A kiadványt a Földművelésügyi Minisztérium Támogatta

A tartalomból... A szövetség története (4), Kertbarátok országszerte (12), Különleges zöldségekről (18), A káposzta házi savanyítása (24), Gyümölcsborok készítése (26), Gyümölcsfák metszése (28), Betegségek, kártevők elkerülése (34) A kiadványt a Földművelésügyi Minisztérium Támogatta

100 éves a kertbarát mozgalom 2016.

3

Hazánkban 1916-ban Diósgyőrben, vasgyári munkások alapították meg az első kertbarát kört, ezzel együtt a magyarországi kertbarát mozgalom alapjait is lerakták. E száz éve történt eseménynek, és az azóta eltelt időszakban mindazoknak állít emléket ez a kis kiadvány, akik tettek a magyar családellátó-, és kisárutermelői kertek kialakulásáért, fenntartásáért, vagy amikor épp arra volt szükség, akkor a megmentéséért. Köszönet az elődöknek! Impresszum A „Százéves kertbarátság” című kiadvány a Földmővelésügyi Minisztérium támogatásával készült 2015. decemberében. Kiadó: Kertészek és Kertbarátok Országos Szövetsége (1113 Budapest, Villányi út 70.)

Felelős kiadó a szövetség elnöke. Szerkesztette: Dr. Szent-Miklóssy Ferenc és Nagy Z. Róbert. Készítette az Oláh Nyomdaipari Kft., felelős vezető: Oláh MIklós vezérigazgató. ISBN: 978-963-12-3099-4

2016. a családellátó kertészkedés éve

4

100 éves a kertbarát mozgalom

A Kertészek és Kertbarátok Országos Szövetsége és tagszervezetei (KKOSZ – Kertszövetség) kiemelkedő jeles eseményhez érkeztek, ugyanis 100 éve, 1916-ban, az I. Világháború idején alakítottak először hazánkban családellátásra kertbarát kört Diósgyőrben, Közhasznú Kiskert Egyesület Diósgyőr-Vasgyár névvel. Érdemes visszapillantani, számvetést csinálni. A magyar nép a kert, a kertészet szeretetét még az őshazából hozta magával. Erre utal, hogy honfoglaló őseink a Kárpát-medencében talált – a kelták, a rómaiak által megteremtett – kertkultúrát nem pusztították el, hanem magas színvonalon továbbfejlesztették. A kerttel, a szőlészettel, a borászattal kapcsolatos szavaink ősmagyar eredetűek. A lakóházak többségének fontos tartozéka volt évszázadokon keresztül a konyhakert, a virágoskert, a gyümölcsös, a szőlőskert. Az óriási emberveszteséggel, rombolással járó török uralom, az osztrákokkal vívott harcok sem tudták tartósan elpusztítani a neves magyar kertészetet, a házak, a tanyák körüli kerteket. Kedvező fellendülés indult, amikor az 1700-as évek elején jelentős számú német telepes került a török pusztítások miatt elnéptelenedett területekre, vidékekre. Sok új módszert, fogást hoztak magukkal, színesítve a magyar kertkultúrát. Különösen felélénkült a kertészkedés a Kiegyezés utáni békés évtizedekben. Jelentős ültetvények is létesültek, kialakultak a gyümölcs és a szőlő termőtájak. A nagyobb területen gazdálkodók számos egyletet, egyesületet hoztak létre, hogy jobban, hatékonyabban tudjanak dolgozni, minél több termék kerüljön külföldre. Az elsősorban saját célra termelő családellátó (önellátó) szervezett kertbarát mozgalom kialakulásának első írásos nyomát pl. Csépányi Sándor miskolci kertbarátköri elnök, Dr. Adorján Imre főorvos, Dr. Dobrossy István, Kriston Béla, Rasztikné Nagy Erzsébet, Dr. Tihanyi Endre Diósgyőrben találta meg. Az I. Világháború idején, 1916-ban diósgyőri vasmunkások alapították meg a Közhasznú Kiskert Egyesületet, mert rájöttek: érdemes szervezetten működni a kertkedvelőknek, mert sokkal eredményesebb lehet a munkájuk, jobban tudják segíteni egymást. Országszerte sokan követték példájukat. Elődeink munkája megbecsüléseként, elismeréseként a Kertészek és Kertbarátok Országos Szövetsége kinyilvánította, megerősítette, hogy az 1916-os évszámot tekinti a szervezett magyar kertbarát mozgalom megalakulása, életre hívása időpontjának. Majd a II. Világháború borzalmai között is a lakosság a kiskertekben termelte meg a család szűkös ellátására a zöldség és gyümölcsféléket. A gyökerek mélyek és erősek, a kertbarát mozgalom erejét az „alulról” szerveződés adja.

www.kertszovetseg.net

Újraindultak

5

A civil szervezetek 1950-es évek elején történt országos betiltása után a kertbarátok voltak azok, akik az első adandó alkalommal, 1957-ben újraindultak. Számos helyen rájöttek, hogy csak akkor élhetnek jobban, lehet nagyobb a választék a család asztalán, a helyi piacon, ha minél többen szervezetten kertészkednek, ugyanakkor a kert az aktív, egészséges pihenés és kikapcsolódás helye is. Jó néhány betegségekkel küzdő ember gyógyult meg a jó levegőn, a kerti munka hatására. A kiskeresetűek, a kisnyugdíjasok számára a kert termékeiből származó jövedelem létfontosságúvá vált és az ma is. Először kertészeti szakkörök alakultak, majd sor került a nagyobb létszámú klubok és körök, szakcsoportok, kerttársulások alakítására is, attól függően, hol mire volt lehetőség, bátorság, támogatás. (Nyilvántartásunk szerint a legrégebbi, ekkor alakult kertbarát közösség a szarvasi Tessedik Sámuel Kertbarát Kör, amely 1959 óta működik.) Széles körű új népi élet-, illetve termelési forma, a kertbarát mozgalom vette kezdetét. A kertbarát körök olyan elhagyott, műveletlen, eróziónak kitett nagyüzemi művelésre alkalmatlannak ítélt területeken létesültek, ahol akkor ez volt az egyetlen hasznosítható lehetőség. Idővel a szorgos munkáskezek „oázisokká” változtatták ezeket a földterületeket. A települések közigazgatási szervei, a tanácsok felsőbb utasításra és központi anyagi támogatással kezdték megszervezni a TIT keretében a lakossági házkörüli és háztáji, illetve a földműves-szövetkezeti (ÁFÉSZ) kistermelők szakmai – állattenyésztési és kertészeti – képzését, az úgynevezett agrotechnikai tanfolyamokat. A tanfolyamot végzettek többsége kertészeti szakköröket szervezett és így a továbbképzésen együtt maradtak. Télen előadásokon és konzultációkon, tavasztól őszig a kiskertekben gyakorlati bemutatókon vettek részt. Ezekkel a szakkörökkel kezdődött a hazai kertbarát mozgalom. A szakkörök az 1960-as évektől kertbarát klubokká alakultak és a települések művelődési házaiban, könyvtáraiban, oktatási intézményeiben tartották meg rendezvényeiket kiváló meghívott szakemberek közreműködésével. A kertészeti, állattenyésztői szakkörök, klubok vezetőinek 1963-ban Gyulán – a Kormány, a Földművelési Minisztérium, a SZÖVOSZ (Szövetkezetek Országos Szövetsége) és a Hazafias Népfront (HNF, az ország összes dolgozó rétegeit összefogó tömegmozgalom) vezetőinek részvételével – megtartott tanácskozásán legalizálták az 1959-től működő kertbarát-, és állattenyésztő szerveződéseket, köröket, klubokat. A mai napig a magyar kertbarát mozgalomra egyaránt jellemző a környezetkímélő kertészeti árutermelés, valamint a családellátó házi kertekben, a hétvégi pihenő kertekben, a kertes házak előkertjeiben, a városi többszintes épületek teraszain, tető teraszain folytatott, nagy szakmai hozzáértést kívánó, esztétikai igényeket is kielégítő kertészkedés.

www.magyarkertesz.hu

6

Kertbarát mozgalom külföldön

A nemzetközi kertbarát mozgalom csírái az iparosodás, a kapitalizálódás világában a múlt század Németországában alakultak ki. A mozgalom megalapítója Dr. Daniel Gottfiel Moritz Schreber orvos professzor volt. A professzor bel-, és külföldi tanulmányai során az ortopédiával, a mozgásszervi vele született és szerzett elváltozásokkal, működési zavarok tanulmányozásával, megelőzésével és gyógyításával foglalkozott. A lipcsei ortopédiai klinikán szerzett szakmai tapasztalatai késztették arra, hogy az életét a közegészségügynek, vagyis a nép, a dolgozók egészségének védelmére szentelje. Írásaiban és a katedráról meggyőződéssel hirdette, hogy a mozgásszervi betegségeknek a legtermészetesebb és legjobb gyógymódja, ha a gyermekek tiszta levegőn, a szabadban játszanak, a felnőttek, a dolgozók pedig a kerti munkával elégítik ki mozgásigényüket. Fáradozását életében nem kísérte siker. Halála után három évvel, 1864-ben egy iskolaigazgató szervezte meg az első munkás, illetve kiskert kolóniát. A kiskert telepek munkáskert szövetkezetekként működtek, és a mozgalom úttörőjének, szervezőjének nevét vették fel. A kertszövetkezeteket Schreber Szövetségnek nevezték el. A lipcsei munkás-kerttelepet Németországban létesítették és több más országban (pl. Csehszlovákiában, Lengyelországban, Szovjetunióban) is létesítettek. Ezek a munkáskertek 100300 négyzetméteres nagyságúak voltak. A zöldség és gyümölcs ellátást, a szabadidő hasznosítását, a pihenést, a kikapcsolódást, az egészség fenntartását és a regenerálódást szolgálták. Érdekességként említem, hogy a magyarhoz hasonlóan az osztrák kertbarát mozgalom is 1916-ban indult, és ők is ezt a dátumot tekintik az osztrák kertbarát mozgalom kezdő időpontjának. Ekkor bár még állt az Osztrák-Magyar Monarchia, de egymástól függetlenül született meg a gondolat, érdemes szervezetten működni a kerttulajdonosoknak, mert a háborús időszakban sokkal eredményesebb lehet a munkájuk, jobban tudják segíteni egymást, hogy minél jobban elláthassák a családot.

