A KODÁLY ZOLTÁN ÉNEK-ZENEI ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ÓVODA. Általános Iskolai Intézményegység HÁZIREND

A KODÁLY ZOLTÁN ÉNEK-ZENEI ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ÓVODA

Általános Iskolai Intézményegység HÁZIREND

Bevezető rendelkezések

A házirend a törvény felhatalmazása alapján elkészített belső szabályzat, mely vonatkozik a tanulókra, pedagógusokra, az iskola más alkalmazottaira és a szülőkre, akik a gyermek törvényes képviselőjeként gyakorolnak jogokat, teljesítenek kötelességeket. A házirendben következetesen a szülő kifejezést használjuk, mely fogalom alatt minden esetben a gyermek törvényes képviselőjét értjük. A házirendet  

az iskola igazgatója készíti el, és a nevelőtestület fogadja el.

A diákönkormányzat az iskolaszék egyetértési jogot gyakorol

A házirend a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé.

Ezen házirend      

a Közoktatásról szóló – többször módosított – 1993.évi LXXXIX. Törvény; a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet; a gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. Törvény; a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló-többször módosított 8/2000. (V.24.) OM rendelet; 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet, továbbá az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatának rendelkezései alapján készült.

Az osztályfőnökök minden tanév első osztályfőnöki óráin kötelesek ismertetni tanítványaikkal a Házirend szövegét, és megismertetni azokkal a szabályokkal, amelyek a tanulói jogokkal és kötelességekkel foglalkoznak.

2

Az intézmény adatai

    

neve: KOMLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KODÁLY ZOLTÁN ÉNEK-ZENEI ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ÓVODA székhelye: KOMLÓ telephelye: 7300 KOMLÓ, TEMPLOM TÉR 2. alapító szerve: felügyeleti szerve: KOMLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA

Az iskola nagyobb közösségei A tanulók nagyobb közössége a tanuló létszám legalább 25%-a, azaz 100 fő. A tanulók nagyobb közösségét közvetlenül érintő döntések meghozatala előtt az iskolavezetés kikéri a Diákönkormányzat véleményét, lehetővé teszi az ilyen témájú tantestületi értekezleteken való részvételüket.

Jogok és kötelességek

A tanulók jogai Az alábbi jogosultságok minden tanulót megilletnek a tanulói jogviszony alapján. Az iskola minden tanulójának joga, hogy  

          

színvonalas oktatásban részesüljön, abban aktívan részt vegyen, igénybe vegye az iskola létesítményeit, a tanintézet nyújtotta tanulmányi és egyéb kedvezményeket (korrepetálás, tanfolyam, fakultáció, sportkör, könyvtár, tanulószoba, kedvezményes étkeztetés), napközi otthoni ellátásban és rendszeres egészségügyi felügyeletben részesüljön, személyiségét, önazonosságát, emberi méltóságát tiszteletben tartsák, és védelmet biztosítsanak számára, tanárait, az iskola vezetőségét felkeresse probléma, jogsérelem esetén, érdemjegyeiről, tanári bejegyzésekről folyamatosan értesüljön, vallási és világnézeti meggyőződésének megfelelően hit- és vallásoktatásban részt vehessen, részt vegyen tanulmányi versenyeken, csak napi két (2) „nagydolgozatot” (témazárót) írjon, melynek időpontjáról egy héttel előbb jelzést kap a szaktanártól, kiértékelt írásbeli munkáját lehetőleg 10 tanítási napon belül kézhez kapja, szervezze közéletét, működtesse tanulói önkormányzatát, azok intézményeit, ehhez a tantestület, az iskolavezetés segítségét kérheti, véleményt mondjon, javaslatot tegyen és kezdeményezzen az iskola életével kapcsolatos kérdésekben, s ezekre érdemi választ kapjon, képviselői útján részt vegyen az érdekeit érintő döntések meghozatalában, 3

     

kezdeményezze diákszerveződések (iskolaújság, klubok, diákkörök, stb.) létrehozását és ezek munkájában részt vegyen kiérdemelt kedvezményekben részesüljön, jutalmat és elismerést kapjon, egyéni, közösségi problémái megoldásához kérje tanárai, osztályfőnöke, iskolapszichológus és az iskolaorvos, illetve az iskolavezetés segítségét, családja anyagi helyzetétől függően kérelmére – indokolt esetben kedvezményekben, szociális támogatásban részesüljön, fennmaradó szabadidejében iskolán kívüli foglalkozásokra is járhat (kulturális, tömegsport, sportverseny), kérheti átvételét másik iskolába.

