Gondolatok A könyvtári
terület stratégiai céljai 2003-2007 között* c. dokumentumról
A KIT Hírlevél 2003. 17. (május 7.) számának melléklete. A szerkesztőséghez eljuttatott vélemények alapján összeállította: Mikulás Gábor
A forrás KIT Hírlevél – Heti hírlevél információs és könyvtári szakemberek számára. Szemlék, hírek, kommentárok. Szerkesztők: Káldi Emese (kommunikációs tréner)
[email protected], Mészáros Anikó (ügyvezető igazgató, ITTK)
[email protected], Dr. Sonnevend Péter (főiskolai docens, Kaposvári Egyetem)
[email protected], Mikulás Gábor (információs és pr-tanácsadó)
[email protected] Kulcsszavak Tervezés, stratégia, könyvtárügy, kritika Absztrakt A cikk a stratégia szakaszait felidézve fejezi ki javító szándékú kételyeit, javaslatait annak érdekében, hogy további párbeszéd alakuljon a stratégia folyamatos – gördülő rendszerű – módosítása érdekében. Hozzáférés Elektronikus formában elérhető: http://www.gmconsulting.hu/inf/cikk ek/158/index.html
* A stratégiai terv letölthető a http://www.ki.oszk.hu/strat.rtf webhelyről, vagy olvasható a Könyvtári Levelező/lap 2003/1. számában, p. 3-7.
A könyvtárügyi stratégiai terv azért lehet fontos dokumentum, mert az irányt mutathat a rendszerbe tartozó könyvtáraknak, és tájékoztatja az azon kívüli szervezeteket az ágazat várható fejlődéséről, illetve a lehetséges együttműködési pontokról. A stratégia azonban konzervál is, leginkább gyorsan változó környezetben, mint amilyen a jelen viharos változásai, amelyben korábban nem látott gyorsasággal változnak az ismeretszerzési szokások és források. Hogy a stratégia élő maradjon, szükséges, hogy annak elkészülte után is megmaradjon a párbeszéd a stratégiában érdekelt felek között. Így megmarad a lehetősége annak, hogy a leírtak a vélemények tükrében tovább alakuljon.
A könyvtárosok továbbképzésének korszerűsítése A Könyvtári Intézet létrehozása A Nemzeti Könyvtár szervezeti és szolgáltatási korszerűsítése A törvényhez kapcsolódóan elkészült fejlesztési stratégiában kitűzött feladatok egy jelentős része megvalósult. Minőségirányítási szempontból meg kell határozni, hogy mi, és mennyiben valósult meg (vö.: ISO9001:2000, minőségcélok). Enélkül ugyanis fennáll pl. a minőségirányítás alapelveinek – vö. tényeken alapuló teljesítménymérés – sérülése is.
Cikkünkben az eredeti dokumentum szövegét vastagon szedetten, a kommentárokat beljebb kezdődően jelezzük. A megjegyzéseket ki nem váltó eredeti szövegrészeket nem idézzük.
