1. Bevezetés 1.1 Az intézmény adatai A költségvetési szerv neve: Pásztó Városi Önkormányzat Óvodája rövid neve: Pásztó Óvodája A költségvetési szerv székhelye: Pásztó Városi Önkormányzat Óvodája, 3060 Pásztó, Madách út 22. A költségvetési szerv adószáma:16779732-2-12 A költségvetési szerv alaptevékenysége szakágazati száma: 851020 Óvodai nevelés A költségvetési szerv törzskönyvi azonosítója: 674027 A költségvetési szervhez tartozó tagintézmények: - Pásztó Városi Önkormányzat Óvodájának Hétpettyes Tagóvodája 3060 Pásztó, Cserhát lakónegyed 22. - Pásztó Városi Önkormányzat Óvodájának Pitypang Tagóvodája 3065 Pásztó- Hasznos Vár út 61. - Pásztó Városi Önkormányzat Óvodájának Mátrakeresztes Ifjúsági Tábora 3082 Pásztó-Mátrakeresztes Kékesi út 82/A. 1.2 A költségvetési szerv, alapító szervének és az irányítási jogokat gyakorló szervének neve és székhelye: Pásztó Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 3060 Pásztó, Kölcsey F. u. 35. 1.3 A költségvetési szervet fenntartó neve és címe: Pásztó Városi Önkormányzat - 3060 Pásztó, Kölcsey F. u 35. 1.4 Az Alapító Okirat száma: 218/2013.(XI.8.) Az alapítás időpontja: 52/2003. /III. 28./ számú határozata alapján, Pásztó, 2003. március 31. Pásztó Város Önkormányzat Képviselő-testület Pásztó Város Önkormányzat Óvodája néven új intézményt alapít. Ennek megfelelő tartalommal az új alapító okiratát elfogadja. 1.5 A költségvetési szerv vezetője: A költségvetési szerv vezetőjét az alapító és irányítói jogokat gyakorló szerv nevezi ki a Kjt és végrehajtási rendeleteiben meghatározott szabályok szerint. A kinevezés határozott időre szól. 1.6 A költségvetési szerv típus szerinti besorolása o A tevékenységek jellege alapján: közszolgáltató költségvetési szerv o Intézmény típusa a közoktatási törvény alapján: közös igazgatású köznevelési intézmény o Feladatellátáshoz kapcsolódó funkciója: önállóan működő közszolgáltató költségvetési szerv. o A költségvetési szerv közfeladata, alapfeladatának jogszabály szerinti megnevezése: óvodai ellátás.
1
o Az irányító szerv a költségvetési szerv pénzügyi-gazdasági feladatainak ellátására az Intézmények Pénzügyi és Ellátó Szervezetét (IPESZ) jelöli ki. o Jogi személy. 1.7 A költségvetési szerv működési köre: Pásztó Város területe 1.8 A költségvetési szerv jogszabályban meghatározott közfeladata, alapításának célja alaptevékenysége o Az óvoda a gyermek hároméves korától a tankötelezettség kezdetéig nevelő intézmény. Az óvoda felveheti azt a gyermeket is, aki a harmadik életévét a felvételtől számított fél éven belül betölti, ha a felvételi körzetben a hároméves és annál idősebb gyermek óvodai felvételi kérelme teljesíthető. o Az óvodai nevelés a teljes óvodai életet magába foglaló foglalkozások keretében folyik. o Az óvoda a gyermek hároméves korától ellátja – a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben meghatározottak szerint – a gyermek napközbeni ellátásával összefüggő feladatokat is. o A gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a harmadik életévét betölti, a nevelési év kezdő napjától legalább napi négy órában óvodai foglalkozáson vesz részt. o A roma származású gyermekek (nem nemzetiségi nyelv használatával történő) óvodai nevelése. o Beilleszkedési zavarokkal, magatartási rendellenességekkel, tanulási nehézségekkel küzdő gyermekek részére fejlesztő foglalkozások szervezése. o Sajátos nevelési igényű gyermekek integrált nevelése, szakvélemény alapján történő gyógypedagógiai ellátás. o Tehetséggondozást magában foglaló pedagógiai munka. o Ifjúsági tábor üzemeltetése, erdei óvodai, erdei iskolai programok szervezése. 1.9 Engedélyezett csoportszám, létszám: - Székhely Óvoda 4 csoport, 100 fő; - Hétpettyes Tagóvoda 4 csoport, 100 fő; - Pitypang Tagóvoda 1 csoport, 25 fő; - Ifjúsági Tábor 50 fő/tábor 1.10 A költségvetési szerv alaptevékenységének kormányzati funkció szerinti megjelölése 013350 081071 091110 091120 091140 096015 096025
Az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodással kapcsolatos feladatok Üdülői szálláshely-szolgáltatás és étkeztetés Óvodai nevelés, ellátás szakmai feladatai Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai Óvodai nevelés, ellátás működtetési feladatai Gyermekétkeztetés köznevelési intézményben Munkahelyi étkeztetés köznevelési intézményben
1.11 Az intézmény foglalkoztatottjai: Az intézmény feladatait közalkalmazottak látják el a Kjt. és végrehajtási rendeleteiben meghatározott szabályok szerint.
2
1.12. Az SZMSZ célja Az intézmény jogszerű működésének biztosítása, a nevelő munka zavartalan működésének garantálása, a köznevelési törvényben és végrehajtási rendeletekben foglaltak érvényre juttatása. Az intézményi működés rendjének meghatározása mindazon rendelkezésekkel, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. A törvénybe foglalt jogi magatartások minél hatékonyabb érvényesülése az intézményben. A SZMSZ tartalma nem állhat ellentétben jogszabályokkal, sem egyéb intézményi alapdokumentummal, nem vonhat el törvény vagy rendelet által biztosított jogot, nem is szűkítheti azt, kivéve, ha maga a jogszabály erre felhatalmazást ad. 1.13 Időbeli hatálya Az SZMSZ a jóváhagyás napján lép hatályba és határozatlan időre szól. Módosításra jogszabályváltozás, vagy a szervezet működésében bekövetkezett változás esetén kerül sor.
1.14 Területi és személyi hatálya A Szervezeti és Működési Szabályzatot a Pásztó Városi Önkormányzat Óvodája működési területére, az intézménynél valamennyi munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló dolgozójára nézve, valamint a külön jogszabályi rendelkezés alapján az óvodával tartós kapcsolatban álló partnerekre kell alkalmazni. A Szervezeti és Működési Szabályzat alapján készített intézményi szabályzatok – a szabályzat tárgya és hatálya szerint – kötelezőek az intézmény által foglalkoztatottakra, a gyermekekre, valamint az óvodában bármilyen jogcímen tartózkodó más személyekre.
3
2. Az intézmény szervezete 2.1 Szervezeti rendszer ábra – vezetői szint – középvezetői szint – pedagógiai alapszint pedagógia munkát segítő szintjei INTÉZMÉNYVEZETŐ ÁLTALÁNOS HELYETTES
Tagóvoda vezető Székhely óvoda
Élelmezésvezető Szakácsnő
Tagóvoda vezető Hétpettyes Tagóvoda
IGAZGATÓ TANÁCS
Tagóvoda vezető Pitypang Tagóvoda
Tagintézmény vezető Mátrakeresztes Ifjúsági Tábor
Közalkalmazotti Tanács Elnöke
Munkaközösség Munkaközösség vezető vezető
Munkaközösség vezető
Óvodapedagógus
Óvodapedagógus
Óvodapedagógus
Pedagógiai asszisztens
Pedagógiai asszisztens Dajka
Konyhai alkalmazott
Óvodatitkár Gondnok Karbantartó
A nevelői közösség engedélyezett létszáma: 41 fő.
4
Feladata: o o o o o o
irányítási területek elhatárolása, függelmi viszonyok rendezése, az egyes vezetők feladat és hatáskörének tisztázása, igazgató tanács feladat és hatásköre, a szervezeti egységekkel való kapcsolattartás szabályozása, a központi óvoda és a tagintézmények kapcsolattartása, az együttműködési, rend kialakítása a vezetésben és a szakmai munkában.
Az intézmény élén az óvodavezető áll, akit az általános helyettes segít az óvoda vezetésével összefüggő feladatai ellátásában.
2.2 Az intézmény szervezeti egységei 2.2.1 Igazgató tanács A közös igazgatású köznevelési intézmény vezetését, az intézményegységek munkájának összehangolását - az egyes intézményegységek azonos számú képviselőiből álló - igazgatótanács segíti, amely - jogszabályban meghatározottak szerint - részt vesz a munkáltatói jogkör gyakorlásában. Az intézményi sajátosságok és a létszámarányok alapján az igazgatótanács összetétele: o óvodavezető o általános vezető-helyettes, Hétpettyes Tagóvoda vezető o Százszorszép Óvoda Tagóvoda vezető o Pitypang Tagóvoda vezető o Mátrakeresztes Ifjúsági táborvezető Állandó meghívottak: o szakszervezeti titkár o közalkalmazotti tanács elnöke Az igazgató tanács működését a saját SZMSZ –e határozza meg. 2.2.2 Nevelőtestület A nevelési és oktatási kérdésekben az óvoda legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. Nevelési –oktatási kérdésekben, az óvoda működésével kapcsolatos ügyekben, vagy más jogszabályban meghatározott kérdésekben döntési, egyebekben véleményezési és javaslattevő jogkörrel rendelkezik. Az egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja a szakmai munkaközösségre. Nevelőtestületi értekezletet kell összehívni az óvodavezető, a nevelőtestület tagjai egyharmadának, szülői szervezet kezdeményezésére. A nevelőtestület működésére vonatkozó általános szabályok o A nevelőtestület jogállását, döntési véleményezési és javaslattételi jogkörét a Nkt.70.§-a határozza meg. o A nevelőtestület a nevelési év folyamán rendes és rendkívüli értekezletet tart.
5
o A nevelőtestület értekezleteit az óvoda munkatervében meghatározott napirenddel és időponttal az óvoda vezetője hívja össze. o Az óvodavezető a rendkívüli nevelőtestületi értekezlet összehívásáról a napirend három nappal előbb történő kihirdetésével intézkedik. o A rendkívüli nevelőtestületi értekezlet összehívásának nevelőtestületi kezdeményezéséhez a pedagógusok egyharmadának aláírása, valamint az ok megjelölése szükséges. Az értekezletet foglalkozási időn kívül a kezdeményezéstől számított nyolc napon belül össze kell hívni. A nevelőtestület döntési joga kiterjed A nevelőtestületi értekezletet az óvodavezető készíti elő. A nevelőtestület írásos előterjesztés alapján dönt:
a pedagógiai program, az SZMSZ, a házirend, az éves munkaterv, a továbbképzési program, az óvodai munkára irányuló átfogó elemzés, beszámoló elfogadásáról, az intézményvezetői pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény tartalmáról, a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztásáról, jogszabályban meghatározott más ügyekben a működése és döntéshozatala rendjének meghatározásában.
