AZ ÉGHAJLATVÁLTOZÁSTÓL ÉS OLAJHOZAM-CSÚCSTÓL AZ ÁTALAKULÓ VÁROSOK MOZGALMÁIG:
A KISKÖZÖSSÉGEK ALKALMAZKODÓKÉPESSÉGÉNEK FEJLESZTÉSE „A Föld népessége talán még sosem találkozott akkora kihívással, mint amilyet ma a globális felmelegedés, valamint az olajés földgázhozam-csúcs jelentenek. Ezek azonban egyben kiváló alkalmat is kínálnak arra, hogy átgondoljuk életmódunkat, és tudatosan döntsünk arról, milyen közösségben és világban szeretnénk élni a jövôben. Változások elôtt állunk – akár tetszik, akár nem. Ha azonban elôre megtervezzük a válaszlépéseket, akkor a késôbbiekben sokkal biztosabb lábakon fogunk állni, mint ha megvárjuk azt az idôt, amikor a változások már a küszöbön állnak.”1
Magyarország kôolaj- és földgázfüggôségérôl számtalan tanulmány született már. Tudjuk azt is, hogy az éghajlatváltozás várhatóan nagyobb mértékben fogja érinteni a Kárpát-
Az Átalakuló Városok Mozgalma két
medencét, mint más területeket: a globálisan prognosztizált, átlagosan 2 °C hômérséklet-
központi téma, az éghajlatváltozás
emelkedéshez képest régiónk átlaghômérséklete az elôrejelzések szerint több mint 3 fokkal fog megemelkedni.2 Sürgôsen cselekednünk kell tehát, ki kell alakítani a helyi közösségek alkalmazkodóképességét, hogy képesek legyenek megbirkózni a társadalmunkra nehezedô
és az olajhozam-csúcs köré szervezôdik, és olyan radikális elképzelésre
nyomással. Az elôttünk álló átalakulás segít megfogalmaznunk fontos kérdéseket azzal kap-
épül, amely a közösség lehetôségei-
csolatban, hogy hogyan kell elôsegíteni és beindítani a magyarországi változásokat, és hogy
nek bôvítését és alkalmazkodóké-
milyen szerepe van a kisközösségek önszervezôdésének, identitásuk megerôsítésének a
pességének erôsítését célozza.
fenntartható jövô megteremtésében.
Az Átalakuló Városok Mozgalma (Transition Towns Movement) két súlyos problémára nyújt radikális, közösségi szintû választ: az éghajlatváltozásra és a beharangozott energiaválságra, amelyeket összefoglalóan az ’olajhozamcsúcs’ fogalma fejez ki. 2005-ös kinsale-i (Írország) megalapítása óta a résztvevôk száma, elsôsorban az angol nyelvû országokban, fantasztikus ütemben nô, így a Mozgalom ma már 278, úgynevezett „Átalakulási Kezdeményezést” kapcsol össze mintegy 10 országMindannyian felismerték, hogy ha nem támaszkodhatunk örökké a kôolajra...
ban, ám a hivatalos tagokon kívül még ... akkor jó ötlet lenne eltervezni, mi legyen helyette.
1
Bevezetés: http://totnes.transitionnetwork.org
2
Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia 2008–2025, 10. o., http://www.kvvm.hu/cimg/documents/nes080214.pdf
ezrek szerepelnek az úgynevezett „fontolgatók” listáján.
2 Noha az elnevezés arra utal – helyesen –, hogy a Mozgalom tagjai
Az Átalakuló Városok Mozgalma feladatának tekinti a tervezést,
olyan városok, amelyek valamiféle átalakuláson mennek keresztül,
az energiatakarékosságot és a helyi gazdasági alternatívák
a valóság ennél sokkal összetettebb: igaz ugyan, hogy gerincét a
megteremtését. Nemcsak pragmatikus döntésrôl van szó, hanem
kis- és nagyvárosok, a falvak és a kerületek adják, ám ezek mellett
egyben a jövôre vonatkozó és politikai választásról is. A Mozgalom
farmok, városi hálózatok, egyházi közösségek is csatlakoztak
célja, hogy a kölcsönös segítségnyújtás és együttmûködés for-
hozzá, és szimpatizáló városi önkormányzatok, támogató kor-
máira, továbbá a helyben elérhetô erôforrások fenntartható
mányzati szervek (mint pl. a skót kormány) is segítenek. Az „Áta-
hasznosítására építve fejlessze a közösség alkalmazkodó-
lakulás” fogalma tehát rengeteg ember képzeletét ragadta meg,
képességét, nem pedig olyan rendszerekre hagyatkozva, melyek
bôvítette lehetôségeiket, és segítette ôket abban, hogy prog-
az instabil világpiacon az alapszolgáltatások biztosításáért versen-
resszív közösségi tevékenységekbe fektessenek energiát, amellyel
genek egymással. További lényeges eleme a helyi közösségek
alkalmazkodóbbá válnak az éghajlatváltozás és az olajhozam-
hagyományos készségeinek és szolgáltatásainak átértékelése, a
csúcs jelentette nehézségekkel szemben.
közösségi támogató rendszerek újjáépítése és problémáinak orvoslása, valamint fenntartható kapcsolat kialakítása a helyi
A Mozgalom szerint az olajhozam-csúcsból adódó energiaforrás-
környezettel. A Mozgalom szerves részét képezi a kritikus hoz-
hiány miatt hiába várjuk olyan klímabarát technológiák kifej-
záállás a fogyasztás, a neoliberális gazdaságpolitika és a gaz-
lesztését, amelyek segítségével fenntartható az eddigi életvitel.
dasági globalizáció jelenségeihez, valamint a technokrata,
Számtalan tanulmány és folyamatos vita tárgya az a kérdés, hogy
fogyasztói társadalom atomizálódásához és elidegenedéséhez.
vajon túl vagyunk-e már az olajhozam-csúcson, épp ebben a pil-
Azon a feltevésen alapul, hogy a politika a mindennapi élet szerves
3
lanatban zajlik, vagy netán pont elôttünk áll. Ahogy múlik az idô,
része, nem pedig a politikai elit mesterkedése. Noha a Mozgalom
a kérdés megválaszolása talán már öncélú elméleti vitává válik,
tagjai politikai szereplôkkel is együttmûködnek, fôként önkor-
miközben egyre sürgetôbb gyakorlati lépéseket követel az olcsó
mányzati szinten, a hangsúly nem a vezetôi szerep megszerzésén
kôolajra épülô társadalmi berendezkedés átalakítása.
vagy megosztásán van, hanem olyan markáns helyi fellépés kialakításán, amelyre a szakpolitika reagálhat.
Az Átalakuló Városok Mozgalmának gyökerei: Nagy-Britanniában nagy hagyománya van a közösségi önszervezôdésnek, az alulról szervezôdô környezetvédelmi kezdeményezéseknek és a di-
Az energiaellátás átalakításának prioritásai =
rekt közösségi akcióknak. Emellett a társadalomban él egy egészséges szkepticizmus azzal
Az energiabiztonságot célzó
Az éghajlat stabilitását célzó
olajhozam-csúcshoz kapcsolódó prioritások + klímaváltozáshoz kapcsolódó prioritások
szemben, hogy bármely kormányzat képes lenne „elintézni dolgokat”. A „józan ész” (‘common
Szén–folyadék átalakítás Az olajfúrás enyhe szabályozása A bioüzemanyagok nagymértékû felhasználása Olajhomok és nem hagyományos olaj „Erôforrás-nacionalizmus” és a tartalékok felhalmozása
Tervezés Forgatókönyvek, célok és alkalmazkodási tervek
Az éghajlat mesterséges módosítása A légkör CO2-tartalmának megkötése és kivonása
Energiatakarékosság Energiahatékonyság és -átcsoportosítás
Az erdôgazdálkodásból származó kibocsátás mérséklése
Növekvô energiatermelés
Nemzetközi kibocsátás-kereskedelem (kvótakereskedelem)
Tiszta és rugalmas energiaforrások
Éghajlati alkalmazkodás és gátak építése
sense’) hagyománya erôsíti az emberek saját képességeikbe vetett bizalmát, ettôl pedig magabiztosabban állnak összetett feladatok megoldásához. A társadalom nem kis aggodalommal figyeli az éghajlatváltozás problémáját, ami több széles társadalmi mozgalom létrehozását is motiválta, mint például az „Állítsuk meg a klímakáoszt!” (Stop Climate Chaos). Ez a mozgalom több mint 11 millió támogatót és több mint 100
A kibocsátás és az olajfüggés mérséklése
támogató szervezetet tudhat maga mögött, ame-
Forrás: www.dynamiccities.org
a környezetvédelem, a fejlesztési segélyezés, a
lyek olyan változatos területeken mûködnek, mint szakszervezeti érdekképviselet, a vallási, közösségi és nôképviseleti csoportok. Ez tehát a Átalakuló Városok Mozgalma mûködésének háttere és kontextusa. Az alapvetôen helyi szintû mûködést szakpolitikai és nemzetközi szintû tevé-
3
„Teljesen irreleváns arról vitatkozni, hogy mikor érjük el az olajhozam-csúcsot. Nem számít, hogy miféle új olajmezôket fedezünk fel, a globális kôolajtermelés csökkenése legkésôbb 2030-ban megkezdôdik.” Miért irreleváns az „olajhozam-csúcs” vita? ( Why the ‘peak oil’ debate is irrelvant). Shanta Barley, New Scientist Online, 2009. okt. 8.