2.1 2004-ben hazánk az Európai Unió tagja lesz, könyvtáraink szolgáltatási színvonala meg kell hogy egyezzék a tagországokéban tapasztalhatókkal. Az Európai Unió országaiban az élethosszig tartó tanulás, az “életre tanulás”, az átképzés központi helyévé vált a könyvtár. Ez a funkció-bővülés mind a politikai hatalom, mind a társadalom egésze számára új lehetőségként jeleníti meg a könyvtárakat, amire a könyvtáraknak a többi szolgáltatásbővítéssel kell válaszolniok. 2.2 Az európai országok közötti kapcsolatok kiemelten fontos területe a határon túli magyar települések könyvtáraival való kapcsolat rendezése, hiszen egyrészt hiányzik a nemzeti könyvtár könyvtárából a külföldön megjelenő hungarikák egy része, másrészt alapvető magyar nyelvű művek hiányoznak a határon túli magyar könyvtárakból. A határon túli magyar települések könyvtáraival való kapcsolat legfőbb célja feltehetően nem a dokumentumok allokációja, az inkább eszköz lehet. Cél inkább a használók igényein alapuló információ- és tudásellátás javítása (mint ahogyan erre a stratégiai célok 2. pontja feladatai között lesz is utalás). 2.3 A kistelepülések, a kisvárosok könyvtárhasználói hátrányos helyzetben vannak a nagyvárosban élőkkel szemben. A nagyarányú telematikai fejlesztések elsősorban az ODR tagkönyvtárakban jelentek
A könyvtári terület stratégiai céljai 2003 - 2007 között A könyvtári területen az 1997. évi CXL. törvény életbelépésével és annak alkalmazásával kezdődött el a könyvtárügyben olyan jogi, fejlesztési változtatás, amit méltán nevezhetünk a könyvtári terület rendszerváltásának. A „méltán rendszerváltás” viszonylagos, megfoghatatlan kijelentés. Hasonlóan az említett törvényhez, amely nem határoz meg garanciákat és szankciókat. I. A stratégiai célok 1997-ben a következők voltak : Az országos Dokumentumellátási Rendszer (ODR) kialakítása Az 56 ODR tagkönyvtár telematikai, technikai és dokumentumállományának kialakítása, korszerűsítése A nyilvános könyvtárak feltételrendszere kialakításának megkezdése A könyvtárak telematikai fejlesztésének intenzív növelése
II. A figyelembe veendő új kihívások
meg, ezért jelenleg fokozottan kell számolnunk azzal, hogy a már a rendszerváltás előtt is kevéssé fejlesztett községi és kisvárosi könyvtárak, az egyházi, a nem nyilvános intézményi és szakkönyvtárak nem egyenrangú partnerei a könyvtári rendszernek. 2.4 A minőségfejlesztés és minőségbiztosítás hazánkban is szerves része lett már a közszféra bizonyos területeinek: egészségügy, közoktatás és meghonosítása folyik a közigazgatásban. A külföldi könyvtárakban, a szakfelügyelet működtetésének és az irányelvek megalkotásának alapfeltétele. A korszerűség, a korszerű környezet és az EUkonform szolgáltatási színvonal bevezetésének feltétele az új technikák, módszerek alkalmazása. A korszerűség, korszerű környezet eszköze annak, hogy tudásigényes (kevésbé információigényes!) használók elégedettek legyenek. A szolgáltatás színvonalának nem elsősorban az EU-val, hanem a használók igényeivel kell konformnak lenni – ahogyan azt a hivatkozott EU-beli könyvtárak is teszik. 2.5 A könyvtárhasználó igényeinek előtérbe helyezése magával hozta a könyvtáros személyének és személyiségének előtérbe helyezését is. Csak felkészült, a szükséges ismeretekkel rendelkező, megbecsült könyvtáros lehet társa az információt igénylő partnernek. A szükséges ismeretek meghatározására sajnos a hátrányos helyzetűekkel való esetleges bánni tudást leszámítva nem esik szó az anyagban. Az információt igénylő partner – pontosabban fogalmazva – elsősorban tudást igényel. Általában ennek hiányában fordul az információ felé. A stratégiai célok megvalósításakor szoros tárcaközi együttműködésre számítunk minden olyan esetben, ahol a megvalósítás más tárcát is