A nevelőtestület véleményezési joga kiterjed o Véleményt nyilváníthat vagy javaslatot tehet az óvoda működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Költségvetésben szakmai célokra, rendelkezésre álló pénzeszközök felhasználásának megszervezésére. Az intézmény beruházási fejlesztési tervei megállapítására, és külön jogszabályokban meghatározott ügyekre. A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházása o A nevelőtestület a szakmai munkaközösségre ruházza az óvodapedagógusok külön megbízásának elosztásával kapcsolatos, a köznevelési törvényben meghatározott véleményezései jogkörét. o A véleményezés gyakorlásáról a szakmai munkaközösség a következő nevelőtestületi értekezleten ad számot. o Véleményezési és javaslattételi jogkörbe tartozó ügyeket a nevelőtestületből kialakított, szakértelemmel rendelkező bizottságokra lehet bízni, az át nem ruházható ügyekben pedig a döntés előkészítésére lehet bizottságot alakítani.
6
A nevelőtestületi értekezlet előkészítésével és lefolytatásával kapcsolatos rendelkezések o Az óvodavezető az előterjesztés írásos anyagát a nevelőtestületi értekezlet előtt legalább nyolc nappal átadja a munkaközösségek vezetőinek, valamint gondoskodik annak kifüggesztéséről. o Ha a munkaközösség megvitatta az írásos anyagot, akkor a munkaközösség vezető szóban ismerteti a munkaközösség véleményét a nevelőtestület előtt. Írásban továbbítja az óvodavezetőhöz o A nevelőtestületi értekezlet vonatkozó napirendi pontjához meg kell hívni a véleményezési jogot gyakorló szülői munkaközösség képviselőjét. o A nevelőtestületi értekezlet levezető elnöki feladatait az óvodavezető látja el. A jegyzőkönyv hitelesítésére az értekezlet két nevelőtestületi tagot választ. o Ha a nevelőtestület egyszerű szótöbbséggel hozható döntésekor szavazategyenlőség keletkezik, a határozatot az óvodavezető szavazata dönti el. A nevelőtestület döntéseit határozati formában kell megszövegezni. A határozatokat sorszámozni kell, és azokat nyilvántartásba kell venni. o A nevelőtestületi értekezlet jegyzőkönyvével kapcsolatos teendők: o o o o
A jegyzőkönyvet a kijelölt felelős vezeti Az értekezletet követő három munkanapon belül kell elkészíteni, Az óvodavezető, a jegyzőkönyvvezető és két hitelesítő írja alá. Csatolni kell mellé a jelenléti ívet.
o A nevelőtestület akkor határozatképes, ha tagjainak több mint fele jelen van. Döntéseit egyszerű szótöbbséggel hozza. o Az óvodavezetői megbízással kapcsolatos rendkívüli nevelőtestületi értekezlethez a nevelőtestület kétharmadának, az alkalmazotti közösség értekezletének határozatképességéhez az óvodában dolgozók kétharmadának jelenléte szükséges. o A határozatképesség meghatározásakor figyelmen kívül kell hagyni azt, akinek a közalkalmazotti jogviszonya szünetel. o Az intézmény vezetésére vonatkozó program és a fejlesztési elképzelések támogatásáról /vagy elutasításáról/ a nevelőtestület titkos szavazással határoz, egyébként döntéseit nyílt szavazással hozza. o A közös igazgatású köznevelési intézményben, azokban az ügyekben, amelyek csak - egy nevelési-oktatási intézmény feladatát ellátó - intézményegységet érintenek, az intézményegységben, - több nevelési-oktatási intézmény feladatát ellátó - intézményegységet érintenek, valamennyi érdekelt intézményegységben foglalkoztatott - a 4. § 18. pontjában felsorolt alkalmazottakból és az intézmény vezetőjéből álló nevelőtestület jár el.
7
2.2.3 A szakmai munkaközösség o Az intézményben a szakmai munkaközösség a tagóvodák közötti hatókörben működik. o Dönt a működési rendjéről, munkaprogramjáról, a szakterületén a nevelőtestület által átruházott kérdésekről. o A szakmai munkaközösség részt vesz az intézmény szakmai munkájának irányításában, tervezésében, szervezésében és ellenőrzésében, összegző véleménye figyelembe vehető a pedagógusok minősítési eljárásában. o A szakmai munkaközösség tagja és vezetője a belső értékelésben és ellenőrzésben akkor is részt vehet, ha köznevelési szakértőként nem járhat el. o Tevékeny részt vállal a pedagógiai program gyakorlati megvalósításában, a tagóvodák sajátos egyediségének érvényesítésében. o A szakmai munkaközösség gondoskodik a pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak nevelőoktató munkájának szakmai segítéséről. o Az azonos feladatok ellátására egy szakmai munkaközösség hozható létre. Külön szakmai munkaközösség működhet a tagintézményben. o A szakmai munkaközösséget munkaközösség-vezető irányítja, akit a munkaközösség véleményének kikérésével az intézményvezető bíz meg legfeljebb öt évre. 2.2.4 Szülői közösség Intézményünkben a szülők jogaik érvényesítése, kötelességeik teljesítése érdekében, az intézmény működését, munkáját érintő kérdésekben véleményezési, javaslattevő joggal rendelkező szülői szervezet működik (SZMK). A csoportszintű szülői közösséggel az óvodapedagógusok tartják a kapcsolatot, az intézmény szintű szülői szervezettel pedig az intézményvezető vagy általános helyettes.
2.3 A belső kapcsolattartás rendje Vezetők kapcsolattartása Az intézményi vezető, a tagintézmény vezetők és az egyes belső szervezetek közötti kapcsolattartás megvalósul o A mindennapos szóbeli kapcsolattartás formájában; o A havi rendszerességgel megtartott vezetői értekezleteken; o Az alkalmanként egy adott téma megvitatására összehívott vezetői és kibővített vezetői megbeszéléseken; o Az intézményvezető és a tagintézmény vezetők munkanapokon történő meghatározott rend szerinti benntartózkodása során; o A tagintézmény vezetők és pedagógusok, nevelést segítők havi megbeszélésein; o A vezetőkkel és a szakmai munkaközösség-vezetőkkel történő munkamegbeszélések útján;
8
o Az intézményvezető, vagy a tagintézmény munkaközösségek munkamegbeszélésein;
vezetők
részvételével
zajló
szakmai
o Az intézményi munkatervben szereplő nevelőtestületi értekezleteken, rendezvényeken. A felsoroltakon kívül az intézmény vezetősége és a munkaközösségek vezetői, illetve az óvodapedagógusok és a nevelést segítő munkatársak a munkatervben meghatározott időpontokban tartanak közös értekezletet, heti, napi megbeszéléseket. Ezek biztosítják a rendszeres információcserét és a kapcsolattartást az intézmény vezetősége az óvodapedagógusok és a nevelést segítő alkalmazottak között. A három tagóvoda és az ifjúsági tábor zavartalan működésében koordináló, információt közvetítő szerepet vállal az óvoda székhelyén működő vezetői iroda munkacsapata /vezető, óvodatitkár, gazdasági dolgozó/, amely az intézmény motorja. Szülőkkel való kapcsolattartás Az óvodapedagógusok, vezetők a szülői értekezleteken, szülői fogadóórákon, óvodai rendezvényeken rendszeres kapcsolatot tartanak a szülőkkel. Az óvodai csoportokat érintő kérdésekben az óvodapedagógusok, a tagóvodát érintő kérdésekben a tagóvoda vezetők, az intézményt érintő kérdésekben a vezető vagy a vezetőség tartja a kapcsolatot a szülői közösséggel illetve a szülői munkaközösség tagjaival (SZMK), illetve az általuk választott SZMK elnökkel.
A székhely óvoda és a tagintézmények közötti kapcsolattartás formái o Lehetőség szerint kéthetenkénti rendszeres vezetői látogatások, személyes kontaktus és kapcsolattartás. o Havonkénti igazgatótanács-ülés, vezetői értekezletek, aktuális vezetői megbeszélések, évente két alkalommal kibővített vezetőségi értekezlet. o Összevont nevelőtestületi értekezletek, nevelői team csoportok, munkacsoportok szervezése. o Évente három alkalommal megrendezett összevont munkatársi értekezletek. o A három óvodában és a táborban munkaköri feladatát végzők munkájának körültekintően átgondolt megtervezése és szervezése az óvodatitkár, élelmezésvezető, gazdasági dolgozó, karbantartók, gépkocsivezető vonatkozó érintettségével. o Ünnepek, jeles napok, pályázati programok, nevelőtestületi-alkalmazotti kirándulások, tanév végi jólléti nap közös szervezése. o Az intézményi közösségünk kohézióját erősítő programokat és a felelősöket a pedagógiai program és az intézmény éves munkaterve rögzíti.
9
3. Az intézmény irányítása 3.1 A köznevelési intézmény vezetője: o felelős az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, gazdálkodásért o gyakorolja a munkáltatói jogokat, o dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály, kollektív szerződés, közalkalmazotti szabályzat nem utal más hatáskörbe, o felelős az intézményi szabályzatok elkészítéséért, o jóváhagyja az intézmény pedagógiai programját, o képviseli az intézményt. o ellenőrzi az óvodai nevelő-oktató munkát, az intézmény ügyvitelét, szervezeteinek és közösségeinek működését. o intézkedik a rendkívüli események bekövetkezésekor. o kapcsolatot tart a szakmai érdekképviseleti szervekkel. o kidolgozza az óvoda nevelő-oktató munka elveit, ellenőrzési és minősítési tervét. o az iskola dolgozóinak munkáját értékeli, minősíti, jutalmazza, valamint kitüntetésre javasolja a kiemelkedő munkát végzőket, és szükség esetén felelősségre vonást alkalmaz. 3.1.1 A köznevelési intézmény vezetője felel: o a pedagógiai munkáért, a pedagógiai céloknak megfelelő gyermek-pedagógus viszony kialakításáért és fenntartásáért, o nevelőtestület vezetéséért, o a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítéséért, végrehajtásuk szakszerű megszervezéséért és ellenőrzéséért, o a rendelkezésre álló költségvetés alapján az intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosításáért, o a nemzeti és óvodai ünnepek munkarendhez igazodó, méltó megszervezéséért o a gyermekvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért, o a nevelőmunka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, o a gyermekbalesetek megelőzéséért, o a gyermekek rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért, o a pedagógus középtávú továbbképzési program, valamint az éves beiskolázási terv elkészítésért, o a pedagógusok továbbképzésének megszervezéséért, o a nevelőtestületi értekezlet és az alkalmazotti közösség értekezletének előkészítéséért, vezetéséért, o a munkavállaló érdekképviseleti szervekkel, a szülői szervezetekkel, való együttműködésért, o a gyermekek rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért o az óvodai élet demokratikus légköréért, az egymást segítő emberi kapcsolatok erősítéséért, o a pedagógus etika normáinak betartásáért és betartatásáért. 3.1.2 Tanügy igazgatási feladatok o A fenntartóval meghatározza, és nyilvánosságra hozza az óvodai jelentkezés idejét és módját. o Megtervezi a beíratás rendjét. o Első fokon dönt a felvételre jelentkező gyermekek ügyében.