kenység is kiegészíti, továbbá direkt akciók, mint például a Klíma Tábor.
3
AZ ÉGHAJLATVÁLTOZÁS KEZELÉSE
Hogy mennyire sürgetô problémával állunk szemben, napról napra
Mindazok számára, akik igyekeznek követni a klímaváltozásról
tárul fel elôttünk. Mindössze néhány hónappal a Koppenhágában
folyó vitákat, elrettentô lehet a gyakran ellentmondásos informá-
megrendezett ’COP15’ éghajlatváltozási konferencia (UN Confe-
cióáradat, a különbözô betûszavak és szakpolitikai intézkedések
rence on Climate Change in Copenhagen 2010) elôtt került nap-
garmadája. Az Átalakuló Városok Mozgalma egészen praktikus
világra az ENSZ Környezetvédelmi Programjának (United Nations
célt tûzött maga elé: úgy kell tájékoztatni, hogy az ne összezavarja
Environment Programme) egy jelentése, amely újabb rossz híreket
és megbénítsa az érdeklôdôket, hanem valóban hasznos legyen
közölt, tovább rontva a már amúgy is lehangoló képet. A legfris-
számukra.
sebb adatok szerint a változások üteme számos kritikus területen felülmúlja azokat az elôrejelzéseket, amelyeket az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (Intergovernmental Panel on Climate Change, IPCC) készített.4 A jelentés megállapítja, hogy a globális éghajlat destabilizálódása gyorsabb ütemben halad, mint azt az IPCC tudósai korábban jelezték. Ez nemcsak a hômérsékletemelkedés és a sarki jégtakarók olvadásának gyorsabb ütemével jár, hanem a tengervíz savtartalmának növekedésével és az üvegházhatású gázok (ÜHG) koncentrációjának olyan mértékû megugrásával is, amely még a legpesszimistább forgatókönyv értékeit is felülmúlja. Ban Ki Mun, az ENSZ fôtitkára kijelentette: „a klímaváltozás a 21. század legnagyobb geopolitikai és gazdasági problémája, mely átírja a fejlôdés, a béke és a jólét globális egyenletét.”5 A fôtitkár még bizakodó volt. Azonban a koppenhágai konferencia, amit Kiotó után az utolsó esélynek tartottak új klímaegyezmény elfogadására, nemhogy nem írt át semmit, de a bizalmatlan tárgyalófelek között a találkozó végén gyenge megegyezés született, amely még csak kötelezô jogi érvénnyel sem bír, szinte semmilyen kézzelfogható eredménye nincs.6
„A klímavá ltozás keze lése és az e energetikai nergiabizto célú szénfe nság megte lhasználás remtése az radikális cs ökkentését A jelenlegi követeli me energiaren g. dszer fennta emelkedés rtása 6 °C-o t és egyre n s hômérsék övekvô ene letrgiaárakat eredménye Hatalmas a zne. kihívás – d e meg lehe t és meg ke ll oldani. Elengedhete tlenül fonto s az energia technológiá hatékonysá k bevezeté g javítása é se. A szüks 2030-ig éve s új éges lépés nte minteg ek halogatá y 500 milliá a mérséklô sa rd dollárral intézkedés növelné ek költsége it.”
4
http://www.unep.org/compendium2009
5
Ban Ki Mun ENSZ-fôtitkár megnyitó szavai az ENSZ Éghajlatváltozási Csúcstalálkozójának plenáris ülésén, New York, 2009. szeptember 22. 6
Írd be a Google keresôbe a ’COP15 Copenhagen’ kifejezést, és ítéld meg magad.
Nobuo Tana ka,
a Nemzetköz i Energia Üg ynökség vezérigazga tójának nyila Elhangzott a tkozata. „World Ener gy Outlook 20 (A világ ener giakilátásai 09” 2009) címû kiadvány sajtóbemutat óján. London , 2009.
4
AZ OLAJHOZAM-CSÚCS KEZELÉSE
„A szén és a fosszilis energiahordozók teljes kimerülését elôrevetítô forgatókönyv nem a világvégét jövendölô próféták baljós látomása, hanem az elkövetkezô évek és évtizedek valós fenyegetése, amelyet komolyan kell venni.”7
Egyszerû feladvánnyal közelíthetünk az olajhozamcsúcs kér-déséhez: „Nézz körül a szobádban, és keress olyan tárgyat, amely semmilyen módon nem kapcsolódik az olajhoz!” Próbáld ki! Nem könnyû feladat, de muszáj elgondolkodni rajta. A gazdálkodás és az élelmiszer-termelés, a ruhák, a háztartási cikkek, a gyógyszerek elôállítása, a fûtô- és hûtôberendezések mûködése, a közlekedés – mind teljes mértékben ki vannak szolgáltatva az olajalapú bemeneti feltételek: az energia és a kémiai anyagok olcsó és folyamatos termelésének. A megújuló energiaforrások kifogyhatatlanok; ellentétben a kôolajjal és más fosszilis energiahordozókkal, melyek esetében készletekkel és nem állandó folyamatokkal van dolgunk, a készletek pedig egyre szûkösebbek. Nagy-Britannia Energiakutató Tanácsának (UK Energy Research Council) munkatársai áttekintettek közel 500, nemrégiben készült jelentést. Ezek alapján megállapították, hogy a világ kôolajtermelése a meglévô olajmezôkön évente mintegy 4%-kal csökken… „Ahhoz, hogy a kôolajtermelést a mai szinten fenntartsuk, háromévente egy új Szaúd-Arábiának megfelelô lelôhelyet kellene felfedezni.”8
7
Energiakilátások a kôolajkorszak után (Energy prospects after the petroleum age), Deutsche Bank, 2004.
8
Steve Sorrell, vezetô kutató (UK Energy Research Centre, UKERC) a New Scientist Online folyóiratban, 2009. október 8.