Országos szövetség alakult

7

1970-ben a négy országos hírű kertbarát klub – a Pomázi Porpáczy Aladár Klub, a Fóti Somogyi Imre Klub, a Debreceni Mathiász János Klub és a Szentesi Klub – Kulin Imre és dr. Gyuró Ferenc kezdeményezésével és szervezésével Pomázon a művelődési házban megalakították a Kertbarátok Országos Társadalmi Szövetségét. A szövetség elnökének dr. Gyuró Ferencet, titkárának Kulin Imrét választották. A szövetség, különösen Kulin Imre titkár és a Pomázi Kertbarátok Porpáczy Aladár Klubja a kertbarát mozgalom fejlesztésében, a kertbarátok szakmai ismereteinek gyarapításával, előadások, gyakorlati termesztési bemutatók, kiállítások, versenyek, kertbarát közösségek hazai és nemzetközi kapcsolatainak szervezésében kiemelkedő eredményt ért el. A pomázi művelődési ház nemcsak a pomázi kertbarátoknak, de az országos kertbarát mozgalomnak is rendszeresen otthont adott, és egyik központja volt. A magyar nép akaraterejét, élni akarását és tudását, tehetségét és földszeretetét mutatta, hogy ezekben az években is megtalálta a jó ügyet támogató vezetőket és szervezeteket, intézményeket. Ezek közül ki kell emelni azokat a bátor szakembereket, népművelőket, termelési és oktatási intézményeket, politikai, társadalmi szervezeteket, akik, illetve amelyek közvetett-, vagy közvetlen segítséget, támogatást adtak a kertbarátoknak. Itt a társadalmi, szövetkezeti, művelődési, oktatási és tömegtájékoztatási intézmények – Népművelési Intézet, művelődési házak, könyvtárak, a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat (TIT), a Televízió, a Rádió, a sajtó, a Kertészeti Egyetem, a kertészeti, szőlészeti és zöldségtermesztési kutatóintézetek és a települések iskoláinak – vezetőit, tanárait, munkatársait kell kiemelni. Ők a civilizáció, a kultúra szerves részeként ápolták, oktatták és napjainkban is ápolják, népszerűsítik a kertkultúra, a kertészeti termesztés fejlesztését. Dicséret illeti a Mezőgazdasági Kiadót, a sok értékes házi kerti, kertbarát könyv megjelentetéséért. Külön kell kiemelni a kertészeti és mezőgazdasági kistermelés és felvásárlás, eszköz-, és anyagellátására szervezett intézményeket, amelyeknek vezetői a mezőgazdasági, kertészeti kistermelés elvi és gyakorlati, ideológiai és anyagi „kiskapuit” megtalálták. Az alapvető „ideológiai” rendező elv „az integrált mezőgazdasági kistermelés” volt. Ennek a lényege az volt, hogy a kézimunka igényes kertészeti és állati termékeket a „szocialista nagyüzemek” integrálásával, szervezésével és támogatásával a termelőszövetkezetek háztáji és kisegítő kisgazdaságaiban, a nagyüzemi gazdálkodásra kevésbé alkalmas házi-kertekben, zártkertek, szőlős-, gyümölcsöskertekben, termelő berendezésekben, istállókban, házkörüli fóliás zöldség-, virághajtató telepeken termelték meg. A termelés és felvásárlás integrátorai a termelő szövetkezetek, az Általános Fogyasztási és Értékesítési Szövetkezetek, illetve az élelmiszer-ipari vállalatok voltak. A kertbarátok és kistenyésztők jelentős része azonban közvetlen nem kapcsolódott be az „integrált termelésbe”, de közvetve hasznosította az eszköz-, és anyagellátásra, a termékfelvásárlásra


8

Családellátó kiskertek

kiépített hálózatot. A Hermes Áfész és gazdaboltjai növényvédő szerekkel, eszközökkel, gépekkel látták el (és látják el ma is) a kertbarát köröket, a kertbarát társulásokat és szakcsoportokat. Feltétlen meg kell emlékeznünk azokról az alapítókról és azokról akiknek különösen köszönhető, hogy a kertbarát mozgalom meg tudott erősödni és mai napig is meghatározó része az agrárgazdaságnak: Elek János Fót; Mészáros Árpád tanár Bicske; Szolnoki Jenő agrármérnök, Dr. Adorján Imre főorvos és Csépányi Sándor Miskolc; Dobovics Ferenc Inota; Király István Szentes; Tóth Katalin és Láng Mihály Balassagyarmat; Erős Miklós Esztergom; Széles Csaba, Tihanyi Ferenc, Sallai Pál Nyíregyháza; Poór Antal, Új Imre, Ménes Attila, Banai József agrármérnök és Pető József Debrecen; Slezák Imre Edelény; Hajdú Júlia újságíró, Dr.Csercser Péter, Dr.Fábián László, Varga István Budapest; Fráner József Pomáz; Gáti József, Kocsis József és Rongits Pál Mosonmagyaróvár; Karasz Jakab és Kácsik Jenő Makó; Muzsik András és Kis Sándor Szeged; Boros László Békéscsaba; Balogh Gyula Sopron; Zsák Béla Csömör. Dobovics Ferenc nevéhez fűződik az Országos Szövetség jelmondatának elindítása: „Kertészkedj, művelődj, barátkozz!”, ez bővült ki később Magyar Lajos nyugalmazott főtitkár javaslatával „védd a természetet”, majd pedig a szentesi Dr. Horváth György elnök kezdeményezésére „és fogyassz magyar terméket!”; Nagy sikert arattak a kertbarátok országos kiállításai (pl. Nagykőrös, Pécs, Mezőtúr, Orosháza, Debrecen), a „Kiskertek Mesterei” egyéni országos verseny kiállítások, a kertbarátok országos barkács, újító és ötlet bemutatói, „Fotó a kiskertekben” pályázatai. 1976-ban a művelés alatt álló mezőgazdasági terület 19 %-án foglalkoztak kistermeléssel: 718 ezer ha volt a háztáji, 533 ezer ha a házkörüli és 200 ezer ha a zártkert és hétvégi kert. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) 2010. június 1-21. között általános mezőgazdasági összeírást hajtott végre. Ez többek között megállapította, hogy „ a mezőgazdasági tevékenységet folytató egyéni gazdaságok száma 2010-ben megközelítette az 567 ezret, rajtuk kívül még közel 1,1 millió háztartásban (ház körüli és az üdülőkhöz tartozó kertekben) folytattak mezőgazdasági tevékenységet. Napjainkban is a zártkert és a hét végi kert területe 200 ezer hektárt tesz ki. A Kertszövetség ez utóbbi gazdák munkáját igyekszik segíteni.


Talpon maradtak

9

A kertbarát közösségek helyi-, megyei kiállításokat, bemutatókat szerveztek, sikeresen részt vettek a korábbi Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari kiállításokon. A jobb információáramlás, a hatékonyabb szervezés érdekében alakultak meg a megyei szövetségek és fogta össze a kertbarátok munkáját az Országos Szövetség. Nagy jelentőségű volt 1989. áprilisában a Magyar Mezőgazdaság Kft. gondozásában napjainkban is megjelenő Kerti Kalendárium havilap elindítása, amely a kertészek és kertbarátok munkáját kívánja segíteni, ösztönözni minőségi termelésre. A kertbarát mozgalom erejére utal, hogy túlélte az 1989. utáni rendszerváltás időszakának nehéz és küzdelmes időszakát. Sok kör megszűnt, felmorzsolódott, nagy gondot jelentett sokfelé a művelődési ház, a támogatást nyújtó Áfész és szövetkezet megszűnése, a helyhiány. Ahol akarták, összefogva túlélték a nehéz időket, segítették a munkanélkülivé vált társaikat, az intenzív termeléssel próbálták pótolni az elveszett, „kiprivatizált” munkahelyeket. Mai napig a kiállítások, rendezvények, metszési-, és fajta bemutatók, borversenyek sokasága mutat példát a kertészkedésbe bekapcsolódóknak. A kertbarát körök megalakítását, működését segíti a Földművelésügyi Minisztérium támogatásával megjelentetett Új Imre: „Módszertani ajánlások kertbarát köri vezetőknek” című kiadvány. A több évtizedes tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a családellátó és kisárutermelés akkor működik igazán, ha központi, kormányzati akarat segíti. Napjainkban különösen meghatározó az önkormányzatok segítség nyújtása. Tudomásul kell venni, ha nincs segítség és a gazda ráfizet, fel fog hagyni a termesztéssel. Ez a döntés sem az egyénnek, sem a társadalomnak nem jó. A tapasztalatok szerint a nemzetgazdaság számára is igen fontos a kertbarátok tevékenysége, hiszen a kertbarát mozgalom a lakosság aktivizálásának kitűnő eszköze. Négy igen eredményes Országos Kertvetélkedő megtartására került sor eddig. Nagy sikerrel vett részt az Országos Szövetség tagjaival korábban megrendezett 1996-os, és a 2000. évi OMÉK-on. Élénkültek a külföldi kapcsolatok is, a szlovák kertbarátok példaértékűnek tartják a Kertészek és Kertbarátok Országos Szövetségével, a magyar kertbarátokkal kialakított jó viszonyt, számos tanulmányútra került sor és nagy érdeklődés kíséri mindig a tapasztalatcseréket. Megtörtént a kapcsolatfelvétel az osztrák, az erdélyi, a kárpátaljai kertbarátokkal. A vajdasági (Szerbia) Temerini Kertbarát Kör 2007 óta a KKOSZ tagja. Eddig három Nemzetközi Kertbarát Találkozóra került sor Bicskén, Szarvason, Várpalotán. A Kertészek és Kertbarátok Országos Szövetsége összefogja a kertbarát köröket. Minden megyében és a fővárosban vannak közösségei. Képviseli a kertbarátok, kertész kisárutermelők érdekeit, részt vesz az Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottsága ülésein, a Földművelésügyi Minisztérium tanácskozásain. A még jobb együttműködés érdekében a


10

Jelenünk...