Tanulói jogok gyakorlása Sérelem esetén az iskola tanulója a törvényben előírt módon az osztályfőnökétől, illetve az iskola vezetőjétől kérhet jogorvoslatot. Az iskolai Diákönkormányzat (DÖK) megválasztása tanévenként osztályközösségben történik. Az iskola közösségei életüket érintő bármely kérdésben a DÖK-on keresztül érvényesíthetik jogaikat. A Házirendben meghatározott nagyobb közösségek tanulói létszámának 50%-át érintő kérdésekben kötelező kikérni a diákönkormányzat véleményét. Kötelező a véleményezés kikérése az iskola kisebb tanulócsoportját (pl. osztály) érintő, de a többi tanulócsoport számára példaértékű kérdésekben, intézkedésekben. Az iskola vezetősége az előbbiektől eltérő esetekben is kérheti a diákönkormányzat véleményét. A tanulói közösségek álláspontjukat a fennálló jogszabályi rendelkezések szerint alakítják ki, melyhez az iskola minden szükséges feltételt biztosít.

   

Diákkör létrehozását minimum 12 fő tanuló kezdeményezheti. Az iskolában csak tantárgyi, kulturális, sport diákkörök alakíthatók. A diákkört csak pedagógus irányíthatja, vezetheti. A diákkör létrehozása esetén az iskola biztosítja a működésének feltételeit.

A z iskolába beiratkozott tanulók a Közoktatási törvény 11.§ (1.) bekezdése a.)-d) pontjaiban meghatározott jogaikat csak az iskolai tanév megkezdésétől (tanévnyitó) gyakorolhatják.

A tanuló kötelességei hogy:    

betartsa az iskolai házirendet, az intézmény szabályzatainak rendelkezéseit, tartsa tiszteletben tanulótársait, pedagógusait, alkalmazottait, az intézmény vezetőit és emberi méltóságukat, jogaikat ne sértse, részt vegyen a tanórákon, kötelező foglalkozásokon, rendszeres munkával és fegyelmezett magatartással eleget tegyen – képességeinek megfelelően - tanulmányi kötelezettségének,

4

       

érdemjegyeit naprakészen vezesse ellenőrzőjében, az előírásoknak megfelelően kezelje a rábízott, az iskolai oktatás során használt eszközöket, védje az iskola felszereléseit, létesítményeit, a kulturált környezetet, biztosítsa a tanuláshoz szükséges külső feltételeket: csend, rend, fegyelem, a tanuláshoz szükséges felszerelést (pl. tornaruha, fürdőruha, taneszközök) magával hozza, segítse intézményünk feladatainak teljesítését, hagyományainak ápolását és továbbfejlesztését, védje saját és társai egészségét, éppen ezért tilos a dohányzás, az alkoholfogyasztás, kábítószer fogyasztás stb., az iskolában tiszta, ápolt, kulturált külsővel, a helyhez, alkalomhoz illő, az időjárásnak megfelelő öltözékben jelenjen meg, a tanulók az iskolai ünnepélyeken ünnepélyes, az alkalomhoz illő, egységes jellegű ruhában jelenjenek meg.

A tanításhoz nem tartozó felszerelést (pl. játék, rádió, magnó, mobil telefon, ékszer, számottevő mennyiségű pénz) csak saját felelősségére hozhat az iskolába. Az elveszett tárgyakért az iskola felelősséget nem vállal. Tilos az iskolában és környékén mindenfajta szerencsejáték űzése, petárda és kábítószer árusítása. A tanuló nem tarthat magánál kábítószert, fegyvert vagy fegyvernek minősülő eszközt.

Az iskola munkarendje Az iskolaéves munkarendjét a tantestület, az iskolaszék és a diákönkormányzat határozza meg az iskolavezetés javaslata alapján. A tanítás nélküli munkanapok időpontjait a tanév kezdetekor kell meghatározni. 7:15-től tanári felügyeletet biztosít az iskola. A tanítás 7:50 - kor kezdődik. Minden diák a tanítás megkezdése előtt 10 perccel korábban érkezzen meg az iskolába, foglalja el a helyét a tanteremben vagy a szaktanterem előtt várja fegyelmezetten tanárát. A késés igazolását az osztályfőnöknek kell bemutatni. Három késés igazolatlan órát von maga után.

