A kollégium pedagógiai

Baross Gábor Középiskola, Szakiskola és Kollégium 4030 Debrecen, Budai Ézsaiás u. 8/ A. OM azonosító: 031242

A kollégium pedagógiai programja

Debrecen 2010

TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS ....................................................................................................................... 3 1.1. A pedagógiai program összeállításánál alapul vett fıbb szempontok........................... 3 2. HELYZETFELTÁRÁS, ÉRTÉKELÉS ............................................................................ 4 2.1. A kollégiumról általában ............................................................................................... 4 2.2. A tanuló-összetétel jellemzıi......................................................................................... 4 2.3. Humán erıforrás ............................................................................................................ 5 2.4. Tárgyi, környezeti feltételek.......................................................................................... 6 2.5. A kollégiumi élet szervezettsége ................................................................................... 7 3. A KOLLÉGIUMI NEVELÉS ELVEI............................................................................... 7 3.1. A kollégium küldetésnyilatkozata ................................................................................. 8 3.2. A kollégiumi nevelés filozófiája ................................................................................... 8 3.3. A kollégiumi nevelés alapelvei...................................................................................... 8 3.4. A tanuló életrendje, tanulása, szabadideje szervezésének pedagógiai elvei.................. 9 3.5. A tanulók fejlıdését, tehetséggondozását, pályaválasztását, önálló életkezdést elısegítı tevékenységek elvei .................................................................................... 9 4. A KOLLÉGIUM PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉGÉNEK SZERKEZETE.............. 10 4.1.Kötelezıen biztosítandó foglalkozások ........................................................................ 10 4.1.1. Felkészítı, fejlesztı foglalkozások ...................................................................... 10 4.1.1.1. Tanulást segítı foglalkozások ............................................................................... 10 4.1.1.2. Egyéni és közösségi fejlesztést megvalósító csoportos foglalkozások................................. 12 4.1.2. Speciális ismereteket adó foglalkozások ............................................................. 13 4.1.2.1. Szabadidı eltöltését szolgáló foglalkozások ........................................................................ 13 4.1.2.2. Egyéni törıdést biztosító foglalkozások............................................................................... 14 4.2. Kollégiumi élet szervezése .......................................................................................... 14 5. FELADATOK, TEVÉKENYSÉGKATEGÓRIÁK ....................................................... 16 5.1. A tanulási és gondolkodási kultúra fejlesztése ............................................................ 16 5.1.1. Tanulásirányítás, tanulásszervezés ...................................................................... 16 5.1.2. Hátrányos helyzető tanulók szervezett felzárkóztatásának, tehetséggondozásának társadalmi beilleszkedésük segítésének terve...................... 17 5.1.3. Tehetségek kiválasztása, tehetséggondozás, tehetségvédelem ............................ 18 5.2. Szociális kompetenciák fejlesztése.............................................................................. 19 5.3. Önálló életkezdés támogatása...................................................................................... 19 5.3.1. A kulturált életmódra nevelés, szuverén világkép kialakításának segítése.......... 19 5.3.2. Az egészséges életmód, a környezettudatos magatartás kialakításának segítése 20 5.3.3. A társadalmi, gazdálkodási jártasságok fejlesztése-vállalkozói kompetencia..... 20 5.3.4. A pályaorientáció segítése ................................................................................... 21 5.4. A kollégium hagyományai és továbbfejlesztési terve ................................................. 21 5.5. A gyermek és ifjúságvédelemmel összefüggı tevékenység........................................ 22 5.6. Az iskolával, a szülıvel való kapcsolattartás és együttmőködés formái ..................... 23 6. A KOLLÉGIUMI NEVELÉS EREDMÉNYESSÉGE .................................................. 23 7. A NEVELİMUNKÁT SEGÍTİ TÁRGYI FELTÉTELEK......................................... 24 8. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK............................................................................................. 26 LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK ............................................................................................ 27 MELLÉKLET ...................................................................................................................... 28 2

1. Bevezetés

1.1.A pedagógiai program összeállításánál alapul vett fıbb szempontok:

A pedagógiai program a nevelıtestület által létrehozott és elfogadott, a fenntartó által jóváhagyott szakmai alapdokumentum, mely átfogja és szabályozza az intézmény mőködésének neveléssel összefüggı valamennyi paraméterét. A korszerősítés folyamatos tendencia közoktatásunkban, de nem zárja ki a stabilitást és az eszmei pedagógiai értékek megırzését. A kollégiumi tevékenységben is óvakodni kell a konzervativizmus fékezı hatásától, de az öncélú, a mindenáron való változtatás felelıtlen kísérleteitıl is. A 36/2009. (XII. 23.) OKM rendelet módosítja a Kollégiumi nevelés országos alapprogramjáról szóló 46/2001. (XII. 22.) OM rendelet elıírásait. A fenti rendelet egy meglévı program felülvizsgálatát kéri, egy már elkészült program aktualizálásáról van szó. Az alapprogram a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény kollégiumokra vonatkozó paragrafusaihoz, valamint a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetésérıl és alkalmazásáról szóló 243/2003 (XII.17.) Kormány rendelet kiemelt fejlesztési feladataihoz illeszkedve, azokat érvényesítve elısegíti a tanulók sokoldalú fejlesztését, nevelését, oktatását. Kollégiumunk pedagógiai programjának kidolgozásakor figyelembe vettük, – 2/2005. (III.1.) OM rendelet - , a sajátos nevelési igényő tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról szóló jogszabályt. A kollégiumi nevelés nem elszigetelten folyik, elsısorban az iskolai tevékenységet mélyíti el, a családi nevelést egészíti ki a maga eszközeivel. Célszerő a kollégium pedagógiai programját az iskolákéval összehangolni, de ez esetben is indokolt a kollégium sajátos céljából, feladatából kiindulni, a helyi körülményeket, a tanulóifjúság neveltségi szintjét figyelembe venni. Közoktatásunk fejlıdése napjainkban a folyamatos korszerősítés, átalakítás jegyében zajlik. Az új követelmények teljesítése, a kollégiumi nevelés országos alapprogramjának bevezetése, az új érettségi és felvételi rend, a szakképzés új rendszere, a nemzetgazdaság átalakulása nagy és újszerő feladatokat ró a kollégiumban tevékenykedı pedagógusokra. A nevelés korszerősítését, minıségi fejlesztését, hatékonyabb és eredményesebb nevelımunkára törekvést kell szorgalmazni. A szülı elvárja tılünk, hogy munkánkat magas szakmai színvonalon végezzük, a törvényesség messzemenı betartásával, sokszínő tevékenységet biztosítva gyermeküknek a kollégista éveik alatt. A partnerközpontúság és az önálló intézményi arculat megteremtésével kell megfelelnünk a szülık elvárásainak, a tanulók igényeinek, a szakmaiságnak, a fenntartónak egyaránt.

3

2. Helyzetfeltárás, értékelés

2.1. A kollégiumról általában: Kollégiumunk nem önálló intézmény, a Baross Gábor Középiskola, Szakiskola és Kollégiummal közös igazgatású. 1970-es alapítása óta mőködik, elıbb csak fiú, majd az 1997/1998-as tanévtıl koedukált kollégiumként. Jelenleg, az alapító okirat szerint, a férıhelyek száma 260 fı. Az 1.-2. szinten a fiúk vannak elhelyezve (170 férıhely), a 3. szinten (90 férıhely) pedig a lányok. A kezdeti években beiskolázási gondjaink nem voltak, de az 1990-es évektıl mind az iskolákban, mind a kollégiumban csökkent a jelentkezık száma. A kihasználtság csökkenı tendenciájának egyik oka a szülık egyre romló anyagi helyzete. Nem tudják fizetni a térítési díjat, inkább a tanulók napi utaztatását választják, annak ellenére, hogy tisztában vannak az ezzel járó idıveszteséggel. A másik ok a demográfiai mutatók negatív irányba tolódása. Ezen okokból kifolyólag, fokozottan ügyelni kell a létszám megırzésére, lehetıségek szerinti növelésére. Ennek egyik módja a komfortérzet javítása, valamint az otthonos jelleg növelése, az egyéni törıdés, a jó tanár-diák kapcsolat kialakítása. Arra törekszünk, hogy minden kollégistánk humánus légkörben, öntevékenyen és személyre szabottan a lehetı legnagyobb eséllyel készüljön fel a munkaerı piacon való megmérettetésre és az önálló életvitelre.

2.2. A tanuló-összetétel jellemzıi:

Kollégista tanulóink összetétele, mind korukat (14-23 év), mind az iskolatípusukat tekintve (gimnázium, szakközép, szakiskola, szakképzı) nagyon heterogén összképet mutat, úgy a lányok, mint a fiúk esetében. A nemek szerinti arányokat tekintve a fiúk vezetnek 6535%-os arányban a férıhelyeket tekintve. A kihasználtság nem tükrözi ezt a százalékos különbséget. A tanulók létszámaránya az intézménytípusokat tekintve a következık szerint alakul: gimnáziumi 4% lány-3% fiú, szakközépiskolai 17% lány-12% fiú, szakmunkás 22% lány42% fiú. Fenntartók szerint, a különbözı intézménytípusok között, található egyaránt önkormányzati és alapítványi iskola is. Jelenleg kollégistáink 23 debreceni középiskola tanulóiból tevıdnek össze. Ez a szám elıreláthatólag a közeljövıben sem fog csökkenni. Tanulóink neveltségi szintje általában nem tér el az átlagostól. Az életkori sajátosságaikat figyelembe véve többségük a jól nevelt, helyes magatartási normák szerint élık közé tartozik. Az utóbbi két évben azonban egyre nı a nehezebben kezelhetık csoportjába tartozó tanulók száma. Van egy igen problémás réteg, akik az alapvetı kulturális, valamint szociális 4

kompetenciák nagyfokú hiányával, alulmotiváltsággal jellemezhetık. Ez a réteg fokozott odafigyelést, speciális bánásmódot igényel.

2.3. Humán erıforrás A kollégiumban a nevelési feladatokat a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvényben meghatározott végzettséggel és szakképzettséggel rendelkezı nevelıtanár látja el. Jelenleg, a kollégiumvezetıvel együtt, 7 fı pedagógus végzi a nevelı-oktató munkát. Közülük 3 fı egyetemi, 4 fı pedig fıiskolai végzettséggel rendelkezik. A szakos összetétel a következı: Történelem-földrajz Magyar-mővészettörténet Matematika-fizika Testnevelés Mőszaki tanár Történelem Történelem-orosz

1 fı 1 fı 1 fı 1 fı 1 fı 1 fı 1 fı

kollégiumvezetı nıi nevelıtanár nıi nevelıtanár nıi nevelıtanár férfi nevelıtanár férfi nevelıtanár férfi nevelıtanár

A pedagógusok önképzéssel, szervezett továbbképzéssel megújított szakmai ismeretekkel, részben szakirányú képesítéssel rendelkeznek. A pedagógusok szakirányú képesítései: Közoktatási vezetı 1 fı Gyermek,-ifjúság-és családvédelem 1 fı Számítógépkezelıi 2 fı 1 fı

kollégiumvezetı férfi nevelıtanár nıi nevelıtanár férfi nevelıtanár

Az irányítási és ellenırzési munkát 1 fı kollégiumvezetı látja el igazgatóhelyettesi státuszban. A kollégiumi nevelıtanárokkal szemben a következı elvárásokat támasztjuk: A nevelıtestület tagjaival és a vezetıvel szoros szakmai együttmőködésben végezze munkáját. Rendszeres önképzéssel, szervezett továbbképzéssel megújított, korszerő szakmai ismeretekkel rendelkezzen. Legyen képes a nevelési folyamat megtervezésére, irányítására, ellenırzésére, értékelésére; legyen jártas a különbözı pedagógiai eljárások, módszerek alkalmazásában. Egyéniségével, megjelenésével, felkészültségével, mőveltségével, életmódjával követendı példaként szolgáljon a kollégisták számára. Rendelkezzen megfelelı empátiával, nevelıi eljárásaiban, pedagógiai kommunikációjában a tanulók iránti tiszteletet, bizalmat és szeretetet helyezze elıtérbe. Legyen képes a diákok helyzetének, személyiségének megismerésére, megértésére. Legyen eredményes a konfliktuskezelése. Alakítson ki ıszinte, bizalmon alapuló viszonyt a diákokkal. 5

Munkája során tudjon folyamatosan együttmőködni a tanulók közösségeivel, a nevelésükben részt vevı személyekkel, intézményekkel, önkormányzatokkal, a szülıkkel és más, a tanulók nevelésében érintett partnerekkel. A nem pedagógus szakkörben foglalkoztatottak létszáma megfelel a törvényi elıírásoknak. A nem pedagógus alkalmazottakat: 1 fı kollégiumi gondnok, 1 fı kollégiumi ápolónı, 1 fı mosó-vasaló és 4 fı takarító alkotja. A kollégiumban a nem pedagógus munkakörben foglalkoztatott alkalmazottak munkáját is a gyermekközpontúság, a nevelés eredményességének támogatása kell, hogy jellemezze. Jelenlétük, megnyilvánulásaik, tevékenységük és annak színvonala is nevelési tényezıként hat a kollégisták mindennapjaiban.

