A Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság jelentése a 2015-ben végzett tevékenységéről

A Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság jelentése a 2015-ben végzett tevékenységéről

Jóváhagyom:

---------------------------------------------------------dr. Rácz András környezetügyért felelős helyettes államtitkár

Felterjesztésre jóváhagyta: Ugró Sándor igazgató

Szerkesztette: dr. Magyar Gábor A jelentés összeállításában közreműködtek:

Aradi Eszter, Balázs Réka, Filotás Zoltán, Gilly Zsolt, dr. Kardos Mária, Klucsai Dávid, Kovács Erika, dr. Kovács Éva, Ludnai Tünde, Nagy Anett, Sipos Ferenc, Szász Márta, Tajti László, Tihanyi Zoltán, Vajda Zoltán

2

Tartalomjegyzék 1. Bevezetés 5 2. Személyi állomány 5 3. Oltalom alatt álló természeti értékek és területek adatai, információi 6 3.1. Országos jelentőségű védett, védelemre tervezett természeti, Natura 2000- és egyéb területek és ezek változásai 6 3.1.1. Országos jelentőségű, egyedi jogszabállyal létesített védett és védelemre tervezett természeti területek (köztük a védett földtani alapszelvények és földtani képződmények) 6 3.1.2. „Ex lege” védett természeti területek 8 3.1.3. „Ex lege” védett természeti értékek (barlangok: kiépítések, műszaki beavatkozások, hasznosítási jelentések, dokumentációs tevékenységek, térképezések, állapotfelvételek, kezelési tervek, nagyobb feltárások) 8 3.1.4. Natura 2000-területek 8 3.1.5. Nemzetközi jelentőségű területek 8 3.1.6. Országos jelentőségű védett természeti területek speciális természetvédelmi kezelési tervű részterületei (közöttük a védelemre tervezett földtani alapszelvények, földtani képződmények, ásvány- és ősmaradvány-lelőhelyek) 9 3.2. Területvásárlások, kisajátítások adatai (védettségi szint helyreállítás, elővásárlási jog, pályázatok) 9 3.3. Saját vagyonkezelésű területek 10 3.4. Terület nélküli, egyedi jogszabállyal védett és védelemre tervezett természeti értékek 11 3.4.1. Védett mesterséges üregek 11 3.5. Egyéb speciálisan megkülönböztetett védelemben részesülő területek 11 3.6. Magas természeti értékű területek (MTÉT) 12 4. Kutatás és monitorozás (saját, illetve más szervvel végeztetett) 12 4.1. Kutatás (tárgya, helyszíne, forrása és főbb eredményei) 12 4.1.1. Élő természeti értékek kutatása 12 4.2. Monitorozás (tárgya, helyszíne, forrása és főbb eredményei) 16 4.2.1. Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer (NBmR) 16 4.2.2. Natura 2000-területek monitorozása 22 4.2.3. Nádi énekesmadarak monitorozása 27 4.2.4. Élettelen környezeti tényezők monitorozása 27 4.3. TIR-be betöltött és betöltésre előkészített adatok modulonként 29 4.4. Jelentési kötelezettség 29 4.4.1. Országjelentés 29 5. Természetvédelmi kezelési tevékenység 29 5.1.A) Természetvédelmi kezelési tervek (meglévő, ill. 2015-ben elkészült) 29 5.1.B) Natura 2000 fenntartási tervek (meglévő, ill. 2015-ben készült) 29 5.2. Élőhely-fenntartás, kezelés (élőhelyek és területegységek szerinti bontásban) 30 5.2.1. Az élőhelyeket érintő jelentősebb ökológiai állapotváltozások 30 5.2.2. Élőhely-fenntartási és -kezelési tevékenységek ismertetése 31 5.3. Élőhely-rehabilitáció (helyszín, az élőhely típusa, forrása, kezdete, várható befejezése) 31 5.4. Fajmegőrzési tevékenységek 32 5.4.1. A fajokat érintő jelentősebb ökológiai állapotváltozások 32 5.4.2. Fajmegőrzési tevékenységek ismertetése 32 5.5. Génmegőrzés 33 5.5.1. Génmegőrzési tevékenység ismertetése állatok esetében (nukleusz állományok) 33 5.5.2. Génmegőrzési tevékenység ismertetése növények esetében 35 5.6. Erdőterületek, erdőgazdálkodás 35 5.6.1. Nem saját vagyonkezelésben lévő védett és Natura 2000 erdőterületek 35 5.6.2. Saját vagyonkezelésben lévő erdőterületek kezelése 36 5.7. Vadászterületek, vadgazdálkodás 37 5.8. Nyilvántartott halgazdálkodási vízterületek 39 5.8.1. Védett nyilvántartott halgazdálkodási vízterületek 39 5.8.2. Védett halastavak 40 5.9. Természetvédelmi mentőtevékenység 41 6. Tájvédelem 41 6.1. Egyedi tájértékek (településenkénti kimutatás, változások) 41 6.2. Településrendezési eszközök és területrendezési tervek véleményezése, közreműködés az elkészítésben 41 6.3. Fejlesztési koncepciók és egyéb tervek véleményezése, közreműködés az elkészítésben 42 6.4. Tájvédelmi szakértői tevékenység 42 3

6.5. Tájvédelmi jelentőségű beavatkozások 7. Projektek (természetvédelmi, informatikai, turisztikai stb. projektek célja, előrehaladása, eredményei) 8. Jogi és ügyiratforgalommal kapcsolatos tevékenység 8.1. Az igazgatóság ügyiratforgalma 8.1.1. Szakvéleményadás/adatközlés a hatóságok számára 8.1.2. Jelentési feladatok az FM számára: természetvédelmi szakmai főosztályok, költségvetési, HEO stb. bontásban 8.1.3. Ügyfelekkel történő levelezés, egyeztetés 8.2. Szabálysértés 8.3. Természetvédelmi bírság 8.4. Büntetőügyek 8.5. Polgári perek 9. Természetvédelmi Őrszolgálat 9.1. Alapadatok 9.1.1. Személyi feltételek 9.1.2. Technikai felszereltség 9.1.3. Polgári természetőrök 9.2. Feladatellátás 9.2.1. Hatósági feladatellátás 9.2.2. Együttműködés más hatóságokkal 9.2.3. Hatósági típusú tevékenységen kívüli feladatok ellátása 10. Költségvetés és vagyon 10.1. Kiadások (területkezelésre, védett természeti területek, nem védett Natura 2000-területek) 10.2. Bevételek 10.3. Vagyon 10.3.1. Befektetett eszközök 10.3.2. Forgóeszközök 10.4. Épületek 11. Bemutatás, oktatás, társadalmi kapcsolatok 11.1. Ökoturisztikai és környezeti nevelési infrastruktúra 11.1.1.Látogató-, és oktatóközpontok 11.1.2.Tanösvények 11.1.3.Egyéb bemutatóhelyek 11.2. Ökoturisztikai és környezeti nevelési programok, szolgáltatások 11.2.1. Új ökoturisztikai és környezeti nevelési létesítmények 11.2.2. Szakvezetéses túrák 11.2.3. Erdei iskolák 11.2.4. Egyéb ökoturisztikai és környezeti nevelési programok, szolgáltatások 11.2.5. Kiadványok 11.2.6. Látogatóstatisztika 11.3. Társadalmi kapcsolatok 11.3.1 Nemzeti Parki Termék védjegyrendszer működtetése, pályázati eredmények, programok bemutatása 11.4. Tervezett fejlesztések 11.5. Együttműködési megállapodások 11.6. Fontosabb események 12. Közfoglalkoztatás 12.1. Alapfeladatok, személyi feltételek 12.2. Elvégzett feladatok, eredmények 12.3. Tapasztalatok 12.4. Javaslatok 13. Kapcsolattartás hazai partnerszervezetekkel 14. Belföldi és külföldi együttműködés 15. Ellenőrzés 16. Éves munka összefoglalása 17. Fontosabb célkitűzések a következő évre (munkaterv), a tervezett pályázatok ütemezése megvalósítása

4

42 43 49 49 49

49 49 49 50 50 50 50 50 50 51 51 51 51 52 53 54 54 55 56 56 56 56 57 57 57 57 57 57 57 57 58 58 59 60 60 62 62 62 62 63 63 63 64 64 64 64 65 66 és 67

1. Bevezetés Magyarország második legrégebbi nemzeti parkja és a természetvédelmi kezeléssel megbízott nemzetiparkigazgatóság a Duna–Tisza köze szikes tavainak, az azt körülvevő és egyben attól függő élővilág, illetve a hagyományos állattartási módok megőrzését már 41 éve szolgálja. Néhány, az igazgatóság működési területén található védett természeti terület még régebbi: a Mártélyi tájvédelmi körzet a 45., a Péteri-tavi madárrezervátum természetvédelmi terület és a Pusztaszeri tájvédelmi körzet egyaránt a 40. évfordulójához érkezik 2016-ban. A nemzetipark-igazgatóság természetvédelmi kezelőként ugyancsak gondoskodik a nemzeti park törzsterületén kívül eső, de az igazgatóság működési területén található további természetvédelmi szempontból jelentős értékek (ex lege vagy egyedi jogszabály révén védett természeti területek Natura 2000-területek, védett vagy fokozottan védett növény- és állatfajok) megőrzéséről, fennmaradásáról is. A korábbi évekhez hasonlóan az igazgatóság természetvédelmi kezelői tevékenységében kiemelt szerepet kapott a közmunkaprogram eredményes működtetése, illetve az európai uniós pályázati források minél teljesebb körű kiaknázása. Ahol a védelem különösen indokolja, az igazgatóság igyekszik vagyonkezelésbe venni a legértékesebb területeket. Ahol a természetvédelmi kezelés csak aktív élőhelykezeléssel biztosítható, ott lehetőség szerint régi magyar háziállatfajtákat – magyar szürke marhát, illetve bivalyokat – veszünk igénybe. Ahol a kezelés saját állatállománynyal nem oldható meg gazdaságosan és a természetvédelmi célok elérését az nem veszélyezteti, az igazgatóság vagyonkezelésében lévő területek kezelésére földhaszonbérlet útján egyéni gazdálkodók vagy gazdasági szervezetek közreműködését veszi igénybe.

2. Személyi állomány A személyi állomány létszáma 2014. december 31. napján 147 fő, míg 2015. december 31. napján 139 fő volt. A 2015-ben 1 fő kormánytisztviselő jogviszonya közös megegyezéssel, 1 fő kormánytisztviselő jogviszonya hivatalvesztés fegyelmi büntetés miatt szűnt meg. Az elmúlt évben egy fő kormánytisztviselő kormányzati szolgálati jogviszonya szűnt meg az öregségi teljes nyugdíjra való jogosultságának elérésére tekintettel. A 2015-ben összesen 17 fő munkavállaló jogviszonya szűnt meg munkáltatói felmondás, közös megegyezés, valamint a határozott idő lejárta miatt. Az igazgatóság 4 fő kormánytisztviselővel és 8 fő munkavállalóval létesített jogviszony az elmúlt évben. Egy fő kormánytisztviselő Gyes-t követően tért vissza az igazgatóság aktív állományába az elmúlt évben. 2015-ben egy fő kormánytisztviselő és egy fő munkavállaló volt gyesen. 2015-ben egy fő vett részt prémiumévek programban. Az alkalmazottak javadalmazása a 2011. évi CXCIX. törvény a közszolgálati tisztviselőkről, a Munka Törvénykönyvéről, és a Közszolgálati Szabályzatunknak megfelelően került sor. Jutalmazásokra csak a törvényi kereteken belüli kötelező jellegű (jubileumi jutalom: 2 fő) került sor 2015-ben. A cafetériajuttatás kifizetés a törvényi előírások és belső szabályzatunk szerint történt. 2015-ben 6 fő kormánytisztviselő tett sikeres közigazgatási alapvizsgát, 4 fő pedig sikeres közigazgatási szakvizsgát. A Föld Napja alkalmából munkája elismeréseképpen Miniszteri Elismerő Oklevelet kapott Barna Zsolt, Lóránt Miklós, dr. Vadász Csaba, továbbá Tserenjav Otgontsetseg. A BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság az 1956-os forradalom és szabadságharc 59., valamint a Köztársaság kikiáltásának 26. évfordulója alkalmából rendezett központi meg-emlékezésen Dr. Tollár Tibor tű. vezérőrnagy, a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság megbízott főigazgatója a tűzeset felszámolása kapcsán a katasztrófavédelemmel történő együttműködés elismeréseként főigazgatói ajándéktárgyat adományozott Ugró Sándor és Pálinkás Csaba részére. 2015. december 31-én az igazgatóság személyi állományát az alábbi táblázat mutatja. Szakképzettség Kormánytisztviselő Kormányzati ügykezelő Munka Törvénykönyv hatálya alá tartozó Szerződéses munkavállaló* Mindösszesen *EU-s projekt keretében foglalkoztatottak

Alapfokú 0 0 10 0 10 5

Középfokú 12 1 35 1 49

Felsőfokú 69 0 1 10 80

Összesen 81 1 46 11 139

Munkatársaink nyelvismeretét tekintve angolul, németül, olaszul, oroszul, szerbül, franciául, spanyolul és eszperantó nyelven beszélnek alap-, közép- vagy felsőfokon. Személyzeti állományunk nyelvismereti megoszlása: Személyi állomány Kormánytisztviselő Munka Törvénykönyv hatálya alá tartozó EU-s projekt keretében foglalkoztatott szerződéses munkavállaló Mindösszesen

fő/nyelvvizsgák száma 46/56 1/1 7/12 54 fő/ 69 nyelvvizsga

A nemzetipark-igazgatóságok részéről a védett természeti területek és a Natura 2000-területek természetvédelmi kezelése kapcsán nem hazai költségvetési források terhére foglalkoztatottak száma (fő) 1.1. Kormánytisztviselők - teljes munkaidőben 1.2. Szerződéses munkavállalók - teljes munkaidőben 1.3. MTvK munkavállalók - teljes munkaidőben 1.4. Kormánytisztviselők - részmunkaidőben 1.5. Szerződéses munkavállalók - részmunkaidőben 1.6. MTvK munkavállalók - részmunkaidőben 2. A védett természeti területek és Natura 2000-területek természetvédelmi kezelése kapcsán alkalmazott közfoglalkoztatottak száma (fő) 3. A védett természeti területek és Natura 2000-területek természetvédelmi kezelése kapcsán az igazgatósággal írásos megállapodás alapján együttműködő vállalkozások érintett munkavállalóinak becsült száma (fő) 3.1 Turisztikai szolgáltatók 3.2. Megbízott tervező/kivitelező vállalatok 3.3. Gazdálkodók, mezőgazdasági, erdészeti vállalkozások 3.4. Egyéb

0 0 9 0 0 2 97

28 79 47 65

3. Oltalom alatt álló természeti értékek és területek adatai, információi 3.1. Országos jelentőségű védett, védelemre tervezett természeti, Natura 2000- és egyéb területek és ezek változásai 3.1.1. Országos jelentőségű, egyedi jogszabállyal létesített védett és védelemre tervezett természeti területek (köztük a védett földtani alapszelvények és földtani képződmények) Működési terület (ha)

1 005 894 ha Védett természeti terület Száma (db)

Nemzeti park Tájvédelmi körzet Természetvédelmi terület Természeti emlék Védelemre tervezett földtani alapszelvények Védelemre tervezett földtani képződmények Összesen

Ebből fokozottan védett (ha)

Változás a tárgyévben (ha)

Kiterjedése (ha)

1 3 18 3

50 523 26 833 4897 3,8582

22

82 257 ha

Védelemre tervezett Száma (db)

12778 1174 228

Kiterjedése (ha)

(bővítés) 0 6 (3 bővítés)

8011 0 1068

7

9079

3,8582

Országos jelentőségű, egyedi jogszabállyal kihirdetett védett természeti területek Név Törzskönyvi szám Kiterjedése (ha) Ebből fokozottan védett (ha) KNP, Felső-kiskunsági-puszta 109/NP/74 11 851,24 1281,7449 KNP, Peszér–Adacsi-rétek 109/NP/74 5 797,70 KNP, Fülöpházi-buckavidék 109/NP/74 2 104,60 KNP, Kolon-tó 109/NP/74 3 057,93 28,9184 6

KNP, Bócsa–Bugac KNP, Orgoványi-rétek KNP, Felső-kiskunsági-tavak KNP, Mikla-puszta KNP, Szikra és az Alpári-rét Mártélyi tájvédelmi körzet Pusztaszeri tájvédelmi körzet Körös-éri tájvédelmi körzet Kiskőrösi-turjános tt. Péteri-tavi Madárrezervátum tt. Csólyospálosi földtani feltárás tt. Kéleshalomi-homokbuckák tt. Holdrutás-erdő tt. Császártöltési Vörös-mocsár tt. Kiskunhalasi Fejetéki-mocsár tt. Bácsalmási Gyapjasgyűszűvirág termőhely tt. Kónya-szék tt. Érsekhalmi Hét-völgy tt. Kunpeszéri Szalag-erdő tt. Hajósi-homokpuszta tt. Jászszentlászlói Kalmár-erdő tt. Hét vezér emlékmű tt. Fülöp-szék tt. Hajósi-kaszáló és -löszpartok tt. Pirtói-homokbuckás tt. Szelidi-tó tt.

109/NP/74 109/NP/74 109/NP/74 109/NP/74 109/NP/74 94/TK/71 122/TK/76 330/TK/12 221/TT/90 124/TT/76 168/TT/78 121/TT/75 120/TT/75 219/TT/90 251/TT/92 252/TT/92 291/TT/98 288/TT/98 289/TT/98 290/TT/98 300/TT/05 213/TT/90 214/TT/90 229//TT/90 326/TT/12 123/TT/76

11 670,41 3 972,91 4 968,74 6 124,13 975,32 2 276,12 22 332,74 2 224,07 641,24 785,05 1,16 176,26 116,36 930,32 35,07 3,89 454,00 27,02 118,81 186,09 8,88 4,34 41,65 123,53 591,31 652,54

7143,2797 2214,1343 2109,5757

1174,2207

192,4236 1,1628

34,2641

A Szelidi-tó természetvédelmi terület bővítéséről és határainak módosításáról szóló 6/2014. (IX.1.) Fm rendeletet követően a természetvédelmi terület ingatlan-nyilvántartás és EOV koordináta lehatárolásának pontosításaként növekedett a természetvédelmi terület az előző évhez képest 6 ha-ral. A földtani alapszelvények és földtani képződmények védetté nyilvánításáról és természetvédelmi kezelési tervéről szóló 55/2015. (IX. 18.) FM rendelet a KNPI működési területén természeti emlékként védetté nyilvánította a következő földtani képződményeket: - Katymári téglavető földtani képződmény természeti emlék, - Madarasi téglavető földtani képződmény természeti emlék, - Öthalom földtani alapszelvény természeti emlék. Védelemre tervezett természeti területek: Terület Bácsalmási gyapjas gyűszűvirág termőhelye természetvédelmi terület (bővítés) Érsekhalmi hét-völgy természetvédelmi terület (bővítés) Gátéri Fehér-tó természetvédelmi terület Imrehegyi gyepek természetvédelmi terület Kiskunsági nemzeti park (bővítés) Kiskunsági nemzeti park (bővítés, 2. ütem) Peszéri-erdő természetvédelmi terület

Védetté nyilvánítás állapota a területi egyeztetés megkezdéséhez a kezelési tervdokumentáció felülvizsgálata és annak szakmai egyeztetése 27,6931 ha szükséges a területi egyeztetés megkezdéséhez a kezelési tervdokumentáció felülvizsgálata és annak szakmai egyeztetése 243,8952 ha szükséges a kezelési terv területi egyeztetése megtörtént, a további egyeztetések lefolytatása érdekében a terv felülvizsgálata 702,6649 ha szükséges a területi egyeztetés megkezdéséhez kezelési tervdokumen94,0970 ha táció készítése, annak szakmai egyeztetése szükséges a területi egyeztetés megkezdéséhez kezelési tervdokumen5 222,4254 ha táció készítése, annak szakmai egyeztetése szükséges a területi egyeztetés megkezdéséhez kezelési tervdokumen2 788,1675 ha táció készítése, annak szakmai egyeztetése szükséges a területi egyeztetés megkezdéséhez a kezelési tervdoku640,5268 ha mentáció felülvizsgálata és annak szakmai egyeztetése kiterjedés

7

Tázlári homokbuckák természetvédelmi terület Összesen

szükséges a területi egyeztetés megkezdéséhez kezelési tervdokumen761,6698 ha táció készítése, annak szakmai egyeztetése szükséges 10 481,1397 ha

3.1.2. „Ex lege” védett természeti területek Ex lege védett természeti területek* lápok szikes tavak kunhalom földvár forrás víznyelő

Egyedi hatósági határozattal lehatárolt ex lege védett természeti területek Száma (db) Kiterjedése (ha) 338 4 433 ha 138 1 630 ha 126 8 -

Egyedi hatósági határozattal lehatárolásra váró ex lege védett természeti területek Száma (db) Kiterjedése (ha) 255 17 928 ha 371 13 399 ha -

*Legutoljára 2014-ben frissített adatbázisból számított adatok, nem tartalmazzák az egyedi jogszabállyal (is) kihirdetett védett természeti területekre eső lápokat és szikes tavakat (a darabszám az egymástól külön álló poligonok számát jelenti).

Kunhalmok és földvárak: A Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság működési területén 126 regisztrált kunhalom és 8 földvár ismert. A kunhalmok megőrzendő tájképi elemként bekerültek az Európai Unió által előírt ún. „Kölcsönös megfeleltetés” rendszerébe. Az egyes kunhalmokról és földvárakról a kevés adat és a komplex kutatások hiánya miatt keveset tudunk. Folyamatos ellenőrzésük, további vizsgálataik elengedhetetlenek megőrzésükhöz, ennek érdekében felülvizsgálatuk és felvételezésük 2015-ben is folytatatódtak (lásd. 4.2.4. Élettelen környezeti tényezők monitorozása).

3.1.3. „Ex lege” védett természeti értékek (barlangok: kiépítések, műszaki beavatkozások, hasznosítási jelentések, dokumentációs tevékenységek, térképezések, állapotfelvételek, kezelési tervek, nagyobb feltárások) Az igazgatóság működési területén a Tvt. definíciójának megfelelő barlang, forrás vagy víznyelő nem található.

3.1.4. Natura 2000-területek Az igazgatóság természetvédelmi kezelésében álló Natura 2000-területek kiterjedése: csak különleges madárvédelmi terület (KMT) csak különleges természetmegőrzési terület (KTT) KMT és KTT is egyben Összes Natura 2000

58 833 ha 50 205 ha 71 307 ha 180 345 ha

Az igazgatóság működési területén található Natura 2000-területek kiterjedése (függetlenül attól, ki a természetvédelmi kezelő): 168 005 ha. Natura 2000-területek Hatósági táblák kihelyezése Tanösvények száma Látogatóközpontok száma Projekttel (KEOP, LIFE+) érintett területek száma

db

Érintett ha

22 1 13

130 021

3.1.5. Nemzetközi jelentőségű területek A 3.1.4. fejezetben felsorolt Natura 2000-területeken túlmenően az igazgatóság működési területén található természetvédelmi szempontból nemzetközi jelentőségű területek kiterjedése: 8

Nemzetközi jelentőségű vadviz MAB bioszféra-rezervátum Biogenetikai rezervátum (Kolon-tó)

31 827 ha 23 761 ha 2 962 ha

Az igazgatóság működési területén Európa-diplomás terület, világörökség-helyszín vagy geopark nem található. Nemzetközi jelentőségű vadvíz Hatósági táblák kihelyezése Tanösvények száma Látogatóközpontok száma Projekttel (KEOP, LIFE+) érintett területek száma

db 0 5 1 6

Érintett ha

Bioszféra-rezervátum Hatósági táblák kihelyezése Tanösvények száma Látogatóközpontok száma Projekttel (KEOP, LIFE+) érintett területek száma

db 0 9 0 5

Érintett ha

31 827

43 839

3.1.6. Országos jelentőségű védett természeti területek speciális természetvédelmi kezelési tervű részterületei (közöttük a védelemre tervezett földtani alapszelvények, földtani képződmények, ásvány- és ősmaradvány-lelőhelyek) Az igazgatóság működési területén két földtani alapszelvény országosan védett természeti terület részeként áll természeti oltalom alatt. 2015-ben az igazgatóság működési területén három új földtani képződmény került természeti emlékként védetté nyilvánításra. A földtani alapszelvények és földtani képződmények védetté nyilvánításáról és természetvédelmi kezelési tervéről szóló 55/2015. (IX. 18.) FM rendelet az igazgatóság működési területén természeti emlékként védetté nyilvánította a következő földtani képződményeket: Katymári téglavető földtani képződmény természeti emlék, Madarasi téglavető földtani képződmény természeti emlék, Öthalom földtani alapszelvény természeti emlék.

3.2. Területvásárlások, kisajátítások adatai (védettségi szint helyreállítás, elővásárlási jog, pályázatok) Földterület-vásárlás kisajátítás révén* védettségi szint helyreállítása elővásárlási jog révén saját forrásból

db 1 16

Területnagyság 0,0295 ha 24,5209 ha

Vételár 15 000 Ft 9 555 105 Ft

pályázati (LIFE, KEOP), uniós forrásból Együtt

155 172

73,5815 ha 98,1319 ha

64 484 627 Ft 74 054 732 Ft

A földek összesített átlagára 754 645 Ft/ha, mely mintegy kétszázezer Ft/ha vételár-emelkedést mutat az előző év átlagárához képest. *Kisajátítási eljárás A táblázatban szereplő kisajátítási eljárás egy EU-s projekttel érintett ingatlan 1/1 tulajdoni hányadának megszerzéséhez volt szükséges. Nem szerepelnek a táblázatban a korábbi években indított eljárások adatai. Az 1233/2012. (VII. 12.) Korm. határozat végrehajtása érdekében, jogellenesen magántulajdonba került, a védettségi szint helyreállításáról szóló törvény hatálya alá tartozó mintegy 130 ha védett természeti terület (2 db ingatlan) tulajdonjogának kisajátítás útján történő megszerzésére 2012-ben kisajátítási eljárást indítottunk. A hatóság 165 067 074 Ft kártalanítást állapított meg; a tulajdonosok a megállapított kártalanításon felül további 572 912 864 Ft kártalanítási igényt terjesztettek elő a közigazgatási perben, de jogalapjában is támadták a kisajátítást. Az eljárás áthúzódott 2015-re is. A bíróság helyt adott a tulajdonosok kérelmének a jogalap tekintetében, és a kisajátítási hatóságot új eljárásra kötelezte. Mind a kisajátítási hatóság, mind a KNPI a Kúriához felülvizsgálati kérelmet nyújtott be; a kisajátítási eljárás a döntésig felfüggesztésre került. 9

3.3. Saját vagyonkezelésű területek 2015-ben az igazgatóság 6450,35 hektár saját hasznosítású területtel pályázott a SAPS+Zöldítés-be, továbbá 2015 decemberében 3488,62 ha-ral pályázott Agrár-Környezetgazdálkodási Programra, valamint 1953,12 ha-ral Ökológiai Gazdálkodás fenntartására, melyeknek elbírálása folyamatban van. Művelési ág Erdő Fásított terület Gyep (rét, legelő) Gyümölcsös Halastó Kivett Nádas Szántó Szőlő Összesen

Terület (ha) 6 760 247 32 570 2 753 7 313 2 977 2 881 8 53 511

Saját használatban (ha) 6 701 80 10 172 1 751 6 242 2 229 1 309 7 27 551

Haszonbérbe (hasznosításba) adva (ha) 0 167 22 398 1 2 1 071 748 1 572 1 25 960

Az igazgatóság a vagyonkezelésében lévő területek 48,5%-át (25 960 ha) földhaszonbérlet útján kezeli. A 2015ös gazdasági évben 573 db hatályos haszonbérleti szerződésünk volt. Az előző évhez képest a haszonbérbe adott területek nagysága 10%-kal nőtt, mely a 2015 őszén megpályáztatott nagy birtoktesttel rendelkező területek haszonbérbe adásával magyarázható. 2015 folyamán 15 birtoktest pályáztatása történt meg, melyből 3 db birtoktest pályázata eredménytelen lett. Az igazgatóság a haszonbérbe adott területeken fokozott ellenőrzést végez, elsősorban azt vizsgálja, hogy a földhasználók a haszonbérleti idő tartama alatt eleget tesznek-e a haszonbérleti szerződésben foglalt természetvédelmi előírásoknak, valamint a haszonbérlők által a gazdálkodási tervben vállaltaknak. A 2015-ös év során 77 db haszonbérleti szerződés ellenőrzése valósult meg, melyből 32 db átfogó, 37 db célellenőrzés és 3 db utóellenérzés volt, továbbá a Természetvédelmi Őrszolgálat minden haszonbérbe adott területen rendszeresen helyszíni szemlét tart. Az igazgatóság az állami tulajdonú, saját vagyonkezelésű területek több mint felén (52,19%-án) saját hatáskörben maga végzi az élőhely-fenntartási, természetvédelmi célú területkezelést a Természetmegőrzési Osztály és a Természetvédelmi Őrszolgálat közreműködésével. 2015. év folyamán 6.450,35 hektár saját hasznosítású területre igényeltünk egységes területalapú (SAPS) és Zöldítés támogatást, ebből termeléshez kötött szálas fehérjetakarmány-növények támogatási területe 62,94 ha, termeléshez kötött szemes fehérjetakarmány-növények támogatási területe 45,76 ha, valamint a termeléshez kötött anyatehén támogatásban (átmeneti nemzeti és európai uniós támogatás) 1198 db magyar szürke szarvasmarha és magyar házi bivaly anyaállattal (851 db magyar szürkemarha és 347 db bivaly), a hízott bika támogatás jogcímre 71 db növendék állattal pályáztunk. Az őshonos és veszélyeztetett mezőgazdasági állatfajták genetikai állományának tenyésztésben történő megőrzésére irányuló támogatásban 710 db magyar szürke szarvasmarhára és 293 db bivalyra nyújtottunk be pályázatot. 2015. decemberben 3.488,62 hektárral az Agrár-környezetgazdálkodási (AKG) és 1.953,12 ha-ral az Ökológiai gazdálkodás (ÖKO) célprogramjaiban is pályáztunk. Az igazgatóság gazdálkodási tevékenysége kapcsán folyósított földalapú támogatásból (SAPS), AKG támogatásokból, anyaállat-támogatásból és az őshonos nagy genetikai értékű állatok tartásának támogatásából finanszírozza a védett élőhelyek kezelését, védett területek fenntartását. Ebből a pénzügyi forrásból az élőhely-kezelésben nagy szerepet játszó magyar szürke szarvasmarha-, bivaly- és lóállomány fejlesztését, az állatállomány takarmányozásához szükséges szálas takarmány betakarítását és a kezelési tevékenységek elvégzéséhez szükséges mezőgazdasági gép beszerzését és működtetését is finanszírozta az igazgatóság. 2015. évi üzembe helyezéssel bővítettük fennálló mezőgazdasági gépparkunkat az alábbi gépekkel: Eszköz megnevezése, paraméterei LEKO 4,5 m Kompaktor 2 t. sor LEKO 5,4 m hidr. Gyűrűshenger LEKO 6 soros hidr. Kultivátor oldaltöltő kapával LEKO 4,4 m hidr. fogas simítóval LEKO 2,8 m szántóföldi kultivátor 2 tárcsasoros Összesen

Nettó ár (Ft) 2 770 000 1 615 000 720 000 785 000 2 030 000 7 920 000

Mennyiség (db) 1 1 1 1 1 5

A SAPS támogatott területeinken termesztett kultúráink a következőképpen oszlottak meg: 10

Állandó legelő (legeltetett): Állandó legelő (kaszált): Tavaszi zab: Kukorica: Tritikálé: Egyéb gyep (legeltetett): Egyéb gyep (kaszált): Pihentetett terület: Lucerna: Füves lucerna: Silócirok: Takarmány borsó: Szudáni cirokfű:

4321,38 ha 870,71 ha 43,06 ha 17,29 ha 42,01 ha 139,3 ha 384,23 ha 425,98 ha 62,94 ha 108,25 ha 19,89 ha 45,76 ha 11,56 ha

Az igazgatóság a saját vagyonkezelésében lévő 12 db náddal borított birtoktest nádaratását pályáztatta meg, melyből 8 birtoktest nádtermésének, mint lábon álló termésnek az adásvétele valósult meg. Nagy hangsúlyt helyezünk a védett területek fenntartására és gondozására, valamint az őshonos állatok tartására, mely egyaránt szolgálja a génmegőrzési és területfenntartási-kezelési célokat. Az igazgatóság maga is biogazdálkodó, a Biokontroll Hungária Kft. minősítésével rendelkezik. A szálastakarmány-termelés és a háziállatok legeltetése a jelenlegi 5682,82 ha-os biogazdálkodás alá vont területen történik, valamint 354,55 ha terület átállási időszakos területként szerepel. A 2015.12.31-ei takarmánykészletünk a következőképpen alakult: • Lucerna széna: 425 bála (195,5 tonna) • Lucerna szenázs: 798 bála (542,64 tonna) • Fűszéna: 10.544 bála (3584,96 tonna) • Fűszenázs: 816 bála (359,04 tonna) • Zab: 117,1 tonna • Silócirok, szudáni cirokfű: 280 tonna • Vásárolt alom szalma: 1375 bála (343,83 tonna) • Vásárolt lucerna széna: 970 bála (291,59 tonna) • Vásárolt fűszéna: 2230 bála (892,29 tonna) Ezen felül kb. 150 bála szálas takarmány a kedvezőtlen időjárás miatt a termőterületeken összecsoportosítva behordásra vár. 2015-ben a betakarítási munkáink a kedvező időjárásnak köszönhetően folyamatosan haladtak, így az idei évben jó minőségű takarmánykészlettel rendelkezünk. A Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság állatállományának növekedésével egyidejűleg a téli takarmányszükséglet is folyamatosan növekszik. A szálastakarmány betakarítására az igazgatóság gépparkjának további bővítése indokolt.

3.4. Terület nélküli, egyedi jogszabállyal védett és védelemre tervezett természeti értékek 3.4.1. Védett mesterséges üregek Az igazgatóság területén védett mesterséges üreg nem található.

3.5. Egyéb speciálisan megkülönböztetett védelemben részesülő területek Erdőrezervátum-területek kiterjedése Erdőrezervátum magterület Pufferterület Összesen 11

129,58 ha 189,82 ha 319,40 ha

Nemzeti Ökológiai Hálózat Típus Magterület Ökológiai folyosó Puffer Összesen

Kiterjedés (ha) 165 185,91 89 532,95 29 078,19 283 797,07

Igazgatóságunk működési területén az Országos Ökológiai Hálózat kiemelt térségi és megyei övezeteinek kijelölésének felülvizsgálata folyamatosan történik.

3.6. Magas természeti értékű területek (MTÉT) Az igazgatóság működési területén belül található MTÉT területek Duna-völgyi-sík MTÉT Homokhátsági MTÉT Tiszavölgyi MTÉT Összesen

106897,09 ha 120897,12 ha 43244,11 ha 271038,32 ha

A MTÉT program területi felülvizsgálata során a korábbi évek gyakorlata szerint 2015-ben is az elsődleges térképi lehatárolást a KNPI rendelkezésére álló térinformatikai adatbázisok (kiemelten a KNPI biotikai adatbázisát és a rendelkezésünkre bocsátott Mepar blokkfedvény) alapján végeztük, majd ezt követően az őrszolgálat és a Természet-megőrzési Osztály javaslata alapján történt a pontosítás. A felülvizsgálat eredményeként a KNPI koordinálásában három terület, összesen 271 038,32 ha kiterjedésben lesz része a 2016. január 1-jén újrainduló MTÉT programnak a fenti területi megoszlásban.