érint,. Ilyen elsősorban az Oktatási Minisztérium és az Informatikai és Hírközlési Minisztérium, amely tárcákkal sok esetben – informatikai fejlesztés, tartalomszolgáltatás, stb.- találkozik a közös kormányzati cél megvalósítása. Ezekben az esetekben kormányzati együttműködésre van szükség a közös stratégiai cél megvalósítása érdekében. A stratégiai célokat minden szakmai és érdekképviseleti szervezettel egyeztettük, mindezeknek köszönhetően most olyan dokumentum áll a rendelkezésünkre, amely a szakmai szervezetekbe delegált képviselőknek köszönhetően a szakma egészének véleményét tükrözik. (…) A legitimációt a használói csoportok képviselőinek meghallgatása, javaslatainak figyelembe vétele határozhatja meg leginkább, ahogyan erre a TQM alapelvei utalnak (vö.: a minőséget az ügyfél szempontjai határozzák meg). 2003-2007 között, folytatva a törvényben kijelölt utat, és figyelembe véve a jelzett változásokat új, a már 1997-ben megfogalmazott jövőképnek és küldetésnyilatkozatnak megfelelő stratégiai irányokat kellett megfogalmaznunk. Az 1997- 2002 között megfogalmazott jövőkép és küldetésnyilatkozat azonban ma is érvényes, hiszen 10 évre fogalmaztuk meg őket. Nem feltétlenül következik a tíz évre meghatározott tervből, hogy azt a megvalósítás közben ne lenne érdemes változtatni. Sőt, a gyorsan változó környezet ezt szükségessé is teszi – vagy tette volna. III. A hazai könyvtárügy 20032007 közötti stratégiája Jövőkép: Az információs társadalom, a tudás alapú társadalom alapintézménye az információt gyűjtő, feltáró és szolgáltató intézmény: a könyvtár. Bár valóban kívánatos lenne, nem valószínű, hogy a tudásalapú társadalom alapintézménye könyvtár lesz. (Legalábbis ennek érdekében az e dokumentumban előirányzott tevékenységek radikális mennyisé2
gi és minőségi növelése lenne szükséges – forrásokkal együtt.) Reálisabb cél, ha célcsoportjai mindenkori igényeiből kiindulva örökségének gyökereiből eredő stratégiai szemlélettel kezdeményezően működik együtt más információ- és tudásszolgáltató szervezetekkel, töretlenül dolgozva szolgáltatásainak proaktív kiterjesztésén. Küldetésnyilatkozat: A hazai és nemzetközi információhoz és tudásanyaghoz történő szabad és korlátlan hozzáférés biztosításával a könyvtári rendszer egésze legyen alkalmas… Ez a könyvtári kereteken belül utópia, azon kívül is gyakorlatilag lehetetlen. A következő pontok e kijelentést jelentősen árnyalják. (Ellentmondás, hogy az anyag a továbbiakban dokumentum- és információszolgáltatásról igen, tudásanyagról viszont nem szól.) az állampolgári, a demokratikus jogi szabályozás megismerésére, és így a demokratikus jogállamiság továbbfejlesztésére, a gazdaság, a piacgazdálkodás kérdéseiben való eligazodásra, illetve az ehhez kapcsolódó információk aktív felhasználására, Ehhez különösen fontosak az aktív kapcsolatok a gazdasági információk szolgáltatóival. Erről azonban nincs szó az anyagban. az oktatás különböző szintjeiben részt vevők segítésére, az egész életen át tartó tanulás támogatására, a kulturális, a művészeti terület megismerésére és az abban való részvételre, a szabadidő hasznos eltöltésének segítésére, az írni-olvasni tudás fejlesztésének segítésére, amelyek az előbbi tevékenységek aktív használatához elengedhetetlenek. A 2003-2007 közötti stratégiai célok 1. Felkészülés az Európai Unióba történő csatlakozásra 2. Az információhoz és dokumentumokhoz való hozzáférés biztosításának növelése a demokrácia és az esélyegyenlőség elveinek érvényesítése érdekében
