A kooperatív tanulásszervezés lehetőségei

„Beszélj róla, és elfelejtem. Mutasd meg, és emlékszem rá. Vonj be, és megértem” (Kínai közmondás)

A kooperatív tanulásszervezés lehetőségei

Sándorné Lakatos Marianna Bolyai János Általános Iskola

Tehetséggondozás az iskolámban

Magyar-történelem szakos tanár vagyok a szerencsi Bolyai János Általános Iskolában. Intézményünk az 1990-91-es tanévtől a debreceni KLTE Pszichológiai Tanszékének segítségével egy speciális tehetségfejlesztő programot vezetett be. Ezt az egyébként jól működő rendszert – a szegregáció enyhítése érdekében – átdolgoztuk: a 2005-2006-os tanévtől elindítottuk a sávos oktatást. A tehetséggondozás az I. csoportokban folyik.

A kooperatív munkáról Ma már egy pedagógus sem kapja fel a fejét, ha készségfejlesztésről, személyiségközpontú oktatásról vagy a szociális kompetenciák fontosságáról hall. Sokkal kevesebb szó esik a „hogyanról”. Társadalmi elvárás az együttműködés, a kooperáció, de ez ma még távol áll az iskolai gyakorlattól. Attitűdváltásra van szükség! Napjainkra szakítani kell a hagyományos tanárszereppel: a tudás forrásából a tanulási helyzet menedzserévé, tanulásszervezővé kell válnunk.

A kooperatív tanulásszervezés:

1.) Hatékonyabb Azonos időegység alatt a legtöbb résztvevő számára biztosítja az aktív részvételt a tanulás folyamatában. A passzív hallgatás lehetősége minimálisra csökken vagy eltűnik: az együttműködő tanulás alapelvein és eszközein keresztül a tanulók képességeit, tudását teljesen kiaknázza.

2.) Eredményesebb Mélyebben beívódó ismereteket nyújt. Az együtt tanulásban részt vevők egyénre szabottan fejlesztik személyes és társas/szociális képességeiket is.

3.) Méltányosabb Napjainkra felismertük, mennyire fontos esélyegyenlőséget teremteni az oktatásban is. A kooperatív

tanulásszervezés

alapelveivel,

attitűdjeivel,

kiscsoportos

struktúrájával,

szerepköreivel képes minden résztvevő számára biztosítani a tudáshoz való egyenlő hozzáférés jogát.

A továbbiakban egy óratervezetben szeretném bemutatni a kooperatív tanulás lehetőségeit néhány technika bemutatásával.

Téma: Az 1848-49-es szabadságharc Óratípus: összefoglaló óra Évfolyam: 7. A csoportok nagysága: 5 db (4 fős csoportok) Célok:  a tanult ismeretek felidézése, elmélyítése,  a tanult fogalmak gyakorlása,  összefüggések felismerése,  térben, időben való tájékozódás,  kommunikációs készségfejlesztés,  az együttműködési képességek fejlesztése.

IDŐ

TEVÉKENYSÉGEK,

CÉL

MÓDSZER

ESZKÖZ

TÉMÁK 5

MUNKA-

MEGJEGYZÉS

FORMA

I.Csoportalakítás Elérkeztünk az 184849-es szabadságharc eseményeinek

ismétlés,

összefoglalásához. E nagy változásokat hozó

rendsze-

éveknek kiemelkedő

rezés

egyéniségei voltak.

irányított

egyéni

Öt történelmi személy

csoport-

5 törté-

A darabok

képét vágtam fel

alkotás

nelmisze-

hátulján

darabokra. Kérlek

társas

mély por-

szerepel a

benneteket, hogy

kompeten-

tréja:

gyerekek

betűrendben fáradjatok

ciák fej-

Petőfi,

neve

az asztalomhoz!

lesztése

Batthyány,

Kaptok egy puzzle-

Görgei,

darabot. A részlet

Damjanich,

alapján keressétek meg

Kossuth

a három társatokat,

kiscsoportos

válasszatok egy asztalt és rakjátok ki az arcképeket! -

Kiket ábrázolnak a képek?

