A KÉPVISELÕ KRAKKÓBAN

GÖDI

MAGYAR FÓRUM A Magyar Igazság és Élet Pártja gödi szervezetének ingyenes kiadványa – 2000. IV. negyedév

Tisztelt Olvasó! Új lapot tart a kezében, amely egyben egy korábbi ki-

A KÉPVISELÕ KRAKKÓBAN A történelmi lengyel város nyerte el idén a Kultúra Európai városa címet, amelyet az Európai Unió kulturális miniszterei adományoznak. A krakkóiak nagyszabású rendezvénysorozattal ünnepelnek egész évben. A fesztivál magyar vonatkozású programjaira látogatott el az Interparlamentáris Unió magyar-lengyel baráti tagozatának küldöttsége, köztük dr. Bognár László, a MIÉP gödi országgyûlési képviselõje. A küldöttség részt vett egyebek mellett Csete Örs ‘56-ról szóló fényképkiállításának megnyitóján, egy most megjelent Márai-könyv bemutatóján és egy magyar tudós díszdoktorrá avatásán a Jagelló Egyetemen. Szeretik-e a lengyelek a magyarokat? Ki és mi minden köti hazánkat Krakkóhoz? Milyen egy díszdoktorrá avatási ceremónia az õsi falak között? – minderrõl bõvebben következõ számunkban írunk majd.

advány megújult változata. Ami a régiben és az újban közös, az a fejléc és a név: Gödi Magyar Fórum. Ez jelzi egyrészt, hogy vállaljuk a közös szellemiséget az országos terjesztésû Magyar Fórummal, másrészt, hogy örökösei vagyunk az azonos nevû gödi újságnak, melynek megjelenése szünetelt. A közös szellemiség: a Magyar Igazság és Élet Pártjának szellemisége, vagyis a radikális nemzeti jobboldali elkötelezettség. Az örökség: a MIÉP gödi szervezete, mely az elmúlt hónapokban újjászületett. Tagsága részben, vezetõsége teljes egészében megváltozott. E változásokat reményeink szerint hamarosan valamennyi gödi polgár tapasztalhatja majd. Fórum a nevünk, mert valóban fóruma kívánunk lenni a különbözõ véleményeknek. Bátran ragadjon tollat, vagy emelje fel a telefont, ha mondanivalója van akár egy-egy helyi történéssel, eseménnyel, személyiséggel, akár valamelyik írásunkkal kapcsolatban. Levélcímünk: Gödi Magyar Fórum Szerkesztõsége, 2132 Göd Pf.: 99., telefonszámunk: 06 20 31 55 371, e-mail címünk: [email protected] Bízunk benne, hogy hamarosan megkedvelnek bennünket és kíváncsian várják majd újabb számainkat. Gödi Magyar Fórum szerkesztõsége

A Magyar Igazság és Élet Pártja gödi szervezete az alábbi döntést hozta 2000. november 6-i ülésén: Felszólítjuk Zahorán Sándor önkormányzati képviselõt, hogy mondjon le képviselõtestületi tagságáról. E naptól kezdõdõen nem képviselheti a MIÉP gödi szervezetét a helyi önkormányzatban. Döntésünk indoka a következõ: A párt korábbi szervezetét dr. Bognár László parlamenti képviselõ, országos alelnök ez év június 10.-én feloszlatta és új szervezetet hozott létre. A szervezeti és mûködési szabályzat (SZMSZ) értelmében a régi tagok csak 180 nap várakozási idõ letelte után lehetnek az új szervezet tagjai (az alapító tagokat kivéve). Zahorán az alapszervezeti ülésen követelte az azonnali szavazást tagsága megújításáról. Mivel az SZMSZ ezt nem teszi lehetõvé, kérését a tagság elutasította. A képviselõ ezek után kijelentette: a továbbiakban nem hajlandó képviselni sem a MIÉP gödi szervezetét, sem magát a pártot az önkormányzati testületben. Amennyiben Zahorán Sándor nem mond le képviselõi mandátumáról – amelyet a MIÉP listáján szerzett dr. Bognár helyébe lépve –, a szervezet kénytelen a párt országos becsületbíróságához fordulni. Bódi Zita, Lázár Dénes ideiglenes ügyvivõ elnökök

Multi telepedne Gödre: mi ebbõl a város haszna? A képviselõtestület tíz év adómentességet szavazott meg október 27-i rendkívüli ülésén minden olyan vállalkozásnak, amely tízmilliárd forint feletti összeget ruház be városunkban. Ugyanakkor a kisvállalkozókat semmiféle helyi adókedvezmény nem illeti meg. Ezzel Göd megnyitotta kapuit a multinacionális nagyvállalatok számára. A szavazásra semelyik civil szervezet, politikai párt képviselõjét, vagy sajtóorgánum munkatársát nem hívták meg. Lapunk tudósítója volt az egyetlen, aki – bár hivatalos meghívót nem kapott – mégis részt vett az ülésen. Tudósításunkat a 2. oldalon olvashatják.

