Nyugat-magyarországi Egyetem – Apáczai Csere János Kar - PhD konferencia 2013. február 19. Interdiszciplináris Szekció (Neveléstudomány, Nyelvtudomány, Pszichológiatudomány és Szociológiatudomány)
Palasicsné Szövényi Piroska Szociálpedagógia Intézeti Tanszék
A kiégési szindróma narratív pszichológiai megközelítésben A burnout szindróma, mely 2006 óta a Betegségek Nemzetközi Osztályozási rendszerében (BNO10) betegségkategóriaként is megjelent, egyre nagyobb figyelmet kap a munka világában. A krónikus emocionális megterhelések, stresszek nyomán fellépő fizikai, emocionális, mentális kimerüléssel jellemezhető állapot következményeként az egyén másokkal és magával szembeni attitűdje megváltozik, mely emocionális kimerültségben, deperszonalizációban és csökkent hatékonyságérzésben nyilvánul meg. (MASLACH-JACKSON 1982) Kutatásomban a szociális szakma területén dolgozók mentálhigiénés állapotát felmérve, a kiégési szindróma attitűdváltozásbeli jellegzetességére fókuszálva, a deperszonalizáció / cinizmus és az érzelmi kimerülés dimenziójának narratív elemeinek leírása a célom. A narratív pszichológia tudományos irányzatának egyik szintje az elbeszélést a pszichológiai jelenségek egyik megjelenési formájának tekinti (LÁSZLÓ 2005), mely jelenségek (állapotok, viszonyulások) a szöveg szintjén történő elemzések révén viszonylag egzakt módon beazonosíthatóakká válhatnak. Számos hazai kutatás bizonyítja, hogy a narratívumok ilyenfajta elemzése segítségével a pszichológiai jelenségek szöveg szintű, új típusú leírása nyerhető (PÓLYA 2004, POHÁRNOK 2004, PÉLEY 2004). Reményeim szerint kutatásom eredményei hozzájárulhatnak olyan pszichodinamikai jellegzetességek feltárásához, melynek segítségével a kiégési szindróma differenciáldiagnosztikai jellemzői beazonosíthatóakká válnak. Felhasznált szakirodalom: László J. (2005): A történetek tudománya. Új Mandátum Könyvkiadó. Budapest Maslach, C.- Jackson, S.E.: Burnout in Health Professions. A Social Psychological Analysis. In: Sanders GS- Suls J. (eds.): Social Psychology of Health and Illness. NJ Erlbaum, Hillsdale, 1982: 227-247. Péley B. (2004): A korai kapcsolatok és az élettörténeti elbeszélések néhány összefüggése. In.: Magyar Pszichológiai Szemle LIX. 3. 425-440. Pohárnok M. (2004): A térben való mozgás narratív dimenziójának vizsgálata borderline és depressziós betegek élettörténeti epizódjaiban. In.: Magyar Pszichológiai Szemle LIX. 3. 441454. Pólya T. (2004): A narratív perspektíva hatása az elbeszélő személy észlelésére. In.: Magyar Pszichológiai Szemle LIX. 3. 377-395. Kulcsszavak: kiégési szindróma, deperszonalizáció / cinizmus, narratív pszichológia
Kis Zita Margit Idegen Nyelvi és Irodalmi Intézeti Tanszék
A német felsőoktatás-pedagógia tanulságai A kompetencia alapú képzés a magyar felsőoktatás gyakorlatában témájú doktori disszertációm kapcsán igyekszem feltárni néhány, nagy hagyományokkal és eredményekkel rendelkező európai felsőoktatási rendszernek a kompetencia alapú képzés megvalósítására, illetve jobbítására tett törekvéseit. Köztük kiemelt szerepet szánok a német felsőoktatási rendszerben zajló folyamatoknak. Elsősorban azért, mert a magyar felsőoktatást – hagyományait, sajátosságait s legfőképpen szemléletét – erőteljesen meghatározta a német felsőoktatási példa. Ennek okán feltételezem, hogy ma leginkább ebben a rendszerben találhatjuk meg azokat a dilemma-párhuzamokat, amelyekre érdemes odafigyelni, megvizsgálni a felmerülő problémákra irányuló útkereséseket, megoldási törekvéseket. A „kutatás és oktatás