Óraközi szünetek Szünetekben az ügyeletes tanár rendelkezéseit be kell tartani. Szünetekben a tanulók a folyosón, jó időben az udvaron tartózkodhatnak. Az iskola területét a tanulók tanítási időben nem hagyhatják el. A tornateremben, szaktanteremben és a szertárakban csak az illetékes tanár jelenlétében tartózkodhatnak a tanulók. A folyosókon, a lépcsőházban kerüljék a tanulók a lármázást és minden olyan játékot, amely veszélyezteti a testi épséget, vagy rongálást okozhat.

5

A tanulók hivatalos ügyeiket a titkárságon a nagyszünetben intézhetik, más esetekben tanáraikat a tanári szobából kihívathatják, de oda be nem mehetnek. Rendkívüli esetben az igazgatót és helyettesét azonnal is megkereshetik. A szülők gyermekeikre az iskola előterében várakozhatnak. Vendégeket (szülőket, hozzátartozókat) csak indokolt esetben fogadhatnak a tanulók, akinek érkezéséről a tanulót az iskolatitkár értesíti. Telefonhoz csak rendkívül indokolt esetben hívható a tanuló. A napi munkarendet az órarend és a csengetési rend határozza meg. A tanítási órák az 1-7. tanórában tartandók, de szervezési okokból megengedhető a „nulladik” óra is. A fakultatív és rendkívüli tárgyak órái általában délutánra kerülnek. A csengetési rend az 1. számú mellékletben található. Az iskola tanulóinak étkezését a büfé és az ebédlő biztosítja. A büfé az óraközi szünetekben tart nyitva, az ebédlő igénybevételére az ötödik, illetve hatodik órától van lehetőség. A tanuló a tanórái befejezése után ebédelhet.

Általános működési szabályok Az iskolai könyvtárra vonatkozó szabályok Az iskolai könyvtár minden tanuló rendelkezésére áll, a kölcsönzési időpontokat és feltételeket első osztályos korukban megismerhetik a diákok. Az iskolai könyvtár kölcsönzési és nyitvatartási rendje a könyvtár ajtaján található. Az a tanuló, aki a könyvtárból kölcsönzött könyvet elveszíti, megrongálja kártérítést fizet. Számítástechnika teremre vonatkozó szabályok A számítógép terem sajátos rendje a 2. számú mellékletben szerepel. Tanórán kívüli foglalkozások rendje A képességek fejlesztését szolgálják a szakkörök, sportköri foglalkozások, amelyekre minél több érdeklődőt várunk, de az év elején jelentkezők számára a foglalkozás látogatása kötelező. Év közben kimaradni csak szülő írásos kérésére és a foglalkozást vezető tanár döntése alapján lehet.

Épület elhagyása Tanítási idő alatt a diákok az iskola épületét csak tanári engedéllyel hagyhatják el. Egyéb esetben az iskolából a tanítási idő alatt kilépni tilos, és súlyos fegyelmi vétség. Ha a tanulónak a tanítási idő befejezése előtt kell távoznia az iskolából, (orvoshoz, szüleihez, stb.) akkor az órát tartó tanár a naplóba köteles beírni a távozás okát és pontos idejét, melyet a szülő előre, írásban köteles jelezni.