2.4. Tárgyi, környezeti feltételek Az intézmény a város kevésbé frekventált, viszonylag félreesı részén fekszik. Ez hátrányosan érinti a kollégiumi létszám alakulását. Pozitívum, hogy a környezetet rendbe tették, aszfaltozott járda lett kialakítva, a buszközlekedés javult. A kollégium otthonosabbá tételét elısegítette az ágybetétek cseréje vagy felújítása, a nyílászárók cseréje, a hálók és társalgók parkettájának cseréje. Szintenként 12 háló van kialakítva, ezekben maximálisan 8 fı helyezhetı el. A lányok szintjén faágyak, a második szinten faágyak és vaskeretes ágyak vegyesen, az elsı szinten csak vaskeretes ágyak vannak. A szilencium idején a földszinten két terem vehetı igénybe. Szintenként egy-egy társalgó (TV-szoba) mőködik. Ezek a helységek délutánonként szilenciumi termekként is használhatók, melyekben biztosított a tanári felügyelet. A szabadszilenciumos tanulók a hálójukban is tanulhatnak. A kialakított tanulószobák, a nevelıtanárok segítsége, megteremtik – a jogszabályi elıírásoknak megfelelıen – a nyugodt tanulás, ismeretszerzés feltételeit. Szintenként 1-1 számítógépes terem mőködik (5-5-7 géppel), az internet hozzáférés biztosított, így az informatikát tanulók gyakorlási lehetısége megoldott. A többi kollégista is bıvítheti a tananyaghoz kapcsolódó ismereteit, vagy kikapcsolódhat. A földszinten egy kondicionáló terem kialakítására került sor. A berendezési eszközöket (futógép, futópad, szobakerékpárok, bordásfalak, súlyzók) pályázaton nyerte el a kollégium. A kollégisták szabadidejében biztosított a testedzés, testépítés lehetısége. Az iskolával és egyesületekkel közösen, meghatározott idıbeosztás szerint, használható a füves labdarúgó pálya, a bitumenborítású kézilabdapálya (világítás van), tornaterem, kosárlabdapalánkok, így lehetıség van házibajnokságok és kollégiumok közötti versenyek, rendezvények lebonyolítására az egész tanév folyamán. Az eszközrendszer, az alapvetı eszközök, ha nem is mindig a legjobb minıségben, de rendelkezésre állnak. • 3 számítógépes terem internettel (17 számítógép) • Kábeles TV-rendszer szintenként, 1 plazma TV az étkezıben • Kollégiumi rádió, erısítı berendezés • Fényképezıgép, videó kamera, DVD és videó lejátszó, CD-s rádiók • Sporteszközök (labdák, hálók, pingpongasztal, tollas ütık, asztali focik) Kollégiumunk személyközpontú környezet kialakítására törekszik. A kollégium belsı és külsı környezete biztosítja a nevelési célok megvalósíthatóságát, a kollégisták biztonságát, kényelmét, megfelel az otthonosság általános kritériumainak. Megteremti a kulturális-, a sport- és egyéb szabadidıs tevékenységek, valamint a szakkörök mőködésének feltételeit. 6

A kollégium gondoskodik a tanulók nyugodt pihenésérıl, az egyéni visszavonulás lehetıségérıl. A tárgyi és környezeti feltételeket igyekszünk javítani pályázati lehetıségek kihasználásával, fenntartói segítséggel, valamint önerıbıl.

2.5. A kollégiumi élet szervezettsége A kollégium egyik alapfeladata a tanulók mindennapi iskolai felkészülésének segítése, tanulmányi munkájának támogatása. Kollégiumunk nevelıtanárai mindennap felügyelik a tanulók szilenciumi munkáját, naprakészen vezetik a jelenlétüket. A 4-es átlag fölötti tanulók számára a házirend biztosítja a szabad szilenciumot, ık osztják be tanulási idejüket. Abban az esetben, ha rontanak a tanulmányi eredményükön, számukra is kötelezıvé válik a szilencium. A megtanult ismeretek számonkérésének formáit a csoportvezetı nevelıtanár határozza meg. A korrepetálást és a felzárkóztatást, szükség és igény szerint, a nevelıtanárok végzik saját szakjuknak és érdeklıdési területüknek megfelelıen. Rendezvényeink mind számukban, mind színvonalukban javításra szorulnak. Elsısorban a városi kollégiumokkal való kapcsolattartást kell szorgalmazni. Jelenleg csak egy tavaszi labdarúgó tornát (lány, fiú) szervezünk a városi kollégiumok részvételével. Bıvíteni szeretnénk a rendezvények skáláját – szavalóverseny, történelmi vetélkedı, sakkverseny, városismereti vetélkedı – több városi kollégium részvételével. Több szakkör beindítására is szükség lenne, a jelenleg mőködı kézmőves, valamint sakk szakkörök mellett. A diákönkormányzat vezetıségének tagjait minden évben megválasztja a közgyőlés, pótolni kell az esetleg eltávozó tagokat. A diákvezetık ismerik jogaikat (döntési, egyetértési, véleményezési), de nem minden esetben tudnak élni vele. Keveset kezdeményeznek, nem érzik a közösségért való munkálkodás szépségét, igaz elég kevés a sikerélményük. A nevelımunka jellemzıit, eredményeit vizsgálva megállapítható, hogy a mindenkori – viselkedési, magatartási problémákkal küzdı – 9-10. évfolyamos tanulók, az itt eltöltött 3-4 év után érett fiatalokként kerülnek ki a kollégiumból. A nevelés sikerét segíti a családi háttér megismerése, a harmonikus tanár-diák kapcsolat is, amely a bizalomra, felelısségre és a kölcsönös tiszteletre épül. A tanulók szüleinek többsége nem törıdik gyermekével, nem érdeklıdik még akkor sem, ha tudja, hogy gond van. Szülıi értekezletre nem jönnek el, akkor sem, ha azt az iskolával közösen tartjuk. Így többnyire levelezésre szorítkozva tartjuk a kapcsolatot. Ez a közömbösség talán a sok csonka családdal magyarázható. A régebbi társiskolákkal a már kialakult kapcsolattartás jónak mondható, az éves oktatásinevelési tervüket és az esemény naptárukat megküldik számunkra. Módunkban áll figyelemmel kísérni az érintett tanulók tevékenységét, megismerjük az iskolák programkínálatát, hozzájuk tudjuk igazítani saját tevékenységünket.

3. A kollégiumi nevelés elvei A kollégiumi nevelés célja a tanulók szocializációjának, kiegyensúlyozott és egységes fejlıdésének, tanulásának, a sikeres életpályára való felkészítésének segítése, 7

személyiségének fejlesztése, kibontakoztatása a bentlakásos intézmény sajátos eszközeinek és módszereinek felhasználásával.

3.1. A kollégium küldetésnyilatkozata: Kollégiumunk nyitott intézmény, amely kész és képes partnereink igényeit megismerni, azoknak megfelelni. Arra törekszünk, hogy kollégistáink nyitott személyiségő felnıtté váljanak, képesek legyenek környezetüket felelısséggel és alkotó módon formálni.

3.2. A kollégium nevelésfilozófiája: Kollégiumunk tevékenységének középpontjában olyan értékek közvetítése áll, melyek a tanulókra szellemileg, erkölcsileg és testileg pozitív hatást gyakorolnak. Munkánkat áthatják a nemzeti, európai és demokratikus értékek. Nevelımunkánk célja olyan értékek közvetítése, melyek a tanulók személyiségére, tanulmányi eredményeire, jövıjére, a családra, a társadalmi környezetre is pozitív hatást gyakorolnak. Arra törekszünk, hogy a kollégistákban kialakuljon, megerısödjön az élethosszra szóló tanulás, megismertessük, elfogadtassuk ennek fontosságát.

3.3. A kollégium nevelési alapelvei A kollégium, céljai elérése érdekében, gyermekközpontú, személyiségközpontú környezetet alakít ki, és tanulóközpontú tevékenységrendszert mőködtet az alábbiak figyelembevételével: Az Alkotmányban biztosított állampolgári és szabadságjogok, valamint a gyermekeket megilletı jogok érvényesítése. Demokráciára, humanizmusra, nemzeti és európai önazonosságra nevelés elveinek alkalmazása a Nat által megfogalmazott elvekkel és kiemelt fejlesztési feladatokkal összhangban. A kollégiumi tanulók, a csoportok és közösségek iránti felelısség, bizalom, szeretet, segítıkészség és tapintat alkalmazása a nevelésben. A tanulók aktivitásának, alkotóképességének, érdeklıdésének fenntartása és fejlesztése, az öntevékenység és az ifjúsági önszervezıdési formákba való bekapcsolódásának támogatása, a tanulói önszervezıdı képesség folyamatos fejlesztése és felhasználása. A szülıkkel, a kapcsolódó iskolákkal, az intézmény környezetében levı társadalmi és civil szervezetekkel való konstruktív együttmőködés. A kollégiumi tanulók, valamint a kollégiumi nevelı-oktató munka rendszerszemlélető, tudatos, tervszerő vezetéssel, szervezéssel és pedagógiai gyakorlattal való fejlesztése. A nevelési folyamatban résztvevık – szülı, tanuló, tanulói csoportok és közösségek, a kollégiumi és iskolai tantestület, a küldı és befogadó környezet – számára elfogadott norma- és követelményrendszer alkalmazása, melynek jellemzıje a rendszeresség és a következetesség. Kulturált, ösztönzı környezet kialakítása, szociális, érzelmi, lakhatási biztonság nyújtása, széles körő szabadidıs tevékenységkínálat biztosítása. Az integrált nevelés megvalósítása. 8

Orientáló, motiváló, aktivizálni képes, tevékenységközpontú, segítı pedagógiai módszerek alkalmazása. Az egyéni és életkori sajátosságok, valamint a sajátos nevelési igényő tanulók szükségleteinek figyelembevétele, az egyéni bánásmód alkalmazása. A nemzeti hagyományok, a nemzeti azonosságtudat, valamint az etnikai hagyományok, az etnikai kisebbségi azonosságtudat tiszteletben tartása, ápolása.

3.4. A tanuló életrendje, tanulása, szabadideje szervezésének pedagógiai elvei A diákok életrendjét a házirend szabályozása, melynek betartása a tanártól következetességet, a tanulótól önfegyelmet igényel. Kiemelt figyelmet fordítunk a kötelezı és választható foglalkozások ütemezésére, szervezésére, a tervszerőségre és a rendszerszemléletre. A tanítás-tanulás alapelvei: • Mindenki számára biztosítottak legyenek a megfelelı tanulási körülmények, eszközök. • Lehetıség szerint biztosított legyen a szükséges tanári segítség. • Támogatjuk a fiatalokat hátrányaik ledolgozásában. A szabadidı szervezésének elvei: • Meghatározó szerepet kell kapjon a szabadidı egészséges, kulturált, hasznos eltöltési módjának kialakítása. • A programok kínálata széleskörő legyen, többféle igényt kell kielégíteniük. • Támogatjuk a mozgással, sporttal, egészséges életmóddal összefüggı tevékenységeket.

3.5. A tanulók fejlıdését, tehetséggondozását, pályaválasztását, önálló életkezdést elısegítı tevékenységek elvei A fejlesztés, nevelés elvei: • A differenciálásból, vagyis az egyéni, valódi fejlesztési szükségletekbıl indulunk ki. • Közvetítjük az alapvetı hagyományos erkölcsi normákat. • A kollégiumi tudásközvetítésben figyelembe vesszük az iskolai ismeretelsajátítást, gyakorlatközpontú tudással kiegészítve, támogatva azt. • A felkészítı foglalkozások mellett teljesítményképes tudás megszerzését támogatjuk. A tehetséggondozás elvei: • A tehetség megmutatkozásának, kibontakozásának a kollégiumi tevékenységrendszerben lehetıséget kell teremteni. • A tehetséggondozásban a személyiség teljes fejlesztésére figyelünk, e nélkül nem lehet hatékony a tehetségek gondozása. A pályaorientációs tevékenység, az önálló életkezdés támogatásának elvei: • A tevékenységek formáját és tartalmát a differenciálás alapján szervezzük. 9

•

Meg kell adni a szülıknek a szükséges segítséget az ilyen irányú problémák megoldásába

4. A kollégium pedagógiai tevékenységének szerkezete

4.1. Kötelezıen biztosítandó foglalkozások A kollégium, igazodva a Közoktatási törvény rendelkezéseihez, a nevelési folyamat során a tanulói tevékenységeket – annak céljától, jellegétıl függıen – kollégiumi programok, csoportos és egyéni foglalkozások keretében szervezi. A kollégium a foglalkozások formáját és tartalmát úgy határozza meg, hogy azok hozzájáruljanak a tanulók erkölcsi gyarapodásához, személyiségének gazdagodásához, kompetenciák fejlesztéséhez, a közösség fejlıdéséhez. A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 53.§ (7) elıírja, hogy a kollégiumi felkészítı foglalkozások szervezéséhez rendelkezésre álló idıkeret nem lehet kevesebb - kollégiumi csoportonként - heti tizennégy óránál, a többi kollégiumi foglalkozásra, rendelkezésre álló idıkeret pedig - kollégiumi csoportonként - heti tíz óránál.