egység”-e, a humboldti universitas központi ideája körül kialakult diszkussziók a 70-es évektől – a németországi felsőoktatás tömegesedése óta – napjainkig nem veszítettek aktualitásukból. Előadásomban szót ejtek a német felsőoktatás-pedagógia ezen új érájának főbb csomópontjairól, azokról a témákról, melyek köré az oktatási praxissal szorosan együttműködő felsőoktatás-pedagógiai kutatás rendeződött. Szólok azokról az intézetekről, egyesületekről, egyéb szerveződésekről, illetve publikációkról (folyóiratok, könyvsorozatok stb.), amelyek következetes rendszerességgel segítik az oktatás gyakorlatát, s a felsőoktatás minőségét a jövőre irányuló tekintettel szemlélik és definiálják. Kiemelt figyelmet szentelek a németországi felsőoktatás-pedagógiában – a józan német belátásra oly jellemzően – hangsúlyosan kezelt kulcskompetenciáknak, amelyeknek fejlesztését a német felsőoktatás-pedagógia meghatározó feladatának tekinti. Kulcsszavak: nemzetközi felsőoktatás-pedagógia, kulcskompetenciák, praxis és kutatás
Szilágyi Magdolna Idegen Nyelvi és Irodalmi Intézeti Tanszék
A győri oláh cigány közösség nyelvhasználatának hatásai az iskolai- és életesélyekre A hazai cigányság nagy részének az oktatási javakhoz való hozzáférésben jelentős hátrányokkal kell megküzdeni. Ez az esélyegyenlőtlenségi körülmény az életpályákra is meghatározóan hat. Ebben nagy súllyal szerepel a szegregált tanítás, a gyakran előítéletekkel terhelt szűkebb-tágabb többségi környezet. Sajátos helyet foglal el a nyelvhasználat, az anyanyelv használatához való alapvető emberi jog. Stratégiák, törvények, jogszabályok tekintetében mind az Európai Unió szintjén, mind hazai viszonylatban jól állunk. A megvalósítás viszont leggyakrabban csorbát szenved, éppen, mert a célcsoport gyenge érdekérvényesítő potenciállal rendelkezik (még). Kutatásomban a hagyományőrző győri oláh cigány közösség nyelvhasználatát térképezem fel szociolingvisztikai nézőpontból. A vizsgálat a következő aspektusokra fókuszál: nyelvválasztás, nyelvtudás, nyelvi attitűdök (az anyanyelven belüli változatok és a többségi nyelv használata valamint a nyelvmegtartással, nyelvcserével, nyelvtudással kapcsolatos attitűdök), kisebbségi és többségi sztereotípiák és előítéletek, etnikai identitás. Különböző korosztályok –közöttük végzős nyolcadikosok – lekérdezésével próbálom kutatni az összefüggéseket a nyelvhasználati lehetőség és az életút között. A nyelv presztízse vagy annak hiánya meghatározó nyomokat hagy a személyiségben. Feltételezésem szerint a helyi nyelvi közösségre is igaz az a megállapítás, hogy kevesen jutnak középiskolába, és onnan nagy részük lemorzsolódik. Az esélyegyenlőtlenség „kulminációs pontja” tehát a középiskolában van, amin határozott intervencióval lehetne változtatni. Ehhez európai „jó gyakorlatokat” hozok fel példaként. Kulcsszavak: nyelvhasználat, esélyegyenlőtlenség, stratégia, nyelv presztízse, jó gyakorlat
Sipos Judit Idegen Nyelvi és Irodalmi Intézeti Tanszék
A multikulturalizmus mint esély A kutatás célja A multikulturalizmus az egyik definíciója szerint az emberi társadalmak működésének idealisztikus formáját jelenti, ahol a kultúrák egymást gazdagítják anélkül, hogy a kulturális különbségek eltörlődnének. Kutatásom célja, hogy a multikulturalizmust esélyként definiáljam. A kutatás módszerei Kutatásomban a kérdőíves módszert fogom alkalmazni. Figyelembe kell vennem, hogy a kisebbségek nem homogénebbek, mint az emberek más kategóriái, vagy a „többség” egy adott társadalomban. A kutatás forrásai (elsődleges, másodlagos