10
o Kérelemre indokolt esetben felmentést ad az alól, hogy a 3. életévét betöltött gyermek óvodai nevelésben vegyen részt. o Felügyeli az óvodai adminisztráció működtetését. o Gondoskodik az előírt adatszolgáltatások elkészítéséről és határidőre történő továbbításáról. 3.1.3 Munkáltatói jogkörből adódó feladatok o Az óvodavezető a Munka Törvénykönyve és végrehajtási rendeletei, valamint a Közalkalmazotti Törvény végrehajtási rendeletei alapján látja el a feladatát. o A személyi anyag kezelése. 3.1.4 Gazdálkodási feladatok o o o o o o
A fenntartó szerv által megállapított hatáskörben felelős az óvoda gazdálkodásáért. Megtervezi az IPESZ vezetőjével egyeztetve az intézmény költségvetését. A jóváhagyott költségvetésből biztosítja az intézmény működését Törekszik az ésszerű anyag- és eszköz beszerzés betartására és betartatására. Fizetési kötelezettségek, utalványozás esetén gyakorolja az aláírási jogkörét. Kapcsolatot tart és együttműködik a gazdasági ellátó szervezettel/ működtető szervezet vezetőjével.
3.2 Az óvodavezető-helyettes o Vezetői tevékenységét az óvodavezető közvetlen irányítása mellett végzi. Az óvodavezető akadályoztatása esetén teljes felelősséggel ellátja a vezetői teendőket, távollétében a tagóvoda vezető az illetékes. o A nevelési területen közreműködik a vezető által megállapított tevékenység irányításában. o Ellenőrzi, segíti az írásbeli dokumentumok elkészítését. o Felelős a házi továbbképzések megszervezéséért. o Szervezi és irányítja a dajkák munkáját, továbbképzést szervez számukra. o Szülői Munkaközösség működését segíti, megszervezi a munkadélutánokat. o A szülőket érdemben folyamatosan tájékoztatja az óvodában folyó nevelőmunkáról. o Közreműködik a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, segíti a gyermekvédelmi felelős munkáját. o Nevelési és egészségügyi felvilágosító tevékenységével hozzájárul az óvodai és családi nevelés egységének alakításához. o Elkészíti az óvodapedagógusok és a nevelést segítő technikai alkalmazottak munkabeosztását, ellenőrzi annak betartását. o Vezeti az óvodai törzskönyvet, és figyelemmel kíséri a tagóvodákét. o A helyettesítés és távolmaradás megszervezése, a túlórák vezetése, szabadságolási terv készítése. o A heti munkaideje 40 óra, kötelező óraszáma, melyet gyermekcsoportban tölt el (az 5. melléklet a 2011. évi CXC. törvényhez) törvény szerint meghatározva. o A minőségi munka szinten tartását elősegíti. o A szervezeti kultúra fejlesztésében tevékeny részt vállal. o Felel a szakmai munkaközösség működési feltételeinek biztosításáért, o Az intézmény leltárának ellenőrzéséért, időbeni megszervezéséért,
11
o Teljesítése során érvényesíti az intézményi Munkavédelmi és Tűzvédelmi Szabályzatban foglaltakat. o Részletes feladatait a munkaköri leírás határozza meg.
3.2.1 Tagóvoda vezető Az óvodavezető és óvodavezető helyettes együttes távollétében teljes felelősséggel helyettesít az egyeztetés után az intézményi tevékenység valamennyi területén. Feladatai: o Az óvodavezető együttműködő munkatársa, teljes felelősséggel irányítja, szervezi, végzi a tagintézményben folyó munkát. o Felel a tagóvoda törvényes működési rendjéért, elkészíti az óvodapedagógusok és a nem pedagógus munkakörben dolgozók munkabeosztását, ellenőrzi annak betartását. o Az óvoda pedagógiai programjának és a minőségirányítási programjának megvalósításáért, a tagóvoda egyedi arculatának kialakításáért munkálkodik. o Megszervezi a gyermekek, szülők, alkalmazottak közösségének mindennapjait, a helyi körülményekhez és pedagógiai feladatokhoz alkalmazkodva. o Szükség szerint összehívja tagóvoda szinten a nevelőközösséget és az alkalmazotti közösséget munkaértekezletre. o Részt vesz az intézményi szintű tervező-értékelő munkában, a célkitűzések megvalósításában, pedagógiai tevékenység ellenőrzésében. o Vezeti a tagóvoda óvodai törzskönyvét. o Heti munkaideje 40 óra, a kötelező óraszáma, melyet gyermekcsoportban tölt el ( az 5. melléklet a 2011. évi CXC. törvényhez) törvény szerint meghatározva. o Elkészíti a szabadságolás ütemtervét, felel a szabadságok törvényes kiadásáért, adminisztrálásáért. o Tagóvodát érintően a munkáltatói feladatokban javaslattételi, véleményezési joga van, törekszik a jó munkahelyi légkör megteremtésére, ellenőrzi a munkafegyelmet. o Tagóvodában érvényesíti az intézményi Munkavédelmi és Tűzvédelmi Szabályzatban foglaltakat, a balesetvédelmi előírások betartását folyamatosan figyelemmel kíséri. o Biztosítja az egészségügyi előírások betartását o Figyelemmel kíséri az óvodai befizetéseket, felel a felvételi- mulasztási és az étkezési napló pontos vezetéséért. o Szervezi és irányítja a nyári takarítási munkálatokat, ügyeletet tart az előzetes egyeztetés alapján. o Tagja a leltározási és selejtezési bizottságnak, azok előkészítésében és lebonyolításában aktívan részt vesz. o Figyelemmel kíséri a pályázatokat, ellátja a tagintézménnyel kapcsolatos menedzselési feladatokat. o A kapcsolattartás érdekében minden olyan ügyben, amiben egy személyben nem dönthet, a vezető véleményét és engedélyét kéri. o Aktívan közreműködik a tagóvoda és a központi óvoda együttműködési rendjének kialakításában, a vezetésben és szakmai munkában egyaránt. o Részletes feladatait a munkaköri leírás határozza meg.
12
3.3 Táborvezető o Az óvodavezető együttműködő munkatársa, teljes felelősséggel irányítja, szervezi, végzi a tagintézményben folyó munkát. o Felel a működés biztonságos és higiénikus feltételeinek biztosításáért. o Felel a tábor törvényes működési rendjéért, elkészíti a turnusok igény szerinti időbeosztását és ellenőrzi annak betartását. o A tagintézmény szakmai programjának megvalósításáért, az egyedi arculatának megőrzéséért és folyamatos formálásáért munkálkodik. o Felel a tagintézményi vagyon megőrzéséért, a bevételének növeléséért, a költséghatékony működésért. o Szervezi a szakmai partnerekkel a kapcsolatrendszer működtetését és folyamatosan építi. o Részt vesz az intézményi szintű tervező-értékelő munkában, a célkitűzések megvalósításában. o Vezeti a tagintézmény nyilvántartásait, figyelemmel kíséri a működési dokumentumok aktualizálását. o Heti munkaideje 40 óra, a kötelező óraszáma, melyet gyermekcsoportban tölt el ( az 5. melléklet a 2011. évi CXC. törvényhez) törvény szerint meghatározva.
3.4 Szakmai munkaközösség vezető feladata o A munkaközösség éves ütemtervének elkészítése o A szakterületét érintően véleményezi a pedagógiai munka eredményességét, pedagógiai programot, továbbképzési programot, javaslatot tesz a továbbfejlesztésére. o A munkaközösség által elfogadott aktuális nevelési feladatok témájában intézményi szinten, a tervező, elemző, értékelő tevékenységben koordináló szerepet vállal. o Bemutatók szervezése, helyi programok, kísérletek segítése, megvalósítása, értékelése. o Segíti a munkaközösségi tagok ön- és továbbképzését. o A gyermekvédelmi feladatok, SNI-s, halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek integrációját szolgáló tevékenységek segítése. o Szakmai munka belső ellenőrzésében, értékelésében részt vesz. o A munkaközösségek együttműködési rendjének kimunkálása.
3.5 Óvodapedagógusok feladatai o Az óvodapedagógus alapvető feladata a rábízott gyermekek, Óvodai nevelés országos alapprogramja szerinti nevelése, az egyéni fejlesztési tervben foglaltak figyelembevételével. A nevelő és oktató munkája során gondoskodjék a gyermek személyiségének fejlődéséről, tehetségének kibontakoztatásáról, ennek érdekében tegyen meg minden tőle elvárhatót, figyelembe véve a gyermek egyéni képességeit, adottságait, fejlődésének ütemét, szociokulturális helyzetét. o Feladatait, az óvodai nevelőmunka tartalmát az érvényben lévő alapdokumentumok előírásai és ajánlásai szerint önállóan és felelősséggel végzi. A munkavégzés a Helyi Pedagógiai Program, az óvoda szabályzatai, munkaterve, a jóváhagyott munkarend és az óvodavezető útmutatása alapján történik. o Az óvoda valamennyi csoportjában óvodapedagógus foglalkozik a gyermekekkel. o Az óvodapedagógusok intézményen belüli közössége a nevelőtestület, részletes feladatokat a személyre szóló munkaköri leírás határozza meg.
13
o A különleges bánásmódot igénylő gyermekekkel egyénileg foglalkozzon, szükség szerint együttműködjön nevelést segítő más szakemberekkel, a hátrányos helyzetű gyermek felzárkózását elősegítse. o Előmozdítsa a gyermek erkölcsi fejlődését, a közösségi együttműködés magatartási szabályainak elsajátítását, és törekedjen azok betartatására. o Egymás szeretetére és tiszteletére, a családi élet értékeinek megismerésére és megbecsülésére, együttműködésre, környezettudatosságra, egészséges életmódra, hazaszeretetre nevelje a gyermekeket. o A szülőt rendszeresen tájékoztassa a gyermeke fejlődéséről, magatartásáról, az ezzel kapcsolatban észlelt problémákról, a gyermek fejlesztését érintő lehetőségekről. o A gyermek testi-lelki egészségének fejlesztése és megóvása érdekében tegyen meg minden lehetséges erőfeszítést: felvilágosítással, a munka- és balesetvédelmi előírások betartásával és betartatásával, a veszélyhelyzetek feltárásával és elhárításával, a szülő - és szükség esetén más szakemberek – bevonásával. o A pedagógusok kötelességei és jogai teljesítésére a Nkt. 62.§-63.§ az irányadó.