6

Étkezések rendje Az étkezések ideje: 12 órától 14:30-ig Étkezni csak kulturáltan és fegyelmezetten lehet. Ügyelni kell az ebédlő rendjére és tisztaságára, az étkezés befejezése után az asztalokat tisztán hagyva lehet elhagyni az ebédlőt. Egészségvédelem A tanulók részére – egészségi állapotuk napi ellenőrzésére, felülvizsgálására - az adott tanévre meghatározva hetente egy alkalommal iskolaorvosi és védőnői rendelés van. Balesetvédelem Minden tanulónak a tanév megkezdésekor baleset- és tűzvédelmi oktatáson kell részt vennie. Az oktatásra az első osztályfőnöki órán kerül sor az iskola baleset- és munkavédelmi felelősének irányításával. A számítástechnika, technika, könyvtári, és a testnevelés foglalkozás megkezdése előtt évente egy alkalommal munkavédelmi oktatásban is részt kell venni a tanulóknak A tanulók az általuk észlelt baleseteket, balesetveszélyes helyzeteket azonnal kötelesek jelezni az iskola valamely felnőtt dolgozójának. Vagyonvédelem, kártérítés A tanuló köteles az iskola vagyontárgyainak, az oktatás során rábízott felszerelési tárgyaknak, taneszközöknek állagát megóvni. Szándékosságból és gondatlanságból eredő kár esetén a tanuló kártérítésre kötelezett. A társadalmi vagy egyéb tulajdonban gondatlanságból okozott károkért a tanuló anyagilag, a szándékos károkozás esetén anyagilag és fegyelmileg felelős. Tettenérés esetén a tanuló az okozott kárért anyagi felelősséggel tartozik. Gondatlan károkozás esetén a tanuló felelőssége korlátozott, míg szándékos esetben a teljes kárt köteles megtéríteni. A kártérítés mértékéről az igazgatóhelyettes javaslatára a tantestület dönt, vizsgálat alapján. A vizsgálatról és a döntésről a tanulót és szüleit értesíteni kell, és fel kell szólítani a kár megtérítésére. A kártérítés elmaradása esetén az előírásnak megfelelően az iskola pert indít. A tanuló bizonyítványát tartozás fejében visszatartani nem szabad.

Egyéb előírások Az iskola területére csak az oktatást szolgáló eszközöket lehet behozni. Indokolatlanul sok pénzt, értéktárgyat a tanuló csak saját felelősségére hozhat magával. Tanítási idő alatt (beleértve a szüneteket is) a mobiltelefon csak kikapcsolt állapotban lehet a tanulónál. Kivételesen, indokolt esetben a pedagógus engedélyezheti a telefon használatát. (pl.: betegség, rosszullét esetén)

7

A tantermekben elhelyezett készülékeket, hangszereket a tanulók nem kapcsolhatják be, nem működtethetik, nem használhatják. Az iskolában, továbbá az iskola által az iskolában és az iskolán kívül szervezett rendezvényeken szeszesitalt fogyasztani szigorúan tilos! A nevelési-oktatási intézményekben, továbbá a nevelési-oktatási intézményen kívül a tanulók részére szervezett rendezvényeken tilos a szervezetre káros élvezeti cikkek árusítása és fogyasztása!

Tájékoztató füzet Az iskola és a szülő közötti kapcsolattartás legfőbb eszköze a tájékoztató füzet, amely okmány. Az tájékoztató füzet bejegyzéseit csak a tanár javíthatja, helyesbítheti. A tanuló minden tanítási napon köteles magával hozni, a kapott érdemjegyet beírnibeíratni és a szülővel aláíratni. Egyéb bejegyzéseket a legrövidebb időn belül köteles aláíratni, és az osztályfőnöknek bemutatni. A szóbeli köszönés a napszakhoz igazodik, míg az osztályteremben a tanárt és az órák látogatóit felállással köszöntik a tanulók. A tantermet az osztály tanulói csak tisztán, tanulásra, tanításra alkalmas állapotban hagyhatják el. A rendhagyó teremberendezést végző osztály köteles a következő csoport számára (az utolsó óra után is) az eredeti állapotot visszaállítani. Az iskolai rendezvények – az előkészítés és rendberakás terhe mellett - az 1-4. évfolyam számára 18 óráig, míg az 5-8. évfolyam számára 20 óráig tarthatók. A farsangi diákbál, a bankett rendezvény 21 óráig tarthat. Kivételt képez a nyolcadikosok szerenádja, mely szülői engedéllyel ennél tovább is tarthat. A hetesek kötelességei          

A két hetes feladatát megosztva teljesíti. Biztosítják a tanítás tárgyi feltételeit (tiszta tábla, kréta, szemléltető eszköz, szellőztetés) a tiszta, kulturált környezetet. Felügyelik az osztályt a tanár megérkezéséig. Jelentik a hiányzókat. Ha a tanár nem kezdi meg pontosan az órát, akkor becsengetés után 5 perccel megkeresik a szaktanárt, illetve jelzik az igazgatóhelyettesnek a tanár hiányát. Az óra után a termet csak rendet rakva hagyhatják el. Távozáskor leoltják a világítást. Ha a hetes hiányzik, helyettese a névsorban utána következő tanuló lesz. A hetes tevékenységének elmulasztása esetén - annak súlyosságától függően - az osztályfőnök dönt a fegyelmi büntetés módjáról. A heteseket munkájuk teljesítésében mindenki köteles segíteni!

