Melléklet a .„Köztelek«
(640.) számához.
•
A kisbéri nemzetközi vetőgépverseny. I r t a : i f j . Sporzon P á l .
Az utóbbi időkben oly sokféle rendszerű és szerkezetű vetőgép jött forgalomba, hogy a gazdaközönség nem igen tudhatta tulajdonképpen mely rendszerű vetőgépek felelnek meg legjobban viszonyaink közt. Mióta az u. n. hegyi vetőgépeket hozzánk is behozták, egymást érték az ujabbnál ujabb szerkezetek. A gépgyárosok mindegyike más és más ujitást tett gépén, mindegyiknek volt s van már saját rendszerű u. n. hegyi vetőgépe, a régi, merítő korongos vetőgép mellett. Mint minden újításnál, ugy itt is akadtak jó és kevésbé sikerült szerkezetek, ugy, hogy mig némelyek az egyik uj gépet jónak találták, mások esetleg ugyanazon rendszerű vetőgépet nem mondták megfelelőnek. Utóbb már annyira eltérőek lettek a nézetek, hogy nem lehetett megállapítani, melyik rendszer, vagy minő vetőgép az, mely nálunk, a mi viszonyaink közt tényleg jól megfelelt. Az- Országos Magyar Gazdasági Egyesület, úgyis mint a gazdasági egyesületek országos szövetségének központja, e kérdésben némi felvilágosítást akarván nyújtani, a Komárommegyei Gazdasági Egyesülettel karöltve, a nagyméltóságú m. kir. földmivelésügyi minisztérium, támogatásával a kisbéri m. kir. ménesbirtok gazdaságában 1897. év szeptember hó 30-ik és október hó 1., 2-ik napjain nemzetközi vetőgépversenyt rendezett. E verseny czélja volt kideríteni, vájjon menynyire képesek a különféle szerkezetű és rendszerű vetőgépek megfelelni a jó vetőgéphez és a jó vetéshez fűzött követelményeknek. Czélja volt egyúttal a különféle rendszereket egy és ugyanazon körülmények közt dolgoztatva, összehasonlítani s igy kitudni, hogy aránylag melyik rendszer válik be legjobban. Főczélja azonban a versenynek abban állott, hogy annak eredményét a nyilvánosság elé bocsátva, módot nyújtson a gazdaközönségnek a közzétett eredményekből ítéletet alkotni egyik-másik gép működéséről, s ezzel egyúttal megkönnyíteni a választást e gépek közül. A kisbéri nemzetközi vetőgépverseny tehát nemcsak szerkezeti elbírálás volt, de egyúttal Összehasonlító kísérlet és tanulmány is. Az alábbi jelentésben fel vannak sorolva mindazon adatok s eredmények, melyekből a vetőgép gyakorlati használhatóságára lehet következtetni s fel van tüntetve mennyire feleltek meg á versenyző vetőgépek a kitűzött feladatnak. Mielőtt azonban a verseny lefolyását s annak eredményeit tárgyalnánk, szükséges néhány szóval felemlíteni minő elvek vezették a bírálóbizottságot a gépek elbírálásánál. A főelvek abban állottak, hogy a jó vetőgépnek a gép minden helyzetében, tehát ugy sikon, mint a lejtőn s ott is különféle helyzetben mindenkor egyenletesen kell vetni. Az előre kiszabott magmennyiséget a lehetőség határain belül be kell tartani s egyaránt jól kell vetnie ugy a kis, mint a nagy magvakat. A szerkezetnek pedig a szilárdságon kívül, olyannak kell lennie, hogy az a legkülönbözőbb viszonyok közt is megfeleljen. Mindezen tulajdonságok a jó vetőgéptől annyival is inkább megkövetelhetők, mert éppen a mi specziális földmivelési viszonyaink közt, ahol az intenzív földmunkától a legextenzivebb földmunkáig annak minden módozata feltalálható, a vetőgépnek lehetőleg olyannak kell lenni, hogy ezen különböző viszonyok közt is egyaránt jól dolgozhasson. A mi sajátságos, általában szélsőségekre hajló égalji viszonyaink miatt nem ritkán megtörténik, hogy még a legjobb akarat mellett sem sikerül mindenkor a talajt a vetőgép számára jól előkészíteni. De vannak ' ismét esetek, hogy újra csak az előbbi ok miatt, a rendestől eltérő vetési módokat is kell alkalmazni, mikor is ugyanazon vetőgépnek ugy a különböző vetőmagmennyiségeket, valamint a különböző vetőmagnemeket is egyaránt jól kell tudnia vetni. S végül azt is szem előtt kell tartani, hogy nemcsak sik földön gazdálkodnak, de szántóföldjeink nagyobb része hullámos terepen fekszik, hol a vetőgép helyzete folytonosan változik, de azért a vetésnek egyenletesnek kell maradni. fNem kevés tehát azon követelmények száma, melyeket a jó vetőgéptől elvárunk s éppen ezért birhat jelentőséggel a kisbéri nemzetközi vetőgépverseny s annak eredménye, mert ott ezek a követelmények tartattak szem előtt s ezek képezik a verseny eredményeinek legérdekesebb részét.
'A rendező- és biráló-bizottság. A verseny rendező- és biráló-bizottsága oly módon lett összeállítva, hogy abban ugy a gyakorlati gazdák, valamint a növénytermelési és technikai szak kellőleg képviseltessenek. A bizottság Sárközy Aurél, a Komárommegyei Gazdasági Egyesület elnökének elnöklete alatt következő biráló-bizottsági tagokból alakult meg. Ágoston Miklós, Bálinijfy Pál, Bolla Mihály, Cserháti Sándor, Czibula Gyula, Ferentzy Zsigmond, Forster Géza, Jeszenszky Pál, Kerpely Kálmán, Lázár Pál, Nagy Dezső, Nick Ede, Ordódy Pál, Benner Gusztáv, Beusz Henrik, Sarlay Károly, ifj. gróf Széchenyi Imre, Sporzon Pál, ThallmayerV iktor. A bizottságból a versenyen tényleg közreműködtek: Sárközy Aurél elnök, Ágoston Miklós, Bálintffy Pál, Bolla Mihály, Cserháti Sándor, Ferentzy Zsigmond, Forster Géza, Jeszenszky Pál, Kerpely Kálmán, Lázár Pál, Nick Ede, Benner Gusztáv, Sarlay Károly és ifj. Sporzon Pál. A versenyre összesen 11 gép lett bejelentve és pedig: 1. MeŰehár Ferencz, Brandeis a/E. Raktár Budapest. „Unicum Drill" 18 soros, 4" sortávolu állitható, javított kanalasrendszerü vetőgépe. 2. Pracner János, Raudnitz a/E. 17 soros, 4" sortávolu Tcettös tolócsigás rendszerű vetőgépe. 3. Pracner János, Raudnitz a/E. „Zukunft" 17 soros, 4" .sortávolu tolókerekes rendszerű vetőgépe. 4. Sack Rudolf, Lipcse-Plagwitz. Raktár Budapest. JV. sz." 19 soros 4" sortávolu tolókerekes rendszerű vetőgépe. 5. Drössier Károly, Budapest. „Haladás" 17 soros 4ík" sortávolu állitható meritőkorongos vetőgépe. 6. Drössier Károly, Budapest. 15 soros 4" sortávolu tolólcerekes rendszerű vetőgépe. 7. Nicholson-féle , gépgyár r.-t. Budapest, „Nemzeti" 17 soros 4" sortávolu tolókerekes rendszerű vetőgépe. 8. Nicholson-féle gépgyár r.-t. Budapest. „Simplex" 19 soros 4 W sortávolu meritőkorongos rendszerű vetőgépe. "9. Weiser I. C., Nagy-Kanizsa. ,Zala-Drill" 15 soros 4" sortávolu tolókerekes rendszerű vetőgépe. 10. Weiser I. C., Nagy-Kanizsa. „ P e r f e k t a 1 5 soros 4" sortávolu meritőkorongos rendszerű vetőgépe. 11. Wichterle Ferencz, Prossnitz. Raktár Budapest. „Montania" 17 soros 4" sortávolu Reid vetőtárcsás vetőgépe. A verseny lefolyása. E jelentés, miután csak a verseny lefolyását, az ott végzett munkálatokat és az elért eredményeknek csak végeredményét tárgyalja, mellőzi a birálati szabályzat ismertetését. Ez az OMGE. évkönyvében megjelenő, ugyanezen versenyre vonatkozó jelentés keretébe lesz bevonva, mely jelentős nemcsak egyszerűen az eredmények konstatálására fog vonatkozni, de egyúttal tanulmány gyanánt is fog szerepelni, melyben a versenyen észlelt tapasztalatok kritikailag is fognak tárgyaltatni. Éppen ezért, ezen jelentés egyelőre csak a verseny lefolyását tárgyalja azon sorrenben a minőben végeztettek a különböző munkálatok. A verseny tulajdonképpen három főrészből állott és pedig a szerkezeti elbírálásból, a vetőkészülék működésének bírálatából a gép álló helyzetében, forgatási próbák segélyével a vetőkészülék működésének megbirálásából a gép mozgó állapotában kint a szántóföldön s ezzel kapcsolatosan a próbavetés és a vonóerőszükséglet megállapítása. E három fő birálati rész többféle mellékmunkálatokat igényelt, melyek a jelentés folyamán egyenként fognak tárgyaltatni. A verseny első részét képezte: A. A vetökészülék működésének megbirálása a gép álló helyzetében forgatási próbák segélyével. A bírálat ezen része főleg azt akarta megállapítani, hogy a különböző vetőkészülékek mily pontosan végzik a vetés munkáját először is a helyben álló gép különböző helyzetében s másodszor a különböző vetőmagvak vetésénél. A birálati szabályzat alapján tehát minden egyes versenyző gép ugyanazon vetőmagot — páczolatlan
ummmma^mm