4.1.1. Felkészítı, fejlesztı foglalkozások

A foglalkozások során kitüntetett figyelmet fordítunk a pozitív tanulási attitőd kialakítására és megerısítésére, a kreativitás fejlesztésére. Ezen a téren is feltárjuk, és figyelembe vesszük a tanulók személyiségének egyéni sajátosságait.

4.1.1.1. Tanulást segítı foglalkozások Az ismeretszerzés, a megismerési és gondolkodási képességek fejlesztése érdekében a kollégium lehetıséget biztosít arra, hogy a tanulók megismerjék és elsajátítsák a helyes tanulási módszereket. Fejleszti a kreativitást, erısíti a tanulási motívumokat - az érdeklıdés, a megismerés és a felfedezés vágyát. A kollégium törekszik a tanulási kudarcok okainak feltárására, azok kezelésére, a jó teljesítményhez szükséges pozitív önértékelés kialakítására. Segíti a mindennapi feladatokra történı felkészülést. Gondot fordít arra, hogy az ismeretek elsajátítása közben a tanulásra belsı igény is ébredjen a tanulókban, és így mindennapi életük részévé váljon a tanulás. A feladatokhoz kapcsolódóan a következı kompetenciák fejlesztése valósul meg: hatékony, önálló tanulás, matematikai kompetencia, digitális kompetencia. A rendszeres iskolai felkészülést biztosító egyik tevékenység a szilenciumi foglalkozás. Ez kötelezı és szervezett tanulási forma. Tanulóink általában gyenge alapismeretekkel érkeznek kollégiumunkba, ezért az átlagosnál több foglalkozást igényelnek. A nyugodt tanulási feltételeket biztosítják a szintenként kijelölt szilenciumi termek, valamint a földszinten igénybe vehetı két terem. A termekben korosztályok szerint csoportosulnak a tanulók. A szilencium kötelezı idıtartama 1530 órától 1830 óráig, a délután iskolába járók számára 8 órától 11 óráig tart. Célunk a megfelelı tanulási feltételek biztosítása, figyelembe véve az adottságbeli és képességbeli tényezıket. A szilenciumi foglalkozásokon a tanári felügyelet biztosított. Ha a 10

tananyag megkívánja, biztosítjuk tanulóinknak a kisebb csoportokban történı felkészülést, egymást segítve, korrepetálva. Az iskolai felkészülést biztosító másik tevékenységi forma a szabad szilencium. Ezt azok a tanulók kaphatják meg, akiknek elızı félévi tanulmányi eredményük elérte a 4-es átlagot. Amennyiben az eredményüket lerontják, visszakerülnek a kötött forma keretében zajló foglalkozás típusba. A szabad szilenciumra vonatkozó elıírásokat a kollégium Házirendje szabályozza. Szabad szilenciumon a diák ott tanul, ahol az ı egyéni képességeinek megfelelıen a legjobban fel tud készülni. Ez lehet a saját szobája, a könyvtár, a számítógépterem. A 9. évfolyamos tanulóknak az elsı félévben erre még nincs lehetıségük. A felzárkóztató tevékenység célja a tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkózásának segítése, a lemaradás okainak megszüntetése, a tanulók továbbhaladásának támogatása, illetve a középfokú iskolarendszerben maradásuk segítése. A kollégiumi nevelımunka során törekszünk a tanulási kudarc idıben történı felismerésére. A tevékenység kiindulópontja a lemaradás okainak pontos feltárása, tájékozódás a tanuló élethelyzetérıl, a kudarc hátterében álló motivációs és pszichés tényezıkrıl. A felzárkóztató tevékenységet az iskolai követelményekhez, a tanulók aktuális feladataihoz igazodva szervezzük meg, reális, teljesíthetı célok kitőzésével, a kollégistákkal egyetértésben. A tevékenységet egyéni és kiscsoportos munkaformák alkalmazásával valósítjuk meg, mivel így kiaknázhatók a pedagógus – tanuló viszonyban a közvetlen motivációs lehetıségek (érdeklıdés, ambíciók növelése, azonnali visszajelzés, sikerélményhez juttatás). Alapvetı a gyakorlatorientált, a tanulók tevékenykedtetésén alapuló, a közvetlen tapasztalatszerzést segítı foglalkozás-szervezés, az ismeretek és kompetenciák megszilárdítása. Módszerek: • Tanulási szokások – idıbeosztás, strukturálás, tanulási módszerek – feltárásán alapuló egyéni tanulásszervezési segítségnyújtás. • Tantárgy-specifikus korrepetáló foglalkozások biztosítása a nevelıtestület humán erıforrás összetételének függvényében. • Személyiségfejlesztés: tanulási motiváció, énkép, önértékelés alakítása. • Az eredményes tanulás mentálhigiénés feltételeinek biztosítása, mentálhigiénés szakember, illetve pszichológus bevonásával. Korrepetálás: A nevelıtanárok folyamatosan figyelemmel kísérik a diákok tanulmányi eredményeit. Abban az esetben, ha visszaesést, vagy hiányosságot tapasztal, a nevelı elıírja a kötelezı korrepetálást. A kollégista önként is kezdeményezheti, igényelheti a foglalkozást. Az eredményesség érdekében célszerő mikrocsoportos, vagy egyéni foglalkozást tartani. Tehetséggondozó foglalkozás: A tehetség megmutatkozásának, kibontakoztatásának a kollégiumi tevékenységrendszerben lehetıséget kell teremteni, együttmőködve a családdal és az iskolával. Lehetıséget adunk minden tanuló sikerélményhez juttatásához, miközben figyelembe vesszük az önkéntességet, az érdeklıdést, az aktivitást, az aktivitási igényt. A specifikus tehetséggondozás kiindulópontja a differenciált képességfejlesztés, a tanulók iskolai oktatáshoz – tantárgyakhoz, mőveltségi területekhez – kötıdı ismereteinek bıvítése, és egyéb specifikus képességeik – sport, vizuális és elıadómővészetek – kibontakozásának támogatása. Tevékenységi formák: • Tantárgy-specifikus tehetséggondozó foglalkozások biztosítása a nevelıtestület humán erıforrás összetételének függvényében. • Szakkörök, házi versenyek szervezése (kézmőves szakkör, rajzverseny, szavalóverseny, sportkör). • Ismeretterjesztı elıadások, bemutatók szervezése. 11

•

A tehetségfejlesztés intézményen kívüli lehetıségeinek kiaknázása, a tehetséges tanulók irányítása a más szervezetek kereteiben mőködı programokba. Kötelezıen választott, a szabadidı eltöltését szolgáló foglalkozás: A tanulók számára, a nevelıtestület által meghirdetett – a humán erıforrás összetételének figyelembevételével – lehetıségek közül, heti egy foglalkozáson kötelezı a részvétel. A 2009/2010-es tanév II. félévében a következı foglalkozások kerültek beindításra: kommunikáció, történelmi szakkör, sakk-, röplabda-, sütés-fızés-, labdarúgás-, kézmőves szakkörök, konditermi foglalkozás, informatikai foglalkozás. A meghirdetett tevékenységek nagyon népszerőek lettek, szeretnénk ezeket a foglalkozásokat a jövıben rendszeresíteni. Az idıkeret, foglalkozási csoportokként, legalább heti 1 óra. A kiválasztott tevékenységre a kollégistáknak a jelentkezést írásban kell benyújtani a kollégiumvezetınek. A jelentkezések arányában, a nevelıtanárokkal egyeztetve, a kollégiumvezetı elkészíti a foglalkozások tervét.

4.1.1.2. Egyéni és közösségi fejlesztést megvalósító csoportos foglalkozások

A közoktatási kollégiumokban élı tanulók hagyományok és jogszabályok által meghatározott, szervezett keretek között, a kollégium erkölcsi, érzelmi és szociális védelme alatt élik iskolás és kollégiumi éveiket. A család, a családi környezet átruház bizonyos jogokat és kötelességeket a kollégiumra, mint nevelı-befogadó intézményre, illetve a kollégiumi nevelıtanár, mint a szülıt pótolni hivatott, erre szakosodott pedagógusra. Így a kollégium egyik természetes partnere a család, mint a személyes hátteret adó küldı, a másik az iskola, mint intézményes partner, ahol az eredményes és végzettséget adó tanulmányi munkában a kollégium segíti a tanulót. A kollégiumi nevelésben a foglalkozások célja a kollégista személyiségének, erkölcsi habitusának és tudatosságának, jellemének, identitástudatának, önbizalmának, felelısségvállalásának, közösségi tudatának, képességeinek és érdeklıdésének megalapozása és fejlesztése. A kollégiumi foglalkozások lehetıséget adnak arra, hogy a tanulók az iskolai nevelés és oktatásnak nemcsak a tantárgyi, hanem a tantárgyközi területeirıl is szerezzenek ismereteket és képességeket, élményekben részesüljenek. A kollégiumi nevelı értékközvetítı, fejlesztı tevékenységének egyik színtere a tematikus csoportfoglalkozás. A Kollégiumi nevelés országos alapprogramja hét témakörben jelöli meg a nevelési feladatot. Ezek a témakörök a következık: Témakör

9. évf.

10. évf.

11. évf.

12. évf.

Tanulás Énkép, önismeret, pályaorientáció Európai azonosságtudat. Egyetemes kultúra Környezettudatosság Testi és lelki egészség Felkészülés a felnıttlét szerepeire. Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés. Gazdasági nevelés Hon- és népismeret Óraszám/tanév

4 3

3 3

3 4

1 3

13.-14. évf. 1 2

3

3

2

4

5

2 4

2 4

2 4

2 4

3 4

3

3

3

3

2

3 22 óra

4 22 óra

4 22 óra

3 20 óra

3 20 óra

12

A kollégiumokban évi 37 nevelési héttel (12-13-14. évfolyamon 33 nevelési héttel), minden héten 1 kötelezı csoportfoglalkozással kell számolni. Ennek 60%-ára, azaz 22, illetve 20 foglalkozásra írja elı az alapprogram a fenti témaköröket. A fennmaradó 15, illetve 13 óra a csoport és a kollégium, valamint a csoport tagjainak ügyeivel, szervezéssel, közösségi feladatok megszervezésével telik általános csoportfoglalkozások keretében. A kollégiumban az együttélés feltétele a közösen meghatározott szabályok betartása, a bizalmi légkör kialakítása a csoportban, a közösségben. A „kollégiumi közösségi tudat” kiépítése a kollégiumi közösség minıségének jelzıje lehet. A jó kollégiumi légkör feltétele a kölcsönös bizalom a diákok és pedagógusok között. A foglalkozások olyan kompetenciákat is fejlesztenek, melyek révén a tanulókban kialakul az alkalmazkodóképesség, a tolerancia, a konfliktuskezelı képesség. A foglalkozásokon a tanulócsoport életével kapcsolatos feladatok, tevékenységek, aktuális problémák megoldása, valamint a pozitív és negatív magatartásformák csoport elıtti dicsérete illetve elmarasztalása történik. A foglalkozások hozzájárulnak az egész életen át tartó tanulás megalapozásához.

4.1.2.Speciális ismereteket adó foglalkozások A kollégiumok a kötelezı felkészítı foglalkozások idején kívül speciális ismereteket nyújtó, érdeklıdési körre épülı foglalkozásokat szerveznek. Intézményünk támogatja a tánc, a zene és egyéb elıadó, mővészeti, sport produkciók létrehozását és bemutatási lehetıségét, versenyeken, pályázatokon, bajnokságokon való részvételt. A speciális ismereteket adó tevékenységek között a kollégisták számára nagyon fontos szerepet töltenek be az egyéni törıdést biztosító foglalkozások.

