A KIÉGÉS MEGELŐZÉSE A burn-out szindróma fázisai és jellemzése (2 óra) A kiégést tizenkét lépcsős folyamatként írhatjuk le, a stádiumok között nincs éles határ. A szakaszok élethelyzettől és személyiségtől függően különböző intenzitással jelentkezhetnek:
A bizonyítani akarástól a bizonyítási kényszerig
Arra való törekvése a segítőnek, hogy ideális legyen. Ezen ideálok követését a környezet szorgalmazza, elismeréssel honorálja, serkenti. Segíthet annak a felismerése, amikor a bizonyítási igényből kényszer lesz. Megoldás lehet a természetes, saját munka- és életritmus kialakítása és a hozzá való alkalmazkodás.
Fokozott erőfeszítés
A bizonyításkényszer miatt egyre sürgetőbbé válnak a különböző feladatok. Megszűnik a feladatok delegálásának képessége, kialakul a kontrollvesztéstől való félelem. A külső szemlélő számára a segítő szorgalmasnak, célratörőnek látszik. Fáradtság és az eredményesség csökkenése alakul ki a teljesítmény állandó növekedéséből adódóan. Segíthet a feladatok egy részének delegálása, így csökken a megterhelés, az eredményesség javul.
A személyes igények elhanyagolása
A segítő elfelejti elintézni személyes dolgait, lassan eltűnhet az életéből az érzelem, a szerelem, a humor, a vidámság. Hazaviszi a munkát, a hivatalos elfoglaltság az egyetlen időtöltés. Ebben a stádiumban fontos lépés a felismerés: mi vezetett régebben pihenéshez? Az előre megtervezett napi- és heti rend segíti a kiegyensúlyozott életet.
A személyes igények és konfliktusok elfojtása
A segítő érzi, hogy jobban kellene vigyázni az egészségére, de mindent megtesz azért, hogy környezete ne vegye észre, mennyire aggódik a saját egészsége miatt. A testi kimerültség jeleire túlteljesítéssel reagál: a hétvégét átalusszák vagy végigsportolják, ezután még fáradtabbak lesznek. Ebben a stádiumban segíthet az intések komolyan vétele, az ad hoc reakciók helyett az alvás és a mozgásigény rendszeres, napokra való beosztása.
Az értékrend megváltozása
Az eddigiek során megtanult a segítő lemondani igényeiről, melyek mindig háttérbe kerültek, így lassan felborul természetes értékrendje is. Deformálódik az ítélő- és érzékelő képesség is.
Jellemző a régi, szoros kapcsolatok feladása, baráti kör elvesztése, egyedüllét. Segíthet a saját értékrend őszinte áttekintése: a helyes sorrend felállítása és annak mérlegelése, hogy milyen lépéseket tehet ezért.
A fellépő problémák tagadása
Megszűnik minden létezni, ami kívül esik a teljesítménykényszeren. A környező világgal való kapcsolat elvész. A feladatvégzésre irányuló fixálódás jellemzi ezt a stádiumot. Nyomasztó teherré válhatnak a baráti látogatások, beszélgetések. Nő az intolerancia. A gondolatvilág beszűkül, megszűnik a társadalmi események iránti érdeklődés. Mindenképpen fontos lépés a túlterhelés csökkentése. A változás az eltagadott valóság kimondásával kezdődik. Segíthet, ha sikerül az állapotukról beszélni.
Visszahúzódás
Nem hat a segítőre a környezeti befolyás, elmarad a másokkal való eszme- és érzelemcsere. A remény és a tájékozódási igény háttérbe szorul az állandó túlterhelés miatt. A totális kiszállás vágya szélsőséges jelenség lehet. Jellemző a visszahúzódás az elmagányosodástól való félelem. Segíthet annak a belátása, hogy mindenkinek szüksége van emberi kapcsolatokra.
Magatartás- és viselkedésváltozás
A külső vélemény meghallgatása elvész, mindent kritikaként értékel. A kapott szeretetre érzéketlenné válhat a segítő. Megjelenhetnek szenvedélyek vagy a velük való szakítás. Jellemző a szélsőségesség. Segíthet a változások felismerése és tudatosítása. Fontos a másoktól kapott gondoskodás és a kritika közötti differenciáló képesség visszaszerzése.