3.6 A helyettesítés rendje o Az óvodavezető akadályoztatása esetén helyettesítését az óvodavezető-helyettes látja el teljes felelősséggel. Kivételt képeznek ez alól azok az ügyek, amelyek azonnali döntést nem igényelnek, illetve amelyek a vezető kizárólagos hatáskörébe tartoznak. o Az óvodavezető tartós távolléte esetén a helyettesítés teljes körű, kivéve, ha a fenntartó másként intézkedik. Tartós távollétnek minősül a kétheti, illetve ennél hosszabb időtartam. o Az óvodavezető és helyettese egyidejű távolléte esetén a helyettesítést a tagóvoda vezető látja el. Intézkedési jogköre az intézmény működésével, a gyermekek biztonságának, megóvásával összefüggő azonnali döntést igénylő ügyekre terjed ki. o A tagóvoda vezetők egyidejű hiányzása esetén az óvodavezetőt a szakmai munkaközösség vezetője, távolléte esetén a legmagasabb szolgálati idővel rendelkező határozatlan időre alkalmazott óvodapedagógus helyettesíti.
3.7 Képviseleti és aláírási jog Az intézmény képviseletére az intézményvezető jogosult, aki ezt a jogát meghatározott esetekben átruházhatja más személyre vagy szervezetre. 3.7.1 Képviseleti jog gyakorlója - intézményvezető Gazdasági képviseletre jogosult – intézményvezető - általános vezető helyettes (vezető távolléte esetén) IPESZ vezető A képviseleti jog az alábbi területekre terjed ki: o jognyilatkozatok megtétele az intézmény nevében, o óvodai jogviszonnyal, o az intézmény és más személyek közötti szerződések megkötésével, módosításával és felbontásával, o munkáltatói jogkörrel összefüggésben; 14
az intézmény képviselete személyesen vagy meghatalmazott útján hivatalos ügyekben, települési önkormányzatokkal való ügyintézés során, állami szervek, hatóságok és bíróság előtt, az intézményfenntartó és az intézmény működtetője előtt, intézményi közösségekkel, szervezetekkel való kapcsolattartás során, nevelési-oktatási intézményben működő egyeztető fórumokkal, így a nevelőtestülettel, a szakmai munkaközösségekkel, a szülői szervezettel, az igazgató tanáccsal, o más köznevelési intézményekkel, szakmai szervezetekkel, nemzetiségi önkormányzattal, az intézmény fenntartásában és működtetésében érdekelt gazdasági és civil szervezetekkel, az intézmény belső és külső partnereivel, o az intézmény székhelye szerinti egyházakkal, o munkavállalói érdekképviseleti szervekkel. o o o o o o
Sajtónyilatkozatot az intézményről a nyomtatott vagy elektronikus média részére az igazgató vagy annak megbízottja adhat (a fenntartóval történt egyeztetés után). 3.7.2 Aláírási jog gyakorlása Az intézmény működésével kapcsolatos bármely ügyirat aláírására az óvodavezető jogosult. A gazdálkodással összefüggő jelentések, beszámolók, pénzforgalmi információk aláírására az IPESZ vezetővel való egyeztetés után az óvodavezető jogosult. Cégszerű aláírás és bankszámlák feletti rendelkezési jog az aláírás bejelentő alapján: o intézményvezető o általános vezető helyettes o IPESZ vezető o IPESZ vezető helyettes Kötelezettség vállalási joggal az óvodavezető rendelkezik az IPESZ vezető ellenjegyzése mellett. Az aláírási jog gyakorlásának részletesebb rendelkezéseit és a vezető akadályoztatása esetén érvénybe lépő aláírási rendet a vonatkozó szabályzat tartalmazza. 3.7.3 Elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatványok hitelesítésének rendje Az elektronikus úton előállított nyomtatványokat a digitalizálást végző személy köteles papíralapú formában is előállítani. Az elektronikus nyomtatványt – a vezető utasítása szerinti gyakorisággal – papíralapon is hozzáférhetővé kell tenni, azaz ki kell nyomtatni. A papíralapú nyomtatványt kinyomtatását követően: - el kell látni a vezető eredeti aláírásával és az intézmény bélyegzőjével. - az iraton fel kell tüntetni a dokumentum eredeti adathordozójára való utalást „elektronikus nyomtatvány”. - az elektronikus és a nyomtatott (hitelesített) kiállítás dátumát. - a vonatkozó jogszabályi rendelkezés szerint meghatározott ideig az irattárazási szabályzat alapján irattári dokumentumként kell lerakni. A papír alapú irattárazás tekintetében a személyiségi, adatvédelmi és biztonságvédelmi követelmények megtartásáért az intézményvezető felel, valamint a hitelesítésről az intézményvezetőnek kell gondoskodnia.
15
3.8 Az óvodavezető közvetlen munkatársai 3.8.1 Óvodatitkár: o feladata az adminisztrációs, ügyviteli munka végzése, o aktívan közreműködik az összevont óvoda működésének koordinálásában, a dolgozók személyi ügyeinek intézésében, az óvoda elektronikus rendszerének működtetésében, az ifjúsági tábor adminisztrációs feladataiban. o A személyre szóló munkaköri leírások részletezik a munkafeladatokat. 3.8.2 Gazdasági dolgozó: o feladata a pénzkezeléssel és gazdálkodással kapcsolatos munkafolyamat végzése. o aktívan közreműködik az intézmény költségvetésének tervezésében, a bevételi források keresésben, az ifjúsági tábor pénzügyeinek bonyolításában. A személyre szóló munkaköri leírások részletezik a munkafeladatokat. 3.8.3 Élelmezésvezető: o az intézmény közétkeztetésével összefüggő feladatok végzése, o a főzőkonyhában a HACCP előírásoknak megfelelő munkafolyamatok végzésének biztosítása és felügyelete, a tálaló konyhák felügyelete, megfelelő működése. o aktívan közreműködik a bevételi források keresésében. o a személyre szóló munkaköri leírások részletezik a munkafeladatokat.
3.9 Óvodai intézményi étkeztetés feladata o Az élelmezést igénybe vevők táplálkozási igényeinek mennyiségi és minőségi kielégítése o Példamutatás az egészséges, korszerű, betegséget megelőző táplálkozásokra, amely az egészséges életmód szerves része. o Az óvodáskornak megfelelő tápanyagszükséglet biztosítása. A HACCP program feltételeihez igazodó munkavégzés biztosítása. o Az intézményben működő főzőkonyha és két tálalókonyha szakhatósági előírásoknak megfelelő működése, együttműködésük folyamatos koordinálása, megvalósítása. o Megállapodás alapján együttműködés a Margit Kórház főzőkonyhájával. o A közbeszerzési törvény hatályának érvényesítése.
4. Az intézmény működésével kapcsolatos általános tudnivalók 4.1 Az óvoda működési rendje o Az intézmény szakmailag önálló és minden a szervezettel és működéssel kapcsolatos ügyben dönt, amelyet a jogszabály nem utal más hatáskörbe. o Az intézmény helyiségeiben, területén párt, politikai célú mozgalom, vagy ahhoz kötődő szervezet nem működhet, vagy azzal kapcsolatba hozható politikai célú tevékenység nem folytatható. o A nevelési év szeptember 1-jétől következő év augusztus 31-ig tart.
16
o Az öt napos munkahét napi nyitvatartási ideje 12 óra, 6-18 óráig. Az ügyelet reggel 6-7 óráig, délután 17- 18 óráig tart / Székhely Óvoda, Hétpettyes / a gyermekek óvodai benntartózkodásához, a családok igényeihez igazítva az óvodapedagógusok munkaidejét. o Az egy csoporttal működő tagóvodában az igények, és lehetőségek egyeztetése után a napi nyitvatartási idő egy órával megrövidülhet. o Az óvodáink június harmadik hetétől augusztus 31-ig, nyári napirend szerint összevont csoportokkal működnek. A nyári időszakban a Százszorszép Óvoda a Hétpettyes Tagóvodával váltakozva négy hétig / június vége- július/ másik nyári időszakban négy hétig / július vége-augusztus/ zárva tartanak. A pontos időpontról február 15-ig értesítést kapnak a szülők az információs falon. Ez idő alatt történik a tagóvodák szükség szerinti felújítása, karbantartása, valamint a nagytakarítás. o A nyári munkarendet és az évközben történő rendkívüli esethez igazodó munkarendet a vezető egyeztetésével az általános helyettes és a tagóvoda vezetők alakítják ki a helyi sajátosságok figyelembe vételével. o A nyári lezárás előtt 30 nappal össze kell gyűjteni a gyermekek másik óvodában történő elhelyezésére vonatkozó igényeket. A szülőket, a gyermekek fogadásának feltételeiről a zárást megelőzően tájékoztatni kell. o Rendezvények esetén a nyitvatartási időtől való eltérést az óvoda vezetője engedélyezi. o A hivatalos ügyek intézése az óvodavezető irodájában és az óvodatitkár irodájában történik. o A vezető vagy helyettese az intézményben 7 - 17 óráig tartózkodik. A vezetők benntartózkodásán kívüli időben a helyettesítés rendje szerint történik a vezetői feladatok ellátása. o A nevelési évben az óvodavezető és a nevelőközösség kezdeményezésére, a fenntartóval egyeztetve 5 nevelésnélküli munkanap vehető igénybe szakmai célokra. A szülők tájékoztatása a nevelési év kezdetén / tanévnyitó szülői értekezleten / és ismételten az igénybe vétel előtt egy héttel történik. 4.1.1 A költségvetési szerv kiegészítő és vállalkozási tevékenysége és ezek arányainak felső határa a szerv kiadásaiban Az intézmény a mindenkor hatályos jogszabályok szerint alaptevékenysége elősegítése céljából, bevételeinek növelése érdekében alapfeladata sérelme nélkül szabad kapacitása kihasználása, a használatba adott önkormányzati vagyon hasznosítása érdekében kiegészítő tevékenységet folytathat. Az intézmény kisegítő és vállalkozási tevékenységet nem végez. 4.1.2 Munkavégzéssel kapcsolatos rendelkezések o Valamennyi dolgozó az SZMSZ és az érvényes munkaköri leírások alapján végzi munkáját. o A dolgozók munkaidő beosztását - a helyi munkaidő, a kötelező óraszámok és az ellátandó feladatok alapján - az intézmény érdekeinek és a dolgozók véleményének figyelembevételével a tagintézmény vezető készíti el. o Az óvodapedagógusok teljes munkaideje heti 40 óra, amelyből kötött munkaidő 32 óra, a fennmaradó 8 óra az óvodai nevelés előkészületével összefüggő feladatokra, eseti helyettesítések elvégzésére fordítható (2013.09.01.). o A foglalkoztatási időkeret: heti 61 óra finanszírozott a teljes óvodai életet magában foglaló foglalkozásokra fordítható heti ötven óra időkeretet és a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek fejlesztő, valamint egészségügyi, pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs foglalkoztatásának heti tizenegy óra időkeretét jelenti. o Valamennyi dolgozó köteles a munkahelyén olyan időpontban megjelenni, hogy a munkaidő kezdetére, munkára kész állapotban legyen.