4. Kutatás és monitorozás (saját, illetve más szervvel végeztetett) 4.1. Kutatás (tárgya, helyszíne, forrása és főbb eredményei) 4.1.1. Élő természeti értékek kutatása Erdei legeltetés lehetséges hatásainak vizsgálata a Duna-Tisza közén Helyszíne: Duna-Tisza köze. Forrása: KNPI saját költségvetés. Kutatást végzi: Varga Anna, Molnár Ábel, Molnár Zsolt (MTA Ökológiai Kutatóközpont). Főbb eredményei: A jelentés részletesen összefoglalót adott az erdei legeltetéssel kapcsolatos, Duna–Tisza közi tájtörténeti adatgyűjtésről, és ismertette, hogy jelenleg is sokfelé folyik erdőterületen – titkolt – legeltetés, ami nem ritkán kedvező hatású tájhasznosításnak minősíthető. A kutatási jelentés szerint „természetvédelmi szempontból az erdei legeltetés kiemelten fontos lehet az erdősztyepp erdők és a felnyíló erdők kezeléséként és az özönnövények visszaszorításában. Mindamellett az erdei legeltetés biológiai és kulturális sokféleség fenntartásában, a vidék megtartó erejének növelésében és minőségi, bioélelmiszer termelésében is kiemelt szereppel bírhat. Az utóbbi időben az erdei legeltetés törvényi szintű engedélyeztetésére vonatkozó igény a természetvédelmi szakma mellett az agrárszférában is felmerült. Számos EU tagországban és több szomszédos országban is, az erdei legeltetés törvényileg szabályozott keretek között jelenleg is engedélyezett tájhasználati forma.” A jelentés példákat ismertet az erdei legeltetésre vonatkozó európai jogi szabályozásról. A szerzők javaslatot tesznek „kísérleti erdei legeltetés/legelőerdő” jogcím életbeléptetésére és engedélyezésére az erdei legeltetés hatásának alapos vizsgálata céljából. Nagynyíri-erdőben vadhatás vizsgálat. Helyszíne: Nagynyíri-erdő (HUKN20006). Forrása: KNPI saját költségvetés. Kutatást végzi: Kun András, Rév Szilvia (Sziklagyep Bt). Főbb eredményei: A Nagynyíri-erdő növényzetét összességében rendkívül leromlottnak és töredékeiben is pusztulónak látják a szerzők. Úgy gondolják, hogy – tekintettel a Magyar Alföld homoki tölgyeseinek világszinten egyedülálló voltára – a jelenlegi állapotok megváltoztatása, és a vegetáció-maradványok pusztulásának megelőzése érdekében az erdészeti és természetvédelmi hatóság közötti tárgyalásokra és mielőbbi megegyezésre lenne szükség. Szerintük a vadaskert határait oly módon kellene megváltoztatni, hogy oda 12

a már végképp és reménytelenül leromlott területek, faültetvények kerüljenek. A féltermészetes és természet közeli vegetációs foltokon pedig aktív beavatkozásokra: a vadak kizárására, az idegenhonos fafajok cseréjére, inváziós-eltávolításra és a turizmus korlátozására, illetve szabályozására lenne szükség. A rákosi vipera táplálékbázisát képező egyenesszárnyú közösségek vizsgálata Helyszíne: Kunpeszér, Kunadacs. Forrása: KNPI saját költségvetés. Kutatást végzi: Dr. Szövényi Gergely (e. v.). Főbb eredményei: A vizsgálat 7 lokalitáson, 32 mintavételi ponton, évente 2-3 alkalommal zajlik. A LIFE program (LIFE04NAT/HU/000116, LIFE 07NAT/H/000322) keretében, letermelt faültetvények helyén megvalósított gyeprekonstrukciók a viperák rovartáplálékának megteremtése szempontjából sikeresek. A gyeprekonstrukciók tizedik évére - természetes gyepekkel összehasonlítva - átlagos biomassza-sűrűségű és fajszámú egyenesszárnyú közösség alakult ki a vizsgált területeken. Három védett faj folyamatosan jelen volt 2015-ben is a mintaterületeken: a tőrös szöcske (Gampsocleis glabra), sisakos sáska (Acrida ungarica) és barbársáska (Calliptamus barbarus), valamint a korábbi évekhez hasonlóan előkerült a fokozottan védett magyar tarsza (Isophya costata). A kialakított gyepes élőhelyek a rákosi viperáknak jó rovarprédát biztosítanak, és a növényzet szerkezetének komplexebbé válásával alkalmas élőhelyet biztosítanak számukra. A jelentés részletes alapadatokat és származtatott adatokat tartalmaz az egyenesszárnyú közösségekre vonatkozóan (42 faj 3830 egyede, 627 rekord). Csengettyűvirág kutatása, helyi kezelési tervének elkészítése Helyszíne: Kiskőrös. Forrása: KNPI saját költségvetés. Kutatást végzi: Dr. Vojtkó András (e. v.), Farkas Tünde, (ANPI), Mészáros András (BfNPI), Gál Attila (KNPI). Főbb eredményei: Populációméret-felmérés és fenobiológiai vizsgálatok, maggyűjtés és vetés, regionális kezelési terv elkészítése valósult meg. Az állomány mérete a korábbi évekhez képest (96 tő) csökkent, 2015-ben 73 tő volt fellelhető. Magvetéssel ex situ mesterséges szaporítás történt, 25 tövet sikerült felnevelni, ezek jelenleg génmegőrzési célokat szolgálnak, illetve továbbszaporításuk tervezett. A KNPI működési területén található láperdők florisztikai felmérése. Helyszíne: Kecel, Közös-erdő és Berek-erdő; Fülöpháza, Káposztási turjános; Kiskőrös, Szücsi-erdő; Tabdi, Tabdi-erdő; Csengőd: Kulléri-erdő. Forrása: KNPI saját költségvetés. Kutatást végzi: Mesterházy Attila (Radiola Kutató és Tanácsadó Bt). Főbb eredményei: Á-NÉR típusú élőhely-térképezés történt 6 erdőtömbben, ennek során rögzítésre kerültek az élőhelyfoltok természetességi - degradáltsági értékei, a jellemző fajok, az esetleges veszélyeztető tényezők, az előforduló közösségi jelentőségű élőhelytípusok kódjai. Elkészült a térképezett élőhelytípusok általános jellemzése, vegetációdinamikai leírása, az utolsó természetes és a mai potenciális növényzet jellemzése, természetvédelmi kezelésre vonatkozó javaslatok. Az élőhelyekben bekövetkezett változások értékelése korábbi szakirodalmak (BOROS 1936, MOLNÁR et al. 1997) alapján történt. A védett, illetve vörös listán szereplő fajok előfordulását GPS készülék segítségével rögzítették (1919 adat). 386 edényes növényfaj, 30 élőhelytípus dokumentálására került sor. Általános probléma a területek szárazodása, melyet a lecsapoló árkok elzárásával, felszámolásával lehetne bizonyos mértékig orvosolni. Inváziós fajok által borított területek még viszonylag ritkák, ezek főleg a Tabdi-erdőben és a Káposztási-turjánosban vannak jelen. Szerencsére az erdőkből és környezetükből szinte hiányoznak a tájidegen erdőtelepítések és az is pozitívum, hogy az erdőfoltok ritkán érintkeznek intenzív szántókkal. A rétekre legnagyobb veszélyt a felhagyás jelenti, de néhány esetben megfigyelhető volt a túllegeltetés is. A vizsgálat során előkerült egy új, eddig ismeretlen mocsári kardvirág állomány. Dunamenti természetközeli élőhelyek felmérése. Helyszíne: Dunapataj, Ordas, Géderlak, Dunaszentbenedek, Uszód, Foktő, Bátya, Solt, Dunaegyháza, Apostag, Dunavecse, Szalkszentmárton. Forrása: KNPI saját költségvetés. Kutatást végzi: Magyar Biodiverzitás-kutató Társaság. Főbb eredményei: 2015. év első félévében növényzeti térképezést, közösségi jelentőségű élőhelytípusok felmérését, részletes florisztikai és tájékozódó jellegű faunisztikai felmérést végeztek a Duna árterének Bács-Kiskun megyei szakaszán, Szalkszentmárton és Bátya települések között. A készített adatbázis tartalmazza a felmért élőhelyek Á-NÉR kódját, a Németh‒Seregélyes-féle természetességi értéket, a foltban előforduló inváziós fajokat. Részletes florisztikai leírás készült a területekről. A faunisztikai felmérésbe három állatcsoportot vontak be: lepkék, kétéltűek, madarak, valamint listára kerültek alkalomszerűen megfigyelt egyéb állatfajok is. A jakabszállási Kisasszony-erdő, a Szabadszállási homokbuckák és a bugaci Monostori-erdő florisztikai felmérése. 13

Helyszíne: Jakabszállás, Szabadszállás, Bugac. Forrása: KNPI saját költségvetés. Kutatást végzi: Csecserits Anikó, Lhotsky Barbara, Ónodi Gábor, Rédei Tamás (Babahordozó Bt). Főbb eredményei: Három eddig kevésbé ismert, nagyrészt nem védett kiskunsági erdőtömb felmérése, az ott előforduló védett, veszélyeztetett növényfajok feltérképezése, továbbá a természeti értékeket veszélyeztető tényezők feltárása volt a feladat. A három területen összesen 298 edényes növényfajt találtak 2015-ben, ebből 4 fokozottan védett fajt (Colchicum arenarium, Dianthus diutinus, Ephedra distachya és Epipactis bugacensis), és 27 védett fajt találtak. A három területen összesen 38 neofiton és egyéb inváziós, kultúrából kiszökött fajt (pl. Juglans regia, Iris x germanica, Syringa vulgaris) mutattak ki. Mindhárom vizsgált területen találtak kiemelkedő természeti értékű élőhelyrészeket (homoki gyep állományok, tölgyes erdőssztyeppi élőhelyek). Csatornakotrások vízi állatközösségekre gyakorolt hatásának felmérése a KNPI működési területén. Helyszíne: Alsó-dunai hullámtér. Forrása: KNPI saját költségvetés. Kutatást végzi: Dr. Kovács Tibor, Cser Balázs (Magyar Biodiverzitás-kutató Társaság). Főbb eredményei: A felmérés hullámtéri csatornák kétéltűfaunáját és több gerinctelen vízi állatcsoportot érintett. A nem kotort szakaszon összesen 39, a kotort szakaszon 26 taxon jelenlétét mutatták ki. A legnagyobb taxonszámot áprilisban, a legkisebbet szeptemberben találták. A közös taxonok száma 20. 19 taxon csak a nem kotort szakaszon, míg 6 taxon csak a kotort szakaszon került elő. A kiinduló hipotézis igazolódott, a kotrás hatására időlegesen elszegényedett a vízi makroszkópikus gerinctelen fauna, mind az előforduló fajok számát, mind a fajok egyedszámát illetően. Bácsszentgyörgyi legelő faunisztikai felmérése. Helyszíne: Bácsszentgyörgy. Forrása: KNPI saját költségvetés. Kutatást végzi: Szabadfalvi András (Tűzlepke Bt), Kovács Péter (LocArt Kft), Dr. Kenyeres Zoltán (Acrida Bt). Főbb eredményei: Védett és egyéb, természetvédelmi szempontból jelentős állatfajok bácsszentgyörgyi legelőre vonatkozó természeti értékleltárának elkészítése. A felmérés kiterjedt lepkékre (89 faj, 6 védett faj), szitakötőkre (5 faj), pókokra (36 faj), bogarakra (65 faj, 5 védett faj) és egyenesszárnyúakra (16 faj, 1 védett faj). A szekértők egyetértettek abban, hogy a legeltetés mértékét csökkenteni szükséges, elsősorban a löszös hátakon. Védett és egyéb, természetvédelmi szempontból jelentős állatfajok természeti értékleltárának elkészítése a Pusztaszeri Tájvédelmi Körzetben. Helyszíne: Pusztaszeri Tájvédelmi Körzet. Forrása: KNPI saját költségvetés. Kutatást végzi: Tűzlepke Bt. Főbb eredményei: Védett és egyéb, természetvédelmi szempontból jelentős ízeltlábú fajokra vonatkozó adatgyűjtés folyt, a felmérési terület által érintett élőhely-típusok mindegyikét reprezentálóan. 36 egyenesszárnyú faj (2 védett), 112 lepke faj (10 védett), 50 bogárfaj (2 védett), 52 pókfaj (1 védett) és 16 hangyafaj került elő. A terület védett ízeltlábúak tekintetében szerénynek mondható, bár előkerült két Natura 2000-listás faj is (farkasalmalepke, nagy tűzlepke), a terület elsősorban madárvédelmi szempontból jelentős. A kimutatott védett fajok többségénél a kutatók a területet alkalmasnak találják azok populációinak fennmaradásához. Felhívták a figyelmet, hogy a gátrézsűk kaszálási időpontjának tervezésénél célszerű lenne a farkasalmalepke életciklusához igazodni, a kaszálást július közepe után megkezdeni. Pusztaszeri Tájvédelmi Körzet Baksi-puszta területén botanikai felmérés. Helyszíne: Pusztaszeri Tájvédelmi Körzet. Forrása: KNPI saját költségvetés. Kutatást végzi: Dr. Barina Zoltán (e. v.). Főbb eredményei: Elkészült a Baksi-puszta élőhelytérképe (Á-NÉR 2011). Az élőhelytérképhez készülő háttér-adatbázis tartalmazza az élőhelyfoltok természetességi értékeit, a jellemző magasabbrendű növényfajok listáját (8 védett fajjal), a foltban előforduló védett növényfajok listáját és foltok jelentős részének rövid szöveges jellemzését. Az adatbázis tartalmazza a felmért foltokhoz javasolt természetvédelmi kezelési módokat. 65 db rögzített helyű cönológiai mintakvadrát felvételezésére is sor került. A jelen állapotokat figyelembe véve a területen nem tapasztalható olyan mértékű, természetvédelmi szempontból kedvezőtlen változás, mely a megőrzendő növénytársulások, élőhelyek szempontjából halaszthatatlan beavatkozást igényelne. A területen az inváziós növényfajok jól lokalizáltan, kis kiterjedésben fordulnak csak elő, érdemes lenne még most kiirtani őket. A regenerációs folyamatok vizsgálata a bugaci nemzeti parki törzsterület tűzzel érintett természetes és természetközeli élőhelyein Helyszíne: Bugac, Bugacpusztaháza. Forrása: KNPI saját költségvetés. Kutatást végzi: Aradi Eszter, KNPI. Főbb eredményei: A bugaci borókás jelentős részén pusztító 2012-es tűz nyomán károsodott gyepek, nyarasok és a szinte teljes egészében megsemmisült borókások regenerációs folyamatainak nyomon követése a KNPI egyik legfontosabb feladata az elkövetkező években. A változások ismeretében van csak lehetőség a szüksé14

gessé váló természetvédelmi célú beavatkozások megtervezésére és végrehajtására. 2013-ban 200 db, 5x5 méteres kvadrát lehelyezésére került sor a tűzzel érintett területen. A kvadrátok 2-2 sarkát karóval jelöltük, a központi koordinátát GPS segítségével rögzítettük. A vizsgált területek között ritkább és sűrűbb egykori borókás állományok, nyaras és cserjés csoportok, évelő nyílt homoki gyepek egyaránt szerepelnek, továbbá az akác (Robinia pseudoacacia) és a mirigyes bálványfa (Ailanthus altissima) tűz utáni terjedésének, és az oltási munkálatok során húzott tűzpászták növényzeti regenerációjának vizsgálatára is jelöltünk ki mintaterületeket. 2013-ban a kvadrátok első évi felvételezése megtörtént, amelyet 2014-ben megismételtünk. A következő felmérés időpontja 2016, azonban a terület lejárása 2015-ben is megtörtént. A lágyszárú fajok többsége már 2012-ben újrahajtott, azonban az egyes fajokat nem azonos mértékben viselte meg a tűz, illetve a borókák leégése miatt keletkezett nagy kiterjedésű nyílt homokfelszínek jöttek létre, amelyek növények általi kolonizációja hosszú éveket fog igénybe venni. A tűz utáni második, majd 3. évben is szembetűnő volt a betyárkóró (Erigeron canadensis) előretörése, illetve 2013-hoz hasonlóan magas volt a homoki ballagófű (Salsola kali) borítása is. Az adventív özöngyom selyemkóró (Asclepias syriaca) is terjed, új területeken is megjelent, de magas borítási aránnyal egyelőre csupán a korábban is erősen fertőzött területeken van jelen. A természetes gyepalkotók közül elsősorban a báránypirosító (Alkanna tinctoria), illetve a tavaszi efemerek térhódítása jellemző az egykori borókás nyílt homokfelszínein. A cserjék a boróka kivételével tőről nagyrészt kihajtottak, a 2014-es csapadékos év hatására megerősödtek, és bár 2015 nyara jóval szárazabb volt, ez nem viselte meg jelentős mértékben a fásszárú növényzetet. A nyarak sarjadása is igen erőteljes, számtalan helyen a regenerálódó gyep kárára terjeszkednek, de a beavatkozással érdemes néhány évet várni, hiszen van rá esély, hogy a száraz buckaoldalon tömegesen megjelenő sarjak erős ritkulásnak indulnak néhány szárazabb év után. 2015 nyarán a bócsa‒kaskantyúi tömb egy része is a tűz áldozatául esett, az itt pusztító tűz nagyobb kiterjedésben érintett borókás‒nyáras és nyílt homoki gyepi élőhelyeket egyaránt, valamint akácos foltokon is átszaladt. Terveink szerint 2016-ban néhány 5x5m-es kvadrátot ezen a területen is lehelyezünk a regenerációs folyamatok nyomon követésére. A tűz után az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság közreműködésének köszönhetően az igazgatóság a Copernicus Emergency Management Service-től megkapta a leégett területek műholdfelvételét, ami nagy segítséget nyújt a felmérésekben, a beavatkozások tervezésében. Külön vizsgálandó volna a fokozottan védett gyapjas csüdfű (Astragalus dasyanthus) tűz által érintett szubpopulációjának viselkedése. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján a faj magprodukciója rendkívül gyenge, jóval 1% alatti, ráadásul a pirtói szaporítási kísérletek alapján a képződött magok csírázási erélye is alacsony. Rendkívül fontos kérdés, hogy a legnagyobb kiskunsági állomány hogyan reagál a tűzre, újrahajtanak-e a tövek, illetve az elhullajtott magok vajon kibírták-e a tüzet, és ha igen, segíthette-e esetleg a csírázást a tűz. A kúszó zeller kiskunsági állományainak felmérése, cönológiai viszonyainak vizsgálata Helyszíne: Sükösd, Nemesnádudvar, Érsekcsanád, Császártöltés. Forrása: KNPI saját költségvetés. Kutatást végzi: Aradi Eszter, KNPI. Főbb eredményei: A védett, Natura 2000 jelölő faj kúszó zeller (Apium repens) újabb 2 állománya került elő 2015-ben – a kiskunhalasi előkertben, feltételezhetően a kiskert felújításakor odahozott tőzeggel bekerült állományt Kiss Tamás polgári természetőr, a nemesnádudvari, korábbról ismert populációhoz csatlakozó, tízezres nagyságrendű szubpopulációt Tamás Ádám természetvédelmi őr észlelte –, ezáltal a 2010 óta ismertté vált kiskunsági populációk száma hétre növekedett, és a délebbi nemesnádudvari populáció egyedszáma is jelentősen nőtt, ami külön örömteli, miután több itteni szubpopuláció erősen visszaszorult a legeltetés elmaradása miatt. Az újonnan megtalált állományt szarvasmarhával legeltetik, a terület vízellátottsága jó (minden valószínűség szerint forrás táplálja), illetve a tulajdonos hozzáállása is példaértékű, így ezen folt fennmaradása hosszú távon is biztosítottnak tűnik. A nemesnádudvari állománynak otthont adó növényzet a közeli szubpopulációkéhoz hasonló, lápi-, mocsári-, magassásos elemeket egyaránt tartalmaz. A gyep szegélyén tömeges az inváziós aranyvessző (Solidago gigantea), azonban a gyepre történő benyomulását a legeltetés hatékonyan gátolja. A Bácskai löszös hátság Császártöltés - Sükösd közötti területén található, magas természeti értékű löszvölgyek 2001-es botanikai felmérésének megismétlése. Helyszíne: Illancs kistáj (Észak-Bácskai-homokhátság). Forrása: KNPI saját költségvetés. Kutatást végzi: dr. Horváth András (e. v.). Főbb eredményei: A munka célja a 2001-ben végzett botanikai felmérés által érintett területeken a növényzet és egyes növényfajok ismételt felmérése volt. 11 területi egység, összesen 480 hektárnyi terület újratérképezésére, 20 cönológiai felvétel újbóli elkészítésére került sor. Az illancsi löszterületek természetközeli élőhelyeinek fenntartására javasolt kezelések: kíméletes legeltetés, kíméletes cserjeirtás, inváziós fajok irtása, puffersávok kialakítása (völgyperem és művelt területek között), völgyalji területek rendszeres kaszálása, terepautózás és motorozás megakadályozása, szemét- és törmeléklerakás megakadályozása. 15

Beporzó fauna felmérése Kunpeszér környéki, természetközeli állapotú erdőssztyeppi élőhelyeken és hasonló környezeti adottságú faültetvényeken. Helyszíne: Kunpeszér. Forrása: KNPI saját költségvetés. Kutatást végzi: dr. Sárospataki Miklós (Tölgy Természetvédelmi Egyesület). Főbb eredményei: a vizsgálatra 4 természetközeli állapotú tölgyes és 4 akácültetvény lett kijelölve. A felvételezések során összesen 84 vadméhfaj került elő, ez az adott felmérési intenzitás mellett magas fajszám. Egyértelműnek bizonyult, hogy a tölgyesek sokkal fajgazdagabb, magasabb diverzitású vadméh közösséget tudnak eltartani, mint az akácosok. A kétféle élőhelytípus méhközösségei csak a kora tavaszi időszakban voltak hasonló fajszámúak és diverzitásúak (akácvirágzás előtt, amikor a faültetvények gyomflórája virágzik), később mindig a tölgyes élőhelyekre voltak jellemzők a kedvezőbb paraméterek. A tölgyes foltokban a nyár közepén és végén is sok vadméhvel lehetett találkozni, az akácosokra ez egyáltalán nem volt jellemző. * A szarvasmarha-legeltetési preferenciák vizsgálata fajgazdag gyeptársulásokban, különös tekintettel a legeltetésnek a természetvédelmi oltalom alá eső növényfajokra gyakorolt hatására Helyszíne: Kunpeszér. Forrása: KNPI saját költségvetés. Kutatást végzi: dr. Biró Marianna (Bierbaum Bt). Főbb eredményei: A kutatás tapasztalatai szerint a húshasznú szarvasmarha legalább tízféle megkülönböztethető viszonyt tud kialakítani a legelőn vizsgált 228 növényfajjal. A domináns fajok közül preferálja a füvek és pillangósok nagy részét (bár a szárakat gyakran meghagyja, ami facilitációs hatással van a faj egyedeire), csak részben fogyasztja a kétszikűek nagy részét, ill. a virágzó pillangósokat, ezek zömére nagyobb taposási, mint rágási hatással van (pl. Betonica officinalis, Inula salicina), és zömmel elkerüli a szúrós és mérgező fajokat (bár egyes szarvasmarha-egyedek, ill. a pásztorolás több faj esetében is eltérést mutat). A vizsgálat eredményei alapján kimutatható volt, hogy milyen direkt hatások érik az aktuálisan legelt területen az ott előforduló növények egyedeit, ez alapján a kezelés időzítése és tartama megalapozottabban szabályozható. A kutatás legfontosabb természetvédelmi kezelési üzenete, hogy a húsmarha igen szelektíven legel, de a szelektivitás mértéke sok tényezőtől függ (pl. állat fajtája, neme, kora, a pásztor tudása, a növényfajok fenológiai állapota, a legelő állapota, az időjárás). Emiatt a szarvasmarhával történő megfelelő ütemezésű és intenzitású legeltetés sokféle faj számára biztosíthatja a fennmaradást a peszéri réteken. Fészkelő madárfajok térképezése. Helyszíne: KNPI működési területe. Forrása: központi TMF/667/8//2015 „Természetvédelmi Kártalanítási keret”. Kutatást végzi: Agócs Péter, Albert András, Bártol István, Biró Csaba, Filotás Zoltán, Kis Viktor, Kiss Imre, Kovács Sándor, Krnács György, Kurmai Péter, Lóránt Miklós, Lucza Márk, Ludnai Tünde, dr. Magyar Gábor, Molnár László, Pálinkás Csaba, Pigniczki Csaba, Puskás József, Rácz András, Sápi Tamás, Sipos Ferenc, Somogyi István, Tamás Ádám, Dr. Vadász Csaba, Vajda Zoltán, KNPI. Főbb eredményei: 2015. évre az Igazgatóság dolgozói 43 db ETRS négyzet felmérését vállalták, ebből elkészült 25 teljes és 6 fél kvadrát, 2016. júniusig a tervezett felmérések befejeződnek. További 24 teljes és 2 fél kvadrát felmérésére kerül sor 2016. év tavaszán külső megbízottak bevonásával.

4.1.2. Élettelen természeti értékek kutatása 2015-ben élettelen természeti értékekre irányuló kutatást nem végzett az igazgatóság.

4.2. Monitorozás (tárgya, helyszíne, forrása és főbb eredményei) 4.2.1. Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer (NBmR) Növényfajok monitorozása: Mohák monitorozása Helyszíne: Apaj, Bugac. Forrása: központi TMF/667/8//2015 „Természetvédelmi kártalanítás keret”. Kutatást végzi: dr. Papp Beáta, Ódor Péter, Szurdoki Erzsébet (Magyar Természettudományi Múzeum). Főbb eredményei: Három, NBmR növénytársulás monitorozás által érintett területen folyik a mohaközösségek állapotának nyomon követése. A füves szikes puszta (Achilleo-Festucetum pdseudovinae) mohaközösségében, a 14 éves adatsor alapján jelentős változás tapasztalható, a mohaborítás növekedése és a diverzitás csökkenése figyelhető meg. Az ürmös szikes puszta (Artemisio santonici – Festucetum pseudovinae) mohavegetációját átlagos években intenzíven fluktuáló természetes dinamika jellemzi, a rövid életű fajok érzékenyen reagálnak az adott év 16

klímaviszonyaira. Szélsőséges években a nagymennyiségű csapadék, a túl hosszú vízborítás több évre kiható változást eredményez. A homoki legelő (Potentillo arenariae – Festucetum pseudovinae) mintaterületen megjelenő mohaközösség a felvételezés alatt jelentősen megváltozott. A változások oka egyértelműen a nyíltabb homokfelszínek visszaszorulása, a fű- és avarborítás növekedése. A kompozicionális változás jelentős, és egyértelmű trendet mutat a zártabb gyepek mohaközösségeinek irányába. Kúszó zeller (Apium repens) monitorozása Helyszíne: Császártöltés, Nemesnádudvar. Forrása: központi TMF/667/8//2015 „Természetvédelmi Kártalanítási keret”. Kutatást végzi: Kun András, Rév Szilvia (Sziklagyep Bt.). Főbb eredményei: Évenkénti gyakorisággal folyik a két külterületen részletes állományfelmérés, valamint a természetvédelmi kezelések hatásának tesztelése és az élőhely állapotának jellemzésére cönológiai felvételezés. Császártöltésen (7 helyszín) 2015-ben az Apium repens szubpopulációinak mérete erősen lecsökkent: mindössze 80 tőlevélrózsája volt megtalálható, és egyetlen virágzó tő sem. A drasztikus csökkenés oka a kaszálás teljes elmaradása volt: a káka, a fű- és sásborítás erőteljesen növekedett, és a kétszikű magaskórós fajok - köztük inváziósok és gyomok is – borítása szintén nőtt. A korábbi években a javaslatoknak megfelelően a KNPI az Apium repens minden előfordulási helyén folytatta az élőhelyek kezelését, 2015-ben azonban ez sajnálatos módon elmaradt. Az időben elkezdett kezelések hatásosak az élőhelyek fenntartása szempontjából, a nádasodás, a cserjésedés, az inváziós fajok terjedése mind megállíthatók lennének rendszeres kezeléssel, de sajnos több helyen már elkésett a beavatkozás. Az állományok megfogyatkozása a növényzet záródása mellett a korábbi évek aszályos nyarainak is betudható, illetve annak, hogy a kaszálás láthatóan önmagában nem elegendő a növény állományainak fennmaradásához, ugyanis az állandóan jelenlévő kisebb-nagyobb nyílt és nedves tőzegfelszínekhez kötődik. Ezek kialakulását és az Apium repens fennmaradását a kaszálás mellett vagy helyett végzett kíméletes legeltetés és a terület vízszintjének megemelése együttesen tenné lehetővé. A kutatók által javasolt élőhelykezelések a kúszó zeller állományok megőrzésére: 1. kaszálás; 2. lékek kialakítása; 3. legeltetés; 4. vízmegtartás. A Nemesnádudvar térségében előforduló Apium repens-állományok korábban birkával legeltetett területeken éltek, ez volt a fő oka annak, hogy a növény átlagos méretéhez képest hatalmas kiterjedésű sarjtelepek alakulhattak ki a nedves, taposott tőzegfelszíneken. Az állományok kezelése 2014-ig optimálisnak volt tekinthető, negatív változást a legeltetés jelentős mértékű csökkentése, a befüvesedés, nádasodás, gyomosodás hozott. 2015ben sajnálatos módon a területek korábbi legeltetése elmaradt, ami erősen negatív következményekkel járt. A korábbi hatalmas egyedszámok 2015-ben már nem voltak jellemzők. A tenyészidőszak végén már csak 390 tő került elő, köztük egyetlen virágzó egyed sem volt. Ha nem történik változás a kezelésben – a legeltetés újbóli megkezdésével – akkor a felnövekvő fűnemű növényzet, később a terjedő cserjék és inváziósok végleg elpusztítják az itteni szubpopulációkat. Helyszíne: Császártöltés, Nemesnádudvar, Érsekcsanád. Forrása: KNPI saját költségvetés. Kutatást végzi: Tamás Ádám, Agócs Péter, KNPI. Főbb eredményei: Császártöltésen az éves szinten monitorozott 7 helyszínen kívüli lokalitáson további 200 tő került elő, Nemesnádudvaron a 4 db éves szinten monitorozott állományon kívül további 235 714 tő került felmérésre, Érsekcsanádon 2 tő volt fellelhető 2015-ben, a sükösdi és bajai állományok felmérésre 2016-ban kerít sort az igazgatóság. Tarka sáfrány (Crocus reticulatus) monitorozása Helyszíne: Madaras, Harkakötöny, Császártöltés, Szeged-Kiskundorozsma, Nyárlőrinc. Forrása: KNPI saját költségvetés. Kutatást végzi: dr. Kovács Éva, Kőhalmi Fruzsina, Takács Márta, Bártol István, Gál Attila, Szatmári Adrienn, Bakacsi Gábor, Vajda Zoltán, Gaszner Janka, Aradi Eszter, Somogyi István, Tamás Ádám, Agócs Péter, (KNPI), Sirok Attila. Főbb eredményei: Az 5 állandó mintavételi helyszínen megtörtént a felmérés, összesen 314 723 tő adata került rögzítésre. Egyedül a szeged-kiskundorozsmai állomány csökkent, ami elsősorban a területhasznosítás (kaszálás/legeltetés) elmaradásának köszönhető. A többi helyszínen az utolsó mintavételhez képest tőszámnövekedés volt tapasztalható. Kornistárnics (Gentiana pneumonanthe) monitorozása. Helyszíne: Kunadacs - Tatárszentgyörgy, Fülöpháza. Forrása: KNPI saját költségvetés Kutatást végzi: dr. Kovács Éva, Czitor Beáta, Kőhalmi Fruzsina, Barna Zsolt, Pál Szabó Ferenc, Kiss Imre, Vajda Zoltán, Gál Attila, Gaszner Janka (KNPI). Főbb eredményei: Két 1x1 km-es mintanégyzetben folyik a háromévente ismétlődő felmérés. A fülöpházi mintakvadrátban a korábbinál magasabb virágzó hajtásszámot észleltek a felmérők (1719 virágzó hajtás), míg a Kunadacs - tatárszentgyörgyi mintakvadrát esetében látványos csökkenés következett be a virágzó hajtásszámban (1670 virágzó hajtást lehetett 2015-ben megszámolni, míg korábban háromezer, sőt öt17

ezer feletti érték is előfordult). A terület kaszálási időpontja mindkét helyszínen befolyásolja a felmérés körülményeit. Ahol korábban kaszáltak, ott újra hajtottak és virágoztak a tövek, míg a később kaszált területeken nem voltak megtalálhatók a kornistárnics egyedek a rövid fűtarlóban. Van a kvadrátokon belül legeltetett rész is, ott ez nem okoz gondot. Szibériai nőszirom (Iris sibirica) monitorozása Helyszíne: Kunadacs–Tatárszentgyörgy. Forrása: KNPI saját költségvetés. Kutatást végzi: dr. Kovács Éva, Gál Attila, Barna Zsolt, Czitor Beáta, Gaszner Janka (KNPI). Főbb eredményei: 1x1 km-es mintanégyzetben volt esedékes a háromévenként ismételt felmérés. A felmérők 21 797 virágzó és 118 542 nem virágzó hajtást detektáltak a mintaterületen, ez a legmagasabb érték a monitorozás kezdete óta. Heverő iszapfű (Lindernia procumbens) monitorozása Helyszíne: Érsekcsanád, Baks, Ópusztaszer. Forrása: KNPI saját költségvetés. Kutatást végzi: Pataki Zsolt, Tamás Ádám, Puskás József (KNPI). Főbb eredményei: A rendkívül száraz időjárásnak köszönhetően egyik ismert élőhelyén sem került elő e növényfaj. Vidrafű (Menyanthes trifoliata) monitorozása Helyszíne: Kiskőrös, Kecel, Nemesnádudvar. Forrása: KNPI saját költségvetés. Kutatást végzi: dr. Kovács Éva, Kurmai Péter, Kőhalmi Fruzsina, Czitor Beáta, Gaszner Janka, Gál Attila, Grecs Anita (KNPI). Főbb eredményei: Mindhárom élőhelyen megtörtént a felmérés, 44 577 hajtást számoltak a felmérők, virágzó hajtást egyedül a kiskőrösi állományban találtak (3 db). A hajtásszámban nagy eltérések mutatkoznak évről évre a monitorozás során, egyértelmű tendencia nem állapítható meg. Aggodalomra ad okot az alacsony virágzási erély. A területek szárazodása, helyenként a nádasodás/cserjésedés és az aranyvesszőfajok terjedése jelenti a legnagyobb veszélyt. Légybangó (Ophrys insectifera) monitorozása Helyszíne: Kunpeszér. Forrása: KNPI saját költségvetés. Kutatást végzi: dr. Kovács Éva, Czitor Beáta, Gaszner Janka, Takács Márta, Szatmári Adrienn, Kőhalmi Fruzsina, Czitor Beáta, Gál Attila, Dr. Vadász Csaba (KNPI). Főbb eredményei: 784 tövet számoltak össze a felmérők. A monitorozás kezdete óta ez a legmagasabb érték, a felmérési időpontok zömében (2012, 2009, 2003-ban) egy tő sem jött elő, illetve virágzott. 2006-ban 724 tő volt kimutatható. Óriás útifű (Plantago maxima) monitorozása Helyszíne: Kunpeszér. Forrása: KNPI saját költségvetés. Kutatást végzi: dr. Vadász Csaba, KNPI. Főbb eredményei: Az adatok rögzítésére szolgáló GPS készülék meghibásodott az adatok letöltése előtt, az adatok egy része elveszett, a pontos számlálásnak részeredménye maradt meg, ami alapján becslést lehetett végezni a populációméretre vonatkozóan, ez alapján a tőszám 1613+/-349 adódott. 2000-ben kezdődött faj állandó módszer alkalmazásával történő nyomon követése, a vizsgálat ideje alatt a tőszám 1052 és 2899 között ingadozott. Növénytársulások monitorozása: Szoloncsák vakszik növényzet (Camphorosmetum annuae) monitorozása Helyszíne: Apaj (Kisapaji-rét), Fülöpszállás (Kelemen-szék). Forrása: központi TMF/667/8//2015 „Természetvédelmi kártalanítás keret”. Kutatást végzi: dr. Majláth Imre (e. v.). Főbb eredményei: A társulás felvételezése az NBmR protokoll alapján megtörtént mindkét kvadrát esetében. A teljes monitorozási időszakra vonatkozó ökológiai elemzés készült. Összességében megállapítható, hogy a bárányparéj (Camphorosma annua) mindkét mintaterületen visszaszorulóban van, főként Fülöpszálláson határozott (szignifikáns) a faj borításának és gyakoriságának csökkenése. A faj visszaszorulásával párhuzamosan ugyanakkor más fajok terjednek. A terület nedvesebbé válása figyelhető meg, ezt mutatja a fehér tippan (Agrostis stolonifera) és a sziki mézpázsit (Puccinellia limosa) borításának, illetve a réti peremizs (Inula britannica) és a réti szittyó (Juncus compressus) gyakorisági értékének emelkedése. A mézpázsit relatív gyakoriságának emelkedését annak jelentős átlagos borításbeli emelkedése is tükrözte, míg a fehér tippan esetében ez csak jóval kisebb arányban volt megfigyelhető. Apajon a terület szárazodására utal, hogy a száraz gyepekre jellemző fajok (pl. Bromus mollis, Cynodon dactylon, Plantago anceolata) egyre nagyobb gyakorisággal vannak jelen,és az állományalkotó sovány csenkesz (Festuca pseudovina) borítása is nőni látszik. 18

