A kereskedelmi tevékenység végzésének feltételei Dr. Ádám Gabriella Katalin osztályvezető Hatósági és Jogi Főosztály Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság 2012. április 25.
Eljárási jogosultság A fogyasztóvédelmi hatóság ellenőrzi (a szerződés létrejöttére, érvényességére, joghatásaira és megszűnésére vonatkozó rendelkezések kivételével) a fogyasztóvédelmi rendelkezések betartását, és — ha a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvény eltérően nem rendelkezik — eljár azok megsértése esetén. (a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény (Fgytv.) 45/A. §) Ellenőrzi •
az áru fogyasztók számára történő értékesítését,
•
a fogyasztóknak értékesítésre szánt, illetve értékesített áru mérését,
•
a fogyasztók tájékoztatását (pl. ár),
•
a fogyasztói panaszok intézését,
•
a fogyasztói szerződés keretében érvényesített szavatossági és jótállási igények intézését,
•
a termék forgalmazása vagy szolgáltatás nyújtása során az egyenlő bánásmód követelményére vonatkozó rendelkezések megtartását.
Nyugta Az ÁFA tv. 159. § (1) bekezdése értelmében az adóalany köteles — ha e törvény másként nem rendelkezik — a 2. § a) pontja szerinti termékértékesítéséről, szolgáltatásnyújtásáról a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője részére, ha az az adóalanytól eltérő más személy vagy szervezet, számla kibocsátásáról gondoskodni. A törvény 166. § (1) bekezdése szerint abban az esetben, ha az adóalany a 165. § (1) bekezdésének b) pontja szerint mentesül a számlakibocsátási kötelezettség alól, köteles a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője részére nyugta kibocsátásáról gondoskodni.
A nyugta adattartalma • a nyugta kibocsátásának kelte; • a nyugta sorszáma, amely a nyugtát kétséget kizáróan azonosítja; • a nyugta kibocsátójának adószáma, valamint a neve és címe; • a termék értékesítésének, szolgáltatás nyújtásának adót is tartalmazó ellenértéke Nyugta kizárólag papír alapon bocsátható ki és kizárólag magyar nyelven állítható ki. Nyugtaadási kötelezettségüknek pénztárgéppel tehetnek eleget a vendéglátási adóalanyok.
Nyitvatartás
• A Kereskedelmi törvény 6. § (2) bekezdés b) pontja előírja, hogy a kereskedő köteles az üzlet nyitvatartási idejéről és az abban bekövetkező változásokról a vásárlókat tájékoztatni. • Ezen — fogyasztóvédelmi rendelkezésnek minősített — rendelkezés megsértése esetén a Kereskedelmi törvény 9. § (2) bekezdése alapján a fogyasztóvédelmi hatóság az Fgytv. szabályai szerint jár el.
Vásárlók könyve •
A kereskedőnek a fogyasztó számára — a jogszabályban előírt panasztételi jogának érvényesítéséhez — a jegyző által hitelesített vásárlók könyvét kell biztosítania, amelyről a Kereskedelmi törvény 5. § (4) bekezdése úgy rendelkezik, hogy az üzletekben jól látható és könnyen hozzáférhető helyen, folyamatosan számozott oldalú vásárlók könyvét kell elhelyezni, melynek a kereskedelmi hatóság által hitelesítettnek kell lennie.
•
Ezen — fogyasztóvédelmi rendelkezésnek minősített — rendelkezés megsértése esetén a Kereskedelmi törvény 9. § (2) bekezdése alapján a fogyasztóvédelmi hatóság az Fgytv. szabályai szerint jár el.