a telematikai fejlesztésen és az Országos Dokumentum-ellátási Rendszer fejlesztésén keresztül. (A figyelembe veendő új kihívások felsorolásakor a 2. pont a határon túli könyvtárakkal való viszonyt említi „kiemelten fontos” területként. Mivel erről itt, a stratégiai célok között nem esik említés, a „kiemelten fontos” kifejezés inkább retorikai értéknek tetszik.) 3. Regionális könyvtári ellátás 4. A könyvtárosi életpálya vonzóbbá tétele Részletezve 1. Felkészülés az Európai Unióba történő csatlakozásra A sorrendben az EU szempontjai megelőzik az összes többi szempontot (esélyegyenlőség, ellátás, könyvtárosi életpálya), ami inkább politikai, mint a saját célcsoportra figyelő szakmai szemléletet tükröz. Jövőkép: A hazai könyvtári ellátás, a könyvtárak, minden tekintetben: feltételeiket és szolgáltatásaikat tekintve, egyenrangúak az Európai Unió könyvtáraival. Küldetésnyilatkozat: A hazai könyvtári ellátásban azoknak a prioritásoknak kell érvényesülniük, amelyek a könyvtárhasználókat és szolgáltatásokat előtérbe helyezik, … Itt található a szöveg egyik (és kétségtelenül nagyon vonzó) stratégiai prioritása. Az azonban sajnos nem derül ki, hogy mi elébe szükséges helyezni a használókat és a szolgáltatást. Ennek egyértelmű megfogalmazása hasznos iránymutatást jelentene. … amelyek az Európai Unió országai közül a jó könyvtárüggyel rendelkezőkét meghatározzák. Ennek érdekében meg kell valósítani minden olyan új technikát és módszert, amelyek alkalmasak az új szolgáltatások és feladatok
megvalósítására és a teljesítés mérésére. Ki kell alakítani a minőségalapú szakfelügyelet kritériumrendszerét… E sorrend hatalomkultúrára utal: nemcsak a „kell” kifejezések használatával, hanem mert a feladatok megvalósítás és a teljesítménymérés első eszközeként motiváció helyett felügyeleti rendszert állít. A „minőségalapú” kifejezés nemigen értelmezhető, ugyanis „nem minőségalapú” felügyeleti rendszert is feltételez. A kifejezés ezért inkább retorikai színnel, mint tartalommal bír. (Szerencsésebb lett volna a felügyeleti rendszert az eszközökhöz, mintsem a célokhoz helyezni.) … Fokozatosan tovább kell változtatni a társadalomban élő már nem releváns könyvtárképet. A feladat igen fontos, a könyvtárkép jelen minőségének és változásának kívánatos iránya azonban nem szerepel az anyagban. Feladatok A hét pont közül három a minőségirányítással foglalkozik, noha a „minőség” továbbra sincs definiálva. A minőségi szolgáltatások növelése, a könyvtári minőségfejlesztés és minőségbiztosítás meghonosítása az Európai Unióhoz történő csatlakozás érdekében. A „minőség” kifejtetlensége miatt itt is – most halmozott – retorikai elemként hat. A minőségirányítással a szöveg szerint a csatlakozás érdekében kell foglalkozni. Feltehetően a szolgáltatások jó minőségére inkább a használói elvárások miatt van szükség, mint ahogyan a küldetésnyilatkozat első mondata utal is rá. (Az újabb, minőséggel kapcsolatos szabványokban minőségbiztosítás helyett minőségirányítás szerepel.) A különböző típusú könyvtárak szolgáltatásainak széles spektrumot kell átfogniok, az élethosszig tartó tanulástól, az “életre tanulástól”, a hátrányos helyzetűek megfelelő könyvtári ellátásáig kell terjednie.
