaránt.
MATEMATIKA Általános gimnázium 9-10-12. A heti egy plusz órát gyakorlásra, ismétlésre, hiányosságok pótlására kívánjuk fordítani. Az általános gimnáziumi osztályokban nagy hangsúlyt kap a rendszerezés, összefoglalás. Az ismeretek mélyítésére, bővítésére adott témakörön belül nem nyílik lehetőség. A 9. évfolyamon elsődlegesen a felzárkóztatás, szintrehozás szükséges. Oka, hogy a tanulók különböző tudással érkeznek. A 10. évfolyamon az általános iskolai anyaghoz képest új témakörök megjelenése teszi indokolttá a plusz 1 óra szükségességét. Az új ismeretek biztos elsajátítása, alkalmazása, tantárgyközi kapcsolatok kiépítése fontos a további tanulmányok szempontjából. A 12. évfolyamon jelenleg is heti 4 órában történik az oktatás, az új témakörök elsajátítása és az érettségire felkészítő rendszerező összefoglalás. Ez a heti 4 órában is nehézkes, nem elegendő a tanulók érettségire való maximális felkészítéséhez. Ekkor nyílik csak lehetőség a korábbi évfolyamokon tananyagainak hiánypótlására is. A csoportbontás lehetővé tenné a differenciált képességfejlesztést, egyénre szabott tanulási technikák alkalmazását, különféle tanulási tanítási folyamatok színvonalasabb, hatékonyabb alkalmazását. Tanulást segítő eszközök (számítógépi ismeret, szoftverek, matematikai játékok) használata a kisebb létszámú tanulói csoportokban nagyobb szerepet kaphatna. Hatosztályos képzés 7-8. osztály A különböző általános iskolából jövő diákok tudásszintjének felmérése alapján az alapkészségek elmélyítésére, esetleges pótlása. Ebben a két évfolyamokban dől el, hogy a 9. évfolyamtól, melyik tanuló választja az osztályon belül a humán ill. a reál irányt. Ennek megfelelően matematika órán a két eltérő tudásszint megjelenítésére is sort kerítünk. A gimnáziumi tananyaghoz szükséges kompetenciák elmélyítése előkészítése is itt történik. Humán 9-10-11-12. A tantervekben heti 4 óra állt rendelkezésre a 12-es anyag elsajátítására és az érettségire való felkészülésre. A kerettantervben adott heti 3 óra erre határozottan kevés. A heti plusz egy óra az érettségire való felkészüléshez szükséges. Reál 9-10-11-12 A hatosztályos osztályokban 9. osztálytól az osztály egyik fele humán a másik reál irányt választ. Ennek megfelelően csoportbontásban tanuljuk a matematikát. A tantárgy iránt érdeklődő tanulóknál a középszintű érettségi tananyagának elmélyítésére használjuk ezt a többletórát, így lehetőség nyílik összetettebb, absztraktabb feladatok megoldására, ezzel
~ 64 ~
megalapozva a tehetséges diákok számára a természettudományos pályákon való továbbtanulás lehetőségét. Két tanítási nyelvű képzés Mivel a matematikát német nyelven tanulják a diákok, a feladatok megértéséhez a megfelelő modell megalkotásához több időre van szükség, mint magyarul. Ez különös tekintettel igaz az érettségi feladatok hosszú szöveges feladataira. Ezek mellett a négyéves tananyag elmélyítésére, ismétlésére fordítjuk ezt a heti plusz egy órát a 12. évfolyamon. NÉMET Általános tantervű osztály 7. évfolyam: A különböző tudással rendelkező diákok azonos szintre hozása. (fonetikai ismeretek, olvasási készség, lexikai tudás) 8-10. évfolyam: A részkompetenciák fejlesztése az A1 szint elérésének érdekében. - Hallott szöveg és olvasott szöveg értése, beszéd- és íráskészség valamint helyzetgyakorlatok alkalmazása 11-12. évfolyam: A részkompetenciák fejlesztése az A2- B1 szint elérésének érdekében. - Hallott szöveg és olvasott szöveg értése, beszéd- és íráskészség valamint helyzetgyakorlatok alkalmazása - Érettségispecifikus feladatok gyakorlása Angol- informatika tagozatú osztály 9.Ny. évfolyam: A különböző tudással rendelkező diákok azonos szintre hozása. (fonetikai ismeretek, olvasási készség, lexikai tudás) 9-10. évfolyam: A részkompetenciák fejlesztése az A2- B1 szint elérésének érdekében. - Hallott szöveg és olvasott szöveg értése, beszéd- és íráskészség valamint helyzetgyakorlatok alkalmazása 11-12. évfolyam: A részkompetenciák fejlesztése az B1- B2 szint elérésének érdekében. - Érettségispecifikus feladatok gyakorlása - az ÖSD nyelvvizsga típusfeladatainak gyakorlása Fakultáció: A részkompetenciák fejlesztése az B1- B2 szint elérésének érdekében. - Érettségispecifikus feladatok gyakorlása - az ÖSD nyelvvizsga típusfeladatainak gyakorlása Két tanítási nyelvű tagozat: 9 Kny. évfolyam: A részkompetenciák fejlesztése a továbbhaladás és a sikeres év végi vizsga érdekében. 9- 10. évfolyam: A részkompetenciák fejlesztése az B2 szint elérésének érdekében. - az ÖSD nyelvvizsga típusfeladatainak gyakorlása 11-12. évfolyam:
~ 65 ~
A részkompetenciák fejlesztése az C1 szint elérésének érdekében. - az ÖSD/DSD nyelvvizsga típusfeladatainak gyakorlása - Közép és emelt szintű érettségi feladattípusainak gyakorlása Célnyelvi civilizáció: 9-10. évfolyam: - tananyag elmélyítése - kiselőadások/ Power Point prezentációk készítése 11-12. évolyam: - tananyag elmélyítése - kiselőadások/ Power Point prezentációk készítése - grafikonok, ábrák elemzése - felkészülés a középszintű érettségire A célnyelv (német nyelv) tantárgy érdemjegyét a német és Konversation tanórák számaránya határozza meg. A tananyag összetétele alapján ez az arány 4:1.
A Közös Európai Nyelvi Referenciakeret (KER) szerinti B1 szintű nyelvtudás elsajátítása a 12. évfolyam végén az első idegen nyelv terén olyan elvárásként jelenik meg, melyre az idegen nyelv belépésének első évfolyamától kezdve tudatosan és szisztematikusan kondicionálni kell a tanulókat. TESTNEVELÉS 7. évfolyam Tematikai egység 1. sportjátékok 2. torna jellegű feladatok, mozgásformák 3. atlétika jellegű feladatok 4 alternatív és szabadidős mozgásrendszerek 5. önvédelem és küzdősport 6. úszás és úszó jellegű feladatok 7. természetes és nem természetes mozgásformák összesen
órakeret 40 óra 33 óra 30 óra 28 óra 23 óra 5 óra 21 óra 180 óra
8. évfolyam Tematikai egység 1. sportjátékok 2. torna jellegű feladatok, mozgásformák 3. atlétika jellegű feladatok 4 alternatív és szabadidős mozgásrendszerek 5. önvédelem és küzdősport 6. úszás és úszó jellegű feladatok 7. természetes és nem természetes mozgásformák összesen
órakeret 40 óra 33 óra 30 óra 28 óra 23 óra 5 óra 21 óra 180 óra
9. évfolyam Tematikai egység
órakeret
~ 66 ~
1. 2. 3. 4 5. 6. 7.
sportjátékok torna jellegű feladatok, mozgásformák atlétika jellegű feladatok alternatív és szabadidős mozgásrendszerek önvédelem és küzdősport úszás és úszó jellegű feladatok egészségkultúra-prevenció összesen
40 óra 32 óra 28 óra 30 óra 15 óra 15 óra 20 óra 180 óra
10. évfolyam Tematikai egység 1. sportjátékok 2. torna jellegű feladatok, mozgásformák 3. atlétika jellegű feladatok 4 alternatív és szabadidős mozgásrendszerek 5. önvédelem és küzdősport 6. úszás és úszó jellegű feladatok 7. egészségkultúra-prevenció összesen
órakeret 40 óra 32 óra 28 óra 30 óra 15 óra 15 óra 20 óra 180óra
11. évfolyam Tematikai egység 1. sportjátékok 2. torna jellegű feladatok, mozgásformák 3. atlétika jellegű feladatok 4 alternatív és szabadidős mozgásrendszerek 5. önvédelem és küzdősport 6. úszás és úszó jellegű feladatok 7. egészségkultúra-prevenció összesen
órakeret 50óra 30óra 28óra 30óra 10óra 5 óra 27óra 180óra
12. évfolyam Tematikai egység 1. sportjátékok 2. torna jellegű feladatok, mozgásformák 3. atlétika jellegű feladatok 4 alternatív és szabadidős mozgásrendszerek 5. önvédelem és küzdősport 6. úszás és úszó jellegű feladatok 7. egészségkultúra-prevenció összesen
órakeret 45óra 30óra 22óra 25óra 10óra 5 óra 18óra 155óra
TÖRTÉNELEM CÉLNYELVEN Az egyetemes történelmet a törvényi előírásoknak megfelelően német nyelven tanítjuk, a szabadon felhasználható órakeretet erre használjuk. Osztályzás félévkor és év végén történelem tantárgyból a két tanítási nyelvű tagozaton A német nyelvű egyetemes történelem tantárgy (Geschichte) és a magyar nyelvű magyar történelem tantárgy érdemjegyét a tanórák számaránya és a tananyag összetétele szerint
~ 67 ~
határozzuk meg - az új kerettanterv szerint 2: 2 arányban. Ha valamelyik részjegy elégtelen, akkor az összesített érdemjegynek is elégtelennek kell lennie, függetlenül a részjegyek átlagától.
NÉMET CÉLNYELVI CIVILIZÁCIÓ A törvényi előírásoknak megfelelően a két tanítási nyelvű tagozaton 33 %-át célnyelven kell tanítani. Ennek értelmében tanítjuk a célnyelvi civilizációt 9-12. évfolyamon, melynek célja a német kulturális, gazdasági, társadalmi, politikai élet megismertetése. Hatosztályos gimnáziumi osztály: 7-8. évfolyamon a plusz egy órát a képességek szintre hozására, ismeretek bővítésére, tananyag elmélyítésére fordítanánk. 9-10. évfolyamon fontos feladat a részkompetenciák (hallás és olvasás utáni szövegértés, beszéd- és íráskészség) fejlesztése. 11-12. évfolyamon nyelvvizsga és érettségi specifikus feladatok megoldása. Általános gimnáziumi: 9. évfolyamon fontos az alapozás, a szintre hozás, a különböző előismerettel rendelkező tanulók számára. a 10. évfolyamon részkészségek fejlesztése az érettségi tükrében. Angol nyelvi előkészítő –informatika: 9KNY évfolyamon a második idegen nyelv bevezetése. 10. évfolyamon, valamint a 11-12. évfolyamon részkompetenciák fejlesztése, felkészülés a B2-s nyelvvizsgára. VERSENYEK MATEMATIKA VERSENY 1. Ambrózy (9-10-11-12. évfolyam) 2. Zrínyi Ilona (7-8. évfolyam) 3. OKTV 4. Házi verseny (díjazás, sokszorosítás) 5. Német nyelvű matematika verseny (I. forduló: díjazás, sokszorosítás; II. forduló: útiköltség) MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM 1. Házi szavaló verseny 2. OKTV 3. Levelezős versenyek 4. Színházlátogatás FIZIKA VERSENY 1. OKTV BIOLÓGIA 1. OKTV 2. Georgikon 3. Kabay János megyei verseny 4. Béres József megyei verseny 5. Gregor Mendel megyei verseny
~ 68 ~
KÉMIA 1. OKTV 2. Curie emlékverseny 3. Irinyi János megyei verseny NÉMET VERSENY: 1. Német nyelvű matematika és földrajz verseny (2-2 forduló) 2. forduló útiköltség 3. OKTV 4. A képzés ideje alatt egyszer egy hetes tanulmányi kirándulás célnyelvi országba IDEGEN NYELV Az alábbi versenyekre lehetőség szerint minden évben készítjük a diákokat: 1. OKTV 2. Frankofón Fesztivál, Nyíregyháza, Kölcsey Ferenc Gimnázium 3. Megyei angol verseny általános iskolások részére, Nyíregyháza Ezeken kívül minden olyan versenyre nevezünk, amit év közben hirdetnek és a diákjainkat fel tudjuk rá készíteni.
~ 69 ~
HATOSZTÁLYOS-humán Tantárgyi struktúra és óraszámok Kötelező tantárgyak és minimális óraszámok a 7–12. évfolyamon Óraterv a kerettantervekhez – 7–12. évfolyam, gimnázium Tantárgyak
7. évf.
8. évf.
9. évf.
10. évf.
11. évf.
12. évf.
Magyar nyelv és irodalom I. idegen nyelv (csop.b.) II. idegen nyelv (csop.b.) Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Erkölcstan Etika Biológia – egészségtan Fizika Kémia Földrajz Ének-zene Vizuális kultúra Dráma és tánc/Mozgóképkultúra és médiaismeret* Művészetek** Informatika (csop.b.) Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport (csop.b.) Osztályfőnöki Szabadon tervezhető órakeret/maradt Rendelkezésre álló órakeret TANÁRI ÓRAKERET
3+1(csb) 3+1
4+1(csb) 3+1
3+1(csb)
3+1(csb)
4+2 3+2 3 3
4+2 3+2 3 3
4+2 3+2 3 3
4+2 3+2 3 3+1
2
2
2
2
3
3
1
1 1 2 2
2
2
2
2 2 1 1 1 1
1 1 2 2 1 1
2 2 2 1 1
2 2 2 2 1 1
1 1 1 5 1
1
1
1
5 1
5 1
5 1
5 1
1 5 1
3/0
3/0
4/0
4/0
6/2
8/3
31 56/49
31 56/45
35 57/36
36 57/36
35 58/36
35 58/36
* A két tantárgy valamelyikének választása kötelező. • •
11. évfolyamon kötelező 2 óra érettségi előkészítő választása! 12. évfolyamon kötelező 3 óra érettségi előkészítő választása!
**11–12. évfolyamon a négy művészeti tárgy (Ének-zene, Vizuális kultúra, Dráma és tánc, Mozgóképkultúra és médiaismeret) kerettanterveiből szabadon választhatóan tölthető fel a Művészetek órakerete.
HATOSZTÁLYOS-reál Tantárgyi struktúra és óraszámok Kötelező tantárgyak és minimális óraszámok a 7–12. évfolyamon Óraterv a kerettantervekhez – 7–12. évfolyam, gimnázium Tantárgyak
7. évf.
8. évf.
9. évf.
10. évf.
11. évf.
12. évf.
Magyar nyelv és irodalom I. idegen nyelv (csop.b.) II. idegen nyelv (csop.b.) Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Erkölcstan Etika Biológia – egészségtan Fizika Kémia Földrajz Ének-zene Vizuális kultúra Dráma és tánc/Mozgóképkultúra és médiaismeret* Művészetek** Informatika (csop.b.) Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport (csop.b.) Osztályfőnöki Szabadon tervezhető órakeret/maradt Rendelkezésre álló órakeret TANÁRI ÓRAKERET
3+1(csb) 3+1
4+1(csb) 3+1
3+1(csb)
3+1(csb)
4 3+2 3 3+2
4 3+2 3 3+2
4 3+2 3 3+2
4 3+2 3 3+3
2
2
2
2
3
3
1
1 1 2 2
2
2
2
2 2 1 1 1 1
1 1 2 2 1 1
2 2 2 1 1
2 2 2 2 1 1
1 1 1 5 1
1
1
1
5 1
5 1
5 1
5 1
1 5 1
3/0
3/0
4/0
4/0
6/2
8/3
31 56/49
31 56/45
35 57/36
36 57/36
35 58/36
35 58/36
• 11. évfolyamon kötelező 2 óra érettségi előkészítő választása! • 12. évfolyamon kötelező 3 óra érettségi előkészítő választása! **11–12. évfolyamon a négy művészeti tárgy (Ének-zene, Vizuális kultúra, Dráma és tánc, Mozgóképkultúra és médiaismeret) kerettanterveiből szabadon választhatóan tölthető fel a Művészetek órakerete.
DRÁMA Tantárgyi struktúra és óraszámok Kötelező tantárgyak és minimális óraszámok a 9–12. évfolyamon Óraterv a kerettantervekhez – 9–12. évfolyam, gimnázium Tantárgyak
9. évf.
10. évf.
11. évf.
12. évf.
Magyar nyelv és irodalom I. idegen nyelv (csop.b.) II. idegen nyelv (csop.b.) Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Etika Biológia – egészségtan Fizika Kémia Földrajz Ének-zene Vizuális kultúra Dráma és tánc/Mozgóképkultúra és médiaismeret*( beszédtechnika) Művészetek** Informatika (csop.b.) Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szabadon tervezhető órakeret/maradt színészmesterség színháztörténet beszédtechnika Rendelkezésre álló órakeret TANÁRI ÓRAKERET
4(csb) 3 3 3(csb)
4(csb) 3 3 3(csb)
4 3 3 3
4 3 3 3+1
2
2
3
3
1 2 2
2
2/ének
2/ének
2 2 2 1+1 1
2 2 2 2 1 1
1 1
1
1 5/ 2 tánc 5/ 2 tánc 5/ 2 tánc 5/ 2 tánc 1 1 1 1 4/0
4/0
6/0
8/1
3
3
3 3
3 3
35 57/48
1 36 57/49
35 58/41
35 58/40
* A két tantárgy valamelyikének választása kötelező. **11–12. évfolyamon a négy művészeti tárgy (Ének-zene, Vizuális kultúra, Dráma és tánc, Mozgóképkultúra és médiaismeret) kerettanterveiből szabadon választhatóan tölthető fel a Művészetek órakerete. • 12. évfolyamon kötelező 1 óra érettségi előkészítő választása!