források) Az elsődleges források olyan információkat szolgáltatnak, melyeket felhasználva a kutatás célját el tudom érni. Mivel eddigi kutakodásom alapján leszögezhetem, hogy nem állnak rendelkezésemre bővebben a szekunder források, ezért leginkább a primer forrásokra kell támaszkodnom, ha a tényeket, szokásokat, szándékokat, motívumokat, az interkulturális attitűdöket a mintám esetében fel szeretném tárni. A kutatás (várható) főbb eredményei A kutatás eredményeinek tekinthető, amennyiben választ kapunk a hipotéziseinkre, azaz a hipotéziseink megerősítést kapnak, vagy cáfolatot nyernek. Ha meg tudjuk határozni - például, hogy mintánk szempontjából milyen az „ideális” multikulturális személy, milyen az identitása, milyenek a kötődései a kisebbségi társadalomhoz és milyenek a többségihez. Az interkulturalitás indikátorai: 1) többnyelvűség (plurilingualizmus): nyelvtudás szintje, nyelv használata (hol, mikor?) 2) plurikulturalizmus/multikulturalizmus: kulturális ismeretek átadása az iskolában (a többségi társadalomról), ismeretek a „másikról”, személyes és virtuális (médiumok) kapcsolatok a többségi társadalom tagjaival 3) tolerancia: több identitástudat Kulcsszavak: multikulturális esély, interkulturális attitűdök, komparatív vizsgálat, kisebbség.
Boldizsár Boglárka Idegen Nyelvi és Irodalmi Intézeti Tanszék
A 10 és 12 éves általános iskolás tanulók anyanyelvi és angol nyelvi beszédfeldolgozási folyamatai és ezek olvasási készségre és olvasott szövegértésre gyakorolt hatása Kutatásom célja az általános iskolás (10 és 12 éves) tanulók angol nyelvi beszédpercepciós folyamataiban előforduló problémák feltárása az anyanyelvi beszédfeldolgozási folyamatok tükrében, valamint annak feltérképezése, hogy ezek a folyamatok milyen összefüggésben állnak és milyen hatással vannak a tanulók anyanyelvi és idegen nyelvi olvasási készségére és szövegértési teljesítményére. Célom továbbá annak vizsgálata, hogy vajon tapasztalható-e különbség, és ha igen, milyen mértékben, az intézményes keretek között zajló idegennyelv-tanításban résztvevő korai (első osztály) és későbbi (harmadik osztály) életkorban kezdő – angol nyelvet tanuló – gyermekek idegen nyelvi percepciós bázisa között. A fenti kérdések megválaszolásához a dolgozat elméleti része három fő témakört tekint át: a beszédfeldolgozási folyamatok működését és az azokhoz szükséges nyelvi és nem nyelvi folyamatokat; a kisgyermekkori idegennyelvtanulás témához tartozó lényegesebb pszicholingvisztikai és nyelvpedagógiai kérdéseket; és az írott nyelv (olvasás) tanulásával kapcsolatos folyamatokat és metodológiai aspektusokat. A disszertáció gyakorlati része 228 győri és Győr környéki általános iskolás tanuló körében végzett kutatás eredményeit ismerteti. A két nyelven (magyar és angol) történő beszédészlelési és beszédmegértési folyamatok kvalitatív és kvantitatív eredményeinek feltárása mellett az anyanyelvi és az idegen nyelvi olvasási készség és olvasott szövegértés vizsgálatával foglalkozik. A kapott eredmények összevetése által lehetőség nyílik a fent említett folyamatok közti összefüggések feltérképezésére. A disszertáció záró része egy rövid – anyanyelvi és angol nyelvi beszédfeldolgozási folyamatok fejlesztését célzó – gyakorlatgyűjteményt tartalmaz. Források: Gósy Mária (1995) GMP-diagnosztika. A beszédészlelés és a beszédmegértés folyamatának vizsgálata. Budapest: NIKOL GMK. Gósy Mária (1997) Listening to English. Tesztcsomag az angol nyelvi beszédészlelés és beszédmegértés vizsgálatára. Budapest: Nikol Kkt. Kulcsszavak: beszédészlelés, beszédmegértés, olvasott szövegértés, kisgyermekkorai idegennyelv-tanulás