Kertszövetség-KKOSZ stratégiai megállapodást kötött a Földművelésügyi Minisztériummal. Számos helyen a kertbarátok a temetőt, a parkokat kitakarítják, rendbe hozzák, megnyesik az út menti fákat és bokrokat, irtották és irtják a parlagfüvet és más veszélyes gyomokat, bizonyítva, hogy a kertbarátok jelenléte fontos és közérzetjavító. Sok polgármester megfogalmazása szerint a kertbarát kör nélkülözhetetlen része, „motorja” a településnek. Többfelé – okosan – a fiatalokat is igyekeznek bevonni a munkákba, megkedveltetni velük a kertet, a kerti munkát. Egyre nagyobb sikere van az utóbbi időben a Kertünk Kincsei rendezvényeknek (például Rákosliget, Rákoskert, Rákoshegy, Pestújhely, Zugló), amelyek keretében nemcsak a látványos kertbarát kiállításra hívják meg az óvodásokat, az iskolásokat, de díjazott növényismereti vetélkedőre, zöldség és gyümölcs kóstolóra is sor kerül a városi gyermekek, tanulók széleskörű tájékoztatása érdekében. Nagy sikere volt a mályi Brózik Sándor Kertbarát Kör elnökének, Csengeri Pál kezdeményezésének, aki tagjaival helyi, regionális és országos „Ifjú Kertbarátok” vetélkedőjét szervezte meg. Az országos rendezvényre igen sok iskola jelentkezett. Csengeri Pál nevéhez fűződik az országban egyedül álló „Kertbarát Emlékszoba” kialakítása. A kis kert a tapasztalatok szerint társadalmi ügy. Nagy a gazdasági jelentősége, hiszen több százezer gazda tevékenységét érinti. Ezen túlmenően a kertek a társadalom mindennapi életében kiemelkedő szerepet töltenek be. A nagy és kis városok, falvak arculata nagyon szegény volna a kis kertek nélkül. A bennük munkálkodók egészséges, kikapcsolódó pihenése - a modern, zsúfolt, hajszás élettel járó napi bosszúságok után - semmi mással nem pótolható érdek. A gyermeknevelés, a munka megszerettetés szempontjából is igen értékes alkalmak a családtagok közös kerti munkái. Hiszen ha jól csináljuk, az új nemzedék szinte észrevétlenül megismeri és megszereti a természetet. Nemzeti érdek az is, hogy a család minden tagja minél jobban érezze magát a kertben, és ennek elválaszthatatlan része, hogy mindenkinek módja legyen a kedve szerinti hasznos tevékenységre.

...és megyünk tovább!

11

Van jövője tehát a kertbarát mozgalomnak, rajtunk múlik, hogy minél több érdeklődőt bevonjunk a munkába, mindannyiunk hasznára. Sokat jelent napjainkban, hogy a Földművelésügyi Minisztérium kiemelten foglalkozik a kisárutermelők tevékenységének támogatásával. Példa értékű, hogy újra lehetővé tették 2010. óta a közvetlen kisárutermelői értékesítést, segítik a helyi piacokon az őstermelők minőségi terményeinek, termékeinek értékesítését. Ezeknek is köszönhető, hogy újabban megnőtt a kertészkedés iránt érdeklődők száma, sőt fiatalok (fiatal házasok) is jelentkeztek a kertbarát köröknél, hogy segítsék a kertészeti munkájukat. Egyre nagyobb sikere van a kertbarát körök által minden évben meghirdetett „Mintakert”, „Szép kert”, „Szép kert, szép környezet” pályázatoknak. Szeretnénk, ha minél több fiatalt tudnánk megnyerni a nagy múltra visszatekintő kertbarát mozgalomnak, nekik is ajánlva jelmondatunkat:

„Kertészkedj, művelődj, barátkozz, védd a természetet és fogyassz magyar terméket!” Dr. Szent-Miklóssy Ferenc a Kertészek és Kertbarátok Országos Szövetsége elnöke

12

Kertbarát körök napjainkban

A jelenleg működő kertbarát körök neve mellett zárójelben a megalakulásuk évét tüntettük fel - ahol ez ismert. A KKOSZ honlapján a www.kertszovetseg.net, vagy a www.magyarkertesz.hu uldalakon térképes kereső található, amely alapján mindenki megtalálhatja a lakóhelyéhez legközelebb működő kertbarát kört.

Baranya megye Pécs: TEBSZ Kertkedvelők Klubja (1997); Orbán György Kertbarát Kör (1976); Kertbarátok Nyugdíjas Klubja (1996); Pécs és környéke szőlészek és borászok kertbarát köre (2003). Pellérdi Kertbarát Klub (1992); Kővágószőlősi Zsongorkő Baráti Kör (1992).

Bács-Kiskun megye Bajai Kertbarát Kör (1993); Hercegszántói Kertbarát Klub (1993); Kiskunhalasi Kertbarát Kör.

Békés megye Békéscsabai Stark Adolf Kertbarát Kör (1960); Békéscsabai Mohácsy Mátyás (Lencsési) Kertbarát Kör (1995); Gyomaendrődi Dr. Tóth Elek Kertbarát Kör (1989); Gyulai Kertbarát Kör; Orosházi Kertbarát Kör; Szarvasi Tessedik Sámuel Kertbarát Kör (1959); Békésszentandrási Kertbarát Kör; Kondorosi Kertbarát Kör.

Borsod-Abaúj-Zemplén megye Miskolc-Diósgyőri Kocsis Pál Kertbarát Kör (1968); Görömbölyi Kertbarátok és Kistermelők Egyesülete (1995); Edelényi Miklós Gyula Kertbarát Kör (1976); Sajóbábonyi Kertbarát Kör; Mályi Kertbarátok és Kistermelők Köre (1994); Mezőcsáti Pelikán Kertbarát Kör (1977); Hercegkúti Kertbarát Kör (1993); Tarcali Kertbarát Szakkör (1980); Mezőkövesdi Kertbarát Egyesület.

Budapest Budafok-Tétény Kertbarát Kör (1963); Csapody Vera Növénybarát Kör; Csepeli Kertbarát Kör (1999); Magyar Honvédség Nyugdíjas Klubja Kertbarát Köre (1972); Kelenvölgyi Kertbarát Kör (2007); Kertvárosi Kertbarát Kör (XVI. ker. 2014); Kispesti Kertbarát Klub (1962); Rákoskerti Kertbarát Kör (2003); Rákosligeti Kertbarát Kör (1960); Rákoscsabai Kertbarát Kör; Rákoshegyi Kertbarát Kör (1970); Pestszentimrei Kertbarát Kör; Pestújhelyi Kertbarát Kör (2001); Soroksári Kertbarát Kör (1975); Szentimrevárosi Kertbarát Kör (2006); Újpesti Kertbarát Kör (2005); Virányos-Zugligeti Kertbarát Kör (1991); Zuglói Kertbarát Kör (1980).



13

Csongrád megye Csongrádi Kertbarát Kör (1975); Hódmezővásárhelyi Csúcsi Kertbarát Kör (1966); Hódmezővásárhelyi Tabáni Kertbarát Kör (1969); Hódmezővásárhelyi Öreg-Kishomoki Kerttulajdonosok Egyesülete (2003); Kisteleki Kertbarát Kör (1977); Szegedi Kertbarát Kör (1974); Makói Bruder János Kertbarát Kör (1985); Szentesi Király István Kertbarát Kör (1970); Székkutasi Gregus Máté Kertbarát Klub (1995).

Fejér megye Bicskei Kővágó Antal Kertbarát Kör (1973); Dunaújvárosi Kertbarát Kör (1995); Gyúrói Kertbarát Kör (1989); Székesfehérvári Kertbarát Kör.

Győr-Moson-Sopron megye Győri Kertbarát Kör (1970); Kapuvári Kertbarát Kör (1995); Ménfőcsanaki Kertbarát Kör; Mosonmagyaróvári Kertbarát Kör (1972); Soproni Kertbarát Kör (1975).

Hajdú-Bihar megye Bocskaikerti Kertbarát Kör (1994); Debreceni Csapókerti Kertbarát Kör (1968); Boldogkerti Kertbarát Kör (1986); Homokkerti Kertbarát Kör (1982); Debrecen-Józsai Kertbarát Kör (2001); Mathiász János Központi Kertbarát Klub (1968); Földesi Balázsházi Kertbarát Kör (1976); Hajdúböszörményi Tessedik Sámuel Kertbarát Kör (1975); Hajdúdorogi Görög Demeter Kertbarát Kör (1972); Hajdúhadházi Radnóczi Ferenc Kertbarát Kör (1982); Téglási Bek Pál Kertbarát Kör (1978); Tiszaörsi Kertbarát Kör (2011); Kabai Kertbarát Kör (1983).

Heves megye Egri Kertbarát Kör (1974); Gyöngyösi Kertbarát Kör.