Késés A késés a becsengetés utáni beérkezést jelenti az órára. Három késés igazolatlan órának minősül. Közlekedési okok miatti késés igazolható.

8

Napközben csak az iskolai kötelesség teljesítése vagy egészségügyi ok miatti késés igazolható!

Mulasztások igazolása, távolmaradási-, távozási engedélyek Ha a tanuló a kötelező tanórai foglalkozásról távol marad, akkor mulasztását igazolnia kell. Az orvosi és egyéb igazolást az ellenőrző könyvbe be kell jegyeztetni. Családi vagy hivatalos távolmaradási engedélyt 3 napig az osztályfőnök, 3 napnál hosszabb távolmaradás esetén az igazgató adhat. A mulasztás igazolásának elfogadására az osztályfőnök és a szaktanár jogosult. A mulasztás igazolható:  A tanuló - a szülő írásbeli kérelmére - előzetes engedélyt kapott a távolmaradásra.  A tanuló beteg volt és megfelelően igazolta.  A tanuló hatósági intézkedés, vagy egyéb alapos ok miatt nem tudott kötelezettségének eleget tenni. Az iskola kéri a szülőket, hogy a mulasztásról már az első napon értesítsék a tanuló osztályfőnökét. Az igazolást a tanulók az osztályfőnöküknek adják le, legkésőbb a mulasztást követő első osztályfőnöki órán. A távolmaradást követő egy héten belül nem igazolt mulasztást igazolatlan mulasztásnak kell tekinteni. Ha az igazolatlan mulasztás 30 óra felett van, tanköteles tanuló esetében fegyelmi eljárást kell kezdeményezni, nem tanköteles tanuló esetében a tanulói jogviszony automatikusan megszűnik. (11/1994.(VI. 8.) MKM rendelet). Ha a tanuló 3 napon keresztül mulasztott az oktatásról, és annak okáról az iskolatájékoztatást nem kapott, az osztályfőnöknek a szülőt levélben értesítenie kell, amennyiben a szülő telefonon nem érhető el. Amennyiben a tanuló az iskolában tartózkodik, az órarend szerinti foglalkozásról való önkényes távolmaradás - igazolatlanságán felül is - fegyelmi vétség, mely írásbeli büntetést von maga után. Az órákról való indokolatlan késés fegyelmi vétség. Háromszori indokolatlan késés egy igazolatlan órának minősül. A tanuló szüleit az osztályfőnök írásban értesíti. A tanuló által vállalt szakköri foglalkozásokról, tanulószobáról való késésre és hiányzásra is a fentiek érvényesek. Nem számít hiányzásnak, ha iskolai ügy miatt hiányzik a tanuló. Az igazolatlan mulasztásról az iskola értesíti a tanulót és szülőjét, és kéri az igazolás bemutatását. Ha az iskola értesítése eredménytelen marad, és a tanuló ismételten igazolatlanul mulaszt, az iskola a gyermekjóléti szolgáltató közreműködését igénybe véve megkeresi a gyermek szülőjét. A szülő nagyon indokolt esetben, egy tanévben összesen három napot - nem alkalmat- igazolhat. Hosszabb hiányzást csak orvos dokumentálhat, mely igazolást a szülőnek is alá kell írnia. Az igazolatlan mulasztás fegyelmi vétség, ezért büntetést von maga után, tehát a magatartásjegynek is tükröznie kell:  3 óra esetén osztályfőnöki figyelmeztetés, a magatartás jegy 3 lehet,  6 óra esetén osztályfőnöki intés, a magatartás jegy 2 lehet,  12 óra esetén igazgatói figyelmeztetés, a magatartás jegy 2 lehet.