ÁLTALÁNOS GIMNÁZIUM Tantárgyi struktúra és óraszámok Kötelező tantárgyak és minimális óraszámok a 9–12. évfolyamon Óraterv a kerettantervekhez – 9–12. évfolyam, gimnázium Tantárgyak
9. évf.
10. évf.
11. évf.
12. évf.
Magyar nyelv és irodalom I. idegen nyelv II. idegen nyelv Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Etika Biológia – egészségtan Fizika Kémia Földrajz Ének-zene Vizuális kultúra Dráma és tánc/Mozgóképkultúra és médiaismeret* Művészetek** Informatika Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport (csop.b.) Osztályfőnöki Szabadon tervezhető órakeret/maradt Rendelkezésre álló órakeret TANÁRI ÓRAKERET
4+1(csb) 3+1 3+1 3+1(csb)
4+1(csb) 3+1 3+1 3+1(csb)
4 3 3 3
4 3 3 3+1
2
2
3
3
1 2 2
2
2
2
2 2 2 1 1
2 2 2 2 1 1
1 1
1
5 1
5 1
5 1
1 5 1
4/0
4/0
6/6
8/7
35 57/52
36 57/48
35 58/35
35 58/34
* A két tantárgy valamelyikének választása kötelező. **11–12. évfolyamon a négy művészeti tárgy (Ének-zene, Vizuális kultúra, Dráma és tánc, Mozgóképkultúra és médiaismeret) kerettanterveiből szabadon választhatóan tölthető fel a Művészetek órakerete. • 11. évfolyamon kötelező 6 óra érettségi előkészítő választása! • 12. évfolyamon kötelező 7 óra érettségi előkészítő választása!
KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ Tantárgyi struktúra és óraszámok Kötelező tantárgyak és minimális óraszámok a 9/KNY–12. évfolyamon Óraterv a kerettantervekhez – 9/KNY–12. évfolyam, gimnázium Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom kép.fejl. Magyar nyelv és irodalom I. idegen nyelv (csop.b.) II. idegen nyelv (csop.b.) Szaknyelv (csop.b.) Matematika kép.fejl. Matematika (csop.b.) Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Történelem célnyelven (csop.b.) Civilizáció célnyelven (csop.b.) Etika Biológia – egészségtan Fizika Kémia Földrajz célnyelven (csop.b.) Ének-zene Vizuális kultúra Dráma és tánc/Mozgóképkultúra és médiaismeret* Művészetek** Informatika (csop.b.) Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szabadon tervezhető órakeret/maradt Rendelkezésre álló órakeret TANÁRI ÓRAKERET
9/KNY
9. évf.
10. évf.
11. évf.
12. évf.
4 3+3 3+1
4 3+3 3+1
4 3+2 3+1
4 3+2 3+1
3
3
3
3+1
2
2
3
3
2 1
2 1
2 2
2 2 2 1 1
2 2 2 2 1 1
2 2 1 2 2
2
2
1 18+2 1+1 1
2
1 2
1
1
5 1•
5 1
5 1
5 1
1 5 1
3/-1
4/-3
4/-3
6/-1
8/0
30•+1/32 56/56
35 57/57
36 57/56
35 58/52
35 58/52
* A két tantárgy valamelyikének választása kötelező. **11–12. évfolyamon a négy művészeti tárgy (Ének-zene, Vizuális kultúra, Dráma és tánc, Mozgóképkultúra és médiaismeret) kerettanterveiből szabadon választhatóan tölthető fel a Művészetek órakerete. • A rendelkezésre álló órakeret az osztályfőnöki órát nem tartalmazza a 9/KNY évfolyamon
A magyar-német kéttanítási tagozat nyelvi előkészítő évfolyamán (9/Kny) az első idegen nyelvet a következő tantárgyi/ óraszámi bontásban oktatjuk: Grammatik - 10 óra Sprechen - 5 óra Schreiben – 5 óra
ANGOL NYELVI ELŐKÉSZÍTŐ- INFORMATIKA
Tantárgyi struktúra és óraszámok Kötelező tantárgyak és minimális óraszámok a 9/NY–12. évfolyamon Óraterv a kerettantervekhez – 9–12. évfolyam, gimnázium Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom kép.fejl. Magyar nyelv és irodalom I. idegen nyelv (csop.b.) II. idegen nyelv (csop.b.) Matematika kép.fejl. Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Etika Biológia – egészségtan Fizika Kémia Földrajz Ének-zene Vizuális kultúra Dráma és tánc/Mozgóképkultúra és médiaismeret* Művészetek** Informatika (csop.b.) Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szabadon tervezhető órakeret/maradt Rendelkezésre álló órakeret TANÁRI ÓRAKERET
9/NY
9. évf.
10. évf.
11. évf.
12. évf.
4(csb) 3+2 3
4(csb) 3+2 3+1
4 3 3+2
4 3 3+2
3(csb)
3(csb)
3
3+1
2
2
3
3
1 2 2
2
1(csb) 15 3 1(csb)
2 2 2 1 1
2 2 2 2 1 1
1 2+2
1+2
1+1
2 2
5 1
5 1
5 1
5 1
2 2 1 5 1
3/0
4/0
4/0
6/4
8/3
30 56/54
35 57/53
36 57/50
35 58/43
35 58/43
* A két tantárgy valamelyikének választása kötelező. **11–12. évfolyamon a négy művészeti tárgy (Ének-zene, Vizuális kultúra, Dráma és tánc, Mozgóképkultúra és médiaismeret) kerettanterveiből szabadon választhatóan tölthető fel a Művészetek órakerete. • A rendelkezésre álló órakeret az osztályfőnöki órát nem tartalmazza a 9/NY évfolyamon, ezért az a szabadon tervezhető órakeret terhére adtuk ki. • 11. évfolyamon kötelező 2 óra érettségi előkészítő választása! • 12. évfolyamon kötelező 4 óra érettségi előkészítő választása!
~ 76 ~
Az angol nyelvi előkészítő – informatika képzésünk, nyelvi előkészítő évfolyamán (9/NY) az első idegen nyelvet a következő tantárgyi/ óraszámi bontásban oktatjuk: Angol nyelv- 10 óra Talking - 5 óra
2.2. A korábbi (jelenleg érvényes) beiskolázásra vonatkozó helyi tantervek 2007. szeptember 1-től felmenő rendszerben Általános gimnáziumi osztály - 2007. szeptember 1-től felmenő rendszerben Tantárgy Minden tanuló számára kötelező Magyar ny. és irod. Történelem Emberismeret, etika Bevezetés a filozófiába Idegen nyelv I. Idegen nyelv II. Matematika Fizika Kémia Biológia Földrajz Ének Rajz Testnevelés Informatika Osztályfőnöki Modul: Társadalomismeret Tánc és dráma Mozgókép és méd.ism. Művészetek
9.o
10.o
11.o
12.o
4 1,5
4 2
4 2 1
4 3
3 3 3 2 2 2 1 1 2 2 1
3 3 3 2 2 1,5 1 1 1 2
3 3 3 2
1 3 3 4
2
2
3
3
csb. csb.
csb. 1
1
1
1 1 1
0,5
1,5
Kötelezően választható: Érettségi előkészítő Összes kötelező:
27,5
27,5
3
4
30
30
csb.
Nem kötelezően választható: Informatika Összes max. (tanuló): KT 52. § (3) KT 52. § (7) KT 52. § (11) c
2 27,5
29,5
27,5 12,375 3,3
27,5 12,375 3,3
~ 77 ~
csb 30 30 18 3,6
30 30 18 3,6
Összes max. (tanári): felhasznált:
43,175 35,5
43,175 37,5
51,6 39
51,6 40
Emelt szintű angol-informatika képzés - 2007. szeptember 1-től felmenő rendszerben Tantárgy Minden tanuló számára kötelező Magyar ny. és irod. Történelem Emberismeret, etika Bevezetés a filozófiába Angol Idegen nyelv II. Matematika Fizika Kémia Biológia
9.o
10.o
11.o
12.o
13.o
2,5
4 1,5
4 2
4 2 1
4 3
14 (9+5) 2
3 3 3 2 2
3 3 3 2 2 1,5
Földrajz
2
2
Ének
1
0,5
Rajz
1
0,5
2 2 1
3 2,5 1
Testnevelés Informatika Osztályfőnöki
2 6 1
Modul: Társadalomismeret Tánc és dráma Mozgókép és méd.ism. Művészetek
3 3 3 2
1 3 3 4
2
2
3 1 1
3 1 1
1 0,5 0,5
0,5
csb. csb.
csb.
1,5
Kötelezően választható: Informatika
2
2
csb.
Érettségi előkészítő
1
1
csb.
Összes kötelező: Emelt szintű képzés óraszáma: Angol Informatika II. idegen nyelv Összes max. (tanuló): KT 52. § (3) KT 52. § (7) KT 52. § (11) c
27,5
27,5
30
30
30
1
2 1 1
2 0,5 1
2 1 1
2 1 1
28,5
31,5
33,5
34
34
27,5 12,375 3,3
~ 78 ~
27,5 12,375 3,3
30 18 3,6
30 18 3,6
30 18 3,6
csb. csb. csb.
Összes max. (tanári): felhasznált:
43,175 49,5
43,175 43,5
51,6 45,5
51,6 48
51,6 48
Dráma osztály - 2007. szeptember 1-től felmenő rendszerben Tantárgy Minden tanuló számára kötelező Magyar ny. és irod. Történelem Emberismeret, etika Bevezetés a filozófiába Idegen nyelv I. Idegen nyelv II. Matematika Fizika Kémia Biológia Földrajz Rajz Informatika Ének* Testnevelés Beszédtechnika* Osztályfőnöki
9.o
10.o
11.o
12.o
4 1,5
4 2
4 2 1
4 3
3 3 3 2 2
3 3 3 2 2 1,5 1
2 1 1 1 2 1 1
3 3 3 2 2
1 2 1 1
Modul: Társadalomismeret Színház és drám. t., Dramaturgia, Rendezéselmélet, Tánc és dráma, Mozgókép és médiaism.*
1 3 2 4
csb. csb.
2
1 3
1 3
1
1
csb. csb. csb.
1
1
2
3
2
3
Kötelezően választható: Érettségi előkészítő Összes kötelező:
27,5
27,5
30
30
Ének Tánc Színpadi gyakorlat
1 2 3
1 2 3
1 2 3
1 2 3
Összes max. (tanuló): * A tagozatjelleget adó tantárgyak
33,5
33,5
36
36
KT 52. § (3) KT 52. § (7) KT 52. § (11) c
27,5 12,375 3,3
27,5 12,375 3,3
30 18 3,6
30 18 3,6
Összes max. (tanári):
43,175
43,175
51,6
51,6
csb.
Emelt szintű képzés óraszáma:
~ 79 ~
csb. Csb. csb.
felhasznált:
48,5
47,5
51
51
Hatosztályos gimnáziumi képzés - 2008. szeptember 1-től felmenő rendszerben Tantárgy Kötött óraszám: Magyar ny. és irod. Történelem Emberismeret, etika Bevezetés a filozófiába Idegen nyelv I. Idegen nyelv II. Matematika Fizika Kémia Biológia Földrajz Ének Rajz Testnevelés Informatika Technika és életvitel Osztályfőnöki Modul: Emberismeret, etika Társadalomismeret Tánc és dráma Mozgókép és méd.ism. Művészetek Szabadon tervezhető (kötelező választani): Érettségi előkészítő
7.o
8.o
9.o
10.o
11.o
4 2
4 2
4* 2,5
4* 2,5
4* 2 1
Összes kötelező: Kötelezően választható: Matematika vagy magyar I. idegen nyelv Matematika Magyar Testnevelés
25
Összes max. (tanuló): Központilag kötelező: Szabadon tervezhető (kötelező): Összes kötelező:
28 25 2 27
3*
3*
3 1,5 1 1,5 1,5 1 1 2 1* 1 1
3 1,5 1,5 1,5 1,5 1 1 2 1* 1 1
3* 3* 3* 2 2 2 1 1 2 1* 1
12.o 4* 3 1 3* 3* 4*
3* 3* 3* 2 2 2 2
3* 3* 3* 2 3
2
2 1*
3
3
1
1
1
1
1 0,5 1
0,5
1 1,5
3 25
27,5 1* 2
1 1 1
~ 80 ~
27,5
30
1* 2
2 30
2* 2
2* 2
1 1 1
28 25 2 27
30,5 27,5 3 30,5
30,5 30 3 33
34 30 4 34
34 30 4 34
Szabadon választható: A tanuló max. heti óraszáma:
1 28
1 28
30,5
33
34
34
Összes max. (tanári):
32
32
45,5
45,5
49
50
Ötosztályos magyar-német kéttannyelvű tagozat 2007/2008-as tanévtől Tantárgy Kötött óraszám: Magyar ny. és irod. Történelem (magyarul) Történelem (célnyelven) Emberismeret, etika Bevezetés a filozófiába Célnyelv, országismeret Célnyelvi civilizáció Idegen nyelv (angol) Matematika (mat.szakny) Fizika Kémia Biológia Földrajz Ének Rajz Testnevelés Informatika Osztályfőnöki Modul: Társadalomismeret Tánc és dráma Mozgókép és méd.ism. Művészetek Szabadon tervezhető (kötelező választani), szaknyelv, tört.,földr., fiz.: Faktok Összes kötelező (A): Szabadon választható: Szabad (B) Összes max. (tanuló) (A+B):
9.o
10.o
11.o
12.o
2
4 1 2
4 1 2
4 1 2 1
20
2 (öv)
5
5
5 3 2 2
5 3 2 2 1,5 2 1
2
2 2 1
1 2
3
5 2 4 3 2 2
13.o 4 1 2
csb.
1 5 2 4 4
csb. csb. csb. cl.,csb.
2 cl.,csb.
3
3 csb.
1
1
1
1
1
0,5
1 1 1,5 2
csb.
32
30
32,5
4 35
0,5 32,5
2,5 32,5
2,5 35
0 35
~ 81 ~
5 35 0 35
csb.
Központilag kötelező (A+csb.): Felhasznált tanári óraszám
60 54
51 49,5
~ 82 ~
53,5 52
59 54
60,5 56
3. TEMATIKAI EGYSÉGEK ÓRASZÁMAI 3.1 Német nyelv 9. évfolyam – Magyar-német két tanítási nyelvű tagozat- német nyelv 6óra/hét=36*6=216 óra / év
Tematikai egység 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.
Órakeret 27 óra
Személyes vonatkozások, család
27 óra
Ember és társadalom
27 óra
Az iskola
27 óra
A munka világa
27 óra
Szabadidő, művelődés, szórakozás
27 óra
Utazás, turizmus
27 óra
Tudomány és technika
27 óra
Gazdaság és pénzügyek
*
Szabadon tervezhető órakeret 10% Összesen:
216 óra
*Az adott tematikai egységen belül az ÖSD B2 típusú középfokú nyelvvizsgára történő felkészítésre használható.
10. évfolyam – Magyar-német két tanítási nyelvű tagozat- német nyelv 6óra/hét=36*6=216 óra / év Tematikai egység 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.
Órakeret 27 óra
Személyes vonatkozások, család
27 óra
Ember és társadalom
27 óra
Környezetünk
27 óra
Az iskola
27 óra
Életmód
27 óra
Szabadidő, művelődés, szórakozás
27 óra
Utazás, turizmus
27 óra
Tudomány és technika
*
Szabadon tervezhető órakeret 10% Összesen:
216 óra
*Az adott tematikai egységen belül az ÖSD B2 típusú középfokú nyelvvizsgára történő felkészítésre használható.
~ 83 ~
11. évfolyam - Magyar-német két tanítási nyelvű tagozat -Német nyelv 6 órax 36 hét = 216 óra/év Tematikai egység 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.
Személyes vonatkozások, család Ember és társadalom Környezetünk Az iskola A munka világa Életmód Szabadidő, művelődés, szórakozás
8. 9. 10.
Utazás, turizmus Tudomány és technika Gazdaság és pénzügyek Szabadon tervezhető órakeret (10%) Összesen:
Órakeret 21 óra 22 óra 22 óra 21 óra 22 óra 21 óra 21 óra 22 óra 22 óra 22 óra * 216 óra
*Az adott tematikai egységen belül ÖSD C1-es típusú, felsőfokú nyelvvizsgára történő felkészítésre használható órakeret.
12. évfolyam - Magyar-német két tanítási nyelvű tagozat- Német nyelv 5 óra x 30 hét = 150 óra/év Tematikai egység 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10.
Személyes vonatkozások, család Ember és társadalom Környezetünk Az iskola A munka világa Életmód Szabadidő, művelődés, szórakozás Utazás, turizmus Tudomány és technika Gazdaság és pénzügyek Szabadon tervezhető órakeret (10%) Összesen:
Órakeret 15 óra 15 óra 15 óra 15 óra 15 óra 15 óra 15 óra 15 óra 15 óra 15 óra * 150 óra
*Az adott tematikai egységen belül ÖSD C1-es típusú, felsőfokú nyelvvizsgára történő felkészítésre használható órakeret.