Jász-Nagykun-Szolnok megye Jászberényi Jász Kertbarát Klub (1973); Jászárokszállási Kertbarát Kör (1975); Jászjákóhalmai Kertbarát Kör (1972); Jászkiséri Kisér Kertbarát Kör (1985); Jászkiséri Kertkultúra Kertbarát Kör (2007); Rákóczifalvai Kertbarát Kör (1990); Szolnoki Bereczki Máté Gazdakör (1992); Újszászi Kertbarát Klub (1977); Berekfürdő Bereki Kertbarát Kör, Jászapáti Kertbarát Kör

Komárom-Esztergom megye Esztergomi Kertbarát Kör (1968); Tatabányai-Bánhidai Turul Kertbarát Kör (1970); Oroszlányi Kertbarát Kör


14

Kertbarát körök napjainkban Nógrád megye

Balassagyarmati Palóc Kertbarát Kör (1973); Palotási Kertbarát Kör (1992); Tari Kertbarát Kör, Etesi Kertbarát Kör, Szécsényi II. Rákóczi Ferenc Kertbarát Kör (1976); Szurdokpüspöki Kertbarát Kör.

Pest megye Abonyi Somogyi Imre Kertbarát Kör; Dunabogdányi Kertbarát Kör (1977); Csömöri Turnovszky István Kertbarát Kör (1975); Budaörsi Luntz Ottokár Kertbarát Kör (2005); Dunakeszi Kertbarát Kör (1967); Gödi Kertbarát Klub (1973); Érdi Kertbarát Kör (2001); Gödöllői Kertbarát Kör (1977); Gyáli Kertbarát Kör (1980); Kerepesi Kertbarát Kör (1978); Dunavarsányi Kertbarát Kör (1977); Mogyoródi Kukukkhegyi Kertbarát Kör (2006); Mogyoródi Tóth László Kertbarát Kör (1986); Nagymarosi Kertbarát Kör (1979); Pilisvörösvári Kovács László Kertbarát Kör (1971); Pomázi Porpáczy Aladár Kertbarát Kör (1968); Sóskúti Kertbarát Kör (1970); Szadai Kertbarát Kör (2004); Százhalombattai Kertbarát Kör; Szigetszentmiklósi Kertbarát Kör; Táborfalvai Vajda Sándor Kertbarát Kör (1986); Vác-Körtvélyesi Kertbarát Kör (2009); Szigetmonostori Kertbarát Kör.

Somogy megye Barcsi Kertbarát Kör; Fonyódi Kertbarát Körök Egyesülete; Kaposvári Kertbarát Kör; Nagyatádi Kertbarát Kör (1972).

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Fényeslitkei Kertbarát Kör (1971); Nagyecsedi Kertbarát Kör (1975); Nyíregyházi Vasutas Kertbarát Kör (1970); Tuzséri Kertbarát Kör (1968); Nyírmadai Kertbarát Kör (1992); Vásárosnaményi Kertbarát Kör; Szakolyi Kertbarát Kör.

Tolna megye Dunaföldvári Kertbarát Kör (1976); Szekszárdi Dicenty Dezső Kertbarát Klub (1977); Dunaszentgyörgyi Prohászka Ferenc Kertbarát Kör (2000); Paksi Kertbarát Kör; Dombóvári Kertbarát Kör (1972).

Vas megye Szentgotthárdi Pochán Miklós Kertbarát Kör (1992); Szombathelyi MMIK Kertbarát Kör (1984).

Veszprém megye Berhidai Kertbarát Kör (1972); Inotai Kertbarát Kör (1963); Pápai Népfőiskolai Kertbarát Kör



15

(1975); Pápa-Tapolcafői Kertbarát Kör (2009); Várpalota-Pétfürdői Kertbarát Kör (1970); Veszprémi Kertbarát Kör (1993); Zánkai Okályi Iván Kertbarát Kör (1963); Csopaki Sáner János Kertbarát Kör (1977); Sólyi Kertbarát Kör (1998); Balatonalmádi-Vörösberényi Fábián József Kertbarát Kör, Balatonalmádi Kertbarát Kör, (1965); Ösküi Kertbarát Kör (2003).

Zala megye Zalabaksai Kertbarát Klub (1986); Zalaegerszegi Kertbarát Kör (1968); Szilvágyi Kertbarát Kör (1999); Nagykanizsai Kertbarát Kör, Lenti Kertbarát Kör.

Határon túli Temerini Kertbarát Kör (Vajdaság, Szerbia; 2007-ben léptek be a Kertészek és Kertbarátok Országos Szövetségébe)

16

Elismeréseink

A kertbarát köri vezetők állami és minisztériumi elismerései 1995. óta 1996-ban 100 éves volt az Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás (OMÉK), ebből az alkalomból a Kertészek és Kertbarátok Országos Szövetsége a látványos és sikeres kiállítási rendezésért, a kertbarát körök kiemelkedően színvonalas termény és termék bemutatóiért elnyerte az OMÉK ’96 emlékplakettet és a Gróf Széchenyi István Emlékérmet. Az OMÉK 2000 kiállításon és vásáron a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Miniszter Dicsérő Oklevelét érdemelte ki az Országos Szövetség a résztvevő kertbarát köreivel, hiszen 100 négyzetméteren mutathatták be a hazai és külföldi látogatóknak a legszebb kertészeti terményeiket, a feldolgozott terményeket. 2014-ben az Országos Szövetség a Földművelésügyi Miniszter Elismerő Oklevelét kapta a „Magyarország legszebb konyhakertjei” országos programban való részvételéért, mellyel hozzájárult a magyar nemzet kertkultúrájának gazdagításához, hagyományaik ápolásához, értékeink tovább örökítéséhez. Miniszteri Elismerő Oklevelet kapott az elmúlt években: Balogh Gyula (Sopron), Új Imre (Debrecen), Káldy Lajos (Szombathely), Magyar Lajos (Budapest), Bakos István (Érd), Bognár László (Pécs), Dunai László (Esztergom), Füzesi Ferenc (Csongrád), Jaksa János (Nagydorog), Ménes Attila (Debrecen), Perge József (Nyékládháza), Szabó Ferenc (Eger), Varga András (Nyíregyháza), Wolfart Ádám (Baja), Németh László (Miskolc), Ráski László, Cserháti Zoltán, Barczaházi István, Csatári Ernő, Deák Imre (Miskolc), Furulyás Demeter (Pécs), Dr. Köhler Mihály (Debrecen, Huszár Endre (Békéscsaba), Giszinger Károly (Pomáz). A Földművelésügyi Minisztérium Életfa Arany Emlékérmét kapta Mészáros Árpád (Bicske), Bronz Emlék Érmet Dr.Labay Attila és Csengeri Pál (Mályi). 2015. március 15-e alkalmából Magyarország Köztársasági Elnöke a Magyar Érdemrend Lovagkeresztje kitüntetést adományozta Dr. Szent-Miklóssy Ferencnek a Kertészek és Kertbarátok Országos Szövetsége elnökének, a Kerti Kalendárium főszerkesztőjének az agrárium területén több mint négy és fél évtizeden át folytatott kiemelkedő munkája, a kertészek-, a kertbarátok érdekeinek képviselete és védelme érdekében végzett tevékenysége, valamint jelentős szakírói tevékenysége elismeréseként.


Elismeréseink

17

Ugyan ezen alkalomból Magyar Arany Érdemkeresztet kapott Erős Miklós az Esztergom-Szentgyörgymezői Kertbarát Kör elnöke a kertkultúra értékeinek és hagyományainak megőrzése illetve újrateremtése érdekében végzett kiemelkedő tevékenysége elismeréseként. Budapest, 2015. december


18

Különleges zöldségek

Egyre több különleges zöldségről, vagy gyümölcsről hallhatunk, vagy olvashatunk kertészkedéssel, konyhaművészettel foglalkozó műsorokban, cikkekben. Sok kertbarátnak mégis komoly dilemmát jelent, hogy merjen-e próbálkozni számára ismeretlen fajtákkal, sőt, fajokkal. Az alábbi cikkben szeretnénk körüljárni, hogy miért is érdemes fejest ugrani a zöldségújdonságok világába, és felvillantani néhány fajt és fajtát, amelyekkel próbálkozhatunk... Először is tudnunk kell, hogy eléggé eltúlzott hiedelem az, hogy itthon csak honos növényeket szabad/érdemes/etikus termeszteni. Elég csak rávilágítanunk arra, hogy ma hagyományos gasztronómiánk, és mindennapi életünk része jó pár olyan haszonnövény, melyek hazája igen messze esik a Kárpát-medencétől, nem ritkán attól egy egész óceán választ el minket. Ha felfrissítjük általános iskolai tanulmányaink gyorsan halványuló emlékeit, rájöhetünk, hogy nem csak a paradicsom, vagy a kukorica származik más kontinensről, de büszkén ápolt hungarikumunk, a paprika is Amerikából került nem is távoli őseink kertjeibe. Ne feledjük azt sem, hogy néhányszáz éve szintén furcsa újdonság, egzotikum volt a ma már szinte minden háztáji kertben tenyésző barack, illetve a mandula is. Biztosak lehetünk tehát abban, hogyha új növényfajtát ültetünk a kertünkbe, azzal nem követünk el sem a természetvédelem, sem a hazaszeretet szempontjából aggályos dolgot. Ha az egy-két évszázaddal ezelőtti kertészek is hasonló skrupulusokkal küzdöttek volna, és engedtek volna a ma – gyakran rosszul értelmezett – zöldmozgalmainak, akkor napjainkban számos, magyarnak tekintett élelmiszerrel lennénk szegényebbek. Úgyhogy most mi lehetünk a jövő hungarikumainak meghonosítói. Fontos megemlíteni, hogy nem csak távoli vidékekről kerülhetnek újdonságnak tűnő haszonnövények kertünkbe és asztalunkra. Számos, hagyományos, hazánkban honos növény kopott ki konyhánkból – egyre szegényesebbé alakuló ételválasztékunknak köszönhetően. Ha van lehetőségünk akár csak 100 évvel ezelőtti szakácskönyvekbe belepillantani, számos olyan fűszer-, zöldség-, és gyógynövény nevével találkozhatunk, amelyek nem csak a gasztrokultúrából, de jószerével a szókincsünkből is kikerültek. Ezek a növények talán most kezdenek visszakéredzkedni kertjeinkbe. A teljesség igénye nélkül megemlíthetjük itt a medvehagymát, a csombort, a csalánt, vagy a zsázsát. Szintén jó példa lehet gasztrokultúránk szegényedésére, hogy az emberek jelentős része következetesen összekeveri a szedret az eperfával – a legtöbb esetben azért, mert valamelyiket nem, vagy egyiket sem ismeri. Szintén számos hagyományosan magyar gyümölcsfajta vált a népemlékezetből lassan kikopó nyelvemlékké. Talán érdemes példaként említeni itt a legutoljára 15 évvel ezelőtti „Szedd magad” akciókon kóstolt Húsvéti rozmaring almát. Azt hiszem, hogy az efféle „egzotikumok” telepítésére nem is kell több magyarázat. Mi lehetünk tehát a múlt hungarikumainak újáélesztői is.