búzát — vetett a gép vízszintes állásában, lejtőn fel és lejtőn le és a Midőn ezen kísérletek bevégződtek, a gyárosok vagy megbízottgép oldalt hajló, helyzetében. .E .czélból, a versenyző gépek egy födött jaik a gépeket teljesen kitisztították és beállították zabvetésre. de oldaköl ixyilLszínben voltak felállítva kétsőrfián, olymódon, hogf a Ekkor 'á gépeket-újból vízszintes helyzetbe állították s ezentúl a vetőkésziijék a két sor gép .közt, maradt járó'ut felé Vólt fordítva s; különböző magnemek vétésénél mái*'csak vízszintes állásban lettek a így:könnyű, volt a vetőij'észülék;|működését több g.é'jmél' egymásután' gépek kipróbálva. figyelemmel kísérni. A zab vetésénéi a bizottság kétféle vetési módban állapodott E birálat élsó %zét;,képezte sitt az, hogy miként' .vetik a különmeg és pedig, hogy á gépnek élőször á meghatározott legkisebb és böző vetőgépek ugyanazon vetomagot kulonbo'zo gépállásnal. VetőmaUtána a meghatározott legnagyobb holdankénti zabmennyiséget kellett gul a kisbéri uradalom által szállítóit páczolatlan bii^a szérépélt, mely- elvetni: ből minden egyes, gép,,mellé 40 kg. volt külön zsákba ' kötve ' előkéA próbánál használt zab hektolitersulva 48 kg. volt. A legkisebb szítve. A birálat ezen része két. esetet, volt hivatyá megállapítva, t. i. magmennyiség kat. holdankint 70 kg., a legnagyobb pedig 110 kg., azt, Ijqgy jinjiy; .pontossággal veti él.,a gép a' í kát., holdra megszabott; azaz 14o-5, illetvé 229 literben állapittatótt meg. A gépek mindkét vetőmagmennyiséget s másodszor pedig, hogy ííiily cgjeníéiége; 1 hiill meiinyík% elütésénél ugyanázdn- eljárás szerint dolgoztak, mint azt a a mag az egyes vetősarukba. Hogy mindkét eset megállapítható legyen, buzavetésnél már leirt módozat mutatja, t. i. 50 kerékfordulat alákötött a feltámasztott gép minden vetőtölcsére alá külön egy-egy kis zacskó zacskókkal. Az egyes zacskók tartalmát ismét külön külön mérlegelték köttetett fel, mely felfogta a gépből kihulló magot. Minden gépnek meg s jegyezték fel. A zabvetés befejeztével a gépek újból teljesen négy állásban kellett vetni és pedig először vízszintes helyzetben, mi- kiüríttetvén, beállittattak tengerivetésre. kor a gép kétoldalt egyenlő magas alátét bakokra lett féltámasztva; A versenynél használt nagyszemü, magyar lófogu tengeriből kat. másodszor lejtőn felfelé menő helyzetben, mikor a gép első részét holdankint csalamádénak vetve 110 kg., azaz 141 liter lett megállaemelték fel alátét bakkal; harmadszor lejtőn lefelé menő helyzetben, pítva. A tengeri hektolitersulya 78 kg. volt. Itt a bizottság nem vemikor a gép elejét leeresztették s végül a gép oldalt fekvő helyzetében hette tekintetbe a magtengeri számára szükségelt vetőmagmennyiséget, mikor a gép egyik oldalát magasabbra emelték, minta másikat, ugyan- mert ebből nem lehetett volna megállapítani, mily pontosan veti csak e czélra előkészített alátét bakokkal. A gépnek a vízszintestől el a gép a holdankint kiszabott vetőmagmenryiséget, azonkívül eltérő helyzetei mind 9°-nyi szög alatt voltak beállítva megfelelő mű- pedig nem lett volna" elegendő az 50 kerékfordulat alatt lehullott szerek segélyével, mely szög megfelel körülbelül 16% elhajlásnak, mag a vetés és az egyes vetőtárcsák egyenletességének ponvagyis 16 méter uton 1 méter emelkedésnek. Ez olyan lejtő, melyen tos megállapítására. A tengerivetésnél különben ugyanazon eljárást még a vetőgépnek teljesen jól kell tudnia vetni s a mily lejtőnél jóval követték, mint a zab vagy buzavetésnél, de ezenkívül még külön megmeredekebben is vetnek még nálunk. figyelés alá esett az is, vájj ón különösen az ujabb szerkezetű u. n. Midőn a gép megfelelő helyzetébe be lett állítva, miről esetről- tolókerekes vetőkészülékek törik-e a szemet vetés közben. E czélból a esetre meggyőződött a biráló-bizottság ezzel megbízott tagja a fok- gépet egyrészt vetésközben kisérték figyelemmel, másrészt a gépen mérő műszer segélyével, akkor az illető gép gyárosa vagy annak meg- átment s már lemérlegelt szemeket vették vizsgálat alá s ebből lett, bízottja megtöltötte a gép vetőszekrényét az előre odakészített vető- megállapítva a törési perczent. A tengeri elvetése után a gépek kimaggal s megkezdődött a forgatási próba. A gép azon kerekének egyik tisztítva beállittattak répavetésre. A rendelkezésre állo 23 kg. hektoliter sulyu takarmányrépamagot a küllőjére, mely a vetökészüléket hajtotta, könnyen szemmeltartható jelet tettek — papirt vagy kendőt kötve reá — hogy igy pontosan gépeknek 16" sortávolra (41 crn.) kellett elvetni, holdankint 15 kg., azaz 65 meg lehessen olvasni a kerék fordulatainak számát. A kereket kézzel liter mennyiségben. A gépek észerint lettek beállítva, de meg volt engedve, hajtotta a gép mellé rendelt munkás, még pedig olyan gyorsasággal, hogy a vetőcsoroszlyákat nem kell leszedni a gépről s nem szükséges' aminővel az a földön rendes munkában forogni szokott. Ezt előzetes azokat 16"-re beállítani, hanem elegendő, ha csak annyi tölcséren próbákkal állapította .meg a bizottság olyformán, hogy egy vetőgép elé eresztik le a magot, amennyin az tényleg folyna, ha a gép valóságban lovakat fogatva, megfigyelte több ízben, hogy perczenként hány fordu16" széles sorokra vetne. A forgatási próba befejeztével ujrakiüritetvén latot tesz a gép kereke a lovak rendes járásánál. Átlagban -perczenkint a gépek, lóherevetésre lettek beállítva. 25 fordulat volt az eredmény s igy a forgatási próbák alkalmával is A vetésre használt 80 kg. hektolitersulyu lóheréből kat. holdanez a forgatási gyorsaság szolgált alapul. ként 10 kg.-ot, azaz 12'5 litert kellett a gépnek elvetni. E próbáknál, Minden gép, mellé, miután a gépek egyszerre mindnyájan vagy mivel' az 50 kerékfordulat nem szolgáltatott annyi magot a zacskókba, hogy minden egyes zacskó tartalma külön pontosan meg lett-volna legalább is. azok nagyobb része egy időben dolgozott, a bizottság kéthárom tagja lett kiküldvó, kik egyrészt a kerékfordulatok számát ol- mérhető, áz egy gépen levő összes zacskók tartalmát egyszerre mérték vasták s órával a kézben ellenőrizték a kerékfordulatok gyorsaságát, le, hogy így megállapítható legyen, mily pontosan vetette el a gép a másrészt pedig figyelemmel kisérték a vetőkészülék működését s ügyel- holdanként kiszabott vetőmagmennyiséget Ezek voltak azon próbák, mélyeket a gép nyugvó helyzetében tek arra, hogy a forgatási próba tartama alatt a gépen semmi igazítás vagy segítés ne történhessen. A kerékfordulatok száma 50-re lett meg- végeztek, hogy igy a vetőkészülék működését s működésének pontosállapítva s igy az ötvenedik fordulat befejeztével a vetőtölcsérekre kö- ságát megállapíthassák. Az itt elért eredmények közül főleg azok bírnak tött zacskók leszedettek s egyenként külön-külön lemérték az egyes nagy érdekkel és fontossággal, melyek azt mutatják, hogy a versenyző gépeknél mily egyenletesen működtek a vetőkészülék egyes részei zacskók tartalmát. A lemérést két mérlegen végezte a bizottság s a mérés ered- vagyis, hogy mily egyenletesen szórták az egyes vetőkorongok vagy ményei az e czélra készített táblázat rovataiba lettek feljegyezve. tárcsák és a tolókerekek a magot. Már csak azért is fontos e körülMindezen itt leirt munkálatok ismétlődtek, mikor a gép lejtőnek fel, mény, mert ebből lehet következtetni arra, hogy az illető vetőgép lejtőről le és oldalt feltámasztva állott. E próbák alkalmával, mint már helyesen van-e összeállítva s annak minden egyes vetőkészüléke egyelőbb említve lett, a kisbéri uradalom által rendelkezésre bocsájtott formán van-e készítve s szerelve. Az alábbi számok mutatják az ezen páczolatlan buza volt a vetőmag. A kat. holdanként (1600 (U-öl) elve- kísérleteknél elért eredmények végösszegeit és pedig az I. táblázat a tendő magmennyiség 120 kg.-ban lett megállapítva, mi megfelelt az vetés pontosságát a holdanként megszabott vetőmagmennyiséget illetőleg,. illető vetőmagnál 143 liternek. A gépeket tehát ily mennyiségre kellett a II. táblázat pedig az egyes vetőkorongok, illetve vetőtárcsák vagy tolókerekek vetési egyenletességét egymásközt összehasonlítva. a versenyzőknek beállítani.