4.1.2.1. Szabadidı eltöltését szolgáló foglalkozások A szabadidıs foglalkozásokon meghatározó szerepet kap a hagyományok ápolása, az irodalmi, képzımővészeti és vizuális kompetenciák fejlesztése, nemzeti kultúránkhoz való kötıdés erısítése, sporttevékenységek rendezése, a tanulók ösztönzése az aktív sportolásra. A foglalkozások szervezésénél figyelembe kell venni a kollégium személyi és tárgyi feltételeit. Megszervezésük elengedhetetlen, mert tanulóink számára fontos szerepet töltenek be, e tevékenységek sikerélményt biztosítanak számukra. A foglalkozásokon kibontakozásra és megvalósulásra kerülnek: • Az egészséges életmódra, kulturált viselkedésre és megnyilvánulásra, kommunikációra való nevelés. • A testi képességek fejlesztése. • A természet és a kollégiumi környezet megóvása, ápolása. Ilyen jellegő foglalkozások: • Színház – és mozi látogatás, videó és DVD vetítés, múzeumlátogatás (MODEM, Déri Múzeum), sportrendezvények látogatása. • Orvosi elıadások szenvedélybetegségekrıl, szexuális kapcsolatról. • Ismert személyekkel való összejövetel. Tárgyi szakkörök: gipszkép készítés, gyertyaöntés, üvegfestés, rajzszakkör, kollégiumi újságíró kör, kollégiumi rádió. Újdonságként indult 2010. március elsı hetében a Valcer tánciskola segítségével a társastánc oktatása heti egy alkalommal. A tanulók körében nagyon népszerő lett, szeretnénk állandó tevékenységként megırizni, hagyománnyá elıléptetni. 13

Rendszeresen részt veszünk a városi kollégiumok által meghirdetett vetélkedıkön, versenyeken. A 2010-2011-es tanévtıl a kollégiumunk szavalóversenyt, történelmi vetélkedıt szeretne szervezni a városi kollégiumok részvételével, ezzel fejleszteni a kapcsolattartást, tapasztalatcserét. A sporttevékenység területén, kollégiumunk adottságát és a meglévı sporteszközöket figyelembe véve, a következı bajnokságok megrendezésére van lehetıségünk: - kispályás- és teremlabdarúgás, kosárlabda, kézilabda, tollaslabda, asztalitenisz, sakk Ezekben a sportágakban elıször házibajnokságokat rendezünk. Az itt feltőnt tehetséges fiatalok, a kollégiumi válogatottat alkotva résztvevıi lehetnek a kollégiumi városi bajnokságoknak. Mivel a sportpályák rendelkezésünkre állnak, lehetıségünk van arra, hogy mi is rendezzünk a város kollégiumainak részvételével bajnokságokat. Jelenleg kispályás lány és fiú labdarúgásban szervezünk kollégiumok közötti versenyt. Szeretnénk más sportágakra is kiterjeszteni a rendezvényeket. A kollégiumi sporttevékenység legfontosabb célja, hogy minél több tanulót vonjunk be az aktív mozgásba, sportolásba. A testi fejlıdés harmóniájának biztosítása mellett, a kollégiumban végzett rendszeres sportolás megelızi a rossz szokások, káros szenvedélyek kialakulását, vagy csökkenti ezek kialakulásának esélyét.

4.1.2.2. Egyéni törıdést biztosító foglalkozások Ezeken a foglalkozásokon a tanulók feltárhatják egyéni problémáikat, ezek megoldásában számíthatnak a pedagógus tanácsaira, segítségére. Alapelvünk, hogy minden intézkedésben, cselekedetben a tanulók érdeke érvényesüljön úgy, hogy hátrányos megkülönböztetés nem érheti, miközben a többi kollégista érdeke nem sérülhet. Valljuk, hogy csak értı kommunikáció nevelhet harmonikus személyiséget. Cél egy nyílt, ıszinte kommunikációs rendszer kialakítása. A tanulók iránti felelısség, bizalom, tapintat alkalmazásával, alapvetı erkölcsi normák betartásával, az egyéni szükségletek figyelembevételével a személyiség fejlesztése. Feladat: • Értékharmónia kialakítása, mintaadás az értékes életre. • A tradicionális emberi, a magyar és helyi értékek képviselete, miközben tiszteletben tartjuk mások hagyományait, értékeit. • Az értékek átadása az életkori sajátosságok figyelembevételével. • Szeretetteljes légkör kialakítása, kiszámíthatóság, személyre szóló értékelés és minısítés. • Az életvitelt befolyásoló, az együttélést biztosító, a házirendben megfogalmazott keretek, normák betartása. A csoportvezetı feladata: • A beilleszkedés segítése, a tanulók alkalmazkodó készségének fejlesztése. • Bizalmi légkör kialakítása az egyénben és a csoportban. • Az önbizalom erısítése, a helyes önértékelés kialakítása. • Az egyéni törekvések és a közösségi érdekek összehangolása. • Az érdekvédelmi és érdekegyeztetési technikák gyakoroltatása (konfliktuskezelés). • A közösen meghatározott szabályok betartása. Kiemelten fontos feladat, hogy a kollégiumban, egy idıben zajló kommunikációs folyamatok (diák-diák, diák-tanár, takarító-diák, iskola-kollégium, stb.) a különbözı csoportokon belül és a különbözı csoportok között mindig egymást segítık legyenek.

14

4.2. Kollégiumi élet szervezése A kollégium, belsı életének szabályozása során, biztosítja a gyermekek és ifjak optimális testi-lelki fejlıdésének feltételeit, beleértve a rendszeres étkezést, a tisztálkodást, az elıírásoknak megfelelı egészségügyi ellátást. Figyelembe veszi a speciális tanulói, szülıi és iskolai igényeket, valamint az intézményi hagyományokat, szokásokat is. A tanulók napi életének kereteit úgy szervezi, hogy az a jogszabályi keretek között, a tanulók egyéni és életkori sajátosságaihoz igazodjon. A kollégiumi élet belsı szabályozását a kollégium vezetıjének irányításával a nevelıtestület a belsı és a külsı környezet változásait figyelembe véve alakítja. A kollégiumi élet szervezését az intézmény szervezeti és mőködési szabályzata, valamint a kollégium házirendje szabályozza. A tanulók az iskolai tanévkezdést megelızı napon költöznek be a kollégiumba, és az utolsó tanítási napon, vagy a kötelezı nyári szakmai gyakorlatot követıen költöznek haza. A kollégiumi felvétel egy tanévre szól, ezért a kollégiumi felvételt minden tanév végén újra kell kérvényezni a kiadott formanyomtatványon. A kollégiumi ellátás ingyenes, ez kiegészül a térítési díj alapján igénybe vett napi háromszori (reggeli, ebéd, vacsora) kötelezı étkezéssel. Amennyiben a tanuló a kollégiumi ellátást betegség, vagy egyéb indokolt eset miatt nem veszi igénybe, a távolmaradás okát köteles nevelıtanárának, vagy a kollégiumvezetınek bejelenteni. A bejelentést követı 3. naptól mentesül a hiányzás idejére az étkezési díj fizetése alól. A hiányzást köteles igazolni, az étkezési jegyeket le kell adni a kollégiumi gondnoknak. A kollégisták orvosi ellátását a területileg illetékes háziorvos látja el. Indokolt esetben orvosi javaslatra a tanuló betegszobai elhelyezést nyer, ahol szakképzett ápolónı biztosítja a beteg szakszerő ellátását. A tanulóknak be kell tartani mindazon elıírásokat, melyek egészségügyi ellátásukat segítik, gyógykezelésüket biztosítják. A nevelıtanárok feladata: • A tanulócsoportok kollégiumi életének megszervezése, csoportrendezvények lebonyolítása, félévi és év végi egyéni értékelések megbeszélése. • A tanulók javaslatainak, észrevételeinek összegyőjtése. • A kollégium mőködésével kapcsolatos problémák csoportszintő megoldása, vagy továbbítása a kollégiumvezetı felé. • A házirend betartásának folyamatos értékelése. • A kollégium helységeinek, felszerelési eszközeinek állagával és használatával kapcsolatos tapasztalatok összegyőjtése, értékelése. • A kötelezı foglalkozásokon túlmenıen, illetve az azokon részt nem vevı tanulók pedagógiai felügyelete, az étkezések felügyelete. • Kimenık jogosultságának, a visszaérkezés pontosságának, az engedély nélküli eltávozás ellenırzése. • Esti létszámellenırzés, a hálószobák valamint az egyéb helységek reggeli és esti szemléje. A kollégiumi élet megszervezésében jelentıs szerepet tölt be a kollégium diákönkormányzata. A kollégiumnak biztosítani kell, hogy a diákok választott tisztségviselıik révén részt vehessenek a tanulóközösségek mindennapi életével kapcsolatos célok kijelölésében, a feladatok végrehajtásában, valamint az elért eredmények értékelésében. Lehetıvé kell tenni, hogy a diákönkormányzat tagjai és vezetıi megismerjék, és a mindennapi gyakorlatban felelısen alkalmazzák a demokratikus érdekérvényesítés, a problémamegoldás és a konfliktuskezelés technikáit, módszereit. A diákönkormányzat a két közgyőlés közötti idıszakban, a közgyőlés útmutatása szerint látja el az önkormányzati teendıket. Az éves munkaterv alapján kéthetente ülésezik, ahol a csoportok képviselıi is részt vesznek. 15

A diákönkormányzat véleményezési jogkört gyakorol: • A kollégium munkájának, a tanulók helyzetének elemzésében, értékelésében. • Versenyek meghirdetésében, szervezésében. • A tanulók fegyelmi ügyeiben. • Ünnepségek, programok szervezésében, a hagyományok építésében. A diák-önkormányzati szervek javaslattevı jogköre kiterjed a kollégiumi élettel kapcsolatos minden kérdésre. Kollégiumunkban a diákönkormányzat mőködésével a következıket kívánjuk elérni: • Az egyénrıl, a csoportról való gondoskodás kompetenciájának növelése • A kommunikációs, tárgyalási kompetencia fejlesztése • A felelısségtudat, önkiszolgáló képesség fejlesztése.

5. Feladatok, tevékenységkategóriák 5.1. A tanulási és gondolkodási kultúra fejlesztése A kollégiumba érkezı tanulók jellemzıen sok iskolából, különbözı mérető és társadalmi összetételő településrıl, eltérı családi környezetbıl jönnek. Attitődjük, életviteli és tanulási módszereik és tanulásuk hatékonysága is eltérı. Mivel a tanuláshoz tartozó képességek legtöbb összetevıje tanítható, a rendszeres tanulás módszertani foglalkozások eredményeképpen a tanulók szert tesznek a tanulás szervezésében a fokozatos önállóságra, a sorrendiség felállítására. A kollégiumi tanulás módszertani foglalkozások közvetlenül az iskolai órákra való felkészülést, az iskolai tanulás hatékonyságának növelését, de távlatosan a sikeres pályaválasztást, a világban való eredményesebb tájékozódást szolgálják. Segítik a kollégistákat abban, hogy idejüket, erejüket jól be tudják osztani, szervezni tudják kollégiumi életüket. Hatékony, célszerő, feladataikhoz, életrendjükhöz igazodó fontossági sorrendet tudjanak felállítani tevékenységeik és a tanulni valók között. A foglalkozások elısegítik, hogy a kollégisták magukban annak tudatát, hogy a rendszeres és folyamatos készülés, a gyakorlás alapja az iskolai sikernek, ugyanakkor elıkészít a továbbtanulás bármely irányára, valamint a felnıtt életre. Kialakítják az önálló tanulás, a közösségben való tanulás módszereit, felkészítenek az önmővelésre és önszervezésre. Az eredményes tanulás módszerének, technikáinak a fejlesztése a kollégiumban magába foglalja az egyénhez igazodó korszerő tanulási stratégiák, módszerek, eljárások kiépítését, az értı olvasás fejlesztését, az emlékezet erısítését. Az elıbbiekben felsorolt fejlesztési feladatok közül a két utolsó (értı olvasás, emlékezet erısítése) megvalósítása nagyon fontos kollégiumunkban, tekintettel a gyenge képességő tanulók magas számára. Fontos kialakítani a célszerő tudáshoz szükséges módszereket, az önnevelés igényét, az életen át tartó tanulás kihívás gondolatának elfogadását.