17
o Gyógyszeres vagy alkoholos befolyásoltság esetén azonnali kivizsgálás történik, a dolgozónak el kell hagyni a munkahelyét és csak józanul, kipihent állapotban léphet az intézménybe. o A munkavállaló a vezető engedélye nélkül semmit nem vihet el az óvodából, a munkatársa beleegyezése nélkül a másik csoportszobából, a tálaló vagy főző konyhából, mosdóból. o A munkavállaló a zárva tartott intézményben a vezető tudta és engedélye nélkül nem tartózkodhat. o Betegség miatti távolmaradásról olyan időpontban kell értesíteni az óvoda vezetőjét, helyettesét vagy a tagóvoda vezetőt, hogy a helyettesítésről gondoskodni tudjanak. o A Pásztó Városi Önkormányzat Óvodája egységén belül minden dolgozónak a kinevezése változó helyre szól. Pásztó Székhely Óvoda, Hétpettyes Tagóvoda, Hasznos Pitypang Tagóvoda, Mátrakeresztes Ifjúsági Tábor. 4.1.3 Az intézmény Nyitva tartása, a benn tartózkodás rendje Székhely óvoda Nyitva tartás: napi 12 óra, reggel 6,00 órától 18,00 óráig. Az óvodát reggel a munkarend szerint 6 órára érkező karbantartó és dajka nyitja és a munkarend szerint délutános dajka zárja. Óvodapedagógus: 6.00 – 18.00 illetve gyermek jelenléttől- jelenlétig. Délelőttös óvodapedagógus: 7.00 – 13.30 6.00 – 13.00 igény szerinti ügyelet Délutános óvodapedagógus: 10.30 – 17.00 11.30 – 18.00 igény szerinti ügyelet Óvodapedagógus: heti váltásban látják el a nevelési feladatot, heti 40 órában. Kötött munkaidő 32 óra, a nevelést előkészítő feladatok 8 óra (2013.09.01-jétől). Dajka: lépcsőzetes munkakezdés Reggel 6.00 – 14.00 8.00 – 16.00 Délután 10.00 – 18.00 Óvodatitkár: Gazdasági dolgozó:
8.00 – 16.00 8.00 – 16.00
Konyhai dolgozó:
7.00 – 15.00
Fűtő-karbantartó:
6.00 - 14,00
A fűtők munkabeosztása a fűtési idényben októbertől - áprilisig az időjárástól függően változik. A nyitva tartás a szülők igényeihez igazodik az óvodapedagógusok jelenlétét illetően.
18
Hétpettyes Tagóvoda Nyitva tartás:
6.00 – 18.00
Az óvodát a munkarend dajka nyitja és zárja. Óvodapedagógus:
6.00 – 18.00 illetve gyermek jelenléttől- jelenlétig.
Délelőttös óvodapedagógus: 7.00 – 13.30 6.00 – 13.00 igény szerinti ügyelet Délutános óvodapedagógus: 10.30 – 17.00 11.30 – 18.00 igény szerinti ügyelet Óvodapedagógus: heti váltásban látják el a nevelési feladatot. Dajka: lépcsőzetes munkakezdés Reggel 6.00 – 14.00 8.00 – 16.00 Délután 10.00 – 18.00 A nyitva tartás a szülők igényeihez igazodik az óvodapedagógusok jelenlétét illetően. Pitypang Tagóvoda (Hasznos) Nyitva tartás:
6.00 – 17.00
Az óvodát a konyhai alkalmazottak nyitják, és a dajka zárja. Óvodapedagógus: heti váltásban dolgoznak Délelőttös óvodapedagógus: 7.00 – 13.30 6.00 – 13.00 igény szerint Délutános óvodapedagógus: 10.30 – 17.00 Dajka:
9.00 –17.00
Konyhai alkalmazottak:
6.00 – 14.00
4.2 Gyermekek felvételére vonatkozó rendelkezések A gyermekek felvétele folyamatosan történik a 2,5 (ha minden 3 éves gyermek felvétele biztosított) - 3. életév betöltése után, illetve évi 1 alkalommal a fenntartó által előre meghatározott, kiírt és nyilvánosságra hozott időpontban. A gyermekek felvételét az óvoda székhelyén az óvodavezető végzi.
19
Az óvoda vezetője: - az óvodai felvételi, átvételi kérelem elbírálásáról, a döntést megalapozó indoklással értesíti a szülőt. - a gyermek beíratása az előjegyzési naplóban kerül rögzítésre, a felvétel eredményéről értesítést, az elutasításról határozatot kapnak az érintettek. A gyermek áthelyezése más óvodába Az óvodavezető az óvodai nevelésre kötelezett gyermek átvétele esetén előző vagy következő óvoda vezetőjével a kötelező formanyomtatványon kölcsönösen dokumentálja az eseményt. A szülő indokai alapján /pl. költözés/ biztosított a gyermek más óvodába történő áthelyezése, ezt írásban rögzíteni szükséges. /Értesítés az óvodai változásról, átadó-átvevő óvoda feladata/. A gyermek csoportba való beosztása A gyermek csoportba való beosztását az egyéni fejlettség megítélését követően a szülővel és az óvodai nevelőtestülettel, tagóvoda vezetővel történő teljes körű egyeztetés után az óvodavezető, illetve a tagóvoda vezető dönti el. Biztosítani kell az év közbeni rugalmas ésszerű csoportváltás lehetőségét is. A tankötelezettség A gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a hatodik életévét betölti, legkésőbb az azt következő évben tankötelessé válik. Az a gyermek, akinek esetében azt a szakértői bizottság javasolja, további egy nevelési évig az óvodában részesül ellátásban, és ezt követően válik tankötelessé. A tankötelezettség megkezdésének feltétele a gyermek iskolába lépéshez szükséges fejlettségének megléte, annak igazolása. A gyermek iskolába lépéshez szükséges fejlettségének jellemzőit az Óvodai nevelés országos alapprogramjának kiadásáról szóló kormányrendelet határozza meg. A tanköteles életkorba lépéskor a gyermek fejlettségével kapcsolatos rendelkezések a 2011. évi CXC köznevelésről szóló törvény, és a 20/2013. EMMI rendelet az irányadók. 4.3 A gyermek távolmaradásának, mulasztásának igazolására vonatkozó rendelkezések Óvodánkból a távolmaradás kérését előző nap 9,00 óráig jelezzék, minden estben kérjük a hiányzás indoklását. A hiányzásokat a bejelentést követő naptól, illetve orvosi igazolás felmutatása után tudjuk figyelembe venni. Hosszabb óvodai távollét után a szülő jelezze a kisgyermek várható érkezését. Ha a gyermek az óvodai foglalkozásról távol marad, mulasztását igazolnia kell. A gyermek hiányzását írásban be kell jelenteni a csoportos óvónőnek. Ha a szülő a gyermekét bármely ok miatt nem kívánja óvodába hozni, legalább egy munkanappal megelőzően tájékoztatni kell az óvodapedagógust. Ha a gyermek távolmaradását nem igazolják a mulasztás igazolatlan. A kötelező óvodába járás és az igazolt és igazolatlan hiányzás szabályai a Házirendben kerültek meghatározásra.
20
Térítési díj befizetésére, visszafizetésére vonatkozó rendelkezések Az étkezési térítési díj befizetése az óvodák közötti egyeztetés szerint minden hónap meghatározott napján történik 7-17 óráig. A térítési díjat a faliújságon közzétett időpontban kell befizetni. A térítési díj megállapított összege tárgy hónapra vonatkozik, melyet a szülők tárgy hónapban kötelesek megtéríteni. A bekövetkezett hiányzás esetén a lejelentett napok száma alapján a levonás a következő hónapban történik. Térítési díj visszafizetésére akkor van lehetőség, ha a szülő a hiányzást bejelenti. A hiányzást és az érkezést előző nap 9.00 óráig lehet le-és bejelenteni. A bejelentés elmulasztása esetén nincs mód a visszatérítésre. A befizetési napok jegyzékét a szülők a nevelési év elején megkapják, ezen kívül az óvoda hirdetőtábláján a befizetést megelőzően 1 héttel az érintettek értesülhetnek róla. Be nem jelentett hiányzás esetén a szülő a térítési díj visszafizetésére nem tarthat igényt. 4.4 Ingyenes óvodai étkeztetés szabályai Az ingyenes óvodai étkeztetés szabályairól a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény151.§.(5) rendelkezik. Az igénylés módjához a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti és gyermekvédelmi szakellátások térítési díjáról és az igénylésükhöz felhasználható bizonyítékokról szóló 328/2011. (XII.29.) Korm. r. 6. melléklete szerinti nyilatkozat, más egyéb dokumentum nem szükséges. Az ingyenes gyermekétkeztetést igényelheti a gyermek szülője, családba fogadó gyámja, nevelésbe vett gyermek nevelőszülője. Az ingyenes jogosultság szempontjai az ingyenes gyermekétkeztetés igénylésének módja az óvoda Házirendjében meghatározottak szerint irányadó. 4.5 Az óvoda egészségvédelmi szabályai A teljes körű egészségfejlesztés célja, hogy az intézményben eltöltött időben minden gyermek részesüljön a teljes testi-lelki jóllétét, egészségét, egészségi állapotát hatékonyan fejlesztő, az intézmény mindennapjaiban rendszerszerűen működő egészségfejlesztő tevékenységekben, amely a kedvező irányú változást idézze elő. Az intézmény mindennapos működésében kiemelt figyelmet kell fordítani a gyermek egészséghez, biztonsághoz való jogai alapján a teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatokra, amelyek különösen: o az egészséges táplálkozás, o a mindennapos testnevelés, testmozgás, o testi és lelki egészség fejlesztése, a viselkedési függőségek, a szenvedélybetegségekhez vezető szerek fogyasztásának megelőzése, o a bántalmazás és intézményi erőszak megelőzése, o a baleset-megelőzés és elsősegélynyújtás, o a személyi higiéné területére terjednek ki. Az intézmény teljes körű egészségfejlesztéssel kapcsolatos feladatait koordinált, nyomon követhető és mérhető, értékelhető módon kell megtervezni a helyi pedagógiai program részét képező egészségfejlesztési program keretében.