Deperszonalizáció
Jellemző az önérzékelő képesség elvesztése, a belső világgal való kapcsolat megszűnik. A segítő idegennek érezheti testét, elvész a veszélyérzet. Ettől a szinttől már csak szakszerű orvosi segítség jelentheti a megoldást.
Belső üresség
Ez az állapot tartósan elviselhetetlen, gyakran lelki betegségbe fordul át, félelem, pánikrohamok, klausztrofóbia jelentkezhet. Indokolt a szakszerű kezelés igénybe vétele.
Depresszió
Ebben a stádiumban az élet már értelmetlennek, reménytelennek, örömtelennek, tehernek tűnik. A fáradtság és kétségbeesés érzése állandósul, nehéz az ágyból felkelni. A megoldás gyors szakorvosi és pszichoterápiás beavatkozás lehet.
Teljes kiégettség
A kórképben a szomatikus és a pszichés veszélyeztetettség egyidejűleg jelentkezik. Ebben az esetben is a gyors szakorvosi beavatkozás jelentheti a megoldást. Fontos a ciklikus elképzelés, amely arra utal, hogy a folyamat számtalanszor megismételheti önmagát. Mindig szem előtt kell tartani, hogy hol tart az egyén ebben a folyamatban, hiszen a kiégés különböző fázisaiban különböző intervenciós lépéseket kell tenni. Brodsky és Becker a burnout kialakulását öt fázisba sorolta:
Az idealizmus szakasza
Nagy lelkesedés a szakmáért, a kliensért való intenzív fáradozás, a kollégákkal való intenzív kapcsolattartás. A segítés kudarcát saját kudarcként élik meg, irreális elvárások a kliens változni akarásával szemben, azonnali eredmények akarása. A határok feloldódnak a segítő privát és szakmai élete között.
A realizmus fázisa
Szakmája iránt elkötelezett, kooperatív együttműködés a kollégákkal, érdeklődés a kliens fejlődése iránt. A távolságtartás és a részvét megteremtésén fáradozik. Kreatív tervek, kezdeményezések iránti nyitottság.
A stagnálás vagy a kiábrándulás fázisa
Csökken az érdeklődés, teljesítőképesség, nyitottság. A klienssel való kapcsolat a legszükségesebbekre korlátozódik. A kollégákkal való beszélgetések terhesek, csak a védekező viselkedés megerősítését szolgálják.
A frusztráció fázisa
Szakmájukban visszahúzódnak, a klienseket becsmérlik, egyre több negatív változást észlelnek rajtuk. A kapcsolatban a megengedő és a tekintélyelvű stílus ingadozik. A szakmai, közéleti életből való visszavonulás annak értelmetlensége és üressége miatt. Kétségbe vonódik a saját hivatás értelme és értéke. A kliens egyre idegesítőbb.
Az apátia fázisa
A minimumra korlátozódik a klienssel való interakció.
A szakmai munka sematikusan történik a kliens felé a hangulat ellenséges. A segítő kollégákat kerüli, a helyzetváltoztatás lehetőségét elveti.
A burn-out kérdőív kitöltése és értékelése (2 óra) A kiégés mérési technikáinak a kialakítása angolszász területeken jelent meg először. A kutatások során számos szakember próbált meg különféle strukturált kérdéssorokat összeállítani, amelyek segítségével hatékonyan lehet mérni a burnout szindróma tüneteit. Maslach és munkatársai kifejlesztették a Maslach Burnout Inventory (MBI)-t, amelyet kifejezetten humán segítők (ápolók, szociális munkások, pedagógusok) burnout szindrómájának a vizsgálatára dolgozták ki. A kérdőív három dimenzióban méri a kiégés tüneteit: érzelmi kimerülés, deperszonalizáció, személyes teljesítmény. A kérdőív kitöltését követően egyéni értékelés, amelyet csoportos megbeszélés követ.