5.1.1 Tanulásirányítás, tanulásszervezés Fejlesztési követelmények: • Ismerje meg és alkalmazza a kollégiumi tanulás folyamatában használatos, az életkori sajátosságokat figyelembe vevı, egyénre, csoportra szabott, hatékony tanulási eljárásokat, módszereket. 16

• • •

• • • • • • •

Tudjon a tanulnivalók között fontossági sorrendet felállítani. Tudja – segítséggel – szervezni az idejét, a tevékenységeit. Gyakorolja a szövegértı olvasást, az iskolai követelmények teljesítésére felkészítı tanulási technikákat. Tanulja meg a tantárgyhoz kapcsolódó ismeretek, mondanivalók szabatos szóbeli és írásbeli megfogalmazását. Váljon képessé arra, hogy az iskolai ellenırzés és értékelés során eredményesen tudjon teljesíteni. Gyakorolja a szakmatanulásra, a továbbtanulásra, a való életre felkészítı technikákat, módszereket. Tudjon szelektálni az információk rendszerében. Használja rendszeresen a tanulást segítı hagyományos és modern eszközöket. Használja rendszeresen a könyvtárat, és igényelje szolgáltatásait. Iskolai feladataihoz és egyéni problémái megoldásához tudja kiválasztani a szükséges dokumentumtípust és legyen képes gyakorlati felhasználására. Legyen képes elemezni, értelmezni, rendszerezni a megszerzett információkat, és szóban vagy írásban számoljon be a megoldásokról. Rendszeres könyvtári munkával is fejlıdjenek hatékony tanulási módszerei és önmővelési szokásai. Szerezzen tapasztalatokat a legújabb technológiákon, így az Információs és Kommunikációs Technológiákon (IKT) alapuló információhordozók használatában, alkalmazza azokat.

5.1.2. Hátrányos helyzető tanulók szervezett felzárkóztatásának, tehetséggondozásának, társadalmi beilleszkedésük segítésének terve A kollégium olyan változatos szervezeti és módszertani megoldásokat kell alkalmazzon, amelyek segítségével az egyes tanulók közötti mőveltségbeli, képességbeli, felkészültségbeli különbségeket a tanulók képességeinek megismerése. Támogatja a tanulásban elmaradt tanulókat, biztosítja annak esélyét, hogy a választott iskolában eredményesen végezzék tanulmányaikat. Kollégiumunk hátránykompenzációs feladatainak ellátását a differenciálás pedagógiai lehetıségeinek alkalmazásával valósítja meg. Alapelvünk, hogy nevelési módszereinket a tanulói szükségletekhez, igényekhez kell igazítanunk, annak érdekében, hogy kialakítsuk az ismeretszerzés belsı feltételrendszerét – képességstruktúra, motívumrendszer, a teljesítmény elérésére ösztönzı személyiségjellemzık – azoknál a diákoknál, akik szociális vagy képességbeli hátrányokkal élnek. A hátrányos helyzet értelmezésében több szempontot veszünk figyelembe. Támogatjuk azokat a tanulókat, akik • A hatályos jogszabályok alapján vezetett tanulói nyilvántartás szerint hátrányos helyzetőek. • Beilleszkedési, magatartási, tanulási nehézségeik miatt a képességeinek megfelelı iskolai teljesítmény elérésében átmenetileg akadályozottak. A tevékenység célja: a szociális körülményeikbıl vagy képességbeli eltéréseikbıl fakadóan hátrányos helyzető tanulók képesség- kibontakoztató felkészítése, mely magában foglalja az alapkészségek és a tanulási képességek fejlesztésére, valamint az eltérı szocializációból adódó hátrányok csökkentésére irányuló pedagógiai tevékenységet. A tevékenység szervezésének alapelvei: • A hátránykompenzációs tevékenységet a tanulók egyéni megismerésére építjük, figyelembe véve a család, az iskola és a gyermekvédelmi intézmények jelzéseit, véleményét. 17

•

A tanulók foglalkoztatását a differenciálás elve alapján szervezzük meg, vagyis minden diák számára a neki megfelelı, optimális fejlesztést igyekszünk biztosítani, figyelembe véve elızetes tudását, fejlettebb és gyengébb képességeit, érdeklıdését, erıs és gyengébb vonásait (érzelmi – akarati életének sajátosságait). • A hátrányok mérséklése olyan komplex nevelési tevékenységet jelent, amelyben kiaknázzuk a közösségek együttélésében rejlı szocializációs lehetıségeket, valamint a pedagógus és a tanuló közötti személyes kapcsolatok motivációs, modellnyújtó funkcióit. • Alapvetı a tanulóval való együttmőködı viszony kialakítása, érdeklıdésének, belsı késztetésének felkeltése, sikerélményhez juttatása, a tudás értékének elfogadtatása. • Az önálló tanulás képességének, az alapkészségek és kompetenciák, valamint a szociális kompetenciák fejlesztésének módszerei gyakorlatorientáltak, a tanulók életkori és egyéni sajátosságaira, aktivitására épülnek. • A sajátos nevelési igényő tanulók számára lehetıvé tesszük, hogy tanulási módszereket, technikákat (hangos tanulás, egyéni tanulás), valamint igénybe vegyék a tanulásukat segítı eszközöket, segédleteket (számítógép, magnó, szótárak, lexikonok). • Egyéni törıdést nyújtó foglalkozások keretében segítjük a tanulókat közösségi beilleszkedésükben, személyes problémáik, alkalmazkodási nehézségeik leküzdésében, pozitív jövıképük kialakításában a bizalom elve alapján. • Intézményünkben olyan pedagógiai környezet teremtésére törekszünk, melyet elıítélet mentesség, a másság elfogadása, tiszteletben tartása, társas tolerancia jellemez, mind a diákok, mind a nevelık részérıl. A feladathoz kapcsolódóan a következı kompetenciák fejlesztése valósul meg: anyanyelvi és idegen nyelvi kommunikáció, kifejezıképesség, hatékony, önálló tanulás, digitális kompetencia.

5.1.3. Tehetségek kiválasztása, tehetséggondozás, tehetségvédelem

A kollégium segíti a tehetséges tanulókat képességeik kibontakoztatásában, tudásuk bıvítésében. A kollégiumi élet színes, tevékenységközpontú szervezésével alkalmat teremt a diákok alkotóképességének megnyilvánulására, a tehetségek kibontakoztatására, a diákok helyes önértékelését erısítı sikerélményekre. A tehetségek felismerését, kiválasztását sokirányú információgyőjtés, többféle módszer egyidejő alkalmazása által valósítjuk meg: • Az átlagon felüli teljesítményt jelzı eredményességi mutatók számbavétele: iskolai érdemjegyek, versenyeredmények. • Szubjektív módszerek: interjúk a partner középiskolák pedagógusaival, szülıkkel, nevelıtanári megfigyelések és pedagógiai tapasztalatok összegzése • A kollégiumi vetélkedıkön, kulturális rendezvényeken, sportfoglalkozások alkalmával nyújtott kimagasló eredmények. A tehetséggondozás keretében lehetıséget biztosítunk a tanulóknak képességeik kamatoztatására. A kultúra, mővészetek területén a kollégiumi hagyományos tevékenységek (kézmőves szakkör, karácsonyi est, végzısök búcsúztatása, rajzszakkör), a sport területén a házi bajnokságok, majd a kollégiumok közötti versenyek, a tantárgy- specifikus tehetséggondozásra a kollégiumi vetélkedık valamint a városi rendezvények nyújtanak lehetıséget. 18

5.2. Szociális kompetenciák fejlesztése A kollégiumi nevelés segíti a mindenkori szociális környezetbe történı sikeres beilleszkedést. Fejleszti a szociális tájékozódás készségét, alkalmat és közeget teremt a közösségi értékrend és normarendszer fejlesztéséhez, segíti az egyensúly megteremtését a közösségi és az egyéni érdekek között. A kollégium a nevelési folyamatban figyelmet fordít a társadalmilag elfogadott közösségi szokások és minták közvetítésére, a kommunikációs és vitakultúra, szervezıkészség – fejlesztésére. Segíti a közösségi együttélés szabályainak elsajátítását, az egyén, a csoport, a társadalom kölcsönhatásainak megértését, különös figyelemmel a nemzeti, etnikai kisebbségi és vallási sajátosságokra. Az egyéni és csoportfoglalkozások keretében a normatartó viselkedés, a közösséghez való alkalmazkodás, a szociális problémamegoldás – egyéni és közösségi érdekek felismerésén alapuló érdekvédelem és érdekegyeztetés – fejlesztése hozzájárul a szociális kompetenciák fejlıdéséhez. A feladathoz kapcsolódóan a következı kompetenciák fejlesztése valósul meg: szociális, kommunikációs és állampolgári kompetencia.

5.3. Önálló életkezdés támogatása A kollégiumban a közösség életében való részvétel a kortárs közegben meghatározó élmény. A kollégista saját értékeirıl – a család mellett – a kollégiumi egyéni vagy csoportos foglalkozásokon kap visszajelzést, ebben a közegben szerez szociokulturális tapasztalatokat, alakul személyisége. Az aktív állampolgári léthez ismeretek, képességek, megfelelı beállítottság és motiváltság szükséges. A témakör feldolgozása elısegíti, hogy az egyén megtalálja helyét, szerepét, feladatait a családi, az iskolai, a kollégiumi közösségben. A foglalkozások segítik a kollégista beilleszkedését környezetébe, felkészítik a felnıtt lét szerepére. Olyan szociális motívumrendszer kialakításáról és erısítésérıl van szó, amely alapvetıen segíti a társadalomba történı beilleszkedését.

5.3.1. A kulturált életmódra nevelés, szuverén világkép kialakulásának segítése A kollégiumi nevelés bıvíti a diákok ismereteit az egyetemes emberi civilizációról, annak legnagyobb hatású eredményeirıl. Felkelti az érdeklıdést a kultúra, a tudományok, a mővészetek iránt, továbbá az emberiség globális problémáival kapcsolatban. Természeti és társadalmi ismeretek átadásával, mővészeti élményekkel segíti a világban való tájékozottság, a személyes és szociális azonosságtudat fejlıdését. Motivál, és helyzeteket biztosít az önkifejezési lehetıségek megtalálásához. Elısegíti az esztétikai – mővészeti tudatosság megjelenését, az érzelemvilág gazdagodását. A kollégium kiteljesíti a szervezet, valamint a nemzeti és etnikai kisebbségek kultúrájának, értékeinek tiszteletét, a nemzeti történelmi és vallási hagyományok megismerését és ápolását, ezzel is erısítve a tanulók hazaszeretetét. A kollégium sokrétő kulturális tevékenységével hozzájárul a magyar, az európai és az egyetemes kultúra értékeinek megismeréséhez, elsajátításához és értékeléséhez. 19

A világról kialakított képben a gyakorlati élet terén is kiemelt helyet kap az Európához való kötıdés, az európai kultúrakör. A kollégiumi nevelés elısegíti a tanulókban az európai uniós polgár identitásának kialakulását, bemutatja az Európai Uniós tagság révén meg növekedett lehetıségeket, kihívásokat és a kollégium a programjaival és kapcsolatépítésével elısegíti azok intézményes és személyes hasznosítását. A feladathoz kapcsolódóan a következı kompetenciák fejlesztése valósul meg: esztétikai – mővészeti tudatosság, kifejezıkészség, szociális és állampolgári kompetencia, idegen nyelvi kommunikáció, digitális kompetencia.

5.3.2. Az egészséges életmód, a környezettudatos magatartás kialakításának segítése A testi és mentális képességek folyamatos megırzéséhez és fejlesztéséhez szükséges a megfelelı életritmus kialakítása, az egészséges és kulturált étkezés, öltözködés, tisztálkodás, testápolás, a rendszeretet belsı igénnyé válása, az ehhez kapcsolódó szokásrendszer megalapozása. A tanulók olyan ismereteket, gyakorlati képességeket sajátítanak el, szokásokat tanulnak meg, amelyek segítik ıket testi és lelki egészségük megırzésében, az egészségkárosító szokások kialakulásának megelızésében. A kollégium a diákok számára otthonos, kulturált, esztétikus közeget biztosít, ahol a tanulók jól érzik magukat, és amely egyúttal fejleszti ízlésüket, igényességüket. Környezeti adottságai révén hozzájárul az egészséges életvitel, a helyes életmód iránti igény kialakulásához. A kollégiumban a sajátos nevelési igényő tanulók nevelése során kiemelt figyelmet kap a saját állapot pontos megértése, szükség esetén a gyógyászati, illetve az egyéb speciális eszközök használata. Az intézmény környezettudatos magatartásra neveli a tanulókat, hogy érzékennyé váljanak a környezetük állapota iránt, és hogy értsék a fenntartható fejlıdés fogalmát, továbbá, hogy életvitelükbe beépüljön a környezetkímélı magatartás, egyéni és közösségi szinten egyaránt. A kollégiumnak feladata a családi életre, a családtagi szerepekre, a párkapcsolatok kulturált kialakítására, a takarékos és ésszerő gazdálkodásra és az öngondoskodásra nevelés. A szeretetteljes bizalmi viszonyra alapozva segít a harmonikus nemi szerep kialakulásában, támaszt nyújt a szexuális életben való tájékozódáshoz. A feladathoz kapcsolódóan a következı kompetenciák fejlesztése valósul meg: természettudományos kompetencia, szociális és állampolgári kompetencia.