Panaszkezelés •
Az Fgytv. 17/A. § (3) bekezdése szerint a szóbeli panaszt azonnal meg kell vizsgálni, és szükség
szerint orvosolni kell. Ha a fogyasztó a panasz kezelésével nem ért egyet, a vállalkozás a panaszról és az azzal kapcsolatos álláspontjáról haladéktalanul köteles jegyzőkönyvet felvenni, s annak egy másolati példányát a fogyasztónak átadni. Ha a panasz azonnali kivizsgálása nem lehetséges, a vállalkozás a panaszról haladéktalanul köteles jegyzőkönyvet felvenni, és annak egy másolati példányát köteles a fogyasztónak átadni, egyebekben írásbeli panaszra vonatkozó eljárás követendő. •
Az írásbeli panaszt a vállalkozás - törvény eltérő rendelkezése hiányában - harminc napon belül köteles írásban megválaszolni. A panaszt elutasító álláspontját a vállalkozás indokolni köteles. A válasz másolati példányát három évig köteles megőrizni, s azt az ellenőrző
hatóságoknak kérésükre bemutatni. •
A panasz elutasítása esetén a vállalkozás köteles a fogyasztót írásban tájékoztatni arról, hogy panaszával - annak jellege szerint - mely hatóság vagy a békéltető testület eljárását kezdeményezheti. Meg kell adni az illetékes hatóság, illetve a vállalkozás székhelye szerinti
békéltető testület levelezési címét.
Mérés •
A kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 210/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet 23. § (2) bekezdése szerint a vásárló részére tömeg, térfogat vagy egyéb mérték szerint forgalmazott terméket - a nettó tömeget, térfogatot vagy egyéb mértéket feltüntető eredeti csomagolásban forgalmazott termék kivételével - csak hatóságilag hitelesített mérőeszközzel történő lemérés után szabad kiszolgálni. Súlypótló eszközök használata tilos.
•
A mérőeszközök hitelességének igazolása a vállalkozás kötelezettsége.
•
Helytelen mérés valósul meg különösen az alábbi esetekben:
– a csomagolóanyagot belemérik a termék tömegébe, – a mérlegbeállítás pontatlan, – súlypótló eszközt használnak, – a mérési eredmény leolvasásánál a mérleg nyelve még nincs nyugvó állapotban,
– italok vonatkozásában a kiszolgált mennyiség kevesebb a kért mennyiségnél.
• A mérésügyről szóló törvény 6. § (1) bekezdése szerint joghatással jár a mérés, ha annak eredménye az állampolgárok és/vagy jogi személyek jogát vagy jogi érdekeit érinti, különösen, ha a mérési eredményt mennyiség és/vagy minőség tanúsítására — a szolgáltatás és ellenszolgáltatás mértékének megállapítására — vagy hatósági ellenőrzésre és bizonyításra használják fel; továbbá az élet- és egészségvédelem, a környezetvédelem és a vagyonvédelem területén. A 6. § (2) bekezdése alapján joghatással járó mérést a mérési feladat elvégzésére alkalmas hiteles mérőeszközzel vagy használati etalonnal ellenőrzött mérőeszközzel kell végezni. • A jogszabály 6. § (3) bekezdésének értelmében hiteles az a mérőeszköz - amelyet a mérésügyi szerv hitelesített, - amelynek külföldi hitelesítését a mérésügyi szerv első belföldi hitelesítésként elismerte.
• A hitelesítés érvényességének időtartamait a Mérésügyi Kormányrendelet 2. számú melléklete tartalmazza. • Fontos kiemelni, hogy a Mérésügyi Kormányrendelet 6. § (11) bekezdése alapján a hitelesítés négy évet el nem érő hatálya a hitelesítés napjától számított azon a napon jár le, amely számánál fogva a kezdőnapnak megfelel. (Például a 2010. október 10-én hitelesített, 2 évenkénti hitelesítési kötelezettség alá tartozó mérleg hitelesítésének érvényessége 2012. október 10-én jár le.) • A kormányrendelet 3. számú melléklete tartalmazza az MKEH által elfogadott törvényes tanúsító jelek, hitelesítési bélyegzők rajzait és alkalmazásuk módját. • Szükséges kiemelni, hogy az MKEH 2009. évi tájékoztatása szerint az Országos Mérésügyi Hivatal (a továbbiakban: OMH) 2007. január 1-től megvalósult beintegrálódását követően az OMH feliratú tanúsító jelek nem kerültek bevonásra, azokat továbbra is használják a hitelesítés során. Időközben legyártottak új, MKEH feliratú matricákat is, így jelenleg mind az OMH, mind az MKEH felirattal ellátott matrica tanúsíthat érvényes hitelesítést.