Makkos Anikó Idegen Nyelvi és Irodalmi Intézeti Tanszék
Írásbeli szövegalkotás a közoktatásban és utána Előadásomban megvizsgálom, hogy a 2003-as és 2007-es Nemzeti Alaptanterv (NAT), ami a mai egyetemisták általános és középiskolai tanulmányai szempontjából mérvadó volt, milyen módon szabályozta az írásbeli szövegalkotás fejlesztési feladatait az általános iskola utolsó két évfolyamán és a középiskolában. Ennek tükrében a továbbiakban áttekintem, hogy a központi középiskolai felvételi (2004-2012) és a kétszintű érettségi (2005-1012) középszintű írásbeli szövegalkotási feladatai magyar nyelv és irodalom tantárgyból mennyire tükrözték a NAT-ban megfogalmazott elvárásokat. Ezek után összehasonlítom a két szövegalkotási feladat központi javítási útmutatóit, ami rávilágít arra, hogy milyen kritériumoknak kell megfelelni a két vizsgaszövegnek az általános és a középiskolai tanulmányok befejeztével. Végezetül bemutatom, hogy a felsőoktatásban születő anyanyelvi írásbeli szövegek miben térnek el a korábban bemutatott szövegektől, és hogy esetükben miért van szükség egy másfajta értékelési kritériumrendszer kidolgozására. Rámutatok azokra a problémás területekre is, amelyek további fejlesztésére szükség lenne a felsőoktatásban ahhoz, hogy minőségileg javuljanak a felsőfokú tanulmányok során születő írásbeli szövegek. Előadásomban támaszkodom az anyanyelvi szövegalkotás klasszikus és legújabb kutatásainak eredményeire, többek között Antalné Szabó Ágnes, Horváth Zsuzsanna, Kádárné Fülöp Judit, Kernya Róza és Molnár Edit Katalin írásaira. Kulcsszavak: írásbeli szövegalkotás, NAT vizsgák, szövegminőség, értékelés
Verebélyi Gabriella Gyógypedagógiai Intézeti Tanszék
A tanulásban akadályozott tanulók helyesírásának fejlődése A tanulásban akadályozott tanulók az össz tanulói népesség közel 15%-át teszik ki. Ezeknek a gyerekeknek 2-2,5 százaléka enyhén értelmi fogyatékos. A fennmaradó 12-13 %-ot viszont az a csoporthoz tartozók jelentik, akik a kedvezőtlen szociális hátterük miatt tartós és átfogó tanulási problémákkal küzdenek már iskolás éveik kezdetétől. Az anyanyelv-elsajátítás, a nyelvi szocializáció során meghatározó a szocio-kulturális környezet, az ebből adódó eltérő nyelvhasználati minták. A nyelvi szocializáció elsődleges közege a család, az itt elsajátított orális kultúra. Bernstein szerint a család által közvetített nyelvi kódok már a gyermekkor kezdetén meghatározzák az egyén társadalomban elfoglalt későbbi helyét. Ezek alapján a család által nyújtott anyanyelvi minta előnyt vagy hátrányt jelenthet a gyermek számára már az iskolába lépés kezdetétől. Jelen kutatás az első osztályba lépő tanulásban akadályozott első osztályos tanulók spontán mondatalkotási jellemzőit elemzi. Arra a kérdésre keresi a választ, hogy a nyelvi hátrány milyen mértékben befolyásolja az első osztályosok anyanyelv-elsajátítását. Feltételezem, hogy a nyelvi szocializáció eltérő útjai egyénre és csoportra jellemző sajátosságokat hoznak létre a spontán mondatalkotásban lexikai, morfológiai és szintaktikai szinten is. Ezek az eltérések nehezítik az olvasás, írás és később a helyesírás jó színvonalú elsajátítását is. A vizsgálat eredménye hozzájárulhat ahhoz, hogy többek között az elsős tanulók oktatásának módszertani eszköztárát még jobban hozzá tudjuk igazítani a gyermekek egyéni képességeihez, sajátos igényeihez, ezáltal eredményesebbé, sikeresebbé válhat számukra az iskolai követelményeket teljesítése.