2

Gödi MAGYAR FÓRUM

TÍZ ÉV ADÓMENTESSÉG A MULTIKNAK Mit kap a város cserébe? A képviselõtestület október 27-i rendkívüli ülésén egyetlen civil szervezet, politikai párt vagy sajtóorgánum munkatársa nem volt jelen. Bennünket – a MIÉP gödi szervezetét – sem értesítettek az eseményrõl, nyilván az idõ rövidsége miatt. Lapunk tudósítóját Zahorán Sándor képviselõ úr tájékoztatta, ennek köszönhetjük, hogy olvasóink most tudomást szerezhetnek az ott elhangzottakról. Szegedi Sándor polgármester a következõket mondotta el: A Samsung híradástechnikai eszközöket gyártó nagyvállalat a török Beco céggel közösen mintegy 250 millió dolláros, azaz 60 milliárd forintnyi nagyságrendû beruházást kíván megvalósítani Magyarországon. Az ezer–ezerkétszáz dolgozót alkalmazó gyárban tv-képcsöveket gyártanak majd. A három lehetséges helyszín egyike Göd (Nyergesújfalu és Százhalombatta mellett). Megkezdték a tárgyalásokat a Göd külterületi részén lévõ, jelenleg Horányi Lehel tulajdonát képezõ, körülbelül 25 hektárnyi terület megvásárlásáról. (Információink szerint 25 márkát kínálnak a telek négyzetméteréért.) A polgármester szerint a multinacionális nagyvállalat érdeklõdését nagyban motiválta a városban található melegvízû strand, a leendõ golfpálya és a szálloda is. Szerinte azonban a másik két, elõzetesen kiszemelt várossal csak akkor lehet Göd versenyképes, ha legalább 10 év adómentességet kínál a cégnek. A testület másfél éve, 1999. június 22-én hozott rendeletet arról, hogy a helyi vállalkozókat milyen adókedvezmények illetik meg. Eszerint az 500 millió forintnál több, de egy milliárd forintnál kevesebb összeget beruházók két év, az egy és másfél milliárd forint közötti összeget beruházók négy év, a másfél milliárd forint feletti összeget városunkban beruházók pedig hat év mentességet kapnak jelenleg az iparûzési adó alól. A multinacionális cég tehát abba a megkülönböztetett helyzetbe kerül, hogy tíz éven át egyetlen fillért sem fizet iparûzési adóként a város kasszájába – szemben a többi vállalkozással, s fõként azokkal a kisvállalkozókkal, akik nem képesek még félmilliárd forintos beruházásra sem; márpedig ez utóbbiak vannak többségben. Adódik a kérdés: mi haszna származik ebbõl a városnak? A multi haszna egyértelmû: jelentõs összegû kiadást takaríthat meg egy évtizeden keresztül. A hasznot – a többi nemzetközi nagyvállalathoz hasonlóan – kiviszi az országból; vagyis az nem bennünket, hanem a cég már amúgy is milliárdos felsõ vezetõit gazdagítja majd. A televízióképcsõ-gyártás nem az a fajta tevékenység, amelyet egy emberöltõre, vagy akár csak tíz évre terveznek. A híradástechnika olyan hatalmas léptekkel fejlõdik, hogy a jelenleg korszerûnek mondott eszközök és technológiák néhány éven belül értéktelenné válnak. Ha a Samsung ma tvképcsövek gyártására rendez be egy hatalmas üzemet (maga a csarnok 47 ezer négyzetméteres lesz), s odacsábít több mint ezer munkást, pár év múlva, amikor a képcsõ eladhatatlanná válik a piacon, könnyû szívvel tesz majd lakatot az üzem ajtajára és ereszti szélnek a dolgozóit, akik biztos munkahelyüket hagyták ott az ígéretekért. (Erre számtalan

példa van: tessenek csak érdeklõdni a már mûködõ multinacionális vállalatok alkalmazottaitól, mennyiért dolgoznak, s cserébe mit kell teljesíteniük, elviselniük. Tessenek megkérdezni, mi történik a szakszervezet nevében a dolgozók jogait követelõkkel: pillanatok alatt elbocsátják õket. S tessenek utánanézni a sajtóban, hány ígéretesen indult beruházás illant el néhány éven belül, miután több hasznot nem látott az adott helyszínen.) A magyar munkaerõ ma még olcsónak tûnik a nyugati beruházó szemében: ám ha az ígéretek szerint három-négy éven belül hazánk csatlakozik az Európai Unióhoz, a magyar munkás bérét kötelezõ jelleggel az uniós bérekhez igazítják, a multinak már nem éri majd meg velünk dolgoztatni. Újabb ok, hogy faképnél hagyja az üzemet és a várost. Összességében, arra ne számítsunk, hogy ennek a beruházásnak a haszna tíz év múlva térül majd meg Göd számára. Ha a Samsung idetelepszik, azt a jelenlegi kedvezõ feltételek s a maga legnagyobb haszna érdekében teszi. Mire letelik a tíz év adómentesség, félõ, a gödiek hûlt helyét találják majd a cégnek. Egyetlen multinacionális vállalat sem arról híres, hogy vetekedne az Üdvhadsereggel. Mit kérjen Göd cserébe a vállalattól a tízéves adókedvezményért? Ez a kérdés foglalkoztatta leginkább a képviselõket. Úgy tûnt, abban valamennyien egyetértettek, hogy a város gyermekintézményei szorulnának leginkább támogatásra. Salamon Tamás felvetette, hogy a cég például a Huzella Tivadar Általános Iskola tanterembõvítését illetve a Németh László Általános Iskola tornacsarnokának megépítését is támogathatná. Képviselõtársai (Szabó Zoltán, Markó József, Ilyés Gizella) azonban lehurrogták: több tízmilliárdos beruházásról tárgyalnak, néhány százezres tételrõl itt nem illik beszélni. Szerintünk Fülöp József találta fején a szöget, amikor figyelmeztette a testület tagjait: mivel a jelenlegi tulajdonos még nem nyilatkozott arról, akarja-e egyáltalán belterületté nyilváníttatni a telkét, anélkül pedig a földtörvény értelmében nem adhatja el semmilyen társaságnak, így jelenleg nincs is mirõl tárgyalni. Márpedig a belterületté nyilvánításról csak az önkormányzat dönthet, s ha nem járulnak hozzá, Horányi nem tudja nyélbe ütni a több százmilliós adásvételt. Jelentõs kérdés az infrastruktúra. Százhalombatta ebbõl a szempontból Gödnél elõnyösebb helyzetben van, mert ott már mûködõ létesítmény mellé települne a cég. A polgármester erre a felvetésre azt válaszolta, a beruházó „jó volna, ha hozzájárulna” például az odavezetõ utak kiépítéséhez, mert erre a városnak természetesen nincs pénze. Csak arra vállalkozhat, hogy mûszakilag összefogja és megpályáztatja a munkálatokat. Szegedi Sándor ugyanakkor figyelmeztette a képviselõket, hogy ez „nem helyi ügy”, álla-

Gödi MAGYAR FÓRUM mi és minisztériumi szinten is támogatják a multik letelepülését… Annak ellenére, hogy a fenti ellenérvek egy része elhangzott a rövidke ülésen, a képviselõk megszavazták a korábbi rendelet módosítását. Eszerint a fentebb is említett három kategória mellé egy negyedik került: a 10 milliárdnál nagyobb összeget beruházó vállalatok 10 éves mentességet kapnak az iparûzési adó fizetése alól. Tizenketten szavaztak igennel, egy képviselõ nemmel, és egy tartózkodott. (A hozzászólások alapján valószínûsíthetõ, hogy Zahorán Sándor mondott nemet a törvényre, Salamon Tamás tartózkodott, míg Bátrorfi, Szabó, Mikesy, Csernus, Faragó, Lenkei képviselõk egyértelmûen a javaslat mellett érveltek a jegyzõvel és a polgármesterrel együtt.) Többen felvetették: a polgármester a tárgyalások során kérjen egyértelmû garanciát arra, hogy a Samsung haszna egy részét visszaforgatja a településbe. Kérdésünk: mivel ilyen jellegû elvárást szerzõdésben kikötni nem lehet, vajon mi kötelezi majd arra a Samsungot, hogy betartsa a szóbeli ígéretét?