Kékperjés láprét (Molinio-Salicetum rosmarinifoliae) monitorozása Helyszíne: Pirtó, Kunpeszér (2 lokalitás). Forrása: központi TMF/667/8//2015 „Természetvédelmi kártalanítás keret”. Kutatást végzi: dr. Majláth Imre (e. v.). Főbb eredményei: A pirtói mintaterület a monitorozás kezdete óta folyamatosan cserjésedik, illetve az utóbbi években gyakorlatilag a beerdősödés irányába halad. A 2007. évi cserjeirtást követően a terület 2015-re visszacserjésedett, amely a vizsgált társulás fokozatos eljellegtelenedésével és diverzitásának csökkenésével jár. A peszéri „Vaddisznós” mintaterület növényzete a monitorozás kezdete óta általánosan stabilnak bizonyult, kivéve a vaddisznók általi erőteljesebb zavarásos időszakokat, amikor a nyílt felszín arányának kiterjedésével a kékperje és a kormos csáté borítása jelentősen viszszaszorult. A két faj tömegességének változásai és a talajvízszint között általánosabb törvényszerűség nem volt megfigyelhető. Az eredmények alapján megállapítható, hogy a Peszéri-erdő Ősnyíres részén lévő kékperjés rét a másik két mintaterülethez képest sokkal jobb ökológiai állapotban van. A vizsgált időszak alatt ott a talajvíz szintje is magasabban húzódott és kiegyenlítettebb volt, mint a Pirtói homokbuckák tt. környékén. Ez a kékperje és a kormos csáté borításának állandóságában és a karakterfajok számában is megmutatkozott. Mindhárom kékperjés mintaterületen a tájidegen inváziós fajok aránya alacsony volt a 15 éves vizsgálati időszak alatt. Mézpázsitos szikfok (Puccinellietum limosae) monitorozása Helyszíne: Fülöpszállás. Forrása: központi TMF/667/8//2015 „Természetvédelmi kártalanítás keret”. Kutatást végzi: dr. Majláth Imre (e. v.). Főbb eredményei: A mintaterület talajnedvességi és szalinitási viszonyaiban történt átalakulásokat a talajvízszint változásai kevéssé befolyásolhatták az elmúlt 15 év alatt. Mindemellett a fajkompozícióban, a gyakorisági és dominancia viszonyokban történt változások egyrészről a terület szárazodására, másrésztől annak bizonyos mértékű kilúgozódására utalnak. A sziki mézpázsit jelentősen visszaszorulni látszódik a fehér tippannal (Agrostis stolonifera), a sziki kereppel (Lotus tenuis) és a sziki őszirózsával (Aster tripolium) szemben. Emelkedett a sovány csenkesz (Festuca pseudovina) relatív gyakorisága, ami a zárt gyepek felé való átalakulás irányába mutat. Az avar és a moha mennyisége egyelőre nem mutatott trendszerű növekedést. Magyar sóballás (Suaedetum pannonicae) monitorozása Helyszíne: Dunatetétlen (Maka-szék). Forrása: központi TMF/667/8//2015 „Természetvédelmi kártalanítás keret”. Kutatást végzi: dr. Majláth Imre (e. v.). Főbb eredményei: Összességében megállapítható, hogy a magyar sóballa a területen visszaszorulóban van, főként az I. és a III. mintanégyzetben szignifikáns a faj borításának és/vagy gyakoriságának csökkenése. Tündérfátyol hínár (Nymphoidetum peltatae) monitorozása Helyszíne: Drágszél. Forrása: központi TMF/667/8//2015 „Természetvédelmi kártalanítás keret”. Kutatást végzi: dr. Majláth Imre (e. v.). Főbb eredményei: A vízutánpótlásban 2010-ben bekövetkezett kedvezőtlen mennyiségi, majd az ezt követő vízminőségbeli változások jelentős hatást gyakoroltak a növényzeti szintek borítására, diverzitására, az életforma és szociális magatartás típusok arányainak változására. Az alacsonyabb vízszint mind az alámerült, mind a kiemelkedő szintben a pionír és generalista fajok, az amfíbikus jellegű vízparti-mocsári fajok térnyerését okozta a hínárfajokkal szemben. A tündérfátyol borítása végig alacsony volt a mintaterületen. Élőhely-térképezés Helyszíne: Bácsalmás O-015. Forrása: KNPI saját költségvetés. Kutatást végzi: dr. Deák József Áron. Főbb eredményei: Az 5x5 km-s NBmR mintanégyzeten belül összesen 10202 élőhelyfolt került elkülönítésre. Az élőhelytérkép készítésével párhuzamosan megtörtént 14 adventív növényfaj összefüggő foltjainak pontos lehatárolása és térképi ábrázolása a teljes vizsgálati területen belül. Kihelyezésre és felvételezésre került 62 db cönológiai mintakvadrát (gyepeken 5×5 m, erdőkben 20x20 m alapterületű). A térképezés során észlelt védett növényfajok előfordulási adatai is rögzítésre kerültek. Általános táji jellemzés, tájtörténeti elemzés készült. A legtöbb átalakult élőhelyfolt (az átalakult élőhelyfoltok 19,4%-a) a szántó-gyepkonverzió eredménye volt, ez a szántóparlagok kialakulásának folyamatát, a parlagosodást jelzi. Az élőhelyfoltok második legnagyobb hányadában (17,9%)gyep–erdő konverzió történt. Területváltozás tekintetében ez a legnagyobb kiterjedésű kategória az élőhely-átalakulással érintett területek között (azok 20,8%-át érinti), mert az erdőtelepítések általában nagy foltmérettel történnek. A harmadik legnagyobb foltszámú (11,9%) csoport nem művelésiág-váltáshoz, hanem a szukcesszióhoz, a spontán regenerációs folyamatokhoz tartozik. Ezen élőhelyek gyakorlatilag a gyepregeneráció korai, különböző szakaszában vannak. Ez azt jelenti, hogy a felhagyást követően vagy már megindult belőlük a szántóföli gyomnövények kikopása, s alakulnak át gyomos száraz gyeppé vagy még ezen is túllépve a természe19

tesebb gyepek (általában sztyepprétek) fajai is megjelentek bennük. Foltszámarány tekintetében a negyedik leggyakoribb (8,5%) átalakulás a gyepek beszántása. Ez azonban területarány tekintetében csak 3,8%, amivel tizedik az átalakulások területalapú rangsorában (de a tájban a monitorozás megkezdése idején is igen kevés volt a gyep). A beerdősített szántók az átalakulással érintett foltok 7,4%-át adják, ami a foltszám tekintetében az 5. leggyakoribb kategória. Területarányukat tekintve ugyanakkor az élőhelyi átalakulással érintett foltok 12,9%-át adják, ami a második legnagyobb kiterjedésű átalakulási folyamat 2002 és 2015 között. Inváziós fajok monitorozása Mirigyes bálványfa (Ailanthus altissima), cserjés gyalogakác (Amorpha fruticosa), közönséges selyemkóró (Asclepias syriaca), keskenylevelű ezüstfa (Elaeagnus angustifolia) és aranyvessző fajok (Solidago spp.) monitorozása Helyszíne: Bácsalmás O-015 mintaterület élőhelytérképezés helyszínein. Forrása: KNPI saját költségvetés. Kutatást végzi: dr. Deák József Áron. Főbb eredményei: Elkészült a térképezés során megtalált valamennyi inváziós növényfajra az elterjedési térkép és fajonként azok%-os borítási térképe. Nemcsak a felsorolt 5 kiemelten térképezendő inváziós növényfajra készültek el az elterjedési térképek, hanem további 14 fajra (Robinia pseudo-acacia, Ambrosia artemisiifolia, Celtis occidentalis, Acer negundo, Fraxinus pennsylvanica, Aster lanceolatus, Helianthus tuberosus, Impatiens glandulifera, Lycium barbatum, Parthenocissus quinquefolia, Phytolacca americana, Prunus serotina, Reynoutria japonica, Tamarix tetrandra). Késeiperje (Cleistogenes serotina) monitorozása Helyszíne: Fülöpháza. Forrása: KNPI saját költségvetés. Kutatást végzi: dr. Szigetvári Csaba. Főbb eredményei: A 2002 óta háromévenként végzett vizsgálat lehetőséget ad általánosabb következtetésekre is. A vegetáció általános képe a két mintaterületen észrevehetően nem változott. Egyes években ugyan (mint pl. 2011-ben és 2015-ben is) erősen meghatározó volt a szokatlan forróság és aszály hatása a növényzetre, de a növényzet általános megjelenését mindez nem befolyásolta. Az első mintaterületen a vizsgálatok megkezdése óta lényegében folyamatosan csökken a Cleistogenes serotina átlagos borítása és gyakorisága is. 2011 és 2015 között ez a csökkenés radikális mértékű (a 2002-es borítás alig 5%-át éri el 2015-re a faj). A második mintaterületen egyértelmű, a vizsgálatok megkezdése óta tartó tendencia nem látható, ugyanakkor 2011 és 2015 között itt is drámaian visszaesett a késeiperje átlagos borítása és gyakorisága. A vegetáció észlelt összes fajszámának változásai, ingadozásai nem mutatnak összefüggést a célfaj mennyiségi változásával. A növényzet összes borítása mindkét mintaterületen csökkenő tendenciát mutat 2002 óta. A késeiperje mellett vizsgált többi homoki pázsitfűfaj átlagos borítása jelentős változásokon ment keresztül. Trend csak a Stipa fajok (Stipa borysthenica és Stipa capillata) borításváltozásában érzékelhető, borításuk mindkét mintaterületen növekvő értéket mutat. A Cleistogenes serotina homokgyepi jelenlétének stabilitása szempontjából kritikus stádiumba ért a vizsgálat. A közelmúltban még gyors expanziót mutató célfaj borítása és gyakorisága eddig sosem volt ilyen alacsony a mintaterületeken. Hogy ez csupán időszakos visszaesés, vagy tartós tendencia, arra a monitorozás folytatása adhat választ. Állatfajok monitorozása Magyar színjátszólepke (Apatura metis) monitorozása Helyszíne: Apostag. Forrása: központi TMF/667/8//2015 „Természetvédelmi kártalanítás keret”. Kutatást végzi: Sum Szabolcs. Főbb eredményei: A felméréseket a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság koordinálja, a jelentés leadási határideje 2016. 06. 30. Ezüstsávos szénalepke (Coenonympha oedippus) monitorozása Helyszíne: Kunpeszér. Forrása: központi TMF/667/8//2015 „Természetvédelmi kártalanítás keret”. Kutatást végzi: Örvössy Noémi. Főbb eredményei: A felméréseket Bükki Nemzeti Park Igazgatóság koordinálja, a jelentés leadási határideje 2016. 06. 30. Közönséges ürge (Spermophilus citellus) monitorozása Helyszíne: KNPI működési területe, 33 lokalitás. Forrása: központi TMF/667/8//2015 „Természetvédelmi kártalanítás keret”. Kutatást végzi: szakreferensek, természetvédelmi őrszolgálat tagjai (KNPI). Főbb eredményei: 2015-ben a (módosított) relatív létszámbecslést lehetővé tevő lyukszámlálási módszerrel került sor az ürgefelmérésre. A 2000-ben kijelölt helyszínek mellé 2012. évben további monitorozási helyszínek lettek kijelölve, elsősorban olyan Natura 2000-területeken, ahol az ürge jelölő faj. Az adatok feldolgozása központilag történik. Emellett 20

folyamatosan gyűjtjük az új előfordulási adatokat, aktualizáljuk az ürge elterjedési térképét. A Szegedi Repülőtérről, a Hajósi-homokpusztáról, a madarasi legelőről, Mikla-pusztáról, Kiskőrösről, Szakmárról gyakorlatilag teljesen eltűnt a faj. Délvidéki földikutya (Nannospalax montanosyrmiensis) monitorozása Helyszíne: Kelebia, Baja. Forrása: központi TMF/667/8//2015 „Természetvédelmi kártalanítás keret”. Kutatást végzi: Krnács György, Tamás Ádám (KNPI). Főbb eredményei: Az őszi földikutya-túráscsoport számlálás eredménye Kelebián 152 db, Baján 275 db túráscsoport (mindkét érték magasabb az előző évinél), a KNPI működési területén ezek alapján becsült délvidéki földikutya állomány mérete 370-450 példány közé tehető. Hód (Castor fiber) monitorozása Helyszíne: Duna-, Tisza-mente. Forrása: KNPI saját költségvetés. Kutatást végzi: természetvédelmi őrszolgálat tagjai (KNPI). Főbb eredményei: A téli időszakban a Duna és Tisza melletti őrkerületek természetvédelmi őrei felkeresik az ismert kotorékokat/várakat, GPS készülékkel bemérik a helyét, valamint az állat jelenlétének nyomait (elsősorban a rágásnyomokat és ezek mértékét) is rögzítik. Év közbeni észlelések is feljegyzésre kerülnek. Halközösségek vizsgálata/halfaunisztika. Helyszíne: Csokna-foktői-csatorna, Sárközi I. főcsatorna, Mártélyi Holt-Tisza, Rekettye-Bogárzó-csatorna, Széksóstói főcsatorna. Forrása: központi TMF/667/8//2015 „Természetvédelmi kártalanítás keret”.Kutatást végzi: Sallai Zoltán (HNPI). Főbb eredményei: A felméréseket a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság koordinálja, a jelentés leadási határideje 2016. 06. 30. Szárazföldi puhatestűek monitorozása Helyszíne: Kunpeszér, Pirtó, Izsák. Forrása: központi TMF/667/8//2015 „Természetvédelmi kártalanítás keret”. Kutatást végzi: dr. Majoros Gábor. Főbb eredményei: A KNP területén 2015-ben végzett malakológiai monitorozás alkalmával négy, évek óta folyamatosan figyelemmel kísért élőhely puhatestűinek vizsgálatára került sor, ezenfelül három még nem vizsgált terület faunisztikai felmérése is megtörtént. Az NBmR keretei között monitorozott pirtói és két kunpeszéri kékperjés láprét csigafaunája, noha évek óta lényegében változatlan fajösszetételű, a talaj lassú kiszáradásának folyamatára utal. Ezt a szárazságtűrő fajok egyedeinek gyarapodása és a nedvességkedvelő fajok egyedeinek megfogyatkozása mutatja, ami tendenciózusnak tűnik. A Kolon-tó melléki láprét növénykorhadékában az időszakos vízborítás miatt a szárazföldi csigák tartósan megtelepedni nem tudnak, de az oda sodródott vízi puhatestűek héjai arra utalnak, hogy a tónak még mindig fajgazdag és stabil puhatestű állománya van. A vízi csigák közül a sekély vizet kedvelő gombcsiga (Segmentina nitida) tömeges, gradációszerű megjelenése jellemző az elárasztott területre, a többi vízi faj csak kevésbé sikeresen tud ott szaporodni, illetve legfeljebb csak túlél azon a helyen. Tizenegy friss héj alapján bizonyítható, hogy a Magyarországon rendkívül ritka hamis gömbkagyló (Pisidium pseudosphaerium) még mindig él a tóban. A kunadacsi kaszálón, legelőn és a Szalag-erdő területén lévő gyepben egymáshoz hasonló összetételű csigafauna található. Ezek között az élőhelyek között csak a csigák egyedsűrűségében volt némi különbség, amennyiben a kaszálón volt az egységnyi talajmintában megtalálható legtöbb egyed. A gyakoribb fajokat tekintve ezek az élőhelyek is hasonló faunaösszetételt mutattak, mint a száradó, fentebb említett láprétek, és abban is hasonlítottak rájuk, hogy itt is nagyobb volt a szárazságtűrő fajok példányainak száma, mint a nedvességkedvelő fajok egyedeinek száma. A szárazföldi csigák mindegyik megvizsgált élőhelyén tapasztalható volt, hogy a sűrűbordájú gyepcsigácska (Vallonia enniensis) élő példányait nem lehetett megtalálni, noha kopottabb héjaik általánosan előfordulnak szinte mindegyik mintában. Ez a csiga a pleisztocénben az ország egész területén nagyon gyakori volt, de a recens magyarországi faunának ritka, értékes tagja. A nedves, alföldi rétek üdébb foltjaiban élő csiga megfogyatkozása összefüggésben lehet élőhelyeinek lassú kiszáradásával. Egyenesszárnyú közösségek vizsgálata mézpázsitos szikfok növénytársulásban. Helyszíne: Fülöpszállás Kelemen-szék. Forrása: központi TMF/667/8//2015 „Természetvédelmi kártalanítás keret”. Kutatást végzi: Kisbenedek Tibor (Dél-Pannon Múzeumokért Közhasznú Egyesület). Főbb eredményei: 2015-ben az NBmR standard mintavételi módszerével 6 fajhoz tartozó 40 egyedet fogott a kutató. A kvadrátban egyetlen domináns faj fordult elő a tengerzöld sáska (Aiolopus thalassimus) 75%-os elegyaránnyal, szubdomináns fajok a hátas rétisáska (Chortippus dorsatus), közönséges rétisáska (Chortippus parallelus), szőke tarlósáska (Omocestus petraeus). A monitorozás kezdete óta mind a fajszámban (6-12 faj), mind az egyedszámban (19-83 egyed) jelentős ingadozás volt tapasztalható. A diverzitás 2015-ig enyhe növekedést mutatott, majd 21

abban az évben csökkent. 2015-ben néhány nedvességtűrő karakterfaj eltűnt az együttesből, a más szikeseken karakterfajként jelenlevő tengerzöld sáska itt domináns jelleget öltött. A változások a terület kissé szárazabb jellegére utaltak. A fajszegényedés feltételezhetően az extrém időjárásnak is köszönhető, továbbá a terület mellett korábban meglévő csatorna megszüntetésével eltűnt a partját követő vegetáció, és így megszűnt a mezofil fajok korábbi években jellemző bevándorlása is a vizsgálati területre. A gyepek szerkezete is egyszerűsödött. Szikestavi rákok monitorozása Helyszíne: Fülöpszállás (4 lokalitás). Forrása: központi TMF/667/8//2015 „Természetvédelmi kártalanítás keret”. Kutatást végző szervezet/magánszemély: dr. Forró László (Magyar Természettudományi Múzeum), Sápi Tamás (KNPI). Főbb eredményei: A korábbi évekhez hasonlóan a négy szikes tóból, havi gyakorisággal, 10-10 minta gyűjtését jelentő mintavételek megtörténtek. A feldolgozás folyamatban van. Fokozottan védett és telepesen költő madárfajok állományának monitorozása (RTM). Helyszíne: KNPI működési területe. Forrása: központi TMF/667/8//2015 „Természetvédelmi kártalanítás keret”. Kutatást végző szervezet/magánszemély: Lóránt Miklós, természetvédelmi őrszolgálat tagjai. Főbb eredményei: 2015-ben a felméréseket elsődlegesen a KNPI természetvédelmi őrszolgálata végezte az RTM protokoll alapján, ám a teljes adatbázis létrehozásakor összesen 36 észlelő 2015-ös megfigyelési adatait szerepeltettük. Az adatbázis kiegészült a területbejárások során rögzített, költésre utaló madármegfigyelések adataival. Az RTM adatbázis összesen 755 költési rekordot tartalmaz, jellemzően fokozottan védett és/vagy Natura 2000 jelölőfajokról, illetve a telepesen fészkelőkről. Denevérközösségek monitorozása Helyszíne: Ágasegyháza, Apostag, Balástya, Hajós, Hetényegyháza, Kalocsa, Kerekegyháza, Kiskőrös, Kistelek, Kunszállás, Kunszentmiklós, Lakitelek, Mindszent, Orgovány, Szabadszállás, Tass. Forrása: központi TMF/667/8//2015 „Természetvédelmi kártalanítás keret”. Kutatást végzi: Dobrosi Dénes, Utasi Gabriella (e. v.). Főbb eredményei: A KNPI területén a NBmR keretében éves gyakorisággal folyik épületlakó denevérközösség monitorozása. 2015–2016-ban ezt a munkát kiegészítette erdőlakó denevérek megfigyelése is. Az épületlakó denevérek monitorozásának protokollja szerint, ha egy kolónia tartósan, évekre elhagyja a tanyahelyét, akkor ezt az épületet idővel ki kell hagyni a mintázásból és helyette új potenciális szálláshelyet, kell ellenőrizni. Így a Dunavecse, Uszód, Ordas, Fülöpháza és Izsák helyszínek helyett a kerekegyházi pusztatemplom, az ágasegyházai magtár, az orgoványi katonai torony, továbbá a kisteleki, a kunszentmiklósi és a szabadszállási templomok kerültek be. Az épületekben élő denevérkolóniákban 5-6 faj előfordulása jellemző. A Duna–Tisza közén a legveszélyeztetettebb denevérfaj a hegyesorrú denevér (Myotis blythii). Egyelőre három kölykező kolóniája ismert a működési területen. A populáció gyengülésének okai valószínűleg a telelőhelyek állapotának romlásában, a táplálkozó életterek területi csökkenésében és a kölykező szállások zavartságában keresendők. Természetvédelmi szempontból jelentős a tavi denevér (Myotis dasycneme) mint fokozottan védett faj, ám kimagaslóan nagy kolóniát a térségben egyelőre nem ismerünk. Kisemlős-monitorozás bagolyköpet elemzéssel Helyszíne: Bácskai-síkvidék, Duna-menti-síkság, Duna–Tisza közi síkvidék. Forrása: központi TMF/667/8//2015 természetvédelmi kártalanítás keret. Kutatást végzi: Dr. Mátics Róbert (Magyar Természetkutató Egyesület). Főbb eredményei: 2015-ben a Duna jobb partján a mezei pocok aránya a 6 helyszín közül négyen 39–59% közötti, egy helyen 80%, egy másikon pedig 8%. A Duna bal partján hasonló a helyzet: a 7 helyszín közül két ponton 5 ill. 6%, egy helyen 17%, három helyen 29–34%, míg egy mintában 55%. Mindezek nem mutatnak sem észak–déli, sem kelet–nyugati földrajzi mintázatot. Bácska sokkal egységesebb, itt 22–34% a faj aránya. Kimondható tehát, hogy a gradációk szinte mindenhol összeomlottak, csak Sátorhelyen láthatók még mindig igen magas értékek. A ritka pocokfajok közül 2015-ben a földipocok a Duna-menti-síkon előkerült (jobb part), Bácskában nem. A csalitjáró pocok és a vízipocok mindkét középtájon megjelent a mintákban. A bácskai populációkban a diverzitás 2015-ben magas volt (1,9–2,2 közötti értékek látszanak), a Duna-menti síkon, a helyenként még össze nem omlott gradációk miatt, a diverzitásértékek 0,8–2,0 között szórtak.

4.2.2. Natura 2000-területek monitorozása Növényfajok/élőhelyek monitorozása 22

Kisfészkű aszat (Cirsium brachycephalum) monitorozása Helyszíne: KNPI működési területe. Forrása: KNPI saját költségvetés. Kutatást végzi: természetvédelmi őrszolgálat tagjai és szakreferensek (KNPI). Főbb eredményei: A Natura 2000 jelölő növényfaj elterjedési területének térképezése folyik, 2015-ben 105 új kisfészkű aszatra vonatkozó rekord (27 502 tő) került rögzítésre az igazgatóság adatbázisában (részben 6 évnél régebben felmért állományok ismételt felmérése, részben új lokalitások felfedezése során). Homoki kikerics (Colchicum arenarium) monitorozása Helyszíne: KNPI működési területén potenciális élőhelyek. Forrása: KNPI saját költségvetés. Kutatást végzi: szakreferensek, természetvédelmi őrszolgálat (KNPI). Főbb eredményei: A Natura 2000 jelölő növényfaj elterjedési területének térképezése folyik, 2015-ben 536 új homoki kikericsre vonatkozó rekord (181 195 tő) került rögzítésre az igazgatóság adatbázisában (részben régebben felmért állományok ismételt felmérése, részben új lokalitások felfedezése során, pl. Tázlár, Ásotthalom, Baja, Sükösd, Rém, Borota, Öttömös, Bugac külterületen). Tartós szegfű (Dianthus diutinus) monitorozás. Helyszíne: Ásotthalom, Bócsa, Harkakötöny, Kiskunmajsa, Nemesnádudvar, Jakabszállás. Forrása: KNPI saját költségvetés. Kutatást végzi: Gál Attila, KNPI. Főbb eredményei: A tartós szegfű 2015. évi tőszám adatai alatta maradtak a megelőző három év adatainak. A tartós szegfű pontosan számolt/mintavétel alapján becsült tőszáma 2015-ben 37 988, a maximum tőszám 2010-ben 48 208 volt. Az állománydinamika magyarázata további részletesebb vizsgálatokat igényel. Homoki nőszirom (Iris arenaria) monitorozása Helyszíne: KNPI működési területén potenciális élőhelyek. Forrása: KNPI saját költségvetés. Kutatást végzi: referensek, szakreferensek, természetvédelmi őrszolgálat tagjai (KNPI). Főbb eredményei: A Natura 2000 jelölő faj Duna–Tisza közi (KNPI működési területre eső) állományának teljes feltérképezése folyik. 2015. év a virágzás szempontjából nem volt kedvező, ezért nem került sor ismeretlen állományok feltárására. Kunadacs, Kunpeszér, Harkakötöny, Baja, Bugac és Izsák területén folytak a felmérések. A homoki nőszirom számára alkalmas élőhelyeket keresték fel a felmérők, és GPS készülékkel rögzítették a megtalált tövek helyzetét és mennyiségét. A felmérés eredményeként 255 új rekord (14 388 tő) került rögzítésre az igazgatóság védett növényeket tartalmazó adatbázisában. Közösségi jelentőségű gyepes, vizes és erdős élőhelyek monitorozása Helyszíne: az országosan kijelölt mintavételi helyszínek közül 80 lokalitás (57 db KNPI, 20 db DDNPI, 3 db KMNPI működési területén). Forrása: központi, 2014. és 2015. évi „Természetvédelmi kártalanítás keret”. Kutatást végzi: dr. Majláth Imre (e. v.),Korda Márton (e. v)., Lugosi Bt. Főbb eredményei: A felmérések megtörténtek, az KNPI területére vonatkozó adatlapok adatbázisba történő rendezése folyamatban van. Állatfajok/fajcsoportok monitorozása Magyar tarsza (Isophya costata) monitorozása Helyszíne: Felső-Kiskunsági turjánvidék (HUKN20003). Forrása: központi TMF/667/8//2015 „Természetvédelmi kártalanítás keret”. Kutatást végzi: dr. Szövényi Gergely. Főbb eredményei: A mintavételi módszer az előző években már eredményesen alkalmazott akusztikus detektálás volt, amelynek előnye, hogy az aktív hímek hívóhangja alapján a példányok befogása, esetleges sérülése nélkül kaphatunk képet a faj jelenlétéről. Korábbi vizsgálatok alapján kiválasztott állandó mintaterületen megismételt állományfelmérés történt. A 2014-ben észlelt 29,3 példány / hektár átlagos állománysűrűség 2015-ben 28%-kal nőtt. Érdekes, hogy a 2014-es észlelésekhez hasonlóan 2015-ben is észlelhetőek voltak aktív hím magyar tarsza példányok még a vízzel borított turjánok egyes részein is. A mintavételek kezdete, 2011 óta folyamatosan emelkedő tendenciát mutat a vizsgált terület magyartarsza-állománya, ami arra utal, hogy az itt alkalmazott gyepkezelés a faj számára előnyös. Lápi (piros) szitakötő (Leucorrhinia pectoralis) monitorozása Helyszíne: Izsák: Kolon-tó. Forrása: központi TMF/667/8//2015 „Természetvédelmi kártalanítás keret”. Kutatást végzi: dr. Ambrus András (Természeti Értékeinkért Alapítvány). Főbb eredményei: A felmérés során elsősorban lárva- és exuviumvizsgálatra került sor, járulékosan az imágók szemikvantitatív felmérésével kiegészítve. A lápi szitakötő egyik legnagyobb hazai állománya a Kolon-tavon él. 2015-ben a piros szitakötő tömeges bújását nem 23

sikerült észlelni, de a rajzás nyomai a leginkább fölmelegedő, sekély „Cigányrécés-öböl” területén valamelyest kimutathatóak voltak. Nagy tűzlepke (Lycaena dispar) kimutatása. Helyszíne: Móricgáti lápok kjtt. (HUKN20021), Alsó-Tisza hullámtér kjtt. (20031). Forrása: KNPI saját költségvetés. Kutatást végzi: Szalkay József Magyar Lepkészeti Egyesület. Főbb eredményei: A Natura 2000 jelölő faj a Móricgáti lápok területen 3, az Alsó-Tisza hullámtér területen 16 ponton került elő. A faj számára nem volt kedvező a 2015. év időjárása, a Móricgáti lápok területén valószínűleg elterjedtebb, mint az kimutatható volt a vizsgálat ideje alatt. Az Alsó-Tisza hullámtér területen 16 előfordulást regisztráltak a kutatók, általánosságban elmondható, hogy a faj a Tisza bal oldalán, a töltés mentén gyakorlatilag a Natura 2000-terület teljes hosszában megtalálható. Hangyaboglárka fajok (Maculinea teleius, M. alcon) kimutatása. Helyszíne: Dél-Örjeg (HUKN20032), Fülöpházi Hosszú-rét (HUKN20025). Forrása: KNPI saját költségvetés. Kutatást végzi: Szalkay József Magyar Lepkészeti Egyesület. Főbb eredményei: A kutatók a két Natura 2000területen megvizsgálták a faj számára alkalmas összes élőhelyet, a Dél-Őrjeg területen 1, a Fülöpházi Hosszú-rét területen 7 ponton került elő. Összegyűjtötték a faj túlélése szempontjából jelentős veszélyeztető tényezőket, ezek közül kiemelkedő szerepe van a kaszálási időpont és mód megválasztásának. Magyar tavaszi fésűsbagoly (Dioszeghyana schmidtii) kimutatása. Helyszíne: Pusztaszeri Tájvédelmi Körzet (Baksi-puszta HUKN20019).Forrása: KNPI saját költségvetés. Kutatást végzi: Szalkay József Magyar Lepkészeti Egyesület. Főbb eredményei: Három különböző, a faj kimutatása szempontjából releváns időpontban, három potenciális élőhelyen folyt lámpázás és fénycsapdázás. A fajt nem sikerült kimutatni, de az élőhelyek ismeretében nem kizárható jelenléte a területen, érdemes folytatni a keresést. Magyar ősziaraszoló (Chondrosoma fiduciarium) monitorozása Helyszíne: Peszéri-erdő (HUKN20002), Dél-Homokhátság (HUKN20008). Forrása: központi TMF/667/8//2015 „Természetvédelmi kártalanítás keret”. Kutatást végzi: dr. Petrányi Gergely, Fóti Boglárka Alapítvány. Főbb eredményei: a kutatási jelentést még nem kapta meg a Igazgatóság. Magyar futrinka (Carabus hungaricus) monitorozás. Helyszíne: Császártöltés-Kiscsala, Homokmégy. Forrása: KNPI saját költségvetés. Kutatást végzi: Agócs Péter, KNPI. Főbb eredményei: A császártöltési területen sikerült élvefogó csapdák segítségével kimutatni a faj jelenlétét. a Homokmégyen folytatott csapdázás eredménytelenül zárult. Helyszíne: Tázlár-kiskunhalasi homokbuckák (HUKN20003), Alsó-Tisza hullámtér (HUKN 20031) és a Móricgáti lápok (HUKN20026), Déli-Homokhátság (HUKN20008), Jánoshalma-kunfehértói-erdők (HUKN20018) Natura2000 területek. Forrása: KNPI saját költségvetés. Kutatást végzi: Szalkay József Magyar Lepkészeti Egyesület. Főbb eredményei: Intenzív keresés (egyelés 2-6 nap/terület és 20-55 db/terület élve fogó csapdák alkalmazása) ellenére a magyar futrinka egyik vizsgált területről sem került elő. A faj hiányának vélhető oka, hogy döntően nyílt, magyar csenkesz (Festuca vaginata) dominanciájú gyepfoltok borították a vizsgált minaterületeket, míg a zártabb, főként barázdált csenkesz (Festuca rupicola) dominanciájú homokgyepi vegetáció háttérbe szorult, pedig ez utóbbi vegetációtípus a faj számára létfontosságú. Más védett fajok előfordulási adatai rögzítésre kerültek, köztük egy nagyon ritka, védett ormányosbogárfajjal. Remetebogár (Osmoderma eremita) kimutatás. Helyszíne: Tisza és Duna mente. Forrása: KNPI saját költségvetés. Kutatást végzi: Szalkay József Magyar Lepkészeti Egyesület. Főbb eredményei: A remetebogarat a Duna- és Tisza folyó menti, KNPI működési területén fekvő ligeterdőkben 6 terepnap időráfordítással kérgezéses, fabontásos módszerrel, és a megfelelő faodvak átvizsgálásával keresték. A mintavételezés során a faj számára alkalmasnak tűnő erdőállományokat vizsgálták, de a remetebogár sehol sem került elő. A faj számára szükséges nagy átmérőjű, korhadó, és a faj számára megfelelően odvasodó fák-farönkök kis számban vannak csak jelen. Döntően ezek is az ártéren találhatók, és az év egy részében az elöntés miatt víz alatt állnak. Több vizsgált erdőállomány (pl. Tisza mente, Csongrád, Felgyő) megfelelő térszínen áll, elöntést nem kap, de ezek jobbára fiatal-középidős erdők. Ezekben a faj nem képes megtelepedni, mert nagy testű, és hosszú ideig fejlődő lárvája igényli a nagy fatömeget, és a megfelelő módon korhadó odvakat. A magasabb ártéri területrészeken gyakoribb védett bogárfajok előkerültek, köztük a Natura 2000 jelölőfaj skarlátbogár (Cucujus cinnaberinus). 24

Kerekvállú állasbogár (Rhysodes sulcatus) kimutatása. Helyszíne: Észak-Kiskunság a Duna mentén. Forrása: KNPI saját költségvetés. Kutatást végzi: Szalkay József Magyar Lepkészeti Egyesület. Főbb eredményei: A kerekvállú állasbogarat (Rhysodes sulcatus) a Csepelisziget déli végétől a Solti-szigetig terjedő Duna-szakaszt kísérő ligeterdőkben 3 terepnap időráfordítással kérgezéses módszerrel keresték. A mintavételezés során a faj számára alkalmasnak tűnő erdőállományokat vizsgálták, de a kerekvállú állasbogár sehol sem került elő. Véleményük szerint a terület a faj számára teljesen alkalmatlan, mind a mezo- és mikroklíma, mind a vegetáció tekintetében.A számára szükséges nagy átmérőjű, korhadó farönkök kis számban ugyan, de jelen vannak a területen, azonban ezek jó része az ártéren található, és az év egy részében az elöntés miatt víz alatt áll, emiatt a kerekvállú állasbogár több más, jóval gyakoribb xylofágszaproxylofág kísérőfajjal együtt hiányzik a területről. A szakirodalomban közölt egyetlen, a területre vonatkozó adata téves határozás eredményeként került a szakmai köztudatba. A magasabb ártéri területrészeken gyakoribb védett bogárfajok előkerültek, közöttük a Natura 2000 jelölőfaj skarlátbogár (Cucujus cinnaberinus). Szarvas ganéjtúró (Bolbelasmus unicornis) kimutatása. Helyszíne: Felső-kiskunsági turjánvidék (HUKN20003), Izsáki Kolon-tó (HUKN30003) (Közös-erdő). Forrása: KNPI saját költségvetés. Kutatást végzi: Szalkay József Magyar Lepkészeti Egyesület. Főbb eredményei: A kutatók 8 terepnap időráfordítással keresték a fajt, higanygőzlámpázással, alkonyati időszakban fűhálózással és egyeléssel, valamint élve fogó talajcsapdákkal. A Bolbelasmus unicornis egyik Natura 2000-területen sem került elő. Ugyanakkor a faj a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság működési területén a Turjánvidék (HUDI20051) elnevezésű Natura 2000-terület több pontján is előkerült, a Felső-kiskunsági turjánvidék Natura 2000-terület határaitól 2-3 km-re, azonos jellegű élőhelyeken, így jelenléte az utóbbi élőhelyein is valószínűsíthető. Az évenként erősen változó rajzási dinamika nehezíti a faj észlelését. A gyűjtések során több védett faj előfordulását is regisztrálták, amik közül a vörös csorvány (Glaresis rufa), a barna medvelepke (Hyphoaira aulica) és a fokozottan védett magyar futrinka (Carabus hungaricus) előkerülése kiemelhető. A pusztai gyalogcincér (Dorcadion fulvum cervae) állományfelmérése és a fennmaradását veszélyeztető tényezők, így az izolációs hatások vizsgálata az igazgatóság működési területén. Helyszíne: Felső-kiskunsági szikes puszta (HUKN20001). Forrása: központi 2014. évi „Természetvédelmi kártalanítási keret”. Kutatást végzi: dr. Deli Tamás, Danyik Tibor. Főbb eredményei: A vizsgálatok célja a pusztai gyalogcincér felmérése volt a KNPI működési területén, ismert és potenciális előfordulási helyeken, korábban vizsgált előfordulási helyek esetében az eredmények összehasonlítására, az állományok változásának nyomon követésére alkalmas mennyiségi adatokat szolgáltató módszer alkalmazásával. Megállapításra került, hogy az utak és árkok izoláló hatást fejtenek ki rá. Ezt támasztják alá a kifejezetten nagyszámban jelölt két- illetve nyolcsávos gyalogcincérek észlelési adatai, ezeknél csupán egy átkelést lehetett regisztrálni jelölés-visszafogásos módszerrel. A faj ismert elterjedési területe nyugati irányban bővült, az újonnan előkerült élőhelyek és populációk Dömsöd, Tass és Szalkszentmárton térségében találhatóak. Az ismételt állományfelmérések adataiból az derült ki, hogy az elmúlt évek szélsőséges, csapadékban gazdag időjárási viszonyai kedvezőtlenül hatottak a fajra. Nagy hőscincér (Cerambix cerdo) monitorozás. Helyszíne: Bácsszőlős. Forrása: KNPI saját költségvetés. Kutatást végzi: Tamás Ádám (KNPI). Főbb eredményei: A területen 9 db vörösborral ellátott élve fogó palackcsapda működött a fajra vonatkozó protokoll előírásának megfelelően. A fajt sikerült kimutatni. Natura 2000 jelölő halfajok: lápi póc (Umbra krameri), réti csík (Misgurnus fossilis), szivárványos ökle (Rhodeus sericeus) monitorozás. Helyszíne: Izsáki Kolon-tó. Forrása: KNPI saját költségvetés. Kutatást végzi: Vajda Zoltán, természetvédelmi őrszolgálat tagjai (KNPI). Főbb eredményei: A felmérések megtörténtek, sikerült kimutatni a keresett fajok jelenlétét, az előfordulási adatok bekerültek a védett értékek adatbázisába. Dunai tarajosgőte (Triturus dobrogicus) monitorozás. Helyszíne: Dél-Bácska (HUKN 20004), Dél-Homokhátság (HUKN20008), Fülöpházi homokbuckák (HUKN20011), Móricgáti lápok (HUKN20026), Péteri-tó (HUKN20027), Fülöpházi hosszúrét (HUKN20025) Natura 2000-területek. Forrása: központi TMF/667/8//2015 „Természetvédelmi kártalanítás keret”. Kutatást végzi: Halpern Bálint (Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület). Főbb eredményei: a jelentés leadási határideje: 2016. 06. 10. 25

Rákosivipera-állományok (Vipera ursinii rakosiensis) monitorozása Helyszíne: Kunpeszér, Bugac. Forrása: központi TMF/667/8//2015 „Természetvédelmi kártalanítás keret”. Kutatást végzi: Halpern Bálint (Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület). Főbb eredményei: a jelentés leadási határideje: 2016. 06. 10. A Rákosivipera-védelmi Központ 2015-2016. évi működtetése. Helyszíne: Kunpeszér. Forrása: központi TMF/667/8//2015 „Természetvédelmi kártalanítás keret”. Kutatást végzi: Halpern Bálint (Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület). Főbb eredményei: a jelentés leadási határideje: 2016. 06. 10. Mocsári teknős (Emys orbicularis) monitorozás. Helyszíne: Dél-Homokhátság (HUKN20008), Alpár–bokrosi öblözet (HUKN20028), Pirtói Nagytó (HUKN20030), Alsó-Tisza hullámtér (HUKN20031) Natura 2000-területek. Forrása: központi TMF/667/8//2015 „Természetvédelmi kártalanítás keret”. Kutatást végzi: Halpern Bálint (Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület). Főbb eredményei: a jelentés leadási határideje: 2016. 06. 10. Mocsári teknős (Emys orbicularis) populációméretének becsléseélvefogó varsák alkalmazásával. Helyszíne: Gyálai Holt-Tisza. Forrása: KNPI saját költségvetés. Kutatást végzi: dr. Molnár Nóra (e. v.). Főbb eredményei: a jelentés leadási határideje: 2016. 03. 31. Pelefajok (Gliridae) monitorozása Helyszíne: Hajósi kaszáló és löszpartok Természetvédelmi Terület (Dél Őrjeg HUKN20032). Forrása: központi TMF/667/8//2015 „Természetvédelmi kártalanítás keret”. Kutatást végzi: Agócs Péter (KNPI). Főbb eredményei: Az NBmR 2015. évi tervének megfelelően, az előírt protokollok alapján a felmérések megtörténtek. Egy helyszínen 50 peleodú működött, pelét azonban nem sikerült megfigyelni. Az odúk 60%-át madarak foglalták el. Vidra (Lutra lutra) monitorozás. Helyszíne: KNPI működési területe. Forrása: központi TMF/667/8//2015 „Természetvédelmi kártalanítás keret”.Kutatást végzi: dr. Kovács Éva, Frecska András, Gál Attila, természetvédelmi őrszolgálat tagjai (KNPI). Főbb eredményei: A „Fenntartható természetvédelem megalapozása a magyarországi Natura 2000-területeken” c. Svájci–Magyar Együttműködési Program keretében, Dr. Lánszki József által ismertetett protokoll szerint 2014től mostanáig a KNPI működési területére eső összes UTM négyzet felmérése megtörtént (összesen 420 helyszínen). Adatlap kitöltésére került sor a vidra számára alkalmas élőhelyeken, rögzítésre kerültek a vidra jelenlétére utaló jelek, az élőhely több tulajdonsága, az emberi zavarás mértéke. Ilyen szisztematikus, az igazgatóság teljes területét érintő felmérés még nem történt ez idáig. Elmondható, hogy az igazgatóság területén a vidra szinte minden, számára alkalmas élőhelyen jelen van. Közösségi jelentőségű fajok: nagy tűzlepke (Lycaena dispar), szarvasbogár (Lucanus cervus), piros szitakötő (Leucorrhinia pectoralis), dunai tarajosgőte (Triturus dobrogicus), vöröshasú unka (Bombina bombina) felmérése. Helyszíne: KNPI működési területe. Forrása: központi TMF/667/8//2015 „Természetvédelmi kártalanítás keret”. Kutatást végzi: természetvédelmi őrszolgálat tagjai (KNPI). Főbb eredményei: 2015-ben megkezdődött az intenzív adatgyűjtés, ami 2016. első felében folytatódik, és 2016. május végén készül összesítés az eredményekről. Molnárgörény (Mustela eversmannii) monitorozás Helyszíne: Kunszentmiklós, Tas, Szalkszentmárton. Forrása: központi TMF/667/8//2015 „Természetvédelmi kártalanítás keret”. Kutatást végzi: Deák Gábor (Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület). Főbb eredményei: a jelentés leadási határideje: 2016. 05. 20. Élőhely-térképezés Helyszíne: Bócsa-bugaci homokpuszta kjtt. (HUKN20024) bugaci fele. Forrása: központi 2014. évi „Természetvédelmi kártalanítás keret”. Kutatást végzi: dr. Deák József Áron (e. v.). Főbb eredményei: A felmérő 41 287 élőhelyfoltot különített el. A foltokat egyenként jellemezte (Á-NÉR kategória, Németh-Seregélyes-féle természetességi érték, közösségi jelentőségű élőhelyi kód, gyakori növényfajok listája, inváziós fajokkal való fertőzöttség 26

erősségének rögzítésével), kezelési javaslatot tett foltonként, adatbázisba rögzítette a térképezés során észlelt védett növényfajok előfordulási adatait, emellett 90 db cönológiai felvételt is készített. Helyszíne: Harkai-tó (HUKN20020). Forrása: központi 2014. évi „Természetvédelmi kártalanítás keret”. Kutatást végzi: Kecskés Ferenc (e. v.). Főbb eredményei: Elkészült az Á-NÉR alapú élőhelytérkép a Harkai-tó Natura 2000-terület (HUKN20020) teljes területére, a térképező 375 élőhelyfoltot különített el, foltonként feltüntette az élőhely NATURA 2000 kódját, természetességi értékét (5-ös skálán), felsorolta a veszélyeztető tényezőket, kezelési javaslatokat tett és inváziós növények általi fertőzöttséget is rögzítette (5-ös skálán). A területre jellemző növényzeti típusokat reprezentáló foltokban 21 db rögzített helyű, 2x2 m-es mintaterületű cönológiai felvételt készített. 9 védett növényfaj közel 500 előfordulási adata került rögzítésre GPS készülékkel. Fenntartási terveket megalapozó adatgyűjtés és tervírás Helyszíne: 16 db Natura 2000-területet érint: HUKN20003, HUKN20015, HUKN20019, HUKN2004, HUKN20029, HUKN20006, HUKN20018, HUKN20001, HUKN20011, HUKN20027, HUKN20034, HUKN20035, HUKN22037, HUKN10004, HUKN10007, HUKN10008). Forrása: központi 2015. évi „Természetvédelmi kártalanítás keret”. Kutatást végzi: Sipos Ferenc, Filotás Zoltán, Aradi Eszter, Pataki Zsolt, Dr, Vadász Csaba, Kiss Imre, Bolla Bence, Vajda Zoltán (KNPI), Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, Dr. Horváth András (e. v.). Főbb eredményei: a projekt zárására 2016. júniusig kerül sor.