Domán Gabriella Idegenforgalmi Intézeti Tanszék
Kooperatív eljárások alkalmazása a Számvitel alapjai II. elnevezésű órákon. Egy kísérlet bemutatása. Közgazdász hallgatóink körében a Számvitel alapjai elnevezésű tantárgy az, amelyet sokan nem tudnak kellő sikerrel teljesíteni. Ha valaki ezt a szót, vagy kifejezést hallja, hogy számvitel, a következő jelzők jutnak eszébe: száraz, nehéz, unalmas, érthetetlen. Több éve oktatom a tárgyat kisebb, nagyobb sikereket elérve, ugyanazzal az oktatási módszerrel, ahogy nekem oktatták, és ahogy oktatják iskolák szerte az országban. Sajnos ennek a módszernek az eredménye az, hogy ideig-óráig megmarad a sikeresen megszerzett tudás, azonban ez hamar elhalványul, noha a kurzuson tanult alapfogalmak a hallgatók későbbi tanulmányai során előfordulnak. Disszertációm témája felsőoktatás-didaktika, melynek részeként egy kísérletet végeztem közgazdász hallgatók szemináriumi vezetőjeként a Számvitel alapjai II. elnevezésű órákon. Előadásomban ennek a kísérletnek az előkészítéséről és a meglévő eredményeiről számolok be. Az eredmények feldolgozása folyamatban van, egyelőre kevés adat áll a rendelkezésemre ahhoz, hogy igazolni tudjam a kísérlet sikerességét vagy éppen ellenkezőleg, annak sikertelenségét.
Várszeginé Gáncs Erzsébet Ének-zenei Intézeti Tanszék
Folklórizmus az iskolában. Alternatív és hagyományos tantervek, pedagógiai eljárások a művészeti nevelésben A művészeti nevelés, a néphagyomány megjelenése iskolai keretek között nem független azoktól a szabályozóktól, amelyek a közoktatás egészének működését, a tanítás tartalmát és munkaformáit meghatározzák. Vajon e dokumentumok által meghatározott keretek milyen lehetőségeket jelentenek, milyen normákat, elvárásokat fogalmaznak meg e nevelési terület érvényesítésére? Az 1980-as évektől „alternatív pedagógiai mozgalomként” aposztrofált innovációs folyamat indult el, mely időszak legfontosabb tényezőjeként említhető az 1985-ös oktatási törvény. A törvény kínálta szakmai autonómia eredményeként egyre növekedett a reform- vagy alternatív pedagógiai programmal működő iskolák száma, valamint számos, addig nem alternatív programmal működő intézmény választotta nevelési programjaként egy-egy reformkoncepció adaptálását, vagy dolgozta ki saját alternatív pedagógiai programját. Ebben a reformszellőben születtek olyan tantervek, melyek a népművészet formanyelvére támaszkodva komplex művészeti programmal segítették elő az életkori sajátosságok figyelembevételével a személyiség kibontakozását. A célok között találjuk a hagyományok továbbéltetését a művészeti nevelés gyakorlatorientált módszereivel, melyek lényege a komplexitás, kreativitás és problémamegoldás. A tantervek összehasonlításon túl igyekeztem követni a KOMPmozgalom mögötti oktatáspolitikai küzdelmet, a „magyar komprehenzív” iskola megteremtését segítő-hátráltató törvénykezés folyamatát is. Doktori disszertációm középpontjában elhelyezkedő Kalendárium komplex művészeti tanterv keletkezése során felmerülő kérdések mentén kívántam vizsgálni a hagyományőrzés- ápolás generációkon átívelő megjelenésének motívumait. Vizsgálódásom kiterjedt a tanterv elterjedését befolyásoló tényezők vizsgálatára. Ennek feltárásához interjút készítettem az 1990-es évek elején, a komprehenzív iskolamodell elterjesztésében, a Kalendárium komplex művészeti tanterv kidolgozásában részt vett iskolák pedagógusaival, igazgatóival. Kulcsszavak: oktatási törvény, tanterv, alternatív, néphagyomány, művészeti nevelés