A vetés pontossága a holdanként megszal/ott vetőmagmennyiségre, vonatkoztatva a forgatási próbák alatt.
"g sS
i í a a
'I
A vetőgép neve <
120 Sack-féle IV. az. vetöqép Weiser-féle- Zola-Drill 120 Wichterle-féle Montania-Drill. . . . 120 Melichár-féle Unikum-Drill 120 Pracner-féle Kettős tolócsigás vetőgép . 120 120 Nich,olson-féle Nemzeti 120 Nicholson-féle Simplex . . . . . Drössler-féle Tolókerekes, . . . . . 120 12Q Drössler-féle Haladás 120 Weiser-féle Perfecta . . . . . . ,120 Pracner-féle Zukunft
%
-
. .2
|
2
' T
13145 ' 133-25 431-17 106-69 123'66 108-85 12840 13535 13142 154-54 14523 144-68 110-04 113-77 115-79 106-48 . 11641 , 102-90 — — , 149 94 117-63 •13049 116-11 — — 74-33 — — 102-34 89-84 108-31 108-81
legnagyobb
legk
elve tett
* irl
§ f ' 1
trp,
srfeI I
1 1 .
BE"
1 •-s
130-23 70 . 71-44 10987 70 44-35 115-07 .70. 45-24 145-01 70 115 — 135-58 . 70 39-67 102-08 70 73-18 89-92 70 45-04, 107-01 70 57-16 91-64 70 49'84 86-29 70 47-36 11248 70 49"t 1
I I s a 110 i 10 110 110 110 110 110 110 110 110 110
te. '
i a '
104 57 67-68 79 4 5 13^'57 68-85 84.68 6708 77-35 87-00 60-75 113-77
srp.' g
ía-ji. 1 1
»
as
-3 •
110 110 110 110 110' 110 lto .110 110 110 110
131-52 127-20 209 53 20743 238-48 185-36 151-15 167-06 200-35 156-84 129:01
II1 a*
-5
y'
trp. •I1 ÜL §>«> 1 a I™
?
15 13-36 10 11-21 8-47 15 11-55 10 15 - 9-78 10 17-39 3'94. 10 11-61 15 380 15 11-28 10 886 15 ' 5-89 10 935 15 16-87 10 15 'iem vetett 10 35-29 6*23 10 18-71 15 8 4 3 • 10 12-16 15 110 »em vet. 15 1
E táblázat mutatja a gépek vetési pontosságát s kitűnik belőle, hogy általában nem sikerült valami jól a verseny e része, mert csak kevés gép tudta megközelíteni elég pontosan a holdanként kitűzött vetőmagmennyiséget. Ebből azonban nem lehet még következtetni a gépek jóságára, mert az itt elért eredmények végérvényesnek nem tekinthetők. Nem pedig azért, mert valamely vetögépet csak hosszabb próba után lehet ugy beállítani, hogy pontosan elvesse a kitűzött magmennyiséget. A verseny alkalmával pedig a gépeket a gyárosok illetve megbízottjaik csak a náluk levő s illető gépre vonatkozó vetési táblázat alapján állították bé mindeh előzetes próba nélkül. Az pedig eléggé ismeretes dolog, hogy ezek a vetési táblázatok egyáltalán nem lehetnek pontosak, mért csak hozzávetőleg állapíthatják meg, hogy mennyi vetőmagot vet a gép az ott feltüntetett beállítási módozatok szerint. De ebben nem lehet a gyárosoknak róni fel a hibát, mert azt tudják a gyakorlati gazdák is, hogy a vetőmag minden évben úgyszólván más és más. Annak súlya, térfogata oly sokféle körülmény befolyása következtében van változásnak kitéve, hogy lehetetlen egy és ugyanazon beállítással például- éveken át mindig ugyanazon mennyiségű búzát elvetni. Ha teljes pontossággal akarjuk a kijelölt vetőmagmennyiséget elvetni ezt, csak többszöri próba után sikerül elérni. Erre pedig a verseny alatt sem idő sem alkalom nem kínálkozott;s igy nem is lehet az itt kapott eredményeket végérvényesnek mondani s azokat szigorúan elbírálni. Annyi azonban mégis kitűnik az eredményekből, hogy a jobb szerkezetű gépek általában pontosabban vetettek. Jóval táblázat:
fontosabb
s érdekesebb adatokat tartalmaz
a
következő
vontak ki. Ez azért ; tőrtént, mert tekintetbe kelett venni, hogy a versenyező gépek még nem voltak bejártatva, az egyes vetőtarcsák vagy magkiömlő nyílások részint az Olaj: részint a festék miatt mely rájuk tapadt s még nem kopott le, nem vethették ugy, mint azt a bejárt gépnél megkívánjuk. Daczára ennek, hogy ezáltal még előnyt nyújtottak á gép ezen működésének elbírálásánál, a fenti táblázat eléggé kitünteti, minő egyenetlen a vétés a kevésbbé gondos kivitelű és1 szerkezetű gépeknél. A II. sz. táblázat eredményeiből ném nehéz megállapítani, mely gépek vetőkészüléke működik pontosan s mivel 9-féle esetben végeztetett ugyanazon kísérlet, az eredmények itt végérvényeseknek tekinthetők. B) A veiökészülék működésének megbirálása a gép mozgása közben, rendes vetési viszonyok közt. Mivel a vetőtárcsák működésére igen nagy befolyása van a gép mozgásának és rázködtatásának, a gépeket nemcsak nyugvó helyzetben, hanem kint á szántóföldön mozgás közben is ugyanezen vizsgálatnak vetette alá a bizottság. E czélból a gépek vétőtölcséreire újból fel lettek kötözve, a zacskók s a gép felemelt vetősarukkal a versenye terület közelében levő elég göröngyös, egyenetlen felületű terepen tett meg újra 50 kerékfordulatnyi utat. Ezen ut után a zacskók tartalma újból külön-külön le lett mérlegelve és a vetési egyenletesség a fent leirt mód szerint újból ki lett számítva. E kísérlet végeredményeit az alábbi. táblázat mutatja. III,
IÍ: •
Az egyes vetökészülékek vetési egyenletessége a gép rendes állásánál.