A burn-out önismereti vonatkozásai (3 óra) A burnout kialakulását egyrészt egyéni, személyiség, képesség-, készségbeli, másrészt munkaszervezeti tényezők befolyásolják. Megkülönböztetünk belső és külső tényezőket: Belső tényezők: A segítő foglalkozású emberek fejlett empátiás készséggel rendelkeznek. Fogékonyság más emberek problémái iránt Irreálisan magas elvárások (az egyénre önmagára és a környezetére vonatkozóan) Külső tényezők: Lelki megterhelést okozó szituációk gyakorisága Állandósult döntési helyzetek Nem megfelelő munkakörülmények Alacsony szintű munkahelyi motiváció és munkahelyi elégedettség Előremeneteli lehetőségek korlátozottsága Erkölcsi, anyagi elismerés hiánya Kompetencia szintek tisztázatlansága. Az egyén részéről meghatározó szerepe van az önismeretnek, tudnia kell a saját személyiségének a sajátosságairól, és ezeknek a sajátosságoknak a szabályozásáról. Az önszabályozási funkción belül fontos az önkontroll és a környezet feletti kontrol megtartása, valamint a tevékenység funkción belül a környezeti feltételek kezelése és az operatív magatartási módok alkalmazása. Nagy szerepe van továbbá az empátia helyes értelmezésének és alkalmazásának, mivel az empátiás kapacitás kimerülése a burn-out egyik legjelentősebb kockázati tényezője.
Csoportban alkalmazható technikák burn-out ellen (3 óra) Individuális és csoportos önmegismerés elsődlegesen a burn-out rizikófaktoraira fókuszálva, konstruktív konfliktuskezelési technikák elsajátítása, relaxációs technikák ismertetése (pl. autogén tréning), a pszichikus állóképesség fejlesztését szolgáló szerepgyakorlatok, az időmenedzsment alapjainak elsajátítása (egyéni napirend csoportos megbeszélése).
További munkahelyi támogató rendszerek ismertetése: stábmegbeszélések, szakmai továbbképzések, szupervízió…
Egyénileg alkalmazható technikák burn-out ellen (5 óra) A burnout-szindróma öndiagnózis. A segítő szakmában időnként meg kell állni és megfogalmazni: milyen motiváció tart a pályán és mit jelent a segítség? Hogyan látnak engem a kliensek, és hogyan a kollégák? A kiégés szakaszaiban hol tartok? A megelőzés fontos elemei a következők: Észre kell venni a kimerülés tüneteit Reális önismeret Relaxációt kell alkalmazni, személyes megoldást keresni Reális célokat kell kitűzni Segíteni kell a pozitív gondolkodást. Prevenciós lehetőségek Általános motiváció A munkával, hivatással kapcsolatban a saját személy fontosságának és jelentőségének érzése a munkahelyeken. Autonómia, szakmai fejlődés lehetősége. Anyagi-erkölcsi megbecsültség. A szakmai túlterheltség szabályozása. Személyes motiváció Professzionális segítő foglalkozás választásának átgondolása, tudatosítása. Aki segítő pályát választ, a motivációját egyedül vagy segítséggel tudatosítsa. A segítés ne válhasson kvázi pszichoterápiás szükségletté. A motivációk tudatossága döntő, a segítésen emocionális segítőkészség, altruizmus alapvető emberi tulajdonság, lásd irgalmas szamaritánus. Intervenció Beavatkozási stratégiák és technikák a segítő részére. A stresszteli szituációkat kevésbé személyes módon, inkább intellektuális, racionális vonalon kell megközelíteni. A stresszteli interakciókban az involválódást igyekezni kell csökkenteni. Szorosabbra szükséges fűzni a személyzeten belüli támogató, feszültséget csökkentő, felelősség-megosztásra lehetőséget adó kapcsolatokat. Krízisintervencíó A végstádium felrobbantja a szakmai szerep korrekciót és terápiás intervenciót igényel, mert nem a segítő szerep cluster-zavaraira vonatkozik, hanem az egész személyiséget érinti.
Reanimáció (5 óra) Az aktuális nemzetközi ajánlásoknak megfelelő eszköz nélküli újraélesztés (BLS). Felhasznált források: Bencés Ilona: Az ápolók és a kiégés. Nővér 19. évf. 3. sz./ 2006, 10-16. Fekete Sándor: Segítő foglalkozások kockázatai: Helfer-szindróma és Burnout-jelenség. Psychiátria Hungarica, 1991. VI. évf. 1. sz. 17-29. o. Hézser Gábor: Miért? –Rendszerelmélet és lelki gondozási gyakorlat. Pasztorálpszichológiai tanulmányok. Kálvin Kiadó, Bp. 1996.
Ónody Sarolta: Kiégési tüntetek( burn-out szindróma) kezelése és megoldási lehetőségei. http://www.oki.hu/oldal.php?tipus=cikk&kod=2001-05-ta-Onody-Kiegesi#top