21
Az óvodavezető feladatai az egészségügyi ellátás keretén belül: o biztosítja az egészségügyi munka feltételeit. o gondoskodik a szükséges óvónői felügyeletről. o szükség szerint a gyermekek vizsgálatokra, fogorvosi szűrésekre történő előkészítéséről. o segíti a védőnői higiéniai vizsgálatok elvégzését. Ha egy gyermekbetegségre gyanús vagy beteg, a következő módon kell eljárni: o Betegségre gyanús, lázas gyermeket nem szabad bevenni az óvodába. o A napközben megbetegedett gyermeket el kell különíteni, és felügyelet mellett le kell fektetni. o Szükség esetén azonnal orvoshoz kell vinni. o Gondoskodni kell a szülők mielőbbi értesítéséről. 4.6 Az óvoda létesítményeinek és helyiségeinek használati rendje Az óvoda minden dolgozója és gyermeke felelős: o a közösségi tulajdon védelméért, állagának megőrzéséért, o az óvoda rendjének, tisztaságának megőrzéséért, o az energiafelhasználással való takarékoskodásért, o a tűz és balesetvédelmi, valamint munkavédelmi szabályok betartásáért. Az óvoda dolgozóinak joga az óvoda valamennyi helyiségének és létesítményének a rendeltetésszerű használata. Az egyes helyiségek, létesítmények berendezéseinek, felszereléseinek épségéért, rendjéért a használatba vevő a használatbavétel ideje alatt anyagilag felelős. 4.7 Egyéb tudnivalók o Az óvoda helyiségeit más nem oktató-nevelési célra átengedni csak a gyermekek távollétében a fenntartó engedélyével lehet. o Az óvoda dolgozói, továbbá ügynökök, üzletszerzők, vagy más személyek az óvoda területén kereskedelmi tevékenységet nem folytathatnak. /kivéve: az óvoda és SZMK által szervezett vásár./ o A nevelési-oktatási intézmény helyiségében párt, vagy párthoz kötődő társadalmi szervezet nem működhet. o Az óvoda anyagi haszonszerzésére irányuló tevékenységet is folytathat, ha nem sérti az alapfeladatainak ellátást. Ezt az összeget a költségvetés megállapításánál figyelmen kívül kell hagyni, és azt nem lehet elvonni. Ktv.38.§./2/. o Az óvodákban tilos a reklám tevékenység, kivéve, ha a gyermekeknek szól, és az egészséges életmóddal, a környezetvédelemmel, illetve kulturális tevékenységgel függ össze. 4.8 Az óvoda óvó, védő előírásai A gyermekek biztonságos és egészséges környezetben történő nevelése érdekében a szükséges feltételrendszer vizsgálata, a feltételek javítása állandó feladat. o Minden óvodapedagógus közoktatási törvényben meghatározott feladatát képezi: o
22
- a rábízott gyermekek részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, - ezek elsajátításáról meggyőződjék, ha észleli, hogy a gyermek balesetet szenved, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket megtegye. o Minden nevelési év kezdetén, valamint kirándulások előtt és egyéb esetekben szükség szerint minden óvodai csoportban - a gyermekek életkorának megfelelően - ismertetni kell az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, veszélyforrásokat és az elvárható magatartásformát. o Az óvoda csak megfelelőségi jellel ellátott játékokat vásárolhat. A játékot használó óvodapedagógus köteles a játékon feltüntetett vagy ahhoz mellékelt figyelmeztetést, feliratot és használati utasítást gondosan áttanulmányozni és a játékszert a szerint alkalmazni. o Ha a gyermeket baleset éri, a vele foglalkozó óvodapedagógus kötelessége az elsősegélynyújtás. Ha a balesetet vagy a veszélyforrást dajka észleli, köteles azonnal intézkedni, a veszélyforrásra pedig az óvodavezető figyelmét haladéktalanul felhívni. A gyermekbalesettel kapcsolatos nyilvántartási és jelentési kötelezettség teljesítését óvodavezető ellenőrzi. 4.9 Rendkívüli esemény, bombariadó esetén szükséges teendők o Az óvoda minden alkalmazottja köteles az általa észlelt rendkívüli eseményt közvetlen felettesének jelenteni. Az óvodavezető dönt a szükséges intézkedésekről és fenntartó értesítéséről. o Bombariadó esetén az óvodavezető intézkedik. Akadályoztatás esetén az SZMSZ-ben szabályozott helyettesítési rend szerint kell eljárni. o Az épület kiürítése a tűzriadó terv szerint történik. o Az épület kiürítésének időtartamáról a gyermekek elhelyezéséről az intézkedést vezető hatóság információja alapján az óvodavezető, akadályoztatása esetén az intézkedéssel megbízott személy dönt. o Az óvodavezető a tagóvodákkal és általános iskolával dolgoz ki együttműködést a gyermekek bombariadó esetén történő ideiglenes elhelyezéséről. o A bombariadóról és a hozott intézkedésekről az óvodavezető rendkívüli jelentésben értesíti a fenntartót.
4.10 Belépés és benntartózkodás azok részére, akik nem állnak jogviszonyban az óvodával o A gyermekeket kísérő szülők kivételével, az óvodával jogviszonyban nem álló személyek az óvodatitkárnak, illetve a tagóvoda vezetőnek jelentik be, hogy milyen ügyben jelentek meg az óvodában. o Az óvodákba érkező külső személyt az ott dolgozó alkalmazott bevezeti az irodába. o Az óvodák kapujára szerelt vaspántot köteles minden dolgozó, a nap minden szakaszában zárni és erre az óvodába érkezőket is megkérni.
23
o Az óvodatitkár a feladatkörét meghaladó ügyekben jelentkező külső személyeket az óvodavezetőnek jelenti be. o A fenntartói, szakértői, szaktanácsadói és egyéb hivatalos látogatás az óvodavezetővel történt egyeztetés szerint történik. o Az óvodai csoportok, és foglalkozások látogatását más személyek részére az óvodavezető engedélyezi. 4.11 Vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség o Közszolgálati jogviszonyban állók Az intézménynél az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségről szóló 2007. évi CLII. törvény értelmében a vagyonnyilatkozat-tételre kötelezettek: o óvodavezető, o általános vezető helyettes. o Közszolgálati jogviszonyban állók hozzátartozói o o o o o
a házastárs, az élettárs, a közös háztartásban élő szülő, a közös háztartásban élő gyermek, ideértve az örökbefogadott és a nevelt gyermeket is.
o Vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség teljesítése o A vagyonnyilatkozatot két példányban az SZMSZ 3. sz. mellékletben meghatározottak szerint kell kitölteni és a kötelezett által valamennyi oldalán aláírva példányonként külön-külön zárt borítékba kell helyezni. A vagyonnyilatkozat egyik példánya a nyilvántartásba vétel után a kötelezettnél marad, másik példányát az őrzésért felelős az egyéb iratoktól elkülönítetten kezeli. o A vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos iratokról külön nyilvántartást kell vezetni, meghatározva a nyilvántartás tartalmi elemeit (dolgozó neve, munkavégzés helye, vagyonnyilatkozati technikai azonosító kód, a hozzátartozói vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos adatok, az átvett és továbbított iratok tartalmára történő továbbítás, az átadásra, átvételre és továbbításra vonatkozó adatok). A vagyonnyilatkozatok őrzéséért az óvodatitkár a felelős. 4.12 Mátrakeresztes Ifjúsági Tábor működési rendje o A nem üzleti célú közösségi, szabadidős szálláshely állandó felügyelet nélkül üzemel idényjellegű szezonális módon, a naptári év március 1-jétől - október 30-ig terjedő folyamatos működéssel173/2003. (X. 28.) Korm. rendelet alapján. o A tábor gondnoka a kitöltött megrendelő alapján az érkező csoportokat ellátja a szükséges információkkal, dokumentumokkal, és tárgyi eszközökkel. A munkaideje lejártát követően gondoskodik az elérhetőségéről. o A működéshez szükséges dokumentumok elérhetőségét a nyilvánosság betartásával biztosítjuk.
24
o Az átmeneti tartózkodást biztosító szálláshely alkalmas 5-28 éjszakás tartózkodásra és kielégíti az üdülési jellegű komfortszükségleteket: nem veszélyezteti az egészséget [6. § (1) bekezdés], biztosítja az emberi mozgástér szükséges minimumát. o A szállás típusa, altípus megnevezése: Gyermek- és ifjúsági tábor. o A szobák és a férőhelyek száma: 9 szoba, 50 férőhely. o Minősítése: „C” kategória; jelzőszáma: 921 o Állandó felügyelet nélkül üzemelő szálláshelynél a távollévő szolgáltató miatt a vendégre háruló többletkötelezettségeket egységes dokumentumba üzemeltetési utasítás kell foglalni. o Az üzemeltetési utasítás tartalmazza a létesítmény: o közműveinek, o gépészeti berendezéseinek, o higiéniás egységeinek, o eszközeinek o üzembe helyezésére, biztonságos működtetésére és üzemen kívül helyezésére vonatkozó előírásokat. o Az üzemeltetési utasítás tartalmazza a létesítmény üzemen kívül helyezése során elvégzendő o hulladék, ágynemű - elhelyezési, o végtakarítási, o zárási feladatokat. o A létesítmény kulcsát és üzemeltetési utasítását - az bekezdésben foglaltak kivételével - egyidejűleg kell átadni, illetve átvenni. o Az üzemeltetési utasítás általános részét az 5. számú melléklet tartalmazza. A speciális rész tartalmazza az alkalmazott fűtőberendezés használatára vonatkozó sajátos előírásokat, valamint a legközelebbi ivóvízvételi hely megjelölését. Az üzemeltetési utasítás speciális részét a szálláshelyen belül, tartós kiviteli formában kell közzétenni.
5. A pedagógiai munka belső ellenőrzése Az óvodavezető, a helyettes és a tagóvoda vezető a Belső ellenőrzési Szabályzat, az ellenőrzési ütemterv, illetőleg írásban rögzített munkamegosztás alapján, az éves pedagógiai munka eredményessége és az intézmény zavartalan működése érdekében ellenőrzi, értékeli a közalkalmazottak munkáját. Az ellenőrzési ütemtervet nyilvánosságra kell hozni. 5.1 Belső ellenőrzés hatásköre az intézményben o o o o
Intézményvezető-intézmény szinten Intézményvezető helyettes - intézmény szinten Tagóvoda vezető - tagóvoda szinten Intézmény munkaközösség vezető - tematikusan intézményi szinten.
5.2 Ellenőrzés kiterjedése o a munkakörrel kapcsolatos feladatok elvégzésének módjára, minőségére, o a munkafegyelemmel összefüggő kérdésekre.