3

A szavazás eredménye egyedül Göd városát kötelezi, mégpedig arra, hogy tíz év adómentességet adjon bármely olyan cégnek, amely Gödön kíván letelepedni és amely tízmilliárd forintnál többet ruház be a vállalkozásába. * Néhány képviselõ türelmetlenül, állva nyomta meg a szavazógombot, miközben az órájára mutogatott: sietnie kell, a mûvelõdési házban mindjárt kezdõdik a találkozó az MSZP egyik elsõ emberével! Kérdezhetnénk: számukra Horn elvtársat élõben látni fontosabb, mint egy olyan kérdést alaposabban végigtárgyalni, amely sorsdöntõ lehet a település jövõjére nézve…? A polgármester titkárságán november 13-án azt az információt kaptuk, hogy a Samsung vezetõi még nem döntöttek a gyár leendõ székhelyérõl. Bódi Zita

GYULA MA FÁZIK, GYULA MA FÉL… „Pszichopatákkal és fasisztoidokkal” voltak „teletûzdelve” a mûvelõdési ház nagytermének széksorai azon a jeles napon, amikor a szocialisták „félvad barma” látogatott városunkba. A durva jelzõkkel nem szeretnénk senkit megbántani, de nem magunk találtuk ki azokat: a mûvelõdési házban hallottuk (mindenki hallhatta) bizonyos K. úr szájából – igaz, õ a Magyar Köztársaság kormányának tagjait illette e szavakkal. Maga jelentette ki: a kormány pszichopatákkal és fasisztoid elemekkel van teletûzdelve. Ha neki szabad volt e szavakat nyilvánosan használnia és az ex-miniszterelnök sem figyelmeztette, akkor bizonyára nekünk is szabad. Horn úr csak a pszichopata jelzõtõl határolódott el („Ja, ha maga mondja!”), a fasisztoid ellen nem volt kifogása. Persze, hogy nem, hiszen mondott õ ennél cifrábbakat is. Például, hogy a Fidesz „félvad barom módjára kormányoz”, meg hogy manapság eluralkodik a félelem az országban. E sorok írója valójában nem érez semmiféle félelmet, hacsak azért nem, hogy idejében nyomdába adja a cikket. Horn úrnak viszont nyilván van mitõl félnie. Sõt – nemcsak hogy fél, de egyenesen „eluralkodik rajta a félelem”. Attól retteg, nehogy valaki suttyomban, álmában megkeresztelje? Szerinte ugyanis napjainkban összefonódik az állam az egyházzal (érzik, ugye, a marxista terminológiát, még jó, hogy azt nem állít-

ja, hogy az állam a kereszténység köntösébe bújva uralkodik); márpedig õ nem tudja elfogadni, hogy csak az lehet ma magyar, aki keresztény. Van egy jó hírünk a számára: mi sem. Horn úr õszintén aggódik amiatt, hogy az életszínvonal megközelíti a Horthy-éra idejében tapasztaltat. Tetszett volna aggódni a Bokros csomag megszavazásakor! Akkor, amikor tisztességesen élõ és dolgozó családfenntartókat kényszerítettek szociális segélyért sorba állni, miközben az MSZP egyes tagjai felvették a milliós VIP-hiteleket meg tocsikoltak agybafõbe. Most aggódik, amikor a dolgozni tudó és akaró családok végre gyermekeikre költhetik azokat a százezreket is, amit idáig az államkasszába fizettek? De Horn úr leginkább a családi pótlék miatt aggódik. Még jó, hogy hívei között is akadnak épeszû emberek, akik felhördültek a szavait hallván: „Mért, hát kik azok, aki családi pótlékból, meg munkanélküli segélybõl, meg szociális támogatásból akarnak élni?” Horn úr ilyesmirõl nem beszélt. Amit mondott, azt is lassan mondta, a rá és padtársaira már oly’ jellemzõ stílusban. Toller képviselõtársa, ugye, emlékszünk, kijelenthette annak idején, hogy „a Fidesz kapja be”, Szabó képviselõ káromkodhatott az ülésteremben, maga Horn Gyula pedig megjelenhetett zavart tudatállapotban (forrás: napilapok és a televízió hírmûsorai). Itt, Gödön pedig beszélhetett „izékkel” helyettesítve azokat a szavakat,

amelyek éppen nem ugrottak be neki. „Szórakozzanak a rokonaikkal, ne velünk.” Ez is õtõle származik, a sötét zakós, nyakkendõs úriembertõl, aki önnön állítása szerint Magyarország legjobban öltözött politikusa. Azt még nem mondta, de nem csodálkoznánk, ha egyszer kijelentené, hogy egyben neki van a leggazdagabb szókincse is. (Már csak egy ízes káromkodás hiányzott a mondat végérõl, s a betévedt hallgató magától is kitalálta volna, az elõzmények ismeretében, hogy szocialista összejövetelen van.) Horn úr nem szégyelli a múltját. Büszkén vállalja. Ugyanabban a teremben, ahol most õ gyõzködte leendõ szavazóit, néhány nappal korábban Wittner Mária, ‘56-os elítélt remegõ hangon mondotta: ahhoz, hogy megbocsássunk, valakinek elõbb bocsánatot kellene kérnie. Horn úr nem kér bocsánatot, neki nincs miért. Elvtársai sem kérnek bocsánatot azoktól, akiket bebörtönöztek, megkínoztak, legyilkoltak, jeltelen sírokba kapartak, csak mert más volt a világnézetük, mint az uralkodó politikai elité. Így hát Wittner Mária és társai, az õ rokonaik, gyermekeik, leszármazottaik nem bocsáthatnak meg soha. Nincs kinek. Csatlakozva a jelenlévõk által ismert és közkedvelt Eta nénihez, aki nem bírta visszatartani a nagy eseményrõl eszébe ötlõ gondolatait, így fejezzük be: „Gratulálunk a lehetõségnek” (sic!). – borzi –

