TISZTELETPÉLDÁNY.
A K I S OLVASÓ SZÓZAT A SZÜLÉKHEZ
GYERMEKLEVELEK GYŰJTEMÉNYE
KIADJA
FORGÓ
BÁCSI
A KIS L A P SZERKESZTŐJE
BUDAPEST A Z A T H E N A E U M IROD. É S N Y O M D A I R.-T. K I A D Á S A
Ára 6 0 fillér.
A KIS OLVASÓ SZÓZAT A SZÜLÉKHEZ
GYERMEKLEVELEK GYŰJTEMÉNYE
KIADJA
FORGÓ
BÁCSI
A KIS L A P SZERKESZTŐJE
BUDAPEST AZ A T H E N A E U M IRODALMI É S NYOMDAI R.-T. KIADÁSA
Budapest. A z Athcnaeum r.-l. könyvnyomdája.
A kis olvasó. -
H
SZÓZAT A SZÜLÉKHEZ. —
irói pályámon volt idő, midőn a hetet ugy porczióztam ki magamnak, hogy az elejét mint Forgó bácsi, a gyermekvilágnak s z á n t a m ; a derekán, mint Porzó, szómat az édes leányokhoz és a még édesebb asszonyokhoz intéztem, s csak a hét végén kötözködtem a tüskés férfiakkal mint Csicseri Bors. Valami ösztön, melyet m a g a m n a k m e g m a g y a rázni nem tudok, hajt rá, hogy amidőn apró ol vasóimnak irok: öreg betűt vessek, mintha nekik a kéziratomból kellene a meséket s verseket kibetűz niük. A hölgyek részére mártott papirost teszek magam elé, uj tollat tűzök a szárba s lehetőkép ta karos Írásra törekedem; mig végül férfi-uraiméknak olyan vadul s kuszán suhintom oda az Írást, hogy csakis az én régi szedőm birja elolvasni s a k á r h á n j szor ő vezet nyomra a saját vadonomban. OSSZAS
Az édes leányokkal s a még édesebb asszo nyokkal foglalkoznom: ettől eltilt már az én korom. Ami édeset mondhattam nekik életemben, mind el zengtem s ami meg néhanapján kései virág gyanánt hajt ki szivemből, az már csak lepréselni való szentenczia s nem feltűzni való bokréta. De változatlan, ha lehet fokozódó harczi kedv vel állok ki a politikai arénára; mig az isteni pél dán megindulva, folyton buzgó szeretettel engedem magamhoz a kisdedeket. *
Harmincznégy éve szerkesztem a »Kis Lap< czimü gyermeki újságot. E z évek alatt semmi sem nyújtott nekem annyi tiszta örömöt, mint ez a foglalkozásom; s ha volt: egy sikerem sem adott akkora elégtételt, mint az, melyet a gyermekvilágban értem el. Az is igaz, hogy erős gyámolitóim voltak e vállalatomban az édesanya, a nagymama, a nénike, az összes női atyafiság, sőt némelykor egy-egy apa és bácsi is, aki nem féltette méltóságát attól, hogy ha, mint az Olympósz istenei, ő is néha-napján alászáll a porba, játszani a kicsinyekkel. A szerkesztő s a gyermeki világ között való viszonyt a rokoni szeretet diapasonjára igyekeztem hangolni, h o g y az én apró népeim legott bizalommal forduljanak felém. Pátriárkálisan tegezem, akár herczegnek a leánykája, akár falusi mesternek a fiacs kája. É s az is meglehet, h o g y a fönségnek vegyül
is bele valamelyes szine, mert a tekintélytartás erős nevelő eszköz. Ha e hosszú pálya, az immáron hatvan kö tetre szaporodott lap történetét el akarnám mondani, egy hatvanegyediket köllene irnom; amire, tekintve a gyermeki lélekben tett fölfedező utaimat s észlelé seimet, érdemes is volna.
Ezúttal az én kis olvasóim leveleivel foglal kozom. Ezekből a levelekből természetesen csak olyano kat gyűjtöttem össze, melyeket igazán a gyermeki lélekből fakadt, őszinte nyilatkozásokul ismertem föl; amelyeket sem a mama, sem a nevelő-kisasszony nem szerkesztett s u g y mondott a fiúcska v a g y lányka tolla alá. Megjegyzem még, hogy ami a »souverainséggel« velejár: nem vagyok amolyan kényeztető bácsi. Igyekezem szigorú nevelőnek lenni. Regulát tartok olvasóim között, megkövetelem a takaros irást a tiszta papiroson s különösen hibáztatom, ha a levél »rojtos szélű« vagy pöcsétes, aminek apró népeim körében immáron félelmes hire is keletkezett. Persze, az intést minden ujabb olvasómnál, akit a házi ne velés nem tartott szükségesnek figyelmeztetni erre a vétségre, megismételem. Mégis, a h a n y a g levelek száma fogytán fogy. A gyermekek közt van hagyo mány: az idősebb testvér, aki a »Kis Lap«-ból ki-
nőtt, az örökét elfoglaló öcssének, húgának ugyan csak a lelkére köti, hogy »tiszta levelet irjon«. Örökül adja át vele, mint az elhagyott játékot. Ebbeli szigorúságomat azzal a példázassál tá mogatom, h o g y az ember, ha látogatóba megy, külö nösebb gondot fordít a ruházata tisztaságára. A legtöbb levélke, kivéve a »hivatalos részt<— megfejtések, apró munkálatok — tele van hálálkodással, a szeretet és ragaszkodás jóleső bár, de nagyon egyforma áradozásaival. Az évszak szerint, külön kedveskedésül, foglaltatik egyik-másikban korai v a g y kései ibolya-szál, ügyesen beragasztott piczi bokréta, vagy, elvárt csere fejében, arczkép; ezen kívül a karácsonyi angyal-hozta festékes tábla koczkáiból merített naturalizmussal kiszínezett kék ma dárka, amint, piros ágon ülve, bele tátogatja csőrét a napáldozat zöld sugaraiba; vagy pedig a vörös vadász fogja rá sárga puskáját egy rózsaszínű med vére, aki nefelejtskék szemével mohón néz egy pontozott kék felhőcskét, mely a mellékelt leirás szerint méhe-rajt ábrázol. Ezekből a müvekből is van csinos gyűjteményem. Nem egy darab van benne, amely megigazolta a hozzá fűzött reménységemet, hogy »majd egyszer valamikor jeles művész válhatik belőled«. A »nagybányaiak« egyik erős legénye bizonyít mellettem. A nagy tekintélynek azonban megvannak a m a g a terhei. Minden válságos esetben az én ítéle temhez folyamodnak. A végzetnek titkos utjai, a
sorsnak minden határozata, a természetnek csudás rejtelmei mind nyilvánvalók én előttem. É s akár hányan közülök gyűjtik meg bajomat a Jézuska- és a gólya-kérdéssel. A felvilágosodás tudniillik kegyet lenül pusztít soraikban, mert az ünnepekre hazatérő nagyobb diák, hogy kimutassa fölényét, az »igaz ság « nevében halomra döntögeti apró testvéreinek legbájosabb tündérvárait. Minden ravaszságomat s kegyeletemet össze köll szednem, hogy a nagy elomlásnak útját álljam s a szerte gördülő törmelék ből újból fölépitgessem, anélkül, h o g y a féltett, egye dül üdvezitő »igazság« ellen vétsek. A gyermek sok édes hitét szétfosztja az anyányi testvér is, a konyhai vegytan titkaiba ártott nagy kislány, a »Borsszem Jankó« Tinikéje, akinek párnája alól a gyanakodó Czenczi néni akárhány szor húzta már ki az oda rejtett Casanovát, v a g y valami egyéb tilalmas könyvét a gazdagon, helye sebben : buján burjánzó szerelmes irodalomnak. A nagy szeretetnek is megvannak a m a g a ter hei. Valamiképen kifirtatták, hogy Forgó bácsinak a keresztneve János. Apa tudniillik emlékezik rá, hogy a »Vasárnapi Újság« apró czikkei alatt {Pákh Albert idejében) sürün fordult elő ez a név. »Csak köszöntsed föl János napjára, gyerekem! Bizonyosan tudom, hogy annak hivják«. Amióta pedig Szinnyei bácsi, az Athenaeum s a Pallas lexikonai, meg egyéb gyűjteményes és forrásmüvek az emberről lerángat ják a leplet: már a június 17-ike sincs előttük bátor-
ságban. A váltakozó évszakok és ünnepek szintén bő alkalmát szolgáltatják a kedveskedésnek. De nem csupán szóban ám. Nem irott malaszt a gyermek ragaszkodása. Régebben nem is tudtam hova lenni a sok bojtos házi sipkával, tulipántosra kivarrott papucssal, »emiényes« lapjelzővel, gyöngyházas fog vájó-tokkal s egyéb jeleivel a kegyeletes hűségnek. Addig tiltakoztam ellene, mig, ha végkép meg nem szűnt is, de csökkent a kézimunka-áldás. A Frőbel-korból kinőtt fiuk meg, a szülék nevé ben, küldöttek vadat, halat s mi jó falat: mézet, gyü mölcsöt, sajtot — apa vadászati mesterségének, m a m a háztartási tudományának minden remekléseit — arnig ennek is útját kellett állnom, mert előfordult nem ritkán, hogy fogoly, fáczán, fajd és hal, a régebben még lomhább postai eljárás következtében, oly álla potban jutott el hozzám, hogy Arábiának minden füszerszáma sem birta volna jószagura váltani a szives ajándékot. *
A vonzódásnak mind e jelei között legdrágább, legértékesebb és legérdekesebb nekem a levél. Nehe zemre is esik válogatnom a jókora csomóbul. Elsők persze az ujak, a bemutatkozók. A leg többje, ha már tollfogható, kötelességének vallja közölni velem naczionáléját, s igérve szorgalmat, arra k é r : fogadjam szívesen a »Forgó bácsi hadsere gébe*, v a g y a »Kis Lap« zászlaja alá. Ekkor aztán
megerednek a hálálkodó és köszöntő levelek, sok szor azzal a bizalmaskodással, amelyet gerjeszt s néha n a g y r a is nevel adott válaszaimnak enyelgő hangja. . . . addig,
az mig
Isten
tartsa
kis öcsém
meg és
én
nekünk
kedves
szakálas
mit beszélek ! — t a r t s á k m e g a d d i g
Forgó
férfiak
bácsit
leszünk, de
boldogságba,
hogy az
én u n o k á i m is g y ö n y ö r k ö d j e n e k a z ő élvezetes Kis L a p j á b a n . Éljen ! ! ! Szeretettel m a r a d u n k s z o r g a l m a s hivei Pí — l Gyuri
és
Miidós.
Azóta hogy ezt irták, meglehet, hogy csakugyan szakállas férfiak is már, v a g y legalább ütöget már a bajszok s készülnek erősen a miniszteri titkár ságra. Az igaz nevemet kérdik sokan, ami elől ki szere tek térni. De rám törnek á m ! . . . mert h i á b a t a g a d j a F. b. kilétét, mink t u d g y u k , á z t a t is t u d g y u k , h o g y P o r z ó bácsi is, a p á n a k v a n P a l á s lexikoma ot v a n az élet
leírása
a
mama meg tánczolt magával egy
b á l b a és s z e r e t n é n k felköszöntem . . . V—s
Meg azok a szives meghívások! egy-egy ethnografikus éle is v a n :
Pannilta.