5
„Az olajhozam-csúcs nem jelenti azt, hogy „teljesen elfogy a kô-
A probléma akkor kezdôdik, amikor kimerül a kitermelhetô kôolaj-
olaj” – ez soha nem fog bekövetkezni. Mindig marad kôolaj a talaj-
készlet fele. Ez az a pont, amikor növekedni kezd a kitermelés
ban, vagy azért, mert túlságosan nehéz hozzáférni, vagy mert túl
(pénzben és energiában értett) költsége, és a kitermeléssel már
sok energiát igényelne a bányászata...
csak lassabban folyó, rosszabb minôségû olaj jön a felszínre. Elôször fordul elô a történelemben az a helyzet, hogy nem növel-
Az olajhozam-csúcs annak az idôszaknak a végét jelenti, amelyben
hetô tovább a földbôl kinyert, finomításra, majd piacra kerülô kôolaj
bôségesen rendelkezésre áll az olcsó kôolaj; annak a felismerését
mennyisége.
jelenti, hogy az egyre nagyobb mennyiségben a gazdaságba pumpált kôolaj szintje egyszer csak nem fokozható tovább, eléri a
A kôolajellátás szintje elôbb stagnál, majd csökkenni kezd, súlyos
maximumot, és kíméletlenül csökkeni kezd; annak megértése,
következményeket vonva maga után az ipari társadalmakban.
hogy ipari termelésre épülô életünk teljes mértékben kiszolgáltatott
Nagyon kevesen vannak, akik figyelmet szentelnének ennek a
a folyamatosan növekvô mértékû, olcsó kôolajellátásnak.
folyamatnak – nem nehéz kitalálni, hogy miért.”9
Az 1900-as évek eleje óta a kôolaj bôségesen rendelkezésre áll, ez tette lehetôvé a szénre épülô, iparosodott társadalmak óriási „fejlôdését”. Attól kezdve minden évben egyre több kôolajat termeltek ki (leszámítva a két olajválságot az 1970-es években, amikor a közel-keleti válság világméretû recessziót eredményezett), a társadalom komplexitása, gépesítettségének szintje, a globalizáció mértéke és az energiafogyasztás pedig fokozatosan nôtt. A szükségletnek megfelelô KÔOLAJ-KITERMELÉS
A világ kôolajtermelése
A KITERMELÉS eléri a maximumot és csökkenni kezd (tetôzés)
14 Igazolt készletek 250x109 hordó
Kitermelés (109 hordó/év)
12 10
Jövôbeli feltárások 910x109 hordó
8 6
Kumulatív kitermelés 90x109 hordó
4 2 0 1850
1900
1950
2000
2050
2100
2150
Év forrás: http://en.wikipedia.org/wiki/M._King_Hubbert
9
http://transitionnetwork.org/Primer/TransitionInitiativesPrimer.pdf, szerzô: Ben Brangwyn
2200
HIÁNY és ÁREMELKEDÉS
6
Az ipar szereplôi csak felesleges pánikkeltésnek tartják az olajhozam-csúcs emlegetését. Ôk inkább a hozzáférhetôség és a technológia kérdéseire összpontosítanak, és nem arra, hogy rendelkezésre állnak-e a készletek. Az USA Energetikai Minisztériuma által megrendelt, 2005-ben közzétett Hurst-jelentés nyomán azonban az olajhozam-csúcs kérdése központi témává vált.
„A kôolaj-kitermelés tetôzése eddig nem látott kockázatkezelési feladat elé állítja a kormányzatokat. A tetôzés közeledtével a folyékony üzemanyagok drámai mértékû áremelkedése és áringadozása várható. Az idôben bevezetett mérséklô intézkedések hiányában példa nélküli gazdasági, társadalmi és politikai árat kell fizetni. Mind a kínálati, mind a keresleti oldalon létezik életképes mérséklô stratégia, ám ahhoz, hogy valóban hatékony legyen, több mint egy évtizeddel az olajhozam tetôzése elôtt be kell vezetni.”10
Ma a Nemzetközi Energia Ügynökség, amely sokáig optimistább,
A hozamtetôzés nem korlátozódik csupán a kôolajra, a természeti
technokrata szemléletet képviselt, ugyancsak elismeri, hogy
erôforrások többsége szintén veszélyeztetett. Ha kizárólag az
„amennyiben a kôolajigény az eddigi mértékben nô, akkor 2020-
energiatermelést nézzük, tisztában kell lennünk azzal, hogy a szén,
ra a hagyományos kôolaj kitermelése eléri a maximumot.”
az uránium és a természetes földgáz kitermelése századunk elsô felében szintén eléri a maximumot.12 Csakúgy, mint a kôolaj ese-
Meg kell jegyezni, hogy a kôolajkészletek kiapadhatatlanságában
tében, ez is számtalan tényezôtôl függ, mint az új technológiákba
bizakodók olyan készletekkel számolnak, amelyek kitermelése
történô beruházások költségei, a globális klímaváltozásból adódó
elfogadhatatlan mértékû természetpusztítással jár, és olyan tech-
kötelezettségek pluszköltségei, valamint a fogyasztók által fizetett
nikai megoldásokra bíznák a szén-dioxid-kibocsátás ‘kezelését’,
ár.13
amelyek még kísérleti jellegûek és rendkívül drágák, mint pl. a szén-dioxid-leválasztás és -tárolás (Carbon Capture and Storage, CCS) technológiája. A „hagyományos kôolaj” kifejezésbôl az következik, hogy vannak „nem hagyományos” források is. Ilyen például a kanadai olajhomok, vagyis bitumen és homok keveréke, több mint 138 ezer négyzetkilométernyi (vagyis Anglia nagyságú) területen, amely 4,3 millió hektár erdôséget foglal magában. Az olajhomok kitermelése és finomítása 3–5-ször több energiát igényel, mint a hagyományos forrásoké – nem véletlen, hogy a Greenpeace a nem konvencionális erôforrásokkal foglalkozó iparágak tevékenységét „a történelem legnagyobb környezeti bûntényének” nevezi. Azonban nemcsak a környezetvédôk tiltakoznak az ilyen energiaforrások ellen. A Shell részvényesei – minthogy a vállalat is részt vesz a kitermelésben – „lázadást” terveznek az idei éves közgyûlésen, mivel véleményük szerint az olajhomok feldolgozásával járó kockázatok veszélyeztetik a cég további sikeres mûködését”.11
10
Peaking of World Oil Production: Impacts, Mitigation & Risk Management. Robert L. Hirsch, SAIC 11 ’Shell faces shareholder revolt over Canadian tar sands project.’ Terry MacAlister, Guardian, 2010. január 18. 12 ’Coal: Resources and Future Production.’ Az Energy Watch Group jelentése, 2007. március 28. (Javított kiad. 2007. július 10.)
13
„Nincs értelme pontos elôrejelzéseket adni arról, hogy mikor következik be az olajhozam-tetôzés. Az adatok nem megbízhatóak, rengeteg tényezôt kell figyelembe venni, ráadásul egy ‘göröngyös fennsík’ sokkal valószínûbb, mint egy meredek csúcs. Ami azonban biztos, hogy a lehetôségek rohamosan szûkülnek. Hogy milyen hatása lesz annak, ha kimerül a világ kôolajkészlete, nagymértékben függ a kormányok intézkedéseitôl és az új technológiákba történô beruházásoktól.” Sajtóközlemény ‘A következô 10 évben bekövetkezô olajhozam-tetôzés jelentôs kockázata’ címû UKERC-jelentésrôl. Steve Sorrell, vezetô kutató, Nagy-Britanniai Energiakutató Központ (UK Energy Research Centre, UKERC).
7
AZ ÉGHAJLATVÁLTOZÁSTÓL ÉS AZ OLAJHOZAM-CSÚCSTÓL A KÖZÖSSÉGEK ALKALMAZKODÓKÉPESSÉGÉIG ÉS ÁTALAKULÁSÁIG AZ ÁTALAKULÁS ELSÔ LÉPÉSEI Az Átalakuló Városok Mozgalma számos kérdéssel foglalkozik, ám az alábbiak a legtöbb helyi kezdeményezés munkájában megjelennek:
A HELYI ÉLELMISZER-TERMELÉS ÖSZTÖNZÉSE különbözô kezdeményezések támogatásával, úgymint vetômagcsere-akciók, közösségi kertek, termelôi piacok, élelmiszer-termelô szövetkezetek, komposztálási rendszerek, gyümölcsfaültetés, városi mezôgazdaság, közös kerthasználat, eszközállomány közös használata, „élelmiszer-doboz” helyi termékekbôl, közösségi támogatású mezôgazdasági programok, gyümölcsösök újratelepítése, vadon termô élelem feltérképezése, közös szüretek, képzések a permakultúráról14 stb.
A FENNTARTHATÓ KÖZLEKEDÉS TÁMOGATÁSA: gyalog is megközelíthetô szórakozási lehetôségek támogatása, közös használatú autóállomány fejlesztése, kerékpáros klubok és javítómûhelyek, ‘Bikes 4 all’ (’Biciklit mindenkinek’) kezdeményezések, a tömegközlekedés fejlesztésére irányuló kampányok szervezése.