9

Ha a tanköteles korú tanuló igazolatlanul hiányzik, az osztályfőnök tértivevényes levélben köteles a szülőt értesíteni. Ha a tanköteles korú tanuló igazolatlan mulasztása eléri a 10 órát, az iskola igazgatója köteles a lakóhely szerint illetékes jegyzőt értesíteni. Ha az oktatott tantárgyak egyikéből a tanuló hiányzása eléri a félévi óraszám 30%-át, a szaktanár javaslatára a tantestület a további tanulmányok feltételeként osztályozó vizsgát írhat elő. Egy tanévben a tanulónak igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen nem haladhatja meg a 250 órát. Aki ennél többet mulaszt, nem osztályozható. A nevelőtestület azonban – mérlegelve az összes körülményt - dönthet úgy, hogy a tanulónak engedélyezi osztályozó vizsga letételét. Tanulmányi kötelezettségek Folyamatos hiányzás esetén a tananyag pótlása Az elmulasztott tananyagot a diák köteles bepótolni. A dolgozatok pótlását a szaktanár elrendelheti. A pótlásra adandó idő, a kerekítés szabályait alkalmazva a hiányzás fele. A pótlási idő megállapításánál csak munkanapok vehetők figyelembe. Mulasztás miatt a tanév végén nem osztályozható az a tanuló, akinek egy tanévben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen meghaladja a 11/1994. (VI.8.) MKM rendeletben meghatározott mértéket: A félévi és tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie, ha:  felmentették a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól,  hiányzás mértéke miatt nem osztályozható, és a nevelőtestület – az osztályfőnök és a szaktanár javaslata alapján- úgy dönt, hogy osztályozó vizsgát tehet Az osztályozó vizsga tejesítésének határideje:  félévkor: február 1-15.  A tanítási év végén: a javítóvizsgák ideje (augusztus 15-31.). Ha a tanuló a tanítási év végén nem osztályozható, tanulmányait évfolyamismétléssel folytathatja. A tanuló fegyelmi felelőssége Ha a tanuló a házirendet megszegi, fegyelmi intézkedésben vagy fegyelmi büntetésben részesíthető. A fegyelemsértés mértékétől függő intézkedések az alábbiak: Fegyelmező intézkedések Az iskolai büntetések formái:  szaktanári figyelmeztetés, intés  napközis nevelői figyelmeztetés, intés  osztályfőnöki figyelmeztetés, intés  igazgatói figyelmeztetés, intés  tantestületi figyelmeztetés, intés Az iskolai büntetések kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől indokolt esetben a vétség súlyától függően el lehet térni. 10

Súlyos kötelességszegésnek minősülnek az alábbi esetek:  az agresszió, bántalmazás;  az egészségre ártalmas szerek (dohány, szeszesital, drog) iskolába hozatala, fogyasztása;  a szándékos károkozás;  az iskola nevelői és alkalmazottai emberi méltóságának megsértése;  ezen túl mindazon cselekmények, melyek a büntető törvénykönyv alapján bűncselekménynek minősülnek. A tanuló súlyos kötelességszegése esetén a tanulóval szemben a magasabb jogszabályokban előírtak szerint fegyelmi eljárás is indítható. A fegyelmi eljárás megindításáról az iskola igazgatója vagy a nevelőtestület dönt. Fegyelmi vétség elkövetése esetén az Iskolaszék és a Diákönkormányzat közösen működteti a fegyelmi eljárás lefolytatását megelőző egyeztető eljárást. Az egyeztető eljárással kapcsolatos további szabályozás tekintetében a 11/1994 MKM rendelet 32§ (1-3) pontja irányadó. Az egyeztető eljárás célja:  

a kötelességszegéshez vezető események feldolgozása, értékelése, ennek alapján a kötelességszegő és a sértett közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében.

Az egyeztető eljárás rendje: 











Egyeztető eljárás lefolytatására akkor van lehetőség, ha azzal a sértett (kiskorú esetén a szülő), valamint a kötelességszegő (kiskorú kötelességszegő esetén a szülő) egyetért. A fegyelmi eljárás megindításáról szóló értesítésben az iskola igazgatója felhívja a kötelességszegő kiskorú szülőjének a figyelmét az egyeztető eljárás igénybevételének lehetőségére, feltéve, hogy ehhez a kiskorú sértett szülője írásban a hozzájárulását adta az iskola igazgatójánál. A kötelességszegő kiskorú szülője – az értesítés kézhezvételétől számított 5 tanítási napon belül – írásban bejelentheti az iskola igazgatójánál, ha kéri az egyeztető eljárás lefolytatását. Ha a kötelességszegő és a sértett szülei az egyeztetési eljárásban írásban megállapodtak a sérelem orvoslásában, közös kezdeményezésükre a fegyelmi eljárást a sérelem orvoslásához szükséges időre, de legfeljebb 3 hónapra az igazgató felfüggeszti. Ha a felfüggesztés ideje alatt a kiskorú sértett szülője írásban nem kérte a fegyelmi eljárás lefolytatását az iskola igazgatójától, a fegyelmi eljárást a fegyelmi bizottság megszünteti. Az egyeztető eljárást az iskola igazgatója vezeti le. Az egyeztető eljárásban részt vesz az Iskolaszék elnöke, a DÖK segítő tanár és a gyermekvédelmi felelős, mint a fegyelmi bizottság tagjai. Az egyeztető eljárásról emlékeztető készül.