Némelyiknek
. . . p a p á c s k a is örülni fogna a l á t o g a t á s n a k , mert h a b á r ő p o r o s z , mégis v e n d é g s z e r e t ő . . . C—e
Vilma.
Mennyi unszolás, biztatás, kedveskedés! . . . mert
mamácska
n a g y o n szereli a vendégeket, i n k á b
is j ö n n e k h o z z á n k mint szép
nagykertekben
s
a vendéglőben, vinénk F. a
hátulsó
m a r o s a z én kis kertecskéimet
kert
is
mellett
U—czy
E g y bemutatkozó és
vannak
kitűnő
a
és a nemzetközi
2000
bernáthegyi
Leona.
levélből:
m e g n y e r t e most nagy
el a
m e g m u t a t n á m m a g a m ké
s z í t e t t e m jőjen el.
. . .
bácsit a
folyik
agaraink,
szolnoki
és
forintos
kutyánk
az
egyik
a
>Czicza«
n y í r e g y h á z a i 1000
koronát
agárversenj-t . . . Van egy
Ripp,
most
már
ismer
minket
F—y
Edit.
k e d v e s F. b .
Némelyike merő szerénység. . . . s o h a s e m g o n d o l t a m volna, h o g y k. F . b . milyen ked ves ilyen jelentéktelen gyermekekkel . . . h a b á r m á r g y a k r a n találkoztunk nyáljas sem t a l á l t u n k .
emberekkel, de olyan n y á l j a s n a k
Nem is
csodálom,
h o g y mindenki
h a t v a b a r á t s á g o s v o l t a miatt. (Hm
. . .
! Hm !)
B—s
egyet
meg volt Laczi.
én m é g csak 9 éves l e á n y k a v a g y o k és engem a kis-
a s s z o n y i czim m é g m e g nem illett.
P—m
Mariska.
Az előzőt azért igtatom ide, hogy az utána követ kezők annál élesebben váljanak el tőle: . . . kérem
a
szerkesztőséget
váljon
nem-é lehetne
e a
s z a l l a g u g y irva T . Cz. O—1 Lajos úrfinak . . . mert mint lap előfizető e s z t meg érdemelném.
A kis V. Eveline . . . kérem
Forgó
is fennhéjázó. Urat,
legyen
szíves
engem m a g á z n i ,
mert én nem v a g y o k alele kis gyermek, kit tegezni lehet.
Megtudtam, hogy a kis tacskó, mikor ezt a levél kéjét megírta, éppen nyolcz egy negyed éves mult. A legtöbben nincsenek tisztában a czimezések súlya, az udvariaskodó megszólítás, levélbeli elkö szönés való értéke s jelentése felől. Akárhányan a » N a g y r e m é n y ű F. b.« czimmel és jelleggel tüntetnek ki (a kor taksájának szíves el engedésével) s így iratkoznak a l á : »Nagyrabecsült kedves és hü olvasói.« Az egyik így fejezi be so rait: »Maradok hü hozatója«. Ennek a gyermeknek mindenesetre erősebb m a g y a r nyelvérzéke van, mint annak, aki a »Vorwort« mintájára megalkotta az » előfizetőt«. Hogy előttem nincsen titka sem a földnek, sem az égnek s hogy az én bölcselkedő elmémnek nincs miért álmodoznia az ég és föld között kóválygó rejtelmekről, amelyekbe az a boldogtalan dán királyfi belebukott, mivel hogy én minden rejtelmet (és rejt vényt) ki birok hüvelyezni: ez az én kis olvasóim nak erős meggyőződése. A hamletkedő Gy. Zsiga p. o. ezzel a kérdéssel szorongat: . . .
a hittan a r r a oktat : mindent amit a j ó Isten terem
tett, az ember
javára
és
hasznára
v a n t e r e m t v e . Kíváncsi
vagyok, vajjon i g a z a van-e a h i t t a n n a k ? Hát a legyek, kiktől az ember u n d o r o d i k , akik a z ember körül
szemtelenkednek,
az egerek
és
patkányok
N a g y o n lekötelezve tást
ugyan
lennék,
ha
milyen
h a s z n o t hajtanak ?
T. F. B. valami felvilágosí
adna.
Persze, hogy kötelességem ilyenkor erősen meg védelmezni az Istent, ami bizony némelykor nem olyan könnyű, mint gondolni tetszik. É n tudjam továbbá, annak az uj táncznak szo rodzsa, szőrődzse, szarudzsán-e a neve ? Utánjárá somba került, mig megüzenhettem az én Szt I—y Carla hugocskámnak, hogy az a táncz a »sir Roger« skót polka. (Ha az.) P—cs
Olga meg ezzel faggat:
. . . s most n e h a r a g u d j é k rám, ha v a l a m i t S z a b a d - e kis
leánykának
lakodalomba
megkérdezek.
menni a
mamájával,
ha m á r m e g t a n u l t a a leczkét ?
A sok kíváncsi s kételkedő sem akadt, aki hetenkint annyi volna, mint az én kis barátnőm inquisitor. Mutatóba ideállítom közül:
közül azonban egy kérdéssel ostromolt K—k Paula. Igazi egy levelét a sok
. . . H a s z n á l h a t o k - e álnevet ? — Kit szeret legjobban ? — Van-e m é g
hó
Budapesten ? —
csika ? — Nős-e m á r a mekei ? — Mért
nem
Tud-e
Bácsi ? — tüz
ki
pályázatot ? —
»Kis L a p « - b a ? — Mikor ér véget a
persze
k o r c s o l y á z n i a Bá
Ha n ő s , v a n n a k - e gyer Kik irnak a
milimélium ? . . .
(Ez
VÍCCZ.) . . . H á n y g y ű r ű j e v a n a Bácsinak ? —
Hol
á s n a k l e g t ö b b a r a n y a t ? — H á n y l a k o s a v a n Budapestnek ? — Mi a l e g k e d v e s e b b eledele ? — Igaz-e,
hogy
a
Kánaánban
VÍZ
!) — T u d - e a Bácsika z o n g o r á z n i ? — Mért a Bácsi
Forgó
Bácsi
helyett ?
(Nem hisz a szentírásban a kis
tej folyt
pogány
mért
Küldhetek-e tót
nem álló Bácsi, v a g y m i n d é g forog ? —
nyelvből
magyarra
fordított
színdarabot ?
Feleletet kérek s v á r o k .
Éppen 16 darab kérdés. Van ezekben egy kis negédes selymaság is, mint sok cseperedő lánykában. A legtöbbje persze ábrándos és v a g y klastromba szeretne menni apáczának, vagy az operaházba sze gődni ballerinának. A vakáczióra hazatérő nagyobb diákok, főképen az egyéves önkéntesek, ugyancsak, megbolygatják szűzies nyugalmukban ezeket az apró sziveket. »Igaz-e, h o g y vérszerinti rokonhoz nem szabad feleségül hozzámenni a leányoknak ?« kérdi aggódva az egyik. El nem marad persze a neheztelés sem. . . .
a »Kis Lap« ma j ö t t kezeimhez, midőn á t l a p o z g a t t a m ,
nevemet
megtaláltam,
nem találtam
benne,
de
nagy
kérem
sajnálatomra
megmondani,
j ö t t ki arczképem.
arczképemet
hogy
miért nem
B—y
Vilma.
Mi okon várta a kis leány, hogy az arczképét közöljem, nem tudom. . . . örvendtem
volna,
hogy
lyebb Karácsonyi v a g y Újévi de sebaj,
az
embernek
az
ha F. b. csakis a legcseké
ajándékkal életben
megtisztelt
sokszor azt
kell, amit legjobban ó h a j t a n a . Remélem,
volna,
nélkülözni
hogy a jövő szám
ban egy kis v i g a s z t a l ó verset fog velem közölni. Tisztelettel m a r a d o k hő pártfogója
R—g
Malvin.
Küldtem is neki vigasztaló versikét. Azt csak könnyebben teremtem ki, mint annyi ezer gyermek részére karácsonyi és újévi ajándékot. A legtöbbje sajátos elfogódásban leledzik F. bá csira nézve. Rettegi megrovásait, de várja tőle a j u t a l m a t is, ha u g y hiszi, hogy rászolgált egyesekkel bőven megtűzdelt iskolai bizonyítványa s jó maga viselete. Vannak még, akik nem tudnak hová lenni a bámulástól, hogy a Mariskának szakasztott olyan »Kis Lap«-ja jár, mint neki magának. Hogyan? Hát én másnak is irom és küldöm? Csakis itt, az Athenaeum nyomdájában birom megértetni velők a n n a k titkát: hogyan terem a Kis Lap. Kéthetenkint n a g y kihallgatáson szoktam fogadni apró hí veimet, amidőn körülvezetem őket a terjedelmes in tézet szedő- s géptermein. Amott kaparják ki mocs kos szekrények poros fiókjaiból a betűket s róják sorokba, emitt meg rettegéssel néznek föl ahhoz a n a g y bálványhoz, mely fujtatva mozog előre-hátra, á d á z á n forgatja kerekeit s aczél csuklóival csattogva löki-huzza a nehéz ólom-lapot. É s fönn a gép tete jében áll egy kis lány, akinek igazító kezén motollálódik le a papiros-henger s túlsó felén — csodák csodája! — a bálvány torkából egymásután omlik ki ezer és ezer példányban a Kis Lap. Hát hiszen ez mind boszorkányság és bámulni való is. De legjobban azon lepődnek meg, hogy Forgó bácsinak nem övig hull alá a fehér szakálla,
mint a hegyi manónak s egy csöppet sem 80 éves öreg még. De hát . . . nem is olyan fiatal már. Mert kitárult egyszer az ő szobájának ajtaja s annak vásott küszöbén megjelent egy r a g y o g ó hajadon. — Forgó bácsi ? kérdi csengő hangon. — É n vagyok, Nagysád szolgálatára, m o n d o m ; s felállva öblös székemből, illendően meghajlok a bájos teremtés előtt. — Igazán a z ? kérdi, még magasabbra emelve szépen ivezett szemöldökeit. — T u d t o m m a l az vagyok, mosolyogtam. Ekkor egy tündéri szárnylebbenéssel . . . v a g y maradjak meg a v a l ó s á g n á l : egy szökkenéssel a nyakamba repült s ugy össze-vissza csókolt, h o g y majd elfúltam bele. — Hiszen én vagyok a Cs. Rózsika! Hiszen tudja l S gerle-kaczagása mint gyöngyöző trilla-futam pör gött alá piros ajkán. — Bolondos kölyke! mordult meg e pillanatban egy mély h a n g : a papáé, aki a lánya mögött csak most lépett be. Bocsánatot kérek, fordul felém, de meg köllött neki Ígérnem, hogy elhozom az ő szeretett F o r g ó bácsijához, ha egyszer Budapesten leszünk. Hát most itt vagyunk, hűségesen el is h o z t a m ; s ime, meg történt a baj, szól rá Rózsikára feddő pillantással. r
Szomorú dolog az nagyon, midőn szép leány ilyen elfogulatlan ugrik az ember nyakába. Mert hiszen bácsit csak szabad ölelni?
E gyermeklap állandó alakjait (Rontó Pál, Roszcsont Ferke, Vad Laczi, Kósza Dani) oly szines elevenségben foglalta magába vérmes képzeletök, hogy sokan való lényeknek véli ezeket a fiúkat. í m e : E g y b a r á t n ő m , kinek s z i n t é n j á r a »Kis Lap« a z t mondja, hogy Rosszcsont
Ferke
nem hisszük, mert
F o r g ó Bácsi u n o k a
mikor
mamuskánknak
öcscse,
mi ezt
j á r t a »Kis L a p *
m á r a k k o r lehetett : Rosszcs. F. Vad L. s t b . hires vitézi tet teiket olvasni. A z ó t a mikor
a
mamának
már járt
nem a
14 éves g y e r e k lenne, mert
»Kis Lap« a k k o r volt a II. év
folyam. T e h á t kérjük sziveskedjék megírni, kinek v a n igaza. D—gg
Ilonka
és
Erzsike.