4.2.3. Nádi énekesmadarak monitorozása A Kolon-tavi Madárvártán, 1600 méteren 124 db függönyhálóval folyik a tavaszi vonulás és költő fajok monitorozása. 2015-ben 13518 madárra került egyedi számozású jelölőgyűrű és 1920 visszafogást regisztráltunk. A 2015ös évről álltalánosan elmondható, hogy a Kolon-tó költő madarai számára kedvező év volt. A standard kutatások a legtöbb költő faj esetében átlagos költési sikert mutattak. Két faj esetében volt kimutatható, hogy egyértelműen gyenge költést produkáltak: a függőcinege és a nádisármány. Vonulási időben viszont kiemelkedő számban jelöltük - a már említett rossz költési sikert mutató - függőcinegét. Ezek a madarak feltehetően már az északabbi populációk vonuló egyedei voltak. Ezt a teőriát támasztja alá az ősz folyamán fogott két külföldi gyűrűs (Csehország, Szlovákia) egyed is. A Kolon-tavi Madárvártán 2015-ben négy faj 22 külföldön jelölt egyedét fogtuk vissza, összesen 32 esetben. A megkerülések 7 országot érintenek. A Kolon-tavon 2015-ben a magyar madárfaunára nézve négy ritkaságnak számító madárfajt gyűrűztünk. Szeptember 14-én a 9 órás ellenőrzésben, a standard hállóállás 9. hálóblokkjában egy fiatal berki nádiposzátát (Acrocephalus dumetorum) fogtunk. A madár jó kondícióban és sérülésmentes tollazatban volt. Ez az adat a faj magyarországi második megkerülése. Szeptember 17-én és szeptember 28-án egy-egy vándorfüzikét (Phylloscopus inornatus) fogtunk. Ez a faj ritka kóbórlóként jut el Szibériából Közép- Európába. Az utóbbi években Magyarországon évente megjelenik. A Kolontavon a faj 2., illetve 3. alkalommal került elő. Első Kolon-tavi észlelése 2011. szeptember 10-én volt. December 05-én, a 10 órás ellenőrzésben egy berki poszáta (Cettia cetti) fiatal hím példányát fogtuk meg. Ennek a mediterrán elterjedésű fajnak a 2000-es években egyre több a hazai megfigyelése. 2005 és 2007 között a KisBalatonon fészkelését is regisztrálták. Utána már csak alkalmi megfegyelései voltak, 2011 óta Magyarországi észlelése nem is volt. A Kolon-tavon 2015 ben két alkalommal végeztünk gyűrűzéseket a gémtelepen. Ennek oka, hogy két egymástól elkülönülő telepen költöttek a madarak. A két alkalommal összesen 5 madárfaj 99 példányát gyűrűztük meg. Legnagyobb számban nagy kócsagot jelöltünk, összesen 62 egyedet. A szokásos évi fehérgólya gyűrűzések során 57 példány gólyafiókát jelöltünk a Kolon-tó körüli településeken (Izsák,Páhi, Csengőd-Kullér, Soltszentimre, Fülöpszállás, Kis-Izsák). A Madárvártán 2015-ben összesen 1753 látogató járt.

4.2.4. Élettelen környezeti tényezők monitorozása A kunhalmok, mint ex lege védett természeti területek terepi állapotfelvétele, természetvédelmi nyilvántartásban rendelkezésre álló felmérési adatok aktualizálása, kiegészítése Helyszín: Dunapataj, Dunatetétlen, Fajsz, Harta, Kiskőrös, Solt, Újsolt, Pusztaszer, Ópusztaszer. Kutatást végzi: Kustár Rozália régész, néprajzkutató. Forrása: FM által biztosított költségvetési keret. A Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság működési területén a kunhalmok kataszterezése – az egyes halmokat leíró táj- és kultúrtörténeti feldolgozásuk nélkül – készült el, régészeti és tájtörténeti kutatások nyomán egyre újabb adatok kerülnek elő, továbbá korábbi kataszterezés alkalmával a halmok tényleges kiterjedésének lehatárolása nem történt meg. Az európai uniós követelményeknek megfelelően is kiemelten fontos feladat a táj jellegzetes elemeinek megőrzése, védelme. Így a közösségi kötelezettségeknek megfelelően Magyarországon a vé27

dendő tájképi elemek körébe 2010-ben a halmok is bekerültek és a MePAR-ban is rögzítésre kerültek. A halmok megőrzése érdekében elengedhetetlen terület- és tájhasználati változások nyomon követése, egykor kataszterezett halmaink szisztematikus újraellenőrzése. A fentiekben felsorolt településen található halmok 2014. év során felülvizsgálatra kerültek, így a terepi bejárás, felvételezés során fotódokumentáció készült, az adott objektum tényleges kiterjedésének – GPS támogatással történő – kimérése, halmot lefedő kör központi, EOV koordinátájának és sugarának meghatározása, az objektumok morfológiai felvétele GPS támogatással meghatározott, EOV koordinátákhoz kötött adatokkal és leírással, az objektumok régészeti jelenségének felvétele, biotikai adatok felvétele, az objektum állapotára vonatkozó leírás. Digitális feldolgozás: objektumok térinformatikai adatbázisának létrehozása és térképi ábrázolása,digitális fotótár (file azonosítható névvel történő ellátása). Ingatlannyilvántartási adatok feldolgozása: érintett ingatlanokra vonatkozó ingatlan-nyilvántartási adatok összegyűjtése. Szakirodalmi feldolgozás: történeti térképi ábrázolások felderítése, szakirodalmi, levéltári adatok összegyűjtése, szakirodalom, térkép és forrásjegyzék összeállítása. Az egyes objektumok megőrzését segítő – kezelési tervet megalapozó, halmok természet közeli állapotba történő visszaállítását megalapozó – intézkedési javaslat megfogalmazása. A tapasztalatok rövid összegzése: Számos olyan halom van a kataszterben, mely természetes dombhát-

ra települt, de annak formálásában, kiemelésében az embernek is szerepe volt. Ilyenek a jellemzően ÉNy- DK irányú elnyúló dombhátakon létesült kisebb halmok. Ezek szerepe többnyire határhalom volt. A természetvédelmi törvény által kataszterezett halmok felvételezésének további fontos tapasztalata, hogy a nyilvántartást össze kell hangolni a kulturális örökségvédelem központi régészetilelőhely-adatbázisával, hiszen kutatások következtében adatolni tudtunk és így a régészeti nyilvántartásba-vételt kezdeményezni az alábbi halmok tekintetében: Dunapataj- Örkösd; Újsolt – Zöld-halom; Kecel – Csont-halom. Az elnyúló természetes dombháton létesített halmoktól határozottan elkülönülnek az épített örökséget is magukban hordozó egykori - esetleg erődített - templomok halmai és a templom körüli temetők. Ilyen pl. a Kiskőrös Cebe - Kosztolnyík, Szelidi Várdombon belül megfigyelt templomhalom vagy az új felvételezésként kataszterbe került Dunapataj - Szent Tamás domb. A Csongrád megyei halmok esetében, illetve néhány Bács-Kiskun megyei halom esetében feltételezhető azok bronzkor előtti, feltehetően rézkori eredete, Bács-Kiskun megyében ilyen pl. a dunatetétleni Oltó-halom vagy Remetés-halom, a solti Szima-halom. Funkcióbeli átfedésre példa a Fajsz – Kovács-halom lakódombja, mely később adatoltan határhalom szerepet töltött be a későközépkorban. - A terepbejárás során megállapítható, hogy a halmok védendő tájképi elemként történő megőrzésének első lépései megtörténtek, így több, korábban szántott halom kikerült a szántóföldi művelésből. Ezen halmok esetében azonban számos esetben tapasztalható tisztító kaszálás elmaradása, ezáltal a gyomosodás, invazív fajok megtelepedése, cserjésedés. A gyommentes állapot biztosítása mindenképpen fontos a halmok biotikai minőségének növelése érdekében is. Több esetben tapasztalható a halomlábak elszántása a művelésből való kivétel után is (pl. Kecel, Csont-halom; Ópusztaszer, Kártyás-halom). A legkirívóbb eset a halom és földvár kategóriának egyaránt megfeleltethető, külön kormányrendelettel is fokozottan védetté nyilvánított fajszi Kovács-halom, mely annak ellenére áll intenzív szántóföldi művelés alatt, hogy az a KNPI kataszteri nyilvántartásának része. A földvárak, mint ex lege védett természeti területek terepi állapotfelvétele, a természetvédelmi nyilvántartásban rendelkezésre álló felmérési adatok aktualizálása Helyszín: Érsekhalma teljes települést érintő Magaspart (Hildpuszta, Bagolyvár, Magaspart 1-2. lelőhelyek), Dunapataj, Szelidi-tó, Dunapataj, Szentkirály, Vaskút, Felgyő, Kunpeszér – Nyihogó. Kutatást végzi: Kustár Rozália régész, néprajzkutató. Forrása: FM által biztosított költségvetési keret. Az országos jelentőségű védett természeti területek felmérése és nyilvántartása a Tvt. 36. § (2) bekezdése szerint természetvédelmi kezelési tevékenységnek minősül. Az országos jelentőségű védett természeti területek (köztük az ex lege védett természeti emléknek minősülő földvárak) természetvédelmi kezeléséért a nemzetiparkigazgatóságok felelősek. Magyarországon ez idáig csupán egy alkalommal, 2000-2002 között került sor az akkor a természetvédelmi szakterület látókörében lévő földvárak országos szintű, egységes módszer szerint történő terepi felvételezésére. A felmérés óta eltelt idő, továbbá a TIR nyilvántartási és adattárolási igényei szerint átdolgozott, korszerűsített és bevezetett terepi felmérőlap és szakmai segédlet (összességében egy új felmérési módszer) szükségessé teszi a földvárak folyamatos terepi felmérését, adatok kiegészítését, frissítését. A fentiekben felsorolt települések földvárai 2015 során a kunhalmokhoz hasonló módon kerültek felülvizsgálatra. 28

Tapasztalatok: Kunpeszér-Nyihogó esetében a légifelvétel alapján adatolt sánc és árokrendszer terepi azonosítása eredménytelen volt. Az egyidejű halom- és földvárfelmérés rámutatott egyes átfedésekre: Dunapataj–Szelid–Várdomb középkori vár és templomhalom mellett megemlítendő az Érsekhalma–Hildpuszta Magaspart 2. lelőhely sáncán belül megfigyelt – valószínűleg épületmaradványt takaró – halomtest.

4.3. TIR-be betöltött és betöltésre előkészített adatok modulonként A digitálisan rendelkezésre álló fajadatok betöltésre való előkészítése, altémákba való csoportosítása, minősítése és validálása részben befejeződött (2015-ben 2823 rekord validálása és betöltése, 35 704 rekord validálása megtörtént, melyekhez 66 altéma elkészült. 93 598 rekord validálásra elő van készítve). az egyeditájérték-adatok betöltése megtörtént (1 650 rekord).

4.4. Jelentési kötelezettség 4.4.1. Országjelentés 2015 szeptemberében felterjesztette az igazgatóság a működési területére eső UNESCO MAB rezervátummal kapcsolatos időszakos jelentést.

5. Természetvédelmi kezelési tevékenység 5.1.A) Természetvédelmi kezelési tervek (meglévő, ill. 2015-ben elkészült) 2015-ben a Pusztaszeri Fülöp-szék természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési terve aktualizálás és a szükséges egyeztetések után felterjesztésre került a Földművelésügyi Minisztériumhoz. A Jászszentlászlói Kalmár-erdő tt. 10 éve kihirdetett kezelési tervének felülvizsgálatát elvégezte az igazgatóság, melynek eredménye alapján megállapítható, hogy a megváltozott természeti viszonyok miatt módosítani szükséges a tervet. Meglévő (kihirdetett, vagy területi egyeztetés után felterjesztésre került) kezelési tervek: A tervezési terület neve Katymári téglavető földtani képződmény természeti emlék Madarasi téglavető földtani képződmény természeti emlék Öthalom földtani alapszelvény természeti emlék Szelidi-tó TT bővítése Körös-éri Tájvédelmi Körzet Pirtói homokbuckás TT Csólyospálosi földtani feltárás TT Pusztaszeri TK bővítése Jászszentlászlói Kalmár-erdő TT Kiskunhalasi Fejetéki-mocsár TT Gátéri Fehér-tó TT Pusztaszeri Fülöp-szék TT 1

Terület (hektár) 2,0438

Védett/védelemre tervezett Védett

Kihirdető jogszabály 55/2015. (IX. 18.) FM rendelet

1,2389

Védett

55/2015. (IX. 18.) FM rendelet

0,5755 244,32 2223,1 591,5 1,2 10,9 9,5 25,4 702,6 42,7

Védett Védett Védett Védett Védett Védett Védett Védett Tervezett Védett

55/2015. (IX. 18.) FM rendelet 6/2014. (IX. 1.) FM rendelet 146/2012. (XII. 27.) VM rendelet 12/2012. (II. 21.) VM rendelete 127/2011. (XII. 21.) VM rendelet 71/2011. (VII. 27.) VM rendelet 16/2005. (VII. 14.) KvVM rend. 14/1992. (VI. 30.) KTM rend.1 6/1990. (III. 31.) KVM rendelet1

Kezelési terv nélkül kihirdetett védettségű terület, melynek kezelésiterv-tervezete a területi egyeztetés után felterjesztésre került

5.1.B) Natura 2000 fenntartási tervek (meglévő, ill. 2015-ben készült) 2015-ben befejeződött a 43/2012. VM rendelet alapján, EMVA forrásból készülő Natura 2000 fenntartási tervek készítése, melyből 8 db-t fogadtak el 2015. évben: a HUKN20002, a HUKN20004, a HUKN20014, a HUKN20020, a HUKN20023, a HUKN20026, a HUKN20033 és a HUKN30001 kódjelű területekre vonatkozó fenntartási terveket. Svájci Alapból és a Természetvédelmi kezelési intézkedések feladatterv keretében központi forrásból ezeken kívül 20 fenntartási terv készítése folyt az évben, melyek lezárása 2016 folyamán várható. 29

Területkód

A Natura 2000-terület neve

HUKN10001 HUKN10002 HUKN10004 HUKN10007 HUKN10008 HUKN20001 HUKN20002 HUKN20003 HUKN20004 HUKN20005 HUKN20006 HUKN20007 HUKN20008 HUKN20009 HUKN20010 HUKN20011 HUKN20012 HUKN20013 HUKN20014 HUKN20015 HUKN20016 HUKN20017 HUKN20018 HUKN20019 HUKN20020 HUKN20021 HUKN20022 HUKN20023 HUKN20024 HUKN20025 HUKN20026 HUKN20027 HUKN20028 HUKN20029 HUKN20030 HUKN20031 HUKN20032 HUKN20033 HUKN20034 HUKN20035 HUKN20036 HUKN22037 HUKN30001 HUKN30002 HUKN30003

Felső-Kiskunsági szikes puszták és turjánvidék Kiskunsági szikes tavak és az őrjegi turjánvidék Alpár–bokrosi Tisza-ártéri öblözet Alsó-Tisza-völgy Balástya-Szatymaz környéki homokvidék Felső-kiskunsági szikes puszta Peszéri-erdő Felső-kiskunsági turjánvidék Dél-Bácska Tass–szalkszentmártoni szikes puszta Nagynyíri-erdő Solti ürgés gyep Déli-Homokhátság Felső-kiskunsági szikes tavak és Mikla-puszta Szabadszállási ürgés gyep Fülöpházi homokbuckák Szegedi ürgés gyep Fülöpszállás–Soltszentimre–csengődi lápok Hajósi-homokpuszta Ágasegyháza–orgoványi rétek Matkópusztai ürgés gyep Közép-csongrádi szikesek Jánoshalma-kunfehértói erdők Baksi-puszta Harkai-tó Ökördi-erdőtelek–Keceli-lápok Kiskőrösi turjános Tázlár-kiskunhalasi homokbuckák Bócsa–bugaci homokpuszta Fülöpházi Hosszú-rét Móricgáti-lápok Péteri-tó Tiszaalpár–bokrosi ártéri öblözet Csongrádi Kónya-szék Pirtói Nagy-tó Alsó-Tisza hullámtér Dél-Őrjeg Érsekhalma-nemesnádudvari löszvölgyek Nyárlőrinci erdő Harkakötöny–kiskunmajsai homokbuckák Imre-hegy–Pirtó–kiskunhalasi homokbuckák Kékhegyi lőtér Csongrád–bokrosi Sós-tó Gátéri Fehér-tó Izsáki Kolon-tó

Terület (ha) 15776,02 35722,19 5026,95 36292,86 6171,8 15776 1628,46 14436,47 781,46 1655,22 750,08 110,21 2385,97 19679,72 74,01 2117,13 187,88 3122,99 463,31 4321,14 155,66 1142,66 1341,34 4875,17 661,94 2517,88 2870,96 1929,05 11660,45 466,73 766,97 782,1 3288,33 455,96 256,54 7929,6 4585,08 240,26 207,17 714,3 1564,32 460,05 714,15 852,78 3581,79

Védettség típusa* kmt. kmt. kmt. kmt. kmt. kjtt. kjtt. kjtt. kjtt. kjtt. kjtt. kjtt. kjtt. kjtt. ktt. kjtt. ktt. kjtt. kjtt. kjtt. kjtt. kjtt. kjtt. kjtt. kjtt. kjtt. kjtt. kjtt kjtt. kjtt. kjtt. kjtt. kjtt. kjtt. kjtt. kjtt. kjtt. kjtt. kjtt. kjtt. kjtt. kjtt. kmt., kjtt. kmt., kjtt. kmt., kjtt.

Készültség állapot meglévő folyamatban folyamatban folyamatban folyamatban folyamatban meglévő folyamatban meglévő meglévő folyamatban meglévő meglévő folyamatban meglévő folyamatban meglévő folyamatban meglévő folyamatban meglévő meglévő folyamatban folyamatban meglévő folyamatban meglévő meglévő folyamatban meglévő meglévő folyamatban meglévő folyamatban meglévő meglévő meglévő meglévő folyamatban folyamatban meglévő folyamatban meglévő meglévő meglévő

Befejezés éve 2008 2016 2016 2016 2016 2016 2015 2016 2015 2014 2016 2014 2014 2016 2014 2016 2014 2016 2015 2016 2014 2014 2016 2016 2015 2016 2014 2015 2016 2014 2015 2016 2014 2016 2009 2014 2009 2015 2016 2016 2014 2016 2015 2009 2009

*kmt.: különleges madárvédelmi terület; kjtt.: kiemelt jelentőségű különleges természetmegőrzési terület; ktt.: különleges természetmegőrzési terület

5.2. Élőhely-fenntartás, kezelés (élőhelyek és területegységek szerinti bontásban) 5.2.1. Az élőhelyeket érintő jelentősebb ökológiai állapotváltozások 2015. július 24-én délután a Kiskunsági Nemzeti Park bócsai területén, nyári vihar után tűz keletkezett. A tűz 253,27 ha-on pusztított Bócsa és Kaskantyú külterületen. A tűzfészek egy természetes borókás nyarasban alakult ki villámcsapás hatására. Az első nap sikerült 50 ha-on lokalizálni a tűzhatárt és mentesíteni a nagyobb kiterjedésű mesterséges telepítésű fenyőerdőket, de a másnap feltámadt erőteljes szél hatására a tűz továbbterjedt és jelentősen károsított további természetes jelölő Pannon borókás-nyaras élőhelyeket (91N0), valamint az erdőkkel mozaikoló Pannon homoki gyep élőhelyeket (6260). Bócsa külterületéből 78 ha-on, Kaskantyú külterületeken 175 ha-on okozott jelentős károkat a tűz. A kárfelmérés során, meghatározásra került a tűz formája is (avar30

tűz, csak a faállomány töve égett meg, törzstűz, koronatűz), valamint a fakitermeléssel és mesterséges erdőfelújítással érintett részterületek térbeli elhelyezkedése is. A természetes, gyúlékony állományok (borókás-nyarasok) jobban elszenvedték a koronatüzet, itt a pusztítás mértéke is jelentősebb volt, mint a csak lombos, vagy a magasabb méretekkel bíró fenyő állományokban. A tűz oltásánál komoly nehézség volt a terepi tényező, a laza talaj, valamint a mikrodomborzat okozta felszíni tagoltság, és a csekély feltártság. A tűz oltásának meg-segítése érdekében az oltás alatt lánctalpas dózerokkal „feltáró” utakat létesített a Katasztrófavédelem, valamint a KNPI szakmai vezetése. A kármentesítést az igazgatóság 2016-ban kezdi meg, a tájidegen fenyő - és akác kultúrerdők letermelésével és mesterséges, hazai célállományú (HNY) erdők felújításával. A szerkezetátalakítás érdekében további őshonos elegy fafajokkal is erdősít az igazgatóság (KT, MSZ, TJ, KST, MJ).

5.2.2. Élőhely-fenntartási és -kezelési tevékenységek ismertetése Az igazgatóság működési területén található élőhelyeket az alábbi módon kezeljük, illetve tartjuk fenn: Szikes gyepek: Ennek az élőhelynek a tipikus kezelése a legeltetéssel történő hasznosítás. A helyi adottságokhoz alkalmazkodva többnyire szarvasmarhával legeltetjük, mert ez az állatfaj alkalmasabb a vizes-száraz mozaikos szikes élőhelyek kezelésére. Ahol ez nem megoldható, ott a birkával történő kezelést is preferáljuk, különösen, ha széki lile vagy ugartyúk költőhelye az adott terület. A szikes puszták mélyebb fekvésű részein, ahol nagyobb a fűtermés, a kaszálás is elfogadott kezelési mód. Szikes tavak és mocsarak: Tekintettel a területek folyamatos vízborítására itt a természetvédelmi kezelést csak a vizes területeket is kedvelő magyar szürke marhával és bivallyal tudjuk megoldani. Mindkét fajta állattal jó tapasztalataink vannak az elnádasodott mocsarak és tavak felnyitásában. Ahol ez a kezelési mód nem megoldható, ott a nádasok téli aratásával próbáljuk lehetőség szerint csökkenteni a területek szervesanyag-terhelését. Homoki gyepek: A homoki gyepek jelentős részét legeltetéssel hasznosítják. Az utóbbi tíz évben a tájidegen lágyszárú növények terjedése miatt legeltetni csak a zárt homokpusztákat lehet. A preferált állatfaj itt is a szarvasmarha, de néhány helyen a birkával történő legeltetés is megengedett. A nyílt homoki gyepek „kezeletlenül hagyása” egyértelműen bebizonyította, hogy jelentősen csökken a tájidegen növényfajok, különösen a selyemkóró és a betyárkóró terjedése. Láprétek és mocsárrétek: Ezen élőhelyek természetvédelmi kezelésénél is preferált hasznosítási mód a marhával történő extenzív legeltetés. Itt is jó tapasztalataink vannak a nagy területek (minimum 50 ha) villanypásztorral történő körbekerítésével és rotációs legeltetésével. Ahol ez a kezelési mód legelő állatok hiányában nem megoldható, ott kései, mozaikos kaszálás (június 15., július 1. és július 15. legkorábbi kezdő időpontok) a támogatott területkezelés. Lápok és mocsarak: Ezek az élőhelyek csak időszakos kezelést igényelnek, többnyire az esetlegesen megjelenő fás szárú vegetáció visszaszorítására és a nyílt felszínek fenntartására. A szikes mocsarakhoz hasonlóan itt is szürke marhát és bivalyt alkalmazunk természetvédelmi kezelésre. Erdők: Az erdők kezelésénél egyértelmű keretet adnak a vonatkozó jogszabályok. Itt is természetesen törekszünk arra, hogy minél jobban modellezni tudjuk a természetes erdők dinamikáját, illetve új telepítéseknél és felújításoknál is a vegyes fajösszetételű, hazai fajokból álló erdők kialakítását szorgalmazzuk. Az alábbi néhány esetben speciális, kis léptékű kezeléseket is alkalmazunk bizonyos élőhelyek fenntartására: KNP bugaci szegélyturján vízpótlása: Minden évben egy kisebb turjános nedves állapotban tartása érdekében felszín alatti vízből pótoljuk a hiányzó vízkészletet (5 hektár). Pusztaszeri Tájvédelmi Körzet: A tömörkényi halastavakon az ökológiai célú, már nem termelő halastavak rendszeres vízpótlása tiszai vízbázisból (125 hektár) történik. Érsekhalmi Hét-völgy tt., Hajósi kaszálók tt. és Császártöltési Vörös-mocsár tt.: Közmunkások bevonásával tovább folytattuk a cserjék irtását a löszgyepekről kb. 2 hektár kiterjedésben.

5.3. Élőhely-rehabilitáció (helyszín, az élőhely típusa, forrása, kezdete, várható befejezése) 2015 év során önálló, nagy léptékű élőhely-rehabilitációs projektet nem indítottunk el, de folytattuk a korábbi uniós pályázatokból adódó (KIOP) feladataink végrehajtását (gyalogakác szárzúzózása), illetve az élőhelyrehabilitációs célú uniós (KEOP) pályázatainkat készítettük elő, illetve hajtottuk végre (lásd 7. Projektek című fejezet). A tulajdonosokkal és bérlőkkel egyeztetve megkezdtük a kiskőrösi invazív Silphium perfoliatum és Heracleum sosnowsky állományok vegyszeres kezelését, ezt a következő években még biztosan folytatni kell a magbank, és 31

az esetlegesen túlélő egyedek miatt. A jánoshalmi előkertben terjedő medvetalp egy csatornázási munka miatt jelentősen visszaszorult 2015-re, a megmaradt példányokat a KNPI természetvédelmi őre lekezelte, valószínűleg nem lesz szükség újabb kezelésre.

5.4. Fajmegőrzési tevékenységek 5.4.1. A fajokat érintő jelentősebb ökológiai állapotváltozások A sokévi átlagnál 2014/2015 tele jóval enyhébb, ugyanakkor csapadékosabb, a vegetációs időszak pedig melegebb és szárazabb volt a Duna–Tisza közén. Bár a korábbi fél évszázad időjárásához képest ezek az időjárási paraméterek még „anomáliának” tűnnek, a közelmúlt és a várható jövő trendjébe jól illeszkednek, típusosan jelenítik meg azt a módosult klímát, ami a klímaváltozási modellek alapján jellemző lesz az elkövetkezendő évtizedekben a térségre. Az ilyen jellegű időjárás által 2015-ben előidézett ökológiai folyamatok, természetvédelmi problémák várhatóan a közeljövő gyakori jelenségei lesznek. Az enyhe téli időjárás miatt sokféle mezőgazdasági kártevő gradációja következett be. A rágcsáló kisemlősök nagymértékű elszaporodása kedvező volt ragadozóik állományára nézve (beleértve a nálunk csak telelő ragadozómadár-fajokat), ugyanakkor természetvédelmi problémát okozott az, hogy véralvadásgátló mechanizmusú, komoly környezeti kockázatot jelentő, az Európai Unióban igen erősen korlátozott felhasználású rágcsálóirtó szer (Redentin) nagymennyiségű szabadföldi kihelyezését engedélyezte az illetékes hatóság a KNPI működési területén. Az ilyen vegyszeres védekezés a rágcsálók védett predátorainak mérgezésével fenyeget, különösen, ha nem tartják be a szigorú technológiai előírásokat a gazdálkodók. Szerencsére erre visszavezethető mérgezéses eseteket 2015-ben nem észlelt az igazgatóság őrszolgálata, igaz a kihelyezések is nem védett területen történtek, ahol a terepi bejárások intenzitása igen csekély. Általánosan várható jelenség mindazonáltal, hogy a sorozatossá váló enyhe telek az erős téli fagyok által korlátozott állományú fajok széles körének növekvő populációméretét fogják eredményezni, melegkedvelő gerinctelen fajoktól nagyvadakon keresztül számos inváziós fajig, mint a bálványfa, észak-amerikai eredetű vadszőlőfajok vagy moszatpáfrányok és egyéb tájidegen vízinövények. A felsorolt növények állományainak trendszerű növekedését évek óta ténylegesen észleli és dokumentálja a KNPI. Az átlagosnál csapadékosabb téli időjárás a természetes vizes élőhelyek többségére kedvező hatást gyakorolt, legalábbis ott, ahol a keletkező vízkészleteket meg lehetett őrizni. A vízkészletek megőrzése viszont többfelé a lakóterületek és termőföldek védelmét célzó, nem egyszer indokolatlan mértékű – érdemi hidrológiai elemzésekkel alá nem támasztott, hatékonyságát és következményeit illetően érdemben nem elemzett – belvízvédekezés miatt nem sikerült, illetve ezzel került konfliktusba. A vízelvezetési és vízmegőrzési igény ütközésére került sor például Solt-Járáspuszta (a Felső-kiskunsági szikes tavak) térségében, Szabadszállás-Balázspuszta környékén (kurjantói lápterületek), Baja környékén (Harábói-láp), Kecel mellett (Rekettye–Bogárzó-csatorna melletti lápok). Tárgyalásos úton rendszerint sikerült kompromisszumos megoldásokat találni a kétféle vízkezelési igény összeegyeztetésére, de az esetek jól mutatják, hogy az állami vízkészlet-gazdálkodásért felelős intézmények továbbra sem készültek fel megfelelően arra, hogy a téli félév csapadékát minél nagyobb arányban legyenek képesek betározni az egyre vízhiányosabb nyári félévre. 2015 nyarára, az átlagosnál jóval nagyobb párolgási veszteséget okozó meleg, és a sokévi átlagnál kevesebb csapadék miatt sokfelé a vízhiány okozott mezőgazdasági és természetvédelmi problémákat, például a gyepek nem megfelelően megújuló fűtermése miatt bekövetkező túllegeltetést. Különösen a laza, gyenge víztározó képességű alapkőzeten, homokon tenyésző szárazgyepek túllegeltetési problémáit súlyosbítja trendszerűen, a jövőben is várhatóan a vegetációs időszak fokozódó vízhiánya.