• Példa: az itallapon a termékeket 2 cl, 4 cl és 1 dl kiszolgálási mennyiségben kínálták, azonban az üzlet 1 dl űrtartalmú hiteles mérőeszközzel nem rendelkezett. A mérésekhez a konyhában használatos műanyag, mérőeszközt (fénykép) használtak, mely azonban szabálytalan!
Tömegre értékesített termékek •
A tömegre értékesített termékek esetén
tisztességtelen az a magatartás, amikor kimérve
kínált élelmiszereket úgy értékesít a vállalkozás, hogy annak tömegébe a csomagoló anyag tömegét is beleméri, hiszen ilyenkor a kifizetésre kerülő termék tömegének mértéke növekszik a csomagolóanyagáéval. Ez esetben a fogyasztó az általa megvásárolni kínált termék tömegére vonatkozóan valótlan tájékoztatást kap, amely következtében számára magasabb ár kerül
felszámításra, vagyis sérülnek vagyoni érdekei. •
A fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény (Fttv.) 6. § (1) bekezdésének bb) pontja értelmében megtévesztő az a kereskedelmi gyakorlat, amely valótlan információt tartalmaz, vagy valós tényt - figyelemmel megjelenésének
valamennyi körülményére - olyan módon jelenít meg, hogy megtéveszti vagy alkalmas arra, hogy megtévessze a fogyasztót az áru mennyisége tekintetében, és ezáltal a fogyasztót olyan ügyleti döntés meghozatalára készteti, amelyet egyébként nem hozott volna meg, vagy erre alkalmas. •
Ilyen esetekben az Fttv. 6. § (1) bekezdésének bb) pontja szerinti megtévesztő tevékenység valósul meg, mivel a fogyasztó abban a téves feltevésben vásárolja meg a terméket, hogy annak tömege nem tartalmazza a csomagoló anyag tömegét.
Árfeltüntetés az Fgytv. szerint • A fogyasztókat írásban, egyértelműen, könnyen azonosíthatóan, tisztán olvashatóan kell tájékoztatni a megvételre kínált termék eladási áráról és egységáráról. • A termék eladási áraként és egységáraként, illetve a szolgáltatás díjaként a fogyasztó által ténylegesen fizetendő, az általános forgalmi adót és egyéb kötelező terheket is tartalmazó árat kell feltüntetni. • Az eladási árat és az egységárat Magyarország törvényes fizetőeszközében, azaz forintban kell kiírni. • Több eladási ár vagy szolgáltatási díj egyidejű feltüntetése esetén a vállalkozás köteles a feltüntetett legalacsonyabb eladási ár vagy szolgáltatási díj felszámítására.