* Igen kérjük k. F. bácsi, tessék a Roszcsont
Ferke és tár
sai czimét megírni, mert s z e r e t n é n k levelezni velők. H—s
Pál és
László.
* Ki a z
a
vad
Laczi
és
a
rosszcsont lerke Hu vagy fel
n ő t t h o g y ha fiu a k k o r s z e r e t n é k vele levelezni. k
Lajoska.
* Mostanában
g y a k r a n o l v a s t a m a F o r g ó bácsi
hogy olvasó társaim Ferke, meg
Vad
kérdezik, h o g y
Laczi s
hol
postájában,
ki is az a Rosszcsont
laknak
azok ? Ezekre Forgó
bácsi a z t v á l a s z o l j a , h o g y majd nem minden v á r o s b a n , falu ban s ő t c s a l á d b a n
is
lehet
találni
b á c s i n a k is v a n egy kis r o k o n a a szinlapon
azt
olvastam,
ki
hogy
és
hogy kedves F o r g ó
Rosszcsont Ferke. Ezen Vad
t e h á t k e d v e s F o r g ó bácsi tévedett h o g y
Erzsike is szerepel, ha
a z t hitte, h o j y
nincsen meg a Vad Laczi családja, mert ott v a n b i z o n y az V á n y á n , mert én a z t hiszem,
hogy
ennek a z Erzsinek \ ;n
a z a r o s s z Laczi b á t y j a , ki őt oly s o k s z o r meg bosszartíya. É s én a z t
hiszem
kedves
Forgó
bácsi,
hogy
nem so!>ára
Roszcsont
Ferkeékre,
Rontó P á l é k r a ,
is rá fogok találni.
meg
Kósza
Daniékra
B—cs
*
E g y fontos dolgot s z e r e t n é k
Gizi.
megmondani Forgó bácsinak
s z e m é l y e s e n mellyet. már rég megkellett v o l n a m o n d a n i , de én e l h a l g a t t a m .
De a z t
még
sem
hihetem
el h o g y
Forgó
bácsi ne t u d n á hol laknak Vad Laczi és társai v a g y ha nem tetszik tudni hol l a k n a k tessék m e g t u d a k o l n i l a k á s u k czimét és velem közölni.
Sz—ó
*
Imre.
Élnek e Roszcsont F e r k e , Vad Laczi, Rontó Pál és K ó s z a Dani mi a tulajdonképpeni nevök a z t á n hol l a k n a k , Forgó
bácsi
ez
még
a z o n b a n semmi
Kedves
nem is ezt a k a r t a m
t u l a j d o n k é p p e n kérdezni, hanem h o g y h o g y a n
tanulnak? S—t
István.
Többjében erősen pezseg még az ősiség. . . . mért tetszik k i h a g y n i a nevem előtt a p r e d i k á t u m o t ?
Soknak három is van, s térbeli gazdaságból, de meg mint fölösleges czafrangot, rendesen kitörlöm. Azt a k a r o m ,
hogy
tudja
v a g y o k és j ó hazafi, aki
az
De a z é r t nem v a g y o k kevély. l á n y n y a l tánczoltam.
mindenki,
h o g y én m a g y a r fiu
ősei n e v é t
tiszteletben
tartja.
A majálison is egy kis z s i d ó
. . . si . . . ai és . . ei Sz.
Bódika.
Jellemző ellendarabja ennek az a levélke, mely nek története annak idején megjárta az európai saj tót, sőt még a rengeteg amerikai n a g y demokrata »New-York Herald« is foglalkozott vele. Előre kell b- :sátanom, hogy legtöbben az én apró népeim közül elégségesnek tartják, h o g y ha csupán a keresztnevö-
ket jegyzik soraik alá. Forgó bácsi tán csak fogja tudni, ki az a Janika, Boriska, Palkó? Vagy Erzsé bet ? A családi név hiánya miatt pedig a helyes megfejtés beküldője nem kerül bele a sorozatba, íme, a két piros cseresznye rajzával ékesített levél szabályos gyermeki írásban. Kedves Forgó bácsi! Ön engem
igen
megszomorított
nem tette ki a többi megfejtők
az
közé.
által,
h o g y nevemet
Ön a z t j e g y e z t e
meg
» a z é r t nem lehetséges, mert csak E r z s é b e t e t irtam alá ?• — Edes j ó
Istenem ! hát t e h e t e k
én
róla,
hogy
nekem csak
k e r e s z t n e v e m v a n ? H a a z nem elég u g y kérem k e d v e s F o r g ó bácsit, adjon nekem egy j ó t a n á c s o t , h o g y mert
ha a talányokat
én nevem
is
a
többi
28. kötet. 2 1 . s z á m .
megfejtem
mittevő
legyek,
u g y szeretném is h o g y az
megfejtők k ö z t legyen. A »Kis L a p « közölt
»Koczkás-Rejtvény<
megfejtése
1-ször »Ökör«, 2-szor » K a r ó « , 3-szor »Öröm«, 4-szer »Róma«. Tisztelettel az Ön hü »Kis Lap« Reichenau, Május 30-án 1885.
olvasója Erzsébet.
A kiadóhivatal hamarosan kisütötte, hogy ez az »Erzsébet« voltaképen Károly Lajos magyar királyi herczegnek a leánykája. Igyekeztem is a fönséges asszonykát (magyar királyi herczegnő az udvari codex értelmében csak asszonyul születik) megnyug tatni és kártalanítani. A Kis Lap egyáltalán eldicsekedhetik vele, h o g y az uralkodó család gyermekei és növendék tagjai előtt kapós olvasmány volt s még ma is kedves elégtétellel emlékezem vissza a White-szigetén, a
ventnori Steephill-Castleban tett régibb látogatásomra, midőn észrevettem egy pinus quercus á r n y á b a n : Rábay kisasszony útmutatása mellett mily figyelem mel olvasta lapocskámat Mária Valéria királykis asszony.
Megilletődéssel forgatom a külföldön kelt, haza vágyódással teleirt, telesirt leveleket. Montrealból irja N—th Zsiga: . . . n a g y o n messze e s t ü n k
drága
s z ü l ő h a z á n k t ó l . O, h a
csak lehet, közöljön m a g y a r és b u d a p e s t i képeket, h o g y leg a l á b b a távolból g y ö n y ö r k ö d j ü n k m a g y a r h a z á n k b a n s s z é p f ő v á r o s á b a n . B á n a t o m b a n ezt a kis verset Írtam : A külföldre v e t e t t a s o r s engemet, Alig v a n itt, aki érti n y e l v e m e t — r
lides a p á m , édes a n y á m mag3 arok, U g y örülnek, a m é r t én is az
vagyok.
Ugy b i z t a t n a k , h o g y m é g v i s s z a is m e g y ü n k , H o g y s z á m u n k r a csak o t t h o n v a n hely n e k ü n k . Meg is ő r z ö m g y ö n y ö r ű s z é p n y e l v e m e t , Meg is t a r t o m m a g y a r n a k a szivemet. Szép h a z á m b ó l hirt elvétve h a l l h a t o k . J ó szüleim j á r a t j á k a Kis L a p o t , S ha olvasom, a z t érezem, á l m o d o m . O t t h o n v a g y o k , édes h a z á m , tájadon . . .
Münchenben rekedt egyik hazánkfiacskája igy s z ó l : . . . csak egy h o l n a p ó t a t a n u l o k m a g y a r u l irni ; olvasni már
jól
tudok,
csak m á r
egyszer
o r s z á g o t , ahol a m a m a s z ü l e t e t t .
megláthatnám
Magyar
G—l
Irma. 2
A kis Paget Johnny (Melton-Mowbray, Anglia) szintén n a g y r a van vele, hogy az ő édesanyja er délyi m a g y a r leány. Brit-Indiából, Bombayből, T—y Jolán, megemlé kezve az otthoni karácsonyról, igy folytatja: . . . otthon
ugy-e
hidegek
színes üde virágok közt
voltak
élveztük;
de a z én szivem mégis j o b b szereti Tudom, viszontlátom,
addig
az
szép
forró
az
ünnepek,
mig mi
az ö r ö k ö s t a v a s z , édes
m a g y a r hont.
üdvözletet küld egy hü
h o n l e á n y , ki a h a z á é r t él.
Hetyke, chauvin m a g y a r legényke küldi e soro kat egy észak-német faluból: . . .
itt c s u p a
németek
közt
vagyok,
mégis
gyakorlom
a n y a n y e l v e m e t , m e r t a z itteni falusi i s k o l á b a n nem t a n u l n a k csak s v á b u l .
Az
én
borsodi. Nemsokára
Paula olyan
m a m á m igazi m a g y a r asszon}', magyar
fiu
lesz belőlem, h o g y
m é g a németet is elfelejtem ! Ugy-e k. I \ b . , nem n a g y k á r lesz érte.
Sz.
Andor.
S jönnek déli Francziaországból, ahol az édes anya franczia lévén, az apa neveli m a g y a r r á gyer mekeit ; jönnek még Sidneyből, Vera-Cruzból, Sanghaiból, Melbourneból s Minorca szigetéről is. Az em ber meg sem gondolná, merre mindenfelé származ nak el a mi hazánkfiai. Szép m a g y a r asszonynak Edgár és Lizi is.
szülöttei a hamburgi
. . . b á r német fiu v a g y o k
nem enged Sedanból), de
(ez
m a m á m m a g y a r , kinek kedvéért szívesen beszélünk m a g y a r u l .
Vagy pedig: A kis lap harmadik számját o l v a s s o m már és n a g y o n s z i k nekem. H a b a r á t n ő i m nám nekik,
hogy
tudnának
járassák.
De
én
tet
magyarul, megmonda német
városban
lakok,
német iskolába j á r o k . Nincsen senkim, a kivel m a g y a r u l be szélhetnék. Szüleim németek és fivérem nincs itt s t ö b b test vérem nincsen. De a z é r t
nem
haragszik
r e á m F o r g ó bácsi,
h o g y m a g a m is német v a g y o k ? H a megint lejövök Pestre, a k k o r m e g l á t o g a t t o m F o r g ó bácsit. U g y s z e r e t n é m t u d n i , h o g y néz ki ! Nem
fog
nyomtatták
a
a
kis
lapban
czimemre
azt
megjeleni
az a r c z k é p c ? Miért
a
» F r á u l e i n t « ? Én is
német
s z e r e t n é k m a g y a r leány lenni nem német. Ha t a l á n
hibássan
irtam, ugy-e m e g b o c s á t . Nem adja be s o h a a r c z k é p é t a kis l a p b a ? Már b i z o n y én u g y szeretném látni ! Nem rég a z t Forgó
bácsit
és
nagyon
féltem
Ugye, hogy Forgó bácsinak
álmodtam, mert
nincs
veres
veres
németnek és csehnek v a n , de m a g y a r n a k
h o g y láttam b a j u s z a volt.
bajusza,
a z csak
nincs. A kis lapot
u g y szeretem, de F o r g ó bácsit is á m . Lesem ha h o z á k , a k á r a Jézuska jönne.