5.4.2. Fajmegőrzési tevékenységek ismertetése Az igazgatóság a fajmegőrzési tevékenységek jelentős részét az élőhelyek megfelelő természetvédelmi kezelésén keresztül valósítja meg. Néhány esetben szükséges csak speciális beavatkozásokat végrehajtani olyan kiemelten fontos faj esetében, amelyek védelme speciális beavatkozásokat igényel. Az igazgatóság működési területén az alábbi kiemelt jelentőségű fajok megőrzésére irányuló célzott tevékenységek folynak. Kerecsensólyom: A védelmi tevékenység az országos fajvédelmi koordinátorokkal való kapcsolattartáson és fajvédelmi tervre alapszik, kiegészülve a 2014-ben zárult LIFE+ pályázat keretében vállalt tevékenységekkel. Kék vércse: A kék vércse LIFE program keretében a korábbi évek során kihelyezett 400 db költőláda ellenőrzése, karbantartása folyik. 32

Rákosi vipera: Az elmúlt év során tovább finomítottuk az ismert élőhelyek (Peszéradacsi-rétek, Bugac-puszta) természetvédelmi kezelését (kaszálás helyett extenzív legeltetés), ennek hatása az állomány növekedésében is érezhető. Élőhelyein szarvasmarhával történő legeltetéses gyepkezelést alkalmazunk, ez biztosítja azt a heterogén, zsombékos, mozaikos gyepszerkezetet, és táplálékbázisként a fajgazdag rovarközösséget, amelyet az állat igényel. A kaszálás homogenizálja a gyep szerkezetét, megszünteti a megfelelő búvóhelyeket, elvégzése után hetekre erősen lecsökkenti a táplálékkínálatot, ezért a viperaélőhelyeken kerülendő, beleértve a kiterjedt tisztítókaszálást is. Szalakóta: Az igazgatóság az MME társkedvezményezettjeként részt vesz egy a faj megőrzése érdekében 2015ben indult LIFE+ programban, mely az igazgatóság által korábban folytatott odúkihelyezési, fiókajelölési tevékenység mellett további elemekkel bővült (társadalmi kommunikáció, invazív fajok irtása stb.). Tartós szegfű: A 2007–2012 között folyó LIFE-pályázat során elvégzett élőhelykezelési, -fejlesztési munkálatok hatásainak nyomon követésére kijelölt 4-4 bócsai, illetve harkakötönyi 50x50 méteres kvadrátban 2015 folyamán is elvégeztük a cönológiai felvételezést. A selyemkóró irtással érintett gyepes kvadrátok növényzete jó állapotú, a selyemkóró is legfeljebb szálanként van jelen. A korábbi sűrűbb állománynak otthont adó, és a vegyszerezés során részben erősebben sérült növényzetű bócsai kvadrátban is egyre magasabb a természetes gyepalkotók aránya. A fenyő-gyérítéssel érintett harkakötönyi kvadrátokban a felnyíló felszínek növényzete évről évre javuló tendenciát mutat, több helyen a gyep borítása és fajkészlete a természeteshez közelít, illetve a megmaradt fenyősorok között is egyre több gyepalkotó jelenik meg a nagyobb bevilágítottságnak köszönhetően. A bócsai akácletermelés után visszamaradt területek regenerációja értelemszerűen a leglassabb. Ezek a foltok nagyrészt továbbra is gyomok által domináltak, a szomszédos gyepterületek felől igen lassú a természetes gyepalkotó fajok migrációja. A mocsári kardvirág és a tartós szegfű fajvédelmi tervei: 2014-ben sor került e két faj fajvédelmi terveinek aktualizálására, amelyeknek végső verziója többkörös egyeztetés után 2015-re készült el. Az FM Természetmegőrzési Főosztálya által koordinált munkában az érintett nemzetipark-igazgatóságok átdolgozták a tervek azon fejezeteit, amelyekben változások történtek az elmúlt tíz évben. Kiegészítésre kerültek a fajok biológiájával kapcsolatos fejezetek, hiszen a tartós szegfű esetén a SZTE Füvészkertje, míg a kardvirág esetében a BNPI végzett kutatásokat a faj csírázására, növekedésre, virágzására stb. vonatkozóan. Az eredményeket a XIII. Természetvédelmi Szimpóziumon (Túrkeve, 2015.03.24-26.) Aradi Eszter ismertette. A kunpeszéri és kunbaracsi állományokat a terveknek megfelelően lekerítette az igazgatóság, ezeket a foltokat 2015-től kezdve kaszálással kezeljük, ami a megszűnő vaddisznó-túrással és legeltetéssel együtt reményeink szerint hozzájárul az egyedszám növekedéséhez, a populációk megerősödéséhez. Ritka növényfajok biotikai adatainak gyűjtése: Folytatódott a biotikai adatok gyűjtése, a keceli és akasztói lápterületek felmérése során számos új orchidea-állomány került elő, köztük olyan, a KNPI működési területén viszonylag ritka fajok is, mint a szúnyoglábú bibircsvirág (Gymnadenia conopsea), és a hússzínű ujjaskosbor (Dactylorhiza incarnata) esetenként több ezer töves populációi. Kiemelendő még ebből a térségből a buglyos szegfű (Dianthus superbus), és a kiskunsági endemikus Jávorka-fényperje (Koeleria javorkae) alkalmanként ugyancsak több ezer tövet számláló állományai. A kúszó zeller (Apium repens) egy új állománya (Kiskunhalas), és egy új, nagy példányszámú szubpopulációja (Nemesnáduvdar) is előkerült (lsd. 4.1.1.) A további florisztikai adatok közül kiemelendő a békakonty (Listera ovata) több százas új állománya Akasztó külterületén, a fehér zászpa (Veratrum album), mocsári lednek (Lathyrus palustris), kisfészkű aszat (Cirsium brachycephalum), kornistárnics (Gentiana pneumonanthe) és szibériai nőszirom (Iris sibirica) több új, jelentős egyedszámú populációi, valamint a Deák Balázs – Valkó Orsolya által, a KNPI működési területéről elsőként jelzett őszi csillagvirág (Scilla autumnalis), amely fajnak további szubpopulációit is felleltük a jelzés után a területen.

5.5. Génmegőrzés 5.5.1. Génmegőrzési tevékenység ismertetése állatok esetében (nukleusz állományok) Az igazgatóság a használatában lévő gyepterületek kezelését, legeltetését a saját tulajdonában lévő magyar szürke marha, bivaly, illetve ló állományával oldja meg. Az állomány négy állattartó telepen van elhelyezve (Fülöpszállás-Kígyóshát, Izsák, Bugacpusztaháza és Pusztaszer). A Tiszaalpári állattartó telepet az év elején felszámolta az igazgatóság. Az állatállományról törzskönyvi nyilvántartás készül, a bugaci és izsáki gulya a legma33

gasabb kategóriájú génmegőrző, nukleusz tenyészet, sok nukleusz tehénnel példamutató tenyésztői munkával. Az igazgatóság vagyonkezelésében lévő állatállomány „bio” minősítésű. Faj Szarvasmarha Bivaly

Egyedszám (2014.12.31.)

Fajta magyar szürke

1474 815 1 0 1 13

arab telivér sportló angol telivér Furioso-North Star

Ló

Egyedszám (2015.12.31.) 1459 759 1 4 1 25

Bugac: 2015 óta az állatok gondozását vállalkozói szerződésben biztosítja az igazgatóság, génmegőrző, nukleusz tenyészet, sok nukleusz tehénnel, példamutató tenyésztői munkával 337 tehén, 234 növendék üsző, 140 növendék bika alkotja az állományt. A tenyészetben túlnyomórészt a ritkább, értékesebb vonalak az uralkodóak (A,B,C,K). Fenotípusos megjelenésükben a tehenek a finomabb, nemesebb típust testesítik meg. Izsák: 2014-től vállalkozói szerződés keretében történik a telepen az állatok gondozása, génmegőrző, nukleusz tenyészet, sok nukleusz tehénnel, 284 tehén, 23 növendék üsző, 27 tenyészbika alkotja az állományt. Fenotípusos megjelenésében az állomány inkább a tömegesebb, robosztusabb típust képviseli. A tenyészetben a tömegességet leginkább hordozó M, V, T vonalak a meghatározóak. Izsákon a vásárolt, valamint az igazgatóság egyes állattartó telepéről átszállított állatállomány fogadásához szükséges karantén is működik. Ezen a telepen történik a tenyészbikák teleltetése is. Fülöpszállás (Kígyóshát): A telepen ebben az évben 167 bivaly tehén és a szaporulata (128 borjú), 3 tenyészbika 336 növendék állat, és az egykori tiszaalpári magyar szürke gulya került elhelyezésre (634 db, valamint 91 db). Pusztaszer: Az állatgondozási feladatokat szerződéses vállalkozó látja el a telepen. A nőivarú állományt 68 bivalytehén, 1 növendék üsző alkotja. Ezen a telepen vannak elhelyezve a szürke marha tenyészutánpótlásra szánt évjáratok (85 db) és egy heverő tinógulya (213 db) is. Az apaji bikatelep állatgondozási feladatait szerződéses vállalkozó látja el. Az STV jelölt bikák kihelyezésére az apaji bikatelep mellett a Fertő–Hanság Nemzeti Park Igazgatóság által működtetett bikatelepet 2015-ben is igénybe vettük. Az őshonos állatállomány 2015. december 31-ei állapot szerinti telepeken történő elhelyezése: Magyar szürke szarvasmarha Tartási hely (majorság) Bugac Izsák Pusztaszer Kígyós-hát Tiszaalpár Apaj-bikatelep Sarród-bikatelep Összesen:

Tenyésztehén 337 284 0 80 0 0 701

Tenyészbika 0 27 0 0 5 1 33

Növendék üsző 234 23 85 0 0 0 342

Növendék bika 140 0 0 0 9 10 159

Tinó

Összes

0 0 213 11

Szopós borjú 0 0 0 0

0 0 224

0 0 0

14 11 1459

711 334 298 91

Magyar házibivaly Tartási hely (majorság) Bugac Izsák Pusztaszer Kígyós-hát Tiszaalpár Apaj-bikatelep Sarród-bikatelep Összesen:

Tenyésztehén 0 0 68 167 0 0 0 235

Tenyészbika 0 1 1 3 0 0 0 5

Növendék üsző 0 0 1 178 0 0 0 179 34

Növendék bika 0 0 0 119 0 0 0 119

Tinó 0 0 0 39 0 0 0 39

Szopós borjú 0 0 54 128 0 0 0 182

Összes 0 1 124 634 0 0 0 759

Az igazgatóság 2014 tavaszán és őszén két ütemben fogott neki egy őshonos Furioso-North Star fajtájú lóállomány beállításának. Az eredeti elképzelés szerint kb. 15 tenyészkanca az a létszám, amelynek beállításával érdemi tenyésztést lehet folytatni. Ennek a tenyészanyagnak a megvásárlása több ütemben zajlott le. Első ütemben 4 tenyészkanca, 1 szopós kanca csikó és 1 növendék kanca csikó lett megvásárolva, majd tenyésztésbe állítva. A második vásárlás 2014 őszén realizálódott, ennek folyamán az egykori sárvári bajor hercegi ménesből vásároltunk 6 db (ebből 5 vemhes) igen nagy genetikai értékű kancát. A 2015-ös év vízválasztónak tűnik az igazgatóság lótenyésztésében, egyrészt ebben az évben még 5 db kiváló minőségű anyaállatot sikerült választanunk, másrészt az igazgatóság letette az alapjait a lóállomány sportban való kipróbálásának, így az év végén egy kész, egykori válogatott versenyfogat megvásárlása történt meg, amely terveink szerint a versenyzés, és marketing funkciója mellet a mi kipróbálásra szánt saját tenyésztésű állatainkat is fokozatosan bevezetné a fogatsport világába. A ménes jelenlegi létszáma 16 tenyészkanca (1 angol telivér kanca már a ménes alapításakor a KNPI vagyonkezelésében volt) 2 növendék kancacsikó, 4 sportló, és 7 évjárati csikó. Az igazgatóság vagyonkezelésében van még ezen felül 1 Furioso North-Star kanca, és 1 arab telivér kanca, amelyek természetvédelmi őröknél kihelyezve töltenek be szolgálati ló feladatot. A ménes az Izsáki Beke-majorban van elhelyezve, ahol a kezdetektől létezett egy lovak fogadására alkalmas istálló, illetve jelenleg is folyamatban van egy, a telep felújítására, minden igényt kielégítővé tételére kiírt közbeszerzési eljárás. A szaporodás ütemét jelenleg 1, mind genetikailag, mind külső értékmérő tulajdonságaiban minden igényt kielégítő „C” vonalú Furioso-North Star mén szolgálja. A mén nem a KNPI tulajdonában vannak, jelenleg bérlet formájában látja el az apaméni feladatokat. Az őshonos állattartó telepekhez tartozó kezelt (legeltetett) védett területek nagysága: Tartási hely (majorság) Bugac Izsák Pusztaszer Kígyós-hát Nagyállás Összesen

Legeltetett terület (ha) 1 200 650 1 194 933 776 4 753

A magyar szürke szarvasmarha és bivaly állományunk fejlesztése folyamatos, azonban nélkülözhetetlen a selejtezés, a tenyésztésre alkalmatlan állatok értékesítése is. 2015-ben a magyarszürke-állományból vágóra összesen 294 egyed került értékesítésre (192 db export célú vágás, 11 db kényszervágás, 6 db saját célú vágás, 85 db selejtezés miatti vágás) továbbtartásra pedig 190 egyed. Bivaly állományunkból 74 db vágó értékesítésre került, 160 db pedig továbbtartásra a Hortobágyi Génmegőrző Nonprofit Kft-nek. A selejtezés a túlkoros, illetve a tenyésztés szempontjából nem kívánatosnak minősített állatokra irányult. Az idei évben az apai vonalak megfelelő eloszlása céljából egy új („V” vonalú) tenyészbikát vásároltunk. Az igazgatóság 1459 magyar szürke szarvasmarhával rendelkezik, ebből 701 darab a tenyészállat, amely 33 bikával egészül ki, a többi növendékállat. Az igazgatóság a bio minősítésű hízóállatokat vágásra értékesíti. Az állattartó telepekről 9479,4 tonna bio minősítésű mélyalmos szarvasmarha- és bivalytrágya értékesítése valósult meg. 5.5.2. Génmegőrzési tevékenység ismertetése növények esetében Az igazgatóság nem végzett 2015-ben növény-génmegőrzési tevékenységet.

5.6. Erdőterületek, erdőgazdálkodás 5.6.1. Nem saját vagyonkezelésben lévő védett és Natura 2000 erdőterületek Nem saját vagyonkezelésben, természetvédelmi kezelőként 18 360 ha Natura 2000-terület és 2 650 ha országos jelentőségű védett természeti terület tartozik az igazgatósághoz. E területek erdőgazdálkodását érintően összesen 8 alkalommal vettünk részt közös terepi egyeztetésen, és több mint 50 alkalommal szakmai konzultációt tartottunk. 109 esetben adtunk ki írásban természetvédelmi kezelői nyilatkozatot az erdészeti és a természetvédelmi hatóságnak. Továbbá részt vettünk az Alföldi Erdőkért Egyesület kutatói napján, az Országos Erdészeti Egyesület rendezvényein, valamint több konferencián is. A szakmai rendezvényeken 2 cikkel, 6 előadással képviseltük az igazgatóság természetvédelmi koncepcióját. 35

5.6.2. Saját vagyonkezelésben lévő erdőterületek kezelése Az igazgatóság által kezelt összes erdőterület nagysága egyéb részletekkel együtt (ha): Vagyonkezelt erdők (ha) Bács-Kiskun megye Csongrád megye Pest megye Jász-Nagykun-Szolnok megye Összesen

Védelmi 8 060,77 825,87 5,13 76,06 8 967,83

Gazdasági 25,24 71,97 97,21

Közjóléti -

Összesen 8 086,01 825,87 5,13 148,03 9 065,04

Egyéb részletek 931,96 47,79 10,79 990,54

Mindösszesen 9 017,97 873,66 5,13 158,82 10 055,58

Üzemmódonkénti megoszlás (ha) Vágásos terület (ha) Kocsányos tölgy m Kocsányos tölgy s Bükk m Akác m Akác s Juhar Szil Kőris Egyéb kemény lombos Nemes nyáras Hazai nyáras Fűz Éger Egyéb lágylombos Erdeifenyő Fekete fenyő Egyéb fenyő Összesen: Üres terület Mindösszesen:

159,13 29,46 0,02 283,61 1433,74 48,10 20,00 355,66 13,17 427,07 2130,72 162,16 72,19 4,52 236,52 707,22 110,36 6193,65 103,06 6296,71

Faanyagtermelést nem szolgáló terület (ha) 12,01 26,26 0 3,89 265,81 2,97 0,73 97,62 5,37 3,50 1236,02 58,43 0,24 0,96 13,58 46,99 982,50 2756,88 2,08 2758,96

Az igazgatóságunk jelenleg nem rendelkezik friss erdőtervi adatokkal és statisztikával, mivel a Bugaci erdőtervezési körzet erdőtervének kiadása jelenleg folyamatban van.

2015-ben tarvágással és egészségügyi termeléssel érintett terület és m3: Az igazgatóság 2015-ben Bugac 81 A, Bugac 211 A erdőrészletekben hajtott végre egészségügyi fakitermelést 182 m3 fatömeggel, 2,74 ha nagyságban. továbbá 1,38 ha-on 73 m3 fatömegű véghasználatot hajtottunk végre. Az igazgatóság 2015. december 21-ie dátummal sikeres közbeszerzési eljárást folyatott le a Bócsai és a Felső-Kiskunsági Erdészkerület esetében. A fahasználat módja egészségügyi termelés volt 100%-os eréllyel, bruttó fatömeggel fenyő fahasználat (EF, FF) valósult meg. Az erdészkerületekben 2016 januárjában indult el a fakitermelés (Bócsai Erdészkerület: becsült bruttó 6288 m3, Felső-Kiskunsági Erdészkerület: becsült bruttó 900 m3). Károsodott terület nagysága, ok megjelölésével: 2015 nyarán 253 ha-on Bócsai, Kaskantyú külterületet érintő erdőtűz sújtotta az igazgatóság erdőterületeit. A tűz elsősorban a természet közeli borókás–nyáras faállományokat érintette. A kárfelmérés GPS segítségével történt. A biotikus károk közül leggyakrabban aszálykár jelentkezik, ez 2015 évben is több erdőrészletünket sújtott, összesen 14 ha nagyságban. A téli vadkár ellen vegyszeres riasztással, valamint vadkerítéssel védekezik az igazgatóság. Felújítási és telepítési terület és fafaj: 2015-ben az igazgatóságnak 45,85 ha sikeres első erdősítése volt, ebből 18,79 ha mesterséges első erdősítésként valósult meg (MEST), 27,08 ha természetes sarj eredetű erdőrészletet tudtunk elsőerdősítésbe vonni, a célállományok hazai nyáras – egyéb lombelegyes, hazai nyáras erdők. Erdősítéseink célja minden esetben az erdőszerkezet-átalakítás, az őshonos főfafajok mellett minimum 10% őshonos elegy fafajt is tartalmaznak. Az erdőfelújításaink célállomány-típusai 2015-ben is hazai nyáras, egyéb lombelegyes – hazai nyáras erdők. 36

Mag, csemetetermelés: Az igazgatóságnak önálló csemetetermesztésre jelenleg nincs módja. 2015-ben sikeres erdészeti szaporítóanyag beszerzést hajtott végre közbeszerzési eljárás keretében (csemeteszám: 457000 db). 2015. őszén erdőfelújításra és pótlásra használta fel, illetve 2016 tavaszán erdőfelújításra, erdőtelepítésre és pótlásra használja fel a megvásárolt csemetét igazgatóságunk. Erdőfelújítási hátralék területe, hatóság által kiszabott bírság összege Erdőrészlet azonosító Csanytelek 10 J Csanytelek 11 H 1 Bugac 90 C Bugac 90 G Csanytelek 10 D Bócsa 35 G Kaskantyú 62 D Összesen:

Alávont terület (ha) 0,64 1 0,25 0,58 1,98 1,10 1,71 6,56

Hatósági szemle időpontja 2015.09.16. 2015.09.16. 2015.10.01 2015.10.01 2015.09.16 2015.09.23. 2015.09.23.

Erdőgazdálkodási bírság mértéke (HUF) 32 000 50 000 12 500 29 000 99 000 55 000 85 500 363 000

Saját megvalósítású erdőkezelés területe és résztvevő dolgozók száma: KNPI központ Bócsai Erdészkerület Bugaci Erdészkerület Felső-Kiskunsági Erdészkerület Tisza-völgyi Erdészkerület Erdészbrigád Erőgépkezelő Összesen (fő):

Közmunkás 1 0 6 4 15

Szerződéses

4 3 7

28

Kormánytisztviselő 4 1 1 1 1 8

Erdőfelújítás, erdőtelepítés, erdőápolás: Az igazgatóság folyamatban lévő erdősítéseinek nagysága: 497,28 ha. Az igazgatóság folytatta a folyamatban lévő és az első erdősítésre tervezett, és kivitelezett erdőrészletek gépi és kézi ápolását, amely munkafolyamat sor- és sorközápolásból tevődött össze, megközelítőleg 200 ha nagyságban, ebből 55,09 ha nagyságú területen a sorápolást külső vállalkozóval végeztette el az igazgatóság. Lehetőségeihez mérten az erdőápolást minimum 2 alkalommal is elvégezte az igazgatóság. Az erdősítések ápolásában döntő szerepe volt a megyei közmunkaprogram keretében felvett közmunkásoknak. A közmunkások a leégett bugaci erdőterületen jelentősen hozzájárultak az erdősítések ápolásához, valamint a tűz után magról és sarjról megjelent invazív akác visszaszorításához. Az erdősítések ápolását döntő többségében saját munkaerővel oldja meg az igazgatóság (saját brigád, közmunkások). Erőgépbeszerzés: 2015 évben az erdővagyon-kezelést segítő, PPN-50-es vontatott erdészeti mélyforgató ekét vásárolt az igazgatóság. Erdőterv-módosítás: Az erdővagyon-kezelés során a 2014-ben elindított jelentős erdőterv-módosítás érvénybe lépett, az igazgatóság, így a bugaci erdőtömbben mintegy 100 ha-on terméketlen kopár (TN) került kialakításra, továbbá 11 ha-on tisztás (TI) került kialakításra természetvédelmi indokok alapján. Erdőtervezés: 2015-ben a Bugaci Erdőtervezési körzetben lezárultak az erdőtervi tárgyalások, amelynek során az igazgatóságtermészetvédelmi erdőkezelésének koncepcióját sikerült beépíteni az erdőtervbe (tisztások kialakítása, felnyíló erdők kialakítása, természetességet fokozatosan növelő többszörös fahasználati lehetőségek, szerkezetátalakítási lehetőségek). Erdészeti kutatás: Az igazgatóság erdővagyon-kezelését segítő erdészeti kutatás folyik a homokhátsági erdőállományok vízháztartásának vizsgálatára. Az erdővagyon-gazdálkodással kapcsolatban 2015-ben az igazgatóság fogadta a Nyugat-Magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Kara hallgatóit két alkalommal (természetvédelmi mérnök és erdőmérnök hallgatókat).

5.7. Vadászterületek, vadgazdálkodás Üzemi vadászterületek: A Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság a Bócsai üzemi Vadászterületen és a Kunszentmiklósi Földtulajdonosok Vadászterületen lát el vadgazdálkodási feladatokat. Ebben a feladatban 5 fő ter37

mészetvédelmi őr és 1 fő kerületvezető erdész vesz részt, akitől a feladatokat Lóránt Miklós sikeres vizsgái után átvette. Az igazgatóság többségi tulajdonosként (az említett két üzemi vadászterülettel együtt) az alábbi négy vadászterületen van jelen a földtulajdonosi közösségekben: Vadgazdálkodásra alkalmas terület Kunszentmiklós KT (03-600510-1-3-1) 8032 ha Akasztó-Harta-Dunapataj-Szakmár KT (03-602210-1-4-1) 7817 ha Izsák KT (03-602610-1-4-1) 3631 ha Bócsa-Páhi-Orgovány-Kaskantyú KT (03-603110-4-4-0) 5840 ha Vadászterület elhelyezkedése (kódszáma)

KNPI tulajdonosi részarány 61,13% 52,87% 72,86% 72,17%

Vadászatra jogosult Kunszentmiklósi FVK Szelíd Vt Mondok Kft KNPI

Akasztó-Harta-Dunapataj-Szakmár KT: A Szelíd Vadásztársaság bérleti úton hasznosítja a vadászterületet, melynek jelentős része a Mikla-puszta nemzeti parki területegységen, egyben túzokvédelmi területen helyezkedik el. Igazgatóságunk nagy hangsúlyt fektet a túzok igényeinek megfelelő vadászati hasznosításra és a fokozott ragadozógyérítésre. Izsák KT: A Mondok Kft. bérleti úton hasznosítja a vadászterületet, mely a Kolon-tó nemzeti parki területegységen, egyben túzokvédelmi területen található. A Kolon-tó nádasaiban a vaddisznóállomány szabályozása, a körülötte található gyepeken a túzok igényeinek megfelelő vadászati hasznosítás és ragadozókontroll a kiemelt feladat. Kunszentmiklósi Földtulajdonosok Vadászati Közössége (03-600510-1-4-1): 2015-ben is a legnagyobb hangsúly a dúvadazáson volt, ami a korábbi években felmért kotorék térképek alapján történt. A korábbi években kipróbált csapdák közül a jól bevált csapdázási módokat alkalmaztuk, 4 rekeszes élve fogó csapda, Larsen csapda, 70-es hattyúnyak csapda, testszorító csapda. A területen lakó gazdálkodók ingatlanjai körül, ahol a prémes ragadozók gondot jelentettek csapdákkal segítettünk, valamint a környékbeli vadásztársaságoknak csalimadarakat adtunk, a csapdázás elsajátításában segítettünk. Az alábbi táblázat foglalja össze az éves vadgazdálkodási üzemtervben előírt és teljesített dúvadgyérítést számokban: tény borz dolmányos varjú kóbor kutya kóbor macska róka szarka összesen

terv 7 150 3 3 57 164 384

0 150 0 0 48 0

teljesítve 100% 100% 100% 100% 119% 100%

A következő táblázat a különböző csapdázási módszerekkel elért eredményeket mutatja: borz négyrekeszes egyéb befogás Gajár-tanya hattyúnyak 56 hattyúnyak 70 Larsen-csapda lőfegyver testszorító csapda Végösszeg

1 1

dolmányos varjú 138 0

kóbor kutya

2 3 7

kóbor macska

róka

szarka

5 3 1 1 42

2 4 8

1

3

5

150

3

3

57

Végösszeg 3

161 164

147 4 1 1 46 165 17 3 384

Őzbak vadászatára a földtulajdonosi közösség külső megrendelőkkel bérvadászi szerződést kötött, azonban a teljes kilövési lehetőség értékesítésére nem volt lehetőség, ezért a fennmaradó keretet a szakszemélyzet szakmai selejtezés keretében teljesítette. Az éves vadászati üzemtervben meghatározott őzbak tervet sikerült teljesíteni, hibás, mínusz bírálati pontos kilövés nem történt. A vaddisznó vadászatát a szakszemélyzet végezte, az éves vadgazdálkodási üzemtervet módosítani kellett, így a 4 pld helyett 5 pld került elejtésre, ami a földön fészkelő madarak védelme miatt fontos feladat a területen váltó vadként található vaddisznó esetében is. 38

A Kunszentmiklósi Földtulajdonosok Vadászati Közössége 2015-ben a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság működési területén első alkalommal rendezte meg az I. Dúvadjel Találkozót, azzal a hagyományteremtő szándékkal, hogy a vadgazdálkodók közösen együtt tudjanak gondolkozni, és dolgozni a dúvadgyérítésben a különböző csapdák használatával. 2015-ben a mintaadási kötelezettséget a megadott protokoll szerint teljesítettük veszettség, illetve sertéspestis, afrikai sertéspestis kapcsán. KNPI Vadászterület (Bócsa) 03-603110-4-4-0: 2015-ben elkezdődött a szárnyas dúvad gyérítés, a hatóság által előírt 50 pld dolmányos varjú befogásra került, a befogásra a Kunszentmiklóson kipróbált és alkalmazott módszerek, eszközök közül a négyrekeszes csapdákat és a Larsen-csapdákat használtuk. Szőrmés ragadozókból 15 pld róka és 4 pld aranysakál került elejtésre. A 2015. július 24-31 közötti vegetációtűz miatt az éves vadgazdálkodási üzemtervet módosítani kellett, a módosított és a teljesített tervben szereplő gímszarvas és vaddisznó elejtési adatokat az alábbi táblázatok foglalják össze: Gímszarvas: fiatal bika: középkorú bika: idős bika: tehén: borjú: Összesen: Vaddisznó: kan: koca: süldő: malac: Összesen:

Terv (db) 1 1

Módosított terv (db) 1

Teljesítés (db) 1

2 2 6

2 2 5

2 2 5

Terv (db) 10 10 30 10 60

Módosított terv (db) 8 8 25 8 49

Teljesítés (db) 8 8 16 7 39

A kilőhető őzbakok vadászata árjegyzék szerint értékesítésre került. Az őzbak-adatokat az alábbi táblázat mutatja be: Őz: fiatal bak: középkorú bak: idős bak: suta: gida: Összesen:

Terv (db) 6 3 2 14 20 45

Módosított terv (db)

Teljesítés (db) 7 3 2 14 18 44

2015-ben a mintaadási kötelezettséget a megadott protokoll szerint teljesítettük veszettség, illetve sertéspestis, afrikai sertéspestis kapcsán.

5.8. Nyilvántartott halgazdálkodási vízterületek 5.8.1. Védett nyilvántartott halgazdálkodási vízterületek Az Igazgatóság nem rendelkezik hivatalos adatokkal a védett természeti területeken található halgazdálkodási területekről. A hatóság által meghozott természetvédelmi korlátozásokat a halászok és a horgászok az elmúlt év során betartották, ebből jelentős konfliktus nem volt. Az egyes védett területre eső halgazdálkodási víztereken az alábbi korlátozások vannak érvényben (jelen kikötéseket a területi horgászengedélyekben is fel kell tüntetni, és a horgászegyesület köteles a horgászrendjét minden év december 31-éig a KNP Igazgatóságra megküldeni). A Pusztaszeri TK részét képező Atkai-holtág területén tilos a nád és más vízi növényzet valamint a sulyom irtása, továbbá a parti növényzet égetése; tilos a védett természeti területen tüzet rakni; sátorozni kizárólag a szövetség kezelésében lévő kezelőház környékén lehet; házi állat bevitele tilos; védett természeti területen gépjárművel közlekedni csak az útként nyilvántartott utakon 39

lehet. a holtág külső partszakaszán sátras ernyőt állítani kizárólag napkeltétől napnyugtáig lehet; a sátras ernyőt éjszakai hálóhelyként használni a holtág teljes területén tilos; tilos a védett állatfajok élettevékenységének zavarása; az atkai kis-tiszai szigetre bevezető hídtól, a Sándorfalva 0222 hrsz-ú csatorna holtágba való torkolatától keletre lévő Holt-Tisza-ágon horgászni szárazföldről és csónakból egyaránt tilos; szemetes helyen horgászni tilos, a horgászat során keletkező szemetet a területről el kell szállítani; csónakot csak kijelölt helyen szabad tárolni. csónakrögzítő karókat a vízben hagyni, bójázni tilos, robbanó motoros vízi jármű csak szolgálati céllal használható; a horgász szövetség köteles a horgászrendjét minden év november 30-áig az igazgatóságra megküldeni. A Mártélyi Tájvédelmi Körzet részét képező Mártélyi-holtágon védett természeti területen gépjárművel közlekedni csak az útként nyilvántartott utakon lehet; Tilos a nád és más vízi növényzet irtása, valamint a parti növényzet égetése; a sulyom és rucaöröm irtása csak külön engedéllyel végezhető; tilos a védett természeti területen tüzet rakni; védett természeti területen a sátorozás nem megengedett; sátras ernyőt állítani kizárólag napkeltétől napnyugtáig lehet, éjszakai hálóhelyként használni a holtág teljes területén tilos; házi állat bevitele tilos; tilos a védett állatfajok élettevékenységének zavarása; szemetes helyen horgászni tilos, a horgászat során keletkező szemetet a területről el kell szállítani; személyenként maximum 2 kg etetőanyag használtható fel naponta; további etetőanyag holtágba juttatása tilos; csónakot csak kijelölt helyen szabad tárolni; csónakrögzítő karókat a vízben hagyni, bójázni tilos; robbanó motoros vízi jármű csak szolgálati céllal használható, halőrzés és vízmintavétel céljából. A Szelidi-tavon nád és más vízi növényzet, valamint a sulyom irtása nem végezhető; a védett természeti területen tilos tüzet rakni; védett természeti területen gépjárművel közlekedni csak az útként nyilvántartott utakon lehet; védett természeti területen a sátorozás nem megengedett; sátras ernyőt állítani kizárólag napkeltétől napnyugtáig lehet; a sátras ernyőt éjszakai hálóhelyként használni a holtág teljes területén tilos; tilos a védett állatfajok élettevékenységének zavarása; szemetes helyen horgászni tilos, a horgászat során keletkező szemetet a területről el kell szállítani; csónakot csak kijelölt helyen szabad tárolni; csónakrögzítő karókat a vízben hagyni, bójázni tilos; etetni csak a fenekező szereléken elhelyezett etetőkosárral szabad, további etetőanyag tóba juttatása tilos; tilos új víziállás (stég stb.) létesítése; meglévő vízi állás csak az alapterület megtartásával és természetes anyagok felhasználásával újítható fel; robbanó motoros vízi jármű csak szolgálati céllal használható. A Felső-Kiskunsági-puszta törzsterület részét képező XXX-as, XXXI-es csatornán védett természeti területen sátorozni tilos;védett természeti területen szemetelni tilos. ;szemetes horgászhelyet elfoglalni tilos; a védett természeti területre a horgász, illetve kísérője kutyát nem vihet be; a védett természeti területen tilos a tűzgyújtás; a Dömsödi árapasztó csatornán az ún. Puskás hídtól a Szunyogi-bújtatóig (XXXI. sz. csatorna) az északi oldalon horgászni tilos; a XXXI-es csatornán a Dömsödi árapasztó csatornától a sóderbányáig a belső – nyugati – oldalon, továbbá a Dömsödi árapasztó csatornától délre a juhászföldi műútig a mindkét oldalon horgászni tilos; a XXXI-es csatornán a juhászföldi műút kereszteződésétől a Bács-Kiskun megyei határig mindkét oldalon horgászni tilos; a XXX-as csatornán (Dömsödi Árapasztó) a halastavaktól délre és a juhászföldi műúttól északra a nyugati oldalon horgászni tilos; a XXX-as csatornán a juhászföldi műúttól délre eső szakaszon a sorompóval, illetve táblával jelzett pontoktól délre mindkét oldalon horgászni tilos. Az ex lege védett Kelebia 0132/6 hrsz-ú ingatlanon horgászni csak a mellékelt térképen megjelölt partszakaszon lehet; a horgászati tevékenységben hetente két nap szünetet kell tartani (hétfő, csütörtök); a területen egy időben maximum 15 horgász horgászhat; védett természeti területen a sátorozás nem megengedett; gépjárművel közlekedni, parkolni csak az útként nyilvántartott területrészeken lehet. ; házi állat bevitele tilos; tilos a védett állatfajok élettevékenységének zavarása; a horgászhelyek kialakítása során tilos fát kivágni és kerülni kell a parti növényzet indokoltnál nagyobb irtását is; a védett területen nem helyezhető el semmilyen építmény, esőbeálló, stég, fix pad, asztal, szemétgyűjtő alkalmatosság; a védett természeti területen tartózkodó horgászoknak és kísérőiknek, tilos tüzet rakni, hangoskodni, szemetelni, fürödni.

5.8.2. Védett halastavak Terület KNP (Apaji-halastó) Pusztaszeri TK (Csaj-tó és Fehér-tó) Péteri-tavi Madárrezervátum TT Összesen

Halastavak KNPI által vagyonkezelt része 0,1018 583,2151 170,1243 753,4412

40

Nem a KNPI által vagyonkezelt 157,4928 1990,4783 – 2147,9711

Összesen (ha) 157,5946 2573,6934 170,1243 2901,4123

Az igazgatóság vagyonkezelésében négy halastórendszer van, ebből három saját hasznosításában. A szegedi Fehér-tóból az igazgatóság vagyonkezelésében álló tóegységek haszonbérbe vannak adva (400 ha) a Szegedfish Kft-nek. Saját hasznosítású halastavak: Apaji-halastó (Apaj): A három tóegységből álló halastó amióta az igazgatóság vagyonkezelésében van, nem funkcionált halastóként, mert a tó kialakítása során átszakították a vízzáró réteget, így a tavak feltöltése után az állandó vízszint tartása folyamatos vízutánpótlással lenne csak megoldható. A három tómederből kettőt - száraz években- ősszel kezdünk feltölteni, mely folyamat május végéig tart. Utána a szikes tavaknak megfelelő vízdinamikát utánozva hagyjuk kiszáradni. A száraz medret kaszáltatjuk, vagy kilegeltetjük. A tavak átlagos vízmélysége nem haladja meg a 0,5 métert. A 2014 őszi és a 2015 tavaszi csapadékos időjárásnak köszönhetően 2015-ben a tavakban vízutánpótlásra nem volt szükség. Péteri-tó (Pálmonostora, Petőfiszállás): Az egykori halastórendszer három tóegységből áll. 2015-ben egyik tóban sem folyt halgazdálkodás. A tavak fenntartásának célja, hogy táplálkozó- és fészkelőhelyet biztosítsanak vízi madarak számára. A tavak feltöltése a szomszédos Dong-éri-főcsatornából lehetséges, amennyiben az megfelelő vízmennyiséget szállít. A tavak átlagos vízmélysége 0,6 méter. Anyagi lehetőségeink függvényében évről évre telepítünk halakat a tavakba madártápláléknak (10-120 mázsa). 2015-ben 20 mázsa halat telepítettünk. Tömörkényi-halastavak (Tömörkény): A tórendszer halastavaiból az igazgatóság vagyonkezelésében és hasznosításában két tóegység van (4. és 8. számú tó). A 2015-ös év során az elnádasodott 8. számú tó medrét bivalyokkal legeltettük, vízfeltöltés nem történt. Tekintettel arra, hogy a tavakat csak a Tiszából átemelt vízzel lehet feltölteni, ezért ennek díja igen magas. A nagyobbik, 4. számú tavat szoktuk minden évben feltölteni. 2015-ben a 992.000 m³ víz került a tóba szivattyúzás útján a Tiszából. Halgazdálkodás itt sem folyik, a feltöltés célja vizes élőhely biztosítása a környék vízi madarai számára. 2015-ben 40 mázsa halat telepítettünk a 4. tóba madártápláléknak. Az idegen tulajdonban lévő halastavakon 2015-ben a természetvédelmi szempontokat figyelembe vevő gazdálkodás folyt, jelentős konfliktushelyzet nem alakult ki.

5.9. Természetvédelmi mentőtevékenység Ügyeleti rendszer: A KNPI Természetvédelmi Őrszolgálata munkaidő után is elérhető telefonos ügyeleti rendszert üzemeltet. Az ügyeleti telefonszám működtetésében, a hívások fogadásában és a bejelentések kezelésében 5 fő természetvédelmi őr és 1 fő nyilvántartási referens vesz részt, heti váltásokban. 2015-ben több mint 500 hívás érkezett az ügyeleti számra. 2015-ben a természetvédelmi őrök 34 faj 129 egyedét mentették, amelyek a Szegedi Vadasparkba vagy a Kecskeméti Vadaskertbe kerültek, egy részük sikeresen szabadon lett engedve." 2015-ben is nagyobb számban kerültek be fehér gólya fiatalok a Madárvártára. Közülük 13 fióka lett sikeresen felnevelve és szabadon engedve. Két legyengült egerészölyv és egy fekete gólya ellátása történt meg ugyanitt2015-ben.

6. Tájvédelem 6.1. Egyedi tájértékek (településenkénti kimutatás, változások) 2015-ben 5 település egyedi tájérték felmérése történt Igazgatóságunk működési területén. Ezek Csikéria, Érsekhalma, Kunbaja, Öregcsertő, Újsolt. A KNPI nyilvántartásában szereplő egyedi tájértékek száma 1827. A felmért települések száma 52 a működési területhez egészében vagy nagyobb hányaddal tartozó 142 településből.