~ 84 ~
7. évfolyam –- német nyelv 4 óra/hét=36*4 =144 óra / év
Tematikai egység 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.
Órakeret 20 óra
Személyes vonatkozások, család
21 óra
Ember és társadalom
22 óra
Környezetünk
20 óra
Az iskola
21 óra
Életmód
20 óra
Utazás, turizmus
20 óra
Gazdaság és pénzügyek
*
Szabadon tervezhető órakeret 10% Összesen:
144 óra
*Az adott tematikai egységen belül a részkompetenciák fejlesztésére használható. 8. évfolyam –- német nyelv 4 óra/hét=36*4 =144 óra / év
Tematikai egység 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.
Órakeret 18 óra
Személyes vonatkozások, család
18 óra
Ember és társadalom
18 óra
Környezetünk
18 óra
Az iskola
18 óra
A munka világa
18 óra
Életmód
18 óra
Szabadidő, művelődés, szórakozás
18 óra
Utazás, turizmus
*
Szabadon tervezhető órakeret 10% Összesen:
144 óra
*Az adott tematikai egységen belül a részkompetenciák fejlesztésére használható.
9. évfolyam –- német nyelv
~ 85 ~
3-4-5-óra/hét=36*3-4-5=108-144-180 óra / év
Tematikai egység 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.
Órakeret heti 3 óra 14 óra
Személyes vonatkozások, család
14 óra
Ember és társadalom
13 óra
Környezetünk
13 óra
Az iskola
14 óra
A munka világa
13 óra
Életmód
14 óra
Szabadidő, művelődés, szórakozás
13 óra
Gazdaság és pénzügyek
*
Szabadon tervezhető órakeret 10% Összesen:
108 óra
Órakeret heti 4 óra
18 óra 18 óra 18 óra 18 óra 18 óra 18 óra 18 óra 18 óra * 144 óra
Órakeret heti 5 óra 22 óra 23 óra 23 óra 23 óra 22 óra 22 óra 22 óra 23 óra * 180 óra
*Az adott tematikai egységen belül a részkompetenciák fejlesztésére használható.
10. évfolyam –- német nyelv 3-4-5-óra/hét=36*3-4-5=108-144-180 óra / év
Tematikai egység 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.
Órakeret heti 3 óra 14 óra
Személyes vonatkozások, család
14 óra
Ember és társadalom
13 óra
Környezetünk
13 óra
Az iskola
14 óra
A munka világa
13 óra
Életmód
14 óra
Szabadidő, művelődés, szórakozás
13 óra
Utazás, turizmus
*
Szabadon tervezhető órakeret 10% Összesen:
108 óra
Órakeret heti 4 óra
18 óra 18 óra 18 óra 18 óra 18 óra 18 óra 18 óra 18 óra * 144 óra
*Az adott tematikai egységen belül a részkompetenciák fejlesztésére használható. 11. évfolyam –- német nyelv 3-4-5-óra/hét=36*3-4-5=108-144-180 óra / év
~ 86 ~
Órakeret heti 5 óra 22 óra 23 óra 23 óra 23 óra 22 óra 22 óra 22 óra 23 óra * 180 óra
Tematikai egység 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.
Órakeret heti 3 óra 17 óra
Ember és társadalom
16 óra
Környezetünk
15 óra
Az iskola
16 óra
A munka világa
14 óra
Életmód
16 óra
Szabadidő, művelődés, szórakozás
14 óra
Utazás, turizmus
*
Szabadon tervezhető órakeret 10% Összesen:
108 óra
Órakeret heti 4 óra
20 óra 22 óra 21 óra 22 óra 19 óra 20 óra 20 óra * 144 óra
Órakeret heti 5 óra 26 óra 28 óra 24 óra 28 óra 22 óra 23 óra 28 óra * 180 óra
*Az adott tematikai egységen belül az ÖSD B2 típusú középfokú nyelvvizsgára történő felkészítésre használható. 12. évfolyam –- német nyelv 3-4-5-óra/hét=36*3-4-5=108-144-180 óra / év
Tematikai egység 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.
Órakeret heti 3 óra 14 óra
Ember és társadalom
13 óra
Az iskola
13 óra
Környezet
14 óra
A munka világa
13 óra
Életmód
14 óra
Szabadidő, művelődés, szórakozás
13 óra
Tudomány és technika
14 óra
Gazdaság és pénzügyek
*
Szabadon tervezhető órakeret 10% Összesen:
108 óra
Órakeret heti 4 óra
18 óra 18 óra 18 óra 18 óra 18 óra 18 óra 18 óra 18 óra * 144 óra
Órakeret heti 5 óra 23 óra 23 óra 23 óra 22 óra 22 óra 22 óra 23 óra 22 óra * 180 óra
*Az adott tematikai egységen belül az ÖSD B2 típusú középfokú nyelvvizsgára történő felkészítésre használható.
~ 87 ~
3.2 Civilizáció
Német célnyelvi civilizáció – 9.évf. 36 hét x 1 óra = 36 óra/év Tematikai egység
Órakeret 7 óra 7 óra 7 óra 8 óra 7 óra * Összesen: 36 óra *Az adott tematikai egységen belül ÖSD B2-es típusú, középfokú nyelvvizsgára történő felkészítésre használható órakeret. 1. 2. 3. 4. 5.
A célnyelvi országok természetföldrajza Tömegkommunikáció, média Sport A célnyelvi országok társadalmi viszonyai Hagyományok, szokások, életmód Szabadon tervezhető órakeret (10%)
Német célnyelvi civilizáció – 10.évf. 36 hét x 1 óra = 36 óra/év Tematikai egység 1. 2. 3. 4.
Órakeret
9 óra 9 óra 9 óra 9 óra * Összesen: 36 óra *Az adott tematikai egységen belül ÖSD B2-es típusú, középfokú nyelvvizsgára történő felkészítésre használható órakeret.
Környezetvédelem A célnyelvi országok gazdasága A célnyelvi országok politikai berendezkedése Tudományok Szabadon tervezhető órakeret (10%)
Német célnyelvi civilizáció – 11.évf. 36 hét x 2 óra = 72 óra/év Tematikai egység 1. Hagyományok, szokások, életmód 2. Környezetvédelem 3. Tömegkommunikáció, média 4. Tudományok
Órakeret 18 óra 18 óra 18 óra 18 óra Szabadon tervezhető órakeret (10%) * Összesen: 72 óra *Az adott tematikai egységen belül ÖSD C1-es típusú, felsőfokú nyelvvizsgára történő felkészítésre használható órakeret. Német célnyelvi civilizáció – 12.évf. 30 hét x 2 óra = 60 óra/év Tematikai egység 1. A célnyelvi országok gazdasága 2. A célnyelvi országok politikai berendezkedése 3. A célnyelvi országok társadalmi viszonyai 4. Irodalom, történelem, művészetek
Szabadon tervezhető órakeret (10%)
~ 88 ~
Órakeret 15 óra 15 óra 15 óra 15 óra *
Összesen: 60 óra
*Az adott tematikai egységen belül ÖSD C1-es típusú, felsőfokú nyelvvizsgára történő felkészítésre használható órakeret.
~ 89 ~
3.3 Geographie FÖLDRAJZ / GEOGRAPHIE 9. évfolyam - 9. Klasse 1.
Die kosmische Umgebung der Erde
10 Stunden
2.
Darstellung der Erdoberfläche
5 Stunden
3.
15 Stunden
4.
Der Aufbau der Erde und Prozesse in der Gesteinshülle Die Atmosphäre – die Lufthülle der Erde
5.
Die Hydrosphäre – die Wasserhülle der Erde
12 Stunden
6.
Geographische Zonen
12 Stunden
7.
Gesellschaftliche Prozesse Anfang des 21. Jahrhundert
6 Stunden
12 Stunden
Insgesamt
72 Stunden
10. évfolyam - 10. Klasse 1. 2. 3. 4. 5. 5.
Die Rolle des Menschen in den gesellschaftlichen und wirtschaftlichen Prozessen Weltwirtschaft – Bedeutende Prozesse
12 Stunden
Regionale Unterschiede in der gesellschaftlichwirtschaftlichen Entwicklung in Europa Gesellschaftlich – wirtschaftliche Merkmale der Länder und Regionen außerhalb Europas Ungarns Rolle in Europa Globale Probleme und Nachhaltigkeit
15 Stunden
Insgesamt
~ 90 ~
12 Stunden
15 Stunden 8 Stunden 10 Stunden 72 Stunden
FÖLDRAJZ / GEOGRAPHIE ÉRETTSÉGI ELŐKÉSZÍTŐ KÖZÉPSZINT / ABITURVORBEREITUNG MITTLERES NIVEAU 11. évfolyam – 11. Klasse 1.
Die kosmische Umgebung der Erde
6 Stunden
2.
Darstellung auf Karten
6 Stunden
3.
Lithosphäre – die Gesteinshülle der Erde
15 Stunden
4.
Atmosphäre – die Lufthülle der Erde
10 Stunden
5.
Die Hydrosphäre – die Wasserhülle der Erde
10 Stunden
6.
Geographische Zonen
10 Stunden
7.
Gesellschaftliche Jahrhundert
8.
Abituraufgabenreihen, topographische Übungen
Prozesse
Anfang
des
21.
Insgesamt:
7 Stunden 8 Stunden 72 Stunden
12. évfolyam – 12. Klasse 1.
Ungarn – physische Geographie
10 Stunden
2.
Ungarn – Gesellschafts- und Wirtschaftsgeographie
12 Stunden
3.
Wirtschaft – Aufbau und Prozesse
5 Stunden
4.
Regionalgeographie Europas
9 Stunden
5.
Regionalgeographie der anderen Kontinente
10 Stunden
6.
Globale Probleme
6 Stunden
7.
Abituraufgabenreihen, topographische Übungen
8 Stunden
Insgesamt:
~ 91 ~
60 Stunden
3.4 Geschichte
GESCHICHTE (történelem németül) Heti 2 óra*36=72 óra 9.a Geschichte 1. 2. 3. 4. 5.
Tematikai egység
Órakeret
Einführung , Der Alte Orient Hellas im Altertum Rom im Altertum bis zur Rep. Kaisertum in Rom Systematisierung Összesen:
19 óra 12óra 20 óra 13 óra 8 óra 72 óra
Heti 2 óra*36=72 óra 10.a Geschichte 1. 1. 2. 3. 4.
Tematikai egység
Óraker.
Mittelalter 20 óra Die Frühe Neuzeit 12 óra Aufklärung 18 óra Nationalstaaten 16 óra Systematisierung 6 óra Összesen: 72 óra
Heti 2 óra*36óra= 72 óra 11.a Geschichte 1. 2. 3. 4.
Tematikai egység
Órakeret 18 óra 18 óra 20 óra
Der Erste Weltkrieg Zwischenkriegszeit Der Zweite Weltkrieg (Erste Phase) Systematisierung 16 óra Összesen: 72 óra
Heti 2 óra*30= 60 óra 12.a Tematikai egység Geschichte 1. Nachkriegszeit, Kalter Krieg 2. Ende der bipolaren Welt 3. Globalisierung 4. Systematisierung 5. Abiturvorbereitung Összesen:
Órakeret 18 óra 8 óra 8 óra 12óra 14 óra 60 óra
~ 92 ~
3.5 Mathematik Mathematik Matematika németül 9. évfolyam Heti óraszám: 3 óra / hét Tematikai egység címe - Thema 1. Gondolkodási és megismerési módszerek Denkmethoden 2. Számtan, algebra Zahlentheorie, Algebra 3. Összefüggések, függvények, sorozatok Funktionen, Zahlenfolgen 4. Geometria Geometrie 5. Valószínűség, statisztika Wahrscheinlichkeitsrechnung, Statistik Összefoglalásra, gyakorlásra, ismétlésre szánt órakeret (a kerettantervben ún. szabad órakeret, az éves óraszám 10%-a) Zusammenfassungen, Übungen, Wiederholungen Ellenőrzés, számonkérés Kontrolle, Leistungsüberprüfung
órakeret - Stundenanzahl 20 óra 32 óra 18 óra 20 óra 0 óra
13 óra
5 óra összesen:
108 óra
10. évfolyam Heti óraszám: 3 óra / hét Tematikai egység címe - Thema 1. Gondolkodási és megismerési módszerek Denkmethoden 2. Számtan, algebra Zahlentheorie, Algebra 3. Összefüggések, függvények, sorozatok Funktionen, Zahlenfolgen 4. Geometria Geometrie 5. Valószínűség, statisztika Wahrscheinlichkeitsrechnung, Statistik Összefoglalásra, gyakorlásra, ismétlésre szánt órakeret Zusammenfassungen, Übungen, Wiederholungen
~ 93 ~
órakeret - Stundenanzahl 0 óra 34 óra 4 óra 45 óra 10 óra 10 óra
Ellenőrzés, számonkérés Kontrolle, Leistungsüberprüfung
5 óra összesen:
~ 94 ~
108óra
11. évfolyam Heti óraszám: 3 óra / hét Tematikai egység címe - Thema 1. Gondolkodási és megismerési módszerek Denkmethoden 2. Számtan, algebra Zahlentheorie, Algebra 3. Összefüggések, függvények, sorozatok Funktionen, Zahlenfolgen 4. Geometria Geometrie 5. Valószínűség, statisztika Wahrscheinlichkeitsrechnung, Statistik Összefoglalásra, gyakorlásra, ismétlésre szánt órakeret Zusammenfassungen, Übungen, Wiederholungen Ellenőrzés, számonkérés Kontrolle, Leistungsüberprüfung
órakeret - Stundenanzahl 11 óra 23 óra 12 óra 35 óra 15 óra 7 óra 5 óra
összesen:
108 óra
12. évfolyam 4 óra / hét Tematikai egység címe - Thema 1. Gondolkodási és megismerési módszerek Denkmethoden 2. Számtan, algebra Zahlentheorie, Algebra 3. Összefüggések, függvények, sorozatok Funktionen, Zahlenfolgen 4. Geometria Geometrie 5. Valószínűség, statisztika Wahrscheinlichkeitsrechnung, Statistik Összefoglalásra, gyakorlásra, ismétlésre szánt órakeret Zusammenfassungen, Übungen, Wiederholungen Ellenőrzés, számonkérés Kontrolle, Leistungsüberprüfung
órakeret - Stundenanzahl 0 óra 0 óra 20 óra 30 óra 5 óra 55 óra 10 óra
összesen:
~ 95 ~
120 óra
3.6 Schreiben, Sprechen, Grammatik 9.kny - Schreiben 5 óra/hét = 36x5 = 180óra Tematikai egység 1. Személyes vonatkozások, család 2. Ember és társadalom 3.
Órakeret 20 óra 20 óra 20 óra
4. Az iskola 5. A munka világa 6. Életmód
20 óra 20 óra 20 óra
Környezetünk
7. Szabadidő, művelődés, szórakozás 20 óra 8. Utazás, turizmus 20 óra 9. 20 óra
Gazdaság és pénzügyek
Szabadon tervezhető órakeret (10%) * Összesen: 180 óra
*Az adott tematikai egységen belül a
részkompetenciák fejlesztésére használható órakeret. 9.kny - Sprechen 5 óra/hét = 36x5 = 180óra Tematikai egység 1. Személyes vonatkozások, család 2. Ember és társadalom 3.
Órakeret 20 óra 20 óra 20 óra
4. Az iskola 5. A munka világa 6. Életmód
20 óra 20 óra 20 óra
7. Szabadidő, művelődés, szórakozás 8. Utazás, turizmus 9.
20 óra 20 óra 20 óra
Környezetünk
Gazdaság és pénzügyek
Szabadon tervezhető órakeret (10%)
*
Összesen: 180 óra *Az adott tematikai egységen belül a részkompetenciák fejlesztésére használható órakeret.
9.kny Grammatik
~ 96 ~
10 óra/hét=36X10=360 óra
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19.
Tematikai egység Jelenidejűség A főnév Névmások Múltidejűség Jövőidejűség Tagadás
Órakeret 40 óra 25 óra 50 óra 40 óra 5 óra 10 óra 10 óra 10 óra 20 óra
Az idő Visszaható igék Melléknévragozás
10 óra
Hasonlítás, fokozás
15 óra
Módbeli segédigék
5 óra
Felszólítás
5 óra
A számok
20 óra
Elöljárószavak
20 óra
Kötőszavak
25 óra
Szenvedő szerkezet
10 óra
Vonzatok zu+ Infinitiv szerkezetek
20 óra 20 óra
Feltételes mód Szabadon tervezhető órakeret (10%) *
Összesen: 360 alapvizsgára való felkészülésre használható órakeret.
~ 97 ~
*Az adott tematikai egységen belül az
3.7 Szaknyelv célnyelven
Szaknyelv célnyelven c. tantárgy 9. KNY osztály részére
1. 2. 3. 4.
Tematikai egység Órakeret MATEMATIKA 12 óra FÖLDRAJZ 4 óra A NÉMETNYELVŰ ORSZÁGOK 12 óra SZÖVEGÉRTÉS 8 óra
Összesen: 36 óra
3.8 Francia 9. évfolyam FRANCIA, 9. ÉVFOLYAM
Tematikai egység
Órakeret Heti 3 Heti óra 4 óra
1.
Szóbeli kezdő szakasz
2 óra
4
2.