KIS VAGY NULLA SZÉNKIBOCSÁTÁSÚ ENERGIATERMELÉS: Energiakímélô Akcióprogram (Energy Descent Action Plan), Energiaszolgáltató Társaságok (Energy Service Company, ESCO), közösségi szervezôdések támogatása szigetelési munkák elvégzésére, alacsony energiafelhasználású épületek, megújuló energiaforrások közösségi használatának támogatása, energia-audit.15
„SZÍV ÉS LÉLEK”: jövôkép kialakítása, közös ünneplés, kommunikációs készségek fejlesztése, konfliktuskezelési technikák elsajátítása.
A HELYI GAZDASÁG ERÔSÍTÉSE: cserepiacok, helyi pénz bevezetése (Local Exchange Trading Systems, LETS), zöld vállalkozások létesítése, közösségi forrásteremtés, „business-to-business” hulladék-újrahasznosító rendszerek16 létesítése.
14 A permakultúra a biogazdálkodás egy fajtája, amely a természetes folyamatokhoz való alkalmazkodást, azok kiaknázását tûzi ki legfôbb céljaként. 15
Az egyes háztartások energiahasználatának felmérése, az energiahatékonysági lehetôségek kidolgozása.
16
Hulladék-felhasználási rendszerek vállalatok közötti kialakítása.
8
AZ ÁTALAKULÓ VÁROSOK MOZGALMA A GYAKORLATBAN
•
bocsát sodszorra á m r á m wes bszámú Le énz továb zres lélek elköltött p n e b ly e h Az ötvene gi ységet. A A közössé lyi pénzeg alomban. rg fo z s ki saját he le l nem en belü zdaságra, i közösség a helyi ga n a v ra is a hely l i a s s ô hatá z. A lewes öz kedvez öltött pén lk e n a b k fizetôeszk to nti os hálóza atások irá az ország s szolgált é k e k úgy, mint é bban helyi term rugalmasa dítette a ket, hogy ie ly font fellen e h a ítette iszerárak hozzáseg ia- és élelm t, rg te e le n s e z re a e , k k ért edési tarifá zetése az k a közlek font beve i s e w reagáljana le mben. A sével sze emelkedé zámára vásárlók s a s ö y n lô e és erôiterjedtebb is, mivel k kulását, álózat kiala sebb bolth kedését álat növe ín k a y íg erôsíti a ez pedig ösztönzi, gük iránt t közössé lakók sajá ökkenti eségét, cs zk s ü b tt e érz átást, és xid-kibocs a szén-dio i alkalgazdaság fejleszti a 17 pességet. é k ó d o k z ma
•
egítez nagy s fejlôdéséh a lm a g z o ok M cal Food uló Város ’ (The Lo p la A r e Az Átalak z t lyi Élelmis ogy lökés jtott a ’He jött létre, h l lla é c séget nyú tt o jkimond yezések fe ely azzal a kezdemén i lô Fund), am e rm te iszer„városi elyi élelm lhatók a h lá a ta g n e jo m d a bb helyen át látnak k. A legtö jezési form ife k j ú lesztéséne ig észek ped gyes mûv 19 farmok”, e ezésben”. d n re p re te az „ehetô
•
•
ozVárosok M Átalakuló z a tô e th tekin ítója és alom alap gliai város g n z a o lé m d a a , z k kins Totnes, e elindítottá Rob Hop ek, itt él ységet és n g e jé z ô n s é p lc i ö ásik a hely galma b -én, tíz m evezették ember 19 . Miután b c e ja d ty . a 9 i 0 0 m ioxidszelle mot’, 2 ’Kis szén-d cióprogra a k A ta p lô a é k g ím e iak is m az ’Energ mogatást. ütt Totnes rossal egy 0 fontos tá á 0 v 0 i s 5 le 2 a 6 w járó lás angliai és et és a vele z „Átalaku k, amely a össég’ cím z já ö ít k rd ú s fo tá e ktr pció kibocsá utca’ proje z a konce ’Átalakuló l hozzá. E z a ru t já e g z e o z h s á sítás Az ös n támoölcsönöse ió megvaló k c p n e te c n in o z k s ” vetô n – közösen ágok alap k képzése zomszéds , a lakoso s n a a b y á g s o á h ít valós auarra épül, energiák tások meg megújuló t a változta s A á . m re y é g s e támolvégzé gatják áztartások ia-audit e h rg lt e ü n z e s é t z lk rés ább fe vehetnek és a legink ség nyílik, 18 tô e h le is éhez. ditálására beszerelés k e m le e p nak na gatást kap
zá(Magyarors isvonatot k li ü lk é n ros sín elyezett ismert) h Kinsale vá n e v é n at o kisvon áltatás, de gon Dott ségi szolg s ö z ö k k a A mi nemcs lkozás is. üzembe, a delmi válla e k s re e k az egtérülô ezetés célja egyben m el a városv v é s té e z e s bev an közszolgáltatá sközpontb ro á v a k é a csökkents tegyék ott volt, hogy mesebbé lle e k t, á t és tók szám ibocsátás lekedô au n-dioxid-k é z s a k A vonat rsékeljé sétát, mé é tegyék. lly e h b b fá sukat jópo rlókat a pihogy váro ba, a vásá lá o k is z a t yerekeket látogatóka szállítja a g helyükre, a a k n u 20 m a lgozókat yosság is. acra, a do ristalátván tu l a tt ú y g a, de e a kórházb
17
http://www.thelewespound.org/what.html
18
http://transitionculture.org/2009/09/30/transition-together-afantastic-new-resource-for-transition-initiatives/
19 http://transitionculture.org/2009/09/04/my-introduction-tolocal-food-how-to-make-it-happen-in-your-community/ 20
http://www.transitiontownkinsale.org/projects/rural-transportation.html
9
ÁTALAKULÁS GYAKORLATI MEGKÖZELÍTÉSBEN
Az aktivizmus támogatása elengedhetetlen, hiszen a változás elindítása rengeteg segítséget igényel. Az ’Átalakulás Hálózat’ és az ’Átalakuló Kultúra’ kezdeményezések az eszközök és módszerek egyre bôvülô tárházát kínálják a változást elindító közösségek támogatására.
•
12 lépésbôl álló gyakorlati útmutatót állítottak össze a különféle
•
Az interneten megtalálhatók olyan segédeszközök, amelyek
programok beindításához. Ez praktikus tanácsokkal szolgál
segítik a jövôkép kialakítását, a hatékony közösségi párbeszéd
ahhoz, hogyan indítsunk útjára egy kezdeményezést; javasla-
megteremtését. Ezenkívül az internet másfajta segítséget is
tokat ad arra, hogy a közösség miként teremtsen lehetôséget
biztosít, például a fórumok vagy a Wikipédia révén, amelyek
és teret a sikerek elismerésére és megünneplésére; a helyi
azáltal egészítik ki a helyi közösségek önszervezôdési
tudás és készségek felhasználására buzdít, valamint hangsú-
tevékenységét, hogy baráti hálózatokra és közösségi kapcso-
lyozza az önkormányzattal történô kapcsolatépítés fontos-
latokra építenek.
21
ságát.
• •
Mindenképpen meríteni kell a közösségi erôforrásokból: fontos
6 alapelvük: pozitív jövôkép kialakítása, nyitottság, figyelem-
az ötletek cseréje, a kölcsönzés, a megosztás, az önfinanszí-
felkeltô tevékenységek szervezése, alkalmazkodóképesség, a
rozás vagy adománygyûjtés. Néhány kezdeményezés sikerrel
pszichológiai érzék fejlesztése, hiteles és megfelelô megoldá-
járt külsô források bevonásával, ez azonban inkább kivételes,
sok ösztönzése. Ez utóbbi az úgynevezett „villanykörte szind-
mint általános jelenség.
róma” elkerülését szolgálja, miszerint a klímaváltozás mérséklése jóval többet követel, mint egy villanykörte kicserélését,
•
ezért fontos a hiteles megoldások feltárása.
A rendszeresen megjelentetett hírlevelek hatékony és innovatív közösségi kezdeményezéseket mutatnak be, melyekbôl a hálózat többi tagja is ötleteket meríthet.22
•
Van azonban 7 „DE”: a berögzült reakciók (DE: nincs pénz – túl késô – senki mást nem érdekel – nem értek hozzá stb.) megakadályozzák a cselekvést, letörik a motivációt, ezért meg kell tôlük szabadulni.