6.2. Településrendezési eszközök és területrendezési tervek véleményezése, közreműködés az elkészítésben Az igazgatóság 65 települést érintő 128 ügyben járt el a településrendezési tervekkel kapcsolatos feladatok végzése során (Bács-Kiskun és Csongrád megye), mely 31%-kal magasabb a 2014. évi hasonló ügyek számához képest (e mennyiségbe a véleményezések mellett a közérdekű adatszolgáltatással kapcsolatos ügyek is beletartoznak). A településrendezési eljárások során az esetek többségében már az előzetes szakaszban beépítik a 41

települések az igazgatóság állásfoglalását. Kevés esetben fordult elő, hogy a véleményezési szakaszban, vagy az esetlegesen összehívott egyeztető tárgyaláson kellett megvédeni álláspontunkat. A tervi véleményezések során általánosan elmondható, hogy jó az együttműködés az igazgatóság és az önkormányzatok, valamint a településtervezők között.

6.3. Fejlesztési koncepciók és egyéb tervek véleményezése, közreműködés az elkészítésben 2015-ban nem volt az igazgatóság működési területét érintő új helyi jelentőségű védett természeti területté nyilvánításra irányuló javaslat.

6.4. Tájvédelmi szakértői tevékenység Tájvédelmi referens munkakörben az igazgatóságon 2 fő dolgozott 2015-ben. Feladatuk – többek között – az egyedi tájértékek felmérése és nyilvántartása, a település- és területrendezési tervek véleményezése, a tájvédelmi szempontok érvényesítése a pályázatokban, az építésekkel, beruházásokkal, infrastrukturális fejlesztésekkel stb. kapcsolatos szakértői tevékenység, továbbá megkeresés alapján a természetvédelmi kezelésért felelős szervként a hatósági eljárásokban való részvétel. A tájvédelmi szempontok és rendelkezések a készülő természetvédelmi kezelési tervekben is megjelennek. Ezen túlmenően a tájvédelmi feladatokért felelős munkatársak szakdolgozók témavezetését, nyári gyakorlatosok szakmai irányítását is végzik. Tájvédelmi tárgyú vagy ahhoz kapcsolódó rendezvények: Az igazgatóság tájvédelmi ügyekért felelős munkatársai 2015-ben vettek részt a Dévaványán megrendezésre került, továbbképzési célú Tájvédelmi és Földtudományi Szakmai Napokon.

6.5. Tájvédelmi jelentőségű beavatkozások Az igazgatóság működési területén több olyan projektkivitelezés folyt, melyben a tájvédelmi szempontok is hangsúlyosan jelennek meg. A soltszentimrei szikes puszta élőhely-rekonstrukciója (II. ütem) keretében 2014 őszétől megkezdett felszínalakítási munkák 2015 februárjának végéig tartottak, eredményeként a felszínből kiemelkedő és a tájképet tagoló töltések megszüntetésével a pusztai tájkép beláthatóbbá, nyíltabbá tétele valósult meg az élőhely-rekonstrukciós szempontok mellett. A terület tájesztétikai értékének fokozásához, a nyílt, pusztai tájképet megbontó töltések felszámolásán túl a használaton kívüli vasbeton kerítésoszlopok kiemelése és elszállítása is hozzájárult. A „Vizes élőhelyek rekonstrukciója a Kiskunsági Nemzeti Park területén” c. projekt során a felső-kiskunsági szikes tavak térségében a töltések, gátak elbontása, a kapcsolódó árkok betemetése és a rajtuk felnőtt fásszárú vegetáció eltávolítása által a korábban összefüggő tómedencék újra összekapcsolódhattak, ami nemcsak ökológiailag, hanem tájképileg is látványos javulást eredményezett a nemzeti (nemzeti park) és nemzetközi természetvédelmi jogszabályokkal és egyezményekkel (Natura 2000, ramszari egyezmény, MAB bioszféra-rezervátum) is egyaránt védett tájrészen. A kivitelezési munkálatok első szakasza 2013 végétől kezdődően 2014. február végéig zajlott. A természetvédelmi szempontok miatt 2014 szeptemberétől folytatódhattak ismét a földmunkák, melyek teljes körű elvégzése 2015 augusztusában történt. A projekt másik térségében, Bugacon 2015 augusztusában, illetve szeptemberében végezték a földmunkákat. A Kelő-éri csatornához tartozó töltések földanyagának visszatöltése és a Szekercés-szék északi részén fekvő úttöltés elbontása, földanyagának visszatöltése a határoló árkokba az élőhely-rekonstrukció mellett tájképjavítási célt is szolgált. A domborzathoz igazodó térszín és a csatorna nyomvonalán megtalálható cserjék, fiatal faegyedek kivágása révén a tájkép itt is beláthatóbb, még inkább pusztai jellegűvé vált. A tájképi, élőhelyi értéket képviselő idős fákat meghagytuk. A „Halmok az évszázadok sodrásában – halmok, földvárak természet közeli állapotba való visszaállítása a Duna– Tisza közén” című projekt munkálatai 2015. augusztus 31-ével zárultak. A projekt négy projektterületet (Tiszaalpári-földvár, Érsekhalmi-földvár, Vaskúti-halmok és dunatetétleni Csárda-halom) ölelt fel, mely során a kunhalmokat és földvárakat ért bolygatások, roncsolások, károsító (illegális anyagnyerés és hulladéklerakás, ill. a mezőgazdasági művelés következtében erózió visszagyepesítéssel történő megakadályozása) nyomainak megszüntetését szolgáló rekonstrukció valósult meg. A projekt eredményeként a halmok és földvárak megőrzését segítő beavatkozások történtek annak érdekében, hogy minél szélesebb körben ismertek legyenek azok a védett és ritka fajokat is tartalmazó „élő”-helyek, amelyek az ember tevékenységének köszönhetően alakultak ki, s őrzik a múlt emlékeit, közös örökségünket.

42

7. Projektek (természetvédelmi, informatikai, turisztikai stb. projektek célja, előrehaladása, eredményei) Pályázat/Projekt címe

Időtartama

„Tájidegen inváziós növények visszaszorítása a Duna-Tisza köze legértékesebb homokterületein” KEOP-3.1.2/2F/09-112012-0006

2012.07.19. – 2015.09.10.

„Vizes élőhelyek rekonstrukciója a Kiskunsági Nemzeti Park területén” KEOP-3.1.2/2F/09-112013-0018

2013.07.19. – 2015.09.30.

PályáProjekt célok, tevékenységek zati röviden forrás megnevezése ERFA A Kiskunságban teret hódító idegenhonos növények további terjedésének megakadályozása, a már meglévő állományok irtása a KNP Bócsa-Bugac buckavilága és homokpuszta területegységén, Fülöpháza, Ágasegyháza-Orgoványi rétek, valamint Kéleshalom homokbuckás területein, ezáltal a Duna-Tisza köze legértékesebb homokterületeinek, azok természetes, őshonos növény- és állatfajainak védelme, kedvező szukcessziós folyamatok felerősítése.

ERFA

A természetes felszíni vízmozgásokat akadályozó, az ökológiai vízkészletet csökkentő, valamint a védett fajok (pl. túzok) életkörülményeit korlátozó csatornák (Kelő-éri csatorna., Kelemen-széki tápcsatorna) és úttöltés megszüntetése.

Célterület Megnevezése

Célterület Pályázat teljes Kiterjedése költségvetése (ha) (Ft)

KNP Bócsa-Bugac buckavi- 2 006,7365 lága és a homokpuszta, KNP Ágasegyháza – Orgoványi rétek KNP Fülöpházihomokbuckák Kéleshalmi homokbuckák TT

KNP Felső-kiskunsági 1452,57 szikes tavak KNP Bocsa Bugac buckavilága

Támogatás összege (Ft)

Pályázat 2015. évi teljesítése

791.899.161 Ft 791.899.161 Ft A 2015. évi inváziós növényirtási munkálatok a terveknek megfelelően 2015 májusában el tudtak kezdődni és a 2015. június 10-ei határidőre meg is valósultak, a műszaki átadás-átvételre 2015. június 10-én került sor mind a négy területen. Az informatikai eszközök beszerzésének elhúzódása miatt került sor a projektidőszak meghosszabbítására, amely nem haladta meg a három hónapot, így támogatási szerződés módosítására nem volt szükség. 2015-ben valósult meg a 2 db térinformatikai munkaállomás és a terepi notebook beszerzése központosított közbeszerzés útján, verseny újranyitásával. A zárójelentés benyújtására 2015. 10. 13-án, elfogadására 2015. 12. 18-án, a záró kifizetési kérelem kifizetésére 2015. 12. 22én került sor. A felhasznált támogatás összege: 789.089.462 Ft. 172.667.886 Ft 172.667.886 Ft A Kelemen-széki kivitelezés 2014. őszi és 2015. év eleji munkálatainak befejezését a nyár végi – őszi rendkívüli csapadékos időjárás miatt kialakult szokatlan mértékű, kiterjedésű és mélységű felszíni vízborítások megakadályozták, emiatt a határidő meghosszabbítása vált szükségessé, a kivitelezés befejező munkálataira a költési időszak után, 2015. augusztusában kerülhetett sor, a műszaki átadás-átvételi eljárás 2015. 08. 30-án zárult le. A bugaci élőhely-rekonstrukcióra vonatkozóan a kivitelezővel megkötött szerződést fel kellett bontani 2014-ben, az ismételt közbeszerzési eljárás megindítása a javított tervek alapján 2015. 07.21-én vált lehetővé, a nyertes ajánlattevővel a szerződés aláírására 2015.08.25-én került sor, a

Pályázat/Projekt címe

Időtartama

Pályázati forrás megnevezése

„Halmok az évszázadok 2013.11.01. sodrásában – Halmok, – földvárak természetközeli 2015.08.31. állapotba való visszaállítása a Duna-Tisza közén” KEOP-3.1.2/2F/09-112013-0019

ERFA

„A soltszentimrei szikes puszta élőhely-

ERFA

2014.02.27. –

Projekt célok, tevékenységek röviden

A projekt négy projektterületet (Tiszaalpáriföldvár, Érsekhalmi-földvár, Vaskútihalmok és dunatetétleni Csárda-halom) ölel fel, mely során cél a kunhalmokat és földvárakat ért bolygatások, roncsolások, károsító (illegális anyagnyerés és hulladéklerakás, ill. a mezőgazdasági művelés következtében erózió visszagyepesítéssel történő megakadályozása) nyomainak megszüntetését szolgáló rekonstrukció megvalósítása. A természetes vízviszonyokat kedvezőtlenül befolyásoló és a védett fajok (pl. túzok)

Célterület Megnevezése

Célterület Pályázat teljes Kiterjedése költségvetése (ha) (Ft)

Érsekhalmi földvár Tiszaalpári földvár Vaskúti halmok Csárda-halom

75,075

HUKN20009 Felsőkiskunsági szikes tavak és

1491,643

44

Támogatás összege (Ft)

Pályázat 2015. évi teljesítése

műszaki átadás-átvételi eljárás 2015. 09. 30-án fejeződött be. 2015-ben megvalósult további tevékenységek: Bugacpusztaháza 0564/9, 0564/3 és a 0563 hrszú ingatlanok megvásárlása (összesen 0,9812 ha). Kelemen-széken a tanösvény mellett a látogatók védelme érdekében elkészült a villanypásztor kerítés. 2015-ben megvalósult beszerzések: műszaki ellenőr és régészeti szakfelügyelet a bugaci kivitelezéshez, valamint az alábbi monitoring eszközök: notebook táskával, terepi adatgyűjtő szoftver, 2 db gumicsizma-nadrág, 2 db combcsizma, 1 db gumicsizma, Nikon Coolpix fényképezőgép, kenu kiegészítőkkel, GPS, sztereómikroszkóp; szemléletformáláshoz 5 db roll-up, terepi munkafüzet, leporelló, 14 db távcső, spektív állvánnyal. A kelemen-széki és a bugaci élőhelyrekonstrukciós munkák elhúzódása miatt került sor a projektidőszak meghosszabbítására, támogatási szerződés módosítására. A zárójelentés benyújtására 2015. 11. 03-án került sor, kifizetése 2016. januárjában várható. A felhasznált támogatás összege: 164.863.504 Ft. 197 744 207 Ft 197 744 207 Ft Befejeződött a projekt területek állapotrögzítő kiviteli beavatkozásai, a tanösvények kialakítása. A monitoring eszközök beszerzése érdekében a projekt határidejét 2015.08.31-re módosítottuk, ezen határidőig a beszerzések hiánytalanul megtörténtek.

119.707.154 Ft 119.707.154 Ft Az élőhely-rekonstrukciós munkák 2014 szeptemberében kezdődtek meg. A kivitelezést a

Pályázat/Projekt címe

Időtartama

Pályázati forrás megnevezése

rekonstrukciója (II. ütem)” - 2015.08.31. KEOP-3.1.2/2F/09-112013-0037,

Projekt célok, tevékenységek röviden

Célterület Megnevezése

Célterület Pályázat teljes Kiterjedése költségvetése (ha) (Ft)

Támogatás összege (Ft)

életkörülményeit korlátozó felhagyott Mikla-puszta rizstelep és úttöltés művi létesítményeinek HUKN10002 Kiskunsági megszüntetése szikes tavak és az őrjegi turjánvidék

„A kiskunhalasi Fejetékimocsár vízellátásának javítása vízszint szabályozó műtárgyak segítségével” - KEOP-3.1.2/2F/0911-2013-0040

2014.05.15. – 2015.09.30.

ERFA

A Kiskunhalasi Fejetéki-mocsár TT-n vízszintszabályozó műtárgyak segítségével történő élőhelyrekonstrukciós fejlesztés.

Kiskunhalasi Fejetékmocsár TT

„A Gátéri Fehér-tó vízrendezése” - KEOP7.3.1.2/09-11-2011-0017

2012.07.19. – 2014.03.15.

KA

Ez a pályázat a projekt tervezési szakasza, feladat a tervek elkészítése, engedélyek megszerzése, RMT és 2. fordulós pályázat összeállítása. A projekt célja a gátéri Fehér-tó vízrendezése, az eredetihez minél inkább hasonlító vízmozgások kialakulásának, a szikes jelleg erősödésének elérése

HUKN30002 Gátéri Fehér-tó 477.9603

45

20,3474

98 146 028 Ft

98 146 028 Ft

31 727 315 Ft

31 727 315 Ft

Pályázat 2015. évi teljesítése

tervezett ütemben haladva, az átlagosnál csapadékosabb időjárás és felszíni vízborítások ellenére is sikerült befejezni a terveknek megfelelően 2015. február végéig, a műszaki átadás-átvételi eljárás lezárásának időpontja 2015. 03. 02. A puszta szélén a táj és különleges élővilágának megfigyelésére a madár-megfigyelő torony elkészült, a műszaki átadás-átvételre 2015. 03. 31-én került sor. A projekt keretében 2015-ben megvalósított további beszerzések: a monitoring eszközök közül a 2 db notebook kiegészítőkkel, GPS, 1 pár mellcsizma és 1 pár combcsizma beszerzése. Az informatikai eszközök beszerzésének elhúzódása miatt került sor a projektidőszak meghoszszabbítására, amely meghaladta a három hónapot, így támogatási szerződés módosítására volt szükség. A zárójelentés benyújtására 2015. 09. 30-án, elfogadására 2015. 12. 17-én, a záró kifizetési kérelem kifizetésére 2015. 12. 21-én került sor. A felhasznált támogatás összege: 115.334.182 Ft. A 2015. évben befejeződtek a résfal építési kivitelezési munkálatai, valamint megtörténtek a természetvédelmi célú földvásárlások és kisajátítások. A tanösvény kivitelezési munkálatai elvégzése érdekében a projekt fizikai befejezési határidejét 2015.09.30-ra módosítottuk, ezen határidővel a projekt kivitelezési munkálatai maradéktalanul megvalósításra kerültek. A 2. fordulós pályázat forráshiány miatt nem nyert támogatást. Az elsőfordulós projekt zárójelentését 2015. januárjában fogadta el a Közreműködő Szervezet. A felhasznált támogatás összege: 31.727.315 Ft.

Pályázat/Projekt címe

Időtartama

„Szervezetfejlesztés a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóságnál” - ÁROP1.2.18/A-2013-2013-0034

2013.10.01. – 2014.06.30.

„A parlagi sas és a kerecsensólyom táplálékbiztosításának biztosítása a Kárpát-medencében” LIFE13 NAT/H/000183 (KNPI Társkedvezményezett)

2014.07.01. – 2018.12.31.

„Pannon szikes vízi élőhe- 2013.10.01. lyek helyreállítása a Kis– kunságban”, -LIFE12 2019.06.30. NAT/HU/001188 (KNPI Főkedvezményezett)

PályáProjekt célok, tevékenységek zati röviden forrás megnevezése ESZA, A projekt célja a Kiskunsági Nemzeti Park ERFA Igazgatóság hatékonyabb szervezeti működésének kialakítása, a tudásmegosztást támogató, és a változásokhoz igazodni képes szervezeti kultúra biztosítása, mely hozzájárul ahhoz, hogy az igazgatóság a szűkös létszámkeret mellett és a változó jogszabályi környezetben is eredményesen tudja ellátni feladatait. LIFE+ A projekt főkedvezményezettje a FertőNatura Hanság Nemzeti Park Igazgatóság. A projekt társkedvezményezettjei FÁNK, BEKE, Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság, EPASM (Environmental Protection Agency of Satu Mare County), Romania, Kaposvári Egyetem, Örségi Nemzeti Park Igazgatóság, MME, NIMFEA Természetvédelmi Egyesület, MILVUS, Románia, Madárvilág Nonprofit Közhasznú Kft., Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. A projekt céljai között szerepel az ürge és a hörcsög hazai állományainak feltérképezése, új állományok létrehozása áttelepítéssel, a meglévő állományok élőhelyeinek jobb kezelése, kezelési útmutatók kidolgozása és a szemléletformálás. LIFE+ A projekt a Kárpát-medence egyik legnaNature gyobb jelentőségű időszakos szikes taván és vízgyűjtő területén célozza az eredeti vízviszonyok és a természetes élőhelyek helyreállítását a Kiskunság középső részén. A projekt célterületén található Böddi-szék kiemelt jelentőségű részét képezi a Natura 2000 hálózatnak, s 1997. január 1. óta hazai védelemben is részesül. Területi kiterjedése igen jelentős, a

Célterület Megnevezése

Célterület Pályázat teljes Kiterjedése költségvetése (ha) (Ft)

Támogatás összege (Ft)

Pályázat 2015. évi teljesítése

Nem releváns

Nem releváns

26 779 450 Ft

26 779 450 Ft

A 2015-ben helyszíni ellenőrzés történt, majd a projekt sikeresen lezárult.

HUKN20008 DéliHomokhátság

1151,6

117.727.653 Ft KNPI részére: (KNPI teljes EU-s támogaköltségvetése) tás összege: 89.575.216 Ft; Minisztériumi társfinanszírozás összege: 15.018.563 Ft.

2015. év során megtörténtek a tervezett felmérésekhez, kutatásokhoz szükséges eszközök (csőkamera, laptop, fényképezőgép, szakkönyvek, gépkocsi, stb.) beszerzése. Megindultak a tervezett földvásárlások (37 ha).

KNPI teljes költségvetése: 1.937.150.700 Ft

A projekt ütemezés szerinti megvalósítása 2015. évben folytatódott. Elkészült az elvi vízjogi engedélyezési tervdokumentáció. A projektterületen zajló természetvédelmi célú gazdálkodás áttekintése az aktualizált Fenntartható Földhasználati terv keretén belül zajlott. A természetvédelmi célú földvásárlás eredményeként a KNPI 44 hektár földterületet vásárolt meg 2015-ben, mellyel 170 hektárra növelte a projekt keretében megvásárolt területnagyságot. Az idegenhonos és invazív

HUKN20009 Felső2345 kiskunsági szikes tavak és a Miklapuszta (Böddi-szék)

46

KNPI részére: EU-s támogatás összege: 1.411.976.400 Ft; (A projekt Minisztériumi összköltségve- társfinanszírotése kb. zás összege: 2 159 796 900 427.441.500 Ft (7,199,323 Ft.

Pályázat/Projekt címe

Időtartama

Pályázati forrás megnevezése

Projekt célok, tevékenységek röviden

Célterület Megnevezése

Célterület Pályázat teljes Kiterjedése költségvetése (ha) (Ft)

magyarországi 1530-as nyílt vízfelszínű időszakos szikes tavak 18%-át teszi ki.

„Továbbfejlesztett kommu- 2014.07.01. nikáció, együttműködés és – kapacitásbővítés a Natura 2018.03.31. 2000 erdők biodiverzitásának megőrzése érdekében” LIFE13 INF/HU/001163 (KNPI Társkedvezményezett) „A szalakóta védelme a Kárpát-medencében” LIFE13/NAT/HU/000081 (KNPI Társkedvezményezett)

2014.09.01. – 2020.03.31.

Támogatás összege (Ft)

Pályázat 2015. évi teljesítése

Euro))

LIFE+ Comm unicatio n

A Natura 2000 erdők szélesebb körben Nem releváns való megismertetése a társadalommal, a természetvédelmi és erdészeti szakemberek kommunikációjának elősegítése, szakmai továbbképzések elősegítése, Natura 2000 erdők kezelésével kapcsolatos kiadványok megjelentetése

LIFE+ Natura

A projekt fő kedvezményezettje a Magyar Madártani és természetvédelmi Egyesület, társkedvezményezettek a MILVUS Csoport, Románia, Bükki Nemzeti Park Igazgatóság, Magyarország, DALERD, Délalföldi Erdészeti Zrt., Magyarország, Szatmárnémeti Környezetvédelmi Ügynökség, Románia. A projekt keretében megvalósuló fő tevékenységek a következők:

Nem releváns

HUKN10008 Balástya125235 Szatymaz környéki homokvidék HUKN30001 CsongrádBokrosi Sóstó HUKN30003 Izsáki Kolon-tó HUKN10001 Felsőkiskunsági szikes puszták és turjánvidék 47

selyemkóró állományok vegyszeres kezelése zajlott közel 4 ha területet érintően, és megtörtént (A teljes projekt a csatornától délre található az ezüstfa állomáEU támogatása nyok vegyszeres előkezelése 180 hektáron. A kb. hidrológiai és hidrobiológiai, a madártani és a 1 619 847 600 növénytani monitoring a protokoll szerint zajlik. A Ft (5,399,492 szocio-ökonómiai tanulmány elkészítése során a Euro) módszertani tanulmány alapján kérdőívezés zajlott a területre látogató turisták körében, valamint a gazdák célzott interjúztatása is megtörtént. Elkészült a projekt film forgatókönyve és megkezdődtek a forgatások. Kihelyezésre került a projekt megismertetését célzó 6 db tájékoztató tábla. A projektről 5 nagyobb terjedelmű cikk jelent meg az írott sajtóban, valamint egy sajtóközlemény került kiadásra. Az eszközbeszerzések közül a tehergépjárművek és notebookok beszerzése indult meg. KNPI teljes KNPI részére: A 2015. évben Igazgatóságunk szervezésében költségvetése: EU-s támoga- lebonyolításra került a II-. és a III. Workshop, 34.734.900 Ft tás összege: amelyen természetvédelmi szakemberek találkoz10.212.000 Ft; tak, hogy a hegy- és dombvidéki, valamit az ártéri (A teljes projekt Minisztériumi Natura 2000 jelölő erdők kezelésének általános költségvetése: társfinanszíro- kérdéseit megtárgyalják. A KNPI munkatársai, 1 190 753 zás összege: több a projekt keretében megtartott fórumon, euró) 20.359.200 Ft. valamint szakmai tanulmányúton vett részt. 226.637.400 Ft EU-s támoga(KNPI teljes tás összege: költségvetése) 115.201.800 Ft; Minisztériumi támogatás összege: 66.776.700 Ft.

2015. év során megkezdtük a projekt végrehajtásához szükséges eszközök (létrák, gépjármű) beszerzését. A tervezett élőhely-rekonstrukciós munkákhoz beszereztük a hatósági engedélyeket. Elkészült a tervezett földmunkák kiviteli terve. Megtörtént a Szalakóta Látogatóközpont tervezőjének kiválasztása, és megkezdődtek a tervezési munkák. Kihelyezésre került 7 db információs tábla, amely a projekt célkitűzéseit mutatja be.

Pályázat/Projekt címe

Időtartama

Pályázati forrás megnevezése

Projekt célok, tevékenységek röviden

Célterület Megnevezése

fészkelőhelyek kialakítása Különleges Rendeltetésű Madárvédelmi Területeken Magyaroszágon (17 területen) és Romániában (15 területen), fészkelő- és táplálkozóhelyek állapotának javítása három karakterisztikus projekt területen, a madarak mortalitását csökkentő beavatkozások (20 kV-os oszlopok szigetelése), hosszú távú fenntartható fajvédelem biztosítása a „Farmers for Roller” program keretében, szalakótabarát gazdálkodási módszerek használatának népszerűsítése Natura 2000-területeken, szemléletformálás (Szalakóta Látogató Központ építése a Szegedi Fehér-tónál)

HUKN30002 Gátéri Fehér-tó HUKN10002 Kiskunsági szikes tavak és az őrjegi túrjánvidék HUKN10007 AlsóTiszavölgy

48

Célterület Pályázat teljes Kiterjedése költségvetése (ha) (Ft)

Támogatás összege (Ft)

Pályázat 2015. évi teljesítése

Ezekkel párhuzamosan megtörtént a Duna-Tisza közi költőállományok felvételezése, színes gyűrűvel történő jelölése is. 3 példány öreg szalakótára került jeladó is, amivel nyomon lehet követni a madarak vonulását.

8. Jogi és ügyiratforgalommal kapcsolatos tevékenység 8.1. Az igazgatóság ügyiratforgalma 8.1.1. Szakvéleményadás/adatközlés a hatóságok számára Megyei kormányhivatal környezet- és természetvédelmi főo. Erdészeti hatóság Önkormányzat NFA MVH Földművelésügyi Minisztérium Ügyfelek, egyéb személyek Ügyiratforgalom

Főszám 456 122 487 4 8 174 3 839 5 090

Alszám 1315 1385 470 20 889 458 10 314 14 851

Összesen 1771 1507 957 24 897 632 14 153 19 941

8.1.2. Jelentési feladatok az FM számára: természetvédelmi szakmai főosztályok, költségvetési, HEO stb. bontásban Szervezeti egységek FgF TMf KF NPTF IfPF Összesen:

Főszám 35 35 21 54 1 146

Alszám 40 13 33 18 0 104

2015-ben 72 adatszolgáltatást teljesített az igazgatóság az FM részére az egyes jogszabálytervezetekre adott véleményeket, illetve az egyéb kimenő adatszolgáltatást is beleértve.

8.1.3. Ügyfelekkel történő levelezés, egyeztetés Ügyiratforgalmunk több, mint háromnegyedét (3839 főszám) az ügyfelekkel való levelezésünk teszi ki az alábbi leggyakoribb esetkörökben: - elővásárlási jog gyakorlása tárgyában érkezett megkeresés, - földvásárlással kapcsolatos megkeresések, - földhaszonbérleti pályázatokhoz kapcsolódó levelezés, - legeltetési, kaszálási engedélyek, illetve bejelentések, - építési és művelési ág-változtatási ügyekben egyeztetés, - fásítással, fakitermeléssel kapcsolatos egyeztetés, - védett állatokkal kapcsolatos megkeresés, kártalanítási ügyek, - támogatásokhoz kapcsolódó együttműködés, támogatás iránti megkeresés, - adatszolgáltatás kérése.

8.2. Szabálysértés A szabálysértési hatóságok gyakorlata a természetvédelmi szabálysértési ügyekben továbbra is kirívóan enyhe, jellemző a figyelmeztetés alkalmazása, illetve az eljárás lefolytatásának hiánya, elakadása. Tulajdon elleni szabálysértés esetén (jellemzően falopás miatt) tett feljelentéseink eredménytelenül zárulnak, mivel az eljárás alá vonható személyek ismeretlenek maradnak. A Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Kiskunhalasi Járási Földhivatal felé egy esetben védett növény engedély nélküli gyűjtése, illetve vele halmazatban lopás tárgyában, falopás miatt a rendőrkapitányságokhoz 3 esetben tettünk szabálysértési feljelentést.

8.3. Természetvédelmi bírság A Csongrád Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztályához 2015-ben jellemzően az alábbi ügyekben fordultunk természetvédelmi bírság kiszabását kezdeményezve: - engedély nélküli fakivágások védett természeti területen, - engedély nélküli gyepfeltörések védett természeti területen, - engedély nélküli legeltetés, - engedély nélküli vegyszeres gyomirtás, - védett természeti területen szemét, illetve szennyvíz elhelyezése, - védett természeti területen engedély nélküli gyűjtés, - védett természeti területen engedély nélküli technikai jellegű sporttevékenység (vízisíelés), - védett és fokozottan védett állatfajok egyedeinek veszélyeztetése.

8.4. Büntetőügyek 2015-ben egy esetben fa eltulajdonítása, egy esetben szivattyú eltulajdonítása miatt tettünk lopás alapos gyanúja miatt büntetőfeljelentést, az eljárást a nyomozó hatóság mindkét esetben felfüggesztette. Tavaly 11 esetben indult eljárás természetkárosítás alapos gyanúja miatt az alábbi ügyekben: - 9 esetben ragadozó madarak mérgezése; a mérgezési esetekben tett feljelentések alapján eddig eredményes nyomozás nem volt; egy esetben a feljelentést a rendőrség elutasította, mivel a madár felépült, a többi eljárás folyamatban van. - védett állatfaj élő egyedei engedély nélküli behozatala, - fokozottan védett állatfaj egyedének elpusztítása. A mérgezéses esetek száma az előző évekhez képest ismét növekedést mutatott, konkrétan az alábbi helyszíneken és időpontokban derítettek fel 2015-ben a KNPI természetvédelmi őrei olyan madárpusztulásokat, melyeket méreg (karbofurán mint betiltott szer) okozott: - február: Városföld, 2 példány parlagi sas; - február: Bácsborsód, 1 példány parlagi sas; - március: Bugac, 1 példány parlagi sas; - április: Tiszaalpár, 1 példány egerészölyv; - április: Soltszentimre, 2 példány egerészölyv, 2 példány barna rétihéja; - április: Újszentiván, 4 példány egerészölyv; - május: Csólyospálos, 1 példány egerészölyv; - november: Csengőd 2 példány egerészölyv; - december: 1 példány rétisas.

8.5. Polgári perek Az elmúlt évben 8 polgári peres ügye volt az igazgatóságnak. Ebből négy eset korábbi munkaügyi perek, melyekben a volt dolgozók az elmaradt munkabérük megfizetését és kártérítést követelnek. Két korábbi kártérítési per folytatódott, melyek még 2015-ben sem zárultak le. Az egyik esetben belvízből eredő kárt, elmaradt hasznot követel a felperes, a másik kártérítési ügy pedig baleset miatt indult; a felperes a vagyoni kára mellett a nem vagyoni kárát is kéri megtéríteni. Két per indult közérdekű adatok kiadása iránt, melyből az egyik egyezséggel zárult, a másik esetben a felperes keresetét a bíróság elutasította. A pernyertesség aránya: 1 db nyertes, 1 db egyezség, 6 per folyamatban. A perek értéke kb. 35 millió Ft-ot tesz ki.

9. Természetvédelmi Őrszolgálat 9.1. Alapadatok 9.1.1. Személyi feltételek A Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság Természetvédelmi Őrszolgálata 2015-ben 27 fő természetvédelmi őrrel (melyből 25 fő felsőfokú végzettséggel rendelkezik), egy fő nyilvántartási referenssel és egy fő prémium nyugdíj programban résztvevő munkatárssal látta el szolgálati feladatait. 2015-ben személyi változás nem történt. A négy természetvédelmi tájegységben a tájegységvezetők természetvédelmi őrkerülettől történő függetlenítése továbbra sem megoldott, a rájuk bízott tájegységvezetői feladatok (irányítás, koordináció, felügyelet stb.) mellett egy-egy természetvédelmi őrkerület védelmi feladatait is ellátják. Egy őrkerületben a Felső Kiskunság Természetvédelmi 50

Tájegység I/4 természetvédelmi őrkerületében a természetvédelmi őrkerület-vezetői feladatokat helyettesítéssel láttuk el, 2015. szeptemberig Dr. Vadász Csaba természetvédelmi őrkerület-vezető látta el a munkát, majd Erdős Sarolta vette át a helyettesítési feladatokat, mindketten saját természetvédelmi őrkerületük feladatai mellett végezték a helyettesítést. Természetvédelmi őri vizsgával, maroklőfegyver vizsgával és rendészeti vizsgával valamennyi természetvédelmi őr rendelkezik. Egy üzemi vadászterületen és egy Földtulajdonosok Közössége által üzemeltetett vadászterületen 5fő természetvédelmi őr hivatásos vadászi feladatokat is ellát. Kiegészítő rendészeti vizsgát 1 fő tett 2015-ben, így átvette a hivatásos vadászi feladatokat a kerületvezető erdésztől. Szolgálati célú kis géphajó vezetői vizsgával 13 fő természetvédelmi őr rendelkezik, a KNPI Duna folyam szakaszára, valamint a Tisza folyó szakaszra szakaszvizsgával rendelkeznek. Egy főre átlagosan 40 385 ha működési és 4 440 ha védett természeti területet jut.

9.1.2. Technikai felszereltség A Természetvédelmi Őrszolgálat működési feltételei, technikai eszközökkel való ellátottsága megfelelő. 2015-ben 27 fő természetvédelmi őr rendelkezett megfelelő minőségű szolgálati távcsővel; a vizes, illetve pusztai területen dolgozó természetvédelmi őrök rendelkeztek állványos távcsővel. 26 fő rendelkezik szolgálati maroklőfegyverrel, 1 fő szolgálati maroklőfegyver megszerzési eljárása a szolgálati épület lakhatósági eljárásának lezárása után fog megvalósulni. A Természetvédelmi Őrszolgálat tagjai számára a terepi egyenruha kiegészítő elemekkel együtt biztosítva van; társasági egyenruhával 27 fő rendelkezik. A Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság Természetvédelmi Őrszolgálata 10 db EDR kézi rádió adó-vevő készülékkel rendelkezik, amelyeket rendezvények felügyeleténél, illetve nagy létszámú hatósági ellenőrzéseknél használtunk 2015-ben. Szolgálati telefonszámmal valamennyi Természetvédelmi Őrszolgálati Osztályon dolgozó munkatárs rendelkezik. GPS készülékkel valamennyi természetvédelmi őr rendelkezik. A Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság Természetvédelmi Őrszolgálata 2015-ben 24 db gépjárművel, 2 db kisgéphajóval, 2 db ladikkal rendelkezett. 2015. év végén három fő természetvédelmi őr használt saját gépjárművet szolgálatellátásra. Két fő természetvédelmi őr rendelkezett 2015-ben, terepi szolgálati lóval, azonban terepi feladatellátás 2015-ben nem történt velük.

9.1.3. Polgári természetőrök 2015-ben a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság 87 fő polgári természetőrrel állt kapcsolatban természetvédelmi őrein keresztül. 2015-ben, képzést, vizsgát nem szerveztünk.

9.2. Feladatellátás A Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság Természetvédelmi Őrszolgálata hatósági feladatait a vonatkozó jogszabályok szerint végezte 2015-ben. A 2012. évi CXX. törvény 23. szakaszában meghatározottak alapján a rendészeti feladatokat ellátó személyekre vonatkozó képzést és rendészeti vizsgát 27 fő természetvédelmi őr teljesítette. Az éves kötelező lőgyakorlatot valamennyi természetvédelmi őr teljesítette. A kényszerítő eszközök közül 2015-ben megérkeztek a rendőrségi gumibotok, bilincsek, így valamennyi természetvédelmi őr rendelkezik a jogszabályban meghatározott kényszerítő eszközökkel.

9.2.1. Hatósági feladatellátás 2015-ben a Természetvédelmi Őrszolgálat által végzett hatósági munka mérőszámai, a jelentési rendnek megfelelően a következő volt: Hatósági intézkedések megnevezései Figyelmeztetés Helyszíni bírság Szabálysértési/büntető feljelentés Közig. hatóság felé tett feljelentés Közig. határozatok ellenőrzése Kényszerítő eszköz használat Közös szolgálat ellátás más hatósággal Helyszíni bírság érték (Ft) Természetvédelmi őr által intézett ügyirat Természetvédelmi őr közreműködésével intézett ügyirat 51

Összesen 89 3 6 42 1097 119 85 000 542 1315

Rendkívüli események

19

122 db őri jelentés érkezett be 2015-ben, ebből 19 db szólt rendkívüli eseményről. 9 esetben történt madármérgezés-gyanús esemény. 8 db tűzeset volt. Szóbeli figyelmeztetést 89 esetben alkalmazott a természetvédelmi őrszolgálat az olyan kismértékű természetvédelemmel összefüggő szabálytalanságok esetén, amelynek súlya nem érte el a helyszíni bírsággal vagy feljelentéssel járó büntetés mértékét, valamint a figyelmeztetés hatására együttműködést tanúsítottak a szóbeli figyelmeztetésben részesülők. Három alkalommal helyszíni bírságot rótt ki az őrszolgálat: egy fő ingatlanra lakossági hulladékot rakott le és gyújtott meg; egy személygépkocsi utasai védett természeti területen szemeteltek; egy gazdálkodó terület túlhasználata miatt kapott büntetést. Természetvédelmi őri bejelentés alapján szabálysértési vagy büntető feljelentés az alábbi hat esetben történt (bűncselekmény – fokozottan védett faj (kis kárókatona) elejtése kapcsán, feljelentés falopásról, gyep területről tavaszi hérics egyedek kiásása és elszállítása, illegális fakivágás, falopás, erdővédelmi bírság kiszabása szennyvíz kibocsátása miatt). Természetvédelmi őri bejelentés alapján a Közigazgatási Hatóság irányában 42 esetben készült feljelentés; ezek a legjellemzőbb esetekben engedélyhez kötött tevékenység engedély nélkül folytatott esetei voltak (gyepfeltörés, túlszántás, védett természeti területen engedély nélküli fogasolás, engedély nélküli fakitermelés, védett madarak veszélyeztetése, salak, depózás, les létesítés, illegális hulladék elhelyezés, partifecske fészektelep veszélyeztetés, szennyvíz kibocsátás).