4

Gödi MAGYAR FÓRUM

A helyi önkormányzat érvényre juttatja a népfelség elvét, helyi közügyekben demokratikus módon, széleskörû nyilvánosságot teremtve kifejezi és megvalósítja a helyi közakaratot. 1990. LXV. tv. 2§(1) A község, a város (...), valamint a megye választópolgárainak közösségét megilleti a helyi önkormányzás joga. A helyi önkormányzás a választópolgárok közösségét érintõ helyi közügyek önálló, demokratikus intézése, a helyi közhatalomnak a lakosság érdekében való gyakorlása. A Magyar Köztársaság Alkotmánya IX. 42. §

KUFÁROK VAGY GONDOS GAZDÁK? A volt ifjúsági tábor az utolsó, amit Gödön még el lehet adni – ezt nem mi állítjuk, hanem polgármesterünk jelentette ki a szeptember 26-i testületi ülésen. Mint kifejtette, szerinte az önkormányzatok mûködésének egyetlen lehetséges módja, ha megszabadulnak meglévõ ingatlanjaiktól. Ezek ismeretében nem csodálkozhatunk azon, hogy a Szakáts-kert is eladósorba került, s ezen az a tény sem változtat, hogy a gödi közvélemény határozottan ellene van. Sem polgármesterünket, sem a képviselõtestületet nem nagyon látszik megingatni elhatározásában még a környezetvédelmi államtitkár, dr. Tardy János állásfoglalása sem, aki minden segítséget megadott a terület védetté nyilvánításához. A városvezetés mind a segítséget, mind a védetté nyilvánítás lehetõségét lesöpörve az asztalról, úgy döntött, a volt ifjúsági tábor eladható kell, hogy legyen. Öt évvel ezelõtt a terület még a fiatalok céljait szolgálta az akkor meglévõ építményekkel: egy 181 négyzetméteres régi, s egy 26 négyzetméteres új téglaépülettel, tizenhárom faházzal, egy 57 négyzetméteres csónakházzal, egy 192 négyzetméteres régi, romos lakóépülettel és a vizesblokkokkal. „A mai napra a faházak nagy része megsemmisült, illetve eltûnt” – írja a Független Kisgazdapárt gödi szervezetének elnöke, Kenessey Zoltán a polgármesterhez intézett nyílt levelében. „A melegítõ konyha felszerelései sincsenek meg. A faházak berendezései, ágynemûi, bútorai nyomtalanul eltûntek. Az önkormányzatot igenis felelõsség terheli az eltûnt vagyontárgyakért és a felelõtlen pusztításért, melynek során a területen található tóban és patakban semmisült meg az ágynemûk és bútorok egy része. Az építmények selejtezési jegyzõkönyv nélkül lettek elbontva, illetve más önkormányzati területre szállítva. Véleményünk szerint az ifjúsági tábor lepusztítása, hajléktalanokkal való beköltöztetése az önkormányzat tudatos tevékenysége, amelynek csak egy célja lehet: mentesíteni az ifjúsági tábort eredeti céljától, és a polgármester bevételi forrását ezáltal szélesíteni (lásd: vízi vidám park, amerikai újgazdag öregek otthona stb.).” Tavaly, 1999. májusában aláírásgyûjtés indult a Szakátskert védetté nyilvánításáért. Az íveket kézjegyével látta el több önkormányzati képviselõ mellett Szegedi Sándor Mikszáth utcai lakos. Ma azonban mint polgármester nem kívánja a területet védetté nyilvánítani. Pedig dr. Tardy János környezetvédelmi államtitkár komolyan vette a kezdeményezést – az aláírásgyõjtõ íveken 400 gödi polgár neve szerepelt –, és messzemenõen támogatta azt, sõt személyesen kérte meg a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóját, dr. Laubál Lászlót, hogy soron kívül készítsék el az érintett terület védetté nyilvánításához szükséges szakanyagot. Hogy, hogy nem, önkormányzatunk vezetõi körében ezt követõen az a nézet terjedt el, hogy nem lesz nekünk jó ez a védetté nyilvánítás. Merthogy az csak kiadásokkal jár,

semmi bevételt nem termel. Meg hogy a védett területet el kell zárni a látogatók elõl, vagyis a gödi polgárok csak rosszul járnának ezzel. Hiába minden ellenérv, a különbözõ civil szervezetek (városvédõk, horgászegyesület) felajánlásai és tanulmányai: polgármesterünk, jegyzõnk és társaik hajthatatlanok. Ezek után nem csoda, ha Tardy államtitkár rögvest jelezte a gödi önkormányzatnak, hogy szeretne személyesen részt venni a következõ testületi ülésen, küldjenek neki meghívót. A polgármester által elküldött meghívó valahol azonban „elakadt”, az államtitkár azt nem kapta meg, így az ülésen nem vehetett részt. Csak levelét küldhette maga helyett,

Minden eladó: Na és?!