Miközben csínján bánik az általános, mindenkire érvényes megoldásokkal, az Átalakuló Városok Mozgalma mégis nagy hangsúlyt fektet arra, hogy az elsô lépések részletes – olykor talán didaktikus – leírásával adjon kezdô lökést a programok elindításához. Az új aktivisták rengeteget tanulhatnak az olyan segédeszközökbôl, mint az „Átalakulás Menetrendje”, vagy a kísérleti programokból, mint amilyen az ’Átalakuló Utca’ is. Emellett megtakaríthatják azt az energiát is, hogy mindent maguknak kelljen újra kitalálniuk.
21
http://transitiontowns.org/TransitionNetwork/12Steps
22
A Mozgalom fôbb elképzeléseirôl magyarul: http://lmv.hu/atalakulo-varosok
10
AZ ÁTALAKULÁS SZEMÉLYES OLDALA: A VÁLSÁG KEZELÉSE
„Igazán nagy öröm volt az ‘Átalakulás Történetei’ projektben dolgozni. Úgy vélem, ez egy hihetetlenül értékes kezdeményezés. Az iskolában rengeteg idôt töltünk azzal, hogy a célok és a szintek miatt aggodalmaskodunk. Csodálatos érzés volt részt venni egy olyan projektben, amely abban segíti a fiatalokat, hogy egészen másként gondolkodjanak jövôjükrôl.”23
Egyre inkább tisztában vagyunk az éghajlatváltozáshoz kap-
A ‘Munka a szívvel és a lélekkel’ a Mozgalom egyik központi eleme,
csolódó problémákkal, és egyre több ember, fôként fiatal lelki sze-
amely abban igyekszik támogatni az embereket, hogy szembesül-
mei elôtt jelenik meg az a jövôkép, melyben a bizonytalanságot, a
jenek a változásokkal, keressék a pozitív válaszokat, és mun-
nélkülözést, a konfliktusokat, az elidegenedést és a környezet
kálkodjanak megvalósításukon.
pusztulását látja. Ha ehhez még hozzávesszük az energiahiány várható következményeit is, az összkép szinte sokkoló.
„Ha együtt készítjük a terveket, és elég korán A Mozgalom filozófiájára nagy hatással volt a „The Great Turning
hozzálátunk megvalósításukhoz, akkor nagy
Times” címû könyv szerzôje, Dr. Chris Johnstone munkássága.
eséllyel ki tudunk alakítani egy olyan életmódot,
A drogbetegeket kezelô terapeutaként dolgozó Johnstone szerint a destruktív társadalmi folyamatoktól való függésünk, és képte-
amely sokkal pezsgôbb, mint a korábbi, és
lenségünk arra, hogy megállítsuk a rombolást és szembenézzünk
lehetôvé teszi, hogy az emberek egymással és
vele, hasonlatos ahhoz, ahogyan a drogfüggô nem hajlandó szem-
a természeti környezettel is szorosabb
besülni a kábítószerfüggés okozta önrombolással. A problémákon túlmutató jövôkép kialakítása segít felismerni a szükséges változásokat és a lehetséges megoldásokat, ezzel pedig az egyén képessé válik a látszólag reménytelen helyzetek kezelésére is.24
kapcsolatba kerüljenek, mint az olajfüggô taposómalomban lehetséges, amiben manapság élünk.” (TransitionTowns.org)
MÁS TERÜLETEKEN IS FONTOS AZ ÁTALAKULÓ VÁROSOK MOZGALMA? A koppenhágai klímakonferencia után felmerült a kérdés, hogy az
‘copy–paste’ technika csalódásokhoz és konfliktusokhoz vezetett,
Átalakuló Városok Mozgalmának van-e helye más környezetben
mivel az eredeti mozgalom sikere nem feltétlenül ismételhetô meg
is. A Mozgaloméhoz hasonló innovatív és a sürgetô szükség-
más környezetben.
letekre reagáló közösségi kezdeményezések mûködnek DélAmerikában is, mint pl. a Porto Alegre-i (Brazília) részvételen
Úgy tûnik azonban, hogy van egy globális tanulási folyamat,
alapuló költségvetés25, a föld nélküli gazdák mozgalma, Afrikában
melynek során egy évtizednyi konfrontáció után, mely a globalizá-
a kenyai faültetési kezdeményezések, a dél-afrikai elektromossági
cióról, a háborúról, a pénzügyekrôl és a gazdaságról szólt, a
akciócsoportok stb. Az Átalakuló Városok Mozgalmának rész-
Globális Dél26 sok mozgalmának közvetlen akció ethosza – mely,
vétele a COP15-ben lehetôséget teremt arra, hogy mindezen
a Globális Igazságosság mozgalom beindításában központi sze-
ötleteket szélesebb körben továbbadhassák.
repet játszott –, ezúttal a grassroots szintjén jelent meg újra, egy progresszív csináld-magad politika formájában. Az Átalakuló
Volt már arra példa Magyarországon, hogy egy mozgalmat egy-
Városok Mozgalma egy példának tûnik a sok közül.
szerûen „lemásoltak”, és úgy emelték át egyik kontextusból a másikba, hogy nem vették figyelembe a helyi politikai hagyo-
Nehéz megítélni, mi a helyzet Magyarországon. Minél közelebb
mányokat, a szervezetei kultúrát és az emberek aggályait. Az efféle
kerülünk a valósághoz, annál bonyolultabbnak tûnnek a dolgok.
23
Emma Osbourne, koordinátor, http://transitionculture.org/2008/07/10/an-update-on-transition-tales-powerdown-training-in-school/
24
http://transitionculture.org/2007/08/15/interviews-with-dr-chris-johnstone-on-youtube/
25
http://en.wikipedia.org/wiki/Participatory_budgeting
26
A déli országokban tapasztalható szegénység – kisebb mértékben – az északi országokban is létezik, ezt fejezi ki a ’globális dél’ fogalma.
11
HASONLÓ LÉPÉSEK MAGYARORSZÁGON KÖR: KÖZÖSSÉGI ÖNSEGÍTÔ RENDSZEREK Számtalan olyan alulról szervezôdô, önsegítô kezdeményezés létezik, amelyek a fönt felsoroltakhoz hasonló programokat valósítanak meg, úgy mint a “telekocsi”, a Közösség Által Támogatott Mezôgazdaság (Community Suupported Agriculture), a kísérletek helyi pénz kibocsátására, a cserepiacok, a kistermelôk és fogyasztók összekapcsolása és a városi kertészkedés. Az egyetlen lényeges különbség abban áll, hogy ezek – szemben az Átalakuló Városok Mozgalom programjaival – nem kimondottan helyi közösségi kezdeményezések, sokkal inkább baráti társaságok, ideológiai alapon szervezôdô együttmûködések, individualisztikus társadalmi vállalkozások, s – fôként – inkább elszigeteltek, mintsem egy formális hálózat részei. Ettôl függetlenül rengeteg hasznos ötlettel és felbecsülhetetlenül értékes tapasztalatokkal szolgálnak, melyekbôl mások is tanulhatnak. Ilyen ötletket és kapcsolatokat tartalmaz a Védegylet KÖR címû kiadványa is. A programokat kezdeményezô szervezetek közül sokan részt vettek a 2009. májusában megrendezett KÖRfeszten27.
VÁSÁROLJ HELYI TERMÉKEKET! Nem vitás, hogy mostanában több szemléletformáló kampánnyal
szerettük volna szemléltetni egy olyan országban, ahol a szektás
találkozunk, amelyek arra buzdítják a fogyasztókat, hogy helyben
politizálás a mindennapi élet számtalan aspektusát nehezíti meg.
elôállított termékeket, különösen helyben termelt élelmiszert
Nem szabad azonban, hogy ez beárnyékolja azt a tényt, miszerint
vásároljanak, és azokat is leginkább kistermelôktôl szerezzék be.
rengeteg új, közösségi és civil kezdeményezés irányul arra, hogy
A politikai csatározások a mezôgazdaságban sok embert ráéb-
a helyben termelt élelmiszereket elérhetôvé tegye a lakosság
resztettek a kistermelôk megélhetési nehézségeire; a méltányos
számára.
helyi kereskedelembôl származó termékek pedig mindinkább bekerülnek a fogyasztók tudatába. Utóbbi azonban részben a nemrégiben kialakult, egyre erôsödô multiellenes közhangulatnak köszönhetô, ami tovább táplálhatja a szélsôséges és káros nacionalista vonulatot. A helyi termékek vásárlása bizonyos csoportok számára szélsôjobboldali identitásuk megerôsítését, közösségi választásuk kinyilvánítását jelenti. Azonban igazságtalan volna azt állítani, hogy a helyi termékek vásárlása kizárólag a szélsôjobboldali szimpatizánsokra jellemzô, vagy hogy a multinacionális vállalatok, a szupermarketek és az EU mezôgazdaság-politikája ne szolgáltatnának épp elég alapot az ellenérzésekhez. Ezekkel a példákkal sokkal inkább a közösségi szervezôdés összetettségét 27
http://www.vedegylet.hu/modules.php?name=News&file=article&sid=1054
12
A VÁLSÁG VÁLSÁGA...