Lampert Bálint Pedagógia Intézeti Tanszék
Curriculum-tervezés az „Ember a természetben” műveltségi területen A 21. század kihívása a fenntartható fejlődés elveinek és gyakorlatának megvalósítása. Az új kultúra közvetítéséhez nélkülözhetetlen a tudomány és az oktatás összefogása, amely a pedagógia megújulását teszik szükségessé. A kutatásom célja egy az iskolai és iskolán kívüli nevelő-oktató munkát jelentősen elősegítő olyan curriculum tervezet összeállítása, amely a fenntarthatóság elveinek tanításához alternatív tananyagtartalmakat és módszertani kultúrát kínál. A doktori munkám elméleti alapját témavezetőm, Dr. habil Kováts-Németh Mária környezetpedagógia koncepciója adja. Az abban lefektetett pedagógiai elvek mentén építem fel az alternatív tananyagtartalmat. Az alternatív tanterv tartalmi kialakításában az új kerettanterv döntő befolyással bír, mert a korábbi gyakorlattól eltérően a kötelezően tanított tananyag 90%-át megszabja, ezáltal az eltérés meglehetősen beszűkült, azaz sokkal kevesebb tartalmi újítás alkalmazható. A kerettanterv Környezetismert és Természetismert tantárgyának (Ember és természetben műveltségterületének) alapos átnézése után arra a megállapításra jutottam, hogy a fejlesztés két irányban haladhat. Az első a kötelezően megadott témakörök esetében a módszertani kultúra fejlesztése, és a fenntarthatósággal kapcsolatos tartalmakkal kiegészítése a cél. Egyes esetekben, ahol a fejlesztési követelmény nem konkretizál teljesen tananyagtartalmat, ott pedig tananyag javaslat összeállítására törekszem. A másik út olyan új, kiegészítő témák oktatási anyagként való összeállítása, amely kiegészítő tartalomként a 10%-os szabad időkeretben lesz a helyi tanterv része. A szűkös órakeret kibővítéséhez nélkülözhetetlen a tantárgyközi kapcsolatok megerősítése, adott esetben a mindennapos testnevelés lehetőségének kihasználása a tantervfejlesztéshez kapcsolódó séták, túrák esetében. Irodalom: Bábosik István (2004.): Neveléselmélet - Nevelés az Európai Unióban. Osiris Kiadó, Bp. 2004. 616 o. Ballér Endre (2003.): A tanterv. 192-218.o. In: Falus Iván (szerk.) (2003.): Didaktika – Elméleti alapok a tanulás tanításához. Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp., 2003. 550 o. Bárdossy Ildikó (2002.): A curriculumfejlesztés alapkérdései. Távoktatási tananyag pedagógusok, pedagógusjelöltek számára a curriculumfejlesztés alapkérdéseinek tanulmányozásához és megoldási lehetőségeinek kipróbálásához. JPTE Tanárképző Intézet Pedagógiai Tanszék Pécs, 2002. 228 o. Czippán Katalin (2006.): Tanulás és oktatás a fenntarthatóságért – egy évtizednyi világméretű elköteleződés. 11-14. o, In: Varga Attila (szerk.) (2006.): Tanulás a fenntarthatóságért. OKI, Bp. 2006. 192 o. 2011. évi CXC. törvény A nemzeti köznevelésről 162. szám, 2011. december 29. 39622-39695. o. 2002/2007. (VII. 31.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló A Nemzeti Alaptanterv 2012 Magyar Közlöny, 66. szám, 2012. június 4. 10635-10848. o Kováts-Németh Mária: Az erdőpedagógiától a környezetpedagógiáig. Comenius, Pécs, 2011. Kerettantervek - http://kerettanterv.ofi.hu/ (letöltés időpontja: 2013. február 8.) Kulcsszavak: fenntarthatóság, kerettanterv, curriculum, természettudományos kompetencia, környezeti nevelés