A gödi önkormányzat – mint sok más hazai önkormányzat – igen kevés pénzbõl gazdálkodik. Vannak olyan szerencsés települések, amelyeknek vezetõi okos gazdasszonyként a sovány bugyellárisból is jól tudják lakatni a polgáraikat – városunk vezetõi nem tartoznak ezek közé. Nem a gödi az egyetlen olyan önkormányzat, amelynek vezetõi a pénzügyi gondok idvezítõ megoldásának a kiárusítást tartják. (Tudjuk, fõvárosunk vezetõi is igen szorgalmasok e témában.) Érdekes kapcsolat az ilyen önkormányzatok között, bár természetesen nem mindegyikre jellemzõ, hogy az aprópénzen eladott nagy értékû ingatlanokat valamelyik képviselõ, netán éppen a polgármester vásárolja meg, de legalábbis így hírlik a polgárok körében. Persze, legtöbbször nem a saját nevükön teszik ezt – annyira egyik sem ostoba –, hanem a bt.-jüknek (pl. Lopex Kereskedelmi Bt., Csen-csen Kft., Svihák és Társa), vagy a feleségük, anyósuk, elfekvõben lévõ nagybátyjuk, illetve azok kft.-je, bt.-je nevén. Egyik közeli városunk vezetõi például egyszer csak gondoltak egyet, és telkeket vásároltak saját önkormányzatuktól. Olcsó, értéktelen telkeket, fillérekért. Micsoda véletlen, hogy néhány hónappal késõbb egy multinacionális nagyvállalat a korábbi ár sokszorosát kínálta e telkekért, merthogy hipermarketet épít a területen. Véletlen? Csudákat! A képviselõ urak pontosan tudták, hogy azokat a bizonyos értéktelen telkeket érdemes megvenni, mert hamarosan felértékelõdnek. Kik tudhatnák náluk jobban, hiszen õk maguk döntenek az eladásról, illetve a hipermarket építésének engedélyezésérõl. Hasonló eset, amikor a testület tagjai vagy a hivatal bennfentesei azért vásárolnak meg telkeket, mert tudják, hogy azokat az önkormányzat hamarosan kisajátítja, mondjuk útépítés céljára. Ilyenkor pedig jó pénzt szoktak adni a telkekért… Törvénytelen? Nem, mert az urak a törvény adta kiskapukat használják ki az akcióikhoz. „Nincs a dolog leszabályozva”. (Persze, hogy nincs, hiszen a törvényeket is emberek hozzák, akiknek jó ismerõseik, netán vállalkozótársaik vannak a különbözõ önkormányzatoknál.) Nem törvénytelen, csak nem erkölcsös. Erre mondta a szocialisták nagyvezére: „Na és?!” Ezeknek a képviselõ uraknak, úgy látszik, jó tanítómesterük volt.

Gödi MAGYAR FÓRUM mint a versbéli jó Szilágyi Örzsébet, hogy legyen szíves a polgármester úr felolvasni a képviselõ uraknak. Felolvasta. Felolvasta, hogy az államtitkár – többek között éppen Szegedi Sándor kérésének eleget téve – soron kívül intézkedett a terület védetté nyilvánításáról. S most nem érti a polgármester és a testület hozzáállását. És végképp nem érti az olyan megjegyzéseket, hogy „hozzon ide valaki két táska pénzt...” (Szegedi az elõzõ ülésen állítólag kijelentette: „Hozzon ide nekem valaki két táska pénzt, és övé a Szakáts-kert”.) Polgármesterünk pedig azt nem érti, mit nem ért az államtitkár, mi sértette meg ennyire, mert mint állítja, õ semmi rosszat nem mondott dr. Tardyról és a környezetvédelmi tárcáról. A testületi ülés elõre lejátszott mérkõzés képét mutatja szeptemberben. Mikesy György tudatja a képviselõtársakkal, hogy a többiekhez hasonlóan semmiféle szakvéleményt nem láthatott, csak a polgármester és a jegyzõ szájából hallotta az érveket. Megyery dr. mint szakértõ kifejti,

Szabó Zoltán önkormányzati képviselõ a Pénzügyi ellenõrzési bizottság elnöke, és egyben sikeres vállalkozó: egy gödi ingatlanközvetítõ cég tulajdonosa. A szeptember 26-i testületi ülésen képviselõtársai 12 igen, 2 nem szavazattal és 2 tartózkodással voksoltak amellett, hogy cége megvásárolhasson egy, a város tulajdonát képezõ területet, ezáltal kibõvítve a már az õ tulajdonát képezõ ingatlant. A most eladott telek az, amelyet a Klára utca, a Karolina utca és a patak határol. A területet egyébként négyzetméterenként 3500 forintért kínálta számára az önkormányzat. Hogy miért csak ennyiért, azt Ilyés Gizella alpolgármester azzal indokolta: rendkívül ingoványos. Az ülésen felvetõdött a kérdés: milyen célra adja el a város a telket, hiszen nem mindegy, lakásokat épít ott valaki vagy mondjuk vállalkozást indít rajta. Markó József, a településfejlesztési bizottság elnöke erre azt válaszolta: nem tudni. Az ár körül némi vita bontakozott ki. Salamon Tamás tette fel a kérdést: csakugyan annyit ér ez a terület? Miközben az önkormányzatnak finanszírozási gondjai vannak, miért nem gondolkodik magasabb vételáron? (A 3500 forintos négyzetméterenkénti ár alapján a terület 5 millió 700 ezerbe kerülne.) Salamon 6 és fél milliós végsõ árat javasolt, amelyet a Huzella általános iskola tanterembõvítésére fordíthatnának. Az alpolgármester aszszony ismét hangsúlyozta, hogy a telek rendkívül ingoványos, szinte mocsár, nem lehet többet kérni érte, mire Bátorfi képvi-

5

miért nem jó a területet védetté nyilvánítani. A jogász fölényes modorában tényként közli: ha természetvédelmi terület lenne a Szakáts-kert, akkor azt már csak hatósági procedúrával lehetne eladni. Senki nem kérdezi: Miért, ki a csuda akarja eladni?! Az érv letaglózza a képviselõket. Idõközben egyébként Szakáts-kert bizottság alakult az ifjúsági tábor megmentéséért. A munkacsoport szeptember 26-án határozatot hozott, miszerint „a tábor hasznosításának lehetséges módjaiként a zöldfelületi értékek megtartásával olcsó szálláshely, többfunkciós oktatási-, sport- és szabadidõközpont tevékenységeket fogad el. A beruházás és mûködtetés finanszírozására élni kíván a pályázatok adta lehetõségekkel”. (Újabb ülésüket lapzártánkkal egy idõben tartották.) Nem véletlenül mondják az angolok: ha valamit nem akarsz megtenni, hozz létre egy bizottságot… Annak határozatai ugyanis semmire sem kötelezik a testületet. B.Z.