5.3.3. A társadalmi, gazdálkodási jártasságok fejlesztése – vállalkozói kompetencia A kollégiumi nevelés segíti az önálló életvitel kialakítását, a majdani családi háztartás és gazdálkodás tervezését, a tudatos fogyasztóvá válást, az eligazodást a mindennapi életben, a gazdaság és a pénzgazdálkodás világában. A szociális és társadalmi kompetencia fejlesztésének fontos részét képezik a gazdasággal, a tudatos fogyasztói magatartással, a versenyképesség erısítésével kapcsolatos területek is, ezért szükséges a gazdálkodáshoz, a munkaerıpiachoz, a vállalkozáshoz főzıdı ismeretek átadása. A foglalkozások során a kollégista megismeri és gyakorolja a kollégium, az oskolai és a helyi társadalom közössége nyújtotta jogokat és kötelességeket, megtapasztalja a felelısség és a döntés súlyát, következményeit. Elsajátítja a társadalmi érintkezés alapvetı szabályait.

20

A fiatal felkészül az önálló életvitelre, az önellátásra, a családi életre, valamint – nemektıl függetlenül – a családi munkamegosztásra, ezzel együtt a háztartási gazdálkodásra, a családi pénzgazdálkodásra. A témakörök feldolgozása során legyen képes eltérı szempontok mérlegelésére, erısödjön szóbeli és írásbeli kifejezıkészsége, különösen az érvelés, vitatkozás tekintetében. A kollégiumban célként fogalmazható meg a társadalom szerkezetének és mőködésének megértése. A kollégiumi lét a társadalmi tevékenységek megismerésének, a felnıttkori polgári létnek, a rugalmasságnak, a gyakorlásának kiváló terepet biztosít. A feladathoz kapcsolódóan a következı kompetenciák fejlesztése valósul meg: szociális és állampolgári kompetencia, kezdeményezıképesség és vállalkozási kompetencia, természettudományos kompetencia.

5.3.4. A pályaorientáció segítése A kollégium – az iskolákkal együttmőködve – valamennyi tanulója számára lehetıvé teszi az egyes szakmák, hivatások megismerését, segíti a pályaválasztást, illetve a választott életpályára való felkészülést. A pályaorientáció a felnıtt lét szerepeire való felkészítés egyik fontos eleme. Célja, hogy segítse a tanulók kívánatos és lehetséges további iskola- és pályaválasztását az önismeret, a pályaismeret és a társadalmi kihívások, a gazdasági helyzet tükrében. Tudatosítani kell tanulóinkban, hogy életük során többször kényszerülhetnek pályamódosításra. A kollégiumnak olyan tevékenységeket kell felkínálnia, amelyek alkalmat adnak arra, hogy a tanulók képességeiket kipróbálhassák. A feladathoz kapcsolódóan a következı kompetenciák fejlesztése valósul meg: anyanyelvi és idegen nyelvi kommunikáció, kifejezıkészség, digitális kompetencia.

5.4. A kollégium hagyományai és továbbfejlesztési terve Sokrétő hagyományápolási lehetıségek megteremtésére törekszünk, amelyek átfogják a teljes tanévet. A tevékenységi formák megvalósításában a tanulói öntevékenységen alapuló eseményekre, programokra összpontosítunk. Így a vetélkedık, különbözı mősorok mind szereplési alkalmat, sok-sok önkifejezési lehetıséget nyújtanak a diákoknak. Programjainkban az elmúlt évek hagyományait igyekszünk megırizni, továbbfejleszteni. Minden kollégista tanulónak biztosítani kell, hogy a saját iskolájának mőködési szabályzatában elıírt ünnepélyeken, megemlékezéseken részt vegyen. Kollégiumi ünnepélyek: • Tanévnyitó szülıi értekezlet a beköltözés napján. • Tanévnyitó és tanévzáró ünnepi közgyőlések. • A kollégium névadójának megünneplése (Baross- hét az iskolával közösen!). A fenti ünnepélyek és rendezvények szervezését és lebonyolítását a diákközösségek végzik a diákönkormányzatot segítı tanár, a nevelıtestület egyetértésével és támogatásával. A felsorolt ünnepségeken, rendezvényeken a nevelıtestület tagjainak és a kollégista tanulóknak kötelezı a megjelenés. A hagyományos kollégiumi, évenként megszervezett rendezvények: • Ismerkedési est, elsısavató • İszi és tavaszi labdarugó bajnokság a városi kollégiumok részvételével. • Mikulás est, valamint mősoros karácsonyi est. 21

• Farsangi álarcosbál, vidám vetélkedık • Március 15-i megemlékezés és szellemi vetélkedı. • Önkormányzati nap. • Végzıs tanulók búcsúztatása, megajándékozása. A hagyományos rendezvények sorába szeretnénk emelni a Valcer táncstúdió segítségével újonnan beindított társastáncoktatást. Ugyanígy hagyománnyá tesszük a 2010/2011-es tanévtıl a városi kollégiumok részvételével tervezett vers- és prózamondó versenyt, egy irodalmi vetélkedıt, sakkversenyt, történelmi vetélkedıt. Az új rendezvények bıvítik tanulóink megmérettetési lehetıségeit, tehetségük kibontakozását, a kapcsolattartást a városi kollégiumokkal, lehetıséget teremtenek kollégiumunk megismertetésére, reklámozására.

5.5. A gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggı tevékenység

Kollégiumunk diákösszetételének szociális mutatóit vizsgálva megállapíthatjuk, hogy arányaiban, de számszerően is sok a hátrányokkal küzdı diák. A hátrányok nem csupán szociális és anyagi területen jelentkeznek, hanem kulturális – mőveltségi, lakókörnyezeti formában is. Ezek a hátrányok különösen, ha halmozottak, nevelési – oktatási problémaként jelentkeznek, mely elérheti a veszélyeztetettség fokát is. Hátrányos helyzetőnek tekintjük azt a fiatalt, akinek alapvetı szükségletének kielégítése korlátozott, családja, szőkebb társadalmi környezete az átlaghoz képest eltérést mutat – elsısorban szociális, kulturális téren. Amennyiben a hátrányok halmozódnak a család nem tud kiemelkedni helyzetébıl, a gyermek halmozottan hátrányos helyzetővé válik, ami gyakran vezet veszélyeztetettséghez. Veszélyeztetett helyzetőnek azokat tekintjük – akiknek a testi (szomatikus), lelki (pszichés), értelmi, erkölcsi fejlıdését a szülıi környezet nem biztosítja. Például a családban a devianciák halmozottan elıfordulnak (alkohol, drog, brutalitás). Célunk: • Prevenció (egészséges életmód kialakítása). • Hátrányos és veszélyeztetett tanulók feltárása. • A hátrányos helyzet és veszélyeztetettség csökkentése. • Szakemberek bevonása és velük való együttmőködés. Feladatok: • Hátrányos és veszélyeztetett helyzető tanulókkal kapcsolatos feladatok: • A hátrányos és veszélyeztetett tanulók felmérése a csoportvezetık segítségével. • Javaslattétel a hátrány kompenzációjára (szociális ellátások számbavétele). • Drog és bőnmegelızési program szervezése, szakemberek bevonásával. • Egyéni törıdés, személyes kapcsolat a problémás tanulókkal. Valamennyi tanuló számára (prevenciós tevékenység): • Mentálhigiénés program szervezése. • Szemléletformálás a veszélyek megelızésére. • Figyelemfelhívás a veszélyek megelızésére. • Egyéni törıdés, személyes kapcsolattartás a mentálhigiénés problémák kialakulásának megelızésére. 22

5.6. Az iskolával, a szülıvel való kapcsolattartás és együttmőködés formái A kollégium nevelési feladatainak eredményes megoldása érdekében rendszeres kapcsolatot tart a szülıkkel, illetve a tanuló törvényes képviselıjével, szülıi szervezetekkel, a kapcsolódó iskolákkal, társintézményekkel. A kapcsolatok kialakításában, gazdagításában és fenntartásában a kollégium nyitott és kezdeményezı. Szoros kapcsolatot kell tartanunk a szülıkkel és lehetıséget, fórumot kell adnunk véleményeik elmondására. A kapcsolattartás formái: • alkalmi, spontán vagy szervezett érintkezési formák (levelezés, telefon). • egyéni fogadóórák. • közös iskolai, kollégiumi fogadóórák. • szülıi értekezletek. • iskolai rendezvényeken szülıkkel közös program. Ahhoz, hogy a kollégium nevelési feladatait eredményesen meg tudja oldani, rendszeres kapcsolatot kell fenntartani a szülık mellett, a kapcsolódó iskolákkal és társintézményekkel, a város kulturális intézményeivel. Mivel kollégiumunk több, 22 középiskolával áll kapcsolatban, így sokkal összetettebb a feladat. Az érintett iskolákkal, egymás munkáját tiszteletben tartó, segítı viszony alakult ki. Ez sokban segíti nevelımunkánkat. A nevelık és osztályfınökök kölcsönösen jelzik egymásnak a gondokat és eredményeket, ami a nevelımunkát mind a két területen eredményessé teszi.

6. A kollégiumi nevelés eredményessége

A kollégiumi nevelés eredményességérıl akkor beszélhetünk, ha a kollégium az iskolával, gyakorlati oktatással és a szülıvel együttmőködve elérte, hogy a tanuló: • képessége szerint teljesítette tanulmányait, • rendelkezik reális társadalomképpel, az érdekérvényesítéshez szükséges demokratikus technikákkal, • rendelkezik a társadalomba való beilleszkedéshez szükséges alapvetı ismeretekkel, képességekkel, • képzettsége párosul az új ismeretek befogadásának megújulásának képességével, • legyen képes együttmőködésre, kapcsolatok kialakítására. Kitőzött céljaink, kijelölt követelményeink és feladataink végrehajtásának, a megtervezett tevékenységrendszer kivitelezésének, a tervbe vett eszközök eredményességi hatásának vizsgálata, ellenırzése azért szükséges, mert ebbıl tudjuk megállapítani az elırehaladás vagy helyben topogás tényét. A tanulóink neveltségi szintjének ellenırzésére alkalmazott módszerek a következık: • a kötelezı és választható foglalkozások látogatása, • a tanulók szociális környezetének szemrevételezése, • a különbözı helyzetekben történı benyomások elemzése, szociometriai felmérések, tesztlapok elemzése. 23

Az ellenırzés, értékelés tárgya és szintjei: A nevelési eredményességi vizsgálat tárgya az egyes tanulók személyisége, a közösség neveltségének szintje, a pedagógus és a nevelıtestület munkájának hatékonysága az egyén és közösség számára kitőzött célok megvalósítása érdekében. Az alkalmazott eredményvizsgálati módszerek: • megfigyelés, • beszélgetés, interjú, • véleménykérés (szobatársról, barátról, osztályfınökrıl, szaktanárról, szakoktatótól), • tanulói teljesítmény elemzése, • iskolai, gyakorlati dokumentumok tanulmányozása, mérés és elemzés. A tanári értékelés kifejezésének módja, eszköze: • a szóbeli értékelés a gyakoribb, alkalmazásakor mérlegelés tárgya, hogy négyszemközt vagy közösség elıtt történjen, • az írásbeli értékelés történhet a Nevelıi feljegyzés nyomtatványon vagy a szülı értesítése levélben (fegyelmezetlenség, tanulmányi eredményben való szembetőnı visszaesés). Az intézményi minıségirányítási program foglalja rendszerbe, hogy milyen eljárásrend alapján a belsı pedagógiai vizsgálatok és mérések, illetve milyen szabály alapján veszik figyelembe a belsı és külsı vizsgálatok és mérések eredményeit. Így különösen: • A kollégiumi pedagógusok teljesítményének értékelését, melyben kiemelt értékelési terület a kollégiumi tehetséggondozásban, illetve a hátrányok leküzdésében vállalt pedagógusi szerep. • A kollégiumvezetık teljesítményének értékelését, melyben kiemelt figyelmet kap a hatékony partneri viszony szorgalmazását elısegítı vezetıi magatartás. • A partneri mérések, különösen a kollégiumi tanulók, illetve szülık által történı jelzések visszacsatolása, az intézkedések konkrétsága. • Az intézményi önértékelés. • A kollégiumban történı külsı mérések, értékelések, különösen a fenntartói, mérések alapján történı intézkedések rendje. • A kollégiumi tanulók nevelésben elért eredmények mérésének, értékelésének, a visszacsatoló intézkedéseknek a rendje.