3
A feladatok meghatározásában szerencsésebb lenne a konkretizálás, mint a széles határok meghagyása, ugyanis ennek hiányában semmilyen nagyságú forrás nem lehet elég a sikeres teljesítéshez. A szolgáltatás környezeti feltételeinek javítása, hogy megfelelőképpen szolgálja az új igényeket. A könyvtárakkal szembeni igények pontos felvázolása nélkül kétséges vállalkozás megfelelő tervet készíteni. A “Könyvtári minőségfejlesztési program 21” c. projekt megvalósítása a felsorolt célok elérése, az egységesen magas színvonalú könyvtári szolgáltatások és a különböző könyvtártípusra vonatkozó irányelvek kidolgozásának érdekében. A minőségbiztosítás könyvtárakban megvalósítható formáival a könyvtári szolgáltatások minőségét tovább kell közelíteni az Európai Uniós normatívákhoz, és meg kell valósítani a minőségalapú szakfelügyeletet. Kívánatos lenne az idézett projektet ismertető dokumentumok elérhetőségének megadása. A your@library elnevezésű (…) IFLA program mintájára széles, a társadalom aktív rétegeit is megcélzó tevékenység szervezése a könyvtárak elfogadottságának megerősítésére. Kívánatos lenne a programot ismertető dokumentumok elérhetőségének megadása. Az Európai Unióra és az uniós tagállamokra vonatkozó szakirodalom és információs eszközök gyűjtése és szolgáltatása legalább városi szintig. Kívánatos lenne, ha a helyben lévő állományra vonatkozó igények helyi szinten, és nem felülről érkező irányelvekben lennének meghatározva.
2. Az információhoz és dokumentumokhoz való hozzáférés biztosításának növelése a demokrácia és az esélyegyenlőség elveinek érvényesítése érdekében a telematikai fejlesztésen és az Országos Dokumentum-ellátási Rendszer fejlesztésén keresztül.
Jövőkép: Bárki, bárhonnan az ország területéről, bármely számára szükséges információhoz és dokumentumhoz a lehető leggyorsabban a számára megfelelő formában jut hozzá. A könyvtár közreműködésének megfogalmazása hiányzik a jövőképből, annak ellenére, hogy megvalósításában – más szolgáltatókkal együttműködve – lehetne szerepe a könyvtárnak. Küldetésnyilatkozat: Folytatni és továbbfejleszteni kell a könyvtárak hálózati információs infrastruktúráját, a legkisebb településeket is bekapcsolva a hálózatba, prioritást biztosítva a tartalomszolgáltatásnak, … (Itt is egy) fontos, de meghatározatlan kifejezés. Nem szerepel továbbá, hogy a prioritás mi ellenében valósul meg. … beleértve a szükséges dokumentumok digitalizálását és az információs elektronikus adatbázisok (teljes szövegű folyóiratok is) könyvtári jelenlétét, az OSZK katalógusainak visszamenőlegesen az Internetre történő felrakását, az ODR- funkcióval kibővített Magyar Országos Közös Katalógus működését. Feladatok Ebben a pontban nem közöljük a kommentálatlan feladatokat. (…) A határom túli magyar könyvtárak dokumentumokkal történő ellátásának támogatása a könyvtárak igényei szerint A nemzeti könyvtárból hiányzó hungarica dokumentumok beszerzésének támogatása a környező országokból A kis települések intézménykorszerűsítésénél az un. Teleház programot is figyelembe kell venni Kár, hogy a lehetséges együttműködés kérdésében nincs utalás konkrétumra
A digitalizálás és a tartalomszolgáltatás terén: (…) A megyei könyvtárak értékes (egyedi, vagy kutatási szempontból fontos) helyismereti állományának digitalizálása; Feltételezhetően nem a megyei könyvtárakon, hanem az értékes helyismereti állományon van a hangsúly, továbbá a digitalizálás és nem a digitalizáló intézmény a kérdés. Az országos digitalizálási program megvalósítása a Neumann János Digitális Könyvtár által kidolgozott digitalizálási stratégiák és digitalizálási tevékenységek közgyűjteményi szintű koordinálásával. Amennyiben a felsorolás végén jelenik meg a koordinálás momentuma, ti. intézmény által jegyzett „Az országos digitalizálási program”, nem válik tisztává a korábbi pontok és a koordinátor szempontjai közötti viszony. A hátrányos helyzetű könyvtárhasználók könyvtári ellátásának kiemelt kezelése. (A Könyvtári Levelező / lapban ez a pont nem szerepelt.) 