A pénzügyi és a nyomán fellépô gazdasági válság, valamint az
Magyarországon nincs olyan progresszív mozgalom vagy szer-
IMF-hitel feltételeként bevezetett kormányzati megszorító intéz-
vezet, amely kellô befolyással és mozgósító erôvel rendelkezne
kedések miatt nôtt a kilakoltatások száma, mivel sokan nem
ahhoz, hogy a szavakat tettekre váltsa. Úgy tûnik tehát, hogy
tudták tovább törleszteni a jelzálogkölcsönt, magasabb lett a mun-
kevés az, hogy az éghajlat és az energia összefüggô problémáiról
kanélküliség és nagyobb az általános létbizonytalanság. Érthetô,
jóval több információval rendelkezünk, a felmerülô problémák
hogy az olyan témák, mint az éghajlatváltozás és az olajhozam
pedig lehetôséget kínálnak arra, hogy az emberiséget egy fenn-
válsága aligha versenyezhetnek a kenyérkereseti gondokkal; ezen
tarthatóbb pályára állítsuk – a helyi valóságban letükrözôdik a
összetett, elméleti alapú problémák megértése pedig a lakosság
nemzetközi realitás, vagyis csodálatos elképzelések merülnek fel,
nagy része számára nehézséget jelent. Noha voltak olyan szer-
de végrehajtásukhoz nincs meg a kellô a politikai akarat. Szeren-
vezetek és értelmiségiek, akik figyelmeztettek az elôttünk álló
csére azért mindig akadnak kivételek.
‘többszörös válságra’ – legyen az környezeti, gazdasági, politikai, társadalmi vagy morális – ez nem lépte túl a retorikai szintet: ma
KLÍMABARÁT TELEPÜLÉSEK SZÖVETSÉGE
„2007. november 17-én az Elsô Hosszúhetényi Klímanap keretében Albertirsa, Hosszúhetény, Pilis, Pomáz és Tatabánya polgármesterei és klímakoordinátorai, a Magyar Tudományos Akadémia Szociológiai Kutatóintézetében mûködô Éghajlatváltozás Kutatómûhely munkatársai nyilatkozatot írtak alá a Klímabarát Települések Szövetségének megalapításáról.”
A Szövetség abban különbözik az Átalakuló Városok modelljétôl,
a településeken klímabarát intézkedéseket vezessenek be,
hogy olyan települések összefogására összpontosít, amelyekben
csökkentve az energiafüggést.29 A Szövetség éppen ezeket a
már folyamatban van az „éghajlatváltozási program megvalósítása,
lehetôségeket igyekszik kiaknázni, mivel ha egy önkormányzat
28
illetve ennek elôkészítése.” Az ilyen települések önkormányzatai
mind szemléletileg, mind pénzügyileg elkötelezi magát a Mozga-
kérhetik felvételüket, és bizonyos kritériumok teljesítése után (pl.
lomban való részvételre, akkor a kibocsátás-csökkentés és a
alkalmazkodási stratégia kialakítása, helyi klímaalap létrehozása a
kevésbé szénalapú fejlôdési modell gyors pályára állítható.
kapcsolódó tevékenységek finanszírozására) csatlakozhatnak. A Szövetséget jelenleg 13 önkormányzat alkotja, egy úgynevezett „klímabarát közösség” pedig pártoló tagja. Az önkormányzatok felelôssége, hogy biztosítsák az olyan alapvetô szolgáltatásokat, mint például az utcai világítás stb. Annak ellenére, hogy az önkormányzati lakások jelentôs hányadát eladták, a lakosság nagy részének továbbra is az önkormányzat a „fôbérlôje”. Az önkormányzatok mûködtetik továbbá a helyi infrastruktúrát, így az iskolákat és a közösségi épületeket, felelôsek a városi, települési zöldterületek karbantartásáért. Számtalan lehetôség van tehát arra, hogy az önkormányzatokkal együttmûködve
28 29
A Klímabarát Települések Szövetségének Alapszabálya
A helyi önkormányzatok milliós lakosú városokat is képviselhetnek. Becslések szerint a nagyvárosok fogyasztják el a világon termelt összes energia mintegy háromnegyedét, és az emberi eredetű ÜHG-kibocsátás mintegy 80%-áért felelősek. (http://www.c40/seoulsummit.com/)
13
A Szövetség egyik erôssége az alapszabályban rejlik: ez a tagok
„Az Egyesület célja, hogy – összhangban a Nemzeti
számára együttmûködést ír elô a helyi közösséggel. Kimondja,
Éghajlatváltozási Stratégiával – elôsegítse, hogy
hogy mindegyik önkormányzat köteles létrehozni és támogatni egy
Magyarországon minél több településnek legyen
klímakört: olyan elkötelezett állampolgárok közösségét, amely bizonyos tekintetben az önkormányzati klímastratégia és a hozzá
saját, szakmailag megalapozott klímastratégiája
kapcsolódó tevékenységek felügyeletét is ellátja, ugyanakkor
és a helyi programot megvalósító Klímaköre.
katalizátorként is mûködik. Jó esetben a helyi önkormányzat nem-
A szakmai felügyeletet a Magyar Tudományos
csak részt vesz a közösségi tevékenységekben, de támogatja is
Akadémia Szociológiai Kutatóintézete biztosítja
azokat. Rosszabb esetben azonban az történik, hogy a kezdeti lelkesedés elmúltával az önkormányzat más prioritásokat tûz ki,
külsô szakértôk bevonásával.”30
ami elidegeníti a résztvevôket és visszaveti cselekvési kedvüket. A polgármester szerepe különösen fontosnak bizonyul a változá-
A klímakörök néven ismert állampolgári szervezôdések és a helyi
sok elômozdításában: azon önkormányzatok, amelyekben a pol-
önkormányzatok együttmûködésének dinamikája változó. Bizo-
gármester is részt vesz a tevékenységekben, többet képesek
nyos esetekben a klímakör egy zöld szervezet, amely együttmûkö-
elérni, ráadásul könnyebben, mint azok, amelyekben a kép-
dik az önkormányzattal; más esetekben baráti alapon szervezôdô
viselôtestület ugyan hivatalosan elkötelezte magát, ám személye-
csoport, amely szoros kapcsolatban áll a településvezetéssel. Te-
sen nem kapcsolódik be a munkába. A helyi szinten meg-
kintettel arra, hogy a Szövetség tagjainak többségét kisvárosok
valósítható, alacsony szénkibocsátású infrastruktúrára történô
vagy falvak alkotják, természetes, hogy a hasonló gondolkodású
átállást Tatabánya példája szemlélteti: itt az önkormányzat nemrég
lakosok egyszerre több szerepet is betölthetnek. A klímakörök
megvásárolta a helyi erômûvet. A tranzakció egyik célja a fûtési
mûködési szempontjai is nagy változatosságot mutatnak, a helyi
rendszer modernizációja volt: a helyi igényeket kielégítô energia-
érdekektôl, a fôbb szereplôktôl és a szervezeti kultúrától függôen.
szolgáltatás helyi tulajdonú áramfejlesztôre épül, az önkormányzatok pedig kiváló pozícióban vannak ahhoz, hogy ilyen jellegû fejlesztéseket kezdeményezzenek, feltéve, hogy rendelkezésre állnak a szükséges pénzügyi források.31 Sok esetben a tulajdonjog megszerzése a változások elindításának kulcsa.