Communiqer dans la classe
2 óra
4
3
Se présenter et présenter, les verbes en –er, le verbe etre
8 óra
10
4.
Décrire une personne; poser des questions et répondre à des questions
11 óra
14
5.
Identifier des personnes et des objets; dire son age
8 óra
10
6.
L’expression du gout
10 óra
12
7.
La localisation géographique; la nourriture
9 óra
12
8.
Localisation dans l’espace: la maison et la famille
13 óra
17
9.
Les vetements et les couleurs, donner un ordre
10 óra
13
10. Le repas et les achats
15 óra
20
11. L’expression du temps I.
10 óra
14
~ 98 ~
12. L’expression du temps II.
10 óra Összesen: 108 óra
3.9 Francia 10. évfolyam FRANCIA NYELV 10. ÉVFOLYAM
I. II. III.
IV.
Tematikai egység France-Euro Express 1. Leçon 11. Directions, orientation France-Euro Express 1. Leçon 12. Le corps, le visage France-Euro Express 2. Leçon 1 Sport toujours ! France-Euro Express 2. Leçon 2 Week-end de rêve
Órakeret 12 óra 12 óra 12 óra
12 óra
V.
France-Euro Express 2. Leçon 3 Un hold-up à la banque Baron
12 óra
VI.
France-Euro Express 2. Leçon 4 L’amour de l’art
12 óra
VII.
France-Euro Express 2. Leçon 5 La mystérieuse rencontre
12 óra
VIII.
France-Euro Express 2. Leçon 6 qu’on bouffe aujourd’hui ? France-Euro Express 2. Leçon 7 On va au cinéma ou on va manger?
12 óra
IX.
12 óra
Összesen:
3.10 Francia 11. évfolyam FRANCIA NYELV 11. ÉVFOLYAM
I.
Tematikai egység France-Euro Express 2.
Órakeret 13 óra
~ 99 ~
108
14 144
II.
III.
IV.
V.
VI.
VII.
VIII.
IX.
Leçon 8. Bricoleurs du dimanche France-Euro Express 2. Leçon 9. Tonton Gaston chasse France-Euro Express 2. Leçon 10. Franck va passer á la télé France-Euro Express 2. Leçon 11. Les joies du tourisme France-Euro Express 2. Leçon 12. Le lauréat France-Euro Express 3. Leçon 1. Faites la fête ! France-Euro Express 3. Leçon 2. Faits et gestes France-Euro Express 3. Leçon 3. Garder la forme Összefoglalás
13 óra
13 óra
13 óra
13 óra
13 óra
13 óra
13 óra
4 óra 108
Összesen:
3.11 Francia 12. évfolyam FRANCIA, 12. ÉVFOLYAM
Tematikai egység
Órakeret
1.
Liaisons dans la famille; les vacances
10 óra
2.
Les animaux de compagnie; nos amies les betes
12 óra
3.
Les plantes et la protection de l’environnement
12 óra
4.
Les grandes étapes de la vie
16 óra
5.
Hymne a l’amour: expression des sentiments
13 óra
6.
Autour de l'habitat
11 óra
7.
La vie sociale: les élections
11 óra
~ 100 ~
8.
Préparation pozr le bac
5 óra Összesen: 90 óra
3.12 Olasz nyelv, Orosz nyelv Olasz nyelv Általános és drámatagozat 9. évfolyam
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10.
Tematikai egység Ismerkedés,bemutatkozás A családtagok bemutatása A lakás,a berendezési tárgyak Összefoglalás,rendszerezés Napirend,a mindennapi tevékenységek Iskolai élet Szabadidő Természetvédelem Ismétlés,gyakorlás, számonkérés
Órakeret 10 óra 11 óra 12 óra 9 óra 12 óra 12 óra 12 óra 12 óra 18 óra
Összesen: 108 óra
10. évfolyam
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10.
Tematikai egység Étkezés,vásárlás Közlekedés,tájékozódás a városban Utazás,nyaralás itthon és külföldön Összefoglalás,rendszerezés Nyári élmények Olaszországban Környezetünk és védelme A vidéki és a városi élet Foglalkozások,a munka világa Összefoglalás,gyakorlás,ismétlés
Órakeret 15 óra 10 óra 12 óra 8 óra 12 óra 12 óra 12 óra 12 óra 15 óra Összesen: 108 óra
11. évfolyam
~ 101 ~
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10.
Tematikai egység Életrajz,családi élet Tanulás,iskolai élet,nyelvtanulás Napirend,pénzügyek Szabadidő,utazás Személyleírás,külsö és belső tulajdonságok Egészséges életmód Természetjárás,a házi és a vadon élő állatok Ismétlés,gyakorlásszámonkérés
Órakeret 12 óra 12 óra 12 óra 14 óra 12 óra 12 óra 14 óra 20 óra
Összesen: 108 óra
Olasz nyelv Általános és drámatagozat 12. évfolyam
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10.
Tematikai egység A munka világa,álláskeresés,önéletrajz Élet a városban Élet falun,környezetvédelem Szórakozási lehetőségek Technikai újdonságok,számítógép,internet Írásbeli és szóbeli érettségi feladatok Ismétlés,számonkérés
Órakeret 10 óra 10 óra 10 óra 10 óra 10 óra 25 óra 15 óra
Összesen: 90 óra Angol- Informatika tagozat 9. évfolyam
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.
Tematikai egység Ismerkedés,bemutatkozás A család bemutatása A lakás és berendezése Összefoglslás,rendszerezés Napirend,mindennapi tevékenységek Tanulás,iskolai élet Szabadidő Természetvédelem
~ 102 ~
Órakeret 10 óra 11 óra 12 óra 9 óra 12 óra 12 óra 12 óra 12 óra
9. Ismétlés,gyakorlás,számonkérés 10.
18 óra Összesen: 108 óra
10. évfolyam
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10.
Tematikai egység Étkezés,vásárlás Közlekedés,tájékozódás a városban Utazás,nyaralás Összefoglalás,rendszerezés Nyári élmények Olaszországban Környezetünk és annak védelme Vidéki és városi élet Foglalkozások Összefoglalás,gyakorlás,számonkérés
Órakeret 15 óra 10 óra 12 óra 8 óra 12 óra 12 óra 12 óra 12 óra 15 óra
Összesen: 108 óra
Olasz nyelv Angol- Informatika tagozat 11. évfolyam
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10.
Tematikai egység Az emberi test,egészség,betegség Szolgáltatások Időjárás,évszakok Olaszország földrajza,művészete Emberi kapcsolatok:barátság,szerelem Ünnepek A kommunikáció Ismétlés,gyakorlás,számonkérés
Órakeret 16 óra 20 óra 16 óra 20 óra 16 óra 18 óra 18 óra 20 óra
Összesen: 144 óra
12. évfolyam Tematikai egység 1. Az egyén és a társadalom 2. Hétköznapok és ünnepek
~ 103 ~
Órakeret 18 óra 20 óra
3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10.
Továbbtanulás Munka,foglakozások Étkezés,olasz és magyar ételek Szolgáltatások Utazás,szabadidő Olvasás,tájékozódás az információk között Környezetvédelem Gyakorlás,számonkérés
16 óra 18 óra 20 óra 20 óra 18 óra 14 óra 18 óra 18 óra Összesen: 180 óra
13. évfolyam
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10.
Tematikai egység Világhírű olaszok,olasz termékek Egy nap Rómában A munka világa Tanulási lehetőségek itthon és külföldön Szórakozási lehetőségek Generációk egymás mellett Ismétlés,gyakorlás,számonkérés Érettségi feladatok
Órakeret 14 óra 14 óra 16 óra 16 óra 10 óra 16 óra 14 óra 20 óra
Összesen: 120 óra
Orosz nyelv 9. évfolyam
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10.
Tematikai egység Ismerkedés,a család bemutatása A munka világa,foglakozások Híres orosz mmúvészek,feltalálók A lakás, a berendezési tárgyak Háztartás,orosz és magyar ételek Évszakok,időjárás Tanulás,tantárgyak Szabadidő,sport Ismétlés,gyakorlás,számonkérés
Órakeret 10 óra 12 óra 10 óra 10 óra 15 óra 15 óra 12 óra 12 óra 12 óra Összesen: 108 óra
~ 104 ~
10. évfolyam
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10.
Tematikai egység Időpontok,hónapok,napok Utazás,közlekedés Vásárlás.élelmiszerek Öltözködés,ruházat Az emberi test részei,betegségek Étterem,étlap Nyaralás,szállodai szobafoglalás Orosz városok Gyakorlás,számonkérés
Órakeret 12 óra 12 óra 12 óra 12 óra 12 óra 12 óra 14 óra 10 óra 12 óra Összesen: 108 óra
11. évfolyam
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10.
Tematikai egység Életrajz, családi élet Tanulás,iskolai problémák Napirend Szabadidő.utazás Személyleírás, külső és belső tulajdonságok Egészséges életmód Természetjárás Ismétlés,gyakorlás,számonkérés
Órakeret 12 óra 12 óra 12 óra 14 óra 12 óra 12 óra 14 óra 20 óra
Összesen: 108 óra
Orosz nyelv 12. évfolyam
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.
Tematikai egység A munka világa,álláskeresés Élet a városban Élet falun, környezetvédelem Szórakozási lehetőségek Technikai újdonságok Írásbeli és szóbeli érettségi feladatok gyakorlása Ismétlés,számonkérés
~ 105 ~
Órakeret 10 óra 10 óra 10 óra 10 óra 10 óra 30 óra 10 óra
8. 9. 10. Összesen: 90 óra
3.13 Angol - hatosztályos képzés
Hatosztályos 7.B 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10.
Tematikai egység Család Otthon
Órakeret 20 15 15
Étkezés
10
Idő, időjárás
14
Öltözködés
15
Sport
15
Iskola, barátok
15
Szabadidő, szórakozás
15
Természet, állatok
10
Ünnepek és szokások
Összesen: 144 8.B 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12.
Tematikai egység Természet, állatok
Órakeret 20 10
Ünnepek és szokások
25
Város, bevásárlás
25
Utazás, pihenés
10
Fantázia és valóság
10
Zene, művészetek
20
Környezetünk védelme
15
Egészséges életmód
5
Felfedezések
10
Tudomány, technika
20
Média, kommunikáció
10
Földünk és a világűr
Összesen: 180
~ 106 ~
9.B 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.
Tematikai egység Személyes vonatkozások
Órakeret 20 30
Környezetünk
25
A munka világa
30
Az iskola
25
Életmód
25
Szabadidő, művelődés, szórakozás
25
Utazás, turizmus
Összesen: 180 10. B Tematikai egység 1. Család, napi tevékenységek, iskola
Órakeret 20
2.
Barátok, személyleírás, képleírás, helyleírás
22
3.
Város és vidék, tájak, tájékozódás a világban.
24
4.
Egészséges életmód, sport, étkezés
22
5.
Öltözködés, vásárlás
24
6.
Kommunikáció, telefon, hasznos eszközök, publikáció 24
7.
Szórakozás, film, mozi, könyvek
22
8.
Levélírás, email
22 Összesen: 180
11. B 1. 2. 3. 4. 5. 6.
12. B 1. 2. 3. 4. 5.
Tematikai egység Család, barátok, öltözködés, ruhavásárlás, divat, társas kapcsolatok, szerelem Munka, munkahely, napi tevékenységek, álláskeresés, pénz, bank, internet Levélírás, hivatalos levél, email, telefon, kommunikáció Életmód, egészség, orvos, betegség Sport, szabadidő, film, művészet, irodalom, zene Utazás, kirándulás, közlekedés, tájékozódás Összesen: Tematikai egység Személyes vonatkozások, család Környezetünk A munka világa Az iskola Életmód
Órakeret 18 23 21 21 21
~ 107 ~
Órakeret 26 28 30 32 32 32 180
6.
Szabadidő, művelődés, szórakozás
7.
23 23
Utazás, turizmus
Összesen: 150
3.14 Angol 7. évfolyam 7. évfolyam heti: 4 óra 144 óra/ tanév Tematikai egység Unit 1-4 Unit 5-8 Unit 9-12 Unit 13-16 Unit 17-20
Órakeret 19 18 18 18 17
Unit 21-24 Unit 25-28 Unit 29-32 Összesen:
18 18 18 144
New Friends 1 tankönyv
3.15 Angol - általános tagozat Általános tagozat
9. D 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.
10. D 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.
Tematikai egység
Órakeret
Személyes vonatkozások, család Környezetünk A munka világa Az iskola Életmód Szabadidő, művelődés, szórakozás Utazás, turizmus
20 25 20 20 15 20 24 Összesen: 144
Tematikai egység Család, napi tevékenységek, iskola Barátok, személyleírás, képleírás, helyleírás Város és vidék, tájak, tájékozódás a világban Egészséges életmód, sport, étkezés Öltözködés, vásárlás Kommunikáció, telefon, hasznos eszközök, publikáció Szórakozás, film, mozi, könyvek Levélírás, email
~ 108 ~
Órakeret 25 15 20 17 15 15 20 17
Összesen: 144 11. D 1. 2. 3. 4. 5. 6.
12. D 1. 2. 3. 4. 5. 6.
Tematikai egység Család, barátok, öltözködés, ruhavásárlás, divat, társas kapcsolatok, szerelem Munka, munkahely, napi tevékenységek, álláskeresés, pénz, bank, internet Levélírás, hivatalos levél, email, telefon, kommunikáció Életmód, egészség, orvos, betegség Sport, szabadidő, film, művészet, irodalom, zene Utazás, kirándulás, közlekedés, tájékozódás Összesen: Tematikai egység Órakeret Személyiség, tulajdonságok, személyleírás, tárgyak, képek leírása Munka, hivatás, életút, karrier, életrajz Értékek, pénzügyek, újság, média, internet Élővilág, állatok, tágabb környezetünk, a Föld Vélemény kifejezése, érvelés, tervek Űrutazás, globális felmelegedés, környezetvédelem Összesen:
3.16 Angol – nyelvi előkészítő Angol-informatika
9/Ny 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12.
Tematikai egység Személyes vonatkozások Magamról Hétköznapok Filmek Változások Környezetem, városom Egészséges életmód Tanácsok Múltbeli cselekvések, történések Múltbeli események Események Ünnepek
Órakeret 30 30 50 20 60 40 50 20 40 40 50 30
~ 109 ~
Órakeret 24 21 15 15 15 18 108
10 15 15 20 20 10 90
13. 14.
50 Ember és társadalom 30 Hírességek, sztárok világa Összesen: 540
9. C 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.
Tematikai egység A bennünket körülvevő világ Hősök, hőstettek Munka és szabadidő Földünk, környezetünk Utazás, turizmus Tudomány és technika Emberek, személyiségtípusok Összesen:
10. C 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.
Tematikai egység
11. C 1. 2. 3. 4. 5. 6. 12. C 1. 2. 3. 4. 5. 6.
Ember és társadalom Utazás, nyaralás Munka világa Tudomány és technika Szabadidő, szórakozás Természet, környezetünk Életmód Modern élet Összesen:
Órakeret 20 15 40 30 30 30 15 180
Órakeret 20 20 30 20 30 20 20 20 180
Tematikai egység
Órakeret
Utazás, turizmus Ember és társadalom Jövőnk Szórakoztató ipar Önkifejezés Ép testben ép lélek Összesen: Tematikai egység
20 20 15 20 15 18 108 Órakeret
Utazás, turizmus Ember és társadalom Jövőnk Szórakoztató ipar Önkifejezés Ép testben ép lélek Összesen:
15 15 15 16 15 20 96
~ 110 ~
3.17 Angol – dráma tagozat Drámatagozat
9.D 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.
Tematikai egység Személyes vonatkozások Környezetünk A munka világa Az iskola Életmód Szabadidő, művelődés, szórakozás Utazás, turizmus Összesen:
Órakeret 10 14 15 15 15 15 24 108
10. D 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.
Tematikai egység Család, napi tevékenységek, iskola Barátok, személyleírás, képleírás, helyleírás Város és vidék, tájak, tájékozódás a világban Egészséges életmód, sport, étkezés Öltözködés, vásárlás Kommunikáció, telefon, hasznos eszközök, publikáció Szórakozás, film, mozi, könyvek Levélírás, email Összesen:
11. D 1.
Tematikai egység Család, barátok, öltözködés, ruhavásárlás, divat, társas kapcsolatok, szerelem Munka, munkahely, napi tevékenységek, álláskeresés, pénz, bank, internet Levélírás, hivatalos levél, email, telefon, kommunikáció Életmód, egészség, orvos, betegség Sport, szabadidő, film, művészet, irodalom, zene Utazás, kirándulás, közlekedés, tájékozódás Összesen:
2. 3. 4. 5. 6.
12. D 1. 2. 3. 4. 5. 6.
Órakeret 20 15 12 12 10 15 10 14 108
Tematikai egység Órakeret Személyiség, tulajdonságok, személyleírás, tárgyak, képek leírása Munka, hivatás, életút, karrier, életrajz Értékek, pénzügyek, újság, média, internet Élővilág, állatok, tágabb környezetünk, a Föld Vélemény kifejezése, érvelés, tervek Űrutazás, globális felmelegedés, környezetvédelem Összesen:
~ 111 ~
Órakeret 24 21 15 15 15 18 108
10 15 15 20 20 10 90
3.18 Angol – két tanítási nyelvű tagozat Kéttannyelvű tagozat 9/a 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.
10/a 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.
11/a 1. 2. 3. 4. 5. 6.