3. Regionális könyvtári ellátás Jövőkép: A kistelepüléseken és a kisvárosokban élők ugyanazt a könyvtári ellátást kapják, mint amit az ODR tagkönyvtáraiban. Küldetésnyilatkozat: Meg kell valósítani az 1997. évi CXL. Tv. 61. § 1) 2) bekezdésében írottakat. Miután az esélyegyenlőség érdekében a bárhol az országban élő állampolgárnak is joga van minden számára szükséges információhoz és dokumentumhoz, a kistelepülések könyvtári ellátását hozzá kell kapcsolni a nagyobb egységekéhez akár úgy, hogy a település önálló könyvtárat tart fenn és ezt fejleszti, akár úgy, hogy a megye megyei vagy nagyobb városi könyvtárától vásárolja meg az önkormányzat mindazon szolgáltatásokat. Amelyekre a településen szükség van. E gondolat jelentős előrelépés a központosításra építő, felülről
4
irányított hálózati elvekhez képest. Feladatok A (EU) régiók figyelembe vételével, azzal összhangban létre kell hívni az egyes régiókban a könyvtári ellátás koordinálását szolgáló un. „könyvtári tanács”ot. Az egyes régiók - az egyetemi, köz- és egyéb fenntartású könyvtárakra vonatkozóan is, mintegy 1-2 milliós lakosság könyvtári ellátásának - összehangolására szolgálnak. Remélhetőleg e szerveződés alulról való szerves szolgáltatásfejlesztés hatására, szolgáltatói céllal jön létre. Letéti ellátás keretében az 1997. évi CXL. törvény értelmében annak a modellnek a kidolgozása, amely a kis könyvtárakat fenntartó önkormányzatok számára biztosítja a szolgáltatások megvásárlását más könyvtáraktól. Az ellátórendszerek korszerűsítése, 10 - 50 ezer fős ellátó körzetek kialakításával. A mozgókönyvtári ellátási rendszerre történő felkészülés kialakítása a hátrányos helyzetű települések ellátása érdekében. A projektet – a megfelelő vizsgálatok elvégzését követően – négy ezt vállaló megyében meg kell valósítani, további költségvetési ráfordítással. A felhasználónak közvetlenül postai és vagy elektronikus úton eljuttatott szolgáltatás kiterjesztését is vizsgálat tárgyává kell tenni. Örvendetes, hogy e pont utal az adott szolgáltatásban felesleges könyvtári állomások kiiktatására. 4. A könyvtárosi életpálya vonzóbbá tétele Az életpálya intellektuális vagy más jellegű vonzásáról (szolgáltatói attitűd, kommunikációs készség és teljesítmény stb.) e pontban lényegében nem esik szó, pedig fontos elemei lennének a szolgáltatásminőségnek. Jövőkép: Mind a könyvtáros felkészültsége és szakmai elhivatottsága, mind társadalmi megbecsülése olyan értelmiségi pályakép, amely alkalmas a 21. század könyvtár
használói igényeinek partnerkénti kielégítésére. Küldetésnyilatkozat: A könyvtárosnak, az információmenedzsernek … Az információmenedzser új elem az anyagban, magyarázata és könyvtároshoz való viszonya azonban kifejtetlen. … egyrészt rendelkeznie kell a legújabb szakmai ismeretekkel, amennyiben a dokumentum és információszolgáltatás bármely területe a feladata, és az ismeretek mellett olyan speciális tudással is, amely empatikussá teszi a hátrányos helyzetű könyvtárhasználókkal történő foglalkozásra, amennyiben ez a feladata. A képzésnek meg kell újulnia, hogy a várt igényeknek megfeleljen. A felkészült könyvtárosokra megfelelő előmenetel – a bérezést is magába foglaló – vár a könyvtárakban. A képzésnek feltételezhetően nem csak azért szükséges megújulnia, hogy az esetlegesen majd hátrányos helyzetű olvasókkal foglalkozó könyvtárosok és információmenedzserek alkalmasak legyenek ebbéli feladataikra. (Mindez irreleváns tényező is a vonzóbb könyvtárosi életpálya kérdésében.) Több, korábbi, publikált vélemény szerint a szakmai képzésnek több más szempontból is meg szükséges újulnia (pl. kommunikációs, menedzsment-ismeretek terén, gyakorlati szemlélet stb.) Feladatok A társadalmi megbecsültség növelése lehetőségeinek vizsgálata A társadalmi megbecsültség lehetséges forrásai eszerint még nem azonosítottak. A képző intézmények informatikai infrastruktúrájának fejlesztése az IHM-mel és az OM-mel Ennek célja feltehetően nem elsődlegesen a vonzóbb életpálya megteremtése.