Az egyes vetökészülékek vetési egyenletessége forgatási próbák alatt. B u z a •-, ... V vetőgép n
Sack-féle IV. sz. vetőgép . Weiser-féle Zala-Drill Wichterle-féle Montania-Drill Melichár-féle Unicum-Drill Pracner-féle kettős tolós csigás vetőgép . Nicholson-féle Nemzeti . Nicholson-féle . Drössler-féle Toló Tcerekes Drössler-féle Haladás . Weiser-féle Perfecta . Pracner-féle Zukunft .
Z í b^
I
I á !
. Jegyzet -
vetési' égyenletesség százalékokban 4-2 3"1 2"1 80
2"1
1"9 3'9
7*0 7"9 5"9 4 7
8'0
8'8 ' 9-3113 4 12 0 18"3 9'6 44
46
6'2
in-7
77
116
7'8 21-4
9 3 17^0 4 7 16'3 5 2
7'5
-. 1 6 7 . 8-6 5-2 5-3 18 4 17 6 11 "6 ° 1 143 14-2 148 10-0 107 12'2
—
9 0 16"2 25'4 na-t) "
— 19-4 18-7 10'9 2 1 0 '
40-3 24-6 17"4 15"6 98"0 64'8 54'0' — 94-1 21-4 — — 20-8 25-5 18'4 21 "6 13-1 ' —
— 1 5 - 9 120 10-3 18"0 40'5
8'2 4-5 5-6 7'6 17'4 2'1
67
A mellékélt rovatokba.. feltüntetett számok az egyenletességi fokot mutatják százalékokban ki' fejezve. Minél kisebb a szám, annál egyenletesebben vetettek az egyes vetőtáresák vagy ~ korongok. Ha a vetökorongok mindnyájan teljesen egyenlő ' mennyiségű gabonátvetettek volna, akkor az egyenletességi fok százalékban kifejezve egyenlő lenne 0-al. Minél nagyobb a szám, annál' egyenetlenebb volt az egyes vetőtárcsák vetése egymáshoz viszonyítva.
A fenti táblázat adatainak megértésére szükségés tudni azt is, mi módon lettek azok kiszámítva. Ez adatok ugy keletkeztek, hogy az egyes tölcséreken kihullott vetőmagmennyiséget külön-külön lemérlegelték s akkor kitűnt, hogy az illető vetőgép minden egyes vetőtárcsája vagy vetőkorongja ugyanazon idő alatt (50 kerékfordulattal) mennyi magot vetett el, illetve szórt ki. Ez feljegyeztetvén, ezen adatokból a két legnagyobbat és két legkisebbet figyelmen kívül hagyva a következő harmadik legnagyobb adatból ki lett vonva a harmadik legkisebb adat és e különbség el lett osztva azon középszámmal, melyet ugy nyertek, hogy az itt megemlített adatokat figyelmen kivül hagyva összeadták a még megmaradt adatokat s azokból átlagot vontak. E számítás könnyebb megérthetésére szolgáljon a következő példa: Az egyik vetőgép összes vetőtárcsái elvetettek összesen 7720 gramm magot 50 kerékfordulatnál. A legnagyobb adatok voltak 445 440 gramm egy vetőtárcsa alatt, a legkisebb adatok 400 és 405 gramm. Az ezek után lévő legnagyobb adat volt 440 gramm a legkisebb 420 gramm. Maradt ilyenformán a két legnagyobb és legkisebb adat összegét a főösszegből kivonva, azaz 7720—1690 == 6030, melyet elosztván a vetőtárcsák számával vagyis kijött az átlag = 431 Most a harmadik legnagyobb és harmadik legkisebb adat különbsége, vagyis 440—420 = 20 gramm el tett osztva az átlaggal, azaz kijött az egyenletességi perczent 4'65%>. A 15 soros vetőgépeknél csak egy' legnagyobb és egy legkisebb adat nem vétetett számításba. A 17, 18 és 19 soros gépeknél kettőt
t. ő g é p
Vetési egyenletesség százalékokban.
Sack-féle IV. sz. vetögép Weiser-féle Zala-Drill Wichterle-féle Montania-Drill . . . MeliChar-féle TJnicum-Drill . . . . Pracner-féle kettős tolócsigás, vetőgép Nicholson-féle Nemzeti Nicholson-féle Simplex . . . . . Drössler-féle Tolókerekes .' . . . . Drössler-féle Haladás Weiser-féle Perfekta Pracner-féle Zukunft . . . . . .
4'1 5"— 8'4 9'— 77 12'8 10'8 2^8 12"5 23" 2 6 —
Vetőmagul ez esetben csak buza, (páczoktlan) használtatott. A mellékelt számok ugyanoly módon lettek kiszámítva, mint az a II. táblázatban jelezve van. Itt is a legkisebb szám mutatja a legvetést.
E táblázat is csak azt mutatja, hogy a jobb szerkezetű gépeknél a vetési egyenletesség vetőtárcsánként vagy vetőkorongokként, jobb,' mint a kevésbé jó szerkezetű gépeknél. De egyúttal következtetni lehet belőle arra is, mennyire megbízhatók a különböző vetőkészülékek a tényleges .munkánál, a gép rázkódtatása közben. C) A vetögépek szerkezeti megbirálása. A bírálati szabályzat - értelmében tulajdonképpen ezzel kellett volna kezdeni a bírálatot. De mivel a 11 különböző rendszerű és szerkezetű gépet nehéz lett volna egyszeri vagy kétszeri látásra kellő pontossággal és biztonsággal megismerni s arról bírálatot mondani, a bizottság jónak látta a szerkezeti bírálatot akkorra halasztani, mikor már a forgatási próbák alatt, melyek majdnem másfél napot vettek igénybe, a bizottság minden egyes tagjának elegendő alkalma volt minden egyes géppel s annak szerkezetével közelebbről is megismerkedni. ^Csakis igy juthatott azután a bizottság azon helyzetbe, hogy a szerkezeti megbirálás alkalmával minden bizottsági tag már ismerte a bírálat alá kerülő gépet s tisztább fogalmakat alkothatott magának az illető gép szerkezeti előnyeiről vagy hátrányairól. S hogy ez az eljárás mennyire helyesnek bizonyult, mutatja egyrészt az a tény, hogy a bizottság nem elégedett meg a gépgyárosok vagy megbízottjainak az illető gépre vonatkozó előadásával vagy ismertetésével, hanem ezenkívül még minden gépet újból megvizsgált a gyáros vagy megbízottja bevonása vagy felvilágosítása mellőzésével. Mutatja másrészt még az is, hogy a biráló-bizottságban a birálat alatt nem. egy hangadó után állapíttattak meg az adandó értékszámok, de azok legtöbb esetben csak szavazás utján voltak megállapíthatók, mely szavazást .mindig hosszabb s alapos eszmecsere előzött meg, mely eszmecserében egyformán részt vehettek a bizottság tagjai, mert előttük most már ismert szerkezetek megbírálásáról volt szó. Igy azután képes volt a bizottság elég megközelítő ítéletet hozni a versenyző gépek szerkezetét illetőleg, mely ítélet értékét emeli még az a körülmény is, hogy nem pillanatnyi benyomás . alatt hozatott, de ismeretekre és tapasztalásokra volt alapítva. A Szerkezeti birálat részeit képezték: 1. a. vetőkészülék szerkezete, 2. a vetőkészülék állíthatósága, 3. a vetőtengely elhelyezése, 4. a vetőtengelyt mozgató áttétel, 5. a vetésszabályozó állitókészűlék rögzithetősége, 6. a magkiömlő nyilás állíthatósága, 7. a vetötölcsér szerkezete, 8. a vetőtölfcsér összekötése a vetőkészülékkel, 9. a vetősaruk alakja és szerkezete, 10. a vetősarak