2

Ma róluk nevezzük el a

Kossuth-

csapatokat. A helyes

bankók

válaszokért Kossuth-

színes

bankókat kaptok

lapokon

II. Szerepek

-

szóvívő

kiosztása, ellenőrzése

-

eszközfelelős

A legjobb tudásotok szerint dolgozzatok!

13

FELDOLGOZÁS

Lényeg-

Szakértői

Rövid

egyéni,

III. A szabadságharc

kiemelés,

mozaik

össze-

kiscsoportos

előzményeinek,

a kommu-

foglaló

eseményeinek rövid

nikációs

szöveg

összefoglalását

készség

A,B,C,D

kapjátok

fejlesztése

részekre

a kezetekbe.

felosztva

A, B, C, D jelek kiosztása Tanulmányozza először mindenki a saját részét! 4

IV. Az udvar I., II., III.

Gondolat-

támadása

Sarkok

20 szó-

kiscsoportos,

csere.

kártya

kiterjed az

Egymás

helység-

egész csoport-

értékelése,

nevekkel

ra

javítása 3

V. Minden csoport kap

Topográ-

Felfedező

Vaktér-

egyéni,

egy vaktérképet.

fiai kész-

riporter

képek

kiscsoportos

Ugyanazt a 10

ségfej-

történelmi helyszínt

lesztés

kell jelölnötök! 2

Ellenőrzés

A csopor-

Feladat-

kiscsoportos,

tok

csere

nagycsopor-

egymást

tos

javítják 3

VI. A saját névadótok

Ismeret-

Indián

Jegyzet

egyéni,

munkásságát kell

bővítés.

beszél-

készítése

kiscsoportos

feldolgoznotok!

getés

-

időfelelős

-

írnok

A figyelem javítása 4

VII. Ellenőrzés a

A gondol-

„Fillentős” nevű

kodási

játékkal

képes-

Fillentős

jegyzet-

csoportok

füzet

egymás között

ségek az fejlesztése 3

VIII. A bukás okai

Az össze-

Ablak

csoma-

egyéni,

függések

golópapír,

páros,

feltárása

filcek,

kiscsoportos

mágnesek

A papírok kiragasztása a táblára

2

Közös megbeszélés

3

IX. Érvek és

Kommuni

dramatikus

ellenérvek:

-

pódiumvita

Kossuth és Görgei

kációs

felkészülés

vitája

készségek

alapján

csoportos Előzetes

fejlesztése . Lényegfeltárás, empátia 1

X. Értékelés

Önértékel

Kossuth-

és

bankók

tanári előadás

Melléklet

I.A használt módszerek leírása 1.) Ablak: 4+1 részre osztott lap. A sarkakba minden csoporttag leírja azt a véleményt, tulajdonságot, tényt, stb., amire ő gondol. A középső részbe a konszenzussal hozott csoportvélemény kerül. 2.) Dramatikus pódiumvita: A szereplők beleképzelik magukat egy adott személy helyzetébe, az ő nevében érvelnek (még akkor is, ha nem értenek egyet a személy véleményével). 3.) Feladatcsere: A csoportok kicserélnek 1-1 feladatot egymás között. A megbeszélés után ellenőrzik egymás munkáját, megbeszélik a vitás kérdéseket. 4.) Felfedező riporter: A csoportok egy adott feladaton dolgoznak, miközben egyikőjük a többi csoporttól hasznos információt gyűjt. 5.) Fillentős: Minden csoporttag a feladattal kapcsolatban megfogalmaz 2 igaz és 1 hamis állítást. Az egyik csoport felolvassa állításait, a többi csoport az ujjával mutatja a hamis állítás számát. (Ezt lehet a csoporton belül is) 6.) Indián beszélgetés: A diákok csak úgy juthatnak szóhoz, ha saját szavaikkal újra megfogalmazzák, amit az előttük szóló mondott. 7.) Sarkok: Nevezzük el a sarkokat! A diákok egyénileg a kapott feladatuknak megfelelően eldöntik, melyik sarkot választják. A kialakult csoportok megbeszélik a választásukat, majd ismertetik érveiket a többi sarok csoportjaival. (ha egy-egy diák sarokválasztása rossz, a többiek figyelmeztetik arra, hogy másik helyet kell keresnie!) 8.) Szakértői mozaik A, B, C, D jelek kiosztása a kiscsoportokon belül. Az új ismeretet tartalmazó szöveget 4 részre osztjuk, a csoport minden tagja más-más szövegrészt kap. Mindenki egyénileg elolvassa a kapott szöveget. Az azonos betűjelűek összeülnek, megbeszélik az elolvasottakat,

és közös vázlatot írnak. Majd mindenki visszamegy a csoportjába és megtanítja a saját feldolgozott anyagát. A többiek jegyzetelnek.