19

És persze ott van a dolog élvezeti értéke is. Egy kis kaland, kis felfedezés úgy, hogy ki sem mozdulsz a kertedből. A radiátor fölött keltetett mangóddal, vagy a homok tetején gyökereztetett ananászrozettával egy másik világba lesel be. Egy távoli vidék követe próbál veled szót érteni. A Te felelősséged, hogy megértsd, mit akar mondani, hogy megtudd, mit szeret, amitől kivirul, és mi az, amitől elsorvad. Ha jól csinálod, mindent megtudhatsz róla, és átadja az ajándékot, amit magával hozott. A gyümölcsét. Ja, és a szomszédodat is meg fogja enni a sárga irigység, ha meglátja az indigókék paradicsomodat...

Jelenleg a világon mintegy 8000 szabad beporzású paradicsomot, és körülbelül 10 000 szabad beporzású paprikafajtát tartanak nyilván. Érdemes minél több fajta paradicsomot meghonosítani a kertünkben, hiszen ezzel nem csak az ételeinket tehetjük színesebbé, de jobban ellen tudunk állni az időjárás, és a természet szeszélyeinek – akár vegyszeres növényvédelem nélkül is.


20


A jobb oldali képen, az egyik legizgalmasabb magyar paprikafajta, a Lőcsei látható, mely annyira magyar „fejlesztés”, hogy az egyik legismertebb nyári ételünk is tőle kölcsönözte a nevét. A Lőcsei paprika eredeti hazai termesztési helyszíne ugyanis a felvidéki város, Lőcse, melynek német elnevezése Leutchau, amiből pedig a lecsó szavunk is származik. Vigyázzunk azonban, mivel ez a paprika bizony markánsan csípős. Érett állapotban 120-150000 SHU is lehet az erőssége. Az elmúlt évek csípősségi rekorderei mind 1000000 Scoville-nél csípősebbek. A Scoville skála azt mutatja meg, hogy az adott paprikához hányszor annyi vizet kell öntenünk, hogy már ne csípjen. A Trinidad chiliknek az extrém csípősség mellett isteni, gyümölcsös aromájuk is van. A chilik nem csak finomak és csípősek, de nagyon szépek is.

A különböző színű, formájú és textúrájú paradicsomfajták más-más ízzel és tulajdonságokkal rendelkeznek. Érdekes összefüggés például, hogy a fajták nagy részében a színek és a gyümölcs édessége között jól felismerhető összefüggést találunk. Minél világosabb színű ugyanis egy paradicsomfajta, az általában annál kisebb savtartalommal bír, így annál édesebbnek érezzük őket (arról se felejtkezzünk meg, hogy az alacsonyabb savtartalmú gyümölcs a fogyasztójának is kevesebb gyomorsavat csinál, tehát aki a savassága miatt nem bírja a paradicsomot nagyobb mennyiségben fogyasztani, csak a megfelelő fajták termesztésére érdemes a hangsúlyt áthelyeznie). A hagyományos kertkultúrával bíró vidékeken egyébként a különböző ételtípusokhoz másmás, az arra a célra legideálisabb fajtákat használják. Így külön fajtacsoport létezik többek



21

között befőző, friss fogyasztásra való, aszalnivaló, szendvicsbe – szeletelni való, salátába való paradicsomokból, és a felsorolás korántsem teljes. Miért ne nevelhetnék ezekre a célokra mi is a megfelelő fajtákat? Esetleg különböző színűeket is?

A kék paradicsomok nem az éréstől kapják különleges színüket, hanem a közvetlen napfény hatására a héjukban kicsapódó antioxidánstól, az antociántól. Érdekes, hogy így nem csak a termés, de az egész növény kékes árnyalatot kap a napfény hatására.

Nem csak egyféle padlizsán létezik, még ha itthon általában a zöldségeseknél és a vetőmagboltokban is csak ugyanazzal a lila, tojásdad alakú változattal találkozhatunk is. Léteznek ugyanis a lilán túl fehér, zöld, sárga, piros, cirmos és csíkos, a tojásdadon kívül pedig kígyószerűen hosszúkás, tyúktojás alakú (és méretű), kerekded, és paradicsom formájú fajták is. Ráadásul a különböző fajtáknak más-más az ízük is, tehát aki esetleg nem rajong a hazánkban ismert padlizsánokért, annak érdemes kipróbálnia például a hosszú fajtákat, melyek sokkal gazdagabb ízűek, és kevésbé hajlamosak a keseredésre is!


A toraji – japán étkezési ballonvirág gyökerét a fehérrépához, illetve az édesgyökérhez hasonlóan fogyasztjuk. Nem csak hasznos növény, de a virágja egyenesen gyönyörű! A zergeszarv Észak-Amerikai dísz-, és haszonnövény. Zsenge terméseiből kiváló savanyúság készül, magas olajtartalmú magjait a tökmaghoz, vagy a napraforgómaghoz hasonlóan fogyasztják, az érett termések héját pedig kosárfonásra használják.

Az amarántok, mint például a képen látható „Lávafolyam amaránt” is, nem csak csodálatos dísznövények, hanem zsenge leveleiket spenótként, érett magjaikat pedig a rizshez hasonlóan, gabonaként fogyaszthatjuk. A perillák, ahogy a képen is látható „Vöröshátú Perilla” is sokoldalúan hasznosítható, Japánból származó fűszer-, és zöldségnövények. Aromás leveleiket a japán konyha salátákba, levesekbe teszi, illetve szusit is tekernek beléjük, de tapasztalataink szerint remek pesto készül a felhasználásukkal.



23

A földimandula, más néven tigrismogyoró az egyik legrégebbi haszonnövény a világon. Már az egyiptomi piramisok sírkamráiban is találtak belőle a fáraók mellé temetve. Gyökérgumóit fogyasztjuk, melyeknek kiszárítva teljesen mandula íze van. Laza talajon termesztve hazánkban is extrém bőtermő. Bihari Balázs

Mottó: Minden, amit a konyhakertünk elbír. Tel: 0620 572 6689 mail: [email protected] facebook: www.facebook.com/valeyrac.ex Több, mint 1000 fajta különleges zöldségféle, szabad beporzású-, és tájfajta magjai, palántái. Előadások, szakmai tanácsadás. Magbörzék, palántavásárok, kóstolók, kiállítások szervezése KÉRJE INGYENES, ONLINE KATALÓGUSUNKAT!

24

Savanyítsunk káposztát

Sokan szeretik a C-vitaminban, ásványi anyagokban igen gazdag savanyúkáposztát. Friss állapotban a káposzta 100 grammonként átlagosan 40-50 milligramm C-vitamint tartalmaz, amely szakszerű savanyításkor alig csökken, így télen az egyik legfontosabb vitaminforrásunk. A savanyítás az egyik legrégebbi biológiai tartósítási eljárás. Ekkor a káros mikroorganizmusok elszaporodását, a romlást a hasznos tejsavbaktériumok által termelt tejsavval akadályozzuk meg. A savanyításban közreműködő mikroszervezetek a sózással a káposztából nyert sejtnedvben található cukrot bontják tejsavvá. A tejsavas erjesztésben döntő szerepe van a konyhasónak, ugyanis annak hatására válik ki a szövetekben kötött víz és a különféle oldott anyagok. A sóoldat akadályozza a káros mikroorganizmusok szaporodását és segíti a tejsavbaktériumok tevékenységét. A nyári kapros káposztát ötliteres üvegben, vagy a már nálunk is kapható agyagedényben, a télire szántat dézsában, hordóban savanyíthatjuk. A téli savanyításra a tömör, kemény fejű és száraz időben szedett káposzta alkalmas. A frissen szedett fejeket egy-két napig árnyékos, hűvös tárolóhelyen szikkasszuk, fonnyasszuk, így ugyanis kevésbé törik a feldolgozáskor. Az előkészítéskor a felső zöld leveleket távolítsuk el, a torzsát vágjuk ki, majd a fejeket káposzta-szeletelővel gyaluljuk 1,5-2 mm vastagságúra. Akkor a legfinomabb, ha a káposztaszeletek egyenletes, hosszú szálúak. Ezt akkor érhetjük el, ha a torzsa tengelye a vágókésekkel párhuzamos. A káposztaszeleteket a gondosan kimosott erjesztőedénybe tegyük és rétegenként sózzuk, fűszerezzük, döngölve tömörítsük. Ha nem egyenletes a tömörítés, akkor nem indul meg a savanyításhoz szükséges tejsavas erjedés, káros mellékerjedés léphet fel, ami kellemetlen ízűvé teszi a káposztát. A döngöléssel a levegőt szorítjuk ki és egyúttal segítjük a káposzta nedvének a feltárását. A téli savanyításkor húsz százalékos arányban tegyünk egész fejet is a szeletelt káposztába, hogy legyen majd töltésre alkalmas levél is. A negyedéig töltött hordóba a kellően tömörített káposztaszeletekre azonos méretű, késsel előzőleg kilazított torzsájú fejeket rakjunk egy sorba. Ezeket is sózzuk, majd úgy tegyünk rá egy réteg szeletelt káposztát, hogy a hézagokat is szorosan kitöltse. Amikor az erjesztőedény 80 százalékig megtelt és a felső réteget is alaposan ledöngöltük, borítsuk le káposzta levelekkel, tegyünk rá pontosan illő fafedőt, majd teljesen tisztára mosott bazalt-, vagy kerámiakövet.