Irigylik
is
a
sváb
gyerekek
nincs kis lap és F o r g ó bácsi.
m e r t nekik
II'—wt
Betti.
* Kedvesch F o r g ó Bácsi, nem tessék miatt
hanem
mink
b u r g b ó l és csak
h a r a g u d n i csun3'a i r á s
cschak 3 h ó n a p j ö t ü n k ide csak, Ham
kicschikát
tud
magyarul
de najon
teczik
nekünk a M a t y a r és t a n u l u n k M a t y a r u l . F o r g ó Bácsi w a n - e ebben a s z é p ujschag olyan thema,
a m i r e kapni
n a g y szep
k ö n w e t . T u d a F o r g ó bácschi n e h m e t ü l mer ackor nehmetül irunk i n k á b b . U g y e ? burgban.
It
isch
ezt
a
néwt
írjuk
mit H a m
Dornrüschen.
Végre megnevekednek mindannyian. A fiuk nem igen érzelmesek. Alig akad köztük, aki elköszön.
A kis gimnazistának már az ő közel jogászi volta, katonáskodása motoszkál a fejében. T á n még egyéb is. Könnyen válik meg a régi jóbaráttól. Csak az egyik biztat vele, h o g y habár püspök vagy generá lis lesz is, váltig szeretni fogja a Kis Lap «-ot. E g y évvel később azonban m á r fölénnyel mosolygott ezen az ő »naivságán«. Annál melegebben búcsúznak a lánykák. E g y székely fruska igy ir: . . . már, ó j a j ,
kisasszonynyá
serdülék.
Anyja
mondja,
n e h e z e b b o l v a s m á n y o k k a l foglalkozzak. T e s z e m is. De mikor m a g a m v a g y o k , a régi
K.
L.
kötetekből
egyet
kilopok és
olvasván, visszamerülök boldog gyermeki koromban.
E g y másik meg, Veszprémnek géből, igy sajong:
egy
kis helysé
. . . ki sem t u d o m m o n d a n i , mily n e h e z e m r e esik a v á l á s . De el v a n
határozva,
annak
ugy
kell
történnie.
Isten
d r á g a , c z u k r o s a r a n y o s F . b., el köll v á l n o m a Kis melynek annyi
édes
örömet
köszönhetek.
Ha
önnel, Lap-tó\,
pedig
tudni
a k a r j a a z okát, a z t is m e g s ú g h a t o m . . . én tudniillik a j ö v ő héten férjhez megyek.
B—s
Katicza.
* Férjhez men ek a legtöbben. Ám ezeket nem sokára vissza is hozza nekem a gólyamadár. Néhány év multán kegyetlenül rávénitenek az emberre — jönnek m á s o d m a g u k k a l : egy eleven kis gyerekkel, v a g y egy fürtös leánykával, v a g y akár mind a kettővel.
— Az enyimek, mondja a fiatal mama. Fogadja szívesen őket is, mint hajdan engemet. Hajdan ! Ezelőtt nyolcz hitvány rövid esztendővel. Óh, és van már nekem . . . n a g y m a m á m is. Csak egy, de van. É s szép. Nem is öreg asszony, csak édesre, teljesre kiérett Balzac korabeli. Enyhe, kiforrott, kívánatos; aki őszinte nevetéssel utasítja vissza az én bókjaimat. Unokája, a bodros Laczika, neki sza kasztott miniature-mása. Mert a harmadik
nemzedéket
nevelem én már.
Kedves F o r g ó Bácsi 1 Már csak engedje meg, h o g y
régi
i s m e r e t s é g r é v é n én is
igy szólítom, mert v a l a m i k o r én is o l v a s ó j a gyermek-lapjának,
a
»Kis
Lap«-nak
és
v o l t a m kedves
sok kellemes ó r á t
s z e r z e t t nekem a n n a k o l v a s á s a , s ő t m o s t is, mikor kis fiam megkapja, szívesen gyermekkoromat.
lapozgatok Habár
csak
benne,
v i s s z a i d é z v e boldog-
lelkileg
volt
ismeretségünk
megújítása v é g e t t lettem gyermekeim r é s z é r e előfizetője ked ves »Kis Lap«-jának. Kérem, kedves F o r g ó Bácsi, legyen s z í v e s T i b o r k á m a t m á s k o r is meginteni, e z t n a g y h á l á v a l u g y én, miként férjem; s z a p o r í t s a ezzel is a
fogadjuk
gyermeknevelés
terén s z e r z e t t végtelen érdemeit, m e r t nem lehet t u d n i , m i k o r lehetett
s
milyen j ó t é k o n y
figyelmeztetése
hatással egy jókor jött
intése,
egy-egy g y e r m e k fogékony Jelkületére. F o g a d j a
nagyrabecsülésem
f
kifejezését,
tisztelője
*
melylyel
maradtam B—y
őszinte Sz — a.
Kedves F o r g ó Bácsi ! Engedje meg. h o g y ezen a néven s z ó l í t s a m . E z e n a n é v e n , melyhez g y e r m e k k o r o m legkedvesebb emlékei fűződnek. Mert a n n a k idején én is sok ezer t á r s a m m a l e g y ü t t b u z g ó és h á l á s
o l v a s ó j a v o l t a m a >Kis L a p « n a k . teni a z o k a t
a
tiszta
örömöket,
És s o h a se fogom elfelej melyekkel a g y e r m e k fogé
k o n y lelkét e l á r a s z t o t t a ; a z t a z édes i z g a t o t t s á g o t , melylyel gyermeki p h a n t á s i á m a t l á n g r a l o b b a n t o t t a az a kedves, min d i g oly nehezen v á r t és m i n d i g oly diadallal ü d v ö z ö l t újság ! E z é r t engedje meg tehát, h o g y e z t a régi, kedves megszólí tást h a s z n á l j a m , édes F o r g ó Bácsi ; melyet, ha leirok, m i n t h a ismét e l á r a s z t a n á lelkemet s u g a r a s melegével a n n a k a g y e r meki lelkesedésnek és r a j o n g á s n a k miért irom m e g m i n d e z t
most,
derűs
verőfénye ! H o g y
oly hosszú idő m ú l v a ? Hát
mert jól esik ! Es mert reménylem, h o g y ennek a régi kötelék nek alapján némi s z á m o t t a r t h a t o k a z ön türelmére és j ó i n d u l a t á r a s t b . Az ön ö r ö k k é h á l á s hive
Sz—s
Kálmánná.
* Meg nem á l l h a t o m , h o g y A l a d á r o m sorai mellé ne csatol jak n é h á n y s z ó t . 0 . t. i. u n o k á j a a z ön egykori j ó
barátjá
nak, a sajnos ! k o r á n elhunyt S. t a n á r n a k . Emlékszik-e még, j ó bácsi a mindig fickándozó pajkos ötletein s o k s z o r m u l a t t a k ? En
Gizire, kinek g y e r e k e s
részemről
sohse
felejtettem
el, s ő t ha n a g y r i t k á n a z u t c á n látom, kis liamnak minden kor m e g m u t a t o m , h o g y lásd, ez az
a F o r g ó bácsi, kinek a
Kis L a p j á b a n oly n a g y örömem tellett e g y k o r s most neked telik b e n n e örömed.
W—th
Károlync.
* Kedves F o r g ó Bácsi ! Valamikor én is hü olvasója voltam a Kis Lapnak, ép oly mohó örömmel v á r t a m s o l v a s t a m , mint m o s t kis Kricsikém, kivel e g y ü t t lessük kedves kis ú j s á g u n k a t , v i s s z a i d é z v e emlé kezetembe
gyermekéveimet.
Ep
6 éves v o l t a m én is, mint
kis fiam s e g y kis levélkémre illetve megfejtésemre a > F o r g ó b á c s i * p o s t á j á b a n a z t a z ü z e n e t e t k a p t a m , hogy : " E g y ilyen kis l e á n y t ó l sok, de büszke voltam
rá,
nagytól soha
bizony
sem
fiamat szívesen a Kis L a p t á b o r á b a .
*
kevés
feledem.
volna*. Milyen
Kérem, Th—y
fogadja
kis
Krislófné.
Amivel fi »Kis Lap« körül leginkább szabad eldicsekednem, a z : hogy kiválóképen szolgálta a nemzeti eszmét, anélkül hogy minden számában a kábulásig húzta volna meg a hazafiság nagyharang ját. A »Kis Lap« magyarítólag hatott. Magyarítólag nem csupán a fővárosban, de a tót-, szerb-, horvát- s oláhlakta vidéken is. Szó szerint irja a k i s L — c s N í k o : . . . én
szerb
liu
v a g y o k , dc a »Kis
Lap*
által
megta
n u l t a m ismerni és szeretni a s z é p m a g y a r n y e l v t . E n minden verst
tudom
kivül és
fogom
s z e r b verst amit kiköltöt a
küldeni
magyarul
egy
szép
Zmaj-Joanovic.
Az édes ajku szerb költő egyik dalát közöltem is a kis Níko fogyatékos fordítása nyomán, amire Zmáj irt nekem elég jó m a g y a r s á g ú köszönő levelet. Három csöppentett angol kis lány, a P—n testvérek, szabatosan irt m a g y a r levelei szintén bizonyítanak a »Kis Lap« hódításai mellett. Kevés kritikával is könnyen rátér a tapasztalt ember, főkép ha még ezenkívül gyakorlott szer kesztő : melyik a mama, a néni v a g y a kisasszony tudta és felügyelete nélkül, úgyszólván titokban kelt gyermeki levél. Az efajta persze a legmulatságosabb, őseredeti megnyilatkozása a gyermeki léleknek. B'oszu, panasz, irigység, vádaskodás, hizelgés, puha tolódzás, kívánság, dorgálás, dicsekedés, babona nem ritka közte. ...
az Andris n a g y o n h a r a g s z i k F . b á c s i r a és a z t m o n d t a
nem fog s o h a
többé
életibe
irni a F . b á c s i n a k de én nem
h a r a g s z o k és én
irok
az
Andris
oljan
rosz
liju ő j á r t a
. . . . u t c z á b a o s k o l á b a de ot k i z á r t á k mert elvette a t a n i t ó ur késjét a z m á r 3 év előt
volt és a néninek
eczezer
azt
m o n d t a b ü d ö s és ecczer majom és eeczer disznó de a p a p a n a g y o n m e g v e r t e és m o s t
má
nem
meri
mert
kap egy j ó
pofonyt. E n g e m e t m e g v e r m i n d i g
olan
beadják a suszterhoz
lerbubnak
és
m u s z á j neki
lenni,
mert komiz r o s z fiju.
Ne tesék neki j u s z t se felelni.
Ma is
megette az
én
kiflimet
és
meg
m a m a ki o t t a l u d o t t de m á r
kutya
ot
akarta
nem
rosz
fiju,
de
inni a k á v é m a t de
aludott
hamar
felugrott
és m e g v e r t e p a r u p l i v a l de h a m a e l s z a l a t t az Andris. i[.
Leonka.
Két kis leánykának d o r g a t ó r i u m a : ....
habár tudjuk, hogy
véleményünket
m é g i s kimondjuk h o g y s z ö r n y ű
s z á m b a se veszi,
n e v e t s é g e s n e k tartjuk
hogy
F o r g ó b á c s i n a k n e v e z t e t i m a g á t . Hisz t u l a j d o n k é p p e n semmi k ö z ü n k h o z z á . B i z o n y o s a n a z t feleli h o g y mindenki s ö p ö r j ö n a m a g a ajtaja e l ő t t ; magunktól azt
a
de m i n d e g y .