II. A szakértői mozaikhoz adott szöveg A 1848 kora tavaszán Európában nagyon sokan számítottak a változásokra. Valóban, a polgári szabadságért és a nemzeti függetlenségért vívott forradalmak söpörtek végig a kontinensen. A forradalmi hullám Párizsban kezdődött, ahol februárban megdöntötték a királyságot, és kikiáltották a köztársaságot. A párizsi forradalom hírére a pozsonyi országgyűlésben a magyar ellenzék olyan javaslatokat nyújtott be, amelyek a teljes polgári átalakulást tűzték ki célul. Március 13-án kitört Bécsbe a forradalom, Metternich, a „Szent Szövetség” egyik vezető személyisége menekülni kényszerült. Március 15-én Pesten is kitört a forradalom, amely támogatta az országgyűlés javaslatait, és azonnal megvalósította a sajtószabadságot, kiszabadította a politikai foglyokat. A bécsi és a pesti forradalom nyomása alatt kinevezték a magyar és az osztrák felelős kormányt. Magyarországon kihirdették a jobbágyfölszabadítást. A Habsburg Birodalomban a forradalom a köztársaságért és a polgári szabadságjogok kiteljesedéséért robbant ki. Forradalom tört ki – többek között – Milánóban, Velencében és Berlinben. (Mindhárom helyen március 18-án) B A forradalmi folyamat azonban hamarosan megfordult. A forradalomban született kormányok közül egyedül Batthyány Lajos kormányának sikerült megszilárdítani a helyzetét, fölsorakoztatni maga mögött a nemzet többségét. A magyar felelős kormányt ugyanakkor egyszerre fenyegették a Habsburg Birodalom maradi erői és a nemzetiségek fölkelései. A kormány és az országgyűlés megszervezte az önálló magyar pénzügyeket, a magyar honvédséget. C 1848. szeptember 11-én Jellasics horvát bán seregével átlép a Drávát: ezzel elindul a szabadságharcunk, hisz meg kellett védenünk a forradalom vívmányait. Decemberben V. Ferdinánd helyett a 18 éves Ferenc József lesz az osztrák császár, aki összpontosított támadást indít hazánk ellen. Az udvar II. támadását Windisch-Grätz herceg vezeti. A kormánynak

Debrecenbe kell költöznie, de tavasszal ellentámadást indítunk. A „dicsőséges tavaszi hadjáratban” sorra aratjuk a győzelmeinket.

D 1849 májusára csaknem egész Magyarország fölszabadult. Ekkorra Európa-szerte – egy-két elszigetelt hely, például Velence kivételével – mindenütt diadalmaskodott a királyok akarata. Magyarország egyedül maradt, mert a rokon (azaz polgári) elveket valló Anglia félt, hogy a Habsburg Birodalom pusztulása fölborítja az európai egyensúlyt. Az új osztrák császár, Ferenc József az orosz cár segítségét kérte. Az orosz beavatkozás eldöntötte a magyar szabadságharc kimenetelét. Kemény harcok után a magyar honvédseregek maradványai letették a fegyvert. A nemzeti függetlenséget – ekkor – nem sikerült megvalósítani, de a jobbágyfölszabadítás megtörtént, a forradalom eredményeit nem lehetett megsemmisíteni.

III. A kártyákon található helynevek: Dráva, Pákozd, Schwechät, Pest, Mór, Debrecen, Szolnok, Vác, Nagysalló, Komárom, Buda, Temesvár, Segesvár, Hatvan, Tápióbicske, Isaszeg, Kápolna, Arad, Világos, Nagyszeben.

Felhasznált irodalom:  Arató Ferenc – Varga Aranka: Együtt – tanulók kézikönyve (Educatio, Bp.2008.)  SpenserKagan: Kooperatív tanulás (Ökonet, 2007.)