Savanyítsunk káposztát

25

A nyomókő súlya a káposzta súlyának 20-30 százaléka legyen. Csavaros hordóban,dézsában erre nincs szükség, mert arra a tető rászorítható. Az erjesztést legjobb pincében végezni, a kedvező erjedési hőmérséklet 15-20 oC. A nyári káposztánál 3-5, a télinél több nap elteltével az edény tetején hab jelenik meg, ami az erjedés megindulására utal. Ezt 8-10 nap múlva le kell mosni. A letisztított fedőt helyezzük vissza, és előzőleg a dézsát, hordót 3 százalékos felforralt és lehűtött sós vízzel öntsök fel, hogy az a fedőt újra ellepje. Ötven kilogramm savanyúkáposzta készítéséhez a következő alapanyagok szükségesek: 6065 kg fejes káposzta, a nyári savanyitáshoz 2, a télihez 1,5 kg konyhasó. A fűszerezéshez használható anyagok: a nyári káposztához 15-20 dkg kaporlevél, 50 dkg szeletelt alma, 1 dkg köménymag, 1 dkg szemes fekete bors, fél dkg babérlevél, ízlés szerint még adható 20-25 dkg szeletelt sárgarépa, 50 dkg birsalma, 50 dkg torma, 5 dkg koriander.

26

Gyümölcsborok

Télen is kellemes italokkal kedveskedhetünk vendégeinknek, ha nem sajnáljuk a fáradságot és ahogy érnek gyümölcseink, finom gyümölcsbort is készítünk belőlük.

Ribiszkebor Hozzávalók: 1 liter piros-, vagy feketeribiszke anyaléhez, 45 dkg kristálycukor, 1,2 liter víz, 1 adag borélesztő. A borkészítéshez a gyümölcsöt zúzógéppel alaposan zúzzuk meg. A szárat felesleges eltávolítani. Ezután a cefrét öntsük műanyag edénybe, 100 literenként 1 dkg borkénnel kénezzük meg. Sokkal szebb és zamatosabb lesz a gyümölcsbor, ha a cefrét 10-12 óráig szúnyoghálóval letakarva állni hagyjuk. Néhányszor közben kavarjuk fel. A cefrét ezután sajtoljuk ki. A sajtoláskor kapjuk az anyalevet és a törkölyt. Az anyalevet tegyük félre. A hígításhoz szükséges vizet kezdő forrásig melegítsük. Ezután a törkölyt öntsük fel a megadott mennyiségű meleg vízzel. Egynapos állás, többszöri kavargatás után a törkölyt másodszor is sajtoljuk ki. Az így kapott piros levet vízzel egészítsük ki a leírás szerinti mennyiségre, majd ezt keverjük össze az anyalével. Ez lesz a must. A mustban oldjuk fel a javasolt cukor felét. (A többi cukrot tegyük félre.) A 15-18 fokra hűlt cukrozott musttal az erjesztő edényt (a demizsont, az üvegballont) töltsük meg négyötöd részig. Ne töltsük jobban tele, mert az erjedő must különben kifuthat. Az erjedő anyaélesztőből a teljes mennyiség 3-5 %-nyi részének megfelelő adagot öntsük az erjesztendő mustra. Csak borászati élesztőt használjunk, a sütőélesztőtől ugyanis a bor kellemetlen élesztőízű lesz és marad. A legkedvezőbb erjesztési hőmérséklet 15-18 oC. Naponkénti kóstolással ellenőrizzük a cukortartalom fogyását, az erjedés zavartalan menetét. Amikor a must cukortartalma már jórészt kierjedt, ekkor adjuk hozzá a félretett cukormennyiséget. Az erjedés végén zárjuk le kotyogóval az erjesztő edényt, nehogy az italba káros mikroorganizmusok, rovarok kerüljenek. A tapasztalatok szerint a gyümölcslevek 12-14 nap alatt kierjednek. Az üvegballonban tartott újbor tisztulását pontosan nyomon követhetjük. Az első fejtést ajánlatos korán, a zajos erjedés után 1-2 hét múlva elvégezni. Az újbort vigyük hűvös, 10-12 oC-os helyre. Az első fejtés után a bor tovább tisztul, érik. Jó hónap múlva annyi üledék képződik, hogy célszerű az újbort ismét lefejteni. Most már vigyázzunk arra, hogy a tárolóedény tele legyen. A gyümölcsborokat különösen érdemes üvegballonban tárolni, mert ebben frissességüket sokáig megőrzik. Ha a gyümölcsbort palackozzuk, még egy év múlva is fogyaszthatunk belőle.


Gyümölcsborok

27

Meggybor Hozzávalók: 1 liter meggy anyalé, 35 dkg kristálycukor, 8 dl víz, 1 adag borélesztő. A borkészítéshez távolítsuk el a meggy szárát, majd zúzzuk meg a gyümölcsöt. A magokat 10-20 % meghagyásával távolítsuk el. Erre figyeljünk, mert a törött magokból egészségre káros anyag (ciánhidrogén) szabadul fel. A meggycefrét a ribiszkéhez hasonlóan kezeljük, ezt is pihentessük, kénezzük. Itt is sajtolással válasszuk szét az anyalevet és a törkölyt. A hígításhoz szükséges vízzel ugyanúgy járjunk el, mint a ribiszkebornál. Rendszeres kóstolással ellenőrizzük a mustban a cukor fogyását. Az erjedés végén szereljünk fel kotyogót, hogy a muslicákat és más rovarokat távol tartsuk, továbbá azért, hogy az ital ne fertőződjön. Két héttel az erjedés befejeződése után a bort fejtsük le, a tárolóedényt töltsük tele, a dugót csak lazán rögzítsük. A hűvös helyen tartott italt egy hónap múlva újra fejtsük át. Az üvegballont, a hordót most már jól zárjuk le és tartsuk teletöltve, vagy palackozzuk le.


28

Metszés

Január végén - ha az időjárás engedi - enyhébb, fagymentes napokon meg lehet kezdeni a gyümölcsfák és a bokrok metszését. Ez annál is inkább hasznos, mert a tavasz beálltával nem torlódnak össze az esedékes munkák. Ilyenkor főként a ritkítómetszés végezhető el. Elsősorban az idősebb gyümölcsfák ritkítását kezdjük meg, nagyobb méretű koronából a sűrűsítő elágazásokat, koronarészeket távolítsuk el. A ritkítómetszéskor ügyeljünk, hogy ne elsősorban a koronavázat adó vastag ágak kerüljenek levágásra, hanem a napfény behatolását ténylegesen gátló, a korona peremén elhelyezkedő, sűrűsítő gallyrészek. A termőkaros orsó fák esetében a ritkítómetszés sok vonatkozásban azonosul, vagy egybeesik a termőrészifjító metszéssel, amelynek célja a már legyengült, vagy erősen felkopaszodó karok leváltása fiatalabb részekre. A sövényeken még kevésbé szükséges ritkítómetszés, illetve csaknem teljesen egybeesik ez a termőrészifjító metszéssel. Január végén megkezdhetjük a ribiszke-, és köszméte bokrok ritkítómetszését is. Ennek során a háromévesnél idősebb részeket távolítjuk el, ugyanis a feketeribiszke mindig az egyéves, a pirosribiszke és köszméte pedig a két-hároméves vesszőkön hozza a termőrügyeit a legnagyobb számban. A ritkítómetszéskor arra figyeljünk, hogy minél több termőrész legyen, lehetőleg egyenlgtesen elosztva a bokrokon. Ugyanakkor a felkopaszodás megakadályozása, a bokrok levegőssé tétele végett is szükséges bizonyos ritkítást elvégezni. A cél az idősebb részek tőben való eltávolításával érhető el, és ez ifjítást is jelent. Az idős részek rendszeres eltávolítása után a ribiszke és köszméte legveszedelmesebb kártevője, a pajzstetű nem taIá! alkalmas búvó-, illetve szaporodóhelyet. Végül a jól végzett ritkítómetszés elősegíti a permetlé tökéletesebb behatolását a bokrok belsejébe. A január végi rítkítómeíszéssel egyidejűleg elvégezhető egyes almafajtákon - elsősorban a Jonathánon - a szükséges vessző-visszakurtítás is. Ennek célja a lisztharmatos csúcsok, végek eltávolítása, s ezzel a gombakártevő áttelelőhelyei - ahonnan a tavaszi fertőzés megindul - szüntethetők meg. A ribiszke-, és köszmétebokrok ritkításával is összekapcsolható a ves�szők végeinek rövid visszametszése. Ennek a beavatkozásnak is elsődleges célja - különösen a köszméte esetében - a lisztharmattal fertőzött gócok megszüntetése. Előnyös azért is, mert a felső, a vesszők végén levő rügyek rendszerint fejletlenek, s így fölösleges őket meghagyni. Januárban megkezdhetjük az almatermésűek - az alma-, és körtefákon - a ritkítómetszést. A cseresznyét, a meggyet, a kajszit tél végén, kora tavasszal a fertőzések elkerülése érdekében soha se metsszük. Ezek ritkítómetszését ősszel végezzük el, mert ilyenkor száraz időben nem károsodnak, a Fagéllel kezelt sebek a tél elejéig még jól befornak. Az őszibarack metszését későbbre helyes halasztani, amikor a fagyok már elmúltak. Ilyenkor télen ugyanis még nem


Metszés

29

lehet az esetleges fagykárt látni, ami őszibaracknál gyakran előfordul, illetve további fagykárt okozó lehűlésekre is lehet számítani. Ezért előfordulhat, hogy a korai metszés következtében csak kevés ép rügy marad a fákon. Az őszibarack metszését legújabban bizonyos veszélyes kórokozók fertőzésének elkerülése céljából, a rügypattanás utáni időszakban javasolják. A héjasok, a dió és mandula metszését a fagyok megszűnése után célszerű elvégezni. És lássuk most mindezt, kicsit részletesebben...