Nem t u d t u k
m e g k ö n n y e b b ü l é s t . No
Mi m o s t a néninél v a g y u n k s t b .
de
megtagadni
elég
M—y
a jóból.
B. és
L.
Egy másik: ...
és minek
teszi azt, hogy
é r d e k e s e b b részin h a g y j a
az
olvasmányokat a
a b b a , holot i n k á b
d e n e kis lapot mint k a p a p a p a n a p o n k i n t
leg
n a p o n k i n t kül egyet. 0—y
Béla.
Egy harmadik: . . . F . b . egyetlen és első k é r é s e m e t oly csúful m e g t a g a d j a . Én m e g k é r t e m
F. bácsit, h o g y a kis
lapot
szombat
napra
k e z e m b e j u t a t n i de nem, a M . . . ék m á r s z o m b a t n a p o l v a s s á k és festékei tele pingálják a k u t y á k a t és m a c s k á k a t z ö l d r e és szíveskedjék én nem értem.
nekem a
rejtet
szót
megmagyarázni A'.
mert
Tilda.
Negyedik: . . . mivel m é g e d d i g nem l á n y o k r ó l s z ó l ó történetek jelen r
tek meg ugyhiszern hog3 F . b . n e m
egyformán
n ü n k e t és a z é r t s z o m o r k o d o k .
szeret ben
Cs.
Hortenzia.
E g y kis politikaféle: . . . itt
képviseló'i
választás
volt
Csávolszky
lett
meg
v á l a s z t v a pedig a p a B á r c z a i r a s z a v a z o t t m a m a ám h a r a g u d o t t é r t e mert C s á v o l s z k y c s i n á l t a t o t t n e k ü n k
vasutat. Sz.
Irma.
Más: . . . de
most
nem
(adakozásról van
mertem
többet
elvenni
a
pénzemből
SZÓ), mert a p a p a s z é n á t t e r m e s z t és
a Bethlen A n d r á s m i n i s z t e r m e g t i l t o t t a eladni és igy semmire sem m e h e t t ü n k vele.
Sz—y
Bandi.
Más: . . . a z t is kérdem F . b á c s i t u l , h o g y a z édes a p a 39 éves el kell neki is menni, ha h á b o r ú lesz ?
B.
Zsiga.
Némelykor érdekes hírekkel is kedveskednek: . . . és tetszik e t u d n i , F . b . , h o g y Baross G á b o r m e g h a l t ? Volt egy o r s z á g b í r ó i n a s a ott volt
a
ugy hívták
pamarámába
Majlát és m e g g y i l k o l t a a z és
a
szegény
trón
Rudolfot is o t a n temettékot volt-e F . b . is ? M á r pedig 2 nap ó t a irom a levelet.
Sz.
örökös
elfáradtam Jóska.
Vagy: . . . m á r c z i u s 15-ikét m e g ü n n e p e l t ü k . E g y k i s a s s z o n y s z é pen s z a v a l t .
A tiszteletes
rekedve,
egész
az
bácsi
gyülekezet
felolvasott,
meg
volt
h a b á r be volt
hatva.
Ödönt
is
r o p p a n t érdekelte, de csak a d d i g m i g m e g t u d t a mire való a p o h á r viz, mely a z a s z t a l o n v o l t .
Azt hitte, h o g y a tiszte
letes bácsi szemfényvesztéssel fogja a k ö z ö n s é g e t m u l a t t a t n i , amikor
látta a
tiszteletes
bácsi
csak
ugy
iszik a v i z b ő l ,
nem volt megelégedve, n a g y o n u n a t k o z o t t , de ki kellett t a r t a n i . G.
Eszti.
Vagy pedig: H o g y v a n k e d v e s F o r g ó bácsi ? K í v á n o m h o g y olyan jól érezze m a g á t mint én, mert én igen jól érzem m a g a m . Nem ugy
mint a S z u s z k a
Z s u z s k a , a ki mindig
olyan
álmos s
o l y a n l u s t a . Ugy-e kedves forgó bácsi, Z s u z s k a a z é r t kövér, m e r t Este
szeretek
már
többször
oly s z é p
sokat
játszani
vagy
nem szeretek olvasgatni.
mint a Kis
Lap-bari.
olyan
sokat aludni.
Olvasókönyvemet
k i o l v a s t a m . De a z o l v a s ó k ö n y v b e n
mesék
m e g a Bűvös
alszik ? En
nincsenek
A Vicza veszedelmét
z s á k o t s o k s z o r e l o v a s t a m . A L'siripi J a n k ó is
n a g y o n derék v e r é b , a z ő meséjét is s o k s z o r fogom e l o l v a s n i . A s z e r e n c s e útját én még nem értem j ó l . A képeket is n a g y o n s z e r e t e m n é z e g e t n i . Most meg a rejtvényt is megfejtettem
s
ezen ú g y örülök. De kérem szépen kedves F o r g ó bácsit, tessék á m nevemet kitenni a Kis Lapban, h o g y én csak olyan o s t o b a
fiu
mert még a z t g o n d o l h a t j á k , v a g y o k , én p e d i g nem a k a
rok o s t o b a fiu lenni. No most már Forgó bácsinak stb.
csókolom
kezét
K—tith
kedves
Elemér.
Nem szükséges külön megemlítenem, hogy a m a g u k változatlan valójában, eredeti helyesírásukkal, mely többnyire nem helyes, közlöm ez apró leveleket, amelyekből néha ki-kipotyog egy szó vagy szótag. Igy esik meg, h o g y egy fiúcska, örömét fejezve ki szerencsés fölépülésemen, ezzel a végzetes szóval fejezi be sorait:
Örömmel értesültem, hogy k.
V. b . m á r
fölgyúlt. (E
he
lyett, hogy »fölgyógyult«.) Intésül a szüléknek, a cselédek az ő babonás történeteikkel mennyire fölkavarják a gyermek lelkét, álljon itt a Sz — ó Mariska kísérteties leírása: . . . igaz-e a ha valaki meghall h o g y a k k o r g y ü n a z ő lelke vissza, n á l u n k m e g h a l l l t a H á z m e s t e r n é és m o s t éjei n a g y o n z ü r ó k valami és én igen félek és mindig a p a p l a n y t a fejemre h ú z o m , ot a másik s z o b á b a n a l u s z i k a d a d a a kis b a b á v a l és ő is n a g y o n fél és m i n d i g s z e n t ö l t vizel k ö r ö s z t ö t csinyát a
homlokara
és
mult
senki se volt
ot
azután
éjei
kinyitódott a gang
ajtó
pedig
pedig
mindha valami puha dolog
leeset v o l n a a fődre és a d a d a
azt mondta az a Ház mes-
terné lelke aki a d d i g fog g y ü n n i amik misét nem m o n d a n a k ő nekije.
Azután
a
garádicsnál
mediczina mer a kocsis ó r a k o r főkel a d a d a
nagyon
van beteg.
egy
ablak
Hát
mikor
hát az ü v e g a g r á d i c s o n
aba
volt
regei 5
feküdt ö s z e -
törve. A s z a k á c s n é h a l l o t t a h o g y a földbe c s o n t o k k o p o g n a k és h o g y a s z a k á c s n é l á t t a a s z e n t ö l t viz t a r t ó b a regei n e m volt semi pedig este m é g vót. A kocsis is n a g y o n b e t e g let a viciházmester is és a s z o n g y á k h o g y ez a z é r v a n mer g y ü n a h á z m e s t e r n é lelke és a z é r t betegek. A H á z m e s t e r n é 9 n a p i g haldokolt és igen n a g y o k a t kiáltót. Kérem igaz a z hogy ha misét t a r t a n a k elmúlik ? Akor t a r t u n k e g y misét. H a o t h o n v ó n á n k a k o r nem fenénk u g y de a n a g y m a m á n á l lakunk és a n a g y m a m a az mindig beteg és a d a d a
Jóska
Pali
nagyon
fél.
Kérem elmúlik a veszedelem ha misét t a r t u n k néki ? És kérem hol köll a z t jelenteni ?
Hasonló félelmes históriát közöl velem K. Leonka a Rókus mögött kiásott gödörről és annak borzalmas rejtelmeiről. A Lidi szakácsné szerint a vasajtajára ez volt ráirva vörös betűvel: »Ide bejutni lehet, de
kimenni n e m ! Amen!« Leonka különben már skeptikusabb. • Sokat
nem
hiszek
belölle,
de F. b. mégis
tudni
fogja
mennyi a z i g a z ?«
E g y kis tragédia: . . . képzelje F. b . a z én nevelő
kisasszonyom
agyonlőtte
m a g á t . S z e g é n y k i s a s s z o n y t u g y sajnáltam, egy szép k o s z o r ú t is t e t t e m a k o p o r s ó j á r a .
O l y a n s z é p levélben b ú c s ú z o t t
el m a m á t ó l , a z t irta neki h o g y ne h a r a g u d j o n mert ő n a g y o n b o l d o g t a l a n . Nem t u d o m mi baja
volt s z e g é n y n e k . S. bácsi
is n a g y o n megijedt, pedig ő b á t o r v a d á s z .
V.
Erzsike.
Egyszer csak a leány-gyermek eléri azt a mesgyét, amelyen tul kezdődik a nő. Levelében szer telen panaszok a házi fegyelem, a kisasszony szigora ellen. Alaktalan vágyódás valami felé, amit meg sem bir nevezni; hullámzó kételkedés, csapongó ábránd. . . . o l y a n s o k s z o r kiszidnak, h o g y o l y a n k ö z ö n y ö s v a g y o k . Én a z t belátom, h o g y i g a z , de n e m tehetek róla, én semminek sem t u d o k örülni i g a z á n , tettetni anyuska
azt
várja, h o g y
m e g nem t u d o k . Szegény
k i á b r á n d u l o k , p e d i g ez
meg, h á r o m hetes (!) d o l o g ez m á r , az
alig lesz
a l a t t p e d i g kiábrán
d u l h a t t a m volna, h a csak oly g y e r e k e s v á g y . De mikor nem t u d o m elfeledni !
'
M.
Erzsike.
A kicsike tudni illik a színpadra vágyik, mióta a Hőköm Matyinak városligeti »dicső csarnokait» meglátta.
. . . mindig
panasz
van
ellenem a M a r i s k á é k
óta. Mindig bujkálok, legjobb
házi
szeretek a m é h e s b e n
bálja ahol a
leczkémet a k a r o m t a n u l n i , de m i n d i g v e r s e k e n j á r a z e s z e m , irtam is, amikor
elolvasom
sírok, de
a z t nem t u d j a senki,
csak F. b . a t y a i s z i v é b e ö n t ö m fájdalmamat, á l n é v alatt.
kérem közölni V—s
Gizike.
A versike tele van útszéli busongással s a méret hiányával. Hosszabbra-rövidebbre szabdalt sorok, mint a levesbe szánt metélt, a legolcsóbb rímeléssel. Ilyenkor a gyöngédtelennél is r o s s z a b b : kegyetlen vagyok, s »a kis leány búját« beküldőm a mamá nak, aki ezt nagyon megköszöni, mert sikerült is a gyereket jó házi orvossággal kigyógyítani az édes nyavalyából. Van, akit csakis az irás v á g y a bolygat. . . . alig t u d o k ellentálni, h o g y ne írjak. Helj p e d i g milyen kevés az időm. Mindig — m i n d i g t a n u l n i kel. M o s t is irtam egy elbeszélést a mej n a g y o n tecik nekem.
L.