9.2.2. Együttműködés más hatóságokkal Rendőrséggel való együttműködés: 101 nap közös járőrnapot teljesítettek a természetvédelmi őrök. A közös ellenőrzések célja, területellenőrzések, általános körű külterületi szolgálatok, vadászati horgászati ellenőrzések, falopások ellenőrzése, a rendőrség által szervezett akciókban való részvétel (Tanya-akció), közös szolgálat a szabálysértő terepmotorosokkal szembeni intézkedés érdekében, közös helyszínelés mérgezésgyanús esetek kapcsán, tanúkihallgatások korábbi ügyekkel kapcsolatban. Nemzeti Nyomozó Iroda: Az NNYI munkatársaival négy mérgezésgyanús helyszínen közös területbejárás az adatgyűjtések, helyszínelések alkalmával (Bácsbokod, Városföld, Kiskunfélegyháza-Bugac, Csengőd). Csongrád Megyei RFK: A határrendészeti kirendeltség kollégáival havonta 2 alkalommal közös szolgálat történik. Bács-Kiskun Megyei RFK: valamennyi kirendeltségén (Határrendészeti Kirendeltség – Hercegszántó, Kelebia, Bajai RK, Bácsalmási RK, Kalocsai RK, Kiskőrösi RK, Kiskunfélegyházi RK, Kiskunhalasi RK, Kunszentmiklósi RK) előadások tartása a természetvédelmi szabálysértésekről, bűncselekményekről, természetvédelmi őrök feladatairól, KNP-ről. 2012 végén együttműködési megállapodásokat kötöttünk az egyes rendészeti feladatok ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvények az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításról szóló 2012. évi CXX. törvényben foglaltaknak értelmében a Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitánysággal, a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitánysággal, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Rendőr-főkapitánysággal és a Pest Megyei Rendőrfőkapitánysággal. Ennek értelmében 2015-ben is havi rendszerességgel elektronikus úton tájékoztatást küldtünk a természetvédelmi őrszolgálat szolgálatellátásának rendjéről, valamint tevékenysége ellátása egyéb tevékenységéről. Vízirendészettel való együttműködés: 2015-ben 18 alkalommal volt közös szolgálat a Tiszai Vízirendészet kollégáival, közös területellenőrzés, halászati, horgászati, falopás-megelőzési célból. Katasztrófavédelemmel való együttműködés: 2015-ben 8 esetben volt tűzeset. 2015. március–április hónapban, a vegetációtüzek időszakában, közös területbejárások, területellenőrzések a tűzveszélyes területeken. Éves tiszti értekezleteken, valamint a Bács-Kiskun és Csongrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Tűzmegelőzési Bizottság által szervezett szabadtéri tüzek megelőzésével kapcsolatos munkacsoport munkájában rendszeresen részt vettünk. A Bács-Kiskun Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, az erdőgazdálkodókkal és KNPI Természetvédelmi Őrszolgálatával közös erdőtűzoltási gyakorlaton vettünk részt. (6fő) Mindkét megyében a Katasztrófavédelmi Igazgatósággal jól működő együttműködés volt 2015-ben. A KNPI Bócsa-Bugac törzsterületén 2015-ben Orgovány-Kaskantyú-Bócsa külterületen mintegy 250 ha égett le. Az oltás munkálatait közösen végeztük, melynek elismeréseként a Bács-Kiskun Megyei Katasztrófavédelmi Igaz52

gatóság közreműködésével a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság az 1956-os forradalom és szabadságharc 59., valamint a Köztársaság kikiáltásának 26. évfordulója alkalmából rendezett központi megemlékezésen Dr. Tollár Tibor tű. vezérőrnagy, a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság megbízott főigazgatója a 2015 júliusában Kaskantyú és Bócsa térségében kirobbant tűzeset felszámolása kapcsán a katasztrófavédelemmel történő együttműködés elismeréseként főigazgatói ajándéktárgyat adományozott Ugró Sándornak a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság Igazgatójának és Pálinkás Csabának a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi tájegységvezetőjének. Egyéb hatóságokkal való együttműködés: Bács-Kiskun és Csongrád Megyei Kormányhivatal, Alsó Tisza Vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, Közép-Dunavölgyi Vízügyi Igazgatóság, AlsóDuna Völgyi Vízügyi Igazgatóság, Nemzeti Adó- és Vámhivatal Bács-Kiskun Megyei Vám- és Pénzügyőri Igazgatósága, Építésügyi Hatóság, Bányahatóság. Közigazgatási határozatok ellenőrzése: 2015-ben 1097 alkalommal, elsősorban kaszálások, legeltetések, téli legeltetések ellenőrzése, vadászati ellenőrzések, erdészeti igazgatóság és a Kormányhivatalok által kiadott határozatok ellenőrzése, vízjogi üzemeltetési engedélyek ellenőrzése. MVH ellenőrzések: A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) és a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság (KNPI) között 2015-ben érvényben lévő, „A Darányi Ignác Terv ÚMVP agrár-környezetgazdálkodási intézkedésének és egyéb a természetvédelmi szakterületet érintő agrár-vidékfejlesztési intézkedések végrehajtásában, továbbá a KMF rendszerének alkalmazásából származó hazai kötelezettségek érvényesítésében való közreműködéséről szóló” Együttműködési Megállapodás (DSZ/33-2015.) értelmében a KNPI Természetvédelmi Őrszolgálata 2015-ben is részt vett az MVH koordinálásában zajló területi ellenőrzésekben. A megállapodásban tervezett 200 db helyszíni ellenőrzésben való szakértői közreműködés nem történt meg, hiszen a tervezettnél jóval kevesebb ellenőrzés érintette a természetvédelmi szakterületet. Ennek elsődleges oka, hogy a 2014/2015-ös gazdálkodási évben az agrár-környezetgazdálkodási támogatások, így a Magas Természeti Értékű Területek Programja nem volt elérhető a gazdálkodók számára. A 2015-ös évben elvégzett szakértői közreműködések elszámolása összesen három alkalommal történt; 2015. novemberében, 2015. decemberében és végül 2016. januárjában. Az MVH kezdeményezésére helyszíni ellenőrzésekben összesen 21 esetben vett részt szakértőként a KNPI Természetvédelmi Őrszolgálata, amely közreműködések elszámolása során összesen 945.000 forint értékben nyújtott be kifizetési kérelmet a KNPI az MVH felé.

9.2.3. Hatósági típusú tevékenységen kívüli feladatok ellátása Rendezvényeken való részvételek: A Természetvédelmi Őrszolgálat az alábbi rendezvények lebonyolításában közreműködött: Túzok Ünnep, Bösztörpuszta (4 fő), Szent Iván Nap, Futóhomok Félmaraton, Bugac (6 fő), Ősök Napja, Bugac: (10 fő), Természetvédelmi Őrök Világnapja (megemlékezés házon belül, valamint sajtó hírben), Pásztorünnep és pásztorkutya-bemutató Bugac: (10 fő), Fehértavi Darvadozás: (16 fő), Ifjú Kócsagőr Program (2 fő; továbbá a 2015. évi Ifjú Kócsagőr Program országos döntőjét a KNPI területén a Kontyvirág Erdei Iskolában került megtartásra, melynek megszervezésében az őrszolgálat jelentős szerepet játszott), Madarászfutam, falunapok, kisebb rendezvények, Állattenyésztési Napokon Hódmezővásárhelyen, a Petőfi túra Izsákon, a HM Fesztivál, Tésztafesztiválon, bugaci Operett Gála, Sárfehér Napok, Európai Madármegfigyelő Napok. Együttműködés: a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság a Palics–Ludas Közvállalattal (a Szabadka környéki védett területek kezelője). A 2014-ben megalakult munkacsoport, 2015-ben is folytatta tevékenységét, elsősorban az alábbi feladatokban voltak közös munkák: a természetvédelmi őrszolgálatok határ menti tevékenységének összehangolása, rendszeres és periodikus, közös szolgálat a határ mindkét oldalán; a védett természeti értékekre – különös tekintettel a határ mindkét oldalán előfordulókra – vonatkozó állomány követési tevékenység összehangolásában; 2015-ben elkészült a 2014-ben tervezett tájékoztató füzetsorozat első füzete. Kiadványok megjelentetése: 2015-ben két ismertető leporelló valamint könyvjelzők és „roll up”-ok készültek el, amelyek a KNPI Természetvédelmi Őrszolgálatát valamint az Ifjú Kócsagőr Programot mutatják be. Pályázatokban való részvétel: A KNPI Természetvédelmi Őrszolgálata 20 fővel vett részt az osztály szakterületét érintő pályázatok előkészítési és lebonyolítási szakaszában a szakmai konzultáció folytatásában, a véleményezésben és egyeztetés lebonyolításában az igazgatóság más osztályain dolgozó, a pályázattal érintett szakterületen tevékenykedő munkatársakkal együttműködésben. Monitorozási feladatokban való részvétel: A KNPI Természetvédelmi Őrszolgálata közreműködött az igazgatóság működési területén a Védett Természeti Területek Törzskönyve és a Védett Természeti Értékek Törzskönyve (Törzskönyvek) adatainak gyűjtésében a Természetvédelmi Információs Rendszer (TIR) által meghatározott 53

struktúra szerint. A monitorozási adatok gyűjtése az év elején kiadott terv alapján folyt, azonban a kiadott feladatot nem sikerült hiánytalanul teljesítenünk. KNPI vagyongazdálkodási feladataiban való részvétel: A KNPI Természetvédelmi Őrszolgálata közreműködött az igazgatóság természetvédelmi kezelési munkáinak előkészítésében, végrehajtásában. A haszonbérleti szerződések pályáztatásának előkészítésében, a birtoktestek kialakításában a területükkel érintett természetvédelmi őrök vettek részt. A haszonbérleti pályázatok ellenőrzésében valamennyi érintett természetvédelmi őr részt vett. KNPI közmunkaprogramban való részvétel: A KNPI Természetvédelmi Őrszolgálata közreműködött az igazgatóság által szervezett és koordinált közmunkaprogramban. 2015-ben az igazgatóság által foglalkoztatott átlag 90 fő közfoglalkoztatott munkatársból 17 fő természetvédelmi őr koordinálta 57-60 fő munkáját. Ügyeleti rendszer: A KNPI Természetvédelmi Őrszolgálata munkaidő után is elérhető telefonos ügyeleti rendszert üzemeltet. Az ügyeleti telefonszám működtetésében, a hívások fogadásában és a bejelentések kezelésében 5 fő természetvédelmi őr és 1 fő nyilvántartási referens vesz részt, heti váltásokban. 2015-ben több mint 500 hívás érkezett az ügyeleti számra. Képviselet hazai vagy nemzetközi testületekben: A KNPI Természetvédelmi Őrszolgálatából 6 fő természetvédelmi őr képviseli az igazgatóságot 10 hazai vagy nemzetközi testületben. 2015-ben a EUROPARC Central and Eastern Europe szekciójában 1 fő természetvédelmi őr képviselte Igazgatóságunkat aki két alkalommal vett részt szekcióülésen, munkacsoport-megbeszélésen, valamint az EUROPARC konferenciáján. Az International Ranger Federation munkájában egy fő természetvédelmi őr vett részt 2015-ben az Igazgatóságtól.

10. Költségvetés és vagyon Az igazgatóság alapvető működési feladatainak ellátásához, a vagyonkezelésünkben lévő vagyonelemek és eszközök fenntartásához szükséges pénzügyi források rendelkezésre álltak. Az igazgatóság vagyonhasznosítási (földhaszonbérleti díjak), valamint mező-, és erdő gazdálkodási (állatértékesítés, erdészeti tevékenységből származó bevételek) tevékenységek bevételei, valamint a különböző célprogramokhoz kapcsolódó agrártámogatások finanszírozták az igazgatóság valamennyi alapító okiratban meghatározott alapfeladatait. Igazgatóságunk működési célú saját bevétele összesen: 448.735 eFt, mely az előző évi teljesítéshez képest 36,2%-al csökkent. Ennek oka egyrészt a földhaszonbérleti díjak csökkenése, másrészt a fakitermeléshez kapcsolódó közbeszerzési eljárás miatt a vállalkozói szerződés megkötésére csak 2016. év elején került sor, így a kitermelt faanyag értékesítéséből származó bevételek is áthúzódnak 2016. évre. Fentiek miatt a tervezett 550.851 eFt összegű bevételi előirányzat alul maradt a tervezettől, év végén a bevételi lemaradás miatt korrigálni kellett a bevételi előirányzatokat és ahhoz kapcsolódó kiadási előirányzatokat. Támogatás értékű működési bevételeink összesen 946.937 eFt összegben teljesültek, melyből a különböző agrár célprogramokhoz kapcsolódóan összesen 780.432 eFt-ot, erdészeti potenciál helyreállítására 29.107 eFt összegű támogatást kaptunk. Az Országos Közmunka program működési kiadásaira 115.352 eFt támogatásban részesültünk, továbbá az egyes KEOP forrásokból megvalósuló pályázatok nem beruházás jellegű kiadásaira 22.046 eFt összegű támogatás érkezett 2015. évben. Európai uniós forrásokból összesen 404.357 eFt értékű természetvédelmi célú fejlesztés valósult meg. 2015-ben Irányító szervi támogatásunk 233.595 eFt volt, mely 23%-al alatta maradt az előző évi támogatásunknak. 2015. év végén jelentős többlettel zártuk az évet, 812.000 eFt az év végi maradványunk. A maradványunk tartalmazza a Vszt. hatálya alá tartozó földterületek vásárlására irányítószervtől 2015. év végén kapott 300 millió forintos fejezeti kezelésű előirányzat összegét, valamint év végén kormányhatározat alapján kapott egyszeri 33 millió forintos támogatást is. Az intézmény fenti tételeken kívüli további 479 millió forint maradványunkat főként a mező-, és erdőgazdálkodási tevékenységünkhöz kapcsolódó közbeszerzési eljárás keretében folyamatban lévő, vagy megkötött szerződések terhelik. 2015. évi maradványból finanszírozzuk az év végén közbeszerzési eljárás keretében megkötött 16 db pick up terepjáró beszerzését is.

10.1. Kiadások (területkezelésre, védett természeti területek, nem védett Natura 2000-területek) Megnevezés

Eredeti előirányzat 54

Módosított előirányzat

Teljesítés 2015.12.31

Teljesítés %-a eredeti előirányzathoz

Személyi juttatások Munkaadókat terhelő járulékok Dologi kiadások Egyéb működési célú kiadások Támogatásértékű felhalmozási kiadások Beruházások Felújítások KIADÁSOK MINDÖSSZESEN

415 763 100 885 230 977 86 191 833 816

608 544 151 513 1 132 382 12 862 235 2081 122 026 9 156 3 271 691

604 714 148 494 807 306 12 862235 208648 485 2 349 2 459 418

Módosított előirányzat 608 544 151 513 1 132 382 12 862 235 208 1 122 026 9 156 3 271 691

Teljesítés 2015.12.31 604 705 148 494 807 306 12 862235 208 648 485 2 349 2 459 409

145,45 147,19 349,51 752,38 294,95

10.2. Bevételek Megnevezés Személyi juttatások Munkaadókat terhelő járulékok Dologi kiadások Egyéb működési célú kiadások Támogatásértékű felhalmozási kiadások Beruházások Felújítások KIADÁSOK MINDÖSSZESEN

Eredeti előirányzat 415 763 100 885 230 977 86 191 833 816

Teljesítés %-a eredeti előirányzathoz 145,45 147,19 349,51

752,38 294,95

Intézményi saját bevételeink főbb jogcímenként az alábbiak szerint realizálódtak 2015-ben: Intézményi működési bevétel megnevezése Tűzifa Egyéb készlet értékesítése Szalámi értékesítése Lábonálló fűtermés értékesítése Kitermelt fa értékesítése szarvasmarha trágya Marha értékesítése Könyv Kiadványok Marhahús értékesítése Vadhús értékesítése Lábon álló nád Lábon álló fa Készletértékesítés bevételei Földterület bérlet Terembérlet Lakásbérlet Egyéb ingatlan hasznosítás Szállásdíj Egyéb bérlet Lakbér Rezsi Telefon használat költségtérítése Magáncélú gk. használat Mezőgazdasági munkagép magánhasználat Belépőjegy Védett természeti ért. bemutatása Oktatás Kerékpár kölcsönzés Egyéb szolgáltatások nyújtása (pályázati dokumentáció, Péteri-tavi kutatóház helyreáll., rendezvényszervezés, monitoring) Központi alrendszer haszonbérbe adásból származó bevételei (földterület hbér.) Államháztartáson kívüli adott kölcsön, visszatérítendő támogatások 55

Ezer forintban (Áfá-val) 5 182 331 1 445 1 9311 1 644 13 584 143 475 339 603 1 049 1 491 21 626 379 66 2 197 177 85 838 7 756 260 732 431 449 84 9 1 875 799 2 128 22 31 881 185 848

Államháztartáson kívüli egyéb kamatbevételek Deviza- és valutakészletek forintra átváltása miatti árfolyam különbözete Biztosítók által fizetett kártérítési bevételek Foglalkoztatott, ellátott, hallgató, tanuló kártérítési bevételek Késedelmi kamat, kötbér, bánatpénz bevételek előirányzata Egyéb költség-visszatérítések, utólagos egyéb térítések Egyéb különféle működési bevételek Összesen: Felhalmozási intézményi bevételek Tenyészállat értékesítésének bevételei Egyéb gép-, berendezés ős felszerelés értékesítésének bevétel Felhalmozási bevételek összesen: Intézmény saját működési és felhalmozási bevételei mindösszesen:

2 270 115 166 271 476 1 306 448 702 630 13 643 449 345

10.3. Vagyon 10.3.1. Befektetett eszközök Nyilvántartás szerinti vagyon (e Ft) Vagyoni értékű jogok Szellemi termékek Ingatlanok, kapcsolódó vagyoni értékű jogok

Földterület Telek Épület Építmény Erdő Ügyviteli Egyéb Képzőművészeti alkotások

Gépek, berendezések, felszerelések Járművek Tenyészállatok Beruházások, felújítások (folyamatban lévő) Kis értékű tárgyi eszközök Összesen

Bruttó érték Értékcsökkenés Nettó érték 185.874 128.150 57.724 28.834 28.834 0 6.153.635 0 6.153.635 21.729 0 21.729 867.174 292.100 575.024 4.405.334 1.631.310 2.774.024 67.917 0 67.917 81.011 77.472 3.539 429.667 323.849 105.818 5.578 0 5.578 544.781 401.290 143.491 358.573 193.306 165.267 250.769 0 250.769 67.768 67.768 0 13.468.644 3.144.079 10.324.565

10.3.2. Forgóeszközök Vásárolt készletek Növendék, hízó és egyéb állatok Késztermékek Készletek összesen

45 370 eFt 195 688 eFt 62 330 eFt 354 885 eFt

Pénzeszközök Forintszámlák Idegen pénzeszközök (deviza) Pénzeszközök összesen:

eFt 815 246 679 194 1 494 440

10.4. Épületek Ingatlanok és kapcsolódó vagyoni értékű jogok 2015.12.31. Megnevezés: Földterület Telek Műemlék jell. épület Épületek Építmények

Bruttó érték (eFt) 6.153.635 21.729 51.632 801.933 3.113.657 56

Écs. (eFt) 0 0 0 279.845 339.634

Nettó érték (eFt) 6.153.635 21.729 51.632 522.088 2.774.023

Erdők 0-ig leírt épület 0-ig leírt építmény Ing-hoz kapcs. vagyoni ért. jogok Összesen:

67.917 11.713 1.291.676 1.896 11.515.788

0 11.713 1.291.676 542 1.923.410

67.917 0 0 1.354 9.592.378

11. Bemutatás, oktatás, társadalmi kapcsolatok 11.1. Ökoturisztikai és környezeti nevelési infrastruktúra 11.1.1.Látogató-, és oktatóközpontok A Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság két erdei iskolát üzemeltet. A Naprózsa Erdei Iskola a fülöpházi homokbuckák területén található, 30 személy befogadására alkalmas. Van laborja, gyógynövénykertje, szabadtéri foglalkoztatója, és a terepi vizsgálatoknak helyszínt biztosító tanösvénye. Az alapvető terepi eszközökkel rendelkezik. Az épület fűtéskorszerűsítése 2015-ben megvalósult. A Kontyvirág Erdei Iskola a KNP Szikra és az Alpári-rét területén levő 44 fős korszerű épület. Az erdei iskola ismert és kedvelt az oktatási intézmények körében, ezért jó kihasználtsággal működik. 2015. tavaszán felújításra került az erdei iskolához tartozó Kontyvirág-tanösvény. Mindkét erdei iskola minősített erdei iskola (Naprózsa EI 2014-2019; Kontyvirág EI 2013-2018). A KNPI két látogatóközpontot, a kecskeméti Természet Házát és a Tisza-völgyi Bemutatóházat (Pusztaszeri TK) üzemeltet. Bugacon a Pásztormúzeum és a tanösvények a tűz utáni természeti állapot figyelembe vételével áthelyezésre kerültek, a látogatás zavartalan.

11.1.2.Tanösvények Jelenleg 26 tanösvény van a KNPI működési területén. Új tanösvények elsősorban a KEOP projekttel érintett területeken készültek. 2015-ben megújult a Vöcsök-tanösvény (Péteri-tó TT), és a tiszaalpári Várdombtanösvény. Új tanösvény lett a kiskunhalasi Fejeték-tanösvény, a Csárda-halom (Dunatetétlen), az Érsekhalmi földvár és a Vaskúti-halmok. A Gulipán-tanösvény, A Vöcsök-tanösvény és a Fejeték-tanösvény tábláin QR kód alkalmazásával angol nyelvű információk is elérhetők. A tanösvények karbantartása, felújítása folyamatosan történik.

11.1.3.Egyéb bemutatóhelyek A bugaci Pásztormúzeumban levő állandó kiállítást szakember mutatja be, aki színvonalas módon ismerteti a pásztorok hagyományait. A tiszaalpári Árpád-kori falurekonstrukció a kísérleti régészet elvei szerint hagyományos anyagokból készült 2001-ben. Sajnos évek óta leromlott állapotban van Mivel sokféle szakma igényeit kell összehangolni a felújítás során, ez még mindig az előkészítés fázisában van. A Kunszentmiklóson levő Virágh-kúria épületét a KNPI visszaadta a tulajdonos MNV Zrt. részére. Az MNV ZRT: tudomásunk szerint vagyonkezelésre átadta Kunszentmiklós településnek. A Rákosivipera-védelmi és Oktató Központban a bemutatást az illetékes természetvédelmi őr kolléga oldja meg. Főleg szakmai érdeklődésű csoportok, iskolai osztályok élnek ezzel a lehetőséggel. A Csólyospálosi Földtani Feltárás bemutatóhely önállóan működő földtani bemutatóhely, szakvezetéses túrákat is szerveztünk ide, a helyszínen kiemelt programokkal a Geotóp Nap és – a Jonathermál Kft.-vel (Kiskunmajsa) együttműködve – a szüreti fesztivál alkalmából jelentkezünk.

11.2. Ökoturisztikai és környezeti nevelési programok, szolgáltatások 11.2.1. Új ökoturisztikai és környezeti nevelési létesítmények 2015-ben új ökoturisztikai és környezeti nevelési létesítményként átadásra került a Vöcsök-tanösvény és Herman Ottó ház (Péteri-tó TT). Az épületben levő kiállítás Herman Ottó munkásságát, és a környék élővilágát ismerteti, innen indul a megújult Vöcsök-tanösvény is. Az épületben két szobában 10-12 fő is elhelyezhető. Új tanösvények az Érsekhalmi földvár, a Tiszaalpári földvár, a dunatetétleni Csárda-halom, és a Vaskúti halmok, amik a „Halmok az évszázadok sodrásában – Halmok, földvárak természetközeli állapotba való visszaállítása a Duna-Tisza közén” (KEOP-3.1.2/2F/09-11-2013-0019) pályázati forrásból valósult meg.

11.2.2. Szakvezetéses túrák 57

Igazgatóságunk 2015-ben 46 szakvezetéses túrát szervezett az egyéni érdeklődőknek, családoknak. Jellemzően tematikus túrákat szerveztünk. A Vadonleső programhoz kapcsolódva négy túrát szerveztünk a hóvirág (Harta, Duna-part), ürge (Mikla-puszta, Bugac), fehér tündérrózsa (Lakitelek, Szikrai Holt-Tisza) monitorozásához kapcsolódva. A Túzokünnep Bösztör-pusztán nevű rendezvény igen népszerű, ezért minden évben megrendezzük ezt az egész napos „természet ünnepet”. A környék iskoláiban meghirdetett gyermekrajz pályázat kiállítása és díjkiosztása, túzokvédelmi előadások, túzokos bábelőadás mellett játszóház, kézműves foglalkozás és a fő attrakció természetesen a dürgő túzokok megfigyelése. A változatos helyszíneken zajló túrák, az Európai Nemzeti Parkok Napja és a Magyar Nemzeti Parkok Hete alkalmából szerevezett családi programok és túrák egyre népszerűbbek. 3 interaktív foglalkozás, 3 túra és a Múzeumok éjszakája rendezvényei várták a látogatókat. Az igazgatóság működési területén levő nagyrendezvényeken (IV. Futó-homok Félmarathon, pásztorkutyák versenye, Bugaci pásztornapok, IV. Fehér-tavi darvadozás vigasságok) naponta több alkalommal is szerveztünk túrákat, tematikus terepi programokat. A turisták számára az igazgatóság által nyújtott turisztikai szolgáltatásokat (pl. szakvezetések) az esetek nagy részében díj fejében nyújtja az igazgatóság. Az Európai Nemzeti Parkok Napja és a Magyar Nemzeti Parkok Hete rendezvényei térítésmentesen, vagy jelentős kedvezménnyel látogathatók. Az árak a nyújtott szolgáltatástól függően változnak (pl. szervezett autóbuszos terepi kirándulás, saját közlekedés). A Magyar Természetbarát Szövetség szervezett természetjárói és az MME tagok részére a szakvezetéses túrákon való részvételhez kedvezményt biztosítunk. Kedvezményt kapnak a Természet Házában a Kecskemét város által bevezetett Kecskemét Turista Kártya birtokosai is. A látogatók szívesen használják az igazgatóság tanösvényeit, melyek a településekről könnyen megközelíthetők, és egész évben szabadon látogathatók.

11.2.3. Erdei iskolák Naprózsa Erdei Iskola (Fülöpháza): 2015-ben 9 erdei iskolai turnust fogadtunk, köszönhetően a „Égigérő tanterem” svájci-magyar pályázati keret támogatásának. Terepgyakorlatokon egyetemisták, középiskolások 7 csoportja használta az épületet. Szakmai megbeszélésekre 2 alkalommal vették igénybe az erdei iskolát. Kontyvirág Erdei Iskola (Lakitelek): 25 erdei iskolai csoport és 18 nyári tábori csoport érkezett. 9 csoport csak programszolgáltatást kért. Az erdei iskolában 1560-en vették igénybe a szolgáltatásokat. Mindkét erdei iskolában üdülési csekket és SZÉP kártyát elfogadtunk a szálláshely szolgáltatás kiegyenlítésére.

11.2.4. Egyéb ökoturisztikai és környezeti nevelési programok, szolgáltatások KNPI saját rendezvényei: Túzokünnep (Bösztör-puszta), Bugaci Pásztornapok (Bugac), IV. Futó-homok félmaraton (Bugac), Magyar Nemzeti Parkok Hete, Múzeumok éjszakája (Kecskemét; Tisza-völgyi bemutatóház), IV. Fehér-tavi darvadozás (Szegedi Fehér-tó). 40 éves a Kiskunsági Nemzeti Park rendezvényei Vándorkiállítások: 19 alkalommal 18 településen szerveztünk vándorkiállítást, ahol 40 éves Kiskunsági NP természeti értékeit, tevékenységét, a térségben élő természetfotósok képeit (Varázslatos Magyarország) és a projektekhez kapcsolódó kiállításokat (pl. inváziós növények és az ellenük való védekezés) mutattuk be. A Természet Házában 7 időszaki kiállítás volt. Megszerveztük a Nemzeti Parkok Hete helyi rendezvényeit 7 napon keresztül. 46 lakalommal szerveztünk szakvezetéses hétvégi túrákat az igazgatóság területeire. Az Ökoturisztikai osztály dolgozói több mint 40 kitelepülésen (falunap, vidéki rendezvény) vettek részt. Az év végén írtunk ki pályázatot a Nemzeti Parki Termék Védjegy elnyerésére. Így jelenleg 15 pályázó használhatja a KNPI NP termék védjegyet. Környezeti nevelés, szemléletformálás: A Természet Háza (Kecskemét) és a Tisza-völgyi Bemutatóház (Szatymaz) a látogatóközponti funkciók mellett az igazgatóságon folyó környezeti nevelés két fontos helyszíne. Mindkét helyen az óvodás kortól a felnőttekig minden korosztály számára rendezünk foglalkozásokat, előadásokat. A Természet Házában az óvodások és kisiskolások részére mesesarkot alakítottunk ki, ahol kilenc féle tematikus bábos természetismereti foglalkozást tartunk. A „Túzokünnep Bösztör-pusztán” és a IV. Fehértavi darvadozás nemcsak ökoturisztikai rendezvény, hiszen pl. a túzokkal és a madárvonulással kapcsolatos rajzversenyt és kiállítást, illetve terepi természetismereti versenyt is szerveztünk. A Darvadozás terepi természetismereti versenyének 1-3 helyezett csapata és pedagógusaik a Kontyvirág Erdei Iskolában vettek részt egy kétnapos programon. Hagyományosan népszerű az óvodák körében a számukra szervezett környezeti nevelési programok sora: ismerkedés gyógynövényekkel, egyes, a Kiskunságban élő állatok megfigyelése, megismerése, zöld jeles napi programok, természetismereti játszóházak stb. A programok egy részét a Természet Házában, másik részét pedig az oktatási intézményekben bonyolítjuk le. 58

Nagyon népszerű a Múzeumok éjszakája rendezvényünk a Természet Házában. Ekkor nyílt meg Daróczi Csaba „Varázslatos Kiskunság” c. természetfotó pályázata Az igazgatóság a működési területén, több településen, falunapokon, helyi rendezvényeken is végzi a természetvédelmi szemléletformálással, bemutatással, tájékoztatással, ökoturizmussal kapcsolatos feladatait. A célcsoportok a helyi lakosság, az igazgatóság iránt érdeklődő egyéni és csoportos vendégek, iskolások. Ennek eredményes végrehajtását a saját kezelésünkben levő bemutató- és kiállítóhelyek, két erdei iskola, tanösvények, túraútvonalak, mint technikai háttér szolgálják. A személyi hátteret a Természetismereti Osztály dolgozói, és az igazgatóság más területen dolgozó munkatársai (pl. természetvédelmi őrszolgálat) is biztosítják. A Rákosivipera-védelmi és Oktatóközpontban (Kunpeszér) a KNPI illetékes természetvédelmi őre előre egyeztetett időpontokban fogadja a csoportokat. 2015-ben az évben is hangsúlyt fektettünk a Nemzeti Parki Termék védjegy és a védjegyesek népszerűsítésére.14 helyszínen mutatkozhattak be a védjegyes termelők termékeikkel. Az OMÉK rendezvényen több termelő terméke nyert vásár díjat (Bóna Zoltán lekvárjai, Gedeon Zsolt homoki spárga terméke) A Kolon-tavi Madárvártán a szakmai programokon túl egész évben sor került óvodás, iskolás, egyetemista és egyéb érdeklődő csoportok fogadására. Az óvodás és iskolás csoportok elsősorban a környékbeli településekről és Kecskemétről érkeztek. A Madárvártán 2015-ben összesen 1753 látogató járt. KNP könyvtár: A könyvtári állomány: 48 folyóirat, több mint 5000 dokumentum áll a KNP dolgozói és a külsős olvasók rendelkezésére. Könyvtári szolgáltatások: helyben olvasás, kölcsönzés (dolgozók részére), fénymásolás, szkennelés, CD/DVD írás, spirálozás, könyvtárközi kölcsönzés. Saját kiadványaink részére kapcsolattartás az OSZK ISBN Irodájával. Könyvtári kapcsolatok: Mátra Múzeum, MTA ÖBKI Könyvtár, Bács-Kiskun megyei könyvtár, a TTM könyvtárai, Somogy Megyei Múzeumok Igazgatósága, Nyugat-Magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Kar, Nimfea Egyesület, Bács-Kiskun és Csongrád megyei Múzeumok Igazgatósága, Keve András Könyvtár, MTA RKKI, Egyetemi tanszékek könyvtárai. A KNPI működteti a www.knp.hu, a www.facebook.hu/KiskunsagiNemzetiPark (több mint 4000 kedvelés) és a www.kontyvirág.hu honlapot. A Kontyvirág Erdei Iskola saját honlappal rendelkezik (www.kontyvirag.hu), és a www.facebook.com/Szegedi-Fehér-tó oldalt. Közreműködünk a www.magyarnemzetiparkok.hu honlap és közösségi oldal, a www.nemzetiparkitermek.hu folyamatos frissítésében. Vetélkedők, versenyek Kaán Károly Országos Természetismereti Verseny

Jellege országos

Szerepünk megyei forduló szervezése

Madarak és fák napja Természetismereti Vetélkedő

országos

területi forduló szervezés

Madarak és Fák Napja a Kecskeméti Arborétumban Tavaszköszöntő természetismereti verseny

terepi játék

Szervezés, lebonyolítás (KEFAG ZRT.-vel közös rendezvény saját szervezés

Természetismereti rajzpályázat Madárvonulás Gyermekszemmel rajzpályázat „Barátunk a természet” Magyar Népművelők Egyesülete Középiskolák környezetvédelmi versenye Vadonleső: „ürgefüttyök” versillusztráló és esszéíró pályázat

megyei megyei országos országos városi országos

A kecskeméti Corvina Általános Iskolával közös szervezés saját szervezés Feladatok összeállítása, zsűrizés Feladatok összeállítása, zsűrizés működési területen szervezés

Résztvevő 7 iskola 25 fő 4 iskola, 8 csapat 24 fő 8 óvoda, 19 iskolai osztály: 608 fő 18 általános iskola 131 fő 709 pályamű 1375 pályamű 100 fő 64 fő 37 pályázó

11.2.5. Kiadványok  A KNPI megalakulásának 40. évfordulója alkalmából megjelent „A Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság 40 éve” című tudományos ismerettrejesztő könyv, mely az igazgatóság bemutatóhelyein és rendezvényein szerezhető be.  A „Boróka füzetek” sorozat új része a „Mocsarak, lápok a Duna-Tisza közén”.  A KNPI 2015. évi programfüzete 5000 példányban jelent meg.  A KNPI kiadásában elkészült a Halmok az évszázadok sodrásában – Halmok, hegyek és várak a Duna-Tisza közén című kiadvány második, újraszerkesztett kiadása, továbbá a kiadvány angol nyelvű változata. 59

 A dunatetétleni Csárda-halom, a Vaskúti-halmok, az érsekhalmi földvár és a tiszaalpári földvár területén létesült tanösvények és bemutatóhelyekre vonatkozó információs füzetek is megjelentek.

11.2.6. Látogatóstatisztika A Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság ökoturisztikai bemutatóhelyeinek regisztrált látogatói (fő): Bemutatóhely neve Természet Háza Tisza-völgyi Bemutatóház Pásztormúzeum (Bugac) Regisztrált látogatók a bemutatóhelyeken összesen

Fizető látogatók 4 048 1 730 9 490 15 268

Nem fizető látogatók 882 590 2 455 3 927

Összesen 4 930 2 320 11 945 19 195

A Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság ökoturisztikai szolgáltatásainak regisztrált igénybevevői Szolgáltatás típusa

Fizető látogatók

Szakvezetéses túra, nyílt túra Nyílt nap, jeles nap, saját szervezésű rendezvény Erdei iskolai program Túzokünnep Bösztörpusztán Természetvédelmi táborok Csónak- és kenutúrák IV. Futó-homok félmaraton IV. Fehér-tavi darvadozás Fotós túra Kihelyezett kiállítások, falunapok, vásárok Múzeumok éjszakája Magyar Nemzeti Parkok Hete Természetismereti versenyek Foglalkozások, rendhagyó órák középiskolai közösségi szolgálat Regisztrált igénybevevők összesen:

2 910 429 834 0 1 089 89 0 10 0 0 491 15 5 867

Nem fizető látogatók

9 140 14 985 8 500 762 0 393 1 800 0 32 800 257 593 1 495 5 361 1 430 69 524

Összesen

12 050 15 414 842 500 1 851 89 393 1 800 10 32 800 257 593 1 495 5 852 1 445 75 391

Szálláshelyek a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság működtetésében: Szállóvendégek száma (fő) erdei iskolában: 1 685 Vendégéjszakák száma (fő): 4 033 Összesített adatok Bemutatóhelyek és szolgáltatások: Szállóvendégek: Mindösszesen:

95 586 fő 1 685 fő 97 281 fő

A látogatókat a kiállítóhelyeken, látogatóközpontokban és szervezett csoportok, programok esetén tudjuk regisztrálni. Mivel a tanösvényeink szabadon látogathatók, azok forgalmát csak becsülni lehet.