Tematikai egység
Személyes vonatkozások, család Környezetünk A munka világa Az iskola Életmód Szabadidő, művelődés, szórakozás Utazás, turizmus
Tematikai egység
Család, napi tevékenységek, iskola Barátok, személyleírás, képleírás, helyleírás Város és vidék, tájak, tájékozódás a világban. Egészséges életmód, sport, étkezés Öltözködés, vásárlás Kommunikáció, telefon, hasznos eszközök, publikáció Szórakozás, film, mozi, könyvek Levélírás, email
Órakeret 20 20 20 20 20 22 22 Összesen: 144
Órakeret 16 16 18 18 18 20 20 18 Összesen: 144
Tematikai egység
Család, barátok, öltözködés, ruhavásárlás, divat, társas kapcsolatok, szerelem Munka, munkahely, napi tevékenységek, álláskeresés, pénz, bank, internet Levélírás, hivatalos levél, email, telefon, kommunikáció Életmód, egészség, orvos, betegség Sport, szabadidő, film, művészet, irodalom, zene Utazás, kirándulás, közlekedés, tájékozódás Összesen:
12/a 1. 2. 3.
Tematikai egység
Személyiség, tulajdonságok, személyleírás, tárgyak, képek leírása Munka, hivatás, életút, karrier, életrajz Értékek, pénzügyek, újság, média, internet
~ 112 ~
Órakeret 24 24 24 24 24 24 144
Órakeret 18 20 20
4. 5. 6.
Élővilág, állatok, tágabb környezetünk, a Föld Vélemény kifejezése, érvelés, tervek Űrutazás, globális felmelegedés, környezetvédelem Összesen:
3.19 Magyar irodalom 7. évfolyam Magyar irodalom 7. osztály
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.
Tematikai egység Kisepikai alkotások Nagyepikai alkotás
Órakeret 10 óra 8 óra
Lírai műfajok Egy korstílus ( romantika) Nagyepikai alkotás- egy Jókai-regény és a romantikus korstílus Drámai műfajok ( egy komédia ) A média kifejezőeszközei Összefoglalás,gyakorlás
22 óra 6 óra 8 óra
Összesen:
72 óra
8 óra 3 óra 7 óra
3.20 Magyar nyelv 7. évfolyam Magyar nyelv 7. osztály Tematikai egység 1. Ismétlés, magánhangzók, mássalhangzók, hangzótörvények,helyesírási alapelvek 2. Magánéleti és közéleti kommunikáció 3. 4. 5. 6.
Az egyszerű mondat Az egyszerű bővített mondat A szóalkotás módjai, szóösszetétel, szóképzés Olvasás, szövegértési, szövegalkotási feladatok Helyesírás Összefoglalás, gyakorlás, ismétlésre szánt órakeret
Összesen:
~ 113 ~
Órakeret 5 óra 3 óra 5 óra 22 óra 8 óra 14 óra 7 óra 8 óra
72 óra
18 22 22 120
3.21 Magyar irodalom 8.évfolyam Magyar irodalom, 8. évfolyam
Tematikai egység
Órakeret
1.
Kisepikai alkotások - prózai és verses, pl. novella, elbeszélés, kisregény, anekdota, karcolat, komikus eposz, ballada
13 óra
2.
Nagyepikai alkotás - regényelemzés
8 óra
3.
Lírai és átmeneti műfajok, műtípusok - óda, dal, epigramma, elégia, ekloga, életkép, tájlíra, hangulatlíra, gondolati líra
17 óra
4.
Stílusirányzatok a 20. század elején (klasszikus modernség)
6 óra
5.
Nagyepikai alkotás az ifjúsági és/vagy a szórakoztató irodalom köréből - magyar vagy világirodalom, regényelemzés
7 óra
6.
Drámai műfajok - egy tragédia és/vagy egy komédia
7 óra
7.
A média kifejezőeszközei (2) A mozgóképi és az írott sajtó szövegeinek rendszerezése A média társadalmi szerepe, használata A média nyelve, a médiaszövegek értelmezése
3 óra
Összefoglalásra, gyakorlásra, ismétlésre szánt órakeret
7 óra
8. 9.
4 óra
Összesen: 72 óra
3.22 Magyar nyelv 8. évfolyam Magyar nyelvtan, 8. évfolyam
Tematikai egység
Órakeret
1.
Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése és alkotása
7 óra
2.
Olvasás, szövegértés
2 óra
3.
Írás, fogalmazás
2 óra
4.
Helyesírás
9 óra
~ 114 ~
5.
6.
7.
A nyelv szerkezete és jelentése Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése és alkotása Olvasás, szövegértés Írás, fogalmazás A nyelv állandósága és változása Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése és alkotása Olvasás, szövegértés Összefoglalásra, gyakorlásra, ismétlésre szánt órakeret
29 óra 2 óra 3 óra 2 óra 7 óra 1 óra 1 óra 7 óra
Összesen: 72 óra
3.23 Magyar irodalom 9., 11. évfolyam
~ 115 ~
Magyar irodalom 9.
Tematikai egység
Órakeret
Magyar irodalom 11.
Szövegértés, szövegalkotás 4 Tematikai egység 6 Helyesírási ismeretek Műfajok 25 Nyelvi szintek, görög a nyelv grammatikai jellemzői Világirodalom– mitológia, antik görög epika és líra
Órakeret 2 10 Színház- és drámatörténet – az antik színház és dráma 4 Világirodalom – antik római irodalom 4 Világirodalom – Biblia 8 Világirodalom – az európai irodalom a 4–15. században (középkor) 10 Középkori nyelvemlékek 3 Világirodalom – az európai irodalom a 14–16. században (reneszánsz) 4 Janus Pannonius portréja 4 Balassi Bálint portréja 10 Színház- és drámatörténet 2 Színház- és drámatörténet – az angol színház a 16–17. században és Shakespeare 6 Világirodalom – késő reneszánsz, barokk, klasszicizmus (16–17. század) 5 Összesen: 72
Tematikai egység
Életmű – Arany János Színház– és drámatörténet – Madách Imre: Az ember tragédiája Világirodalom – az európai epika és líra a romantika után (19. sz. második fele) Színház- és drámatörténet – az európai dráma és színház a 19. sz. második felében Magyar irodalom a 19. század második felében – portré: Mikszáth Kálmán Világirodalom – avantgárd irányzatok; a magyar avantgárd Magyar irodalom – a Nyugat és első nemzedéke Életmű – Ady Endre Életmű – Babits Mihály Életmű – Kosztolányi Dezső Magyar irodalom – a Nyugat és első nemzedéke Portré – Móricz Zsigmond
Órakeret 12 8 14 8
11 6 2 12 12 12 5 6 Összesen: 108
3.24 Magyar nyelv 9., 11. évfolyam
Magyar nyelv 9.
~ 116 ~
8 20 9 Összesen: 71
Kommunikáció, tömegkommunikáció A szöveg Szövegértés, szövegalkotás
Magyar nyelv 11. Tematikai egység
Órakeret 13 10 5 8 Összesen: 36
Nyelv és társadalom Retorika Szövegalkotás Pragmatikai ismeretek
3.25 Magyar irodalom 10. évfolyam MAGYAR IRODALOM, 10 ÉVFOLYAM
Tematikai egység
Órakeret
1.
Világirodalom – barokk, klasszicizmus (16–17. század) ism.
1 óra
2.
Látásmódok – Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem
5 óra
3.
Színház- és drámatörténet a francia klasszicista színház (17. század)
5 óra
4.
Világirodalom – az európai irodalom a 18. században
10 óra
5.
Magyar irodalom a 18. században – portrék: Csokonai Vitéz Mihály, Berzsenyi Dániel
20 óra
~ 117 ~
6.
Világirodalom – az európai irodalom a 19. század első felében (romantika, romantika és realizmus)
15 óra
7. Színház- és drámatörténet – Katona József: Bánk bán
4 óra
8. Magyar irodalom a 19. század első felében – portrék: Kölcsey Ferenc,
18 óra
Vörösmarty Mihály
9. Életmű – Petőfi Sándor
22 óra
10. Látásmód – Jókai Mór
8 óra 108 óra
Összesen:
3.26 Magyar nyelv 10. évfolyam MAGYAR NYELV, 10. ÉVFOLYAM
Tematikai egység
Órakeret
Kommunikáció, tömegkommunikáció 5 Jelentéstan
6
Stilisztikai alapismeretek
16
Szövegértés, szövegalkotás
5
Helyesírási ismeretek
4
Összesen: 36
~ 118 ~
3.27 Magyar emelt fakt 11-12. évfolyam Emelt szintű érettségi előkészítő magyar nyelv és irodalom 12. évfolyam Tematikai egység Bevezetés, ismétlés, rendszerezés Emelt szintű írásbeli érettségi típusfeladatainak gyakorlása A XX. század világirodalma József Attila XX. századi magyar líra A korszak prózája, drámája Műelemzések Határon túli magyar irodalom Kortárs magyar irodalom Nyelvtan témakörök
11. évfolyam
Tematikai egység Bevezetés, ismétlés, szintfelmérés Arany János Toldi szerelme, ballada Mikszáth Kálmán választott regényének elemzése Vajda János költészete A századvég lírája A századforduló regényirodalma Novella a századfordulón A francia realizmus Csehov novellái Dosztojevszkij regényének elemzése A 19. század második felének lírája és irányzatai A dráma megújulása Ady Endre, Babits Mihály, Kosztolányi Dezső Móricz Zsigmond Úri muri/Árvácska Juhász Gyula, Tóth Árpád Karinthy Frigyes Így írtok ti Csáth Géza Avantgárd irányzatok Nyelvi-műveltségi feladatsorok megoldása Összesen:
Órakeret 12 2 2 2 2 1 2 2 1 2 4 4 12 2 1 1 2 2 16 72
3.28 Magyar közép fakt 11-12. évfolyam Középszintű érettségi előkészítő magyar nyelv és irodalom
~ 119 ~
Órakeret 4 4 4 6 5 6 4 5 2 20 Összesen: 60
11. évfolyam
Tematikai egység Tematikai egység Órakeret Bevezetés, ismétlés, szintfelmérés, műnemek, műfajok rendszerezése, leíró nyelvtani Kommunikáció 3 óra ismeretek áttekintése Arany János balladái Mikszáth Kálmán novelláinak elemzése Film és irodalom (pl.: Beszterce ostroma) A századvég lírája (Reviczky Gyula, Komjáthy Jenő) Novella a századfordulón Csehov novellái A dráma megújulása: Ibsen/ Csehov Ady Endre, Babits Mihály, Kosztolányi Dezső Móricz Zsigmond egyéb novellái Juhász Gyula, Tóth Árpád Karinthy Frigyes Így írtok ti Csáth Géza Avantgárd irányzatok, Kassák Lajos Szövegértési, szövegalkotási gyakorlatok Nyelvtan, stilisztika Összesen:
Órakeret 10 2 2 2 2 2 2 2 11 2 1 1 2 1 15 15 72
12. évfolyam
Tematikai egység Bevezetés, ismétlés, rendszerezés Szövegértési feladatok A XX. század világirodalma József Attila XX. századi magyar líra A korszak prózája, drámája Műelemzések Határon túli magyar irodalom Kortárs magyar irodalom Szövegértési gyakorlat Nyelvtan témakörök
3.29 Magyar nyelv és irodalom 12. évfolyam
Magyar nyelv
~ 120 ~
Órakeret 4 4 4 4 6 6 4 3 2 3 20 Összesen: 60
Általános nyelvészeti ismeretek Nyelvtörténet Szövegalkotás (esszéírás gyakorlása) Ismeretek a nyelvről
4 óra 12 óra 3 óra 8 óra
12. évfolyam
Összesen: 30 óra Tematikai egység
Órakeret
Helyesírás és a nyelvi szintek 6 10 Szövegértés
Magyar irodalom 12. évfolyam
Tematikai egység
Órakeret
Látásmódok: Karinthy Frigyes, Krúdy Gyula Az irodalom határterületei Életmű – József Attila Világirodalom – epikai és lírai törekvések a 20. században és a kortárs irodalomban Színház- és drámatörténet – a 20. századi és a kortárs drámairodalom néhány törekvése Portré – Radnóti Miklós Portrék – Szabó Lőrinc, Márai Sándor, Pilinszky János, Weöres Sándor, Ottlik Géza Látásmódok – Illyés Gyula, Németh László, Örkény István, Nagy László Művelődéstörténeti, irodalomtörténeti tájékozódás – Portrék, látásmódok a 20. század magyar irodalmából (választható szerzők, művek) Portrék, látásmódok a kortárs irodalomból (választható szerzők, művek) Regionális kultúra Felkészülés az érettségire
5 óra 4 óra 16 óra 9 óra 4 óra 10 óra 10 óra 8 óra 4 óra
11 óra 4 óra 5 óra Összesen: 90 óra
3.30 Magyar nyelv – nyelvi előkészíítő és két tanítási nyelvű tagozat
~ 121 ~
10 10 Összesen: 36
Szövegalkotás írásban Szövegalkotás szóban
NYELVI ELŐKÉSZÍTŐ ÉS A KÉTTANÍTÁSI NYELVŰ ÉVFOLYAM
Magyar nyelvtan
3.31 Matematika 7. osztály matematika Tematikai egység 1. Gondolkodási módszerek, halmazok, matematikai logika, kombinatorika 2. Számelmélet, algebra 3. Függvények, sorozatok 4. Geometria 5. Valószínűség, statisztika Szabad órakeret Összesen:
Óraszám 15 óra 40 óra 18 óra 45 óra 10 óra 16 óra 144 óra
8. osztály matematika Tematikai egység 1. Gondolkodási módszerek, halmazok, matematikai logika, kombinatorika 2. Számelmélet, algebra 3. Függvények, sorozatok 4. Geometria 5. Valószínűség, statisztika Szabad órakeret Összesen: 9. évfolyam:Hatosztályos HUMÁN Tematikai egység 1. Gondolkodási módszerek, halmazok, matematikai logika, kombinatorika 2. Számelmélet, algebra 3. Függvények, sorozatok 4. Geometria
~ 122 ~
Óraszám 15 óra 40 óra 22 óra 35 óra 15 óra 17 óra 144 óra
Óraszám 13 óra 50 óra 13 óra 25 óra
5. Valószínűség, statisztika Szabad órakeret Összesen: 10. évfolyam: Hatosztályos HUMÁN Tematikai egység 1. Gondolkodási módszerek, halmazok, matematikai logika, kombinatorika 2. Számelmélet, algebra 3. Függvények, sorozatok 4. Geometria 5. Valószínűség, statisztika Szabad órakeret Összesen:
11. évfolyam: Hatosztályos HUMÁN Tematikai egység 1. Gondolkodási módszerek, halmazok, matematikai logika, kombinatorika 2. Számelmélet, algebra 3. Függvények, sorozatok 4. Geometria 5. Valószínűség, statisztika Szabad órakeret Összesen:
12. évfolyam: Hatosztályos HUMÁN Tematikai egység 1. Gondolkodási módszerek, halmazok, matematikai logika, kombinatorika 2. Számelmélet, algebra 3. Függvények, sorozatok 4. Geometria 5. Valószínűség, statisztika Szabad órakeret Összesen:
9. évfolyam: Hatosztályos REÁL Tematikai egység 1. Gondolkodási módszerek, halmazok, matematikai logika, kombinatorika
~ 123 ~
0 óra 7 óra 108 óra
Óraszám 0 óra 35 óra 17 óra 30 óra 18 óra 8 óra 108óra
Óraszám 23 óra 32 óra 12 óra 18 óra 15 óra 8 óra 108 óra
Óraszám 0 óra 0 óra 22 óra 32 óra 0 óra 66 óra 120 óra
Óraszám 22 óra
2. Számelmélet, algebra 3. Függvények, sorozatok 4. Geometria 5.Valószínűség, statisztika Rendszerező összefoglalás Összesen: 10. évfolyam: Hatosztályos REÁL Tematikai egység 1. Gondolkodási módszerek, halmazok, matematikai logika, kombinatorika 2. Számelmélet, algebra 3. Függvények, sorozatok 4. Geometria 5. Valószínűség, statisztika Szabad órakeret Összesen: 11. évfolyam: Hatosztályos REÁL Tematikai egység 1. Gondolkodási módszerek, halmazok, matematikai logika, kombinatorika 2. Számelmélet, algebra 3. Függvények, sorozatok 4. Geometria 5. Valószínűség, statisztika Szabad órakeret Összesen: 12. évfolyam: Hatosztályos REÁL Tematikai egység 1. Gondolkodási módszerek, halmazok, matematikai logika, kombinatorika 2. Számelmélet, algebra 3. Függvények, sorozatok 4. Geometria 5. Rendszerező összefoglalás Szabad órakeret Összesen:
~ 124 ~
83 óra 22 óra 42 óra 0 óra 11 óra 180 óra
Óraszám 0 óra 58óra 28 óra 50 óra 30 óra 14 óra 180 óra
Óraszám 38 óra 50 óra 20 óra 30 óra 25 óra 17 óra 180 óra
Óraszám 0 óra 0 óra 33 óra 48 óra 0 óra 99 óra 180 óra
9. évfolyam Heti óraszám: 3 óra / hét Tematikai egység
órakeret
1. Gondolkodási és megismerési módszerek
20 óra
2. Számtan, algebra
32 óra
3. Összefüggések, függvények, sorozatok
18 óra
4. Geometria
20 óra
5. Valószínűség, statisztika Összefoglalásra, gyakorlásra, ismétlésre szánt órakeret (a kerettantervben ún. szabad órakeret, az éves óraszám 10%-a)
0 óra
Ellenőrzés, számonkérés
13 óra 5 óra
összesen:
108 óra
10. évfolyam Heti óraszám: 3 óra / hét Tematikai egység
órakeret
1. Gondolkodási és megismerési módszerek 2. Számtan, algebra 3. Összefüggések, függvények, sorozatok 4. Geometria 5. Valószínűség, statisztika Összefoglalásra, gyakorlásra, ismétlésre szánt órakeret Ellenőrzés, számonkérés összesen:
0 óra 34 óra 4 óra 45 óra 10 óra 10 óra 5 óra 108óra
9. évfolyam Heti óraszám: 4 óra / hét Tematikai egység 1. Gondolkodási és megismerési módszerek 2. Számtan, algebra 3. Összefüggések, függvények, sorozatok 4. Geometria
Órakeret 27 óra 42 óra 24 óra 27 óra
5. Valószínűség, statisztika Összefoglalásra, gyakorlásra, ismétlésre szánt órakeret Ellenőrzés, számonkérés összesen 10. évfolyam
~ 125 ~
0 óra 17 óra 7 óra 144 óra
4 óra / hét Tematikai egység 1. Gondolkodási és megismerési módszerek 2. Számtan, algebra 3. Összefüggések, függvények, sorozatok 4. Geometria 5. Valószínűség, statisztika Összefoglalásra, gyakorlásra, ismétlésre szánt órakeret Ellenőrzés, számonkérés összesen:
órakeret 0 óra 45 óra 5 óra 60 óra 13 óra 14 óra 7 óra 144 óra
11. évfolyam Heti óraszám: 3 óra / hét Tematikai egység címe
órakeret
1. Gondolkodási és megismerési módszerek
11 óra
2. Számtan, algebra
23 óra
3. Összefüggések, függvények, sorozatok
12 óra
4. Geometria
35 óra
5. Valószínűség, statisztika
15 óra
Összefoglalásra, gyakorlásra, ismétlésre szánt órakeret
7 óra
Ellenőrzés, számonkérés
5 óra összesen:
108 óra
11. évfolyam Heti óraszám: 4 óra / hét Tematikai egység címe 1. Gondolkodási és megismerési módszerek 2. Számtan, algebra 3. Összefüggések, függvények, sorozatok 4. Geometria 5. Valószínűség, statisztika Összefoglalásra, gyakorlásra, ismétlésre szánt órakeret Ellenőrzés, számonkérés összesen:
12. évfolyam
~ 126 ~
Órakeret 15 óra 30 óra 16 óra 46 óra 20 óra 9 óra 8 óra 144óra
4 óra / hét Tematikai egység 1. Gondolkodási és megismerési módszerek 2. Számtan, algebra 3. Összefüggések, függvények, sorozatok 4. Geometria 5. Valószínűség, statisztika Összefoglalásra, gyakorlásra, ismétlésre szánt órakeret tervben Ellenőrzés, számonkérés összesen:
órakeret 0 óra 20 óra 30 óra 5 óra 55 óra 10 óra 120óra
3.32 Matematika – nyelvi előkészítő 9. nyelvi előkészítő matematika Tematikai egység 1. Számtan és algebra 2. Arányosság, százalékszámítás 3. Függvények 4. Egyenletek, egyenlőtlenségek
5. Geometria Szabad órakeret Összesen: 3.33 Történelem 7. évfolyam Történelem tantárgy
7. évfolyam
Tematikai egység Órakeret I. Az őskor és az ókori Kelet 18 óra II. Az ókori Hellász 24 óra III. Az ókori Róma 26 óra IV. Ismétlés, összefoglalás 4 óra Összesen: 72 óra
3.34 Történelm, társadalmi és állampolgári ismeretek
Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek ~ 127 ~
Óraszám 10 óra 5 óra 5 óra 6 óra 5 óra 5 óra 36 óra
Hatosztályos gimnázium 7. évfolyam
1 2 3 4
Tematikai egység
Órakeret
Az őskor és az ókori Kelet Az ókori Hellász Az ókori Róma Ismétlés, összefoglalás
18 óra 24 óra 26 óra 4 óra
Összesen:
72 óra
8. évfolyam Tematikai egység Órakeret 1. A középkor 22 óra 2. A magyar őstörténet és az 22 óra
Árpádok kora 3. Magyarország története a vegyesházi királyok korában 4. Év végi ismétlés, rendszerezés Összesen:
24 óra 4 óra 72 óra
9. évfolyam 1. 2. 3. 4.