A csodálat és ragaszkodás néhány tanutétele:
Zsófika.
mulatságos
M e g k é r t ü k a n y á c s k á n k a t , h o g y csak t o v á b b r a is k a p h a s s u k a Kis Lapot. Amit ő annál i n k á b b örömmel m e g t e s z mert el nem m u l a s z t egy s z á m o t sem, h o g y el ne o l v a s s a és m i n d i g kitűnően
mulat
velünk
együtt.
o l v a s ó t á r s u n k invitálja kedves nagy örömet
okozna ám ha
Mi Forgó
egyszer
tudjuk bácsit.
hogy
sok
kis
De n e k ü n k is
véletlenül
meg nézné
K — r t . Mert v a n ám itt oly sok s z é p
minden, csak én nem
tudtam
Ugye
jól
leirni a
pályamüvemben.
F o r g ó bácsi u g y e el j ö n egyszer. *
meg
V—ch Iduska
és
teszi Imike.
jó
. . . önt
összehasonlítjuk a
szép
pávatoll
lelkével, mely
meg annyi sok tollsugaracskával van körülvéve. Azaz maga a lélek, melyből a s u g a r a k a z a z
t a n í t v á n y a i életöket szijják
F. Józsi,
Sándor
és
Lenke.
Következik egy rajz, mely a példázó pávatollat tüntetné föl, de nagyon hasonlít a czirok-söprühöz.
H á l á d a t l a n volnék, ha n a g y szívességéért gyermeki köszö netemet ki nem fejezném. I g a z á n kedves F o r g ó bácsinak n a g y szive v a n , n a g y a kis gyermekek iránti szeretete is. mely k i á r a d m i n d e n k i r e k ü l ö m b s é g nélkül, még reám is, s z e g é n y alföldi l e á n y k á r a . T—ér Teréz.
* . . . h o g y felelt levelemre az egész v i l á g o t ölelném, csó k o l n á m ! nem t u d o m ö r ö m e m b e n ugráljak, táncoljak, énekel jek-e, v a g y nevessek ! Y. — i Dezsőke.
. . . és m e g l á t o g a t o m F. bácsit, m e r t egy oly m ü v e i t kedves u r a t muszáj látnom.
E.
*
Szabad-e ? H á r m a n
jövünk
mert
Jolán.
M a r i s k a és J e n ő k é nem
a k a r n a k tőlem elmaradni, h o g y a közelgő
karácsonyi ünne
pekre minden j ó t és b o l d o g s á g o t k í v á n j u n k ! Bár a j ó J é z u s k a a z idén is m e g h o z n á s z á m u n k r a a Kis L a p o t ! Isten éltesse kedves F o r g ó bácsit ! Gondoljon igen s o k s z o r emlegetjük. Mélyen
Tisztelt
e z u t á n is reánk, kik igen, Z—y
*
Szerkesztő
Ur!
Vagy
Dezső.
»Kedves
Forgó
Bácsi« ? Utóbbi m e g s z ó l í t á s k e d v e s e b b nekem, előbbi — illőbb, mert h a j h !
eltelt
m á r az
idő, mikor
illett
használnom, s
mikor ez a n é v a l e g k e d v e s e b b volt nekem, még a k e d v e n c z Viczácskám előtt is. Pedig ez n a g y s z ó
egy
vecskének ; tudja
ezt
úgy
F o r g ó Bácsi — a
gyermeket.
a z , ki
ismeri Nem
—
mintha
gyermeki sziismeri,
mint
most m á r nem
szeretném úgy, mint akkor, s ő t ! Hiszen a felnőtt — és régen f e l n ő t t ! — leány most is ú g y hozatja a »Kis l a p o t « , m i n t h a nem telt v o l n a el g y e r m e k k o r a ó t a sok-sok e s z t e n d ő ; s ha látná
kedves
Szerkesztő
Ur,
mily
érdeklődéssel
kisérem
G a r a m v á r v Andor t ö r t é n e t e t , b i z o n y á r a m e g m o s o l y o g n á , s t b . x
L—ay
Klotild.
Kedves F o r g ó bácsi ! L g y n a p o n régi hive keresi fel leve lével F o r g ó bácsit, ki m á r nem t a r t o z i k a kicsik n a g y t á b o r á b a , de
most
is
csak
oly
mint n é h á n y évvel ezelőtt.
buzgón
o l v a s s a a Kis
Hiába jár
Lapot,
nekem a nekem
való
újság, nem o l v a s o m én a z t oly örömmel, mint a K i s - L a p o t melyből
megtanultam, hogy
Nálunk
a
Kis-Lap
sorba
melyik a g ö m b ö t y ű » 0 « megy.
Mindig
más-más
bötü. gyerek
tulajdona. Most a család legifijabb tagja birja. A l e g n a g y o b bikkal F o r g ó bácsi t a l á l k o z o t t egy o l a s z o r s z á g i u t o n . Én a h a r m a d i k v a g y o k , de m á r régen mert
utánam
még
három
bácsi, én m á r hatodik
nem
kisebb jön.
az enyém a Kis-Lap, Mit
gondol
Forgó
g y m n a z i s t a leány v a g y o k ! U g y e az
m á r elég n a g y ? Igaz, h o g y
nem fogok
tovább
tanulni
és
érettségit tenni, rfjert a k k o r n e m n y u g o d n é k a d d i g , mig meg n e m k a p n á m a z o r v o s i diplomát.
De hát
m á r a famíliában
v a n e g y d o k t o r (már m e g is h á z a s o d o t t !) a z t á n m e g nem is v a g y o k b a r á t j a az e m a n c z i p á l t nőnek. T a n u l j o n meg a l á n y jól főzni, v a r r n i , de p e r s z e ne is legyen csacsi. én nem
ilyeneket
a z t hiszem a ki
akartam igazán
irni, hanem
megszerette
a
csak
No de h á t
a z t , hogy én
Kis L a p o t , a z n e m
t u d megválni tőle a k k o r sem ha m á r nem neki való. Kis h ú g o m r o p p a n t u l
csodálkozik, h o g y egy a k k o r a lány
mint én, a F o r g ó b á c s i n a k ir. De hát én a z t g o n d o l o m , h o g y az a ki a n n y i s z o r
kapott
levelére
választ
Forgó
mint én, a z a k k o r is irhát ha m á r n a g y lánj'.
G.
bácsitól, Ndnika.
Kérelmek, panaszok és jelentések: . . . n a g y o n kérjük legyen a mi b a b á i n k n a k a k e r e s z t a t y j a ; mi n a g y o n szeretjük F. bácsit s m i n d é g a z o n t ö r t ü k a fejünket hogy
lehetnénk
l e g a l á b b messziről
j ó J é z u s k a m e g m u t a t t a nekünk.
a rokonai és m o s t a n a P. Irma
és
Magda.
Azóta persze megesett, hogy egy-egy megmamásodott régibb olvasóm az élő babája mellé hivott meg keresztkomának. Mert ne tessék szem elől téveszteni, hogy ebben a gyűjteményben harmincz éves levelekről is van szó. A kedves meghívók közül v a g y egyet: Mindenekelőtt a z t kérdem, egészséges-e kedves F o r g ó bácsi ? Nem fél a cholerától ? Mi nem félünk, m e r t ide h o z z á n k nem jön,
és
éppen
azért
ha
Forgó
bácsi fél, tessék ide jönni
h o z z á n k , itt is lehet a »Kis L a p « - o t szerkeszteni és l e g a l á b b én is segítenék a h o g y t u d n é k , a j ó F o r g ó bácsinak. Nem is b á n n á m , ha félne l e g a l á b b kijönne h o z z á n k . Milyen j ó lenne. B—ó
Károly.
. . . tudja e F. b. h o g y kézzel
elaludt
a
én már el t u d o m
harangozó
házunk
h u s z á r o k és m é g sok nemes m a g y a r
zongorázni
előttt
mennek
két
el
a
nótát. J—v
Gnido.
Más: . . . v a n nekem
egy szép
de mindig a Géza bácsi
tarka
ágyán r
verte. A mult héten u g } földhöz még
most is
fáj a szivem.
cziczuskám.
alszik, p e d i g
Az
mindig,
már jól meg
v á g t a h o g y majd
lídes
F. bácsi
irja
belehalt
meg
Géza
bácsinak, t ö b b é ne b á n t s a az á l l a t k á m a t . G é z a bácsi j o b b a n fél m a g á t ó l mint éntőlem — én m á r m e g m o n d t a m neki, h o g y nem megyek a l a k o d a l m á r a , p e d i g és s ü t e m é n y lesz de én még sem elmegyek m a g á h o z és ha a d d i g
a z t mondja
sok
fagylalt
megyek el i n k á b b n y á r o n G é z a bácsi a c z i c z u s k á m a t
m e g nem dögleszti elviszem m a g a m m a l .
S.
Oltilia.
Más: . . . az én a n y u s o m minden
áron azt
á g y b a n háljak p e d i g én nem muszáj
a
nagy
ágyban
v a g y o k és az ilyen ágyban
annyusok
hálnom
nagyoknak mellett
akarja
h o g y a kis
t u d o k a kis á g y b a n a l u d n i és pedig nem
hálni.
szokásról.
én
már
szabad
Hogy
már
szokjak F—r
hét
éves
a
nagy
le erről a Cziczelle.
Más: . . . a Berti k i l o p k o d g y a a kis lapból a részeket és k i a d a t y a a D. l a p j á b a n és most a Berti pávatolakon.
eb
A Viki teczik nekem
oly veszelkedők
mint a M a r i s k a
az inge hever a z idegen de a J o l á n
és Vilma ép
egész n a p l á r m á z i k velem
mint a Káplár a Bnkával és u g y kék hilni K á p l á r m a r i s k a . . . J o l á n és
Vilma
együttvéve
nem
ordítanak
anyit
mint
a
Mariska. Hál a m i n a p á b a m o n d t a i r g y a k egylevelet a P a u l á hoz a z a r é n a u t r a .
H á t én elmék t a l á l k o z o k a Bandival eb
a z inge jó b a r á t o m , az Aréna
ut
u g y is a ligetnél van, a
Bandi s z e d e t
virágot a rákos
v a t l i t ű v e l és
zsebkendővel . . . gyün
már
mosolyog
messzirül
—
mellett
hát
én
h a l á c z t a m a kra-
egy b a r á t s á g o s
közel
gyün
hát
k á r o n k o n y i nekem elvette a k a l a p o m a t a Bandi csak k a p o t t . O t t h o n meg én k a p t a m
pofont
ur és
elkezd pofonyt
— de nem fájt
enek
is a g o n o s z Mariska volt a z oka minek küldött az Aréna u t r a . F.
Elemér.
E g y kis vidéki legényke, aki még sohasem járt Budapesten s engem is látni óhajt, igy fejezi be rajzban az ő vágyódását.
CL
CXJ
ízelítőül, milyen »költeményeket« szán némelyik kis olvasóm az ő kedves lapjába, közlök n é h á n y a t : . . . készítek egy d a l l a m o t . A
Haynal.
Piroslik a h a y n a l
A hattyú
-Mint egy piros j á n y k a
Tónak sima tükrén
énekel
lilkezd mosojogni
F ö l u g r i k a kis hal
A vidéki tájra
A viz sima t ü k r é n
Zöld fa á g á n
fütyül
K o s z o r ú t köt kis j á n y
A tarka madárka
A s z é p zöld csalitba
Örömes pillantást
Énekel eg3
Vet a báljos
Kereplő m a l o m b a .
tájra
r
néni G.
Sárika.