Almafa Az almafa növekedési vesszőinek oldalán végig magános hajtásrügyeket találunk, melyekre jellemző, hogy hegyesek, és a vesszőhöz simulók. A vesszők csúcsán átmeneti, vagy termőrügyeket találunk - ez jellemző a fiatal fákra. A teljes termőrefordulás után általános termőrész alakulása a sima termőnyárs, amely 5-10 cm hosszúságú termőrügyben záródik, oldalán fejletlen hajtásrügyek vannak.


30

Metszés

A dárda 4-5 cm hosszúságú termőrész csúcsán átmeneti rügy, vagy termőrügy alakul ki. Ha a dárda leveleit lehullatja, a gyűrűs termőnyárs jön létre, nevét onnan kapta, hogy a levélnyelek ízesülési helyei gyűrűszerűen a termőrészen ottmaradtak. Ha a dárda termőrügyéből termés lesz, ennek kineveléséhez a levelek sok asszimilátát termelnek, a hajtás megvastagodik, húsos állományú lesz, s kialakul a termőbog, vagy a termőkalács. A termőbogon jól láthatók a gyümölcskocsányok tapadási helyei. A termőbog az almatermésűek legértékesebb termőrésze, mert a termőbogon a gyümölcsön kívül még mindig jól fejlett átmeneti termőrügyeket találunk, vagy újabban elágazott dárdákat, sima termőnyársakat.

Körtefa és birs A körtefákon az almához hasonló termőrész alakuIásokat találunk. Egyes körtefajtáknál a vesszők oldalrügyei is átalakulnak termőrügyekké. Néhány körtefajtánál, pl. a Hardenpont téli vajkörte, Téli esperes fákon gyakran találunk tövises termőnyársakat. Ezeken a nyársakon azonban termőrügyek nincsenek. Termőrügyei vegyes rügyek, mivel egy rügyben virágkezdemények és hajtáskezdemények is vannak. A birsnél rövid termőrészek kevésbé alakulnak ki. A birs termőrügyeit rendszerint az éves vessző csúcsán hozza.

Szilva-, cseresznye-, meggyfa A szilvafa jellegzetes termőrésze a tövises termőnyárs, amely olyan rövid termővessző, mint a sima termőnyárs, vagy a dárda, azzal a különbséggel, hogy csúcsa tövisben zárul. A tövis alatti részen többnyire sűrű termőrügyek helyezkednek el. A szilván kívül a kajszin, vadalmán, vadkörtén és a kökényen is találhatók tövises termőnyársak. A szilvafákon a tövises termőnyársakon kívül a vesszők alsó részén iker-, vagy rügycsoportok is találhatók. A csúcsi részen hajtásrügyeket találunk. A csonthéjasok egyéves vesszői mindig hajtásrügybe zárulnak. A cseresznyefa termőrügyei a vesszők alapi része felé (a törzs felőli részen) egyesével állnak, a csúcs felé csak hajtásrügyek vannak. A cseresznyefa jellemző termőrésze a bokrétás termőnyárs, amelyre jellemző, hogy rövid szártagon a csúcsi részen 3-7 virágrügy bokréta-szerűen helyezkedik el. A rügycsoportban középen jól fejlett hajtásrügy van, amely az évenkénti továbbnövekedést szolgálja. Termőrügyei virágrügyek, mert bennük csak virágkezdemény van. A meggyfa rügyei a cseresznyefáéval azonosak, csak annyiban különböznek, hogy egyes fajtáknál 1-2 lombleveles, továbbnövekedésre képtelen hajtás is fejlődhet. Az ilyen fajfák gyümölcsét „gatyás meggy”-nek, „pálhás meggy”-nek is nevezzük. Ezek a kis lombleveles részek


Metszés

31

a gyümölcs bééresével egyidejűen elpusztulnak. A bokrétás termőnyárs a cseresznye-, és meggyfákon kívül megtalálható a mandula, kajszi-, és őszibarackfákon is.

Dió, mogyoró A diófának háromféle rügye van. Külön rügyben helyezkednek el a nő és hímvirágok. A ves�szők oldalán magános hajtórügyek vannak, ezek kis gömb alakúak. A rövid vesszők csúcsán a hízottabb termőrügyek és ezek alatt a vesszők oldalán a hímbarkák, ezek kúp alakúak. A vesszők alapi részénél fejletlen rügyeket találunk. A diófa termőrügyei vegyes rügyek; amelyből hajtás, a nővirág alakul. A barkák, és az elpusztult hajtásrügyek miatt a dió gallyai felkopaszodnak. A mogyoró hímvirágai és termővirágai külön rügyekben helyezkednek el. Az erős vesszők oldalán magános hajtásrügyek találhatók, a csúcs is hajtásrügyben zárul. A középerős és rövid termővesszők csúcsi részén, és az oldalrügyeken alig látható termőrügyek vannak.

Az alakító metszés A gyümölcsfák alakító metszésének célja a megfelelő koronaforma kialakítása. Az alakító metszéssel meghatározzuk a vázágak számát, elosztását és helyzetét. Az almástermésűeket korábban, a csonthéjasokat a rügyfakadás után metsszük. Mindegyik gyümölcsfajnál szükség van az alakító metszésre, még azoknál is, amelyek természetes formában szabályos koronaformát képeznek, mint például a cseresznye, a dió, a gesztenye. Az alacsony és a közepes törzsű kombinált koronát úgy kezdjük alakítani a koronás oltványban, amely egy vezérvesszőből és 4-5 oldalvesszőből áll, hogy a sudarat, vagyis a fő vezérvesszőt olyan magasságban vágjuk vissza, ahol a következő ágemeletet kívánjuk kialakítani. Az első gyenge, vagy a fő vezérvessző alatti erős vesszőt tőből távolítsuk el. Az oldalvesszőket pedig erősségük szerint felére, vagy annál rövidebbre metsszük vissza, lehetőleg kifelé álló rügyre. A következő évben a sudarat (a fő vezérvesszőt) ismét visszavágjuk, olyan magasságban, hogy az kiemelkedő helyzetű legyen. Az oldalvezérvesszőket ismét felére, vagy hos�szabbra is visszametszhetjük. A harmadik évben, ha a hajtásnövekedés kielégítő volt, kialakíthatjuk a második ágemeletet az első felett gyümölcsfajtól függően 80-90 cm-re. A sudarat ismét erőssége szerint, a három oldalvezérvesszőt ismét a felére vágjuk vissza. Két-három ágemeletet alakíthatunk még ki, s ha a fa a kívánt magasságot elérte, a sudarat levágjuk. A karcsú orsó kialakításakor a törzsön 60 cm alatt dörzsöljük le a rügyeket. A vesszőket egymás felett 30-40 cm-re ritkítjuk ki. Később a csúcs közelében 2-3 hajtás általában erősen nő, ezért a sudarat júniusban metsszük vissza egy lejjebb lévő, gyengébb,


32

Metszés

nagyobb szögben kihajtó hajtásra. A tavaszi metszések alkalmával csak az erős és egészen a törzshöz hajló, simuló 3-4 vesszőt távolítsuk el. A termőkorú karcsú orsó fákból a harmadik-negyedik évi gallyakat kis csonk meghagyásával távolítsuk el. A csonkból kitörő hajtások közül egyet hagyjunk meg, ebből újra nevelhető a lemetszett koronarész. A sövény esetében a 60 cm törzsmagasságú oltványoknál a sudarat olyan magasságban vágjuk vissza, ahol a következő ág-emeletet kívánjuk kialakítani (általában felére). Az oldalvesszők közül két vesszőt metszés nélkül hagyunk, a többit levágjuk.

Rügyvizsgálat A terméshozás alapvető feltétele az elegendő számú ép virág. A hazánkban termesztet gyümölcsfajokra jellemző, hogy virágrügyeiket nem közvetlenül tavasszal, a virágzás előtt, hanem az előző év bizonyos szakaszában alakítják ki gyümölcsfajtól és fajtától függően. A virágrügyek kialakulása az intenzív (első) hajtásnövekedési periódus befejezése után kezdődik. Rendszerint a rügyekben az egyes virágszervek is kialakulnak még az évben. A különböző fejlettségű virágkezdemények az időjárástól függően október-novemberben mély nyugalmi szakaszba mennek. A mély nyugalmi időszakba megváltoznak, lecsökkennek az anyagcsere-folyamatok. Minél mélyebb a nyugalom, annál jobban át tudják vészelni a téli alacsony hőmérsékletet.