volna. A válasz erre az lehet, hogy elõzetesen valamelyik bizottság már megtárgyalta a kérdést és jóváhagyta az eladási árat: ez a bizottság nyilván a Pénzügyi Bizottság volt. Amelynek elnöke maga a vevõ, tehát feltehetõen volt alkalmuk egyezkedni vele. Nem kérdezték tõle: fizetne-e többet az említett telekért? Hogyan alakult ki a vételár, milyen alku során, kértek-e többet érte? Ez nem hangzott el az ülésen, tehát nem tudhatjuk. Véleményünk ellenben az, hogy az alpolgármester asszony nem az eladó, hanem a vevõ érdekeit védte, amikor hangsúlyozta, milyen rossz minõségû területrõl van szó. Mi, akik megfigyelõként voltunk jelen a testületi ülésen, azt láttuk, hogy a képviselõk elvetették a magasabb vételár lehetõségét. További kérdés: helyes-e, hogy a gödi önkormányzatnál a Pénzügyi Bizottság és Pénzügyi Ellenõrzõ Bizottság egy és ugyanaz? Lehet, hogy nem tiltja semmi, ám az ilyen és ehhez hasonló esetekben a gyanú árnyéka vetõdhet a bizottság döntéseire. Mindez elkerülhetõ lenne, ha a Pénzügyi Bizottság döntéseit egy külön ellenõrzõ bizottság bírálná felül, mint sok más önkormányzatnál. És végül: a rosszindulatú pletykák – miszerint az önkormányzat által eladott ingatlanok potom pénzért a képviselõk tulajdonába vándorolnak – megelõzhetõek volnának, ha a képviselõk mandátumuk idején tartózkodnának attól, hogy kivételezett helyzetüket vállalkozásuk gyarapítására használják fel. –r–

PARTNER-KAPCSOLAT selõ megjegyezte: valamennyi, az önkormányzat által eladott ingatlannal ez történik: olcsón eladják azzal az indokkal, hogy drágábban nem kel el, furcsa mód az új tulajdonosnak mégis sikerül pillanatok alatt nagy haszonnal túladni rajta. A szavazás körül kisebbfajta zavar támadt. Mikesy György javasolta: vegyék le ezt a kérdést a napirendrõl, és késõbb tárgyalják újra. A közönség soraiból néhányan hangosan bekiabáltak: hirdessék meg a telket és licitáljanak a vevõk! A képviselõk végül szavaztak: az eredeti, alacsonyabb vételárért eladták a telket. A pénzügyi bizottság önmagát ellenõrzi? Az önkormányzati döntéssel kapcsolatban több kérdés felvetõdik, amelyek egy részét fel is tettük a legilletékesebbnek, Szabó Zoltánnak, aki egyfelõl a Pénzügyi Ellenõrzõ Bizottság elnöke, másfelõl a vásárló cég tulajdonosa. A képviselõ azonban nem járult hozzá a válaszai közléséhez, sõt sajtóperrel fenyegette meg lapunkat, amennyiben a róla szóló cikket megjelentetjük. Így csak a kérdéseket és saját véleményünket fûzhetjük a leírtakhoz: Lehet, hogy nem áll fenn összeférhetetlenség, mégis szemet szúr, ha az önkormányzat a saját testületében ülõ képviselõnek ad el ingatlant. Joggal kérdezhetjük: a képviselõtársak többsége miért nem „alkudott”, azaz igyekezett magasabb vételárat kérni. Ebben az esetben a többletbevétel az önkormányzatot, a várost gazdagította

Gödi MAGYAR FÓRUM

6

ÖTVENHAT

FÜVESKERT

Még olyannyira közel vannak az akkor történtek! Hiába nevezték évtizedeken át „sajnálatos eseményeknek”, ami az utcákon zajlott. Az emberek emlékezetébõl nem lehetett kitöröltetni, hogy igenis forradalom volt, sõt szabadságharc. És nem lehetett elfelejtetni a halottakat, a megkínzottakat. Nincs olyan család ma Magyarországon, amelynek legalább egyetlen tagja ne õrizne személyes, többnyire fájó emlékeket 1956ból. És õrizték, ápolták ezeket az emlékeket azokban az években is, amikor nem lehetett nevükön nevezni a dolgokat. Amikor hazaárulónak bélyegezve gyilkoltak meg és kapartak el jeltelen sírokban egyenes gerincû magyar embereket. Ki hogyan dolgozza fel a személyes emlékeket, a családi tragédiát, ez változó. K. Jani bácsi a szocializmus éveiben csöndes, megbízható, egyszerû nyomdászemberként dolgozott. A nyolcvanas évek végén magától értetõdõen lett az egyik rendszerváltoztató nagy párt tagja, s mikor végre megszûnt a sajtócenzúra, a rá jellemzõ szerénységgel írta meg cikkét bizonyos K. Ferenc 22 éves fiatalemberrõl, akit ‘56 októbere után bebörtönöztek, kegyetlenül megkínoztak, majd kivégeztek. Mikor meglátta az írást nyomtatásban, könny futotta el a szemét, s akkor értettük meg: K. Ferenc Jani bácsi testvére volt. Számára az írás megjelenése elégtételt nyújtott fiatalon elveszített bátyjáért. T.-né családjában tilos volt említeni az „ellenforradalmár” nagybátynak még a nevét is. T.-né kislányként tabuk közt nõtt fel; megtanulta: a politikába ne ártsd magad, mert rajtaveszhetsz. T.-né kikapcsolja a tévét, ha politikáról esik benne szó, hallani sem akar semmiféle pártról. Hatökörrel sem lehetne elvontatni egyetlen szavazóhelyiségbe, legyen szó akár országgyûlési, akár helyhatósági választásokról. Neki mindegy, Horn vagy Csurka, neki az „egy hülyeség”. L. ellenben maga a megtestesült ötvenhat. Gomblyukában lyukas zászló, kezében a forradalom igaz történetérõl szóló kiadványok, oldalán egy ötvenhatos elítélt. „Harcolt ötvenhatban” – ennyit lehet tudni róla. Ki ellen, vagy kinek az oldalán, ezt homály fedi. Mint ahogy azt is, az utcán volte egyáltalán, vagy édesanyja szoknyája mellett lakmározta a bablevest. Mindenesetre az elmúlt tíz évben foglalkozásává vált ötvenhatosnak lenni. Jól megél belõle. Három ember, három sors, mind más és más. Egy köti õket össze: kapcsolatuk 1956. október 23-ával… -z-

A Füveskert címû antológia verseit a váci fegyház politikai elítéltjei írták a forradalom elõtti években. A tizenkét, titokban készült füzetbõl hármat sikerült kimenteni, s ezeket a Nemzetõr kiadásában Tollas Tibor jelentette meg Bécsben 1957ben, majd késõbb született mûvekkel, külföldi költõknek a magyar szabadságharc ihlette verseivel kiegészítve egy évvel késõbb. E kötet versei közül adunk közre most kettõt.