7. A nevelımunkát segítı tárgyi feltételek: A pedagógiai program megvalósításához szükséges meglévı és hiányzó helységek a 11/1994 MKM rendelet 7. számú melléklete szerint: Helység Tanulószoba Számítástechnikai terem Diákköri szoba Testedzı szoba Hálószoba Stúdió

Meglévı Hiányzó 3 2 3 0 0 1 35 1

Helység Sportudvar Kollégiumvezetıi iroda Nevelıtanári szoba Gondnoki iroda Ápolónıi szoba Betegszoba

1 0 0 0 24

Meglévı Hiányzó 1 0 1 0 3 1 1 1

0 0 0 0

Helység Ügyeletes nevelıi szoba Ebédlı Konyha Tanulói vizesblokk

Meglévı Hiányzó 3 0 1 1 3

Helység Személyzeti WC

0 0 0

Meglévı Hiányzó 4 0

Tanulói WC Ágynemő raktár Mosó- vasaló helység

4 1 1

0 0 0

A helyiségek bútorzatai és berendezési tárgyai: Tanulószobák Tanulóasztal 30 Tanulószék 70 Tanári asztal 10 Tanári szék 10 Könyvszekrény 3

0 0 0 0 0

Számtech. terem Számítógép 17 Nyomtató 1 Számítógépasztal 20 Számítógép szék 20 Projektor 1

Hálószoba Ágynemőtartós 140 ágy Beépített 280 szekrény Polc 150 Tükör 0 Cipıtároló 0 Szék 150 Asztal 35

6 1 3 3 0

Testedzı szoba Bordásfal 4 Nyomópad 1 Futópad 1 Futógép 1 Szobakerékpár 2

Stúdió Stúdióasztal

0

0

1

0

Szék

2

0

0 35 35 0 0

Erısítı hálózat Hifi torony Erısítı Hangszóró Videófelvevı kamera

1 1 1 2 1

0 0 0 0 0

0 0 0 0 0

A kollégiumvezetıi, nevelıtanári, gondnoki helységekben a jogszabályban elıírt eszközök és felszerelések az elıírt mennyiségben rendelkezésre állnak. A kötelezıen elıírt eszközökön túlmenıen automata mosógép, mikrohullámú sütık, zárható rekeszes hőtık szolgálják a tanulók kényelmét. A kollégisták a rendszeres sportolás érdekében rendszeresen használhatnak labdákat (labdarúgó, kézilabda, röplabda), hálók, 2 db pingpong asztal, tollas ütık, 3 db asztali foci.

25

8. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

A program hatálya, hatályba lépése, kihirdetési (megtekintési) módja A jelen pedagógiai program a Baross Gábor Kollégium használóira vonatkozik. Hatályba lépése: fenntartói jóváhagyást követı kihirdetéssel hatályba lép. Érvényessége a következı módosításig - határozatlan idı. A felülvizsgálat rendje Felülvizsgálandó: jogszabály változás esetén, fenntartói határozat esetén, a tantestület 2/3-nak kezdeményezése esetén, a diákközgyőlés kezdeményezése esetén.

Kihirdetés: a hatályba lépést követıen elhelyezésre (és egyben kihirdetésre) kerül az alábbi helyeken: irattár, könyvtár, tanári szobák.

Debrecen, 2010. március 30.

Fodor Aladár kollégiumvezetı

Szondi Jenı igazgató

26

27

1. számú melléklet

A kollégiumi foglalkozások keretprogramterve 1. Témakör Tanulás TÉMAKÖR Tanulás

1-8. évfolyam

9. évfolyam.

10. évfolyam

11. évfolyam

12. évfolyam

13-14 évfolyam

3

4

3

3

1

1

Célok és feladatok Célul tőzzük ki a kollégiumi tevékenységrendszeren belül a tanulás kiemelt helyének, szerepének tudatosítását: • • • • • • •

a tanulást segítı pozitív emberi tulajdonságok folyamatos formálását, megerısítését és fejlesztését, a tanulási képességek megismerését, fejlesztését, az iskolai tanítási órákra való hatékony felkészülés segítését, az önálló és közösségben tanulás módjainak kialakítását, önálló ismeretszerzés, az önmővelés igényének kialakítását, a sikeres pályaválasztás, a továbbtanulás segítését, egy életen át tartó tanulás gondolatának elfogadását.

A csoportfoglalkozások témakörei 9. évfolyam Témakör: Tartalom: Témakör: Tartalom:

Témakör: Tartalom: Témakör: Tartalom:

Óraszám: 6 óra A tanulást segítı pozitív emberi tulajdonságok 1. foglalkozás: A tanulást segítı pozitív emberi tulajdonságok Az olvasás tudománya 2. foglalkozás: A céltudatos, szövegértı olvasás 3. foglalkozás: Az olvasáskészség fejlesztése Tanulási módszerek 4. foglalkozás: Elemi tanulási technikák Könyvtárhasználati ismeretek 5. foglalkozás: A kollégiumi könyvtár használata 6. foglalkozás: Internet, keresıprogramok

28

10. évfolyam

Óraszám: 4 óra

Témakör: Tartalom:

Tanulási stratégiák, stílusok 1. foglalkozás: Tanulási stratégiák megismerése, tesztkitöltés 2. foglalkozás: Tanulási stílusok megismerése, tesztkitöltés


A hatékony tanulás 3. foglalkozás: 5 lépés a hatékony tanuláshoz 4. foglalkozás:Tanulási képesség fejlesztı feladatok, játékok

11. évfolyam

Óraszám: 3 óra


A jegyzetelés 1. foglalkozás: A jegyzetelés formái, technikái


A vázlatkészítés 2. foglalkozás: Vázlatírás tankönyvbıl

Témakör: Tartalom

Idegen nyelvek tanulása 3. foglalkozás: A sikeres nyelvtanulás alapszabályai

12. évfolyam Témakör: Tartalom:

Óraszám: 2 óra A vizsgázás 1. foglakozás: Felkészülés a vizsgára 2. foglalkozás: Vizsgafajták


Óraszám: 1 óra Dokumentumismeret Dokumentumfajták felhasználása a gyakorlatban

29

2.Témakör Énkép, önismeret, pályaorientáció

TÉMAKÖR Énkép, önismeret, pályaorientáció

1-8. évfolyam

9. évfolyam.

10. évfolyam

11. évfolyam

12. évfolyam

13-14 évfolya m

3

3

3

4

3

2

Célok és feladatok: A középiskolás korosztály érzékeny minden ıt érintı érzelmi és értelmi hatásra. E hatások feldolgozásában a kollégistának a kollégiumi közösség nyújt nagy segítséget. Az önismereti foglalkozások elsısorban e hatások, feldolgozását segíti elı. A foglalkozások támogatják az identitás megerısítését és a mentálhigéné ápolását, fejlesztését. Az önismereti foglalkozások célja a kollégisták személyiségének, jellemének, aktuális pszichés ápolásának megismerése és fejlesztése, egyénileg és csoportban. Az önismeret és egyéni fejlesztés mellett fontosnak tartjuk az egyéni és a közösségi motívumokat, a célrendszer és értékrend megismerését, alakítását. Kiemelkedı feladat még a kollégista diák társadalmi orientálódásban segítése. A kollégiumi együttélés feltétele a közösen meghatározott szabályok betartása, a bizalmi légkör kialakítása a csoportban, a közösségben. A „kollégiumi közösségi tudat” kiépítése a kollégiumi közösség minıségének jelzıje lehet. A pályaválasztás összefügg a reális önképpel. A kollégiumnak a pályaválasztáshoz szükséges szakmai tudáson túl a különbözı pályaválasztási kiadványokkal, dokumentációkkal rendelkezniük kell. A kollégiumban végzünk évente továbbtanulási szándékfelmérést, megfigyeljük, hogy a gyermek 14 éves korától, hogyan változik a szándéka.

A fejlesztés követelményei: • • •

A tanuló ismerje az emberi tulajdonságokat, tudja mérlegelni, elemezni döntéseit. Ismerje meg az emberi kapcsolatok létrejöttét elısegítı személyiségvonásokat és erényeket. Legyen képes felismerni az önismeret szerepét a helyes pályaválasztásban, ismerje meg saját képességeit és kipróbálni azokat a valóságban.

A csoportfoglalkozások témakörei: 9. évfolyam Témakör: Tartalom

Óraszám: 4 óra Önismeret 1. foglalkozás: Önismereti bemutatkozás 2. foglalkozás: Ki vagyok én? 30

3. foglalkozás: Személyiségjellemzık 4. foglalkozás: A motiváció Témakör: Tartalom:

Pályaválasztás 5. foglalkozás: Pályaválasztási teszt

10. évfolyam

Óraszám: 6 óra


„Tükör” 1. foglalkozás: Belsı valóság 2. foglalkozás: Érzelmek, hangulatok


Érzelmi élet 3. foglalkozás: Félelem 4. foglalkozás: A másik tisztelete, a tolerancia


Pályaválasztás 5. foglalkozás: Pályaválasztási teszt 6. foglalkozás: Önismereti játék

11. évfolyam

Témakör:

Óraszám: 6 óra

Tartalom:

Az elıítélet, a másik 1. foglalkozás: Szimpátia-antipátia 2. foglalkozás: A harag kifejezése és az agresszió leküzdése

Témakör:

Pályaválasztás

Tartalom:

3. foglalkozás: Pályaválasztási teszt 4. foglalkozás: Önéletrajz, bemutatkozás 5. foglalkozás: Hivatalos levélformák megismerése 6. foglalkozás: Önismereti játék

12. évfolyam



Óraszám: 4 óra Pályaválasztás 1. foglalkozás: „Dolgozni fogok” 2. foglalkozás: Pályaválasztási dokumentációk, jelentkezés 3. foglakozás: Kérdıíves felmérés- Környezetvédelmi orientáció vizsgálata Önismeret 4. foglalkozás: Érzelmi élet: emberi játszmák

13.-14.évfolyam Témakör: Tartalom:

Óraszám: 2 Egyén és társadalom 1. foglalkozás: A motiváció és az értékrend 2. foglalkozás: A konfliktuskezelés és lehetıségei

31

3.Témakör Európai azonosságtudat. Egyetemes kultúra

TÉMAKÖR

1-8. évfolyam

9. évfolyam.

10. évfolyam

11. évfolyam

12. évfolyam

13-14 évfolyam

Európai azonosságtudat. Egyetemes kultúra

3

3

3

2

4

5

Célok és fejlesztési feladatok A foglalkozások célja, hogy a diákok megismerkedhessenek hazánknak az Európai Unióban betöltött szerepével, gazdasági szerepvállalásával. Találkozhassanak más népek, nemzetek és etnikumok kultúrájával, s így szabadon gondolkodó a nemzeti és európai hagyományokat is ápoló felnıttekké váljanak. Neveljünk a mővészi kifejezés által nyitottságra, toleranciára, az értékek élményeken alapuló megbecsülésére.

A kollégisták személyes élményeik során találkozhassanak esztétikai értékekkel, átélhessenek mővészeti alkotások által közvetített érzelmeket, indulatokat, gondolatokat. Formálódjék a mőalkotások megismerése által tárgy- és környezetkultúrájuk. Javuljon véleményalkotó képességük.

A csoportfoglalkozások témakörei: 9. évfolyam Témakör: Tartalom:

Óraszám: 3 óra Mindennapok mővészete 1. foglalkozás. A mővészet és a valóság kapcsolata. Mővészeti ábrázolásmódok és kifejezı eszközök. 2. foglalkozás: Esztétikum, az egyén és közízlés kapcsolata. Öltözködés, frizura, megjelenés. A divat. 3. foglalkozás: Mővészeti élmények: természeti élmények, zenei elıadások, színházi élmények.


Óraszám: 3 óra Az alkotás öröme 1. foglalkozás: Ismerkedés Debrecen épületeivel, köztéri szobraival. 32

2. foglalkozás: Térlátáshoz kapcsolódó feladatok megoldása, mővész alkotások létrehozása. 3. foglalkozás: Lakberendezés. Színek, formák egymáshoz való viszonyai. 11. évfolyam Témakör: Tartalom

Óraszám: 2 óra Európaiság 1. foglalkozás: Az Európai Unió mőködése. Magyarországnak az Európai Unióban betöltött szerepe. 2. foglalkozás: A csatlakozás hatásai az egyén szempontjából, lehetıségek és hátrányok.


Óraszám: 4 óra Egyetemes mőveltség 1. foglalkozás: A magyar és az európai mővészt kimagasló személyiségeinek és mőveiknek megismerése. 2. foglalkozás: Európai hagyományok, népdalok, néptáncok. 3. foglalkozás: Jeles ünnepek, népszokások, népi öltözködés, vendégvárás. 4. foglalkozás: İsi és még ma is élı mesterségekkel való ismerkedés.

13.-14. évfolyam Témakör: Tartalom:

Óraszám: 5 óra Európaiság 1. foglalkozás: A csatlakozás hatásai az egyén szempontjából. 2. foglalkozás. Lehetıségek és hátrányok az egyén szempontjából. 3.foglalkozás: Magyarországnak az Unióban betöltött szerepe. Egyetemes mőveltség: 1. foglalkozás: A magyar kultúra kimagasló személyiségei. 2. foglalkozás: A nemzetközi kultúra kimagasló személyiségei.