• Az eladási árat — az ömlesztett áruk, és a vendéglátás keretében értékesített termékek kivételével — a terméken, annak csomagolásán, vagy a termékhez egyéb módon rögzítve, vagy a közvetlenül a termék mellett elhelyezett egyedi árkiíráson vagy a fogyasztó számára a megvenni kívánt termék kiválasztásakor könnyen hozzáférhető árjegyzéken (ideértve az étel-, illetve itallapot is) kell feltüntetni. [4/2009. (I. 30.) NFGM-SZMM együttes rendelet, a továbbiakban: Árrendelet 2. § (1) bekezdése] • A termék egységárát — amennyiben az nem egyezik meg az eladási árral — a terméken, annak csomagolásán, vagy a termékhez egyéb módon rögzítve, vagy közvetlenül a termék mellett elhelyezett egyedi árkiíráson, illetve a fogyasztó részére a megvenni kívánt termék kiválasztásakor könnyen hozzáférhető árjegyzéken kell feltüntetni (ideértve az étel-, illetve itallapot is). [Árrendelet 3. § (1) bekezdése]
Az egységárat • a térfogatra értékesített terméknél literenként (Ft/l), vagy — ha ez a termék jellegéből adódóan megkönnyíti az összehasonlítást — milliliterenként (Ft/ml), centiliterenként (Ft/cl), deciliterenként (Ft/dl), illetve köbméterenként (Ft/m3), • a tömegre értékesített terméknél kilogrammonként (Ft/kg), vagy — ha ez a termék jellegéből adódóan megkönnyíti az összehasonlítást — grammonként (Ft/g), dekagrammonként (Ft/dkg) vagy tonnánként (Ft/t), • a kizárólag darabra értékesített terméknél darabonként (Ft/db) kell feltüntetni. [Árrendelet 4. §]
• Az olyan vendéglátóüzlet esetében, ahol a vendéget felszolgáló közreműködésével szolgálják ki, az üzlet ételés italválasztékához kapcsolódó eladási árakat, illetve egységárakat bemutató árjegyzéket az üzlet bejáratán kívül, annak közelében is el kell helyezni. • Ha a vállalkozás valamely termék forgalmazásával közvetlen összefüggésben nyújtott szolgáltatásáért külön díjat számít fel (pl. felszolgálási díjat), a külön díjat a termék árának feltüntetésére vonatkozó szabályok szerint, az érintett termék árával együtt (ugyanazon árkiíráson, árjegyzéken vagy árlapon) kell feltüntetni.
Példák • Nem megfelelő, ha az akciós termék esetében feltüntetésre kerül a termék eredeti ára és a kedvezmény mértéke, azonban a kedvezménnyel csökkentett árról nem tájékoztatják a fogyasztókat. • Nem megfelelő, ha nem a ténylegesen fizetendő árról tájékoztatják a fogyasztókat, pl: „x Ft + áfa”; „x Ft + áfa Y Ft”; a „-tól -ig” árfeltüntetés, akciós terméknél (–x%; -x Ft) • További példák: • az áruházban a terméket a feltüntetett 20.000 Ft helyett 22.000 Ftért számította fel, • ha egy nem akciós termékre vonatkozóan a kedvezményes időszak lejártát követően az akciós tábla kint marad, • ha az akciós árkiírást már az akciós időszak előtt kihelyezik, • a „2-t fizet 3-t kap”, valamint a „+ 50 % ingyen” típusú akciós termékek esetében, ha az akciós terméket az ajándék, illetve ajándékrész nélkül árusított termék árához képest magasabb áron értékesítik, akkor az Fttv. feketelista 20. pontját valósítja meg.
Ajándék=Nem ajándék Completa kávé krémpor 200 g eladási ára 299 Ft Completta kávé krémpor „+25% ajándékba” (200+50 g) termék 490 Ft Eltérés a fogyasztó hátrányára + 191 Ft
CALGON vízlágyítót 500 gr 790,- Ft 2 x 790 =1580 Ft CALGON akciós „2+1 ajándék” összecsomagolt 1999 Ft 1 999 – 1580 Ft = + 419 Ft
X mennyiség ajándék nem szétbontható, illetve összecsomagolt termékek Az akciós egységárat a teljes mennyiségre (ajándékra is) vetítve kell megadni, amennyiben a termék és ajándék csomagolási egysége, vagy mérete együttesen eléri, vagy meghaladja az 50 g-ot, 50 ml-t vagy 5 cm-t a csomagban.