karjaínak "felerősítése és kiválthatósága, 11. a vetősaruk elhelyezése és egymáshoz való helyzete ; az első és második saru sor közti távolság, 12v a vetősaruk mozgékonysága és a talaj felszínhez való alkalmazkodási képessége, 13. a vetősaruk, illetve az egész vetőkészülék kiemelhetősége, 14. a gép kormányozhatósága, 15. a magszekrény kiürithetése, 16., az egész vgtőgép szerkezeti összeállítása, 17. a gép anyaga, 18. a befogási pont helyzete. E tételeket a bizottság minden egyes gépnél két izben birálta meg s ezen tételek alapján adta meg — szavazással — a bírálati lapon 5 rovatban összefoglalva az értékszámot. Mint a fenti tételekből látható, a bizottság iparkodott lehetőleg alapos vizsgálat alá venni a gépeket, ugy, hogy az itt elért eredmények szintén azok közé sorolhatók, melyek reális értékkel bírnak s melyek alapján a gazdaközönség elég megbízható tájékozást szerezhet magának az egyes gépek szerkezeti minőségéről. Meg kell azonban jegyezni, hogy a szerkezet megbirálásánál a bizottság súlyt fektetett arra, hogy az illető gépnek esetleg különben teljesen jó technikai szerkezete megfelel-e a nálunk általános vetési viszonyoknak. D) A vonóerőszükséglet meghatározása. A szerkezeti bírálat befejezte után a gépek vonóerőszükséglete lett megállapítva. Ez ugyan nem bír valami rendkívül nagy befolyással az illető vetőgép használhatóságára, mert a mai vetőgépek, általában már mind oly könnyűre készültek, hogy azokkal a mi közönséges igavonó állatjaink rendes viszonyok közt jól tudnak dolgozni. Annyival is inkább birhat a vonóerőszükséglet kevesebb jelentőséggel, mert a gazdának módjában áll megválasztani ugyanazon rendszerű yetőgépek közül az ő igáserejének megfelelő gépet, mivel tudvalevőleg a vetőgépek 11-től 21-ig, sőt még annál több sorosan is készülnek. De azért mégis szükséges volt megállapítani a vonóerőszükségletet, hogy megtudhassa a bizottság, melyik vetőgép jár, tekintet nélkül a szerkezetre és a sorok .számára nézve, viszonylag legkönnyebben. E meghatározásnál azonban nem lehetett a vonóerőszükségletet egyszerű erőmérői felvétellel megállapítani, mert a versenyre megjelent gépek nemcsak hogy egyenlő sorszámuak nem voltak, de a vetősaruk egymástóli távola, vagyis a sorköz is váltakozott. Ez okból a vonóerőmeghatározás azon módját választotta a bizottság, melynél a vonóerőszükségletet, egy csoroszlyára vonatkoztatja, még pedig oly módon, hogy előbb a gépet iteljes munkában járatja, utána felemelt vetősarukkal s kiemelt vetőkészülékkel. E két járatásnál felvett erőmérői adatok különbségét elosztva a csoroszlyák számával, a kijött szám mutatta a vonóerőszükségletet egy csoroszlyára vonatkoztatva. Igaz, hogy ezzel a számítási móddal nem lehetett az egyes gépek tényleges vonóerőszükségletét, illetve az ezek közt levő különbséget megállapítani vagyis a tényleg legkönnyebben járó gépnek odaítélni a legjobb értékszámot. Nem pedig azért, mert csak a teljes munka és üres járat közti különbséget lehetett a különböző gépek közt megállapítani. Minél nagyobb erőt igényel a gép mozgó alkatrészei egymásközti súrlódásának legyőzése, annál nehezebben jár az illető gép. Az ezen alapon végzett számitások eredményeit alábbi táblázaj mutatja.
sokszor megtörténik, hogy a látszólag jó ' szerkezetű gépek munkaközben nem mutatnak fel olyan eredményt, mint a minőt várnánk. Éppen ezért a bizottság ugy intézkedett, hogy minden egyes vetőgép számára elő legyen készítve egy 1600 • öles (1 kat hold) nagyságú próbavetési terület és egy 3200 • öles (2 kat. hold) nagyságú bemutató terület. E területeket a kisbéri uradalom már előre elkészítette a gépek alá, még pedig oly kitűnően, hogy az összes, próbaterületek mind egyenlően jól előkészítve várták a gépet.' Az egy holdas próbaterületek közt egy öl széles ut hagyatott, mely csak tavaszszal lesz majd bevetve s így minden egyes vetőgép által vetett parczellán a gabona fejlődése szemmel kísérhető s azok külön learatva s külön, elcsépelve meg fogják mutatni minő mag elosztás után várható ugyanazon körülmények között a legnagyobb termes. Ez azonban inkább már tanulmányi czélokra szolgál és a gépek megbirálására befolyással nincs. Vetőmagul a kisbéri uradalom által rendelkezésre bocsájtott páezolt buza szolgált és pedig kat. holdanként 130. kg. lett megállapítva. A páczolatlan búzából ugyanis ott a kisbéri uradalomban 120 kg.-ot vetnek, egy . kat. holdra s mivel a páczolás következtében métermázsánkint 10 kg. sulyszaporulat mutatkozott, így lett kat. holdanként 130 kg. vetőmag megszabva. A 130 kg. vetőmagon kivül még minden egyes gép! számára 10 kg. ugyanolyan vetőmag állt rendelkezésre, hogy ha esetleg a kiszabott 130 kg. kevésnek mutatkoznék, a gép azért vethessen tovább, míg az egész parczellát be nem vetette. A gépek számára sorshúzás utján jelölték ki a parczellákat s a gyárosoknak vagy megbízottjainak meg volt engedve a gépet munkájukban követni. A biráló-bizottság tagjai nem igen jártak sokat a gép után, mert első sorban is arra kellett vigyázni, hogy a vetés túlságosan be ne tapostassák s igy a kikelés egyenlőségét ne zavarják meg a gépet munkáján kívül álló körülmények. Mikor a gép az 1 kat. holdat, próba területet bevetette, oda járt a biráló bizottság által előkészített ponyvákra s azokra ürítették ki a még benne lévő magot, melyet újra lemérve, kitűnt, mennyit vetett a gép tényleg az 1 kat. holdra s e számok mutatták meg, mennyire pontosan vetette el a gép. a kiszabott vetőmag mennyiséget. A gép kiürítésekor előbb feltámasztották a gépet és forgatás által a vetőkészüléken át eresztettek ki vetőmagot, ímelyből 1 kg.-nyi mennyiség külön zacskókba kötve azonnal felküldetett a magyar-óvári (^vetőmagvizsgáló állomáshoz, a ozélból, hogy meg lehessen tudni, mennyire veszít a mag csiraképességéből a vetőkészülék okozta zúzódások és sérülések következtében. Természetesen már a csávázott vetőmagból vetés előtt is végeztek ugyanott csiráztatási próbákat nehogy esetleg a csávázas okozta csiraképtelenség is a gép rovására írassék. Az egy kat. holdas terület elvetése után a gépek átvitettek a két kat. holdas területekre, hol a gépek már a nagyközönség előtt dolgoztak s hol a közönség azok munkáját tetszés szerint figyelemmel kísérhette. A vetés befejeztével itt is'vissza lett mérve a fenmaradt , vetőmag, azért, hogy a vetés pontossága megállapítható legyen. Hogy minő poptossággal vetették el a gépek a két próba terű-, leten a kiszabott vetőmagmennyiséget, azt az alábbi táblázat mutatja.
IV. A vonóerőszükséglet kő- Az egy csozépértéke roszlyára voteljesmunüres járat- natkoztatott iában ban > vonóerő. k i 1 o g r a m ni
. Sack-féle Z7V ge: vMgép . . , . Weiser-féle Zala-Drill „ . . . . Wichterle-féle Montania-Drill . . . Melichár-féle ünicum-Drill , . . . Pracner-féle kettős toló,csigás vetőgép Nicholson-féle Nemzeti . . . . . Nicholson-féle Simplex s Drössler-féle Tolókerekes Drössler-féle Haladás . . , . . Weiser-féle Perfekta Pracner-féle Zukunft . . . . . .
284*69 208"57 204'50 223 92 178'— 204'50 269 17, 170'14 217'5 197"05 151"—
163'06 145 63 13843 140'91 117 35 127"— 204'56 - 13971 . 185'67 133-50 104'69
;f
6"4 4 19 3'84 4'61 3'63 4'57 2'84* 2*03 1:87 4'23 273
A fenti táblázat harmadik rovatának eredményei ugy jöttek ki, hogy a teljes munkában szükségeit vonóerőből kivonták az üres járatban szükségelt vonóerőt s a különbség el lett osztva az illető gép ' . , . , , D1 -284 69 — 163 06 vetosarumak szamaval. Pl. 19 E) A
és annak megbirálása.