Tematikai egység
Órakeret
A világ és Európa a kora újkorban Magyarország a kora újkorban A felvilágosodás kora Év végi ismétlés, rendszerezés
23 óra 30 óra 12 óra 7 óra
Összesen:
72 óra
10. évfolyam Tematikai egység
Órakeret
1. 2. 3. 4.
Újjáépítés és felvilágosult abszolutizmus Magyarországon A forradalmak és a Szent Szövetség kora A polgárosodás kora, forradalom és szabadságharc Magyarországon Nemzetállamok kialakulása. Magyarország története a szabadságharc leverésétől a kiegyezés megkötéséig 5. Év végi ismétlés, rendszerezés Összesen:
~ 128 ~
11 óra 21 óra 18 óra 15 óra 7 óra 72 óra
11. évfolyam 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.
Tematikai egység
Órakeret
A nemzetállamok és a birodalmi politika kora A dualizmus kora Magyarországon Az első világháború és következményei Európa és a világ a két világháború között Magyarország a két világháború között A második világháború Év végi ismétlés, rendszerezés
16 óra 16 óra 18 óra 18 óra 16 óra 17 óra 7 óra
Összesen:
108 óra
12. évfolyam 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11.
Tematikai egység
Órakeret
Hidegháborús konfliktusok és a kétpólusú világ kiépülése Magyarország 1945–1956 között A két világrendszer versengése, a szovjet tömb felbomlása A Kádár-korszak Az egységesülő Európa, a globalizáció kiteljesedése A demokratikus viszonyok megteremtése és kiépítése Magyarországon Társadalmi ismeretek Állampolgári ismeretek Pénzügyi és gazdasági kultúra Munkavállalás Rendszerező ismétlés
10 óra 12 óra 8 óra 10 óra 8 óra 6 óra 5 óra 5 óra 5 óra 5 óra 16 óra
Összesen:
90 óra
Általános tagozat 9. évfolyam
1. 2. 3. 4. 5. 6.
Tematikai egység
Órakeret
Az őskor és az ókori Kelet Az ókori Hellász Az ókori Róma Középkor A magyarság története a kezdetektől 1490-ig Ismétlés, összefoglalás
9 óra 11 óra 13 óra 17 óra 18 óra 4 óra
Összesen:
72 óra
~ 129 ~
10. évfolyam 1. 2. 3. 4. 5. 6.
Tematikai egység
Órakeret
A világ és Európa a kora újkorban Magyarország a kora újkorban A felvilágosodás, forradalmak és a polgárosodás kora Az újjáépítés kora Magyarországon Reformkor, forradalom és szabadságharc Magyarországon Év végi ismétlés, rendszerezés
13 óra 14 óra 14 óra 10 óra 17 óra 4 óra
Összesen:
72 óra
11. évfolyam
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.
Tematikai egység
Órakeret
A nemzetállamok és a birodalmi politika kora A kiegyezéshez vezető út és a dualizmus kora Magyarországon Az első világháború és következményei Európa és a világ a két világháború között Magyarország a két világháború között A második világháború Év végi ismétlés, rendszerezés
17 óra 16 óra 15 óra 19 óra 17 óra 17 óra 7 óra
Összesen:
108 óra
12. évfolyam
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11.
Tematikai egység
Órakeret
Hidegháborús konfliktusok és a kétpólusú világ kiépülése Magyarország 1945–1956 között A két világrendszer versengése, a szovjet tömb felbomlása A Kádár-korszak Az egységesülő Európa, a globalizáció kiteljesedése A demokratikus viszonyok megteremtése és kiépítése Magyarországon Társadalmi ismeretek Állampolgári ismeretek Pénzügyi és gazdasági kultúra Munkavállalás Rendszerező ismétlés
10 óra 10 óra 8 óra 12 óra 7 óra 10 óra 5 óra 5 óra 5 óra 5 óra 13 óra
Összesen:
90 óra
~ 130 ~
Nyelvi előkészítő osztály 9. évfolyam
1. 2. 3. 4. 5. 6.
Tematikai egység
Órakeret
Az őskor és az ókori Kelet Az ókori Hellász Az ókori Róma Középkor A magyarság története a kezdetektől 1490-ig Ismétlés, összefoglalás
9 óra 11 óra 13 óra 17 óra 18 óra 4 óra
Összesen:
72 óra
10. évfolyam
1. 2. 3. 4. 5. 6.
Tematikai egység
Órakeret
A világ és Európa a kora újkorban Magyarország a kora újkorban A felvilágosodás, forradalmak és a polgárosodás kora Az újjáépítés kora Magyarországon Reformkor, forradalom és szabadságharc Magyarországon Év végi ismétlés, rendszerezés
13 óra 14 óra 14 óra 10 óra 17 óra 4 óra
Összesen:
72 óra
11. évfolyam
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.
Tematikai egység
Órakeret
A nemzetállamok és a birodalmi politika kora A kiegyezéshez vezető út és a dualizmus kora Magyarországon Az első világháború és következményei Európa és a világ a két világháború között Magyarország a két világháború között A második világháború Év végi ismétlés, rendszerezés
17 óra 16 óra 15 óra 19 óra 17 óra 17 óra 7 óra
Összesen:
108 óra
~ 131 ~
12. évfolyam
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11.
Tematikai egység
Órakeret
Hidegháborús konfliktusok és a kétpólusú világ kiépülése Magyarország 1945–1956 között A két világrendszer versengése, a szovjet tömb felbomlása A Kádár-korszak Az egységesülő Európa, a globalizáció kiteljesedése A demokratikus viszonyok megteremtése és kiépítése Magyarországon Társadalmi ismeretek Állampolgári ismeretek Pénzügyi és gazdasági kultúra Munkavállalás Rendszerező ismétlés
10 óra 10 óra 8 óra 12 óra 7 óra 10 óra 5 óra 5 óra 5 óra 5 óra 13 óra
Összesen:
90 óra
Kéttannyelvű tagozat 9. évfolyam
1. 2. 3. 4. 5. 6.
Tematikai egység
Órakeret
Az őskor és az ókori Kelet Az ókori Hellász Az ókori Róma Középkor A magyarság története a kezdetektől 1490-ig Ismétlés, összefoglalás
9 óra 11 óra 13 óra 17 óra 18 óra 4 óra
Összesen:
72 óra
10. évfolyam 1. 2. 3. 4. 5. 6.
Tematikai egység
Órakeret
A világ és Európa a kora újkorban Magyarország a kora újkorban A felvilágosodás, forradalmak és a polgárosodás kora Az újjáépítés kora Magyarországon Reformkor, forradalom és szabadságharc Magyarországon Év végi ismétlés, rendszerezés
13 óra 14 óra 14 óra 10 óra 17 óra 4 óra
Összesen:
72 óra
~ 132 ~
11. évfolyam
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.
Tematikai egység
Órakeret
A nemzetállamok és a birodalmi politika kora A kiegyezéshez vezető út és a dualizmus kora Magyarországon Az első világháború és következményei Európa és a világ a két világháború között Magyarország a két világháború között A második világháború Év végi ismétlés, rendszerezés
17 óra 16 óra 15 óra 19 óra 17 óra 17 óra 7 óra
Összesen:
108 óra
12. évfolyam 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11.
Tematikai egység
Órakeret
Hidegháborús konfliktusok és a kétpólusú világ kiépülése Magyarország 1945–1956 között A két világrendszer versengése, a szovjet tömb felbomlása A Kádár-korszak Az egységesülő Európa, a globalizáció kiteljesedése A demokratikus viszonyok megteremtése és kiépítése Magyarországon Társadalmi ismeretek Állampolgári ismeretek Pénzügyi és gazdasági kultúra Munkavállalás Rendszerező ismétlés
10 óra 10 óra 8 óra 12 óra 7 óra 10 óra 5 óra 5 óra 5 óra 5 óra 13 óra
Összesen:
90 óra
~ 133 ~
Történelem érettségi előkészítő
11. évfolyam 1.
Tematikai egység Az őskor és az ókori Kelet
Órakeret 2 óra
2.
Az ókori Hellász
5 óra
3.
Az ókori Róma
10 óra
4.
Középkor
7 óra
5.
A magyarság története a kezdetektől 1490-ig
10 óra
6.
A világ és Európa a kora újkorban
6 óra
7.
Magyarország a kora újkorban
9 óra
8.
A felvilágosodás, forradalmak és a polgárosodás kora
10 óra
9.
Az újjáépítés kora Magyarországon
3 óra
10. Reformkor, forradalom és szabadságharc Magyarországon
9 óra
Összesen:
72 óra
12. évfolyam 1.
Tematikai egység A nemzetállamok és a birodalmi politika kora
2.
A kiegyezéshez vezető út és a dualizmus kora Magyarországon
7 óra
3.
Az első világháború és következményei
7 óra
4.
Európa és a világ a két világháború között
4 óra
5.
Magyarország a két világháború között
7 óra
6.
A második világháború
9 óra
7.
Hidegháborús konfliktusok és a kétpólusú világ kiépülése
3 óra
8.
Magyarország 1945–1956 között
6 óra
9.
A két világrendszer versengése, a szovjet tömb felbomlása
3 óra
10. A Kádár-korszak
Órakeret 3 óra
7 óra
~ 134 ~
11. Az egységesülő Európa, a globalizáció kiteljesedése
3 óra
12. A demokratikus viszonyok megteremtése és kiépítése Magyarországon
5 óra
Összesen:
64 óra
TÁRSADALMI, ÁLLAMPOLGÁRI ÉS GAZDASÁGI ISMERETEK 11–12. évfolyam ÉRETTSÉGI ELŐKÉSZÍTŐ Tematikai egység
Órakeret
Egyén és közösség Társadalmi viszonyok Állampolgári ismeretek Gazdasági és pénzügyi ismeretek Jelenismeret
12 óra 18 óra 14 óra 6 óra 6 óra
Összesen:
56 óra
3.35 Informatika INFORMATIKA
~ 135 ~
HATOSZTÁLYOS KÉPZÉS 7. évfolyam: Tematikai egység 1.Az informatikai eszközök használata 2. Alkalmazói ismeretek 2.1. Írott és audiovizuális dokumentumok 2. elektronikus létrehozása 2.2. Adatkezelés, adatfeldolgozás, információmegjelenítés 4. Infokommunikáció 4.1. Információkeresés, információközlési rendszerek 3. 4.2. Az információs technológián alapuló kommunikációs formák 4.3. Médiainformatika 5. Az információs társadalom 4. 5.2. Az e-szolgáltatások szerepe és használata 5. 6. Könyvtári informatika Összesen: 1.
órakeret 9 óra 8 óra 4 óra
3 óra
3 óra 2 óra 3 óra 4 óra 36 óra
8. évfolyam
1.
2.
3. 4.
Tematikai egység 2. Alkalmazói ismeretek 2.1. Írott és audiovizuális dokumentumok elektronikus létrehozása 2.2. Adatkezelés, adatfeldolgozás, információmegjelenítés 3. Problémamegoldás informatikai eszközökkel és módszerekkel 3.1. A problémamegoldáshoz szükséges módszerek és eszközök kiválasztása 3.2. Algoritmizálás és adatmodellezés 3.3 Egyszerűbb folyamatok modellezése 5. Az információs társadalom 5.1. Az információkezelés jogi és etikai vonatkozásai 6. Könyvtári informatika
órakeret 10 óra
9 óra 5 óra 5 óra 2 óra
3 óra 2 óra 36 óra
Összesen:
~ 136 ~
9. évfolyam
1.
Tematikai egység 1. Az informatikai eszközök használata
órakeret 5 óra
2. Alkalmazói ismeretek
2.
2.1. Írott és audiovizuális dokumentumok elektronikus létrehozása
16 óra 15 óra
2.2. Adatkezelés, adatfeldolgozás, információmegjelenítés
Összesen:
36 óra
10. évfolyam Tematikai egység
órakeret
2. Alkalmazói ismeretek
1.
2.1. Írott és audiovizuális dokumentumok elektronikus létrehozása
4 óra 6 óra
2.2. Adatkezelés, adatfeldolgozás, információmegjelenítés 3. Problémamegoldás informatikai eszközökkel és módszerekkel
4 óra 2.
3.1. A problémamegoldáshoz szükséges módszerek és eszközök kiválasztása 3.2. Algoritmizálás és adatmodellezés
2 óra 2 óra
3.3. Egyszerűbb folyamatok modellezése 4. Infokommunikáció 4.1. Információkeresés, információközlési rendszerek
3.
4.2. Az információs technológián alapuló kommunikációs formák
2 óra 2 óra 2 óra
4.3. Médiainformatika 5. Az információs társadalom
4.
5.1. Az információkezelés jogi és etikai vonatkozásai 5.2 Az e-szolgáltatások szerepe és használata
~ 137 ~
3 óra 3 óra
5.