Kettős ártájékoztatás •
Több eladási ár vagy szolgáltatási díj egyidejű feltüntetése esetén a vállalkozás köteles a feltüntetett legalacsonyabb eladási ár vagy szolgáltatási díj felszámítására. (Fgytv. 14. § (7))
•
Megtévesztő az a kereskedelmi gyakorlat, amely valótlan információt tartalmaz, vagy valós tényt – figyelemmel megjelenésének valamennyi körülményére – olyan módon jelenít meg, hogy megtéveszti vagy alkalmas arra, hogy megtévessze a fogyasztót az áru ára, illetve díja
tekintetében, és ezáltal a fogyasztót olyan ügyleti döntés meghozatalára készteti, amelyet egyébként nem hozott volna meg, vagy erre alkalmas. (Fttv. 6. § (1) c)) •
Jogsértő az Fgytv. értelmében, ha az eltérő árakról szóló tájékoztatás a fogyasztó számára egy látótérben, pl.: ugyanannak a terméknek ugyanazon oldalán jelenik meg.
Továbbá az, ha bebizonyosodik, hogy a feltüntetett több ár közül a magasabb áron értékesítették a terméket. •
Az Fttv. alapján jogsértő az a magatartás, ha egy akciós terméket az üzlet több pontján is kihelyeznek, és az egyes helyeken különböző árakat tüntetnek fel, és a fogyasztó számára kiírt eladási árak közül a magasabb áron történik a termék értékesítése.
Ellenőrzési tapasztalatok 2011-ből • • • •
• • • •
nyitvatartási időről szóló tájékoztatás megléte, vásárlók könyvének megfelelő kezelése, a panaszügyintézés helyéről szóló tájékoztatás megléte, a kereskedelmi egységekben működő biztonsági szolgálatokra vonatkozó fogyasztóvédelmi előírások érvényesülése, nyugta-, illetve számlaadási kötelezettség teljesítése, mérőeszközök hitelessége, letiltott termékek forgalmazása, árfeltüntetés, árfelszámítás megfelelősége. A vizsgálat során a felügyelőségek összesen 5691 üzletet ellenőriztek, melynek során 2590 alkalommal állapítottak meg kifogást, amely 44%-os kifogásolási arányt jelent.
• A témavizsgálat keretén belül országosan 1 676 ellenőrzésre került sor. Ebből 1 565 esetben a vendéglátó-ipari egységek, míg 111 esetben a személytaxi-szolgáltatók ellenőrzését végezték el a felügyelőségek. A vendéglátóhelyek vizsgálata kiterjedt 1281 üzletre és 284 kitelepült egységre. • A vendéglátó egységek vizsgálatán belül 33, háromszáz fő feletti befogadó képességű zenés, táncos rendezvény — társhatóságokkal közös — ellenőrzésére is sor került. • Az idegenforgalmi vizsgálat alatt összesen 596 esetben tártak fel szabálytalanságot a felügyelőségek, amely így 36%-os kifogásolási arányt jelent.
A vizsgált és kifogásolt vendéglátó-ipari és személytaxiszolgáltatások országos adatai (db) 1565
1600
kifogásolt
1400
vizsgált
1200 1000 800
565
600 400
111
200
31
0 vendéglátó-ipari szolgáltatás
személytaxiszolgáltatás
KPIR és RAPEX rendszerek •
KPIR
•
Központi Piacfelügyeleti Információs Rendszer (KPIR): a piacfelügyeleti hatóságok által végzett
piacfelügyeleti
ellenőrzéssel
kapcsolatos
adatok
és
beszerzett
dokumentumok
feldolgozására és nyilvántartására szolgáló adatbázis. •
A KPIR elsősorban tehát a hatóságok információs adatbázisa, azonban a piacfelügyeleti hatóságok által letiltott és veszélyesnek minősülő termékekről bárki szabadon tájékozódhat a www.nfh.hu/veszelyes és a www.piacfelugyelet.hu honlapokon.
•
RAPEX
•
Közösségi Gyors Tájékoztatási Rendszer (RAPEX): az Európai Bizottság veszélyes termékek bejelentésére létrehozott információs rendszere.
•
Az Európai Bizottság a tagállamok által bejelentett súlyos veszélyt jelentő (csak súlyos veszélyt jelentő termékek!) termékeket RAPEX riasztás keretében küldi meg a tagállamok piacfelügyeleti hatóságainak.