-Az eddig végzett próbák és bírálatok azonban nem adhattak még -oly adatokat és eredményeket, melyek alapján végérvényes ítéletet leshetett volna hozni. Bármely gép jóságának megállapítására ugyanis ;nem elegendő egyedül csak a szerkezet és a szerkezet működésének ^megbirálása, de annak munkáját is tekintetbe kell venni, mert igen
A vetés pontossága a próbaterületek bevetése alkalmával. Az 1 kat. holdas területen kiszabott elvetett nyiség k i 1 o 130 '140 75 Sack-féle IV. sz. vetőgép . . . Weiser-féle Zala-Drill.... 130 . 9975 126 25 Wichterle-féle Montania-Drill . 130 130 12175 Melichár-féle Unicum-Drül . . 129'00 Pracner-féle kettős tolócsigás vetőgép 130 130' Nicholson-féle Nemzeti . . . 147-00 1-30 139-50 Nicholson-féle Simplex . . . 130 122-25 Drössler-féle Tolókerekes . . . - 130 Drössler-féle Haladás . . . - . 123-75 13i 136-25 Weiser-féle Perfekta . . . . 130 . 112-25" Pracner-féle Zukunft . . . .
f A 2 kat. holdas^ területen kiszabott elvetett mennyiség g i • • " '
260 260 ' 260 - 260 • 260 260 . - 260 260 260 260 260
246; 259 249 257 252 226 252 251, 244 267 256
A próbaterület az 1 holdas parczellán egyenletesen és szelíden ' lejtett körülbelül a közepétől fogva az alsó végéig 8%-os lejtéssel. A holdas parczellán az egész terület egyenletesen sík volt valami Ha összehasonlítjuk az 1 holdas és a 2 holdas parczellán elért vetési eredményeket, azt látjuk, hogy a. két holdas parczellán aránylag jobban megközelítették a gépek a kitűzött magmennyiséget, mint az 1 holdason. Ez onnan leli magyarázatát, mert a gyárosok illetve a megbízottak az első parczella elvetése után már jobban megtudták állapítani a gép beállítását, mivel az első parczella bevetése után. maradt vetőmagmennyiségről inkább következtethettek a helyes beállításra. És éppén ez a körülmény is csak azt mutatja,* amit már a forgatási pró-
Mknak a kiszabott holdankéntí magmennyiség megközelítésénél hangsúlyoztunk, hogy t. i. nem- lehet az itt kijött eredményeket sem végérvényeseknek tekinteni s azokról az illető gép jóságára illetve annak állíthatóságára szigorú következtetést vonni. Nem lehet* első sorban azért, mert, mint már emlitve lett, a pontos ..beállításhoz előzetesen többszöri próbára van szükség ; másrészt pedig nem lehetett ez alkalommal azért, mert, mint a kikelt vetés állása mutatta, legtöbb gépnél az egyes gépnyomok vetési sűrűsége nagyon is változott. Változott pedig azért, mért az illető gépvezetők változtatták a vetési sűrűséget aszerint, amint a rendelkezésre álló •vetőmag elfogyni készült vagy abból tulsok látszott visszamaradni. E próbavetés október hó 2-án fejeződött be, s ezzel a verseny első része is véget ért. De a bírálat megejtéséhez szükség volt a kikelt vetés megvizsgálására is. — Ezért tehát az uradalom figyelemmel kisértette az elvetett próba területeket s október hó 25-én egy szűkebb körű bizottság mént ki Kisbérre, hogy a kikelt vetés egyenletességét s annak állását elbírálja. A leikéit vetés bírálata két illetve három részből állott, u. m. az összbenyomás szerint való megbirálásából, mely abban állt, hogy a bizottság két tagja végig járta az illető próbaterületet és megvizsgálta, hogy mily egyenletes az egész parczellán a vetés általában, figyelemmel kisérve egyúttal a gabona állását az egyes sorokban is. Azonkívül a bizottság néhány tagja megolvasta az egy láb (32 cm.) hosszú és egy gépnyom szélességű térületen kikelt gabonaszálak számát s végre a vetés mélységét is minden parczellán 3—5 helyen vizsgálat alá vették. •— Ilymódon meglehetős tiszta képet tudott magának alkotni a bizottság az egyes gépek vetési működéséről s arról is egyúttal, hogyan vetettek az egyes gépek ugyanazon körülmények közt egymáshoz viszonyítva. E vizsgálat alkalmával tünt ki a fenntebb emiitett tény, hogy t. i. gépvezető gyárosok illetve megbizottak vetés közben változtatták a vetési mennyiséget, mely némely helyen oly feltűnően mutatkozott, hogy mig az egyik gépnyomon nagyon ritkán állt a vetés, a közvetlen mellette levő gépnyomon látszólag 3—4-szer oly sűrűn bujt ki az. Ezen eljárással ugyan sikerült megközelíteni a kiszabott holdankéntí vetőmagmennyiséget, de az itt elért jó eredményt teljesen illuzóriussá tette a kikelt vetésből levont eredmény. Eleinte a versenyszabályzat megállapításánál a bizottság ugy vélte megállapíthatónak a vetés egyenletességét, hogy a sorokban való magosztást veszi alapal. Tervbe volt véve, hogy minden próbaterületen 5 sorban 5 különböző helyen 1 méter hoszszban meg lesz olvasva a kikelt gabona szálanként s azoknak egymástóli távola a sorban. De mikor a helyszínén megjelent bizottság látta az egyenetlen vetést, -el kellett tekinteni ezen bírálati módtól, mely ez esetben csak hamis adatokat szolgáltatott volna s elfogadni azt, hogy minden gép egy teljes gépszélességben 1 láb (32 cm.) hosszú uton hány szemet vetett el s ebből átszámítani az i mre elvetett gabonaszemek számát. De még ez sem vezetett pontos ég végérvényes eredményre, mert, mint a helyszínén megejtett vizsgálatok mutatták, volt még a földben — a kedvezőtlen kikelési viszonyok miatt — elég sok kicsirázott, de levélbe még nem hajtott mag, ugy hogy tehát, az itt nyert számadatok csak összehasonlító értékkel bírhatnak. Annyi azonban mégis szemmel láthatólag kitűnt, hogy az úgynevezett hegyi vetőgépek a lejtős próbaterületen sokkal egyenletesebben yetettek, mint az állitható sik vetőgépek, mert előbbieknél a lejtőn fel és lejtőn le való vetésnél különbség nem volt észrevehető, mig az utóbbiaknál különösen a parczella alsó végén, hol egy rövid darabon kissé meredekebb a lejtő, e két járat közt szemmel is könnyen észrevehető különbség mutatkozott. Az egy négyszögméterre elvetett s azon kikelt gabonaszem számának a rendes körülmények közt elért eredményekkel való összehasonlithatása czéljából meg lett olvasva az ottani rendes vetésen 1 négyszögméter területen kikelt gabonamennyiség, mely 4 " sortávolu vetőgéppel IIS'46 kg. holdankéntí vetőmagmennyiséggel négyszögméterenkint 417 kikelt gabonát tüntetett ki. Ezen alapon 130 kg. vetőmaggal négyszögmétérenkint 470 kikelt gabonaszemnek kellett volna lenni, de a legsűrűbb, vetésnél is csak 397 kikelt szemet lehetett megolvasni. A többi még csirában volt vagy egyáltalán el nem lett vetve. A vetések állását egyébiránt az alábbi táblázat mutatja: VI.
A próbaterületeken kikélt v A vetőgép n Sáck-féle IV. gép
etés állása és minősége A vetés állása és minősége 1 kat. holdas próbaterü- á 2 kat. holdas bemutató
vetőIgen szép és egyenletes Weiser-'félz Zala-Drill . Igen szép és egyenletes Egyenetlen. Bal első WichVerle-féle gépnyom tulsürü. SoMontania-i Drill rok egyenetlenül sürüek Igen szép, egyenletes. Melichár-féle Két gépnyom középen Unicum-Drill kimaradt.
Jó egyenletes. Jó egyenletes. Egyenetlen.
Jó egyenletes.
A vetés állása'és minősége A vetés állása és minősége az 1 kat. holdas próbaterü- a 2 kat. holdas bemutató leten területen Pracner-féle kettős toló- Rossz vetés, egyenetlen, csigás vetőgép a le- és feljárat szembetűnően különbözik. Egyenetlen, a gép roszNicholson-féle, Kevésbé egyenletes. Nemzeti szul volt vezetve, a saruk elcsúsztak. Nem elég egyenletes, a Nicholson-féle le- és feljárat szemmel Nem elég egyenletes. Simplex . láthatóan különbözik. , Egyenletes és jó, acsoDrössler-féle roszlyák közül kettő Tolókerekes Jó egyenletes. félrecsúszott.'
Weiser-féle Perfekta Pracner-féle Zukunft
Nagyon egyenetlen. Egyenetlen, 5 gépszélesség feltűnően ritka, 3-féle sűrűség látható. Igen rossz vetés, különböző sűrűségre ve^ tett.