25
5.3 Az ellenőrzés fajtái: o Tervszerű, előre megbeszélt szempontok szerinti ellenőrzés o Spontán, alkalomszerű ellenőrzés Az ellenőrzés tapasztalatait értékelni, az általános tapasztalatokat a nevelőtestülettel ismertetni kell. 5.4 Beszámoltatás rendje o Intézményi szintű megbízottak, évente, félévente, o Tagóvoda vezető havonta A belső ellenőrzés legfontosabb feladata az óvodában folyó pedagógiai tevékenység hatékonyságának mérése. Az ellenőrzési tervet az óvodavezető-helyettes, a tagóvoda vezetők, és a szakmai munkaközösség javaslatai alapján az óvodavezető készíti el. 5.5 Az ellenőrzési terv tartalma o területeit, o módszerét, o ütemezését. Az ellenőrzési tervet az óvodában nyilvánosságra kell hozni. Az ellenőrzési tervben nem szereplő, rendkívüli ellenőrzésről az óvodavezető dönt. 5.6 Rendkívüli ellenőrzést kezdeményezhet az óvodavezető-helyettes, szakmai munkaközösség szülői munkaközösség Az ellenőrzés tapasztalatait az érintett óvodapedagógussal ismertetni kell, aki írásban észrevételt tehet. A nevelési évzáró értekezleten értékelni kell a pedagógiai munka belső ellenőrzésének eredményeit, illetőleg az ellenőrzés általánosítható tapasztalatait, megállapítva az esetleges hiányosságok megszüntetéséhez szükséges intézkedéseket, határozat-hozatal formájában. Minden óvodapedagógus munkáját legalább egy alkalommal értékeli a nevelési év során. 5.7 Függetlenített belső ellenőrzési feladatok Az intézmény a függetlenített belső ellenőrzési feladatainak ellátásáról a Pásztói Polgármesteri Hivatal útján gondoskodik Pásztó Városi Önkormányzat Képviselőtestületének 199/2013.(IX.26.) számú határozata alapján. A belső ellenőrzési feladatokat a Pásztói Polgármesteri Hivatal a vonatkozó jogszabályok, – különös tekintettel az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvényre, valamint a költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló 370/2011.(XII.31.) Korm. rendeletre–, a nemzetközi, valamint az államháztartásért felelős
26
miniszter által közzétett belső ellenőrzési standardok, útmutatók figyelembevételével, valamint a Polgármesteri Hivatal által készített Belső ellenőrzési kézikönyv szerint látja el. 5.8 A pedagógusok előmeneteli rendszere 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 64.§ s-a biztosítja a pedagógus munkakörben foglalkoztatottak számára a pályán való előmenetel lehetőségét. A pedagógus-munkakörben foglalkoztatott a munkakör ellátásához e törvényben előírt iskolai végzettség, valamint az állam által elismert szakképesítés, szakképzettség, továbbá a nevelő, oktató munkája ellátásához közvetlenül kapcsolódó szakmai gyakorlat, publikációs tevékenység, minősítő vizsga és a minősítési eljárás keretében elnyert minősítés alapján a) Gyakornok, b) Pedagógus I., c) Pedagógus II., d) Mesterpedagógus, e) Kutatótanár, fokozatokat érheti el. Három értékelési elem – önértékelés, tanfelügyelet, pedagógusminősítés – épül egymásra és több szinten és ponton kapcsolódik egymáshoz Az egységes önértékelés és a külső értékelés alapját általános elvárások, standardok alkotják. Az intézmény az önértékelés során ezeket az elvárásokat értelmezi, önmagára adaptálja, továbbá meghatározza az elvárásokhoz képest az intézmény helyzetét, állapotát. Mindezek alapján az intézmény elkészíti a következő 5 éves időszakra vonatkozó intézkedési, valamint a vezetőre és az egyes pedagógusokra vonatkozó önfejlesztési terveit. A külső értékelés fejlesztése módszertani segítséget nyújt az intézményi önértékelés számára, és olyan külső képet, amely bátorítja a folyamatos fejlesztést. Pedagógiai-szakmai ellenőrzés (tanfelügyelet) célja a pozitív visszacsatolás, megerősítés az óvodapedagógusok, intézményvezetők, intézmények munkájának külső, egységes kritériumok, általános elvárások szerinti ellenőrzése és értékelése a minőség javítása érdekében. Pedagógusminősítés az egyéni szakmai fejlődésének motiválásával, a szakmai munka értékelésével, a világos pályakép megrajzolásával hatást gyakorol az egyes pedagógusok életpályáján túl az oktatás teljes rendszerére. 5.9 Az óvoda jogszabályban előírt kötelező dokumentumai o o o o o o o o
Felvételi előjegyzési napló Felvételi és mulasztási napló Óvodai csoportnapló Óvodások egészségügyi törzslapja Tankötelezettség megállapításához szükséges szakvélemény Jegyzőkönyv a tanuló- és gyermekbalesetekről Nyilvántartás a tanuló- és gyermekbalesetekről A gyermek fejlődését nyomon követő dokumentáció
27
6. A vezetők és az óvodai szülői szervezet közötti kapcsolat formái, a szülői szervezetre ruházott véleményezési jog, az óvoda külső kapcsolattartásának rendje o Az óvodai szintű szülői munkaközösségek vezetőjével az óvodavezető, a csoportszintű ügyekben a csoport szülői munkaközösségének képviselőivel az óvodapedagógus, valamint az óvodapedagógus területét meghaladó ügyekben a tagóvoda vezető tart kapcsolatot. o Az óvodai szintű szülői munkaközösség vezetőjét meg kell hívni a nevelőtestületi értekezlet azon napirendi pontjainak tárgyalásához, mely ügyekben jogszabály vagy az óvoda Szervezeti és Működési Szabályzata a szülői munkaközösség részére véleményezési jogot biztosított. o A meghívás a napirendi pont írásos anyagának legalább 8 nappal korábbi átadásával történhet. o Az óvoda vezetője a központi óvoda és a tagóvodák szülői munkaközösség vezetőjét legalább félévente tájékoztatja az óvodában folyó nevelőmunkáról és a gyermekeket érintő kérdésekről. o A óvodapedagógus a csoport szülői munkaközösség képviselőjének szükség szerint, de legalább havi egy alkalommal ad tájékoztatást. 6.1 A szülői munkaközösség véleményezési jogának gyakorlása
a szervezeti és működési szabályzatnak, a helyi pedagógiai programnak a gyermekek fogadásának, a munkatervnek a szülőket is érintő részében. a vezetők és a szülői munkaközösség közötti kapcsolattartás módjában, az ünnepélyek, megemlékezések rendjét szabályozó részeiben, a házirend megállapításában. a szülőket anyagilag is érintő ügyekben. a szülői értekezlet napirendjének meghatározásában. az óvoda és a család kapcsolattartási rendjének kialakításában.
A gyermekek nagyobb csoportját érintő bármely kérdésben tájékoztatást kérhet az óvoda vezetőjétől, az e körbe tartozó ügyek tárgyalásakor képviselője tanácskozási joggal részt vehet a nevelőtestület értekezletein. 6.2 Külső kapcsolatok rendszere, formája és módja Az óvodák kapcsolatrendszerét részletesen tartalmazza a Helyi Pedagógiai Program. A kapcsolattartást illetően továbbra is irányadóak: o Az elsőszámú partner a szülő, cél a konstruktív együttműködés. Az SZMK elnök az óvodavezetővel, a tagóvodák SZMK elnökei a tagóvoda vezetőkkel tartanak kapcsolatot.
28
o Az általános iskola és a település intézményeinek vezetői az óvodavezetővel, a munkatársak szakmai kapcsolata kölcsönösségi viszonyban egymással szerveződik. o Az óvodavezető napi kapcsolatban áll a fenntartóval és az IPESZ- szel. o Az óvodát szakmai szervezetekben az óvodavezető és nevelőtestület által jóváhagyott pedagógus képviseli. o Az Egyházak vezetőivel az óvodavezető tart kapcsolatot. o A pedagógiai szakmai szolgáltatások ellátására létrehozott intézményekkel az óvodavezető tart kapcsolatot. o A pedagógiai szakszolgálattal az óvodavezető állapodik meg az együttműködés formájában. A gyermekkel foglalkozó óvodapedagógusok, ha kezdeményezik a szakszolgáltatás igénybe vételét, akkor a törvény rendelkezése alapján a szülők kötelezettsége azt igénybe venni. o A Családsegítő-és Gyermekjóléti Szolgálattal az óvodavezető, tagóvoda vezetők és a gyermekvédelmi felelős tart kapcsolatot, a gyermekeket veszélyeztető okok elhárítása érdekében: az óvodavezető, óvodai és vezetői szinten tart kapcsolatot és készíti a szükséges dokumentumot, a gyermekvédelmi jelzőrendszer koordinálását végzi. a tagóvoda vezető, tagóvoda szinten működik együtt és koordinál. a gyermekvédelmi felelős a Gyermekjóléti Szolgálat munkatársaival tart közvetlen kapcsolatot, és segíti a mindennapi nevelőmunkát. Rendszeres kapcsolattartás: o o o o o o o o o
pedagógiai szakmai szolgáltatókkal, pedagógiai szakszolgálattal, általános iskolák képviselőjével, közművelődési intézményekkel, gyermekjóléti és családsegítő szolgálattal, egészségügyi szolgáltatóval, térség óvodáival, civil szervezetekkel, fenntartóval.
7. Ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok 7.1 Gyermekek igényeihez és nevelési lehetőségeinkhez igazodnak pedagógiai programunk tükrében, a településünk és óvodáink helyi sajátosságainak megfelelően az ünnepek szervezése. Társadalmi ünnepek:
Mikulás – SZMK – közreműködése, Advent - családdal együttműködve, Karácsony – csoportonként szülőkkel Húsvét – óvodánként, Anyák napja – édesanyák köszöntése – csoportonként.
Egymáshoz alkalmazkodó csoportbeosztással történik a szervezés.
29
7.2 SZMK és a szülők aktív közreműködésével évente egy alkalommal pedagógiai célú fejlesztésre felhasználva bevételes ünnepélyt rendezünk: Farsang Együtt tervezés, szervezés, lebonyolítás a szülőkkel közösen, rokonok, családtagok meghívása. Tagóvoda szintű közös ünnepség a gyermekcsoportokkal helyi szokás szerint. 7.3 Pedagógiai programunk sajátosságát prezentáló és tehetségfejlesztő koncepciónkat, gyakorlatunkat követő hagyományőrző óvodai ünnepek:
nevelési
7.3.1 Őszi évszakjáró rendezvények a tagóvodák egyedi arculatának érvényre jutásával Őszköszöntő - szüreti mulatság – székhely óvoda Őszi vásár – Hétpettyes Tagóvoda Őszi családi délután – Pitypang Tagóvoda 7.3.2 Tavaszi évszakjáró rendezvények a tagóvodák közötti együttműködéssel, pályázati fenntarthatóság teljesítésével. o Kör, kör kijátszik? népi játék ovis találkozó intézményünk és a térség óvodái között. o Madarak és fák napja környezeti vetélkedő nagycsoportosok és elsős tanulók között. o Gyermekek hete tagóvoda szinten és tagóvodák között. 7.4 Az évzárót a csoportok / nagycsoport kivételével/ vezetővel egyeztető döntés alapján a hétköznapoktól eltérő, értékközvetítő élménynyújtással (pl. kirándulás), szülők aktív közreműködésével szervezik. Évzáró /ballagás / - nagycsoport 7.5 Zöld jeles napok megünneplése csoportonként és tagóvodánként a helyi sajátosságokra építve történik. o o o o
Állatok világnapja Víz napja Föld napja Madarak és fák napja
7.6 Nemzeti ünnepünk, március 15. A csoportok a megemlékezést a külső jellegzetességeken túl az ünnep tartalmát az életkori sajátosságok mentén szervezik. 7.7 Településünk ünnepei o Szőlő és Bor ünnep – nagycsoportosok képviseletével. o Zsigmond Város nap- nagycsoportosok képviseletével. 7.8 Csoporton belül közösen megemlékeznek a gyermekek név és születésnapjáról.