A Szövetség, melyet az MTA Szociológiai Intézete támogat, rendkívül sok innovatív tevékenységre ad lehetôséget. A havi rendszerességû koordinátortalálkozók azt szolgálják, hogy valódi párbeszéd alakuljon ki a tagok között, még ha viszonylag kevés is a közös koordinációra vagy az együttmûködésre épülô tevékenység. Miközben nyilvánvalóan központosított struktúrával rendelkezik, mégis van mozgástér arra, hogy mindegyik helység úgy fejlôdjön, ahogyan szeretne. A Szövetség is felismeri, hogy fontos erôsíteni az önszervezôdés kultúráját, és nyitott minden olyan kísérletre, amely a szélesebb közönség bevonására irányul. Ez részben ideológiájából adódik. A Klímabarát Települések Szövetsége úgy véli, sötét jövô áll elôttünk: a közeljövôben klímakáosszal és az erôforrások hiányával kell szembenéznünk. A szemléletformáló tevékenységek során hangsúlyozzák, hogy az erôs közösségeknek van a legnagyobb esélyük arra, hogy válság idején békés átmenetet biztosítsanak. A Szövetség ebben kíván segíteni különféle erôforrások biztosításával.
30
A Klímabarát Települések Szövetségének Alapszabálya
31
MEMORANDUM a közösségi tulajdonú energiarendszerekrôl, Dr. Kiss Tibor, PTE-KTK, ViaFuturi 2009 – Konferencia a közösségi tulajdonú energiarendszerekrôl
14
WEKERLETELEP MINT ÁTALAKULÓ TELEPÜLÉS
A ‘Klímabarát, emberbarát Wekerle’ program
„A telepgondnokság saját kertészetet tartott fenn, s a közterületen ötvenezer fát ültettek el. A Fő tér mindig pompázott a sokszínű és illatozó virágoktól. A kertészet közreműködésével oldották meg a lakások kertjeinek növénytelepítését. A homokos talaj alkalmas volt csonthéjas gyümölcsök termesztésére is. A bérlők lakásonként négy gyümölcsfát ültettek el kertjükben, így tizenhatezer gyümölcsfa került a kiskertekbe. A lakók ribizlibokrokat telepítettek a kerítések mellé. 1917-ben olyan jó volt a termés, hogy a lakosság az éves lakbér négyszeresének megfelelő bevételhez jutott. A lakások bérlői jutányos áron a kertészettel permeteztették gyümölcsfáikat.”32
Már a 19. század végén indultak olyan kezdeményezések, melyek
Egyik helyben lakó munkatársán keresztül a Védegylet biztosítja a
az ipari forradalom akkor már fenntarthatatlanná vált városai
know-how-t és a szervezeti támogatást, a kapcsolatokat, olykor
számára új fejlôdési irányt kerestek. Ez hívta életre a Kertvárosi
a pénzügyi támogatást is, de ez mind inkább háttérbe kerül.
Mozgalmat, amelynek Magyarországon legismertebb példája a
Wekerletelep rendelkezik az összes közül a legértékesebb erôfor-
Wekerletelep. Erôs itt a közösségi identitás, aktív és öntudatos
rással: a közösségi tôkével, vagyis rengeteg tenni akaró, képzett
lakóközösséggel. Minden háznak van udvara vagy kertje, helyi
emberrel és olyan intézményekkel, amelyek képesek együtt-
szolgáltatások és kiszolgáló létesítmények mûködnek, a köz-
mûködni, és felismerik, hogy sokat profitálhatnak abból, ha meg-
lekedési infrastruktúra is jó. Wekerletelep 80%-a zöldterület:
alapozzák közösségük alkalmazkodóképességét. A Wekerlei Tár-
kertek, udvarok, parkok, virágágyások „zöldítik”, és minden utcát
saskör vállalja a legnagyobb szerepet a helyiek mozgósításában;
érett fasor szegélyez. Kulturális szempontból Wekerle fôként
a közösségi identitás építését célzó kulturális programjaik pedig
építészeti öröksége miatt jelentôs. Könnyen lehet, hogy a
az alkalmazkodóképesség más formáit segítik elô. Wekerletelep
‘környezeti örökség’ olyan érték, amit a 21. században különösen
a Klímabarát Szövetség elsô pártoló tagja, tapasztalatai mások
fontos jobban tudatosítani. A ‘Klímabarát, emberbarát Wekerle’
számára is hasznosak lehetnek.
elnevezésû kísérleti program ebbe az irányba mutat. A kezdeményezés a Védegylet és a lokálpatrióta Wekerlei Társaskör szövetségén alapul. A 15 000 lakosú, egy négyzetkilométer területû kispesti kerület Európa legnagyobb kertvárosa. Kiváló alapokkal rendelkezik ahhoz, hogy az Átalakuló Városokhoz hasonlóan átálljon az alacsony szén-dioxid-kibocsátású, éghajlatbarát fejlôdési modellre, törekedve a lakók életminôségének javítására. Ez a kísérleti program alapja, amely közösségi
A Wekerlei Társaskör „zöld” tevékenységei: ôshonos gyümölcsfák
tevékenységét az Átalakuló Városok mintájára szervezi.
ültetése óvodákban, lakossági ötletfórumok, filmvetítések, nyílászáró-szigetelési program, kistermelôi vásárlókör, eco-coaching (környezettudatosságra oktatás), kötôkör, bolhapiac, lakossági komposztprogram, kertbarát növénypiac, zöld térkép, bicikliszerelô mûhely, hulladék-kézmûvesség, térrehabilitáció és -zöldítés.
32
Forrás: http://www.sulinet.hu/eletestudomany/archiv/1998/9847/wekerle/wekerle.html
15
AZ ÁTALAKULÁS SZEREPE MAGYARORSZÁGON
Az Átalakuló Városok Mozgalmának központi témái Magyarországon is aktuálisak: hazánk kôolaj- és földgázfüggôségérôl számtalan tanulmány született már. Tudjuk azt is, hogy az éghaj- latváltozás várhatóan nagyobb mértékben fogja érinteni a Kárpát-medencét, mint más területeket: a globálisan prognosztizált, átlagosan 2 °C-os hômérséklet-emelkedéshez képest régiónk átlaghômérséklete az elôrejelzések szerint 3 fok fölötti mértékben emelkedik majd. Az ’Átalakulás’ segít megfogalmaznunk fontos kérdéseket azzal kapcsolatban, hogyan kell elôsegíteni és beindítani a magyarországi változásokat, és hogy milyen szerepe van a kisközösségek önszervezôdésének és identitásuk megerôsítésének a fenntartható jövô megteremtésében. A problémák sürgetô voltának felismerése lökést ad ahhoz, hogy mihamarabb cselekedjünk, a kockázatok pontosabb ismerete pedig arra sarkall minket, hogy támogassuk az éghajlatváltozás kihívásaira reagáló politikai cselekvést, és elôsegítsük, hogy az energetikai infrastruktúrába történô beruházások ne csupán a rövid távú biztonsági érdekeket szolgálják, hanem az alkalmazkodás hosszú távú szempontjait is.
Ha a modellt nem egyszerûen lemásoljuk, hanem tanulunk belôle,
•
Az új készségek megszerzése és a helyben biztosított megél-
és a helyi körülményekhez alkalmazzuk, az Átalakuló Városok
hetés hangsúlyozása széles körû együttmûködés kialakítására
Mozgalmának elképzelései Magyarországon is fordulatot hozhat-
nyújt lehetôséget, amely a tiltakozó akciókon túlmenôen
nak az alulról szervezôdô kezdeményezésekben.
mûködô alternatívák kialakítását is lehetôvé teszi.
•
•
A pozitív jövôkép elôrevetítése szélesebb dimenziót és
•
Támogató közösségi akciók szervezésével vonzóbbá tehetô
együttmûködési lehetôséget teremt a fenntartható-alkal-
a változásért végzett munka, kevésbé jelent önfeláldozást,
mazkodó életmódra törekvô mozgalmak számára.
mint inkább a személyiség gazdagodásának lehetôségét.
A hálózatokban mûködô, eredményorientált programok új
•
Ha a hangsúly a helyi erôforrások használatán van, akkor az
ötletekkel segíthetik az innovatív és alulról szervezôdô
igény is nagyobb lehet ezen erôforrások megóvására és a
közösségi kezdeményezéseket.
velük való gazdálkodásra.