•Nem egyenletes. Nagyon egyenetlen.
Nem egyenletes.
E táblázat mutatja, hogy mennyire vetettek az egyes gépek helyesen. De egyúttal arra is lehet belőle következtetni, hogy a verseny alkalmával nem az összes gépek vetettek ugy, mint azt rendes munkában szokták tenni s éppen e miatt nem is volt a vetés általában jó, sőt a 11 gép közül csak 4 gép vetésére lehetett az „egyenletes" jelzőt megadni. A bírálathoz tartozott végül a gép árának megbirálása is. Itt az árat illetve az árak közti különbséget, mivel különböző nagyságú illetve sorszámú gépek versenyeztek, az egy vetősarura vonatkoztatott ár mutatta meg. Ez oly módon lett kiszámítva, hogy az illető gép árjegyzóki ára el lett osztva a gép vetősorainak számával s a kijött szám adta meg a vetősarukra vonatkoztatott árt. Ezzel befejeződött a tulajdonképpeni verseny, s az eddig gyűjtött adatok alapján lett összeállítva a bírálat. Mint azt az eddig leírtak mutatják, a bizottság iparkodott lehetőleg gyakorlati alapokra fektetni a kísérleteket, hogy igy a nyert eredmények is gyakorlati értékkel bírjanak. Az egyes kísérletek lehető nagy pontossággal és szakszerűen lettek végezve s igy az ezek alapján megejtett bírálat is mindenesetre elég megbízható képet nyújt a versenyző vetőgépek használhatóságáról. És ha nem is bírhatnak a bírálat értékszámai abszolút értékkel, mégis elég tájékoztató adatokat nyújthatnak ezek a gyakorlati gazdának. A verseny eredménye és a bírálati lap. A verseny adatait összegyűjtve, az ott eszközölt leméréseket s feljegyzéseket kiszámítva, az igy nyert eredményeket értékszámozta a bizottság. Hogy lehetőleg megközelíthesse az értékszám az illető gép szerkezeti előnyeinek vagy működésének reális értékét, az értékszámok nagysága, illetve száma . a gépek fontosabb vagy kevésbé fontos tulajdonságainak megfelelően nagyobbra vagy kevesebbre lett megállapítva. A bírálati lapot pedig a bizottság, tekintetbe véve a verseny alatt az eredeti versenyszabályzattól némely részekben eltérő, illetve javított bírálati eljárást, ugy állította össze, mint az a mellékelt bírálati lapon látható. A bírálati lapba ugyanis uj rovat lett készítve a holdankéntí vetőmagmennyiség elvetésének pontosságára s ez külön értékszámozva, még pedig a különböző vetőmagvak elvetésénél kitűnt eredmények alapján. S igy külön lett értékszámozva az egyes vetőtárcsák vagy korongok vetési egyenletessége. A vetés mélységének értékszámokban való megállapítását nem tartotta szükségesnek a bizottság, mert, mint a kikelt vetés megvizsgálásánál kitűnt, a vetés mélysége majdnem teljesen egyforma volt az összes gépeknél és a diíferenczia oly nehezen volt megállapítható, hogy azon az. alapon reális értékszámot adni nem lehetett volna. Amint a mellékelt bírálati lapból kitűnik, öt vetőgépet talált a bizottság; olyannak, melyek dijakra érdemesnek mutatkoztak. Az értékszámok összegét véve alapul, a bizottság kénytelen volt eltérni eredeti díjazási tervétől, hogy ugyanis minden dijból csak egyet adjon ki, mert ugy az első dijra, mint a harmadik diira két-két vetőgép egyenlő értékszámmal egyformán igényt tarhatott. A méltányosság tehát ugy hozta magával, hogy a dijjak az egyenlő értékszámot nyert gépek közt megosztassanak és igy kaptak első dijat állami aranyérmeket., a Sackféle „IV. sz. vetögép" és a Weiser-féle . „Zala-Drillmásodik dijat, állami ezüstérmet a Wichterle-féle' „Montania-Driir ós harmadik dijat, állami bronzérmeket, a „Melichár-féle Unicum-Drill" és a Pracner-féle kettős tolócsigás vetögép. Az első dij megosztását a bizottság a következőkben okadatoltameg.
6 B í r á l a t i
lap
a kisbéri m. kir. ménesuradalomban 1897. évi szeptember hó 30. és október hó 1. és 2-ik napjain rendezett nemzetközi vetőgépversenyhez.
I I
Értékszámok 1. 2.
6.
7. 8. 9. 10. 11.
Sack-féle IV. sz. vetőgép . . Weiser-féle Zala-Drill . . . Wichterle-féle Montania-brill Melichár-féle Unicum-Drill . Pracner-féle kettős tolócsigás vetőgép Nicholson-féle Nemzeti. . . Nicholson-féle Simplex . Drössler-féle Tolókerekes Drössler-féle Haladás . Weiser-féle Perfekta . Pracner-féle Zukunft .
. . . .
. . . .
15
13 12 10
12 6 6 5 5
<
Ü l 4 2
5 9
2 3 4-
8 8
3 3
6
1 3 1
•8 7
' 2
6
3
®
10 8 10
15
14 13 12
7
14
9 8
7. 7
1-3 10
6
6
7
5 6
7
5
9 5-
6 6
9
6
" 7 .
8 7 '
gyobb és kitalál •
||
£
i f i 10
1
Í t f
| ||> m L L *
15
15
15
20
20
14 13
15 H 11 12
15 14
20 20 18
20 20
12
14
11 8
12 13 13 10 10 12 állitható 11 vetőszekrénvü 8 1 6 9 10 8 állitható vetőszeki•• 8 11 10 12 14 13 13
19
17 5
S II
20 20
| ' 1
I 15
10 13 13
19 20 19.
12
" í &f M
!-
h-ls
<'
15
30
10
14 14
17 17
12 12
178 160
III. IV.
9 5
132 13Ó 125 125
V. VI. VII. VII.
8-
160*) VIII.
18
19 12
12
11
12
7
4 19 1 3
.20 15 20 .
14 15 15
12
9
7 11
1,3 15
20 20
12 14
13
16
16
7
8 . 8
9 7
§
229 .
I. I. II. III.
17
10
1
201.
16
1 ' 15
13
1
5 , i 201 11 10 186 18 . 6 . 178
17
18
13 '
1
| V
A veté kikelé
1
fi?
I
A vető:
!
0
3. 4. 5.