11



Ha a sérelem orvoslására kötött írásbeli megállapodásban a felek kikötik, az egyeztető eljárás megállapításait és a megállapodásban foglaltakat az iskolai diákgyűlésen a DÖK segítő tanár nyilvánosságra hozza.



A fegyelmi eljárást akkor is folytatódik, ha az egyeztető eljárás lefolytatását nem kérik, továbbá ha a bejelentés iskolába történő megérkezésétől számított 15 napon belül az egyeztető eljárás nem vezetett eredményre.

A fegyelmi büntetés lehet:  megrovás;  szigorú megrovás;  meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, illetőleg megvonása;  áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba vagy iskolába. A büntetést írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni.

A tanulók értékelésének alapelvei A diákok munkájának legfontosabb mérőeszköze az osztályozási rendszer. A félévi osztályzás az első félévben, míg az év végi a teljes tanévben végzett munkát tükrözi. A félévi és az év végi érdemjegyeket a szaktanár határozza meg. Indokolt esetben az évközi érdemjegyek számtani átlagától eltérő érdemjegyet is meghatározhat a szaktanár. A szaktanár – a munkaközösséggel egyetértésben – meghatározza a teljesítendő minimális tantárgyi követelményeket. Tanulmányi jegyek Az első-harmadik évfolyamon - félévkor és év végén, továbbá a negyedik évfolyamon félévkor - szöveges minősítéssel kell kifejezni, hogy a tanuló hogyan teljesített, illetve felzárkóztatásra szorul. Ha a tanuló „felzárkóztatásra szorul” az iskolának a szülő bevonásával értékelni kell a tanuló teljesítményét, fel kell tárni a tanuló fejlődését, haladását akadályozó tényezőket, és javaslatot kell tenni az azok megszüntetéséhez szükséges intézkedésekre. Hatályba lép 2004. 09. 01. az első évfolyamon, ezt követően felmenő rendszerben.

5 jeles

A tanuló a törzsanyagon túli ismereteket is elsajátította, és segítség nélkül tudja alkalmazni. 4 jó A tanuló a törzsanyagot elsajátította, és segítség nélkül tudja alkalmazni. 3 közepes A tanuló a törzsanyagot elsajátította, és segítséggel tudja alkalmazni. 2 elégséges A tanuló a törzsanyag lényegét elsajátította, és jelentős segítséggel tudja alkalmazni. 1 elégtelen A tanuló a törzsanyagot nem sajátította el, vagy segítséggel is nehezen tudja alkalmazni.

12

Magatartás jegyek 5

példás

4

jó

3

változó

2

rossz

Fegyelmi vétsége nem volt, tanulmányi és közösségi feladatait példamutatóan látja el. Lényeges fegyelmi vétsége nem volt, tanulmányi és közösségi feladatait jól látja el. Enyhébb fegyelmi büntetésben részesült, vagy tanulmányi és közösségi feladatait csak figyelmeztetés hatására látja el. Súlyosabb fegyelmi büntetésben részesült, és/vagy tanulmányi és közösségi feladatait csak rendszeres figyelmeztetés hatására látja el.

Szorgalmi jegyek 5

példás

4

jó

3 2

változó hanyag

Legjobb tudása szerint tesz eleget tanulmányi kötelességeinek, és segíti társait is tanulásukban, vagy legalább három tárgyból javít eredményén. Legjobb tudása szerint tesz eleget tanulmányi kötelességeinek, vagy javít eredményén. Tanulmányi munkája ingadozó színvonalú (maximum 1 bukás). Tanulmányi munkája ingadozó színvonalú (2 vagy több bukás vagy tanulmányi eredménye messze elmarad a képességei alapján tőle elvárhatótól).