Metszés

33

A virágrügyek a téli meleg, napsütéses napokon, kilépnek a mély nyugalmi szakaszból, és a fejlődés folytatódik. Elsősorban a sziromlevelek és a porzók növekednek. Ezután már kisebb lehűlés hatására is károsodások léphetnek fel. Az alacsony hőmérséklet okozta károk a virágszerveknél a következők lehetnek: a magház fala megbarnul; a bibeszálak és a sziromlevelek megbarnulnak; a magházon belül egyes szövetek elhalnak; a barna elszíneződés a bibeszálaktól kiindulva a magléceken át halad a magkezdemények felé; a rügyalap megbarnul; a rövid termőrészek (dárda, termőkalács) szállítónyalábjai károsodnak, elhalnak. Dr. Szent-Miklóssy Ferenc


34

Betegségek, kártételek ellen...

Először is azt szögezzük le, hogy minden kártevő és betegség támadásának kizárása lehetetlen. Azonban figyelembe vehetünk néhány lehetőséget, amellyel megakadályozható, hogy a dolgok komolyra forduljanak. Így gondozza kertjét, ha egészséges növényeket szeretne!

1. Talaj tápanyag ellátása A tápanyagokban gazdag, egészséges talaj fontos fegyver a kártevőkkel, kórokozókkal szemben. Egészséges talajban egészséges növények fejlődnek. Forgassunk a talajba sok szerves trágyát, amely javítja a talajszerkezetet, és feltölti a talajt tápanyaggal. Ilyenek a jó, érett komposzt, az érett istállótrágya, a szezonvégén akár mulcsszerűen is terítve. Amennyire csak lehet, kerüljük a műtrágyák használatát. A műtrágya adagolásra nagyon oda kell figyelni, a túladagolás különösen veszélyes lehet. A műtrágya a talaj szerkezetétől függően kimosódhat a talajból az esővízzel, ami környezetszennyezést okoz. A nitrogén túltrágyázás a növényi sejtek felépítését megváltoztatja, a sejtfal ellenálló képessége romlik, és a növény könnyen a kórokozók áldozatává válhat. A kiszórt műtrágya gyakran nem jut el a gyökérzónába, így hiába van jelen a talajban, a növény nem fér hozzá.

2. Vetésforgó Ha minden évben ugyanazokat a növényeket termesztjük ugyanabban az ágyásban, az adott fajra jellemző növényi kórokozók, kártevők örömmel veszik, hogy ismét megkaphatják kedvenc táplálékukat. Másrészt a növények gyökereiken keresztül különböző kémiai anyagot juttatnak a talajba, amelyeknek káros hatásuk lehetnek, ha a koncentrációjuk nő azáltal, hogy ismét ugyanannak a növényfajnak ugyanazon kiválasztott anyagai kerülnek a talajnak ugyanarra a részére. Nagyjából elmondhatjuk, hogy az alábbi csoportokat váltogathatjuk évről évre az ágyásban: gyökérzöldségek, káposztafélék, hüvelyesek, minden egyéb (burgonya, hagyma, paradicsom).

3. Optimális termesztési körülmények A növények megfelelő körülmények között tartva virulnak igazán. A növények környezeti igényei különbözőek. Ezért mindegyikük igényeinek érdemes utánanézni. Vegyük igénybe szakember segítségét is. Tanácskérés, vagy tanácskeresés csak akkor lehet kielégítő, ha tisztában vagyunk kertünk adottságaival. Tehát elengedhetetlen, hogy még növényválasztás előtt megismerjük kertünk adottságait. Ilyenek többek közt, a kert fekvése, talaja, benapozottsága, a rendelkezésre álló hely, hogy csak néhányat említsünk. A megfelelő körülmények között fejlődő egészséges növények jobban ellenállnak a betegségeknek, kártevőknek.



35

4. Hasznos élőlények bevonzása Bizonyos növények a kertben vonzzák a hasznos élőlényeket azáltal, hogy megfelelő életfeltételeket biztosítanak számukra. Csalogassunk hasznos élőlényeket, amelyek segítőtársaink lehetnek a kártevők elleni harcban. A katicabogarak, fátyolkák, békák, sünök, a madarak többsége mind a szövetségeseink. Ezért szívesen látott vendégei kertünknek. Közéjük tartozhatnak a baromfik is, de azt tudnunk kell, hogy a kártevők mellett szívesen csipegetik zöldség és dísznövényeinket is. Készítsünk téli szállást a hasznos rovarok számára. A rovarvár menedéket nyújt a rovaroknak a téli időszakban.

5. Tisztaság, gyommentesség A házas és meztelen csigák remek búvóhelyet találnak a gyomok, deszkák között, kövek, régi, kevésbé stabil járólapok alatt. A gyomok között is várakozhatnak a kártevők, hogy friss erővel palántáinkra, kerti növényeinkre vessék magukat. Megéri a fáradtságot, ha a felesleges lomokat, gyomokat eltakarítjuk.

6. Legyengült növények kerülése Általában jellemző ránk, hogy sokkal több növényt ültetünk a kertünkbe, mint amire szükségünk van. Arról nem beszélve, hogy, ha minden növényt a kertbe mentünk, azzal ártunk a kertnek, mert a legyengült növények a betegségek, kártevők első prédái. Keményítsük meg a szívünket, és a gyenge növények kerüljenek kiültetés helyett a komposztba!

7. Megfelelő térállás Folytatva az előbbi gondolatsort, ha minden növényt megsajnálunk és kertünkbe zsúfolunk, akkor elvesszük a teret a növényeinktől. Különösen magvetésnél, palántázásnál vagyunk hajlamosak arra, hogy ne kövessük a magtasakon lévő ajánlásokat, és ne tartsuk be a tő-, és sortávolságot azzal a felkiáltással, hogy minél több az ilyen-olyan zöldségünk, virágunk, annál jobb. Ez nem így van! A növényeknek meg van a saját térigényük. Ha ezt elvesszük, meggátoljuk a levegőáramlást, csökkentjük a párolgást, és mindez a gombabetegségek terjedésének kedvez. Ne feledjük, hogy az összezsúfolt növények a gombabetegségek melegágyai!

8. Ellenálló fajták Ha évről évre tapasztaljuk, hogy bizonyos növényünket ugyanaz a betegség, kártevő károsítja, nézzünk ellenálló fajták után. Például, ha minden évben megjelenik a sárgarépa légy, sok rezisztens fajta áll ma már rendelkezésre, amelyek támadásuknak nem esnek áldozatul.

9. Termények „összekeverése” Nagyon szépen mutatnak a jól elhatárolt ágyások és sorok, amelyekben katonás rendben sorakoznak a növények. Azonban az egyféle növények csoportosításával utat engedünk az adott növényekre szakosodott kártevők, kórokozók gyors terjedésének. Ha azonban keverjük



37

őket, mintegy természetes gátat szabunk a betegségek, kártevők terjedésének. Ezt úgy érhetjük el, hogy a növényeket kis csoportokba ültetjük, és azok is nyúljanak át egymásba, így nem csak a növényeink lehetnek egészségesebbek, hanem érdekes, mutatós növényfoltokat alakíthatunk ki.

10. Szezonális fertőződések elkerülése Bizonyos kártevők csak a szezon meghatározott részében jelentenek veszélyt igazán. Kerüljük ki ezeket az időszakokat. Ültessünk később, vagy hamarabb. Például a korai lóbab kevésbé szenved a levéltetvektől, a zöldborsót pedig akkor vessük, amikor a virágzás ideje nem esik egybe a borsómoly tojásrakásának idejével. Ha a paradicsom alternáriás betegsége gyakori a környékünkön, akkor olyan korán ültessünk paradicsomot, amennyire csak kehet. Így növekedésük és érésük egy későbbi szakaszában, lehetőleg érés után jelenik meg a fertőzés. www.kertlap.hu


ÖTTAGÚ CSALÁD FRISS ZÖLDSÉG-IGÉNYE (ÉV) növényfaj - szükséges mennyiség (kg) - szükséges terület m2 zöldborsó (20 kg, 40 m2), zöldbab (20 kg, 40 m2), paradicsom (100 kg, 25m2), paprika (50 kg, 35 m2), korai fejeskáposzta (20 kg, 15 m2), késői fejeskáposzta (50 kg, 20 m2), karalábé (20 kg, 8 m2), kelkáposzta (8 kg, 8 m2), uborka (20 kg, 10 m2), főzőtök (25 kg, 10 m2), vöröshagyma (50 kg, 40 m2), fokhagyma (3 kg, 4 m2), sárgarépa (30 kg, 25 m2), petrezselyem (20 kg, 30 m2), egyéb zöldségek (25 kg, 40 m2) A területigény alapján a vetőmagos tasak adataival kiszámítható a szükséges vetőmag mennyisége.

Borászati Bolt A Kerti Kalendárium Szerkesztősége és a Kertészek és Kertbarátok Országos Szövetsége hosszú távú együttműködési megállapodást kötött a kertbarátok minél jobb ellátása érdekében a budapesti Borászati és Kertészeti Szaküzlettel (volt Vámház körúti szaküzlet) 1053. Budapest, Királyi Pál u 13/B.Tel.: (06)-(1)-318-0361. Mobil:(+36)-(20)-482-0771. E-mail: [email protected] www.boraszatibolt.hu. Ajánlatainkból: növényvédőszerek II.-III. kat.,vetőmagok háztartási irtószerek, növényápolók,stb. Szőlészeti borászati eszközök tömlők, mércék, hitelesített fokolók, borászati vegyszerek, prések, bogyózők, szűrők, kádak. Hordók: boros, pálinkás, rozsdamentes, műanyag. Dugók: parafa, fa, műanyag, gumi. Palackozáshoz: üvegek, kapszulák, dugók. Lopók, dekantálók különféle poharak. Szakkönyvek, szaktanácsadás.

Terménybemutató (2015. Temerin)

A kiadványt a Földművelésügyi Minisztérium Támogatta

Recommend Documents