||
1:2
Az egyes vetőkészülékek vetési egyenletessége a vetőszekréiiy ferde állásánál
1
fi J.? ifi •fi j. ij ll 1I; •£! -
•
Vetökészülék "működése éiü- a vi tőkészülékek nletessége a é
S? 5 L 0 < JS,
A vetőgép neve
;ése a vető-
s
tőkészülékek, létessége a való vetésnél
S Z e r k ÍS Z É T
6N
*) A Pracner-féle Zukunft vetőgép répát és lóherét nem tudott vetni és mint ilyeii, bár különben elég jól működött, legutolsó helyre tétetett. A Sack Rudolf-féle IV. sz. tolókerekes vetögép vetőkészülékének pontos és kifogástalan szerkezete és gondos kivitele, a vetőgép kitűnő anyaga, a befogási pont helyes megválásztása, a gép összeállitása miatt szerkezetileg jó vetőgépnek mondható. A vetőkészülék működése s annak pontos vetése az összes versenyző gépek közt legjobbnak találtatott. Mivel tehát a gép igy, a jó vetőgéphez fűzött követelményeknek eléggé, megfelelt, pontos szerkezete, gondos kivitelű összeállitása és vetőkészülékének kitűnő működése miatt, nyert értékszámainak alapján első dijra, állami aranyéremre érdemesnek bizonyult. A Weiser J. C.-féle tolókerekes rendszerű „Zala-Drill" vetögép . jó kivitele s különösen vetősaruinak felerősítési módja, azoknak könnyű kiválthatósága és a vetősaruk alakja a sarusorok egymástóli elég nagy távola, valamint az egész gép összeállitása miatt szerkezetileg jó vetőgépnek találtatott. Kifogásolható e gép szerkezeténél a vetőtölcsérek felerősítési módja. Vetőkészülékének működési és vetési pontossága leginkább megközelítették a versenynél elért legjobb vetést s azért e tekintetben is megfelelőnek találtatott. Mivel pedig a gép működése jó volt, szerkezete pedig a nálunk még sok helyen dívó talajmivelési viszonyoknak minden körülmények közt megfelel, mert azzal rögös, rosszul munkált földön is elég jó vetés végezhető, jó és a mi viszonyainknak inkább megfelelő szerkezete, helyes összeállitása és vetőkészülékének jó működése miatt nyert értékszámainak alapján szintén első dijra, állami arany éremre találtatott érdemesnek. Mindkét gép a maga nemében, jónak mondható tehát s a bizottság az értékszámok összege alapján más határozatot nem hozhatott. De szükségesnek tartotta kifejezést adni azon nézetének, melyet külöben a gyakorlat is beigazolt, hogy ott, ahol a talaj a vetőgép alá jól lesz előkészítve, tehát a gép sima felületű, tiszta gazmentes földön járhat, a Sack-fóle vetőgép mái alakjában nálunk is csak oly jól alkalmazható, mint bármely más vetőgép. Sőt, ha igen pontos és egyenletes vetésről van szó, ott a Sack-féle vetőgép mindenesetre kitűnő munkát fog végezni. Mivel azonban nálunk részint .égalji, részint külterjes gazdálkodási viszonyaink miatt nem mindenhol sikerül a vetőgép alá sima és tiszta talajt előkészíteni, sőt,nem ritkán erős* nagy göröngyökön gazos földön is .kell vetni, ilyen viszonyok közé a Weiserféle Zala-Drill jobban alkalmazható részint vetősaruinak elhelyezése és szerkezete miatt, részint csekélyebb súlya miatt is. A Wichterle Ferencz-féle Eeid-vetötárcsás „Montania" vetögép egyszerű szerkezete, könnyű kezelhetősége, jó összeállitása miatt elég jó vetőgépnek mondható. Mivel vetőkészülékének működése ós vetési pontossága is eléggé kielégítő volt s különben is megfelelt a bírálat kívánalmainak, szerkezeti egyszerűsége, megfelelő vetése, és olcsósága, miatt, értékszámainak alapján a második dijra, állami ezüst éremre érdemesittetett. A harmadik díj megosztását szintén az egyenlő értékszám összegek tették szükségessé. A Melichár Ferencz-féle javított kanalas rendszerű „ Unieum-Drill" vetőgép szerkezeti összeállításával, de főleg a próba területen végzett vetés egyenletességével tünt ki, míg a Pracner János-féle kettős tolócsigás rendszerű vetögép a vetőkészülék működésének pontosságában ért el jobb eredményt. Mivel pedig az értékszámok összege mindkét gépnél egyenlőnek bizonyult, a bizottság egyformán adta ki mindkettőnek, értékszámaik alapján a harmadik dijat, az állami bronz-érmet.
Hogy pedig a Pracner János-féle tolókerekes rendszerű „Zukunft" vetögép a bírálati lapon feltüntetett különben elég jó eredményei daczára a rangsorozat utolsó helyére jutott, annak magyarázata abban keresendő, hogy ez a vetőgép sem a répamagot, sem a lóheremagot nem tudta vetni s- mint ilyent, a mi viszonyaink közé nem megfelelő gépet a bizottság az utolsó helyre tette. A bírálati lap adatai elég megközelítő adatokat mutatnak a versenyen résztvett vetőgépek általános használhatóságáról. Ez adatok leginkább bizonyítják azt, hogy a mai vetőgépek még mindig nem állnak a tökély fokán. Mindén vetőgépen van még több-kevesebb javítani való, melyeket ha az illető gyárosok megtesznek, nemcsak a gazdaközönségnek tesznek vele szolgálatot, de maguknak is lesz ebből hasznunk. Nem lehetne azonban azt mondani, hogy a mai vetőgépek általában ne felelnének meg a mi gazdasági viszonyaink követelményeinek. Hisz ezen állítás homlokegyenest ellenkezne a gyakorlat tapasztalataival. Mikor a bírálati eredmények alapján azt mondta ki a bizottság, hogy ma még nincs abszolút jó vetőgép, ezzel nem mondta azt, hogy a mai vetőgépek nem használhatók. A verseny eredményei azonban elég világosan megmutatják, hol van a hiba. Igaz, hogy ez alkalommal szigorúbban járt el a bizottság és alaposabb próba alá vette a gépeket. Nem lehet tehát csodálni, hogy egy gép sem tudta elérni a kitűzött értékszámok összegét. De viszont azt is eléggé bizonyítják a. bírálati lap értékszámai, hogy a mai sokféle vetőgép közül aránylag nagyon kevés van olyan, melyet a gazda mint jó és megbízható gépet használhat. Ha nem is sikerült a versenyen abszolút jó gépet találni, azért az eredmény még sem mondható meddőnek, mert egy abszolút jó gép helyett talált a bizottság két jó gépet s e jelentésével némileg mégis nyújtani remél a gazdaközönségnek útbaigazítást a mai vetőgépek használhatóságáról. S ha ezt elérte, akkor czélját is elérte. Midőn a bizottság működéséről és a verseny ^eredményeiről e jelentésben' beszámolt, egyúttal kötelességét véli teljesíteni, mikor köszönetet mond mindazon gépgyárosoknak, kik gépeikkel a versenyen megjelentek, s ezáltal hozzájárultak a verseny sikeréhez. Annyival is inkább mond a bizottság köszönetet a versenyen résztvevő gyárosoknak, mert ezzel egyúttal a gazdaközönség köszönetét is kifejezni véli, azét a gazdaközönségét, mely már oly sok anyagi hasznot nyújtott a gazdasági gépgyárosoknak s mely gazdaközönséggel szemben néhány nagyobb gazdasági gépgyár jónak látta a versenyen való meg nem jelenésével tüntetni. Nem akarjuk ezúttal a távolmaradás .okait kutatni, csak annyit kívánunk konstatálni, hogy a távolmaradt gépgyárosok ugylátszik megfeledkeztek arról, hogy nekik nemcsak az a hivatásuk, hogy a gazdaközönség pénzén meggazdagodjanak, hanem talán az is, hogy ilyen alkalmakkor, mikor a gazdaközönség nevében felkéretnek, hogy nyilvánosan mutassák be gépeik képességét és ezzel ők is szolgálják a mezőgazdaság ügyét s alkalmat adjanak a gazdának a gépek alaposabb megismerésére, azok összehasonlítására, hogy ilyenkor' előzékenységgel viszonozzák a gazdák kérelmét s járuljanak hozzá a tanulmány kibővítéséhez. De akadt egy gazdasági gépgyár, mely nemcsak hogy távollétével tüntetett, de ezzel meg nem elégedve azt a hirt korpoltálta egyik napilap hasábjain a versenyeredmény kihirdetésekor, hogy azért nem talált
*
Ami a „Páratlan" vetőgép tökéletességét illeti, arról elég szépen a bizottság tökéletes vetőgépet, mert ö nem jelent meg az ő tökéletes gépével. Ez a gépgyár az „Első Magyar Gazdasági Gépgyár r. t." s szólnak a bécsi gazdasági gépkiállítás alkalmával tett próbák és a debreczenij gazd. tanintézet Pallag-pusztai gazdaságában 1896. és ennek a gyárnak tökéletes gépe a „Páratlan" nevü vetőgép. 1897. években végzett kísérletek. Ezeknek az eredménye az, hogy a A „Köztelek" ez é p 88. számának Vegyesele rovatában „csúnya „Páratlan" vetőgéppel különböző nagyságú magot vetni nem lehet, reklám"-nak nevezi az „Első Magyar Gazdasági Gépgyár r. t." e valóban reklámizü hirét. A „Köztelek" ezen elnevezése ellen semmi kifo- mert a vetőkészülék nem olyan, hogy azzal tengeri, zab vagy rópagásunk, azt nagyon helyesnek találjuk s éppen ezért a hirrel e helyen mag jól vethető legyen; ami pedig a „Páratlan" vetőgép anyagát és nem is foglalkozunk. De a „Páratlan" nevü vetőgépre van néhány összeállítását illeti, az igazán páratlan a maga nemében, csak az a szerény megjegyzésünk s nagyon örülünk, hogy bevehetjük azt is e baj, hogy nem jó ériélemben. jelentés keretébe. Kár ugyan, hogy a bírálati lapon nem lehet feltünNagyon kár volt tehát az „Első Magyar Gazdasági Gépgyár tetni, bár ez valószínűleg csak annyira változott volna meg, hogy a • r. t."-nak ilyen reklámot csapni, mert ezzel csak azt bizonyította be, VIII. rangfokozat helyett IX-et kellett volna felvenni. I hogy gyengeségének tudatában nem mert versenyre jönni.