30
A tapasztalatszerző kirándulások, séták, mozi és színházlátogatások, sportnapok szervezése a munkaterv szerint történik. A tagóvodák eddigi hagyományainak ápolása, ezek fejlesztése és bővítése, valamint az óvodák jó hírnevének megőrzése az óvodaközösség minden tagjának joga és kötelessége. A hagyományok ápolásával kapcsolatos teendőket, időpontokat, valamint a felelősöket a nevelőtestület az éves foglalkozási programban határozza meg, amelyek a tagóvodák helyi munkatervében válik konkréttá.
8. Az intézmény dokumentumainak nyilvánossága Az óvodavezető irodájában kerül elhelyezésre a hitelesített példány
o o o o o o
o Pedagógiai Program o Szervezeti és Működési Szabályzat o Házirend. A székhely óvoda nevelői szobájába, a tagóvodák és az ifjúsági tábor vezetői irodájába kerül egy óvodavezető által hitelesített másolati példány oly módon, hogy a szülők és tanulók (tábor) szabadon megtekinthessék. A Házirend kihelyezése mind három óvodában és az ifjúsági táborban az információs táblára kerül jól látható helyre, hogy minden érintett rendelkezésére álljon. A szülők az óvodavezetőtől vagy a helyettesétől, a tagóvoda vezetőktől, táborvezetőtől kérhetnek szóbeli tájékoztatást a dokumentumokról. Ez a szülővel történő előzetes megállapodás alapján lehetséges. Az SZMSZ-t, a házirendet és a pedagógiai programot a nevelési-oktatási intézmény honlapján nyilvánosságra kell hozni. Az óvoda hirdetőtábláján közölni kell a dokumentumok elhelyezését, valamint a tájékoztatás idejét. Az óvodai beiratkozások előtt a szülők tájékoztatására az óvodavezető intézkedése szerint szervezett formában is sor kerülhet. A beiratkozott gyermekek szülei az első szülőértekezleten tájékoztatást kapnak a dokumentumok tartalmáról, az elérhetőségről és a Házirendet kézbe kapják. Az EMMI rendelet 82§(1-6) bekezdésben meghatározott kérdések SZMSZ-ben történő szabályozásánál az óvodai szülői szervezetet véleményezési jog illeti meg.
9. Záró rendelkezések A Szervezeti és Működési Szabályzatot az óvoda nevelőtestülete fogadja el, és a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 25. § (4) bekezdése értelmében a fenntartóra többletkötelezettséget telepítő rendelkezések vonatkozásában, mint az intézmény fenntartója egyetértési jogkört gyakorol. Amennyiben a Szervezeti és Működési Szabályzat felterjesztésére nem érkezik válasz, a hatályba lépés napja a felterjesztést követő 30. nap utáni első képviselőtestületi ülés napja. A hatályba lépett Szervezeti és Működési Szabályzatot meg kell ismertetni: o az óvoda azon alkalmazottaival is, akik nem tagjai a nevelőtestületnek, valamint o azokkal, akik kapcsolatba kerülnek az óvodával, az ifjúsági tárorral és meghatározott körben használják helyiségeit.
31
A Szervezeti és Működési Szabályzatban foglalt rendelkezések megtartása az óvoda valamennyi alkalmazottjára kötelező, megszegése esetén az óvodavezető munkáltatói jogkörében intézkedhet. A Szervezeti és Működési Szabályzatban foglaltakról a szülőket is tájékoztatni kell. Záradék 1. A SZMSZ hatálybalépése A SZMSZ 2015. év 11. hó 30. napján a nevelőtestület általi elfogadásával lép hatályba, és visszavonásig érvényes. A felülvizsgált szervezeti és működési szabályzat hatálybalépésével egyidejűleg érvényét veszti a 2014. év 10. hó 20. napján készített (előző) SZMSZ. 2. A SZMSZ felülvizsgálata A SZMSZ felülvizsgálatára sor kerül jogszabályi előírás alapján, illetve jogszabályváltozás esetén, vagy ha módosítását kezdeményezi az intézmény nevelőtestülete, az igazgató tanács, a szülői szervezet. A kezdeményezést és a javasolt módosítást az intézményvezetőhöz kell beterjeszteni. A SZMSZ módosítási eljárása megegyezik megalkotásának szabályaival. Kelt: Pásztó, 2015. év 11. hónap 30. nap Sárik Jánosné sk. óvodavezető P.H. Aláírásommal tanúsítom, hogy a szülői szervezet véleményezési jogát jelen SZMSZ felülvizsgálata során, a jogszabályban meghatározott ügyekben gyakorolta. Kelt: Pásztó, 2015. év 12. hónap 01. nap Barabás Bernadett sk. szülői szervezet képviselője A szervezeti és működési szabályzatot az intézmény alkalmazotti értekezlet 2015. év 11. hó 30. napján tartott értekezletén elfogadta. Balásné Major Éva sk. hitelesítő nevelőtestületi tag Fenntartói és működtetői nyilatkozat Jelen szervezeti és működési szabályzatot a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 25.
32
§ (4) bekezdése értelmében az alábbi, a fenntartóra többletkötelezettséget telepítő rendelkezések vonatkozásában a Pásztó Városi Önkormányzat képviselő-testülete, mint az intézmény fenntartója egyetértési jogkört gyakorolt. Kelt: Pásztó, 2015. év 12 . hónap
nap fenntartó képviselője
33
Mellékletek
34
1. sz. melléklet A SZABÁLYZAT ALAPJÁUL SZOLGÁLÓ JOGSZABÁLYOK O 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről, o 2012.évi CXXIV. törvény a nemzeti köznevelésről szóló módosításról, o Az óvodai nevelés országos alapprogramja 363/2012.(XII.17) Korm. rend. o 2012. évi I. törvény a Munka Törvénykönyvéről o A Közalkalmazottak Jogállásáról szóló XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekbe 138/1992 (X.8) Korm. rend. o 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet az államháztartásról szóló törvény o végrehajtásáról o 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról, o a katasztrófák elleni védekezésről szóló 44/2007. (XII. 29.) OKM rendelet, o 1997. évi törvény a gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról o 2011. évi CLXXIX törvény a nemzetiségek jogairól o 2011. évi CXII: törvény az információs önrendelkezési jogról és az információs szabadságról, o 1993. évi XCIII. törvény a munka védelméről, egységes szerkezetben a végrehajtásáról szóló 5/1993. (XII.26) MÜM rendelet o 173/2003. (X. 28.) Korm. rendelet a nem üzleti célú közösségi, szabadidős szálláshelyszolgáltatásról o Az államháztartásról szóló törvény végrehajtására vonatkozó 368/2011.(XII.) Korm. rendelet
35
2. sz. melléklet Bélyegzők és használatuk rendje Körbélyegző (a bélyegző/ lenyomata) Használata: az intézmény hivatalos dokumentumainak hitelesítése. A hitelesítés az intézményvezető vagy a helyettesítésével megbízott általános vezető helyettes aláírásával érvényes. Használatára jogosultak: intézményvezető vezető helyettes, a vezető helyettesítése esetén Őrzési hely: az intézmény titkársága. Az őrzéssel megbízott személy: óvodatitkár. Kis körbélyegző (a bélyegző lenyomata) Használata: a pedagógusigazolványok érvényesítése. Használatára jogosultak: intézményvezető óvodatitkár Őrzési hely: az intézmény titkársága. Az őrzéssel megbízott személy: óvodatitkár. Fejbélyegző (a bélyegző lenyomata) Használata: az intézmény válaszlevelein és a borítékon, az Iratkezelési szabályzat szerint. Használatára jogosultak: intézményvezető óvodatitkár Őrzési hely: az intézmény titkársága. Az őrzéssel megbízott személy: óvodatitkár. Iktatóbélyegző (a bélyegző lenyomata) Használata: az iktatott leveleken és dokumentumokon, az Iratkezelési szabályzat szerint. Használatára jogosultak: intézményvezető óvodatitkár Őrzési hely: az intézmény titkársága. Az őrzéssel megbízott személy: óvodatitkár. II. A bélyegzők kezelésének szabályai A bélyegzők készíttetéséről, illetve a selejtezésről az intézményvezetője dönt. A használaton kívüli bélyegzőket az intézmény titkárságán a lemezszekrényben elzárva kell tartani. Felelős az óvodatitkár.
36
Az érvényes bélyegzőkről a gazdasági adminisztrátor nyilvántartást vezet. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell: o bélyegző lenyomatát. o bélyegző sorszámát (amennyiben van). o bélyegzőt átvevő, használó és őrző tag nevét, aláírását. o bélyegző átadásának, illetve visszavételének helyét és időpontját. Az intézmény hivatalos dokumentumain csak a nyilvántartásban szereplő bélyegzők használhatók. A bélyegző cseréjére akkor kerülhet sor, ha az elhasználódás, megrongálódás, adatváltozás vagy egyéb ok miatt tovább nem használható. A bélyegző pótlásáról akkor kell gondoskodni, ha az elveszett vagy eltulajdonították. Amennyiben a pótlás után az eredeti bélyegző előkerül, úgy azt selejtezni kell. A selejtezést az óvodatitkár végzi egy tanú jelenlétében. A selejtezés során a bélyegzőt fizikailag használatra alkalmatlanná kell tenni. A selejtezés okát, időpontját jegyzőkönyvben kell rögzíteni, amelyet az óvodatitkár és a jelenlévő tanú ír alá. A jegyzőkönyvet csatolni kell a nyilvántartó laphoz. A telefon használat rendje Az intézményben működő vezetékes telefonok használata: o a székhely óvoda irodájában található egy vonalon, két vezetékes telefon/fax készülék, o a Hétpettyes Tagóvoda irodájában található egy vonalas készülék, o a Pitypang Tagóvoda irodájában található egy vonalon két vezetékes készülék, o a Mátrakeresztes Ifjúsági Táborban található egy vezetékes készülék, amelyek a hivatalos ügyek intézésére szolgálnak. Az intézmény mobil telefonnal nem rendelkezik. Az intézménynél nincs lehetőség a magán- és hivatalos hívások kódok használatával történő elkülönítésére, illetve nem kerül előírásra tételes nyilvántartási kötelezettség sem, ezért az intézmény a törvény szerinti 20%-os vélelmezett magánhasználat figyelembevételével jár el. A készülékek az irodák helyiségeiben találhatóak, ezért az intézményvezető és a tagóvoda vezetők a telefonhasználatot ellenőrizni tudják. Az intézmény valamennyi alkalmazottjával szembeni elvárás, hogy a telefonkészülékek hivatalos ügyek gyors és hatékony intézésére szolgáljanak. Hasonlóképp elvárás, hogy a napi ügyintézési gyakorlatban a telefonálás helyett lehetőség szerint az elektronikus levelezést (email) részesítsük előnyben. Az intézmény a fenntartóval kiépített IP alapú hangszolgáltatásos belső hálózatot működtetet. A hálózaton belül rácsatlakoztatott tagintézmények (három tagóvoda) és a fenntartóhoz tartozó közintézmények egymás közötti hivatalos beszélgetése díjmentesen történik.
37