10 ÉVES A VÉDEGYLET (2000–2010) Védegylet: együttmûködés a helyi közösségekkel A Védegylet 2000. évi létrejötte óta nyújt segítséget a közösségek számára a helyi környezeti konfliktusok kezeléséhez. Voltak sikertörténetek, mint például a Zengô megóvása. Itt a Védegylet helyi és országos szervezetek széles szövetségével együttmûködve lépett fel a NATOradarállomás tervezett megépítése ellen. Voltak kisebb, de jelentôs helyi gyôzelmek, mint például a Jókai téri vagy a Nagymezô utcai fák megmentése. Mindezeket az akciókat a helyi lakosság kezdeményezte, a Védegylet pedig mozgalmi, jogi, média- és morális támogatást nyújtott hozzájuk. Nagyobb kampányokban is részt vettünk, így tagjai voltunk az egészségbiztosítás privatizációja ellen fellépô ’TB-mentôk’ mozgalomnak, amely az 1989-es rendszerváltás óta talán az egyik legjobb példát nyújtotta a kreatív civil fellépésre. Intézményteremtô munkát is végeztünk: „a jövô nemzedékek országgyûlési biztosa” tisztségének létrehozásáért indított kampányunk célja az volt, hogy intézményi támogatást biztosítsunk mindazok számára, akik a fenntartható jövôért dolgoznak. Kezdeményezésünk eredményeképpen 2008-ban a világon egyedülálló módon hazánkban felállhatott a jövô nemzedékek országgyûlési biztosának hivatala. Noha a felsorolt kezdeményezések sem az éghajlatváltozáshoz, sem az olajhozam-csúcs problémájához nem kapcsolódnak közvetlenül, nem véletlen említettük meg ôket. Ahhoz, hogy Magyarországon elinduljon valamiféle változás, részben azt az óriási pesszimizmust és kishitûséget kell leküzdeni, amely bármiféle közösségi kreatív kezdeményezés életerejét kiszívja. Ha megadnánk magunkat ennek a „közös bölcsességnek”, nem állnánk fel a tévé elôl. A sikerek elismerése és megünneplése nyomán nô az emberek, szervezeteik és mozgalmaik önmagukba vetett bizalma, így képesek lesznek arra, hogy mentálisan felkészüljenek a változások végrehajtására. Fontos továbbá, hogy megvizsgáljuk, mi mûködik és miért: ahhoz, hogy megvalósítsuk a kívánt mértékû változást, civil szervezetek szoros szövetségét kell kialakítanunk. Ám még ennél is fontosabb a megértés, a bevonás, a képességek és lehetôségek bôvítése, valamint a készségek és eszközök továbbadása másoknak, hogy több lehetôségük legyen a változásokat elôsegíteni. Ennek érdekében a Védegylet az alábbi programok megvalósításán dolgozik: Klímaváltozás: a Védegylet helyi közösségek és aktivisták közremûködésével 2008-ban rendezte meg a ‘Klímaébresztô’ elnevezésû országos filmhetet, 2009-ben pedig, más zöld szervezetekkel együttmûködve a ‘Hülyeség kora’ vetítéssorozatot, hogy felhívja a figyelmet az éghajlatváltozásra. A programok során több mint 300 figyelemfelkeltô akcióra került sor országszerte: iskolákban, közösségi házakban és klubhelyeken egyaránt. A program keretében az Átalakulás fogalma köré szervezve támogatjuk és elômozdítjuk a közösségi együttgondolkodást. Természetvédelem és demokrácia: a természetvédelem felülrôl irányított mûködése következtében a nemzeti parkok és a területhasználók között számtalan konfliktus feszül, amelyek nemcsak a nemzeti parkok mûködésére hatnak kedvezôtlenül, hanem a gazdálkodók életére is. A Védegylet kutatása során az szeretné megmutatni, hogy ezek a konfliktusok feloldhatók és az erôforrások is hatékonyabban óvhatók meg, ha teljesül a természeti erôforrások közösségi kontrollja, konkrétabban pedig, ha kialakul a társadalmi részvétel a természetvédelemben. A vízgazdálkodásra Magyarországon hagyományosan a technokrata megközelítés a jellemzô, és a természeti erôforrás felhasználói talán még jobban ki vannak rekesztve a döntéshozatalból, mint a természetvédelem esetében. A Védegylet programja a Dera-patak mentén kísérletet tesz a közösségi részvétel kialakítására az ökológiai elvek mentén végzett vízgazdálkodásban.
Írta: Tracey Wheatley Fordította: Polyacskó Orsolya
Magyar nyelvi lektor: Székács István Grafika: Kiss Maja
Élelmiszer-önrendelkezés: a kistermelôi tevékenység fennmaradása kulcsfontosságú ahhoz, hogy biztosítsuk a jövô élelmiszerellátását. Ahogy egyre kritikusabbá válik az energiaellátás kérdése, úgy emelkedik a külföldön termelt és globális kereskedelemben terjesztett élelmiszerek ára. Ennek részben az az oka, hogy a mûtrágyák és a mezôgazdaságban használt más kémiai anyagok alapanya a földgáz. Várható tehát, hogy újra népszerûek lesznek a helyben elérhetô élelmiszerek. A Védegylet egy nemzetközi hálózat részeként annak érdekében lobbizik, hogy az élelmiszert vonják ki a kereskedelmi tárgyalások hatálya alól, hogy a fejlôdô országok legszegényebb lakosai is védelmet élvezzenek, és hogy a magyar kistermelôk helyi piacokon árusíthassák terményeiket. Ehhez nemcsak az szükséges, hogy a városközpontokban található piacok mindenki számára elérhetôek maradjanak, hanem olyan helyi közösségek támogatására is szükség van, amelyek nem szeretnék, ha piacuk a beruházók terveihez alkalmazkodna, ehelyett a helyi közösségben felmerülô igényeket szolgálja.
Környezeti igazságosság: a rendkívüli szegénység éppoly környezetromboló tud lenni, mint a rendkívüli gazdagság. Ám míg a gazdagoknak van befolyásuk a folyamatokra, a szegényeknek általában nincs. A program részeként gazdaságilag hátrányos helyzetû csoportokkal, így többek között romákkal, vidéki közösségekkel stb. mûködünk együtt annak érdekében, hogy olyan helyi problémákat tudjanak képviselni, mint az úgynevezett energiaszegénység, az erôforrásokhoz való hozzáférés vagy a minôségi lakhatás hiánya. A Globál Projekt adatbázisa közösségi beszélgetésekhez biztosít filmeket. A program 2000es indulása óta a globális civil mozgalmak jobb megismerését segítette. A teljes filmkatalógus elérhetô a Lehet más a világ közösségi oldalon: http://www.lmv.hu/globalprojekt A méltányos kereskedelem kampány keretében rendszeresen szervezünk a „fair trade büfékhez” kapcsolódó oktatási programokat. Az országos programsorozattal ahhoz szeretnénk hozzájárulni, hogy a lakosság pontosabb képet kapjon a kistermelôk világszerte hátrányos helyzetérôl, és felhívjuk figyelmüket arra, hogy a méltányos kereskedelem révén szélesebb társadalmi elônyök biztosíthatók. A kisközösségi kutatás „célja, hogy minél több környezetkímélô életformát folytató, közéletileg is aktív helyi kisközösség jöjjön létre az országban – akár falvakban, akár városokban. A projekt elsô szakaszában (2008–2011) a már létezô kisközösségek terepi vizsgálata, valamint egy kézikönyv és egy hozzá kapcsolódó honlap elkészítése a fô cél.” A Védegyletnek 15 munkatársa van, 200 alkalmi önkéntes, 60 támogató tagja, kéthetenként megjelenô hírlevelünket 2000-en kapják meg. www.vedegylet.hu További információ:
[email protected], Bp. 1114, Bartók Béla u. 19., tel.: +36 1 279 1595 Ha szimpatizál a VÉDEGYLET tevékenységével, egyetért céljainkkal, kérjük támogassa anyagilag egyesületünket! Bankszámlaszámunk: Ella Bank: 17000019–11533401 Adószámunk 1%-hoz: 18689637–1–42
A dokumentum létrejöttét az Európai Unió támogatta. Tartalmáért kizárólag a szerzô felel.