Október 23-án, a városi ünnepséget követõen a MIÉP gödi szervezetének nevében Bódi Zita és Lázár Dénes helyezte el a megemlékezés koszorúját Iván Kovács László, a mártírhalált halt gödi fiatalember emléktáblájánál. Az ünnepet megelõzõ nap délutánján szervezetünk tagjai jelen voltak a párt regionális megemlékezésén, Dunakeszin. A Hõsök Temetõjében Kasza János ‘56os elítélt olvasta fel verseit, majd dr. Bognár László országgyûlési képviselõ és Fördõs Attila, a MIÉP megyei elnöke mondott rövid beszédet.

Szigethy Anna Mária VIHAR VOLT Egy tizennégy éves kislány verse

Vihar volt, drága vad vihar, Könyörtelen, de szívet ismerõ.. Hûlt vizekbõl tajtékzott magasra, Drága nagy érzés, határtalan erõ.. És lelkesedtünk... Száguldtunk elõre, mint szabad sasok. Lábunk alatt tombolt a földgömb És hulltak régi, gyûlölt csillagok. Istennek hálát adok, hogy láttam, Elkárhozom, hogy nem lehettem ott. Fejünkre hullt a régi nagy dicsõség, Atyáink vére szívet égetett. Minden magyar már velünk! Lezárt vasajtó végre már engedett. Történetíró, Irj arany-betûkkel, Vagy tollad legyen az ördögé, halott. Pokolra mind a becsmérlõ lapokkal, Az ég akarta! Küldött nem vagyok, De átkozom a véres népgyalázást, S elkárhozom, hogy nem lehettem ott!

Vitéz György TÚLÉLTEM Barátaim, talán ti megbocsáttok, mivel nem lettem hõs, sem krónikása nagy tetteknek. A szó csak hûvös mása lenne az egyszer-mindörökre látott élettelen és élõ szenvedésnek, mely házat dúlt és haldoklóba markolt. Nem én sajogtam... Ami kín s harag volt, rajtam kívül égett el, amíg égett. Rágós és csüggeteg szavak ezek. Átnéznek rajtam értük a halottak, az élõk furcsán nyújtanak kezet s a Hangtalan Kérdést is egyre félem: Hogy sáfárkodtál ama nagy napokkal? Mert így kell felelnem sután: Túléltem. 1957. szeptember

Gödi MAGYAR FÓRUM

7

KÁRPÓTLÁSBÓL LETT MILLIOMOS Tüzes Sauvignont kortyolva Szôke Mátyás pincészetében

– Aki a jó bort szereti, az „Matyi-bort” iszik – állítják a szakavatottak és minden hozzáértô tudja: természetesen a Szôke Mátyás gyöngyöstarjáni pincéjében érlelt zamatos nedûre utalnak, amely minden évben elviszi a hazai legjobb borok egyikének kijáró díjat és amelyet a legelôkelôbb hazai szállodákban szolgálnak fel, vagy belga, francia, német üzletek polcairól emelhet le az igényes európai polgár. De a mátraaljai gazda jóféle vinkója adta meg a hangulatát a leköszönô köztársasági elnök tiszteletére adott estélynek is. Tíz évvel ezelôtt csupán egy-két öregecske hordó szunnyadt a nagyapai örökségbôl megmaradt piciny pincében. Ma egyenként több millió forintot érô hatalmas, rozsdamentes tárolók tucatjában érik borrá az édes must, hogy a modern, számítógép vezérelte palackozógépre kerülve óránként akár kétezer üveg is megtelhessen az értékes nektárral. Szôke Mátyás mérnök életébe a kárpótlás hozta a fordulatot: visszakapván a régi birtokot, családi vállalkozásba fogott. Felesége kint a szôlôsben igazgat, két fia közül az egyik az üzemet irányítja, ô maga pedig a legegyszerûbb fizikai munkától kezdve az értékesítésig, sôt a reklámés marketingmunkáig mindent elvégez. Hogyan lehetett alig egy évtized alatt kiépíteni a sikeres vállalakozást? A titok, mondja, abban rejlik, hogy jó minôségû terméket kell elôállítani s azt tisztességes úton módon eladni. Jó, jó, mondhatja bárki, de pénz nélkül felfuttatni egy vállalkozást...?! Szôke gazda nem merte felvállalni a harminc százalékos kamatra adott hiteleket: elkezdte inkább kicsiben, majd minden hasznot visszaforgatott a vállalkozásba, minden megtermett fillért a pincészet fejlesztésére fordított. Ma már busásan jövedelmez a szôlészet. A látogató jólesôen szívja be a hûvös pinceillatot, simít végig a fahordókon, ízleli meg a tizenkétféle „Matyi-bort": a háromfajta vöröset, a rozét és a fehéreket, a különleges barique-ban érleltet. Szürkebarát, Királyleányka, Muscat Ottonel, Chardonney, Kékfrankos, Zweigelt… Nemcsak felsorolni, végigkóstolni sem könnyû, ám élvezetes feladat.

Gödi MIÉP-esek a gazdaság területén. Háttérben a hatalmas érlelõ tartályok.

Kortyolgatás, falatozás közben megered az ember nyelve, szóba kerül a politika. – Az egyik nagy baj a mezôgazdasággal, hogy nem hajlandók szövetkezni a termelôk, nem ismerték még fel ennek a fontosságát. A másik, s ez már a szaktárcát illeti, hogy kiszámíthatatlanok a támogatások – állítja a jeles borász. – Nem tud a gazda tervezni, mert megesik, hogy ha a meghirdetett támogatásra számít, az utolsó pillanatban visszavonják: a kispénzû gazdaember képtelen önmagát finanszírozni. A megalapozatlan törvények pedig, mint amilyen a jövedéki törvény borra vonatkozó része, teszi hozzá, lejáratják hazánkat a világ elôtt. Az csak a kisebbik gond vele, hogy évi mintegy félmillió forintos plusszkiadást jelent az új munkaerô foglalkoztatása, akinek külön számítógépre

Szõke Mátyás: „A megalapozatlan törvények lejáratják hazánkat a világ elõtt”.