Más: Ott a csikós a h a t á r o n
Nem kell neki semmi hon
Vigan
Az ő h o n n á a világ,
ugrándozik
A széles p u s z t á k o n
Melyen v i g a n m e g y é n át.
Az a r c z a piroslig.
K.
Bandi.
Nem kevés a gyermeke lángelméjét bámuló szüle. »A fiacskám még csak 8 éves — irja egy apa — de ezt a kis verset ő maga készítette. Azt hiszem, ér demes a megjelenésre.« íme a korai r e m e k : A aavar A csavar közös
közös. átfordult
A D u n á b a sok ember
fúlt.
Az emberek a p a r t o n kiáltják n a g y a baj Ja j a j a j .
Sies J á n o s Menyi e m b e r s á r o s . A m a t r o s o k fölálítoták a hajót Az emberek t o v á b b mentek ott. x Már
egy
hét
mily s z o m o r ú
óta
nem
á l l a p o t ez
R,
látogathatom megláthatja
az
kedves
Sándor.
iskolát. Forgó
a következő versből : H á r o m t e s t v é r ül s o r b a Gyula, Edith, Bélácska, Meghűltek Folyvást
szegények tüszszentenek
Nagyokat
köhögnek.
J á t s z o t t a k eleget Sétálni n e m lehet Oh s z e g é n y g y e r m e k e k Mihez is kezdjenek ? Vigasztalja m a m á c s k a : »Itt v a n a j ó t e á c s k a H a ezt m e g i s s z á t o k Elmúlik
náthátok".
Keserű a t é a Nem j ó a z a m a t j a A három gyermeket E z nem
vidámítja.
De ím nyílik a z ajtó Belép a »Kis L a p «
kihordó.
Elfelejtve n á t h a , keserű t e á c s k a Boldog G y u l a , E d i t h és a kis Bélácska.
Hogy bácsi
Legnagyobb szenvedélyük a rébuszgyártás. Jön nek is a képrejtvények csőstül. Csaknem kivétel nélkül a »Székes-Fejérvár« s a »Félegyháza« járja. Amannál az óra lapján a mutató a fél-egyet jelzi, mellette egy kis parasztház meg egy a bötü. Emennél: egy szék, az 5 bötü, egy emberfej, egy ér s egy vár. Nehéz mindezeket a küldeményeket elhajlitanom a laptól. Sok türelemre, kifogásra, lele ményes kibúvóra van szükség, h o g y meg ne búsít sam a kis beküldőt s meg ne bántsam apát. Őszinte levélből — nem nehéz erre ráismerni — kitetszik már a későbbi ember: a bátor, a hunyász kodó, a büszke v a g y a hiu. Jelentkeznek a lélek hajlamai s a jellem csirái. A későbbi hivatás szintén kiütközik ez írásokból. Élelmességét azonban csak egynek tapasztaltam. Bizonyos rabattért, például, hajlandó terjeszteni a »Kis Lap«-ot, melyet külön czéljaira is föl szeretne használni. »Aki — írja — e g y laterna magicát akar venni, aki tavalyi tan könyveit hegedü-húrok v a g y levélbélyegek ellen akarja becserélni stb. az írjon K Gergelynek N—sba.« Ellenben hányan tudakolják, ha ismerek-é valahol egy szegény gyermeket ? Küldenének meleg ruhács kát neki télire vagy befőttet s pénzt, ha beteg. »Jó Sziv« czimű rovatom a megmondhatója, e réven hány ezer forint jutott már ínséges árváknak s h o g y a Stefánia-kórházban ágyacskát s a bölcsődében bölcsőt jutott alapítanom az én apró hiveim szere-
tétéből. Mert a legtöbbjét a szeretet mozgatja. S köz tük még ilyen gyöngéd is akad, intvén engem óva tosságra : a soraimat
gyermekek
adni, mert én nekem b á r á n y h i m l ő m v a n .
. . . kérem
ne
tessék
ezt
F.
kezébe Feri.
Van lapomnak egy rovata, amely ellen soká küzdöttem, de az ádáz vetélkedés utóvégre is rá szorította a kiadó-társulatot s vele a szerkesztőt. E z a lutri-játék. U g y a n i s : a helyes megfejtés be küldői közül az, akit elsőnek sorsolnak ki, kap ilyen v a g y amolyan képes könyvet. Elneveztem ravaszul »jutalomnyereménynek«, hogy jusson ki az érdem nek is, ne csak a buta véletlennek. A nyertes persze csak egy lehet. A hoppon maradtak ezrei már most jajgatva törnek rám, h o g y hát az ő nevük tán bele sem került a »Forgó bácsi kucsmájába«, mivel hogy ők sohasem nyernek. Hasztalan prédikálom nekik, m o n d v á n : hiszen az a dicsőség, hogy meg fejtették a rejtvényt! De a gyermek szivében már ott fészkel az ördög s én onnan kitömjénezni többé nem birom. Kegyetlenség volt ennek a szerencse játéknak a kitalálása. A kapzsiság mételyével ron totta meg e tiszta kebleket. Számosak az olyan leveleim, amelyeknek egyet len, de az én szememben nagy becsük az, hogy primeurök, a megszerzett irástudománynak első gyü-
mölcsei. »Engedje, hogy a Kis Lap oltárára tegye le első áldozatkép«, írja fiacskájáról egy emphaticus anya. Van még egy tisztem e gyermeki lap körül — de ez nagyon szomorú. A búcsúztatás. Az én gyászharangocskám némelykor hetekig el sem akar némulni, annyian hullnak el az én kis virágszálaim. Hogy ilyen korán kell sirba szállniok, szívszaggató. T a l á n oktalanság is megszomorítani e kongatásokkal a gyermeki szivet. De mikor a sirató" szüle u g y meg enyhül bele! Meg aztán a költő szava szerint a kis halott úgyis megélvezte, ami a világon a legédesebb : a nap sugarát s az édesanya csókját. . . . fogadja
egy
megtört
megemlékezett i m á d o t t s milyen
jó,
milyen
anya
kis fiamról.
hálás
köszönetét,
Egyetlen
szorgalmas ! Halála
ölembe hajtva fejét e l s z e n d e r ü l t .
hogy
g y e r m e k volt
közeledtekor
az
H a l á l a előtt n é h á n y percz-
czel igy s z ó l t : »A m e n n y o r s z á g o t látom !« Majd »édes a n y á m , a
világon
vagyok
még?«
r o s s z u l . Már s z o m b a t o n
Husvét-hétfőjének
nem
volt
reggelén
megmaradásához
n y ü n k . Mégis t u d t a , h o g y s z o m b a t i n a p v a n .
»Hol v a n a z
én Kis L a p o m ?« kérdezé. S o l v a s t a t t a m a g á n a k . szenvedett, az ő kedves kájában.
Bocsásson
lapja ott volt
lett remé
Midőn ki
mellette az á g y a c s -
meg, h o g y
ilyenekkel
őrült v a g y o k fájdalmamban . . .
özv.
háborgatom, K.
de
Ferenczné.
* . . . ha v i s s z a n é z h e t az égből az én Ilonkám, h á l á t intene F o r g ó bácsinak a z o k é r t a meleg s o r o k é r t , melyeket olvasni j ó l e s e t t fájdalmas s z i v ü n k n e k . . .
V.
Irén.
. . . én k i s z a b a d u l t a m a s k a r l á t b ó l , de a kisebbik, a G u s z tika
belehalt, pedig
milyen
erősen
s z e r e t t ü k ! Már ő nem
j á t s z i k mivelünk.
A'.
Laczi.
#
. . . hű
kis
eltemettük. korában a
olvasója
S. Viliké
Agybetegség sirba.
örvendjen, a
ki
ma
ment
utolsó
vitte 9 éves d r á g a
Nincs
már, aki
különösen
a Forgó
a szerkesztői
dicséreteket s t b . b ö n g é s s z e .
Ez volt
útjára :
fiamat
bimbó
bácsi
lapjának
dorgatóriumokat,
édes kis
rovata.
fiam
kedvelt
Dr.
S.-né.
S z o m o r ú s z í v v e l írom levelemet, h o g y csak m a g a m alá írni, eddig ezt m i n d é g hugocskámmal még
előtte
irtuk.
való
ketten, a z
Nagyon
nap
is,
szerette
mielőtt
én ő
örökre
fogom
felejthetetlen a
>Kis
kis
Lapot«
behunyta
drága
szemecskéit á g y a c s k á j á b a h o z a t t a az u t o l s ó s z á m o t és g y ö nyörködött benne. Mindég
tervezgettük
miként
fogjuk
egyszer
magunkat
b e m u t a t n i kedves F o r g ó bácsinak, és a kegyetlen s o r s egy s z e r r e hirtelen e l r a b o l t a
tőlem egyetlen testvérkémet. Sz—k
Kalicza.
* íme, igy váltakozik a derű és bánat még ebben a kicsiny világban is. Amint befejezésül még egyszer átlapozom e leveleket, mielőtt — nyilván örök időkre — elzárnám őket a fiókba: szemem megütközéssel akad meg az egyiken. Levél u g y a n ez is, de nem irott, hanem nyomtatott bötüs, amolyan tiprájtolt, a Yost v a g y a Kemington bácsi iskolájából. Szóval: gépírás. Ha már a felnőttekért is fájlalom ezt a józan egyformaságot, melynek semmi személyes szine, egyénisége s mely megfosztja a levelet egy kedves kéz melegétől:
mennyivel nagyobb veszteségnek köll tekintenem ezt a vívmányt, mely még a fejletlen gyermeki kezet is arra fogja rá, hogy zongorázva irjon. A jövő nem zedék talán a m ú z e u m üvegszekrényében fog álmél kodni eleinek iró-szerszámján: a lud- és vaspennán. Vége, vége immáron a szerelmes levél bájának, a — váltó és a bordereau erejének. Vagy tán hogy ez az egyetlen emberi intézmény, mely világ végéig fogja fenntartani a kézirás mes terségét ? * Kelnőtt, sőt apa- és anya-sorba lépett régibb olvasóim leveleiből végezetül ide igtatok kettőt: Kedves F o r g ó Bácsi ! Huszonöt
éve
megkezdte
már
annak, hogy
családunkban
a Kis-Lap
első
száma
gyermekmulattató s egyszersmind
o k t a t ó i szerepét. Az évek m u l t á v a l szerény
nemcsak
e
kedves
kezdetből a g y e r m e k u j s á g o k
j á r a , vele
haladtunk
mi is
lap
emelkedett
legmagasabb
a k o r b a n , s így
a
niveau-
jutottunk
oda
h o g y 10 kis t e s t v é r ü n k is túllépte a g y e r m e k k o r h a t á r á t . — Elmultak a b o l d o g
idők, midőn
alig-alig
tudtuk bevárni a
s z o m b a t o t , a lap megjelenésének idejét ; a z é r e t t e b b szellem, lélek, más, neki j o b b a n megfelelő táplálék u t á n bár a z é r t g o n d o l a t b a n perczeinek szerzőjét,
hűen
ápolja a m u l t a k
— a k á r a felnőtt
vágyakozik, legkedvesebb
ember
ápoló-nevelő
dajkáját. — Midőn tehát
oda
értünk, h o g y 25
évi
hűség
után
meg
kell s z ü n t e t n ü n k előfizetői v o l t u n k a t , nem m u l a s z t h a t j u k el, hogy
igaz
köszönetünket,
mély
hálánkat
ne
nyilvánítsuk
kedves
Forgó
Bácsinak, kinek lő érdeme, h o g y a gyermek
v i l á g ö r ü l h e t K i s - L a p j á n a k s ki i g a z á n p á r a t l a n szeretetet és t ü r e l m e t t a n u s i t a p r ó - n a g y o b b hivei s azok kis ügyei iránt. Hozzánk
is
szeretetünk hinni
alig
mindenkor
kárpótolta
a
e
legjobb
gyakori
merem. — Legyen
bármely
eseménye,
feledtetni
velünk
sorsunk a
alatt még számos
»Bácsi«
volt,
meggyőződve, hogy bármely
Kis-Lapot,
s
bár
alkalmatlankodásainkért,
mely
fordulata hogy
a
jövő
sem
bölcs
fogja
vezetése
évekig s a z u t á n is erkölcsileg, a n y a g i l a g
emelkedve, betölthesse h i v a t á s á t , őszintén
kívánjuk.