6. Könyvtári informatika
6 óra
Összesen:
36 óra
~ 138 ~
KÉTTANNYELVŰ TAGOZAT 9.KNY évfolyam Tematikai egység 1. 1.Az informatikai eszközök használata 2. Alkalmazói ismeretek 2. 2.1. Írott és audiovizuális dokumentumok elektronikus létrehozása 4. Infokommunikáció 4.1. Információkeresés, információközlési rendszerek 3. 4.2. Az információs technológián alapuló kommunikációs formák 4.3. Médiainformatika Összesen:
órakeret 13 óra 39 óra
10 óra 6 óra 4 óra 72 óra
9. évfolyam Tematikai egység 2. Alkalmazói ismeretek 1. 2.2. Adatkezelés, adatfeldolgozás, információmegjelenítés 3. Problémamegoldás informatikai eszközökkel és módszerekkel 2. 3.1. Egyszerűbb folyamatok modellezése 3.2 Algoritmizálás és adatmodellezés 3.3 Egyszerűbb folyamatok modellezése Összesen:
órakeret 18 óra+2 óra
8 óra 4 óra 4 óra 36 óra
10. évfolyam Tematikai egység 5. Az információs társadalom 5.1. Az információkezelés jogi és etikai 1. vonatkozásai 5.2. Az e-szolgáltatások szerepe és használata 2. 6. Könyvtári informatika 2, Alkalmazói ismeretek 2.1 Írott és audiovizuális dokumentumok 3. elektronikus létrehozása 2.2 Adatkezelés, adatfeldolgozás, információmegjelenítés Összesen:
~ 139 ~
órakeret 4 óra+1 óra 3 óra 8 óra 10 óra 10 óra 36 óra
ÁLTALÁNOS-DRÁMA osztály 9. évfolyam Tematikai egység 1. Az informatikai eszközök használata 2. Alkalmazói ismeretek 2.1 Írott és audiovizuális dokumentumok 2. elektronikus létrehozása 2.2 Adatkezelés, adatfeldolgozás, információmegjelenítés Összesen: 1.
órakeret 5 óra 17 óra
14 óra 36 óra
10. évfolyam Tematikai egység 3. Problémamegoldás informatikai eszközökkel és módszerekkel 3.1. A probléma megoldásához szükséges 1. módszerek és eszközök kiválasztása 3.2 Algoritmizálás és adatmodellezés 3.3 Egyszerűbb folyamatok modellezése 4. Infokommunikáció 4.1 Információkeresés, információközlési rendszerek 2. 4.2 Az információs technológián alapuló kommunikációs formák 4.3 Médiainformatika 5. Az információs társadalom 5.1 Az információkezelés jogi és etikai 3. vonatkozásai 5.2 Az e-szolgáltatások szerepe és használata 4. 6. Könyvtári informatika Összesen:
~ 140 ~
órakeret
8 óra 4 óra 4 óra 2 óra 2 óra 2 óra 4 óra 4 óra 6 óra 36 óra
ANGOL NYEK OSZTÁLY 9. NY évfolyam 1. 2.
3.
Tematikai egység 1. Az informatikai eszközök használata 2. Alkalmazói ismeretek 2.1. Írott és audiovizuális dokumentumok elektronikus létrehozása 5. Az információs társadalom 5.1. Az információkezelés jogi és etikai vonatkozásai
Összesen
órakeret 27 óra 90 óra
27óra 144 óra
9. évfolyam Tematikai egység 1.
1. Az informatikai eszközök használata
órakeret 17 óra
2. Alkalmazói ismeretek 2.1. Írott és audiovizuális dokumentumok 2.
50 óra
elektronikus létrehozása 2.2. Adatkezelés, adatfeldolgozás,
41 óra
információmegjelenítés
Összesen
108 óra 10. évfolyam
1.
2. 3. Összesen
Tematikai egység 2. Alkalmazói ismeretek 2.1. Írott és audiovizuális dokumentumok elektronikus létrehozása 2.2. Adatkezelés, adatfeldolgozás, információmegjelenítés 4. Infokommunikáció 4.1. Információkeresés, információközlési rendszerek 6. Könyvtári informatika
~ 141 ~
órakeret 27 óra 27 óra
12 óra 6 óra 72 óra
11. évfolyam
1.
2.
3.
Tematikai egység 2. Alkalmazói ismeretek 2.1. Írott és audiovizuális dokumentumok elektronikus létrehozása 2.2. Adatkezelés, adatfeldolgozás, információmegjelenítés
órakeret 16 óra 11 óra
3. Problémamegoldás informatikai eszközökkel és módszerekkel 3.1. A problémamegoldáshoz szükséges módszerek és eszközök kiválasztása 3.2. Algoritmizálás és adatmodellezés 4. Infokommunikáció 4.2. Az információs technológián alapuló kommunikációs formák 4.3. Médiainformatika
Összesen
16 óra 16 óra 10 óra 3 óra 72 óra
12. évfolyam
1.
2. 3.
Tematikai egység 2. Alkalmazói ismeretek 2.1. Írott és audiovizuális dokumentumok elektronikus létrehozása 2.2. Adatkezelés, adatfeldolgozás, információmegjelenítés
órakeret 13 óra 11 óra
3. Problémamegoldás informatikai eszközökkel és módszerekkel 3.3. Egyszerűbb folyamatok modellezése 5. Az információs társadalom 5.2. Az e-szolgáltatások szerepe és használata
Összesen
28 óra 8 óra 60 óra
3.36 Informatika középszintű érettségi előkészítő Tematikai egység
I. II.
Órakeret 4 44
Az informatikai eszközök használata Alkalmazói ismeretek
III. Problémamegoldás informatikai eszközökkel és módszerekkel
8
IV. Infokommunikáció V. Az információs társadalom VI. Könyvtári informatika
8 4 4
Összesen:
~ 142 ~
72 óra
3.37 Kémia KÉMIA 7. évfolyam Tematikai egység 1. 2. 3.
Órakeret
A kémia tárgya, kémiai kísérletek Részecskék, halmazok, változások, keverékek A részecskék szerkezete, tulajdonságai, vegyülettípusok Szabadon tervezhető Összesen:
4 óra 16 óra 12 óra 4 óra 36 óra
8. évfolyam Tematikai egység 1. 2. 3. 4. 5.
Órakeret
A kémiai reakciók típusai Élelmiszerek és az egészséges életmód Kémia a természetben Kémia az iparban Kémia a háztartásban Szabadon tervezhető Összesen:
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.
1. 2. 3. 4. 5.
9. évfolyam Tematikai egység A kémia és az atomok világa Kémiai kötések és kölcsönhatások halmazokban Anyagi rendszerek Kémiai reakciók és reakciótípusok Elektrokémia A hidrogén, a nemesgázok, a halogének és vegyületeik Az oxigéncsoport és elemeinek vegyületei A nitrogéncsoport és elemei vegyületei Szabadon tervezhető Összesen:
Órakeret 5 óra 8 óra 8 óra 15 óra 6 óra 7 óra 10 óra 6 óra 7 óra 72 óra
Összesen:
Órakeret 6 óra 10 óra 19 óra 20 óra 10 óra 7 óra 72 óra
10. évfolyam Tematikai egység A széncsoport és elemei szervetlen vegyületei A fémek és vegyületeik A szénhidrogének és halogénezett származékaik Az oxigéntartalmú szerves vegyületek A nitrogéntartalmú szerves vegyületek Szabadon tervezhető
~ 143 ~
14 óra 13 óra 12 óra 12 óra 14 óra 7 óra 72 óra
3.38 Kémia érettségi előkészító 11-12. évfolyam Kémia Érettségi előkészítő középszint 11. évfolyam Heti: 2 óra 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.
Tematikai egység Alapfogalmak és atomszerkezet Molekulák, összetett ionok Halmazok, halmazkeverékek+számonkérés A kémiai reakciók I. A kémiai reakciók II. (reakciótípusok) A kémiai reakciók III. (elektrokémia) + számonkérés Érettségi feladatok megoldása A hidrogén, a halogének és vegyületei Az oxigéncsoport elemei és vegyületei + számonkérés Összesen
Órakeret 8 óra 6 óra 9 óra 10 óra 10 óra 7 óra 6 óra 6 óra 10 óra 72 óra
Kémia Érettségi előkészítő középszint 12. évfolyam Heti: 2 óra 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10.
Tematikai egység A nitrogén csoport elemei és vegyületei A széncsoport elemei és vegyületei A fémek+számonkérés Szerkezet, elnevezés, izoméria A szénhidrogének és halogénezett származékai Az oxigéntartalmú szerves vegyületek+számonkérés Érettségi feladatok megoldása A nitrogéntartalmú szerves vegyületek Makromolekulás és építőköveik+számonkérés Érettségi feladatok Összesen
Órakeret 6 óra 6 óra 9 óra 6 óra 10 óra 7 óra 4 óra 4 óra 4 óra 4 óra 60 óra
Kémia Érettségi előkészítő emeltszint 11. évfolyam Heti: 2 óra 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.
Tematikai egység Alapfogalmak és atomszerkezet Molekulák, összetett ionok, oldatok és számítási feladatok Halmazok, halmazkeverékek+számonkérés A kémiai reakciók I.+ számítási feladatok A kémiai reakciók II. (reakciótípusok) + számítási feladatok A kémiai reakciók III. (elektrokémia)+számonkérés Érettségi feladatok megoldása A hidrogén, a halogének és vegyületei Az oxigéncsoport elemei és vegyületei+számonkérés Összesen
~ 144 ~
Órakeret 4 óra 10 óra 7 óra 14 óra 14 óra 7 óra 4 óra 6 óra 6 óra 72 óra
3.39 Földrajz 7-10. évfolyam, Érettségi előkészítő 11-12. évfolyam FÖLDRAJZ 7. osztály 1. 2. 3. 4.
A szilárd Föld anyagai és folyamatai A földrajzi övezetesség alapjai Gazdasági alapismeretek Afrika és Amerika földrajza Összesen:
9 óra 7 óra 5 óra 15 óra 36 óra
8. osztály 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10.
Ázsia földrajza Ausztrália, a sarkvidékek és az óceánok földrajza Európa általános földrajza Észak- és Mediterrán-Európa földrajza Atlanti-Európa földrajza Kelet- és Közép-Európa földrajza A Kárpát-medencevidék földrajza A hazánkkal szomszédos országok földrajza Magyarország természeti és kulturális értékei Magyarország társadalomföldrajza Összesen:
10 óra 4 óra 5 óra 6 óra 6 óra 8 óra 6 óra 6 óra 9 óra 12 óra 72 óra
9. osztály 1.
A Föld kozmikus környezete
10 óra
2.
A földi tér ábrázolása
5 óra
3.
A Föld mint kőzetbolygó szerkezete és folyamatai
15 óra
4.
A légkör földrajza
12 óra
5. 6. 7.
A vízburok földrajza A földrajzi övezetesség Társadalmi folyamatok a 21. század elején
12 óra 12 óra 6 óra 72 óra
Összesen: 10. osztály 1. 2.
A világgazdaság jellemző folyamatai Magyarország – helyünk a Kárpát-medencében és
~ 145 ~
12 óra 16 óra
3. 4. 5.
Európában A társadalmi-gazdasági fejlődés regionális különbségei Európában Az Európán kívüli kontinensek, tájak, országok társadalmi-gazdasági jellemzői Globális kihívások – a fenntarthatóság kérdőjelei Összesen:
17 óra 16 óra 11 óra 72 óra
FÖLDRAJZ ÉRETTSÉGI ELŐKÉSZÍTŐ KÖZÉPSZINT 11. Évfolyam 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.
A Föld kozmikus környezete Térképi ábrázolás A Föld kőzetburka A Föld légköre A Föld vizei A földrajzi övezetesség Társadalmi folyamatok a XXI. század elején Érettségi feladatsorok megoldása, gyakorló feladatok összesen:
6 óra 6 óra 15 óra 10 óra 10 óra 10 óra 7 óra 8 óra 72 óra
12. Évfolyam 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.
Magyarország természeti földrajza Magyarország társadalmi-gazdasági földrajza A gazdaság szerkezete, folyamatai Európa regionális földrajza Az Európán kívüli kontinensek regionális földrajza Globális problémák Érettségi feladatsorok megoldása, gyakorló feladatok Összesen:
FÖLDRAJZ ÉRETTSÉGI ELŐKÉSZÍTŐ EMELT SZINT 11. Évfolyam
~ 146 ~
10 óra 12 óra 5 óra 9 óra 10 óra 6 óra 8 óra 60 óra
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.
A Föld kozmikus környezete Térképi ábrázolás A Föld kőzetburka A Föld légköre A Föld vizei A földrajzi övezetesség Társadalmi folyamatok a XXI. század elején Érettségi feladatok megoldása, gyakorló feladatok összesen:
6 óra 6 óra 16 óra 11 óra 10 óra 10 óra 5 óra 8 óra 72 óra
12. Évfolyam 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.
Magyarország természeti földrajza Magyarország társadalmi-gazdasági földrajza A gazdaság szerkezete és folyamatai Európa regionális földrajza Az Európán kívüli kontinensek földrajza Globális problémák Érettségi feladatsorok megoldása, gyakorló feladatok összesen:
9 óra 11 óra 7 óra 10 óra 9 óra 6 óra 8 óra 60 óra
3.40 Biológia 7-8. és 10-12. évfolyam
Biológia 10. évfolyam Tematikai egység 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.
Órakeret
Bevezetés a biológiába. A biológia tárgya és módszerei Az egyed szerveződési szintje. Nem sejtes rendszerek: vírusok, szubvirális rendszerek Önálló sejtek. Szerkezet és működés a prokarióták világában Az egyszerű eukarióták általános jellemzői Többsejtűség. Sejtfonalak, teleptest és álszövet: gombák, szivacsok Az állati sejt és a főbb szövettípusok jellemzői Szerkezet és működés az állatok világában. Csalánozók, férgek, puhatestűek, ízeltlábúak Tüskésbőrűek, elő- és fejgerinchúrosok, gerincesek testfelépítése és működése. A gerincesek nagy csoportjai Az állatok viselkedése
~ 147 ~
2 óra 2 óra 4 óra 4 óra 5 óra 6 óra 7 óra 10 óra 7 óra
10. 11. 12.
A növényi sejt. Szerveződési formák A növények országa. Valódi növények A növények élete Összesen:
4 óra 11 óra 10 óra 72 óra
11. évfolyam 1. 2. 3. 4. 5. 6.
Tematikai egység Ökológia. Az élőlények környezete Ökoszisztéma Életközösségek Sejtbiológia: a sejtek kémiai felépítése, elektronmikroszkópos szerkezete és anyagcseréje Genetika: az öröklődés molekuláris alapjai Genetika: az öröklődés Összesen:
~ 148 ~
Órakeret 8 óra 6 óra 7 óra 22 óra 13 óra 16 óra 72 óra
12. évfolyam
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.
Tematikai egység Az emberi szervezet szabályozó működése. Jelátvitel testfolyadék révén Az emberi szervezet szabályozó működése. Jelátvitel szinapszisok révén, az idegrendszer felépítése és működése Az ember önfenntartó működése és ennek szabályozása. Kültakaró és mozgás Az ember önfenntartó működése és ennek szabályozása. Az ember táplálkozása, légzése és kiválasztása, a vér és vérkeringés Szaporodás, egyedfejlődés és növekedés Immunológiai szabályozás. Az immunválasz alapjai Evolúció. Biológiai evolúció. Rendszerbiológia és evolúció
Órakeret 5 óra 16 óra 6 óra 16 óra 6 óra 5 óra 4 óra 2 óra 60 óra
Összesen:
7. évfolyam Tematikai egység 1. Nem sejtes rendszerek: vírusok. Önálló sejtek: baktériumok, egysejtűek 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.
Fonalas, telepes élőlények. Zöldmoszatok, barna-és vörösmoszatok, gombák, zuzmók, mohák, szivacsok Növényismeret Állatismeret Életközösségek Az ember és környezete Az emberi test szerveződése Az anyagcsere főbb folyamatai és egészségvédelme
Órakeret 4 óra 5 óra
9 óra 10 óra 8 óra 11 óra 9 óra 16 óra Összesen: 72 óra
8. évfolyam Tematikai egység 1. Az ember kültakarója, mozgása és ezek egészségvédelme 2. Az életfolyamatok szabályozása és egészségvédelme 3. Az ember szaporodása, egyedfejlődése és egészségvédelme
~ 149 ~
Órakeret 9 óra 12 óra 15 óra Összesen: 36 óra
Biológia fakultáció közép szint 11. osztály
Tematikai egység
Órakeret
Bevezetés a biológiába. A biológia tárgya és módszerei, nem sejtes rendszerek: vírusok, szubvirális rendszerek, prokarióták Egyszerű eukarióták, többsejtűség. Sejtfonalak, teleptest 2. és álszövet: gombák, szivacsok Az állati sejt és a főbb szövettípusok jellemzői, csalánozók, férgek, 3. puhatestűek, ízeltlábúak Tüskésbőrűek, elő- és fejgerinchúrosok, gerincesek testfelépítése és 4. működése. A gerincesek nagy csoportjai 5. Az állatok viselkedése 6. A növényi sejt. Szerveződési formák 7. A növények országa. Valódi növények 8. A növények élete 9. Ökológia. Az élőlények környezete, ökoszisztéma Sejtbiológia: a sejtek kémiai felépítése, elektronmikroszkópos szerkezete és 10. anyagcseréje 11. Genetika: az öröklődés molekuláris alapjai, az öröklődés 12. Érettségi feladatok megoldása 1.