33

4.Témakör Környezettudatosság TÉMAKÖR Környezettudatosság

1-8. évfolyam

9. évfolyam.

10. évfolyam

11. évfolyam

12. évfolyam

13-14 évfolyam

2

2

2

2

2

3

Célok és fejlesztési feladatok Célul tőzzük ki a környezet védelmének érzelmi, cselekvési és tudati dimenziójának elmélyítését: • • • •

A Föld élı és élettelen rendszereinek, biogeokémiai ciklusainak megismerését, alapvetı ökológiai ismeretek elsajátítását. A környezetterhelés és szennyezés formáinak és veszélyeinek megismerését. A környezeti problémák belsı motiváción alapuló kezelését (a „Gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan!” elv kialakítása). Az átalakított (antropogén) és természeti környezet értékeinek, szépségeinek bemutatását. „A világ értünk van!” szemléletmód megváltoztatását, a fenntartható, környezettel harmonikus fejlıdés és életvezetés, környezettudatos attitőd kialakítását.

A csoportfoglalkozások témakörei 9. évfolyam

Óraszám: 3 óra

Témakör:

A Föld mint egységes rendszer

Tartalom:

1. foglalkozás: A Föld élettelen rendszerei 2. foglalkozás: A Föld élı rendszerei

Témakör:

A kollégium külsı és belsı környezete

Tartalom:

3.foglalkozás: A kollégium külsı és belsı környezete

10. évfolyam




Óraszám: 3 óra A környezet alakítása 1. foglalkozás: Ember és környezetének kapcsolata történeti megközelítésben

A kollégium külsı és belsı környezete 2. foglalkozás: A kollégiumunkban tapasztalható problémák – megoldási lehetıségek Környezettudatos gondolkodás, viselkedés 3. foglalkozás: Beavatkozás az anyag- és energiaciklusokba

34

11. évfolyam



Óraszám: 3 óra

Környezetünk állapota 1. foglalkozás: Globális problémák – megoldási lehetıségek 2. foglalkozás: Nemzeti parkjaink Környezetünk értékei 3. foglalkozás: A Magyar világörökség és Debrecen értékei

12. évfolyam


Óraszám: 3 óra Környezettudatos gondolkodás, viselkedés 1. foglalkozás: Környezettudatos gondolkodás, viselkedés 2. foglalkozás: A környezetet feleslegesen terhelı tevékenységek 3. foglakozás: Kérdıíves felmérés- Környezetvédelmi orientáció vizsgálata

13.-14. évfolyam Témakör: Tartalom:

Óraszám: 3 óra Környezetünk állapota 1. foglalkozás: A Föld mint globális rendszer. 2. foglalkozás: Hogyan változott életünk minısége? 3. foglalkozás: Hazai természeti értékeink.

35

5.Témakör Testi és lelki egészség TÉMAKÖR

1-8. évfolyam

9. évfolyam.

10. évfolyam

11. évfolyam

12. évfolyam

13-14 évfolyam

4

4

4

4

4

4

Testi és lelki egészség

Célok és feladatok: • • • •

az egészséges életmód és életviteli helyes szokások kialakítása; a társas kapcsolatokban jelen lévı viselkedéskultúrák megismertetése; az egyéni és a kollégiumi közösségi életritmus összehangolása; a mindennapi élethez szükséges jogok és azok alkalmazásának kialakítása a hétköznapi ügyek megoldásában.

Fejlesztési követelmények: • • • •

szerezzen megfelelı ismeretet az emberi szervezet mőködésérıl annak testi és lelki fejlıdésérıl; képes legyen a harmonikus társas kapcsolatok kialakítására; ismerje meg a családi életben lévı szerepeket és ennek a kis társadalmi egységnek lehetıleg minden szervezésével kapcsolatos ügyét; alakuljon ki benne az igényes és biztonságos életre való törekvés.

A csoportfoglalkozások témakörei: 9. évfolyam

Óraszám: 4 óra

Témakör: Tartalom

Testi, lelki egészségünk 1. foglakozás: Az egészséges személyi higiénia. A saját és a közvetlen környezetünk higiéniai kapcsolata.

Témakör: Tartalom

Élet a kollégiumban 2. foglakozás: Az egyén és a kollégiumban lévı harmonikus társas kapcsolatok rendszere.

Témakör: Tartalom

Társas kapcsolatok 3. foglalkozás: Konfliktushelyzetek és azok kezelési technikája.

Témakör Tartalom

Testi, lelki egészségünk 4. foglalkozás: Veszélyhelyzetek a környezetünkben. A káros hatások csökkentése vagy elkerülésének lehetıségei.


Óraszám: 4 óra Testi, lelki egészségünk 1. foglalkozás: Az egészséges testi és lelki harmónia. 36


Témakör: Tartalom

Társas kapcsolatok 2.foglakozás: A meglévı közösségi szokásaink és azok kapcsolata a társas kapcsolatokban. 3. foglalkozás: A nemi szerepek és azok társadalmi megnyilvánulásai napjainkban. Testi, lelki egészségünk; Élet a kollégiumban 4. foglakozás: A káros szenvedélyek kialakulásának lehetıségei. Megoldás megkeresése - a szabadidı helyes megszervezése.

11. évfolyam

Óraszám: 4 óra

Témakör: Tartalom.

Társas kapcsolataink 1. foglalkozás: Család, családi élet szervezése. A felelısségteljes döntés.


Testi, lelki egészségünk 2. foglalkozás: Párválasztás. Párválasztási szokások és azokat meghatározó tényezık. 3. foglalkozás. A test és a lélek „jelzései”. / Az önvizsgálat fontosságának tudatosítása. /


Társas kapcsolataink; Testi, lelki egészség; Élet a kollégiumban 4. foglalkozás: Hogyan határozza meg az „ÉLETBEN” lévı környezet a közérzetünket, személyiségünk fejlıdését, és céljaink megvalósulását?

12. évfolyam

Óraszám: 4 óra


Testi, lelki egészségünk 1. foglalkozás: A helyes döntés / bizonytalanság, a döntéstıl való félelem okozta feszültségek/. Relaxációs technikák. megismerése.


Társas kapcsolatok 2. foglalkozás: A társadalmilag „elvárt” felnıtt. Fel tudok nıni a feladathoz? 3. foglalkozás: Kitalált élethelyzetek eljátszása, elemzése és a megoldások keresése.


Testi, lelki egészségünk 4. foglalkozás: Az ÉN jövım!

13.-14. évfolyam: Témakör: Tartalom:

Óraszám: 4 óra Társas kapcsolatok 1. foglalkozás: Érdekütköztetés módjai. 2. foglalkozás: Konfliktusok, válsághelyzetek megoldásának

keresése. 3. foglalkozás: Az önvizsgálat. 4. foglalkozás: Élethelyzetek megbeszélése, dramatizálása. 37

6.Témakör Felkészülés a felnıtt szerepre. Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés. Gazdasági nevelés. TÉMAKÖR

1-8. évfolyam

9. évfolyam.

10. évfolyam

11. évfolyam

12. évfolyam

13-14 évfolyam

3

3

3

3

3

2

Felkészülés a felnıtt szerepeire. Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés. Gazdasági nevelés.

Célok és feladatok: • • • • •

a társadalom szerkezetének és mőködésének megismerése, az egyén találja meg helyét, szerepét, feladatait a családi, iskolai, kollégiumi, társadalmi közösségében, erısödjön szóbeli és írásbeli kifejezıképessége, különösen az érvelés és a vitatkozás tekintetében, tapasztalja meg a felelısség és a döntés súlyát, következményei, ismerje és alkalmazza a társadalmi érintkezés alapvetı szabályait.

Fejlesztési követelmények: • • • • • • •

a diák életkorának megfelelı szinten rendelkezzék ismeretekkel a társadalmi normákról, sajátítsa el az elfogadott viselkedésformákat a családban, az iskolában, a kollégiumban, abban a közösségben, melynek tagja, legyen kulturált a társadalmi érintkezésben és külsı megjelenésében, gyakorolja jogait és kötelességeit szőkebb környezetében, ismerje alapvetı állampolgári jogait és kötelességeit, legyen képes megfelelı formában érvelni és vitatkozni, ismerje és tisztelje a közössége tagjait, törekedjen a jó együttmőködésre az együttélésben.


Óraszám: 3óra Én és a család 1. foglalkozás: Én és a család. 2. foglalkozás: Konfliktusok és kezelése. 38

3. foglalkozás: Disputa. Érvelés és vitatkozás. 10. évfolyam: Témakör: Tartalom

Óraszám: 3 óra Társadalom 1. foglalkozás: Demokratikus állam mőködése. 2. foglalkozás: Szabadságjogok ismerete, egyén jogai, alapvetı emberi jogok. 3. foglalkozás: Modern nemzetállamok.

11. évfolyam: Témakör. Tartalom:

Óraszám: 3 óra Kollégium és az iskola 1. foglalkozás: Diákönkormányzat szerepe, jogai, lehetıségei. 2. foglalkozás: Társadalmi rétegzıdés, társadalmi csoportok. 3. foglalkozás: Külsı megjelenés, társadalmi érintkezés.

12. évfolyam: Témakör: Tartalom:

Óraszám: 3 óra A háztartás 1. foglakozás: A munka világa, a munkaerıpiac. 2. foglalkozás: A pénz világa. A bankok mőködése. 3. foglalkozás: A háztartás.


Óraszám: 2 óra A társadalom 1. foglalkozás: Többségi és kisebbségi léthelyzetek. 2. foglalkozás: A munkaerıpiac.

39

7. Témakör Hon és népismeret TÉMAKÖR

1-8. évfolyam

9. évfolyam.

10. évfolyam

11. évfolyam

12. évfolyam

13-14 évfolyam

4

3

4

4

3

3

Hon- és népismeret

Célok és feladatok: • • • • • •

A szülıföld, az elbocsátó, a befogadó környezet (település, kisebb tájegység); ismerete szeretete, a lokálpatriotizmus és a hazaszeretet összefüggése, alapjainak erısítése, Régiónk, országunk, nemzetünk, városunk, intézményünk ismerete, szeretete; az anyanyelv szeretete, mővelése, igényes használata; a határainkon kívül, kisebbségben, diaszpórában élı magyarok hagyományainak, helyzetének ismerete, a velük való közösségvállalás; nemzeti hagyományaink, kulturális örökségünk ismerete, tisztelete, ápolása; nemzeti szimbólumaink (zászló, címer, Himnusz, Szózat, ünnepeink); a hazánkban élı nemzeti- és etnikai kisebbségek, migráns csoportok jogainak ismerete, kultúrájuk, hagyományaik, nemzeti érzéseik, jelképeik tiszteletben tartása.

Fejlesztési követelmények: • • • •

•

a kollégista váljon nyitottá a társadalmi jelenségek iránt, tegyen szert az együttmőködés képességére, erısödjön saját népe és kultúrája értékeihez való kötıdés, képes legyen különbözı társadalmi jelenségek összehasonlítására megkülönböztetésére, legyen képes gondolatait, megállapításait kifejezni, szabatosan indokolni.


Óraszám:3 óra Múltismeret, hagyományok 1. foglalkozás: Magyarok eredete, honfoglalás. 2. foglalkozás: Magyarország szimbólumai. 3. foglalkozás: Nemzeti kultúránk.

10. évfolyam: Témakör: Tartalom

és

Óraszám: 4 óra Helytörténet, helyismeret 1. foglalkozás: Magyarország földrajzi környezete. 40

2. foglalkozás: Magyarország tájai. 3. foglalkozás: A Hajdúság és Debrecen története. 4. foglalkozás: Vallások Magyarországon. 11. évfolyam: Témakör: Tartalom:

Óraszám: 4 óra Nemzeti kultúránk 1. foglalkozás: Magyarországi kisebbségek 2. foglalkozás: Nemzeti ünnepeink 3. foglalkozás: Híres magyarok, magyar hírességek. 4. foglalkozás: Magyar Nobel-díjasok


Óraszám:3 óra Jelenismeret 1. foglalkozás: Az Európai Unió jellemzıi. 2. foglalkozás: Magyarország csatlakozása az Európai Unióhoz. 3. foglalkozás: Az európai és a magyar történelem kapcsolódó pontjai


Óraszám: 3 óra Jelenismeret 1. foglalkozás: A határon túli magyarság helyzete, lehetıségei ma. 2.foglalkozás: Asszimiláció, integráció, szegregáció. 3. foglalkozás: Az Európai Unió fıbb jellemzıi

41

A kollégium pedagógiai

Recommend Documents