Az OM-mel együttműködve a felsőfokú szakirányú, akkreditált képzések megindításának ösztönzése Az akkreditáció akkor lehet igazán eredményes, ha az a képzés piacának tényleges igényeiből indul ki. A kívánatos partnerek az OM mellett tehát inkább a könyvárak képviselői lehetnek. (…) A fiatal munkatársak felkészítésének programjára E pont kevéssé értelmezhető az adott szövegkörnyezetből. Feltételezhetően egy ilyen program a szakmai képzés hiányosságait célozhatná mérsékelni. Kívánatosabb lenne azonban a szakmai képzés megújítási irányainak megtalálásának támogatása. A minőségi bérezési szempontok kidolgozásában való részvétel A bérezéssel kapcsolatban a minőség kritériumai jelentik a kérdést, az azonban nincs kifejtve. A „minőségi” kifejezés e nélkül nem értelmezhető. Nincs meghatározva, hogy mi a minőség, ki vesz részt a kidolgozásban, és ki koordinálja azt. * Néhány megjegyzés a dokumentum egészével kapcsolatban A tervben fontosságához képest túl kicsi a hangsúly a használói igényeken (felmérés, folyamatos viszszacsatolás), illetve azok inkább elviekben érhetőek tetten. Ezek pontos ismerete nélkül azonban nagy a veszély, hogy a rendszer felülről irányítottá és statikussá válik. Az anyag a könyvtári kínálat mikéntjére koncentrál (a dokumentum-ellátás részletezése a legterjedelmesebb és kidolgozottabb rész), amely alacsony marketingtudatosságot (piaci helyett termelési orientáltság) jelez. A kívánatos szint alatt foglalkozik a „legértékesebb erőforrással” is. Nem esik szó a belső szakmai kommunikációról, és az életpálya tényleges vonzóságáról sem (mivel még nem volt megvizsgálva növelésének lehetősége).
5
Együttműködéssel kapcsolatban más könyvtárakat, múzeumokat és minisztériumokat említ, ami – a gazdaság és társadalom más szereplőivel (köztük más információ- ill. tudásszolgáltató szervezetekkel) való kapcsolatépítés elhanyagolása miatt – fenntartja a könyvtári szolgáltatások szigetszerű működését. Alig esik szó az oktatással való kapcsolatról, annak ellenére, hogy a könyvtárat használók döntő hányada az oktatási rendszer hatására használja a könyvtárakat. A dokumentum feltűnően takarékosan bánik a konkrét, számszerűsíthető adatokkal (pl. a könyvtárak néhány jelenlegi teljesítményt jelző kulcsadata, illetve elérendő célszámok). Ez egyrészt azt a látszatot kelti, hogy a jelen helyzet feltártsági foka alacsony (vagy nem publikált), illetve előrevetíti, hogy a tervidőszak múltával kevéssé lesz vizsgálható az eredményesség mértéke. E tényből adódik, hogy a kommentárok is inkább „általánosságokra vonatkozó általánosságok” lehetnek. Kevés szó esik a szakmai pr-ről, a könyvtárak pozicionálásáról, pedig az információs társadalom kihívásai jelentős változásokat idéznek elő a szakmában. Az információs és tudáspiaci szereplőkkel való tervezett kapcsolatok hiánya egyrészt a könyvtárak társadalomba való integráltságának elégtelen szintjét látszik konzerválni, másrészt nem ösztönöz az észszerű és hatékony munkamegosztásra. Noha sok szó esik a minőségről, az anyagban nincs utalás semmiféle garanciára, felelősségvállalásra a szolgáltatások szintjét, minőségét illetően. A könyvtárügybe feltehetően az összes könyvtár beletartozik. Ugyan az anyag a nem közkönyvtárak viszonylagos mellőzöttségét is említi, könyvtári rendszeren továbbra is lényegében a közkönyvtárakat ért. Semmi szó nem esik iskolai könyvtárakról és alig az intézményi, illetve vállalati könyvtárakról, információs központokról. Mindez annak ellenére, hogy az utóbbiak szolgáltatásai és kínált dokumentumai jelentős részben unikálisak. Az is feltételezhető ugyanakkor, hogy a szakkönyvtárak – pl. mellőzöttségükből adódóan – nem tartják e stratégiai tervet mérvadónak saját magukra
nézve. Így a szakmaiszaktudományi információszolgáltatók mellőzése inkább csak a közkönyvtárak horizontját korlátozza.