•
A
RAPEX-be
bejelentett
termékekről
szintén
http://ec.europa.eu/consumers/dyna/rapex/rapex_archives_en.cfm
bárki
tájékozódhat
honlapon,
ahol
a havi
lebontásban – táblázatos formában – szerepelnek a tagállamok által letiltott és veszélyesnek
minősített termékek.
Piacfelügyelet
A piacfelügyelet célja és alapelvei: • A veszélyes termékek kiszűrése és forgalmazásuk megtiltása. • A termékek megfelelő címkével, jelölésekkel és használati útmutatóval történő ellátásának kikényszerítése. • Az önkéntesség elvének érvényre juttatása. • Együttműködés, arányosság, prevenció.
Piacfelügyeleti jogszabályok Európai Uniós: • Az általános termékbiztonságról szóló 2001/95/EK Irányelv • A termékek forgalmazása tekintetében az akkreditálás és piacfelügyelet előírásainak megállapításáról és a 339/93/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 765/2008/EK Rendelet • A termékek forgalomba hozatalának közös keretrendszeréről, valamint a 93/465/EGK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről szóló 768/2008/EK Határozat • A harmonizált termékekre vonatkozó különböző irányelvek (játékok, villamossági termékek, gépek) Magyar: • A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény • Az áruk és a szolgáltatások biztonságosságáról és az ezzel kapcsolatos piacfelügyeleti eljárásról szóló 79/1998. (IV. 29.) Korm. rendelet • A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény Ágazati jogszabályok: • Az egyes villamossági termékek biztonsági követelményeiről és az azoknak való megfelelőség értékeléséről szóló 79/1997. (XII. 31.) IKIM rendelet • A gyermekjátékok biztonságáról szóló 38/2011. NGM rendelet Honosított és harmonizált szabványok: • MSZ EN 60335-1:2003. • MSZ EN 71-1:2005+A9:2009
Piacfelügyeleti intézkedések Súlyos kockázat esetén:
•
a hatóság elrendeli a termék forgalomból történő kivonását és visszahívását,
•
a hatóság közleményt ad ki, amelyben megjelöli a termék fontosabb adatait, gyártót és a veszélyt.
•
a hatóság értesíti továbbá az Európai Unió Bizottságát a veszélyes termékről. A veszélyes termék sorsa:
•
Amennyiben a termék nem felel meg az alapvető biztonsági követelményeknek, úgy az a továbbiakban nem forgalmazható jogszerűen.
•
Amennyiben a gyártó/importőr a termék biztonsági hiányosságát kijavítja, akkor újra forgalmazhatja termékét jogszerűen, de köteles új azonosító/modell/típusszámmal ellátni.
•
Amennyiben a veszélyes termék felkerül a RAPEX-rendszerbe, akkor az uniós tagállamok is keresni fogják piacaikon, és meghozzák a szükséges intézkedéseket.
Jogorvoslatok
• •
• •
Fellebbezés Általános szabály: fellebbezés hiányában a hatósági döntés a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) értelmében jogerőre emelkedik. A Ket. szerint az ügyfél az elsőfokú határozat ellen fellebbezhet. Fellebbezni bármely okból lehet, amelyre tekintettel az érintett a döntést sérelmesnek tartja. Az eljárás egyéb résztvevője önálló fellebbezéssel élhet az elsőfokú határozat rá vonatkozó rendelkezése, illetve a rá vonatkozó elsőfokú végzés ellen. Főszabály szerint a fellebbezést a döntés közlésétől számított 15 napon belül lehet előterjeszteni, mely cselekmény a végrehajtásra halasztó hatállyal rendelkezik.