Isten áldja meg F o r g ó Bácsit minden j ó v a l , s ha néha eszébe j u t n a k régi hivei, gondoljon a k k o r mireánk is, kik h ű s é g b e n és s z e r e t e t b e n igaz hivei v o l t u n k . Kiváló tisz telettel : M . . . . íeslvérek. * T i s z t e l t » F o r g ó bácsi* ! Engedje meg
hogy
körülbelül
husz
év
után
ismét
keressem s o r a i m m a l és u g y a n a v v a l a megszólítással
fel
illessem,
melyet a n n y i sok éven át h a s z n á l t a m . Nem a k a r o m elmulasz t a n i a z t a z a l k a l m a t , h o g y Dezső
Ham első levelét küldi a
mi k e d v e s F o r g ó bácsinknak, h o g y ne T e g n a p midőn
kis fiam
olyan
üdvözöljem
boldogan
első s z á m » K i s - L a p o t « és örömmel e s z e m b e j u t o t t a z a z idő, mikor
vette
szintén.
kezéhez az
m u t o g a t t a mindenkinek,
én is hasonló örömmel és
i z g a t o t t s á g g a l v á r t a m a »Kis L a p « e g y e s s z á m a i t . Bizony n a g y idő h u s z év ! mert
akkor
k a p t a m én is a z
első s z á m o t . K í v á n o m tehát őszinte s z í v b ő l , h o g y uj kis olvasója épen o l y a n élvezetet
találjon a »Kis
m a m á j a talált a n n y i fiával
elmondhassa
éven »éljen
Lap«
át, és sokáig
Forgó
tisztelettel üdvözli » F o r g ó b á c s i U régi J V — y Dezsöné *
o l v a s á s á b a n , mint a
h o g y ő is e g y k o r bácsi !«
a
kis
Kiváló
olvasója szül.
S—i
Ella.
E sorokból s a közibéjök tűzdelt levél-közle ményekből megérti s megérzi a m a g y a r szüle: a nevelésnek, tanításnak és magyarításnak mekkora munkáját végezte 34 éves fönnállása óta a »Kis Lap«. Nem hálát követelek, mert boldogan végeztem s vége zem még jelenben is ezt a hivatásomat. De ennyi évek után legyen szabad rámutatnom a legrégibb magyar gyermek-ujság üdvös hatására s hódításaira. Elvárom, hogy egykori kis olvasóim gyermekei és unokái mind sűrűbben sorakozzanak a »Kis Lap« köré.
Forgó
bácsi.
KépeskönyveK és elbeszélésen. Kozma Andor. Gyermek-Álmok. 3—G éves gyerme kek s z á m á r a . Képeskönyv. Ára
Kozma
Andor
verseivel
— Az uj Kóezos Peti. 3 — 6 éves gyermekek s z á m á r a . K é p e s k ö n y v . Kozma A n d o r verseivel. — BohÓCZ-VÜág. K é p e s k ö n y v Kozma Andor
versei
vel.
Robinson CruSOe története.
Az eredeti elbeszélés n y o m á n gyermekek s z á m á r a irta liadó Vilmos. Má sodik j a v í t o t t k i a d á s . S z á m o s fametszettel. A r a díszes b o r í t é k b a kötve U g y a n oly v á s z o n k ö t é s b e n
Robinson Krusoe élete és kalandjai.
Átdolgozta Donászy Ferencz. H a t s z í n n y o m a t u képpel és s z á mos s z ö v e g r a j z z a l . A r a d i s z k ö t é s b e n
Roboz Andor. Erdőn, mezőn. Képeskönyv. 3—6 éves gyermekek s z á m á r a . Koboz Andor verseivel. Díszesen kiállított n a g y a l a k ú k ö n y v . A r a — Napsugárban. Képeskönyv. Koboz Andor v e r s e i - , vei. Díszesen kiállított n a g y a l a k ú k ö n y v . — Vidám Órák. K é p e s k ö n y v . Koboz Andor verseivel. Díszesen kiállított n a g y a l a k ú k ö n y v . A r a 2 K !\0 f — Mi van Odabent ? K é p e s k ö n y v . Koboz Andor verseivel. Díszesen kiállított nagyalakú könvv. Ára — Madárvilág. Képeskönyv. Koboz A n d o r verseivel. Diszesen kiállított n a g y a l a k ú könyv. SzŐUŐsy Oszkár. A mi Gazsink. ligy gyermek életé ből. Bemutatja Forgó bácsi. Képekkel. Á r a színes b o r í t é k b a n kötve
Torjó bácsi Könyviára. S—12
éves
gyermekek
részére.
E gyűjtemény czélja nem egyéb, mint magába foglalni é s k ö z r e adni mindazt, ami szépet é s nemeset, élvezetest é s t a n u l s á g o s t találunk a »Kis Lap« régibb köteteiben, de kivált a népek költé szetében ; ami h o s s z ú időkön át valóban rászolgált a g y e r m e k i érlelem é s érzület fejlesztésére; ami örök becsénél fogva meg érdemli, hogy mindenkor ujra m e g újra fölvegye nevelő e s z k ö z e i k ö z é . »Forgö bácsi könyvlárában« minden e g y e s kötet e g y önálló e g é s z , s egyenlő alakú é s terjedelmű kötetekben. Minden kötet s z á m o s képpel s d i s z e s angol v á s z o n k ö t é s b e n jelen m e g . I. N c l l i k e é s E l b e s z é l é s e k a kandalló mellett. Számos képpel. Ára d i s z e s angol vá szonkötésbén II. A k a k u k ó r a . S z á m o s kép pel. E g y l y u k a s h a t o s t ö r t é n e t e é s egyéb elbeszélések. D í s z e s ang. v á s z o n k . III. K i s m e s e k ö n y v . Grimm test vérek gyűjteményéből. V á l o gatott meséli. S z á m o s fametszetü ábrával. Ára d í s z e s angol v á s z o n k ö t . IV. A p r ó s z n - i a r a b o k gyer mek előadásokra. Több kép pel. Ára d i s z e s angol v á szonkötésben V. A e s o p u s t a n u l s á g o s m e s é i . S z á m o s képpel. Ára d i s z e s angol v á s z o n k ö t . VI. B e r t i é s B e r t a , v a g y a h ű ség és szeretet győzelme. Kalandos elbeszélés 10 feje zetben, melynek színhelye két vijágrcsz. S z á m o s kép pel. Ára d i s z e s angol v á szonkölésben VJI. Matyi é s P e t i , v a g y a z élet egy koráiszigeten. Ka landos elbeszélés. S z á m o s képpel. Ara d i s z e s angol v á s z o n k ö t é s b e n ... 1 K 60 f VIII Az a r a n y h e g y é s a k o libri m a d á r és egyéb elbe szélések. Számos képpel. D i s z e s ang. v á s z o n k . 1 K 60 f
1
IX. T ü n d é r m e s é k . S z á m o s kép pel. Á r a d í s z e s angol v á szonkötésben X. K é t k a r á c s o n y - e s t é s e g y é b elbeszélések. S z á m o s k é p pel. Á r a d í s z e s angol v á szonkölésben XI. R o s z c s o n t F e r k e k a l a n d j a i v i z é n é s s z á r a z o n . Elme séli : Ida néni. S z á m o s kép pel. Á r a d í s z e s angol v á szonkölésben XII. C z i r m o s czicza n a p l ó j á b ó l és egyéb elbeszélések. Szá m o s képpel. Á r a d í s z e s a n gol v á s z o n k ö l é s b e n 1 K 60 f XIII. R e g é k a g o r o g h a j d a n k o r b ó l . — Elmeséli Szidi néni. S z á m o s képpel. Á r a d í s z e s v á s z o n k ö t . 1 K 60 f X I V . K i s e l b e s z é l é s e k . Elme séli Ida néni. .Számos kép pel. Á r a d i s z e s angol v á szonkötésben XV. A titok és egyéb elbeszé l é s e k . S z á m o s képpel. Á r a d i s z e s angol v á s z o n k ö t é s bcn X V I . Mit b e s z é l n e k a h a r a n o k é s e g y é b elbeszélések, z á m o s képpel. Á r a d i s z e s angol v á s z o n k ö t . XVII. A k é t t e s t v é r és egyéb e l b e s z é l é s e k . S z á m o s képpel. Ára d i s z e s angol v á s z o n kötésben
f
Min
ILAJP,
A legtartalmasabb, és
legrégibb
legszebb
gyermetc-ujság. Szerkeszti
FORGÓ . BÁCSI. Megjelen
heten-
kint egyszer.
Előfizetési á r a negyedévre 2
korona.
A
»K1S LAP<
egyes
gazdagsága, által, nak ságát fel,
kiválóan bármely tekintve,
változatossága becses kötele,
olvasmányok.
korona
érdekes
tartalom
nagy
sokasága
bőségét
12 kötetnyi értékű
a az
— A "Kis
az olvasmányok
10 egész
s így 20—25
és a képek
kötetei
szép kiállítás,
ifjúsági
könyvet
és
Lapé gazdag
irattal pótol.
ér
MAGYAR MESE- ÉS MONDAVILÁG. A
MAGYAR
NEMZET
Meséli
BENEDEK ELEK. A képekel zolta
raj
Sséchy
Gyula. Öt kötetben.
E z e n kötetek mindegyike 0 0 szebbnél szebb eredeti magyar mesét, mondát és regét foglal magában,száz nál több kép pel. -
Ára kötetenkint
pompás
díszkötésben 6 korona.
EZERÉVES
MESEKÖLTÉSE.
AZ A T H E N A E U M MESEKÖNYVTÁRA Irta BENEDEK ELEK.
*
Szcchy
Gy.
rajzaival.
T
ARTALMA : I. A honfoglalás m o n d á i . II. M a d á r mesék. III. P á s z t o r mesék. IV. Vidám mpsék. V. C s u d a mesék. VI. Virág mesék. VII. Mesék és m o n d á k M á t y á s királyról. VIII. K r i s z t u s legendák. IX. Hetedhét o r s z á g ellen. X. Apró mesék. XI. K a t o n a mesék. XII. M o n d á k és legendák. XIII. K a l a n d o s mesék. XIV. Székely földi m o n d á k és mesék. XV. Állatmesék. XVI. Bohókás mesék._ XVII. V i l á g s z é p mesék. XVIII. T ü n d é r mesék. XIX. Óriások és t ö r p é k . X X . A t a t á r j á r á s mondái és e g y é b mesék. Ara
kötetenkint
csinos
kötésben
egy
korona.
GYERMEKEK iüÖRÖMEi=
Negyedévre 2 korona. Félévre 4 korona. Egész évre 8 k o r o n a .
A „KIS L A P " hazánk legrégibb gyermekújsága 7—12 éves gyermekek
számára.
J