Javaslat A fentiek alapján érdemes átdolgozni az anyagot a kulcsmotívumok minél konkrétabb megfogalmazásával. Fontos a célok és eszközök megkülönböztetése, szétválasztása. Elengedhetetlen, hogy ezek a tényleges és jövőbeni használói igényekből induljanak ki. Mivel a könyvtári rendszer legkritikusabb erőforrása a munkatársak tudása és tapasztalata, a tudásmenedzsment széles eszköztárának (a tudásmegosztás eszközeitől a hatékony belső szakmai kommunikáción keresztül az ötletprovokálásig) alkalmazása szükséges.
Amennyiben a hazai könyvtárak az EU vonzó könyvtárüggyel rendelkező országainak könyvtáraival kívánnak hasonlóvá válni, ebben is pontosan szükséges azonosítani az elérendő célokat és a megvalósulás ütemtervét. A könyvtárügyet – ide értve a határon túli magyar könyvtárakat, a vállalati információs központokat, az üzleti tartalomszolgáltatókat az elektronikus keresőktől az információbrókerekig – a közkönyvtárak érdekében (is) hasznos egy információs és könyvtári rendszerben nézni, és az együttműködési, forrásmegosztási lehetőségekben gondolkodni. Könnyen belátható ugyanis, hogy a (köz)könyvárak egymagukban nem képesek kielégíteni használóik elvárásait. Kívánatos azonosítani a könyvtári szolgáltatás szintjének elemelésében potenciálisan érdekelt – vagy érdekeltté tehető – helyi és országos érdekcsoportokat (kormányzati, közszolgálati, gazdasági szervezetek, szakmai egyesületek és szövetségek, civil szervezőségek és közösségek
6
stb.) is, és a velük együttműködve fejleszteni a szolgáltatásokat. Érdemes tudatosan nyitni a nem humánérdeklődésű szerveződések felé is. A könyvtár tervszerűen és az igényeket előre meglátva (proaktívan) vegyen rész olyan tevékenységekben, amelyek a társadalom széles rétegeinek érdekeit szolgálják: pl. vidékfejlesztés, esélyegyenlőség, nemzeti tudásgazdálkodás, hozzájárulás a gazdasági versenyképesség növeléséhez, környezettudatosság, egészségvédelem stb. Megkerülhetetlen a testreszabott információ- illetve tudásszolgáltatás és a térítések kérdése. Ugyanígy átgondolandó a könyvtár, mint közgazdasági értelemben vett üzem működésének meghatározása és fejlesztése. A könyvtárosi életpálya vonzóságát az öntudatos szolgáltatói attitűd köré érdemes építeni. A fentiek alapján módosított anyag rendszeres, évenkénti átvizsgálása praktikus a TQM folyamatos fejlesztésének, illetve a gördülő tervezés gyakorlata alapján.