Kivétel a halasztó hatály alól: Fgytv. 49.§ (2) bekezdés: A fogyasztóvédelmi hatóság első fokú határozatát az alábbi esetekben, illetve okokból is fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatónak nyilváníthatja: a) a 47. § (1) bekezdésének h) pontja szerinti jogkövetkezmény megállapítása esetén,(alkoholtartalmú ital, dohánytermék, illetve szexuális termék forgalmazásának megtiltása esetén, valamint e rendelkezések ismételt megsértése esetén a jogsértéssel érintett üzlet legfeljebb harminc nap időtartamra történő ideiglenes bezárásakor) b) környezetvédelmi okból, c) a fogyasztók testi épségének, egészségének védelme érdekében, továbbá d) a fogyasztók széles körét érintő kárral fenyegető veszély elhárítása érdekében.
A fellebbezés benyújtása • Ahhoz, aki a megtámadott döntést hozta. • Ha a fellebbezést a fellebbezés elbírálására jogosult hatóságnál nyújtják be, a fellebbezés elbírálására jogosult hatóság a fellebbezést megküldi az első fokú döntést hozó hatóság részére. • Ha a fellebbezésnek megfelelően a döntést nem módosítják vagy nem vonják vissza, az elbírálására jogosult hatóság dönt. • Az elkésett fellebbezést az első fokú döntést hozó hatóság érdemi vizsgálat nélkül elutasítja. • Ha az ügyfél a fellebbezéssel együtt nyújt be kérelmet a fellebbezési eljárásban való költségmentessége iránt, erről a kérelemről az első fokú döntést hozó hatóság dönt.
Bírósági felülvizsgálat •
2012. február 1-jével jelentős módosítások a Ket.-ben, a bírósági felülvizsgálat szabályainak megváltozása.
•
Továbbra is a Ket.-ben található az a szabály, hogy amennyiben az ügyfél a fellebbezési jogát kimerítette, a döntéssel szemben bírósági felülvizsgálatot kezdeményezhet. A döntés végrehajtásának felfüggesztése is kérhető!
•
Korábban a Ket. tartalmazta a felülvizsgálati kérelem benyújtásnak szabályát, jelenleg ezen rendelkezés a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvényben található (Pp.). A keresetlevelet jogszabálysértésre hivatkozással az elsőfokú közigazgatási határozatot hozó szervnél a felülvizsgálni kért határozat közlésétől számított harminc napon belül kell benyújtani vagy ajánlott küldeményként postára adni. Az elsőfokú közigazgatási szerv a keresetlevelet felterjeszti a másodfokú közigazgatási határozatot hozó szervhez, amely azokat nyilatkozatával együtt továbbítja a bírósághoz. Ha a keresetlevél a végrehajtás felfüggesztésére irányuló kérelmet is tartalmaz, a kereset-továbbítási határidők rövidülnek. (Pp. 330. § (2))
Bírósági felülvizsgálat • Kiemelendő, hogy a Pp. keresetlevélre vonatkozó általános szabályai (Pp. 121. §) mellett a közigazgatási pereknél a keresetindításhoz további formai követelmények teljesítése szükséges. A keresetlevélnek tartalmaznia kell: a) a felülvizsgálni kért közigazgatási határozat számát, b) a határozatról való tudomásszerzés módját és idejét, valamint c) ha a közigazgatási eljárásban a jogi képviselő olyan meghatalmazást csatolt, mely a per vitelére is vonatkozik, az erre való utalást. • A bíróság által hozott döntés rendelkező része és indokolása köti a hatóságot!
Felülvizsgálati kérelem bírósági döntéssel szemben • A bírósági döntéssel szemben a felek felülvizsgálati kérelemmel élhetnek a Kúria felé. • A felülvizsgálati kérelmet az elsőfokú határozatot hozó bíróságnál a határozat közlésétől számított hatvan napon belül kell benyújtani vagy ajánlott küldeményként postára adni. A felülvizsgálati kérelem benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya, de a határozat végrehajtását a Kúria kérelemre kivételesen felfüggesztheti. • A Kúria a felülvizsgálati kérelem tárgyában a kérelemnek a Kúriához való beérkezésétől számított százhúsz napon belül dönt.
Köszönöm a megtisztelő figyelmet!
[email protected]