Összesen:
2 óra 3 óra 6 óra 8 óra 4 óra 4 óra 4 óra 5 óra 7 óra 6 óra 8 óra 15 óra 72 óra
Biológia fakultáció közép szint 12. osztály
Tematikai egység
Órakeret 5 óra
1. Genetika: az öröklődés 2. 3. 4. 5, 6. 7. 8.
Az emberi szervezet szabályozó működése. Jelátvitel testfolyadék révén Az emberi szervezet szabályozó működése. Jelátvitel szinapszisok révén, az idegrendszer felépítése és működése Az ember önfenntartó működése és ennek szabályozása. Kültakaró és mozgás Az ember önfenntartó működése és ennek szabályozása. Az ember táplálkozása, légzése és kiválasztása, a vér és vérkeringés Szaporodás, egyedfejlődés és növekedés Immunológiai szabályozás, evolúció. biológiai evolúció Érettségi feladatok megoldása Összesen:
~ 150 ~
7 óra 10 óra 3 óra 8 óra 2 óra 3 óra 22 óra 60 óra
Biológia fakultáció emelt szint 11. osztály
Tematikai egység Bevezetés a biológiába. 1. A biológia tárgya és módszerei, nem sejtes rendszerek: vírusok, szubvirális rendszerek, prokarióták Egyszerű eukarióták, többsejtűség. Sejtfonalak, teleptest 2. és álszövet: gombák, szivacsok Az állati sejt és a főbb szövettípusok jellemzői, csalánozók, férgek, 3. puhatestűek, ízeltlábúak Tüskésbőrűek, elő- és fejgerinchúrosok, gerincesek testfelépítése és 4. működése. A gerincesek nagy csoportjai 5. Az állatok viselkedése 6. A növényi sejt. Szerveződési formák 7. A növények országa. Valódi növények 8. A növények élete 9. Ökológia. Az élőlények környezete, ökoszisztéma Sejtbiológia: a sejtek kémiai felépítése, elektronmikroszkópos szerkezete és 10. anyagcseréje Genetika: az öröklődés molekuláris alapjai, 11. az öröklődés 12. Érettségi feladatok megoldása Összesen:
Órakeret 3 óra 4 óra 6 óra 7 óra 4 óra 4 óra 5 óra 6 óra 6 óra 7 óra 10 óra 10 óra 72 óra
Biológia fakultáció emelt szint 12. osztály
Tematikai egység
Órakeret 6 óra
1. Genetika: az öröklődés 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.
Az emberi szervezet szabályozó működése. Jelátvitel testfolyadék révén Az emberi szervezet szabályozó működése. Jelátvitel szinapszisok révén, az idegrendszer felépítése és működése Az ember önfenntartó működése és ennek szabályozása. Kültakaró és mozgás Az ember önfenntartó működése és ennek szabályozása. Az ember táplálkozása, légzése és kiválasztása, a vér és vérkeringés Szaporodás, egyedfejlődés és növekedés Immunológiai szabályozás, evolúció. biológiai evolúció Érettségi feladatok megoldása Összesen:
3.41 Tecnika, életvitel és gyakorlat 7. évfolyam
~ 151 ~
8 óra 12 óra 2 óra 8 óra 3 óra 3 óra 18 óra 60 óra
TECHNIKA, ÉLETVITEL ÉS GYAKORLAT 7. évfolyam
Tematikai egység I. A háztartás és a közszolgáltatások II. Közlekedés III. Munkakörnyezetek megismerése, munkahely látogatás IV. Továbbtanulás, munkák, szakmák, megélhetés Összesen:
Órakeret
9 óra 5 óra 12 óra 6 óra 32 óra
3.42 Fizika 7-11. évfolyam, Éettségi előkészítő 11-12. évfolyam 7.osztály fizika
1. 2. 3. 4. 5.
Tematikai egység Természettudományos vizsgálati módszerek Optika, csillagászat Hőtan Mozgások Energia Szabad órakeret Összesen:
Órakeret 6 óra 14 óra 14 óra 21 óra 9 óra 8 óra 72 óra
8.osztály fizika Órakeret Tematikai egység 1. Nyomás 14 óra 2. Elektromosság, mágnesség 18 óra Szabad órakeret 4 óra Összesen: 36 óra 9. osztály fizika Tematikai egység Órakeret 1. Minden mozog, a mozgás relatív – a mozgástan elemei 20 óra 2. Okok és okozatok (Arisztotelésztől Newtonig) 28 óra A newtoni mechanika elemei 3. Erőfeszítés és hasznosság 7 óra Munka – Energia – Teljesítmény 4. Folyadékok és gázok mechanikája 11 óra Szabad órakeret 6 óra 72 óra Összesen: 10. osztály fizika Tematikai egység Órakeret 1. Közel- és távolhatás – Elektromos töltés és erőtér 7 óra 2. A mozgó töltések – az egyenáram 17 óra 3. Hőhatások és állapotváltozások – hőtani alapjelenségek, gáztörvények 12 óra
~ 152 ~
4. Részecskék rendezett és rendezetlen mozgása – A molekuláris hőelmélet elemei 5. Energia, hő és munka – a hőtan főtételei 6. Hőfelvétel hőmérsékletváltozás nélkül – halmazállapot-változások 7. Mindennapok hőtana Szabad órakeret Összesen:
4 óra 8 óra 10 óra 4 óra 10 óra 72 óra
11. osztály fizika
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7
Tematikai egység Órakeret Mechanikai rezgések, hullámok 11 óra Mágnesség és elektromosság – 14 óra Elektromágneses indukció, váltóáramú hálózatok Rádió, televízió, mobiltelefon – 4 óra Elektromágneses rezgések, hullámok Hullám- és sugároptika 11 óra Az atomok szerkezete 8 óra Az atommag is részekre bontható – a magfizika elemei 8 óra Csillagászat és asztrofizika elemei 8 óra Szabad órakeret 8 óra 72 óra Összesen:
Fizika fakultáció 11. évfolyam Tematikai egység 1. Minden mozog, a mozgás relatív – a mozgástan elemei 2. Okok és okozatok (Arisztotelésztől Newtonig) A newtoni mechanika elemei 3. Erőfeszítés és hasznosság Munka – Energia – Teljesítmény 4. Folyadékok és gázok mechanikája 5. Mechanikai rezgések, hullámok
Órakeret 8 óra 16 óra 6 óra 6 óra 4 óra
6. Hőhatások és állapotváltozások – hőtani alapjelenségek, gáztörvények 7. Részecskék rendezett és rendezetlen mozgása – A molekuláris hőelmélet elemei 8. Energia, hő és munka – a hőtan főtételei 9. Hőfelvétel hőmérsékletváltozás nélkül – halmazállapot-változások Szabad órakeret Összesen: Fizika fakultáció 12. évfolyam Tematikai egység Órakeret 1. Természettudományos vizsgálati módszerek 8 óra 2. Optika, csillagászat 16 óra
~ 153 ~
10 óra 8 óra 2 óra 2 óra 10 óra 72 óra
3. Hőtan 4. Mozgások 5. Energia
14 óra 23 óra 11 óra Összesen: 72 óra
3.43 Testnevelés
Testnevelés 7. évfolyam 1. 2. 3. 4 5. 6. 7.
Tematikai egység sportjátékok torna jellegű feladatok, mozgásformák atlétika jellegű feladatok alternatív és szabadidős mozgásrendszerek önvédelem és küzdősport úszás és úszó jellegű feladatok természetes és nem természetes mozgásformák összesen
órakeret 40 óra 33 óra 30 óra 28 óra 23 óra 5 óra 21 óra 180 óra
8. évfolyam 1. 2. 3. 4 5. 6. 7.
Tematikai egység sportjátékok torna jellegű feladatok, mozgásformák atlétika jellegű feladatok alternatív és szabadidős mozgásrendszerek önvédelem és küzdősport úszás és úszó jellegű feladatok természetes és nem természetes mozgásformák összesen
órakeret 40 óra 33 óra 30 óra 28 óra 23 óra 5 óra 21 óra 180 óra
9. évfolyam Tematikai egység 1. 2. 3. 4 5. 6. 7.
sportjátékok torna jellegű feladatok, mozgásformák atlétika jellegű feladatok alternatív és szabadidős mozgásrendszerek önvédelem és küzdősport úszás és úszó jellegű feladatok egészségkultúra-prevenció összesen
órakeret 40 óra 32 óra 28 óra 30 óra 15 óra 15 óra 20 óra 180 óra
10. évfolyam Tematikai egység 1. 2. 3. 4
sportjátékok torna jellegű feladatok, mozgásformák atlétika jellegű feladatok alternatív és szabadidős mozgásrendszerek
~ 154 ~
órakeret 40 óra 32 óra 28 óra 30 óra
5. 6. 7.
önvédelem és küzdősport úszás és úszó jellegű feladatok egészségkultúra-prevenció összesen
15 óra 15 óra 20 óra 180 óra
11. évfolyam 1. 2. 3. 4 5. 6. 7.
Tematikai egység sportjátékok torna jellegű feladatok, mozgásformák atlétika jellegű feladatok alternatív és szabadidős mozgásrendszerek önvédelem és küzdősport úszás és úszó jellegű feladatok egészségkultúra-prevenció összesen
órakeret 50 óra 30 óra 28 óra 30 óra 10 óra 5 óra 27 óra 180 óra
12. évfolyam 1. 2. 3. 4 5. 6. 7.
Tematikai egység sportjátékok torna jellegű feladatok, mozgásformák atlétika jellegű feladatok alternatív és szabadidős mozgásrendszerek önvédelem és küzdősport úszás és úszó jellegű feladatok egészségkultúra-prevenció összesen
3.44 Mozgóképkultúra és médiaismeret 9., 11-12. évfolyam
MOZGÓKÉPKULTÚRA ÉS MÉDIAISMERET heti 1.óra 9. évfolyam Tematikai egység 1 A média kifejezőeszközei 2 A média kifejezőeszközei
Órakeret 2 óra 14 óra
3 A média társadalmi szerepe, használata 18 óra Összesen: 34 óra
~ 155 ~
órakeret 45 óra 30 óra 22 óra 25 óra 10 óra 5 óra 18 óra 155 óra
MOZGÓKÉPKULTÚRA ÉS MÉDIAISMERET heti 2.óra 11-12. évfolyam
Tematikai egység
Órakeret 48 óra
1 A média kifejezőeszközei 2 A média társadalmi szerepe, használata Összesen:
84 óra 132 óra
3.45 Tánc és dráma
Tánc és dráma tantárgy
9. évfolyam
Tematikai egység Órakeret I. Csoportos játék és megjelenítés 7 óra II. Rögtönzés és együttműködés 7 óra III. A dráma és a színház formanyelvének tanulmányozása 7 óra IV. Történetek feldolgozása 8 óra IV. Megismerő- és befogadóképesség 7 óra 36 óra Összesen:
3.46 A kollégiumi csoportfoglalkozások éves órakerete tematikai egységenként
A kollégiumi csoportfoglalkozások éves órakerete tematikai egységenként
TEMATIKAI EGYSÉG
ÓRAKERET 1-8. évfolyam
9. évfolyam, 9./N évfolyam, 9./Kny. évfolyam, 9./Ny.
10. évfolyam
~ 156 ~
11. 12. évfolyam évfolyam
13-14. évfolyam
A tanulás tanítása Az erkölcsi nevelés Nemzeti öntudat, hazafias nevelés Állampolgárságra, demokráciára nevelés Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése A családi életre nevelés Testi és lelki egészségre nevelés Felelősségvállalás másokért, önkéntesség Fenntarthatóság, környezettudatosság Pályaorientáció Gazdasági és pénzügyi nevelés Médiatudatosságra nevelés Összesen:
4 2 2
évfolyam 3 2 2
2 2 2
2 2 2
2 1 1
1 1 1
1
2
2
2
1
2
1
1
1
1
1
1
1 2
1 2
2 2
2 2
3 2
3 2
2
2
2
2
1
1
2
2
2
2
2
2
2 2
2 2
2 2
2 2
2 3
2 3
1
1
1
1
1
1
22 óra
22 óra
22 óra
22 óra
20 óra
20 óra
3.47 Erkölcstan Erkölcstan Tematikai egység
Órakeret
I. Az emberi természet 6 óra II. Egyén és személy 8 óra III. Társas kapcsolatok 22 óra
Összesen: 36 óra 3.48 Ének 7-10. évfolyam Ének tematika 7.o.
Tematikai egység
Órakeret
A magyar népzene – régi stílusú és zsoltár típusú népdalok
8 óra
A középkor zenéje A reneszánsz zene
3 óra
A barokk korszak Elmélet és zenehallgatás
5 óra
~ 157 ~
A bécsi klasszicizmus
7 óra
Kotta- és ritmusírás, olvasás
8 óra
Műzenei szemelvények éneklése Populáris dallamvilág, éneklés
4 óra 2 óra Összesen: 37 óra
8.o.
Tematikai egység
Órakeret
A magyar népzene – új stílusú és sirató típusú népdalok, keservesek, jaj-nóták és a népballada
5 óra
Műzenei szemelvények éneklése Populáris dallamvilág, éneklése
5 óra 3 óra
Kotta- és ritmusírás, olvasás
8 óra
A romantika kora
7 óra
A századforduló zenéje
1 óra
XX.századi zene
8 óra Összesen: 37 óra
9.o.
Tematikai egység
Órakeret
A magyar népzene – régi stílusú, zsoltár típusú népdalok
7 óra
Műzenei szemelvények éneklése Populáris dallamok éneklése
5 óra 2 óra
Kotta- és ritmusírás, olvasás
8 óra
A zene kezdetei – őskor, ókor és középkori zene A reneszánsz kor zenéje
3 óra 4 óra
~ 158 ~
A barokk korszak
4 óra
A bécsi klasszicizmus
4 óra Összesen: 37 óra
10.o.
Tematikai egység
Órakeret
A magyar népzene – új stílusú és sirató típusú népdalok, keservesek, jaj-nóták és a népballada
5 óra
Műzenei szemelvények éneklése Populáris dallamvilág, éneklése
5 óra 3 óra
Kotta- és ritmusírás, olvasás
8 óra
A romantika kora
7 óra
A századforduló zenéje
2 óra
A XX. századi zene
7 óra Összesen: 37 óra
3.49 Rajz és vizuális kultúra Rajz tematika 7. évf.
Tematikai egység
Óraszám
Kifejezés, képzőművészet Érzelmek, hangulatok kifejezése Kifejezés, képzőművészet A művészi közlés, mű és jelentése Vizuális kommunikáció Magyarázó képek/rajzok Vizuális kommunikáció Mozgóképi közlés Vizuális kommunikáció Montázs Vizuális kommunikáció Vizuális kommunikációs formák
5 8 2 3 1 3
~ 159 ~
Média és mozgóképkultúra – A média kifejezőeszközei Reprodukálás és ábrázolás – a mozgókép kettős természete Média és mozgóképkultúra – A média kifejezőeszközei A kiemelés (hangsúlyozás) alapeszközei a mozgóképi ábrázolásban, az írott és az online sajtóban Média és mozgóképkultúra – A média kifejezőeszközei A montázs szerepe és alapformái a mozgóképi ábrázolásban Tárgy- és környezetkultúra Tervezett, alakított környezet Tárgy- és környezetkultúra Az épített környezet története Összesen:
8. évf.
1 2
2 4 5 36
Tematikai egység
Óraszám
Kifejezés, képzőművészet Érzelmek, hangulatok kifejezése Kifejezés, képzőművészet A művészi közlés, mű és jelentése Vizuális kommunikáció Magyarázó képek/rajzok Vizuális kommunikáció Mozgóképi közlés Vizuális kommunikáció Montázs Vizuális kommunikáció Vizuális kommunikációs formák Média és mozgóképkultúra – A média kifejezőeszközei Reprodukálás és ábrázolás – a mozgókép kettős természete Média és mozgóképkultúra – A média kifejezőeszközei A kiemelés (hangsúlyozás) alapeszközei a mozgóképi ábrázolásban, az írott és az online sajtóban Média és mozgóképkultúra – A média kifejezőeszközei A montázs szerepe és alapformái a mozgóképi ábrázolásban Tárgy- és környezetkultúra Tervezett, alakított környezet Tárgy- és környezetkultúra Az épített környezet története Összesen:
5
9. évf. Tematikai egység Kifejezés, képzőművészet Érzelmek, hangulatok kifejezése Kifejezés, képzőművészet A művészi közlés, mű és jelentése Vizuális kommunikáció Kép és szöveg Vizuális kommunikáció Tömegkommunikációs eszközök Vizuális kommunikáció Tér-idő kifejezése Tárgy- és környezetkultúra
Óraszám 4 10 4 4 4 4
~ 160 ~
8 2 3 1 3 1 2
2 4 5 36
Tervezett, alakított környezet Tárgy- és környezetkultúra 2 Funkció Tárgy- és környezetkultúra 4 Az épített környezet története Összesen: 36
10. évf. Tematikai egység Kifejezés, képzőművészet Érzelmek, hangulatok kifejezése Kifejezés, képzőművészet A művészi közlés, mű és jelentése Vizuális kommunikáció Kép és szöveg Vizuális kommunikáció Tömegkommunikációs eszközök Vizuális kommunikáció Tér-idő kifejezése Tárgy- és környezetkultúra Tervezett, alakított környezet Tárgy- és környezetkultúra Funkció Tárgy- és környezetkultúra Az épített környezet története Összesen:
Óraszám 4 10 4 4 4 4 2 4 36
~ 161 ~