van szüksége a – gyakran dupla vagy többszörös – nyilvántartás vezetéséhez. Nevetséges, hogy ha a dolgozók megisznak munka után egy egy pohár bort, azt is adminisztrálnia kell, nehogy a finánc megbüntesse. Azt viszont már egyenesen felháborítónak tartja, hogy míg Jancsi bácsit, vagy Mari nénit, aki idáig el-eladogatott néhány liternyi házibort, ellehetetleníti a törvény, addig a jól ismert borhamisítók vigyorogva pancsolják tovább a szôlôtôkét sosem látott lôrét. – Olyan ez, mint az olajügy – mondja. – Az adott helyen mindenki tudja, ki szôkíti hektószámra a gázolajat vagy ki az, aki nagyban pancsolja a kannásbort. Ha akarnák, könnyedén elkaphatnák ôket s gátat szabhatnának a törvénytelenségeknek. A baj csak az, hogy valakik, valamiért nem akarják. Vajon miért...? No, de elég a politikából, kortyintsunk inkább még egy pohárkával a tüzes Cabernet Sauvignonból.. Galád emberek mindig léteztek, mióta világ a világ. Akadnak például, akik kólát löttyintenek a vörösborhoz: márpedig aki ezt megteszi, bizonygatja Szôke gazda, az egyéb gaztettekre is képes... Fotó: Krosits

8

Gödi MAGYAR FÓRUM

Ú J S ZE RVEZET A Magyar Igazság és Élet Pártja gödi alapszervezete ez év június 10-én újjáalakult. Az új alapszervezet ügyvivõ elnökeivé Lázár Dénest és Bódi Zitát nevezte ki dr. Bognár László, a párt megyei elnökségének tagja, országgyûlési képviselõ. Júliusban, augusztusban és szeptemberben egy-egy alkalommal tartottunk taggyûlést, amelyeken az idõszerû eseményeket tárgyaltuk meg. Szeptemberi ülésünkön elfogadtuk a szervezet alapszabályát. Legutóbbi taggyûlésünket november 6-án, lapunk zárásával egy idõben tartottuk a már felvételt nyert tagok számára. Ezen az összejövetelen jelölõbizottságot állítottunk, melynek tagjai: Bali péter, Krosits károly, Papp Lajos. A bizottság tagjainak az a feladata, hogy a tagság véleményét kikérve javaslatot tegyenek a leendõ, végleges elnök személyére. Az elnök megválasztására a decemberi taggyûlésen kerül sor. Ezt követõen nyílt, fórum jellegû összejöveteleket tervezünk, amelyre várunk minden érdeklõdõt. Ezek idõpontjáról és témájáról lapunkból, a helyi sajtóból és plakátokról, szórólapokról tájékozódhatnak majd. Várjuk sorainkba az új tagokat, akik a 06/70 222 7262-es telefonszámon, vagy a következõ címen jelentkezhetnek levélben: MIÉP Gödi Alapszervezete, 2132 Göd, Pf. 99. (Szegedi Sándor polgármestertõl ígéretet kaptunk egy állandó párthelyiségre. Amint ezt birtokba vehetjük – az ígéret szerint egy-másfél hónapon belül – személyesen is várjuk majd az érdeklõdõket.)

TÖBB PÉNZT, INGATLANT A MIÉP a civil szervezetekért Bognár László gödi MIÉP-es parlamenti képviselõhöz, az Országgyûlés társadalmi szervezetek bizottságának elnökéhez fordult segélykiáltással a Társadalmi Szervezetek Konföderációja. Arra kérték a politikust, emelje fel szavát a társadalmi és karitatív szervezetek mûködési támogatására szánt összegek megnöveléséért. Szeretnék, ha Bognár közremûködne abban is, hogy ezek a szervezetek ingatlanhoz jussanak. A parlament múlt heti ülésszakán a költségvetési vitában Bognár László ismertette a civil szervezetek kérését. A politikus bejelentette: a MIÉP országgyûlési képviselõcsoportja több módosító indítványt is benyújtott a támogatási összegek növelésére. Bognár felszólalásában felhívta képviselõtársai figyelmét: a tervezetben nagyon alacsony a társadalmi önszervezõdések támogatása, a társadalmi és karitatív szervezetek mûködéséhez biztosított pénzösszeg. A törvényjavaslat nem számolt a 2002. évi inflációval, így a pénzromlás mértékét sem kalkulálták be a juttatásokba. A MIÉP, mint a társadalom szegény rétegeinek érdekeit is felvállaló parlamenti erõ, mindent megtesz a civil szervezetek mûködéséhez szükséges anyagi források törvényi biztosításáért – mondta Bognár. A civil szervezetek részére a Kincstári Vagyonigazgatóság által kiírt pályázatról 2001 februárjában hoz végleges döntést az országgyûlés társadalmi szervezetek bizottsága. (Magyar Fórum, 2000. október 26.)

Gödi Magyar Fórum A Magyar Igazság és Élet Pártja gödi szervezetének ingyenes kiadványa Szerkesztõség levélcíme: 2132 Göd, Pf. 99. Megjelenik 1000 példányban Tel.: 06/20 3155371 E-mail: [email protected] Szerkesztõ: Bódi Zita Nyomda:

KEDVES OLVASÓNK! Nagy segítségünkre volna, ha az alábbi szelvényt kitöltve elküldené címünkre. Mivel lapunkat magunk terjesztjük, szeretnénk, ha mindenkihez eljutna, aki szívesen olvassa. Címünk: Gödi Magyar Fórum Szerkesztôsége, 2132 Göd Pf.: 99. Egyúttal várjuk véleményeiket és javaslataikat is. Kérem, hogy juttassák el címemre a Gödi Magyar Fórum ingyenes kiadványait. Nevem: ............................................ Címem: .............................................................. Telefonszámom: .............. (Kérjük, a telefonszámot csak akkor írja be, ha közölni kívánja.)

Kérem, juttassák el a Gödi Magyar Fórum ingyenes kiadványait az alábbi ismerôseim számára, mert véleményem szerint érdeklôdésükre tarthat számot: 1. Név: ............................................. Cím:................................................................... 2. Név: ............................................. Cím:................................................................... 3. Név: ............................................. Cím:................................................................... 4. Név: ............................................. Cím:................................................................... 5. Név: ............................................. Cím:................................................................... (A fenti adatokat szerkesztôségünk bizalmasan kezeli!)