11.3. Társadalmi kapcsolatok A külső szervezetekkel történő kapcsolattartás és együttműködés az alábbiak szerint valósult meg:  Környezetvédelmi Oktatóközpontok Országos Szövetsége (KOKOSZ): a KNPI Naprózsa Oktatási Központ néven, melynek telephelyei a Kontyvirág EI, A Természet háza, a Tisza-völgyi bemutatóház is, tagja a szövetségnek.  Az igazgatóság betölti a „regionális erdei iskolai központ” szerepét. Folyamatos kapcsolatot tartunk a térségben működő Zöld óvodákkal és Ökoiskolákkal, a minden év februárjában megszervezett fórum és rendszeres hírlevelek keretében.  Aktív szervezői és résztvevői vagyunk a hazai nemzeti parkok környezeti nevelői szakmai találkozójának.  Folyamatos és rendszeres a kapcsolatunk a működési területünkön levő oktatási intézményekkel (általános iskolák, óvodák, középiskolák), kiemelten a Zöld óvodákkal, és Ökoiskolákkal. 60

 A gyakorló pedagógusokkal való kapcsolattartás érdekében „virtuális” Pedagógus Műhelyt működtetünk (folyamatos elektronikus kapcsolat, alkalmi személyes találkozók, nyílt szakmai napok az erdei iskolában).  A környezeti nevelés területén a szegedi Szent-Györgyi Albert Agóra, és a kecskeméti Ifjúsági Otthon és a KEFAG Zrt. és a Porta Egyesület (Kecskemét) CSEMETE (Szeged) és a Csongrád Megyei RendőrFőkapitányság állandó partner foglalkozások, szakkörök, terepi akciók szervezésében, zöld jeles napok megünneplésében.  Folyamatos szakmai kapcsolatban állunk erdei iskola szolgáltatókkal, ökoturizmussal foglalkozó vállalkozókkal, önkormányzatokkal, civil szervezetekkel.  Az Országos Erdei Óvoda és Iskola Programot működtető Erdei Iskola Szolgáltatók Érdekegyeztető Tanácsa mellett működő Szakmai Testület elnöke egy munkatársunk.  Aktívan együttműködünk a térség Tourinform irodáival.  A Máltai Szeretetszolgálat és a Táj-Kép-Festő amatőr festők szervezetét kedvezményes táboroztatási lehetőséggel támogattuk (kedvezményes szállás, programok vezetése).  Folyamatos kapcsolatunk van a BKM Közművelődési Intézettel, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara BácsKiskun és Csongrád megyei szervezetével, részt veszünk a falugondnok képzéseikben (Falugondnokok Duna-Tisza Közi Egyesülete).  NATURART Magyar Természetfotósok Szövetsége, a Iustitia Sport- és Természetvédelmi Egyesület, és a Kecskeméti Kerékpáros Klub Egyesület rendezvényeinek adunk helyet, és szervezünk közös programokat.  A kecskeméti Hunyadivárosi Részönkormányzattal együttműködve helyet adtunk rendezvényeiknek (Hunyadivárosi Napok kiállítása, gyermekfoglalkozások, Madárbarát Hunyadiváros program).  Csongrád Megye több településének önkormányzatával együttműködést kötöttünk az iskolai környezeti nevelési programok megvalósításának segítésére. (Szeged, Algyő, Baks, Szatymaz).  Támogatjuk a Varázslatos Magyarország természetfotós pályázatot.  Helyet biztosítunk a Kecskeméti Világjáró Klub Egyesület rendezvényeinek, ahol ismeretterjesztő előadásokat tartunk.  A Magyar Természetbarát Szövetség tagjai részére kedvezményes belépést biztosítunk az igazgatóság által szervezett terepi programokra, illetve a szálláshelyeinket kedvezménnyel vehetik igénybe.  A Természet Házában működő Zöld Könyvtár heti 5 alkalommal fogadja a külső látogatókat.  Kapcsolatépítés és közös rendezvények szervezése Bugacon a Duna–Tisza Magyar Pásztorkutyás Egyesülettel.  Jeles napok szervezésében, lebonyolításában együttműködünk Kecskemét és Szeged város önkormányzatával, zöld szervezeteivel, mozgalmaival, intézményeivel.  ÉDOSZ KINIZSI Sport és Természetjáró Szakosztállyal közösen a Duna–Tisza közi turistautak jelzéseinek a pótlása, Kápolnák útja túraútvonal kijelölése, információs táblák készítése.  MOL Kiskunhalasi Termelési Üzemegységgel közösen szervezünk őszi–tavaszi szakmai kirándulásokat, és részt veszünk a TeSzedd akcióban. Konferenciák, szakmai programok 2015-ben: - Zöld óvoda – Ökoiskola Regionális Fórum (február 20.) - Nemzeti parki környezeti nevelési szakmai napok (március 24–26.) - Nemzeti Parkok Hete programjának szervezése - MOL: tavaszi–őszi terepi rendezvény segítése - Falugondnokok szakmai képzésében való részvétel (Falugondnokok Duna–Tisza Közi Egyesülete) - V. Tudományfesztivál (Budapest, április 22–23.) - Gödöllői Természetfilm Fesztivál (május 14–17.) - Kevi Juhfesztivál (Túrkeve, május 16–17.) - Magyarok kenyere ünnep (Jászapáti, július 25–27.) - Utazás 2015 és OMÉK kiállítás (Budapest) - Őrségi Tökfesztivál - Ürge-füttyök gála (Budapest) Kapcsolattartás oktatási intézményekkel: Középiskolai, egyetemi terepgyakorlatok: Nyugat-magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Kar, Debreceni Egyetem, Szegedi Egyetem, Szent István Egyetem, Kecskeméti Főiskola, Bedő Albert Erdészeti Szakiskola (Ásotthalom), Bársony István Mg. Szakközépiskola (Csongrád), Kiss Ferenc Erdészeti Szakközépiskola (Szeged), Baksay 61

Gimnázium (Kunszentmiklós), Vargha Domokos ÁMK (Kunszentmiklós), Fehér Ignác Általános Iskola (Algyő), Madaras, Bácsalmás, Jánoshalma általános iskolái stb. Folytatódott a középiskolások Közösségi Szolgálat program. 4 új iskolával kötöttünk együttműködést, és szervezzük a gyerekek közösségi munkáját. Jelenleg 21 Bács-Kiskun és Csongrád megyei középiskolával van szerződéses kapcsolat. 2015-ben 1445 diák végzett közösségi munkát a KNPI területén a középiskolás közösségi szolgálat keretében.

11.3.1 Nemzeti Parki Termék védjegyrendszer működtetése, pályázati eredmények, programok bemutatása 2015-ben 13 termelő 62 terméke viselte a védjegyet. A védjegyes termelőkről kiadványt jelentettünk meg 5000 példányban, amit a rendezvényeinken terjesztettünk, és a védjegyesek is kaptak belőle. 2015-ben 1 alkalommal írtunk ki védjegyes pályázatot. A termelők megjelentek a KNPI illetve az FM rendezvényein: FM nagyköveti fogadás, OMÉK, Utazás 2015. kiállítás (mindhárom Budapest), Hírös Hét (Kecskemét), Új kenyér ünnep (Jászapáti), Császártöltés, Bugaci Pásztornapok, KNPI 40. évforduló ünnepség (Izsák), nemzeti parkok ökoturisztikai szakmai napok, védjegyes koordinátorok képzése (Kecskemét). Kevi juhfesztivál (Túrkeve), Magyar Nemzeti Parkok Hete (Békéscsaba), Múzeumok éjszakája (Kecskemét) Védjegyes terméket árusítunk a Természet Házában, illetve a KNPI saját nagyrendezvényein a védjegyes termékeket kínálja. Folyamatosan tartjuk a védjegyesekkel a kapcsolatot

11.4. Tervezett fejlesztések    

Nemzeti Parki Termék védjegy adományozásának folytatása. Nemzeti park Instragram oldalának indítása. KEHOP pályázat keretében a Natura 2000-területekhez kapcsolódva tematikus bemutatóhelyek tervezése, a pályázatok előkészítése, beadása (Naprózsa ház – Fülöpháza) leporellók megjelentetése a 40 éves Pusztaszeri és a 45 éves Mártélyi tájvédelmi körzetről

11.5. Együttműködési megállapodások A KNPI működési területén levő zöld óvodákkal és ökoiskolákkal folyamatos az együttműködés. Az iskolai közösségi szolgálat keretében. Együttműködünk a Bács-Kiskun megyei községi könyvtárakkal, kiállításokat, előadásokat terepi programokat tartunk közös szervezésben. A helyi értéktár folyamatos bővítése érdekében együttműködünk a KNPI működési területén levő önkormányzatokkal.

11.6. Fontosabb események Szervezői vagyunk a Kaán Károly Országos Természet- és Környezetismereti Verseny megyei, az MME Madarak és Fák Napi országos verseny területi fordulójának, zsűritagként részt veszünk a Lehoczky János Komplex Környezeti Emlékverseny a Kárpát-medencében döntőjében. A saját szervezésben Tavaszköszöntő címmel rendezünk 4 fordulós regionális természetismereti vetélkedőt általános iskolások részére. A Kecskeméti Bozsó Gyűjtemény koordinálásával „Múzeumok éjszakája” rendezvény szervezése a Természet Házában, a Tisza-völgyi bemutatóházban 25. alkalommal szerveztünk regionális természetismereti képzőművészeti pályázatot és kiállítást a kecskeméti Corvina Mátyás Általános Iskola (Kecskemét) közreműködésével. A Kiskunsági Környezet- és Természetvédelmi Egyesülettel és Kecskemét MJV önkormányzatával közös környezetvédelmi középiskolai vetélkedőt szerveztünk a környezetvédelmi világnap alkalmából. Megrendeztük a „Túzokünnep”, a Bugaci Pásztornapok, a IV. Futó-homok félmaraton, a IV. Fehér-tavi Darvadozás elnevezésű rendezvényeket. A Természet Házában hat időszaki kiállítást rendeztünk. közel ötven helyszínen vettünk részt falunapokon, kihelyezett programokon a 40 éves a KNP rendezvénysorozat keretében 12 fordulós „vetélkedőt” szerveztünk a www.facebook.com/KiskunsagiNemzetiPark oldalon

62

Médiamegjelenés: 2015-ben a Kecskeméti Kínáló, a Délmagyarország írott és online felülete és a Szuperinfó regionális kiadójával voltunk szerződéses kapcsolatban, ahol kedvezményesen jelentek meg a KNPI aktuális programjai. A Kecskeméti TV kéthetente sugárzott műsort „Hírek a természetből” címmel (26 megjelenés). A természetvédelmi őrök rendszeresen adnak riportokat a települési, kistérségi írott és elektronikus médiában a területüket érintő, vagy közérdeklődésre számot tartó kérdésekben. A regionális médiumok közül a Kecskeméti Televízió, a Gong Rádió, a Szegedi TV; az írott sajtó közül a Petőfi Népe (Bács-Kiskun Megye) és a Délmagyarország (Csongrád Megye) tudósított a legtöbbször a KNPI eseményeiről. Hírlevelet küldünk havonta az érdeklődőknek. Az éves programokról programfüzetet jelentettünk meg, amit az igazgatóság látogatóközpontjainkon kívül Tourinform irodákban, közművelődési intézményekben terjesztünk. Kapcsolatban állunk a www.programturizmus.hu, a www.muzeum.hu, és a www.iranymagyarorszag.hu honlapokkal is. Médiatípus helyi regionális országos

Megjelenések száma írott elektronikus 319 98 85 96 37 201

12. Közfoglalkoztatás 12.1. Alapfeladatok, személyi feltételek Igazgatóságunk 2015-ben két országos közfoglalkoztatási programban vett részt, ezek: a 2014. évi országos közfoglalkoztatási program (2014. 10. 01. – 2015. 02. 28.) 90 fő részvételével, a 2015. évi országos közfoglalkoztatási program (2015. 03. 16. – 2016. 02. 28.) 90 fő részvételével. A 2014-ben indult közfoglalkoztatási program esetében a 2015-re eső két hónapban 5 fő volt a fluktuáció (3 fő talált állást, 1 fő elhunyt, 1 fő az igazgatóság szerződéses dolgozója lett). Mindkét időszakban a programok során a létszámot folyamatosan tudtuk tartani a közfoglalkoztatási pályázatok keretében aláírt szerződéseknek megfelelően. Munkahelyi baleset a 2015-ben nem történt. A pályázatokban foglaltak szerinti eszközök (pl. motoros fűkaszák, láncfűrészek, kéziszerszámok stb.) beszerzése megtörtént. A közfoglalkoztatottaknak juttatandó munkaruházatot (pl. bakancs, nadrág, felső, stb.) is sikerrel beszereztük, melyet dolgozóink át is vettek. A szerződésben meghatározott – közvetlen költségekre fordítható – keretet jól kihasználtuk, a közmunkaprogram során szükségessé váló gépeket, eszközöket az igényeknek megfelelően be tudtuk szerezni.

12.2. Elvégzett feladatok, eredmények A 2015. évi programok hatékonyak voltak, melyet a rendkívül enyhe és csapadékmentes időjárás is segített. A közmunkaprogramban foglalkoztatottak az alábbi négy nagyobb feladatcsoportban látták el teendőiket: természetvédelmi területkezelési feladatok, erdészeti feladatok, üzemeltetési, karbantartási feladatok, adminisztrációs és nyilvántartási feladatok. A következő természetvédelmi területkezelési feladatok megvalósításában vettek részt hatékonyan az igazgatóságnál alkalmazott közfoglalkoztatottak: inváziós és tájidegen fás-, és lágyszárú növények irtása erdőkben, és a KNPI vagyonkezelésében álló földutak mentén; mocsári teknős tojásrakó hely létesítése (homokfeltöltéssel) volt tőzeggödrök mellett; kézi cserjeirtás; tuskópászta felszámolása; hatósági táblák kihelyezése és oszlopok javítása; szemét és hulladék összegyűjtése; vetési varjak által okozott kár mérséklése; segédkezés a monitorozási feladatokban; madárodú kihelyezése és karbantartása; illegális vízelvezetések megkeresése és betemetése. Az alábbi erdészeti feladatok megvalósításában vettek részt közfoglalkoztatottak: erdészeti ápolások; erdészeti tisztítások; erdőfelújítások; fásításból való fakitermelés; tuskósorok felszámolása; úttisztítások; nyiladéktisztítás; selyemkórótól való mentesítés; cserjeirtás, akácsarj leverés; talajszelvény kiásás; fatömeg becslés; aprítékolás. 2015 nyarán jelentős tűzeset történt Orgovány-Bócsa térségében. A közmunkások aktívan részt vettek a tűzoltó személyzet kiszolgálásában, a tűzoltó eszközök mozgatásában, lappangó tűzfészkek felkutatásában és semlegesítésében, valamint a károk felmérésében.

63

Az üzemeletetés, karbantartási feladatok közül: irodafelújítások elvégzése; a KNPI vagyonkezelésében földútkarbantartás kézi eszközökkel (feltöltés, vízelvezetés); irodabútorok karbantartása; különböző ingatlanok kisebb napi szintű karbantartási feladatainak, teendőinek ellátása; kerítésbontás, kerítésépítés, kerítés karbantartás; nyílászárócserék, mázolás, karbantartás; karám, bontás, felújítás, villanypásztor építés; járdaépítés; üdülő faházak rendben tartása, takarítása, parkgondozás, vendégek fogadása, hatósági táblák kihelyezése és oszlopok javítása voltak a jellemző feladatok. Az adminisztratív, nyilvántartási feladatok közül részt vettek a közmunkaprogram vezénylésében, annak adminisztratív feladatainak ellátásában; természetvédelmi teendők és nyilvántartások adminisztratív feladatainak ellátásában; területkezelési teendők és nyilvántartások adminisztratív feladatainak ellátásában; a közmunkaprogram keretében, megfelelő szakmai képességekkel bíró közmunkásai segítségével az igazgatóság számos olyan adatgyűjtést végzett, amelyek eredménye a természeti értékek adatbázisát gyarapítja, illetve felhasználható az államigazgatási eljárásokban adott természetvédelmi kezelői nyilatkozataihoz, továbbá területkezelési koncepcióihoz.

12.3. Tapasztalatok Az igazgatóság alapfeladatának ellátásában a mezőgazdasági, erdőgazdasági, ökoturisztikai, ingatlanok, tanösvények folyamatos tisztántartásának elvégzésében, adminisztratív munkák, egyszerűbb monitorozás, térinformatikai feladatok segítésében hatékony közreműködést jelentett a korábbi évekhez hasonlóan a közfoglalkoztatottak által elvégzett munka. Főként a kampányszerű, illetve a kézi munkákat igénylő területeken jelent nagy segítséget a közfoglalkoztatottak alkalmazása. A téli időszakban kisebb a fluktuáció. A nyári időszakban hamarabb találnak a közfoglalkoztatottak állást vagy alkalmi munkát. Általánosságban elmondható, hogy egyre nehezebb a szerződésben vállalt létszámot tartani, hiszen a közfoglalkoztatottak egyre gyakrabban találnak állást, egyes településeken szinte kimerült az az emberanyag-tartalék, melyből még meríteni lehetne. Ezt a tényt továbbiakban a program tervezésénél figyelembe kell vennünk. A programban dolgozó közfoglalkoztatottak az igazgatóság részéről többszöri és hatékonyabb ellenőrzést igényelnek. Rendkívül fontos és hatékony, ha dolgozóink szóbeli dicséretet kapnak valamely vezetőjüktől és elmondhatják ők is az észrevételeiket.

12.4. Javaslatok A több éve tartó programok során jelentős mennyiségű gépet, eszközt és szerszámot tudtunk beszerezni. Ebből adódóan az évenként erre fordítható összeg felhasználása a jövőben már kevésbé hatékony lehet. A programhoz más forrásból most is használt személygépkocsi, illetve az informatikai eszközök korszerűsítése a program keretében ugyanakkor szükséges lenne (fent említett eszközök nem támogatottak a közfoglalkoztatás keretében), amely hatékonyabbá, kezelhetőbbé tenné a programok kivitelezését.

13. Kapcsolattartás hazai partnerszervezetekkel Az államigazgatási partnerségi kapcsolatrendszer hatékonyságának biztosítása céljából 2015-ben is részt vettünk a Bács–Kiskun megyei Államigazgatási Kollégium ülésein, illetve annak bűnmegelőzési munkacsoportjában. Eredményes és hatékony a hatósági ügyek intézése során a Bács-Kiskun Megyei, illetve a Csongrád Megyei Kormányhivatallal a kapcsolat, különösen a természetvédelmi hatósági feladatot ellátó osztállyal. A közös működési területtel rendelkező vízügyi igazgatóságokkal a kapcsolattartás zökkenőmentes, egymás munkáját hatékonyan segíti az információcsere. A társadalmi partnerségi kapcsolatrendszer fejlesztése céljából a természetvédő civil szervezetek közül elsősorban a regionális szervezetekkel (Kiskunsági Madárvédelmi Egyesület, MME Csongrád megyei helyi csoportja stb.) van kapcsolatunk. A külső szervezetekkel történő kapcsolattartás és együttműködés kapcsán további információk találhatók a 11.3. pont alatt.

14. Belföldi és külföldi együttműködés Az állami természetvédelem nemzetközi együttműködése kapcsán az Európai Unió természetvédelmi tárgyú joganyaga, valamint a Magyarország által aláírt nemzetközi természetvédelmi egyezmények végrehajtásában vesz részt az igazgatóság, továbbá közvetlenül is tagja az Europarc Federationnek. 64

A határokon átívelő, elsősorban kétoldalú együttműködés kapcsán az igazgatóságnak földrajzi elhelyezkedése folytán elsősorban Szerbia természetvédelmi szervezetével való együttműködésben játszik kiemelt szerepet az igazgatóság. Ennek keretében a 2013. december 20-án a Palics–Ludas Közvállalattal kötött együttműködési megállapodás keretében 2014-ben megalakult egy munkacsoport az alábbi feladatok végrehajtására, az év elején meghatározott tematika alapján 2015-ben is minden hónapban közös munkamegbeszélések és szolgálatok folytak: a két szervezet rendszeres közös szolgálatot szervezett a határ mindkét oldalán; összehangolta a határ mindkét oldalán előforduló védett természeti értékek állományváltozásának nyomon követését, folyamatosan figyeli a határokon átnyúló közös pályázati források elérhetőségét, egymást segítik a határ menti ökoturizmus és természetvédelmi bemutatás terén. Távoli kapcsolatok építése: A 2012 szeptemberében aláírt kazah–magyar szakmai-tudományos együttműködés keretében a Naurzum Nemzeti Természeti Rezervátummal kötött megállapodás kapcsán 2015-ben kiemelt esemény nem zajlott. A Magyar Olajipari Művekkel (MOL Kiskunhalasi Termelési Üzemegység) a korábbi évekhez hasonlóan folytatjuk az együttműködést (őszi–tavaszi szakmai kirándulás, TeSzedd akció, rendezvények finanszírozása).

15. Ellenőrzés Belső ellenőrzések

Tárgy

Cél

BEK felülvizsgálata, aktualizálása

A BEK naprakészségének biztosítása

Módszer

Az aktualizálás során a megjelent jogszabályok, utasítások átvezetése A szabályszerűség és a pénzügyi elszámo- A kijelölt pályázatok anyagainak lások helyességének vizsgálata tételes vizsgálata Menetlevelek kitöltésének helyessége, az A kijelölt gépjárműcsoportra vonatkoüzemanyagnormák betartása, a gépjármű- zóan tételes ellenőrzés vek használatának indokoltsága A belső árszabályozások helyessége, azok az értékesítési csoportokhoz tartozó gyakorlatban történő alkalmazása áruféleségek szerinti tételes vizsgálat

Uniós források felhasználásának ellenőrzése Gépjárművek üzemanyagfelhasználásának és elszámolásának szabályszerűsége Mezőgazdasági tevékenységből származó értékesítések bevételeinek elszámolása Az igazgatóság humánerőforrásA megállapított hibák kijavításra kerültek-e gazdálkodás korábbi vizsgálatának utóellenőrzése Az igazgatósági házipénztár működésé- A megállapított hibák kijavításra kerültek-e nek utóellenőrzése A 2016. évi belső ellenőrzési terv elkészítése, és az azt megalapozó kockázat elemzés módszertanának aktualizálása (ez esetben a tervezett ellenőrzésekből Naprakész kockázatelemzés biztosítása kettő összevonásra került)

A jegyzőkönyv szerinti hiányosságok kijavításának színvonala, teljessége tételes vizsgálat alapján A jegyzőkönyv szerinti hiányosságok kijavításának színvonala, teljessége tételes vizsgálat alapján

A változó külső és belső tényezők feltárása, a kockázatok felmérési módszertanának aktualizálása

Az ellenőrzések során büntető-, szabálysértési, kártérítési, illetve fegyelmi eljárás megindítására okot adó cselekmény, mulasztás vagy hiányosság gyanúja kapcsán tett jelentések száma, és rövid összefoglalása: 2015-ben egy ellenőrzés során állapított meg a belső ellenőrzés olyan esetet, amelynek során munkaügyi eljárás keretében folytattuk le a vezetői vizsgálatot. Külső ellenőrzések KEOP-3.1.2/2F/09-11-2012-0006 számú, „Tájidegen inváziós növények visszaszorítása a Duna-Tisza köze legértékesebb homokterületein” című projekt: 2015. szeptember 9-én a Közreműködő Szervezet (Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Programokért Felelős Helyettes Államtitkárság Projektfelügyeleti Főosztály) részéről záró helyszíni ellenőrzés, javasolt intézkedés nem volt. KEOP-3.1.2/2F/09-11-2013-0037 számú, „A soltszentimrei szikes puszta élőhely-rekonstrukciója (II. ütem)” című projekt: 2015. szeptember 23-án a Közreműködő Szervezet (Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Környezeti és 65

Energiahatékonysági Operatív Programokért Felelős Helyettes Államtitkárság Projektfelügyeleti Főosztály) részéről záró helyszíni ellenőrzés, javasolt intézkedés nem volt. KEOP-3.1.2/2F/09-11-2013-0019 számú, „Halmok az évszázadok sodrásában – Halmok, földvárak természetközeli állapotba való visszaállítása a Duna-Tisza közén” című projekt: 2015. szeptember 24-én a Közreműködő Szervezet (Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Programokért Felelős Helyettes Államtitkárság Projektfelügyeleti Főosztály) részéről záró helyszíni ellenőrzés, javasolt intézkedés nem volt. KEOP-3.1.2/2F/09-11-2013-0018 számú, „Vizes élőhelyek rekonstrukciója a Kiskunsági Nemzeti Park területén” című projekt: 2015. október 6-án a Közreműködő Szervezet (Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Programokért Felelős Helyettes Államtitkárság Projektfelügyeleti Főosztály) részéről záró helyszíni ellenőrzés. Javasolt intézkedés: az alábbi eszközökre eszközkartonok bemutatása: GPS, túrakenu és tartozékai, sztereómikroszkóp, 14 db távcső, Minox MD 88W spektív, Nikon Coolpix fényképezőgép, spektívhez állvány és állványfej, 2 db gumicsizmanadrág, 2 pár combcsizma, 1 pár gumicsizma; Fülöpszállási és Bugaci tervdokumentáció engedélyezési záradékkal ellátott példányának bemutatása, Fülöpszállás és Bugac vonatkozásában vízjogi üzemeltetési engedély bemutatása, madarász leskunyhó vonatkozásában használatba vételi engedély bemutatása. A javasolt intézkedést az igazgatóság a Közreműködő Szervezettel egyeztetett időpontban teljesítette. KEOP-3.1.2/2F/09-11-2013-0040 számú, „A kiskunhalasi Fejetéki-mocsár vízellátásának javítása vízszintszabályozó műtárgyak segítségével” című projekt: 2015. október 8-án a Közreműködő Szervezet (Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Programokért Felelős Helyettes Államtitkárság Projektfelügyeleti Főosztály) részéről záró helyszíni ellenőrzés, javasolt intézkedés nem volt. A KMOP-3.2.1/A-2008-0003 számú, „Apaj vizes élőhely rekonstrukció és invazív növényirtás” című és a KMOP3.2.1/A-09-2009-0011 számú, „A Kisapaji-rét vizes élőhely rekonstrukciója” című projektek: 2015. szeptember 19én a Közreműködő Szervezet (Pro Regio Közép-Magyarországi Regionális Fejlesztési és Szolgáltató Nonprofit Közhasznú Kft.) részéről utánkövetéses helyszíni ellenőrzés, javasolt intézkedés nem volt. KEOP-3.1.2/2F/09-11-2013-0019 számú, „Halmok az évszázadok sodrásában – Halmok, földvárak természetközeli állapotba való visszaállítása a Duna-Tisza közén” című projekt: 2015. szeptember 24-én a Közreműködő Szervezet (Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Programokért Felelős Helyettes Államtitkárság Projektfelügyeleti Főosztály) részéről záró helyszíni ellenőrzés, javasolt intézkedés nem volt. KEOP-3.1.2/2F/09-11-2013-0040 számú, „A kiskunhalasi Fejetéki-mocsár vízellátásának javítása vízszintszabályozó műtárgyak segítségével” című projekt: 2015. október 8-án a Közreműködő Szervezet (Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Programokért Felelős Helyettes Államtitkárság Projektfelügyeleti Főosztály) részéről záró helyszíni ellenőrzés, javasolt intézkedés nem volt. Az FM a 2013–2014. évre irányuló átfogó fejezeti ellenőrzés tartott. Az ellenőrzés során lényeges mulasztást nem tártak fel. Öt pontban fogalmaztak meg intézkedést igénylő feladatokat. 2015. január 29-én a Belügyminisztérium monitoring ellenőrzést tartott a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóságán a közfoglalkoztatási programmal kapcsolatban, szabálytalanságot nem állapítottak meg.

16. Éves munka összefoglalása Az igazgatóság személyi állománya mind képzettségében, mind elhivatottságában, tapasztalatban a feladat ellátásához megfelelő. A munkahelyi körülmények összességében kielégítőek, ugyanakkor az irodai informatikai eszközállomány, valamint a gépjárműpark elhasználódott, így újakra cserélésük a működőképesség megőrzése céljából egyre sürgetőbb feladat, melyet a jogszabályok adta lehetőségek keretein belül, illetve a rendelkezésünkre álló pénzforrások függvényében fokozatosan elindítottuk. A közszférában adható bérek sajnos csökkenő mértékben versenyképesek a tapasztalatot szerzett, kipróbált munkatársak itt-tartásához: 2015-ben újabb informatikus távozott a szervezettől magasabb fizetést biztosító munkahelyre. Az igazgatóság költségvetési támogatáson kívüli bevételi forrásai egyrészt állattartásból, agrártámogatásokból, illetve haszonbérleti díjakból, másrészt költségvetési támogatásból, sikeresen elnyert pályázati forrásokból, kisebb részben az igazgatóság egyéb tevékenységéből (ellenőrzési szakértői tevékenység, idegenforgalom, kör66

nyezeti nevelés stb.) származnak. Egyes bevételi források lecsökkenése, illetve megszűnése a bevételi struktúra, illetve a tervezett kiadások újragondolását tették szükségessé. Az élőhelyfejlesztésekre, -rekonstrukciókra, fajmegőrzési intézkedésekre a korábbiaknál is nagyobb arányban kell az elérhető pályázati forrásokat hatékonyan kihasználnunk. Céljaink elérésében jelentős szerepe van a közmunkaprogramnak, melyet 2015-ben is sikeresen zártunk. Nemzetközi kapcsolattartásunk 2015-ben is aktív volt a szomszédos Szerbiával a közös munkacsoport révén, valamint egy technikai segítségnyújtási pályázat konzorciumi partnereként is közreműködünk a szerbiai Natura 2000 hálózat kialakításában. Ismételten előfordultak 2015-ben is madármérgezések az igazgatóság működési területén, melynek során védett és fokozottan védett ragadozómadár-fajok is áldozatul estek egyes, az Európai Unió egészében betiltott, forgalomból kivont, közegészségre is veszélyes növényvédőszerek használatával, mely az illegális mérgezések megelőzése ellen még hatékonyabb fellépést követel. Az igazgatóság nem kötött vagyonkezelési szerződést kötött sem az MNV Zrt-vel, sem az NFA-val, viszont megkezdődött, és lezárás előtt áll mindkét tulajdonosi joggyakorlóval az új típusú vagyonkezelési szerződés megkötése a már korábban is a KNPI vagyonkezelésében lévő ingatlanokra, illetve az újonnan állami tulajdonba került ingatlanokra vonatkozóan. Az előkészítés alatt lévő vagyonkezelési szerződésekbe várhatóan az alábbi nagyságú területek kerülnek bele: NFA: 19 433,85 ha; MNV Zrt.: 13 756,6113 ha. Az olyan osztatlan közös tulajdonban lévő ingatlanok használati megosztására vonatkozó megállapodást, melyek a KNPI vagyonkezelésébe tartozó tulajdoni hányadot is tartalmaznak, újabb 6 ingatlan esetében sikerült lezárni, és ez alapján bejelentkezni a földhasználati nyilvántartásba.

17. Fontosabb célkitűzések a következő évre (munkaterv), a tervezett pályázatok ütemezése és megvalósítása 1. A Kiskunsági Nemzeti Park, illetve az igazgatóság 2016-ban megfelelő programokkal, kiadványokkal ünnepeli a Mártélyi Tájvédelmi Körzet megalakulásának 45., a Pusztaszeri Tájvédelmi Körzet és a Péteri-tavi madárrezervátum természetvédelmi terület védetté nyilvánításának a 40. évfordulóját. 2. Az NFA-val és az MNV Zrt-vel az új vagyonkezelési szerződések megkötése. 3. A védett természeti területek védettségi szintjének helyreállításáról szóló 1995. évi XCIII. törvény (Vszt.) végrehajtásának folytatása az igazgatóság működési területén. 4. Az igazgatóság vagyonkezelésében lévő osztatlan közös tulajdonú ingatlanok esetében a földhasználati megosztások végrehajtásában való közreműködés folytatása, lehetőség szerinti lezárása. 5. Az igazgatóság működéséhez szükséges ingó és ingatlanvagyon korszerűsítése (gépjárműpark részleges megújítása; az igazgatóság épületeinek részleges korszerűsítése; a számítógépes hálózati infrastruktúra, adattároló-kapacitás stb. felújítása, különös tekintettel a KEHOP-4.2.0/2015 kódjelű „A Természetvédelmi Őrszolgálat és monitorozó rendszer fejlesztése” c. pályázat megvalósítására) 6. Ifjú Kócsagőr Program országos döntő megrendezése, valamint a program koordinálásában való részvétel; 7. A Nemzeti Ökológiai Hálózat felülvizsgálata az igazgatóság működési területén. 8. A LIFE12 NAT/HU/001188 számú a „Pannon szikes vízi élőhelyek helyreállítása a Kiskunságban” című LIFE+ Természet pályázatban a közérdekű célú földvásárlások folytatása, felgyorsítása (tekintettel a nagy létszámú tulajdonosi körre), szükség esetén kisajátítási eljárások megindítása. 9. Húsz Natura 2000 fenntartási terv ütemterv szerinti elkészítése, illetve készítésük szakmai ellenőrzése, közreműködés egyenletesen magas szakmai színvonaluk kialakításában és társadalmi kommunikációjukban (16 fenntartási terv a „természetvédelmi kezelési intézkedések” feladatterv keretében, központi forrásból, 4 terv pedig a Svájci Alap finanszírozásának köszönhetően készül el). 10. A Jászszentlászlói Kalmár-erdő természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervének módosítása. 11. Tíz újonnan felmérendő település egyedi tájérték kataszterének elkészítése. 12. A természeti értékek adatbázisában a nagylepkefauna (Macrolepidoptera) előfordulási adatok jelentős gyarapítása új terepi vizsgálati módszer alkalmazásával, lárvastádiumban történő kimutatással. 13. A kritikusan veszélyeztetett délvidékiföldikutya-állomány természetvédelmi helyzetének érdemi javítása államigazgatási intézkedésekkel (élőhely-átalakítás veszélyének csökkentése, szükség szerint a védetté nyilvánítás előkészítésében történő közreműködés) és megfelelő élőhelykezeléssel. 14. A veszélyeztetett euroszibériai erdőssztyepp-tölgyesek természetvédelmi helyzetének érdemi javítása államigazgatási intézkedésekkel (élőhely-átalakítás veszélyének csökkentése) és megfelelő élőhelykezeléssel. 15. Kunpeszér külterületen a természetvédelmi célú vízmegőrzést szolgáló vízilétesítmények vízjogi üzemelési engedélyeinek rendezése (hiányzó engedélyek pótlása), a megfelelő vízkészlet-gazdálkodás jogi és műszaki 67

feltételeinek javítása. 16. A Bócsai Erdészkerületet érintő tűzkár felszámolásának előkészítése és a munkák elkezdése. 17. A 2014-ben elindult és 2016 elején megvalósult fahasználati közbeszerzési eljárás tarvágással érintett erdőrészleteinek felújítása 2016 őszi ültetési időszakában. 18. Túzokvédelemi munkák elvégzése, koordinálása: védett természeti területen kívüli fészkelő helyek felmérése, aktív védelmi intézkedések (tojásmentés, védőzóna kijelölés, mezőgazdasági művelés alatt álló területeken fészkek speciális helymeghatározása – terület lehúzás –, legyengült, sérült, elpusztult madarak begyűjtése, vedlő helyek felmérése, telelő-, táplálkozóterületek felmérése). 19. Középfeszültségű vezetékek felmérése a KNPI működési területén. 20. Korábban madármérgezéssel érintett helyszínek ismételt ellenőrzése, dúvadcsapdák használatának népszerűsítése. A jelenlegi uniós pénzügyi ciklusban tervezett KEHOP 4.1.0., 4.2.0., ill. VEKOP pályázatok ütemezése és megvalósítása 1 Vizes élőhely rekonstrukciója és a fokgazdálkodás lehetőségének megteremtése a tiszaalpári Nagy-tó területén (7 ha vizes élőhely kialakítása, kotrás, zsilip építés, átereszek beépítése, kész tervek, meglévő engedélyek) Előkészítettség: kiviteli terv, engedélyek, árajánlatok, közbeszerzés elindítva A pályázat beadási időpontja: 2016. februárban beadva 2. Naprózsa Ház bemutató központ létesítése a Fülöpházi homokbuckákban – Naprózsa ház a homokon (új épület építése, berendezése, kész tervek, meglévő engedélyek). Előkészítettség: kiviteli terv, engedélyek, árajánlatok, közbeszerzés elindítva A pályázat tervezett beadási időpontja: 2016. június 3. A területi jelenlét és természetvédelmi őrzés hatékonyságának javítása az Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi őrszolgálatának komplex fejlesztésével (két tájegységi iroda kialakítása, gépkocsi eszközbeszerzés) Előkészítettség állapota: eszközök listája véglegesítve. A pályázat tervezett beadási időpontja: 2016. június 4. Tájidegen fafajokból álló erdők átalakítása Natura 2000 jelölő élőhelyekké a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság védett természeti területein Előkészítettség állapota: beszerzése tervezett erdészeti gépek, eszközök listája véglegesítve A pályázat tervezett beadási időpontja: 2016. július 5. Natura 2000 jelölő füves élőhelyek és a természetvédelmi céllal művelt szántók kezelése Előkészítettség állapota: beszerzése tervezett mezőgazdasági gépek, eszközök listája véglegesítve. Megvalósíthatósági tanulmány és Natura 2000 bemutatási terv: még nem készültek el. A pályázat tervezett beadási időpontja: 2016. július 6. A puszta kapuja – természeti, kulturális és történelmi örökségeink bemutatása, fogadótér kialakítása Bugacon (fogadóépület és játszótér építése) Megvalósíthatósági tanulmány és Natura 2000 bemutatási terv: folyamatban. A pályázat tervezett beadási időpontja: 2016. július 7. A Dél-Alföld egykor legnagyobb szikes tavának a szegedi Fehér-tó medrének rekonstrukciója 130 ha-on Gát elbontása, szigetek építése, tereprendezés, tájidegen növények irtása. Előkészítettség állapota: tervek még nem készültek el. A pályázat tervezett beadási időpontja: 2016. szeptember 8. Csatornák, rizskalitkák, tájsebek, tanyahelyek felszámolása, tájba illesztése a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság működési területén Előkészítettség állapota: geodéziai felmérés elindult A pályázat tervezett beadási időpontja: 2016. szeptember. 68