Jutalmazások Kiemelkedő tevékenységért az iskolánk tanulói, közösségei és csoportjai jutalmazásokban részesülhetnek. A végzett kiemelkedő munka tanévenként kerül jutalmazásra. Egyéni jutalmazások A jutalmazások formái:  Osztályfőnöki dicséret: odaítéléséről az osztályfőnök dönt, adható több dicséret alapján, vagy egyszeri közösségi munkáért;  Szaktanári dicséret: odaítélését a szaktanár határozza meg, adható az adott tantárgyban elért versenyeredményekért, vagy sorozatos gyűjtőmunkáért és folyamatos kiemelkedő tanulmányi munkáért, szakköri, szertárosi munkáért;  Igazgatói dicséret: tanulmányi, városi (1-3.), megyei (1-6.), valamint minden más esetben, amikor a tanuló kiemelkedő teljesítményt nyújt;  Tantestületi dicséret: o országos versenyen elért 1-10. helyezettnek, o öt vagy több tantárgyi dicséret esetén, o a tantestület szavazata alapján, tanév végén adható.

A jutalmak formái: o könyvjutalom, o tárgyjutalom, o oklevél.

13

Az osztályfőnök javaslata alapján a tantestület dönt a fenti jutalmak odaítéléséről az alábbi érdemekért: o kiemelkedő tanulmányi eredmény, o példamutató szorgalom, o hiányzásmentes tanév, o versenyeken, pályázatokon való eredményes részvétel, o az iskola érdekében végzett tevékenység, o kiemelkedő sporttevékenység, o kiemelkedő kórusmunka

Osztályközösségek jutalmazásai Automatikusan jár jutalom szabadnap (időpontját az osztályfőnök és az osztályban tanító tanárok egyeztetik) annak az osztálynak, amely teljesíti az alábbi feltételek egyikét:  bukásmentes félév, ha egyúttal a hiányzás átlagosan nem haladja meg a heti óraszámot (az igazolatlan hiányzás az átlagban ötszörös szorzóval szerepel)  papírgyűjtésért, ha az osztály 40 kg/fő gyűjtést teljesít Tantestület mindkét fenti esetben eltekint egy-egy hosszan beteg tanuló hiányzásának (min. 150 óra hiányzás) beszámításától. A szabadnap az osztályközösség igénye szerint felhasználható kirándulásra, közösségi megmozdulásokra. Hivatalos ügyek intézésének rendje 1. A tanulók minden kérésükkel az osztályfőnökhöz fordulhatnak, DÖK képviselőn keresztül a Diák Önkormányzatot képviselő tanárhoz. 2. Az osztályfőnöki hatáskört meghaladó kérdésekben az igazgató dönt, az osztályfőnök véleményét meghallgatva. 3. Tanulók a titkárságot, a szokásos napi ügyek intézése miatt csak félfogadási időben kereshetik fel. 4. Az osztály több tanulóját érintő ügyben egyszerre kell a titkárságot felkeresni, csak félfogadási időben.

Záró rendelkezések

A házirend nyilvános, az igazgatói irodában, a tanári szobában, a tantermekben valamint az iskola honlapján bárki számára hozzáférhető. A házirend minden évben felülvizsgálatra, igény szerint módosításra kerül.

14

Jóváhagyási, egyetértési, véleményezési záradék A házirendet a nevelőtestület 2009. 08. 28. napján elfogadta.

Cseke Gabriella intézményvezető

P.H.

2009. 08. 28. napján az iskolaszék és az iskolai szülő szervezet, valamint 2009. 08. 29. napján az iskolai diákönkormányzat képviselőivel tartott megbeszélésen a házirend ismertetésre került. Az érintettek véleményezési jogukkal élve a dokumentumban megfogalmazottakkal egyetértettek.

……………………………… Iskolaszék elnöke

…………………………………. Iskolai Szülői Szervezet elnöke

………………………………… DÖK tanárelnöke

…………………………………. DÖKdiákképviselője

Záradék: Jelen Házirend Komló Város Önkormányzatának 2009. ………………..napján hozott,............../2009. számú jóváhagyó határozatával lép hatályba.

P.H.

Páva Zoltán polgármester

15